4.Kf /2008/5. számú ítélete

Átírás

1 4.Kf /2008/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2008/90 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Ítélőtábla ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 12392/2008 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Ítélőtábla ítélete Szöveg: Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf /2008/5. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla a Bita-Petrik és Társai Ügyvédi Iroda (1012 Budapest, Mikó u. 14., ügyintéző ügyvéd: dr. Kozma György) által képviselt Gyula Város Önkormányzata (5700 Gyula, Petőfi tér 3.) felperesnek a dr. Cseh Tamás Attila jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt.85., hiv. szám: D.739/2005.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe a dr. Paksi Gábor jogi előadó által képviselt Gress-Ing Területfejlesztési Mérnökiroda Kft. (1055 Budapest, Vajkay u. 1.) a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott, a Fővárosi Bíróság évi március hó 7. napján kelt 19.K /2007/5. számú ítélete ellen a felperes által 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek (azaz harmincezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes a Termál-Ber Kft. ajánlattevő (a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét részben alaposnak ítélte és a március 9. napján hozott D-739/14/2005. számú határozatával kijavított november 21-én kelt D-739/8/2005. számú határozatában megállapította, hogy a felperes mint ajánlatkérő a Gyula történelmi belváros rehabilitációja építési beruházáshoz kapcsolódó, a FIDIC ajánlásai és a 158/1997. (XI.26.) Korm. rendeletben 1

2 előírtak szerinti műszaki ellenőri feladatok ellátása tárgyú, augusztus 26-án közzétett ajánlattételi eljárással indult egyszerű közbeszerzési eljárásban, melyben a felperesi beavatkozó lebonyolítóként járt el, megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) ának (3) és (4) bekezdését, valamint a Kbt ának (6) bekezdésére figyelemmel a Kbt ának (1) bekezdését azáltal, hogy az ajánlati árat - általa is elismerten - nem az ajánlattételi felhívásban meghatározott lineáris arányosítás módszerével értékelte, hanem az értékarányosítás módszerével. A dokumentációban a felhívástól eltérően határozta meg a vállalható késedelmi kötbér felső határát, míg az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzés alakilag és tartalmilag nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A Kbt ának (3) bekezdésére utalással a jogsértések súlyára tekintettel a bírság kiszabását tartotta indokoltnak, míg az összegének meghatározásakor figyelembe vette a jogsértő magatartással érintett beszerzés értékét, valamint azt a körülményt, hogy a felperes a szerződést megkötötte, a jogsértés nem orvosolható, ezért a felperest forint bírság megfizetésére kötelezte. A felperes a határozat felülvizsgálata iránti keresetében az alperesi határozat megváltoztatását, a Kbt ának (3) és (6) bekezdései és a 91. -ának (1) bekezdésének megsértésére vonatkozó megállapítás mellőzését kérte, úgy ítélve meg, hogy a Kbt ának (4) bekezdésének megsértése önmagában nem ad alapot a bírság kiszabására. A Kbt ának (4) bekezdésében foglalt jogsértésre vonatkozóan a felülvizsgálati kérelmét a tárgyaláson szóban terjesztette elő. Álláspontja szerint az alperes határozata jogsértő ugyanis a kérelmező a lineáris értékelés esetében sem lett volna az eljárás nyertese, kevesebb pont járt volna részére, erre tekintettel jogorvoslatot sem terjeszthetett volna elő. Az alperes megalapozatlanul minősítette súlyosnak a felhívásban foglaltaktól eltérő módon történő értékelést a Kbt ának (3) bekezdésben előírtakkal szemben, mely nem a jogsértést, hanem a jogsérelem súlyát nevesíti mérlegelendő körülményként, valamint azt, hogy a jogsérelemhez vezető jogsértés kihatással volt-e az eljárást lezáró döntésre. Az alperes az egyik legsúlyosabb jogsértésként a Kbt ának (1) bekezdésének megsértését állapította meg a terhére, holott az adott tényállás alapján erre nem lett volna lehetősége, mivel a felhívástól eltérő módon való értékelés miatt kizárólag a Kbt ának (1) bekezdésének megsértését állapíthatta volna meg, mely enyhébb megítélés alá esik. Mivel sem a súlyosabb jogsértés, sem a jogsérelem súlyának ténye nem áll fenn, a bírság összege megalapozatlan. Az alperes nem értékelte a Kbt ának (3) bekezdésében meghatározott kötelezően mérlegelendő körülményeket, e körben nem tett eleget indokolási kötelezettségének, nem indokolta, hogy milyen okból tartja súlyosnak a terhére megállapított jogsértést. A beavatkozó csatlakozott a felperes által előadottakhoz. Az alperes ellenkérelmében fenntartotta a határozatában foglaltakat. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperesi határozat több egymástól elkülöníthető rendelkezést tartalmaz, a Kbt ának (4) bekezdésével kapcsolatos megállapítást a felperes a tárgyaláson elkésve próbálta vitatni, emiatt érdemben azt nem vizsgálta, egyebekben pedig a felperes kereseti kérelmét megalapozatlansága miatt elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes jogszerűen járt el a kérelmező jogorvoslati kérelme kapcsán, hiszen őt a Kbt ának (1) bekezdése alapján az ügyfélképesség megillette, közvetlen jogi érdeke fűződött a közbeszerzési eljáráshoz. A felperes a felhívásban meghatározott módszertől eltérően értékelte az ajánlattevők által megtett ajánlati árat, a negyedik résszempont, a késedelmi kötbérvállalás felső határát a felhívásban foglaltaktól eltérően határozta meg a dokumentációban, ezek által a felperes megsértette a Kbt ának (3) bekezdésére tekintettel a Kbt ának (1) bekezdését, és helytállóan marasztalta el az alperes a Kbt ának (2) 2

3 bekezdésének e) pontja alapján a felperest. A Kbt ának (6) bekezdésére utalással az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Kbt ának (1) bekezdését nem nevesíti a felsorolásban, míg a Kbt ának (1) bekezdése igen, ezért az alperes csakis ez utóbbi jogszabály megsértését állapíthatta meg az ajánlati ár értékelése körében. A kiszabott szankció vonatkozásában megállapította, hogy a Kbt. kötelezően alkalmazandó előírásainak figyelmen kívül hagyása a dokumentáció összeállításakor és az ajánlati árak értékelésekor súlyos jogsértésnek minősül. A felperes jogsértő magatartása folytán nem érvényesülhettek a Kbt. alapelvei, ezért a kiszabott bírság indokolt volt, annak mértéke nem tekinthető eltúlzottnak. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében a felperes az ítélet megváltoztatását és a keresetében foglaltaknak megfelelően az alperesi határozat megváltoztatását kérte. Fenntartotta, hogy a jogorvoslati eljárást kezdeményező kérelmezőt nem érte jogsérelem, a nem megfelelő értékelés folytán a kérelmező magasabb pontot kapott, mintha az ajánlatkérő a felhívás szerinti számítást alkalmazza. A késedelmi kötbér értékelése nem a dokumentáció szerint, hanem a felhívásban foglaltaknak megfelelően történt, de ezt a körülményt az elsőfokú bíróság nem értékelte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak a Kbt. 90. (1) és 91. (1) bekezdéseivel kapcsolatos megállapítása nem helytálló, az alperes csak azon jogszabályhely megsértése esetére alkalmazhat jogkövetkezményt, ami ténylegesen megsértésre került. A perbeli tényállás arról szól, hogy az értékelés nem a kiírás alapján történt, sem az alperesi határozat, sem az elsőfokú ítélet nem tartalmaz olyan értelmű megállapítást, hogy nem az eljárás nyertese tette a legkedvezőbb ajánlatot, ezért jogszerűtlen az eljárás nyertesére vonatkozó döntéssel összefüggésbe hozni a szankciót kizárólag csak azért, mert a kifogásolt magatartása vonatkozó törvényi tényállás az adott eljárás rendre vonatkozó rendelkezések között nem szerepel, ugyanis ami nem szerepel azt megsérteni sem lehet. Ha pedig szerepel, akkor annak és nem más jogszabályhelynek a megsértését kell megállapítani. Álláspontja szerint alkalmazható az egyszerű eljárásrendben a Kbt ának (1) bekezdése, annak ellenére, hogy a Kbt ának (6) bekezdése szerinti felsorolásban nem szerepel, arra tekintettel, hogy a (7) bekezdés szerinti egyszerű eljárásban megfelelően alkalmazhatóak a törvény címének a (6) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései, ezen belül a 23. cím ( ) a nemzeti eljárásrendben lefolytatott nyílt eljárás szabályait tartalmazza. A 252. rögzíti, hogy a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait ( ) - a 23. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 90. (1) bekezdés és a keretén belüli, a 23. cím erre a rendelkezésre nézve semmiféle eltérést nem tartalmaz. Az alperesi álláspont - miszerint egyszerű eljárásban nem alkalmazandó a 90. (1) bekezdése - akár azt is jelenthetné, hogy egyszerű eljárásban az ajánlatok értékelésekor ajánlatkérőt nem köti a felhívásban meghatározott elbírálási szempont, illetőleg a bírálati résszempontok és az egyszerű eljárásban az ajánlatkérő kedve szerint értékelhetné az ajánlatokat. A bírság mértékével kapcsolatban is fenntartotta korábbi hivatkozásait. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az alperesi álláspont szerint a nem megfelelő értékelés a döntésre kihat, a nyertes 91. -ának (1) bekezdése alapján történő kihirdetésének jogszerűsége szempontjából a döntés okszerűségének van relevanciája. A hibás eredményhirdetést követően nem tehető jogszerűvé felperes eljárást lezáró döntése. A felperes megsértette a Kbt ának (1) bekezdését, emiatt jogszerűen alkalmazott szankciót a felperessel szemben és fenntartotta, hogy a Kbt ának (1) bekezdése egyszerű közbeszerzési eljárásban nem alkalmazható. A felperes a dokumentációban a kötbér felső határa tekintetében nem határozhatott volna meg eltérő felső határt, ez alapozta meg a szankció kiszabását. Az eljárási szabálysértéssel kapcsolatosan pedig fenntartotta, hogy jogszerűen folytatta le a jogorvoslati eljárást, hiszen a kérelmező ajánlattevőnek közvetlen jogi érdeke, hogy 3

4 ajánlata értékelésére a felhívásban és az azzal összhangban álló dokumentációban rögzített feltételek alapján, illetve a nyertes kihirdetésére a Kbt ának (1) bekezdésének megfelelően kerüljön sor. A perbeli esetben annak volt relevanciája, hogy a felhívás és a dokumentáció összhangja, illetve az ajánlati ár ajánlattételi felhívással egyező módon történő elbírálása esetén, akár más lehetett volna az eljárás nyertese. Ezen körülmények megalapozták a jogsértés megállapítását, továbbá a bírság kiszabását. A felperesi beavatkozó csatlakozó fellebbezést, vagy egyéb érdemi nyilatkozatot nem terjesztett elő. A felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját azzal a pontosítással, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatásának menetét a Kbt. közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzések vonatkozásában a nyílt eljárásra, valamint a tárgyalásos eljárásra irányadó szabályai határozzák meg. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy ezeket sorolja fel a Kbt ának (6) bekezdése azzal a megjegyzéssel, hogy a hivatkozott jogszabályhelyek megfelelően alkalmazandók: az ajánlatok elbírálására a Kbt , a i, míg a bírálati szempontokra a Kbt ának (1)-(5) bekezdései. A Kbt ának (6) bekezdése, a 90. (1) bekezdésére visszautalást valóban nem tartalmaz, az alperes a törvényi tényállás megvalósulását azonban nem abban látta, hogy a felperes nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően állapította meg a bírálati szempontokat, avagy az előírt módszer szerinti összpontszám megállapításánál vétett, hanem abban, hogy nem a meghatározott módszer alkalmazásával hirdette ki az eljárás nyertesét, ez pedig a Kbt. 91. (1) bekezdésének megsértésével járt. Az alperes megállapítása helytálló, a jogsértéssel elbírált ajánlat nyertesének kihirdetése jogsértő, a bíróságnak pedig a törvényességi vizsgálata során ebben a kérdésben kellett állást foglalnia. A felvetődött jogértelmezési kérdés kapcsán a Kbt. 90. (1) bekezdés alkalmazása lehetőségét a másodfokú bíróság a hivatkozás hiánya ellenére sem zárja ki, annak függvényében, hogy az egyszerű eljárás formája nyílt vagy tárgyalásos. A tárgyalás nélküli eljárásban ugyanis a felek kötve vannak nyilatkozataikhoz, így az ajánlatkérő az ajánlattételi felhíváshoz (dokumentációhoz), az ajánlattevő pedig ajánlatához, ezzel szemben a tárgyalásos eljárásban lehetőség van az eredményhirdetésre is kihatással a felek közötti egyeztetésre. Az alperes határozatában nem a Kbt. 90. (1) bekezdésének a megsértését állapította meg, ezért e törvényi tényállás megvalósulásának vizsgálatára a bírósági eljárásban nem volt szükség, hiszen a bíróság csak a határozatban megállapított jogszabályhely alkalmazásának a jogszerűségét vizsgálhatja. E tekintetben az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást, a jogorvoslati eljárás jogszerűségének megállapítása mellett, indokolásával a másodfokú bíróság egyetértett. A jogsértés lehetséges jogkövetkezménye volt a tárgyi esetben a bírság kiszabása. Az alperesi határozatból egyértelműen kitűnt, hogy a bírság jogalapja a Kbt a (3) bekezdésének e/ pontja, kiszabásának szükségessége és összegszerűsége a Kbt ának (3) és (4) bekezdésén alapul. Az alperes határozatában az idézett jogszabályoknak megfelelően nevesítette a bírság szükségességét, és az összegszerűséget meghatározó, általa figyelembevett szempontokat, így a jogsértés súlyát, a közbeszerzés értékét, és azt is, hogy a szerződés megkötése miatt a jogsértés nem orvosolható. A bírság megállapítása az alperesnek mérlegelési jogkörben hozott döntése. Felülmérlegelésre a bíróságnak lehetősége nincs. A jogorvoslati eljárásban kiszabott bírság megváltoztatására akkor kerülhet sor, ha a a bíróság olyan új tényt vagy körülményt állapít meg, amely a bírság összegének módosítását indokolja. (BH 2004/487. eseti döntés) Az alperesi 4

5 határozat bírság tekintetében történő hatályon kívül helyezésére akkor kerülhet sor, ha az alperes mérlegelése jogszabálysértő, a tényállás iratellenes, vagy a mérlegelés okszerűtlen, kirívó logikai ellentmondást tartalmaz. A tárgyi esetben a jogsértés megállapítása jogerősen megtörtént, a fellebbezésben előadottak sem tették kétségessé az elsőfokú bíróság jogi indokolását az alperes mérlegelési jogkörében hozott határozatának jogszerűségét illetően. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségének a megfizetésére a Fővárosi Ítélőtábla a felperest a Pp ának (1) bekezdése alapján kötelezte, míg a fellebbezési illetéket a felperes személyes illetékmentessége folytán a 6/1986. (VI. 26.) IM. számú rendelet 14. -a alapján az állam viseli. Budapest, évi május hó 8. napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Losonczy Erzsébet s.k. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró 5