Beszámoló a megújuló alapú villamosenergiatermelés, valamint a kötelező átvételi rendszer évi alakulásáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Beszámoló a megújuló alapú villamosenergiatermelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2013. évi alakulásáról"

Átírás

1 Beszámoló a megújuló alapú villamosenergiatermelés, valamint a kötelező átvételi rendszer évi alakulásáról 2014

2 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) a évi, villamos energiáról szóló LXXXVI. törvény (VET) 12. (3) bekezdése alapján éves jelentést kell készítenie a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelésről, valamint a kötelező átvételi (KÁT) rendszer éves alakulásáról. Jelen beszámoló a évi megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer éves alakulását mutatja be. A kapcsolt villamosenergia-termelés évi alakulásáról egy külön beszámolót készít a Hivatal. A megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés és a KÁT rendszer alakulásáról szóló korábbi beszámolók a Hivatal honlapján érhetőek el (http://www.mekh.hu/adatok-statisztikak- 2/beszamolok/kat-beszamolo.html). A beszámolóban közölt adatok a termelők, az elosztók és a MAVIR Zrt. korábbi adatszolgáltatásain alapulnak, melyek ezen engedélyesek későbbi adatszolgáltatása alapján frissülhetnek. A beszámolóval kapcsolatos esetleges kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi címre várjuk: 2

3 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH Tartalomjegyzék Ábra-és táblázatjegyzék... 4 Előszó Összefoglaló A kötelező átvételi (KÁT) rendszer alakulása A megújuló alapú villamosenergia-termelés alakulása A kötelező átvételi rendszer (KÁT) A KÁT rendszer bemutatása, működési elve A KÁT mérlegkör bemutatása A KÁT rendszer évi főbb adatai A KÁT mérlegkör főbb adatai 2013-ban Tervezett értékesítés és ténylegesen értékesített mennyiség Mérlegköri költségek és bevételek Megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek adatai Szélerőművek Vízerőművek Biomassza alapon termelő erőművek Tisztán biomasszát hasznosító erőművek Szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek Biomassza alapon termelő erőművek összesített adatai Biogáz, depóniagáz, szennyvízgáz alapon termelő erőművek Naperőművek A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek adatainak összesítése Hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek adatai 2013-ban A háztartási méretű kiserőművek adatai A megújuló alapú villamos energia részarányának alakulása Kapcsolódó jogszabályok Rövidítések

4 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 Ábra-és táblázatjegyzék Ábrák 1. ábra A megújuló alapú villamosenergia-termelés megoszlása megújuló energiaforrások szerint 2012 és 2013-ban (GWh;%) ábra A KÁT mérlegkör működése (2013 végéig) ábra A KÁT mérlegkör működése január 1-jétől ábra A KÁT keretében történő megújuló alapú villamosenergia-értékesítés megoszlása 2012-ben és ban (GWh; %) ábra A KÁT támogatás megoszlása a megújuló energiaforrások tekintetében 2012-ben és 2013-ban (Mrd Ft; %) ábra A kötelező átvétel alá eső tervezett értékesítés és a KÁT mérlegkörben ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége 2013-ban, GWh ábra Szabályozási, módosítási és tervezési pótdíjak alakulása a évben (millió Ft) ábra Nyers ár, KÁT átvevői elszámolási ár és a korrekciók alakulása 2013-ban ábra Szélerőművi kapacitás, villamosenergia-termelés és KÁT-on belüli értékesítés alakulása között (MW, GWh) ábra Szélerőművek számára kifizetett támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) alakulása között ábra 5 MW, illetve az alatti névleges teljesítőképességű vízerőművek beépített kapacitása, villamosenergiatermelése és KÁT-on belüli értékesítése között (MW, GWh) ábra - 5 MW feletti névleges teljesítőképességű vízerőművek beépített kapacitása, villamosenergiatermelése és KÁT-on belüli értékesítése között (MW, GWh) ábra Vízerőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítése között (MW, GWh) ábra Az 5 MW és az alatti, valamint az 5 MW feletti névleges teljesítőképességű vízerőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) alakulása között ábra Tisztán biomassza tüzelésű erőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) ábra Tisztán biomassza tüzelésű erőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) 2003 és 2013 között ábra Szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁTon belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) ábra Szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) 2003 és 2013 között ábra Biomassza alapon termelő erőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) ábra Biomassza erőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) 2008 és 2013 között

5 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH 21. ábra Biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz alapú kapacitások alakulása között ábra Biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz üzemek villamosenergia-termelése és KÁT-os értékesítése között (GWh) ábra Biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz alapú termelésre kifizetett támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) között ábra Naperőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) ábra A megújuló energiát hasznosító erőművek kapacitásának megoszlása a év végén (MW; %) ábra A megújuló energiát hasznosító erőművek villamosenergia-termelésének megoszlása megújuló energiaforrások szerint, (GWh) ábra A megújuló energiát hasznosító erőművek villamosenergia-termelésének megoszlása 2012 és ban (GWh; %) ábra A megújuló alapon termelő erőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) ábra A megújulónak elszámolható villamos energiát termelő erőművek számára kifizetett támogatás (Mrd Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) között ábra Hulladékot hasznosító beépített kapacitás, villamosenergia-termelés és KÁT-on belüli értékesítés között (MW, GWh) ábra Hulladékot felhasználó erőművek számára kifizetett támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) alakulása között ábra A háztartási méretű kiserőművek beépített kapacitása energiaforrások szerint, valamint a háztartási méretű naperőművek darabszámának alakulása, ábra Háztartási méretű naperőművek beépített kapacitása elosztók szerint (kw) ábra A normalizált megújuló alapú villamosenergia-termelés, a bruttó végső villamosenergia-felhasználás, valamint azon belül a megújuló villamosenergia-részarány alakulása,

6 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 Táblázatok 1. táblázat A KÁT rendszer összefoglaló adatai táblázat KÁT keretében értékesített villamosenergia-mennyiség (GWh) táblázat KÁT keretében értékesítő erőművek beépített kapacitása tárgyév végén (MW) táblázat A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi árai a évben táblázat HUPX másnapi piaci átlagárak 2011, 2012 és 2013-ban, valamint a zsinór átlagár (Ft/kWh) táblázat KÁT keretében kifizetett összeg (Mrd Ft) táblázat Átlagos átvételi árak (Ft/kWh) táblázat KÁT támogatás (Mrd Ft) táblázat KÁT fajlagos támogatás (Ft/kWh) táblázat A KÁT mérlegkör évi allokációkban figyelembe vett adatai táblázat Szélenergia alapon termelő erőművek a év végén táblázat Vízenergia alapon termelő erőművek a év végén táblázat Tisztán biomassza tüzelésű erőművek a év végén táblázat Szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek a év végén táblázat Biogáz alapon termelő erőművek a év végén táblázat Depóniagáz alapon termelő erőművek a év végén táblázat Szennyvízgáz alapon termelő erőművek a év végén táblázat Naperőművek a év végén táblázat Hulladék alapon termelő erőművek a év végén

7 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH Előszó A megújuló energiaforrások hasznosítása nemcsak a nemzetközi fenntarthatósági és klímavédelmi célok megvalósításával, hanem hazánk gazdaságfejlesztési törekvéseivel is összhangban van. Ezen erőforrások fokozottabb felhasználása a hazai területfejlesztés fontos eszköze lehet: munkahelyeket teremthet, javíthatja az érintett térség önellátó képességét és megalapozhatja fenntartható fejlődését. A hazai megújuló alapú villamosenergia-termelés 2013-ban növekedett. Ezen belül különösen jelentős a tisztán biomassza alapú, valamint a napenergiából történő villamosenergia-termelés bővülése, de növekedett a biogáz és depóniagáz, valamint a biológiailag lebomló kommunális hulladék alapú áramtermelés is. Örömteli hír, hogy az elmúlt időszakban több új termelőegység jelent meg, amelyek a termelési hatásfokra is jótékony hatással vannak. Felgyorsult a háztartási méretű naperőművek beépülésének üteme, ami a beruházási támogatások mellett a számukra kedvező ún. szaldó elszámolásnak is köszönhető. Darabszámuk, illetve beépített kapacitásuk 2013-ban az előző évihez képest több mint duplájára nőtt. A megújuló támogatási rendszerek európai uniós megítélésében az előző években jelentős változások történtek. Az új, környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 1 életbe lépésével a jövőben piacorientáltabb támogatási rendszerek irányába kell elmozdulni, ahol a technológiai verseny következtében a lehető legkisebb költséggel valósulhatnak meg a célok. Bízom benne, hogy e kiadvány hasznos információkkal szolgál mind a szakma, mind az érdeklődő olvasó számára. dr. Dorkota Lajos elnök 1 7

8 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer Összefoglaló Jelen beszámoló célja, hogy összefoglaló képet adjon a hazai megújuló alapú villamosenergiatermelés, valamint a kötelező átvételi (KÁT) rendszer évi működéséről és eredményeiről A kötelező átvételi (KÁT) rendszer alakulása A KÁT rendszer keretében értékesített villamos energia mennyisége 2013-ban 1868 GWh volt, ebből 1862 GWh volt megújuló alapú. A KÁT értékesítés az előző évhez képest enyhén (0,06 %-kal) emelkedett. Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy ugyan a szén-biomassza vegyes tüzelés alapú KÁT rendszerbe történő értékesítés jelentősen (több mint 50%-kal) visszaesett, de új, tisztán biomasszából termelő kapacitás kezdte meg értékesítését a KÁT rendszerben év végén a KÁT rendszerbe értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása 582 MW volt, kismértékben (3,26%-kal) emelkedett az előző évhez képest. A KÁT keretében 2013-ban az előző évhez képest enyhén (5,94%-kal) növekedve összesen 60,11 Mrd Ft összeg került kifizetésre. A KÁT támogatás 2 a viszonyításul szolgáló piaci ár csökkenése folytán azonban több mint 27%-kal növekedve elérte a 36,51 Mrd Ft-ot. A kifizetett összeg, illetve támogatás túlnyomó része a megújuló alapon termelők számára került kifizetésre (59,95 Mrd Ft kifizetett összeg és 36,43 Mrd Ft támogatás ), míg a hulladék alapon termelők 140 millió Ft kifizetett összeget, illetve 80 millió Ft támogatást kaptak ban az átlagos átvételi ár 32,18 Ft/kWh, a fajlagos támogatás pedig 19,54 Ft/kWh volt. A KÁT kifizetések és az átlagos átvételi ár kb. 5,9%-kal emelkedett a évihez képest, ami elsősorban a KÁT árak jogszabály szerinti 3, inflációhoz kötött éves indexálásából adódik. A támogatás és a fajlagos támogatás ennél jóval nagyobb mértékben (kb. 27%-kal) emelkedett, ami a viszonyításul szolgáló piaci villamosenergia-árak csökkenésének tudható be. (A figyelembe vett HUPX piaci átlagár 15,01 Ft/kWh-ról 12,63 Ft-ra csökkent.) 2 A KÁT támogatás a kötelező átvételi ár és a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) kialakuló másnapi piaci átlagár különbözetének, valamint a KÁT rendszerbe értékesített villamos energia mennyiségének szorzata. 3 Lásd a 389/2007. Korm. rendelet 5. sz. mellékletét. 8

9 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH 1. táblázat A KÁT rendszer összefoglaló adatai Megnevezés KÁT keretében értékesítő erőművek beépített kapacitása (MW) Változás (abszolút) Változás (%) 563,68 582,05 18,36 3,26% Ebből: Megújuló 555,16 580,79 25,63 4,62% Hulladék 8,49 1,06-7,44-87,56% Eltérő tüzelőanyag 4 0,03 0,20 0,17 574,02% KÁT keretében értékesített villamosenergiamennyiség (GWh) 1866, ,14 1,16 0,06% Ebből: Megújuló 1861, ,15 0,59 0,03% Hulladék 5,23 5,27 0,04 0,75% Eltérő tüzelőanyag 0,19 0,72 0,53 269,60% KÁT keretében kifizetett összegek (Mrd Ft) 56,74 60,11 3,37 5,94% Ebből: Megújuló 56,60 59,95 3,35 5,93% Hulladék 0,14 0,14 0,01 5,79% Eltérő tüzelőanyag 0,003 0,01 0,01 280,28% Átlagos átvételi árak (Ft/kWh) 30,39 32,18 1,79 5,88% Ebből: Megújuló 30,40 32,20 1,79 5,89% Hulladék 25,87 27,16 1,29 5,00% Eltérő tüzelőanyag 17,58 18,09 0,51 2,89% KÁT támogatás összege (Mrd Ft) 28,72 36,51 7,79 27,14% Ebből: Megújuló 28,66 36,43 7,77 27,12% Hulladék 0,06 0,08 0,02 35,72% Eltérő tüzelőanyag 0,0004 0,004 0, ,19% Fajlagos "támogatás" (Ft/kWh) 15,38 19,54 4,16 27,07% Ebből: Megújuló 15,40 19,56 4,17 27,08% Hulladék 10,63 14,32 3,69 34,71% Eltérő tüzelőanyag 1,98 5,45 3,47 175,48% A KÁT mérlegkör szétosztott összköltsége 2013-ban 72,08 Mrd Ft volt. Ebből 61,58 Mrd Ft-ot tett ki a KÁT termelőknek történő tervezett kifizetés 5, 8,8 Mrd Ft-ot pedig a mérlegkör kiegyenlítése. A KÁT rendszer szereplőitől beszedett pótdíjak 545 millió Ft-tal járultak hozzá 2013-ban a KÁT mérlegkör finanszírozásához. 4 Nem megújuló és nem hulladék energiaforrás az egyébként megújuló energiaforrást vagy hulladékot felhasználó erőművekben. Ha aránya az adott erőmű esetében nem haladja meg a teljes tüzelőanyag felhasználás 10%-át, akkor az ebből termelt villamos energia is a kötelező átvétel alá tartozhat (alacsonyabb áron). 5 A fenti KÁT adatokat összesítő táblázatban tény adatok szerepelnek, míg a KÁT mérlegkör szétosztott összköltsége tervezett KÁT kifizetést tartalmaz. Ebből adódik a két adat közötti eltérés. 9

10 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer A megújuló alapú villamosenergia-termelés alakulása A megújuló energiaforrások villamosenergia-szektorban történő hasznosítását tekintve összességében (beleértve a fent részletezett KÁT-os támogatásban részesülő termelőket is) a nem vegyes tüzelésű (tiszta) biomassza, a napenergia, valamint a biológiailag lebomló kommunális hulladék hasznosítása növekedett számottevően 2013-ban, mind a beépített kapacitás, mind a villamosenergia-termelés tekintetében. A szén-biomassza vegyes tüzelés az erőművi KÁT kvóták lejárta miatt csökkent (bár 2014-től e trend megfordulása várható, mivel ezen erőművek 2013 folyamán visszakerültek a KÁT rendszerbe), illetve időjárási okoknál fogva szél- és vízenergiából kevesebb zöldáram került megtermelésre. Ennek ellenére az összesített megújuló alapú villamosenergia-termelés 3,69%-kal bővült, így a évi 2728 GWh-val szemben 2013-ban elérte a 2828 GWh-t ban a megújuló alapú villamosenergia-termelés legjelentősebb hányadát már a tisztán biomassza alapú termelés tette ki (30%). A második helyre került a szélenergia alapú termelés (25%), de a vegyes tüzelés még mindig jelentős (22%-os) részarányt képviselt. (ld. 1. ábra) A kommunális hulladék biológiailag lebomló részéből nyert energiával történő villamosenergiatermelés a évi csökkenése után növekedett (aránya 2013-ban 5% a zöldáram-termelésen belül), ami elsősorban a Mátrai Erőmű nagyobb arányú (kb. 80%-os) megújulóként elszámolható hulladékégetésének köszönhető. Szennyvízgáz 51 2% Depóniagáz 50 2% Napenergia 8 0% Biogáz 153 6% Szénbiomassza vegyes tüzelés % 2012 Tisztán biomassza tüzelés % Hulladék megújuló része 117 4% Szélenergia % Vízenergia 214 8% Szennyvízgáz 65 2% Depóniagáz 52 2% Napenergia 24 1% Biogáz 156 5% Szénbiomassza vegyes tüzelés % 2013 Tisztán biomassza tüzelés % Hulladék megújuló része 136 5% Szélenergia % Vízenergia 213 8% 1. ábra A megújuló alapú villamosenergia-termelés megoszlása megújuló energiaforrások szerint 2012 és 2013-ban (GWh;%) Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NCST) 2020-ra 14,65%-os megújuló energia részarány elérését vállalta a teljes bruttó végső energiafelhasználáson belül. Ehhez az NCST alapján a villamos energia szektor 5597 GWh megújuló alapú villamosenergia-termeléssel járulna hozzá 2020-ban (ami a tervezett teljes bruttó végső villamosenergia-felhasználás 10,9%-a) ban e célnak hozzávetőleg a felét teljesítettük (2820 GWh-t), ami a teljes bruttó végső villamosenergia-felhasználáshoz viszonyítva 6,68%-os részarányt 7 jelent (a évi részarány 6,29% volt). 6 Kiemelendő, hogy itt villamosenergia-termelésről van szó, míg a KÁT rendszer kapcsán villamosenergia-értékesítésről beszéltünk. (A kettő közötti különbséget az erőművek önfogyasztása és esetleges saját felhasználása adja.) 7 A részarány számításakor az EU előírásainak megfelelően normalizáltuk a szél-és vízenergia alapú villamosenergia-termelési értékeket annak érdekében, hogy az időjárásfüggő kilengéseket kiszűrjük. Az előző KÁT-megújuló beszámolókban még nem a normalizált értékekkel számoltunk. Megjegyzendő, hogy az NCsT előrehaladási jelentés elküldése óta pontosultak az adatok, ezért az akkor megadott értékektől 10

11 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH 2. A kötelező átvételi rendszer (KÁT) 2.1. A KÁT rendszer bemutatása, működési elve Az Európai Unió összehangolt energia- és klímapolitikája kiemelt szerepet szán a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés elősegítésének, valamint az energiahatékonysági szempontok mind fokozottabb érvényesítésének. Magyarország a klímavédelem, a felhasznált energiaforrások diverzifikálása, az energiahatékonyság növelése, az energiaimportfüggőség csökkentése, valamint a helyi gazdaságfejlesztési hatások (pl. munkahelyteremtés, vidékfejlesztés) kiaknázása érdekében 1996 óta támogatja a megújuló energiaforrások, illetve a hulladék mint energiaforrás felhasználását. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapályvagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz). A megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termeléssel kapcsolatban az Európai Unió 2009/28/EK irányelve ra elérendő nemzeti célértékeket határozott meg, amelynek teljesítése érdekében szükség van a megújuló alapú technológiákból származó villamosenergia-termelés ösztönzésére. A hazai támogatási rendszer több eszközzel igyekszik elősegíteni az energia- és klímapolitikai célok elérését. A támogatási rendszer részét képezik egyrészt a beruházási támogatások 9, másrészt pedig a működési támogatás rendszere. A működési támogatások egyik hazánkban is alkalmazott formája a kötelező átvételi (KÁT) rendszer, amely a megújuló, illetve hulladék alapú villamosenergiatermelést ösztönzi. Kötelező átvételi rendszer: olyan árvezérelt működési támogatási rendszer, amelyben a villamosenergia-termelők bizonyos feltételek teljesítése esetén a termelt villamos energiát egy előre meghatározott átvételi áron értékesíthetik. A kötelező átvételi rendszer a villamos energia szabad piacától elkülönített, védett piacnak tekinthető, tehát az itt értékesítő termelők nincsenek versenyhelyzetnek kitéve. 10 A KÁT rendszer egyrészt biztos értékesítési csatornát teremt, másrészt a piaci árnál magasabb, jogszabály által meghatározott árat garantál. A kötelező átvételi rendszer hazai alkalmazásának keretfeltételeit a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) rögzíti, a rendszer működésének részletesebb szabályait pedig a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 11 (a továbbiakban: KÁT rendelet) valamint a 63/2013. (X. 29.) NFM rendelet 12 (a továbbiakban: Szétosztási rendelet) tartalmazza. lehetnek eltérések. A háztartási méretű kiserőművekre és egyes saját felhasználásra termelő kiserőművekre becsült termelést vettünk figyelembe. 8 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről 9 Magyarországon a beruházási támogatások 2013-ban elsősorban az Új Széchenyi Terv, valamint a Zöld Beruházási Rendszer keretében kerültek megpályáztatásra. 10 A garantált árú kötelező átvételi rendszerben a termelők a legjobb telephelyekért versenyeznek egymással. 11 A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet. 10 Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról szóló 63/2013. (X. 29.) NFM rendelet. 11

12 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 A VET alapján a termelő kérésére a Hivatal határozatban állapítja meg a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia KÁT rendszer keretében átvehető mennyiségét és az átvétel időtartamát. Az időtartam lejártával vagy az átvételi időtartamra engedélyezett összes kvótamennyiség idő előtti felhasználásával a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítési jogosultság megszűnik. A KÁT rendszer keretében átvehető villamos energia mennyiségének és az átvétel időtartamának meghatározásával biztosítandó, hogy a termelő a VET előírásainak megfelelően legfeljebb a befektetés megtérüléséig kapja a támogatást. Biomassza és biogáz erőművek esetén a Hivatal által megállapított benchmark átvételi idő 15 év, míg a depóniagázt felhasználó erőművek esetén 5 év. Amennyiben bármely más támogatásban részesül az erőmű, az átvételi idő ezzel arányosan kerül csökkentésre. A többi technológia esetében minden erőműre egyedileg határozza meg a Hivatal az átvételi időt. A támogatott átvételi ár különbözik a megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból termelt villamos energia esetében, továbbá az átvételi árak differenciáltak a méret (névleges villamos teljesítőképesség), a jogosultság megszerzésének időpontja (2008. január 1-je előtt vagy után), a zónaidő (csúcs-, völgy- és mélyvölgy-időszak), valamint részben a technológia (napenergia, szélenergia) alapján is. Zónaidő: a kötelező átvételi villamosenergia-termelés elszámolása céljából meghatározott, egy napon belüli időszak. A zónaidő lehet csúcsidőszak, völgyidőszak, illetve mélyvölgy időszak A KÁT mérlegkör bemutatása A KÁT rendszer működésének alapját az ún. KÁT mérlegkör jelenti, amely 2008 januárjától működik. A KÁT mérlegkör működésének szabályait a VET-en kívül a KÁT rendelet és a Szétosztási rendelet, továbbá a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák. KÁT mérlegkör: a VET 10. (4) bekezdése alapján a MAVIR Zrt. által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott és működtetett mérlegkör, amelynek mérlegkör felelőse a MAVIR Zrt. A VET értelmében a KÁT rendszerben villamos energiát termelő erőművek egy külön mérlegkört alkotnak, amelynek felelőse az átviteli rendszerirányító (a MAVIR Zrt.). A mérlegkörhöz kapcsolódó szereplők a KÁT rendszerben részt vevő termelők (Értékesítők), a MAVIR Zrt. mint KÁT mérlegkör felelős és Befogadó, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvevői. Átviteli rendszerirányító: a villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának, fejlesztésének, a rendszerszintű szolgáltatások, nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állásának, erőművek működtetésének biztonságát, szabályosságát, minőségét, környezetkímélő voltát szolgáló célirányos tevékenységek összességét végző engedélyes, Magyarországon a MAVIR Zrt. A MAVIR Zrt. feladata Befogadóként a KÁT rendszerben átvett villamos energia mennyiségének szétosztása és elszámolása, míg a MAVIR Zrt. mint KÁT mérlegkör felelős feladata a KÁT mérlegkör működtetése, menetrendjének megtervezése és kiegyenlítése. A rendszer évi működését a 2. ábra illusztrálja. Befogadó: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia elsődleges vásárlója, aki egyúttal a kötelező átvételi mérlegkör felelőse (MAVIR Zrt.). 12

13 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH 2. ábra A KÁT mérlegkör működése (2013 végéig) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelője (Értékesítő) amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel jogosult a KÁT mérlegkörhöz csatlakozni. KÁT értékesítő, Értékesítő: a kötelező átvétel alá eső, megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelője. A MAVIR Zrt. mint KÁT mérlegkör felelős mérlegkör tagsági szerződést köt az Értékesítőkkel. A MAVIR Zrt. mint Befogadó a mérlegkörbe érkező villamos energiáért kifizeti az átvételi árat az Értékesítőnek végéig a Befogadó a villamos energiát és annak költségét a hozzájuk tartozó fogyasztás (áramot importáló felhasználók esetén az importált villamos energia) arányában szétosztotta a KÁT átvevők között. A szétosztott zöldáram költségét a KÁT átvevő beárazhatta a saját portfóliójába, így a KÁT támogatás költsége végső soron a felhasználókat terhelte. 13 KÁT átvevő, Átvevő: az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételére kötelezett minden villamosenergiakereskedő (kivéve január 1-jétől az egyetemes szolgáltatók, valamint október 1-jétől az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztókat ellátó villamosenergia-kereskedők bizonyos feltételek teljesítése esetén ezen fogyasztás tekintetében), a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelő, illetve a villamos energiát közvetlenül importáló felhasználó. (2014. január 1-jétől az átvételre kötelezett mérlegkör felelősök vették át a szerepüket.) A MAVIR minden hónapban előre bekérte a KÁT értékesítők tervezett havi menetrendjét és a KÁT átvevőkhöz tartozó várható fogyasztást. Az Átvevők a felhasználóik részére értékesített villamos energia 14 arányában voltak kötelesek átvenni a KÁT-os villamos energiát a MAVIR-tól, a MAVIR által meghatározott időbeli lefutás (átadási profil) szerint január 1-jétől az egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát felhasználók mentesültek a KÁT finanszírozása alól október 1-jétől az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztókat ellátó villamosenergia-kereskedők is mentesültek bizonyos feltételek teljesítése esetén ezen fogyasztás tekintetében. Lásd a VET 13. -ának változásait. 14 A közvetlenül importáló fogyasztók az általuk importált mennyiség arányában kötelesek átvenni a KÁT-os villamos energiát. 13

14 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 Menetrend: a villamos energiát termelők (jelen esetben KÁT értékesítők) által a Befogadó (MAVIR Zrt.) részére előzetesen megadott, egyes negyedórákra tervezett termelési adataikat tartalmazó adatsor. Átadási profil: a kereskedelmi szabályzatban meghatározott jellemzőkkel rendelkező teljesítmény-idősor, amelyet a Befogadó alkalmaz a közötte és a KÁT átvevők (2014-től átvételre kötelezett mérlegkör felelősök) közötti szállítások meghatározása során. A KÁT értékesítő a tárgyhót megelőző hónapban köteles volt a MAVIR részére menetrendet adni a következő hónapra tervezett termeléséről. Ezeket a havi termelési menetrendeket a MAVIR összesítette, majd a megadott, a következő hónapra vonatkozó fogyasztási tervadatok alapján a felhasználóik részére értékesíteni tervezett villamos energia arányában az egyes KÁT átvevőkre allokálta a kötelezően átveendő villamos energia mennyiséget. A szétosztással egyidejűleg a MAVIR a rendelkezésére álló adatok alapján kiszámította és honlapján közzétette a KÁT átvevőknek szétosztott villamos energia átadási árát (publikált átadási ár). A publikált átadási ár meghatározásakor figyelembe kellett venni a KÁT értékesítőkkel és a KÁT átvevőkkel történt elszámolásokat, a KÁT mérlegkör kiegyenlítéséhez kapcsolódó kiadásokat és a KÁT mérlegkör működtetéséhez kötődő pénzforgalmi szaldót. Az így kapott egységár a következő hónap egészére rögzített, állandó érték volt. Publikált átadási ár: az allokálandó teljes költség allokált mennyiségre (tervezett KÁT értékesítésre) vetített fajlagos értéke, ezt érvényesíti a Befogadó az Átvevők (illetve 2014-től az átvételre kötelezett mérlegkör felelősök) felé. A KÁT értékesítő által termelt villamos energia a tárgyhónapban a hálózatba táplálás útján jut el a felhasználóhoz. A tervezett és a tényleges betáplálás (értékesítés) között különbség lehet, amit az átviteli rendszerirányító egyensúlyoz ki, vagyis a KÁT mérlegkört kiegyenlíti. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív vagy negatív irányú menetrendi eltérés kiegyenlítő szabályozása során a mérlegkör felelősökkel elszámolt villamos energia. Az Értékesítőket a szabályozási és módosítási pótdíjak ösztönzik a pontosabb menetrendkövetésre. Természetesen a KÁT átvevők által megadott fogyasztási tervadatok és a tényleges fogyasztási adatok között is voltak eltérések, ezért a KÁT átvevőket az ún. tervezési pótdíj ösztönözte a pontos tervezésre. A kötelezően átveendő, allokált villamos energia mennyiséget a tervezett termeléstől vagy fogyasztástól való eltérés alapján nem korrigálták 2014-ig. Szabályozási pótdíj: a KÁT értékesítők által leadott utolsó tehát érvényesnek tekintendő menetrendtől való, illetve azon alapuló eltérés esetén a KÁT értékesítő által a Befogadó számára fizetendő díj. Módosítási pótdíj: a leadott havi termelési menetrend alapján összesített villamos energia mennyiségétől való eltérés esetén, a havi termelési menetrend alapján meghatározott összesített villamos energia mennyiség és a ténylegesen értékesített összesített villamos energia mennyiség különbsége alapján az Értékesítő által a Befogadó számára fizetendő díj. Tervezési pótdíj: a KÁT átvevő tervezett fogyasztási adatától való eltérés esetén a KÁT átvevő tervezett és tényleges fogyasztási adatainak különbsége alapján a KÁT átvevő által a Befogadó számára fizetendő díj. A szétosztott villamos energia elszámolására a termelést (tárgyhót) követő hónapban került sor. A KÁT mérlegkörben termelő erőműegység által egy adott hónapban ténylegesen értékesített villamos 14

15 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH energia 15 elszámolására a KÁT értékesítő és a MAVIR viszonylatában került sor a KÁT értékesítő által benyújtott számla alapján. A számla kiállítása a KÁT mérlegkör felelős által a mérési adatokból számított villamos energia mennyiségek és a KÁT rendelet szabályai szerint a Hivatal által meghatározott átvételi árak alapján történt 16. A KÁT értékesítők által benyújtott számlák fedezetét a MAVIR által a KÁT átvevőknek kiállított számlák alapján történő befizetések, illetve a különböző pótdíjakból származó bevételek biztosították. A KÁT átvevők részére kiállított számlák alapját az allokált villamosenergia-mennyiség és a MAVIR által publikált átadási ár képezte. A VET 13. -ának január 1-jétől hatályos módosítása értelmében a kötelező átvétel alá eső villamos energia átvétele alól mentesült az egyetemes szolgáltató. Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó (lakosság, kisfogyasztók) számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető október 1-jétől az egyetemes szolgáltatónak nem minősülő villamosenergia-kereskedő is mentesült azon villamosenergia-mennyiség tekintetében, amelyet olyan egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak értékesített, amely számára a villamosenergia-kereskedelmi szolgáltatást a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árszabásokhoz kötötten, az adott felhasználási helyre vonatkozó egyetemes szolgáltatási díjtételeket meg nem haladó, de legalább egy díjtétel esetében alacsonyabb árakon nyújtotta, és az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó által igénybe vehető, a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben 17 meghatározott szolgáltatásokat biztosította január 1-jétől átalakult a KÁT modell az átvevők tekintetében. A KÁT értékesítőktől átvett villamosenergia-mennyiség időben többé-kevésbé állandó (ún. zsinór ) mennyisége az átvételre kötelezett mérlegkör felelősökre a mérlegkörükhöz tartozó, egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztással arányosan kerül szétosztásra (allokáció). Átvételre kötelezett mérlegkör felelős: a VET 13. -ával összhangban olyan mérlegkör felelős, akinek a mérlegkörében felhasználó tag lehet. A villamosenergia-kereskedők által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztás csak akkor mentesül az allokáció alól, ha a villamosenergia-kereskedelmi szolgáltatás a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árszabásokhoz kötötten, az adott felhasználási helyre vonatkozó egyetemes szolgáltatási díjtételeket meg nem haladó, de legalább egy díjtétel esetében alacsonyabb árakon kerül biztosításra, és az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó által igénybe vehető, a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szolgáltatások is biztosítottak. 15 A számlázás érdekében a mérések hiteles elvégzése 5 MW-ot meg nem haladó teljesítőképességű erőművek esetén az illetékes elosztó hálózati engedélyes, egyéb esetekben az átviteli rendszerirányító feladata. A mérési adatok alapján az elszámolható villamos energia mennyiséget a KÁT mérlegkör felelős számítja ki és teszi a KÁT értékesítők számára hozzáférhetővé. 16 A KÁT mérlegkörben értékesített villamos energia ára technológiánként és zónaidőnként (csúcsidőszak, völgyidőszak, mélyvölgy időszak) eltérő lehet. 17 A VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 15

16 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 A fennmaradó szétosztandó villamosenergia-mennyiség a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) kerül értékesítésre, ami a MAVIR feladata. A KÁT mérlegkör HUPX értékesítésének bevétele költségcsökkentő tételként kerül figyelembevételre a KÁT allokációnál. Az átvételre kötelezett mérlegkör felelősök viselik a KÁT mérlegkör költségeit a rájuk allokált villamos energia arányában. Az átvételre kötelezett mérlegkör felelősökre allokált többletköltségek fogyasztók felé történő továbbhárítása kétoldalú megállapodások keretében történhet, a felek önkéntes megállapodása szerint. A modell megváltoztatásának legfontosabb célja a kiegyenlítő energia költségek csökkentése a tervezés és a termelés közötti idő lerövidítésével (napi menetrend alapján történő allokáció a HUPXen továbbértékesített mennyiség tekintetében), és ezzel a költséghatékony működés elősegítése volt. További cél volt a kötelező átvételű villamos energia piaci integrációja a szervezett villamosenergia-piaci (HUPX) értékesítéssel. A HUPX-en elért ár nem fedezi a KÁT-os villamos energia fajlagos költségét. Ezt a nem fedezett többletköltséget az átvételre kötelezett mérlegkör felelősök finanszírozzák, ami által a rájuk allokált (lecsökkent mennyiségű) villamos energia átadási ára megemelkedik. Összeségében azonban ceteris paribus, azaz pl. a KÁT-ban értékesített villamos energia növekedésével nem számolva a KÁT terhei csökkennek a költséghatékony működés következtében. A KÁT mérlegkör és a KÁT allokáció havi adatai a MAVIR Zrt. honlapján folyamatosan megtekinthetőek 18, az új KÁT rendszer működését negyedévente értékelő elemzésekkel együtt ábra A KÁT mérlegkör működése január 1-jétől Forrás: MAVIR

17 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH 2.3. A KÁT rendszer évi főbb adatai 2013-ban a kötelező átvétel (KÁT) keretében az arra jogosult villamosenergia-termelők 1868,14 GWh (ebből megújuló bázison: 1862,15 GWh, hulladék bázison: 5,27 GWh) villamos energiát értékesítettek, amely az előző évhez viszonyítva enyhe (0,06%-os) növekedést mutatott. A KÁT rendszeren belüli megújuló alapú villamosenergia-értékesítés a évi 1861,56 GWh-ról minimálisan (0,03%-kal) emelkedve, 1862,15 GWh-ra nőtt. A legnagyobb csökkenés a szénbiomassza vegyes tüzelésű erőművek (kb. a felére esett vissza az értékesítés) és a szélerőművek esetében következett be. Előbbiek esetében a KÁT jogosultságok lejárata, utóbbiak vonatkozásában a tavalyinál kedvezőtlenebb szélviszonyok tekinthetőek kiváltó oknak. A csökkenést azonban kompenzálta a tisztán biomassza tüzelés növekedése (több mint 20%), elsősorban a Pannon-Hő Kft. pécsi új erőműve révén. Emellett a depóniagáz erőművek, különösen pedig a naperőművek termelése is növekedett, de összességében szerepük még nem számottevő. 2. táblázat KÁT keretében értékesített villamosenergia-mennyiség (GWh) Változás (GWh) Változás (%) Szélenergia 742,51 687,12-55,39-7,46% Vízenergia 203,14 204,15 1,00 0,49% 5 MW vagy az alatti kapacitású 35,85 58,62 22,77 63,53% vízerőmű 5 MW kapacitás feletti vízerőmű 167,30 145,53-21,77-13,01% Biomassza tüzelés (tisztán) 600,48 728,09 127,61 21,25% Szén-biomassza vegyes tüzelés 151,31 74,50-76,81-50,76% Biogáz 118,29 118,25-0,04-0,04% Depóniagáz 44,26 47,71 3,45 7,79% Szennyvízgáz 1,23 0,98-0,25-20,46% Napenergia 0,33 1,36 1,03 310,49% Megújuló összesen 1861, ,15 0,59 0,03% Hulladék 5,23 5,27 0,04 0,75% Eltérő tüzelőanyag 0,19 0,72 0,53 269,60% Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag: 1866, ,14 1,16 0,06% 17

18 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 Biogáz 118,29 6,35% Szén-biomassza vegyestüzelés 151,31 8,13% Depóniagáz 44,26 2,38% 2012 Szennyvízgáz 1,23 0,07% Napenergia 0,33 0,02% Biomasszatüzelés (tisztán) 600,48 32,26% Vízenergia 203,14 10,91% Szélenergia 742,51 39,89% Szénbiomassza vegyestüzelés 74,50 4,00% Biogáz 118,25 6,35% 2013 Depóniagáz 47,71 2,56% Szennyvízgáz 0,98 0,05% Napenergia 1,36 0,07% Biomasszatüzelés (tisztán) 728,09 39,10% Szélenergia 687,12 36,90% Vízenergia 204,15 10,96% 4. ábra A KÁT keretében történő megújuló alapú villamosenergia-értékesítés megoszlása 2012-ben és 2013-ban (GWh; %) A KÁT rendszer keretében értékesítő megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyagból termelő erőművek összes beépített kapacitása a év végére 582,05 MW-ot tett ki (ebből a megújuló alapon termelő erőművek KÁT-os teljesítőképessége 580,79 MW). A KÁT keretében értékesítő vegyes tüzelésű erőművek kapacitása jelentősen (63%-kal) lecsökkent. Ennek hátterében az áll, hogy 2013-ban már csak a Mátrai Erőmű volt vegyes tüzelésű KÁT értékesítő, míg 2012-ben még a Vértesi Erőmű is. Megjegyzendő, hogy jogszabályi változás miatt a vegyes tüzelésű erőművek 2013 során visszakerültek a kötelező átvételbe, így a jövőben a csökkenő trend megfordulására számíthatunk. Kapacitásnövekedés volt megfigyelhető az új belépő erőművek miatt a tisztán biomassza, biogáz, depóniagáz, vízenergia (az 5 MW-nál nem nagyobb kategóriában), illetve a napenergia esetén. 18

19 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH A szélerőművek esetében a kötelező átvétel keretében értékesítők kapacitása ugyan némileg, 0,61%- kal csökkent (KÁT-ból kieső erőművek miatt), az áramtermelés csökkenése azonban főként a kedvezőtlenebb szélviszonyoknak tudható be. A Hivatal a megelőző években 330 MW kapacitásra adott ki engedélyt, ezek az erőművek szinte mind felépültek. Új szélerőmű létesítésére (a hálózatra nem csatlakozó egységeket, illetve a háztartási méretű kiserőműveket kivéve) csak pályázat alapján van lehetőség, így növekedésre csak ilyen tender kiírása esetén lehet számítani. Az egyes technológiákra vonatkozó KÁT-os kapacitásadatokat az alábbi táblázat mutatja be. 3. táblázat KÁT keretében értékesítő erőművek beépített kapacitása tárgyév végén (MW) Változás (MW) Változás (%) Szélenergia 326,45 324,45-2,00-0,61% Vízenergia 54,04 57,04 3,00 5,56% 5 MW vagy az alatti kapacitású 13,14 16,14 3,00 22,86% vízerőmű 5 MW kapacitás feletti vízerőmű 40,90 40,90 0,00 0,00% Biomassza-tüzelés (tisztán) 99,67 137,25 37,58 37,71% Szén-biomassza vegyes tüzelés 20 35,04 13,08-21,96-62,67% Biogáz 30,12 34,27 4,15 13,78% Depóniagáz 9,12 12,28 3,15 34,56% Szennyvízgáz 0,33 0,33 0,00 0,00% Napenergia 0,40 2,09 1,70 424,94% Megújuló összesen 555,16 580,79 25,63 4,62% Hulladék 8,49 1,06-7,44-87,56% Eltérő tüzelőanyag 0,03 0,20 0,17 574,02% Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag 563,68 582,05 18,36 3,26% A KÁT kifizetések alakulásának másik fontos eleme az értékesített mennyiségek változása mellett az átvételi árak változása. A Hivatal az átvételi árakat a jogszabályi előírásoknak megfelelően (a évre visszatekintő 5,8%- os inflációval megegyező mértékben, illetve annak egy százalékponttal csökkentett értékével 21 ) növelte 2013-ra a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból előállított villamos energia esetében. A év végén ugyancsak elvégezte a Hivatal a fent említett korrekciót. A év január-október hónapjaira közzétett, az előző év azonos hónapjaihoz viszonyított havi fogyasztói árindexek átlagát figyelembe véve 1,95%-kal, illetve ennek egy százalékponttal csökkentett értékével (0,95%) növekedtek az átvételi árak január 1-jétől A vegyes tüzelésű erőművek esetében a biomassza felhasználás és a KÁT értékesítés arányában vettük figyelembe a beépített kapacitást. 21 Inflációval növekedett az átvételi ár azon megújulós erőművek esetében, melyek január 1-je előtt szereztek KÁT-jogosultságot, vagy legalább eddig benyújtották hiánytalan KÁT kérelmüket (kivéve az 5 MW feletti vízerőműveket). A többi erőmű esetén infláció mínusz egy százalékponttal nőttek az átvételi árak. 22 Az aktuális árak megtalálhatóak a honlapcímen. 19

20 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer táblázat A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi árai a évben Technológia és méret Zónaidő Tarifa (Ft/kWh) ÁFA nélkül A KÁT rendelet hatálybalépését ( ) megelőző a a KÁT jogosultság megállapítása vagy a kérelem benyújtása Nem nap- és szélerőmű Nap- és szélerőmű Csúcsidőszak 37,72 Völgyidőszak 33,76 Mélyvölgy időszak 13,78 Csúcsidőszak 33,76 Völgyidőszak 33,76 Mélyvölgy időszak 33,76 A KÁT rendelet hatálybalépését ( ) követő a a KÁT jogosultság megállapítása vagy a kérelem benyújtása Erőműegység 20 MW vagy vízerőmű 5 MW (kivéve naperőmű) 20 MW < erőműegység 50 MW (kivéve szélerőmű november 30-tól, naperőmű) 20 MW < szélerőmű 50 MW (2008. november 30. után belépő szélerőmű esetén) Napenergia 20 MW Használt berendezést is tartalmazó erőműben termelt Erőműegység > 50 MW vagy vízerőmű > 5 MW Csúcsidőszak 35,96 Völgyidőszak 32,18 Mélyvölgy időszak 13,13 Csúcsidőszak 28,76 Völgyidőszak 25,75 Mélyvölgy időszak 10,50 Csúcsidőszak 35,96 Völgyidőszak 32,18 Mélyvölgy időszak 13,13 Csúcsidőszak 32,18 Völgyidőszak 32,18 Mélyvölgy időszak 32,18 Csúcsidőszak 22,36 Völgyidőszak 14,31 Mélyvölgy időszak 14,31 A KÁT jogosultság megállapításának időpontjától függetlenül Hulladékból nyert energiával termelt villamos energia Csúcsidőszak 22,36 Völgyidőszak 14,31 Mélyvölgy időszak 14,31 Csúcsidőszak 33,73 Völgyidőszak 23,24 Mélyvölgy időszak 12,13 A KÁT támogatások, illetve fajlagos támogatások a kötelező átvételi ár és a piaci ár különbözete alapján számíthatóak ki. Ily módon az értékesített mennyiség mellett az átvételi ár és a piaci ár van hatással a mértékére. KÁT támogatás : a kötelező átvételi ár és a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) kialakuló másnapi piaci átlagár különbözetének, valamint a KÁT rendszerbe értékesített villamos energia mennyiségének szorzata. Fajlagos KÁT támogatás : a kötelező átvételi ár és a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) kialakuló másnapi piaci átlagár különbözete. 20

21 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH Magyarországon transzparens nagykereskedelmi piaci ár gyakorlatilag a szervezett energiapiac (HUPX) 2010 évközi beindulásával alakult ki. Ennek megfelelően 2011-től a HUPX másnapi piacának órás árai alapján számszerűsítettük a piaci árat 23. A HUPX másnapi piacán kialakuló órás árak a KÁT rendelet 3. számú melléklete alapján, az 1. erőműegység csoportra 24 vonatkozó napszakok (zónaidők) szerint kerültek átlagolásra (csúcs-, völgyés mélyvölgy időszak), a téli-nyári időszámítás, valamint a munkanapok és a nem munkanapok figyelembevételével. Egyes zónaidők nem egész órában kezdődnek, illetve végződnek, ezért bizonyos órák két zónaidőszakhoz is tartoznak. Ezeket 50%-os súllyal vettük figyelembe mindkét zónaidőszakban. A HUPX-en euróban kialakuló árakat az MNB által közzétett árfolyamok éves átlagát alkalmazva váltottuk át forintra (2012: 289 HUF/EUR; 2013: 297 HUF/EUR). A számítások eredményeként kapott piaci árakat és a zsinór átlagárat az alábbi 5. táblázat mutatja. 5. táblázat HUPX másnapi piaci átlagárak 2011, 2012 és 2013-ban, valamint a zsinór átlagár (Ft/kWh) Forrás: HUPX adatok, saját számítás, MEKH HUPX másnapi piaci átlagár, Ft/kWh Csúcs 18,52 18,50 15,58 Völgy 14,26 13,30 11,22 Mélyvölgy 9,84 7,94 6,56 Átlagár 25 15,84 15,01 12,63 Zsinór átlagár 26 15,51 14,83 12,57 Jól látható, hogy az átlagos piaci ár lecsökkent, ami a támogatástartalom emelkedése irányába hatott, sőt abban a legjelentősebb szerepet játszotta az elmúlt két évben ről 2013-ra a figyelembe vett piaci átlagár 2,38 Ft/kWh-val csökkent (-16%). 23 Ezt megelőzően a KÁT rendelet 1. sz. mellékletének 4. pontja szerinti árakat tekintettük piaci árnak. 24 A zónaidők közötti váltás fokozatossága érdekében a KÁT értékesítők három csoportba lettek beosztva annak függvényében, hogy melyik villamosenergia-elosztó hálózatára csatlakoznak. Az egyes csoportok számára 30 perces eltolással kezdődnek a zónaidők. 25 A KÁT-os értékesítés zónaidők szerinti megoszlása alapján. 26 A zsinór átlagár azt becsüli meg, hogy egy időben egyenletesen értékesítő erőmű milyen átlagárat tudna elérni. Forrás: HUPX 21

22 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 Az alábbi táblázatok a KÁT rendszer keretében a termelőknek kifizetett összegek, az átlagos átvételi árak, illetve az abszolút és fajlagos támogatások alakulását mutatják 2012 és 2013 vonatkozásában. 6. táblázat KÁT keretében kifizetett összeg (Mrd Ft) Változás (MW) Változás (%) Szélenergia 23,69 23,20-0,50-2,09% Vízenergia 3,99 4,54 0,55 13,66% 5 MW vagy az alatti kapacitású 1,11 1,90 0,79 70,87% vízerőmű 5 MW kapacitás feletti vízerőmű 2,88 2,64-0,24-8,39% Biomassza-tüzelés (tisztán) 18,97 24,30 5,33 28,08% Szén-biomassza vegyes tüzelés 4,85 2,45-2,40-49,45% Biogáz 3,72 3,91 0,18 4,91% Depóniagáz 1,32 1,49 0,17 12,91% Szennyvízgáz 0,04 0,03-0,01-16,11% Napenergia 0,01 0,04 0,03 330,14% Megújuló összesen 56,60 59,95 3,35 5,93% Hulladék 0,14 0,14 0,01 5,79% Eltérő tüzelőanyag 0,003 0,01 0,01 280,28% Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag 56,74 60,11 3,37 5,94% 7. táblázat Átlagos átvételi árak (Ft/kWh) Változás (MW) Változás (%) Szélenergia 31,91 33,76 1,85 5,80% Vízenergia 27 19,65 22,22 2,57 13,10% 5 MW vagy az alatti kapacitású 30,98 32,37 1,39 4,49% vízerőmű 5 MW kapacitás feletti vízerőmű 17,22 18,14 0,91 5,31% Biomassza-tüzelés (tisztán) 31,59 33,37 1,78 5,63% Szén-biomassza vegyes tüzelés 32,09 32,94 0,85 2,66% Biogáz 31,48 33,04 1,56 4,95% Depóniagáz 29,73 31,14 1,41 4,75% Szennyvízgáz 32,23 33,99 1,76 5,47% Napenergia 30,71 32,18 1,47 4,79% Megújuló összesen 30,40 32,20 1,79 5,89% Hulladék 25,87 27,16 1,29 5,00% Eltérő tüzelőanyag 17,58 18,09 0,51 2,89% Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag 30,39 32,18 1,79 5,88% 27 A vízenergia esetében az átvételi átlagár nagyobb emelkedését az okozta, hogy a magasabb átvételi átlagárra jogosult 5 MW-nál nem nagyobb vízerőművek értékesítésének aránya megnövekedett. 22

23 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH 8. táblázat KÁT támogatás (Mrd Ft) Változás (MW) Változás (%) Szélenergia 12,73 14,68 1,95 15,35% Vízenergia 0,96 1,97 1,01 105,12% 5 MW vagy az alatti kapacitású 0,57 1,16 0,59 104,33% vízerőmű 5 MW kapacitás feletti vízerőmű 0,39 0,81 0,42 106,26% Biomassza-tüzelés (tisztán) 9,82 14,99 5,16 52,56% Szén-biomassza vegyes tüzelés 2,59 1,51-1,08-41,81% Biogáz 1,88 2,35 0,48 25,46% Depóniagáz 0,66 0,89 0,23 35,38% Szennyvízgáz 0, , , ,15% Napenergia 0, , , ,83% Megújuló összesen 28,66 36,43 7,77 27,12% Hulladék 0,06 0,08 0,02 35,72% Eltérő tüzelőanyag 0, , , ,19% Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag 28,72 36,51 7,79 27,14% 9. táblázat KÁT fajlagos támogatás (Ft/kWh) Változás (MW) Változás (%) Szélenergia 17,14 21,37 4,23 24,65% Vízenergia 4,72 9,63 4,91 104,11% 5 MW vagy az alatti kapacitású 15,79 19,73 3,94 24,95% vízerőmű 5 MW kapacitás feletti vízerőmű 2,35 5,56 3,22 137,11% Biomassza-tüzelés (tisztán) 16,36 20,58 4,22 25,82% Szén-biomassza vegyes tüzelés 17,13 20,25 3,12 18,19% Biogáz 15,85 19,90 4,04 25,51% Depóniagáz 14,85 18,65 3,80 25,59% Szennyvízgáz 16,12 20,30 4,18 25,92% Napenergia 13,98 18,18 4,20 30,05% Megújuló összesen 15,40 19,56 4,17 27,08% Hulladék 10,63 14,32 3,69 34,71% Eltérő tüzelőanyag 1,98 5,45 3,47 175,48% Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag 15,38 19,54 4,16 27,07% A KÁT értékesítőknek kifizetett összeg 2012-ről 2013-ra 5,94%-kal emelkedett, ami elsősorban az átvételi ár inflációt követő indexálását tükrözi ban a megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag felhasználásával termelők 36,51 milliárd Ft támogatásban részesültek, ami a évi támogatási összeghez képest több mint 27%-os növekedést jelent. Ennek hátterében, mint azt korábban említettük, elsősorban a HUPX másnapi piaci átlagárak csökkenése, valamint kisebb részben az inflációkövető indexálás áll, hiszen a KÁT értékesítés csak enyhén növekedett. A fenti támogatási összegből 36,43 milliárd Ft a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia után járó támogatási összeg, továbbá 0,08 milliárd Ft (azaz 80 millió Ft) a hulladékból nyert energiából termelt villamos energiára eső támogatás. 23

24 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 Depóniagáz 0,66 2,29% 2012 Szennyvízgáz 0,02 0,07% Napenergia 0,00 0,02% Szén-biomassza vegyestüzelés 2,59 9,04% Biogáz 1,88 6,54% Biomassza-tüzelés (tisztán) 9,82 34,28% Vízenergia 0,96 3,34% Szélenergia 12,73 44,41% Szén-biomassza vegyestüzelés 1,51 4,14% Biogáz 2,35 6,46% 2013 Depóniagáz 0,89 2,44% Szennyvízgáz 0,02 0,05% Napenergia 0,02 0,07% Szélenergia 14,68 40,30% Biomassza-tüzelés (tisztán) 14,99 41,14% Vízenergia 1,97 5,40% 5. ábra A KÁT támogatás megoszlása a megújuló energiaforrások tekintetében 2012-ben és 2013-ban (Mrd Ft; %) 24

25 Tervezett és tényleges mennyiség (GWh) Eltérés (GWh) Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH 2.4. A KÁT mérlegkör főbb adatai 2013-ban Tervezett értékesítés és ténylegesen értékesített mennyiség A MAVIR a tárgyhónapot megelőzően határozta meg a KÁT értékesítők által megadott, tárgyhónapra vonatkozó értékesítési tervadatok (havi menetrendek) összesítésével a KÁT átvevők részére a tárgyhónapra allokálandó villamos energia mennyiségét. Ezt követően a mérések összesítésével a tárgyhónapot követő hónapban 28 megállapította a KÁT értékesítők által a KÁT mérlegkörben ténylegesen értékesített villamos energia mennyiségét ban a KÁT értékesítők tényleges értékesítése éves szinten átlagosan 3,38%-kal (augusztusban viszont 17,86%-os mértékben) maradt el az általuk adott havi értékesítési tervek szerinti villamos energia mennyiségektől. A tényleges értékesítés a hónapok felében magasabb, míg másik felében alacsonyabb volt a tervezettnél ban a KÁT mérlegkörben összességében 1,87 TWh villamos energiát értékesítettek, míg a tervezett érték 1,92 TWh-t tett ki ,24 3, , ,08 8, , , , , , , , Eltérés (GWh) Kötelező átvétel alá eső tervezett termelés (GWh) Tényleges mennyiség (GWh) 6. ábra A kötelező átvétel alá eső tervezett értékesítés és a KÁT mérlegkörben ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége 2013-ban, GWh Mérlegköri költségek és bevételek A KÁT értékesítők által a Befogadó részére a tárgyhónapban értékesíteni tervezett villamos energia értékesítési kategóriánként és zónaidőnként (csúcsidőszak, völgyidőszak, mélyvölgy időszak) differenciált árainak súlyozott átlaga a nyers ár (a Befogadó szempontjából az értékesítői számlákra tervezett fajlagos kiadás). Az értékesítői számlákra tervezett havi kiadást egyéb tételek növelik, illetve csökkentik, így kiadva a tárgyhavi allokálandó teljes költséget. Ennek az allokált mennyiségre (tervezett KÁT értékesítésre) vetített fajlagos értéke a publikált átadási ár, amennyiért a MAVIR továbbadta a befogadott villamos energiát a KÁT átvevőknek. Az allokálandó teljes költség számítása az értékesítői számlákra tervezett havi kiadáson felül 2013-ban az alábbi egyéb tételek figyelembevételével történt: 28 Egyes esetekben a mérések korrekciójára csak később kerül sor. 25

26 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 A tervezett havi értékesítés allokálandó költsége + Tervezett kiadás értékesítői számlákra + Kiegyenlítő energia költsége Szabályozási pótdíj Módosítási pótdíj Tervezési pótdíj ± Pénzügyi költség-hozam szaldó ± Termelői korrekció + Éves működési költség = Allokálandó teljes költség (fajlagos: publikált átadási ár) A Befogadó értékesítői számlákra tervezett havi kiadása A Befogadó értékesítői számlákra tervezett havi kiadásán a KÁT értékesítők által (a havi menetrend szerint) értékesíteni tervezett villamos energiáért fizetendő összeget értjük. 29 Ez a tétel teszi ki a KÁT mérlegkör költségeinek legnagyobb hányadát. A villamosenergia-rendszer számára ebből az a rész jelenti a tényleges többletköltséget, amit a mindenkori piaci ár felett fizet ki a MAVIR. A KÁT mérlegkörben értékesíteni tervezett villamos energia összköltsége 2013-ban 61,58 Mrd Ft (havi átlagban 5,13 Mrd Ft) volt A szabályozási energia költségei A fel- és leszabályozási energia költsége a nyers árat növeli. Szabályozási energiára azért van szükség, mert a tapasztalatok szerint a tényleges értékesítés szinte minden esetben eltér az előre leadott menetrendtől, amit ki kell egyenlíteni, hiszen a havi menetrendek alapján került megállapításra a KÁT átvevőkre allokált mennyiség ban ez a KÁT mérlegkör működésének második legköltségesebb tétele volt, 8,8 Mrd Ft-tal (havi átlagban 734 M Ft-tal) növelve a mérlegkör fedezendő költségeit Pótdíjak: szabályozási, módosítási, tervezési A szabályozási pótdíj a KÁT értékesítők által leadott utolsó tehát érvényesnek tekintendő menetrendtől való, illetve azon alapuló eltérések szankcionálását jelenti 30. Célja a termelők pontosabb menetrendadásra ösztönzése, valamint az, hogy a leadott menetrendeket a termelők a lehetőségekhez képest betartsák. A szabályozási pótdíj mivel bevétel jellegű tétel az átvevői elszámolási árakra csökkentőleg hat ban e tétel összesen megközelítőleg 82,51 M Ft-tal, átlagosan pedig havi 6,88 M Ft-tal csökkentette a mérlegkör fedezendő költségeit. A módosítási pótdíj célja, hogy a KÁT értékesítőket az allokáció alapjául szolgáló, értékesíteni tervezett havi villamos energia összmennyiség pontosabb megadására késztesse. A módosítási pótdíj a tervezett havi összmennyiségtől való eltéréssel arányosan automatikusan bünteti a termelőket (jogszabályban meghatározott tűrési sáv túllépése esetén). E pótdíj összege a évben összesen 204,44 M Ft-tal, illetve havi átlagban 17 M Ft-tal csökkentette a KÁT mérlegkör tervezett kiadásait. A tervezési pótdíj bevezetésének oka a módosítási pótdíjhoz hasonló, azonban ez a KÁT átvevőket ösztönzi pontosabb havi összfogyasztási tervadatok adására. A gyakorlat ugyanis azt mutatta, hogy néhány KÁT átvevő a többi KÁT átvevőhöz képest jelentősen alultervezte felhasználói következő havi fogyasztását, aminek eredményeként kisebb arányt képviselve a villamosenergia-rendszer teljes 29 A tényleges és tervezett KÁT értékesítés eltér egymástól. Ez a későbbi hónapok termelői korrekcióiban kerül figyelembe vételre. 30 A részletszabályokat a KÁT rendelet 7. -a tartalmazza. 26

27 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH fogyasztásából kevesebb kötelező átvétel alá eső villamos energia került részére kiosztásra. Így ezek a KÁT átvevők a többi átvevő rovására indokolatlan előnyhöz jutottak. Ennek a gyakorlatnak hivatott véget vetni a tervezési pótdíj bevezetése, amely jogszabályban meghatározott tűrési sáv túllépése esetén a tervezett és a tényleges havi fogyasztás eltérésének mértékével arányosan büntet. A tervezési pótdíjak összege 2013-ban 257,61 M Ft-tal, havi átlagban 21,47 M Ft-tal csökkentette a mérlegkör fedezendő költségeit. A teljes pótdíjfizetés mértéke így a évben összesen 544,57 M Ft-tal, azaz havi átlagban 45,38 M Ft-tal csökkentette a KÁT mérlegkör tervezett kiadásait ábra Szabályozási, módosítási és tervezési pótdíjak alakulása a évben (millió Ft) Pénzügyi költség-hozam szaldó jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec Tervezési pótdíj (MFt) -17,40-1,38-0,02-3,73-2,55-14,84-45,25-37,00-35,31-74,12-11,48-14,53 Módosítási pótdíj (MFt) 0,00 0,00-19,34-5,24-13,36-105,91-15,44-9,80-9,01-177,47 151,20-0,08 Szabályozási pótdíj (MFt) -20,73-21,24-30,19-18,19-35,36-34,32-43,30-30,18-39,99 240,79-21,76-28,04 Forrás: MAVIR A KÁT mérlegkör pénzforgalmának likviditását biztosító pénzügyi költség-hozam szaldó az előjelétől függően növeli, illetve csökkenti a nyers árat. A MAVIR Zrt-nek sem haszna, sem pedig vesztesége nem származhat a KÁT mérlegkör működtetéséből a jogszabályok szerint. A KÁT mérlegkör évi allokációban figyelembe vett pénzügyi költség-hozam szaldója (kiadás bevétel) összességében pozitív és 326 M Ft költségtöbbletet mutat. A havi szaldók is pozitívak és átlagosan 27 M Ft-os többletet mutattak, tehát ennyivel növelték a KÁT mérlegkörbe tartozó villamos energia havi publikált átadási áraiba beépítendő költségtömeget. 31 A pótdíjak általában negatív előjelűek, hiszen mint bevétel csökkentik az allokálandó költségeket. A pozitív tételek tévesen kiszámlázott pótdíjak visszatérítéséből fakadnak. 27

28 Nyers és publikált átadási árak (Ft/kWh) Korrekciók (Ft/kWh) MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer Összegzés Az alábbi 8. ábra jól mutatja, hogy az egyéb tételek eredője minden hónapban növelte a nyers árat, így az átvevői elszámolási ár átlagosan 17,36%-kal magasabb, mint a nyers ár ,23 35,50 35,75 34,43 37,98 38,54 38,83 39,98 39,56 38,97 38,88 38, ,09 32,24 32,72 32,46 32,13 31,95 31,88 31,82 32,01 31,83 31,98 31, ,85 6,59 6,94 8,17 7,54 7,14 6,90 6, ,14 3,26 3,04 1, Korrekciók (Ft/kWh) Nyers ár (Ft/kWh) Publikált átadási ár (Ft/kWh) 8. ábra Nyers ár, KÁT átvevői elszámolási ár és a korrekciók alakulása 2013-ban Forrás: MAVIR A 2013-ra vonatkozó publikált átadási árak kiszámításának alapjául szolgáló részletes KÁT mérlegköri adatok a 10. táblázatban kerültek feltüntetésre. 28

29 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH 10. táblázat A KÁT mérlegkör évi allokációkban figyelembe vett adatai Forrás: MAVIR évi KÁT mérlegkör adatok Tervezett kiadás értékesítői számlákra (MFt) Kiegyenlítő energia költsége (MFt) Pótdíj (MFt) - Szabályozási, módosítási, tervezési Pénzügyi költség-hozam szaldó (MFt) Termelői korrekció (MFt) Éves működési költség (MFt) Allokálandó teljes költség (MFt) Nyers ár (Ft/kWh) Publikált átadási ár (Ft/kWh) jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Összesen / Átlag ,09 32,24 32,72 32,46 32,13 31,95 31,88 31,82 32,01 31,83 31,98 31,97 32,11 35,23 35,50 35,75 34,43 37,98 38,54 38,83 39,98 39,56 38,97 38,88 38,12 37,59 29

30 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer Megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek adatai 3.1. Szélerőművek Szélerőművek beépített kapacitása és villamosenergia-termelése 2013-ban összesen 47 működő 32 (nem háztartási méretű) szélerőművet regisztrált a Hivatal, új kereskedelmi üzembe lépés nem volt. Ezen szélerőművek közül 40 db a KÁT rendszerbe értékesít végén az E.ON Energiatermelő Kft. (Mosonszolnok) és a THÉRA Bt. (Mosonmagyaróvár) KÁT kvótája járt le, így 2013-tól már hét (nem háztartási méretű) szélerőmű termel, illetve értékesít a KÁT rendszeren kívül. 32 Beleértve az egyéb, 0,5 MW kapacitás alatti, de nem háztartási méretű egy darab szélerőművet is. 30

31 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH 11. táblázat Szélenergia alapon termelő erőművek a év végén 33 Erőmű üzemeltetője SZÉLERŐMŰVEK Település neve Beépített kapacitás év végén (MW) KÁT-ba értékesítő szélerőművek Energia Csoport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Mecsér 0,80 EURO GREEN ENERGY Fejlesztő és Szolgáltató Kft. Bőny 25,00 e-wind Kft. Törökszentmiklós 1,50 Harsányi Termelő, Befektető és Ingatlanfejlesztő Kft. Mosonmagyaróvár 2,00 Hoffer Külkereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Kft. Mosonmagyaróvár 2,00 Hungarowind Szélerőmű Üzemeltető Kft. Nagylózs; Sopronkövesd 23,00 Kaptár "B" Energetika Szolgáltató Kft. Lövő 2,00 Kaptár Szélerőmű Kerekedelmi és Szolgáltató Kft. Kisigmánd 48,00 Kaptár Szélerőmű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kisigmánd 2,00 Kavicsbánya Energia Kft. Mosonmagyaróvár 10,00 LENTEAM Erőmű Kft. Mosonmagyaróvár 2,00 Mezőwind Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mezőtúr 1,50 Mistral Energetika Villamosenergia-termelő Kft. Ikervár 26,00 Mistral Energetika Villamosenergia-termelő Kft. Kisigmánd 36,00 Mov-R H1 Szélerőmű Megújuló Energia Hasznosító Kft. Levél 24,00 NETPOINT Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Mosonmagyaróvár 2,00 NETPOINT Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Mosonmagyaróvár 0,60 N-Zoll Trans Szállítási és Kereskedelmi Kft. Felsőzsolca 1,80 PACZIGA Fuvarozási Szállítmányozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Erk 0,80 Pannon Szélerőmű Villamosenergia Termelő és Értékesítő Kft. Bábolna 15,00 PRECIZ Építőipari és Kereskedelmi Kft. Bakonycsernye 1,80 PRECIZ Építőipari és Kereskedelmi Kft. Csetény 2,00 PRECIZ Építőipari és Kereskedelmi Kft. Csetény 2,00 PRECIZ Építőipari és Kereskedelmi Kft. Szápár 2,00 RENERWIND Energetikai Kft. Jánossomorja 2,00 RENERWIND Energetikai Kft. Jánossomorja 2,00 RENERWIND Energetikai Kft. Jánossomorja 2,00 RENERWIND Energetikai Kft. Jánossomorja 2,00 RENERWIND Energetikai Kft. Jánossomorja 2,00 THÉRA Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Mosonmagyaróvár 2,00 TRITOM Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Vönöck 0,85 Venteo Kft. Jánossomorja 1,80 Vento Energetika Villamosenergia-termelő Kft. Kisigmánd 38,00 Vento Energetika Villamosenergia-termelő Kft. Ikervár 8,00 Vienna Energy Természeti Erő Kft. Levél 24,00 VILL-KORR ENERGIA Energiatermelő és Befektető Kft. Csorna 0,80 VILL-KORR ENERGIA Energiatermelő és Befektető Kft. Mosonszolnok 0,80 Windeo Kft. Ács 2,00 Windeo kft. Pápakovácsi 1,80 Windpower Hungária Kft. Összes KÁT-os szélerőmű kapacitás: Ostffyasszonyfa 0,60 324,45 Nem KÁT-ba értékesítő szélerőművek EMSZET Első Magyar Szélerőmű Kft. Kulcs 0,60 E.ON Energiatermelő Kft. Mosonszolnok 1,20 LÉG-ÁRAM Kft. Újrónafő 0,80 Nagy-ferenczi Kft. Bükkaranyos 0,23 Szélerő Vép Energiatermelő Nonprofit Kft. Vép 0,60 THÉRA Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Mosonmagyaróvár 0,60 Háztartási méretű szélerőművek: Egyéb, 0,5 MW alatti, de nem háztartási méretű szélerőművek: Összes nem KÁT-os szélerőmű kapacitás: Összes szélerőmű kapacitás: 0,40 0,05 4,48 328,93 33 Az ilyen típusú táblázatokban mindig csak azon erőművek kerültek feltüntetésre, melyek 2013-ban termeltek villamos energiát. Azon erőművek, melyek ugyan már beépültek, de nem termeltek a tárgyévben villamos energiát, nem kerültek feltüntetésre, illetve beszámításra a év végi kapacitásba. 31

32 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 A szélerőművek beépített teljesítménye az elmúlt években folyamatosan növekedett, és 2013 végére elérte a 328,93 MW-ot. Ez a év végi állapothoz képest gyakorlatilag nem jelent változást (+0,05%). Számottevő növekedésre csak egy tender kiírása esetén lehetne számítani, hiszen a nem háztartási méretű, hálózatra csatlakozó szélerőművek csak ilyen módon létesíthetőek a jogszabályok szerint 34. Az elmúlt időszakban a háztartási méretű szélerőművek darabszáma és beépített kapacitása is jelentősen növekedett: 2013 végén 52 darab, összesen 395 kw beépített összteljesítményű, háztartási felhasználási célra termelő kis szélerőműről volt tudomása a Hivatalnak. (Összehasonlításképpen: 2008-ban még csak 1 db 10 kw-os kis háztartási célú szélturbina működött.) A háztartási méretű szélerőművek beépített teljesítménye azonban összeségében még nem jelentős, jócskán elmaradnak a kis naperőművek elterjedtségétől (4855 darab 2013 végén). Háztartási méretű kiserőmű: Az a villamosenergia-termelő berendezés, amelyre az alábbiak jellemzők: közcélú kisfeszültségű ( 1 kv) hálózathoz, illetve kisfeszültségű magán- vagy összekötő vezeték hálózatra csatlakozik, erőművi névleges teljesítőképessége nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét, maximum 50 kva erőművi névleges teljesítőképességű. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kv-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat. A szélerőművi villamosenergia-termelés a beépített kapacitás bővülése folytán növekvő tendenciát mutatott 2011-ig, onnantól a beépített kapacitás gyakorlatilag stagnál ban a kedvezőtlenebb szélviszonyoknak betudhatóan csökkent a szélerőművek átlagos csúcskihasználási óraszáma 35 (2348 óráról 2182 órára az előző évhez képest). A szélerőművek villamosenergia-termelése ebből adódóan enyhén, kb. 7%-kal mérséklődött 2013-ban, és 719 GWh 36 -t tett ki. A termelt villamos energia túlnyomó része a KÁT rendszerben került értékesítésre Lásd VET Az átlagos csúcskihasználási óraszám a tárgyév egészében termelő nem háztartási méretű erőművek adott évi villamosenergiatermelésének és összesített év végi beépített kapacitásának hányadosaként került meghatározásra. Minden megújuló technológia esetén hasonlóképpen jártunk el. 36 Ebbe beleértendő a háztartási méretű szélerőművek becsült termelése is. Ez oly módon történt, hogy a tárgyév és a megelőző év végi beépített összteljesítményt átlagoltuk és ezt a tárgyév egészében termelő nem háztartási méretű erőművek átlagos csúcskihasználási óraszámával szoroztuk be. Mivel a évre nem voltak adataink, ezért a év termelésének becslése során az év végi kapacitást szoroztuk be a becsült csúcskihasználási óraszámmal. Ugyanígy jártunk el a vízenergia, illetve biogáz alapon termelő háztartási méretű kiserőművek esetén is. 37 A termelés és a KÁT-os értékesítés eltérését egyrészt a szabadpiacon értékesítő erőművek termelése, másrészt pedig a KÁT-ban értékesítő erőművek önfogyasztása magyarázza. A KÁT-ban csak az önfogyasztással csökkentett termelés értékesíthető. Ez minden erőműtípusra vonatkozik. 32

33 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH GWh MW Nem KÁT-os kapacitás, MW 14,06 25,51 1,55 1,58 2,30 4,48 KÁT-os kapacitás, MW 118,28 175,53 290,03 326,03 326,45 324,45 Villamosenergia-termelés, GWh 211,05 332,11 534,66 626,01 771,73 718,71 KÁT-os értékesítés, GWh 201,59 298,73 503,65 601,04 742,51 687, ábra Szélerőművi kapacitás, villamosenergia-termelés és KÁT-on belüli értékesítés alakulása között (MW, GWh) Szélerőművek számára kifizetett támogatás és fajlagos támogatás A KÁT rendszeren belül értékesítő szélerőművek számára kifizetett támogatás folyamatosan emelkedett. Ennek hátterében három tényező áll: a mennyiség növekedése (mennyiségi hatás), az átvételi ár indexálása miatt egyre emelkedő fajlagos támogatás (árhatás) és a viszonyításként használt piaci ár csökkenése ban a szélerőműveknek összesen kifizetett támogatás 21,37 Ft/kWh fajlagos támogatás mellett elérte a 14,68 Mrd Ft-ot. A fajlagos támogatás évi növekedése (a többi technológia esetében is) főként a viszonyításként használt piaci ár csökkenésének tudható be, ami ellensúlyozta a termelt mennyiség csökkenését. 38 Az ábra a háztartási méretű kiserőművek becsült villamosenergia-termelési adatait is tartalmazza. 33

34 millió Ft Ft/kWh MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer ,37 17,14 15,21 12,13 13,52 12, ,09 11, ,30 7, , KÁT "támogatás" (millió Ft) Fajlagos "támogatás" (Ft/kWh) 10. ábra Szélerőművek számára kifizetett támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) alakulása között 3.2. Vízerőművek Vízerőművek beépített kapacitása és villamosenergia-termelése 2013-ban összesen 23 működő (nem háztartási méretű) vízerőművet regisztrált a Hivatal, melyek közül kettő 5 MW feletti kapacitással rendelkezett. A hazai vízerőművek nagy része (87%-a) a KÁT rendszeren belül értékesíti a megtermelt villamos energiát (20 vízerőmű), míg a szabadpiacon három (nem háztartási méretű) vízerőmű értékesít ban egy új kis vízerőmű kezdte meg villamosenergia-termelését: a Hydro Power Consulting Magyarország Tanácsadó Kft. békésszentandrási, 2,03 MW-os vízerőműve. Az 5 MW alatti vízerőművek nagy része (96%-a) a KÁT rendszerbe értékesít (16,14 MW), a szabadpiacra értékesítő kiserőművek (a háztartási méretű vízerőműveket is beleértve) csupán 0,69 MW kapacitással rendelkeztek a év végén. A év végi állapothoz képesti nem KÁT-os kapacitás csökkenésének oka, hogy a Sinergy Energiaszolgáltató és Beruházó Kft. felújításon és bővítésen áteső felsődobszai vízerőműve ebben a kategóriában szerepelt 2013 szeptemberi újraindulásáig (ekkortól újra KÁT-os kapacitásnak számít). Az 5 MW feletti két nagy vízerőmű a KÁT-ba értékesít, összesen 40,9 MW év végi kapacitással. A háztartási méretű vízerőművek száma még alacsony, a Hivatal nyilvántartása szerint csak három darab ilyen nagyságú vízerőmű létezik az országban, 64 kw összesített beépített kapacitással. (Számuk azonban némileg nőtt 2008 óta, akkor ugyanis még csak egy 16 kw-os háztartási méretű vízerőmű működött.) Az összes vízerőművi kapacitás ily módon a év végén 57,73 MW-ot tett ki. 34

35 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH 12. táblázat Vízenergia alapon termelő erőművek a év végén Erőmű üzemeltetője VÍZERŐMŰVEK Település neve Beépített kapacitás év végén (MW) KÁT-ba értékesítő vízerőművek 5 MW vagy az alatti kapacitású vízerőművek: Blue Stream Kft. Boldva 0,03 Blue Stream Kft. Öcsöd 0,16 Guttmann Acquisition Kft. Bogyiszló 0,04 Hernádvíz Kft. Kesznyéten 4,70 Hydro Power Consulting Magyarország Tanácsadó Kft. Békésszentandrás 2,03 Jank Magyarország Vízerőmű Kft. Alsószölnök, Felsőcsatár, Gencs, Gyöngyöshermán, Tanakajd 0,44 Kapuvári Vízerőmű Termelő és Szolgáltató Kft. Kapuvár 0,11 KENYERI Vízerőmű Erőműépítő- és Üzemeltető Kft. Kenyeri 1,54 Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Budapest 2,00 Rappold és Penz Vízerőművek Kft. Pornóapáti 0,26 Sinergy Energiaszolgáltató és Beruházó Kft. Felsődobsza 0,95 Sinergy Energiaszolgáltató és Beruházó Kft. Gibárt 0,49 Szombathelyi Vízerőmű Kft. Csörötnek 0,49 Szombathelyi Vízerőmű Kft. Ikervár 0,16 Szombathelyi Vízerőmű Kft. Ikervár 2,44 Szombathelyi Vízerőmű Kft. Magyarlak 0,24 Villamosenergia Termelő és Szolgáltató Kft. Chernelházadamonya 0,03 Villamosenergia Termelő és Szolgáltató Kft. Összes KÁT-os kis vízerőmű kapacitás: Lukácsháza 0,04 16,14 5 MW feletti kapacitású vízerőművek: Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. Kisköre 28,00 Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. Összes KÁT-os nagy vízerőmű kapacitás: Összes KÁT-os vízerőmű kapacitás: Tiszalök 12,90 40,90 57,04 Nem KÁT-ba értékesítő vízerőművek Hunag Kft. Hegyeshalom 0,12 Rappold és Penz Vízerőművek Kft. Szentpéterfa 0,11 Szombathelyi Vízerőmű Kft. Körmend 0,40 Háztartási méretű vízerőművek: Összes nem KÁT-os vízerőmű kapacitás: Összes vízerőmű kapacitás: A kis hazai vízerőművek villamosenergia-termelése 39 összességében növekedett az előző évhez képest, így 2013-ban meghaladta a 62 GWh-t. Termelésük továbbra is 93%-ban a KÁT rendszerbe került értékesítésre, ennek aránya a felsődobszai vízerőmű bővítése és újbóli KÁT értékesítése, valamint a békésszentandrási vízerőmű KÁT-ba való belépése miatt tovább nőtt. A kis vízerőművek átlagos csúcskihasználási óraszáma 2013-ban 3725 óra volt, ami az előző évhez képest (2157 óra) jelentősen megnövekedett. 0,06 0,69 57,73 39 Beleértve a háztartási méretű vízerőművek becsült termelését is. 35

36 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer GWh 67, ,77 62, ,90 52, , ,14 13,84 13,87 13,90 14,14 13, Nem KÁT-os kapacitás, MW 0,02-0,04 0,16 1,26 0,69 KÁT-os kapacitás, MW 13,84 13,87 13,90 14,14 13,14 16,14 Villamosenergia-termelés, GWh 50,90 62,77 67,65 52,42 40,11 62,75 KÁT-os értékesítés, GWh 50,56 62,18 66,73 47,83 35,85 58, MW 11. ábra 5 MW, illetve az alatti névleges teljesítőképességű vízerőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítése között (MW, GWh) 40 Magyarországon két 5 MW feletti beépített kapacitású nagy vízerőmű működik: a kiskörei és a tiszalöki, összesen 40,9 MW-os KÁT-ba értékesítő kapacitással. E két nagy vízerőmű termelése ban az előző évhez képest több mint 10%-kal csökkent (151 GWh-ra), ami a kedvezőtlenebb időjárási viszonyoknak (tavaszi áradás a Tisza folyón, amikor árvízvédelmi okokból a vízerőművek nem üzemeltek) tudható be. Ennek megfelelően az 5 MW feletti vízerőművek átlagos csúcskihasználási óraszáma változatlan beépített kapacitás mellett csökkent: 4240-ről 3684 órára. GWh MW ,40 39,40 39,40 40,90 40,90 40, KÁT-os=összes kapacitás, MW 39,40 39,40 39,40 40,90 40,90 40,90 Villamosenergia-termelés, GWh 162,90 165,85 121,07 170,34 173,40 150,66 KÁT-os értékesítés, GWh 157,62 160,01 116,58 164,37 167,30 145, ábra - 5 MW feletti névleges teljesítőképességű vízerőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítése között (MW, GWh) 40 Az ábra a háztartási méretű kiserőművek becsült villamosenergia-termelési adatait is tartalmazza. 36

37 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH Ily módon a vízerőművek összesített termelése az előző évhez képest némileg (-0,05%) csökkenve 213 GWh volt, melynek döntő hányada (96%-a) a KÁT rendszerbe került értékesítésre. GWh MW ,24 53,27 53,30 55,04 54,04 57, Nem KÁT-os kapacitás, MW 0,02-0,04 0,16 1,26 0,69 KÁT-os kapacitás, MW 53,24 53,27 53,30 55,04 54,04 57,04 Villamosenergia-termelés, GWh 213,80 228,62 188,72 222,76 213,51 213,41 KÁT-os értékesítés, GWh 208,18 222,19 183,32 212,20 203,14 204, ábra Vízerőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítése között (MW, GWh) 37

38 millió Ft Ft/kWh MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer Vízerőművek számára kifizetett támogatás és fajlagos támogatás A vízerőművek számára kifizetett támogatás a KÁT rendszer bevezetése óta szinte folyamatosan növekedett. Ez részben mennyiségi hatásnak tudható be, hiszen új erőművek léptek be a támogatási rendszerbe, részben az árhatásnak, harmadsorban pedig a viszonyításul szolgáló piaci ár változásának. Emellett fontos megjegyezni, hogy a vízerőművek termelése függ az időjárástól, illetve az adott hidrológiai helyzettől, ezért támogatásuk mértéke emiatt is évről évre változik. Az 5 MW, illetve az alatti kapacitású vízerőművek számára kifizetett támogatás 19,73 Ft/kWh fajlagos támogatás mellett 2013-ban 1,16 Mrd Ft-ot tett ki, ami az előző évhez képest több mint kétszeres növekedést jelent. Ennek hátterében főként a kis vízerőművek KÁT-os termelésének emelkedése áll, de a HUPX másnapi piaci átlagárak csökkenése és az átvételi ár indexálása is a támogatás tartalom növekedésének irányába hatott. Az 5 MW feletti kapacitású vízerőművek által termelt villamos energia a legalacsonyabb kötelező átvételi tarifa mellett kerül átvételre. Mivel 2010-ig szervezett villamosenergia-piac hiányában ezt tekintettük támogatás nélküli árnak, ezen kategória ekkor nem részesült támogatásban től a HUPX másnapi piaci árak éves átlagai némileg eltértek ezen kategória átvételi átlagárától, ily módon itt is jelentkezik piaci ár feletti támogatástartalom. Ez 2011 óta a HUPX másnapi piaci átlagárak csökkenése következtében folyamatosan növekedett, így 2013-ban 5,56 Ft/kWh fajlagos támogatás mellett meghaladta a 809 millió Ft-ot , , , ,02 11,43 11,49 10,61 9,87 8,19 7,4 7, , ,23 2, KÁT "támogatás" (millió Ft) 5 MW és az alatt Fajlagos "támogatás" (Ft/kWh) 5 MW és az alatt KÁT "támogatás" (millió Ft) 5 MW felett Fajlagos "támogatás" (Ft/kWh) 5 MW felett 14. ábra Az 5 MW és az alatti, valamint az 5 MW feletti névleges teljesítőképességű vízerőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) alakulása között 38

39 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH 3.3. Biomassza alapon termelő erőművek Tisztán biomasszát hasznosító erőművek Tisztán biomasszát hasznosító erőművek beépített kapacitása és villamosenergia-termelése A év végén összesen hat tisztán 41 biomassza alapon termelő erőművet regisztrált a Hivatal, 142 MW beépített kapacitással 42. Ezek közül négy erőmű értékesít a KÁT rendszerbe (az ajkai, a szakolyi és két pécsi biomassza erőmű) összesen 137 MW kapacitással, két erőmű pedig saját felhasználásra termel (szentendrei, martfűi). A tisztán biomassza tüzelésű erőművek nagy része erdészeti, faipari, illetve mezőgazdasági hulladékot éget energiatermelési célra. A decemberében próbaüzemét kezdő, majd februárjában kereskedelmi üzembe lépő Pannon-Hő Energetikai Termelő Kft. pécsi 38 MW-os erőműve főként szalmát, kisebb részben pedig energianádat éget. A BUNGE Növényolajipari Zrt. martfűi biomassza erőműve pedig a hulladékként keletkező napraforgó héját hasznosítja energiatermelési célra. 13. táblázat Tisztán biomassza tüzelésű erőművek a év végén TISZTÁN BIOMASSZA TÜZELÉSŰ ERŐMŰVEK Erőmű üzemeltetője Település neve Felhasznált biomassza Beépített kapacitás tüzelőanyag megnevezése év végén (MW) KÁT-ba értékesítő tisztán biomasszát égető erőművek Bakonyi Bioenergia Erőműfejlesztő és Üzemeltető Kft. Ajka erdészeti, faipari hulladék 29,97 DBM Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. Szakoly erdészeti, faipari, mezőgazdasági hulladék 19,80 PANNONGREEN Megújuló Energia Termelő és Szolgáltató Kft. Pécs erdészeti, faipari, mezőgazdasági hulladék 49,85 Pannon-Hő Energetikai Termelő Kft. Pécs szalma, energianád 37,63 Összes KÁT-os tisztán biomasszát égető kapacitás: 137,25 Nem KÁT-ba értékesítő, tisztán biomasszát égető erőművek Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Szentendre erdészeti hulladék 1,30 BUNGE Növényolajipari Zrt. Martfű napraforgó héj 3,60 Összes nem KÁT-os tisztán biomasszát égető kapacitás: Összes tisztán biomasszát égető kapacitás: 4,90 142,15 A tisztán biomassza tüzelésű erőművek villamosenergia-termelése több mint 20%-kal nőtt 2013-ban, így meghaladta a 835 GWh-t. Ez főként a Pannon-Hő Kft. pécsi szalma tüzelésű erőmű termelésének beindulásával magyarázható (kis mértékben nőtt a szakolyi és a Pannongreen pécsi, valamint a Bunge Zrt. martfűi biomassza erőművének termelése is). Az erőművek átlagos csúcskihasználási óraszáma 2013-ban 5930 óra volt, ami az előző évhez képest (6711 óra) csökkent. A tisztán biomassza alapú termelés túlnyomó része (87%-a) a KÁT rendszeren belül kerül értékesítésre. 41 Néhány biomassza erőmű segédtüzelőanyagként elhanyagolható mértékben biomasszától eltérő fosszilis energiahordozót is felhasznál (Bakonyi Bioenergia Kft. ajkai erőműve, a Pannongreen Kft. és a Pannon-Hő Kft. pécsi erőművei), de emiatt nem tekintjük ezen erőműveket vegyes tüzelésűnek. 42 A Bakonyi Bioenergia Kft., a Pannongreen Kft. valamint a Pannon-Hő Kft. erőművei esetén a beépített biomassza alapú kapacitás az adott évben felhasznált biomassza tüzelőanyag arányával került meghatározásra (ugyanez vonatkozik a 13. táblázat adataira is). 39

40 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 GWh , ,45 101,02 99,67 99, , MW Nem KÁT-os kapacitás, MW 3,60 3,60 3,60 3,60 4,90 4,90 KÁT-os kapacitás, MW 80,77 100,45 101,02 99,67 99,67 137,25 Villamosenergia-termelés, GWh 617,19 647,53 725,04 588,24 693,39 835,37 KÁT-os értékesítés, GWh 530,36 560,62 630,08 510,33 600,48 728, ábra Tisztán biomassza tüzelésű erőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) Tisztán biomasszát hasznosító erőművek kifizetett támogatása és fajlagos támogatása A tisztán biomasszából termelt villamos energia KÁT támogatása az értékesítés növekedése mellett folyamatosan emelkedett 2003 óta (csak 2007-ben, illetve 2011-ben volt némi visszaesés, utóbbi évben viszont az alacsonyabb HUPX másnapi piaci átlagárakkal történő számítás miatt a fajlagos támogatás növekedett) ban a tisztán biomassza alapon termelő erőművek KÁT támogatásának összege jelentősen megugrott, köszönhetően a Pannon-Hő Kft. KÁT-os pécsi szalmatüzelésű erőmű kereskedelmi üzembe lépésének, illetve két másik erőmű termelés bővülésének (emellett a HUPX másnapi piaci átlagárak csökkenése és az átvételi árak indexálása is a támogatás tartalom növekedésének irányába hatott). Ily módon 2013-ban a kifizetett támogatás az előző évhez képest több mint 50%-kal növekedve megközelítette a 15 Mrd Ft-ot, 20,58 Ft/kWh fajlagos támogatás mellett. 43 A biomasszától eltérő, elenyésző mértékben fosszilis energiahordozót tüzelő erőművek esetén a villamosenergia-termelés az adott évben felhasznált biomassza tüzelőanyag arányával került meghatározásra. 40

41 millió Ft Ft/kWh Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH , ,36 14,70 11,73 12,09 12,64 11,28 10, ,81 7,59 8, KÁT "támogatás" (millió Ft) Fajlagos "támogatás" (Ft/kWh) 16. ábra Tisztán biomassza tüzelésű erőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) 2003 és 2013 között Szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek Szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek számított biomassza alapú kapacitása és villamosenergiatermelése 2013-ban négy szén-biomassza vegyes tüzelésű erőmű termelt villamos energiát, 183 MW számított 45 összkapacitással. A vegyes tüzelésű erőművek KÁT-ba értékesítő biomassza kapacitása már évek óta csökken, hiszen egyre több erőműnek jár le a KÁT kvótája. Míg 2012-ben még a Vértesi Erőmű is értékesített biomassza alapú villamos energiát a KÁT rendszerbe, addig 2013-ban csak a Mátrai Erőmű volt KÁT-os a vegyes tüzelésű erőművek közül, 13 MW számított biomassza alapú kapacitással. A legtöbb vegyes tüzelésű erőmű ily módon a szabadpiacra értékesítette biomassza alapú villamosenergia-termelését, köztük részben a Mátrai Erőmű is. (Megjegyezzük, hogy a KÁT-ból való kikerülést követően jelentősen lecsökkent a biomassza alapú termelés a Vértesi és a Bakonyi Erőműben.) A teljes nem KÁT-ba értékesítő számított biomassza kapacitás 2013-ban meghaladta a 170 MW-ot. Megjegyzendő, hogy jogszabályi változás miatt a vegyes tüzelésű erőművek 2013 során visszakerültek a kötelező átvételbe, így a jövőben a csökkenő trend megfordulására számíthatunk és 2007 között a biogáz erőműveket is tartalmazza az ábra. 45 A vegyes tüzelésű erőművek biomassza tüzelő kapacitását oly módon becsültük, hogy az adott erőmű teljes beépített villamos energia kapacitását szoroztuk a tárgyévben villamosenergia-termelésre felhasznált biomassza tüzelőanyag arányával. A KÁT-ba értékesítő kapacitást a KÁT-os értékesítés arányával becsültük. A nem KÁT-ba értékesítő biomassza kapacitást maradványelven (a teljes számított biomassza kapacitásból levonva a KÁT-os kapacitást) vettük figyelembe. 41

42 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 VEGYES TÜZELÉSŰ ERŐMŰVEK Erőmű üzemeltetője Település neve Számított biomassza kapacitás 2013 (MW) KÁT-ba értékesítő vegyes tüzelésű erőművek Mátrai Erőmű Zrt. Visonta 13,08 Nem KÁT-ba értékesítő vegyes tüzelésű erőművek Bakonyi Erőmű Zrt. Ajka 96,84 Dorog-Esztergom Erőmű Kft. Dorog 0,90 Mátrai Erőmű Zrt. Visonta 70,65 Vértesi Erőmű Zrt. Oroszlány 1,63 Összes nem KÁT-ba értékesítő vegyes tüzelésű biomassza kapacitás: 170,01 Összes vegyes tüzelésű biomassza kapacitás: 183,09 A vegyes tüzelésű erőművek számított 47 biomassza alapú villamosenergia-termelése a KÁT rendszerből való fokozatos kikerülés miatt jelentősen lecsökkent az elmúlt években: a évi 1285 GWh-ról 2013-ra kb. a felére, 628 GWh-ra. Emelett a KÁT-os értékesítési lehetőségek lejárta miatt a vegyes tüzelésű erőművek KÁT rendszerbe történő értékesítése is visszaesett, öt év alatt kb. a tizedére. (Mint korábban említettük, 2014-től e trend megfordulására számíthatunk, hiszen jogszabályi változás miatt 2013-ban a vegyes tüzelésű erőművek visszakerültek a KÁT rendszerbe.) GWh Nem KÁT-os biomassza kapacitás, MW 35,04 13, ,65 63,24 45,42 132,97 140,69 170,01 KÁT-os biomassza kapacitás, MW 252,24 344,69 357,67 210,38 35,04 13,08 Biomassza alapú villamosenergiatermelés, GWh ,65 252, ,24 45,42 344,69 357, ,97 210, ,69 170, , , ,03 963,68 655,98 628,25 KÁT-os értékesítés, GWh 796,79 900,66 848,79 401,15 151,31 74, ábra Szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) MW 46 Megjegyzendő, hogy a Mátrai Erőmű Zrt. szén-biomassza vegyes tüzelésű villamosenergia-termelése mind a KÁT-ban, mind azon kívül értékesítésre kerül. 47 A biomassza alapú villamosenergia-termelést oly módon becsültük, hogy a teljes villamosenergia-termelést megszoroztuk a villamosenergia-termelésre felhasznált biomassza tüzelőanyag arányával. 42

43 millió Ft Ft/kWh Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH Szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek kifizetett támogatása és fajlagos támogatása A szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek számára kifizetett támogatás a KÁT értékesítés folyamatos csökkenése következtében 2010 óta jelentősen visszaesett (több mint 80%-kal), így ban már csak alig több mint 1,5 milliárd Ft-ot tett ki. A fajlagos támogatás viszont az átvételi árak indexálása és a HUPX másnapi piaci átlagárak csökkenése miatt az elmúlt években emelkedett, és 2013-ban 20,25 Ft/kWh volt , ,47 17, ,60 12,71 11,87 11,45 10,72 9, ,01 6, KÁT "támogatás" (millió Ft) Fajlagos "támogatás" (Ft/kWh) 18. ábra Szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) 2003 és 2013 között 43

44 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer Biomassza alapon termelő erőművek összesített adatai Biomassza alapon termelő erőművek kapacitása és villamosenergia-termelése 2013 végén a biomassza alapon termelő erőművek összesített beépített kapacitása elérte a 325 MW-ot, melynek több mint fele szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművi biomassza kapacitás. A KÁT értékesítés hányada az elmúlt években a vegyes tüzelésű erőművek KÁT-ból való kiesése miatt folyamatosan csökkent, ily módon a KÁT-ba értékesítő kapacitás is (bár 2013-ban egy tisztán biomassza alapon termelő erőmű KÁT-os értékesítésének beindulása miatt utóbbi nőtt, a kapacitás több mint fele azonban 2013-ban nem a KÁT-ba termelt). A biomassza alapú villamosenergiatermelés az elmúlt évben 8,5%-kal nőtt (a tisztán biomassza alapú termelés bővülésének köszönhetően), így 2013-ban elérte az 1464 GWh-t. GWh MW Nem KÁT-os biomassza kapacitás, MW KÁT-os biomassza kapacitás, MW Biomassza alapú villamosenergiatermelés, GWh KÁT-os értékesítés, GWh ábra Biomassza alapon termelő erőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) Biomassza alapon termelő erőművek kifizetett támogatása és fajlagos támogatása A biomassza alapon termelő erőművek számára kifizetett támogatás kezdetben növekedett, majd egy erőmű termelésének leállása (AES Borsodi), két erőmű termelésének szüneteltetése (pl. Szakolyi), illetve egyes vegyes tüzelésű erőművek támogatásának megszűnése miatt visszaesett. A fajlagos támogatás növekedése azonban az indexálás és az alacsonyabb HUPX piaci árral történő számításra történő áttérés miatt töretlen volt ban újra nőtt a kifizetett támogatás mértéke (ld. tisztán biomassza alapú értékesítés bővülése), így 20,55 Ft/kWh fajlagos támogatás mellett elérte a 16,5 milliárd Ft-ot. 0 44

45 millió Ft Ft/kWh Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH , ,38 12,47 13,19 15,04 16, KÁT "támogatás" (millió Ft) Fajlagos "támogatás" (Ft/kWh) 20. ábra Biomassza erőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) 2008 és 2013 között 3.4. Biogáz, depóniagáz, szennyvízgáz alapon termelő erőművek Biogáz, depóniagáz, szennyvízgáz alapon termelő erőművek beépített kapacitása A év végén összesen 38 biogáz, 20 depóniagáz és 13 szennyvízgáz alapon villamos energiát termelő (nem háztartási méretű) erőművet regisztrált a Hivatal 48. A biogáz és depóniagáz alapon termelő erőművek döntő hányada a KÁT rendszeren belül értékesíti a megtermelt villamos energiát, míg a szennyvízgáz üzemek közül csak egy erőmű (a Perkons Kft. soproni szennyvíztisztító üzeme) KÁT-os. Ezek az erőművek jellemzően a szennyvíztisztító telepen belül használják fel a termelt villamos energiát. A év során négy új biogáz alapon termelő erőművet helyeztek üzembe (Abony, Csongrád, Solt, Tatabánya), valamint három új depóniagáz alapon termelő erőmű kezdte el a működést 49 (az ENER-G Energia Technológia Zrt. székesfehérvári, kétpói és szombathelyi erőműve), míg új szennyvízgázt hasznosító erőmű nem lépett üzembe végén a Hivatal tudomása szerint 9 darab háztartási méretű biogáz erőmű működött, összesen 323 kw év végi beépített kapacitással. 48 A korábbi beszámolókhoz képesti eltérést az magyarázza, hogy azok nem tartalmazták a saját felhasználásra termelő kiserőművek teljeskörű listáját. Az elosztók adatszolgáltatása alapján azonban e hiányosság jelen beszámolóval pótlásra került. 49 Megjegyzendő, hogy ezen kívül még a ZÖLD NRG-AGENT Kft. gyáli telephelyén történt kapacitásbővítés. 45

46 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer táblázat Biogáz alapon termelő erőművek a év végén 50 BIOGÁZ ERŐMŰVEK Erőmű üzemeltetője Település neve Beépített kapacitás év végén (MW) KÁT-ba értékesítő biogáz erőművek "Dombka 2003" Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. Dombrád 0,63 "STF" Sertéshústermelő és Forgalmazó Kft. Hajdúszovát 0,63 Erdőhát Mezőgazdasági Termelő-, Szolgáltató- és Kereskedelmi Zrt. Vámosoroszi 0,64 AGRO-CITY Mezőgazdasági Zrt. Nyírtelek 0,63 AGROWATT Környezetvédelmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Kecskemét 0,64 Aufwind Schmack Első Biogáz Szolgáltató Kft. Szarvas 3,57 Aufwind Schmack Első Biogáz Szolgáltató Kft. Szarvas 0,60 AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. Tatabánya 2,02 Bakony Bio Zrt. Kisbér 0,84 Bátortrade Kft. Nyírbátor 3,49 Béke Agrárszövetkezet Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény 0,64 Bicsérdi Arany-Mező Zrt. Bicsérd 0,64 Biharnagybajomi " DÓZSA" Agrár Zrt. Biharnagybajom 0,63 Cosinus Gamma Kft. Bugyi 0,50 Cziráki Gábor Zalaszentmihály 0,50 Csenger-tej Kft. Csengersima 0,54 GEO-FRÍZ Mezőgazdasági Kereskedelmi Szolgáltató Kft. Onga 0,50 Green Balance Kft. Dömsöd 1,43 Héjja Testvérek Mezőgazdasági, Ipari Termelő, és Kereskedelmi Kft. Csongrád 0,64 INÍCIA Mezőgazdasági, Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. Ikrény 0,64 Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. Jászapáti 0,64 Kaposszekcsői Mezőgazdasági Zrt. Kaposszekcső 1,67 Kemenesmagasi Agrár Zrt. Kemenesmagasi 0,63 Kenderes Biogáz Termelő Kft. Kenderes 1,05 Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. Kapuvár 0,52 Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. Nagyszentjános 0,50 Körös-Maros Biofarm Kft. Gyula 0,49 Merész Sándor Csomád 0,25 MIL-POWER Kft. Paks 1,20 Ostffyasszonyfai "Petőfi" Mezőgazdasági Szövetkezet Ostffyasszonyfa 0,63 Pálhalmai Agrospeciál Kft. Rácalmás 1,70 Pannónia-Állattenyésztő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Bonyhád 1,36 Pilze-Nagy Kft. Kecskemét 0,33 Solti Biogáz Termelő és Szolgáltató Kft. Solt 0,64 Tiszaszentimrei Mezőgazdasági Kft. Tiszaszentimre 0,64 Zöldforrás Energia Kft. Szeged 1,20 Összes KÁT-os biogáz erőmű kapacitás: 33,74 Nem KÁT-ba értékesítő biogáz erőművek Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. Abony 0,73 Magyar Cukor Zrt. Kaposvár 4,56 Háztartási méretű biogáz erőművek Összes nem KÁT-os biogáz erőmű kapacitás: Összes biogáz erőmű kapacitás: 0,32 5,61 39,35 50 A Magyar Cukor Zrt. kaposvári biogáz erőműve részben földgázt is éget, ezért a biogáz alapú beépített kapacitás az adott évben felhasznált biogáz tüzelőanyag arányával került meghatározásra. 46

47 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH 16. táblázat Depóniagáz alapon termelő erőművek a év végén DEPÓNIAGÁZ ERŐMŰVEK Erőmű üzemeltetője Település neve Beépített kapacitás év végén (MW) KÁT-ba értékesítő depóniagáz erőművek CIVIS-BIOGÁZ Szolgáltató Kft. Debrecen 0,64 ENER-G Energia Technológia Zrt. Székesfehérvár 0,50 ENER-G Energia Technológia Zrt. Bicske 0,50 ENER-G Energia Technológia Zrt. Pécs 0,50 ENER-G Energia Technológia Zrt. Tatabánya 1,03 ENER-G Energia Technológia Zrt. Kecskemét 0,88 ENER-G Energia Technológia Zrt. Veszprém 0,88 ENER-G Energia Technológia Zrt. Kétpó 0,50 ENER-G Energia Technológia Zrt. Salgótarján 0,38 ENER-G Energia Technológia Zrt. Szombathely 0,50 ENER-G Nagykanizsa Kft. Nagykanizsa 0,43 EXIM-INVEST BIOGÁZ Ipari és Szolgáltató Kft. Nyíregyháza 0,53 MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Miskolc 0,50 Perkons Depo Szolgáltató és Termelő Kft. Győr 0,49 Perkons Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. Dunaújváros 0,33 Perkons Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. Sopron 0,33 ZÖLD NRG-AGENT Kft. Hódmezővásárhely 0,32 ZÖLD NRG-AGENT Kft. Zalaegerszeg 0,28 ZÖLD NRG-AGENT Kft. Gyál 2,05 Összes KÁT-os depóniagáz erőmű kapacitás: 11,55 Nem KÁT-ba értékesítő depóniagáz erőművek Szeged Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Szeged 0,18 Összes depóniagáz erőmű kapacitás: 11, táblázat Szennyvízgáz alapon termelő erőművek a év végén SZENNYVÍZGÁZ ERŐMŰVEK Erőmű üzemeltetője Település neve Beépített kapacitás év végén (MW) KÁT-ba értékesítő szennyvízgáz erőművek Perkons Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. Sopron 0,33 Nem KÁT-ba értékesítő szennyvízgáz erőművek BÁCSVÍZ Víz- és Csatornaszolgáltató Zrt. Kecskemét 0,78 BÁCSVÍZ Zrt. Észak-Bács-Kiskun Megyei Víz- és Csatornaművek Kiskunfélegyháza 0,09 Zrt. Bakonykarszt Víz és Csatornamű Zrt. Veszprém 0,45 Bakonykarszt Víz és Csatornamű Zrt. Veszprém 0,45 BKSZT Budapesti Szennyvíztisztítási Kft. Budapest 4,25 Debreceni Vízmű Zrt. Debrecen 1,79 Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Budapest 1,46 Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Budapest 3,04 Heves Megyei Vízmű Zrt. Gyöngyös 0,22 Pannonvíz Zrt. Győr 0,90 VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamű Zrt. Szombathely 0,37 Zalaegerszeg Önkormányzati Társulás Zalaegerszeg 0,42 Összes nem KÁT-os szennyvízgáz erőmű kapacitás: Összes szennyvízgáz erőmű kapacitás: 14,21 14,54 47

48 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 Az elmúlt években a biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz alapú beépített villamos energia kapacitások jelentős mértékben növekedtek. A biogázt hasznosító kapacitás 2008-hoz képest mintegy négyszeresére, több mint 39 MW-ra nőtt 2013 végére. Ennek 87%-a a KÁT rendszerbe értékesít (34 MW). Depóniagáz esetén 2008-hoz képest több mint az ötszörösére növekedve a beépített kapacitás 2013 végén megközelítette a 12 MW-ot, melynek termelése majdnem teljes egészében (92%) a KÁT rendszerbe került értékesítésre. A KÁT-ba értékesítő szennyvízgáz kapacitás az elmúlt években folyamatosan csökkent, illetve stagnált (2013 végén 0,33 MW), így a tárgyév végén a nem KÁT-os kapacitás már 14,21 MW-ot tett ki (ezek alapvetően saját felhasználásra termelő kiserőművek) óta a szennyvízgázt hasznosító villamosenergia-termelői kapacitás több mint a háromszorosára növekedett, és 2013 végén elérte a 14,54 MW-ot MW ,94 1,85 2,15 4,67 6,21 4,82 1,87 3,90 2,94 9, Szennyvízgáz nem KÁT-os kapacitás 2,94 4,82 8,17 13,22 13,59 14,21 Szennyvízgáz KÁT-os kapacitás 1,85 1,87 1,50 0,33 0,33 0,33 Depóniagáz nem KÁT-os kapacitás 0,18 0,18 0,18 0,18 0,18 0,18 Depóniagáz KÁT-os kapacitás 2,15 3,90 5,38 8,44 9,15 12,31 Biogáz nem KÁT-os kapacitás 4,67 2,94 3,47 3,56 4,72 5,61 Biogáz KÁT-os kapacitás 6,21 9,03 13,40 28,50 30,12 34, ábra Biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz alapú kapacitások alakulása között Biogáz, depóniagáz, szennyvízgáz alapon termelő erőművek villamosenergia-termelése A biogáz alapú villamosenergia-termelés 51 az elmúlt években a beépített kapacitás bővülésével párhuzamosan jelentősen növekedett ban azonban e bővülés némileg megtorpant (négy új erőmű ugyan üzembe lépett, de döntően csak az év második felében), ily módon az összesített termelés enyhén (2%-kal) emelkedve 2013-ban 156 GWh-t tett ki, 4086 óra átlagos csúcskihasználás mellett. A biogáz üzemek villamosenergia-termelésének nagy része (76%-a) továbbra is a KÁT-on belül kerül értékesítésre (2013-ban 118 GWh), a különbséget az erőművi telephelyen felhasznált energia indokolja (önfogyasztás, saját felhasználás). 8,17 1,50 5,38 3,47 13,40 13,22 0,33 8,44 3,56 13,59 0,33 9,15 4,72 28,50 30,12 Biogáz KÁT-os kapacitás Biogáz nem KÁT-os kapacitás Depóniagáz KÁT-os kapacitás Depóniagáz nem KÁT-os kapacitás Szennyvízgáz KÁT-os kapacitás Szennyvízgáz nem KÁT-os kapacitás 14,21 0,33 12,31 5,61 34,27 51 Tartalmazza a háztartási méretű biogáz erőművek becsült termelését is. 48

49 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH Az újonnan üzembe helyezett három depóniagáz alapon termelő erőmű kis mértékben ugyan (4%-kal), de növelte a depóniagáz alapú villamosenergia-termelés mennyiségét, ami 2013-ban megközelítette az 52 GWh-t, 4441 átlagos csúcskihasználási óraszám mellett. Ennek döntő hányada (92%) az előző évekhez hasonlóan a KÁT rendszer keretei között került értékesítésre (48 GWh, az eltérés az önfogyasztásból fakad). A szennyvízgáz alapú villamosenergia-termelés is folyamatosan növekedett az elmúlt időszakban, habár az elmúlt két évben enyhén növekvő beépített kapacitás mellett stagnált (2012. évben 65,01 GWh, 2013-ban 64,57 GWh). Ezen erőművek átlagos csúcskihasználási óraszáma ily módon az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat, 2013-ban 4338 óra volt. A szennyvízgáz üzemek döntő hányada saját felhasználási célra termel, ezért ennek csak elenyésző része (1,5%-a) kerül a KÁT rendszeren belül értékesítésre (közel 1 GWh). GWh Biogáz alapú villamosenergia-termelés 34,20 39,32 63,31 105,67 152,89 155,76 Biogáz alapú KÁT-os értékesítés 21,91 26,86 44,70 79,10 118,29 118,25 Depóniagáz alapú villamosenergiatermelés ,48 11,89 24,76 38,02 49,75 51,93 Depóniagáz alapú KÁT-os értékesítés 9,95 10,95 23,25 35,24 44,26 47,71 Szennyvízgáz alapú villamosenergiatermelés - 25,10 35,17 44,28 65,02 65,01 64,57 Szennyvízgáz alapú KÁT-os értékesítés 1,69 0,91 1,33 1,00 1,23 0, ábra Biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz üzemek villamosenergia-termelése és KÁT-os értékesítése között (GWh) Biogáz, depóniagáz, szennyvízgáz alapon termelő erőművek kifizetett támogatása és fajlagos támogatás A biogáz alapon termelt villamos energiáért kifizetett támogatás összege 2013-ban negyedével bővülve 19,9 Ft/kWh fajlagos támogatás mellett elérte a 2,35 Mrd Ft-ot, ami főként a HUPX másnapi piaci átlagárak csökkenésének, nem pedig mennyiségi hatásnak tudható be. A depóniagáz alapú villamosenergia-termelésre folyamatosan nőtt a kifizetett támogatás, így ra az előző évhez képest 35%-kal magasabb, 18,65 Ft/kWh fajlagos támogatás mellett 890 M Ft-ot tett ki (itt már kis mértékben az átvett mennyiség növekedése is hozzájárult ehhez az átvételi árak indexálásán és a piaci árak csökkenésén kívül). 52 Egyes saját felhasználásra termelő, nem engedélyköteles depóniagáz és szennyvízgáz alapú kiserőművek esetén az elosztóktól kapott kapacitásadatok alapján, 5000 óra/év átlagos csúcskihasználási óraszámot feltételezve történt a termelés becslése. A biogáz erőművek esetén a termelés tartalmazza a háztartási méretű erőművek becsült villamosenergia-termelését is. 49

50 millió Ft Ft/kWh MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 A szennyvízgáz alapú villamosenergia-termelésre kifizetett támogatás ezzel szemben csak enyhén (0,15%-kal) növekedett, hiszen az elmúlt évben visszaesett az ilyen jogcímen KÁT rendszerbe értékesített villamos energia mennyiség, a fajlagos támogatás viszont a piaci ár csökkenése folytán nőtt (20 M Ft, illetve 20,3 Ft/kWh) Szennyvízgáz "támogatás" Depóniagáz "támogatás" Biogáz "támogatás" Biogáz fajlagos "támogatás" 11,14 12,05 12,57 14,25 15,85 19,90 Depóniagáz fajlagos "támogatás" 11,01 11,86 11,94 13,31 14,85 18,65 Szennyvízgáz fajlagos "támogatás" 10,93 12,06 13,88 14,93 16,12 20, ábra Biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz alapú termelésre kifizetett támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) között Naperőművek A korábbi években nem épültek hazánkban nagyobb méretű naperőművek. Az első számottevőbb, 0,4 MW kapacitású naperőmű Újszilváson került üzembe helyezésre, ami júliusában kezdte meg KÁT rendszerbe történő értékesítését ban viszont már négy másik, KÁT értékesítésre jogosult naperőmű kezdte meg termelését, először Sellyén (480 kw), majd Pécsett (217 kw), Kisteleken (499 kw) és Gannán (499 kw). Ily módon a év végére a Hivatalnak összesen 2,09 MW KÁT-ba értékesítő beépített naperőművi kapacitásról volt tudomása. Úgy tűnik tehát, hogy beruházási támogatás mellett a jelenlegi KÁT árak már megfelelő ösztönzést biztosítottak a nagyobb naperőművek megépítéséhez. A háztartási méretű naperőművek darabszáma és beépített kapacitása az elmúlt öt évben szinte exponenciális mértékben növekedett, hiszen míg 2008 végén csak 107 db, összesen 363 kw ilyen méretű naperőmű működött, addig 2013 végén már 4855 db, összesen több mint 31 MW beépített kapacitású, döntően a saját villamos energia igényeket kielégítő háztartási méretű naperőmű létezett az országban. Ezen felül több olyan naperőmű is értékesített KÁT-on kívül 2013-ban, amik nem háztartási méretűek. Ezek egy része később (2014-ben) csatlakozott a KÁT rendszerhez. A háztartási méretű naperőművek nagyobb előretörését a rájuk vonatkozó szaldó elszámolás segítette (az esetleges beruházási támogatásokon túl). Ennek alapján az adott (legfeljebb éves) elszámolási időszakban a hálózatból vételezett (megvásárolandó) villamos energia csökkentésre kerül január 1-je előtt a biogáz a biomassza kategóriába tartozott. 50

51 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH a hálózatba betáplált villamos energiával. Ilyen módon a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője a teljes végfogyasztói árat (termék ár + forgalomarányos rendszerhasználati és egyéb díjak + ÁFA) megspórolhatja. Amennyiben az elszámolási időszakban a hálózatba betáplált villamos energia nagyobb a vételezett villamos energiánál, akkor a többletért az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató a villamos energiáért egyébként (felhasználóként) fizetendő átlagos villamosenergia-termékárnak megfelelő árat köteles fizetni. A háztartási méretű kiserőművekre vonatkozó szabályokról valamint ezen kiserőművek összesített adatairól a Hivatal honlapján külön tájékoztatás olvasható táblázat Naperőművek a év végén NAPERŐMŰVEK Erőmű üzemeltetője Település neve Beépített kapacitás év végén (MW) KÁT-ba értékesítő naperőművek HORVÁTH & HORVÁTH Ingatlanforgalmazó és Befektetési Bt. Ganna 0,50 "Multi Alarm" Biztonságtechnikai, Fejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. Pécs 0,22 SOLARGATE Energetikai Beruházó Kft. Kistelek 0,50 Tamási Naperőmű Villamosenergiatermelő és Beruházó Kft. Sellye 0,48 Újszilvási Naperőműpark Kft. Újszilvás 0,40 Összes KÁT-os naperőmű kapacitás: 2,09 Nem KÁT-ba értékesítő naperőművek Monostorpályi Község Önkormányzata Monostorpályi 0,27 Háztartási méretű naperőművek: Egyéb, 0,5 MW alatti de nem háztartási méretű naperőművek: Összes nem KÁT-os naperőmű kapacitás: Összes naperőmű kapacitás: A naperőművek villamosenergia-termelése (beleértve a háztartási méretű naperőművek becsült termelését 55, valamint a saját felhasználásra termelő naperőművek becsült termelését 56 is) a beépített kapacitás elmúlt három évben tapasztalt felfutásával párhuzamosan 2013-ban elérte a 24,62 GWh-t. Ennek döntő hányada (94%-a) a KÁT rendszeren kívül került felhasználásra vagy értékesítésre, a KÁT-os értékesítés csupán 1,36 GWh volt 2013-ban. A háztartási méret feletti, KÁT-ba értékesítő kategória esetén reálisan nem adható meg átlagos csúcskihasználási óraszám, hiszen az újszilvási naperőműn kívül mindegyik erőmű az adott év folyamán kezdte meg a termelést. 31,21 1,45 32,92 35,02 54 Tájékoztatás a háztartási méretű kiserőművekről és Nem engedélyköteles kiserőművek adatai Ez oly módon történt, hogy a tárgyév és a megelőző év végi beépített összteljesítményt átlagoltuk és ezt 1000 óra/év becsült átlagos csúcskihasználási óraszámmal szoroztuk be. Mivel a évre nem voltak adataink, ezért a év termelésének becslése során az év végi kapacitást szoroztuk be a becsült csúcskihasználási óraszámmal. 56 Évközbeni üzembe lépés esetén időarányosan került meghatározásra a becsült termelés. 51

52 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 GWh , MW ,74 1,97 0,36 0,41 0,73 0,36-0,46-0,99 2, ,40 2, Nem KÁT-os kapacitás, MW 0,36 0,46 0,99 2,94 12,74 33,17 KÁT-os kapacitás, MW ,40 2,09 Villamosenergia-termelés, GWh 0,36 0,41 0,73 1,97 8,24 24,62 KÁT-os értékesítés, GWh ,33 1, ábra Naperőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) 57 8,24 33, Mivel az első naperőmű 2012-től értékesített a KÁT rendszerbe, e kategória tekintetében csak ettől az évtől beszélhetünk kifizetett támogatásról, illetve fajlagos támogatásról ra a napenergia alapú KÁT-os értékesítés jelentős növekedése folytán a kifizetett támogatás több mint megötszöröződve 4,63 millió Ft-ról 24,69 millió Ft-ra nőtt, a fajlagos támogatás pedig 13,98 Ft/kWh-ról 18,18 Ft/kWh-ra (főként a piaci ár csökkenése miatt). 57 Az ábra tartalmazza a háztartási méretű kiserőművek, illetve a saját felhasználási célra termelő kiserőművek becsült termelését is. 52

53 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH 3.6. A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek adatainak összesítése Jelen alfejezetben az előzőekben bemutatott megújuló energiaforrások összesített adatait foglaljuk össze, ide számítva a kommunális hulladék biológiailag lebomló, megújuló energiának minősülő részét is. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. budapesti hulladékégető erőműve, illetve a Mátrai Erőmű termel kommunális hulladékból villamos energiát, melynek egy része biológiailag lebomló 58. A hulladék alapon termelő erőművek összesített adatai a 3. fejezetben kerülnek bemutatásra A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek beépített kapacitása a év végén A megújuló alapon termelő erőművek év végi beépített kapacitásának (837 MW) megoszlását tekintve (25. ábra) látható, hogy a szélerőművek teszik ki a megújuló kapacitás 39%-át, a biomassza erőművek pedig együttesen ugyancsak 39%-át (ennek nagyobb hányada, 22% a vegyes tüzelésű biomassza kapacitás 59, 17% pedig a tisztán biomassza kapacitás). A többi megújuló technológia közül a vízerőművek (7%), illetve a biogáz erőművek (5%), valamint a tavalyi jelentős bővülésnek köszönhetően a naperőművek (4%) teljesítménye mondható még számottevőbbnek. A kommunális hulladék alapon termelő kapacitás biológiailag lebomló része a teljes megújuló kapacitásnak 3%-át tette ki 2013 végén, míg a depónia- és szennyvízgáz kapacitás együttesen szintén csak 3%-os részarányt ért el. Szennyvízgáz 14,54 2% Depóniagáz 12,49 1% Napenergia 35,27 4% Biogáz 39,87 5% Szén-biomassza vegyes tüzelés 183,09 22% Tisztán biomassza 142,15 17% Hulladék megújuló része 22,67 3% Szélenergia 328,93 39% Vízenergia 57,73 7% 25. ábra A megújuló energiát hasznosító erőművek kapacitásának megoszlása a év végén (MW; %) A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek évi villamosenergia-termelése A megújuló alapú villamosenergia-termelést tekintve elmondható, hogy az elmúlt években a vegyes tüzeléses biomassza alapú termelés visszaszorulása mellett a szélenergia, valamint a biogáz és depóniagáz, a napenergia alapú termelés, illetve a biológiailag lebomló kommunális hulladék 58 Az erőművek által közölt adatok szerint az égetett kommunális hulladék biológiailag lebomló részarányai évente a következőek: FKF Zrt: ,1%, ,8%, ,7%, ,6%, %, ,9% Mátrai Erőmű: ,00%, %, %, %, %, % 59 Ezen értékek a villamosenergia-termeléshez felhasznált biomassza arányában lettek figyelembe véve. 53

54 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 alapú termelés növekedett jelentős mértékben (a napenergiát tekintve például 2008-ban még alig volt termelés, 2013-ban pedig már 24,62 GWh-t tett ki a becsült értéke). Az előző évhez képest 2013-ban több mint 20%-os növekedés volt megfigyelhető a tisztán biomassza alapú termelést tekintve (új erőmű kereskedelmi üzembe lépése folytán), illetve a naperőművek termelése majdnem megháromszorozódott. A szélerőművek termelése a kedvezőtlenebb szélviszonyok miatt visszaesett, a vízerőműveké a növekvő kis vízerőművi termelés ellenére a tiszai áradás következtében csökkenő nagy vízerőművi termelés folytán stagnált. A szénbiomassza vegyes tüzelésű erőművek számított biomassza alapú termelése a biomassza tüzelés átlagos arányának csökkenése folytán ugyancsak kisebb volt az elmúlt évben számított értékhez képest (mint azt korábban említettük, ezen erőművek KÁT rendszerbe való visszakerülése miatt azonban 2014-től várható a biomassza felhasználás, és így a számított biomassza alapú villamosenergia-termelés növekedése). A biogáz és depóniagáz alapú termelés az üzembe lépő új erőműveknek köszönhetően némileg (2-4%-kal) növekedett, míg a szennyvízgáz alapú termelés enyhén bővülő kapacitás mellett kb. 1%- kal visszaesett. A biológiailag lebomló kommunális hulladék alapú számított 60 villamosenergiatermelés az előző évhez képest 16%-kal növekedett (ez döntően annak tudható be, hogy a Mátrai Erőmű nagyobb arányban égetett megújulónak tekinthető hulladékot) GWh Hulladék megújuló része 77,53 126,63 179,81 121,31 117,11 135,68 Napenergia 0,36 0,41 0,73 1,97 8,24 24,62 Szennyvízgáz 25,10 35,17 44,28 65,02 65,01 64,57 Depóniagáz 10,48 11,89 24,76 38,02 49,75 51,93 Biogáz 34,20 39,32 63,31 105,67 152,89 155,76 Szén-biomassza vegyes tüzelés 1 285, , ,03 963,68 655,98 628,25 Tisztán biomassza tüzelés 617,19 647,53 725,04 588,24 693,39 835,37 Vízenergia 213,80 228,62 188,72 222,76 213,51 213,41 Szélenergia 211,05 332,11 534,66 626,01 771,73 718,71 Összesen: 2 475, , , , , , ábra A megújuló energiát hasznosító erőművek villamosenergia-termelésének megoszlása megújuló energiaforrások szerint, (GWh) 61 A évi megújuló alapú villamosenergia-termelés (2828 GWh) megoszlását tekintve elmondható, hogy a termelés immár legnagyobb hányadát a tisztán biomassza alapú tüzelés adja (30%) ben ugyanis még a szélerőművek adták a megújuló alapú termelés döntő részét, de termelésük enyhe visszaesésével, illetve a tisztán biomassza alapú termelés előretörésével utóbbi kategória lépett 60 Az adott erőmű által a tárgyévben felhasznált, biológiailag lebomló kommunális hulladék részarányát beszoroztuk az erőmű tárgyévi teljes villamosenergia-termelésével. Azon erőművek esetén, ahol a hulladékon kívül más tüzelőanyagot is égettek, az adott évben villamosenergia-termelési célra felhasznált hulladék arányával történt a hulladék alapú termelés becslése, majd ezt szoroztuk be a biológiailag lebomló kommunális hulladék részarányával. 61 Az ábra tartalmazza a háztartási méretű kiserőművek, illetve a saját felhasználási célra termelő kiserőművek becsült termelését is. 54

55 Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 MEKH az első helyre. A szén-biomassza vegyes tüzelésű villamosenergia-termelés csökkenő mértékben ugyan, de még 2013-ban is jelentős, 22%-os részarányt képviselt a hazai zöldáram-termelésben. A többi megújuló energiaforrás tekintetében egyedül a napenergia és a biológiailag lebomló kommunális hulladék alapú villamosenergia-termelés zöldáram-mixen belüli aránya bővült (1% illetve 5%-os részarány), a többi technológiáé stagnált vagy enyhén csökkent (víz: 8%, biogáz: 5%, depóniagáz: 2%, szennyvízgáz: 2%-os részarány). Szennyvízgáz 51 2% Depóniagáz 50 2% Biogáz 153 6% Szénbiomassza vegyes tüzelés % 2012 Napenergia 8 0% Tisztán biomassza tüzelés % Szélenergia % Hulladék megújuló része 117 4% Vízenergia 214 8% Szennyvízgáz 65 2% Depóniagáz 52 2% Biogáz 156 5% Szénbiomassza vegyes tüzelés % Napenergia 24 1% 2013 Tisztán biomassza tüzelés % Szélenergia % Hulladék megújuló része 136 5% Vízenergia 213 8% 27. ábra A megújuló energiát hasznosító erőművek villamosenergia-termelésének megoszlása 2012 és 2013-ban (GWh; %) A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek beépített kapacitásának, villamosenergiatermelésének és KÁT-értékesítésének alakulása A 28. ábra a megújuló alapon termelő erőművek 62 összesített beépített kapacitásának (KÁT és nem KÁT), villamosenergia-termelésének, valamint KÁT-os értékesítésének alakulását mutatja az elmúlt időszakban. Jól látható, hogy a KÁT-os kapacitás 2010 óta csökken, és egyre nagyobb a nem KÁT rendszerben értékesítő kapacitás aránya. Ez főként a vegyes tüzelésű erőművek lejáró KÁT kvótáinak tudható be, 2013-ban viszont a KÁT-ba lépő erőművek miatt nőtt a KÁT-os kapacitás, aránya azonban továbbra is csökkent végén ily módon összesen 581 MW megújuló kapacitás értékesített a KÁT rendszerbe, míg a nem KÁT-os kapacitás 256 MW-ot tett ki. A teljes megújuló alapon termelő kapacitás 837 MW volt a év végén. A megújuló alapú villamosenergia-termelés 2011-ben ugyan főként egy biomassza erőmű termelésének leállása (kazincbarcikai), illetve néhány biomassza tüzelésű erőmű (szakolyi, szentendrei) termelésének szüneteltetése miatt lecsökkent, de 2012-ben stagnált, illetve 2013-ban ismét növekedett a zöldáram-termelés (részben új erőművek üzembe helyezése miatt, részben pedig a termelést szüneteltető erőművek újraindulása folytán) ban így összesen 2828 GWh villamos 62 Beleértve a kommunális hulladék alapon termelő erőművek termelésének, KÁT értékesítésének, valamint a (hulladék alapú tüzelőanyag felhasználással arányosított) kapacitás biológiailag lebomló részaránnyal számított hányadát. 55

Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2011. évi alakulásáról

Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2011. évi alakulásáról Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 211. évi alakulásáról Magyar Energia Hivatal 212. Tartalomjegyzék Ábra-és táblázatjegyzék... 3 Előszó...

Részletesebben

Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2012. évi alakulásáról

Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2012. évi alakulásáról Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 212. évi alakulásáról Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 213. Tartalomjegyzék Ábra-és táblázatjegyzék...

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói Biogázból villamosenergia: a menetrendadás buktatói Szárszó Tibor Budapest 2012.11.27 Biogáz üzem Jogszabályok 2007. évi LXXXVI. törvény 9. (2) A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás

Részletesebben

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés 2008-ban 1. A kötelezı átvétellel kapcsolatos elszámolási rendszer változása Az Európai Unió környezetvédelmi célkitőzéseivel összhangban

Részletesebben

a) a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia,

a) a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia, 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi

Részletesebben

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból 2012. június 1. Név: Neptun kód: Vizsga feladatok Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból 1. Tevékenység szerint csoportosítsa a villamosenergia-piac szereplőit! Ahol tud, adjon példát, valamint

Részletesebben

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból 14. június 3. Név: Neptun kód: Vizsga feladatok Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból 1. Ismertesse a szekunder- és tercier teljesítménytartalékok éves beszerzési módját! Térjen ki a szolgáltatást

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőművek és a tapasztalatok. Pénzes László ELMŰ Hálózati Kft. Tervezési osztály

Háztartási méretű kiserőművek és a tapasztalatok. Pénzes László ELMŰ Hálózati Kft. Tervezési osztály Háztartási méretű kiserőművek és a tapasztalatok Pénzes László ELMŰ Hálózati Kft. Tervezési osztály. 1 Előadás témája: Az alkalmazás alapja A háztartási méretű kiserőművek Elemzések Tapasztalatok ELMŰ-ÉMÁSZ

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek

Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek előadó: Harsányi Zoltán E.ON Műszaki stratégiai osztály A 2007 évi LXXXVI törvény (VET) alapján saját üzleti kockázatára bárki

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi

Részletesebben

Napelemre pályázunk -

Napelemre pályázunk - Napelemre pályázunk - Napelemes rendszerek hálózati csatlakozási kérdései Harsányi Zoltán E.ON Műszaki Stratégiai Osztály 1 Erőmű kategóriák Háztartási méretű kiserőmű P

Részletesebben

56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet. az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról

56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet. az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Európa - Magyarország 2014. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Európa - Magyarország 2014. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés I. Napenergia konferencia 2010. Növekedési terv 2020-ig

Részletesebben

A kötelező átvételi rendszer módosításai a partnerek visszajelzései alapján

A kötelező átvételi rendszer módosításai a partnerek visszajelzései alapján A kötelező átvételi rendszer módosításai a partnerek visszajelzései alapján Ezer Tamás MAVIR ZRt. FIO MEE Vándorgyűlés Balatonalmádi, 2009. szeptember 10. Bevezetés 2 A megújuló energiaforrás, a hulladék,

Részletesebben

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Vinkovits András BERT üzleti vezigh. MEE 56. Vándorgyűlés Balatonalmádi 2009. szeptember 9. Tartalom Iparág a piacnyitásnak nevezett változási folyam

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

A kötelező átvétel időtartamának és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségének a megállapítása

A kötelező átvétel időtartamának és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségének a megállapítása 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-448/ /2010 ÜGYINTÉZŐ: Bagi Attila TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7711 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7766 TÁRGY: A kötelező átvétel időtartamának és

Részletesebben

Napelemes rendszerek műszaki és elszámolási megoldásai a gyakorlatban

Napelemes rendszerek műszaki és elszámolási megoldásai a gyakorlatban Napelemes rendszerek műszaki és elszámolási megoldásai a gyakorlatban Pénzes László Műszaki szakértő Visegrád, 2012. 05. 9-10-11. Az előadás témája Megújuló energiaforrások A napenergia jelentősége Hálózati

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONJÁT NEM TÜKRÖZI

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONJÁT NEM TÜKRÖZI EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A Kormány./2008. ( ) Korm. rendelete a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező

Részletesebben

eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu; magyara@eh.gov.hu

eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu; magyara@eh.gov.hu 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-366/ /2010 ÜGYINTÉZŐ: SLENKER ENDRE; BAGI ATTILA; DR. MAGYAR ATTILA TELEFON: 06-1-459-7773; 06-1-459-7711; 06-1-459-7767 TELEFAX: 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu;

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu A szélenergia termelés hazai lehetőségei Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu 2008. dec. 31-i állapot (forrás www.mszet.hu) Energia másképp 2009.04.02. 2 Hány darab erőmű torony képvisel 1000 MW

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása II. Villanyszerelő Konferencia az intelligens házakról és megújuló energiákról Előadás témája: Az alkalmazás alapja Kiserőművek csatlakoztatásának alapja

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

2. melléklet A HATÁROZOTT IDEJŰ VILLAMOS ENERGIA ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS. Amely létrejött, egyrészről

2. melléklet A HATÁROZOTT IDEJŰ VILLAMOS ENERGIA ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS. Amely létrejött, egyrészről 2. melléklet A HATÁROZOTT IDEJŰ VILLAMOS ENERGIA ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Amely létrejött, egyrészről ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Székhelye: 1055 Budapest, Honvéd utca 20/A Cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-045985

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A lakossági villamosenergia-árak változásának okai Magyarországon (1996-2014)

A lakossági villamosenergia-árak változásának okai Magyarországon (1996-2014) A lakossági villamosenergia-árak változásának okai Magyarországon (1996-2014) előadó: Perger András Sajtótájékoztató Budapest, 2015. február 24. A TANULMÁNY HÁTTERE IVF -- V4 országok közös kutatása Szükséges

Részletesebben

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály totht@eh.gov.hu Magyar Energia Hivatal VIII. Energia Műhely: Pénzügyi körkép az energetikáról Magyar Energetikai

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőművek az ELMŰ-ÉMÁSZ hálózatán Pénzes László ELMŰ Hálózati Kft. Tervezési osztály 1 Előadás témája: ELMŰ-ÉMÁSZ egyszerűsített eljárás kontra háztartási méretű kiserőmű (hmke) Kiserőművek

Részletesebben

Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók által választható árszabások és azok díjtételei

Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók által választható árszabások és azok díjtételei . F5.sz. függelék Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók által választható árszabások és azok tételei Vonatkozó jogszabályok: A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, 43/2008.

Részletesebben

Magyar Energetikai TársasT. VIII.. rendezvény

Magyar Energetikai TársasT. VIII.. rendezvény Magyar Energetikai TársasT rsaság ENERGIA MŰHELY M VIII.. rendezvény ny 2013. február r 5. Elvonások és s támogatt mogatások szerepe az energetikában Dr. Lakatos MáriaM 1 TARTALOM 1. A JELENLEGI HELYZET

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás:

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: «A» Energetikai gazdaságtan Név: 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: Munkaidő: 90 perc Azonosító: Gyakorlatvezető: Vass Bálint Lipcsei Gábor Buzea Klaudia Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter

A gazdasági és közlekedési miniszter A gazdasági és közlekedési miniszter./2008. (...) GKM rendelete a villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról A villamos energiáról szóló

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 53 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 TARTALOM 1 VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE... 3 2 GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Óbudai Egyetem 2011. november 10. Bessenyei Tamás, Gurszky Zoltán 1. OLDAL Érintett témák Napelemes háztartási méretű kiserőművek Rendszerhasználattal,

Részletesebben

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály A liberalizált villamosenergia-piac működése Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály 1 A villamosenergia-piac liberalizációja A belső villamosenergia-piac célja, hogy az Európai Unió valamennyi

Részletesebben

25 ábra 14:40-től 15:05-ig

25 ábra 14:40-től 15:05-ig 25 ábra 14:4-től 15:5-ig 38 631 39 588 4 414 41 85 41 18 41 97 41 422 43 65 43 866 43 928 42 566 42 626 42 294 42 184 42 737 43 75 Az összes évi villamosenergia-felhasználásunk 45 GWh 44 43 42 41 átlagos:

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve I. BEVEZETŐ A Magyar Energia Hivatalnak (MEH) szélesebb felhatalmazást kell kapnia, képessé kell válnia az Energiastratégia implementációját igénylő tervezési

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Megújuló energia piac hazai kilátásai

Megújuló energia piac hazai kilátásai Megújuló energia piac hazai kilátásai Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal 1 Tartalom Az energiapolitika releváns célkitűzései EU direktívák a támogatásról Hazai támogatási rendszer Biomassza

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben Balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com 2010. SZEPT. 23. Szeged REMEK BEMUTATKOZUNK MAGYAR MEGÚJULÓ ENERGIA

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata. 4. módosítással egységes szerkezetbe foglalva

EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata. 4. módosítással egységes szerkezetbe foglalva EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata 4. módosítással egységes szerkezetbe foglalva Elosztói üzletszabályzat 2/135. oldal Tartalomjegyzék 1. Az üzletszabályzat

Részletesebben

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról Dr. Stróbl Alajos A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról XVII. MKET Konferencia Siófok, 2014. március 18. A bruttó villamosenergia-felhasználás fejlődése TWh Az erőműveink tavaly

Részletesebben

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Energetikai Szakkollégium Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Prezentáció témavázlat Napenergia helyzete Magyarországon Jogi

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

EURÓPAI ENERGIAUNIÓ MAGYAR ENERGIASTRATÉGIA. MESZ XXII. Országos Konferenciája, 2015. április 22-24., Székesfehérvár

EURÓPAI ENERGIAUNIÓ MAGYAR ENERGIASTRATÉGIA. MESZ XXII. Országos Konferenciája, 2015. április 22-24., Székesfehérvár EURÓPAI ENERGIAUNIÓ MAGYAR ENERGIASTRATÉGIA 1 Tartalom 0. Piac szabályozás elvi rendszere I.1. Piaci verseny elősegítése I.2. REMIT II.1. Kettős modell: egyetemes szolgáltatás és versenypiac II.2. Végfelhasználói

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

2007. évi LXXXVI. törvény. a villamos energiáról. I. Fejezet. A törvény célja

2007. évi LXXXVI. törvény. a villamos energiáról. I. Fejezet. A törvény célja Az Országgyűlés a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás legújabb eredményei. MTA 2009. ápr. 2.

A szélenergia hasznosítás legújabb eredményei. MTA 2009. ápr. 2. A szélenergia hasznosítás legújabb eredményei Dr. Tóth Péter Magyar Szélenergia Társaság elnöke egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Évente beépített szélerőmű teljesítmény a világban 1996-2008 2 Összes

Részletesebben

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Stratégia Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. komplex energetikai szolgáltatóként kíván tevékenykedni az alábbi területeken: Fókuszban az energiatermelés és a szinergikusan

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője Horváth J. Ferenc elnök Magyar Energia Hivatal Magyar Szélenergia Társaság I.Magyar Megújuló Energia Konferencia Budapest, 2006. október

Részletesebben

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével 2 Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével Alföldi Gábor Rendszerirányítási igazgató MKET Konferencia, 2015. március 26-27. 3 Tartalom A magyar villamosenergia-rendszer helyzetképe Energiamérleg

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium Visegrád, 2012. május 9-11. Kapcsolt energiatermelés Azonos technológiai folyamatban hő- és villamosenergia egyidejű

Részletesebben

273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. (1) bekezdésének

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Módszertan és számítások

Módszertan és számítások ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ C kötet MAGYARORSZÁG 2020-as MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG- VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Módszertan és

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST, 2010.09.16.

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST, 2010.09.16. ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST, 2010.09.16. Dr. Tóth Péter egyetemi docens Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben