BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Tőzsde- nemzetközi pénzintézetek szakirány A KISVÁLLALATOK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FŐ HAJTÓEREJE?! A NÉMET ÉS A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETELEMZÉSE, A KORMÁNYOK KKV POLITIKÁJA Budapest, 2006 Készítette: Várnai Kata

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés...6 A német és magyar gazdaság jelenlegi helyzetének összefoglalója...6 II. Gazdasági áttekintés GDP Költségvetési hiány Államadósság Munkanélküliség Szociális ellátórendszerek reformigénye Infláció III. Kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban Definíció KKV-k fontossága IV. KKV szektor és a fejlesztését szolgáló politikák megjelenése Magyarországon és Németországban Magyarország Németország...23 V. A német és magyar KKV-k összehasonlítása a számok tükrében Vállalkozások száma és összetétele Területi megoszlás Vállalkozások megoszlása jogi formánként Foglalkoztatás Bruttó hazai termék Jövedelmezőség...29 VI. A két ország KKV politikája Fejlesztési politikák elemei és a paradigmaváltás Európai Unió iránymutatása Jogi szabályozás és gazdasági környezet a. Magyarország...34 b. Németország Fejlesztési programok az EU Charta szellemében a. A magyar vállalkozásfejlesztő program i. A hazai költségvetésből finanszírozott programok ii. Hazai finanszírozású négylépcsős hitelprogram...40 iii. MFB hitelprogramjai...44 b. Német állam pro mittelstand programja... 48

3 i. Finanszírozási lehetőségek...51 ii. KfW bankcsoport hiteltermékei Európai források i. Az Unió regionális politikája...55 ii. Nemzeti Fejlesztési Terv eredményei...57 iii. Új Magyarországért Fejlesztési Terv előkészületei...59 iv. Németország Stratégiai Kerettervei...60 VII. Finanszírozási lehetőségek Finanszírozás gátjai Banki közvetítőrendszer i. A hazai hitelpiac KKV felé fordulása...65 ii. Kérdőíves felmérés eredményei a német hitelpiacot illetően...71 VIII. Összefoglaló: 1. A fejlesztési politikák értékelése a. Magyarország b. Németország Záró gondolatok IX. Melléklet (táblázatok, ábrák) X. Irodalomjegyzék...108

4 Táblázatok jegyzéke: 1. Táblázat: A magyar bruttó hazai termék értéke és volumenindexei Táblázat: Németország gazdasági növekedése között 3. Táblázat: Európai Unió, Japán és az Egyesült Államok GDP növekedés adatai Táblázat: A német és magyar államháztartás egyenlege Táblázat: A német vállalatok száma 2003-ban méret és jogi forma szerint 6. Táblázat: Német KKV-k gazdasági ágak szerinti megoszlása 2003-ban 7. Táblázat: A magyar és német vállalatalapítási számok összehasonlítása 8. Táblázat: A működő magyar vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint 9. Táblázat: A működő magyar vállalkozások száma gazdasági ág szerint 10. Táblázat: Működő magyar vállalkozások száma megyénként Táblázat: Regisztrált magyar gazdasági szervezetek száma, jogi forma szerint Táblázat: A német bruttó hazai termék értéke tartományonként Táblázat: A Konvergencia Terv bevételi és kiadási oldali előirányzata 14. Táblázat: A bevételi és kiadási oldal tervezett reformja 15. Táblázat: A magyar mikróhitel kihelyezései 16. Táblázat: Széchenyi Kártya folyósításai 17. Táblázat: Az Aif szervezetei a KKV K+F tevékenységének elősegítése, támogatása érdekében 18. Táblázat: A német KfW bank hiteltermékei 19. Táblázat: A GVOP második prioritásának pályázatai 20. Táblázat: A GVOP negyedik prioritásának fennmaradt forrásai 21. Táblázat: Az új Magyarország fejlesztési terv operatív programjainak listája 22. Táblázat: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak megoszlása : Táblázat A Német Stratégiai Kerettervek forrásainak megoszlása a tartományok közt 25. Táblázat: Az uniós források megosztása a második és harmadik célkitűzés értelmében, Németországban 26. Táblázat: A bankok KKV és egyéni vállalkozói hitelei végén 27. Táblázat: A KKV-nak kihelyezett forint- és deviza-hitelállomány Táblázat: A KKV hitelek aránya az összes kihelyezéshez Táblázat: Németországi bankok aktívái Táblázat: A hazai megszorító intézkedések feltételezett hatásai

5 Ábrák jegyzéke 1. Ábra: A magyar államadósság GDP-hez viszonyított aránya Ábra: Magyar munkaerő-piaci folyamatok Ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása az EU-ban Ábra: A magyar infláció 1989 és 2005 között 5. Ábra: A regisztrált vállalatok számának alakulása a magyar gazdaságban Ábra: Vállalatalapítások Németországban 1995 és 2004 között 7. Ábra: A Német KKV-k méret szerinti megoszlása 8. Ábra: A magyar vállalatok méret szerinti megoszlása Ábra: Német vállalatalapítások tartományonként Ábra: A nem pénzügyi vállalkozások banki hitelállományának volumen változása méretcsoport szerint 11. Ábra: Sajáttőkével való ellátottság 12. Ábra: Adóterhek (EU 15-ök 2003, EU Ábra: Az Operatív Programokra érkezett pályázatok az NFT 1. keretében 14. Ábra: A GVOP kiírásaira érkezett pályázatok megoszlása 15. Ábra: Keleti tartományok munkanélküliségi rátája Ábra: A kelet országrészbe áramló beruházások csökkenő mértéke Ábra: Munkaerőköltségek összevetése a keleti és nyugati országrész között

6 I. Bevezetés: A német és magyar gazdaság jelenlegi helyzetének összefoglalója: Magyarország és Németország gazdasága kihívásokkal néz szembe, amelyekben sok a közös pont. A különböző területeket érintő reformszükséglet (munkaerőpiac, egészségügy, oktatás, vállalkozási környezet javítása) mind hazánkra, mind Németországra jellemző. A németországi kritikus állapotokat a német egység megvalósítására vezethetjük vissza, magyarországi helyzetért pedig a rendszerváltás megtörténte óta halogatott tényleges reformok és struktúra átalakítása nélkül végbement liberalizációt vonhatjuk felelősségre. A két fél (német-magyar) gazdasági együttműködése tette lehetővé, hogy mindkét ország halogassa a következetes reformpolitikát. Németország számára új piacok jelentek meg a közép- és kelet-európai országok formájában, az export bővült. Magyarországon megvalósult a külgazdaság liberalizálása importliberalizáció formájában, aminek hatására nagymértékben megnőtt az import volumene, de az engedélyezési rendszer eltörlése, a piacra jutás feltételeinek megkönnyítése folytán bekövetkező exportbővülés kiegyenlítette azt. Még annak ellenére is, hogy árfolyam felértékelő politikát folytatott az ország, így legalább az inflációs hatást letörték. De miután mindkét fél esetében kimerültek a dinamikus tényezők, világossá vált, hogy a szerkezetátalakítás nem halogatható, és nem valósítható meg egy politikai cikluson belül. A Szovjetunió felbomlásával Magyarországnak is hozzá kellett látnia a gazdaság átalakításához, és azt egy tényleges, kereslet és kínálat függvényében működő piacgazdasággá kellett alakítania. A piacgazdasági transzformáció egy nagyon lassú folyamat, hiszen a társadalomnak fokozatosan kell alkalmazkodnia a megváltozott körülményekhez. A választási ciklusok, mint mindenhol, pedig tovább nehezítik a folyamatot. A négyéves időszak elején, a választási ígéretek teljesítése után következhet egy kis költségvetési szigor, hiszen a javuló foglalkoztatottság, GDP növekedés és csökkenő infláció növelik az újraválasztás esélyét. Azonban az országgyűlési választásokat megelőző élénkítő, fogyasztásorientált, erőltetetten antiinflációs, s mindezek hatására egyensúlyvesztő gazdaságpolitikát a választások után rendszerint kényszerű kiigazítás követi 1. Nem véletlen az sem, hogy a reálkeresetek és nyugdíjak maximuma mindig választási, vagy az azt megelőző évre esik. 1 Karsai Gábor (2006): Ciklus és trend a magyar gazdaságban oldal 6

7 Az Unió elvárásai, sőt azon túlmenően a szankciók kilátásba helyezése a rossz gazdasági mutatók miatt, a realitásokkal való szembenézés felé, a gazdaság teljesítményétől elszakadó életszínvonal növeléstől a fogyasztásnak a gazdaság teljesítményhez való hozzáigazítása felé kell vennie az irányt a hazai kormányzatnak is. 2. A rendszerváltás óta nem valósult meg igazi, irányvonalat kijelölő reformtervezet, bár kísérletek mindig voltak, de az azt követő négyéves ciklusban a visszájára fordult. Ilyen reformok, illetve kényszerű kiigazítások voltak: Antall József alatt a Nemzeti Megújhodás programja és 1991-től a Kupa program, 1995 Bokros csomag; Orbán kormány nem jelentette be a költségvetési változtatásokat, de 1999-ben kiigazításhoz kezdett, legnagyobb attrakciója az anti-bokros csomag volt; Medgyessy kormány is csak 2004-ben deklarálta kiigazításait, igazi jóléti kormányzás következett (nyugdíjemelés, 50 százalékos béremelés, adómentes minimálbér, családi pótlék). A jelenlegi kormány az Unió által szeptember elsejére bekért konvergencia programjának, és az euro bevezetése mellett tett elkötelezettsége bizonyítása érdekében kénytelen reformokhoz nyúlni, amelyeket az Új egyensúly nevű programjában foglal össze. Már megszülettek olyan törvények, mint áfa emelés, EVA kulcs emelése, kamatadó, emelik az egészségbiztosítási járulékot, gázárak támogatásának csökkentése, tandíj hozzájárulás bevezetése, pedagógusi óraszám emelése. Frissen megválasztott kormány még sosem volt olyan népszerűtlen, mint most Gyurcsány Ferenc kormánya. (2006. szeptember 20.-i adat) De Németország sem az, ami volt. Németország hallatán az embernek egy erős, megbízható gazdaság képe ugrik be. Egy olyan országé, amely Európa szívében fekszik, az európai növekedés motorja, és a pénzügyi stabilitás terén iránymutató. A kiállítások, jó autók, fejlett ipar, likvid tőzsdék, a tehetős utazni vágyó nyugdíjasok országa, és egyébként is Nyugat, ahol még a kerítés is kolbászból van (illetve Wurstból.) Azonban a kép változni látszik, a sajtóban évek óta olvasni arról, hogy Németország olyan súlyos problémákkal küzd, mint a munkanélküliség, vagy a nagyon lassú ütemű GDP növekedés. Sajnos ezen problémákat egyre kevésbé képes ellensúlyozni a nagy volumenű export teljesítmény. A 2005-ös év második felében az előrehozott választások szolgáltattak témát a német, és a nemzetközi sajtónak egyaránt. Szoros verseny, megannyi egyeztetés és kompromisszum után Angela Merkel tudhatta magáénak a nagykoalíció (SPD-CDU-CSP) kancellári címét. Első női, ráadásul kelet-német származású kancellárként bizonyítania kellett, hogy megállja 2 HVG szeptember 16.XXVIII. évfolyam 37.szám 7

8 a helyét. Sokan csúfos bukásra számítottak, de az újdonsült kancellár asszony rácáfolt a negatív várakozásokra, és bámulatos diplomáciai sikereket ért el. Merkel volt az, akinek az utolsó pillanatban sikerült Blairt és Chiracot rávennie arra, hogy ésszerű kompromisszumot kötve megszavazzák december végén az Európai Unió következő hét évre ( ) szóló költségvetését. Németország évi nettó hozzájárulása 10,4 milliárd eurót tesz majd ki, ezzel az ország gazdasági erejéhez mérten ismét a legnagyobb nettó befizetővé válik, holott az ország fizetési hajlandósága és legfőbbképp képessége igencsak romlott az utóbbi években. Az összeg ugyanakkor, így is a GDP 1 százaléka alatt marad, miként azt a kormány szerette volna. A Merkel- féle javaslat mindezek ellenére nem kapott komolyabb kritikát otthon sem, a koalíciós partner szociáldemokraták is kiálltak mellette. Sikerének titka talán őszinteségében, nyíltságában rejlik. Márciusban a súlyos gazdasági helyzet, a sztrájk a közalkalmazottak körében és a madárinfluenza szolgáltatott mindennapos témát a sajtónak. Az Európai Bizottság ismét figyelmeztetni kényszerült Németországot, mivel az ötödik éve sérti meg a Maastrichti konvergencia kritériumokat. Nemcsak ezek, de további belpolitikai problémák is megoldásra várnak (költségvetési hiány csökkentése, a nagy ellátó rendszerek, valamint a Szövetségi Köztársaság politikai berendezkedésének reformja), így most ismét Angiere vetődik a világ szeme, hogy a külpolitikában teljesített bravúrt folytatni tudja-e a belpolitikában is. Tavasszal még úgy tűnt, hogy a kancellár asszony számíthat az emberek bizalmára, mert az eddig bevezetett reformok, és kihirdetett reform célkitűzések dacára, a közvélemény-kutatók adatai szerint Merkel jóval Schröder vagy akár Kohl azonos időszakban mért szimpátiamutatója feletti eredményt ért el januárban. Ám most Németországban is nagy az elégedetlenség, holott a gazdasági mutatók javuló tendenciát mutatnak. A kormány külpolitikai sikereiből táplálkozó népszerűség kezd kihunyni. Az adóbevételek 20 milliárd euróval haladták meg az év azonos időszakának számait. Szakértők szerint ez a január elsejével életbe lépő, három százalékos általános forgalmi adó emelés hatása lehet, hiszen sokan előrehozták beszerzéseiket. Kérdés, hogy az emelés után tovább növekednek-e az adó bevételek, vagy a fogyasztás mértékét visszafoghatja. Holott a gazdasági jelentések évek óta a belső forgalom megtorpanásával magyarázzák a gazdasági visszaesést. A nagy elosztó rendszerek átfogó reformja még mindig várat magára, kimenetele bizonytalanságot kelt. Bár ennek részeként emelik a 8

9 nyugdíjkorhatárt 67 évre és a munkanélküli-biztosítás szigorítását is célul tűzték ki. Újabb hasonlóság Magyarországgal, hogy a német lakosság (78 %) ellenzi a reformokat, ugyanakkor jobban akar élni, és kedvezőbb gazdasági mutatókról akar hallani. Ami viszont Németországban különösen bosszantja a közvéleményt, hogy a kormány a vállalkozói adók csökkentését tervezi (társasági adó 38-ról 30 százalékra való csökkentését.) a gazdasági bővülés érdekében. Németország nemzetközi tekintélye és súlya eközben növekszik, az amerikai Forbes magazin szeptember első hetében Angela Merkelt választotta a világ legnagyobb hatalmával rendelkező politikus asszonyának. 3 Tehát míg ott épp a vállalkozói szférának nyújtott növekvő támogatás kelt feszültséget, addig hazánkban a vállalatoknak is nehézségekkel kell szembenézniük. Mindkét országban általános vélemény szerint minden bajok okozója a gazdaság lassú ütemű növekedése és az adósságállomány. Így a legégetőbb feladatnak az országok ismét növekedési pályára állítását tartják. A stratégiai elképzelések szerint pedig, ez a belső kereslet és a vállalkozói aktivitás ösztönzésével érhető el. Ez azonban ördögi kör, mert a lakossági fogyasztás Németországban például azért alacsony, mert rosszak a gazdasági kilátások, nincs kellő bizalom; de gazdasági növekedés éppen a bizalom és költekezés hiánya miatt olyan lassú. A reformtervek kiemelkedő szerepet tulajdonítanak a Kis- és Középvállalkozásoknak, melyek szintén szenvednek a belső kereslet hiánya miatt. Ez az a kör, mely például a német kormánytól a négyéves 25 milliárd eurós gazdaságélénkítő program nagy részének (9,3 milliárd euró) támogatását élvezi, mivel otthon érdekelt, és méreteinél fogva nem helyezi át termelését olcsóbb munkabérű országba, valamint a legtöbb főt foglalkoztatja. Dolgozatomban vizsgálom a két ország gazdaságpolitikájának a vállalkozói szektorra gyakorolt hatását. Vajon a megvalósuló programok, makrogazdasági és KKV fejlesztési törekvések ellentétben állnak-e egymással, illetve milyen lehetőségei vannak egy magyar kis- és középvállalkozásnak, és mit ígér ehhez képest Németország ennek a szektornak. Bemutatom miben is rejlik a vállalkozások ezen körének jelentősége, valamint, hogy a jelentőségük mennyire kerül elismerésre támogatások - legyen az akár pénzügyi vagy adminisztrációs könnyítések - formájában. Hiszen papíron mindkét ország célul tűzte ki a 3 HVG szeptember 9. XXVIII. évfolyam 36. szám. 9

10 szektor még erőteljesebb támogatását és fejlesztését, amitől az egész gazdaság felhúzását remélik. II. Gazdasági áttekintés: Az országok makrogazdaságának bemutatását azért tartom fontosnak, mert az esetleges gazdasági elégtelenségekre adott válaszok és politikai döntések befolyásolják a vállalkozások mindennapi működését. E mellett a kis- és középvállalkozások döntő többsége a belföldi piacra, azon belül is inkább a lakossági piacra termel. Így a fogyasztás visszafogását eredményező gazdaságpolitika nagy kihatással van rájuk. Nem célom a két ország összehasonlítása, mert fejlődési útjuk, méretük, világgazdasági jelentőségük eltérő. De érdekesnek tartom megvizsgálni az olykor hasonló gazdasági probléma kezelését szolgáló politikák eltéréseit és közös pontjait a jó példa nyerése céljából. A német és a magyar gazdaság sok tekintetben hasonlít, mindkettejük növekedése az export teljesítmény és a belső kereslet függvénye, valamint bizonyos problémáik is megegyeznek: a) Lassuló gazdasági növekedés, bár a 2006-os év erre rácáfolni látszik. Németország 2,2 százalékos GDP arányos gazdasági növekedése történelmi magasságúnak számít, ami európai viszonylatban is kiemelkedő. b) Állami költségvetés hiánya c) Államadósság d) Munkanélküliség e) Szociális ellátó rendszerek reformigénye f) Keleti országrész felzárkóztatása g) Maastricht megsértése h) Belpolitikai viszályok a) A rendszerváltást követően a magyar GDP folyamatosan csökkent 1994-ig. (lásd 1. Táblázat) es gyors növekedést ismét kétéves lassulás követte, majd 1997 óta többékevésbé stabilan növekszik a gazdaságunk. A fogyasztás viszont nem esett akkora mértékben, mint kezdetekben a termelés, így a termelés mértéke nem állt egyensúlyban a 10

11 kereslettel, ezért szükség volt a fogyasztás erőteljes visszaszorítására. Ezt a Bokros-csomag meg is teremtette, amelynek pozitív hatásaként, a gazdaság növekedésnek indult. Majd az Orbán-kormány alatt a bérek emelése, 2002-ben a választási ígéretek és a 100 lépés program ismét drasztikusan növelte a keresletet, a fogyasztás megugrott. A belföldi felhasználás ban évi átlagban 5,4 százalékkal nőtt. Megkezdődött az emberek eladósodása (hitel boom, 2003-ben kiugróan sok, 44 ezer új lakást adtak át). Ennek következménye a es költségvetés kiigazítása, továbbá 2004-ben a reálbérek csökkenése és az államháztartási hiány növekedése. Az EU csatlakozást követően a lakosság fogyasztása már csak 2,8 százalékkal nőtt. 4 Annak érdekében, hogy a gazdaság egyensúlyban maradjon, a reálbérek nem növekedhetnek a GDP növekedés kétharmadánál nagyobb mértékben, különösképpen a beruházások vonzása érdekében. A bruttó keresetek 2005-ben 7 százalékkal növekedtek, az infláció mértéke 3,5 százalék volt, tehát a reálbér növekedés 3,5-4 százalék között alakult. Ehhez képest a gazdasági teljesítmény 4 százalékkal bővült csupán. A bruttó hazai termék növekedése jövőre mindössze 2,1 százalékos lesz, de 2008-ra is csak 2,6 százalékra emelkedik, és 2009-ben éri el újra a 4,1 százalékot 5 A német gazdaság ötvenes éveit a gyors növekedés határozta meg, a hatvanas években az ország a foglalkoztatás bajnoka volt. A hetvenes években a stabilitási, a nyolcvanas években az export világbajnoki címet érdemelte ki. Ezután 1990-ben, a sikertörténet politikai megkoronázásaként, létrejött a német egység, amelyet azóta többen a visszaesés legfőbb okaként tartanak nyilván. Ekkorra a nyugati világ elérte a német stabilitás szintjét, a valuták erősebbek lettek a német márkánál. A nyolcvanas évek export teljesítményének köszönhetően a hatalmas folyó fizetési mérleg többlet még átsegítette az országot az egységesítés zűrzavarain. A német valuta volt a vezető valuta Európában. Németország diktálta a monetáris feltételeket a szomszédos országoknak, miután a dollárarany alapú Bretton Woods-i rendszer felbomlott (1971). Németország átvészelte az olajválságot, a német márka stabilitásának megőrzésével, sőt mi több, az ország nagyobb növekedést és jólétet tudhatott 4 Tovább lassul a magyar gazdaság. 5 Konvergencia terv. 11

12 magáénak, mint szomszédai. Még a kilencvenes évek elején is Németország diktálhatta, hogyan is működjék a Monetáris Unió. Ám a kilencvenes évek óta az ország reálgazdasági teljesítménye fokozatosan romlik. A 2. Táblázat mutatja, hogy 1995 és 2005 között végig igen lassú mértékű volt a gazdasági növekedés. A német gazdaság 2005-ben csupán 0,9 százalékkal bővült, szezonálisan és a munkanapok számával kiigazítva 1,1 százalékos a szövetségi statisztikai hivatal által mért növekedési ütem. Ez a 2004-ben mért 1,6 százalékos adathoz képest visszaesés ban egész évben stagnált a gazdaság, és azt megelőző tíz éven belül a legrosszabbul teljesített ben 0,1 százalékkal, 2001-ben 1,2 százalékkal, 2000-ben pedig 3,2 százalékkal bővült. Az egyedüli kivétel a év, de az sem mondható kiemelkedően magasnak. Sajnos nem írható minden a világgazdasági körülmények számlájára, hiszen ugyanebben az időszakban az Egyesült Államok is jól teljesített, valamint az EU átlag is jóval magasabb volt a német éves GDP növekedésnél. Németország, Olaszországgal karöltve váltogatták egymást az utolsó helyen. (lásd a 3. Táblázatot) b) A választási kiadásokkal és az adóterhek csökkenésével függ össze az is, hogy a választási években a legmagasabb a költségvetési hiány is. A 2005-ös költségvetési hiány csökkenése a Budapest Airport vagyonkezelési jogának eladásával magyarázható. Időközben az Unió figyelmeztetett, hogy az ebből befolyó pénzt nem lehet a hiány csökkentésére felhasználni, mivel a 464 milliárd forintot részvényértékesítési bevételnek kell tekinteni os évre 10 százalék körüli hiányt prognosztizál a Konvergencia program is, amelyet ugyan a Bizottság tudomásul vett, de annak betartását és a reformok véghezvitelét szigorúan ellenőrizni fogja, félévente beszámolót kérve. Adatok: 4.táblázat Németország idén már ötödik éve szegte meg a Maastrichti kritérium rendszer azon elemét, amely szerint a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát óta, sikerül az országnak folyamatosan elódázni a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében kiszabható szankciókat, de idén Jaoquin Alumnia gazdasági és pénzügyi uniós biztos keményen fellépett. Ugyan örvendetesnek találta, hogy az idei hiány a várt mértéknél 6 HVG szeptember 9. XXVIII. évfolyam 36. szám 12

13 kevesebb (3,5 %) lett, de kijelentette, hogy Németország sem kerülheti ki a túlzott deficit eljárást. Az ország azonban ismét haladékot kapott. Az Unióval kötött megállapodás értelmében 2006-ban még megengedhető egy 3,3 százalékos mutató, de amennyiben a 2007-re tervezett 2,5 százalékot nem teljesíti az ország, akkor szankciókat szab ki a Közösség, melynek értéke maximálisan 10 milliárd euróra rúghat. c) A hazai államadósság a évi GDP-hez viszonyított 61 százalékról, idén 67,3 százalékra, 2007-re 70,9 százalékra emelkedhet. A konvergencia terv 2009-re jósol először csökkenést. (1. Ábra). A német mutató a GDP százalékában 68 százalékot mutat. d) Az 2. Ábráról látszik, hogy a hazai munkanélküliség mutató a rendszerváltástól egészen 2000-ig meredeken csökkent, majd 2004-ig bezárólag stabilizálódott 6 és 7 százalék közötti szinten. Az utóbbi két évben emelkedésnek indult ugyan a mutató, de jelenleg 7,3 százalék európai viszonylatban még igen kedvezőnek mondható. Lásd 3. Ábrát. Ez a munkanélküliség egyrészt a korábbi gazdasági növekedés lassulásának tudható be, másrészt a munkaerőpiac szerkezeti átrendeződésének. Inkább a regionális különbségek és a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliségi ráta (20 %) aggasztóak. Az egészségügy és nyugdíjrendszer reformját zászlajára tűzte a jelenlegi kormány is. A változtatások szükségességében egyetértés van, a megvalósításban nem. A vizitdíj, a háziorvosok adatszolgáltatási kötelezettsége, a kórházi ágyak számának csökkentése, nyugdíjkorhatár emelése nagy ellentéteket váltott ki a társadalomban. Németországot is sújtja az öregedő népesség és magas munkanélküliség problémája, hatalmas terhet róva ezzel a dolgozókra és szociális intézményekre. A munkanélküliség krónikus mértékét (hivatalos munkanélküliségi ráta: 11,6 % 2005-ben) 7 a gazdasági szerkezet és a munkaerőpiac merevsége (szigorú szabályok korlátozzák az elbocsátást, és a béreket egységesen nemzeti szinten állapítják meg) idézi elő, és sajnos alapvető változtatások híján fenn is tartja. A német kormány a problémák felszámolása érdekében Agenda 2010 elnevezéssel átfogó reformcsomagot indított útjára, amelynek célja a termék 7 Brüsszel, november 15. Bulletin Quotidien Europe, No Készítette: dr. Süveges András, munkatárs Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete 13

14 és munkaerőpiac rugalmasságának, dinamikájának biztosítása-részben a szociális ellátórendszerek átalakítása útján, továbbá a bürokratikus akadályok lebontása, a járulékok lefaragása elsősorban adócsökkentéssel. A reformintézkedések érintik az oktatást, a kutatás-fejlesztés és az innováció területét. e) A német keleti tartományok modernizációja és integrációja még mindig hatalmas költségeket emészt fel, a nyugatról keletre irányuló pénzügyi juttatások durván 70 milliárd dollárt tesznek ki évente. A szociális megállapodás második generációja, a Solidarpakt II közt további 156 milliárd EUR-t biztosít a keleti országrésznek 8. f) A Maastrichti kritériumok közül egyedül a pénzügyi stabilitás követelményének tudott megfelelni Németország. Az infláció mértéke: 2 % volt 2005-ben. A magyar rendszerváltás okozta sokk és a fogyasztás visszafogásának természetes velejárója volt az infláció megugrása. Az infláció csökkentésének ígérete fontos politikai eszközzé vált, és világpiaci folyamatokat figyelmen kívül hagyva mesterségesen fogták vissza a gyógyszer, az energia, és a közlekedési árak emelkedését. Pár ingadozástól eltekintve az infláció mértéke fokozatosan csökkent (4. Ábra). A 2002-es választások alkalmával is jelentős szerephez jutott az infláció visszaszorításának hangoztatása, ami szintén a gyógyszer és energia árak korlátozásának, illetve az erős forintnak a következménye volt. A 2004-es emelkedést (6,8 százalék) az árkorlátok lebontása okozta, majd 2005-ben soha nem látott mélységben volt az árszínvonal változása, amihez az áfakulcs október elsejei csökkentésének is köze volt ra azonban ismét növekedéssel számolhatunk. Az inflációs félelem és a jegybanki alapkamat szoros kapcsolatban állnak ben annak mértéke még 22 százalék volt februárjában mutatta a legmagasabb értéket, ekkor 28 százalékon állt novemberéig csökkent az értéke, ekkor ismét 12,5 százalékon állt, de mivel a évi decemberi 9,5 százalékos érték is magasnak mutatkozott, nem csak az inflációhoz, hanem a külső finanszírozás hozamszintjéhez és a hazai piacon kialakult referenciahozamokhoz képest is, mértékét egészen a 6 százalékos mélypontig 8 Német Stabilitási és Növekedési Paktum 14

15 csökkentették. Ekkora a hitelállomány jelentős része (főleg vállalkozói körökben) devizában realizálódott, kitéve ezzel magukat az árfolyam kockázatnak. Ugyan ekkor erős volt a Forint, elsősorban abból adódóan, hogy maga az állam euróban vett fel hitelt, valamint, hogy a beáramló működőtőke folyamatos forint vásárlói nyomást jelentett. Jelenleg (2006. október 25.) 8 százalékon áll az alapkamat a Ft romlása és az infláció növekedése miatt. 9 9 MNB statisztikák 15

16 III. Kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban: 1. Definíció: január 1.-én lépett életbe az Európai Unión belül a KKV fogalmának új meghatározása, amely minden tagország számára egységes és kötelező érvényű januárja előtt ugyanis az egyes tagállamok különbözőképp értelmezték a kis- és középvállalkozások fogalmát. Németországban létezett a legmagasabb limit, itt az 500 főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalatot tekintették kis vállalatnak. A KKV-k kevesebb, mint 250 főt foglalkoztató olyan vállalkozások, amelyekben nincs irányító szerepe egy vagy több nagy intézménynek. Mikro-vállalkozásoknak azokat nevezzük, ahol az alkalmazottak száma 10 főnél, az éves forgalom és a mérleg-főösszeg 2 millió eurónál kevesebb. Kisvállalkozások azok a cégek, ahol az alkalmazottak száma 50 főnél kisebb, valamint az éves forgalom és a mérlegfőösszeg 2-10 millió euró között alakul. A közepes vállalkozásoknál az alkalmazottak száma fő, az éves forgalom millió euró között, a mérleg-főösszeg pedig millió euró közé esik. Kritérium Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Foglalkoztatottak száma <10 < (fő) Éves forgalom/mérlegfőösszeg < (m euro) Függetlenség Egy vagy több intézmény kevesebb, mint 25%-os tőke részesedése, vagy szavazati joga 31. Táblázat- A kis- és középvállalkozások definíciója Forrás: 16

17 2. A KKV-k fontossága: Egészen az 1970-es évekig, az olajválságok kitöréséig alábecsülték a kisvállalkozások jelentőségét. A gazdasági elméletek a haladás kulcsát a nagyvállalati szektor fejlesztésében látták. Ám az olajválság hatására megváltozott gazdasági körülményekhez ez a szektor nem tudott olyan gyorsan alkalmazkodni, mint a kisebb vállalatok. A gazdasági fejlődés fő motorjává a gyors válaszadási képesség vált, és ebben a kis vállalatok bizonyultak hatékonyabbnak, méretük és rugalmasságuk miatt. Így a XX. század végén javult a kisebb üzemek versenyképessége és a nagyságrendi megtakarítások elvesztették korábbi kulcs szerepüket a műszaki fejlesztésben. A kisvállalatok létszám bővülése azzal is magyarázható, hogy a nagyvállalatok takarékossági szempontból bizonyos tevékenységeiket kihelyezték (outsourcing), továbbá a szolgáltatások piaca rohamosan bővülve meghozta a tercier szektor térnyerését. Az új szolgáltatásokat nyújtó (logisztika, számítástechnika, támogató központok) kisvállalatok hatékonyan támogatták a nagyvállalatok tevékenységeit. De hozzájárult a kisvállalatok növekvő számához a társadalom igénye is az önálló munkára. A kisvállalatok gyorsabban cserélődnek, szűnnek meg, alakulnak át, a technológiai újításokat kihasználják, így magasabb termelékenységgel tudnak működni. A kis- és középvállalkozások hatékony közreműködői a jövedelemtermelés növelésének. Különösen a kézműipari és kereskedő, valamint a szolgáltató vállalkozások teljesítménye járul hozzá a gyorsabb gazdasági növekedéshez. Az innováció területén is nagy jelentősége van ezen vállalatoknak. A feldolgozóiparban az innovatív vállalkozások 95 %-a, tudásintenzív szolgáltató szektorban pedig 98 % -a tarozik a KKV körébe. Innovatívságuk mellett létszámuk is élénkíti a versenyt, mert nehezítik a monopóliumok kialakulását. Minél több szereplő van jelen egy piacon, annál élénkebb a verseny, ami kedvez a gazdaságnak. Hozzájárulnak olyan elmaradottabb régiók és települések felzárkóztatásához, amelyek nem jelentenek vonzó telephelyet a nagyvállalatok számára. Munkahelyteremtő képességük sem elhanyagolható szempont, ugyanis a szektorban dolgozók a foglalkoztatottak kétharmadát teszik ki. Az Európai Unió is csak a nyolcvanas évek elején fordított nagyobb figyelmet a szektorra, felismerve a benne rejlő lehetőségeket. Korábban az ipar versenyképességének megvalósítását a nagyvállalatoktól várta. A tapasztalat azt mutatta, hogy minél kisebb egy 17

18 vállalat, kezdetben annál inkább csak a hátrányait érzékeli az egységes piachoz való csatlakozásnak, mivel kisebb kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és a verseny nagyobb súllyal nehezedik rá. Ám a változásokra gyorsabban képesek reagálni nagyobb társaiknál, az innovatívságuk kiemelkedő. Éppen ezért, az EUROSTAT elindította 1990-ben a Vállalatok Európában (Enterprises in Europe) című kiadványsorozatát; a Bizottság pedig Kisvállalati Jelentéseit (The European Observatory for SMEs) 1992-ben. Az Európai Unión belül a cégek 99 %-át teszik ki a KKV-k (23 millió vállalkozás), amik körülbelül 75 millió embernek kínálnak munkalehetőséget. A KKV-k 91 százaléka pedig a mikrovállalkozás kategóriájába esik. 10 Németországban és Luxemburgban nincs különbség a KKV és a nagyvállalatok közti termelékenységben sem. A legtöbb vállalat Olaszországban van, második helyen Németország áll. 11 A kis- és középvállalatok képezhetik a gazdasági működés gerincét, mégis az Unió számára az egyik legnagyobb kihívást a vállalkozói kedv megteremtése jelenti, hiszen lakóinak 60 százalékában még csak fel sem merült a vállalatalapítás gondolata

19 IV. KKV szektor és a fejlesztésüket szolgáló politikák megjelenése Magyarországon és Németországban: Magyarország Magyarország gazdasága egyértelműen agrárjellegű volt, az első világháború kitörésekor a keresők több, mint négyötöde élt a mezőgazdaságból. Az ipar megjelenési formáját egészen a XIX. század közepéig a céhek jelentették. A hazai vállalkozástörténet az 1859-es, a vállalkozások teljes szabadságát kimondó törvénnyel kezdődött, majd 1872-ben eltörölték a céheket, helyettük ipartársulatok szerveződtek. Az erőteljes iparosodás is mezőgazdasági jelleget öltött. Az őstermelő többség mellett a gyáripari foglalkoztatottak száma meghatszorozódott és a kisiparosok is megkétszereződtek az első világháború kitöréséig. Érdemes megjegyezni, hogy ekkor a nagy üzemek alkalmazotti létszáma nem haladta meg a száz főt, tehát mai értelmezésben inkább középvállalkozói kategóriába sorolhatnánk őket. 12 A háború után egyrészt a nagy területvesztés, másrészt a gazdasági válság következményeként megnőtt a kisvállalkozói létszám. Sokan arra kényszerültek, hogy önállósítsák magukat, mert Magyarország elvesztette hagyományos piacait, emiatt a nagy szervezetek bomlásnak indultak, és nagy volt a munkahiány ben a magyar ipar 3900 gyártelepének több, mint a fele kisüzem volt, 20-nál kevesebb munkással. Az önálló 180 ezer kisiparos 280 ezer főt foglalkoztatott. Ekkora a gazdasági válságot leginkább megsínylő kiskereskedelem újra megerősödött, és széles hálózatot alkotott a nagyobb áruházak körül. 13 A háború ideje alatt, majd azt követően, a kisiparosok kénytelenek voltak alkalmazottaikat és ipari tanulóikat is elbocsátani, végül felhagyni mesterségükkel. A keleti, szocialista tömb részévé váltunk, és ez maga után vonta gazdasági önállóságunk elvesztését is után megkezdődött az erőszakos államosítás. A tíz főnél többet alkalmazó kisvállalkozásokat is ipari szövetkezetekbe vagy nagyvállalati részlegekbe kényszeríttették ra a kisiparban foglalkoztatottak száma 53 ezer alá csökkent szemben az 1945-ös 331 ezerrel. Ekkor vált a vállalkozói szerkezet jellemzőjévé a fordított piramis, vagyis a 12 Futó P-Kállay L. (1994) Emancipáció és válság. 13 Kállay László-Imreh Szabolcs (2004) 19

20 nagyvállalatoknál foglalkoztatottak létszáma messze meghaladta a kis- és középvállalkozások dolgozói létszámát. Az állami külkereskedelmi monopólium következtében a kisvállalkozások csak a hazai piacot szolgálhatták ki, a lakossági fogyasztást azonban a gazdaságpolitika igyekezett visszaszorítani. A hatvanas évekre a külkereskedelmi áruforgalom 70 százaléka a KGST országaival bonyolódott le. A magán-kiskereskedelmet radikálisan felszámolták. Az állami tulajdon, és az óriás vállalatok fölénye megkérdőjelezhetetlen volt és az új gazdasági mechanizmus hozott reformokat, amelyeknek köszönhetően a termelés és a külkereskedelem már egymással összhangban működhetett, és a nemzetközi munkamegosztás fogalmat nyert. Nőtt a vállalatok önállósága, és a világpiaci árak kis szerephez jutottak. Ez a reform azonban nem vonta maga után a magánvállalkozások lehetőségeinek jelentős javulását. Az állami szektorban azonban a részleges liberalizálás (például évi 4. számú törvényerejű rendelet lehetővé tette gazdasági társulások létrehozását) hatására megadatott a vállalatokon belüli vállalkozások lehetősége, kifejlődőben volt a második gazdaság. A második olajválság után világossá vált azonban, hogy a reform nem bizonyult elegendőnek az ország versenyképességének javítására, és nőtt az adósságállományunk is. A kisvállalkozásoknak nagyobb szerepet szánó gazdaságpolitika csirái 1982-ben jelentkeztek: bizonyos tevékenységeket (szállítás, kereskedelem egy része) már a magánszektor is végezhetett. Egyre több vállalat kapott jogot saját termékeinek külföldön történő értékesítésére óta a gazdálkodó szervezetek - a kivételi listán szereplő terméktől eltekintve - bármely árúra végezhettek külkereskedelmi tevékenységet. Ebben az évben vállaltunk kötelezettséget az IMF-el szemben az import engedélyezési rendszerünk lebontására is január 1.-én alanyi joggá vált a konvertibilis elszámolású külkereskedelem. Új szervezeti formák létrehozását engedélyezték (kisszövetkezet, vállalaton kívüli gazdasági munkaközösség, vállalaton belüli jogi személyfelelősségvállalással működő gazdasági munkaközösség). A vgmk -k lényege abban állt, hogy a dolgozók saját vállalatuknál önálló számlára dolgoztak. Az előirányzott tervek teljesítésén túl (100 százalék) keletkező plusz munkát a rendszerint munkaerőhiánnyal küzdő anyavállalat, mint megrendelő kiadta a dolgozóknak, akik a munkahelyi eszközök használatáért vagy 20

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Egy magyar empirikus kutatás eredményei Fodor Zita 2005. október 27. Bevezetés Általános tendencia,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14. Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

M ű h e l y december

M ű h e l y december M ű h e l y 2007. december ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: 06-1-373-7010 Fax: 06-1-336-7520 http://www.ecostat.hu email: ecostat@ecostat.hu

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Helyzetkép a magyar gazdaságról

Helyzetkép a magyar gazdaságról Helyzetkép a magyar gazdaságról Borsod-Abaúj Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara XLIII. Küldöttgyűlése 213. április 3. Palócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt. palocz@kopint-tarki.hu Az előadás témái Rövid visszatekintés,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

A hitelezés közös érdek Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató A Magyar Bankszövetség Elnökségi tagja

A hitelezés közös érdek Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató A Magyar Bankszövetség Elnökségi tagja A hitelezés közös érdek Hegeds Éva Alelnök-vezérigazgató A Magyar Bankszövetség Elnökségi tagja Budapest, 2013. november 20. .., mert hitelezés nélkl nincs stabil pénzgyi közvetítő rendszer és nincs gazdasági

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül?

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül? Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül? LászlóCsaba, Szenior Partner KPMG Tanácsadó Kft. 2013. szeptember Növekedés, államadósság, hiány GDP-növekedés hatása az államadósságra

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület!

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámoló Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21. december 9-ei ülésére a foglalkoztatás helyzetéről, munkahely-teremtési és megtartási pályázatokról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben