Tanulmány (Írta: Hunya Márta, Dancsó Tünde, Galbácsné Szabó Gabriella, Tartsayné Németh Nóra. Szerkesztette: Hunya Márta)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanulmány (Írta: Hunya Márta, Dancsó Tünde, Galbácsné Szabó Gabriella, Tartsayné Németh Nóra. Szerkesztette: Hunya Márta)"

Átírás

1 INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA A TANÍTÁSI ÓRÁKON Az SDT használatának pedagógiai támogatása 1 Tanulmány (Írta: Hunya Márta, Dancsó Tünde, Galbácsné Szabó Gabriella, Tartsayné Németh Nóra. Szerkesztette: Hunya Márta) Bevezető Az utóbbi öt évben egyre több olyan kutatás és fejlesztés folyik Magyarországon is, amelyek arra próbálnak választ adni, hogy hogyan lehet bevonni az informatikai eszközöket a tanítási és tanulási módszerek korszerűsítésének folyamatába. Minden évben számos olyan országos eseményt, konferenciát rendeznek, amelyek e módszereket, eljárásokat ismertetik, népszerűsítik. A legfontosabb események között említhetjük a Sulinet Programiroda rendezvényeit, a szombathelyi Info-Savariát, a békéscsabai InfoÉrát, illetve a tavaly Budapesten rendezett nemzetközi IFIP-Konferenciát is. A különböző felmérések mégis azt mutatják, hogy a fejlődés, az informatikai eszközök tanórai alkalmazásának terjedése lassabb a kívánatosnál. A tanárok többsége még nem próbálta ki tanítási órán az informatikai eszközöket, de olyanok is sokan vannak, akik a felkészülés és az adminisztráció során sem használják az informatika által kínált lehetőségeket. Ez azért is szomorú, mert a szövegszerkesztő ma már elengedhetetlen a korszerű feladatlapok előállításához, a statisztikákat még egy-egy dolgozat eredményét is sokkal könnyebb táblázatkezelő programmal elkészíteni, nem is beszélve arról a szakmai tájékozódási lehetőségről, amit az internet jelent. A tanári magyarázatot kísérő vetített PowerPoint prezentáció már tíz éve is szerepelt az innovatív tanárok versenyén, a tananyagfejlesztésnek ez a módja is legalább ennyi idős, a bemutatót azonban, mint a tanári magyarázat szemléletesebbé tételének egyik leghatékonyabb eszközét mégis kevesen használják. Az utolsó, 2003-as országos felmérés 2 tanulsága szerint Az IKT eszközök oktatásban való közvetett és közvetlen megjelenése nem ad okot az elégedettségre. Egyértelműen az a kép rajzolódik ki, hogy az informatikai eszközök közvetlen megjelenése csak az informatikai tárgyakkal kötődik össze. Szinte egyáltalán nem jelenik meg sem a különböző oktatóprogramok, sem az internet használata a közismereti tárgyakban. A válaszadó iskolák közel háromnegyedében soha nem használtak az elmúlt két esztendőben oktatói szoftvereket magyar nyelv és irodalom, kémia, történelem, földrajz stb. órákon, míg az internet esetében ennél is magasabb (80 százalékot meghaladó) arányokat találtunk 3. A tantárgyak közötti választóvonal nem a reál és a humán órák között húzódik, hanem egyértelműen a számítástechnika és a többi tárgy között. A minden iskolára kiterjedő mérés alapján, 88%-os válaszadás mellett, a kitöltő válasza alapján becsülve kb. 19% azoknak a pedagógusoknak a száma, akik rendszeresen legalább heti gyakorisággal - használnak internetről származó anyagokat az oktatásban. Az összes közoktatási intézmény Gyakoriság Pedagógusok száma 1. Soha Évente egy-két alkalommal Havonta egy-két alkalommal A kutatás az SDT tesztverziójával és a tananyagok első generációjának használatával zajlott, az NFT keretében folyó fejlesztéseket megelőzően. 2 Országos közoktatási informatikai felmérés, Educatio KHT. 3 Vagyis az iskolák több mint 80 %-ában nem használták az internetet. 1

2 4. Hetente egy-két alkalommal Naponta Ennél kedvezőtlenebb képet mutat az, hogy mennyire vonják be az informatikai eszközöket a diákok munkájába. Házi feladatként kevesen adnak olyan munkát, amelyhez a számítógépet is használhatják a tanulók. Gyakoriság Pedagógusok száma 1. Soha Évente egy-két alkalommal Havonta egy-két alkalommal Hetente egy-két alkalommal Naponta Ugyanez az országos mérés azt is megvilágítja, hogy nagyon kevéssé terjedt el az informatikai eszközök és a digitális tananyagok órai használata. A felhasználásban természetesen vezet az informatika tantárgy, majd a matematika és a nyelvek következnek, a legritkábban az irodalom, a magyar nyelv és a kémia órákon találkozhatnak a tanulók korszerű taneszközökkel. Tantárgyak Legalább havonta egyszer 1. Magyar irodalom 12,9 2. Magyar nyelvtan 11,2 3. Történelem 14,7 4. Biológia 16,1 5. Földrajz 14,7 6. Matematika 25,0 7. Számítástechnika 76,0 8. Fizika 19,3 9. Kémia 11,4 10. Angol nyelv 26,1 11. Német nyelv 23,1 A Sulinet tanár-továbbképzési programjának előkészítéseként interjúkon alapuló kvalitatív kutatást 1 végeztetett, amelynek során 2003 végén 84 pedagógussal készítettek interjút. A pedagógusok elsöprő többsége arról számolt be, hogy a felkészüléshez már használja a számítógépet, pl. tanmenetet töltenek le, segédanyagot, képeket keresnek, szövegszerkesztővel készítik el a feladatokat, kérdéseket egy-egy dolgozathoz. A tanórai használat még egyáltalán nem jellemző, de az interjúk tanúsága szerint ennek már kevésbé az eszközhasználati tudás hiányossága az oka; a tanárok inkább abban tájékozatlanok, hogy milyen digitális forrásokat használhatnának az órán, és hogyan. A kutatás idején természetesen sokkal kevesebb digitális tananyag állt rendelkezésre, de már akkor is igen népszerű és nagyon gazdag kínálatot jelentett a Sulinet Oktatás honlapja, ahol tantárgyankénti csoportosításban kínálták a tananyagokat és kiegészítő forrásokat a tanárok számára. 1 Csák Róbert: Kvalitatív kutatás Az IKT a közoktatásban, IKT a Sulineten c. képzési programhoz, kézirat 2

3 A 84 interjúalanyból 34-en használtak már legalább egyszer informatikai eszközt a tanítási órán vagy a délutáni foglalkozásokon. Azonos arány mutatkozott a humán és a reál szakos tanárok körében ban az eszközellátottság is sokkal rosszabb volt még, ezért válaszolhatták azt a tanárok, hogy csak az informatika laborba való vándorlással, sokszor csak csoportbontással lehetne megoldani még egy néhány perces prezentációt is. Addig természetesen érthető a tanórai használat esetlegessége, amíg sok iskolában nem rendelkeznek megfelelő feltételekkel vagy nincs megfelelő tananyag, használható forrás. Ezen azonban sokat segítettek az utóbbi évek eszközfejlesztési pályázatai, valamint az internet-kapcsolat fejlesztése. Mára már minden iskolában van internet, és a középiskolák többsége rendelkezik hordozható eszközökkel is. Egyre több aktív tábla kerül az iskolákba. Ezek a számítógép és a hagyományos tábla ötvözetei, többek között alkalmasak arra is, hogy átvegyék a számítógép monitorának szerepét, ugyanakkor írni is lehet rájuk, és a táblaképként megjelenő szöveg vagy ábra elmenthető, azaz a későbbiekben is felhasználható. A Sulinet az SDT megjelenése előtt is számos olyan digitális forrást biztosított az akkor még Oktatás Honlapnak nevezett alportálon, amelyeket a tanárok és a diákok is jól használhattak akár a felkészülésben, akár a tanítási órán. A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) megjelenése óta a források száma legalább ezerszeresre nőtt, és ezzel a lehetőségek is megsokszorozódtak. Ma már évfolyamig szinte minden tananyagot meg lehet találni digitális formában, és egyre több az érdekes, interaktív, szemléltetésre való és tevékenységeket kínáló anyag is. Egészen biztos, hogy a számítógép tanórai alkalmazása az eszköz- és tartalomfejlesztési folyamatok eredményeként felgyorsul. Ezt érzékeltük már az SDT-vel kapcsolatos első kutatásunk során. Az OKI az IKT középfokon című kutatásában azt vizsgáltuk, hogy hogyan veszik birtokba a tanárok a Sulinet Digitális Tudásbázist, az SDT-ben, a foglalkozásokhoz nyújtott pedagógiai segítséget, és arra koncentráltunk, hogy ez a pedagógiai segítség hogyan szolgálhatná még hatékonyabban a tanári munkát, hogyan igazíthatná el a kezdőket, és hogyan támogathatná az informatikai eszközök tanórai használatában már járatosabb tanárokat is. Hiszen már vannak eszközeink, rendelkezésre állnak a tanulási források (SDT-tananyagok, internet, egyéb források, pl. a hagyományos oktatási CD-k és hálózatos programok), a tanórai használat ösztönzésére és segítésére azonban még nagy szükség van. Ez a tanulmány az NFT HEFOP 3.1 által támogatott IKT középfokon, - Az IKT-eszközök alkalmazásának és fejlesztésének pedagógiai támogatása című kutatás-fejlesztési projekt keretében, az Országos Közoktatási Intézet Integrációs és Iskolafejlesztési Központjában jött létre. A projekt november 1-jétől október 31-ig folyt, az iskolákkal végzett munka, a tananyagok kipróbálása, az ajánlók véleményezése és új javaslatok írása 2005 februárja és májusa között zajlott. Három iskola tizenöt tanára tíz-tíz SDT-s (a Sulinet Digitális Tudásbázisban fellelhető tananyagokra épülő) órát tartott, iskolánként egy-egy mentor segítette munkájukat. Minden órához óravázlat készült, és a tanároknak minden esetben véleményezniük kellett az SDT-tananyag mellett a Tudásbázisban található pedagógiai segítséget, a TIP-nek nevezett tanítási programot is. A kutatás kiemelt célja az volt, hogy a tananyagfejlesztők számára segítséget nyújtson a pedagógiai segítség megfogalmazásában, ezért megvizsgáltuk, mennyire hasznosak a foglalkozásokhoz kapcsolódó, jelenleg elérhető TIP (tanítási program) elnevezésű információk. A kutatás-fejlesztési projektben összesen 150 tananyagot teszteltek tanórai körülmények között a tanárok, és minden egyes létező TIP utasítást véleményeztek, szükség esetén újakat ajánlottak, indokolták, ha valamelyik információt nem tartották jónak, hasznosnak. A folyamat végén közösen, műhelymunkában elkészítették a tananyagajánlók (TIP) szempontsorát, és ennek figyelembevételével mindannyian készítettek egy-egy mintaajánlót is egy-egy az SDT-ben található tananyaghoz a kipróbálás tapasztalatai alapján. E mintaajánlók egységes, szerkesztett változata elkészült a fejlesztőknek szóló ajánlás formájában. 1 Ezt a munkát elsősorban azért tartjuk jelentősnek, mert hozzájárul az IKT tanórai használatának terjedéséhez, és a tapasztalatokat részben a fejlesztések során, részben pedig a következő kutatás-fejlesztési projekt céljaira fel tudjuk használni. 1. A Sulinet Digitális Tudásbázis 1 SDT TANANYAGAJÁNLÓK. Segédanyag tananyagfejlesztők számára 3

4 A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) tananyagkezelő (és szerkesztő) digitális keretrendszer 1. internetes címe A tudásbázis fejlesztésének célja az, hogy a közoktatás számára kötelező vagy törzsanyag 2 egészét lefedjék digitális tananyagokkal. Elsősorban olyan tananyagokat kívánnak fejleszteni, amelyek élnek a multimédia adta lehetőségekkel, és a szemléltetés sokkal szélesebb skáláját alkalmazzák, mint ami hagyományos eszközökkel elképzelhető. A tananyagok elsősorban tanórai használatra készülnek, de nagyon fontosnak tartják az önálló tanulás támogatását is. A felhasználást számos funkció segíti, különösen a képernyő bal oldalán előhívható keret, amelyben megtekinthető a tananyag adatain kívül annak szerkezete (a lapok száma és a lehetséges bejárási útvonalak, vagyis az egymás után elérhető képernyőképek), valamint a tanároknak és a diákoknak szóló pedagógiai segítség, a TIP (tanítási program) és a TAP (tanulási program). A kutatás-fejlesztési program ideje alatt, a sulinova és a Sulinet együttműködésének köszönhetően a tananyagok feletti képernyőmezőben megjelent hat ikon, amelyek mögé további pedagógiai támogatás sorakoztatható fel, a tartalommal való feltöltés azonban még nem történt meg. (Az aktiválásra váró gombok: tanmenetek, óravázlatok, kimeneti követelmények, tanulásszervezés, feladatok, gyűjtemény.) Ezek feltöltése óriási munka, amelyet csak akkor lehet jól elvégezni, ha a tananyagokra alapozva valóban érdemes és lehet is változatos munkaformájú, készségfejlesztési célú órákat tervezni. Különösen fontos lenne a feladatlapok megjelenése, mert kutatásunk tanulsága szerint a számítógépes óratípusokon végzett munka irányításának, szervezésének a feladatlap a leghatásosabb eszköze. Az SDT tesztverziója szeptember 1-jén került a közoktatás birtokába, ekkor a történelem és a földrajz tananyagot, valamint az eszközök egy részét vehették használatba a diákok és a tanárok. Decemberre a évfolyam közismereti tárgyainak tananyaga is megjelent digitális formában. A foglalkozásokhoz a fejlesztőknek kötelezően kellett pedagógiai segítséget társítaniuk, az ennél nagyobb (fejezet) és kisebb (lap egy képernyőkép -, elem kép, szöveg, animáció, film stb.) részekhez azonban már csak ennek a lehetőségét biztosították, de nem volt kötelező a segítséget elkészíteni, a fejlesztők pedig a nem kötelező pontokon ritkán éltek a lehetőséggel. A digitális tananyagok aktív használata a tanároktól alaposabb felkészülést igényel. Arról számoltak be, hogy sok időt töltenek azzal is, hogy kitalálják, hogyan építhetik be a digitális tananyagot vagy annak egyes részeit a tanítási órába. Ebben nagy segítséget jelenthet a konkrét útmutató, a módszertani ajánlás. A TIP (tanítási program)-tap (tanulási program) elnevezésű segédanyag minden minta, előzmény és tapasztalat nélkül készült, sem hazai, sem nemzetközi gyakorlata nincs annak, hogy hogyan lehet a közoktatási tananyagokat beépített vagy automatikusan megjelenő segítséggel kombinálni. Ezért ezeket a tömegesen megírt segédanyagokat feltétlenül érdemes elemezni, gyakorlati hasznukat és használhatóságukat megvizsgálni. Kutatásunk alapvető célja az volt, hogy megtudjuk, mennyire használhatók ezek a felhasználási útmutatók, és hogyan lehetne a jövőben még hasznosabb pedagógiai segítséget nyújtani. Az SDT publikálása és folyamatos fejlesztése, valamint a hozzá kapcsolódó képzések, projektek és kutatások minden bizonnyal hozzájárulnak az informatikai eszközök tanórai használatának terjedéséhez. A pedagógiai segítség is egyik hatékony eszköze annak, hogy a tanárok bátrabban, magabiztosabban vegyék birtokba a tudásbázist, hiszen egy-egy megvalósítási ötlet képet ad arról, hogy mások hogyan képzelik el egy-egy tananyaggal a tanórai munkát. Ezek az ötletek, tanácsok, javaslatok megindítják a tanárok fantáziáját: gyakran kipróbálnak egy-egy tananyagot a javaslatoknak megfelelően, máskor pedig saját elképzeléseiket valósítják meg. A pedagógiai segítség tehát nagyon fontos eleme az SDT-nek: a kezdők ötleteket meríthetnek belőlük, a haladók pedig saját igényeiknek megfelelően formálhatják a javaslatokat Az SDT felépítése A Sulinet honlapján található a keretrendszer általános ismertetése 3. Eszerint az SDT felépítését két követelmény, az újrafelhasználhatóság és az értékállóság megteremtése befolyásolta, vagyis hogy a digitális tananyagokat minél többször és minél tovább fel lehessen használni. 1 LCMS: Learning content management system 2 A koncepció még az előző, a tananyagot konkrétabban meghatározó NAT idején született. 3 4

5 A technikai értékállóságot az biztosítja, hogy az anyag avulása nem függ az alkalmazott technológiáktól, a tananyag szerkezetét függetleníteni kell a megjelenítésre használt eszközöktől. Az újrafelhasználhatóság érdekében a tananyagokat a lehető legkisebb önálló értelemmel bíró részekre bontották, ezeket tananyagelemeknek nevezik. Elemnek számít minden kép, animáció, film, és minden önállóan is értelmes szöveg. Az újrafelhasználhatóság megköveteli, hogy egy-egy tananyagelem ne tartalmazzon utalást, hivatkozást más, az SDT-ben lévő anyagra, hiszen ha hivatkozna, akkor nem lehetne attól függetlenül felhasználni. Ezért nem lehet pl. a szövegben az illusztrációként szolgáló képet megemlíteni. Ez nagyon nehezen tartható követelmény a tananyagfejlesztők számára, és pedagógiailag is megkérdőjelezhető. Ugyanakkor ez az SDT alapelve, ennek betartása a koncepcionális kérdés. A követelmény által szabott korlátok feloldásának igénye vezetett odáig, hogy ma már beszúrhatók olyan szövegek, amelyeket nem lehet újra felhasználni, ezek kötődhetnek más elemekhez, ezzel megoldódott a tananyag belső kohéziójának kérdése, és a legfontosabb alapelv sem sérül. A tananyagelemeket médiaelem-típusonként csoportosították, azaz az elem lehet kép, szöveg, hang vagy mozgókép, animáció, illetve szimuláció. Az elemekből felépített nagyobb egységek a tananyagegységek, amelyek valamilyen tematika köré rendezett elemekre mutató hivatkozásokat tartalmaznak. A tananyagegységek alapvetően foglalkozásokat jelentenek, melyek kb perc alatt feldolgozható tananyagot tartalmaznak. A foglalkozásokhoz szervezett tartalom képernyőképként jelenik meg, azaz általában igyekeztek a tananyagkészítők egyszerre annyi információt megjeleníteni, amennyi a képernyőn elfér. Az egy képernyőképen megjelenő tartalom lehet önálló elem, de készülhet több elem összeszerkesztésével is. A foglalkozásokból témákat lehet létrehozni, ezek összetett egységek, de ezekhez is megadhatók a foglalkozásokra jellemző tulajdonságok. Az SDT szabványos technológiákat alkalmazó, saját webes publikációs felülettel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a tananyagok megjelenítése (és szerkesztése, valamint kollaboratív használata) saját fejlesztésű keretrendszerben történik Helyzetkép a kutatás idején - a munka feltételei Az SDT-ben a kutatás-fejlesztési projekt ideje alatt fellelhető tananyagok többsége a tankönyvkiadók számára kiírt pályázat 2 eredményeként keletkezett, de fokozatosan jelentek meg más pályázatok során született tananyagok is. A keretrendszer és maguk az anyagok is változtak az adott időszakban, számos tervezett elem, funkció azonban még nem valósult meg, és a feltárt hibák egy részét sem sikerült még kijavítani. Mivel tesztverzióval dolgoztunk, természetesen nem volt zavartalan a munka, a tanárok azonban hamar hozzászoktak, hogy minden változik, többnyire a tananyagok előzetes letöltésével igyekeztek óvni a tanítási órát az esetleges zavaroktól, technikai problémáktól. A letöltés, mint a munkát gyorsító és biztonságot adó módszer elég elterjedtté vált a projekt során. A TIP-TAP instrukciók esetében azt tapasztaltuk, hogy általában csak azokon a helyeken töltötték ki ezt a rovatot a fejlesztők, ahol ezt nem lehetett megkerülni, néha még ott sem. A témák és a lapok szintjén alig lehet pedagógiai segítséget találni, a foglalkozásokhoz kapcsolódó instrukciók pedig nagyon eltérő minőségűek: a jól használhatótól a teljesen sematikus, semmitmondó szövegekig terjed a skála. Az is változó, hogy hogyan jelennek meg technikailag ezek a TIP-TAP instrukciók. A földünk és környezetünk tantárgy esetében pl. minden foglalkozás nyitólapján részletes és általában hasznos információ jelenik meg a képernyő fő mezejében, anélkül, hogy a rendszerben baloldalon előhívható, több funkciós sávot használni kellene, sőt e tantárgy esetében a TIP-TAP fül megnyitásakor a fülön nem jelenik meg semmilyen információ. A lapok, illetve az animációk mellett (itt már a TIP-TAP fülön) általában a tanulók tevékenységeit irányító, illetve a tanár számára hasznos és korszerű javaslatok jelennek meg. A másik véglet a matematika, itt általában egyáltalán nincsen pedagógiai segítség sem a diák, sem a tanár számára, holott ez kötelező lenne. A kettő között helyezkedik el pl. a kémia. A foglalkozáshoz szánt TIP-TAP nem a nyitólapon és nem is azzal egy szinten, a fülön jelenik meg, hanem a foglalkozás első lapjának megnyitása után, a fülön. Az egyes lapokhoz, animációkhoz általában nincsen TIP-TAP. Az instrukciók egy része rendkívül általános, de vannak hasznos, gyakorlatias 1 A szerkesztés és a kollaboráció eszközei a tanulmány írása idején még nem hozzáférhetőek. 2 A pályázat szövege: 5

6 TIP(p)-ek is. A következő TIP pl. nem ad segítséget arra nézve, hogyan dolgozzák fel az adott, konkrét digitális tananyagot: A tanulók értsék meg, hogy az anyag részecskék sokaságából épül fel. Sajátítsák el a halmazállapotok jellemzésének tartalmi elemeit. Tudják értelmezni a modellek szerepét a természettudományos vizsgálatokban. A tudásbázis legkedveltebb elemei az interaktív animációk és a szimulációk, amelyek lehetővé teszik a felhasználói beavatkozást, és a paraméterektől függő folyamatok különbségeinek vizsgálatát. A jelenségek megértését szolgáló kísérletek kedvező fogadtatásban részesültek. Bebizonyosodott, hogy a számítógéppel lehetővé válik olyan mozgások, szimulációk lejátszása, demonstrálása, amelyeknek elmesélése, lerajzolása a tanítási órán a hagyományos eszközökkel sokkal kevéssé szemléletes, nem élményszerű vagy nem is lehetséges. 2. A nemzetközi gyakorlat és szakirodalom áttekintése 2004 februárjában fejeződött be a Celebrate 1 elnevezésű nemzetközi, Európai Uniós digitális tananyag-fejlesztési és kipróbálási projekt az Európai Iskolahálózat vezetésével. A projektben a Sulinet Programiroda (Educatio KHT) volt a magyar partner, és azok az iskolák, amelyek a jelen kutatásban részt vettek, részesei voltak a Celebrate-nek is, mint ahogyan a közreműködő szakértők egy része is. E projektben 19 ország vett részt, a visszaérkezett válaszok tanulsága szerint egyikben sincs olyan rendszerezett és teljes tananyag, mint amilyet az SDT fog tartalmazni, és a meglévő digitális tananyagokhoz sehol sem járul rendszeres és részletes pedagógiai segítség. Általában az a gyakorlat, hogy egy-egy mintát, illetve ötleteket adnak a tananyagok felhasználásához, amelyeket aztán a tanárok kedvük szerint alkalmazhatnak más tananyagok esetében is. A Celebrate honlapján pl., amely maga is egy tananyagkezelő és szerkesztő keretrendszer, külön rovat foglalkozik a pedagógiai kérdésekkel Tanácsok a tanároknak címmel. Ebben a rovatban ismertetik a különféle digitális tananyagtípusokat (eszköz-típusú, gyakorló, mérés-jellegű, felfedező, játékos, információ jellegű), és itt található a Pedagógiai segítség elnevezésű rovat is, amelyben óratervbank, esettanulmányok és pedagógiai könyvtár áll a tanárok rendelkezésére. Az óratervek bankját a projekt célja szerint a résztvevő tanárok önként bővítik, az esettanulmányokat a kutatók készítették három országban, közöttük Magyarországon 2, a pedagógiai könyvtárban pedig olyan cikkek olvashatók, amelyek a fejlett digitális pedagógiai gyakorlat kialakulását, terjedését támogatják. A pedagógiai támogatás és elemzés elsősorban a Helsinki és az Amszterdami Egyetem kutatócsoportjainak feladata volt. Ők abból a feltételezésből indultak ki, hogy a pedagógiailag haladó szinten álló tanárok egy-egy konkrét pedagógiai paradigma hívei és következetes alkalmazói, és olyan tananyagokat keresnek, amelyek képesek szolgálni ezt a paradigmát. Úgy gondolták tehát, hogy a tananyagok között nem annak alapján keresnek, hogy milyen a szaktárgyi, szaktudományos tartalmuk, hanem hogy melyik pedagógiai modellre épülnek. (Probléma alapú tanulás, felfedező tanulás discovery learning, tudományos kutatás progressive inquiry model, tudományos kisinas cognitive apprenticeship stb.) A projekt két tanulsággal járt ezen a téren: egyrészt kevesen használnak egy-egy ilyen pedagógiai modellt, másrészt bár vannak olyan tananyagok, amelyek egyik vagy másik célra, módszer használatára alkalmasabbak, ez sohasem kizárólagos 3. Általában a tananyag készítői (többnyire piaci viszonyok között működő szoftverfejlesztő cégek) határozzák meg, hogy milyen segítséget tartanak szükségesnek az adott digitális tananyag felhasználásához. Ezt a főként technikai jellegű segítséget rendszerint a Help opcióban adják meg, gyakran pedig a bevezetőben. Általában arról tájékoztatják a felhasználót, hogy hogyan kell működtetni a szoftvert. A Hachette Multimedia nevű francia digitális tananyagfejlesztő cég tananyagai pl. közvetlenül a diákokhoz szólnak, csak őket látják el (a tananyag szövegében) instrukciókkal a tananyag működtetését illetően. A tanulási folyamatot semmilyen módon nem támogatják. (Pl. Kattints az 1 A projektről részletes cikk jelent meg az új Pedagógiai Szemle decemberi számában. 2 Közgazdasági Politechnikum, Bp., Leövey Klára Gimnázium, Bp., Almási Utcai Általános Iskola, Makó. 3 Robert McCormick: Keeping the Pedagogy out of Learning Objects 6

7 animáció jobb alsó sarkában található ikonra (ahányszor csak megjelenik), hogy megjelenjenek az egyes vízgyűjtő fajták, majd kattints a megfelelő időgombra! A tananyag érdekessége egyébként, hogy elindításakor a víz körforgását bemutató animáció jelenik meg, a szükséges háttérismeretek pedig egyenként előhívhatók. A kiindulás tehát nem az ismeret, hanem a tapasztalat, a megfigyelés 1. Az AuTech nevű norvég tananyagfejlesztő az animáció mögé nem is helyezett el elméleti ismereteket, maga az animáció a tananyag (segédanyag). Archimedes törvényét pl úgy lehet kísérleti úton megtapasztalni, hogy a felhasználó különböző anyagokat merít a vízbe, és megjelenik a monitoron az anyag súlyának változása, valamint a kiszorított víz súlya. A törvény szöveges formában egyáltalán nem szerepel, még a neve sem. Összesen két utasítást ad a felhasználónak: Válaszd ki az anyagot! Engedd bele a vízbe! A lejátszódó folyamatot a megjelenő súlyadatok alapján a tanulónak kell értelmeznie. A norvég projektvezető szerint a tanárok egyáltalán nem igényelnek efféle segítséget, nagyon magabiztosak a pedagógiai módszerek tekintetében. Inkább az számít kihívásnak, hogy megfelelő tananyagokat biztosítsanak a magas pedagógiai elvárásokhoz. A Digitalbrain egy angol tananyagfejlesztő és keretrendszer-szolgáltató cég. Tananyagai nagy változatosságot mutatnak a felhasználóknak nyújtott segítség terén. A tanárok ezekben a tananyagokban sem találnak a tanítás, az óraszervezés módjára vonatkozóan semmit, a tananyagfejlesztők nyilvánvalóan az önállóan tanuló diákra gondoltak. Egyes tananyagaik a technikai és a tantárgyi v. szaktudományos információt is megjelenítik, de nem direkt módon, csak lekérdezésre. Itt is a tevékenység, az egyes folyamatok, jelenségek szimulálása áll a középpontban, nem a szöveges információ. A külföldi múzeumok és TV- meg a rádióadók, tudományos intézmények honlapjai gyakran fantasztikus digitális tananyagokat, online tevékenységeket kínálnak. Ezekhez a legtöbb esetben kiváló segédanyag is társul a tanárok számára. Ilyen pl. a Tudor korszakot bemutató brit honlap is, a The Tudors 2. Nem magában a játékos online tananyagban, hanem segédfájlokban található meg a tanításra való felhasználást segítő sok-sok információ. A teljes website-hoz, valamint minden egyes tananyaghoz külön részletes leírás és segítség tartozik. Ebbe beleértendő a tevékenység és a források ismertetése, téma feldolgozásához szükséges háttéranyag és néhány ötlet magára az alkalmazásra is. A Nasa kiváló honlapot tart fenn az oktatás számára Edspace címmel, ahol nagyon gazdag tananyag található, de a tanárok itt nem kapnak semmilyen segítséget (http://edspace.nasa.gov/). Néhány hazai weboldalon is találhatók hasznos, tanulással kapcsolatos, iskolában is alkalmazható tevékenységek, általános értelemben véve digitális tananyagok. A Paksi Atomerőmű pl. teljes honlapjával a népszerű-tudományos ismeretterjesztést szolgálja A tanárokra azonban nem gondoltak. Ha valaki a tanulókkal akarja használni a honlapot, akkor magának kell kitalálnia a tevékenységeket és az óra teljes menetét. Megállapítható, hogy a külföldi minták között nem találtunk egyet sem, amely az SDT-hez hasonlóan vállalná fel a tananyagok részletes pedagógiai támogatását 3. Az SDT szándéka és törekvése hasznos és szükséges. Sokan gondolnak arra, hogy a TIP-ek gyermeknek vagy szakmailag inkompetensnek tekintik a tanárt, és megmondják neki, hogy hogyan tanítson. Erről szó sincsen. A felkínált pedagógiai segítség egy vagy néhány lehetséges alternatívát kínál fel, és sohasem kötelező érvényű. Főként azoknak kíván ötletekkel szolgálni, akik még nem rendelkeznek tapasztalatokkal a digitális tananyagok tanórai használatát illetően, illetve azoknak, akik pedagógiai módszereik felfrissítésére, megújítására törekednek. A tananyagfejlesztők azonban nem támaszkodhattak sem hazai, sem külföldi mintákra, így a TIP-TAP-oknak be kell járniuk az önfejlődés útját: a gyakorlat, pl. ez a kutatás mutatja meg, hogy milyen segítségre is van szükség. 3. Kutatásmódszertan 1 Az óralátogatások során megfigyelhettük, hogy bár az animációk nagyon érdekesek és hasznosak, a tanulók jelentős része nem érti a képi információt magyarázat nélkül, nem tudja, mi játszódik le előtte. 2 A brit National Archives készítette 3 Részletes pedagógiai segítséget csak olyan anyagok esetében találtunk, ahol az előállítás nem tömeges, hanem egyedi. 7

8 A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) tesztverziójában található digitális tananyagok mellett mindenhol megjelenik (illetve a jövőben meg kellene jelennie) a pedagógiai segítség, külön a tanárok és külön a diákok számára. A foglalkozások esetében ezt kötelező volt megadnia a tananyagkészítőknek, a lapokhoz is adott ez a lehetőség, de általában nem éltek vele. A felhasználó ezt a segítséget a bal oldali keretben tudja előhívni igény szerint Kutatási hipotézisek 1. A tanárok igénylik, hogy a digitális tananyagok mellett jelenjenek meg a felhasználást segítő ajánlások. 2. Az SDT-ben megjelent ajánlásokat fejleszteni szükséges, hogy jobban szolgálják a tananyagok tanórai felhasználását. 3. A gyakorló tanárok mintaajánlásokkal hasznos segítséget nyújthatnak a fejlesztők számára A kutatás keretei, résztvevői A kutatás és a fejlesztés három iskolában folyt. Ezek a budapesti Közgazdasági Politechnikum és a Leövey Klára Gimnázium, valamint a makói Almási Utcai Általános Iskola. Az Almási munkáját nehezítette, hogy csak a 7-8. évfolyamra tartalmazott tananyagot az SDT, de kisebbeket is bevontak a tanárok a munkába: ők olyan anyagokat, részleteket használtak, illetve olyan munkamódszereket alkalmaztak, amelyekkel át tudták hidalni ezt a nehézséget. Tudtuk, hogy általános iskolások számára egyelőre sokkal szűkebb a választék, mégis szerettük volna, ha ennek a korosztálynak a tapasztalatai is beépülnek a TIP-vizsgálatba és így bekerülhet véleményük az ajánlásokba is. Mindhárom iskola jelentős tapasztalattal rendelkezett már a számítógép tanórai felhasználását és a projektekben való részvételt illetően. A Közgazdasági Politechnikum külön előnye az volt, hogy a kutatás által preferált kooperatív tanulásszervezési módok használatában óriási gyakorlattal rendelkeznek. Mind a Közgazdasági Politechnikum, mind a Leövey Gimnázium az Európai Innovatív Iskolahálózat tagja, és emiatt külön eszközfejlesztésben is részesültek. Az ENIS (European Network of Innovative Schools 1 ) tagjait minden országban pályázat útján válogatják ki. Nálunk e pályázatnak tartalmaznia kellett az iskola IKT-stratégiai tervét. A pályázatokat az OM bírálta el, a kiválasztásban szempont volt, hogy bekerüljenek az élenjárók, a nagyon ambiciózus kezdők, az általános és a középiskolák, a vidéki és a fővárosi iskolák. A Közgazdasági Politechnikum és a Leövey Gimnázium is élenjárónak számított már a kiválasztáskor is. Jellemző, hogy két iskolában, a Leöveyben és az Almásiban az igazgató irányítja az iskola informatikai fejlesztését, az Almásiban az igazgató a rendszergazda, sőt ő a város rendszergazdája is. A Makói Általános Iskola jelentős összeget nyert a Phare pályázaton fejlesztésre, így a korábban is jó infrastruktúrát kiváló körülményekre és felszereltségre cserélték, a tanárokat alapos képzésben részesítették, és folytatták azt a tananyagfejlesztési tevékenységet is, amit a Celebrate projekt keretében mindhárom iskolában már korábban is végeztek. A kutatásba bevont tantárgyak kiválasztása nem volt tudatos, azon múlott, hogy az egyes iskolákban kik vállalkoznak a feladatra. Annyit kértünk csupán, hogy olyan tanárokat vonjanak be, akiknek a tantárgyához van SDT-tananyag, és a tantárgyi lista legyen minél változatosabb. Úgy alakult, hogy a matematikát 4, a fizikát 2, a biológiát 2, a kémiát 3, a földrajzot a környezetismerettel együtt 3, a történelmet 3 tanár képviselte a kutatási projektben, - más tantárgyak nem szerepeltek. A projekt kezdetekor a tanároktól azt kértük, hogy a tanmenetet és az SDT-tananyagokat áttekintve válasszák ki azt az egy-két tanulócsoportot, amelyek számára a legtöbb hasznos anyagot találják a tudásbázisban, és tervezzék meg, mely tananyagokat és hogyan illesztik be a második félévben folyó iskolai kísérlet során. Amikor ez megtörtént, kitöltötték a tanári kutatási napló bevezetőjét is, amely a tanár, a csoport(ok) és a tanítás helyszínének adatait és fényképét tartalmazza. A Leöveyben tartott egynapos felkészítő tréningen mindenkinek részt kellett vennie. A kutatás bemutatása után az SDT lehetőségeivel ismerkedtek a tanárok, és olyan feladatokat oldottak meg, amelyek a gyerekekkel való 1 Honlapja: 8

9 napi számítógépes munka során gyakran előfordulnak. A trénerek a korábban már kiképzett mentorok voltak a témavezető mellett. Mindhárom iskolában részt vettek az informatikai eszközök használatában nagy tapasztalattal rendelkező tanárok a projektben, illetve olyanok is, akik kezdőnek számítottak, így a fejlődés mértéke is eltérő. A cél elsősorban az volt, hogy egymást segítve fejlődjenek ezen a téren. Érdekes megfigyelésünk volt, hogy a módszertani kultúra fejlődése lassabbnak bizonyult, sok esetben azt tapasztaltuk, hogy egy-egy tanár ragaszkodott valamely már ismert sémához, és nem tudta vagy nem akarta a megszokott módszereket változatosabb munkaformákra cserélni. Néhány esetben épp az ellenkezőjét tapasztaltuk: ha túl sokat akartak egy órán elvégezni, azaz túl sokféle munkaformát vagy feladatot terveztek az órára, akkor emiatt nem jutottak a munka végére, például nem volt idő a csoportmunka és az egyéni munka eredményeinek közös megismerésére, elmélyítésére. A mentorok mindannyian tanárok, jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek a számítógéppel segített kooperatív tanulás terén, ketten PhD-hallgatók, témájukba illett a kutatás. A harmadik mentor a Szegedi Tudományegyetem posztgraduális mérés-értékelés szakát végezte el. Két mentor kismamaként, egy pedig főiskolai tanárként rugalmasan tudta kezelni az iskolalátogatások idejét, és mindannyian megfeleltek annak a követelménynek, hogy egy napon belül reagáljanak ben bármilyen felvetődő problémára. A képzés után gyakorlatilag három hónap alatt kellett megtartani a naplózott, számítógéppel segített tanórát, és a mentoroknak is ennyi idejük volt arra, hogy az óralátogatásokkal is adatokat gyűjtsenek a kutatás számára, és segítséget nyújtsanak a tanároknak. Most is bebizonyosodott, hogy a személyes találkozást igénylik a tanárok, és sokan nem szívesen kommunikálnak ben akkor sem, ha egyébként viszonylag gyakorlottan használják a számítógépet. A mentorok az együttműködés során mégis több száz levelet váltottak a tanárokkal. Mivel azonban minden iskolában volt egy kapcsolattartó, néhány tanár megúszta úgy a digitális tananyag-kipróbálási projektet, hogy közben egyetlen egyszer sem használt semmilyen elektronikus kommunikációs eszközt. A felismerést követően arra a megállapításra jutottunk, hogy egy következő projekt során a tréning részeként kommunikációs képzést is kell nyújtanunk Kutatási módszerek, eszközök Kérdőívek A tanárok kérdőívet töltöttek ki a kutatás elején 1, a felkészítő tréningen, valamint a kutatás végén 2, egy workshopon. A kérdőíveket a kutatásvezető és a mentorok együtt készítették. A tanárok a napló részeként is kitöltöttek egy-egy kérdőívet minden óra után. Így 15 nyitó és záró, valamint 150 órák utáni kérdőívvel dolgoztunk. A kutatást nyitó és záró kérdőívek célja a tanári attitűd-változás követése, az informatikai jártasság fejlődésének felmérése, a számítógépes órákkal és a tananyagokhoz nyújtott pedagógiai segítséggel kapcsolatos elvárások alakulásának feltárása volt. Az órák után kitöltött rövid kérdőív célja pedig a tanórai számítógép-használat gyakorlatának feltárása (hasznosság, használati idő, munkaformák stb.) Ez a kérdőív a tanári kutatási napló része Naplózás A tanárok minden foglalkozásról naplót 3 vezettek. Ennek formáját, sablonját a kutatás keretében készítettük el. A napló bevezető része tartalmazza a háttér-információkat a tanulócsoportokról és a termekről, óránként pedig az óravázlatot, a tanár által használt feladatlapokat, az SDT-tananyaghoz kapcsolódó pedagógiai segítség szövegét és annak értékelését, illetve javított változatát, valamint az órát értékelő kérdőívet. A naplót az óra után három napon belül kellett elküldeni digitális formában a mentornak. Nyomtatott verzió csak egyszer, a kutatás záró szakaszában készült, portfolió formájában kapták vissza a résztvevő tanárok. A mentorok és a témavezető is naplóba rögzítették a kutatási eseményeket Iskola- és óralátogatások 1 1. sz. melléklet 2 2. sz. melléklet 3 Bevezető rész: 3. sz. melléklet, egy óra naplójának sablonja: 4. sz. melléklet 9

10 Minden iskolának külön mentora volt, a mentor legalább 3 alkalommal meglátogatta az iskolát, első alkalommal beszélt az igazgatóval és a rendszergazdával is. Minden alkalommal meglátogatott és dokumentált lehetőség szerint legalább két órát, és segítséget nyújtott a résztvevő pedagógusoknak a naplózáshoz, valamint a digitális tananyagok változatos felhasználásához. Az óralátogatásokhoz obszervációs lapot 1 használt, amelyet a kutatásvezető és a mentorok együtt készítettek. Ezek az obszervációs lapok is a tananyagokhoz kapcsolódó pedagógiai ajánlások vizsgálatára fókuszáltak. A kutatás vezetője is meglátogatott minden iskolát, beszélgetés során felmérte az informatikai felszereltséget és előképzettséget a tanárok és a diákok szintjén is, valamint segítséget nyújtott a tanároknak is Ajánlás-minták, minta ajánlók A kutatásvezető és a mentorok ajánlásmintákat készítettek, ezeknek végső formáját a tanárokkal egyeztették egy workshopon. Ennek felhasználásával minden tanár elkészített egy olyan minta ajánlót, amely valamely korábban a kutatás során már felhasznált digitális tananyagra vonatkozik. Az ehhez készült feladatlapot is bekértük Levelezőlista A projekt során a Sulinet által működtetett levelezőlista szolgálta a résztvevők kommunikációját. 4. Elemzés 4.1. A kutatásban résztvevő pedagógusok informatikai ismeretei és elvárásai A projektben részvevő pedagógusok kérdőívet töltöttek ki a kutatás elején és a végén. Célunk az volt, hogy képet kapjunk a projektben közreműködő tanárok informatikai ismereteiről, a számítógépes órákkal és a tananyagokhoz tartozó pedagógiai segítséggel kapcsolatos elvárásokról, az informatikai jártasság fejlődéséről, a tanári attitűd változásáról. A minta nagyon kicsi, mindössze 15 tanár és a kutatás mentorai, valamint a kutatásvezető szerepelnek benne, ezért a százalékos arányokat kiszámoltuk ugyan, de néhány esetben a magyarázatban mégis az egyszerűsítő formákkal éltünk. A kutatás elején a válaszok szerint a kutatásban résztvevő tanárok közel 1/3-a szerette, 2/3-a pedig kifejezetten szerette használni a számítógépet munkája során. 88%-uk nyilatkozott úgy, hogy jártasnak érzi magát az alapvető számítástechnikai felhasználói ismeretekben és majdnem ugyanennyien arra is képesnek érezték magukat, hogy néhány számítástechnikai ismeretet átadjanak szakórájuk keretében diákjaiknak. A konkrét informatikai kompetenciákat az 1. ábra mutatja. 1 Minta az 5. sz mellékletben 2 Néhány mintaajánló a 6. sz. mellékletben 10

11 Tanárok számaránya Tudom hogyan kell szabályosan idéznem az interneten talált információkat Tudok előadást tartani számítógépes bemutatóval Szaktárgyammal kapcsolatban tudok információt keresni az interneten Néhány számítástechnikai ismeretet a szakóráim keretében én is meg tudnék Meg tudom nézni a menetrendet az interneten Meg tudok szerkeszteni egy feladatlapot számítógéppel Ki tudom számolni az osztály átlagát számítógéppel Be tudok illeszteni egy képet egy meghívóba Igen, teljesen Cak részben Nem igazán Egyáltalán nem 0% 20% 40% 60% 80% 100% 1. ábra. Tanárok informatikai kompetenciái Az adatok szerint a projektben résztvevő tanárok megfelelő informatikai ismeretekkel rendelkeztek. A digitális tananyagok felhasználása általában nem okozott technikai nehézséget. Az azonos iskolában tanító tanárok segítettek egymásnak az esetleges problémák megoldásában; ha kellett, tanították egymást. Sajnos az iskolák közötti együttműködés, kommunikáció ebből a szempontból nem működött a várakozásnak megfelelően. A különböző iskolák azonos szakos tanárai, bár minden bizonnyal hasonló gondokkal küzdöttek, nem keresték egymás segítségét, a problémákat csak házon belül beszélték meg. A projekt végén kitöltött kérdőívek is mérték a tanárok informatikai kompetenciáit, ám a kutatás végén adott válaszok nem különböznek szignifikánsan, azaz a kutatás során nem fejlődött jelentősen a résztvevők informatikai jártassága. Ez azzal magyarázható, hogy a digitális tananyagok feldolgozásához elengedhetetlenül szükséges informatikai ismeretekkel már a kutatás elején is rendelkeztek, illetve nem kísérleteztek új technikai megoldásokkal, hanem megelégedtek a biztonságosnak tűnő módszerekkel. A projekt futamideje sem volt elég hosszú ahhoz, hogy jelentős fejlődés következzék be. Azt is vizsgáltuk, hogy a kutatást megelőzően, az adott tanévben hányszor és milyen tanórákon használtak a pedagógusok számítógépet. Az eredményt a 2. ábra szemlélteti. Tanárok számaránya 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Egyáltalán nem használt 3-10 alkalommal 10-nél többször 2. ábra. Tanárok számítógép-használata szakórákon A tantárgyak közül elsősorban a matematikát, a fizikát, a természetismeretet és a földrajzot jelölték meg a tanárok, azaz ezeken az órákon gyakoribb volt a számítógép-használat, mint a többi, a 11

12 projektben szereplő tantárgy esetében.. Az adatok azt mutatják, hogy a projektben résztvevő tanárok többsége már rendelkezett előzetes tapasztalattal a számítógéppel segített tanítás terén. Arra kértük a tanárokat, hogy fogalmazzák meg, milyen segítséget várnak a digitális tananyagok felhasználásához. A kutatás elején és a végén is hasonló elvárások jelentek meg, azaz elvárják, hogy egy-egy tananyaghoz nyújtott pedagógiai segítség tartalmazzon módszertani ötleteket az adott tananyag felhasználására vonatkozóan; adjon a témához kapcsolódó linkgyűjteményt, utalást más tananyagforrásokra; pontosan írja le a felhasználás technikai feltételeit; utaljon az adott tananyag felhasználásához szükséges előzetes ismeretekre; adja meg az egyes feladatok várható időszükségletét. A tananyag jellegétől függetlenül a tanárok rendkívül fontosnak tartották, hogy a tanári segítség tartalmazzon tantárgyon belüli és külső kapcsolódási pontokat is. A kutatás végén, a megtartott órák tapasztalatai alapján a pedagógusok ezt jóval fontosabbnak ítélték meg, mint a kutatás elején. Az például csak a kutatás végén merült fel, hogy fontos az adott anyag felhasználásához szükséges előzetes ismeretek megadása is. A konkrét tananyagok felhasználásakor derült ugyanis ki, hogy már a kiválasztásához is jó lenne tudni, milyen előzetes ismereteket feltételez az adott tananyag, ami a felhasznált tananyag órai integrációját is meghatározza. A kapcsolódási pontok megadása abban is segítene, hogy a tananyag feldolgozásakor akár az adott tárgy, akár egy másik tantárgy valamely kapcsolódó tananyagát is felhasználják. Felmerült például, hogy a történelemtanár az ipari forradalom tanítása során szívesen felhasználta volna az SDT megfelelő fizika tananyagait, ha tudta volna, hogy hol s mit keressen. Ugyancsak rendkívül szükségesnek érezték a tanárok, hogy a tananyagok utaljanak más tananyagforrásokra, azaz néhány hasznos külső linket is tartalmazzanak. Ezek nem csak a tanárok munkáját segítenék, de az érdeklődő tanulók számára is hasznosak lennének, segítenék a differenciálást. Érdekes, hogy a kutatás elején többen igényelték, hogy legyen segítségként óravázlat is, de a kutatás után ezt már senki sem tartotta fontosnak. Ellenben fontosnak vélték, hogy a tananyagok felhasználásának időigényére utaljon a tanári segítség. Mivel a tananyagokat először használták, gyakran csak az óra során derült ki, hogy az adott tananyag feldolgozása jóval több vagy esetleg kevesebb időt igényel, mint amire előzetesen gondolni lehetett. A technikai információkat is hiányolták a tanárok. Különösen a videók lejátszásával kapcsolatban adódtak problémák. Kiderült, hogy az sem mindegy, melyik böngészőt használják a feldolgozás során. Ezekről a TIP-ek semmiféle információval nem szolgáltak, az ajánlott szoftverek listáját pedig többen nem figyelték meg, illetve nem értelmezték. Nem azt kívánják, hogy minden egyes tananyaghoz különkülön legyen efféle technikai segítség, hanem azt, hogy az SDT tartalmazzon egy mindenhonnan elérhető technikai segítséget, ami felsorolja az informatikai rendszerkövetelményeket, az esetleges működési problémákra pedig megoldási javaslatokat tartalmaz. A szükséges szoftverek listája elérhető ugyan az SDT nyitó oldalán, de ennél részletesebb segítséget várnának a kollégák. A kutatás végén a pedagógusok összegezhették tapasztalataikat a számítógéppel segített szaktárgyi órákkal kapcsolatban. A tanárok közel fele fogalmazta meg, hogy a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez interaktív tananyagokra van szükség. Ismételten megfogalmazták azt is, hogy sok SDTtananyag nem felel meg ennek a követelménynek. Több tantárgy, de legélesebben a matematika kapcsán vetődött fel ez a kritika. A tanárok egyharmada szerint rendkívül időigényes volt a számítógéppel segített órákra való felkészülés. Különösen azért, mert a projekt során kiderült, hogy a tanulók csak akkor tudják a digitális tananyagot önállóan feldolgozni, ha a tanár előzetesen feladatlapot készít a számukra. Tovább növelte a felkészülési időt, hogy a tananyagok gyakran kiegészítésre szorultak. További képek, térképek, tesztek, prezentációk, feladatok készítésével igyekeztek gazdagabbá tenni a tananyagokat és ezáltal magukat a tanórákat is. A hagyományos, frontális óravezetéssel szemben jóval több felkészülést igényelnek a változatos tanulói munkaformák is. A tanulók egyéni vagy 12

13 csoportmunkájának megszervezése, a feladatok megtervezése, a munka koordinálása, értékelése, differenciálása nagyon alapos előkészítést igényel. A tanárok 1/3-a tartotta hatékonyabbnak a számítógéppel segített órát a hagyományos módszereket felhasználó óránál, és csak egy akadt, aki szerint hatékonyabbak a hagyományos órák azoknál, amelyeken digitális tananyagot is használnak. 12%-uk azt is megfogalmazta, hogy az óra hatékonysága nagymértékben függ a pedagógustól, vagyis hogy milyen ügyesen tudja integrálni az órába a digitális tananyagot, milyen munkaformát választ, hogyan tudja kezelni a váratlan technikai problémákat. Fel kell készülni rá, hogy adódhatnak váratlan helyzetek, ezért alternatív feladatokról is gondoskodni kell A pedagógiai segítség felhasználása és értékelése a tanári naplók és az óralátogatások alapján A naplók kitöltésének és feldolgozásának módja, eredményei A tanárok a naplókat sablonba írták. A sablon biztosította, hogy az egyes tartalmak a naplón belül ugyanarra a helyre kerüljenek. A napló az egységes bevezető után óránként a következő részekből áll: Óravázlat Feladatlap Az óra értékelése (kérdőív) Az órán használt SDT-tananyag pedagógiai segédanyagának értékelése A naplókat óránkénti egységekben, legkésőbb három nappal az óra megtartása után el kellett küldeni a mentornak, aki kétféle visszajelzést adott, - egyrészt jelezte, ha a kutatás szempontjából nem tartalmazott megfelelő mennyiségű információt a napló, másrészt módszertani segítséget nyújtott, ahol ez szükségesnek látszott. Többször előfordult, hogy egy-egy naplót kiküldtek a levelezőlistára, hogy mintául szolgáljon a többi tanár számára. A naplókat a mentorok gyűjtötték, ezekről a mentori kutatási naplóban összesítést készítettek, így könnyebben nyomon követhették, hogy melyik tanár hányadik naplóját küldte el és hányadik óráját tartotta már meg. A naplók feldolgozását a mentorok és a kutatásvezető végezték. A munka azzal kezdődött, hogy mindet elolvastuk, majd eldöntöttük, hogy részletes elemzésnek a kérdőíveket és a TIP-TAP-okra vonatkozó részt vetjük alá. A kérdőívek elemzését statisztikai módszerrel végeztük, míg a TIP-TAPokra vonatkozó megjegyzéseket, véleményeket kategorizálni kellett. Ehhez iskolánként és tanáronként minden információt kigyűjtöttek a mentorok, majd igyekeztek csoportokat képezni és jellemző elemeket kiemelni. Megvizsgáltuk, hogy tapasztalható-e eltérés a különböző tantárgyakat tanító, illetve a különböző iskolatípusokban dolgozó tanárok elvárásai között (ilyet nem találtunk), és igyekeztünk megállapítani, melyek a legáltalánosabban elvárt, leggyakrabban említett elemek. Ezt az információt kellett volna felhasználnunk az ajánlók szempontjainak megfogalmazásakor, de erre nem volt lehetőségünk az idő rövidsége miatt. Szerencsére ez a vizsgálat utólag igazolta a tanárokkal közösen kidolgozott szempontokat. Az óravázlat az adminisztratív adatokon túl tartalmazza a tevékenységeket és a munkaformákat, az ezekre szánt időt, a felhasználni kívánt tananyag linkjét, a szükséges eszközöket és az értékelés módját is. A napló használata sok területen tudatosabbá tette a tanári tevékenységet. Egyrészt kötelezővé tette az alapos tervezést, másrészt pl. az olyan kitöltendő cellák vezettek a korszerű pedagógiai módszerek irányába, mint a munkaformák és az értékelés módja. A feladatlapnak kijelölt külön hely önmagában is hangsúlyozta azt a tényt, amelyet korábbi projektekből szűrtünk le, hogy a számítógéppel segített órák (különösen, ha a számítógépet diákmunkára használják) leghatékonyabban a tanulási folyamatot irányító feladatlap képes kontrollálni, mederben tartani. A feladatlapok minősége nagyon változó. Történelemből az egyik tanár esetében legtöbbször a digitális tananyaghoz tartozó kész tesztet oldották meg a tanórán a tanulók, ezért ezt a tesztet csatolta a tanár a naplóhoz, míg másutt komplex, saját készítésű vaktérképeket is tartalmazó feladatlapot készített a történelemtanár. Biológiából a feldolgozott digitális tananyagra épülő változatos feladatokat és a digitális tananyagból származó színes ábrákat is tartalmazó feladatlapokat készített egy tanár. Matematikából az egyik tanártól digitális 13

14 formában kapták meg a gyerekek a feladatlapot, amelyet óra előtt a saját honlapján helyezett el. Ennek a módszernek a hozzáadott értéke az volt, hogy közvetve, mintegy mellékesen megtanulták a gyerekek, hogyan váltogathatnak a képernyőképek között. Az esztétikai minőség szórását jelzi, hogy egyes tanárok pl. történelemből, biológiából és matematikából gyönyörű feladatlapokat készítettek, néha saját ábrákkal, míg mások nem adtak formát a feladatlapnak, csak felsorolták azokat a kérdéseket, amelyekre választ vártak. A feladatlapok egy része egy teljes tanórára elegendő strukturált munka lehetőségét nyújtotta a tanulóknak, ezt a típust tekintjük tanulásirányító feladatlapnak. Alkalmazásával felszabadul a tanár, és ott segíthet, ahol szükség van rá, a diákok pedig egyéni tempójuk vagy a csoportmunka ritmusa szerint haladhatnak. Az óra értékelésére szolgáló rövid kérdőív az óra sikerességére vonatkozott, önreflexióra késztetett, és utolsó, nyitott kérdésével az órai tapasztalatok személyesebb rögzítésére is alkalmat adott. Rákérdeztünk, hogy mennyire volt hasznos az óra, megfelelő mennyiségűnek ítélik-e meg a számítógépes munkával töltött időt, azt, hogy pontosan milyen célokra és milyen munkaformában használták a számítógépet. Megkérdeztük, hogy meg tudták-e valósítani az óratervet, megfelelő volt-e a diákok informatikai jártassága, illetve hogy milyen problémákat, tapasztalatokat, ötleteket osztanának meg velünk vagy rögzítenének a maguk számára az óra későbbi megismétlése esetére. A kérdőív feldolgozásának eredményét a 4.3. pont tartalmazza. Az órán használt SDT-tananyag pedagógiai segédanyagának értékelése a napló negyedik, befejező része. Ez szolgálta legközvetlenebbül a kutatást. A tanárok kimásolták a tananyaghoz kapcsolódó pedagógiai segítséget (TIP-TAP), és minősítették azt. Elemenként meg kellett mondaniuk, hogy ha jónak találták, akkor miért, illetve ha nem, akkor miért nem felelt meg az elvárásaiknak. Arra is kértük őket, hogy saját tapasztalataik alapján írják át a TIP-et, illetve ha ez nem lehetséges, akkor írjanak újat. A TIP-TAPOK értékelésével kapcsolatos naplórész feldolgozásának eredményeit részletesen a SDT TANANYAGAJÁNLÓK, Segédanyag tananyagfejlesztők számára c. kutatási dokumentum tartalmazza, ennek megállapításait e tanulmány 4.4. pontja foglalja össze A tanítás módja, az órák szervezése az óralátogatások és a naplók alapján A mentoroknak a bevezető és záró műhelyfoglalkozáson kívül legalább három alkalommal kellett találkozniuk a tanárokkal, de mindannyian többször éltek ezzel a lehetőséggel, mert a személyes megbeszélések minden résztvevő szerint hasznosabbnak bizonyultak. Az óralátogatások alkalmával több gyakorlati kérdés megbeszélésére került sor, mint a köztes időszakokban, amikor csak elektronikus kapcsolatot tartottak egymással. Az óralátogatások során a mentorok tiszteletben tartották a tanár szakmai autonómiáját, és a projekt céljának megfelelő kérdések megfigyelésére összpontosítottak. Ennek megfelelően nem szóltak bele a szakmai kérdésekbe, és nem vettek fel szakértői vagy szaktanácsadói szerepet, miközben jelenlétükkel is támogatták a cél elérését. Az óralátogatási sablonba lejegyzett tapasztalatokat a mentorok beillesztették a kutatási naplóba, de közvetlenül a látogatás után is eljuttatták a kutatásvezetőnek. ben és személyes megbeszélések során értékeltük ezeket a tapasztalatokat, és gyűjtöttük azokat az elemeket, amelyeknek a TIP-TAP-ok megfogalmazásakor szerepe lehet. A kutatás során használt termek mérete és felszereltsége nagy változatosságot mutat: a digitális zsúrkocsitól az egy stabil gép és projektor alkalmazásán keresztül a kis és nagy számítástechnikai laboratóriumok szolgáltak az órák helyszínéül. Sehol sem találkoztunk azonban ideális körülményekkel: azaz olyan teremmel, ahol a számítógéppel végzett és az egyéb tanórai munkára is megfelelő hely lett volna, s olyan elrendezéssel, ami a kooperatív munkaformákat támogatja. A tanárok főként saját maguk találták ki az alkalmazott csoportdinamikai eljárásokat, és keveset tanultak egymástól, mivel nagyon kevés alkalommal látogatták egymás óráit. Néhány tantárgy esetében (földrajz, történelem) azonban azt említették, hogy a TIP-TAP-ok új ötlettel szolgáltak a munka szervezését, a tananyag feldolgozását illetően Matematika Összesen négy matematikatanár vett részt a felmérésben, egyikük más órákat is tartott a projekt keretében, így összesen 35 naplózott órával rendelkezünk. Az SDT-ben a matematika tantárgy foglalkozásainak feldolgozásához szinte semmilyen segítséget nem találtak a tanárok a projekt idején. 14

15 Ennek ellenére nagyon változatos módon szervezték az órákat, a Közgazdasági Politechnikum fiatal és lelkes tanára minden órájához színes, stimuláló, példásan szerkesztett feladatlapokat készített. Többen is jelezték, hogy az SDT-ben található matematika tananyag nyelvezete nehéz a tanulók számára, ezért az önálló feldolgozást, mint munkaformát nem nagyon választották. A szóban forgó tanár is úgy érezte, hogy szükség van a szemléletes a tanári magyarázatra, ezért több Power Point előadást is készített. Ezek a tapasztalatok szerint jelentősen segítik a megértést, érdekesebbé teszik a frontális munkamódszert, ugyanakkor sok felkészülést igényelnek. A tanárnak sokszor kellett kiegészítenie a tananyagot további grafikonokkal és diákkal is. A jól működő animációkat szívesen alkalmazta egyéni munkára is, a szabályok önálló felfedezésére, de sajnálta pl., hogy a szimulációs eszköz lehetőségei nem terjednek ki a tetszőleges egyenletek ábrázolására. Az SDT használata során motiváló, változatos csoportdinamikát alkalmazott. Volt olyan óra, amikor a diákok kis csoportokban tevékenykedtek, és csak egy csoport dolgozott a számítógéppel, a többiek feladatlapon. A megoldást a számítógépnél ülők értékelték. Különösen érdekes volt az a megoldás, amikor a diákok az óra elején a házi feladatukat a számítógép segítségével ellenőrizték. A házi feladat hagyományos ellenőrzése a tanári tekintélyen alapul, itt azonban mindenki maga állíthatta elő számítógéppel a jó megoldást, így ellenőrizte az otthoni munkát, azaz saját tevékenysége eredményeképpen jutott el a jó megoldáshoz. Egy másik órán próbadolgozatot írtak a diákok, és két kisebb csoportra bontva ellenőrizték egymás munkáját az SDT segítségével. E tanár értékelése szerint a diákok érdeklődése a téma iránt (függvények) érezhetőn megnőtt pusztán attól, hogy a tartalmat hozzájuk közelebb álló hordozón kapták meg. Általában kevesebb fegyelmezetlenség volt az órákon annak ellenére, hogy az elvégzett munka mennyisége és szervezése sokszor megegyezett a hagyományos óráéval. A Leövey Klára Gimnáziumban két matematika-tanár is részt vett a projektben. A tanítást elsősorban olyan digitális tananyagokkal tették szemléletesebbé, amelyek animációkat is tartalmaztak. Az animációk érthetőbbé tették a tananyagot, például a síkidomok feldarabolását és a darabok átrendezését animáló tananyag megtekintésével könnyebben értették meg a tanulók a síkidomok területét és a Pitagorasz-tételt is. Az egyik óralátogatás alkalmával dupla matematika órán vehetett részt a mentor. A két óra egyikét hagyományos keretek között, tábla és kréta használatával tartotta a tanár, míg a másik órán az Euklidesz geometriai szerkesztőprogramot használhatták a tanulók (a program letölthető a honlapról). A két módszer között talán az a legfontosabb különbség az, hogy míg a hagyományos frontális módszer esetén előfordulhat, hogy a tanuló eltéveszti a szerkesztés menetét, pl. egy lépést kihagy a táblánál végzett szerkesztésből, és emiatt a további lépések követésére sem képes, addig a számítógép mellett végzett szerkesztésnél ez nem fordulhat elő, mert a geometriai szerkesztőprogram az algoritmust csak a szükséges lépések helyes sorrendjének megadása esetén végzi el. Az első óra frontális volt, az SDT-t csak a tanár használta a magyarázat illusztrálására, míg a második óra a számítógépteremben zajlott, ahol minden tanuló külön gépnél, egyénileg használhatta a tananyagokat. Ez utóbbi óra az oktatási módszerek ötvözésével valósult meg. A tanár itt is alkalmazott frontális munkamódszert, de az óra nagy részében egyéni munka zajlott a számítógép előtt, a tanár pedig segítő szerepet töltött be, és leginkább technikai és az alkalmazással összefüggő problémákkal fordultak hozzá a tanulók. Egy másik matematika órán a paralelogramma területéről tanultakat ismételték át a gyerekek. A tanítás segédeszközeként ebben az esetben is egyedi feladatlapot készített a tanár, amelyen egyre nehezedő sorrendben következtek a feladatok. A diákok először egyéni ütemben megtekintették a matematika tananyag paralelogrammáról szóló animációját, majd az így felidézett és értelmezett képlet alkalmazásával önállóan oldhatták meg a feladatokat a füzetükben. A tanóra tehát az SDT által közvetített tananyag megfigyelésén és megismerésén alapult, majd a megerősítést a feladatlapon szereplő példák szolgáltatták, ezek megoldásához használhatták a tanulók a számítógép számológép programját. A tanulók eltérő ütemben dolgoztak, akik hamar elkészültek, azok újabb feladatsort kaptak. Az egymás mellett ülő tanulók segíthettek egymásnak. Kérdéseik eleinte technikai jellegűek voltak, pl. lehet-e a lapra dolgozni; elővehetik-e a mobiltelefonjaikat a számoláshoz; a munka elindulása után azonban már csak a megértés és a sikeres feladatmegoldás érdekében tettek fel kérdéseket. A tanulók között volt olyan, aki semmit sem kérdezett, de volt olyan is, aki többször igényelte a tanári segítséget. Az órát különlegessé tette a tanár egyéni pedagógiai humora, amellyel a tanulók problémáit kezelte. 15

16 A kísérletben résztvevő tanárok a digitális tananyagok használata közben ugyan a legtöbbször a régi, jól bevált módszereket próbálták alkalmazni, de egyre többször ismerték fel, hogy ezekkel a módszerekkel nem lehet hatékonyan feldolgozni az elektronikus tananyagokat, és egy idő elteltével új megoldásokat kerestek. Ez általában azt jelentette, hogy elhagyták a megszokott frontális munkát, és az óra során az egyéni tanulás segítőivé váltak. A frontális munka azonban két időpontban, az óra kezdetekor és az óra végeztével megmaradt, ez adott keretet a tanulásnak. Az egyéni munka azt is jelentette, hogy a tanulók csak az óra kezdetekor haladtak egyszerre, a továbbiakban már mindenki más tempóban, más módszerrel oldotta meg a kiadott feladatot. Ez magától értetődővé tette a differenciálás szükségességét, amit a legtöbb esetben saját készítésű feladatlappal oldottak meg a tanárok. Egy idő után azt is felismerték, hogy a leggyorsabb ütemben haladók is képesek segíteni a nehézségekkel küzdőknek, ezzel a tanárt is segítik. A kortársi segítségnyújtás előnyeinek felismerése minden esetben felgyorsította az osztályteremben végzett munkát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tananyagok használata sok technikai jellegű készséget kíván. Ezek közé sorolható például az ablakok kezelése, hiszen a tanulók néhány esetben a feladatlapot is elektronikusan kapták meg, az SDT-t pedig külön ablakban kellett megnyitni. Ilyenkor a diákok vagy billentyűkombinációkkal váltogattak az ablakok között, vagy megosztották a képernyőt a különböző ablakok között. Az ablakkezelés technikai tudnivalóinak megtanítása is a szaktanár feladatává vált. Ő több lehetőséget is közölt a gyerekekkel, akik maguk választottak a felkínált megoldások közül. Addig, amíg a technikai problémák egyediek voltak, a tanárok egyénileg segítettek, nem vonták el az összes tanuló figyelmét a folyamatos munkától. Ha azonban ugyanaz a probléma már több helyen jelentkezett, akkor megosztották a teljes csoporttal, így hatékonyabbá vált a kezelése. Az Almási Utcai Általános Iskolában a matematika-tanár öt matematika és öt földrajzórát tartott. Matematikából a felhasznált tananyagok részben geometriai témájúak voltak: Szakasz, távolság, félegyenes; A kör és a gömb; Háromszögek szerkesztése; részben pedig az algebra témakörhöz kapcsolódtak: A számok áttekintése; Műveleti tulajdonságok a valós számok körében. Az SDTben található matematika tananyagok elsősorban nem az általános iskolai korosztály számára készültek, ezért a tanulók nem tudták azokat önállóan feldolgozni. A tanár hiányolta a tananyagokból a szemléletes ábrákat, animációkat, különösen a geometria esetében. A szinte csak szöveges információt tartalmazó tananyagok felhasználása kizárólag hagyományos módszerekkel történt: frontális osztálymunkában, sok tanári magyarázattal. A tanulók a monitoron elolvasott információkat nem tudták önállóan vagy pármunkában értelmezni, szükség volt a folyamatos tanári magyarázatra, kiegészítésre. A pedagógus szerint a számítógép használata nem javította a tanulók motiváltságát. Az általános iskolai korosztály számára különösen fontos a szemléltetés és az interaktivitás, ami viszont teljesen hiányzik a felhasznált tananyagokból. Mivel ezekhez a tananyagokhoz egyáltalán nem íródtak TIP-ek, a felhasználást során a tanár csak a saját ötleteire, tapasztalataira tudott hagyatkozni Fizika A Közgazdasági Politechnikumban a fizika, biológia és kémia tantárgyakat a diákok egy összevont, természetismeret elnevezésű tárgyként tanulják. Három, a kutatásban résztvevő tanár vegyesen tartott ilyen órákat. A tananyagok egy részét jól tudták használni még több tantárgy tanítása során is, A levegő nyomása c. anyag kapcsolódik például a fizika és a földrajz tanításához is. Általános megfigyelés volt, hogy a tananyag nem segíti hatékonyan a megértést, mivel túl sok a szöveg, több animáció, ábra és kép kellene. Néhány tananyag esetében a tanár véleménye szerint nem volt szükség a digitalizálásra, mivel a feladatok elvégzéséhez a tankönyv is elégséges. A szöveg feldolgozására a TIP nem ad támpontokat, a tanárok pedig általában nehezen találták meg az óratervezés során az egyes tevékenységek és munkaformák helyes arányát. Emiatt gyakran felborult az eltervezett időbeosztás. Igazán hatékonynak az animációk használata bizonyult, ezek segítették a könnyebb megértést, mert szemléletességük hatására a diákok jobban átlátták az összefüggéseket. Problémát jelentett azonban, hogy több gépen egyszerre lassan töltődött le az animáció, ezért jobban működött a kiscsoportos tanóraszervezés, amelynek során a diákok nem ugyanazokat az animációkat nézték egyszerre. Az animációk lehetőséget teremtenek arra, hogy a diákok egyénileg, saját tempójukban és saját tanulási stílusuknak megfelelően dolgozzanak, nagy előnyt jelentenek a vizuális tanulóknak. További differenciálás lehetőséget azonban nem nyújt a tanári segédlet, ennek kidolgozása teljesen a tanárra 16

17 hárul. Az egyik megfigyelt tanórán pl. a diákok több csoportban dolgozták fel ugyanazt a témát, az egyik csoport az internetet, a másik az SDT-t, a többiek a tankönyvi anyagot használták, majd a végén egyeztették a tanultakat. A Leövey Gimnáziumban is az animációkat tartotta a fizikatanár a leghasznosabbnak. A fizika tantárgyhoz tartozó animációk az átlagos képességű és érdeklődésű tanulók számára is érthetőek és könnyedén követhetők. A mintafeladatokat általában pármunkában tanulmányozták át a tanulók, ebben az esetben módjuk volt arra, hogy elmagyarázzák egymásnak a megismert animációkat. Az egyéni munka előnye az volt, hogy a tanuló addig ismételhette az animációt újraindítással, amíg megértette azt. A gyorsabban haladó tanulók külön feladatlapot kaptak, ami a témához tartozó számolási feladatot tartalmazott Biológia Közgazdasági Politechnikumban a biológia tantárgy a természetismeret tárgyba épül be. Egy olyan tanár óráját látogatta meg a mentor, aki biológiai tárgyú órán használta az SDT-ben található anyagokat. Véleménye szerint az SDT-ben szereplő tanári segédletek adnak ugyan némi támpontot, de nem eléggé részletesek. A csoportmunka során a diákok aktívak voltak, olyan összefüggéseket kerestek, mint például az idegi szabályozás és a hormonális szabályozás közötti kapcsolat, amihez a hagyományos tananyag kevés támpontot biztosít. A munka során a diákok jól tudtak keresni az SDTben a megadott szempontok alapján. A diákokat nagyon érdekelte a Torricelli-kísérlet. Addig kérdeztek, amíg világossá vált számukra a mérés folyamata és a magyarázat. A számítógép, az animáció segítségével elkerülhető volt egy aránylag veszélyes és mérgező kísérlet bemutatása. A diákok fegyelmezetten figyeltek addig, míg számukra érdekes információt mutatott a kivetítő. Amikor azonban egy órán túl sok volt a kivetített bemutató, a diákok megunták, nem figyeltek. Az SDT tanári segédlete kevés támpontot ad ahhoz is, mi a helyes arány a digitális és a hagyományos eszközök és módszerek között. A Leövey Gimnázium biológiatanára minden óráról mintaszerű naplót készített, amelyekből egyet a többi tanárnak is elküldtünk. A tanár véleménye szerint a biológia tantárgyban szereplő tanítási útmutatók általában jól összefoglalót adnak, de nem elég részletesek. Hiányzik a differenciálás lehetősége, és az alkalmazott munkamódszerek nem elég változatosak, sokszor sablonosak. Ezért a tanár az általa javasolt tanítási útmutatóban kitér az adott tananyag gyakorlati feldolgozásának módjára is. Tanítási tapasztalata alapján azt javasolja, hogy az új tananyagot mindig kapcsolják a tanuló már meglévő tudásához. Változatos munkamódszereket ajánl, és megnevezi a differenciálás lehetőségeit is. Fontosnak tartja, hogy a tananyag feldolgozása közben felhívjuk a tanulók figyelmét a helyes életvitel fontosságára is. Igényli a tananyag feldolgozásához szükséges idő megjelölését, valamint a más taneszközökkel történő ötvözést. A tanítás során olyan képességek kialakítására törekszik, amelyek szükségesek a sikeres kétszintű érettségi vizsgához. Az SDT használatával tartott biológia órákon a tanár saját készítésű feladatlapokat alkalmazott, amelyeken gyakran szerepelt a digitális tudásbázisból kimásolt kép. A tanulóknak a honlapon található tananyag megtekintésén túl aktívan kellett foglalkozniuk ezeknek a feladatlapoknak a kitöltésével. A tanulók így többször, többféle módon találkozhattak az ábrával, a feladatlap könnyebbé tette a visszacsatolást, a megerősítést, hiszen míg a digitális tudásbázisban szereplő képekkel és szövegrészekkel csak az órán ismerkedhettek, a feladatlapot megőrizték, valamint az órákon saját megjegyzéseikkel bővíthették azokat. Ha az órán már nem volt idő az összes feladat megoldására, akkor otthon kellett folytatniuk, és a következő óra elején mindig ellenőrizhették a megoldás helyességét. A tanulók szerint érthetőbb a tananyag, ha először a műanyag csontvázat alkalmazzák szemléltetésként, és csak ezután térnek át az SDT-ben található anyag feldolgozására. A két módszer ötvözésének eredményeképpen a tanulók a tanári magyarázat után, a tudás birtokában már élvezik és könnyűnek találják a számítógépes munkát is. A projektor által szolgáltatott kép egy nagy teremben nem mindig megfelelő méretű, a kép részleteit a leghátul ülők már nem láthatják, ezért projektor mellett érdemes más szemléltetést is alkalmazni. A biológia tantárgy tanításakor a digitális tananyaggal párhuzamosan a tanár egy háromdimenziós anatómiai atlaszt is használt, amely lehetővé tette a szervek térbeli alakjának megismerését is. 17

18 Az SDT interaktív tananyagai arra is alkalmazhatók, hogy a feleleteket interaktívvá tegyük. A biológia bemutatóórán a tanulók felelésekor beugró feladatként szerepelt egy előző órán már megismert, házi feladatként begyakorolt interaktív feladat megoldása a projektorral felszerelt számítógépen Kémia Az Almási Utcai Általános Iskolában egy nagy tapasztalatú, lelkiismeretes tanár tartotta a kémiaórákat. A pedagógussal történt megbeszélések során téma volt, hogy milyen szaktanteremben érdemes megtartani a kémia órákat. A mentor által megtekintett óra például informatikai szaktanteremben folyt, ezért eleve nem volt lehetőség kísérlet bemutatására. A pedagógus szerint viszont fontos, hogy a kísérleteket a tanár bemutassa, illetve a tanulók is elvégezzék, csak a veszélyes anyagokkal való kísérleteknél érdemes mellőzni az élő bemutatást. A kémia szaktantermekben lehetőség van a kísérletezésre, még a tanulói kísérletekre is, de ott csak kivetítve tudják feldolgozni az SDT-s tananyagot. Amikor azonban számítógépes szaktanteremben tartották az órát, ott a gépek miatt nem volt lehetőség kísérletezésre. A természetes vizek összetétele, cseppkőképződés című tananyag felhasználása során a tanulók rendkívül változatos munkaformákban dolgoztak. Már az óra eleji frontális munkaformában történő ismétléshez is felhasználták az előző órai digitális tananyagot. A tanulók az önállóan munkához pedig feladatlapot kaptak, mivel a tanár szerint a tanulók számára készült útmutatások nem elég pontosak, konkrétak. Érdemes tehát feladatlapot készíteni, amely pontosan leírja, hogy a tanulónak mit kell elvégeznie, mely kísérleteket hajtsa végre, mit kell megfigyelnie. A tantárgyi integrációra is kiváló lehetőség adódott az óra: a tanulók a cseppkövekről tartottak látványos kiselőadást a földrajzhoz kapcsolódó digitális tananyag felhasználásával. Bár az órán tartalmilag és formailag is változatos formában dolgozták fel a digitális tananyagot, bebizonyosodott, hogy mennyire fontos a tanulóknak a személyes megtapasztalás élménye. A megtekintett órán akkor voltak a tanulók a legmotiváltabbak, amikor az általuk egyébként jól ismert ásványvizes palackokat kezükbe vehették, és a palack címkéjéről kellett leolvasniuk a különböző ásványvizek összetételét Földrajz A Közgazdasági Politechnikumban egy tanár tanított az SDT-ben elérhető földrajzi anyagok felhasználásával. Kiemelten hasznosnak bizonyultak az atlasz tematikus térképei, melyekhez nézőpontváltásos feladatot lehet összeállítani pl. a téli és a nyári monszun időjárásáról egy helyi lakos, egy meteorológus, illetve egy turista szemszögéből. Az Almásiban két tanár tartott földrajzórákat, egyikük csak ötöt, mert matematikából is próbált ki tananyagokat. Általánosan megfogalmazott vélemény volt, hogy a tananyagok rendkívül sok szöveges információt tartalmaznak, éppen ezért nem érdemes mindent elolvastatni a tanulókkal. Jó módszernek bizonyult például a Magyarország mezőgazdasága című tananyag esetén, hogy a tanulók csoportmunkában, feladatlap segítségével dolgoztak fel egy-egy részt, majd frontálisan tanári segítséggel összegezték, rendszerezték az ismereteket. Az összegzést segítette a tanár által előre elkészített, képekkel színesített PowerPointos bemutató. A vulkánok című tananyag látványos animációkat tartalmaz. Itt jól működött az egyéni feldolgozás, amikor a tanulók saját tempójukban dolgozhatták fel az ismereteket, akár többször is levetítve az animációt. A tanári összegzés azonban itt is fontos része volt az órának Történelem A Közgazdasági Politechnikum történelemtanárai közül ketten vettek részt a kutatásban. Egyikük foglalkozott már korábban IKT-s tananyagokkal, bár az SDT-t részletesen nem ismerte. A másik kezdő tanár, aki eddig általában hagyományos tanítási módszerekkel dolgozott, és nem ismerte az SDT-t. Az SDT tanári ajánlói közül a történelem tantárgyhoz tartozókat ítélték meg a tanárok a leghasználhatóbbaknak, mert sokrétű segítséget biztosítottak számukra. Általában a tananyag megítélése is kedvező volt, a leghasznosabbnak itt is a szimulációkat találták. Kivetítővel használták a szimulációs térképeket, amelyekkel például területfoglalást szemléltettek. A berlini válság SDT lapja nagyon hasznosnak bizonyult a frontális munka menetében, ideálisan 18

19 fellazította az amúgy kissé monoton tanári előadást. A lap forrásait közösen elemezték a tanulók a tanárral, a térképes szimulációt egyénileg oldották meg, de közösen értékelték, és hasznos volt, hogy vizuálisan is jól megjelenítette a témát. A Leövey történelemtanára szerint a történelem tananyag tanári útmutatói elég részletes instrukciót adnak a feldolgozáshoz. Az animációk szemléletesek, jól kidolgozottak, de véleménye szerint a hosszú szövegrészeket nem érdemes elolvastatni a tanulókkal. A tanári útmutató kiegészítéseként szerinte fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tananyag feldolgozásához atlaszt kell használni. Figyelmet kell fordítani arra is, hogy az adott szimuláció megtekintése előtt, a megértés elősegítése érdekében a tanult fogalmakat közösen felidézzék, a szükséges előismereteket felidézzék. A tanár ezért az órák során a fenti szempontok szerint járt el. A gyerekek az órák végén mindig megoldották az SDT ben található teszteket. Az Almásiban egy rendkívül lelkes tanár tartotta a történelemórákat. A második világháború utáni eseményeket feldolgozó tananyagokat használta. A gyarmatok függetlenné válása Ázsiában és Indiában című tananyag feldolgozásához több, nagyon munkaigényes feladatlapot is szerkesztett. Az óra eleji ismétlés során játékos formában, egy keresztrejtvény segítségével ellenőrizték a tanulók a tudásukat. Ez láthatóan motiválta őket, és a helyes megoldás sikerélményt nyújtott, noha érdemjegyet nem kaptak. Sikeresnek bizonyult, amikor a nagyobb téma egy-egy részét csoportmunkában dolgozták fel a tanulók otthon, majd prezentációt készítettek belőle. Az órán ezekből a prezentációkból állt össze a teljes anyag. Természetesen a diákok önálló és csoportmunkájához is segítséget nyújtott a tanár a tananyag feldolgozásában, kiegészítésben és a prezentáció elkészítésében is. A prezentációk során a többi tanuló kontúrtérképen jelölte be az elhangzott eseményeket, évszámokat. Így ők is aktív részesei voltak a kiselőadásoknak, ugyanakkor otthoni tanulásra is alkalmas formában rögzítették az elhangzottakat. A munkafolyamat végén a tanár kivetítette a kitöltött kontúrtérképet és megbeszélték, értelmezték az eseményeket A tapasztalatokat tükröző kérdőív feldolgozásának eredményei A tanárok az órák megtartása után tapasztalataikat a naplóban rögzítették, és kérdőív segítségével értékelték az órai munkát. Bár a pedagógusok kritikusan szemlélték az SDT-ben található tananyagokat, a feldolgozásukra szánt órákat többségükben nagyon hasznosnak ítélték. (3. ábra) Nem hasznos Kicsit hasznos Hasznos Nagyon hasznos 60% 4% 36% 3. ábra. Az SDT-s órák hasznossága Azt is vizsgáltuk, hogy a tanóra folyamán mennyi ideig használták a számítógépet. Alig volt olyan tanár, aki úgy nyilatkozott, hogy az adott órán a szükségesnél többet használták a számítógépet, és senki nem vélte úgy, hogy túl keveset használták volna. Sikerült tehát a számítógépes munka megfelelő arányát megtalálniuk. Ez igen örvendetes, hiszen ez a tanítás menetébe való integrálás legfontosabb sikerességi mutatója. (4. ábra) 19

20 Túl sokat használtuk Túl keveset használtuk Megfelelő ideig használtuk 5% 95% 4. ábra. A számítógép-használat ideje az SDT-s tanórán A tanároknak pontosan meg kellett határozniuk, hogy mennyi ideig használták a tanórán a számítógépet. Ez az idő átlagosan 24 perc volt, de fontos megjegyeznünk, hogy ezen adatok szórása igen nagy: 10,7 perc. Ez azt jelenti, hogy nagyon különböző volt az egyes tanórákon a számítógép használatával töltött idő. A leghosszabb idő 42 perc volt, míg a legrövidebb felhasználás 5 percig tartott. Előfeltételezésünk is az volt, hogy a felhasználás célja határozza meg a szükséges időt, ettől független optimumot nem lehet meghatározni. A kérdőívekkel azt is vizsgáltuk, hogy a tanárok illetve a tanulók milyen munkaformában használták a számítógépet a tanórákon. Egy-egy órán több munkaforma is előfordulhatott. Az adatokat az 5. ábra szemlélteti. A diákok csoportmunkában használták A diákok pármunkában használták Egyéni munkában minden diák használta Csak néhány diák használta Tanári bemutatóra használták 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% Tanórák számaránya 5. ábra. A számítógép-használat munkaformái A diagram azt mutatja, hogy változatos munkaformákat alkalmaztak a pedagógusok. Leginkább egyénileg használták a tanulók a digitális tananyagokat (35%), és tanári bemutatóra is sokszor került sor a kutatás ideje alatt (31%). Az egyéni munkaforma túlsúlya részben örvendetes, részben pedig módszertanilag megkérdőjelezhető. Jó, ha az iskolák olyan feltételekkel rendelkeznek, hogy mindenkinek jut önálló gép a munkacsoportban, és az is jó, hogy így a tanulók egyéni munkatempójuknak (és néha egyéni szükségleteiknek) megfelelően haladhatnak. Jó lenne azonban, ha növekedne a pármunka (22%). és a csoportmunka (16%) aránya, hogy a tanulók jobban elsajátítsák a kooperatív munkaformákat és gyakorolják a digitális kommunikációt. A kivetítők terjedése a korábbinál jóval nagyobb lehetőséget biztosít a digitális tartalmak tanári magyarázatba illesztésére. Ez színesíti, érdekesebbé és szemléletesebbé teszi a magyarázatot, és közelebb áll a hagyományos óravezetéshez, ezért kedvelik a kollégák. Többször alkalmaztak a tanárok egy órán belül is különböző munkaformákat. A leggyakrabban (21%) a tanári bemutatót és az egyéni munkaformát kombinálták, de előfordult olyan óra is, ahol három (7%), illetve néhány esetben négy (3%) különböző munkaformát alkalmaztak. Az óralátogatások alkalmával 20

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével Jó gyakorlatunk célja módszertani képzés, szakmai konzultáció illetve bemutató órák keretében megmutatni

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető kreditpontok száma): 30

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

Akooperatív tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus feladata a tanulás megfelelõ

Akooperatív tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus feladata a tanulás megfelelõ Könczöl Tamás igazgató, Sulinet Programiroda, Budapest A Sulinet Digitális Tudásbázis program Az SDT célja, hogy a pedagógusok munkáját olyan egyénre szabható, dinamikus, interaktív digitális taneszközökkel

Részletesebben

Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola A mérésről Munkaközösségünk mérést végzett a felsős tanulók (5.a,

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PEDAGÓGIAI INTÉZETE

ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PEDAGÓGIAI INTÉZETE SZAKMAI ÖNÉLETRJAZ SZEMÉLYES ADATOK Név Kern Zoltán Cím 8700 Marcali, Lengyelkert 11/b Telefon 06/30/3392530 E-mail Kernzoltan56@t-online.hu Születési hely Lad Születési idő 1956.10.11. MUNKAHELY MUNKAKÖR

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Az Almási Utcai Általános Iskola az informatika tükrében

Az Almási Utcai Általános Iskola az informatika tükrében Az Almási Utcai Általános Iskola az informatika tükrében Az Almási Utcai Általános Iskola egy az ország társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, dél-keleti határszéli régiójában

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

Etikus internet és szoftverhasználat Óravázlat Készült: Tusorné Fekete Éva óravázlatának alapján

Etikus internet és szoftverhasználat Óravázlat Készült: Tusorné Fekete Éva óravázlatának alapján A) Adatok Iskolatípus: általános iskola / felső tagozat Korosztály: 14 év Tantárgy: informatika Téma: etikus internet és szoftverhasználat Szellemitulajdon-védelmi téma: szerzői jog Etikus internet és

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Bíró Jenő, közoktatási szakértő Szakértői igazolvány

Részletesebben

Könczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató

Könczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Könczöl Tamás konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Sulinet Expressz Program Sulinet Expressz program főbb pillérei: digitális tartalomfejlesztés módszertani megújulás: digitális pedagógia IKT az oktatásban:

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Felhasználóbarát digitális szolgáltatások fejlesztése (Használhatósági szakértő/usability expert alapok fakultáció) Készítette: dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar Tartalomipari

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LEGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét és programozási eszközeit használva különböző dinamikus (időben változó) ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT Történetek a kincses erdő állatairól Készült: Forrás Általános Iskola Dávod 2009. október 19-22.

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

alapú vel HEFOP-3.1.3

alapú vel HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás s bevezetésével vel HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

GEOMATECH @ Élményszerű természettudomány

GEOMATECH @ Élményszerű természettudomány GEOMATECH @ Élményszerű természettudomány A KÉPZÉS RÖVID ISMERTETÉSE A GEOMATECH matematikai és természettudományos feladattár és képzés-támogatási portál olyan korszerű, digitális, a Nemzeti alaptantervhez

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

Krnács András képzésfejlesztő

Krnács András képzésfejlesztő Interaktivitás ösztönzése és erre alkalmas eszközök a Moodle-ben Krnács András képzésfejlesztő Új pedagógustovábbképzések Kulcsszavak: intézménybe kihelyezett, folyamatba ágyazott, blended, moduláris,

Részletesebben

A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA

A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA Simonics István Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ simonics.istvan@tmpk.uni-obuda.hu A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA Az Óbudai Egyetemen 2011-ben megkezdtük a Gyakorlatvezető

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola (200896 / 001) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola Intézmény neve Feladatellátási hely

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

Továbbképzés megnevezése Szervező neve Alapítási eng. sz.

Továbbképzés megnevezése Szervező neve Alapítási eng. sz. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Melléklet B. Tanulói tevékenységek támogatása interaktív IKT eszközökkel A digitális tábla alkalmazása a tanítás-tanulás folyamatában ÖNKONET Szolgáltató és Tanácsadó

Részletesebben

Felkészítés szakmai vizsgára. 1163-06 modulhoz. II/14. évfolyam

Felkészítés szakmai vizsgára. 1163-06 modulhoz. II/14. évfolyam Felkészítés szakmai vizsgára informatika területre Felkészítés szakmai vizsgára informatika területre 1163-06 modulhoz II/14. évfolyam tanári kézikönyv A TISZK rendszer továbbfejlesztése Petrik TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

Részletesebben

Informatikatanári portfólió. Műhelyfoglalkozás Pásztor Attila

Informatikatanári portfólió. Műhelyfoglalkozás Pásztor Attila Informatikatanári portfólió Műhelyfoglalkozás Pásztor Attila Bevezető kérdések Kérdés: Néhány gondolat magáról Vizsga/eljárás Miért beszélünk róla? Miért én beszélek róla? A pedagógusminősítés elemei 50

Részletesebben

GEOMATECH @ Sikerélmény a tanulásban

GEOMATECH @ Sikerélmény a tanulásban GEOMATECH @ Sikerélmény a tanulásban A KÉPZÉS RÖVID ISMERTETÉSE A GEOMATECH matematikai és természettudományos feladattár és képzés-támogatási portál olyan korszerű, digitális, a Nemzeti alaptantervhez

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Módszertani segédlet pedagógusoknak a dohányzással kapcsolatos órák megtartásához. Óravázlatok Projektötletek Megbeszélendő kérdések

Módszertani segédlet pedagógusoknak a dohányzással kapcsolatos órák megtartásához. Óravázlatok Projektötletek Megbeszélendő kérdések Módszertani segédlet pedagógusoknak a dohányzással kapcsolatos órák megtartásához Óravázlatok Projektötletek Megbeszélendő kérdések A dohányzás káros hatásai Javasolt évfolyam: 7 12. Időbeosztás Tanári

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 24-ei rendkívüli ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 24-ei rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S 2668-1/2010. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 24-ei rendkívüli ülésére Tárgy: A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Készítsünk együtt portfóliót!

Készítsünk együtt portfóliót! Készítsünk együtt portfóliót! József Attila 2014. február 25. 1 Készítsünk együtt portfóliót! Ki készíthet portfóliót? A portfólió készítése, feltöltése, a minősítés: főbb határidők Az e-portfólió felület

Részletesebben

GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás

GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás A KÉPZÉS RÖVID ISMERTETÉSE A GEOMATECH matematikai és természettudományos feladattár és képzés-támogatási portál olyan korszerű, digitális, a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő

Részletesebben

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Minőségkritériumok az elearning oktatásban Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

10. sz. melléklet Tanmenet. A pedagógus neve:... A műveltségi terület neve:... A tantárgy neve:... Az ajánlott évfolyam:... Dátum:...

10. sz. melléklet Tanmenet. A pedagógus neve:... A műveltségi terület neve:... A tantárgy neve:... Az ajánlott évfolyam:... Dátum:... 10. sz. melléklet Tanmenet A pedagógus neve:... A műveltségi terület neve:... A tantárgy neve:... Az ajánlott évfolyam:... Dátum:... Ssz. Témakörök Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag 1.

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ

Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ a záródolgozat (portfólió) elkészítéséhez és védéséhez 55 345 03 0000 00 00 Közösségi-civil szervező szakképesítés 2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása. Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai

Részletesebben

Kliensoldali rendszerkövetelmények

Kliensoldali rendszerkövetelmények Az elearning öltöztet!?! Koncz Zsuzsanna módszertani szakértő Neting Informatika Kft. Öltözködési tanácsok tananyag bemutatása Technikai információk Navigáció, ikonok, jelölések A tananyag tartalma, felépítése,

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

Különös közzétételi lista Gimnázium. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

Különös közzétételi lista Gimnázium. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Különös közzétételi lista Gimnázium 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához S. Végzettsége Szakképzettsége 1. egyetem magyar nyelv és

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS Az Országos kompetenciamérés céljai Iskolák, fenntartók: a visszajelzés az intézmény, tanulócsoportok és a tanulók egyéni teljesítményéről saját elemzések készítése saját mérések

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LOGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét használva különböző ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott alakzatok (kör, téglalap, szakasz, pont) meghatározó

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL KOVÁCS KATALIN ALPROJEKTVEZETÓ A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT

Részletesebben

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 8. Óravázlat Cím: Letöltés, a letöltött anyagok felhasználása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

A szaktanácsadásról PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadásról PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadásról Alapelvek Az új típusú szaktanácsadás alapelvei: személyre szabott/egyéni támogató/megerősítő segítő szükséglet - alapú fejlesztő célú (helyzetelemzés, tervezés, megvalósítás, reflexió)

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

M-learning, a mobiltelefonok iskolai alkalmazásának pedagógiai tapasztalatai

M-learning, a mobiltelefonok iskolai alkalmazásának pedagógiai tapasztalatai M-learning, a mobiltelefonok iskolai alkalmazásának pedagógiai tapasztalatai Dr. Főző Attila László, Educatio Nonprofit Kft. Tóth-Mózer Szilvia, Educatio Nonprofit Kft. A TÁMOP 3.1.1 XXI. századi közoktatás

Részletesebben