A REFORMÁCIÓ MISKOLCON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A REFORMÁCIÓ MISKOLCON"

Átírás

1 A REFORMÁCIÓ MISKOLCON A reformáció megjelenésének körülményei és okai A reformáció jelentkezésére a borsodi régióban, így Miskolcon is viszonylag későn, jobbára az 1560-as, 1570-es évekből származnak az első adataink, 1 noha Magyarország egészét tekintve már Luther fellépése után egy-két évvel találkozunk tanai hirdetőivel. 2 A késés okai között az első és legfontosabb, hogy a magyarországi reformáció első hulláma a német ajkú városi lakosságot érinti mind a felvidéken, 3 mind pedig Erdélyben. 4 A szabad királyi városok fogadják be leghamarabb Luther tanításait, és később is többé-kevésbé megmaradnak abban. 5 Így már Mohács előtt megtaláljuk a lutheri tanok hirdetőit nem csak Budán, a protestánsokkal szimpatizáló Habsburg Mária környezetében, 6 hanem távolabb is, hiszen 1522-től Kassán plébános az a Henckel János, aki szintén az első magyarországi reformátorok között említhető. 7 Nem véletlen, hogy már az 1523-as, majd 1525-ös budai országgyűlés 8 is törvényt hoz a lutheránus eretnekek ellen. Úgy tűnik azonban, hogy az áttörés 1526 utánra tehető, amikor vándorprédikátorok jelennek meg, hogy az 1530-as évektől kezdve sorra járják a városokat, falvakat és hirdessék a reformáció tétele- 1 ZOVÁNYI J p. 2 BUNYITAY V. RAPAICS KARÁCSONYI... II. köt. Passim. Ez a kötet számos dokumentumot tartalmaz, amelyek a reformáció tanainak korai megjelenését bizonyítják. RÉVÉSZ I p. BENCZE I p. 3 BUNYITAY V. RAPAICS... IV. köt p. 4 ZOVÁNYI J p. 5 ZOVÁNYI J p. 6 ZOVÁNYI J és 72. p. BUNYITAY V. RAPAICS... III. köt p. 77 KEMÉNY L p. RÉVÉSZ I p. Henckel, noha nézeteit tekintve Erazmushoz állt közel tehát az egyház belső megújításának híve volt, Lutherrel szimpatizált és személyes hatása rendkívül fontos a reformáció magyarországi megindulásában. Lásd még FRAKNÓI V Passim. SZILÁGYI S p. BUNYITAY V. RAPAICS... I. köt p. 8 ZSILINSZKY M I. köt. 14, 16. és 20. p.

2 it. 9 A vándorprédikátorok legtöbbjéről tudjuk, hogy Krakkóban tanul, ahol ezidőtájt (1523 és 1528 között) már erős hatása van a lutheri eszméknek, 10 mert hazatérve a krakkói diákok a reformáció követőivé válnak. 11 A következő állomásuk rendszerint Wittenberg, a lutheri teológia fellegvára, ahol azonban már nem Luthert találják, hanem Philip Melanchtont, aki tanításait tekintve átmenetet képez Luther és a kálvini gondolatokat valló Ulrich Zwingli között. 12 Melanchton egész életében elkeseredetten igyekezett kibékíteni a protestantizmus két, egyre markánsabban elváló irányát, így a döntő kérdésekben mint az Úrvacsora problémája olyan álláspontot képviselt, mely elfogadható volt mindkét fél számára. 13 Ennek viszont az lett a következménye, hogy tanítványai nyitottakká váltak a kálvinizmus tanai iránt, sőt bárha magukat még lutheránusoknak címezték tanításaik már Kálvinhoz, illetve követőihez állnak közel. 14 Az első magyar reformátorokról általában elmondható, hogy ezt az utat járták be, s Melanchton tanítványaiként később szinte észrevétlenül lettek a kálvini reformáció hívei. Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy bár a reformáció második szakaszát melyet többen mezővárosi szakasznak 15 neveznek a kálvini reformációval szokás jellemezni, a magyar reformátorok sem Kálvinnal, sem Genffel nincsenek olyan közvetlen kapcsolatban, mint Ulrich Zwinglivel és Zürich-hel, illetve Theodore de Beze-zel. 16 Ez pedig ké- 9 ZOVÁNYI J p. 10 Krakkó nagy valószínűségggel nem is annyira a lutheri tanok, mint inkább a humanizmus szellemének volt egyik fellegvára, így az ott tanult diákok elsősorban az egyházzal szembeni kritikát és az új iránti nyitottságot hozzák Magyarországra. Ez azonban éppen a lutheri egyházkritika elfogadásának irányába mozdítja őket második felében Dévai Bíró Mátyás és Kálmáncsehi Sánta Márton is krakkói diák. Mindkettőjükről tudjuk, hogy tanulmányaikat befejezve még bizonyos ideig a régi egyház szolgálatában állnak, de a harmincas évek végére az új eszmék szolgálatába szegődnek. 12 BÍRÓ S. -SZILÁGYI I p. 13 Melanchton 1540-ben fogalmazza újra az Ágostai Hitvallás úrvacsorai cikkét, hogy elfogadhassa mind a lutheri, mind a helvét irányú reformáció. 14 A magyar reformáció első hitvalláskészítő zsinatán, Erdődön 1545-ben az egyházvidék huszonnyolc lelkésze a Melanchton által átfogalmazott úrvacsoratant, az úgynevezett Variatá-t fogadja el. 15 Erről SZAKÁLY F p. 16 BÍRÓ S. -SZILÁGYI I p.

3 sőbb fontos lesz az egyház-szervezetről vallott nézeteik kialakulása szempontjából. 17 Krakkói diák, majd Melanchton tanítványa Északkelet-Magyarország legizgalmasabb prédikátor-egyénisége, Dévai Bíró Mátyás is ben már Kassán prédikál a polgárok rokonszenve és támogatása mellett, mert bár az egri püspök elfogatja, 1533 nyarán kiszabadítják. 18 A Miskolchoz közeli városok közül később, 1539-ben Sárospatakon szolgál Perényi Péter udvari papjaként, majd 1541-ben Szikszón lesz az iskola vezetője. 19 A környék minden fontosabb városában befogadtatnak a tanai, ha újra és újra menekülnie is kell az egri püspök üldözései miatt. Tudomásunk van arról, hogy 1542-ben Miskolcon hirdeti az igét, ami azonban nem jár eredménnyel ben tehát Miskolc városa még nem kész a reformátori eszmék befogadására, annak ellenére sem, hogy azon városok, melyekkel földrajzi közelségük okán vagy kereskedelme révén kapcsolatban van, már egytől-egyig az új eszmék hívei. Oklevelek egész sora bizonyítja például, hogy Bártfa és Kassa a korszakban rendkívül intenzív gazdasági kapcsolatban áll Miskolccal, sőt, éppen a XVI. századtól lesz egyre jelentősebb a szerepe Miskolcnak és a mellette fekvő Sajószentpéternek, mint bortermelő mezővárosoknak 21 a környék gazdasági életében. 22 Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy a kereskedők a reformációt nem exportálják erre a vidékre. Bártfa, Kassa és más felső-magyarországi városok hatásának elégtelen voltát magyarázhatjuk azzal, hogy lakosságuk túlnyomórészt német ajkú. Ezt az érvet azonban nem alkalmazhatjuk a Sárospatak, Szikszó, Gönc, stb. mezővárosokkal történő összehasonlításban, amelyek sorra választanak maguknak protestáns igehirdetőket. Határozottan úgy látszik, hogy míg Abaújban és Zemplénben elterjedt a reformáció, addig Borsodban így Miskolcon is nyoma sincsen a később olyan gyökeres változásnak. Bár a jelen munka kereteit meghaladná az a részletekbe menő elemzés, amely a protestantizmus tanainak befogadását, a befogadás gyorsaságát, 17 Részben ezzel magyarázható az, hogy a magyar reformáció nem lesz következetes a zsinat-presbiteri egyházkormányzat kiépítésében. 18 RÉVÉSZ I p. 19 RÉVÉSZ I p. 20 SZENDREI 21 TÓTH P p. 22 GYULAI É p.

4 okait tárgyalja, mégis meg kell jegyeznünk, hogy Gönc, Sárospatak, Szikszó és Miskolc összehasonlításában fontos különbségnek látszik a földbirtokos személye, aki meghívja a protestáns prédikátort, s ezáltal legalább a kezdeményező lépést megteszi. Márpedig Miskolcon illetve a diósgyőri uradalomban 1563-ig, Fánchy Borbála haláláig bizonyosan nincsen protestánsbarát földesúr ban viszont már úgy ír magáról a város, mint akiket Fánchy Borbála éppen lutheránus voltuk miatt üldözött. 23 A városnak a Diósgyőr urával, Balassa Zsigmonddal, majd méginkább annak özvegyével folytatott küzdelmeiben azonban nem a vallási kérdéseké a fő szerep, sokkal jelentősebbek a Miskolc önállóságát, autonómiáját érintő ellentétek. Jóformán az előbb említett levél az egyetlen, ahol az egyházi hovatartozás problémája is felvetődik. A vallásváltás kérdése tehát Miskolcot tekintve legalábbis összefonódik a mezővárosi önállóság kérdésével. Ez azonban egyáltalán nem egyedülálló jelenség. Kubinyi András kutatásai szerint ugyanis a későközépkorra nemcsak a szabad királyi városok, hanem a mezővárosok jó része is megszerzi az önkormányzati autonómia fontos elemét képező kegyúri jogot, illetve a szabad papválasztás kiváltságát, ami megkönnyíti a protestantizmus terjedését 24. Miskolc 1411 óta rendelkezik ezzel a kiváltsággal, amelyet Zsigmond adományoz a városnak. Azt, hogy a város közönsége élt is ezzel a jogával, a középkori egyháztörténetről szóló fejezetben már láttuk. Ezzel összefüggésben feltehető, hogy Miskolcon a vallásváltáskor nem a tanok találnak befogadókra, hanem a prédikátor személye. Nincsen ugyanis semmilyen nyoma annak, hogy a tanok bárhol hatottak volna, sőt, éppen ellenkezőleg: Dévai Bíró Mátyás évi sikertelen kísérlete is azt mutatja, hogy a katolikus egyház erősen tartja magát. Ez az időszak azonban a pusztulás időszaka is, hiszen Bebek 1533-ban rombolja le a tapolcai bencés apátságot és zárdát, amely valószínűleg jelentős szellemi hatást gyakorolt a környezetére. Ugyanígy feldúlja Balassa Zsigmond a diósgyőri pálos kolostort. A tapolcai kolostor életben maradt szerzetesei ugyan beköltöznek a miskolci plébániára ezzel átmenetileg megerősítve a katolicizmust a városban, az apátságot azonban a többszöri próbálkozások ellenére sem sikerül újjáépíteni. 23 "...propter luteranismum... nobis damna intulisse" NRA. fasc nr. 41. idézi BOROVSZKY S p. 24 KUBINYI A. Egyház és társadalom a késő középkori Magyarországon.In társadalomtörténeti tanulmányok a közeli és régmúltból

5 Inkább a pusztulás tehát, mint az új tanok felforgató ereje az, ami Miskolcon előkészíti a vallásváltást. Hiányzik például a városból a ferences rend, amely pedig például Sárospatakon egyenesen színhelye volt a reformáció előkészületeinek. 25 Abban az esetben tehát, ha a vallásváltás okait kívánjuk összegezni, első helyen kell megemlítenünk a Kubinyi András, majd Benda Kálmán 26 által is fontosnak tartott szabad papválasztási jog meglétét, a mezővárosi autonómia erősödését. Emellett az összes többi ok siettette, illetve segítette a folyamatot. Közvetett módon ezt tette Bebek és Balassa a rendházak lerombolásával, noha nem sok köze van tettüknek a reformációhoz. Ezt segítette elő Fánchy Borbála halálával a földesúri ellenkezés megszűnése, majd Perényi Gábor és Guthi Országh Ilona, valamint Török Ferencné Guthi Ország Borbála személyében a reformációt pártoló földesúri hatalom megjelenése noha itt nem beszélhetünk a sárospatakihoz mérhető tudatosságról az egyházépítés terén. A REFORMÁLT EGYHÁZ KERETEINEK A KIALAKULÁSA Az új egyház jelentkezésére, megtelepedésére a legelső adatunk a lelkész neve, s ez sem Miskolcon, hanem 1566-ban a tarcali zsinat résztvevői között szerepel Hevesy Mihály neve ben pedig a zsinaton már mint miskolci pastor et senior írja alá a zsinati végzéseket. Egy évvel később újra szerepel a neve egy levélen, amelyet 1568 május elsején írnak Theodore de Beze-nek. A levél egy beszámoló arról, hogy a környéken a levelet Göncön fogalmazták leginkább elterjedt irány a kálvini reformáció. 28 A környéken, így Borsodban szinte valamennyi jelentősebb településen már legalább egy évtizede protestáns lelkészekről tudunk, így a közel eső Szikszón és Sajószentpéteren. Ezekhez képest az okokat az előző- 25 SZŰCS J. 1982, 16. p. 26 BENDA, 1986, p. 27 BOROVSZKY-cédulák 28 A levelet Hevessy Mihály borsodi esperesen kívül Károlyi Gáspár abaűji, valamint Szikszai Gergely zempléni esperesek is aláírták. Ebben a többi között részletesen kifejtik, hogy ragaszkodnak a de Béze által szerkesztett hitvalláshoz, és a környékükön többnyire a kálvini elvek az elfogadottak mind a predestináció, mind pedig a keresztség és az úrvacsora kérdésében. Erről ZOVÁNYI J,1977, 167.p.

6 ekben említettük viszonylag későn, nagy lépéshátránnyal indul a miskolci reformáció. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy maga a borsodi egyházmegye sem kiépült még, az egész egyházmegye korábbi létezéséről csak hiányos adataink vannak, különösen, ha összehasonlítjuk ezeket az abaúji és zempléni hagyományaival és ekkorra már kiépültnek tekinthető intézményével. Ezek a területek, amelyek korábban az egri püspökséghez tartoztak, fogják alkotni a magyarok lakta vidéken utolsóként kialakuló protestáns egyházkerületet, a tiszáninnenit. Úgy tűnik azonban, hogy Miskolc késlekedése leginkább az erősen katolikus földbirtokos ellenkezésével függ össze, s valószínűnek tarthatjuk, hogy a nyitottság megvolt a város lakosságában az új tanok iránt már 1567 előtt is. Különösen nagy hatású lehetett a közeli Sajószentpéteren szolgáló tanár és teológus, Szikszai Fabricius Balázs, majd a nagyszerű lelkész-teológus, Thuri Farkas Pál tevékenysége. Nem lehet véletlen, hogy a város által 1563-ban az udvarhoz írott levél felemlegeti, hogy a zsarnokoskodó földbirtokos, Fáncsy Borbála többek között luteranizmusuk miatt üldözte a miskolciakat. Nehéz azonban a tételes lutheranizmusnak bármiféle nyomára bukkannunk a városban, mivel tudjuk, hogy 1543-ban még ellenállnak Dévai Bíró Mátyás lutheri szellemű prédikációjának, azután pedig Hevesy Mihály, az 1567-ben már bizonyosan miskolci lelkész éppen kálvini hitvallást és katekizmust ír alá tehát fogad el, mint a maga és egyháza-gyülekezete számára irányadót. A késlekedés tehát azzal a pozitívummal jár, hogy Miskolc és a miskolci egyház kívül marad az egyházalakulással járó küzdelmeken. Borsodi lelkészek már nagy valószínűséggel 1567 előtt is részt vesznek zsinatokon, amelyeket a kialakuló tiszáninneni kerület 1561 óta tart. Szilágyi Benjámin István feljegyzéseiből értesülünk arról, hogy már 1561-ben lehetett Tarcalon egy zsinat, ahol a sárospataki lelkész Kopácsi István elnökölt, és ahol a vita tárgya a predestináció kérdése volt. 29 Erről a zsinatról még meglehetősen hézagosak az ismereteink, de úgy tűnik, hogy Mélius Juhász Péter, Debrecen papja és a Tiszántúl püspöke is jelen van, nemcsak 1561-ben, de a következő évi és több forrásban szereplő es tarcali zsinaton is. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy mindkét zsinat védnöke a protestantizmust erősen pártoló Némethi Ferenc, János Zsigmond tokaji kapitánya. Az ő és Mélius kapcsolatára utal a Méliusféle debreceni hitvallás és Kálvin kátéjának fordítása, amelyet a debrece- 29 ZOVÁNYI J, p.

7 ni püspök Némethinek ajánl. A kettőjük kapcsolata hoz új fejezetet a tiszáninneni egyházmegye reformációjába. Az eddigi változások központi alakja, mozgatórugója ugyanis a Perényi család, leginkább pedig a következetesen lutheránus Perényi Gábor. Ő azonban Regéc urával, Alaghi Menyhérttel és Eger kapitányával, Mágócsy Gáspárral együtt először hitvitára hívja a kálvini eszmék felé hajló lelkészeit, majd pedig elbocsájtja őket. 30 Mégsem tudja megállítani a folyamatot, mely egyre erőteljesebben mutat a reformáció svájci irányának elfogadása felé. Ezzel párhuzamosan történik meg a létrejövő-létrejött protestáns egyházak intézményesülése, most már tehát a helvét tanok elfogadásával. Az 1562-es tarcali zsinat minden intézkedése ezt az önállósulást és intézményesülést dokumentálja. 31 Ez a zsinat is Némethi Ferenc oltalma alatt tartatik meg, az események irányítói pedig Thuri Farkas Pál és Kopácsi István sárospataki prédikátor, valamint a pataki iskola rektora, Szikszai Fabricius Balázs voltak. A zsinaton Kopácsi megbízásából Szikszai prédikált, s minden bizonnyal jelen voltak Zemplén, Abaúj és Borsod képviselői is. A jelenlévő lelkészek Theodore de Beze 1560-ban közzétett hitvallásának egy átdolgozását fogadják el. Az elfogadott hitvallást egy évvel később, 1563-ban az erdélyi protestánsok tordai zsinatán is elfogadják. Beze hitvallása, illetve annak a később tarcal-tordai hitvallás néven emlegetett változata jól tükrözi a kialakuló egyház helyzetét, dogmatikáját és struktúráját tekintve is. A Tarcalon jelenlévő lelkészek ugyanis nem véletlenül választják Kálvin helyett a kálvini szellemű, de bizonyos pontokon attól eltérő Beze művét. Theodore de Beze hitvallása így egyszerre kettős célt szolgált. Mivel az úrvacsora kérdésében Lutherhez állt közel, nem volt idegen a Wittenbergben lutheri szellemben tanult lelkészeknek. Mivel azonban kétségkívül Kálvin hatását mutatja, magát Kálvint is tudta népszerűsíteni. Látható tehát a tanok tekintetében az átmenetiség. Ugyanakkor már itt feltűnő a kialakuló struktúrát tekintve az, hogy bár Beze meglehetősen nagy teret szentel az egyetemes zsinatnak, mint az egyházkormányzás legfőbb szervének, ezt a terjedelmes részt a tarcali zsinat résztvevői tel- 30 Szabó András kutatásai alapján tudjuk, hogy a szakirodalom által korábban tőketerebesinek nevezett hitvita valójában nem Terebesen, hanem a füzéri várban zajlott le. SZABÓ A, 1997,kézirat 31 ZOVÁNYI J, 1922, p.

8 jesen mellőzik. Kérdés, hogy vajon azért-e, mert időszerűtlennek vagy fölöslegesnek tartották? Akárhogyan is értékelték, a tarcal-tordai hitvallás mintegy előrevetíti az egész létrejövő magyar református egyház struktúrájának felemás voltát, hiszen a magyarországi az egyetlen, amelynek egyházkormányzata episzkopális, azaz püspöki hierarchikus. További érdekesség, hogy ennek ellenére éppen itt, a tiszáninneni kerületben állnak ellen legtovább a püspökválasztás kötelezettségének, 1735-ig. 32 Ehelyett úgynevezett seniorok vagy esperesek irányítják a különböző egyházmegyéket; az egész egyházkerületet tekintve pedig az az irányító, akinek egyházmegyéjében a zsinatot tartják. Úgy tűnik, ebben nagy szerepe lesz a személyes tekintélynek ben még mindig Némethi Ferenc segédletével és még mindig Tarcalon tartanak zsinatot, melyen ismét aláírják Beze hitvallását. A tiszáninneni esperességek első nagyobb, már törvényalkotó zsinatát Göncön tartják 1566 januárjában. A helyváltozás oka egyrészt Némethi Ferenc 1565-ben bekövetkezett halála, másrészt egy nagy formátumú, erőteljes személyiség előtérbe kerülése. Károlyi Radics Gáspár, Gönc lelkésze lesz a központi figurája az eseményeknek, mint kassavölgyi senior. Thuri Farkas Pál és Szikszai, valamint Kopácsi is eltávozik ekkorra Perényi Gábor jóvoltából, így Károlyi Gáspár marad a legnagyobb tekintélyű vezető a már idős Mohi Ferenccel, a borsodi seniorral és szikszói prédikátorral együtt. Az idős Mohi Ferenc, Szikszó prédikátora tehát az első, akit a borsodi egyházmegyében seniorként tartunk számon. Az ő és Károlyi Gáspár vezetésével alkotja meg a gönci zsinat egyházi törvényeit, rendtartását az esperességek papjai és tanítói számára; emellett hitvitára is sor kerül Károlyi és az antitrinitarizmus itteni fő képviselője, Egri Lukács között. 33 Az 1565 és 1568 eltelő két év az intézmény kiépülésének az ideje az északkeleti régióban. E két esztendő alatt három zsinaton lezajlik a környék egyetlen jelentősebb hitvitája az antitrinitárius Egri Lukáccsal; a hitviták végére a Schwendi Lázár felsőmagyarországi főkapitány által Kassára összehívott közös lutheránus helvét zsinat tesz pontot a kassai elsőpap elnöklete alatt, ahol cáfolják és elvetik Egri tanait, akit már korábban megfosztottak szabadságától, majd pedig Schwendi börtönbe 32 A probléma lényegéről ír DIENES D, passim. 33 KISS Á, 1881, p., ZOVÁNYI J, 1977, 13. p.

9 záratja. 34 Mivel a környéken nincsen jelentős számú követője, így az antitrinitáriusok elleni harc is lekerül a napirendről. A hitvitával párhuzamosan történik meg a tiszáninneni egyházkerület önállóvá válása és a borsodi egyházmegye élén az esperesváltás is. Hevessy Mihályról, Miskolc első protestáns prédikátoráról tehát, alig tűnik fel a neve a várossal kapcsolatban, máris úgy olvasunk, mint szeniorról és máris, mint a kálvini irány képviselőjéről. Többek szerint 35 Hevessy már 1554-től a miskolci protestáns egyház pásztora: ám ezt valószínűtlenné teszi Fáncsy Borbála erős katolicizmusa 1563-ban bekövetkezett haláláig, s emellett még az is, hogy nevével sem találkozunk még ekkor Miskolccal kapcsolatban. Későbbi érkezésének valószínűségét erősíti az is, hogy 1556-ban még diák Wittenbergben. 36 Minden bizonnyal csak 1563 után, esetleg még ebben az évben jelenik meg Miskolcon. Az 1567/1568-ban történt szeniorrá választását ugyanis nyilván megelőzte valamennyi szolgálati idő. A BORSODI EGYHÁZMEGYE INTÉZMÉNYI KERETEINEK KIALAKULÁSA Annak ellenére, hogy a borsodi régióban Sajószentpéter, Szikszó és több kisebb település is megelőzte Miskolcot a vallásváltás időpontját tekintve, a város protestánssá válása mégis összefügg a borsodi egyházmegye kialakulásával, s az időrendben második esperese az egyházmegyének már miskolci prédikátor, Hevessy Mihály. A sorban az első azonban Mohi Ferenc, aki a reformáció fontos személyisége: már jelen van tudniillik 1545 szeptemberében azon az erdődi zsinaton is, amelyet az első protestáns zsinatként tartunk számon. 37 Valószínűleg 1556 körül költözik Szikszóra és szikszói pásztorként lesz Borsod első szeniora. 38 Valószínű, hogy nagy tekintélye mellett megválasztásában a szikszói ekklézsiának is szerepe volt, hiszen Mohi Ferenc előtt itt él és dolgozik a világkrónikát író Benczédi Székely István is: egészen korai kezdetei vannak tehát Szik- 34 ZOVÁNYI J, 1977, p. 35 LEVELES, 1929, 67. p., KUN M, 1842, 12. p, VEREBY S, 1856, 13. p.,marjalaki, 1932, 3-4. p. 36 THURY E, 1908, II.k., 4.p. 37 ZOVÁNYI J, 1922, 181.p. 38 SZABÓ A, 1997, 4. p.

10 szón a reformációnak. 39 Hogy ezt a szerepét a későbbiekben is megőrzi, arról a Szikszón lelkészkedő esperesek nagy száma tanúskodik a következő másfélszáz esztendőben. Az a három helység, amely túlnyomórészt Borsod espereseit adja, Szikszó, Sajószentpéter és Miskolc. Mohi Ferenc és Hevessy Mihály után, akiről szintén fennmaradt, hogy Szikszón is viselt lelkészséget, 1571-től Szikszai Hellopaeus Bálint egri pap tölti be az esperesi tisztet, majd valószínűleg újra Hevessy Mihály től 1598-ig szerepel Tolnai Vince sajószentpéteri pap neve az esperesek között. 41 Az egyházszervezés és a hitvallás megfogalmazása kérdésében ő a XVI. század legjelentősebb borsodi esperese. Az ő vezetésével tartanak először egyházlátogatást az egyházmegyében, amelynek jegyzőkönyvei ránk maradtak. 42 Valószínűnek látszik azonban, hogy valóban ez volt az első canonica visitatio az éppen alakuló borsod-gömör-kishonti egyházmegyében. Tolnai esperessége idején történik meg a borsodi, a gömöri és a kishonti egyházak egyesülése is, s ő a szenior azokon a zsinatokon is, amikor 1595-ben megfogalmazzák a felsőmagyarországi, majd valamivel később a borsod-gömör-kishonti cikkeket. 43 Mindkettőnek az a legfontosabb jellemzője, hogy egy már létrejött egyház működési kereteit rögzíti. Szól a papok kötelezettségeiről, valamint arról is, hogy a papok mellett az egyház köteles tanítókat tartani. A cikkek kitérnek az egyház törvénykezésére is, valamint a kiszabható pénzbírságra és az ekklézsia megkövetésének a módjára. A felsőmagyarországi és a borsod-gömör-kishonti cikkek nem térnek el lényegesen egymástól. Nem világos előttünk az ok, amiért külön cikkeket kellett Borsodban fogalmazni, ha csak nem éppen a most létrejött egyházmegye öndefiníciója volt a cél. Az egyház működésének módját jól megvilágítják a következő, a borsod-gömör-kishonti cikkekből származó részletek. XXVI. cikk: az egyházba visszakívánkozó kiközösítettek vezekeltetése Szokásban volt pedig az új testamentomban (az ősegyházban), hogy az iszonyú és gonosz tettekkel fertőzötteket, midőn magokat visszavétetni kérték, a templom bizonyos helyén gyapjúruhában közszemlére állították. 39 PÉTER K, 1995, 66. p. 40 ZOVÁNYI J, LEX. 1977, 602. p. 41 Uo p. 42 Liber Redituum Borsodiensis, Sárospataki Tudományos Gyűjtemény Levéltára 43 KISS Á, 1881, p.

11 Ennélfogva közegyetértéssel elhatározzuk, hogy minden egyházban legyenek bűnbánati székek és gyász vagy fekete ruhák, részint a mások intéséül és rémítéséül, hogy a hason megeséseket kerüljék el, részint hogy legyen az némi vizsgálatul, hogy vajjon a bűnbánók igazán kívánnak-e visszavétetni. Azokat, akik a kegyes és szent régiség e szokásának nem engednek, a lelkészektől megfosztatandóknak ítéljük. XXXVII. cikk: Minthogy pedig Péternek a menyország kulcsai adatvák, Mt , s nem fegyver, a mely a polgári hatóságnak adatott, hogy legyen őre a tízparancsnak és védelmezője a jócselekedőknek és megbosszulója a gonosztevőknek, és ismét az Isten az ő fegyveretlen egyházát azzal vigasztalja, hogy a királyok lesznek az ő táplálói: folyamodunk a kegyes hatóságokhoz, grófokhoz és nemes urakhoz, az egyház pártfogóihoz, mint az Isten szolgáihoz is, alázattal esedezünk nékiek, ho gy megemlékezve a nevekre, a melyekre őket méltóztatta, és a kötelességre, amelyet rájok ruházott és amelyekrűl oly sok példák vannak feltárva, ismerjék el kegyelmes jóakaratukból az egyházi cikkelyeket, és mint olyanokat, amelyek az Isten Igéjén alapulnak, és a kegyeseknek (bármely helyen és rendben éljenek) épülésére szolgálnak, hagyják helybe, erősítsék meg és parancsolják meg, hogy azokat mindenek megtartsák, hogy az egyház az apostolok rendelete szerint siessen könyörgését kiönteni minden mások előtt a hatóságokért. A fenti két cikkből világosan látszik az egyház kivonulása a törvénykezés bizonyos területeiről: még a tízparancsolat, az emberi együttélés szabályainak betartását is a szekuláris törvénykezésre hagyja. Megerősíti viszont, illetve felújítja az ókeresztény korból származó hagyományt, az ekklézsia megkövetését. Kiköti, hogy ez szigorúan az egyház, az ekklézsia, tehát a közösség ügye, és azok ellen alkalmazható, akiket az ördög meglepett. A későbbiekben részletesen foglalkozunk a két cikknek és az új gyakorlatnak, az új szemléletnek a hatásával, amelyet azok a (mező)városok, főképpen Miskolc közösségének életére gyakoroltak. Az esperesek között a Tolnai Vincét követő, ismeretlen szolgálati helyű lelkész Fegyverneki Izsák, 44 akiről azonban nem tudunk többet. Annál jobban ismerjük viszont az őt követő Ungvári Andrást, aki miskolci lelkész, és 1607-től 1612-ig bizonyosan a borsodi egyházmegye vezetője. Őt követi Nagytállyai Fabricius Tamás szikszói lelkész 1612 tavaszától 44 ZOVÁNYI J. LEX. 1977, 94. p.

12 1617 decemberéig, majd Szegedi Benedek 1638 tavaszáig. Utána a nagyhírű erdélyi püspök testvére, a szikszói papként szolgáló Geleji Gáspár tölti be az esperesi tisztet január 29-ig, majd őt egy szintén szikszói lelkész, Jánosi Bálint követi 1646-ban. A következő adat, az évi vizitációs jegyzőkönyv már a miskolci lelkész Szentlászlai Balázst említi esperesként, akit 1665-ben vált fel Szalóczi Mihály sajószentpéteri pap, 1674 tavaszáig töltve be a szeniori hivatalt. Ekkor Baczoni András szikszói lelkész lesz az esperes 1678-ig, amikor Kapossy István rimaszombati pap nevét olvassuk, mint az egyházmegye szuperintendensét (!) 45 az egyik egyházmegyei kivizsgálás kapcsán. Baczoni és Kapossy neve azonban nem szerepel a vizitációs jegyzőkönyvben. Őket követi től 1687-ig Szántai Mátyás szikszói pap, majd 1687-től 1691-ig Harsányi Móric István rimaszombati pap, volt gályarab lesz Borsod szeniora től 1697-ig Sziráki István az esperes, aki szendrői lelkész től 1708-ig Pápai János rimaszombati pap, 1709-től 1717-ig pedig Rimaszombati Mihály miskolci lelkész az esperes Borsodban. A felsorolt esperesek szolgálati helyeit tekintve, még ha Hevessy szikszói lelkészségét nem számítjuk is, hat esperes kerül ki a Szikszón szolgáló papok, négy a miskolciak, három-három a sajószentpéteriek és a rimaszombatiak, egy-egy pedig a szendrői és egri lelkészek közül. A MISKOLCI LELKÉSZEK Hevessy Mihály, az első protestáns prédikátor megjelenésétől fogva másfélszáz éven keresztül nem tudunk a városban katolikus pap szolgálatáról. Meggyökerezik tehát a reformáció, és az egész város számára a bevett vallás lesz a kálvini református protestáns irány. A nem létező prebitérium gondoskodó, szervező, fenntartó feladatait a városi magisztrátus látja el, a Magyarországon más mezővárosokban is előforduló konzisztoriális rendszerben. 46 A város tehát a középkorból örökölt kegyúri jogait gyakorolja, amikor mintegy munkáltatójává válik a mindenkori protestáns lelkészeknek, akik közül a XVI-XVII. században a legtöbben hosszabb időt töltenek Miskolcon. A város és lelkésze viszonyá- 45 A megnevezés ellenére sem püspökről van itt szó, hiszen, mint láttuk, ez csupán egyetlen egyházmegye vezetőjének titulusa. 46 Erről BENDA K, 1986, p.

13 ról sok adatot őrző városi jegyzőkönyv 47 nemigen említ a magisztrátus és a lelkész között nézeteltérést vagy elégedetlenséget. Egyetlen esetben, az 1612-től 1616-ig itt lelkész Miskolczi Csulyak István naplójából értesülünk arról, hogy Miskolcról való eljövetelének az oka az volt, hogy nem elégedett meg azzal, ahogyan a város a lelkészéről gondoskodott. 48 Vegyük most sorra a miskolci lekészeket (1590?) Hevessy Mihály Debreczeni Mihály Ungvári András BmLt 1501/ a 48 GYULAI É, 1996, p. 49 A Hevessy Miskolcon tartózkodásával kapcsolatban mindmáig vannak bizonytalanságok az ide érkezés illetve a távozás pontos időpontját illetően. Az 1566-ban és 1567-ben megtartott zsinatokon már miskolci prédikátorként szerepel, ezután a neve 1572-ben merül föl több ízben is a forrásokban, mint miskolci lelkész. Diósgyőrben állítják ki azt az oklevelet 1572 január 24-én, amelyben özvegy enyingi Török Ferencné guthi Országh Borbála szabadságot ad Hevessynek az Alsó-Piac utcán lévő, a lelkész által vásárolt házára és a Szent István Szőlője nevű, Szent György-hegyen lévő szőlőjére. Az oklevél tanúsága szerint a szőlőt még Országh Ilona, Perényi Gábor özvegye adományozta Hevessy Mihálynak, majd pedig Török Ferenc ezt megerősítette.országh Borbála a megerősítésen kívül felmenti ezen adományokat a jobbágyi kötelezettségek alól, amelyekkel a miskolciak tartoztak a diósgyőri várhoz. SZENDREI,1890, III p. Az oklevél Hevessyt nemesnek nevezi, noha armális általi nemesség- és címeradományát csak 1582 március 21-én kapja meg, I. Rudolftól. B-A-Z. m. Lt. XV A városkönyv több bejegyzésében megemlíttetik az előbbi szőlő B-A-Z. m. Lt. IV. 1501/a. I. köt. 70, 105, 114, 136 p., valamint a ház is: B-A-Z. m. Lt. IV. 1501/a I. köt. 79, 97. p. A városkönyv utolsó bejegyzése Hevessy Mihályról 1585-ből származik, amikor még mint az itt levő predicator - ként említik. B-A-Z. m. Lt. IV. 1501/a I. köt. 79. p. A későbbiekről nem tudunk pontos adatokat, csupán annyit, hogy 1588 nyarától haláláig, 1593-ig Szikszón élt, ahol lelkészként is működött, és borsodi esperes volt. SZABÓ J. GY, p. Az 1585 és 1588 közötti közel négy évben azonban semmit sem tudunk róla. ZOVÁNYI J. 1935, 188. p. 50 B-A-Z. m. Lt. 1501/a I. köt p: Anno 1590 Reverendissimus Dominus Michael Debreczeni venit ad Plebaneatu Oppidi Miscolcz existente Judice Oppidi Petro Zabo, coepit autem officio D-nus Plebanus dimidie Epiphania. Noha név szerinti adatunk nincsen róla, de Szűcs Istvánné Bárányos Anna már ban az miskolci predicatorok előtt teszi meg vallomását, ami arra utalhat, hogy már esetleg ekkor is van második lelkész a városban. B-A-Z. m. Lt. 1501/a I. köt p ben szerepel Ungvári András neve a wittenbergi akadémia anyakönyvében FRANKL, 1873, 316. p. Böszörményi Sz. Péter 1608-ban megjelent doktori disszertáci-

A református egyház Miskolcon

A református egyház Miskolcon A református egyház Miskolcon A Deszka templom története csakúgy, mint bármely adott közösségen belül szerveződő másik, kisebb közösség története, megjelenít valamit a nagyobb közösség, a város életéből.

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

MEZÕVÁROS, REFORMÁCIÓ ÉS IRODALOM (16 18. század)

MEZÕVÁROS, REFORMÁCIÓ ÉS IRODALOM (16 18. század) MEZÕVÁROS, REFORMÁCIÓ ÉS IRODALOM (16 18. század) A konferenciát rendezi Tudományos konferencia a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz-Kutató Osztálya, a Károli Gáspár Református

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 16 17. század Osiris Kiadó Budapest, 2002 TARTALOM ELOSZO JEGYZETEK AZ ELŐSZÓHOZ n 25 SZEPETNEKI GÁSPÁR MESTER, VESZPRÉMI ORKANONOK ÖSSZEÍRÁSA (1554) Szepetneki

Részletesebben

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL 2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL PREAMBULUM A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1;

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

TÁMOP- 3.2.4.A - 11/1 2012-0056 A tudás Patakja című pályázat 2013. januári programjai

TÁMOP- 3.2.4.A - 11/1 2012-0056 A tudás Patakja című pályázat 2013. januári programjai TÁMOP- 3.2.4.A - 11/1 2012-0056 A tudás Patakja című pályázat 2013. januári programjai Könyvtárismereti felkészítés (2) Időpont: 2013. január 17. 9:45 10:45 Téma megnevezése: A könyvtár napjainkig Előadó:

Részletesebben

Magyar Biblia a reformáció korában

Magyar Biblia a reformáció korában Magyar Biblia a reformáció korában Komjáti Benedek Pozsonyi kanonok volt, s 1527 és 1529 között a bécsi egyetemen tanult. A török elől menekült, amint maga írja, Huszt várába. Perényiné Frangepán Katalin,

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. 5. összesen. 1. Csire Roland Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 14 18 20 10 13 75

Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. 5. összesen. 1. Csire Roland Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 14 18 20 10 13 75 9. osztályosok Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. 5. összesen 1. Csire Roland Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 14 18 20 10 13 75 2. Bartók Imre Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005)

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) XV. 37 Digitális másolatok levéltári gyűjteménye 2002 b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) Terjedelem: 0,48 fm (+0,29 fm másolat), 48 tok (+29 tok másolat), 48 raktári

Részletesebben

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.

Részletesebben

nak, és a reneszánsz szellemének megfelelően egy dogmát az egyéni logika fegyvei'ével támadott meg.

nak, és a reneszánsz szellemének megfelelően egy dogmát az egyéni logika fegyvei'ével támadott meg. REFORMÁCIÓS UTAKON Életrajza továbbra is hiányos. Wittenbergből 1550- ben tér haza. 1551. január 9-én iskolamesterré választják Besztercén. Február 7-én megjutalmazza a Tanács mert diákjaival szindarabot

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

Pál, a pogányok apostola

Pál, a pogányok apostola 1. tanulmány szeptember 24 30. Pál, a pogányok apostola SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Sámuel 16:7; Máté 7:1; Apostolok cselekedetei 6:9-15; 9:1-9; 11:19-21; 15:1-5 Ezeknek hallatára aztán megnyugovának,

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

A nyelv változik, az Ige marad

A nyelv változik, az Ige marad A nyelv változik, az Ige marad Magyar bibliafordítások 1 I. A fordításokról általában Az Ige testté lett, Isten szava történéssé lett. A Biblia külső és belső történésekről számol be, a külsőt általában

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

Helyezések-B kategória

Helyezések-B kategória Helyezések-B kategória Helyezés Név Megjegyzés I-kcs. fiú Boros Gergely (2001) Bolyai János Általános Iskola Érd Kis Kasza Miklós (2004) Batthyány Általános Iskola és Sportiskola Érd Pintér Olivér (2001)

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

XXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS.

XXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS. Az első társadalmi élet keletkezése óta, a történelem tanúsága szerént az emberi természetben mindég meg volt a hajlam, hogy

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet Levéltári jelzet Iratfajta Évkör Iratmennyiség Doboz, kötet, iratcsomó 1 nagy doboz (36 cm), 4 nagy doboz (31 cm ), 2 nagy doboz (26 cm), 1 nagy doboz Egyházközség Könyvtára (19 cm), 3 nagy doboz (17 és

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

CZEGLÉDI ISTVÁN KASSAI PRÉDIKÁTOR TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL MŰVEINEK ELŐSZAVAI ALAPJÁN

CZEGLÉDI ISTVÁN KASSAI PRÉDIKÁTOR TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL MŰVEINEK ELŐSZAVAI ALAPJÁN MARTIS ZSOMBOR CZEGLÉDI ISTVÁN KASSAI PRÉDIKÁTOR TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL MŰVEINEK ELŐSZAVAI ALAPJÁN Kassa szabad királyi városként már a 14. században különleges joghatóságot kapott a királytól, 1 így

Részletesebben

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra VI. KORCSOPORT LEÁNY 1 Bács-Kiskun Kecskeméti Református Gimnázium Kecskemét 2 Bács-Kiskun Kecskeméti SZC Lestár Péter Szakközépiskolája és Szakiskolája Kecskemét 3 Budapest Kölcsey Ferenc Gimnázium Budapest

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről)

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) T a n u l m á n y o k Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) GAVALLÉR PÁL Nagybánya máig ismert legrégibb pecsétjéről és a hozzá tartozó typariumról, magyarul pecsételőről (1) sokan írtak

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A ZSOLTÁR A RÉGI MAGYAR IRODALOMBAN Tudományos konferencia Csurgó, 2007. május 24 26. A konferenciát rendezi a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Károli Gáspár

Részletesebben

A reformáció kezdetei Magyarországon

A reformáció kezdetei Magyarországon Balogh Judit A reformáció kezdetei Magyarországon A reformáció a 16. század folyamán lezajlott egyháztörténeti esemény volt, ami elsődlegesen a vallási és egyházi élet megreformálását célozta meg. Mivel

Részletesebben

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Budapest, 2011. február 18. Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Országos Igazoló Bizottság Cím/Address: H 1025 Budapest, Tömörkény u. 3/a. Levélcím/Letters: H 1255 Budapest, Pf.: 192 Tisztelt

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

Számunk szerzői. BÁNYAI LÁSZLÓ református lelkipásztor (Kolozs. BUSTYA DEZSŐ, DR. (Erdőszentgyörgy, 1935) 1952 1954 között politikai

Számunk szerzői. BÁNYAI LÁSZLÓ református lelkipásztor (Kolozs. BUSTYA DEZSŐ, DR. (Erdőszentgyörgy, 1935) 1952 1954 között politikai Számunk szerzői BÁNYAI LÁSZLÓ református lelkipásztor (Kolozs megyei Esztény, 1946). Édesapja lelkipásztor, édesanyja pedig tanítónő. Iskolai tanulmányait Pécskán végezte, lelkészi oklevelet a kolozsvári

Részletesebben

KÖZLEMÉNYE K. Az erdélyi fejedelmek szerepe a kassai és az eperjesi református gyülekezetek alapításánál *

KÖZLEMÉNYE K. Az erdélyi fejedelmek szerepe a kassai és az eperjesi református gyülekezetek alapításánál * KÖZLEMÉNYE K Az erdélyi fejedelmek szerepe a kassai és az eperjesi református gyülekezetek alapításánál * Kónya Annamária Kassa szabad királyi város, mint Felső-Magyarország egyik legfontosabb gazdasági

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

árom könyves évforduló XX. Könyves Vándorgyűlés Rácalmás, 2012. június 30.

árom könyves évforduló XX. Könyves Vándorgyűlés Rácalmás, 2012. június 30. árom könyves évforduló XX. Könyves Vándorgyűlés Rácalmás, 2012. június 30. Előadó: Dr. Gazda István igazgató Magyar Tudománytörténeti Intézet 500 éve született uszár ál nyomdász, énekszerző, református

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ VÉGEREDMÉNY IV. KORCSOPORT. Debrecen, 2015. június 05-07.

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ VÉGEREDMÉNY IV. KORCSOPORT. Debrecen, 2015. június 05-07. 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ VÉGEREDMÉNY IV. KORCSOPORT Debrecen, 2015. június 05-07. 1 A KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA VERSENYPROGRAMJA RÉSZTVEVŐK, SORSOLÁS LEÁNYOK Ssz. Megye Iskola neve Település Testnevelő,

Részletesebben

4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50)

4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) 4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) Az 1801. aug. 3-i dátummal keltezett, Povolni János építőmester által aláírt tervrajz Ismeretes egy

Részletesebben

ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN

ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN NOVAK VERONIKA ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN A kiváltságlevelek az oklevelek jelentős csoportját alkotják. Általában a kiváltságlevél alatt olyan oklevelet értünk,

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

A REFORMÁCIÓ. 1. A reformáció = a keresztény egyház megújulása (reform = újítás) 2. Miért kell megújítani az egyházat?

A REFORMÁCIÓ. 1. A reformáció = a keresztény egyház megújulása (reform = újítás) 2. Miért kell megújítani az egyházat? A REFORMÁCIÓ 1. A reformáció = a keresztény egyház megújulása (reform = újítás) 2. Miért kell megújítani az egyházat? Ok: a papság életmódja ellentétes a Biblia előírásaival a pénz kerül a középpontba

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL

GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL 1 GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL ÍRTA: DEMETER JÓZSEF ÁLTALÁNOS HERMENEUTIKAI SZABÁLYOK ÉS IRÁNYELVEK. Az alapgondolat: mindenkinek joga van értelmezni a Szentírást. Ehhez azonban a megértés utáni őszinte

Részletesebben

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz *

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 3. szám, 2015. szeptember, 176 183. o. A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Duray Miklós Varga Norbert: A Biblia és a Korán politika- és gazdaságképe

Részletesebben

SPEEDMARATHON 2015. ÁPRILIS 16-17.

SPEEDMARATHON 2015. ÁPRILIS 16-17. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI RENDŐR- FŐKAPITÁNYSÁG SPEEDMARATHON 2015. ÁPRILIS 16-17. Sorszám Ellenőrzést végző rendőri szerv Ellenőrzés helyszíne Ellenőrzés kezdetének időpontja Ellenőrzés végének időpontja

Részletesebben

Az interjúalany és családja

Az interjúalany és családja Az interjúalany és családja Interjúalany Victor István Születési hely és idő: Budapest 1932. Szabadszállás, Uzd, Hejce, Sárospatak Iskolai végzettség: ref. theológiai akadémia (Budapest) lelkész, vallástanár

Részletesebben

Mainz-i Magyar Református Gyülekezet. Ungarische Reformierte Kirchengemeinde in Mainz

Mainz-i Magyar Református Gyülekezet. Ungarische Reformierte Kirchengemeinde in Mainz Mainz-i Magyar Református Gyülekezet Ungarische Reformierte Kirchengemeinde in Mainz Istentiszteleteink Helye Altmünsterkirche, Münsterstraße 25 55116 Mainz - (bejárat a Walpoden utca felől): vagy Evangelische

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Alutheri reformáció elsõ jelei

Alutheri reformáció elsõ jelei A magyarországi reformáció kezdetei Dévai Mátyás, a magyar Luther Alutheri reformáció elsõ jelei 1521/22-ben jelentkeztek Magyarországon: az 1523. és 1525. évi országgyûlések egy-egy törvénycikkben foglalkoztak

Részletesebben

Dr. Gáborjáni Szabó Botond: A magyarországi egyházi könyvtárak helyzete, céljai és jövőképe

Dr. Gáborjáni Szabó Botond: A magyarországi egyházi könyvtárak helyzete, céljai és jövőképe Dr. Gáborjáni Szabó Botond: A magyarországi egyházi könyvtárak helyzete, céljai és jövőképe ( A tanulmány megjelent a Könyvtári Figyelő 2002. 1-2. számában) Az egyházi könyvtárak típusai, helyzete és értékei1

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Szörényi László az MTA doktora Bregano 2010 I. A

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2013. április 26. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Föl a hazáért és szabadságért A Túrkevei Kaszap

Részletesebben

1. nap: 2006. március 11. (szombat)

1. nap: 2006. március 11. (szombat) VI. AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA V-VI. kcs. ORSZÁGOS DÖNTŐ PAKS 1. nap: 2006. március 11. (szombat) ASE csarnok 11.00 FA/1-FA/2 Monor, József Barcs, Széchényi 57:35 11.50 FB/1-FB/2 Szécsény, Kőrösi Zalaegerszeg,

Részletesebben

SZABADI ISTVÁN: A református anyakönyvek kutatásának sajátosságai

SZABADI ISTVÁN: A református anyakönyvek kutatásának sajátosságai SZABADI ISTVÁN: A református anyakönyvek kutatásának sajátosságai Előre kell bocsátanom, hogy a református gyűjtemények közül (könyvtár, levéltár múzeum) anyakönyvet jellemzően levéltáraink őriznek. Fontos

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

2015/2016. Tanévi AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Kecskemét, április

2015/2016. Tanévi AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Kecskemét, április SORSOLÁS Budapest, 2016. március 09. (szerda), 11:00 óra A csoport A csoport A/1 Szekszárd, Garay A/1 Orosháza, Táncsics A/2 Baja, Szent László A/2 Gyula, Erkel A/3 Pannonhalma, Bencés A/3 Ajka, Bródy

Részletesebben

Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*

Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani

Részletesebben

Név Iskola Felkészítő tanár 5. 6. 7. 8. össz. 1. Szádvári Gábor Lévay József Református Gimnázium, Miskolc Makranczi Zsolt 20 18 20 8 66

Név Iskola Felkészítő tanár 5. 6. 7. 8. össz. 1. Szádvári Gábor Lévay József Református Gimnázium, Miskolc Makranczi Zsolt 20 18 20 8 66 Hőtan kategória Név Iskola Felkészítő tanár 5. 6. 7. 8. össz 1. Szádvári Gábor Lévay József Református Gimnázium, Miskolc Makranczi Zsolt 20 18 20 8 66 2. Kékesi Zsuzsa Bethlen Gábor Református Gimnázium,

Részletesebben

Heves Megyei Diák- és Szabadidősport Egyesület 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ III. KORCSOPORT. Eger, 2015. június 14-16.

Heves Megyei Diák- és Szabadidősport Egyesület 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ III. KORCSOPORT. Eger, 2015. június 14-16. Heves Megyei Diák- és Szabadidősport Egyesület 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ III. KORCSOPORT Eger, 2015. június 14-16. 1 A KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA VERSENYPROGRAMJA RÉSZTVEVŐK, SORSOLÁS LEÁNYOK Ssz. Megye

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés Az ülés napirendje 1. Pontormo, Jacopo (Pontormo, 1494 1557)-nak tulajdonítva: Mária gyermekével, Keresztelő Szent Jánossal és két angyallal, 1523 körül

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat ZÁRÓVIZSGAI TÉTELEK A HITTANÁR-NEVELŐ SZAKON 2015. Teológiai tárgyak Nappali tagozat 1. Pál apostol élete (tételgazda: dr. Peres Imre) Irodalom: Saffrey, H.-D., Pál apostol története, 2001; Tarjányi Béla,

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori tézisek Hegyi Ádám Alex A bázeli egyetem hatása a debreceni és a sárospataki református kollégiumok olvasmányműveltségére 1715 és 1785 között

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája Pályázati kategória kódja Pályázati azonosító Pályázó neve Székhely Település Székhely Megye Projekt címe Igényelt támogatás összege - 0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége - 0002

Részletesebben

26. MAGYAR REFORMÁTOROK A KÖRNYEZETÜNKBEN Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

26. MAGYAR REFORMÁTOROK A KÖRNYEZETÜNKBEN Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. 26. MAGYAR REFORMÁTOROK A KÖRNYEZETÜNKBEN Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Dr. Benke György: Hittan 7. RPI, 2000; Bottyán János: Hitünk hősei,

Részletesebben

J E G Y Zİ K Ö NYV. az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága 2013. október 01-én tartott üléséről

J E G Y Zİ K Ö NYV. az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága 2013. október 01-én tartott üléséről MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Hadtudományi Bizottsága J E G Y Zİ K Ö NYV az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága 2013. október 01-én tartott üléséről Az MTA IX.

Részletesebben

KÖRZETLEÍRÓ LISTA. Közterület neve jellege Kapubejárat tartomány Intervallum típusa

KÖRZETLEÍRÓ LISTA. Közterület neve jellege Kapubejárat tartomány Intervallum típusa Lapszám: 1 001. szavazókör, a Ve. 78. -a szerint a települési szintû lakóhellyel rendelkezö választópolgárok szavazására kijelölt szavazókör is Azonosító: 14-085-001-4, Cím: Napközi otthon, Bajcsy Zs.

Részletesebben

nem csekély díszére s hasznára válik a városkának Bél Mátyás: Notitia Hungariae (1730)

nem csekély díszére s hasznára válik a városkának Bél Mátyás: Notitia Hungariae (1730) nem csekély díszére s hasznára válik a városkának Bél Mátyás: Notitia Hungariae (1730) Papnevelés Egerben Telekessy István - 1704-ben (alapítólevél 1709. augusztus 4-én) oktatás helyszínei teológiai kar

Részletesebben

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén 2012. október 16. Debrecen Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Házigazdák! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Rektori Konferencia! Hölgyeim és Uraim!

Részletesebben

Programfüzet. Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja

Programfüzet. Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja Programfüzet Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja Augusztus 8. péntek Futóverseny Göncről Vizsolyba 10.00 Szenczi Molnár Albert nyomában futóverseny Gönc és Vizsoly

Részletesebben

Heves Megyei Diák- és Szabadidősport Egyesület 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ III. KORCSOPORT. Eger, 2015. június 14-16.

Heves Megyei Diák- és Szabadidősport Egyesület 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ III. KORCSOPORT. Eger, 2015. június 14-16. Heves Megyei Diák- és Szabadidősport Egyesület 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ III. KORCSOPORT Eger, 2015. június 14-16. 1 TELEKOM LABDARÚGÓ DIÁKOLIMPIA 2014/2015. TANÉVI DIÁKOLIMPIAI LABDAJÁTÉKOK III.

Részletesebben