A NAPLÓ MINT TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FORRÁS (A közhivatalnok identitása)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NAPLÓ MINT TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FORRÁS (A közhivatalnok identitása)"

Átírás

1 Gyáni Gábor A NAPLÓ MINT TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FORRÁS (A közhivatalnok identitása) A dzsentri változó fogalma A dzsentri a századfordulótól kedvelt témája mind a publicisztikának, mind a történeti és szociológiai irodalomnak. Ennek ellenére feltűnően kevés társadalomtörténeti kutatás folyt a témában és mindaz, amit a dzsentriről tudunk, többnyire a kortársak által ránk hagyományozott kép folytonos újrafestésének eredménye. Az utóbbi években azonban mintha történt volna némi elmozdulás e népszerű és közismert dzsentri képtől egy olyan fogalom irányába, amely kétségeket támaszt a középbirtokos nemességet és leszármazottaikat az államhivatalnokokkal azonosító, őket a dzsentri életformában s mentalitásban feloldó beállítással szemben. Ennek az új, éppen csak formálódóban lévő felfogásnak a főbb megállapításait négy pontban összegezhetnénk. 1. A központi államigazgatás, tehát a miniszteriális bürokrácia a korábban feltételezettnél kisebb mértékben töltődött fel az egykori birtokos nemesek, vagyis a dzsentri tagjaiból. Ennek megfelelően ebben a körben jelentős a kiegyezés előtti hivatalnoki kar kontinuitása A dzsentroid hivatalnok a dualista Magyarországon kettős szociális képződmény. Egyik oldalon találjuk a megyei hivatalnokokat, akik rendies jellegű közösséget alkottak. Másik oldalon áll a minisztériumi tisztviselőréteg, amely viszont korán levetkőzte rendies karakterét és mint a tőkés társadalom racionális államának a közigazgatási gépezete, weberi értelemben vett "szociális osztállyá" alakult át 2 A két tisztviselőréteg szétválását bizonyítja, Szabó Dániel szerint, hogy érdekvédelmi szervezkedésük is külön szálakon futott, és a rájuk jellemző viselkedés, politikai öntudat s mentalitás, mind-mind markáns eltérést mutatott A politikusi karriermintában a közigazgatási poszt szinte elengedhetetlen stáció a dualizmus idején (bizonnyal később is) az utóbbi viszont a helyi hatalom tekintetében őrizte erősen nemesi jellegzetességeit. A vizsgálat, melynek egyik fő következtetését bemutattuk, a főispánokra, alispánokra és polgármesterekre terjedt ki.* 4. Bár pontosan nem állapítható meg, hogy a dzsentri hivatalnokok és politikusok milyen mértékben távolodtak el a volt földbirtokos nemességtől (a folyamat, kétségtelen, számottevően előrehaladt), az viszont nyilvánvaló, hogy nem a dzsentri tartotta kézben az államhatalmat. Ellenkezőleg, gyakran még helyi szinten is az erősen központosított és már a dualizmus korában sok tekintetben tekintélyelvű hivatalnokállam tartotta markában a dzsentrit. Ennek kézenfekvő oka,

2 hogy ez a réteg szinte teljesen elvesztette társadalmi-egzisztenciális önállóságát és teljes létében 5 az államtól függött. Az "országló nemzettestnek" is nevezett (Concha Győző) 19. századi és 20. század eleji politikai elit valódi természetét azonban jórészt ma is homály fedi. A parlament és a kormány szociológiájára, a nagypolitika terében folyó érdekérvényesítésre figyelő kutatás addig jutott el, hogy rámutasson: a főnemesség nem töltött be döntő politikai szerepet a századforduló Magyarországán. A dualizmus idején a politikai elit két rétege közötti konfliktusokból ugyanis rendre a dzsentri került ki győztesen megszabva az országgyűlés tennivalóit és a maga bélyegét nyomva rá a politizálás stílusára is. Persze, mivel az államhivatalnoki dzsentri már nem független társadalmi tényező, mert egzisztenciájában az államtól függ, nem mint egy az állammal szembenálló társadalmi osztály vagy erő gyakorol komoly befolyást mind az államgépezetre, mind a helyi közigazgatásra. Továbbra is kérdés azonban, hogy az államgépezetbe betagozódó dzsentri mivé alakult át habitusában, életvitelében és értékrendjében hol a helye az immár a távoli múltba vesző családi hagyományaiból következő nemesi és birtokos identitásnak a dzsentri hivatalnokok önképében, helyzetérzékelésében? Erre a fogas kérdésre egyedül olyan források elemzése világíthat rá, melyekben a réteg tagjai a maguk hangján szólalnak meg, melyekből nyomon kísérhetők a társadalmi csoport reprezentáns képviselőinek prózai hétköznapjai, banális napi dolgai és lelki rezdülései. Egy-egy pusztán magánhasználatra szánt, eleve nem a nyilvánosság számára készített napló vizsgálata teremthet rá igazán alkalmat, hogy a problémát adatszerűen tárgyalhassuk. A személyes dokumentumnak erre a típusára példa a maga nemében úgyszólván páratlan, Olchváry Pál által vezetett napló, melyet Gyarmathy Zsigmond 1990-ben publikált a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár kiadványai sorában. 6 A gávai járás évtizedekig hivatalban volt főszolgabírójának 1922 és 1938 között vezetett naplója mind részletbősége, mind tárgyszerűsége miatt kiválóan megfelel egy ilyen elemzés céljainak. Mielőtt belemerülnénk a napló meghatározott szempontok szerinti vizsgálatába, érdemes néhány szót szólni e forrástípus lehetséges történetírói hasznáról. A napló mint társadalomtörténeti forrás A napló mint történeti forrás új értelmet kapott a történeti antropológia megjelenésével. Az első, ma már klasszikusnak számító napló-feldolgozás az angol Alán Macfarlane éppen negyedszázada publikált könyve, arnely egy 17. századi anglikán lelkész 42 éven át kivételes részletességgel vezetett naplóját elemzi. 7 A hazai kutatások sorából kiemelkedik Mohay Tamás tavalyelőtt megjelent könyve, melyben a szerző egy 20. század első felében (polynyéken élt parasztgazda fennmaradt személyes dokumentumait dolgozta fel mintaszerűen.«

3 De vajon miről szolgáltat információkat a történeti antropológus számára ez a módfelett ritkán hozzáférhető forrás? A napló fő értéke nem a történeti múltra vonatkozó elsődleges adatok biztosításában, hanem a szubjektív történelem szinte primer dokumentálásában rejlik. Magyarán: az átlagemberektől származó efféle dokumentumok nem azért nélkülözhetetlenek a történésznek, mert belőlük rekonstruálható a múlt politikai köztörténete vagy gazdasági- társadalmi makrofolyamata ezekre a célokra a napló, valójában, szinte teljességgel alkalmatlan. Kivételesen becsessé az teszi a naplót és a hozzá fogható dokumentumokat, hogy a bennük foglalt információk a múlt belső átéléséről szólnak: a naplót azzal a határozott szándékkal vesszük kezünkbe, hogy elemzése útján megalkossuk a történelem szubjektív fogalmát. Olyan történész törekvések számára fontos forrás tehát a napló, amelyek nem fetisizálják többé a történetírói objektivitást amelyek a forráskritikán nyugvó történész narrációt nem a valóság, az igazság stb. mint egyedüli valóság vagy igazság felfedezését kezelik. E szemlélet képviselői számára a személyes dokumentumok elsődleges adatokkal szolgálnak, nem indokolt tehát az a fajta kritikájuk, melyet a hagyományos történetírás gyakorol velük szemben. Nevezetesen, hogy a források összessége alapján, meghatározott szemlélet jegyében alkotott "történeti valósághoz" mérjék hozzá a talált adatokat avégett, hogy korrigálják a bennük foglaltakat. Valahogy úgy, ahogy például Ránki György járt el a II. világháborús magyar politikusok memoárjai kapcsán, melyeket úgymond szembesített a "valósággal". 9 Érdekes megemlíteni, hogy ez a hagyományos történész reflex hatott az Olchváry naplót közreadó és kommentáló Gyarmathy Zsigmondnál is, aki alig tudta magától elhárítani a késztetést, hogy a napló szerzőjén számon kérje a "valóságot". Egy 1987-es tanulmányában írja: "Vitatkozhatnánk ennek (az Olchváry által papírra vetett - Gy. G.) világnézeti vallomásnak néhány következtetésével, természetesen már nem azért, hogy Olchváry filozófiáját kiigazítsuk, hanem olvasóink 'kedvéért...". 10 A történeti antropológia merőben másként veti fel a kérdést: a napló alapján ábrázolt valóság mellett, azon kívül nincs valami magasabbrendű történeti valóság, lévén, hogy a valóság a megélt emberi világ tapasztalati közegében keletkezik, nem pedig attól függetlenül létezik és hat. A valóság tehát nem olyan, ami független a cselekvő és tapasztalatokat szerző emberi gyakorlattól, amely így pusztán objektíve létezik, s legföljebb a tudomány racionális megismerési eszközeivel tehető utólag tudottá. Valóságnak azt tekintjük tehát, ami "a megélt emberi tapasztalatok, a megélt történeti események és a megélt társadalmi struktúrák szűrőjén, közvetítésén keresztül ragadható meg". 11 Minden ami megtörtént a múltban és megtörténik a jelenben, kizárólag ennek a szubjektivitásnak a hozzáadásával az ami, nélküle csak vértelen spekuláció.

4 Nem vethető a személyes dokumentum ellen, hogy érvényessége partikuláris, mivel statisztikai reprezentativitása felettébb kérdéses. Nem lévén átlagos élethelyzet és ennek megfelelő emberi tapasztalat, miután minden ilyesféle szituáltsághoz kötött, konkrét térhez, időhöz és társadalmi pozícióhoz igazodva utal valamiféle valóságra, a napló és a többi személyes dokumentum valójában ezt a konkrétságot reprezentálja a maga végletes módján. Ezt a kissé talán elvont gondolatmenetet érthetőbben megfogalmazva, a következő példára utalnék. Általános az a vélemény, hogy az életmód prózai tényeinek történetírói megismeréséhez a napló különösen nagy segítséget adhat, mert benne a napi életvitel feljegyzésre alig méltó banális eseményeire ezernyi írásos adatot találunk. Ez pontosan az a mód, ahogyan a naplót és a többi személyes dokumentumot a hagyományos történetíró szokta használni akkor midőn a tárgyi valóságnak a szokványos történeti források által nem vagy alig regisztrált tényeire keres adatokat. A történeti antropológiai megközelítés számára viszont ennél jóval fontosabb, hogy egy naplóból megtudhatja: annak szerzője milyen fogalmat alkotott magának pl. a térről, az időről (mindez kiolvasható térhasználati szokásaiból, időbeosztásából), vagy hogy milyen értelmet (és jelentőséget) tulajdonított a természetnek, az emberi kapcsolatoknak és sok egyébnek. Egyszóval: ez a szöveg azt reprezentálja, hogy szerzője mit élt át a maga világából, hogyan élte át korának történéseit? És itt a hallgatás éppoly beszédes lehet, mint a verbalitás, illetve az utóbbit tekintve a megszólalás módja, a beszámoló jellege és stílusa szintúgy információt rejt magában. Ezért vélem úgy, hogy a napló, mint társadalomtörténeti forrás nem csak mennyiségileg bővítheti a múltról alkotott képünket mintegy kiegészítve szokványos történeti ismereteinket azzal, hogy pl. mit ettek, mit vettek fel, miféle társaskapcsolatokat ápoltak eleink. Minőségi többlettudásról van ebben az esetben szó, hiszen arra deríthetünk így fényt, hogy mit jelentettek az elmúlt világok valamikori tevőleges résztvevőiknek és arra, hogy mennyire sokféle tapasztalat keletkezett ezekről a valamikori emberi világokról. A történelem ezáltal lesz a sokhangúság, a pluralitás történelmévé. Olchváry a dzsentri és a polgár Arra keresünk feleletet a szabolcsi főszolgabíró naplójának tüzetesebb vizsgálata során, hogy hol tart a 20. század első évtizedeiben a közhivatalnoki helyi elit polgárosodása. Az tehát az igazi kérdés, hogy mennyi benne továbbra is a dzsentri (ami rendies és nemesi jellegű), és mennyi a tulajdonképpeni polgár, ami megfelel az általa betöltött foglalkozási szerep és strukturális funkció kívánalmainak. Gyarmathy Zsigmond is szembenézett a napló kapcsán ezzel a problémával. Ő úgy ítélte meg, hogy Olchváry "az a dzsentri közigazgatási személyiség..., akiről nekünk, legalábbis eddig, más képünk volt". 12

5 Megállapítását azzal támasztotta alá, hogy utalt a naplóból kivilágló hamisítatlan dzsentri életvitel tényeire (vadászat, úri muri, egyáltalán a dzsentri miliőt sugárzó társas élet), amelyek korántsem voltak idegenek Olchvárytól sem. Amitől azonban, Gyarmathy szerint, Olchváry mégis más, mint a szabvány dzsentri, abból ered, hogy a gávai főszolgabíró "iskolázott, művelt, olvasott, nyelveket tudó, színházba, moziba járó, tudományos előadásokat hallgató, nagy külföldi utazásokat tevő személy, a sokféle gazdasági, szövetkezeti életben résztvevő, a fegyelmet tartó közhivatalnok, a másoktól és magától példamutatást követelő köztisztviselő" is egyúttal olyan ember tehát, summázzuk, aki szakmailag és jelleme folytán egyaránt alkalmas a felelős döntéshozatalra. Azaz, ha úgy tetszik, polgár is, dzsentri is. Kérdésem így hangzik: maga Olchváry vajon hogyan látta önmagát és ezen túlmenően, mi a társadalmi jelentése azoknak a szokásoknak, életmódmintáknak, mentalitásbeli elemeknek, melyeket vagy dzsentriként, vagy polgáriként szoktunk definiálni? Olchváry naplójában expressis verbis nem tér ki önmaga társadalmi elhelyezésére, ám tesz számos olyan megjegyzést, ami közvetve utal saját társadalomképére, benne egyéni viszonyára egy-egy társadalmi csoporthoz. Az alsó rétegekkel kapcsolatos, igencsak gyér, észrevételei rendkívül sommásak, s belőlük nem is tudható meg sok minden magáról Olchváryról. Az ő társadalmi szintje alatt állók, melyek egy része fölött maga is hatalmat élvez, pusztán mint valamilyen tagolatlan tömeg kerül be figyelmének körébe (az egész naplóban nincs egyetlen ilyen személy megnevezve). Ez a tömeg, tehát a paraszt és a munkás, mint egy helyen írja, először is műveletlen, másrészt éhes a hatalomra. S mint ilyen, nagy veszélyt jelent "a civilizáció csúcspontján álló kultúrember" számára, mert bekerülvén a hatalomba ez a társadalmi csoport "csak rabolni, rombolni és gyilkolni tud". 13 Nehezen eldönthető a kérdés, hogy ebben a társadalomképben a dzsentrire vagy a polgárra való mentalitás jut-e inkább kifejezésre. Az 1918/19 utáni hazai és európai politikai élmények a társadalmi hierarchia középső és felső szintjein többnyire mindenhol ilyen és hasonló fogalmi séma szerint racionalizálódtak s öltöttek sztereotip formákat. S ennek mindenkori kulcsszava a TÖ MEG volt. Különben pedig a polgárság a klasszikus liberalizmus 19. századi körülményei között is már a civilizáció bajnokaként szerette magát látni, így különítette el magát az állampolgári egyenlőség elve által integrált társadalom alatta álló csoportjaitól. 14 Ami jelzi, eredendően tőle sem állt távol ez a fajta társadalomkép. Mindenképpen közelebb jutunk a probléma magvához, ha megvizsgáljuk: kikkel állt Olchváry tartós és intenzív társas kapcsolatban és e horizontális viszonyok hátterében kitapintható-e valamilyen vallott identitás saját helyét illetően. Az első, ami szembeszökik, Olchváry hihetetlenül élénk szociabilitása, társas érintkezéseinek lenyűgöző bősége és intenzitása. Aprólékos kvantitatív elemzés-

6 re vár ez a kapcsolatrendszer, melyre itt és most nem vállalkozhatunk. Ugyanakkor kijelölhetjük e kapcsolati háló néhány ío dimenzióját. Olchváry személyes kapcsolatainak egyik legfontosabb irányát a családirokoni kötelékek szabták meg, egy olyan közösség tehát, melynek legtöbb tagja, lényegében a testvérei, azonos társadalmi státust töltött be. A második, az előzőtől alig elváló személyi kört a hivatali klientúra hierarchiája jelölte ki fölfelé és lefelé egyaránt, fel egészen az országos politikai elit csúcsszemélyiségeinek szűk köréig (kormányzó, miniszterelnök, miniszterek). Végül nem hiányzik a Gyarmathy Zsigmond dzsentriségre figyelő tekintetét is felkeltő informális társaskör, egy ennek megfelelő személyi háló, amely a megyebeli birtokos (nemegyszer arisztokrata) családokkal zömmel a téli vadászatok keretei közt fenntartott kapcsolatok révén élt a gyakorlatban. Hogyan értékelhető ez a többszintű kapcsolati háló a maga határozott szociológiai sajátosságaival? Nem vitás, a szociabilitás utolsóként említett személyi kerete és formája tűnik olybá, mint ami kimeríti a dzsentriség ismérvét. Nálunk éppúgy, mint számos más Közép- és Kelet-Európa-i társadalomban, 15 a nemesi eredetű értelmiségi és hivatalnok elit belső kohézióját döntően a saját körén belüli társas kapcsolatok és személyes érintkezés kivételes fontossága biztosította. Azáltal vagyok az ami, e logika értelmében, hogy megfelelek a társasági élet követelményeinek, lévén hogy rendelkezem a megkívánt származással és kulturális adottságokkal azért vagyok, vagy lehetek úriember, mert az úriemberek (az intelligencia, ahogy a gávai főszolgabíró többször is nevezi) befogadnak maguk közé. Ez a társasági kör, melybe Olchváry bebocsáttatást nyert, szociológiailag módfelett kevert vagy inkább tágas, hiszen helybéli arisztokrata családok éppúgy beletartoznak, mint szerényebb birtokos nemes családok utódai, vagy kifejezetten közhivatalnokok, mint például Olchváry. Ez az 1920-as években bizonnyal általános jelenség az országban s nem sajátosan szabolcsi fejlemény. 16 Ami itt elsősorban számít, az a társasági élet rituáléja, a társasági ceremónia közegében formálódó közös identitás élménye. A személyes érintkezés, a köré szerveződő szociabilitás mint státus ismérv fontosságát erősíti az identitásnak ezáltal biztosított átélhetősége. Közvetve erre vall Olchvárynak az átmeneti magányra való teljes képtelensége, melyet a következő példán mutatok be. Egyik balatonfüredi nyaralása során veti papírra, miszerint: "Sok a zsidó (akik, mint társaskapcsolatok, szóba se jöhetnek - Gy. G.), ismerős nincs, unalmas a világ". 17 A kezdeti unalmat - társtalanságát - hamar feloldja, hiszen a két hét során végül 19 (!) régi vagy merőben új személlyel kerül közvetlen, nemegyszer ismétlődő kapcsolatba. Ennél azonban többet is megtudhatunk a főszolgabíróról tőle magától. A húszas évek elejének kusza gazdasági viszonyait, benne saját egzisztenciális gondjait kommentálva többször ad hangot ama véleményének, hogy távol került

7 egymástól a hivatalnokosztály, melynek ő is tagja és a földbirtokos osztály. Ezzel kapcsolatos megfogalmazásaiból kiérzik az utóbbiak viselkedését illető rosszalló véleménye. Erre az összevetésre a két csoport egymásétól mindinkább elütő életmódja kapcsán kerít sort. "Az egész birtokos osztály Pesten dőzsöl, mintha vesztét érezné". Máshol: "Szeretnek (a birtokosok - Gy. G.) mulatni, mert szerintük újra háború lesz, tehát a mának kell élni". Végül: "Lassanként tönkre fognak menni a földbirtokosok is, akik az utóbbi évek szerencsés konjunktúráit nagy részben arra használták fel, hogy régi gentri szokás szerint, Pesten könnyelműen mulatoztak, ahelyett, hogy bőséges jövedelmüket hasznosan befektették volna". 18 Az idézett, úgyszólván polgári értékeket sejtető, dzsentrit kárhoztató megjegyzések azonban felfoghatók a dzsentriként élés lehetőségétől végképpen megfosztott köztisztviselő lamentációjaként is. Különösen, ha következő megjegyzéseivel vetjük őket egybe. A "tisztviselő, még ha földet ad is el, könnyelműen ne tékozoljon ebben a szomorú világban". Máshol: "Annál nagyobb nyomorban van a tisztviselői osztály". 19 De nézzük tovább. A húszas évek elején a felgyorsult infláció a fix fizetésből élők gyors és sajátos alkalmazkodását követelte meg, aminek egyik lehetséges stratégiája a mohó, az eszeveszett költekezés. Nem kivétel ez alól Olchváry sem, így előáll az a paradox helyzet, hogy amit másoknál oktalan viselkedésként kárhoztat, ha azt maga is követi, a helyzet szülte racionális magatartásként tudatosítja. Ami másoknál könnyelmű dzsentris életmód, az magára vonatkoztatva ésszerű reakció a külső körülményekre ból és a rákövetkező évből származnak az alábbi naplóbejegyzések: vettem egyet és mást, "mert nem jó a pénzt tartogatni, még ha kevés is van". Máshol: "Szóval minden pénzemet elköltöttem, mert újabb drágaságra van kilátás". Végül: "szóval igyekeztem a sok rossz pénztől megszabadulni". 20 Olchváry Pál olykor pazarló vásárlásai még Debrecenben élő főügyész testvérének is szemet szúrnak, amint azt a következő bejegyzés tanúsítja: "Zoltán meg is jegyezte, hogy sokat vásárolgatok, de - teszi hozzá védekezésül - szükségem volt mindenre." 21 Vásárlásainak méreteit joggal irracionálisnak minősíthető jellegét mi sem bizonyíthatja ékesebben, mint annak felsorolása, hogy egyetlen évben (1924 során) mennyi ruhát vett magának a közel 60 éves, elvált, falun élő férfi: varratott magának hat öltönyt, vett továbbá két felöltőt, 12 pár harisnyát (zoknit), öt inget, hat nyakkendőt, három hálóinget, három fejfedőt (kalapot), hat zsebkendőt és kétkét pár cipőt s kesztyűt. A lista egy nagyvárosi dendinek is a becsületére vált volna. Ebből a példából is jól látható, korántsem egyértelmű, hogy a tüntető fogyasztás, a hedonizmus elintézhető-e mint a dzsentri életmód kétségtelen megnyilvánulása, vagy netán másfajta, egyenesen racionális mozgatórugók eredménye (az infláció által kiváltott merő pragmatizmus). S ebben az esetben az már in-

8 kább polgári jellemvonás, mint élvhajhász dzsentris státusfitogtatás. Ez már utóbbit látszik erősíteni Olchváry esetében az az aggályos figyelem, melyet kiadásai feljegyzésének szentel, melyek mindegyikét gondosan dokumentálja naplójában. De ugyanebbe az irányba mutat kiadásainak teljes spektruma, melyben nagy tételt képeznek a kulturális célú vásárlások (elsősorban könyvek) és házának építése. Az előbb-utóbb elodázhatatlan nyugdíjaztatására gondolva a szolgálati lakását majdan elhagyni kényszerülő gávai főszolgabíró tehát nagyon is céltudatosan készül jövője bebiztosítására. Mi ez, ha nem valamiféle polgári jellemvonás. Hol itt a dzsentri, hol itt a polgár - kérdezhetnénk ezek után? Úgy gondolom, a rövid elemzés is megmutatta, hogy eljött az ideje a múltból átvett fogalmi sémák felülvizsgálatának és mind sürgetőbb az az igény, hogy a szubjektív történelem feltárása útján reális tartalmakkal ruházzuk fel mind a dzsentri, mind a polgár eddig oly magától értetődő fogalmát. Olchváry naplójának ez talán az egyik legfontosabb tanulsága. Jegyzetek 1. Benedek Gábor: A minisztériumi tisztviselők mobilitása a dualizmus idején. = Rendi társadalom-polgári társadalom 1. köt. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, p. Uo.: Minisztériumi tisztviselők a dualizmus idején. Bölcsészdoktori disszertáció Nagy Endre: A dzsentroid hivatalnok a Monarchia korában. Tézisszerűségek egy hipotézisről. = Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 7. köt p. 3. Szabó Dániel: Századfordulós azonosulásformák. Állam-, hivatalnok- vagy politikai identitás. = Valóság, sz p. 4. Balázs Magdolna: A középszintű közigazgatási apparátus személyi állományának vizsgálata a dualizmus időszakában. = Történelmi Szemle, sz p. 5. Péter László: Az arisztokrácia, a dzsentri és a parlamentáris tradíció a XIX. századi Magyarországon. = Túlélők. Elitek és társadalmi változás az újkori Európában. Bp., p. 6. Gyarmathy Zsigmond: A dzsentri főszolgabíró ( ) köt. Nyíregyháza, Macfarlane, Alán: The Family Life of Ralph Iosselin. A Seventeenth-Centrury Celergyman. An essay In Historical Anthroplogy. New York, Mohay Tamás: Egy naplóíró parasztember. Nagy Sándor élete és gazdálkodása a XX. század első felében (polynyéken. Bp., Ránki György: Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepéről. Bp., Gyarmathy Zsigmond: Adalékok Kállay Miklós szabolcsi főispán ( ), később miniszterelnök portréjához Olchváry Pál naplója alapján. = A. Varga László, szerk.: id. m p. 11. Niedermüller Péter: Paradigmák és esélyek avagy a kulturális antropológia lehetőségei Kelet- Európában. = Replika, június Gyarmathy Zsigmond: A gávai főszolgabíró. = Uo.: A dzsentri főszolgabíró, 2. köt p. 13. Uo.: A dzsentri főszolgabíró, l.köt p. 14. Halmos Károly, L.: Polgár - polgárosodás - civilizáció - kultúra. = Századvég, sz p. 15. Kövér György: Kisvárosi elit társaságok. Hajdúböszörmény a két világháború között. = Rendi társadalom - polgári társadalom. 4. köt. Szerk.: Mikó Zsuzsa. Debrecen, p.;

9 Lengyel vonatkozásban revelatív Chalasinski klasszikus tanulmánya, Chalasinski, Jozef: A lengyel értelmiség társadalmi eredete (részlet). = Korunk értelmisége. Értelmiségelméletek - értelmiségvizsgálatok. Válogatás. Bp., p. 16. Hasonló megállapítást tesz Kövér György idézett tanulmányában. L. még Weis István: A mai magyar társadalom. Bp., p. 17. Gyarmathy Zsigmond: A dzsentri főszolgabíró. 1. köt p. 18. Uo. 104., 105., 134. p. 19. Uo. 97., 105. p. 20. Uo. 109., 156., 165. p. 21. Uo p.

ö Ü Ó ü Ü Ó í ü ü ü ö ü ö ö ö ö ö Í Ü ó ö ó ü ű ú ö ó ö ü ó ö ö ö Ő ü ö ö ó ü ü í ö ó ü ú ö ö ö ü ó ö í ö ö Í ó ü ö í É ó í Ó í ö ö ö ö í ö í ó ó ó í í ú ó í ö ö í í ü í í ú í ú í Í í í ö í Ó ú í ö ö ö

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon Fogalmak: társadalmi szerkezet, a társadalom rétegződését meghatározó tényezők a mai Magyarországon

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

ü í őí ő ü ö ó ő í ő ó í ó ü Í ő ú ő ő ü ő ú ö í ó ó ó ő ü ö í Ö ő ö ó ó ö ő ő ö í ó ű ö ö ő ö ó ő ő ö ü í í ó í ó ü ó ó ő ó ő ő ó ő ő ő ó ö ö ö ő í ő í ő í ó ő ő ö ü ő ö ű ő ő ő Á Á É ö ő ó ő ó ő ő ő

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás A város. Az urbanizáció Nyugaton 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás Az urbanizáció Nyugaton 2. KI A VÁROSBÓL szállítási forradalom ipari munkahelyek

Részletesebben

Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet

Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet Ki őrzi az őrzőket? 1 1. rész A legfontosabb alapok, melyeken mind az új, mind a régi, úgyszintén a vegyes eredetű egyeduralmak nyugszanak: a jó törvények és a jó hadsereg.

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

ö ö ű ö ö ű ű ö ö ű ű ű ö ö ö ö ö ű ű ű ö ö ű ű ű ö ű ö ö ö ű ű Ú ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ű Ú ö ö Ú Ú Ú Ú ö Ú Ú ö ö Ú Ú ö ö Ú ö Ó ö ö ö ű ö ö Ú Ú Ú ű ö ö ö ö ö ö ö Ó ö ű ö ű Ü ö ű ö Ú ű ö Ú ű ö ö ö Ú Ú ű

Részletesebben

ö ü ó Ö ü ó ü Ü ó ó ó ó ö ö ö ü ó ü ű ü ó Ö ü ó ü ó ó ó ö ó ó ó ó ó ó ö ó ó ó ü ó ó ó ö ü ó ü ó ó ó Á ü ű ó ó ü Ü ö ö ü ó ó Ó ü ó ü ö ü ó ó ö ó ó ö ó ó ó ó ü ó ö ö ó ó Ó ü ó ü ó ó ó ó ó ó ö ö ó ó ó ó ö

Részletesebben

Í Á Ó ö ő Ü Ö ö ü ő ö ö ó ő ő ő ő Á ó ü ö ö ö ő ő ú ő ő ü ü ó ó ö ü ő ő ö ő ő ö ü ó ö ö ö ú ö ö ő ő ö ő ő ö ő ő ó ő ő ő ő ü ö ű ó ő ő ó ő ü ő ő ő ö ő ő ö ő ű ő ő ö ő ő ő ö ő ő ó ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő

Részletesebben

Á Ú Ö É É É É Í Ü Ü Ó É ü ó ű ó ú Ü Ő Á Ü ü ö ú í ó í ó ó ó í ó í ó ö ü ó ű ö ű ó ü ü ű í ü ó ö í ö ó ó ó ö ó ö Ü ü ö ö ó í ű ü í ü í í ö ü í ö í ű ú ö í í ű í ó ö ó ó ö ű ö í í ű ó ö í í ü ö ű ö ö ö í

Részletesebben

ö Ö ő ü ú ő ü ő ő ő Í ü ő í ő í ő ő Á ő ő ő ú ü ö ö ő Í í ú ő ő ó ő ö í ő ő ő ü ő ő ő ő ö ő ö ú ű ö Ö ő ü Ö ű ö ó í ú í í ö í ü ő ő ő í ő ü ö ő ö ő ű ő ő ő í ó ö ü ő ő ó í ű ö ú ő ú ő ü ö ö ö ó ü ö ő ó

Részletesebben

Á ű Ö ő ü ő ú Ú ő ó ó ó Ő ő ő ü ő ő ó ő ő ő ű ő ó ó ó ü ü ü Ó ó ő ó ő ó ó ó ó ó ő ó ő ó ó ó ü Ö ó ú ó ó ó ő ü ü ó ő ó ü ó ő ó ó ő ó ó ü ü ű ó ó ü ő ó ó ó ó Ö ü ó ű ű ő ú Ö ő ő ü ő ü ó ü ó ü ü ó ó ü ü ü

Részletesebben

Ó É É ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É É ő É Ü É É Ö É ű ő ő Ú Ú Ú É ő ő ő ő Ú Ú Ú ő ő ű ű ő É ű ő É Ó Ú É Ú É É ő ő É ő Ü ő ő ő ő ő ő ű ű ő ű Ü ű Ü ő ű ő ő ő Ó É ű ű ő ő É Ü É É ő ű ű É ű Ú É Ú É É ő ő ő ő Ö É Ú

Részletesebben

Á Ő É ö í ó ö ö í í í ö ö ü ú ü í ö í í í ö É í í í Í í Í í í ö ü Í ö ü ü í í ú ö ö ü ö ö í í ó ó Á ó ü í í ú ö ö ü ö ö í ó Í í ö ó í í í í ú ö ű í í ö í ó í ó ó ó ö ö ö ű ö í í ö í Á í ö í í Á ó í ú í

Részletesebben

Á É Ű ő É ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ű Í ő ö ő ő ű ú ő ü ú ö Ü ú ő ö ú Ó ő ö ő É ö ő ű ű ő ú ő ő ő ő ő ü ő ő ü Á Í ő ő ú ü ü ö ö ő ú ő ü ő ő ü ü ő ő ö ö ő ő ő ü ú ő ő ü ű ö ő ö ő ü ő ü ö ö ö ő ü ú ő ű ü ő ö ö

Részletesebben

Á Á Ő ö ö Ö ö ö ó ó ö ö Á ö í ö ű ű í ű ú ű Ő Ű í ö ó í ű ö í ö ö ű ó í ü ó ű í ü í ó ó ö ű í ű ö ó ö ü ö ű í ű ö ó ö ó ö É ó ö í ö ü ö ü ó ű í ö í ó ó ö ö ü ó ü í ö ü ö í ö ü ö í ű í í ö ü ű ó í ü ű ö

Részletesebben

ő ő ö ő ö ő Ö ö ő ő ő ő ő ö ő ő ó ó ó ó ö ö Ő ő ó ö ő ű ő ü ú ő ő ő ó ő ö ű ű ő ó ő ű ő ő ő ő ő ö ű Ó Ú ű ő ü ú ő ő ö ő ó ő ű ő ö ó ö ö ő ű ű ő ó ő ü ó ó ü ó ó ö ű ő ű ö ó ő ö ü ö ő ő ű ű ő ő ő ö ó ó ő

Részletesebben

Í Á ó É ó É Á Ü É Á Á Ő É É Ü É Á É É Á ö É É Ő Í Ó Ó Á Ú Á Á Á ö ö ó ó ö ó Ó Ó Ú Ó ó Ö ö Ö ő Á ő ű Ü ü ő ó Ü Ö ö Ő É É Ó ö ó Ö Ü ó ő ö ő Ó ű Ü Ó Ú ó ó ő Ó Ó ö Ő Ó Ó ö ő ó ő ó ö Ö Ö ő ó Ö ű Ü Ó Ö Ú Í ő

Részletesebben

Á Á Ó É ö ö Ö ö ő ú ő ő ő ő É ő ö úő ő ü ő ö ö ő ö ő ő ő ő ő ö ú ú ő ő ú ő ú ő ő ő ő ö ú Ó É Ű Á ö ű ő ö ő ő ú ő ö ö ö ú ü ő ü ö ú ő ú ö ő ö ő ő ő ü ö ő ű ú ő ő ő ö ő ö ő ö ő ö ü ö Á ü ú ő ö ő ö ö ü ü

Részletesebben

Á Ö É Ö Á Ü ö ü ö Ö ü ü ó ó ó ö Á ó ö ö ö Ö ü ü í ö ü ü ü ü ö í ó ü ó Í ö ü ö ó ü í í ú ó ó ó ó ö ó í ó ó ó ö Á ó ö í ó ö ó ö ó ö ö Ö ó Á ü í ó ű Ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ó í í ó Á í í ó Ü ö í Ü Ü ó ó

Részletesebben

Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához. Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv.

Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához. Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv. Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv.hu Az Ajánlás státusa Nem szabvány, hanem ajánlás, amely a

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Putyin engedélye nélkül még pisilni sem lehet? Nem Oroszország fújja a passzát szelet

Putyin engedélye nélkül még pisilni sem lehet? Nem Oroszország fújja a passzát szelet Putyin engedélye nélkül még pisilni sem lehet? Nem Oroszország fújja a passzát szelet Oroszország gazdasági növekedése, az USA-val egyre inkább éleződő konfliktusa, a nanotechnológia kérdése, a közelgő

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

1. Kutatási kérdések, folyamat, minta 2. Eredmények

1. Kutatási kérdések, folyamat, minta 2. Eredmények Bokor Attila, Ph.D. (egyetemi docens), Radácsi László, Ph.D. (egyetemi docens) Fiatal üzleti vezetők karrierproblémái: magánélet, karrier, kiégés Budapesti Vezetőképző Központ Figyelő konferencia, 2004.

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Kacsó András: Érdemes igent mondani.

Kacsó András: Érdemes igent mondani. Kacsó András: Érdemes igent mondani. Az úgynevezett tanúságtételek több veszéllyel és félreértéssel járnak. A tanúságtevő minden igyekezete ellenére gyakran úgy tűnik, mintha egyéni hőstettről lenne szó,

Részletesebben

Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? 4/14/2014. propozicionális logikát

Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? 4/14/2014. propozicionális logikát roozicionális logikát roozicionális logikát Legfontosabb logikai konnektívumok: roozíció=állítás nem néztünk a tagmondatok belsejébe, csak a logikai kacsolatuk érdekelt minket Legfontosabb logikai konnektívumok:

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14 2014. október 17-én került sor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetségben rendkívüli tisztújításra. A korábbi elnök, Birta

Részletesebben

HÁZUNK NÉPE. A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai. Pálhegyi Ferenc

HÁZUNK NÉPE. A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai. Pálhegyi Ferenc HÁZUNK NÉPE A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai Pálhegyi Ferenc TARTALOMJEGYZÉK Prológus 11 A pszichoterápia tüneteket kezel, Isten Igéje gyógyít 13 Tudomány-e a pszichológia? 13 A

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 6. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók Formai előírások:

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról L'Harmattan - Sapientia SCINTILLAE SAPIENTIAE A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszékének

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.

KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert. KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.hu Belügyminisztérium 1051 Budapest, József Attila u. 2-4. Dr. Felkai

Részletesebben

ő ö ő ű í ö ú ö ő ő ő ő í ö Ü ö ö ő ő ő ő í Í ö í ő ö ű í ő ö ú Í ű í É ő ő ő ő í Í Í Á ö Ö ö í ő Ö ö ö ö í ö ö ö Ó Á Í Á ő Ö ő ö ö ú úö ö úö í ő Á ö í ő ö ő ű í ö ú Í É ű í Í ő ő ő ő ő í Í í Á í í í Í

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban dr. Sulyok Katalin Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága

Részletesebben

A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN

A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN Gilingerné dr Pankotai Mária Dr Bíró Lajos Munkánkban a hazai zöldségfogyasztást, ezen belül a hajtatott zöldségek fogyasztását próbáljuk felmérni.

Részletesebben

Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció

Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció Közösségért szervezett nap tippek a hatékony szervezéshez Előszó A Telenor felelős vállalatként fontosnak tartja, hogy a legkorszerűbb mobiltechnológiai szolgáltatások

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLlÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? 2 Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon

Részletesebben

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon

Részletesebben

Családi vállalkozásokról

Családi vállalkozásokról REORGANIZÁCIÓ VAGYONKEZELŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT WWW.REORGANIZACIO.COM Családi vállalkozásokról KVK Horváth Dénes, MBA 2015.02.25. Budapest Forrás: Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó KO. 2 Mi számít családi

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani,

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Családi Nap 4. tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Családi Nap 4. tematikája Családi Nap 4. tematikája Családi Nap tematikája; Sárospatak, 2013. május 25. szombat Cím: Isten, Haza, Embertárs szolgálata Sárospataki cserkészélet Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

Naiv kommunikációelméletek

Naiv kommunikációelméletek Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések

Részletesebben

7a. AZ ATTITŰD- ÉS MOTIVÁCIÓKUTATÁS MÓDSZERTANA

7a. AZ ATTITŰD- ÉS MOTIVÁCIÓKUTATÁS MÓDSZERTANA REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7a. AZ ATTITŰD- ÉS MOTIVÁCIÓKUTATÁS MÓDSZERTANA Kérdőívek A fogyasztó a motívumai alapján határoz és cselekszik. Ha így van, akkor a reklámokkal ezeket a fogyasztói késztetéseket, szükségleteket

Részletesebben

Ö Ö Á Ó Ü ö í í í í ó í í ó ö ö ő ü ő ó ő ő ö ö ö ö ő ő ő ö í ö ö ú ó Á Á í ő ó ó ó ö í ö ő íó ó í ú í ó ü ő ö ö í ó ü í í ú ő ő ő í ó ü ű ő ő ó ó ó ó ő ó ő ö ó ö Ö ő ü ü ő ő í ó ó ó ü í ó ó ó ö ő ö ó

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztése

Emberi erőforrás fejlesztése Emberi erőforrás fejlesztése Továbbtanulási és vállalkozási hajlam Lépések a kommunikációs és műszaki fejlődéssel -Alfred Marshall szelekció vagy kiválogatás elmélete (munkaerőpiacon, iskolában) szerint

Részletesebben

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011 Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel

Részletesebben

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Az ápolási folyamat Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Ápolási folyamat fogalma A humanisztikus ellátás olyan rendszeres módszere, mely költséghatékony módon összpontosít a kívánt eredmények

Részletesebben

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM szka102_21 É N É S A V I L Á G Ismered Budapestet? Magyarország fővárosa Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM TANÁRI ÉN és a világ 2. évfolyam 221 MODULLEÍRÁS

Részletesebben

Térképanalitikai lehetőségek a webről geokódolt tartalmak értékelésére

Térképanalitikai lehetőségek a webről geokódolt tartalmak értékelésére Jakobi Ákos Térképanalitikai lehetőségek a webről geokódolt tartalmak értékelésére ELTE Regionális Tudományi Tanszék, Budapest Digitális nyomok a virtuális térben Úton-útfélen hagyott térbeli tartalommal

Részletesebben

OSZTÁLYTAGOZODÁS ÉS RÉTEGEZŐDÉS

OSZTÁLYTAGOZODÁS ÉS RÉTEGEZŐDÉS OSZTÁLYTAGOZODÁS ÉS RÉTEGEZŐDÉS Társadalmi struktúra a különböző társadalmi pozíciók viszonya Az osztály, olyan személyek csoportosulása a társadalomban, akik valamely hatalmi kiváltság- vagy presztízsforma

Részletesebben

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16.

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16. Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia 2013. április 16. Szervezetek szociológiája A szervezetek és a tagjai Weber és a bürokrácia Taylor és a

Részletesebben

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren

Részletesebben

ő ő ő É É É Á ő ő Á ő ő ó ő ö ó ó ó í ő í ó ó ö ü ő ö ó ó ó ö ó í ó ó í ó í ó í ü ó í ó ó ú ó ö ó ó ő É Ü Ó Ö ő ő ő É őí í ő ó ő í ö ö Í ő ö ü ő í í ü ó ó ő ó ő ő í ó ó ő ó í ó ü ó ő í ó ó ó í ó í ü ö

Részletesebben

A kreativitás szerepe a kutatói pályán

A kreativitás szerepe a kutatói pályán A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ Vance Packard: The Hidden Persuaders (1970) Az üzletember a reklámot hajszolva furcsa vadonba tévedt; a lélek tudatalatti rétegébe Motiváció-kutatás Ernest Dichter: 1962

Részletesebben

19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918

19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918 19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918 Szerkesztette: GERGELY ANDRÁS ' Korona Kiadó, Budapest, 1998 TARTALOM i. A Habsburg Birodalom és Magyarország (Gergely András-Pajkossy Gábor) a birodalom területi

Részletesebben

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK)

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA KULTÚRÁRA AKADVA 2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) 2013. november 4., hétfő 18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig I. Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány?

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

ö Á ö É É ü ü É É Ő ö É ö Á ó ü É Ó Ö Á ú é ü ö é Ö é ü é é ü ü é é Ü é ö ö Ö ö é Á é é é é é ó é é é é ü é ö ö ö í é ü ú é é é ü ü é é é ü é é ö é ö é é ó ö ü é é é é ó ó ö í ó é ó é é é ó é é é ű ö é

Részletesebben