OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY MASTER PLAN OPCIÓK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY MASTER PLAN OPCIÓK"

Átírás

1 BEVEZETÉS A MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA DUNA MENTI OLIMPIA (I. VÁLTOZAT) A VÁROSMEGÚJÍTÁS OLIMPIÁJA (II. VÁLTOZAT) AZ ÉSZAKI OLIMPIAI PARK (III. VÁLTOZAT) A SZCENÁRIÓK EGYMÁSHOZ VISZONYÍTOTT ÉRTÉKELÉSE A VIDÉKI HELYSZÍNEK FEJEZET 1

2 BEVEZETÉS A budapesti olimpia mint városfejlesztést elősegítő eszköz megrendezése akkor hasznos a főváros számára, ha a Játékok kapcsán olyan a város számára szükséges fejlesztések valósulnak meg, amelyek az olimpia nélkül nem lennének elérhetők, vagy legalábbis megvalósítási idejük kitolódna. Ehhez feltétel, hogy az olimpiai helyszínek megválasztása egybeessen a városfejlesztés céljaival, térszerkezetének alakításával, az olimpia kiszolgálására felépített közlekedési rendszer utóhasznosítása pedig egy környezetbarát, lakható város megteremtésére legyen alkalmas. Fentiek érdekében az olimpiai helyszíneket úgy kellett kiválasztani, hogy azok összhangban legyenek a város fejlesztési elképzeléseivel, érvényben levő településszerkezeti tervével és a hálózatfejlesztési tervekkel. Ez nemcsak a lakossági szimpátia és a döntéshozói egyetértés megszerzése miatt fontos, hanem meg is gyorsíthatja és problémamentesebbé teheti a lebonyolítást, biztosítva, hogy az olimpia kapcsán a már megtervezett és egyébként is szükséges hálózatok épüljenek meg, valamint garantálhatja az utóhasznosítás lehetőségét és realitását. Az olimpiai helyszínek elrendezését illetően több lépcsős szűrés után egymástól három lényegileg eltérő területi változat került kialakításra: 1. A Duna menti olimpia a Duna tengely fejlesztésére épít és a városon belüli, Duna-parti tartalékterületek hasznosítására törekszik, 2. A városmegújítás olimpiája a városban már régóta sürgető és egyre inkább halaszthatatlanná váló rehabilitációt segítené elő, 3. Az Északi olimpiai park zöldmezős beruházás, a város északi peremén. A három változat a Budapest által kitűzött fejlesztési célokkal jellegükből következően különböző mértékben azonosul. A három változat mindegyike értékeket hordoz, de közülük a harmadik változat részben eltér a város olimpia nélkül elhatározott fejlesztési céljaitól. A Duna menti olimpia inkább szabad, belvároshoz közeli területeket értékel fel, a Duna tengelyre szervezi a 12. FEJEZET 2

3 rendezvényeket, a Duna az olimpia főutcája, a belváros együtt él a rendezvényekkel. A városmegújítás olimpiája egy ma leromlott minőségű városi teret értékel fel, a rehabilitációt szinte belerobbantja a város közepébe. Az Északi olimpiai park a főváros városrendezési szempontból szabadabban alakítható területein, az úgynevezett hátországban értékeli fel a sport és szabadidős funkciókat, jelentős zöldmezőt bevonva a városszéli területekből. Közlekedési szempontból a Duna menti olimpia nyitottabb, több oldalról feltárható, az igényeket széthúzza. A városmegújítás olimpiája koncentrálja az igényeket, a belső mozgások ha elválaszthatók a megközelítő és egyéb városi mozgásoktól könnyebben szervezhetők, ugyanakkor a megközelítés kockázatosabb, sebezhetőbb. Az Északi olimpiai park közlekedési feltárása a részletes vizsgálatok szerint többletfejlesztéseket igényel, ugyanakkor belső mozgásai viszonylag jól függetleníthetők a napi városi forgalomtól A MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA Miért éppen Budapest? Mi indokolja, hogy Budapest egy sikeres felkészülés esetén esélyesen pályázhat az elkövetkező évtizedekben olimpiai rendezésre? A városnak a globális folyamatok és az európai szándékok szempontjából kitüntetett geopolitikai helyzete van. Olyan adottságai vannak, amelyek lehetővé teszik a korábbiaktól és várhatóan a évi pekingi Játékoktól eltérő humánusabb, az urbánus térbe és létbe természetesebben integrálható Játékok megrendezését. (E szempontból különösen a Duna menti helyszínekre szervezett, a folyó mint az olimpia főutcája által a város szívébe, történelmi képébe illesztett rendezvény lehet egyedi hatású.) A HELYSZÍNKIVÁLASZTÁS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA A lehetséges olimpiai rendezvényhelyszínek meghatározásához, a Master Plan opciók kialakításához követett vizsgálati módszer az úgynevezett tölcsér módszer volt. A vizsgálat a lehetőségek teljes tárházából indult ki az ország teljes területét mint kihelyezett rendezvény helyszíneket tekintve, illetve a főváros és környéke teljes területét mint meghatározó rendezvény helyszínt elemezve egyaránt. Egy-egy sportág kihelyezéséhez, vagy labdajáték selejtezők kihelyezéséhez először a megyeszékhelyek, majd szűrés után a régióközpontok kerültek vizsgálat alá. A fővárosban és környékén 42 helyszín többlépcsős vizsgálata után alakult ki a részletesen elemzett három Master Plan opció. A vizsgálatok tapasztalatai alapján a 12. FEJEZET 3

4 helyszínválasztás szempontjaira az alábbi összegző megállapítások tehetők: A NOB rendezvényre vonatkozó előírásaiból eredően az olimpia rendező és központi városa Magyarországon csak Budapest lehet. A tág értelemben vett rendezvénysorozat helyszíne azonban az ország majd teljes területe, amennyiben: néhány sajátságos versenyszám mint a vitorlázás, lovaglás vidéki helyszínre telepítése indokolt lehet, sőt pl. a vitorlázás esetében elkerülhetetlen, a labdarúgó selejtezők helyszíne négy vidéki város is lehet, a néző- és látogatóforgalom koncentráltságát az ország egészére kiterjesztett turisztikai és kulturális programmal indokolt oldani, szállás férőhelyek vonatkozásában az ország majd teljes területét indokolt számításba venni. A fővárosba és környékére telepített rendezvény helyszínek elrendezésénél túl a térszerkezeti harmonizáción a javaslatok maximálisan figyelembe vették azt az elvárást, hogy a rendezvény igényelte fejlesztések javítsák a város épített- és természeti környezetének állapotát, a város életminőségét. A sporthelyszínek közlekedési kiszolgálása, a város olimpiai időszak alatti működése olyan kell legyen, hogy az ahhoz szükséges fejlesztések utóhasznosításai egy környezetében és közlekedésében megújult, lakhatóbb városi életfeltételhez teremtsenek jó alapot. A budapesti és a lehetséges vidéki sporthelyszínek megfelelnek az érvényes országos, regionális és települési, területi (szerkezeti, szabályozási, fejlesztési) terveknek, valamint a fejlesztésre és a védelemre kijelölt zónák figyelembevételének és a közlekedéshálózati szerkezetre vonatkozó elhatározásoknak. Budapest esetén nem automatikusan javasolható sok más városok olimpiai helyszínétől eltérően, hogy a város szélén épüljön fel egy olimpiai központ, egy olimpiai falu és mellette a sporthelyszínek. Hozzá kell viszont tenni, hogy e helyszínváltozat a NOB előírásainak egyébként megfelel. Budapestnek a területi terjeszkedés nem lehet célja, minden erejével belső területeinek felértékelésére, az alulhasznosított városrészek feljavítására kell törekednie. A város olimpiai üzenete közép-európai kulturális értéke akkor juthat kifejezésre, ha maga a város fogadja be az olimpiát, a település maga válik a Játékok és ezáltal a találkozások színhelyévé, ennek egyetemes üzenetével, a világon egyedülálló helyi sajátosságainak bemutatásával, Budapest fő értékeivel: topográfiai, természeti, építészeti értékeivel és Duna mentiségével. Csak olyan Master Plan opció, rendezvény helyszín javaslat lehet versenyképes, amelynek megvalósítása 12. FEJEZET 4

5 városfejlesztési értéket, utóhasznosítási előnyt hordoz, amelyhez a hírszolgáló közlekedési infrastruktúra a főváros legfontosabb közlekedésfejlesztési törekvéseit fedi le. Fenti értékeket az olimpia műszaki, telepítési megoldásainak úgy kell ötvözniük, hogy közben technikailag maximálisan meg kell feleljenek az olimpiai rendezvények NOB által meghatározott, illetve ajánlott szigorú előírásainak, különösen sporthelyszínek jó logisztikai rendszerbe szervezésével az olimpiai falu előírások szerinti telepítésével a sportolók, hivatalos küldöttségek és a látogatók egymástól térben és eszközben elkülönített biztonságos mozgatásával Az olimpiai helyszínek megfelelő közlekedési kiszolgálásának alapfeltétele, hogy: Magyarország, Budapest és az országon belüli más sporthelyszín, illetve kiegészítő helyszín Európából és a világ más pontjairól kedvezően elérhető legyen a szálláshelyek és sportrendezvény helyszínek között egy jól szervezett közlekedési lánc biztosítsa a megbízható kapcsolatot a sportolók és hivatalos küldöttségek utazásai az olimpiai falu és az egyes helyszínek között zavar nélkül és kiszámíthatóan történjenek a média szereplői gyorsan és biztonságosan eljussanak az eseményekre a Főváros közlekedési helyzete és közterületi arculata kiegyensúlyozott, vonzó környezetet biztosítson az események befogadásához és az olimpiai résztvevők jó hangulatához A rendezvényhelyszínek és a helyszíneket kiszolgáló közlekedési infrastruktúra együttesének megtervezésekor fontos szempont, hogy a különböző típusú, olimpiai célú utazások (sportolók, VIP személyek, média és nézők) egymástól térben és eszközben elkülönítettek legyenek és ne zavarják egymást. Mindezt úgy kell megtervezni, hogy a város mindennapi életéből fakadó ún. alapmozgások, utazások is kiemelt figyelmet kell, hogy kapjanak. Az országos tér- és közlekedésszerkezeti rendszerben a lehetséges olimpiai helyszíneket úgy kell elhelyezni, hogy azok megfeleljenek az olimpiai rendezvény előírásoknak (hálóba szervezhetőség, könnyű, gyors elérhetőség, viszonylag kis távolságok), valamint 12. FEJEZET 5

6 megfeleljenek az elhatározott közlekedésfejlesztések (vasúti- és közúti gyorsforgalmi hálózat) által jól feltárható területeknek, tehát ne váljék szükségessé további kiegészítő fejlesztés 2012-ig. További selejtező labdajáték helyszínekre figyelembe vett vidéki városok esetén fontos szempont az egyenletes terítés, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a legterheltebb távolsági kapcsolatok térségét további helyszínre igyekvő közvetlen forgalmak ne terheljék. E szempontból különösen az M1 autópálya és a Balaton miatt amúgy is kétszeresen terhelt M7 autópálya keresztmetszeti kapacitása lehet kritikus. E két autópálya mentesítésében nagy szerepe lesz az addigra megépülő M8 autópálya szakasznak és a dunaújvárosi Duna-hídnak. Helyszínek a budapesti tér- és közlekedési szerkezetben Az olimpia budapesti helyszínei többletigényének kiszolgálásához a város tömegközlekedési hálózata kiváló adottságokat kínál. Rögzíthető, hogy a város elkövetkező 10 évének kívánatos a város és környéke általános céljaival egybeeső közlekedésfejlesztése esetén az olimpia kiszolgálása alapvetően szervezhető a kötöttpályás tömegközlekedésre, különös tekintettel a lehetséges esemény helyszínek Duna menti észak-déli széthúzott városi, városkörnyéki elhelyezésére. A kötöttpályás hálózat és a közúthálózat összhangja, tehát az egyéni közlekedés és a tömegközlekedés egymásra építése, integráltsága az olimpiát kiszolgáló közlekedési rendszer sikerének alapja. E rendszerben a kétfajta mobilitási (közlekedési) mód összekapcsolásának pontjai és azok minősége (csomópontok és P+R rendszerek) meghatározó jelentőségűek. A HELYSZÍNEK MEGKÖZELÍTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA A távolsági és nemzetközi forgalom, tehát a látogatók térségbe, illetve szálláshelyre érkezésének formája (eszköze) ugyanis csak korlátozottan befolyásolható. A befolyásolás, az előre tervezett utazás terepe a helyszínre irányuló, illetve a helyszínek között bonyolódó utazások módjának befolyásolása. A koncepció fontos megközelítése, hogy távolról egy-egy konkrét (városon belüli) sporthelyszín felé közeledve több lépcsőben egyre csökkenjék a személygépkocsi használat volumene és egyre növekedjék a közösségi közlekedés és más környezetkímélő közlekedési formák használata. A fentiekhez szükséges eszköztár év alatt szükséges megvalósításához előzetes vezérkoncepcióként az alábbiak vázolhatók: 12. FEJEZET 6

7 az olimpiára gépkocsival érkező látogatók autóikat a város határán kialakított hatalmas, őrzött és ingyenes P+R parkolókban hagyják, ahonnan korszerű gyorsvasút vagy MÁV elővárosi vasút szállítja őket a városba a városi tömegközlekedés használata bármely olimpiai belépőjegyhez kötve ingyenes, a város belső útjainak használata ugyanakkor időszakosan díjkötelezett a belsőváros a budai körút nagykörút vonalán belül, a Duna menti zóna pedig az Árpád híd Lágymányosi híd között korlátozott autóforgalmú a hagyományos városi forgalom számára is Az olimpiai szállítás integrált közlekedési rendszert igényel Tekintettel az olimpia jelentette sajátos igényekre, különösen fontos a térség (város, szálláshely, stb.) elérhetőségét biztosító távolsági rendszerek és a városon belüli, illetve a helyszínek elérhetőségét biztosító lokális közlekedési rendszerek a szállítási stratégia elvei szerinti hatékony összekapcsolása annak érdekében, hogy minden esetben érvényesüljön a kívánatos közlekedési forma dominanciája. E szempontból kiemelt súlyt kell fektetni: a repülőtér (repülőterek) és földi kapcsolatainak összehangolt fejlesztésére a vasútállomások, pályaudvarok városi közlekedési szövetbe illesztésére az autópályák, gyorsforgalmi utak városi, elővárosi vasutakkal alkotott találkozási csomópontjainak magas szintű (intermodális) kialakítására, egy hatékony és több lépcsős P+R hálózat kifejlesztésére a Duna és kikötőinek sajátos, meghatározóan az olimpiai családot szolgáló hasznosítására, a helyszínek ilyen jellegű összekötésére, illetve ehhez kötve a hajózás és a kötöttpályás hálózatok kapcsolati pontjainak kialakítására (Dunától távol lévő helyszínek elérhetőségére) egy komplex információs, tájékoztató, forgalomirányító, telematikai rendszer létrehozása 12. FEJEZET 7

8 Számolni kell a sporthelyszínektől független utazásokkal is A technikai megvalósítás realitásai A főváros működőképességének megőrzése nemcsak a lakosság, hanem az éppen az olimpia kapcsán ideérkező látogatók egyéb (nem sportesemény megtekintéséhez kötődő) időtöltéséhez járuló mozgásigény érdekében is elengedhetetlenül fontos. Ez utóbbi, idegenforgalomhoz is köthető kiegészítő tevékenységek mozgástere elsősorban a tágabb értelemben vett történelmi városközpont: nagyjából a nagykörút vonala által határolt terület, természetesen nem éles, és a tervezés során tovább pontosítandó határokkal. Annak érdekében, hogy e fontos zóna élhetőségét fenntarthassuk, a területen belüli gépjárműforgalom erőteljes korlátozása válhat szükségessé, természetesen a tömegközlekedési kapacitáskínálat párhuzamos növelésével. A közúti forgalom visszafogása ezen a szinten önmagában már akadályozná a város működőképességét, illetve az innen kijjebb szoruló járművek a külsőbb városrészekben (éppen az olimpiai események zónájában) okoznának jelentős torlódásokat. Ennek elkerülésére a főváros közbenső- és külső zónájában az úthálózat elsősorban gyűrű irányú elemeinek megerősítése kívánatos. Természetes alapkérdés, hogy a térbeni és fizikai adottságok mellett Budapest (illetve az ország) rendelkezik-e a megvalósításhoz szükséges technikai forrás- és időháttérrel, tehát létrehozható-e a szükséges infrastruktúra háttér 2012-ig? A kérdés megválaszolásához indokolt áttekinteni az infrastruktúra költségek összetételét. Látható, hogy az infrastruktúra költségek ¾-ed része az elkövetkező 15 év, olimpiától függetlenül elhatározott, közlekedési hálózat fejlesztéseinek költsége, a költségek közel 50%-a pedig nem fővárosi, hanem olyan elhatározott országos közlekedési infrastruktúra fejlesztés költsége, melyek csak áttételesen illetve egyes esetekben csak kis részben kötődnek az olimpiához. Amennyiben tehát az olimpia megrendezésének fő gondolata tehát, hogy a rendezvények a Nemzeti Fejlesztési Tervben rögzített fejlesztések megvalósítását segítsék helyes, akkor a kérdés nem úgy merül fel, hogy létrehozható-e 10 év alatt az olimpiához szükséges infrastruktúra, hanem az alábbiak szerint: Magyarország és Budapest versenyképességéhez, a globális tőkefolyamatok és az európai integrációs lehetőségek kívánatos befogadásához szükséges-e az elhatározott országos- és fővárosi infrastruktúra fejlesztések legalább egy részének megvalósítása? Ha igen, akkor az egyre gyorsuló gazdasági folyamatok és térségi változások megengedik-e, hogy egy mai versenyhelyzetre évnél később történjék meg a gyakorlati válasz megadása? A kérdésre a felelet egy offenzív országstratégia esetén nyilvánvalóan az lehet, hogy szükségesek és nem halogathatóak a fejlesztések, és mint ahogy az érintett kormányzati- és önkormányzati döntéshozók sem vitatták soha az infrastrukturális elmaradottság felszámolásának mielőbbi szükségességét, csupán a céltudatosság- és forráshiány jelent újra és újra akadályt. 12. FEJEZET 8

9 Ezen akadályok leküzdéséhez az olimpia rendezése egy olyan sajátos és egyedi történelmi helyzetben teremt kihasználható többlet lehetőséget, amikor: az európai integráció folyamatában az indokolt, az ország helyzetét stabilizáló és a főváros alkalmasságát javító fejlesztésekhez megfelelő programok esetén külső források szerezhetők, a globális gazdasági- és tőkemozgások folyamatában Közép- és Kelet-Európa felértékelődött azzal a pozitív következménnyel, hogy egy tudatos országstratégiával e felértékelődésből jelentős forrás- és versenyelőny realizálható. A budapesti olimpiához szükséges közvetlen infrastruktúra igény döntően Budapesten és környékén jelentkezik. A jelen tanulmányból ugyanakkor kitűnik, hogy a kiadások nagyobb hányadát az országos közlekedési infrastruktúra fejlesztések teszik ki. Nem vitatható, hogy 2012-ig az M1, M3, M5, M6 és M7 gyorsforgalmi utaknak el kell érniük az országhatárt (Helsinki folyosók). Ezen túlmenően, legfeljebb az M8-as gyorsforgalmi út középső szakaszának kiépítése lehet a sugár irányú utak Budapest környéki szakaszának mentesítése érdekében vitathatatlan. A MÁV jelenlegi országos hálózata alapjaiban a jelölt forrásigények kisebb részletének felhasználásával alkalmas az olimpiai többlet igények levezetésére, de ki vitatná, hogy a vasúti közlekedés stratégiai szerepének erősítéséhez indokolt az elkövetkező évben a jelölt fejlesztések nagyobb részének végrehajtása? A Ferihegyi repülőtér fejlesztése a repülőtér regionális szerepének erősítéséhez elengedhetetlen és országos gazdasági érdek, a dunai hajózás feltételeinek olimpia igényelte megteremtése pedig a költségigények töredékét jelenti. A főváros és környéki kisebb költségrészt jelentő infrastruktúra forrásigények tartalmazzák az M0 (egyébként költségvetési forrásból megvalósuló) autópálya építését. Mellette két Duna-híd és két gyorsvasúti vonal építése jelenti a költségek nagyobb részét. Tíz évre e volumen kétségtelenül ambiciózus, de figyelembe kell venni az alábbiakat: valamennyi fejlesztés a már régóta hiányzó elemek utólagos megépítését (pótlását) jelenti, e fejlesztések nélkül Budapest közlekedése év múlva összeomlana. 12. FEJEZET 9

10 IDŐ- ÉS KAPACITÁS KORLÁTOK A rendelkezésre álló idő és kapacitások oldaláról vizsgálva a megvalósíthatóságot bizonyosan állítható, hogy a jelenlegi beruházás előkészítési és döntéshozói gyakorlattal a fejlesztések egésze nem megvalósítható. De az is bizonyossággal állítható, hogy a jogszabályok és kötelezettségek betartásával, a kellő építési kapacitások biztosításával, valamint egy következetes organizációval a fejlesztések megvalósíthatók. A jelenlegi fejlesztési lassúság fő oka nem a kivitelezői kapacitások hiánya, hanem az előkészítés lassúsága, a döntések elhúzódása és a folyamatos forráshiány. Átlagos tempót feltételezve is megépíthető az országban évi km autópálya, ez 10 év alatt km. Átlagos fúró kapacitással egy alagútfúró pajzs naponta m-t halad előre, évi 260 nappal számolva ez évente minimálisan 3,9 kilométer, vagyis 5 év alatt végig tud haladni a két metróvonal teljes mélyvezetésű szakaszán egyetlen pajzs-pár. De tudjuk, hogy több pajzs is munkába állítható, és hogy az alagútszakaszok egy része kéreg alatti vezetésű, ahová nem kell pajzs. A költségek egy jelentős része járműbérlés, melynek nincsenek kapacitás határai. Valamennyi szcenárióban megvalósítandó közlekedési infrastruktúra beruházás Jelenleg meglévő Építendő 2012-re várható Autópálya 448 km 328 km 776 km Egyéb gyorsforgalmi út 114 km 375 km 489 km Vasútvonal rekonstrukció (különböző mértékben) km 1350 km Metró, gyorsvasút 31 km 25 km 56 km Villamos 145 km 21 km 166 km Duna-híd (közúti) 13 db 3 db 16 db Városi főút 502 km 61 km 563 km Jelentősebb városi csomópont rendezés - 3 db 3 db 12. FEJEZET 10

11 BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE A technikai megvalósítás főbb kockázati elemei Az előkészítés az elmúlt évek beruházási gyakorlatából kiindulva a megvalósítás időkorlátai szempontjából nagyobb kockázatot jelent, mint a kivitelezés. A fő kockázati tényezők: a területmegszerzés és az engedélyezés. Mindkét tényező egy pozitív olimpiai döntés esetén azonnali kezelést igényel: a területmegszerzés esetén a hosszú jogi eljárás rövidítése és a spekuláció elkerülése érdekében, az engedélyezés esetén a bürokratikus folyamat racionalizálása érdekében. Javasolható, hogy a NOB Budapestre vonatkozó esetleges pozitív döntése másnapján hatályba lépjen egy olimpiai törvény, amely rögzíti a jogokat, kötelezettségeket, felelősöket és eljárásokat. A törvényt és más szabályozási feltételeket, a megvalósítás szervezetét stb. még a budapesti pályázat beadása előtt szükségesnek látszik elkészíteni, hogy pozitív válasz esetén késedelem nélkül már jogi, intézményi háttér álljon rendelkezésre az előkészítő munkák szokásosnál lényegesen hatékonyabb elvégzésére. TERVEZÉS A szükséges infrastruktúra létesítmények döntő hányadának terv-ellátottsága ma minimális. A tervezői kapacitás meglehetősen bő, de egyes speciális- és nagylétesítményi tervezések esetén kritikus lehet. Mivel az engedélyezési eljárások beindítása nem lehetséges tervháttér nélkül, ezért 2003 első negyedévében, a pályázat benyújtására vonatkozó esetleges pozitív döntés esetén a biztosan és olimpiától függetlenül is szükséges létesítmények terveztetését el kell kezdeni úgy, hogy harmadik-negyedik negyedévére már engedélyezésre és a kivitelezők közbeszereztetésére alkalmas tervek részlegesen rendelkezésre álljanak. KIVITELEZÉS Figyelemmel az egyidejűségi korlátokra és az egyébként megnyugtatóan bő és tovább bővíthető kivitelezői kapacitások határaira, a szükséges infrastruktúrák építését 2004 elején (már ma is részlegesen előkészített fejlesztések esetén 2003-ban) el kell kezdeni. Az időfolyamatba bele kell számítani a közbeszereztetés időigényét és azt, hogy különösen Budapest esetén, a város működésének fenntarthatósága is korlátozó tényezőt jelent. (A legutóbbi időkből is vannak rendkívül gyors építésre példák mint pl. a Bartók Béla út átépítése 2002-ben, vagy a Millenáris park megépítése 2001-ben, ez az ütem azonban 10 éven át csak nagy koncentrációval lehetséges.) EGYIDEJŰ ÉPÍTÉSEK LOGISZTIKAI KÉRDÉSEI Az egyidejű országos és fővárosi építések kockázatait a szükséges tervellátottság, a szükséges lebonyolítói kapacitás, és a szükséges kivitelezői kapacitás igénye mellett az érintett térségek építkezések időszaka alatti működőképességének fenntarthatósága is jelenti. Országos viszonylatban tekintettel a területi megosztottságra e kockázati tényező kevésbé 12. FEJEZET 11

12 jelentkezik, mint a szükséges forrás- és kapacitásigények kockázata. A szcenárió kiválasztása után, de függetlenül a preferált változattól Budapest esetén azonban több évre előretekintő építési master-plan tervben kell meghatározni az egyes fejlesztések sorrendiségét, egymástól való függőségét úgy, hogy pl. a városi forgalom elvárt színvonalú fenntarthatósága biztosítható legyen. E master-plan tervbe kell integrálni az építések időigényének és előkészítettségének szempontjait. Területi zavarás kockázata szempontjából kedvező, hogy új infrastruktúra fejlesztések döntően ma forgalom által nem, vagy csak kismértékben használt területeken illetve metró, gyorsvasút esetén térszín alatt valósulnak meg. A kritikus pontokat itt az új vonalak meglévő sugárirányú utakkal való keresztezéseinek építései adják, amely szakaszokat ütemezni kell. Térszín alatti vasutak esetén, forgalomzavarás szempontjából a mélyvezetésű megoldás kedvezőbb. Időtartam Tűrhető határon belül tartható a műszaki megvalósíthatóság kockázata Létesítmények előkészítésének és megvalósításának időigénye szempontjából Budapesten a 4. sz. metró az É-D-i regionális gyorsvasút a Duna-hidak és a körvasút menti körút jelentik a leghosszabb időt igénylő, így előkészítésben előresorolásra indokolt fejlesztéseket. Valamilyen szintű tervelőzménnyel mind a négy munka rendelkezik, de építés szempontjából értékelhető terv-előzménye csak a 4. sz. metró vonalának van. Természetes, hogy az indokolt infrastruktúra fejlesztéseket egy gondos master-plan alapján időben eltolva lehet végrehajtani. Tekintettel kell lenni arra, hogy az előkészítés, tervezés és építés időigénye gyakran megegyezik (egy Duna-híd esetén mintegy 3-3 év, összesen tehát 6 év). A 2012-es olimpia helyszínéről várható évi döntés közötti időintervallum és a fent említett együttes időigény minden bizonnyal haladéktalan és igen szervezett, gyors végrehajtást igényel majd az infrastrukturális beruházások terén. A fentiek alapján leszögezhető, hogy amennyiben erre vonatkozó sajátos (egyedi) törvényi háttérrel biztosítható az olimpia prioritása és az egyébként meglévő jogszabályok betartása és betarttatása, valamint a közreműködő kormányzati, önkormányzati és magán szereplők offenzív együttműködése, akkor feltételezvén a szükséges területek megszerzésének viszonylagos gördülékenységét a műszaki, technikai megvalósíthatóság kockázata egy évi olimpia megrendezése esetén a tűrhető határon belül tartható. 12. FEJEZET 12

13 A augusztus havi dunai árvíz előtérbe helyezte a kérdést: nincs-e túlságosan nagy kockázata különösen az 1-es számú (Duna menti) változat esetén az olimpiai helyszínek Duna közelébe telepítésének? A dunai árvíz nem technikai korlátozó elem megfelelő időpont választás esetén A kérdésre a válasz határozottan az, hogy nincs. Az álláspont indoka az alábbi: Az elmúlt több mint 60 évben (1940-től számítva) augusztus hónapban, a Duna vízszintje Budapestnél mindössze három alkalommal (együttesen 5 napon át) haladta meg a 7,00 m-es magasságot (7,09; 7,12; 7,81), és egyszer sem érte el a 8,00 m-t. (2002 augusztusában 8,48 m volt a vízszint). Figyelemmel a csekély gyakoriságra, a 2002-es évben tapasztalt állapot rendkívüli helyzetnek tekinthető, mint lenne tekinthető bármely más országban egy földrengés, tornádó, stb. A budai alsó rakpart tervezett rekonstrukciója kapcsán, a legalacsonyabb pályaszakaszok megemelésre, illetve bevédésre kerülnek. Így 6,80 m-es vízállásig a rakpartok szabadon használhatók (a mai 6,15 m-es értékkel szemben). Egy, a évhez hasonló dunai helyzet esetén nem csak a kiemelten Dunára szervezett olimpia lebonyolítása válna kockázatossá, hanem szinte bármely helyszínre szervezett olimpia. Budapesten a Duna tengely közlekedési szempontból olyan jelentős, hogy annak akadályoztatása minden esetben a város egészére lényegesen kihat. Azonban mint már rögzítésre került figyelemmel az elmúlt 60 év statisztikáira, kicsi a kockázata az augusztusi magas vízállásnak. A kötelező óvatosság keretén belül a kockázatok csökkenthetők akkor, ha a rendezvény időpont augusztus második felére, illetve szeptember első napjaira esik (pl. augusztus 18. szeptember 2.) vagy júliusi időponttal számolunk. OLIMPIAI KÖVETELMÉNYEK A HELYSZÍN-VÁLASZTÁSNÁL Az olimpiai helyszínek kiválasztásánál két szempontrendszer játszott meghatározó szerepet: az olimpia szempontjából: a helyszínek jól szolgálják a Játékok megrendezhetőségét, biztosítsák a problémamentes lebonyolítást mind a sportesemények, mint a látogatók számára megfelelő módon, a későbbi utóhasznosítás és a hosszú távú területi fejlesztő hatás szempontjából: olyan helyek kerüljenek kiválasztásra, amelyek nem igényelnek később feleslegessé váló beruházásokat, és ahol a befektetett pénzeszközök nem csak a megtérülést, de a terület és a környék felértékelődését is eredményezik, további fejlődését is lehetővé teszik, azaz a térséget olyan helyzetbe hozzák, hogy ott az önfejlődés lehetősége és a tőkevonzó képesség erősödjön. 12. FEJEZET 13

14 Az olimpia területi igényeinek kielégíthetősége a területi igények legyenek kielégíthetők mind a méret (sportlétesítmények és látogatói létszám elhelyezése), mind a speciális igények (terepviszonyok, szélviszonyok) oldaláról. A szükséges területnagyság jelentősen függ a megoldás módjától, a beépítés sűrűségétől, a létesítmények koncentrálásától ill. térbeli elosztásától, a közlekedés módjának függvényében a parkolóterületek nagyságától, stb. Összességében megállapítható, hogy a teljes olimpia (sporthelyszínek, olimpiai falu, médiafalu) minimális területigénye együtt ha körül mozog. A versenyekhez szükséges sportlétesítmények nettó alapterülete csak a pályák, stadionok és épületek (a parkolók és a környező gyalogos felületek, valamint az edzéshelyszínek nélkül) ha területet igényelnek. Az olimpiai falu területi minimuma ha körül alakul. A médiafalu kapacitása férőhely, ami a beépítés sűrűségétől és magasságától függően ha területet igényelhet. Ha a zöldbe ágyazottság igényét, a szükséges parkoló mennyiséget és a látogató tömegek mozgatásához szükséges gyalogos felületeket is számításba vesszük, a nettó területigény többszörösét kell biztosítani. A területigények azonban kielégíthetők több helyszín együttes figyelembe vételével is, nem követelmény az egy helyre szervezett olimpia. Budapest közigazgatási határán belül egy tömbben ekkora terület nem jelölhető ki, így ha városi olimpiáról beszélünk csak több területből képzett együttesként alakítható ki az olimpiai helyszín. Budapest határában, de a közigazgatási területen kívül egyben (vagy egy térségben) is kijelölhető a szükséges területnagyság. A területminőségi igények elsősorban egyes versenyek speciális szükségleteitől függenek. Ezek között a domborzati, a meteorológiai és talaj, illetve vízviszonyok játszanak szerepet a terület-kiválasztásnál. Megállapítható, hogy egyes speciális igények kielégítésére a fővároson belül nincs lehetőség, ezért néhány sportág versenyeit csak vidéki helyszíneken lehet lebonyolítani. A vitorlázás csak a Balatonon rendezhető meg. Az evezés és kajak-kenu csak állóvízben rendezhető, ezért amennyiben a versenyei a fővárosban kerülnek megrendezésre, úgy új épített pálya létesítésével kell számolni. Dombos terepet, jelentős szintkülönbséget igényel pl. a terepkerékpár és a tereplovaglás; valószínű, hogy a Budapest környéki hegyekben a tájvédelmi körzetek védettsége megengedi ezen versenyszámok megrendezését is. A területminőségi igények közé sorolható az olimpiai helyszínek esztétikai környezete is. Fontos tehát, hogy a helyszínek olyan területekre kerüljenek, ahol a város/ország vonzerői jól bemutathatók. Ez nem csupán szubjektív szempont, hanem ezáltal az olimpia imázsa és haszna is jelentősen emelhető. 12. FEJEZET 14

15 AZ OLIMPIA KÖRNYEZETI IGÉNYEI Az olimpia környezeti igényeinek kielégíthetősége több szempontból vizsgálandó: a megkövetelt vízminőségi igények kielégítése abszolút meghatározó tényező a vizes sportok helyszíneinek kiválasztásánál a pollen-mentesség a szabadtéri versenyek megrendezésénél fontos, ezért vagy az olimpia időpontjának kiválasztása kell, hogy a pollennaptárhoz igazodjon, vagy gondoskodni kell az előzetes pollen-mentesítésről a környezeti szennyezettség bármely helyszínkiválasztásnál korlátozó vagy kizáró szempont a terhelések optimalizálása a zökkenőmentes lebonyolíthatóság érdekében. Ennek több, egymástól különböző módszere lehetséges: egyik a területi megosztás, azaz a versenyhelyszínek több helyre csoportosítása, mivel így az egy térségben megjelenő létszám csökkenthető, ami a közlekedési és a környezeti terhelések oldaláról egyaránt kedvező másik lehetőség több összekapcsolódó funkció egymás közelébe koncentrálása úgy, hogy az egyes létesítmények gyalog megtehető távolságon belül legyenek, azaz közöttük a közlekedési eszközök használata szükségtelenné váljon. Az egyes szcenáriókat és a városi célokat tekintve, hosszú távú fejlesztő hatás szempontjából fontos: a vonzerők bemutatását lehetővé tevő helyszínek kiválasztása, hogy az olimpia kapcsán a hosszú távú turizmusfejlesztés lehetővé váljon, a külső imázs pozitív irányban változzon. Ezért a helyszíneket lehetőség szerint úgy kell kijelölni, hogy meglévő idegenforgalmi vonzerők közelében legyenek. A legfőbb városi célokat kell szolgálják az egyes szcenáriók a területek olimpiai hasznosításának (és utóhasznosításának) illeszkednie kell a város hosszú távú elképzeléseihez, lehetőleg Budapest érvényes településszerkezeti tervébe változtatás nélkül, vagy kisebb korrekciókkal beilleszthetők legyenek (ez egyébként az előkészítő munkák időtartama és szervezhetősége, valamint az utóhasznosítás sikere miatt is fontos szempont), a városfejlesztés céljait, tartalmi és térbeli irányait erősítsék, azaz segítsék annak a fővárosi elhatározásnak a megvalósulását, amely 12. FEJEZET 15

16 AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER ÖSSZEFOGLALÁSA a belső területi tartalékok hasznosítását, illetve a városrehabilitációt tűzte célul, szemben a település további extenzív terjeszkedésével a területek kapcsolataihoz szükséges infrastruktúra fejlesztések legyenek azonosak a város számára egyébként is szükséges fejlesztésekkel, tehát nemcsak az a cél, hogy felesleges beruházásokat ne igényeljenek, hanem az is, hogy lehetőleg az időben leginkább sürgető fejlesztések megvalósítását segítse elő az olimpia mert ezzel lehet a leghasznosabb a város számára, Az olimpia területi tervezésének összetett folyamata az alapvető területi, kapcsolati, környezeti, infrastrukturális elvek megfogalmazásával kezdődött, melyekre a későbbi elemzések értékelések felépülhettek. Az olimpiai helyszín egységek kiválasztásánál két párhuzamos szempontrendszer játszik meghatározó szerepet: az olimpia szempontjából: a helyszínek jól szolgálják a Játékok megrendezhetőségét, biztosítsák azok gyors és biztonságos megközelítését, a sportolók és a látogatók zavartalan elszállítását a versenyprogramokat követően, a későbbi utóhasznosítás és a hosszú távú területi fejlesztő hatás szempontjából: a területek előnyösek legyenek, olyan helyek kerüljenek kiválasztásra, amelyek nem igényelnek később feleslegessé váló beruházásokat, és ahol a befektetett pénzeszközök nem csak a megtérülést, de a terület és a környék felértékelődését eredményezik, további fejlődését is lehetővé teszik, azaz a térséget olyan helyzetbe hozzák, hogy ott az önfejlődés lehetősége és a tőkevonzó képesség erősödjön. 42 potenciális helyszín első közelítésben A fenti szempontok szerint kerültek megvizsgálásra azok a területek, amelyek valamilyen olimpiai célú hasznosítása felmerült Budapesten vagy közvetlen környékén. E helyszínek elsősorban az alapján kerültek kiválasztásra, hogy hol találhatók olyan területek, amelyek ma üresek, beépítetlenek, tehát az olimpiai célú hasznosíthatóságot a mai funkció nem akadályozza, ill. hol vannak olyan területek, amelyek be- vagy átépítése, rehabilitálása már régóta tervezett, és mint kiemelt akcióterületek szerepelnek Budapest Városfejlesztési Koncepciójában. A vizsgálatok eredményéről táblázatos összefoglaló készült (lásd a Függelék fejezetében), mely azt mutatja meg, hogy az adott terület a jelenleg érvényes településszerkezeti terv ill. közlekedésfejlesztési tervek szerint milyen olimpiai funkcióra lehet alkalmas. 12. FEJEZET 16

17 Ez azért fontos, mert más-más olimpiai funkcióhoz más-más városrendezési, környezeti és közlekedési követelményrendszer tartozik: az a terület, amelyik pl. kiváló olimpiai falunak, egyáltalán nem biztos, hogy megfelel versenyhelyszínnek is. Ezért minden területet elsődlegesen azon paraméterek, elemi követelmények alapján elemeztünk, hogy milyen funkcióra vehető számításba. Ezen belül további differenciálást jelentett, hogy a ma érvényes településszerkezeti terv és közlekedésfejlesztési tervek szerint a terület be tudja-e fogadni a felmerülő funkciót, avagy ehhez a településszerkezeti terv és szabályozási keretterv vagy a közlekedési tervek módosítására van szükség. Szűrési folyamat A következő fázisban az egyes helyszínek részletes értékelése történt meg, mégpedig az ott elhelyezhető funkció specifikus értékelési szempontrendszere alapján. Egyértelművé vált, hogy mely szempont szerint milyen helyezést ért el egy adott terület, tehát a kritérium rendszer érvényre juttathatósága területegységenként követhető. (lásd: Függelék) A vizsgált 42 terület közül a területenkénti értékelés alapján a továbbtervezés számára kiesett 14 db, maradt 28. (lásd ábra) Az önálló helyszínekből olimpiai szerkezetet kellett képezni A továbbtervezhető területek térbeli és közlekedési kapcsolhatóságának lehetősége meghatározza, hogy milyen területi kombinációk állíthatók elő úgy, hogy azok megfeleljenek az olimpiai elvárásoknak. Az olimpiai falu és a versenyhelyszínek, valamint a versenyhelyszínek egymáshoz való távolsági követelményei, az elérés minél rövidebb időtartama azt jelenti, hogy egy területi alternatívába az egymáshoz viszonylag közel fekvő vagy egymással jó közlekedési kapcsolatban álló területek szervezhetők. Követelmény, hogy az olimpiai faluból a sportolók a versenyhelyszíneket egyedi közlekedési eszközzel külön olimpiai sávon, lehetőleg 1 órán belül tudják megközelíteni, a nézőközönség pedig minél nagyobb arányban a tömegközlekedést tudja használni a versenyhelyszínekre. Ugyanakkor fontos, hogy minden területi változatnak saját karaktere legyen, azaz az olimpia területi imázsát meghatározza. Ezek alapján megkülönböztethetünk: a városba integrált olimpiát, ahol az olimpia rendezvényei a város belső területein zajlanak több helyszínen és Budapest nevezetességei szinte az olimpia részévé válnak, a város peremére helyezett, zöldbe ágyazott olimpiai parkokat, ahol egy térségbe koncentrálódik a legtöbb olimpiai funkció. Az ilyen változatban az olimpiai versenyhelyszínek többsége és az olimpiai falu közötti forgalom igen kedvezően megoldható, a külső forgalmi kapcsolatok pedig elsősorban a néző-, látogató forgalmat szolgálják. 12. FEJEZET 17

18 12.1. ábra 12. FEJEZET 18

19 12.2. ábra 12. FEJEZET 19

20 Az eredmény tizenkét területkapcsolási lehetőség E paraméterek alapján a tovább tervezendő területek öt alapváltozatba (ezen belül 12 alváltozatba) voltak besorolhatók: I. változat: a Duna menti olimpia, ahol a helyszínek nagyrészt a Duna vonalára, mindkét oldalon a partokra, ill. a szigetekre kapcsolódnak, valamint a Puskás Ferenc Stadion (mint az olimpiai főstadion) környékére szerveződnek. II. változat a K-Ny-i tengelyre szervezett olimpia, amely tömbösítettebb változat. A versenyhelyszínek térben kevésbé széthúzottak. Ezek a Puskás Ferenc Stadion környékére, annak D-i bővítési területeire valamint a Fehér út térségére, a Népligetre és a Józsefváros egyes területeire terjednek ki. A II. változaton belül felmerült két további alváltozat (II/b, II/c) kidolgozása is, amelyek a Puskás Ferenc Stadion és kibővített térségének létesítményeit: II/b a Csepel-É-i szigetcsúcs, II/c az M3 és a városhatár menti térség használatával kapcsolnák össze. III. változat az Északi olimpiai park, melynek négy alváltozata van aszerint, hogy az e térségben hasznosítható területek milyen kombinációban kapcsolódnak össze. A területek között két meghatározó méretű térség a Budakalászi tavak környéke, ill. az M3-M0 csomópont környéke. A lehetséges változatok közül a III/a egy kizárólag budai oldali változat, ahol a városon kívüli területekkel a város É-i részének területei (Mocsárosdűlő, Aquincum) összekapcsolhatók III/b a Duna kétoldali területeinek kapcsolásával előállítható Budakalász Békásmegyer Káposztásmegyer változat III/c az előző változat területi kiterjesztése az M3-M0 csomópont térségéig, III/d az M3-M0 csomópont önálló olimpiai parkként való kialakítása esetleg kiegészítve a Csömör felé eső területekkel IV. változat a Déli olimpiai park, melynek legjelentősebb területei a Csepel-szigeten az M0 autópálya mentén találhatók. E változatnak három alváltozata került kialakításra: IV/a a teljes olimpiai park az M0 két oldalán, nagyrészt Szigetszentmiklós közigazgatási területén helyezkedne el, IV/b a Csepel déli helyszínek a más változatokban is szereplő Csepel É-i szigetcsúcson levő területekkel társulva alkotnának szcenáriót, IV/c az előző változat kiegészíthető két folyóparti budai helyszínnel, az M0 hídjának budai hídfőjével és a tervezett 12. FEJEZET 20

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

2 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE...2

2 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE...2 2...2 2.1 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FELÉPÍTÉSE...2 2.2 MEGJEGYZÉSEK A JELENTÉSSEL KAPCSOLATBAN...5 2.3 FELHASZNÁLT ANYAGOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...5 2. FEJEZET 1 2 2.1 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

AZ INTERMODALITÁS ÖSSZKÖZLEKEDÉSI SZEMPONTRENDSZEREK

AZ INTERMODALITÁS ÖSSZKÖZLEKEDÉSI SZEMPONTRENDSZEREK AZ INTERMODALITÁS ÖSSZKÖZLEKEDÉSI SZEMPONTRENDSZEREK Előadó: Molnár László Egyensúly Városok Kontrasztok Kontrasztok Azonosságok Azonosságok Azonosságok Melbourne Rotterdam Szingapúr Szingapúr Melbourne

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Olympic Agenda 2020 elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Olimpiai Bizottság Közgyűlés 2015. február 6. Agenda 2020 - Cél

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A magyarországi CEF projektek

A magyarországi CEF projektek A magyarországi CEF projektek Thoroczkay Zsolt főosztályvezető Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2014. január 22. Nemzeti Közlekedési Stratégia projektjei Vasúti Közúti A CEF projektek területei Vasúti

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 Pécs, 2013. május 23. ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 / Tartalom Az előadás során érintett témakörök: 1. Az ITS Master Plan szerepe a városoknál 2. BRT Bus Rapid Transit, közösségi közlekedés

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK. Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC

VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK. Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK TERVEZÉSÉNEK TAPASZTALATAI Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC TÁRSASÁGUNK A FŐMTERV ZRT. Az ország egyik legnagyobb infrastruktúra tervezője 60 éve aktív

Részletesebben

A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása

A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása Budapest 2007. szeptember 13. Dunai hajóforgalom lehetőségei Budapest elővárosi és belső közlekedésében

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Utak és környezetük tervezése

Utak és környezetük tervezése Dr. Fi István Utak és környezetük tervezése Autópályák szolgáltató létesítményei 1 Autópályák szolgáltató létesítményei Az európai gyakorlattal összhangban a magyar autópályák és autóutak mellé telepítendő

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KÖZGYŰLÉS. Balatonfüred, 2015. november 28.

KÖZGYŰLÉS. Balatonfüred, 2015. november 28. KÖZGYŰLÉS Balatonfüred, 2015. november 28. Bejárható Magyarország Program előzménye Kormány 1184/2013 (IV.9.) határozata alapján A Bejárható Magyarország program legfőbb célkitűzése az ország minél részletesebb

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

KÖVETKEZŐ 2-3 ÉV FELADATAI

KÖVETKEZŐ 2-3 ÉV FELADATAI SZERVEZETI, JOGI HÁTTÉR ÉS TERVI HÁTTÉR MEGTEREMTÉSE Az új városfejlesztési osztály integrálása, a megnövekedett feladatcsomagnak megfelelően Városfejlesztési alap létrehozása az önkormányzati forrásokon

Részletesebben

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A megvalósíthatósági tanulmány célja Megvalósíthatósági tanulmány: döntéstámogató elemzés A pályázati kiírásnak megfelelően feladatunk egy olyan átfogó elemzés elkészítése,

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

A Budapest Főváros VIII. kerület Horváth Mihály tér rehabilitációjának tervezési programja

A Budapest Főváros VIII. kerület Horváth Mihály tér rehabilitációjának tervezési programja A Budapest Főváros VIII. kerület Horváth Mihály tér rehabilitációjának tervezési programja 2014 1 Bevezetés A Budapest VIII. kerület Horváth Mihály tér a városrész szívében található, a Baross utca tengelyében,

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Noah M. Steinberg elnök-vezérigazgató VÁROSFEJLESZTÉS A DUNA MENTÉN 2010. május 6. BEMUTATKOZÁS A WING Zrt. az egyik legnagyobb magyar ingatlanvállalkozás.

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC MEGVALÓSULT FEJLESZTÉS CITY LOGISZTIKA LOGISZTIKA, EGYBEN. A Budapest

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE. Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged

FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE. Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged TÁRSASÁGUNK A FŐMTERV ZRT. A közlekedés minden szakterületében részt veszünk Kötöttpályás tervezési tevékenységeink Közúti

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

1. Szétválasztható-e a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.

1. Szétválasztható-e a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt. 1. Szétválasztható-e a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) rendelkezései által meghatározott szolgálati nyugdíj

Részletesebben

OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A VÁROS ÉS AZ OLIMPIA

OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A VÁROS ÉS AZ OLIMPIA 9...2 9.1 AZ OLIMPIA MINT A VÁROS REGIONÁLIS SZEREPKÖRÉT ERŐSÍTŐ ESZKÖZ...2 9.2 AZ OLIMPIA MINT A VÁROS ADOTTSÁGAIT FEJLESZTŐ ESZKÖZ...4 9.3 AZ OLIMPIA MINT A VÁROSI KÖRNYEZETET ÉS ÉLETMÓDOT HARMONIZÁLÓ

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Kaposvár Tóth István Alpolgármester Csomóponti átvezetések, Kereszteződések Elemváltások Kezdet- és végződés kialakítása Dalos Péter tervezőmérnök

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Mit jelent. a városfejlesztés? Mi az, hogy integrált fejlesztés? Mit jelent a stratégia? Integrált: Integrált városfejlesztés ZUGLÓ 2009-2020

Mit jelent. a városfejlesztés? Mi az, hogy integrált fejlesztés? Mit jelent a stratégia? Integrált: Integrált városfejlesztés ZUGLÓ 2009-2020 ZUGLÓ I VS 2009-2020 Mit jelent a városfejlesztés? A városfejlesztés: Városi folyamatok irányának, sebességének tudatos, tervezett befolyásolása A működés, a működtetés hatékonyságának, eredményességének

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

ADOTTSÁGOK TÖRTÉNELMI MÚLT KERÜLET KIALAKULÁSA RÉGI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN 1836 1927

ADOTTSÁGOK TÖRTÉNELMI MÚLT KERÜLET KIALAKULÁSA RÉGI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN 1836 1927 Megjegyzés: Jelen összeállítás a 2014. június 26-án csütörtökön, a Soós István Borászati Szakközépiskolában megtartott Záró Vezetői Városfejlesztési Kerekasztalon Rumi Imre kerületi főépítész által bemutatott.ppt

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése

A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése KÖZOP 5.5.0-09-11-0027 KÖZLEKEDÉSI PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSI NAPOK Visegrád, 2013. november 26-27. Dobrocsi Tamás Előzmények 2011 novemberben Kormányhatározat

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Közösségi közlekedésfejlesztési igények Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) Verzió 2.0

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Elıterjesztés Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága számára Tárgy: DDOP-5.1.2/B-11 kódszámú

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben