Az egyéni karbon kereskedelem 2009

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS (FRANCIA NYELVEN) SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány AZ EGYÉNI KARBON KERESKEDELEM Budapest, 2009 Készítette: Béres Blanka 1

2 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) Tartalomjegyzék I. Bevezetés...4 II. Klímaváltozás Üvegházhatás és azt okozó gázok kibocsátása Az üvegházhatást okozó gázok...8 a) Széndioxid CO 2 :...8 b) Metán CH 4 :...9 c) Nitrogénoxid N 2 O:...10 d) Vízgőz: Üvegházhatású gázok kibocsátása Magyarországon...11 III. Élelmiszerfogyasztás...14 IV. Jövőkép...17 V. Az egyéni karbon kereskedelem Megoldási lehetőséget kínáló rendszerek Az egyéni karbon kereskedelem bevezetésének esedékessége Klímaváltozás Számla Az egyéni karbon kereskedelem rendszerének hiányosságai Technológiai háttér megvalósítása A rendszer elfogadásának kérdése Kibocsátási szektorok...36 a) Háztartások...37 b) Üzemanyag használat...37 c) Légi közlekedés...38 d) Tömegközlekedés Számítás A hátrányos helyzetű csoportok...42 a) Melyek ezek a hátrányos helyzetű csoportok? Gyerekek elbírálása a rendszerben...46 VI. Karbon kártya

3 1. Mi a karbon kártya? Folyamatok A programok gyakorlatba helyezése Célok Programok és kártyák...56 a) Önkéntes karbon kárpótlás...58 b) A fogyasztás és a fenntartható viselkedésmód támogatása...59 c) Karbon kredit hozzájárulás Átváltás A karbon kártya rendszerhez kapcsolódó hiányosságok...62 VII. Felhasználás Fogyasztás bemutatása...64 VIII. Egyéni fogyasztások kiszámítása Számadatok...68 IX. Rendszer működése - Életmódváltás...69 X. Kommunikációs eszközök Oktatási rendszer...74 XI. Összegzés...78 XII. Irodalomjegyzék...82 XIII. Melléklet

4 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) I. Bevezetés A globális felmelegedés napjaink sürgetően megoldásra váró területe. A Földet károsító emberi tevékenységek mára odáig fajultak, hogy globális méretekben idézünk elő környezeti változásokat. A változások természetes módon is végbemennek, a probléma az, hogy ezt a folyamatot olyan mértékben gyorsítottuk fel, hogy a természet nem tud lépést tartani vele. A szakdolgozatomban a globális felmelegedés okait, következményeit szeretném bemutatni, és azok megelőzésére kívánok alternatív javaslatokat felsorakoztatni. Melyek ezek az alternatívák, és milyen megoldási lehetőségeket kínál? Az egyéni háztartásokra bevezethető rendszert, az egyéni karbon kereskedelmet, a kitalálója David Flaming koncepcióján keresztül ismertetem, bemutatva a rendszer előnyeit, módszereit, azon belül használatos fizetési alternatívát, a karbon kártyát, és végül a rendszer hiányosságait, és korlátait. Mi a rendszer bevezetésének célja, miért esedékes és sürgető. Milyen alternatívái léteznek és milyen elveken alapszik? Milyen technológia szükséges a rendszer megvalósításához és milyen fizetési eszköz bevezetése szükséges a működtetéséhez? Hogyan lehet egy ilyen rendszert elfogadtatni a társadalommal? Milyen kibocsátási területeket fed le, és a társadalom mely rétegeit érinti? A globális felmelegedés első számú kiváltója, az üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsátása. A kibocsátások olyan méreteket öltöttek, hogy csökkentéséhez már nem elég a nagyobb vállalatok emisszióinak korlátozása. Eljutott az emberiség arra a pontra, hogy a kibocsátásokat olyan mértékben lenne szükség visszaszorítani, hogy nem elég a korlátozásokat csupán a vállalatokra kiterjeszteni. 4

5 A szakdolgozatom ez utóbbira tér ki részletesen. A háztartások fenntartható fogyasztása és a benne élők magatartása előteremtené a CO 2 és egyéb üvegházhatású gázkibocsátás métékének csökkentését, mely lehetővé tenné, hogy az elkövetkezendő nemzedék is láthasson élőben korallzátonyokat és más, jelenleg a felmelegedés következtében veszélyeztetett fajokat, vagy egyszerűen, ihasson tiszta és elegendő vizet. Ezek a kijelentések ma még túlzásnak tűnhetnek, de, ha nem történik gyökeres változtatás, hamarosan saját bőrünkön fogjuk tapasztalni a pusztító hatásokat. A jelenlegi nem tudatos, de környezetre káros magatartásformák oka, a háztartások hiányos vagy nem megfelelő tájékoztatása. Az oktatás és a média, az egyik olyan terület, melynek feladata az egyének gondolkodásának formázása. Milyen szerepe van az oktatásnak és a médiának a környezettudatos életmód megteremtésében? Mindemellett kiemelten szándékozom foglalkozni a fenntartható fogyasztás és a környezet kímélő viselkedés hétköznapi példákon történő bemutatásával, érzékeltetve, hogy az egyes embernek mennyire keveset kell tennie ahhoz, hogy a globális klímaváltozás terén kedvező változásokat tapasztaljunk. Milyen magatartásbeli változásokat kellene meghonosítani a fogyasztási szokásokban és az életmódban? A cél, a környezettudatos viselkedéskultúra megteremtése, mellyel mindenki számára tisztább és élhetőbb világ válik elérhetőbbé. Ahogyan Mahatma Gandhi is mondta: A világ erőforrásai elegendőek, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, azonban nem elegendőek, hogy kielégítsék mindenki mohóságát. 5

6 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) II. Klímaváltozás Az üvegházhatás az ipari forradalom megjelenését követően vált a globális klímaváltozás jelentős tényezőjévé. Arra keresek választ, hogy melyek a klímaváltozás várható hatásai a környezetre és az emberre? Mikorra várhatóak ezek a változások és mi váltja ki ezeket a hatásokat? Melyek az üvegházházhatást okozó gázok és egyenként milyen hatást gyakorolnak a globális környezetre? Magyarországon hogyan oszlik meg az üvegházhatású gázok kibocsátása szektoronként? 1. Üvegházhatás és azt okozó gázok kibocsátása A tudósok előrejelzései szerint a jövőben a Föld legnagyobb problémája az üvegházhatás fokozódása illetve következményeinek súlyosbodása lesz. Az ipari forradalommal robbanásszerűen terjedő gyárak és üzemek kéményei, gépjárművek kipufogócsövei annyi mérgező anyagok juttatnak a légkörbe, amely a Föld és vele együtt az Ember biológiai egyensúlyát is veszélyezteti. Az üvegházhatás elnevezés a légkör hő-visszatartó képességére utal. Az üvegházhatás kialakulásakor a légkörbe bejutó, majd a Föld felszínéről visszaverődő napsugárzás energiája a légkörben megtalálható por és üvegházhatású gázok által nagyrészt elnyelődik. A folyamat meghatározó mozzanata az, amikor az elnyelődés 6

7 során az energia jellege megváltozik és a fényenergia hőenergiává alakul át. A légkör a benne megrekedt hőenergia miatt melegedik fel. (Dr. Kovács Ferenc, ) A legnagyobb gondot az okozza, hogy az emberi tevékenységek épp, hogy előidézik a káros gázok kibocsátását, mintsem csökkentenék. A légszennyezés miatt, a következő évben, akár 5C o -al is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. A felmelegedés fokozódását jellemzi azaz előrejelzés, mely szerint ezen viszonylag rövid időn belül az átlaghőmérséklet emelkedésének hasonló mértéke várható, mint ami a jégkorszaktól napjainkig terjedő időszakban végbement. Ennek nem mond ellent az, hogy egyes területekre korlátozódóan ez a felmelegedési tendencia elmaradhat vagy éppen ellenkezőleg, a hőmérséklet csökkenhet. Mindez azért jöhet létre, mert az átlaghőmérséklet emelkedése indítja meg az Északi- ill. Déli-sark jégsapkáinak olvadását, következésképpen az óceánok szintjének megemelkedését, jelentősen befolyásolva ezzel a Golfáramlat útvonalát és a regionális éghajlatokra kifejtett hatását. Mivel a Föld népességének háromnegyede tengerparton él, ezért a jégtakaró olvadásából eredő tengerszint-emelkedés több szempontból is jelentős globális probléma az ott élők számára. A gázok koncentrációja a légkörben, évről évre nő, amely azt bizonyítja, hogy nem lehet büntetlenül több milliárd tonnányi mérgező anyagot kibocsátani. (Dr. Kovács Ferenc, ) Az üvegházhatású gázok közé tartozik a fosszilis üzemanyagok égetéséből és az erdők pusztulásából származó széndioxid (CO 2), a szemétlerakókban keletkező metán (CH 4 ), más iparilag előállított vegyi anyag, a nitrogénoxid (N 2 O) és a vízgőz. 7

8 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) 2. Az üvegházhatást okozó gázok a) Széndioxid CO 2 : A széndioxid kibocsátás megnövekedéséért nagyrészt az emberek tehetők felelőssé (60%-os növekedés). Az iparilag fejlett országokban ez az érték 80%. A Földön lévő szénkészlet véges és a vízhez hasonlóan ez is ciklikus. Magyarországon a legnagyobb kibocsátásért a CO 2 tehető felelőssé, mely az összes kibocsátás 77%-ért felelős. (Kis-Kovács Gábor ) A szén körforgása a légkör és a felszín közötti anyagmozgást jelenti. A körforgás során ugyanannyi szén halmozódik fel, mint amennyi kibocsátásra kerül. A növények az ún. fotoszintézis által kötik meg a légköri széndioxidot és ezt a szenet a szöveteik építésére használják. Egy növény annyi széndioxidot köt meg, mint amennyit, pusztulásukat követően kibocsátanak. Az energiahordozók elégetése során azonban nagy mennyiségű szén keletkezik. A széndioxid többlet a légkörben halmozódik fel. Az esőerdők védelme, további pusztításuk megállítása rendkívül fontos környezetvédelmi cél, mert azok széndioxid-kötő tulajdonságának köszönhetően a szén folyamatos körforgását és a légkör CO2 tartamának csökkentését biztosítják. Az emberek és állatok szervezete is tartalmaz szenet, amit az elfogyasztott táplálékból nyer, majd végül széndioxid formájában távozik kilégzéskor. A fosszilis energiahordozók több ezer éves növényi és állati maradványok, és ebből adódóan széntartalmúak. Érdekesség, hogy míg a szén az eltemetett erdők maradványai, addig az olaj az óceáni növényi szervezetek átalakulásából származik. 8

9 1800 óta a légköri széndioxid szint 30%-kal nőtt, többnyire a fosszilis üzemanyagok elégetése miatt. Évente több mint 25 milliárd tonna széndioxid kerül a légkörbe. Ez a koncentráció több mint bármikor az elmúlt évben. A széndioxid, évig marad a légkörben. Magyarországon ez az arány 1940 és 1980 között a fosszilis energiahordozók égetéséből adódóan ötszörösére nőtt, majd az elkövetkezendő 10 évtől kezdve a négyszeresére emelkedett. (Mészáros Ernő, ) b) Metán CH 4 : A metán esetében is rá kell világítani arra a tényre, hogy az ipari forradalom kirobbanása óta a metán koncentráció a duplájára nőtt. A metánt baktériumok termelik, melyek oxigén hiányában szaporodnak el a szerves anyagokon. A természeti források a mocsarak, óceánok és termeszhangyák. Az emberi források közé tartozik a bányászat, a fosszilis energiahordozók égetése, állattenyésztés (trágya), a rizstermesztés (talajban lévő szerves anyag elegendő oxigén nélkül bomlik le) és a szeméttelepek, ahol ugyanaz a folyamat megy végbe, mint az előzőnél. A metán a légkörben évig marad fenn. A metán 10%-os arányt képvisel a teljes magyar ÜHG kibocsátásban. (Kis-Kovács Gábor, ) 9

10 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) c) Nitrogénoxid N 2 O: A 2008-tól 2012-ig terjedő időszakra 1 tonna N 2 O-kibocsátás globális felmelegedési potenciálját 310 tonna széndioxidéval kell egyenértékűnek tekinteni. (Stavros Dimas, ). A nitrogéndioxid természetes módon a talajban lévő baktériumok hatására szabadul fel az óceánokból és esőerdőkből. Azonban a nitrogén alapú műtrágya használata, valamint a fosszilis anyagok égetése csak néhány az emberi tevékenység okozta nitrogénoxid-kibocsátásra, mely az össz-kibocsátás 6 %- át teszi ki. Jelentős üvegházhatást létrehozó tényező azonban az, hogy a nitrogéndioxid 310-szer hatékonyabban nyeli el a hőt, mint a széndioxid. (Faragó Tibor, Kerényi Attila, 2003) d) Vízgőz: A vízgőz a természetes üvegházhatás 2/3-áért felel. A légkörben a vízmolekulák elnyelik a Föld által kisugárzott hőt, majd visszaverik minden irányba, felmelegítve a Föld felszínét, mielőtt végleg visszasugárzódik az űrbe. A víz az óceánokból és a szárazföldről kerül a légkörbe és vissza a párolgás, lecsapódás és csapadék révén. Mivel a meleg levegő több nedvességet tartalmaz, ezáltal emeli a hőmérsékletet, ami erősíti az éghajlatváltozást. Itt érdemes kitérni arra, hogy az emberi tevékenység jellemző módon nem növeli a légkör vízgőz mennyiségét. (GPIC, március) 10

11 3. Üvegházhatású gázok kibocsátása Magyarországon Az egyén nagy szerepet tölt be a mindennapi tevékenységével az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásban. Észre sem vesszük, hogy közben a tevékenység, amit folytatunk, milyen hatással van környezetünkre. Az alapvető probléma a berögződött helytelen szokásokban rejlik. Ez is azt mutatja, hogy a legfontosabb lépés a környezetre káros szokások megváltoztatása elsősorban a közlekedés és az ipar területén. Az egyének közvetlen módon felelősek a kibocsátásokért, melyek a lakóhelyükhöz és annak az energiafogyasztáshoz és közlekedésükhöz kapcsolódik. (Hányszor látjuk a buszon ülve, hogy a nagy teljesítményű gépjárművekben egy ember tartózkodik, aki maga a sofőr és nagy unalomban, kuplung fék, kuplung-fék szindrómában araszol a dugóban, amíg mi kérdőn nézve rájuk, integetünk a buszsávban elhajtó tömegközlekedési eszközről). Az egyén közvetett módon is hozzájárulhat a CO 2 légkörbe jutásához. Ez az az eset, mikor a megtermelt, előállított javakhoz helybe szállítás útján jutunk hozzá. Hiszen ki gondolja végig, hogy egy bizonyos gyümölcs (pl.:eper), amit a karácsonyi süteménybe teszünk, hogyan is jutott el a boltokba, vagyis milyen termelési-szállítási folyamatokon ment keresztül, amíg mi leemelhettük a polcról. Ebben a helyzetben az a teendő, hogy megválogatjuk, hogy élelmiszert választunk, tehát az évszaknak megfelelő és hazánkban is őshonos terméket vásárolunk. Magyarországon az energiaszektor a teljes kibocsátás 76, 1%-áért felelős. A fosszilis tüzelőanyagokból keletkező CO 2 a legnagyobb tétel az üvegházhatású gázkibocsátások közül. A mezőgazdaság a második legjelentősebb szektor, 11%- kel járul hozzá a teljes kibocsátáshoz. Az ipari szektor a harmadik legnagyobb kibocsátó hazánkban, a teljes kibocsátás 7, 5%-ért felelős. A hulladékszektor 5%- kal járul hozzá a teljes kibocsátáshoz.(ábra 1.) 11

12 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) Ábra 1. Ha sorba vesszük az üvegházhatást okozó gázokat (CO 2, CH 4, N 2 O), az első kibocsátási forrás a mezőgazdasági tevékenységekből származik, mivel ennek a szektornak a kibocsátásai a többi szektorra is kihatnak. Az olyan országok esetében, ahol a kereskedelem ebben a szektorban a legélénkebb, ez a hatás rendkívül nagy. Mezőgazdasági tevékenységek CH 4 és N 2 O kibocsátással járnak, a N 2 O kibocsátás legnagyobb része (69%) ebből a szektorból származik. Az ágazati ÜHG emisszió legfontosabb forrásai a mezőgazdasági talajok N 2 O kibocsátása, a trágyakezelés N 2 O és CH 4 emissziója és a haszonállataink emésztéséből származó CH 4 emisszió. Ezen adatokból következik, hogy a mezőgazdaság az egyik alapvető forrása az emisszióknak, tehát a lakossági élelmiszerellátás biztosítása (mezőgazdaság, szállítás, csomagolóanyagok, amit azonnal eldobunk) a legfőbb oka a gázkibocsátás döntő hányadának. (Dr. Borka György, ), (Marcel Deneu, ) A klímaváltozás korunk sürgetően megoldásra váró területe. Az átlaghőmérséklet növekedésével veszélybe kerül a természet egyensúlya, mely közvetlen hatással van az emberekre is. Az üvegházhatást okozó gázok, a fosszilis üzemanyagok égetéséből és az erdők pusztulásából származó széndioxid CO 2, a szemétlerakókban keletkező metán CH 4, más iparilag előállított vegyi anyag, a nitrogénoxid N 2 O és a vízgőz. 12

13 Magyarországon az energiaszektor a teljes kibocsátás 76, 1%-ért felelős, ezt követi a mezőgazdaság 11%-al, majd az ipar 7, 5%-al és végül a hulladékszektor a maga 5%-ával. Ebből is láthatjuk, hogy melyek azok a területek, ahol a kibocsátások csökkentése a legsürgetőbb. A következőben, ezt a gondolatot tovább vezetve vizsgálom az élelmiszerfogyasztás fontosságát. 13

14 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) III. Élelmiszerfogyasztás Az élelmiszerfogyasztással kapcsolatban, arra keresek válaszokat, hogy mennyiben befolyásolja az étkezi szokás az emissziók mértékét. Melyek azok az élelmiszerek és miért járnak nagymértékű energiafogyasztással? Valamint mit lehet tenni ezen a területen, hogy csökkenteni lehessen a kibocsátásokat? Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása szorosan összefügg a táplálkozási szokásainkkal A táplálkozás fontos szerepet tölt be a CO 2 kibocsátásokban: mivel egy átlagos étkezés alkalmával 3kg-nak megfelelő CO 2 jut a légkörbe. A gázkibocsátás az élelmiszer megtermelése, átalakítása, tartósítása, csomagolása ill szállítása során valósul meg. A háztartások táplálkozással összefüggő energia felhasználása pl. ételek hűtése, fagyasztása, sütés, főzés továbbá a konyhai elektromos készülékek működtetése szintén növelik a gázkibocsátás mértékét. Az élelmiszerek klímaváltozásra kifejtett hatása különböző az előállítás módszerétől és az előállítás és felhasználása helye közötti távolságtól függően. A következő példa is a fenti állításokat igazolja: Mindenekelőtt a nagyarányú HÚS fogyasztást lehet megemlíteni, mivel jelentős mértékben járul hozzá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, mielőtt eljutna addig a pontig, hogy tányérra kerüljön. Először is ezeket az állatokat táplálni kell és a haszonállatok eledelének megtermeléséhez nitrogén tartalmú trágyát használnak, mely szintén 14

15 szennyezi a légkört, a maga N 2 O kibocsátásával. 7 kg gabona szükséges 1kg marhahús ellátásához, 2 kg 1 kg csirkééhez. Meg kell említeni, hogy a tehén, a kecske és a juh esetében 15-20%- os nagyságú globális kibocsátás kapcsolódik az állatok tartásához. Azt azonban látnunk kell, hogy a kibocsátás mértéke nem azonos minden egyes húsfajtánál. Ugyanis 200 g- i csirkehús tízszer kevesebb üvegházhatást okozó gázkibocsátással jár, mint a marhahús esetében. Egy tonna BÚZA megtermelése körülbelül 110 kg-nyi karbont hoz létre. A kibocsátások 25%- a N 2 O tartalmú trágyából, míg 75%- a pedig a trágya és a traktorok üzemanyag termeléséből származó CO 2 idézi elő. A harmadik eset, a nem szezonális ZÖLDSÉGEK fogyasztása, melyek megtermelése több üvegházhatású gázkibocsátással járnak, mint az évszaknak megfelelő és szabadtéren megtermelt zöldségeké. Mindez a szállítás és a föld melegítésére használt energia miatt. Ezzel együtt érdemes megemlíteni a nem szezonális GYÜMÖLCSÖKET is, melyeket repülőn szállítanak a világ egyik pontjából a másikba, szor több benzint pazarolva el így, mintha helyi termelőktől vennék meg ugyanazt a gyümölcsöt abban az időszakban, amikor megterem. FAGYASZTOTT termékek rengeteg energiát emésztenek fel, mivel nemcsak az előállításukhoz szükséges, hanem speciális tárolást igényelnek és -18C o -on kell tartani a felhasználásig. Végül a gáz, amellyel a hideget biztosítják, földünk felmelegedésének egyik fő okozója. (Marielle Court, ) 15

16 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) Vásárlási döntéseinkkel tehát közvetlen befolyással vagyunk táplálékunk környezeti hatására. Ahhoz, hogy minimálisra csökkentsük vacsoránk környezeti hatásait: Vásároljunk helyi termelőktől és lehetőség szerint biogazdálkodásból származó termékeket. Ha ez nem áll módunkban, akkor igyekezzünk a lehető legközelebbit. Vásároljunk gyakrabban kevesebbet, ne folytassunk gyűjtögető életmódot. Igyekezzünk minél kevesebb beszerzést végezni autóval A már feldolgozott, félkész termékek helyett vegyünk friss szezonális zöldség és gyümölcs árut. Ezek a néhány adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy valóban mennyire fontos az egyén szerepe a klímaváltozásban és milyen módon képes harcolni ellene, vagy lassítani a folyamatokat. Az egyik legjelentősebb kibocsátási helyszín a háztartás (energiafogyasztás, felszerelés és építkezés), a közlekedés és az étkezés. Ehhez kapcsolódik még a hulladékfeldolgozás, azaz a szelektív hulladékgyűjtés. Az étkezési szokások megváltoztatásával, azaz, hogy milyen élelmiszereket támogatunk vásárlásaink során, kézzel fogható előnyös változásokat lehet előidézni a kibocsátások csökkentésének területén. 16

17 IV. Jövőkép Mindenki számára nagy kérdés, hogy a klímaváltozásnak milyen hatásai lesznek a jövőben? Mely földrészeket érinti majd? Néhol pusztító szárazság, máshol hatalmas árvizek várhatóak, miért? Mitől függ? Mennyiben tehető felelőssé az Ember ezekért a változásokért? A globális átlaghőmérséklet, akár már 2C o - s emelkedésének is beláthatatlan következményei lehetnek. Az éhínség, a betegségek, az árvíz illetve az aszály, csak egy-egy példa a jövőben várható katasztrófák közül. Mindemellett gazdasági összeomlás vár a szegény és a fejlődő országokra, azaz a legtöbb afrikai országra, Latin- Amerika és Dél-Ázsia egyes országaira. A nagy kiterjedésű jégmezők (Grönlandon és Antarktiszon) olvadásának következtében, számolnunk kell természeti katasztrófákkal. A sarkvidéken a felmelegedés kétszer gyorsabban zajlik, mint máshol. A jegesmedvék, a rozmárok, egyes madárfajok kipusztulhatnak, és több állatfaj maradhat élelem nélkül. A grönlandi jégsapka olvadásával, 7 méterrel emelkedne a tengerszint. A tengerszint emelkedésével pedig számos olyan terület fog víz alá kerülni, melyek a tengerszint alatt terülnek el. Aggodalomra ad okot az a tény, hogy a tengerek hőmérsékletének növekedésével a jégtakarók olvadása gyorsul. 17

18 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) A tengerszint alatt található területek többek között: Hollandia, Belgium, Németország egyes területei és Dél-Kína. Azonban gondolnunk kell a rengeteg part menti területre is. Ebből is láthatjuk, hogy a széndioxid kibocsátások következményei globális méreteket fognak ölteni, abban az esetben, ha nem történik előrelépés a széndioxid kibocsátások nagyarányú csökkentését illetően. (Marcel Deneu, ) A természetes élővilág pusztulása ránk is döntő hatással lesz, ugyanis egyes növények, és állatfajok pusztulása hatalmas gazdasági veszteségeket okozhatnak majd és ez által az életszínvonal is csökkenni fog. Ez a már említett szegény illetve fejlődő országokat fogja a legnagyobb mértékben súlytani. A gleccserek olvadása alapjaiban fogja megrengetni azoknak az embereknek az életét, akik a gleccserek nyújtotta vízből fedezik vízellátásukat. A gleccserek eltűnése aszályokat fog okozni és leginkább a mezőgazdaságra lesz drámai hatással. Tudnunk kell, hogy a fedetlen talaj több napfényt nyel el ezért jobban is melegszik, ami által még több jeget olvaszt el. (M. Ghislain GOSSE et M. Pierre STENGEL, ) A szélsőséges időjárás is egy példa a napjainkban lezajló klímaváltozások bizonyítékára. A nagy esőzések hatására több millió ember válhat hajléktalanná, betegedhet meg, és szenvedhet el hatalmas anyagi veszteséget. Legpusztítóbb hatása eddig: az áradásoknak, trópusi viharoknak és földrengéseknek volt. Fel kell készülni, hogy az elkövetkező 50 évben a ma még melegrekordnak számító hőmérséklet a jövőben átlagosnak fog számítani. Napjainkban a Föld felületének 30%- án van szárazság és várhatóan ez az érték egyre növekedni fog, ami azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz sem elegendő 18

19 víz sem élelem. A hőmérséklet emelkedésének következtében a sivatagok is terjeszkedésnek indultak, szegénységet vonva maga után. Hazánkban is érzékelhető majd a termésátlag csökkenése. A fejlődő országok termelésük akár egyötödét is elveszíthetik, ami komoly élelmiszerellátási gondokhoz vezethet, mivel nőnek majd az élelmiszerárak. A klímaváltozás körülbelül 40 országot érint majd súlyosan, ahol összesen 2 milliárd lakos él és ebből 450 millió alultáplált. Ezek az országok többnyire nem rendelkeznek konvertibilis valutával, amivel az importot finanszírozhatnák. A legfontosabb az, hogy lássuk, a klímaváltozás nem egy tőlünk, emberektől függetlenül végbemenő folyamat. Az igazság az, hogy a Föld természetes változásán túl, az ember jóval nagyobb mértékben felelős a klímaváltozásért, mint ahogyan azt sokan gondolnák. A leggyakoribb eset az, hogy a lakosság úgy véli, csak a gyárak vagy a nagy multinacionális vállalatok tehetők felelőssé a globális felmelegedésért, azonban ez az állítás csak részben igaz. Ma már tudjuk, hogy az egyénnek mekkora szerepe van folyamatok súlyosbításában. A másik eset az, amikor naivan intenek azokra a felhívásokra, hogy a környezeti hatások az ő házukat is elérik majd, még az ő életükben. Talán az a tény, hogy most már nemcsak az unokáik életéért vállalnak felelősséget, hanem a sajátjaikért is, hatásosabbnak bizonyulhat abban a felismerésben, hogy itt és most kell cselekedni egyéni szinten azért, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásában csökkenés következzen be. A jégsapkák olvadásával sok terület kerül majd víz alá, néhol a vízkészletek hiánya miatt szárazság várható, mely a hegyekben elolvadó hótakaró utánpótlásának hiányából származik majd. Az embereket felelősség terheli a klímaváltozás miatt, mindezt a környezetére káros magatartásuk miatt, mellyel a természetes folyamatokat felgyorsították. 19

20 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) Arra keresnek megoldási lehetőséget, hogy mivel lehet az embereket arra ösztönözni, hogy csökkentsék saját kibocsátásaikat, vállaljanak felelősséget érte, valamint milyen rendszer képes elérni az üvegházhatású gázok lényeges csökkentését. 20

21 V. Az egyéni karbon kereskedelem Az egyéni karbon kereskedelem egy megoldási alternatíva a háztartások széndioxid kibocsátásának csökkentésére. Melyek a rendszer alapelvei? Mely rendszerekre épül fel, ezek között mi a különbség? Hogyan működi ez a rendszer? A rendszernek milyen alternatívái léteznek? David Flemig és Lawrence Woodward derítették fel a rugalmasság fogalmát, mely az átalakulás koncepciójának központjában van. Ezzel érvelnek a Kereskedelmi Energia Kvóta (Tradable Energy Quota) rendszerének bevezetése mellett, mely az átalakulás egyik kulcsfontosságú eleme, és az egyetlen út, melyben biztosak lehetünk, hogy megvalósul. Hiszen nagy sokk előtt áll a világ, mely magába foglalja az energia, a klíma, a víz, és az étel fogalmát, valamint a szociális törést, a felhalmozott szennyező hulladékot, és különösen a nukleáris hulladékot. A fenntartható fejlődés már nem elegendő lépés a sorozatos krízisekkel szemben. A megoldás a fenntartható rugalmasságban és egyéni felelősségvállalásban rejlik. Az előbbi, egy politikai gazdaságot takar, mely megoldást ígér a krízisre. Ehhez szüksége van lokalizált közösségek megteremtésére, többek között azért, ha az egyik szektor tönkremegy, ne söpörjön végig az egész rendszeren. A lokalizált rendszeren belül elraktározhatóak a helyi értékek, bevezethető a helyi energiatermelés, disztribúció, valamint raktározás és helyi szinten könnyebben megoldható az együttműködés is. (David Fleming, ) Simon Roberts, a Centre for Sustainable Energy munkatársa úgy gondolja, hogy az egyéni karbon kereskedelem rendszere rendkívül csábító, mivel növeli az emberi viselkedés aspektusait, melyek eddig immúnisnak bizonyultak más 21

22 Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez Gr. Széchenyi István (Stadium) törvények és programokkal szemben. Erősíti és ösztönzi az egyéni felelősségvállalását a társadalomnak, mellyel elérhető, hogy visszaszorítsák nagy mennyiségű kibocsátásaikat. Az egyéni karbon kereskedelem egy alternatíva, a lehetőségek tárháza közül, amivel nagyobb mértékben csökkenthetjük a CO 2 kibocsátásokat, mint a zöld adózással. Az egyéni karbon kereskedelem garantálja az emissziók csökkenését, azáltal, hogy meghatározza az igénybe vehető karbon maximális árát, inkább mintsem, hogy csökkentené a keresletet. Valamint ugyanúgy fontos érv, hogy a karbon juttatás hatékonyabb lehet a szokások megváltoztatásában, és az egyének emisszióinak csökkentésének ösztönzésében, mint a zöld adózásból származó áreredményezés. Ahelyett, hogy a háztartásokat büntetésekkel sújtanák, éppen hogy előnyük származik belőle. Azonban sok háztartás nem veszi figyelembe a kapcsolatot a saját kibocsátásaik és a nagyobb lehetőség között. Az egyéni karbon kereskedés radikális lépésnek bizonyul, melyhez szükségesek az emberek viselkedésbeli változtatásaik. Több kérdés felmerül azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet működtetni egy ilyen rendszert és, hogy hogyan lehet megteremteni a polgári és politikai elfogadást. Ezek azok a kérdések, melyek eldöntik az egyéni karbon kereskedelem élhetőségét. Az egyéni karbon kereskedelem elleni szembenállás csökkenthető, ha nyilvánosságot meg lehet győzni három dologról. Az első, hogy a kibocsátások 22

23 csökkentése teljesen alapvető és lényeges, a második, hogy csak akkor lehet megvalósítani, ha az egyének felelősséget vállalnak a saját kibocsátásaikért és végül a harmadik, hogy az egyéni karbon kereskedelem egy becsületesebb és sokkal hatékonyabb módja az egyéni kibocsátások csökkentésének, mint más alternatívák, például: a zöld adózás. Az egyéni karbon kereskedelem elkerülhetetlenül ki fogja emelni a jövedelem és lehetőségek egyenlőtlenségét. Bármely olyan eszköz, mely arra hivatott, hogy korlátozza és csökkentse a háztatások karbon kibocsátásait, növelni fogja ezt az aggodalmat. Mint más politikák esetében is, ezeket az egyenlőtlenségeket meg kell határozni, valamint azt, hogy milyen esetekben érvényesül és szorul kompenzációra. Az egyéni karbon kereskedelem egy akadémiai munka témája volt már több mint egy évtizeddel ezelőtt, de mára már egy valódi életképes politikává nőtte ki magát, mely valódi akadályok legyőzésére szolgál. Az egyéni karbon kereskedelem sémában, az egyének igénybe veszik a juttatásokat a teljes nemzeti keretből. Az emberek beszolgáltatják az egységeiket, a vásárlásaik által eredményezett kibocsátások alapján, úgy, mint az elektromos áram és üzemanyag esetén. Azok, akiknek szüksége van, vagy egyszerűen többet szeretne kibocsátani, mint amennyi megengedett, venniük kell azoktól, akik nem használták fel kibocsátási keretüket. A piaci hatás ösztönzőleg hat az emberekre, hogy energia hatékony életvitelt folytassanak otthonaikban és csökkentsék kibocsátásaikat más terülteken is, mint a közlekedésben. Idővel, a teljes nemzeti keretet csökkenteni lehet párhuzamosan a nemzeti és nemzetközi megállapodásokkal. (Simon Robert and Joshua Thumim, november) 23