DIPLOMATERV. Hálózati információs rendszer oktatáshoz. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
|
|
- Oszkár Fazekas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem DIPLOMATERV Hálózati információs rendszer oktatáshoz Készítette: Pecsenyánszky István BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki szak május Konzulens: Dr. Máray Tamás adjunktus BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék
2 Nyilatkozat Alulírott Pecsenyánszky István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója kijelentem, hogy ezt a diplomatervet meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a diplomatervben csak a megadott forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen a forrás megadásával megjelöltem.... Pecsenyánszky István II
3 III
4 Összefoglalás Diplomatervezési feladatom során egy olyan szoftvert fejlesztettem, amely a későbbiekben az egyetem hasznára is válhat: egy olyan webes alkalmazást, amely az oktatókat támogatja a számonkérésben, a hallgatóságot pedig segíti a felkészülésben. Ebben a dolgozatban a fejlesztés során végzett munkámat foglalom össze. A dolgozat első részében egy általános leírást adok az elkészítendő szoftverről, és bemutatom az ehhez hasonló, már létező rendszereket. Ezt követően ismertetem a tervezett szoftver által alkalmazott és igénybevett technológiákat, továbbá bemutatom azokat a szoftverkomponenseket, amelyek nem én terveztem, de az általam fejlesztett szoftver működéséhez elengedhetetlenek, és a szoftver megtervezéséhez ezek alapos ismerete nélkülözhetetlen. Ezután a rendszerről pontos specifikációt adok. A dolgozat következő részében ismertetem a rendszer tervezési lépéseit, különös figyelmet szentelve a biztonsági kérdéseknek és a felhasználói felület kialakításának. Ezt követően bemutatom a szoftver főbb moduljainak implementálásának a menetét, kitérve a fontosabb programozási megoldásokra, majd kitérek a rendszer tesztelési kérdéseire. Végezetül összegzem a rendszerről alkotott véleményemet, és szót ejtek az esetleges továbbfejlesztési lehetőségekről. IV
5 Abstract V
6 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS (1) FELADAT DEFINÍCIÓ (2-3) ÁTTEKINTÉS (5-6) TOPCLASS LEARNLINC CYBERPROF WEBCT TECHNOLÓGIA (8-10) INTERNET World Wide Web HTTP HTML JavaScript FELHASZNÁLT SZOFTVEREK Operációs rendszer Adatbázis-kezelő PHP Webszerver SPECIFIKÁCIÓ (1-2) TERVEZÉS (SW + DB + BIZT + UI, 12-15) SZOFTVER ÉS ADATBÁZIS TERVEZÉS Adatfolyam ábrák Logikai adatmodell Táblák, adattípusok meghatározása BIZTONSÁGI KÉRDÉSEK Hálózati topológia Titkosított kommunikáció Számítógép, operációs rendszer A rendszer biztonsági kérdései USER INTERFACE Általános szempontok Megvalósítási tervek IMPLEMENTÁLÁS ÉS TESZTELÉS (6-8) KÖZÖS PROGRAMKÓDOK Adatbázis kezelő függvények Naplózás Session-kezelés A FŐBB FUNKCIÓK IMPLEMENTÁLÁSA Belépés, authentikáció Oktatói adminisztrációs felület Tesztelés ÉRTÉKELÉS (1-2)...56
7 9. IRODALOMJEGYZÉK, FORRÁSOK (1-2) FÜGGELÉK...57 A MELLÉKLET TÁVOKTATÓ SZOFTVEREK...57 VII
8 1. Bevezetés (1) Az utóbbi időben a fiatalok egyre nagyobb része dönt az érettségi után a továbbtanulás mellett. Ezt a tendenciát támasztják alá a témával foglalkozó statisztikák. Ezen kimutatások szerint, míg az alapfokú oktatásban résztvevők száma közel állandónak mondható, a középiskolákban tanulók száma növekszik, a felsőoktatásban részesülő hallgatók száma még ennél is dinamikusabb növekedést mutat. (1.1 ábra) A felsőfokú oktatásban résztvevő oktatók számának növekedése azonban már közel sem ennyire lendületes, az egy oktatóra jutó hallgatók száma az elmúlt pár évben mind nagyobb és nagyobb. (1.2 ábra) Beiratkozottak száma, ezer 1990/ / / /00 Általános iskola, nappali 1130,7 964,0 964,2 960,6 Szakmunkásképzés 209,4 132,6 119,7 109,5 Középiskola 291,9 368,6 376,6 386,6 Felsőfokú oktatás 102,4 233,8 258,3 279,8 1.1 ábra: beiratkozottak száma [1] Felsőfokú oktatás 1990/ / / /00 Egy oktatóra jutó hallgató 4,4 7,8 7,6 8,1 1.2 ábra: egy oktatóra jutó hallgató a felsőfokú oktatásban [1] A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kevés kivétellel szinte az összes karon több száz feletti létszámmal indulnak az elsőéves évfolyamok, de a népszerűbb karokon nem ritkák a fős évfolyamok sem. A nagy létszámból adódóan az oktatóknak esetenként igen nagy feladatot jelent a hallgatók félévközi beszámoltatása, vizsgáztatása, holott a legtöbb tárgy esetében a számonkérés bizonyos részei valamilyen szinten automatizálhatóak lehetnének. A zárthelyi dolgozatok és vizsgák nagy része írásbeli, de a feladatsor összeállításán és a vizsga lebonyolításán felül egyes tárgyak esetén jellegüknél fogva akár a dolgozatok kijavítása és értékelése is automatikussá tehető lenne. A vizsgák mellett a laboratóriumi mérések lebonyolításánál és egyéb, feladatbeadással járó 1
9 laborgyakorlatok, házi feladatok esetén is felmerül az igény mind a hallgatók, mind pedig az oktatók részéről egy egységes mechanizmusra, amely képes lenne átvenni az adminisztrációval járó terheket. A vázolt problémák megoldásához és kívánalmak megvalósításához az infrastruktúra a legtöbb helyen már jó ideje rendelkezésre áll: a hallgatói számítógéplaborok, illetve a számítógép-hálózat, az Internet technológia képes biztosítani egy ilyen információs rendszerhez szükséges hátteret. Az Internet, illetve ezen belül a web technológiának az alkalmazása lehetővé teszi azt is, hogy a rendszer használatához ne legyen szükség a felhasználó által egy speciális szoftver telepítésére, hanem a megszokott böngészővel (pl. Netscape Navigator, Internet Explorer) azt kényelmesen igénybe lehessen venni. 2
10 2. Feladat definíció (2-3) A feladat egy on-line, interaktív adatbázis elkészítése, amely segíti az oktatókat a hallgatók beszámoltatásában, továbbá egy egységes felületet nyújt a félévközi feladatok megoldásainak a begyűjtéséhez. A feladat pontos megismeréséhez meg kell ismerkedni azokkal a problémákkal, fel kell mérni azokat az igényeket és követelményeket, amelyek az oktatók részéről jelentkeznek, természetesen figyelembe véve a hallgatók szempontjait is. A megvalósítást illetően körbe kell tekinteni, milyen módszerek, technológiák léteznek, illetve ezekből konkrétan melyek állnak rendelkezésre, és melyek azok, amelyek használata csak körülményesebbé, nehézkesebbé tenné a születendő rendszer használatát. Végül mindezek ismeretében pontosan fel kell térképezni azokat a területeket, amelyek a megvalósítandó rendszerrel ésszerűen lefedhetőek, megoldhatóak. Az oktatók részéről alapvető elvárás a rendszerrel szemben, hogy az képes legyen tantárgyak szerint csoportosítva eltárolni kérdéseket ezekből egyfajta adatbázist kialakítva, és adjon lehetőséget ezekből tetszőleges feladatsorok összeállítására. Az ily módon létrehozott feladatsorokból válogatva legyen mód vizsgák, zárthelyi dolgozatok, egyéb írásbeli számonkérések definiálására pontos hely és idő meghatározásával, és ezek után természetesen adja meg a lehetőséget, hogy az oktató által megszabott koordináták szigorú ellenőrzése mellett a hallgatók megoldhassák a feladatsort, és rendszer gyűjtse is be a válaszokat. További igényként felmerül, hogy a hallgató által megoldott feladatsorokat, ahol a rendszert erre alkalmassá lehet tenni, értékelje ki, de legalábbis segítse az oktatót a dolgozatok kijavításában, és ebből közvetlenül adódik, hogy a rendszer legyen képes az oktató által bevitt kérdésekhez a helyes válasz eltárolására is. A válasz beviteléhez szükség van a válasz típusának a meghatározásához. Ez típus lehet szöveges, teszt és file típusú is, ez utóbbi pl. házi feladatok beadásakor lehet hasznos. A típusoknál azonban nem szabad kizárni a későbbiekben más, az eddigiektől eltérő típusú feladatok bekerülését a rendszerbe. A feladat megvalósításánál az egyik leglényegesebb szempont, hogy a már meglévő technikai hátteret lenne kívánatos igénybe venni. Ezt a hátteret a hallgatói 3
11 számítógéplaborok, az itt található hálózatba kötött számítógépek jelentik, illetve az ezekre a gépekre telepített weblapok letöltésére és megjelenítésére használt ún. böngésző program vagy angol nevén browser. Végül, a rendszer lehetőleg ne tartalmazzon kereskedelmi szoftvert, amelyek használatáért fizetni kell. 4
12 3. Áttekintés (5-6) A piacon számos web alapú oktatást segítő szoftver létezik. A legfőbb eltérés e szoftverek és a fentiekben említett rendszer között, hogy ezek a programok sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek magára az oktatásra, kurzusok összeállítására, a diplomamunka keretein belül megvalósuló rendszer azonban inkább csak a tananyag számonkérésére összpontosít. További különbség, hogy a programok többsége nagy szabadságot biztosít az oktató számára az anyag bevitelében, képi megjelenítésében, ehhez segítségképpen egyes szoftverek saját HTML szerkesztővel is rendelkeznek. Ez a saját rendszerről nem mondható el; az oktatók a kérdések és feladatsorok összeállításakor csak előre definiált formátumok közül választhatnak, speciális HTML elemeket nem alkalmazhatnak. Ez azonban nem jelent olyan nagy mértékű megkötést, mint gondolhatnánk, hiszen itt kizárólag a kérdésekről beszélünk, nem pedig magáról a tananyagról, továbbá saját fejlesztésű, szabad forráskódú szoftverről lévén szó, a későbbi igényeknek megfelelően bármikor módosítható, bővíthető a rendszer. Nem elhanyagolható szempont, hogy míg ezek a szoftverek többsége kereskedelmi termék, használatukért fizetni kell, a diplomamunka részeként megvalósuló rendszernél egyik fő szempont, hogy kizárólag szabadon hozzáférhető modulokból építkezzen. Mindezek mellett szem előtt kell tartani azt is, hogy már létező távoktató szoftverek használatához elengedhetetlen a nyelvismeret, míg a saját fejlesztésű rendszer magyar nyelvű lesz. Az alábbiakban bemutatjuk az elterjedtebb távoktató programokat, a függelékben pedig egy teljes listát is megtalálunk ezekről a szoftverekről. 5
13 3.1 TopClass A WBT Systems által kifejlesztett multimédia alapú oktatóprogram, melynek segítségével web alapú intranet vagy Internet oktatóanyagot lehet létrehozni, és magát az oktatást, vagyis a szemináriumot is lebonyolítani. A TopClass rendszer háromféle felhasználót különböztet meg: a virtuális szemináriumon résztvevő diákot, a diák munkáját segítő-irányító tanárt és a rendszer-adminisztrátort, aki a TopClass rendszer egészének működéséért felelős, de nincs közvetlen kapcsolatban a rendszer többi felhasználójával. A web-böngészőn keresztül elérhető rendszerbe való belépés jelszóhoz kötött. A diák hozzáférési joga a legszűkebb körű, nincs lehetősége újabb kurzus létrehozására, a jelenlegi megváltoztatására, illetve nem tekinthet be a többi diák adataiba, de természetesen hozzáfér mindazon kurzusok anyagaihoz, amelyekre beiratkozott. Az oktató jogosultságait az adminisztrátor állítja be, míg az adminisztrátor jogait természetesen semmi sem korlátozza: létrehozhat diák és tanári jogosultságot, és a szemináriumok menetébe is betekintést nyerhet. A rendszer beépített üzenetküldő mechanizmussal is rendelkezik, amely nem csupán az oktató és diák közötti kapcsolattartása alkalmas, hanem levelezési listák, fórumok is létrehozhatók, így egyéb kiegészítő alkalmazás nélkül kialakítható a virtuális szeminárium összes szükséges kommunikációs csatornája. 3.2 LearnLinc Az ILINC terméke. A szoftver célja elsősorban a szinkron jellegű internetes oktatás támogatása videokonferencia-rendszerrel. A szoftver nagy sávszélességet igényel, így elsősorban campuson belüli intraneten használható. A rendszerbe bekapcsolódó munkaállomások feltétele a nagyobb teljesítmény és a multimédia támogatottság. A kétirányú audió és videó kapcsolat mellett lehetővé teszi az oktató által előre elkészített multimédia anyagok bemutatását, továbbá hagyományos 6
14 tantermi szituáció szimulálására is képes. A rendszerben lehetőség van az oktatói moderálásra, azaz az óra menetét az oktató ütemezheti. 3.3 CyberProf Aszinkron oktatási formát támogató szoftver. A rendszer több modult is tartalmaz, amelyek együttes használatával a virtuális szeminárium minden eleme megvalósítható. A rendszer tartalmaz webszerkesztőt, amely a tananyag elkészítését segíti, és feladatszerkesztőt, amellyel ellenőrző kérdéseket lehet összeállítani. A szoftver chat-modullal is rendelkezik, amellyel on-line szöveges párbeszéd is kialakítható. A szoftvert a University of Illinois-on fejlesztették ki. 3.4 WebCT Szintén aszinkron oktatási formára kifejlesztett web-alapú rendszer. Virtuális kurzusok hozhatók létre. A tananyag webre tételét különféle eszközökkel segíti, tartalmaz beszélgető-fórumot, feladatűrlapokat és hallgatói nyilvántartást is. 7
15 4. Technológia (8-10) 4.1 Internet World Wide Web Az utóbbi években a számítógépes hálózatok leggyorsabban terjedő és fejlődő szolgáltatása a World Wide Web (röviden WWW vagy web), 1990-es megszületése óta hatalmas sikert mondhat magáénak. A történet egy évvel korábbra nyúlik vissza, amikor Tim Berners-Lee és Robert Cailliau, a genfi CERN (European Organization for Nuclear Research) kutatói 1989-ben egy hypertext alapú rendszer létrehozását indítványozták, amely az elképzelések szerint a különböző, esetenként egymástól nagy távolságra lévő szervereken fellelhető információkat egy egységes felületen lenne képes elérhetővé tenni. A rendszer eredeti célja az volt, hogy használatával több adatbázisban szétszórtan található szakmai információkat egyszerűen tehessék elérhetővé a CERN részecskefizikusai számára. Egyéves munka után üzembe állították az első szervert és elkészítették az első kliens programokat. 4.1 ábra: a WWW elterjedésének megindulása [2] 8
16 Az áttörés ugyan néhány évet váratott magára, de ekkor a fejlődés robbanásszerűen megindult, az Interneten gombamód kezdtek szaporodni a WWW szerverek, és számos kliens program is napvilágot látott, ezek közül a legjelentősebb az NCSA Mosaic volt. A fejlődés lendületét mutatja, hogy rövid időn belül a hálózati forgalom túlnyomó részét a web forgalom tette ki, túlszárnyalva a WWW elődjének számító gopher-t is (4.1 ábra). A haladás a kezdeti lelkesedés után sem csökkent, és a mai napig gőzerővel tart. Mára már számos webszerver változat napvilágot látott a legkülönbözőbb számítógéptípusokra, kereskedelmi és szabadon letölthető verzióban, a hálózaton pedig egyre-másra jelennek az újabbnál újabb szerverek, a webes tartalmat szolgáltató szerverek száma exponenciális növekedést mutat (4.2 ábra). A WWW roppant elterjedését az is tanúsítja, hogy a ma Internetezők többsége számára a világméretű hálózat tulajdonképpen nem is jelent mást, mint magát a WWW-t. 4.2 ábra: webszerverek száma az Interneten [3] A web technológia hatalmas sikerét annak köszönheti, hogy integrálni képes az eddigi információs rendszereket. A rendszer platformfüggetlen, és egyszerű, egységes grafikus felhasználói felülettel rendelkezik, amelynek használatához számítógépes tudás sem szükséges, továbbá teljes mértékben támogatja az interaktivitást. Mindezek az ismérvek lehetőséget teremtettek arra, hogy az Internet ne csupán a számítástechnikusok birodalma legyen, hanem egy sokkal tágasabb kör számára vonzó médiummá váljon. Mára már sok minden részben vagy teljes egészében a valós világból az Internetre költözött, a világméretű hálózaton ma már számtalan alkalmazást láthatunk az elektronikus kereskedelemtől kezdve a virtuális egyetemeken keresztül a reklámszakmáig, rendelhetünk mozijegyet, beszélgethetünk tőlünk több ezer km-re lévő ismerősünkkel, megnézhetjük a várható időjárást, 9
17 nyomon követhetjük a tőzsdei árfolyamokat, vásárolhatunk autót, a lehetőségek száma határtalan. A WWW rohamos elterjedése a számítógépes hálózat ugrásszerű igénybevételét eredményezi, és ezt a megnövekedett terhelést nem csupán a felhasználói tábor gyarapodása okozza, hanem maga a WWW jellege is: az eddigi, többnyire szöveges információk helyét egyre inkább grafikus állományok veszik át, esetenként egyéb multimédiás anyagokkal kiegészülve. A felhasználó így egyetlen kis kattintással akár több nagyságrenddel nagyobb forgalmat generálhat, mint azelőtt, márpedig a webet használók többsége előbb kattint, aztán gondolkozik! HTTP A fentebb leírtakból kitűnik, hogy a WWW egy kliens-szerver architektúra, a szerver, amely az információt szolgáltatja, a kliens, azaz a böngésző vagy angol nevén browser, pedig a felhasználó számítógépén futtatott alkalmazás. A kliens és a szerver közötti kommunikációra egy egységes nyelvet dolgoztak ki, és ennek a HTTP (HyperText Transfer Protocol) nevet adták. A protokoll egyidős a WWW-vel, és megjelenése óta a WWW-vel együtt ez is jelentős változásokon ment keresztül. A HTTP protokollnak jelenleg az 1.0-ás és 1.1-es verziója használatos. Az eredeti HTTP rendkívül egyszerű volt, fő feladata egyszerű ASCII adatok továbbítása a kliens és a szerver között, ez volt a HTTP/0.9. Ezt váltotta fel a HTTP/1.0. A protokollt kibővítették: az üzeneteket MIME-típusú fejlécekkel látták el, amelyek a továbbított állományokról hordoznak plusz információkat, pl. a továbbított állomány típusát. A protokollt továbbfejlesztve a HTTP/1.1 már támogatást nyújt hierarchikus proxy szerverekhez, cache szoftverekhez, továbbá képes perzisztens kapcsolatra (persistent connection: egyetlen kapcsolaton több kérés kiszolgálása), ill. támogatja az ún. virtuális hosztolást (virtual hosting: egyetlen webszerveren több website kiszolgálása). 10
18 4.1.3 HTML A HTTP-t, mint nevéből is látszik, elsősorban hypertext típusú szöveges állományok átvitelére tervezték és hozták létre. Ez a típus a HTML (HyperText Markup Language), amely tulajdonképpen nem más, mint a World Wide Web dokumentumok szerkesztésekor használt stíluselemek gyűjteménye, illetve az ezeket a stíluselemeket felhasználva készített dokumentum. A HTML nyelvet 1990-ben Tim Berners-Lee, a WWW egyik kezdeményezője és Daniel W. Connolly alkották meg. Az SGML sablonjára építve Berners-Lee megtervezte a HTML-t, míg Connolly megírta a HTML DTD-t (Document Type Definition), amely a HTML szintaxis formális definiálása az SGML alapján. Az SGML (Standard Generalized Markup Language, ISO 8879) [x] egy olyan rendszer, amelynek segítségével ún. jelölőnyelveket lehet definiálni. A dokumentumok szerzői itt különböző jelölésekkel adják meg a szerkezeti, prezentációs és szemantikai információkat. A HTML az SGML ilyen tipikus alkalmazása JavaScript A JavaScript, mint a neve is mutatja, egy script nyelv. A JavaScript kódot HTML lapokba lehet beágyazni, a kód a lappal együtt töltődik le a szerverről, majd a böngésző értelmezi és futtatja azt. A JavaScript tehát integráns része a HTML lapnak, nem csak, hogy a teljes program forrása a lapon található, de a dokumentum többi részével is közeli kapcsolatban áll: közvetlenül hivatkozhat a lapon lévő elemekre (pl. az űrlapok egyes összetevőire), de még a böngésző megjelenését, viselkedését is befolyásolhatja. Szintaxisa a C nyelvre hasonlít, és bizonyos mértékig objektumorientáltnak minősíthető. Nem kínál ugyan teljes objektumorientált eszközrendszert, mint pl. a C++, a JavaScript inkább csak objektum-alapú (object based) nyelvnek nevezhető: lehetőségünk van objektumok létrehozására, de osztályokat (típusokat) nem definiálhatunk, így természetesen sem öröklődésről, sem polimorfizmusról nem beszélhetünk. [4] A JavaScript nyelvet először a Netscape Navigator 2.0-ás verziója támogatta, de manapság már a legtöbb grafikus böngésző képes JavaScript kódot futtatni, bár esetenként az egyes implementációkban komoly eltérések figyelhetők meg. 11
19 4.2 Felhasznált szoftverek A rendszer és szorosabb környezete négy alapvető szoftverből tevődik össze, illetve ezekből építkezik: az operációs rendszer, a webszerver, az adatbázis szerver és a PHP. Ezek kapcsolatát mutatja a 4.3-as ábra: kliens webszerver P H P SQL DB 4.3 ábra: a rendszer sematikus felépítése Operációs rendszer Az operációs rendszerrel szemben elvárás a rá telepített szoftverek (webszerver és adatbázis-kezelő) megbízható futtatása, a TCP/IP hálózat kezelése, a biztonságosság. A számos alternatíva közül a FreeBSD-re esett a választás, de a fenti rendszer minden különösebb változtatás nélkül a legtöbb Unix típusú operációs rendszeren működik, ha az említett feltételeknek eleget tesz Adatbázis-kezelő A rendszernek nagy mennyiségű információ eltárolására kell alkalmasnak lennie, továbbá ezeknek az információknak pillanatok alatt rendelkezésre is kell tudni állniuk bizonyos szempontok szerint kiválogatva, rendszerezve, sorrendezve. E funkció legegyszerűbben egy SQL alapú relációs adatbázis-kezelő szoftverrel oldható meg. Felmerült lehetőségként az LDAP (Lightweight Directory Access Protocol) rendszer használata, azonban rövid vizsgálódást követően ezt az ötletet el kellett vetni. Az LDAP kiválóan megfelel olyan alkalmazásokhoz, ahol az adatbázisból való lekérdezések száma jóval meghaladja az adatbázisba való írások számát, ez azonban a megvalósítandó rendszer esetén közel sincs így, ezen felül a 12
20 rendszerben eltárolni szándékozott adatok típusa, hierarchiája is kézenfekvőbben írható le és tervezhető egy SQL alapú adatbázisban, mint az LDAP fastruktúrájában. Az adatbázis-kezelő kiválasztásakor számos alternatíva jön számításba aktív fejlesztői hátterük és széles körben való elterjedtségük miatt. Ezekből emeli ki és foglalja össze az ismertebbeket a következő táblázat: FreeBSD tranzakciókezelés kulcsok query külső sub- ingyenes PHP támogatás view Adabas D X X X X X X EMPRESS 6.1 linux X X X X FrontBase 2.1 X nem szabv. X X X Informix 7.30C1 linux X nem szabv. X X X Interbase 6.0Beta linux X X nem szabv. X Mimer SQL 8.2.0C linux X X X X msql X X X MySQL X X X X Oracle linux X X X X X PostgreSQL 7.0 X X X X X X X SOLID Server X X X X X X Sybase enterpr. 11.x X X X nem szabv. X X X 4.4 ábra: adatbázis-kezelők összehasonlító táblázata A táblázatban csak azok az adatbázis szerverek szerepelnek, amelyek rendelkeznek SQL lekérdező nyelvvel és létezik FreeBSD alatti verziója, de ezen felül a táblázatban helyet kaptak azok a szoftverek is, amelyekből ugyan nem létezik natív FreeBSD-s bináris, azonban a FreeBSD által nyújtott Linux emulációval mégis futtathatók ezek a programok. (FreeBSD-vel kapcsolatban lásd még a 4.5-ös fejezetet). A táblázat a platform mellett az adatbázis-kezelővel szemben támasztott legfontosabb követelményeket tartalmazza, és ezek szerint jellemzi azokat: Ingyenes: az adott szoftver szabadon hozzáférhető-e és felhasználható-e oktatási célokra PHP: az adatbázis kezelőt támogatja-e a PHP (lásd a következő fejezetet) Tranzakciókezelés: van-e beépített tranzakciókezelés az SQL szerverben Subquery: támogatja-e a beágyazott lekérdezéseket View: lehet-e ún. view-kat létrehozni 13
21 Az itt említett követelmények közül nem mind elengedhetetlen, azonban e rendszer implementálásakor nagy könnyebbséget jelentenek. Webes alkalmazások készítéséhez a gyakorlatban túlnyomórészt két adatbázis-kezelőt használnak: a MySQL-t és a PostgreSQL-t. A MySQL előnye a gyorsaság, azonban pillanatnyilag a fent említett elemek hiányoznak belőle. Ezek a hiányzó tulajdonságok az egyes tesztek szerint lassabban teljesítő PostgreSQL-ben viszont mind megvannak, így a választás végül erre az adatbázis-kezelőre esett. Megjegyzésképpen mindehhez még annyit hozzá kell tenni, hogy a rendszer alapjában véve nem függ attól, milyen adatbázis-kezelővel dolgozik. Az SQL alapú adatbázis-kezelők egy többé-kevésbé egységes felületen keresztül érhetők el, ezt a felületet pedig az ún. lekérdező nyelv, az SQL (Simple Query Language) biztosítja, ami azt jelenti, hogy a későbbiekben elvben elképzelhető az SQL szerver teljes cseréje PHP A PHP (hivatalosan PHP: Hypertext Preprocessor ) egy szerver oldali HTML-be ágyazott programnyelv. A PHP használatával mindazt el lehet érni, amit darabszám Jun-98 Aug-98 Oct-98 Dec-98 Feb-99 Apr-99 Jun-99 Aug-99 Oct-99 Dec-99 Feb-00 Apr-00 Jun-00 Aug-00 Oct-00 Dec-00 Feb-01 Apr ös ábra: a PHP használata Apache modulként [Netcraft] 14
22 egy CGI programmal: formok lekezelése, dinamikus tartalomelőállítás vagy cookiekezelés. A PHP számos beépített funkcióval segíti a webes programozást, az egyik leghasznosabb tulajdonsága az adatbázisok széles körű támogatása. A PHP nyílt forráskódú program, szabadon letölthető, felhasználható bármilyen célra Webszerver A webszerver esetén ugyanúgy, mint a rendszer többi összetevőjénél, elsődleges szempont az ingyenesség, az aktív fejlesztés, az operációs rendszer által való támogatottság, továbbá a PHP-val való együttműködés. Mindezen feltételeknek a sokak által használt Apache HTTP Server felel meg leginkább. A 4.6-os ábra az Apache sikerességét mutatja, a legelterjedtebb kereskedelmi szoftverekkel (Microsoft IIS, iplanet Web Server) is felveszi a versenyt. 4.6-os ábra: webszerverek használatának százalékos összehasonlítása 15
23 5. Specifikáció (1-2) A feladat egy web alapú kliens-szerver architektúrájú rendszer létrehozása, pontosabban egy weben keresztül elérhető on-line adatbázis. A kliens szoftver elkészítése nem része a feladatnak, hiszen a webes interfész miatt ez már adott: a rendszer eléréséhez a felhasználó oldalán a hálózati csatlakozáson túl csupán egy egyszerű web böngészőprogram szükséges. A böngészőnek ismernie kell a HTML3- at és támogatnia a JavaScript futtatását, ezek a rendszer használatához elengedhetetlenek. A rendszer felhasználói az oktatói gárda és a hallgatóság. A rendszer az oktatók által tanított tárgyakkal kapcsolatos mindennemű számonkérést hivatott támogatni. A rendszer használatával az oktató saját tantárgyaihoz tárgyanként csoportosítva tetszőleges számú ellenőrző kérdést tölthet fel, amelyekhez opcionálisan a helyes válaszok is megadhatóak. A bevitt kérdésekből feladatsorok állíthatók össze, és a feladatsorok vizsgákhoz rendelhetők hozzá. A kérdések a válasz típusát tekintve többfélék lehetnek: szöveges: a kérdésre esszé jellegű válasz adható, a válasz formátumára ezen kívül semmilyen formai vagy méretbeli megkötés nincs; teszt: ez esetben a lehetséges válaszokat is meg kell adni a kérdés mellé, a feladat megoldása során ezek közül választja ki a hallgató az általa helyesnek gondoltakat. A lehetséges válaszok száma tetszőleges, a kérdés bevitele során ezt is meg kell adni; file: megoldásként egy file-t kell feltöltenie a hallgatónak. Ez a típusú kérdés nagy házi feladatok leadásánál vagy mérési gyakorlatok alkalmával lehet hasznos. Ezek az általános jellegű típusok igény szerint a későbbiekben tetszőleges újakkal egészíthetők ki. 16
24 A rendszer rendelkezik a tantermek egyszerűsített alaprajzával, hol milyen számítógépek találhatóak. A vizsga kiírásánál az oktató megadhatja, mely teremben mettől meddig tart vizsga, és a teremben lévő munkaállomásokat a vizsgára jelentkezett hallgatókkal összerendelheti. A vizsgára jelentkezettek névsora áttölthető az egyetemen használt Neptun rendszerből. A vizsgáknál megadható a kezdés és a befejezés időpontja is, továbbá opcionálisan a vizsga időtartama, amely megoldást ad arra, hogy minden hallgató pontosan egyforma időt kapjon a feladatsor megoldására még akkor is, ha egyszerre több teremben folyik a vizsga. A termek adatbázisát a rendszer-adminisztrátor módosíthatja. A hallgató a vizsgán bejelentkezik a számítógéppel a rendszerbe, kiválasztja a megoldandó feladatsort, választ ad a kérdésekre, majd beadja a megoldott feladatsort. A vizsga során a felügyelő tanár a saját terminálján nyomon tudja követni, melyik gépen ki jelentkezett be, ki hogyan áll a feladat megoldásával, illetve ki az, aki meg sem jelent a vizsgán. A hallgatók azonban nem csak a vizsga vagy a feladat beadás alkalmával találkoznak a rendszerrel, az oktatók lehetőségük van gyakorló feladatok kiadására is, amelyen a hallgatók lemérhetik tudásokat. A vizsgák összeállításán és megíratásán túl a rendszer támogatást nyújt az oktatónak a hallgatók által beadott feladatsorok feldolgozásában. Amennyiben a feladatlap kizárólag teszt típusú kérdéseket tartalmaz, úgy automatizáltan képes azokat kijavítani, osztályozni, de egyéb esetekben is segíti az oktatót a munkában a helyes és a hallgató által beadott válaszok összehasonlításával, a bevitt pontszámok alapján az osztályzásban. A rendszer nem csupán vizsgák, zárthelyi dolgozatok és egyéb, konkrét időhöz és esetlegesen adott számítógéphez kötött számonkérés lebonyolítására alkalmas. Az oktatónak lehetősége van feladatkiadásra és a megoldások begyűjtésére is igénybe venni a rendszert, a hallgató pedig megtekinteni az egyes tárgyakból kiírt vizsgaidőpontokat és feladatbeadási határidőket, és megoldhatja az oktató által bevitt gyakorló-feladatsorokat. 17
25 A rendszer minden eseményt naplóz. A naplóhoz a rendszer-adminisztrátor fér hozzá, aki az esemény-típust és/vagy az esemény fontossági szintjét megadva kérheti le a bejegyzéseket. 18
26 6. Tervezés (sw + DB + bizt + UI, 12-15) 6.1 Szoftver és adatbázis tervezés A szoftver tervezése több lépcsőben történik. Elsőként a rendszer adatfolyam ábráinak meghatározására kerül sor. Az adatfolyam modellezés célja, hogy: ábrázolja a rendszert és annak környezetét, kijelöli a projekt határát, meghatározza azokat a rendszeren kívüli elemeket, amelyektől a rendszer adatot fogad, illetve amelyeknek adatot szolgáltat, leírja a rendszeren belüli adatfolyamok áramlását, kijelöli az adattárakat, továbbá meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek feldolgozzák az adatokat, kiváltják az adatfolyamokat és az adatok tárolását. Felvázoljuk a rendszer kontextus és 0. szintű diagramját, illetve összetettebb modulok esetén az 1. szintű adatfolyam ábrájának meghatározására is sor kerül. A tervezés második lépésében a rendszer logikai adatmodelljének definiálása történik meg. Ennek feladata a logikailag összetartozó elemi adatok alapján csoportok definiálása és a csoportok közötti összefüggések meghatározásával egy olyan általános leírás megadása, amely: egyértelművé teszi a szoftver alkalmazási területét, diagramjai révén pontosan leírja a kommunikációs rendszert, az adatbázis tervezésének alapjául szolgál. A logikai adatmodell meghatározása után sor kerül az adatbázis tábláinak definiálására, az adattípusok meghatározására és az egyes táblamezők szerepének magyarázatára. Az adattípusok meghatározásakor kihasználtuk a PostgreSQL adatbázis-kezelő által nyújtott előnyöket: 19
5.1 Környezet. 5.1.1 Hálózati topológia
5. Biztonság A rendszer elsodleges célja a hallgatók vizsgáztatása, így nagy hangsúlyt kell fektetni a rendszert érinto biztonsági kérdésekre. Semmiképpen sem szabad arra számítani, hogy a muködo rendszert
RészletesebbenTartalomjegyzék. 1. Bevezetés (1)
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS (1)...1 2. FELADAT DEFINÍCIÓ (2-3)...4 3. ÁTTEKINTÉS (5-6)...6 3.1 TOPCLASS...6 4. TECHNOLÓGIA (8-10)...8 4.1 INTERNET...8 4.1.1 World Wide Web...8 4.1.2 HTTP...10 4.1.3 HTML...11
Részletesebben1. BEVEZETÉS (1) FELADAT DEFINÍCIÓ (2-3) ÁTTEKINTÉS
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS (1)...2 2. FELADAT DEFINÍCIÓ (2-3)...4 3. ÁTTEKINTÉS (5-6)...6 3.1 TOPCLASS...6 4. TECHNOLÓGIA (8-10)...8 4.1 INTERNET...8 4.1.1 World Wide Web...8 4.1.2 HTTP...10 4.1.3 HTML...11
RészletesebbenNyilvántartási Rendszer
Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,
RészletesebbenMoodle -egy ingyenes, sokoldalú LMS rendszer használata a felsőoktatásban
Moodle -egy ingyenes, sokoldalú LMS rendszer használata a felsőoktatásban Vágvölgyi Csaba (vagvolgy@kfrtkf.hu) Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Moodle??? Mi is ez egyáltalán? Moodle
RészletesebbenALKALMAZÁSOK ISMERTETÉSE
SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 SZE SPECIFIKUS IT ISMERETEK ALKALMAZÁSOK ISMERTETÉSE A feladat megoldása során valamely Windows Operációs rendszer használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység A
Gyakorlati vizsgatevékenység A Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés
RészletesebbenAz Orbis adatbáziskezelő
ORBIS ADATBÁZIS WEBRE VITELE KÉSZÍTETTE: SOÓS PÉTER 2001. április 13. Bevezetés Ezen írás a NETWORKSHOP 2001 konferenciára készített előadásom anyagának szerkesztett változata. 1994-95. óta sok jelentős
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység B
Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés
RészletesebbenPTE-PROXY VPN használata, könyvtári adatbázisok elérhetősége távolról
PTE-PROXY VPN használata, könyvtári adatbázisok elérhetősége távolról Az Informatikai Igazgatóság minden aktív egyetemi hallgató és munkaviszonnyal rendelkező egyetemi dolgozó részére úgynevezett proxy
RészletesebbenInternet programozása. 1. előadás
Internet programozása 1. előadás Áttekintés 1. Mi a PHP? 2. A PHP fejlődése 3. A PHP 4 újdonságai 4. Miért pont PHP? 5. A programfejlesztés eszközei 1. Mi a PHP? Egy makrókészlet volt, amely személyes
RészletesebbenMŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények
1. sz. melléklet MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS A) Műszaki követelmények A körkereső szoftvernek (a továbbiakban Szoftver) az alábbi követelményeknek kell megfelelnie
RészletesebbenInternet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010
Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Tartalomjegyzék - Tartalomkezelő rendszerek Miért jó a CMS alapú website? CMS rendszerek - Mi szükséges ezen CMS-ekhez? - Információ építészet
RészletesebbenADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu
ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.
RészletesebbenAdatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán
Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti
RészletesebbenNEPTUN MOBIL ALKALMAZÁS FELHASZNÁLÓI SEGÉDLET
NEPTUN MOBIL ALKALMAZÁS FELHASZNÁLÓI SEGÉDLET Felhasználói dokumentáció verzió 1.0 Budapest, 2015. Változáskezelés Verzió Dátum Változás Pont Cím Oldal Kiadás: 2015.07.05. Verzió: 1.6. Oldalszám: 2 / 12
RészletesebbenAz internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.
Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének
RészletesebbenWeb programoz as 2009 2010
Web programozás 2009 2010 Áttekintés A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Áttekintés: miről lesz szó (kurzus/labor/vizsga)
RészletesebbenNETTUTOR AZ OKTATÁSSZERVEZÉS SZÁMÍTÓGÉPES TÁMOGATÁSA
NETTUTOR AZ OKTATÁSSZERVEZÉS SZÁMÍTÓGÉPES TÁMOGATÁSA Kis Ferenc, kis.f@szamalk-inf.hu SZÁMALK Informatika Rt. Az utóbbi években az elektronikus oktatás területén egyre több vállalat próbál különböző multimédiás
RészletesebbenMicrosoft SQL Server telepítése
Microsoft SQL Server telepítése Az SQL Server a Microsoft adatbázis kiszolgáló megoldása Windows operációs rendszerekre. Az SQL Server 1.0 verziója 1989-ben jelent meg, amelyet tizenegy további verzió
RészletesebbenFTP Az FTP jelentése: File Transfer Protocol. Ennek a segítségével lehet távoli szerverek és a saját gépünk között nagyobb állományokat mozgatni. Ugyanez a módszer alkalmas arra, hogy a kari web-szerveren
RészletesebbenTanári óratartás nyilvántartása a ZMNE-n
Tanári óratartás nyilvántartása a ZMNE-n Tamáskáné Dús Lívia ZMNE Informatikai Igazgatóság Témakörök Előzmények Az alkalmazás célja, az alkalmazással szemben támasztott főbb követelmények A megoldás módja
RészletesebbenNETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások
Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások NETinv távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés NETinv 1.4.2 Távközlési szolgáltatók és nagyvállatok
RészletesebbenA számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)
A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok
RészletesebbenTitkosítás NetWare környezetben
1 Nyílt kulcsú titkosítás titkos nyilvános nyilvános titkos kulcs kulcs kulcs kulcs Nyilvános, bárki által hozzáférhető csatorna Nyílt szöveg C k (m) Titkosított szöveg Titkosított szöveg D k (M) Nyílt
Részletesebben30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR
INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai
RészletesebbenInformáció és kommunikáció
Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Hálózati alapismeretek 20 perc 2. Az internet jellemzői 25 perc 3. Szolgáltatások
RészletesebbenIntelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet
Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.
RészletesebbenAdatbázis-kezelő rendszerek. dr. Siki Zoltán
Adatbázis-kezelő rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati
RészletesebbenAz Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0
Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Ön letölthető fájl tartalmazza az Evolut Főkönyv 2013. program telepítőjét. A jelen leírás olyan telepítésre vonatkozik, amikor Ön
RészletesebbenMikrobiológia MOODLE - gyakorló és vizsgarendszer használata az ELTE TTK Biológiai Intézet E- learning felületén
Mikrobiológia MOODLE - gyakorló és vizsgarendszer használata az ELTE TTK Biológiai Intézet E- learning felületén Hallgatói felhasználói segédlet ELTE TTK Biológiai Intézet 2017. Készült az ELTE Felsőoktatási
RészletesebbenKészítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1
Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1 /17 Tartalomjegyzék A térinformatikáról általánosságban Célok Felhasznált eszközök Fejlesztés lépései Adatbázis Grafikus
RészletesebbenDAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció
H - 1161 Budapest Rákóczi út 76. Tel./Fax.: +36-1-4010159 http://www.pageos.hu toni@pageos.hu DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció A program használható a TOPOBASE
RészletesebbenWWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31
Web programozás 2011 2012 1 / 31 Áttekintés Mi a web? / A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Miről lesz szó... (kurzus/labor/vizsga)
RészletesebbenTechnikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül
Letöltési Procedúra Fontos: Ha Ön tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül dolgozik akkor a letöltés előtt nézze meg a Technikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül
RészletesebbenSzámítógépes munkakörnyezet II. Szoftver
Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok
RészletesebbenElektronikus Információs és Nyilvántartási Rendszer a Doktori Iskolák fiatal kutatói részére
Elektronikus Információs és Nyilvántartási Rendszer a Doktori Iskolák fiatal kutatói részére Adamkó Attila adamkoa@inf.unideb.hu Debreceni Egyetem Informatikai Intézet 1 Áttekintés A rendszer célja A rendszer
Részletesebbeniseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi
iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi ii iseries: Client Access Express - Mielőtt elkezdi Tartalom Rész 1. Client Access Express - Mielőtt elkezdi.................
RészletesebbenKözoktatási Statisztika Tájékoztató 2012/2013. Használati útmutató
Közoktatási Statisztika Tájékoztató 2012/2013 Tartalomjegyzék 1. Technikai információk... 2 2. Publikus felület... 2 2.1 Bejelentkezés... 2 2.2 Összesítés... 3 2.2.1 Statisztikai tábla megtekintése...
Részletesebben<Insert Picture Here> Migráció MS Access-ről Oracle Application Express-re
Migráció MS Access-ről Oracle Application Express-re Sárecz Lajos Oracle Hungary Izsák Tamás Független szakértő Program Miért migráljunk Microsoft Access-ről? Mi az az Oracle Application
RészletesebbenMultimédiás adatbázisok
Multimédiás adatbázisok Multimédiás adatbázis kezelő Olyan adatbázis kezelő, mely támogatja multimédiás adatok (dokumentum, kép, hang, videó) tárolását, módosítását és visszakeresését Minimális elvárás
RészletesebbenTeljesítményértékelések eredményeinek rögzítése a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszerben
Teljesítményértékelések eredményeinek rögzítése a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszerben Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 2 2 Feladatok kiadása a Neptunban manuálisan... 3 3 Feladatok kiadása a Neptunban
Részletesebbenvbar (Vemsoft banki BAR rendszer)
vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) BAR bemutatása 1994. július 1-jétől kezdte meg működését a Központi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azóta is használt rövidített nevén a BAR, amely kezdetben kizárólag
RészletesebbenAz alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat.
Súgó Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat. A lekérdező rendszer a Hírközlési Szolgáltatások és Interfész bejelentések, valamint az
RészletesebbenTelenor Webiroda. Kezdő lépések
Telenor Webiroda Kezdő lépések Virtuális Tárgyaló Tartalom 1. Bevezetés...2 2. A szolgáltatás elérése és a kliensprogram letöltése...3 3. A kliensprogram telepítése...6 4. A Virtuális Tárgyaló használatba
RészletesebbenCCS Hungary, 2000 szeptember. Handling rendszer technikai specifikáció
CCS Hungary, 2000 szeptember Handling rendszer technikai specifikáció Hálózati architektúra SITA Hálózat/ Vám/ Internet/... CodecServer üzenet központ DB LA N Laptop computer RAS elérés Adatbázis szerver
RészletesebbenInformatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára
Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Titkosítás,hitelesítés Szimmetrikus DES 56 bites kulcs (kb. 1000 év) felcserél, helyettesít
RészletesebbenTájékoztató a szakdolgozat elektronikus feltöltéséről
Tájékoztató a szakdolgozat elektronikus feltöltéséről Tisztelt hallgató mielőtt belekezd a szakdolgozata feltöltésébe az elektronikus felületen kérem, hogy figyelmesen olvassa el a tájékoztatót. Csak akkor
Részletesebbenkodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED
kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED A közoktatásban folyó informatika oktatásával kapcsolatos elvárások Állami szereplő: Az informatikaoktatás
RészletesebbenGeriSoft Stúdió Kft J Á T S Z Ó H Á Z M A X I JÁTSZÓHÁZI BELÉPTETŐ RENDSZER
GeriSoft Stúdió Kft J Á T S Z Ó H Á Z M A X I JÁTSZÓHÁZI BELÉPTETŐ RENDSZER Köszönjük, hogy érdeklődik szoftverünk iránt! Engedje meg, hogy bemutassuk a rendszer működését. A rendszer kifejlesztésében
RészletesebbenS SDA Stúdió kft Hallgatók adatlap
Az oktatói szerepkör leírása 1. Belépés a rendszerbe Ehhez szükség van az azonosító és a jelszó megadására. Az azonosítót kis- és nagybetűvel is beírhatjuk, a jelszó megadásánál viszont ügyelni kell rá,
RészletesebbenEgyetemi adatbázis nyilvántartása és weben
Egyetemi adatbázis nyilvántartása és weben keresztül történő elérése Bara Levente Dező László Farkas Kinga Gere Árpád Keresztes Anna March 6, 2009 1 Contents 1 Egyetemi adatbázis nyilvántartása és weben
RészletesebbenDigitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek
Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja
RészletesebbenTERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció
TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció 2014. második félévétől kezdődően a TERC V.I.P. költségvetés-készítő program hardverkulcsát regisztrálniuk kell a felhasználóknak azon a számítógépen, melyeken futtatni
RészletesebbenGoogle App Engine az Oktatásban 1.0. ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com
Google App Engine az Oktatásban Kis 1.0 Gergely ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com Bemutatkozás 1998-2002 között LME aktivista 2004-2007 Siemens PSE mobiltelefon szoftverfejlesztés,
RészletesebbenAPI tervezése mobil környezetbe. gyakorlat
API tervezése mobil környezetbe gyakorlat Feladat Szenzoradatokat gyűjtő rendszer Mobil klienssel Webes adminisztrációs felület API felhasználói Szenzor node Egyirányú adatküldés Kis számítási kapacitás
RészletesebbenFelhasználói kézikönyv a WEB EDInet rendszer használatához
Felhasználói kézikönyv a WEB EDInet rendszer használatához A WEB EDInet rendszer használatához internet kapcsolat, valamint egy internet böngésző program szükséges (Mozilla Firefox, Internet Explorer).
RészletesebbenTÁRGYTEMATIKA RÖGZÍTÉSE A NEPTUN RENDSZERBEN
TÁRGYTEMATIKA RÖGZÍTÉSE A NEPTUN RENDSZERBEN Elkészült a Neptun rendszerben az a fejlesztés, amely lehetővé teszi a tantárgyi tematikák berögzítését, illetve adott félévhez történő letárolását. Ennek a
RészletesebbenManhattan - szabad forráskódú távoktatási program adaptálása és fejlesztése
Manhattan - szabad forráskódú távoktatási program adaptálása és fejlesztése Fehér Péter, ELTE TTK Oktatástechnikai Csoport (feherp@linux-perfect.hu vagy feherp@matavnet.hu) Bevezetés A távoktatást támogató
RészletesebbenFelhasználói kézikönyv
Felhasználói kézikönyv Központi Jogosultsági Rendszer Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2010. július 23. Verziószám: 1.0 Végleges Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 1 2 A Központi Jogosultsági Rendszer
RészletesebbenHome movie database. Specifikáció. Verzió: 1.0. Dátum: 2008.03.18. Státusz: Released. Készítette: Farkas Róbert. Kulcsár Orsolya.
Dátum: 20080318 Státusz: Released Készítette: Farkas Róbert Kulcsár Orsolya Molnár Andrea Készítette Név: Farkas Róbert Kulcsár Orsolya Molnár Andrea Jóváhagyta Név: Dátum: 20080318 Dátum: Aláírás: Aláírás:
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2018. március 1. tétel A kommunikáció
RészletesebbenVirtualoso Server szolgáltatás Virtuális szerver használati útmutató
Virtualoso Server szolgáltatás Virtuális szerver használati útmutató Virtualoso Server Használati útmutató 1 Virtualoso Server szolgáltatás Virtuális szerver használati útmutató A következô pár oldalon
RészletesebbenMagyar Nemzeti Bank - Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához ERA. Elektronikus aláírás - felhasználói dokumentáció
ERA Elektronikus aláírás - felhasználói dokumentáció Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 1.1. Általános információk... 3 2. DesktopSign... 3 2.1. Általános információk... 3 2.2. Telepítés... 3 3. MNBSubscriber...
RészletesebbenFelhasználói útmutató
Felhasználói útmutató EUREST KFT. BUDAPESTI NÉMET ISKOLA WEB ALAPÚ MENÜRENDSZERÉNEK HASZNÁLATÁHOZ Tartalom Általános felhasználói ismeretek... 2 Nyelv Választás... 3 Regisztráció... 4 Bejelentkezés...
RészletesebbenA KASPERSKY SECURITY CENTER
A KASPERSKY SECURITY CENTER TELEPÍTÉSE A példában egy 2 gépes modell-hálózat központi felügyeletét készítjük el. A letöltött.exe telepítő állomány elindítása után a telepítő központ jelenik meg. Kattintson
RészletesebbenVihar 2.0 rendszer Felhasználói kézikönyv
Vihar 2.0 rendszer Felhasználói kézikönyv Versenyzői funkciók O l d a l 0 21 Tartalomjegyzék Tartalom Tartalomjegyzék... 0 Bevezető... 1 Felhasználói funkciók... 2 Regisztráció... 2 Támogatott böngészők...
RészletesebbenMS ACCESS 2010 ADATBÁZIS-KEZELÉS ELMÉLET SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1
SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 ADATBÁZIS-KEZELÉS MS ACCESS 2010 A feladat megoldása során a Microsoft Office Access 2010 használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk gyakorolni: Adatok importálása
RészletesebbenFlash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft
Flash és PHP kommunikáció Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft A lehetőségek FlashVars External Interface Loadvars XML SOAP Socket AMF AMFphp PHPObject Flash Vars Flash verziótól függetlenül
RészletesebbenMikroszámla. Interneten működő számlázóprogram. Kézikönyv
Mikroszámla Interneten működő számlázóprogram Kézikönyv Tartalomjegyzék Weboldal 2 Regisztráció 3 Bejelentkezés 4 Főoldal 6 Menüsor szerkezete 7 Számlák 8 Beállítások 9 Fizetési módszerek kezelése 10 Kedvezmények
RészletesebbenSSL VPN KAPCSOLAT TELEPÍTÉSI ÚTMUTATÓ
SSL VPN KAPCSOLAT TELEPÍTÉSI ÚTMUTATÓ GIRODIRECT SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBEVEVŐ ÜGYFELEKENEK Verzió: v1.04 Dátum: 2018. január 5. Készítette: A jelen dokumentum tartalma szerzői jogi védelem alatt áll, a mű
RészletesebbenTANFOLYAMI AJÁNLATUNK
TANFOLYAMI AJÁNLATUNK Én félek a számítógéptől, inkább hozzá sem nyúlok! Hányszor hallhatjuk ezt a mondatot az örökifjú korú társainktól, pedig nem ördöngösség, bárki megtanulhatja a legalapvetőbb funkciókat.
RészletesebbenIroda++ 2010 DEMO telepítési útmutató
Az Iroda++ 2010 DEMO csomag telepítésének lépései Az alábbi pontok szerint telepítheti számítógépére a revolution Iroda++ 2010 program DEMO változatát. Fontos, hogy az Iroda++ rendszere SQL szerveres adatmotort
RészletesebbenAdatbázis kezelő szoftverek biztonsága. Vasi Sándor G-3S
Adatbázis kezelő szoftverek biztonsága Vasi Sándor sanyi@halivud.com G-3S8 2006. Egy kis ismétlés... Adatbázis(DB): integrált adatrendszer több különböző egyed előfordulásainak adatait adatmodell szerinti
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ INTERNET ÉS A WORLD WIDE WEB VILÁGÁBA. Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF
BEVEZETÉS AZ INTERNET ÉS A WORLD WIDE WEB VILÁGÁBA Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF Az Internet 2 A hálózatok összekapcsolt, hálózatba szervezett rendszere, amely behálózza a világot. Részévé vált életünknek.
RészletesebbenCĺM: Bogdana Šuputa Novi Sad Serbia
BALATON ŠTAMPA doo CĺM: Bogdana Šuputa 73 21000 Novi Sad Serbia TELEFAX: +381 21 / 504 666 +381 21 / 504 722 +381 21 / 505 825 FAX: +381 21 / 504 724 E-MAIL: office@balatonstampa.com WEB: www. balatonstampa.com
RészletesebbenVonalkód olvasó rendszer. Specifikáció Vonalkód olvasó rendszer SoftMaster Kft. [1]
Specifikáció Vonalkód olvasó rendszer SoftMaster Kft. [1] T a r t a l o m j e g y z é k 1 Bevezetés... 3 1.1 A rendszer rövid leírása... 3 1.2 A dokumentum célja... 3 1.3 A rendszer komponensei... 3 1.4
RészletesebbenElektronikus napló használati útmutatója diákoknak
Elektronikus napló használati útmutatója diákoknak 1. A weboldal megnyitása Miután megnyitottad a böngészőben vagy a honlapunkon a MaYoR napló programot, a weblap megnyitásakor, a használt böngészőtől
RészletesebbenOCSP Stapling. Az SSL kapcsolatok sebességének növelése Apache, IIS és NginX szerverek esetén 1(10)
OCSP Stapling Az SSL kapcsolatok sebességének növelése Apache, IIS és NginX szerverek esetén 1(10) 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék... 2 2. Bevezető... 3 3. OCSP Stapling támogatással rendelkező webszerverek...
RészletesebbenElektronikusan hitelesített PDF dokumentumok ellenőrzése
Elektronikusan hitelesített PDF dokumentumok ellenőrzése Adobe Reader beállítása és használata a hitelesített PDF dokumentumok ellenőrzéséhez A dokumentáció szabadon tovább terjeszthető, a legfrissebb
RészletesebbenINFORMATIKAI ALAPISMERETEK
Informatikai alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenS, mint secure. Nagy Attila Gábor Wildom Kft. nagya@wildom.com
S, mint secure Wildom Kft. nagya@wildom.com Egy fejlesztő, sok hozzáférés Web alkalmazások esetében a fejlesztést és a telepítést általában ugyanaz a személy végzi Több rendszerhez és géphez rendelkezik
RészletesebbenInczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport
TANMENET Informatika szakmacsoport Programozási gyakorlatok III. tantárgy 12. évfolyam A osztály 2013/2014 tanév Heti óraszám: Éves óraszám: 3 óra 96 óra Készítette: Szikszai Gusztáv tanár Ellenőrizte:.
RészletesebbenECDL Információ és kommunikáció
1. rész: Információ 7.1 Az internet 7.1.1 Fogalmak és szakkifejezések 7.1.2 Biztonsági megfontolások 7.1.3 Első lépések a webböngésző használatában 7.1.4 A beállítások elévégzése 7.1.1.1 Az internet és
RészletesebbenAdatbázisok elleni fenyegetések rendszerezése. Fleiner Rita BMF/NIK Robothadviselés 2009
Adatbázisok elleni fenyegetések rendszerezése Fleiner Rita BMF/NIK Robothadviselés 2009 Előadás tartalma Adatbázis biztonsággal kapcsolatos fogalmak értelmezése Rendszertani alapok Rendszerezési kategóriák
RészletesebbenERserver. iseries. Az iseries Access for Windows használatának megkezdése
ERserver iseries Az iseries Access for Windows használatának megkezdése ERserver iseries Az iseries Access for Windows használatának megkezdése ii iseries: Az iseries Access for Windows használatának
RészletesebbenSzemélyügyi nyilvántartás szoftver
Személyügyi nyilvántartás szoftver A nexonhr személyügyi nyilvántartás szoftver a személyügyi, továbbképzési és munkaköri adatok kezelését teszi lehetővé. A szoftver támogatja a HR adminisztrációs feladatokat,
RészletesebbenÚj Magyarország Fejlesztési Terv Tájékoztató A ZMNE-n bevezetett wifi szolgáltatásról KMOP-4.2.1/B-2008-0016
Új Magyarország Fejlesztési Terv Tájékoztató A ZMNE-n bevezetett wifi szolgáltatásról KMOP-4.2.1/B-2008-0016 Tájékoztató A ZMNE Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ (EISZK) a 2010/2011-es tanévtől
RészletesebbenAlkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E
Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese
RészletesebbenBár a szoftverleltárt elsősorban magamnak készítettem, de ha már itt van, miért is ne használhatná más is.
SZOFTVERLELTÁR FREE Amennyiben önnek vállalkozása van, akkor pontosan tudnia kell, hogy milyen programok és alkalmazások vannak telepítve cége, vállalkozása számítógépeire, és ezekhez milyen engedélyeik,
RészletesebbenTISZTASZOFTVER PROGRAM www.tisztaszoftver.hu ONLINE IGÉNYLÉSI ÚTMUTATÓ
TISZTASZOFTVER PROGRAM www.tisztaszoftver.hu ONLINE IGÉNYLÉSI ÚTMUTATÓ Kedves Látogató! Jelen tájékoztatóban összefoglaljuk a Tisztaszoftver Program keretén belül az arra jogosultak számára ingyenesen
RészletesebbenÜGYFÉL OLDALI BEÁLLÍTÁSOK KÉZIKÖNYVE
ÜGYFÉL OLDALI BEÁLLÍTÁSOK KÉZIKÖNYVE Felhasználói leírás E-HATÁROZAT 2012 - verzió 1.2 Érvényes: 2012. május 24-től. Azonosító: ehatarozat_ugyfél_ beallitasok_kezikonyv_felh_v1.2_20120524_tol 1/15 1 Tartalom
RészletesebbenTeljesítményértékelések eredményeinek rögzítése az oktatói weben
Teljesítményértékelések eredményeinek rögzítése az oktatói weben Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 2 2 Feladatok kiadása az oktatói weben manuálisan... 3 3 Feladatok eredményeinek bevitele a Neptunba... 5
RészletesebbenTestnevelési Egyetem VPN beállítása és használata
Testnevelési Egyetem VPN beállítása és használata Tartalom 1. Figyelmeztetés!... 2 2. Hogyan működik a VPN?... 2 3. Beállítás... 3 3.1 Tudnivalók a beállítás előtt... 3 4. Használat... 7 5. Igénylés...
RészletesebbenSú gó az ASIR/PA IR Públikús felú lethez
Sú gó az ASIR/PA IR Públikús felú lethez Súgó a magyarországi központi Agrárstatisztikai és Piaci Árinformációs rendszer publikus moduljához. 1 Publikus felhasználói regisztráció A publikus felület Regisztráció
RészletesebbenA DigiKresz internetes gyakorló program hatékony segítség az elméleti oktatást követő vizsga eredményességének növelésében.
DIGIKRESZ internetes gyakorló program Kedves Felhasználó! A DigiKresz internetes gyakorló program hatékony segítség az elméleti oktatást követő vizsga eredményességének növelésében. A program előnyei a
RészletesebbenPHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat
PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen
RészletesebbenA d m i n i s z t r á c i ó s f e l a d a t o k a I n t e g r á l t K ö n y v t á r i R e n d s z e r b e n
A d m i n i s z t r á c i ó s f e l a d a t o k a I n t e g r á l t K ö n y v t á r i R e n d s z e r b e n JavaADM Kézikönyv Tartalomjegyzék 1 PROGRAMLEÍRÁS... 3 1.1 A PROGRAM ÁLTALÁNOS HASZNÁLATA...
RészletesebbenA TÁVOKTATÁSI PORTÁLHOZ
HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Tanulók számára A TÁVOKTATÁSI PORTÁLHOZ 2017. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés...4 Bejelentkezés a rendszerbe...4 Jelszó módosítása...4 Tájékozódás a távoktatási portálon...5 A személyes nyitólap...5
RészletesebbenINFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga
Részletesebben