Az egyéni karbon kereskedelem 2009

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egyéni karbon kereskedelem 2009"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS (FRANCIA NYELVEN) SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány AZ EGYÉNI KARBON KERESKEDELEM Budapest, 2009 Készítette: Béres Blanka 1

2 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) Tartalomjegyzék I. Bevezetés...4 II. Klímaváltozás Üvegházhatás és azt okozó gázok kibocsátása Az üvegházhatást okozó gázok...8 a) Széndioxid CO 2 :...8 b) Metán CH 4 :...9 c) Nitrogénoxid N 2 O:...10 d) Vízgőz: Üvegházhatású gázok kibocsátása Magyarországon...11 III. Élelmiszerfogyasztás...14 IV. Jövőkép...17 V. Az egyéni karbon kereskedelem Megoldási lehetőséget kínáló rendszerek Az egyéni karbon kereskedelem bevezetésének esedékessége Klímaváltozás Számla Az egyéni karbon kereskedelem rendszerének hiányosságai Technológiai háttér megvalósítása A rendszer elfogadásának kérdése Kibocsátási szektorok...36 a) Háztartások...37 b) Üzemanyag használat...37 c) Légi közlekedés...38 d) Tömegközlekedés Számítás A hátrányos helyzetű csoportok...42 a) Melyek ezek a hátrányos helyzetű csoportok? Gyerekek elbírálása a rendszerben...46 VI. Karbon kártya

3 1. Mi a karbon kártya? Folyamatok A programok gyakorlatba helyezése Célok Programok és kártyák...56 a) Önkéntes karbon kárpótlás...58 b) A fogyasztás és a fenntartható viselkedésmód támogatása...59 c) Karbon kredit hozzájárulás Átváltás A karbon kártya rendszerhez kapcsolódó hiányosságok...62 VII. Felhasználás Fogyasztás bemutatása...64 VIII. Egyéni fogyasztások kiszámítása Számadatok...68 IX. Rendszer működése - Életmódváltás...69 X. Kommunikációs eszközök Oktatási rendszer...74 XI. Összegzés...78 XII. Irodalomjegyzék...82 XIII. Melléklet

4 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) I. Bevezetés A globális felmelegedés napjaink sürgetően megoldásra váró területe. A Földet károsító emberi tevékenységek mára odáig fajultak, hogy globális méretekben idézünk elő környezeti változásokat. A változások természetes módon is végbemennek, a probléma az, hogy ezt a folyamatot olyan mértékben gyorsítottuk fel, hogy a természet nem tud lépést tartani vele. A szakdolgozatomban a globális felmelegedés okait, következményeit szeretném bemutatni, és azok megelőzésére kívánok alternatív javaslatokat felsorakoztatni. Melyek ezek az alternatívák, és milyen megoldási lehetőségeket kínál? Az egyéni háztartásokra bevezethető rendszert, az egyéni karbon kereskedelmet, a kitalálója David Flaming koncepcióján keresztül ismertetem, bemutatva a rendszer előnyeit, módszereit, azon belül használatos fizetési alternatívát, a karbon kártyát, és végül a rendszer hiányosságait, és korlátait. Mi a rendszer bevezetésének célja, miért esedékes és sürgető. Milyen alternatívái léteznek és milyen elveken alapszik? Milyen technológia szükséges a rendszer megvalósításához és milyen fizetési eszköz bevezetése szükséges a működtetéséhez? Hogyan lehet egy ilyen rendszert elfogadtatni a társadalommal? Milyen kibocsátási területeket fed le, és a társadalom mely rétegeit érinti? A globális felmelegedés első számú kiváltója, az üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsátása. A kibocsátások olyan méreteket öltöttek, hogy csökkentéséhez már nem elég a nagyobb vállalatok emisszióinak korlátozása. Eljutott az emberiség arra a pontra, hogy a kibocsátásokat olyan mértékben lenne szükség visszaszorítani, hogy nem elég a korlátozásokat csupán a vállalatokra kiterjeszteni. 4

5 A szakdolgozatom ez utóbbira tér ki részletesen. A háztartások fenntartható fogyasztása és a benne élők magatartása előteremtené a CO 2 és egyéb üvegházhatású gázkibocsátás métékének csökkentését, mely lehetővé tenné, hogy az elkövetkezendő nemzedék is láthasson élőben korallzátonyokat és más, jelenleg a felmelegedés következtében veszélyeztetett fajokat, vagy egyszerűen, ihasson tiszta és elegendő vizet. Ezek a kijelentések ma még túlzásnak tűnhetnek, de, ha nem történik gyökeres változtatás, hamarosan saját bőrünkön fogjuk tapasztalni a pusztító hatásokat. A jelenlegi nem tudatos, de környezetre káros magatartásformák oka, a háztartások hiányos vagy nem megfelelő tájékoztatása. Az oktatás és a média, az egyik olyan terület, melynek feladata az egyének gondolkodásának formázása. Milyen szerepe van az oktatásnak és a médiának a környezettudatos életmód megteremtésében? Mindemellett kiemelten szándékozom foglalkozni a fenntartható fogyasztás és a környezet kímélő viselkedés hétköznapi példákon történő bemutatásával, érzékeltetve, hogy az egyes embernek mennyire keveset kell tennie ahhoz, hogy a globális klímaváltozás terén kedvező változásokat tapasztaljunk. Milyen magatartásbeli változásokat kellene meghonosítani a fogyasztási szokásokban és az életmódban? A cél, a környezettudatos viselkedéskultúra megteremtése, mellyel mindenki számára tisztább és élhetőbb világ válik elérhetőbbé. Ahogyan Mahatma Gandhi is mondta: A világ erőforrásai elegendőek, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, azonban nem elegendőek, hogy kielégítsék mindenki mohóságát. 5

6 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) II. Klímaváltozás Az üvegházhatás az ipari forradalom megjelenését követően vált a globális klímaváltozás jelentős tényezőjévé. Arra keresek választ, hogy melyek a klímaváltozás várható hatásai a környezetre és az emberre? Mikorra várhatóak ezek a változások és mi váltja ki ezeket a hatásokat? Melyek az üvegházházhatást okozó gázok és egyenként milyen hatást gyakorolnak a globális környezetre? Magyarországon hogyan oszlik meg az üvegházhatású gázok kibocsátása szektoronként? 1. Üvegházhatás és azt okozó gázok kibocsátása A tudósok előrejelzései szerint a jövőben a Föld legnagyobb problémája az üvegházhatás fokozódása illetve következményeinek súlyosbodása lesz. Az ipari forradalommal robbanásszerűen terjedő gyárak és üzemek kéményei, gépjárművek kipufogócsövei annyi mérgező anyagok juttatnak a légkörbe, amely a Föld és vele együtt az Ember biológiai egyensúlyát is veszélyezteti. Az üvegházhatás elnevezés a légkör hő-visszatartó képességére utal. Az üvegházhatás kialakulásakor a légkörbe bejutó, majd a Föld felszínéről visszaverődő napsugárzás energiája a légkörben megtalálható por és üvegházhatású gázok által nagyrészt elnyelődik. A folyamat meghatározó mozzanata az, amikor az elnyelődés 6

7 során az energia jellege megváltozik és a fényenergia hőenergiává alakul át. A légkör a benne megrekedt hőenergia miatt melegedik fel. (Dr. Kovács Ferenc, ) A legnagyobb gondot az okozza, hogy az emberi tevékenységek épp, hogy előidézik a káros gázok kibocsátását, mintsem csökkentenék. A légszennyezés miatt, a következő évben, akár 5C o -al is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. A felmelegedés fokozódását jellemzi azaz előrejelzés, mely szerint ezen viszonylag rövid időn belül az átlaghőmérséklet emelkedésének hasonló mértéke várható, mint ami a jégkorszaktól napjainkig terjedő időszakban végbement. Ennek nem mond ellent az, hogy egyes területekre korlátozódóan ez a felmelegedési tendencia elmaradhat vagy éppen ellenkezőleg, a hőmérséklet csökkenhet. Mindez azért jöhet létre, mert az átlaghőmérséklet emelkedése indítja meg az Északi- ill. Déli-sark jégsapkáinak olvadását, következésképpen az óceánok szintjének megemelkedését, jelentősen befolyásolva ezzel a Golfáramlat útvonalát és a regionális éghajlatokra kifejtett hatását. Mivel a Föld népességének háromnegyede tengerparton él, ezért a jégtakaró olvadásából eredő tengerszint-emelkedés több szempontból is jelentős globális probléma az ott élők számára. A gázok koncentrációja a légkörben, évről évre nő, amely azt bizonyítja, hogy nem lehet büntetlenül több milliárd tonnányi mérgező anyagot kibocsátani. (Dr. Kovács Ferenc, ) Az üvegházhatású gázok közé tartozik a fosszilis üzemanyagok égetéséből és az erdők pusztulásából származó széndioxid (CO 2), a szemétlerakókban keletkező metán (CH 4 ), más iparilag előállított vegyi anyag, a nitrogénoxid (N 2 O) és a vízgőz. 7

8 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) 2. Az üvegházhatást okozó gázok a) Széndioxid CO 2 : A széndioxid kibocsátás megnövekedéséért nagyrészt az emberek tehetők felelőssé (60%-os növekedés). Az iparilag fejlett országokban ez az érték 80%. A Földön lévő szénkészlet véges és a vízhez hasonlóan ez is ciklikus. Magyarországon a legnagyobb kibocsátásért a CO 2 tehető felelőssé, mely az összes kibocsátás 77%-ért felelős. (Kis-Kovács Gábor ) A szén körforgása a légkör és a felszín közötti anyagmozgást jelenti. A körforgás során ugyanannyi szén halmozódik fel, mint amennyi kibocsátásra kerül. A növények az ún. fotoszintézis által kötik meg a légköri széndioxidot és ezt a szenet a szöveteik építésére használják. Egy növény annyi széndioxidot köt meg, mint amennyit, pusztulásukat követően kibocsátanak. Az energiahordozók elégetése során azonban nagy mennyiségű szén keletkezik. A széndioxid többlet a légkörben halmozódik fel. Az esőerdők védelme, további pusztításuk megállítása rendkívül fontos környezetvédelmi cél, mert azok széndioxid-kötő tulajdonságának köszönhetően a szén folyamatos körforgását és a légkör CO2 tartamának csökkentését biztosítják. Az emberek és állatok szervezete is tartalmaz szenet, amit az elfogyasztott táplálékból nyer, majd végül széndioxid formájában távozik kilégzéskor. A fosszilis energiahordozók több ezer éves növényi és állati maradványok, és ebből adódóan széntartalmúak. Érdekesség, hogy míg a szén az eltemetett erdők maradványai, addig az olaj az óceáni növényi szervezetek átalakulásából származik. 8

9 1800 óta a légköri széndioxid szint 30%-kal nőtt, többnyire a fosszilis üzemanyagok elégetése miatt. Évente több mint 25 milliárd tonna széndioxid kerül a légkörbe. Ez a koncentráció több mint bármikor az elmúlt évben. A széndioxid, évig marad a légkörben. Magyarországon ez az arány 1940 és 1980 között a fosszilis energiahordozók égetéséből adódóan ötszörösére nőtt, majd az elkövetkezendő 10 évtől kezdve a négyszeresére emelkedett. (Mészáros Ernő, ) b) Metán CH 4 : A metán esetében is rá kell világítani arra a tényre, hogy az ipari forradalom kirobbanása óta a metán koncentráció a duplájára nőtt. A metánt baktériumok termelik, melyek oxigén hiányában szaporodnak el a szerves anyagokon. A természeti források a mocsarak, óceánok és termeszhangyák. Az emberi források közé tartozik a bányászat, a fosszilis energiahordozók égetése, állattenyésztés (trágya), a rizstermesztés (talajban lévő szerves anyag elegendő oxigén nélkül bomlik le) és a szeméttelepek, ahol ugyanaz a folyamat megy végbe, mint az előzőnél. A metán a légkörben évig marad fenn. A metán 10%-os arányt képvisel a teljes magyar ÜHG kibocsátásban. (Kis-Kovács Gábor, ) 9

10 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) c) Nitrogénoxid N 2 O: A 2008-tól 2012-ig terjedő időszakra 1 tonna N 2 O-kibocsátás globális felmelegedési potenciálját 310 tonna széndioxidéval kell egyenértékűnek tekinteni. (Stavros Dimas, ). A nitrogéndioxid természetes módon a talajban lévő baktériumok hatására szabadul fel az óceánokból és esőerdőkből. Azonban a nitrogén alapú műtrágya használata, valamint a fosszilis anyagok égetése csak néhány az emberi tevékenység okozta nitrogénoxid-kibocsátásra, mely az össz-kibocsátás 6 %- át teszi ki. Jelentős üvegházhatást létrehozó tényező azonban az, hogy a nitrogéndioxid 310-szer hatékonyabban nyeli el a hőt, mint a széndioxid. (Faragó Tibor, Kerényi Attila, 2003) d) Vízgőz: A vízgőz a természetes üvegházhatás 2/3-áért felel. A légkörben a vízmolekulák elnyelik a Föld által kisugárzott hőt, majd visszaverik minden irányba, felmelegítve a Föld felszínét, mielőtt végleg visszasugárzódik az űrbe. A víz az óceánokból és a szárazföldről kerül a légkörbe és vissza a párolgás, lecsapódás és csapadék révén. Mivel a meleg levegő több nedvességet tartalmaz, ezáltal emeli a hőmérsékletet, ami erősíti az éghajlatváltozást. Itt érdemes kitérni arra, hogy az emberi tevékenység jellemző módon nem növeli a légkör vízgőz mennyiségét. (GPIC, március) 10

11 3. Üvegházhatású gázok kibocsátása Magyarországon Az egyén nagy szerepet tölt be a mindennapi tevékenységével az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásban. Észre sem vesszük, hogy közben a tevékenység, amit folytatunk, milyen hatással van környezetünkre. Az alapvető probléma a berögződött helytelen szokásokban rejlik. Ez is azt mutatja, hogy a legfontosabb lépés a környezetre káros szokások megváltoztatása elsősorban a közlekedés és az ipar területén. Az egyének közvetlen módon felelősek a kibocsátásokért, melyek a lakóhelyükhöz és annak az energiafogyasztáshoz és közlekedésükhöz kapcsolódik. (Hányszor látjuk a buszon ülve, hogy a nagy teljesítményű gépjárművekben egy ember tartózkodik, aki maga a sofőr és nagy unalomban, kuplung fék, kuplung-fék szindrómában araszol a dugóban, amíg mi kérdőn nézve rájuk, integetünk a buszsávban elhajtó tömegközlekedési eszközről). Az egyén közvetett módon is hozzájárulhat a CO 2 légkörbe jutásához. Ez az az eset, mikor a megtermelt, előállított javakhoz helybe szállítás útján jutunk hozzá. Hiszen ki gondolja végig, hogy egy bizonyos gyümölcs (pl.:eper), amit a karácsonyi süteménybe teszünk, hogyan is jutott el a boltokba, vagyis milyen termelési-szállítási folyamatokon ment keresztül, amíg mi leemelhettük a polcról. Ebben a helyzetben az a teendő, hogy megválogatjuk, hogy élelmiszert választunk, tehát az évszaknak megfelelő és hazánkban is őshonos terméket vásárolunk. Magyarországon az energiaszektor a teljes kibocsátás 76, 1%-áért felelős. A fosszilis tüzelőanyagokból keletkező CO 2 a legnagyobb tétel az üvegházhatású gázkibocsátások közül. A mezőgazdaság a második legjelentősebb szektor, 11%- kel járul hozzá a teljes kibocsátáshoz. Az ipari szektor a harmadik legnagyobb kibocsátó hazánkban, a teljes kibocsátás 7, 5%-ért felelős. A hulladékszektor 5%- kal járul hozzá a teljes kibocsátáshoz.(ábra 1.) 11

12 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) Ábra 1. Ha sorba vesszük az üvegházhatást okozó gázokat (CO 2, CH 4, N 2 O), az első kibocsátási forrás a mezőgazdasági tevékenységekből származik, mivel ennek a szektornak a kibocsátásai a többi szektorra is kihatnak. Az olyan országok esetében, ahol a kereskedelem ebben a szektorban a legélénkebb, ez a hatás rendkívül nagy. Mezőgazdasági tevékenységek CH 4 és N 2 O kibocsátással járnak, a N 2 O kibocsátás legnagyobb része (69%) ebből a szektorból származik. Az ágazati ÜHG emisszió legfontosabb forrásai a mezőgazdasági talajok N 2 O kibocsátása, a trágyakezelés N 2 O és CH 4 emissziója és a haszonállataink emésztéséből származó CH 4 emisszió. Ezen adatokból következik, hogy a mezőgazdaság az egyik alapvető forrása az emisszióknak, tehát a lakossági élelmiszerellátás biztosítása (mezőgazdaság, szállítás, csomagolóanyagok, amit azonnal eldobunk) a legfőbb oka a gázkibocsátás döntő hányadának. (Dr. Borka György, ), (Marcel Deneu, ) A klímaváltozás korunk sürgetően megoldásra váró területe. Az átlaghőmérséklet növekedésével veszélybe kerül a természet egyensúlya, mely közvetlen hatással van az emberekre is. Az üvegházhatást okozó gázok, a fosszilis üzemanyagok égetéséből és az erdők pusztulásából származó széndioxid CO 2, a szemétlerakókban keletkező metán CH 4, más iparilag előállított vegyi anyag, a nitrogénoxid N 2 O és a vízgőz. 12

13 Magyarországon az energiaszektor a teljes kibocsátás 76, 1%-ért felelős, ezt követi a mezőgazdaság 11%-al, majd az ipar 7, 5%-al és végül a hulladékszektor a maga 5%-ával. Ebből is láthatjuk, hogy melyek azok a területek, ahol a kibocsátások csökkentése a legsürgetőbb. A következőben, ezt a gondolatot tovább vezetve vizsgálom az élelmiszerfogyasztás fontosságát. 13

14 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) III. Élelmiszerfogyasztás Az élelmiszerfogyasztással kapcsolatban, arra keresek válaszokat, hogy mennyiben befolyásolja az étkezi szokás az emissziók mértékét. Melyek azok az élelmiszerek és miért járnak nagymértékű energiafogyasztással? Valamint mit lehet tenni ezen a területen, hogy csökkenteni lehessen a kibocsátásokat? Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása szorosan összefügg a táplálkozási szokásainkkal A táplálkozás fontos szerepet tölt be a CO 2 kibocsátásokban: mivel egy átlagos étkezés alkalmával 3kg-nak megfelelő CO 2 jut a légkörbe. A gázkibocsátás az élelmiszer megtermelése, átalakítása, tartósítása, csomagolása ill szállítása során valósul meg. A háztartások táplálkozással összefüggő energia felhasználása pl. ételek hűtése, fagyasztása, sütés, főzés továbbá a konyhai elektromos készülékek működtetése szintén növelik a gázkibocsátás mértékét. Az élelmiszerek klímaváltozásra kifejtett hatása különböző az előállítás módszerétől és az előállítás és felhasználása helye közötti távolságtól függően. A következő példa is a fenti állításokat igazolja: Mindenekelőtt a nagyarányú HÚS fogyasztást lehet megemlíteni, mivel jelentős mértékben járul hozzá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, mielőtt eljutna addig a pontig, hogy tányérra kerüljön. Először is ezeket az állatokat táplálni kell és a haszonállatok eledelének megtermeléséhez nitrogén tartalmú trágyát használnak, mely szintén 14

15 szennyezi a légkört, a maga N 2 O kibocsátásával. 7 kg gabona szükséges 1kg marhahús ellátásához, 2 kg 1 kg csirkééhez. Meg kell említeni, hogy a tehén, a kecske és a juh esetében 15-20%- os nagyságú globális kibocsátás kapcsolódik az állatok tartásához. Azt azonban látnunk kell, hogy a kibocsátás mértéke nem azonos minden egyes húsfajtánál. Ugyanis 200 g- i csirkehús tízszer kevesebb üvegházhatást okozó gázkibocsátással jár, mint a marhahús esetében. Egy tonna BÚZA megtermelése körülbelül 110 kg-nyi karbont hoz létre. A kibocsátások 25%- a N 2 O tartalmú trágyából, míg 75%- a pedig a trágya és a traktorok üzemanyag termeléséből származó CO 2 idézi elő. A harmadik eset, a nem szezonális ZÖLDSÉGEK fogyasztása, melyek megtermelése több üvegházhatású gázkibocsátással járnak, mint az évszaknak megfelelő és szabadtéren megtermelt zöldségeké. Mindez a szállítás és a föld melegítésére használt energia miatt. Ezzel együtt érdemes megemlíteni a nem szezonális GYÜMÖLCSÖKET is, melyeket repülőn szállítanak a világ egyik pontjából a másikba, szor több benzint pazarolva el így, mintha helyi termelőktől vennék meg ugyanazt a gyümölcsöt abban az időszakban, amikor megterem. FAGYASZTOTT termékek rengeteg energiát emésztenek fel, mivel nemcsak az előállításukhoz szükséges, hanem speciális tárolást igényelnek és -18C o -on kell tartani a felhasználásig. Végül a gáz, amellyel a hideget biztosítják, földünk felmelegedésének egyik fő okozója. (Marielle Court, ) 15

16 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) Vásárlási döntéseinkkel tehát közvetlen befolyással vagyunk táplálékunk környezeti hatására. Ahhoz, hogy minimálisra csökkentsük vacsoránk környezeti hatásait: Vásároljunk helyi termelőktől és lehetőség szerint biogazdálkodásból származó termékeket. Ha ez nem áll módunkban, akkor igyekezzünk a lehető legközelebbit. Vásároljunk gyakrabban kevesebbet, ne folytassunk gyűjtögető életmódot. Igyekezzünk minél kevesebb beszerzést végezni autóval A már feldolgozott, félkész termékek helyett vegyünk friss szezonális zöldség és gyümölcs árut. Ezek a néhány adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy valóban mennyire fontos az egyén szerepe a klímaváltozásban és milyen módon képes harcolni ellene, vagy lassítani a folyamatokat. Az egyik legjelentősebb kibocsátási helyszín a háztartás (energiafogyasztás, felszerelés és építkezés), a közlekedés és az étkezés. Ehhez kapcsolódik még a hulladékfeldolgozás, azaz a szelektív hulladékgyűjtés. Az étkezési szokások megváltoztatásával, azaz, hogy milyen élelmiszereket támogatunk vásárlásaink során, kézzel fogható előnyös változásokat lehet előidézni a kibocsátások csökkentésének területén. 16

17 IV. Jövőkép Mindenki számára nagy kérdés, hogy a klímaváltozásnak milyen hatásai lesznek a jövőben? Mely földrészeket érinti majd? Néhol pusztító szárazság, máshol hatalmas árvizek várhatóak, miért? Mitől függ? Mennyiben tehető felelőssé az Ember ezekért a változásokért? A globális átlaghőmérséklet, akár már 2C o - s emelkedésének is beláthatatlan következményei lehetnek. Az éhínség, a betegségek, az árvíz illetve az aszály, csak egy-egy példa a jövőben várható katasztrófák közül. Mindemellett gazdasági összeomlás vár a szegény és a fejlődő országokra, azaz a legtöbb afrikai országra, Latin- Amerika és Dél-Ázsia egyes országaira. A nagy kiterjedésű jégmezők (Grönlandon és Antarktiszon) olvadásának következtében, számolnunk kell természeti katasztrófákkal. A sarkvidéken a felmelegedés kétszer gyorsabban zajlik, mint máshol. A jegesmedvék, a rozmárok, egyes madárfajok kipusztulhatnak, és több állatfaj maradhat élelem nélkül. A grönlandi jégsapka olvadásával, 7 méterrel emelkedne a tengerszint. A tengerszint emelkedésével pedig számos olyan terület fog víz alá kerülni, melyek a tengerszint alatt terülnek el. Aggodalomra ad okot az a tény, hogy a tengerek hőmérsékletének növekedésével a jégtakarók olvadása gyorsul. 17

18 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) A tengerszint alatt található területek többek között: Hollandia, Belgium, Németország egyes területei és Dél-Kína. Azonban gondolnunk kell a rengeteg part menti területre is. Ebből is láthatjuk, hogy a széndioxid kibocsátások következményei globális méreteket fognak ölteni, abban az esetben, ha nem történik előrelépés a széndioxid kibocsátások nagyarányú csökkentését illetően. (Marcel Deneu, ) A természetes élővilág pusztulása ránk is döntő hatással lesz, ugyanis egyes növények, és állatfajok pusztulása hatalmas gazdasági veszteségeket okozhatnak majd és ez által az életszínvonal is csökkenni fog. Ez a már említett szegény illetve fejlődő országokat fogja a legnagyobb mértékben súlytani. A gleccserek olvadása alapjaiban fogja megrengetni azoknak az embereknek az életét, akik a gleccserek nyújtotta vízből fedezik vízellátásukat. A gleccserek eltűnése aszályokat fog okozni és leginkább a mezőgazdaságra lesz drámai hatással. Tudnunk kell, hogy a fedetlen talaj több napfényt nyel el ezért jobban is melegszik, ami által még több jeget olvaszt el. (M. Ghislain GOSSE et M. Pierre STENGEL, ) A szélsőséges időjárás is egy példa a napjainkban lezajló klímaváltozások bizonyítékára. A nagy esőzések hatására több millió ember válhat hajléktalanná, betegedhet meg, és szenvedhet el hatalmas anyagi veszteséget. Legpusztítóbb hatása eddig: az áradásoknak, trópusi viharoknak és földrengéseknek volt. Fel kell készülni, hogy az elkövetkező 50 évben a ma még melegrekordnak számító hőmérséklet a jövőben átlagosnak fog számítani. Napjainkban a Föld felületének 30%- án van szárazság és várhatóan ez az érték egyre növekedni fog, ami azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz sem elegendő 18

19 víz sem élelem. A hőmérséklet emelkedésének következtében a sivatagok is terjeszkedésnek indultak, szegénységet vonva maga után. Hazánkban is érzékelhető majd a termésátlag csökkenése. A fejlődő országok termelésük akár egyötödét is elveszíthetik, ami komoly élelmiszerellátási gondokhoz vezethet, mivel nőnek majd az élelmiszerárak. A klímaváltozás körülbelül 40 országot érint majd súlyosan, ahol összesen 2 milliárd lakos él és ebből 450 millió alultáplált. Ezek az országok többnyire nem rendelkeznek konvertibilis valutával, amivel az importot finanszírozhatnák. A legfontosabb az, hogy lássuk, a klímaváltozás nem egy tőlünk, emberektől függetlenül végbemenő folyamat. Az igazság az, hogy a Föld természetes változásán túl, az ember jóval nagyobb mértékben felelős a klímaváltozásért, mint ahogyan azt sokan gondolnák. A leggyakoribb eset az, hogy a lakosság úgy véli, csak a gyárak vagy a nagy multinacionális vállalatok tehetők felelőssé a globális felmelegedésért, azonban ez az állítás csak részben igaz. Ma már tudjuk, hogy az egyénnek mekkora szerepe van folyamatok súlyosbításában. A másik eset az, amikor naivan intenek azokra a felhívásokra, hogy a környezeti hatások az ő házukat is elérik majd, még az ő életükben. Talán az a tény, hogy most már nemcsak az unokáik életéért vállalnak felelősséget, hanem a sajátjaikért is, hatásosabbnak bizonyulhat abban a felismerésben, hogy itt és most kell cselekedni egyéni szinten azért, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásában csökkenés következzen be. A jégsapkák olvadásával sok terület kerül majd víz alá, néhol a vízkészletek hiánya miatt szárazság várható, mely a hegyekben elolvadó hótakaró utánpótlásának hiányából származik majd. Az embereket felelősség terheli a klímaváltozás miatt, mindezt a környezetére káros magatartásuk miatt, mellyel a természetes folyamatokat felgyorsították. 19

20 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) Arra keresnek megoldási lehetőséget, hogy mivel lehet az embereket arra ösztönözni, hogy csökkentsék saját kibocsátásaikat, vállaljanak felelősséget érte, valamint milyen rendszer képes elérni az üvegházhatású gázok lényeges csökkentését. 20

21 V. Az egyéni karbon kereskedelem Az egyéni karbon kereskedelem egy megoldási alternatíva a háztartások széndioxid kibocsátásának csökkentésére. Melyek a rendszer alapelvei? Mely rendszerekre épül fel, ezek között mi a különbség? Hogyan működi ez a rendszer? A rendszernek milyen alternatívái léteznek? David Flemig és Lawrence Woodward derítették fel a rugalmasság fogalmát, mely az átalakulás koncepciójának központjában van. Ezzel érvelnek a Kereskedelmi Energia Kvóta (Tradable Energy Quota) rendszerének bevezetése mellett, mely az átalakulás egyik kulcsfontosságú eleme, és az egyetlen út, melyben biztosak lehetünk, hogy megvalósul. Hiszen nagy sokk előtt áll a világ, mely magába foglalja az energia, a klíma, a víz, és az étel fogalmát, valamint a szociális törést, a felhalmozott szennyező hulladékot, és különösen a nukleáris hulladékot. A fenntartható fejlődés már nem elegendő lépés a sorozatos krízisekkel szemben. A megoldás a fenntartható rugalmasságban és egyéni felelősségvállalásban rejlik. Az előbbi, egy politikai gazdaságot takar, mely megoldást ígér a krízisre. Ehhez szüksége van lokalizált közösségek megteremtésére, többek között azért, ha az egyik szektor tönkremegy, ne söpörjön végig az egész rendszeren. A lokalizált rendszeren belül elraktározhatóak a helyi értékek, bevezethető a helyi energiatermelés, disztribúció, valamint raktározás és helyi szinten könnyebben megoldható az együttműködés is. (David Fleming, ) Simon Roberts, a Centre for Sustainable Energy munkatársa úgy gondolja, hogy az egyéni karbon kereskedelem rendszere rendkívül csábító, mivel növeli az emberi viselkedés aspektusait, melyek eddig immúnisnak bizonyultak más 21

22 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) törvények és programokkal szemben. Erősíti és ösztönzi az egyéni felelősségvállalását a társadalomnak, mellyel elérhető, hogy visszaszorítsák nagy mennyiségű kibocsátásaikat. Az egyéni karbon kereskedelem egy alternatíva, a lehetőségek tárháza közül, amivel nagyobb mértékben csökkenthetjük a CO 2 kibocsátásokat, mint a zöld adózással. Az egyéni karbon kereskedelem garantálja az emissziók csökkenését, azáltal, hogy meghatározza az igénybe vehető karbon maximális árát, inkább mintsem, hogy csökkentené a keresletet. Valamint ugyanúgy fontos érv, hogy a karbon juttatás hatékonyabb lehet a szokások megváltoztatásában, és az egyének emisszióinak csökkentésének ösztönzésében, mint a zöld adózásból származó áreredményezés. Ahelyett, hogy a háztartásokat büntetésekkel sújtanák, éppen hogy előnyük származik belőle. Azonban sok háztartás nem veszi figyelembe a kapcsolatot a saját kibocsátásaik és a nagyobb lehetőség között. Az egyéni karbon kereskedés radikális lépésnek bizonyul, melyhez szükségesek az emberek viselkedésbeli változtatásaik. Több kérdés felmerül azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet működtetni egy ilyen rendszert és, hogy hogyan lehet megteremteni a polgári és politikai elfogadást. Ezek azok a kérdések, melyek eldöntik az egyéni karbon kereskedelem élhetőségét. Az egyéni karbon kereskedelem elleni szembenállás csökkenthető, ha nyilvánosságot meg lehet győzni három dologról. Az első, hogy a kibocsátások 22

23 csökkentése teljesen alapvető és lényeges, a második, hogy csak akkor lehet megvalósítani, ha az egyének felelősséget vállalnak a saját kibocsátásaikért és végül a harmadik, hogy az egyéni karbon kereskedelem egy becsületesebb és sokkal hatékonyabb módja az egyéni kibocsátások csökkentésének, mint más alternatívák, például: a zöld adózás. Az egyéni karbon kereskedelem elkerülhetetlenül ki fogja emelni a jövedelem és lehetőségek egyenlőtlenségét. Bármely olyan eszköz, mely arra hivatott, hogy korlátozza és csökkentse a háztatások karbon kibocsátásait, növelni fogja ezt az aggodalmat. Mint más politikák esetében is, ezeket az egyenlőtlenségeket meg kell határozni, valamint azt, hogy milyen esetekben érvényesül és szorul kompenzációra. Az egyéni karbon kereskedelem egy akadémiai munka témája volt már több mint egy évtizeddel ezelőtt, de mára már egy valódi életképes politikává nőtte ki magát, mely valódi akadályok legyőzésére szolgál. Az egyéni karbon kereskedelem sémában, az egyének igénybe veszik a juttatásokat a teljes nemzeti keretből. Az emberek beszolgáltatják az egységeiket, a vásárlásaik által eredményezett kibocsátások alapján, úgy, mint az elektromos áram és üzemanyag esetén. Azok, akiknek szüksége van, vagy egyszerűen többet szeretne kibocsátani, mint amennyi megengedett, venniük kell azoktól, akik nem használták fel kibocsátási keretüket. A piaci hatás ösztönzőleg hat az emberekre, hogy energia hatékony életvitelt folytassanak otthonaikban és csökkentsék kibocsátásaikat más terülteken is, mint a közlekedésben. Idővel, a teljes nemzeti keretet csökkenteni lehet párhuzamosan a nemzeti és nemzetközi megállapodásokkal. (Simon Robert and Joshua Thumim, november) 23

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN KLÍMAGAZDASÁGI SZAKKÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS 2012 ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN Dr. Fogarassy Csaba SZIE Egyetemi Klímatanács Főtitkára Bevezetés AZ EU KARBON- PIACAI KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNTES

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE MI AZ AUTÓK LÉNYEGE? Rövid szabályozott robbanások sorozatán eljutni A -ból B -be. MI IS KELL EHHEZ? MOTOR melyben a robbanások erejéből adódó alternáló mozgást először

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok Előzmények Fogyasztói elvárások a környezetbarát üzletvitel tekintetében A

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE Cél: A gyerekek ismerjék meg a mai és a korábbi generációk utazási szokásait, megvizsgálva, hogy milyen távolságokra utaztak, milyen közlekedési eszközt használtak és ezeknek

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2015/2016. 3. forduló Fenntartható fejlődés és adóztatás

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2015/2016. 3. forduló Fenntartható fejlődés és adóztatás FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2015/2016 3. forduló Fenntartható fejlődés és adóztatás 1. Várhatóan hol épül meg 2018-ra a világ legnagyobb kerékpártárolója? a, Prága b, Koppenhága c, Utrecht

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök: ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Energiamegtakarítás. közösen, közösségben

Energiamegtakarítás. közösen, közösségben Energiamegtakarítás közösen, közösségben Tartalom Egy kis elmélet A hosszú távú viselkedésváltozás motiválása Miért jók a közösségek? Sikeres közösségek Viselkedésváltozás: Az alapok Végső cél: hosszú

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos

KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK Lukács Ákos kutató Klímagazdaságtani Elemző és Kutató Központ Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Email: lukacs.akos@gtk.szie.hu

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG?

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? Energiatudatos építészet, megvalósult projektek. Kormos Gyula Építész, épületenergetikai szakértő A globális átlaghőmérséklet alakulása 1860 és 2000 között Forrás: Harnos Zs; Gaál

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN Baumgartner Ida hivatalos közbeszerzési tanácsadó HAB 749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Tartalom Zöld közbeszerzés (Green Public Procurement) Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Jogszabályi

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Bud apes 2011 . március 22

Bud apes 2011 . március 22 Modern technológiák az energiagazdálkodásban Okos hálózatok, okos mérés éé Haddad Richárd MAGYAR REGULA Budapest t2011. március 22. Témák Bevezetés, háttér ismeretek a Smart technológiák terjedésének motivációiról

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Adjon zöld utat irodai megtakarításainak!

Adjon zöld utat irodai megtakarításainak! Adjon zöld utat irodai megtakarításainak! - Zöld Iroda Program - Lontayné Gulyás Mónika Green IT konferencia 2010. szeptember 22. A KÖVET dióhéjban Kiemelkedően közhasznú egyesület Tudatformálás: képzések,

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A bolygónknak szüksége van a közreműködésünkre

A bolygónknak szüksége van a közreműködésünkre ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.4 1.3 2.1 A bolygónknak szüksége van a közreműködésünkre Tárgyszavak: globális felmelegedés; klímaváltozás; kibocsátás; életmód. A Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (IPCC) tizenegy

Részletesebben

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK SZIE KLÍMAGAZDASÁGTANI ELEMZŐ ÉS KUTATÓKÖZPONT KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK /LOW-CARBON PRODUCTION AND SERVICE/ DR. FOGARASSY CSABA Karbongazdaság (zöldből kékbe) Az alacsony-széntartalmú

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Háttér jegyzetek a ppt1-hez

Háttér jegyzetek a ppt1-hez Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a

Részletesebben

2011.12.12. Hogyan tudunk csökkenteni? Az energiafogyasztás csökkentése otthon. Beruházás nélkül: viselkedés megváltoztatásával.

2011.12.12. Hogyan tudunk csökkenteni? Az energiafogyasztás csökkentése otthon. Beruházás nélkül: viselkedés megváltoztatásával. Hogyan tudunk csökkenteni? Az energiafogyasztás csökkentése otthon viselkedés megváltoztatásával Energiatakarékos készülékek Szigetelés Nyílászáró csere Megújuló energiák használata Építkezés Példa: hőveszteség

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek www.apricus-hungary.hu A szolár meleg víz alapjai A napsugarak befogása A napenergia mértéke a Föld felszínén egy derűs nyári napon elérheti az 1000W/m2-t.

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ TŐKE FÓRUM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860)

ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ TŐKE FÓRUM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860) ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ TŐKE FÓRUM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860) Ecoflotta-ház klímabarát épület és jármű mikroerőmű klaszter budapesti Tőke

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE

A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE Készítette: Csákvári Tamás a Fehérkereszt Egyesület megbízásából A családi napközik támogatási rendszerét jelentős mértékben meghatározza

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben