DIPLOMATERV. Hálózati információs rendszer oktatáshoz. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DIPLOMATERV. Hálózati információs rendszer oktatáshoz. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem"

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem DIPLOMATERV Hálózati információs rendszer oktatáshoz Készítette: Pecsenyánszky István BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki szak május Konzulens: Dr. Máray Tamás adjunktus BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék

2 Nyilatkozat Alulírott Pecsenyánszky István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója kijelentem, hogy ezt a diplomatervet meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a diplomatervben csak a megadott forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen a forrás megadásával megjelöltem.... Pecsenyánszky István II

3 III

4 Összefoglalás Diplomatervezési feladatom során egy olyan szoftvert fejlesztettem, amely a későbbiekben az egyetem hasznára is válhat: egy olyan webes alkalmazást, amely az oktatókat támogatja a számonkérésben, a hallgatóságot pedig segíti a felkészülésben. Ebben a dolgozatban a fejlesztés során végzett munkámat foglalom össze. A dolgozat első részében egy általános leírást adok az elkészítendő szoftverről, és bemutatom az ehhez hasonló, már létező rendszereket. Ezt követően ismertetem a tervezett szoftver által alkalmazott és igénybevett technológiákat, továbbá bemutatom azokat a szoftverkomponenseket, amelyek nem én terveztem, de az általam fejlesztett szoftver működéséhez elengedhetetlenek, és a szoftver megtervezéséhez ezek alapos ismerete nélkülözhetetlen. Ezután a rendszerről pontos specifikációt adok. A dolgozat következő részében ismertetem a rendszer tervezési lépéseit, különös figyelmet szentelve a biztonsági kérdéseknek és a felhasználói felület kialakításának. Ezt követően bemutatom a szoftver főbb moduljainak implementálásának a menetét, kitérve a fontosabb programozási megoldásokra, majd kitérek a rendszer tesztelési kérdéseire. Végezetül összegzem a rendszerről alkotott véleményemet, és szót ejtek az esetleges továbbfejlesztési lehetőségekről. IV

5 Abstract V

6 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS (1) FELADAT DEFINÍCIÓ (2-3) ÁTTEKINTÉS (5-6) TOPCLASS LEARNLINC CYBERPROF WEBCT TECHNOLÓGIA (8-10) INTERNET World Wide Web HTTP HTML JavaScript FELHASZNÁLT SZOFTVEREK Operációs rendszer Adatbázis-kezelő PHP Webszerver SPECIFIKÁCIÓ (1-2) TERVEZÉS (SW + DB + BIZT + UI, 12-15) SZOFTVER ÉS ADATBÁZIS TERVEZÉS Adatfolyam ábrák Logikai adatmodell Táblák, adattípusok meghatározása BIZTONSÁGI KÉRDÉSEK Hálózati topológia Titkosított kommunikáció Számítógép, operációs rendszer A rendszer biztonsági kérdései USER INTERFACE Általános szempontok Megvalósítási tervek IMPLEMENTÁLÁS ÉS TESZTELÉS (6-8) KÖZÖS PROGRAMKÓDOK Adatbázis kezelő függvények Naplózás Session-kezelés A FŐBB FUNKCIÓK IMPLEMENTÁLÁSA Belépés, authentikáció Oktatói adminisztrációs felület Tesztelés ÉRTÉKELÉS (1-2)...56

7 9. IRODALOMJEGYZÉK, FORRÁSOK (1-2) FÜGGELÉK...57 A MELLÉKLET TÁVOKTATÓ SZOFTVEREK...57 VII

8 1. Bevezetés (1) Az utóbbi időben a fiatalok egyre nagyobb része dönt az érettségi után a továbbtanulás mellett. Ezt a tendenciát támasztják alá a témával foglalkozó statisztikák. Ezen kimutatások szerint, míg az alapfokú oktatásban résztvevők száma közel állandónak mondható, a középiskolákban tanulók száma növekszik, a felsőoktatásban részesülő hallgatók száma még ennél is dinamikusabb növekedést mutat. (1.1 ábra) A felsőfokú oktatásban résztvevő oktatók számának növekedése azonban már közel sem ennyire lendületes, az egy oktatóra jutó hallgatók száma az elmúlt pár évben mind nagyobb és nagyobb. (1.2 ábra) Beiratkozottak száma, ezer 1990/ / / /00 Általános iskola, nappali 1130,7 964,0 964,2 960,6 Szakmunkásképzés 209,4 132,6 119,7 109,5 Középiskola 291,9 368,6 376,6 386,6 Felsőfokú oktatás 102,4 233,8 258,3 279,8 1.1 ábra: beiratkozottak száma [1] Felsőfokú oktatás 1990/ / / /00 Egy oktatóra jutó hallgató 4,4 7,8 7,6 8,1 1.2 ábra: egy oktatóra jutó hallgató a felsőfokú oktatásban [1] A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kevés kivétellel szinte az összes karon több száz feletti létszámmal indulnak az elsőéves évfolyamok, de a népszerűbb karokon nem ritkák a fős évfolyamok sem. A nagy létszámból adódóan az oktatóknak esetenként igen nagy feladatot jelent a hallgatók félévközi beszámoltatása, vizsgáztatása, holott a legtöbb tárgy esetében a számonkérés bizonyos részei valamilyen szinten automatizálhatóak lehetnének. A zárthelyi dolgozatok és vizsgák nagy része írásbeli, de a feladatsor összeállításán és a vizsga lebonyolításán felül egyes tárgyak esetén jellegüknél fogva akár a dolgozatok kijavítása és értékelése is automatikussá tehető lenne. A vizsgák mellett a laboratóriumi mérések lebonyolításánál és egyéb, feladatbeadással járó 1

9 laborgyakorlatok, házi feladatok esetén is felmerül az igény mind a hallgatók, mind pedig az oktatók részéről egy egységes mechanizmusra, amely képes lenne átvenni az adminisztrációval járó terheket. A vázolt problémák megoldásához és kívánalmak megvalósításához az infrastruktúra a legtöbb helyen már jó ideje rendelkezésre áll: a hallgatói számítógéplaborok, illetve a számítógép-hálózat, az Internet technológia képes biztosítani egy ilyen információs rendszerhez szükséges hátteret. Az Internet, illetve ezen belül a web technológiának az alkalmazása lehetővé teszi azt is, hogy a rendszer használatához ne legyen szükség a felhasználó által egy speciális szoftver telepítésére, hanem a megszokott böngészővel (pl. Netscape Navigator, Internet Explorer) azt kényelmesen igénybe lehessen venni. 2

10 2. Feladat definíció (2-3) A feladat egy on-line, interaktív adatbázis elkészítése, amely segíti az oktatókat a hallgatók beszámoltatásában, továbbá egy egységes felületet nyújt a félévközi feladatok megoldásainak a begyűjtéséhez. A feladat pontos megismeréséhez meg kell ismerkedni azokkal a problémákkal, fel kell mérni azokat az igényeket és követelményeket, amelyek az oktatók részéről jelentkeznek, természetesen figyelembe véve a hallgatók szempontjait is. A megvalósítást illetően körbe kell tekinteni, milyen módszerek, technológiák léteznek, illetve ezekből konkrétan melyek állnak rendelkezésre, és melyek azok, amelyek használata csak körülményesebbé, nehézkesebbé tenné a születendő rendszer használatát. Végül mindezek ismeretében pontosan fel kell térképezni azokat a területeket, amelyek a megvalósítandó rendszerrel ésszerűen lefedhetőek, megoldhatóak. Az oktatók részéről alapvető elvárás a rendszerrel szemben, hogy az képes legyen tantárgyak szerint csoportosítva eltárolni kérdéseket ezekből egyfajta adatbázist kialakítva, és adjon lehetőséget ezekből tetszőleges feladatsorok összeállítására. Az ily módon létrehozott feladatsorokból válogatva legyen mód vizsgák, zárthelyi dolgozatok, egyéb írásbeli számonkérések definiálására pontos hely és idő meghatározásával, és ezek után természetesen adja meg a lehetőséget, hogy az oktató által megszabott koordináták szigorú ellenőrzése mellett a hallgatók megoldhassák a feladatsort, és rendszer gyűjtse is be a válaszokat. További igényként felmerül, hogy a hallgató által megoldott feladatsorokat, ahol a rendszert erre alkalmassá lehet tenni, értékelje ki, de legalábbis segítse az oktatót a dolgozatok kijavításában, és ebből közvetlenül adódik, hogy a rendszer legyen képes az oktató által bevitt kérdésekhez a helyes válasz eltárolására is. A válasz beviteléhez szükség van a válasz típusának a meghatározásához. Ez típus lehet szöveges, teszt és file típusú is, ez utóbbi pl. házi feladatok beadásakor lehet hasznos. A típusoknál azonban nem szabad kizárni a későbbiekben más, az eddigiektől eltérő típusú feladatok bekerülését a rendszerbe. A feladat megvalósításánál az egyik leglényegesebb szempont, hogy a már meglévő technikai hátteret lenne kívánatos igénybe venni. Ezt a hátteret a hallgatói 3

11 számítógéplaborok, az itt található hálózatba kötött számítógépek jelentik, illetve az ezekre a gépekre telepített weblapok letöltésére és megjelenítésére használt ún. böngésző program vagy angol nevén browser. Végül, a rendszer lehetőleg ne tartalmazzon kereskedelmi szoftvert, amelyek használatáért fizetni kell. 4

12 3. Áttekintés (5-6) A piacon számos web alapú oktatást segítő szoftver létezik. A legfőbb eltérés e szoftverek és a fentiekben említett rendszer között, hogy ezek a programok sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek magára az oktatásra, kurzusok összeállítására, a diplomamunka keretein belül megvalósuló rendszer azonban inkább csak a tananyag számonkérésére összpontosít. További különbség, hogy a programok többsége nagy szabadságot biztosít az oktató számára az anyag bevitelében, képi megjelenítésében, ehhez segítségképpen egyes szoftverek saját HTML szerkesztővel is rendelkeznek. Ez a saját rendszerről nem mondható el; az oktatók a kérdések és feladatsorok összeállításakor csak előre definiált formátumok közül választhatnak, speciális HTML elemeket nem alkalmazhatnak. Ez azonban nem jelent olyan nagy mértékű megkötést, mint gondolhatnánk, hiszen itt kizárólag a kérdésekről beszélünk, nem pedig magáról a tananyagról, továbbá saját fejlesztésű, szabad forráskódú szoftverről lévén szó, a későbbi igényeknek megfelelően bármikor módosítható, bővíthető a rendszer. Nem elhanyagolható szempont, hogy míg ezek a szoftverek többsége kereskedelmi termék, használatukért fizetni kell, a diplomamunka részeként megvalósuló rendszernél egyik fő szempont, hogy kizárólag szabadon hozzáférhető modulokból építkezzen. Mindezek mellett szem előtt kell tartani azt is, hogy már létező távoktató szoftverek használatához elengedhetetlen a nyelvismeret, míg a saját fejlesztésű rendszer magyar nyelvű lesz. Az alábbiakban bemutatjuk az elterjedtebb távoktató programokat, a függelékben pedig egy teljes listát is megtalálunk ezekről a szoftverekről. 5

13 3.1 TopClass A WBT Systems által kifejlesztett multimédia alapú oktatóprogram, melynek segítségével web alapú intranet vagy Internet oktatóanyagot lehet létrehozni, és magát az oktatást, vagyis a szemináriumot is lebonyolítani. A TopClass rendszer háromféle felhasználót különböztet meg: a virtuális szemináriumon résztvevő diákot, a diák munkáját segítő-irányító tanárt és a rendszer-adminisztrátort, aki a TopClass rendszer egészének működéséért felelős, de nincs közvetlen kapcsolatban a rendszer többi felhasználójával. A web-böngészőn keresztül elérhető rendszerbe való belépés jelszóhoz kötött. A diák hozzáférési joga a legszűkebb körű, nincs lehetősége újabb kurzus létrehozására, a jelenlegi megváltoztatására, illetve nem tekinthet be a többi diák adataiba, de természetesen hozzáfér mindazon kurzusok anyagaihoz, amelyekre beiratkozott. Az oktató jogosultságait az adminisztrátor állítja be, míg az adminisztrátor jogait természetesen semmi sem korlátozza: létrehozhat diák és tanári jogosultságot, és a szemináriumok menetébe is betekintést nyerhet. A rendszer beépített üzenetküldő mechanizmussal is rendelkezik, amely nem csupán az oktató és diák közötti kapcsolattartása alkalmas, hanem levelezési listák, fórumok is létrehozhatók, így egyéb kiegészítő alkalmazás nélkül kialakítható a virtuális szeminárium összes szükséges kommunikációs csatornája. 3.2 LearnLinc Az ILINC terméke. A szoftver célja elsősorban a szinkron jellegű internetes oktatás támogatása videokonferencia-rendszerrel. A szoftver nagy sávszélességet igényel, így elsősorban campuson belüli intraneten használható. A rendszerbe bekapcsolódó munkaállomások feltétele a nagyobb teljesítmény és a multimédia támogatottság. A kétirányú audió és videó kapcsolat mellett lehetővé teszi az oktató által előre elkészített multimédia anyagok bemutatását, továbbá hagyományos 6

14 tantermi szituáció szimulálására is képes. A rendszerben lehetőség van az oktatói moderálásra, azaz az óra menetét az oktató ütemezheti. 3.3 CyberProf Aszinkron oktatási formát támogató szoftver. A rendszer több modult is tartalmaz, amelyek együttes használatával a virtuális szeminárium minden eleme megvalósítható. A rendszer tartalmaz webszerkesztőt, amely a tananyag elkészítését segíti, és feladatszerkesztőt, amellyel ellenőrző kérdéseket lehet összeállítani. A szoftver chat-modullal is rendelkezik, amellyel on-line szöveges párbeszéd is kialakítható. A szoftvert a University of Illinois-on fejlesztették ki. 3.4 WebCT Szintén aszinkron oktatási formára kifejlesztett web-alapú rendszer. Virtuális kurzusok hozhatók létre. A tananyag webre tételét különféle eszközökkel segíti, tartalmaz beszélgető-fórumot, feladatűrlapokat és hallgatói nyilvántartást is. 7

15 4. Technológia (8-10) 4.1 Internet World Wide Web Az utóbbi években a számítógépes hálózatok leggyorsabban terjedő és fejlődő szolgáltatása a World Wide Web (röviden WWW vagy web), 1990-es megszületése óta hatalmas sikert mondhat magáénak. A történet egy évvel korábbra nyúlik vissza, amikor Tim Berners-Lee és Robert Cailliau, a genfi CERN (European Organization for Nuclear Research) kutatói 1989-ben egy hypertext alapú rendszer létrehozását indítványozták, amely az elképzelések szerint a különböző, esetenként egymástól nagy távolságra lévő szervereken fellelhető információkat egy egységes felületen lenne képes elérhetővé tenni. A rendszer eredeti célja az volt, hogy használatával több adatbázisban szétszórtan található szakmai információkat egyszerűen tehessék elérhetővé a CERN részecskefizikusai számára. Egyéves munka után üzembe állították az első szervert és elkészítették az első kliens programokat. 4.1 ábra: a WWW elterjedésének megindulása [2] 8

16 Az áttörés ugyan néhány évet váratott magára, de ekkor a fejlődés robbanásszerűen megindult, az Interneten gombamód kezdtek szaporodni a WWW szerverek, és számos kliens program is napvilágot látott, ezek közül a legjelentősebb az NCSA Mosaic volt. A fejlődés lendületét mutatja, hogy rövid időn belül a hálózati forgalom túlnyomó részét a web forgalom tette ki, túlszárnyalva a WWW elődjének számító gopher-t is (4.1 ábra). A haladás a kezdeti lelkesedés után sem csökkent, és a mai napig gőzerővel tart. Mára már számos webszerver változat napvilágot látott a legkülönbözőbb számítógéptípusokra, kereskedelmi és szabadon letölthető verzióban, a hálózaton pedig egyre-másra jelennek az újabbnál újabb szerverek, a webes tartalmat szolgáltató szerverek száma exponenciális növekedést mutat (4.2 ábra). A WWW roppant elterjedését az is tanúsítja, hogy a ma Internetezők többsége számára a világméretű hálózat tulajdonképpen nem is jelent mást, mint magát a WWW-t. 4.2 ábra: webszerverek száma az Interneten [3] A web technológia hatalmas sikerét annak köszönheti, hogy integrálni képes az eddigi információs rendszereket. A rendszer platformfüggetlen, és egyszerű, egységes grafikus felhasználói felülettel rendelkezik, amelynek használatához számítógépes tudás sem szükséges, továbbá teljes mértékben támogatja az interaktivitást. Mindezek az ismérvek lehetőséget teremtettek arra, hogy az Internet ne csupán a számítástechnikusok birodalma legyen, hanem egy sokkal tágasabb kör számára vonzó médiummá váljon. Mára már sok minden részben vagy teljes egészében a valós világból az Internetre költözött, a világméretű hálózaton ma már számtalan alkalmazást láthatunk az elektronikus kereskedelemtől kezdve a virtuális egyetemeken keresztül a reklámszakmáig, rendelhetünk mozijegyet, beszélgethetünk tőlünk több ezer km-re lévő ismerősünkkel, megnézhetjük a várható időjárást, 9

17 nyomon követhetjük a tőzsdei árfolyamokat, vásárolhatunk autót, a lehetőségek száma határtalan. A WWW rohamos elterjedése a számítógépes hálózat ugrásszerű igénybevételét eredményezi, és ezt a megnövekedett terhelést nem csupán a felhasználói tábor gyarapodása okozza, hanem maga a WWW jellege is: az eddigi, többnyire szöveges információk helyét egyre inkább grafikus állományok veszik át, esetenként egyéb multimédiás anyagokkal kiegészülve. A felhasználó így egyetlen kis kattintással akár több nagyságrenddel nagyobb forgalmat generálhat, mint azelőtt, márpedig a webet használók többsége előbb kattint, aztán gondolkozik! HTTP A fentebb leírtakból kitűnik, hogy a WWW egy kliens-szerver architektúra, a szerver, amely az információt szolgáltatja, a kliens, azaz a böngésző vagy angol nevén browser, pedig a felhasználó számítógépén futtatott alkalmazás. A kliens és a szerver közötti kommunikációra egy egységes nyelvet dolgoztak ki, és ennek a HTTP (HyperText Transfer Protocol) nevet adták. A protokoll egyidős a WWW-vel, és megjelenése óta a WWW-vel együtt ez is jelentős változásokon ment keresztül. A HTTP protokollnak jelenleg az 1.0-ás és 1.1-es verziója használatos. Az eredeti HTTP rendkívül egyszerű volt, fő feladata egyszerű ASCII adatok továbbítása a kliens és a szerver között, ez volt a HTTP/0.9. Ezt váltotta fel a HTTP/1.0. A protokollt kibővítették: az üzeneteket MIME-típusú fejlécekkel látták el, amelyek a továbbított állományokról hordoznak plusz információkat, pl. a továbbított állomány típusát. A protokollt továbbfejlesztve a HTTP/1.1 már támogatást nyújt hierarchikus proxy szerverekhez, cache szoftverekhez, továbbá képes perzisztens kapcsolatra (persistent connection: egyetlen kapcsolaton több kérés kiszolgálása), ill. támogatja az ún. virtuális hosztolást (virtual hosting: egyetlen webszerveren több website kiszolgálása). 10

18 4.1.3 HTML A HTTP-t, mint nevéből is látszik, elsősorban hypertext típusú szöveges állományok átvitelére tervezték és hozták létre. Ez a típus a HTML (HyperText Markup Language), amely tulajdonképpen nem más, mint a World Wide Web dokumentumok szerkesztésekor használt stíluselemek gyűjteménye, illetve az ezeket a stíluselemeket felhasználva készített dokumentum. A HTML nyelvet 1990-ben Tim Berners-Lee, a WWW egyik kezdeményezője és Daniel W. Connolly alkották meg. Az SGML sablonjára építve Berners-Lee megtervezte a HTML-t, míg Connolly megírta a HTML DTD-t (Document Type Definition), amely a HTML szintaxis formális definiálása az SGML alapján. Az SGML (Standard Generalized Markup Language, ISO 8879) [x] egy olyan rendszer, amelynek segítségével ún. jelölőnyelveket lehet definiálni. A dokumentumok szerzői itt különböző jelölésekkel adják meg a szerkezeti, prezentációs és szemantikai információkat. A HTML az SGML ilyen tipikus alkalmazása JavaScript A JavaScript, mint a neve is mutatja, egy script nyelv. A JavaScript kódot HTML lapokba lehet beágyazni, a kód a lappal együtt töltődik le a szerverről, majd a böngésző értelmezi és futtatja azt. A JavaScript tehát integráns része a HTML lapnak, nem csak, hogy a teljes program forrása a lapon található, de a dokumentum többi részével is közeli kapcsolatban áll: közvetlenül hivatkozhat a lapon lévő elemekre (pl. az űrlapok egyes összetevőire), de még a böngésző megjelenését, viselkedését is befolyásolhatja. Szintaxisa a C nyelvre hasonlít, és bizonyos mértékig objektumorientáltnak minősíthető. Nem kínál ugyan teljes objektumorientált eszközrendszert, mint pl. a C++, a JavaScript inkább csak objektum-alapú (object based) nyelvnek nevezhető: lehetőségünk van objektumok létrehozására, de osztályokat (típusokat) nem definiálhatunk, így természetesen sem öröklődésről, sem polimorfizmusról nem beszélhetünk. [4] A JavaScript nyelvet először a Netscape Navigator 2.0-ás verziója támogatta, de manapság már a legtöbb grafikus böngésző képes JavaScript kódot futtatni, bár esetenként az egyes implementációkban komoly eltérések figyelhetők meg. 11

19 4.2 Felhasznált szoftverek A rendszer és szorosabb környezete négy alapvető szoftverből tevődik össze, illetve ezekből építkezik: az operációs rendszer, a webszerver, az adatbázis szerver és a PHP. Ezek kapcsolatát mutatja a 4.3-as ábra: kliens webszerver P H P SQL DB 4.3 ábra: a rendszer sematikus felépítése Operációs rendszer Az operációs rendszerrel szemben elvárás a rá telepített szoftverek (webszerver és adatbázis-kezelő) megbízható futtatása, a TCP/IP hálózat kezelése, a biztonságosság. A számos alternatíva közül a FreeBSD-re esett a választás, de a fenti rendszer minden különösebb változtatás nélkül a legtöbb Unix típusú operációs rendszeren működik, ha az említett feltételeknek eleget tesz Adatbázis-kezelő A rendszernek nagy mennyiségű információ eltárolására kell alkalmasnak lennie, továbbá ezeknek az információknak pillanatok alatt rendelkezésre is kell tudni állniuk bizonyos szempontok szerint kiválogatva, rendszerezve, sorrendezve. E funkció legegyszerűbben egy SQL alapú relációs adatbázis-kezelő szoftverrel oldható meg. Felmerült lehetőségként az LDAP (Lightweight Directory Access Protocol) rendszer használata, azonban rövid vizsgálódást követően ezt az ötletet el kellett vetni. Az LDAP kiválóan megfelel olyan alkalmazásokhoz, ahol az adatbázisból való lekérdezések száma jóval meghaladja az adatbázisba való írások számát, ez azonban a megvalósítandó rendszer esetén közel sincs így, ezen felül a 12

20 rendszerben eltárolni szándékozott adatok típusa, hierarchiája is kézenfekvőbben írható le és tervezhető egy SQL alapú adatbázisban, mint az LDAP fastruktúrájában. Az adatbázis-kezelő kiválasztásakor számos alternatíva jön számításba aktív fejlesztői hátterük és széles körben való elterjedtségük miatt. Ezekből emeli ki és foglalja össze az ismertebbeket a következő táblázat: FreeBSD tranzakciókezelés kulcsok query külső sub- ingyenes PHP támogatás view Adabas D X X X X X X EMPRESS 6.1 linux X X X X FrontBase 2.1 X nem szabv. X X X Informix 7.30C1 linux X nem szabv. X X X Interbase 6.0Beta linux X X nem szabv. X Mimer SQL 8.2.0C linux X X X X msql X X X MySQL X X X X Oracle linux X X X X X PostgreSQL 7.0 X X X X X X X SOLID Server X X X X X X Sybase enterpr. 11.x X X X nem szabv. X X X 4.4 ábra: adatbázis-kezelők összehasonlító táblázata A táblázatban csak azok az adatbázis szerverek szerepelnek, amelyek rendelkeznek SQL lekérdező nyelvvel és létezik FreeBSD alatti verziója, de ezen felül a táblázatban helyet kaptak azok a szoftverek is, amelyekből ugyan nem létezik natív FreeBSD-s bináris, azonban a FreeBSD által nyújtott Linux emulációval mégis futtathatók ezek a programok. (FreeBSD-vel kapcsolatban lásd még a 4.5-ös fejezetet). A táblázat a platform mellett az adatbázis-kezelővel szemben támasztott legfontosabb követelményeket tartalmazza, és ezek szerint jellemzi azokat: Ingyenes: az adott szoftver szabadon hozzáférhető-e és felhasználható-e oktatási célokra PHP: az adatbázis kezelőt támogatja-e a PHP (lásd a következő fejezetet) Tranzakciókezelés: van-e beépített tranzakciókezelés az SQL szerverben Subquery: támogatja-e a beágyazott lekérdezéseket View: lehet-e ún. view-kat létrehozni 13

21 Az itt említett követelmények közül nem mind elengedhetetlen, azonban e rendszer implementálásakor nagy könnyebbséget jelentenek. Webes alkalmazások készítéséhez a gyakorlatban túlnyomórészt két adatbázis-kezelőt használnak: a MySQL-t és a PostgreSQL-t. A MySQL előnye a gyorsaság, azonban pillanatnyilag a fent említett elemek hiányoznak belőle. Ezek a hiányzó tulajdonságok az egyes tesztek szerint lassabban teljesítő PostgreSQL-ben viszont mind megvannak, így a választás végül erre az adatbázis-kezelőre esett. Megjegyzésképpen mindehhez még annyit hozzá kell tenni, hogy a rendszer alapjában véve nem függ attól, milyen adatbázis-kezelővel dolgozik. Az SQL alapú adatbázis-kezelők egy többé-kevésbé egységes felületen keresztül érhetők el, ezt a felületet pedig az ún. lekérdező nyelv, az SQL (Simple Query Language) biztosítja, ami azt jelenti, hogy a későbbiekben elvben elképzelhető az SQL szerver teljes cseréje PHP A PHP (hivatalosan PHP: Hypertext Preprocessor ) egy szerver oldali HTML-be ágyazott programnyelv. A PHP használatával mindazt el lehet érni, amit darabszám Jun-98 Aug-98 Oct-98 Dec-98 Feb-99 Apr-99 Jun-99 Aug-99 Oct-99 Dec-99 Feb-00 Apr-00 Jun-00 Aug-00 Oct-00 Dec-00 Feb-01 Apr ös ábra: a PHP használata Apache modulként [Netcraft] 14

22 egy CGI programmal: formok lekezelése, dinamikus tartalomelőállítás vagy cookiekezelés. A PHP számos beépített funkcióval segíti a webes programozást, az egyik leghasznosabb tulajdonsága az adatbázisok széles körű támogatása. A PHP nyílt forráskódú program, szabadon letölthető, felhasználható bármilyen célra Webszerver A webszerver esetén ugyanúgy, mint a rendszer többi összetevőjénél, elsődleges szempont az ingyenesség, az aktív fejlesztés, az operációs rendszer által való támogatottság, továbbá a PHP-val való együttműködés. Mindezen feltételeknek a sokak által használt Apache HTTP Server felel meg leginkább. A 4.6-os ábra az Apache sikerességét mutatja, a legelterjedtebb kereskedelmi szoftverekkel (Microsoft IIS, iplanet Web Server) is felveszi a versenyt. 4.6-os ábra: webszerverek használatának százalékos összehasonlítása 15

23 5. Specifikáció (1-2) A feladat egy web alapú kliens-szerver architektúrájú rendszer létrehozása, pontosabban egy weben keresztül elérhető on-line adatbázis. A kliens szoftver elkészítése nem része a feladatnak, hiszen a webes interfész miatt ez már adott: a rendszer eléréséhez a felhasználó oldalán a hálózati csatlakozáson túl csupán egy egyszerű web böngészőprogram szükséges. A böngészőnek ismernie kell a HTML3- at és támogatnia a JavaScript futtatását, ezek a rendszer használatához elengedhetetlenek. A rendszer felhasználói az oktatói gárda és a hallgatóság. A rendszer az oktatók által tanított tárgyakkal kapcsolatos mindennemű számonkérést hivatott támogatni. A rendszer használatával az oktató saját tantárgyaihoz tárgyanként csoportosítva tetszőleges számú ellenőrző kérdést tölthet fel, amelyekhez opcionálisan a helyes válaszok is megadhatóak. A bevitt kérdésekből feladatsorok állíthatók össze, és a feladatsorok vizsgákhoz rendelhetők hozzá. A kérdések a válasz típusát tekintve többfélék lehetnek: szöveges: a kérdésre esszé jellegű válasz adható, a válasz formátumára ezen kívül semmilyen formai vagy méretbeli megkötés nincs; teszt: ez esetben a lehetséges válaszokat is meg kell adni a kérdés mellé, a feladat megoldása során ezek közül választja ki a hallgató az általa helyesnek gondoltakat. A lehetséges válaszok száma tetszőleges, a kérdés bevitele során ezt is meg kell adni; file: megoldásként egy file-t kell feltöltenie a hallgatónak. Ez a típusú kérdés nagy házi feladatok leadásánál vagy mérési gyakorlatok alkalmával lehet hasznos. Ezek az általános jellegű típusok igény szerint a későbbiekben tetszőleges újakkal egészíthetők ki. 16

24 A rendszer rendelkezik a tantermek egyszerűsített alaprajzával, hol milyen számítógépek találhatóak. A vizsga kiírásánál az oktató megadhatja, mely teremben mettől meddig tart vizsga, és a teremben lévő munkaállomásokat a vizsgára jelentkezett hallgatókkal összerendelheti. A vizsgára jelentkezettek névsora áttölthető az egyetemen használt Neptun rendszerből. A vizsgáknál megadható a kezdés és a befejezés időpontja is, továbbá opcionálisan a vizsga időtartama, amely megoldást ad arra, hogy minden hallgató pontosan egyforma időt kapjon a feladatsor megoldására még akkor is, ha egyszerre több teremben folyik a vizsga. A termek adatbázisát a rendszer-adminisztrátor módosíthatja. A hallgató a vizsgán bejelentkezik a számítógéppel a rendszerbe, kiválasztja a megoldandó feladatsort, választ ad a kérdésekre, majd beadja a megoldott feladatsort. A vizsga során a felügyelő tanár a saját terminálján nyomon tudja követni, melyik gépen ki jelentkezett be, ki hogyan áll a feladat megoldásával, illetve ki az, aki meg sem jelent a vizsgán. A hallgatók azonban nem csak a vizsga vagy a feladat beadás alkalmával találkoznak a rendszerrel, az oktatók lehetőségük van gyakorló feladatok kiadására is, amelyen a hallgatók lemérhetik tudásokat. A vizsgák összeállításán és megíratásán túl a rendszer támogatást nyújt az oktatónak a hallgatók által beadott feladatsorok feldolgozásában. Amennyiben a feladatlap kizárólag teszt típusú kérdéseket tartalmaz, úgy automatizáltan képes azokat kijavítani, osztályozni, de egyéb esetekben is segíti az oktatót a munkában a helyes és a hallgató által beadott válaszok összehasonlításával, a bevitt pontszámok alapján az osztályzásban. A rendszer nem csupán vizsgák, zárthelyi dolgozatok és egyéb, konkrét időhöz és esetlegesen adott számítógéphez kötött számonkérés lebonyolítására alkalmas. Az oktatónak lehetősége van feladatkiadásra és a megoldások begyűjtésére is igénybe venni a rendszert, a hallgató pedig megtekinteni az egyes tárgyakból kiírt vizsgaidőpontokat és feladatbeadási határidőket, és megoldhatja az oktató által bevitt gyakorló-feladatsorokat. 17

25 A rendszer minden eseményt naplóz. A naplóhoz a rendszer-adminisztrátor fér hozzá, aki az esemény-típust és/vagy az esemény fontossági szintjét megadva kérheti le a bejegyzéseket. 18

26 6. Tervezés (sw + DB + bizt + UI, 12-15) 6.1 Szoftver és adatbázis tervezés A szoftver tervezése több lépcsőben történik. Elsőként a rendszer adatfolyam ábráinak meghatározására kerül sor. Az adatfolyam modellezés célja, hogy: ábrázolja a rendszert és annak környezetét, kijelöli a projekt határát, meghatározza azokat a rendszeren kívüli elemeket, amelyektől a rendszer adatot fogad, illetve amelyeknek adatot szolgáltat, leírja a rendszeren belüli adatfolyamok áramlását, kijelöli az adattárakat, továbbá meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek feldolgozzák az adatokat, kiváltják az adatfolyamokat és az adatok tárolását. Felvázoljuk a rendszer kontextus és 0. szintű diagramját, illetve összetettebb modulok esetén az 1. szintű adatfolyam ábrájának meghatározására is sor kerül. A tervezés második lépésében a rendszer logikai adatmodelljének definiálása történik meg. Ennek feladata a logikailag összetartozó elemi adatok alapján csoportok definiálása és a csoportok közötti összefüggések meghatározásával egy olyan általános leírás megadása, amely: egyértelművé teszi a szoftver alkalmazási területét, diagramjai révén pontosan leírja a kommunikációs rendszert, az adatbázis tervezésének alapjául szolgál. A logikai adatmodell meghatározása után sor kerül az adatbázis tábláinak definiálására, az adattípusok meghatározására és az egyes táblamezők szerepének magyarázatára. Az adattípusok meghatározásakor kihasználtuk a PostgreSQL adatbázis-kezelő által nyújtott előnyöket: 19

5.1 Környezet. 5.1.1 Hálózati topológia

5.1 Környezet. 5.1.1 Hálózati topológia 5. Biztonság A rendszer elsodleges célja a hallgatók vizsgáztatása, így nagy hangsúlyt kell fektetni a rendszert érinto biztonsági kérdésekre. Semmiképpen sem szabad arra számítani, hogy a muködo rendszert

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1. Bevezetés (1)

Tartalomjegyzék. 1. Bevezetés (1) Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS (1)...1 2. FELADAT DEFINÍCIÓ (2-3)...4 3. ÁTTEKINTÉS (5-6)...6 3.1 TOPCLASS...6 4. TECHNOLÓGIA (8-10)...8 4.1 INTERNET...8 4.1.1 World Wide Web...8 4.1.2 HTTP...10 4.1.3 HTML...11

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység A

Gyakorlati vizsgatevékenység A Gyakorlati vizsgatevékenység A Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés

Részletesebben

Az Orbis adatbáziskezelő

Az Orbis adatbáziskezelő ORBIS ADATBÁZIS WEBRE VITELE KÉSZÍTETTE: SOÓS PÉTER 2001. április 13. Bevezetés Ezen írás a NETWORKSHOP 2001 konferenciára készített előadásom anyagának szerkesztett változata. 1994-95. óta sok jelentős

Részletesebben

Internet programozása. 1. előadás

Internet programozása. 1. előadás Internet programozása 1. előadás Áttekintés 1. Mi a PHP? 2. A PHP fejlődése 3. A PHP 4 újdonságai 4. Miért pont PHP? 5. A programfejlesztés eszközei 1. Mi a PHP? Egy makrókészlet volt, amely személyes

Részletesebben

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Tartalomjegyzék - Tartalomkezelő rendszerek Miért jó a CMS alapú website? CMS rendszerek - Mi szükséges ezen CMS-ekhez? - Információ építészet

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység B

Gyakorlati vizsgatevékenység B Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés

Részletesebben

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények 1. sz. melléklet MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS A) Műszaki követelmények A körkereső szoftvernek (a továbbiakban Szoftver) az alábbi követelményeknek kell megfelelnie

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Microsoft SQL Server telepítése

Microsoft SQL Server telepítése Microsoft SQL Server telepítése Az SQL Server a Microsoft adatbázis kiszolgáló megoldása Windows operációs rendszerekre. Az SQL Server 1.0 verziója 1989-ben jelent meg, amelyet tizenegy további verzió

Részletesebben

Web programoz as 2009 2010

Web programoz as 2009 2010 Web programozás 2009 2010 Áttekintés A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Áttekintés: miről lesz szó (kurzus/labor/vizsga)

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

NEPTUN MOBIL ALKALMAZÁS FELHASZNÁLÓI SEGÉDLET

NEPTUN MOBIL ALKALMAZÁS FELHASZNÁLÓI SEGÉDLET NEPTUN MOBIL ALKALMAZÁS FELHASZNÁLÓI SEGÉDLET Felhasználói dokumentáció verzió 1.0 Budapest, 2015. Változáskezelés Verzió Dátum Változás Pont Cím Oldal Kiadás: 2015.07.05. Verzió: 1.6. Oldalszám: 2 / 12

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció

DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció H - 1161 Budapest Rákóczi út 76. Tel./Fax.: +36-1-4010159 http://www.pageos.hu toni@pageos.hu DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció A program használható a TOPOBASE

Részletesebben

Technikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül

Technikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül Letöltési Procedúra Fontos: Ha Ön tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül dolgozik akkor a letöltés előtt nézze meg a Technikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül

Részletesebben

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások NETinv távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés NETinv 1.4.2 Távközlési szolgáltatók és nagyvállatok

Részletesebben

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Ön letölthető fájl tartalmazza az Evolut Főkönyv 2013. program telepítőjét. A jelen leírás olyan telepítésre vonatkozik, amikor Ön

Részletesebben

iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi

iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi ii iseries: Client Access Express - Mielőtt elkezdi Tartalom Rész 1. Client Access Express - Mielőtt elkezdi.................

Részletesebben

Titkosítás NetWare környezetben

Titkosítás NetWare környezetben 1 Nyílt kulcsú titkosítás titkos nyilvános nyilvános titkos kulcs kulcs kulcs kulcs Nyilvános, bárki által hozzáférhető csatorna Nyílt szöveg C k (m) Titkosított szöveg Titkosított szöveg D k (M) Nyílt

Részletesebben

GeriSoft Stúdió Kft J Á T S Z Ó H Á Z M A X I JÁTSZÓHÁZI BELÉPTETŐ RENDSZER

GeriSoft Stúdió Kft J Á T S Z Ó H Á Z M A X I JÁTSZÓHÁZI BELÉPTETŐ RENDSZER GeriSoft Stúdió Kft J Á T S Z Ó H Á Z M A X I JÁTSZÓHÁZI BELÉPTETŐ RENDSZER Köszönjük, hogy érdeklődik szoftverünk iránt! Engedje meg, hogy bemutassuk a rendszer működését. A rendszer kifejlesztésében

Részletesebben

FTP Az FTP jelentése: File Transfer Protocol. Ennek a segítségével lehet távoli szerverek és a saját gépünk között nagyobb állományokat mozgatni. Ugyanez a módszer alkalmas arra, hogy a kari web-szerveren

Részletesebben

WWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31

WWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31 Web programozás 2011 2012 1 / 31 Áttekintés Mi a web? / A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Miről lesz szó... (kurzus/labor/vizsga)

Részletesebben

Tájékoztató a szakdolgozat elektronikus feltöltéséről

Tájékoztató a szakdolgozat elektronikus feltöltéséről Tájékoztató a szakdolgozat elektronikus feltöltéséről Tisztelt hallgató mielőtt belekezd a szakdolgozata feltöltésébe az elektronikus felületen kérem, hogy figyelmesen olvassa el a tájékoztatót. Csak akkor

Részletesebben

Multimédiás adatbázisok

Multimédiás adatbázisok Multimédiás adatbázisok Multimédiás adatbázis kezelő Olyan adatbázis kezelő, mely támogatja multimédiás adatok (dokumentum, kép, hang, videó) tárolását, módosítását és visszakeresését Minimális elvárás

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

Migráció MS Access-ről Oracle Application Express-re

<Insert Picture Here> Migráció MS Access-ről Oracle Application Express-re Migráció MS Access-ről Oracle Application Express-re Sárecz Lajos Oracle Hungary Izsák Tamás Független szakértő Program Miért migráljunk Microsoft Access-ről? Mi az az Oracle Application

Részletesebben

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Titkosítás,hitelesítés Szimmetrikus DES 56 bites kulcs (kb. 1000 év) felcserél, helyettesít

Részletesebben

Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1

Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1 Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1 /17 Tartalomjegyzék A térinformatikáról általánosságban Célok Felhasznált eszközök Fejlesztés lépései Adatbázis Grafikus

Részletesebben

Vonalkód olvasó rendszer. Specifikáció Vonalkód olvasó rendszer SoftMaster Kft. [1]

Vonalkód olvasó rendszer. Specifikáció Vonalkód olvasó rendszer SoftMaster Kft. [1] Specifikáció Vonalkód olvasó rendszer SoftMaster Kft. [1] T a r t a l o m j e g y z é k 1 Bevezetés... 3 1.1 A rendszer rövid leírása... 3 1.2 A dokumentum célja... 3 1.3 A rendszer komponensei... 3 1.4

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv Központi Jogosultsági Rendszer Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2010. július 23. Verziószám: 1.0 Végleges Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 1 2 A Központi Jogosultsági Rendszer

Részletesebben

Telenor Webiroda. Kezdő lépések

Telenor Webiroda. Kezdő lépések Telenor Webiroda Kezdő lépések Virtuális Tárgyaló Tartalom 1. Bevezetés...2 2. A szolgáltatás elérése és a kliensprogram letöltése...3 3. A kliensprogram telepítése...6 4. A Virtuális Tárgyaló használatba

Részletesebben

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport TANMENET Informatika szakmacsoport Programozási gyakorlatok III. tantárgy 12. évfolyam A osztály 2013/2014 tanév Heti óraszám: Éves óraszám: 3 óra 96 óra Készítette: Szikszai Gusztáv tanár Ellenőrizte:.

Részletesebben

Google App Engine az Oktatásban 1.0. ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com

Google App Engine az Oktatásban 1.0. ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com Google App Engine az Oktatásban Kis 1.0 Gergely ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com Bemutatkozás 1998-2002 között LME aktivista 2004-2007 Siemens PSE mobiltelefon szoftverfejlesztés,

Részletesebben

Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat.

Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat. Súgó Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat. A lekérdező rendszer a Hírközlési Szolgáltatások és Interfész bejelentések, valamint az

Részletesebben

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Tartalomjegyzék 1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Géptől gépig... 11 Számok a gépeknek... 13 Nevek az embereknek... 14 Programok egymás

Részletesebben

Használati útmutató a Székács Elemér Szakközépiskola WLAN hálózatához

Használati útmutató a Székács Elemér Szakközépiskola WLAN hálózatához Használati útmutató a Székács Elemér Szakközépiskola WLAN hálózatához Készítette: Szentgyörgyi Attila Turcsányi Tamás Web: http://www.wyonair.com E-mail: 2008. november 8. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos

Részletesebben

Adatbázisok elleni fenyegetések rendszerezése. Fleiner Rita BMF/NIK Robothadviselés 2009

Adatbázisok elleni fenyegetések rendszerezése. Fleiner Rita BMF/NIK Robothadviselés 2009 Adatbázisok elleni fenyegetések rendszerezése Fleiner Rita BMF/NIK Robothadviselés 2009 Előadás tartalma Adatbázis biztonsággal kapcsolatos fogalmak értelmezése Rendszertani alapok Rendszerezési kategóriák

Részletesebben

Oktatási cloud használata

Oktatási cloud használata Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék Oktatási cloud használata Készítette: Tóth Áron (BME MIT), 2013. A segédlet célja a tanszéki oktatási cloud

Részletesebben

CCS Hungary, 2000 szeptember. Handling rendszer technikai specifikáció

CCS Hungary, 2000 szeptember. Handling rendszer technikai specifikáció CCS Hungary, 2000 szeptember Handling rendszer technikai specifikáció Hálózati architektúra SITA Hálózat/ Vám/ Internet/... CodecServer üzenet központ DB LA N Laptop computer RAS elérés Adatbázis szerver

Részletesebben

Iroda++ 2010 DEMO telepítési útmutató

Iroda++ 2010 DEMO telepítési útmutató Az Iroda++ 2010 DEMO csomag telepítésének lépései Az alábbi pontok szerint telepítheti számítógépére a revolution Iroda++ 2010 program DEMO változatát. Fontos, hogy az Iroda++ rendszere SQL szerveres adatmotort

Részletesebben

A DigiKresz internetes gyakorló program hatékony segítség az elméleti oktatást követő vizsga eredményességének növelésében.

A DigiKresz internetes gyakorló program hatékony segítség az elméleti oktatást követő vizsga eredményességének növelésében. DIGIKRESZ internetes gyakorló program Kedves Felhasználó! A DigiKresz internetes gyakorló program hatékony segítség az elméleti oktatást követő vizsga eredményességének növelésében. A program előnyei a

Részletesebben

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció 2014. második félévétől kezdődően a TERC V.I.P. költségvetés-készítő program hardverkulcsát regisztrálniuk kell a felhasználóknak azon a számítógépen, melyeken futtatni

Részletesebben

Közoktatási Statisztika Tájékoztató 2012/2013. Használati útmutató

Közoktatási Statisztika Tájékoztató 2012/2013. Használati útmutató Közoktatási Statisztika Tájékoztató 2012/2013 Tartalomjegyzék 1. Technikai információk... 2 2. Publikus felület... 2 2.1 Bejelentkezés... 2 2.2 Összesítés... 3 2.2.1 Statisztikai tábla megtekintése...

Részletesebben

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer)

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) BAR bemutatása 1994. július 1-jétől kezdte meg működését a Központi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azóta is használt rövidített nevén a BAR, amely kezdetben kizárólag

Részletesebben

ECDL Információ és kommunikáció

ECDL Információ és kommunikáció 1. rész: Információ 7.1 Az internet 7.1.1 Fogalmak és szakkifejezések 7.1.2 Biztonsági megfontolások 7.1.3 Első lépések a webböngésző használatában 7.1.4 A beállítások elévégzése 7.1.1.1 Az internet és

Részletesebben

Felhasználói útmutató

Felhasználói útmutató Felhasználói útmutató EUREST KFT. BUDAPESTI NÉMET ISKOLA WEB ALAPÚ MENÜRENDSZERÉNEK HASZNÁLATÁHOZ Tartalom Általános felhasználói ismeretek... 2 Nyelv Választás... 3 Regisztráció... 4 Bejelentkezés...

Részletesebben

Személyügyi nyilvántartás szoftver

Személyügyi nyilvántartás szoftver Személyügyi nyilvántartás szoftver A nexonhr személyügyi nyilvántartás szoftver a személyügyi, továbbképzési és munkaköri adatok kezelését teszi lehetővé. A szoftver támogatja a HR adminisztrációs feladatokat,

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv a WEB EDInet rendszer használatához

Felhasználói kézikönyv a WEB EDInet rendszer használatához Felhasználói kézikönyv a WEB EDInet rendszer használatához A WEB EDInet rendszer használatához internet kapcsolat, valamint egy internet böngésző program szükséges (Mozilla Firefox, Internet Explorer).

Részletesebben

Bérprogram vásárlásakor az Ügyfélnek e-mailben és levélben is megküldjük a termék letöltéséhez és aktiválásához szükséges termékszámot.

Bérprogram vásárlásakor az Ügyfélnek e-mailben és levélben is megküldjük a termék letöltéséhez és aktiválásához szükséges termékszámot. Telepítés Bérprogram vásárlásakor az Ügyfélnek e-mailben és levélben is megküldjük a termék letöltéséhez és aktiválásához szükséges termékszámot. A programot honlapunkról, az alábbi linkről tudják letölteni:

Részletesebben

INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE. TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése

INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE. TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése IDEGEN NYELVI KÉPZÉSEK INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA A TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013

Részletesebben

Egyetemi adatbázis nyilvántartása és weben

Egyetemi adatbázis nyilvántartása és weben Egyetemi adatbázis nyilvántartása és weben keresztül történő elérése Bara Levente Dező László Farkas Kinga Gere Árpád Keresztes Anna March 6, 2009 1 Contents 1 Egyetemi adatbázis nyilvántartása és weben

Részletesebben

Elektronikusan hitelesített PDF dokumentumok ellenőrzése

Elektronikusan hitelesített PDF dokumentumok ellenőrzése Elektronikusan hitelesített PDF dokumentumok ellenőrzése Adobe Reader beállítása és használata a hitelesített PDF dokumentumok ellenőrzéséhez A dokumentáció szabadon tovább terjeszthető, a legfrissebb

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Tájékoztató A ZMNE-n bevezetett wifi szolgáltatásról KMOP-4.2.1/B-2008-0016

Új Magyarország Fejlesztési Terv Tájékoztató A ZMNE-n bevezetett wifi szolgáltatásról KMOP-4.2.1/B-2008-0016 Új Magyarország Fejlesztési Terv Tájékoztató A ZMNE-n bevezetett wifi szolgáltatásról KMOP-4.2.1/B-2008-0016 Tájékoztató A ZMNE Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ (EISZK) a 2010/2011-es tanévtől

Részletesebben

Manhattan - szabad forráskódú távoktatási program adaptálása és fejlesztése

Manhattan - szabad forráskódú távoktatási program adaptálása és fejlesztése Manhattan - szabad forráskódú távoktatási program adaptálása és fejlesztése Fehér Péter, ELTE TTK Oktatástechnikai Csoport (feherp@linux-perfect.hu vagy feherp@matavnet.hu) Bevezetés A távoktatást támogató

Részletesebben

Bár a szoftverleltárt elsősorban magamnak készítettem, de ha már itt van, miért is ne használhatná más is.

Bár a szoftverleltárt elsősorban magamnak készítettem, de ha már itt van, miért is ne használhatná más is. SZOFTVERLELTÁR FREE Amennyiben önnek vállalkozása van, akkor pontosan tudnia kell, hogy milyen programok és alkalmazások vannak telepítve cége, vállalkozása számítógépeire, és ezekhez milyen engedélyeik,

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen

Részletesebben

Operációs rendszerek. Az X Window rendszer

Operációs rendszerek. Az X Window rendszer Operációs rendszerek X Windows rendszer Az X Window rendszer Grafikus felhasználói felületet biztosító alkalmazás és a kapcsolódó protokoll 1983-84: a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT, USA).

Részletesebben

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese

Részletesebben

Vezető Kedvezményezetti Szeminárium IMIR 2007-2013

Vezető Kedvezményezetti Szeminárium IMIR 2007-2013 Vezető Kedvezményezetti Szeminárium IMIR 2007-2013 A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program közös monitoring és információs rendszere Pécs, 2010. július 15. Napirend 11:00-12:00

Részletesebben

OCSP Stapling. Az SSL kapcsolatok sebességének növelése Apache, IIS és NginX szerverek esetén 1(10)

OCSP Stapling. Az SSL kapcsolatok sebességének növelése Apache, IIS és NginX szerverek esetén 1(10) OCSP Stapling Az SSL kapcsolatok sebességének növelése Apache, IIS és NginX szerverek esetén 1(10) 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék... 2 2. Bevezető... 3 3. OCSP Stapling támogatással rendelkező webszerverek...

Részletesebben

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft Flash és PHP kommunikáció Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft A lehetőségek FlashVars External Interface Loadvars XML SOAP Socket AMF AMFphp PHPObject Flash Vars Flash verziótól függetlenül

Részletesebben

Virtualoso Server szolgáltatás Virtuális szerver használati útmutató

Virtualoso Server szolgáltatás Virtuális szerver használati útmutató Virtualoso Server szolgáltatás Virtuális szerver használati útmutató Virtualoso Server Használati útmutató 1 Virtualoso Server szolgáltatás Virtuális szerver használati útmutató A következô pár oldalon

Részletesebben

Ismeretellenőrzés a Moodle rendszerben. Dr. Orbán Anna BCE

Ismeretellenőrzés a Moodle rendszerben. Dr. Orbán Anna BCE Ismeretellenőrzés a Moodle rendszerben Dr. Orbán Anna BCE Bemutatkozás 29 éves oktatási tapasztalat Ebből 24 év felsőoktatásban, informatikai tantárgyak oktatása nem informatikusoknak Oktatócsomag: jegyzet,

Részletesebben

KIRA. KIRA rendszer. Telepítési útmutató v1

KIRA. KIRA rendszer. Telepítési útmutató v1 KIRA rendszer Telepítési útmutató v1 1. Bevezetés A dokumentáció, illetve a dokumentáció mellékleteként megtalálható állományok segítségével készíthető fel a kliens oldali számítógép a KIRA rendszer működtetésére.

Részletesebben

S, mint secure. Nagy Attila Gábor Wildom Kft. nagya@wildom.com

S, mint secure. Nagy Attila Gábor Wildom Kft. nagya@wildom.com S, mint secure Wildom Kft. nagya@wildom.com Egy fejlesztő, sok hozzáférés Web alkalmazások esetében a fejlesztést és a telepítést általában ugyanaz a személy végzi Több rendszerhez és géphez rendelkezik

Részletesebben

gyakorlatban nagy.gusztav@gamf.kefo.hu Nagy Gusztáv

gyakorlatban nagy.gusztav@gamf.kefo.hu Nagy Gusztáv A WSDM weboldaltervezési módszer a gyakorlatban nagy.gusztav@gamf.kefo.hu Nagy Gusztáv Webfejlesztés Technikai feladatok: (X)HTML oldalak szerkesztése CSS adatbázis tervezés, megvalósítás programozás Ezekrıl

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

A FileZilla program beállítása az első belépés alkalmával

A FileZilla program beállítása az első belépés alkalmával 6. A záróvizsga-jegyzőkönyv készítése A záróvizsga-jegyzőkönyveketa Karok többsége a jegyzőkönyvkészítésre Dr. Tánczos László által kifejlesztett Access alkalmazás használatával készíti el. A záróvizsga-jegyzőkönyv

Részletesebben

Vihar 2.0 rendszer Felhasználói kézikönyv

Vihar 2.0 rendszer Felhasználói kézikönyv Vihar 2.0 rendszer Felhasználói kézikönyv Versenyzői funkciók O l d a l 0 21 Tartalomjegyzék Tartalom Tartalomjegyzék... 0 Bevezető... 1 Felhasználói funkciók... 2 Regisztráció... 2 Támogatott böngészők...

Részletesebben

Közigazgatási informatika tantárgyból

Közigazgatási informatika tantárgyból Tantárgyi kérdések a záróvizsgára Közigazgatási informatika tantárgyból 1.) A közbeszerzés rendszere (alapelvek, elektronikus árlejtés, a nyílt eljárás és a 2 szakaszból álló eljárások) 2.) A közbeszerzés

Részletesebben

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II.

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II. Elektronikus levelek Az informatikai biztonság alapjai II. Készítette: Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.bmf.hu Miről lesz szó? Elektronikus levelek felépítése egyszerű szövegű levél felépítése

Részletesebben

ÜGYFÉL OLDALI BEÁLLÍTÁSOK KÉZIKÖNYVE

ÜGYFÉL OLDALI BEÁLLÍTÁSOK KÉZIKÖNYVE ÜGYFÉL OLDALI BEÁLLÍTÁSOK KÉZIKÖNYVE Felhasználói leírás E-HATÁROZAT 2012 - verzió 1.2 Érvényes: 2012. május 24-től. Azonosító: ehatarozat_ugyfél_ beallitasok_kezikonyv_felh_v1.2_20120524_tol 1/15 1 Tartalom

Részletesebben

TANFOLYAMI AJÁNLATUNK

TANFOLYAMI AJÁNLATUNK TANFOLYAMI AJÁNLATUNK Én félek a számítógéptől, inkább hozzá sem nyúlok! Hányszor hallhatjuk ezt a mondatot az örökifjú korú társainktól, pedig nem ördöngösség, bárki megtanulhatja a legalapvetőbb funkciókat.

Részletesebben

[ISMERTETŐ] www.tanulmanyi.info Központi tanulmányi információs rendszer

[ISMERTETŐ] www.tanulmanyi.info Központi tanulmányi információs rendszer 2008 www.tanulmanyi.info Központi tanulmányi információs rendszer [ISMERTETŐ] A www.tanulmanyi.info Központi tanulmányi információs rendszer ingyenes Internetes szolgáltatás rövid ismertetője a Magyar

Részletesebben

Home movie database. Specifikáció. Verzió: 1.0. Dátum: 2008.03.18. Státusz: Released. Készítette: Farkas Róbert. Kulcsár Orsolya.

Home movie database. Specifikáció. Verzió: 1.0. Dátum: 2008.03.18. Státusz: Released. Készítette: Farkas Róbert. Kulcsár Orsolya. Dátum: 20080318 Státusz: Released Készítette: Farkas Róbert Kulcsár Orsolya Molnár Andrea Készítette Név: Farkas Róbert Kulcsár Orsolya Molnár Andrea Jóváhagyta Név: Dátum: 20080318 Dátum: Aláírás: Aláírás:

Részletesebben

Szolgáltatói Adminisztrátori leírás

Szolgáltatói Adminisztrátori leírás Online Felügyeleti Központ Szolgáltatói Adminisztrátori leírás Egységes Megjelenítő Rendszer Online Felügyeleti Központ (Webes alkalmazói felület) Szolgáltatók részére 1. Használati útmutató és leírás

Részletesebben

Az autorizáció részletes leírása

Az autorizáció részletes leírása Az autorizáció részletes leírása 1. REGISZTRÁCIÓ ÉS FELTÉTELEI 1.1 Regisztráció Az Autorizációs kérés előtt a szervezetnek vagy a magánszemélynek regisztráltatnia kell magát. A regisztrációs lapon megadott

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga

Részletesebben

A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan

A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan Telepítés internetről A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan Új szolgáltatásunk keretén belül, olyan lehetőséget kínálunk a TERC VIP költségvetéskészítő program

Részletesebben

Programozás alapjai Bevezetés

Programozás alapjai Bevezetés Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma

Részletesebben

OE-NIK 2010/11 ősz OE-NIK. 2010. ősz

OE-NIK 2010/11 ősz OE-NIK. 2010. ősz 2010/11 ősz 1. Word / Excel 2. Solver 3. ZH 4. Windows 5. Windows 6. ZH 7. HTML 8. HTML 9. ZH 10. Adatszerkezetek, változók, tömbök 11. Számábrázolási kérdések 12. ZH 13. Pótlás A Windows felhasználói

Részletesebben

IP-címhez kötött webszolgáltatások használata idegen IP-című gépről

IP-címhez kötött webszolgáltatások használata idegen IP-című gépről IP-címhez kötött webszolgáltatások használata idegen IP-című gépről Bevezetés Hanák D. Péter, BME IIT, 2006. május 22. Ismeretes, hogy egyes webszolgáltatások csak meghatározott IP-című számítógépekről

Részletesebben

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Programozás Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. április 22. Bevezetés Adatbáziskezelés

Részletesebben

Általános nyomtató meghajtó útmutató

Általános nyomtató meghajtó útmutató Általános nyomtató meghajtó útmutató Brother Universal Printer Driver (BR-Script3) Brother Mono Universal Printer Driver (PCL) Brother Universal Printer Driver (Inkjet) B verzió HUN 1 Áttekintés 1 A Brother

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

PwC EKAER Tool felhasználói leírás. 2015. május

PwC EKAER Tool felhasználói leírás. 2015. május www.pwc.com/hu/ekaer PwC EKAER Tool felhasználói leírás 2015. május Tartalom Bejelentések létrehozása 3 1. A forrás Excel állomány kitöltése 3 2. A forrás Excel állomány mentése 4 A szükséges mezők kitöltését

Részletesebben

SC Kérdés. SC Kérdés. SC Kérdés

SC Kérdés. SC Kérdés. SC Kérdés Melyik Windows Vista verzióról lehet melyik Windows 7 verzióra helyben frissíteni? Windows Vista Business -> Windows 7 Professional Windows Vista Business -> Windows 7 Home Premium Windows Vista Ultimate

Részletesebben

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Minőségkritériumok az elearning oktatásban Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net

Részletesebben

A Microsoft terminálszolgáltatás ügyfél oldali hardverigényének meghatározása

A Microsoft terminálszolgáltatás ügyfél oldali hardverigényének meghatározása S SDA Stúdió kft. A Microsoft terminálszolgáltatás ügyfél oldali hardverigényének meghatározása Kiadva: 2002.02.12. Oldalak száma: 7 A dokumentum története Verzió Dátum Módosítás rövid leírása Módosító

Részletesebben

Tanúsítványkérelem készítése, tanúsítvány telepítése Microsoft Internet Information szerveren

Tanúsítványkérelem készítése, tanúsítvány telepítése Microsoft Internet Information szerveren Tanúsítványkérelem készítése, tanúsítvány telepítése Microsoft Internet Information szerveren Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS...3 2. A MICROSOFT IIS INDÍTÁSA...3 3. TITKOS KULCS GENERÁLÁSA...3 4. TANÚSÍTVÁNYKÉRELEM

Részletesebben

Tarantella Secure Global Desktop Enterprise Edition

Tarantella Secure Global Desktop Enterprise Edition Tarantella Secure Global Desktop Enterprise Edition A Secure Global Desktop termékcsalád Az iparilag bizonyított szoftver termékek és szolgáltatások közé tartozó Secure Global Desktop termékcsalád biztonságos,

Részletesebben

Hiba bejelentés azonnal a helyszínről elvégezhető. Egységes bejelentési forma jön létre Követhető, dokumentált folyamat. Regisztráció.

Hiba bejelentés azonnal a helyszínről elvégezhető. Egységes bejelentési forma jön létre Követhető, dokumentált folyamat. Regisztráció. Ingyenes Mobil helpdesk megoldás A Mobil helpdesk egy olyan androidos felületen futó hibabejelentő, amelynek néhány alapbeállítását megadva saját mobil hibabejelentő rendszere lehet, vagy partnereinek

Részletesebben

Adóhátralék kezelés egyszerűen. Használati útmutató

Adóhátralék kezelés egyszerűen. Használati útmutató Használati útmutató Program indítása: A telepítés utáni első indításkor a program a szükséges alapbeállításokat elvégzi, és automatikusan újra indul. A főképernyőn a bejelentkezéshez mindig meg kell adni

Részletesebben