Közmű tulajdon Közmű üzemeltető

Átírás

1 Közművek alatt a településeken élő lakosság és egyéb fogyasztók folyamatosan vagy időszakosan jelentkező szükségleteit kielégítő létesítményeinek összességét, valamint a létesítmények felhasználásával szolgáltató tevékenységet végző szervezeteket értjük. Közmű tulajdon Közmű üzemeltető 12:51:

2 Közmű tulajdon Önkormányzat önkormányzati törvény alapfeladat ellátási kötelezettség üzemeltető kiválasztása Állam regionális rendszerek Vízgazdálkodási törvényben 12:44:

3 Üzemeltető ( ) Üzemeltetői tulajdon Üzemeltető szervezet lehet: Önkormányzati (üzemeltető tulajdonlása az üzemeltetett vagyon arányában) Állami regionális rendszer üzemeltetői Magán befektető (magyar, külföldi) Pénzügyi Szakmai 12:22:

4 Üzemeltető ( ) Üzemeltetői tulajdon Üzemeltető szervezet lehet: Önkormányzati (üzemeltető tulajdonlása az üzemeltetett vagyon arányában) Állami regionális rendszer üzemeltetői Magán befektető (magyar, külföldi) Pénzügyi Szakmai 12:22:

5 Üzemeltetés formái Gazdasági társaság (KFT, RT, ZRT nem NYRT) Gazdasági társaság törzstőkéje üzemeltetői vagyon (közművagyon forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon része, nem idegeníthető el) Vagyonkezelés vagyonpótlás amortizáció Regionális - Állami vagyonkezelő Önkormányzat vagyonkezelés (három forma) 12:22:

6 Víziközmű üzemeltetési jogviszony Vagyonkezelés formái Vagyonkezelési szerződés vagyon marad önkormányzat könyveibe is és az üzemeltető könyveibe is bekerül. Új vagyon tulajdonjoga önkormányzaté Koncessziós szerződés vagyonbirtoklási jog és az ebből származó haszon. A szerződés végén a jogok visszaszállnak önkormányzatra Bérleti-üzemeltetési szerződés nincs vagyonkezelés amortizáció -> bérleti díj 12:22:

7 Vagyonkezelés célja Amortizáció képzése Célja a vagyon pótlása Rekonstrukció forrása 12:22:

8 Közművagyonnal végezhető műveletek Beruházás A tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is). Beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. Felújítás Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. Karbantartás A használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi 12:22:

9 Víziközmű-fejlesztés Új vagyon létrehozása (beruházás) Meglévő vagyon felújítása, meglévő vagyon bővítése (felújítás) Rekonstrukció Élettartam növelő Csere rendszerrekonstrukció bővítés szűkítés kapacitás marad Karbantartási tevékenység nem fejlesztés (üzemeltetés) 9

10 Víziközmű-fejlesztés okai Település (régió) fejlesztése Bevétel növekszik Direkt Indirekt Önköltség csökkentése (díj ne növekedjen) Jobb kihasználtság Állapot javítás (pl.: vízminőség javítás) 10

11 Víziközmű-fejlesztés finanszírozása Rekonstrukció (EU fogyasztó fizet elv forrás -> amortizáció) KEHOP pályázati rendszer pályázó tulajdonos önkormányzat Beruházó (önkormányzat, fejlesztő stb.) Hitel Piaci MFB Fejlesztői társaságok lakóközösség vagyonátadás és üzemeltetés kérdése Közműfejlesztési hozzájárulás (előrehozott finanszírozás) 11

12 Üzemeltetési költség Vízdíj 12

13 Üzemeltetési költség Tulajdonos határozza meg (Közműtörvény megváltoztatta) Átmeneti rendelkezés (múlt évi díj X %-al növelve átmeneti rendelkezés problémái) Energia központ ( hatósági ár ) 13

14 Fenntarthatóság Díj >? < fizető képesség EU Díjat 100 %-ban a fogyasztó fizeti Gazdasági fenntarthatóság Díj 0 (jelen) Díj T (távlat) (jelenáron számítva) 14

15 Üzemeltetési költség csökkentése Díjképlet (egyszerűen) DÍJ M k AM A c B c m M k az egy évre eső működési költség, AM az egy évre eső amortizáció, A c az egy évre eső rekonstrukciós céltartalék, B c beruházási céltartalék, m egy évre beépített haszon Mely költségek csökkenthetők? És mit nem szabad? 12:22:13 29 Működési költség 15

16 Üzemeltetési költség csökkentése Díjképlet (egyszerűen) DÍJ M k AM A c B c m M k az egy évre eső működési költség, AM az egy évre eső amortizáció, A c az egy évre eső rekonstrukciós céltartalék, B c beruházási céltartalék, m egy évre beépített haszon Mely költségek csökkenthetők? És mit nem szabad? 12:22:13 29 Működési költség 16

17 Vízdíj összetevői Kód Megnevezés Költség típusa 001 Közvetlen anyagköltség állandó 002 Átvett víz költsége m3 003 Techn. villamos energia költség állandó+m3 004 Igénybevett anyagjellegű szolgáltatás állandó 005 Alvállalkozók telj. és eladott áruk állandó 006 Közvetlen bérköltség állandó 007 Személyi jellegű kifizetések állandó 008 Társadalombizt. járulék állandó 009 Tervszerinti értékcsökk.leírás állandó 010 Terven felüli ért.csökk.leírás állandó 011 Vízkészlethasználati díj m3 012 Egyéb közvetlen költség állandó 013 Javítási-karbantartási ktg. állandó 014 Szállítási-rakodási ktg. állandó 015 Közvetlen gépköltség állandó 016 Egyéb segédüzemi költség állandó 017 Önkormányzat felé bérleti díj állandó 020 KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG ( ) 021 Üzemi és építésvez. ált.ktg. állandó 022 SZÜKITETT ÖNKÖLTSÉG ( ) 023 Értékesítés közvetlen költségei állandó 024 Igazgatási költségek állandó 025 Egyéb általános költségek állandó 026 TELJES ÖNKÖLTSÉG ( ) 17

18 Költségösszesítések - díjképzés Objektumonként karbantartási költség összeg közelíti a beruházási költséget -> rekonstrukció Objektum típusonként rekonstrukciós irányok kijelölése Településenként vízdíjképzés Műszaki rendszerenként vízdíjképzés Szolgáltatónként vízdíjképzés Tulajdonosonként elszámolás Állandó rendszernagyságtól függ (Ft/bekötés) Teljesítményarányos a szállított vízmennyiségtől függ (Ft/m 3 ) 18

19 Díjképzések Egytényezős DÍJ ÜK Q Ft 3 m Két tényezős DÍJ DÍJ alapdíj DÍJ fogyasztás DÍJ alapdíj ÜK állandó BEKÖTÉS Ft bekötés DÍJ fogyasztás ÜK víztermelés Q Ft 3 m 19

20 Egy- és kéttényezős díjrendszer összehasonlítása Két tényezős Egy tényezős

21 Díjmegosztás Működési területre érvényes (szolgáltató) Településenként Műszaki szemléletű díjmegosztás 21

22 Műszaki szemléletű díjmegosztás Költség számítási modell QF3 3.nyomásõvezet NÖAK3 QF3 NÖAK3* NFAK3 NFTAK3 NFAK3* NFTAK3* Alapadatok QFi TAKi TTAKi NÖAKi NFAKi NFTAKi Eredmények TAKi* TTAKi* NÖAKi* NFAKi* NFTAKi* Az egyes nyomásövezetek vízfogyasztása, vagy vízigénye Az egyes betáplálások saját állandó költsége Az egyes betáplálások saját teljesítmény arányos költsége Az egyes nyomásövezetek saját állandó költsége Az egyes nyomásfokozások saját állandó költsége Az egyes nyomásfokozások saját tlejesítmény arányos költsége QF2+QF3 QF1+QF2+QF3 Az egyes betáplálások saját nyomásövezetben elszámolt állandó költsége Az egyes betáplálások saját nyomásövezetben elszámolt teljesítmény arányos költsége Az egyes nyomásövezetek saját nyomásövezetben elszámolt állandó költsége 2.nyomásõvezet NÖAK2 QF2 NÖAK2* 1.nyomásõvezet NÖAK1 QF1 NÖAK1* NFAK2 NFTAK2 NFAK2* NFTAK2* TAK1 TAK1* Az egyes nyomásfokozások saját nyomásövezetben elszámolt állandó költsége TTAK1 TTAK1* 22 Az egyes nyomásfokozások saját nyomásövezetben elszámolt teljesítmény arányos költsége

23 Vagyon működés 13:40:

24 Rekonstrukció amortizáció karbantartási költség Működési költség Karbantartási költség Amortuzáció 20 0 T1 T2 T3 T4 T1 T2 T3 T4 24

25 VAGYONÉRTÉKELÉS (JELENÉRTÉK?) Vagyonértékelés Számviteli könyv szerinti érték Piaci újra-beruházási érték, likvidálási érték Üzleti tőkésített érték, befektetés jövedelmezősége 24/2013. (V.29.) NFM rendelet (a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól) A víziközmű vagyonértékelésére az avulással korrigált újraelőállítási költségalapú módszert kell alkalmazni. Újra-beruházási érték számítása Avulás (amortizáció figyelembevétele) Korrekciók (műszaki, funkcionális, környezeti) 25

26 VAGYONÉRTÉKELÉS CÉLJA Vagyonértékelését úgy kell elvégezni, hogy az megbízható kiindulópontot nyújtson a fenntartható és költséghatékony üzemeltetéshez A víziközmű-ágazat vagyontárgyai értékének és műszaki állapotának változása ez alapján nyomon követhető és dokumentált legyen. A megállapított vagyonértéket az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában, vagy a víziközmű-szolgáltató vagyonnyilvántartásában át kell vezetni. 26

27 AMORTIZÁCIÓS KÖLTSÉG A működő vagyonelemekből számítható amortizáció AM k BRK Amortizáció az újra-előállítási költség alapján AM val BRK 0( i1) Az évente rendelkezésre álló pótlási forrás csökken, ha a leírási időszakot növeljük (0 beruházási ideje, Amk könyvszerinti amortizáció, Amval újérték szerinti amortizáció) n n i 0( i) val( i) i BRK n BRK i1 n val( i1) i1 BRK... n m BRK... n 0( m) m val( m) m i1 BRK m i1 n i 0( i) BRK n val( i) i 27

28 PÓTLÁSI KÖLTSÉG Pótlási költség (Ft) BRK m ÉCS1 n Újraelőállítási vagy helyettesítési költség (Ft) AM 0 Amortizációs politika váltás Műszaki állapot függő Vagyonérték (Ft) BRK 0 ÉCS2 n+ 0 m n n év 13:38:36 29 n év 28

29 ZÉRUS VAGYONVESZTÉS DILEMMÁJA Jelenleg rossz korösszetételű a vagyonszerkezet Egy időben épült vezetékek Kevés a képződő amortizáció Amortizáció növelése Vagyonértékelés 0 értékű vagyonelemek okozta problémák Jó műszaki állapot, n növekedhet Rekonstrukciós céltartalék Rekonstrukció Gazdasági amíg termelődik a forrás Műszaki megfelelő műszaki állapot meghatározása 29

30 AMORTIZÁCIÓS KÖLTSÉG Rekonstrukciós időpontja forrás szempontjából Növekvő mikro rekonstrukció 12:22:

31 REKONSTRUKCIÓ ÉS ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉG Jelenlegi vagyonszerkezet megköveteli a rekonstrukciós stratégiát Szét kell válogatni koros és rossz állapotú vezetékeket A rossz állapotú vezetékekre feleslegesen költekezünk Mikro rekonstrukció Folyamatos javítgatás A vezeték már csak a könyv szerint eredeti 31

32 millió Ft/év Vízár index (%) -- Vízár (Ft/m3) DÍJ REKONSTRUKCIÓ FINANSZÍROZÁSA Fedezeti vízár Díjnövekedés kommunikálása Bruttó eredmény Vagyonértékelés Forrás (beruházási keret) Rekonstukciós céltartalék Amortizáció Éves vízár index (%) Finanszírozási startégia hatás 0 12:22: