KERTSÉGI OLVASÓKÖRÖK DEBRECENBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KERTSÉGI OLVASÓKÖRÖK DEBRECENBEN"

Átírás

1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 249 KERTSÉGI OLVASÓKÖRÖK DEBRECENBEN A XX. SZ. ELSŐ FELÉBEN KOVÁCS ILONA Bevezető D ebrecen századforduló utáni és két háború közötti történetének olyan részéről kíséreltem meg szólni írásomban, amelyről ezidáig átfogó tudományos feldolgozás nem született. Az olvasókörök történetét elsősorban levéltári források alapján lehet körvonalazni. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár olvasóköri anyaga sem mondható azonban teljesnek. Az alapszabályok, melyek a körök működésének szempontjából alapvető fontosságú iratnak számítanak, szinte kivétel nélkül a kutatás rendelkezésére állnak és néhányuk nyomtatásban is megjelent. Ezen kívül a megalakulással - megszüntetéssel kapcsolatos iratok tanulmányozhatók, a közgyűlési és választmányi gyűlések jegyzőkönyvei viszont töredékesek. A tagságra vonatkozóan értékes információkat nyújtó tisztikari és választmányi jegyzőkönyvek szintén hiányosak és csupán néhány tagfelvételi könyv áll rendelkezésünkre. Az olvasókörök alakulása A XX. sz. első éveiben mindössze két olvasókör alakult, a többség a két világháború között, az 1920-as évek második felében és a 30-as években alakult. Debrecen kertségeiben a következő olvasókörök működtek: Olvasókör neve Működési terület Alakulás időpontja Debreceni Homokkerti Református Homokkert július 10. Olvasóegylet Debreceni Csapókerti Függetlenségi Csapókert április 21. és 48-as Olvasókör Hármaskerti Kispolgárok Olvasókörkert, Boldogfalvai kert, Varga július 19. Tégláskert Újvárosi úti és környéke Kis- Hatvani utcai kert, augusztus 23.

2 250 Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben Olvasókör neve Működési terület Alakulás időpontja polgári Olvasókör Köntöskert Böszörményi úti és környéki Böszörményi út, Újkert, január 31. Polgári Olvasókör Vénkert, Csigekert Hármastelep és környéke Polgári Bozzay telep, Bihari - telep, augusztus 8. Olvasókör Geréby telep Kisbarcsay - Wolafka- telep és Barcsay telep, Wolafka március 11. környéke Kispolgári Olvasókör telep Debreceni Tégláskerti Olvasókör Tégláskert április 1. Boldogfalva kertség Olvasóköre Boldogfalvai kert szeptember 8. Debreceni Csapókerti Református Csapókert január 8. Olvasókör Debreceni Nyilastelepi Református Nyilastelep március 11. Olvasókör Debreceni Téglavetői Református Téglavető október 21. Olvasókör Debreceni Vargakerti Olvasókör Vargakert április táblázat A XX. század első felében, Debrecenben működő olvasókörök alakulási ideje és működési területe a levéltári iratokból összegezve Az alakuló közgyűlésekről néhány jegyzőkönyv áll rendelkezésünkre. Az olvasókörök alakulási folyamatát ezekből rekonstruálhatjuk. Az első elengedhetetlen lépés az volt, hogy az alakuló közgyűlés megtartását engedélyeztetni kellett a Magyar Királyi rendőrség debreceni kapitányságával. A Vargakerti Olvasókör részéről Szabó Gábor nyugdíjas MÁV mozdonyvezető, P Kiss István nyugdíjas MÁV műszaki altiszt, Szabó János nyugdíjas pénzügyi számviteli tanácsos, Egressy Gyula nyugdíjas MÁV segédtiszt bejelentették, hogy a vargakerti kertgazdaság kb. 150 tagja Vargakerti Olvasókör néven, hazafias és kulturális célt szolgáló társadalmi egyesületet kíván alakítani, és alakuló közgyűlést szeretnének tartani április 18-án délután 1/2 3-kor a Legányi u. 25/b. számú magánlakáson. Kérték az alakuló közgyűlés engedélyezését, amit a debreceni kapitányság meg is adott. 1 A bejelentés egyben a működés engedélyeztetésének kérelmét jelentette, amit - az ismert források szerint - minden esetben megadtak. A bejelentési kötelezettség arra szolgált, hogy a rendőrség tudjon arról, milyen társadalmi szervezetek működnek a városban. A Téglavetői Református Olvasókör viszont elmulasztotta ezen kötelezettségét, amiről a kapitányság értesíti a polgármestert. Levelében megírja, hogy csupán sajtóközleményből értesült arról, miszerint október 21-én Téglavetői Olvasókör alakult. Az alakuló közgyűlést a rendőrhatósághoz nem jelentették be, így azt engedély nélkül tartották meg. A polgármester határozatban kéri az alakulóban lévő 1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban HBML) X A Debreceni Vargakerti Olvasókör iratai 4/

3 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 251 egyesület elnökségét, tegyen jelentést arról, miért nem kért engedélyt a kapitányságtól. Rátonyi Lajos olvasóköri elnök válasza: október 21-én a Téglavetői Református Gyülekezeti Házban alakuló gyűlést tartottak. Ezt a rendőrségnek valóban nem jelentették be, mivel a Téglavetőben már működik Református Bibliakör, Református Nőegyesület, Református Leánykör és Református Ifjúsági Egyesület. Ezek megalakulásakor rendőrhatósági bejelentés nem történt és nem is volt szükséges. Ezért abban a meggyőződésben voltak, hogy mivel az olvasókör csak egy további református helyi szervezet, nincs szükség a rendőrségi engedélyre. 2 Az alakuló közgyűléseket általában a kora esti órákban (5-6 órai kezdettel) tartották. A megjelent tagok száma a Téglavetői Református Olvasókörnél 52, Boldogfalva kertség Olvasóköre esetében 46, a Vargakerti Olvasókörnél 86, a Böszörményi úti Olvasókörnél 41 és a Csapókerti Református Olvasókör esetében pedig 44 volt. A rendőrhatóság képviselőjének megjelenése után kezdődött meg a közgyűlés. A résztvevőket általában az alapítók egyike üdvözölte. A Böszörményi úti Olvasókör közgyűlésén a jelenlévők Szabó József kocsigyártó mestert korelnökké választották, s ő e minőségében üdvözölte a megjelenteket és a hatóság képviselőjét. Annak megállapítása után, hogy a tagok határozatképes számban jelentek meg, az alakuló közgyűlést megnyitotta, és a jegyzőkönyv vezetésére dr. Tukacs Dezső ügyvédet kérte fel. 3 A Téglavetői Olvasókörben Kiss Ferenc református segédlelkész gyűlést megnyitó imát mondott, míg Boldogfalva kertség Olvasókörében a Nemzeti Hiszekegy hangzott el, ahol ezt követően, a gyűlést megnyitó Kovács Károly nyugdíjas római katolikus tanító indítványára, szintén korelnököt és korjegyzőt választottak. Korelnökké Juhász Benjámin nyugdíjas MÁV pályafelvigyázót, korjegyzővé Dávid Nándor városi adóhivatali tisztviselőt választotta a közgyűlés, akik átvették a gyűlés vezetését. 4 Az összejövetelek célját a levezető elnökök ismertették. A Csapókerti Református Olvasókör egyik alapítója, dr. Szabó Ferenc ügyvéd, a következőkkel indokolta az olvasókör megalakításának szükségességét: Az olvasókör megalakulására azért van szükség, mert már több évtizeddel ezelőtt alakult és egész a legutóbbi időkig működött itt a nemzeti és kulturális célt szolgáló társadalmi egyesület, azonban anyagi okokból az elmúlt év végén feloszlását volt kénytelen kimondani. Viszont a csapókerti városrész és az ahhoz tartozó kertségek és telepek vallási, nemzeti és kulturális igényei és a társadalmi érintkezés fejlesztésének szempontjából továbbra is szüksége van ilyen társadalmi egyesülésre. Tekintettel arra, hogy az alakítandó olvasókör részére a Kisfaludy u. 39. sz. házban nagyon előnyös formában megfelelő helyiséget sikerült biztosítani, az alapítók úgy látják, hogy az egyesület működése virágzó lesz. 5 2 HBML X A Debreceni Téglavetői Református Olvasókör iratai HBML X A Böszörményi úti és környéki Polgári Olvasókör iratai HBML X A Boldogfalva kertség Olvasóköre iratai HBML X A Csapókerti Református Olvasókör iratai

4 252 Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben Az Újvárosi úti Olvasókör megalakítását Hegymegi Kiss Pál 6 országgyűlési képviselő szorgalmazta. A képviselőnek az volt az álláspontja, hogy a külsőségen élő emberek, a várostól való nagy távolságuk miatt, egymásra vannak utalva és ezért a maguk kulturális életét ott kell folytatniuk. Ez azért is fontos, mert ez az összefogás előmozdítja a Debrecen életében elhanyagolt külsőségek helyzetének javulását. 7 Szabó Gábor a Vargakerti Olvasókör levezető elnöke azzal érvelt: egyes vargakerti birtokosok részéről hangzott el az a kívánság, hogy a kertségben hazafias, kulturális célt szolgáló egyesületet kell alakítani. Épp ezért az összejövetel célja, hogy határozzanak az olvasókör megalakításának ügyében. 8 Ezek után a legtöbb közgyűlésen egyhangúlag kimondták az olvasókör megalakulását. Boldogfalva kertség Olvasókörének közgyűlésén azonban e helyett az alapszabály ismertetésére került sor. A korelnök kérésére Rostkovitz Arthur hírlapíró felolvasta az olvasókör alapszabály tervezetét, azt pontonként ismertette, s végül az alakuló közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A megalakulás kimondása után a többi közgyűlésen is az alapszabályok ismertetése és elfogadása volt a fő napirendi pont. Ez általában a jelenlévők egyhangú egyetértésével történt. Az alakuló közgyűlés másik fontos feladata a tisztikar megválasztása volt. Két közgyűlés jelölőbizottságot küldött ki az ideiglenes tisztikar megválasztására: Boldogfalva kertség Olvasóköre 6 tagút, a Vargakerti Olvasókör 3 tagút. A többi olvasókör közgyűlése közvetlenül választotta meg a tisztikart, a választmányt, pótválasztmányt és a számvizsgáló bizottság tagjait. Boldogfalva kertség Olvasókörének elnöke indítványozta, hogy a közgyűlés szavazzon köszönetet dr. Hadházy Zsigmond főispánnak és dr. Vásáry István 9 polgármesternek Boldogfalva kertség fejlődéséért és általában a kertségek érdekében kifejtett köztevékenységükért és küldöttség útján hozza tudomásukra az olvasókör összes tagjának bizalmát és ragaszkodását. Az indítványt a közgyűlés elfogadta és felkérte az elnököt, hogy 10 tagú küldöttség élén adja tudomásul ezen határozatot. 10 Akadt több olyan olvasókör, amely hasonló módon fejezte ki köszönetét városi, egyházi vezetőnek. A Téglavetői Református Olvasókör védnökének választotta Dr. Baltazár Dezső püspököt 11, dr. báró Vay László főispánt. Díszelnöknek választották dr. Vásáry István polgármestert és dr. Juhász Nagy Sándor 12 egyházi főjegyzőt. Az Újvárosi úti Olvasókör Dr. Hegymegi Kiss Pál képviselőt választotta díszelnöknek az olvasókör megalakítása körül kifejtett buzgalmáért. 6 Lásd: L. Nagy Zsuzsa: Liberális pártmozgalmak Budapest, 1986; Nagy Vince: Októbertőloktóberig Budapest, Tóth András: Az Újvárosi úti Olvasókör működésének 10 éves története Debrecen, oldal 8 HBML X Lásd: Gazdag István: Debreceni polgármesterek in: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve 19. kötet (1992), Vásáry István írta Csűrös Ferenc in: Debreceni Képes Kalendárium HBML X Lásd: Dr. Baltazár Dezső írta Csiky Lajos in: Debreceni Képes Kalendárium 1912; L. Nagy Zsuzsa: A liberális ellenzék és Debrecen az 1920-as években in: Magyar Történeti Tanulmányok XVII. szerk. Fehér András KLTE Debrecen, Lásd: Vígh Károly: Juhász Nagy Sándor életútja in: Debreceni Szemle 1981/2, Magyar Történeti Tanulmányok XVII. szerk. Fehér András (Litván György, L. Nagy Zsuzsa, Fehér András, Veress Géza, Vígh Károly tanulmányai)

5 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 253 Az alakuló közgyűlés egyik lényeges kérdése az alapszabályzat megalkotása és elfogadása volt. Ez azért volt fontos, mert az olvasókörök tényleges működésüket addig nem kezdhették meg, amíg alapszabályukat a belügyminiszter nem láttamozta. Boldogfalva kertség olvasókörének elnöke levelében azzal a kéréssel fordul a polgármesterhez, hogy az olvasókör alapszabályait terjessze a belügyminiszterhez jóváhagyás céljából, és közbenjárásával eszközölje ki, hogy azt minél előbb kézhez kaphassák, a kör minél hamarabb megkezdhesse működését. A polgármester az olvasókör kérését a főispánhoz továbbította és tolmácsolta a rendőrség értesülését, miszerint a kör alapító tagjai és tisztikara ellen sem erkölcsi, sem politikai kifogás nem merült fel. Ezért az egyesület megalakulását - tekintettel annak közérdekű céljára - magam részéről közérdekből indokoltnak tartom. A belügyminiszter leiratban értesítette a polgármestert, hogy az olvasókör alapszabályait láttamozta, melyet a polgármester tudomásul vett és elrendelte az olvasókör nyilvántartásba való felvételét. 13 Az alapszabály általános rendelkezései között tüntetik fel a kör lényeges adatait: a nevét, székhelyét és működési területét, hivatalos nyelvét és az egylet pecsétjének leírását. Ezt követően az alapszabály az egyesület célját határozta meg. A polgári és kispolgári jellegű olvasókörök elsősorban a társas élet ápolását, a közművelődés terjesztését és az önképzést emelik ki céljaik között. A Kisbarcsay - Wolafka telep és környéke Kispolgári Olvasókör alapszabályzatából: Az egyesület célja a tagok között a hazafias felfogások és a társas élet ápolása, a közművelődés terjesztése, kapcsolatban az önképzéssel. Általában az olvasókör működési területén a tagok gazdasági és kulturális érdekeinek szolgálata, a politikai tevékenység teljes kizárása mellett. 14 A politikamentességet általában minden olvasókör hangsúlyozta, így a Vargakerti Olvasókör is megfogalmazta: Az egyesület társadalmi alakulás, napi és pártpolitikával, valamint felekezeti kérdésekkel nem foglalkozik. 15 A Csapókerti Függetlenségi és 48-as Olvasókör célja az, hogy a Csapókert minden, de főleg középosztályú polgára a kor igényelte művelődési előhaladottság színvonalára emelkedjék, s e célt társalgás, másrészről hasznos könyvek s hírlapok olvasása, mint eszközök által kívánja elérni. 16 Céljaik elérésére hasonló eszközöket sorol fel a Tégláskerti Olvasókör is: tagjai részére alkalmas helyiséget tart fenn, ahol rendszeres összejöveteleket tart, melyeknek tárgya hazafias, ismeretterjesztő előadások, felolvasások tartása. Az egyesület tagjai részére napi, közgazdasági és szépirodalmi lapokat tart, esetleg dalkört és könyvtárat szervez, melyet a tagok díjtalanul használhatnak. 17 Ugyanakkor a református olvasókörök céljaik között a vallási - erkölcsi életnek református szellemben történő gyakorlását is megfogalmazzák, a felekezeti türelmetlenség kizárásával, valamint további céljuk - ahogy a Nyilastelepi Református Olvasókör alapszabályzata fogalmaz - a társadalmi életnek kedélyessé 13 HBML X. 301, HBML X. 301, 367. A Kisbarcsay-Wolafka telepi Kispolgári Olvasókör iratai HBML X HBML X HBML X A Debreceni Tégláskerti Olvasókör és Hármaskerti Kispolgárok Olvasóköre iratai

6 254 Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben tétele, az általános szellemi művelődés: a szép, nemes dolgok, intézmények megismertetése és másokkal való megkedveltetése. Az egyesület anyagi erejéhez mérten a szegények segélyezése és más jótékony segélyek adományozása. Hazánkat, református egyházunkat és városunkat érdeklő kérdésekben egymás felvilágosítása. Valamint Magyarország alkotmányának megismertetése, hogy az olvasókör tagjai hazánk, egyházunk, városunk, törvényeink, társadalmunk és egymás iránt tartozó jogait és kötelezettségeit megismerhessék és helyes irányban gyakorolhassák. 18 Ezen kívül nagy hangsúlyt kapott a közösségi és hazafias érzés ápolása, valamint a tagok vallási, hazafias, kulturális és gazdasági érdekeinek képviselete. Az alapszabályzatok tiltották az egyesület helyiségeiben a szerencsejátékot, mert - mint a Homokkerti Református Olvasóegylet alapszabályzata írja - amenynyiben az egylet ezen tilalmat megszegi, a belügyminiszter minden további eljárás mellőzésével azonnal feloszlathatja. 19 Az alapszabályok az egyesületi vagyonra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznak. Az olvasókörök alapvagyonát a tagsági díjakból befolyó összeg 20 %-a képezte, amelyet csak ingó vagy ingatlan beruházásokra, leltári beszerzésekre lehetett fordítani és amelynek gyümölcsöztető elhelyezéséről a közgyűlés intézkedett. A tagsági díjak 80 %-a, valamint minden más jövedelem, így a felolvasásokból, ismeretterjesztő előadásokból, összejövetelekből és magánadományokból származó jövedelem az olvasókör háztartási alapját képezte, amely a folyó kiadásokra volt felhasználható. Az alapvagyon kamatai szintén a háztartási alapot gyarapította. Az alapszabály igen részletesen tárgyalja a tagok felvételének, jogainak és kötelezettségeinek, valamint a tagság megszűnésének kérdését. Az olvasókör tagjai rendes, pártoló, alapító és tiszteletbeli tagok lehettek. Rendes tagok az adott olvasókör működési területén lakó, nagykorú, magyar állampolgárságú személyek lehettek. A református olvasókörök feltételül szabták azt is, hogy református vallású lakosok legyenek. Pártoló tag lehetett minden Debrecenben lakó, társadalmi tekintetben kifogástalan jellemű, nagykorú, magyar állampolgár. Az olvasókör tagjai közé kiskorúakat csak szülői, gyámi vagy törvényes képviselői beleegyezéssel vettek fel. A rendes tagok közül választották a tisztikart és a választmányt. A közgyűlésen választók és választhatók voltak, valamint indítványozási és szavazati joggal is bírtak. A pártoló tagok viszont nem voltak választhatók, indítványozási joguk volt, azonban szavazati joggal nem rendelkeztek. Az alapító tagság feltétele az volt, hogy az illető személy az évi rendes tagsági díjon felül, bizonyos összeget fizessen be az egyesület pénztárába. Ezt az összeget 4 olvasókör - a Téglavetői, a Homokkerti, a Csapókerti és a Nyilastelepi Olvasókör - 5 aranypengőben, míg a Tégláskerti Olvasókör 10 aranypengőben határozta meg. Tiszteletbeli tagok, valamint díszelnökök vagy védnökök azok a magyar lakosok lehettek, akiket a közgyűlés a választmány javaslatára az olvasókör megalakítása körüli tevékenységükért, vagy az olvasókör érdekében kifejtett működésükért az elért anyagi vagy erkölcsi eredményekért, általában az olvasókör céljait előmozdító önzetlen munkásságuk elismeréseképpen arra érdemesnek tart és megvá- 18 HBML X A Nyilastelepi Református Olvasókör iratai HBML X A Debreceni Homokkerti Református Olvasóegylet iratai

7 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 255 laszt 20. A tiszteletbeli tagok azonos jogokat élveztek a rendes tagokkal, azonban tagsági díjat nem kellett fizetniük. A felvételre jelentkezőnek belépési nyilatkozatot kellett aláírnia, amelyben kötelezettséget vállalt az alapszabályok pontos betartására. A nyilatkozatnak tartalmaznia kellett a felvételre jelentkező nevét, foglalkozását, lakását. Ezen kívül a választmány két tagjának az ajánlása is szükséges volt. A tagok felvétele tekintetében a választmány döntött titkos szavazással, indoklás nélkül. Az olvasókör elnöke a tagfelvételi választmányi ülést a nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül volt köteles összehívni. A választmány határozata ellen, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, fellebbezéssel lehetett élni a közgyűléshez, amelyet az elnöknek 30 napon belül össze kellett hívni. A közgyűlés titkos szavazással végérvényesen döntött a felvétel kérdésében. Az olvasókör tagjainak sorába felvettek nevének jegyzékét a hirdetőtáblán függesztették ki. Az alapszabályokból kitűnően, tagfelvételi könyvet is vezettek, amelyek szintén tartalmazták a tagok nevét, foglalkozását, lakását, esetleg vallási hovatartozását is. Nem vették fel tagjaik közé azt, akit tiltott szerencsejáték miatt a bíróság jogerősen elítélt, vagy akit ugyanezen ok miatt már más egyesületből kizártak. Az olvasókör helyiségét az elnökség engedélyével vendégek is látogathatták, azonban csak 3 napon át voltak bevezethetők. Amint arról már korábban szó volt, a rendes tagok indítványozási és szavazati joggal rendelkeztek, valamint választók és választhatók voltak. Ezen kívül betekinthettek a közgyűlési és választmányi ülési jegyzőkönyvekbe. Ugyanakkor minden tagnak kötelessége személyes közreműködésével és anyagi hozzájárulásával is az olvasókör anyagi és erkölcsi felvirágoztatásán közreműködni, a házirendet betartani és mindattól tartózkodni, ami a rend megzavarására, botránkozásra, politikai vagy felekezeti torzsalkodásra vezetne. 21 Továbbá a tagok kötelesek voltak a közgyűlés által meghatározott tagsági díjat időben befizetni. Az évi tagsági díj összege olvasókörönként változott: 1 pengő 20 fillér és 6 pengő között mozgott. A Vargakerti Olvasókörnél az újonnan felvett rendes tagok 1 pengő belépési díjat is kötelesek voltak fizetni. Az a tag, aki fizetési kötelezettségének az év végéig nem tett eleget, nem gyakorolhatta jogait mindaddig, míg kötelességét nem teljesítette. A tagság a következő esetekben szűnt meg: ha kilépett az olvasókörből, ha végleg eltávozott a városból, illetve ha kizárták, ha többszöri felszólítás után sem fizette a tagdíjat és ezért törölték. Kizárandó volt az a tag, akit a bíróság tiltott szerencsejáték miatt jogerősen elítélt, vagy a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekményt követett el. Ezen kívül a választmány által kizárható volt az a tag, aki az olvasókör helyiségében botrányt okozott, vagy aki összeférhetetlen természete miatt az olvasókör rendjét, békéjét többszöri figyelmeztetés ellenére is megzavarta, aki az olvasókör erkölcsi vagy anyagi romlására tört. A kizárásról a választmány döntött titkos szavazással, ami ellen szintén lehetett fellebbezni a közléstől számított 15 napon belül. A közgyűlés döntése végleges volt. A tagok sorából való törlés esetén az eljárás ugyanaz volt. 20 HBML X HBML X

8 256 Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben Az alapszabályzat a legrészletesebben az olvasókör szervezeti felépítését szabályozta. A legfőbb irányító szervük a közgyűlés volt, amely a tagok összességét magában foglalta és általában kétféle lehetett - rendes és rendkívüli közgyűlés. Rendes közgyűlést minden évben egyszer, rendszerint januárban tartottak. Rendkívüli közgyűlést az elnök hívhatott össze, illetve köteles volt összehívni, ha a választmányi tagok egyharmada, az olvasóköri tagok közül legalább 20 tag és ha a számvizsgáló bizottság kívánta. A határozatokat szavazattöbbséggel hozták, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött. Titkos szavazást az elnök bármikor elrendelhetett, de 5 tag írásos kérelmére azt köteles volt elrendelni. A választások vagy egyhangúlag vagy általános szavazattöbbséggel történtek, azonban 5 tag kívánságára a titkos szavazás szintén elrendelhető volt. A közgyűlések akkor voltak határozatképesek, ha a rendes tagok legalább egyharmada megjelent. A tagság kétharmadának jelenléte volt szükséges az alapszabályzat módosítása, más egyletbe való beolvadás, az olvasókör feloszlatása és vagyonának hova fordításának tárgyában hozott határozatokhoz. Azaz un. kétharmados döntések voltak, vagyis a határozatok érvényességéhez a jelenlévők kétharmadának a hozzájárulása igényeltetett. Amennyiben a tagok a közgyűlésen nem jelentek volna meg határozatképes számban, úgy 30 napon belül újabb közgyűlést kellett összehívni, amely már a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes Az olvasókört volt. érintő minden fontos kérdésben a közgyűlés döntött: megválasztotta a tisztikart, a választmányt, a választmányi póttagokat és a számvizsgáló bizottság tagjait. Az olvasókör elnökét rendszerint 3 évre, míg a többi tisztségviselőt, a választmányi ill. póttagokat és a számvizsgáló bizottság tagjait 1-1 évre választották. Ezen kívül a közgyűlés tárgyalta az évi jelentést, a költségvetést és zárszámadást, döntött a választmány hatáskörét meghaladó fontos szerződések és a kör vagyonát érintő ügyek tekintetében, felülbírálta a választmány határozatait, megtárgyalta a tagok indítványait, módosíthatta az alapszabályzatot, illetve a közgyűlés döntött az olvasókör feloszlatásáról, vagy más egyesülettel való fuzionálás kérdésében. A választmány 3-40 közötti rendes tagból és 2-20 közötti választmányi póttagból állt. Az időközben megszűnt választmányi tagsági helyre, a megválasztott póttagok sorrendben, az elnök által hívattak be. Választmányi ülést legalább negyedévenként egyszer tartani kellett. Az elnök vagy a választmányi tagok abszolút többségének kívánságára rendkívüli ülés is tartható volt. A választmányi ülés a tagok egyharmadának a jelenlétével volt határozatképes. A választmány hatáskörébe tartozott a tagok felvétele, törlése vagy kizárása, a hanyag fizetők és hátralékosok figyelmeztetése, az ismeretterjesztő felolvasások, előadások megszervezése, hírlapok, könyvek megrendelése, a tisztviselők működésének ellenőrzése. A választmány gazdasági, kulturális vagy más szórakoztató kezdeményezések érdekében ill. azok lebonyolítására szakosztályokat, albizottságokat szervezhetett, pl. vigalmi bizottságot. A Debreceni Homokkerti Református Olvasóegylet is rendelkezett vigalmi bizottsággal. Feladatát a következőkben jelölte meg: az egyleti tagok és hozzátar-

9 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 257 tozóik részére szórakoztató összejövetelek és azok keretében műkedvelő előadások és más célszerű műsorszámok előkészítése és megrendezése. 22 A vigalmi bizottság 5 tagú volt: elnöke a két olvasóköri alelnök közül az egyik, jegyzője pedig az egyleti másodjegyző volt, a főrendezőt és a két rendezőt vagy a választmányi tagok, vagy az egyleti tagok közül választották. Az elnök állította össze a tervezett összejövetelek műsorát. A műsortervezetet két héttel az összejövetelek ill. előadások előtt a választmánynak mutatta be jóváhagyás végett. A műsortervezet összeállítása közben, az egyleti tagok és hozzátartozóik köréből, kiválasztotta az előadáshoz szükséges szereplőket és a felkért szereplők nevét szintén közölte a választmánnyal. A rendezők feladata volt a szereplők betanítása és irányítása. A jegyző pedig a bizottság üléseinek tanácskozásairól és határozatairól készített rövid jegyzőkönyvet. A vigalmi bizottság tagjai az egyleti háznaggyal és a felkért kisegítőkkel (pl. jegyellenőrök, díszletkezelő, stb.) együttesen gondoskodtak az összejövetelek és szórakoztató előadások rendezéséről és rendben történő lebonyolításáról. Az előadásokhoz szükséges kiadásokat az egyleti pénztárból fedezték. A kisebb költségekkel járó kellékeket (pl. arcfesték, paróka) a bizottság elnöke vagy maga szerezte be, vagy az ő jóváhagyása volt szükséges beszerzéséhez. A nagyobb költségekkel járó kellékek (színfalak, ruhák, stb.) beszerzéséhez ill. az egyéb szükségletek biztosításához (ruhakölcsönzés, zenekar szerződtetése, engedélyek, stb.) szükséges költségekről a választmánynak részletes költség előirányzatot kellett benyújtani. A rendezvények eredményéről a vigalmi bizottság elnöke jelentésben számolt be a legközelebbi választmányi ülésen és a rendezvény teljes jövedelme az egyleti pénztárt gyarapította. Mind a közgyűlésről, mind a választmányi ülésről jegyzőkönyvet vettek fel, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és az elnök által kijelölt két hitelesítő írt alá. Az olvasókör vagyona kezelésének felülvizsgálatára egy 3-5 tagból álló számvizsgáló bizottságot választott, amelynek tagjai egyidejűleg más tisztséget nem tölthettek be, és a választmány tagjai sem lehettek. Bármikor megvizsgálhatták a pénzkezelést, az évi zárszámadást pedig kötelesek voltak vizsgálat alá venni és tapasztalataikról a közgyűlésnek írásban jelentést tenni. Ha pedig valamilyen szabálytalanságot észleltek, azt jelenteni kellett az elnöknek. Az alapszabály határozta meg az olvasókör tisztviselőinek körét és azok feladatát. A tisztikar általában a következőkből állt: elnök, esetleg társelnök, alelnök, titkár, jegyző, pénztáros, ellenőr, ügyész, könyvtáros, háznagy. Az elnök hívta össze a közgyűléseket és a választmányi üléseket és az elnöklete alatt megtartott ülések jegyzőkönyvét aláírta. Ügyelt az ezeken született határozatok pontos végrehajtására. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött. A pénztárt és a pénztári naplókat bármikor megvizsgálhatta. Képviselte az olvasókört a hatóságok előtt. A társelnök ill. az alelnök segédkezett az elnöknek teendői elvégzésében és ha valamilyen oknál fogva az elnök nem tudta ellátni feladatait, mindenben helyettesítette őt. 22 HBML X. 57. A Debreceni Homokkerti Református Olvasókör iratai

10 258 Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben A titkár készítette elő az évi rendes és rendkívüli közgyűlést, valamint a választmányi üléseket. A felvételre jelentkező új tagok nála jelentkezhettek és a titkár tartotta nyilván a tagok névsorát is. Közgyűlésen az olvasókör működéséről évi jelentésben számolt be. A jegyző vezette a közgyűlések és választmányi ülések jegyzőkönyvét, valamint intézte a kör összes írásbeli ügyét, levelezését. A pénztáros az olvasókör vagyonát kezelte, melyről számadásokat vezetett. A kézi pénztárban általában legfeljebb 100 P. készpénzt tartottak. Az ezt meghaladó összeget egy, a választmány által meghatározott pénzintézetben kamatoztatták. Az ellenőr a pénztáros munkáját ellenőrizte és a pénzkezelésért vele együtt felelős volt. Az ügyész intézte a kör peres ügyeit. A könyvtáros az egylet tulajdonát képező könyvtárat gondozta. A könyvekért, irattári okmányokért és értékekért anyagilag is felelős volt. A háznagy gondoskodott a kör helyiségének rendjéről, tisztántartásáról, fűtéséről, világításáról. Megrendelte a hírlapokat, beszerezte a szükséges játékszereket és kezelte a játékok használatából befolyt pénzt. Az olvasókör tisztviselői tevékenységükért díjazásban nem részesültek. Az olvasókörök működési területe, területi elhelyezkedésük Az olvasókörök Debrecen külsőségein az un. kertségekben és telepeken fejtették ki tevékenységüket. Mikor alakultak ki, honnan erednek? Debrecen települési szerkezetének sajátos formáját alkotják a kertségek. Györffy István a kertes települések típusába sorolta Debrecent. 23 A XVI. sz. a várost körülvevő árkon kívül szőlőskertek létesültek, amelyek a belterületen lakó cívis polgárok számára a kertművelést tették lehetővé. A legrégibb szőlőskertek a város nyugati részén tűntek fel. Ezt tanúsítják a XVI. sz. közepéről származó városi jegyzőkönyvek. Feltehető, hogy egyik - másik szőlőskert már jóval korábban is megvolt. Debrecen egyik legrégibb szőlőskertje a Tócóskert. Az első rá vonatkozó feljegyzés 1566-ból való: Hortus prope fluvium Thotzo / a Tócó közelében lévő kert /. Nevét a Tócó patakról kapta, melynek keleti partján települt. Az 1720-ban bekövetkezett bővítéskor alakult ki Nagy és Kis - Tócóskert. A Postakertnek eredetileg a Szent Miklós utca végén lévő szőlőskert volt a neve ban Méliusz Péter püspök özvegyének, Erzsébet asszonynak is volt itt birtoka. A XVIII. sz. első felében Patikáskertnek hívták, s csak 1774-es okmányokban találkozunk a Postakert elnevezéssel. A XVI. sz. végén tűnt fel a Széchényi - kert is, de Német utca végén levő kert néven. Előfordul Német utcai kisajtónál lévő ill. Új utcán kívül fekvő kert néven is ben Német utcai Koskertnek nevezték, a múlt században pedig Zsidókert néven szerepelt. A Széchenyikert elnevezés újabb keletű. 23 Debrecen története 1693-ig szerk. Szendrey István Debrecen, oldal, lásd még Györffy István: Az alföldi kertes városok in: Néprajzi Értesítő 1926/18

11 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 259 A Boldogfalvai kert először XVII. sz. eleji adásvételi szerződésekben fordul elő, keletkezése azonban valószínűleg sokkal korábbi ban Külső Boldogfalvai kert, 1715-ben Boldogfalvai Öregkert néven fordul elő. A Hatvan utcai kertet már 1666-ban Hatvan utcai öregkertként említik. Az öreg szó nemcsak azt jelentette, hogy régi, hanem azt is, hogy nagy, vagyis esetleg nagyobb volt a többi szőlőskerthez képest. A Túrásos vagy Disznótúrási kertet másként Hatvan utcai kiskertnek is nevezték között egykori szérűskertek helyén telepítették ben történt említés a Hatvan utcai kisajtón kívül fekvő Villongó nevű szőlőskertről. Nem tisztázott azonban, hogy pontosan hol volt ez a kert. A Köntöskert, Vénkert, Csigekert kora bizonytalan. A Hatvan utcai kerttel szemben feküdt a Köntöskert. Nevét a Köntös patakról kapta és a XVII. sz.-ban a Köntös hídja mellett levő kertként említik ben a tanács elhatározta, hogy a Mester utcán kívül szőlőskertet oszt, valószínűleg ez lehetett a későbbi Vénkert elődje. A Csigekertet 1718-ban a Csige tavánál lévő kertnek, 1744-ben pedig Szent Mihály dombja alatt lévő Csige kertnek nevezik. Többször említik a jegyzőkönyvek a Szent Mihály hegye v. dombja nevű szőlőskertet, amely vagy a két utóbbi kert táján feküdt, vagy valamelyiknek része volt. A város délnyugati sarkánál elhelyezkedő Vargakert keletkezését nem ismerjük, de a XVII. sz.-ban többször is felbukkan a forrásokban. Egy 1668-beli bevallás pedig Vargahegynek nevezi a szőlőskertet. A Tégláskert alapítását egy 1671-es tanácsi határozat jelenti. Ennek értelmében a téglavermeknél lévő búzaföldeket az alsójárási lakosok között osztották ki. Debrecen keleti oldalának homokdombjait a XVII. sz. második felében kezdték szőlővel beültetni, így a Homokkertet is. Egy évi adásvételi szerződés említi először a Szent Anna asszony utcai sorompón kívül fekvő kertet. Ez a mai Homokkert, melyet más bevallások boldogfalvai kapun kívül lévő kertnek ill. a boldogfalvai kútnál lévő Homokkertnek írják. A kertség valamely részét képezhették a Szent Antal hegy és a Székfüves hegy nevű kertek. A Homokkertnél fiatalabb ültetés a Csapókert ben a városi tanács elrendelte, hogy a temetőn kívül lévő hegyes homokot kötéllel mérjék fel és díjtalanul osszák fel azok között, akiknek még nincs szőlőjük. Így alakult meg a Csapókert, melyet később Csapó utcai homokhegyként és Csapó utcai kapun kívül lévő kertként is emlegettek, egyes részeit pedig Golgotahegynek és Kincseshegynek is mondták. A város és a Nagyerdő között elterülő szőlőskertek aránylag új keletűek. Közöttük legidősebb az Újkert, amely 1752 óta szerepel a városi jegyzőkönyvekben. A Sesta v. Sexta nevű kertet 1811-ben parcelláztatta fel a tanács. Neve onnan származik, hogy ez a hely volt a Református Kollégium legalsó osztályos diákjainak a sextáknak (sestáknak) a játszóhelye. Az osztályok elnevezése ekkor fordított volt. A legfelső osztály volt a prima classis az első osztály, s a legalsó, a kezdő osztály a sexta classis a hatodik osztály, ennek diákjai a sexták, magyarosan ejtve a sesták Debrecen utcanevei szerk. Dr. Nábrádi Mihály Debrecen, oldal

12 260 Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben A Simonyi utat szegélyező Sétakert 1844-ben alakult. A név arra utal, hogy 1819-ben Simonyi óbester saját költségére 600 db. jegenyecsemetét ültetett el a Péterfia út folytatásában. A nagyerdei sétányt a korabeliek Simonyi - gátnak v. Simonyi allénak nevezték és az idők folyamán a debreceniek kedvelt sétahelyévé vált. 25 A városban voltak kifejezetten gyümölcsös kertek is. A Csemete utca elnevezés gyümölcsös emlékét őrzi, 1664-ben pedig szó esik a péterfiai kapun kívüli gyümölcsöskertről, amely a későbbi Libakerttel azonosítható. 26 A XIX. sz. második felében a szőlőskertek életében mélyreható változások következtek be. Korábban a kertségi törvények tiltották a kertekben való kintlakást ill. lakóház építését, s csak présház építését engedélyezte a tanács. Az 1860-as évektől kezdve azonban először a Homokkertben és a Csapókertben, majd a többiben szintén a tiltó rendelkezések ellenére kisebb lakóházakat kezdtek építeni azok a kisemberek, akik a város belterületén nem tudtak lakáshoz jutni. A homokkerti birtokosok több ízben is kérvényt nyújtottak be a tanácshoz, hogy engedélyezze letelepedésüket a kertségben, de kérelmüket minden esetben elutasították ben a városi közgyűlés 209. számú határozata kimondta, hogy a szőlőskertekben nem szabad kint lakni és akik másképp cselekednek, azok kilakoltathatók. Ezen határozat hatására a homokkertiek és a csapókertiek szervezkedni kezdtek és fellebbezést fogalmaztak meg a belügyminisztériumhoz a sérelmes közgyűlési határozat ellen. A belügyminisztérium 1876-ban döntött a vitatott kérdésben, mégpedig a kertségek javára. A kertekben való állandó lakást a következő feltételek mellett engedélyezte: a lakók nem vonhatják ki magukat a közterhek viselése alól, gyermekeiket iskolába kell járatniuk, a közbiztonságot ne veszélyeztessék, a közel eső szőlőkben kárt ne okozzanak. Azok, akik már kiköltöztek a kertségekbe, nem tilthatók ki onnan, ha a megszabott feltételeknek eleget tettek. Akik ezt követően szándékoznak letelepedni ott, azoknak a városi tanácstól kell engedélyt kérniük. A városházán nem váltott ki nagy lelkesedést a miniszteri döntés és ezért igyekeztek titokban tartani azt. A tanács elutasító magatartása néhány többszörös háztulajdonos városatya befolyásának volt köszönhető. Ezek azt hangoztatták, hogy ha az emberek kiköltöznek a kertségekbe, akkor a belvárosi házak üresen maradnak és elértéktelenednek. A homokkertiek utolsó akciója végül sikerrel járt ben Tisza Kálmán miniszterelnök fogadta a homokkerti lakosok küldöttségét, aki megerősítette a három évvel korábban született belügyminisztériumi rendeletet. A városi tanács így nyilvánvalóan kudarcot szenvedett és ezt követően nem háborgatta többé a Homokkert és a Csapókert lakosait. 27 Az engedély elnyerésével megindult a fokozatos letelepedés. Utcaterv ill. építési szabályok hiányában rendezetlen, laza beépítésű külső kertes lakóövezet alakult ki. Mindenki oda és úgy épített, ahova és ahogy akart. A várostól való távol- 25 Komoróczy György: A kertgazdálkodás fejlődése Debrecenben 1950-ig Debrecen, oldal 26 A debreceni kertségek kialakulását Zoltai Lajos mutatja be A debreceni kertségek múltja illetve A debreceniek szőlőműveléséről és szőlőskertjeiről című tanulmányaiban 27 Kövér Gyula: A debreceni Homokkert története Debrecen, oldal

13 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 261 ság és laza beépítés miatt a kertségek közművesítése nem történt meg. Noha ben e területek belsőséggé váltak, még sokáig megőrizték kert jellegüket. A városközponttal szerves kapcsolatuk nem alakult ki. Az építkezés és kintlakás ellenére a kertek zárt jellege továbbra is megmaradt. Minden kertséget kerítéssel, de legalább árokkal vettek körül és a bevezető utakat kapukkal zárták le, melyek több helyen a II. világháborúig fennmaradtak. Minden kertnek külön kertgazdája és közösen tartott csősze volt, aki éjjel-nappal a kertben tartózkodott és vigyázott a kerti javakra. 28 A XIX. sz. második felében kezdtek kialakulni az un. telepek is, amelyeket tulajdonosaikról neveztek el. Ezek a következők: Vida, Szotyori Nagy, Tisztviselő, Kerekes, Geréby, Vályi - Nagy, Erzsébet, Wolafka, Barcsay, Márk Endre, Poroszlay - Márk, Bihary, Bozzay, Onossay, Emerich, Böszörményi, Márton Kálmán, Halasy, Kónya, Bauer, Móric, Patay, Vecsey, Katz, Cecília. 29 A századforduló idején a város külső területén két önálló település is létesült, melyet a város vezetősége újból és újból fel akart számolni. Olyan nincstelenek telepedtek itt le, akik önálló családi ház építéséhez szükséges telket nem tudtak vásárolni és lakást sem tudtak bérelni. Ezért a városi tulajdont képező Olajütő és a régi Téglavető területén telepedtek le. 30 Az előbbiekben felvázolt településtörténeti sajátosságokból is következik, hogy a két háború közötti Debrecen funkcionálisan jól elkülöníthető övezetekből állt. A történeti városmag, a belváros több részre oszlott: belső magját a nagyvárosi jellegű Piac utca és a belőle nyíló néhány utca eleje képezte; a kisvárosi üzletnegyed formacsoportja főként a Csapó ill. a Hatvan utcára volt jellemző. A történeti városmag legnagyobb részét a kisvárosi lakónegyed övezete alkotta, peremén keskeny sávban félagrár jellegű övezet terült el. A belváros szélén apró telkű külváros, a hóstát helyezkedett el. Ezt a nagy helyigényű intézmények övezete fogta körül, melyben gyárak, raktárak, kórház, pályaudvar helyezkedtek el. A város legszélső és egyben legnagyobb övezete a lazán beépített második lakónegyed övezete volt. Ez foglalta magában a kertségeket és telepeket. 31 A következőkben részletesebben áttekintem, hogy az egyes olvasókörök a város mely területén fejtették ki működésüket, hol volt a székhelyük és a kör tagjai mely utcákban laktak. A Csapókerti Függetlenségi és 48-as Olvasókör és a Csapókerti Református Olvasókör nemcsak a Csapókertben de a környező telepeken is működött. Mindkét olvasókör a Kisfaludy u. 39. szám alatt rendezte be székhelyét. Ez az ingatlan az egyesület tulajdonában volt augusztusáig, amikor is a református egyház tulajdonába került. Az épületet az olvasókör továbbra is díjmentesen használhatta. Az épület nagy teremből, kis teremből, ruhatárból, pénztárszoba és konyha helyiségekből állt. 32 A Függetlenségi és 48-as Olvasókör tagjainak lakhelyéről csak kevés forrás áll rendelkezésünkre. Abból viszont az tűnik ki, hogy tagjainak többsége 4 utcában lakott: a Kinizsi, Kisfaludy, Jánosi utcában és a Vasuti soron. A Református 28 Sápi Lajos: Debrecen település és építéstörténete Debrecen, oldal 29 Debrecen utcanevei 40. oldal 30 Sápi Lajos: im. 70. oldal 31 Tímár Lajos: Vidéki városlakók Budapest, oldal 32 HBML X

14 262 Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben Olvasókör Tagságának nagy része a Csapókertben lakott: 75 tagból 62-en. Heten a belvárosban vagy annak a kertséghez közel eső peremén éltek (Árpád tér, Nyíl, Kút utca), míg 6-an a Csapókert körüli telepeken (Katz, Cecília, Patay és Móricz) laktak. A kertségben lakók több mint fele (36-an) a Függetlenségi és 48-as Olvasókörhöz hasonlóan 3 utcában - Kinizsi, Kisfaludy, Jánosi - tömörült. Boldogfalva kertség Olvasókörének székhelye az Epreskert u. 11/b. sz. alatt volt. A kör tagjai 9 utcából kerültek ki. Az Epreskert utca lakói szinte mindanynyian az olvasókör tagságához tartoztak, 33-an voltak tagjai az egyesületnek. Sokan laktak a Csóka, Úszó és Egyletkert utcákon is. Néhányan viszont más kertségekben (Homokkert, Tégláskert) és a belvárosban éltek. A Kerekestelep és környéke Polgári Olvasókör a gr. Leiningen u. 17.sz. alatt működött. Az egyesület a kör helyiségeit Jakab Zsigmondtól és feleségétől bérelte. Jakab Zsigmond 1930-ban a városi tanácstól engedélyt kért olvasó- és tanácskozó terem építésére. 33 Minden bizonnyal ekkor épült fel az olvasókör céljára szolgáló nagyterem, beépített színpaddal, egy kisebb terem és a ruhatár. A kör négy telep lakosságára terjesztette ki tevékenységét: a Kerekes, Geréby, Vályi - Nagy és a Barcsay telep belső részére. A tagok többsége a telepek fő utcáin lakott: a Kerekes, Rudolf, Szávai Gyula, Leiningen és Monostorpályi utcákon. A Tégláskerti Olvasókör székhelyét illetően kétféle információ áll rendelkezésünkre. Több irat azt tanúsítja, hogy a kör a Balaton u. 26. sz. alatt működött. Viszont a feloszlatási iratokból az derül ki, hogy az egyesületnek volt a Gulyás u. 13. sz. alatt egy 140 négyszögölön fekvő háza udvarral. A kör tagjai a Tégláskert 6 utcájában laktak: legtöbben a Balaton és Szepesi utcákban (47-en) valamint a Basahalom, Balogh Mihály, Gulyás és Kanális utcákon. A Téglavetői Református Olvasókör a Pósa u. 37. sz. alatti Református Gyülekezeti Házban folytatta tevékenységét. A város tulajdonát képező telket a református egyház ingyenesen kapta meg. A kikötés az volt, hogy a Gyülekezeti Otthont 1933-ban fel kellett építeni. 34 Az olvasókör tagjainak lakóhelyére vonatkozóan az 1936-os tisztikar nyújt eligazodást. Ez azt mutatja, hogy a tagok a Téglavető területén szétszórtan, 10 utcában laktak. Az Újvárosi úti és környéke Kispolgári Olvasókör özv. Agárdi Gyuláné vendéglőjében, az Újvárosi u. 16. sz. alatt bérelt egy helyiséget. Ez a helyiség nem volt alkalmas nagyobb összejövetelek, előadások rendezésére. Ezért az olvasókör megegyezett a vendéglő tulajdonosával abban, hogy az udvaron nyári mulató helyiséget építtetnek, melyhez a faanyagot az egyesület szerzi be. 35 Az olvasókör az Újvárosi úton és az ezen utca két oldalán elterülő Köntöskertben ill. a Hatvan utcai kertben és a Szotyori telepen működött. A Köntöskertben a kör tagjai 4 utcában laktak (Töhötöm, Köntösgátsor, Bezerédy, Szabolcs), a Hatvan utcai kertben 3 utcában (Halastó, Gyepűsor, Gohér) valamint a Szotyori telepen. A Vargakerti Olvasókörnek a Közép u. 3. sz. alatt saját háztulajdona volt, amely a következő helyiségekből állt: nagyterem, olvasószoba, üveges veranda, 33 Debrecen Polgármesteri Hivatal Mikrofilmtár, Debrecen város ingatlanvagyon leltára hrsz /2. 34 Uo. K/II. 26. törzskönyv 35 Tóth András: im. 18. oldal

15 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 263 borpince és kimérői lakás. Az egyesület tagsága a kertség 13 utcájában lakott, néhányan pedig a közeli Tisztviselő telepen éltek. A Böszörményi úti és környéke Polgári Olvasókör működési területe a Böszörményi útra, a Károly Ferenc József körútra, a Nyulasi Óbarak és három kertség: a Csige-, Új- és Vénkert térségére terjedt ki. Székhelye a Böszörményi u. 49. sz. alatt volt. Papp József kocsmáros díjmentesen bocsátotta az olvasókör rendelkezésére vendéglőjének nagytermét, amely beépített színpaddal is fel volt szerelve. 36 A kör tagjai közül a legtöbben a Böszörményi úton és a Nyulasi Óbarak utcáiban laktak (összesen 83-an). A Csigekertben a Honvéd temető utcán 6-an éltek és ugyanennyien laktak a Vénkertben is a Domokos és Sinai utcákon. Továbbá 9-en az Újkertben a Jerikó és Lehel utcákon, 12-en pedig a Károly Ferenc József körúton laktak. A tagok közül sokan éltek a belvárosban (21-en), néhányan pedig más közeli kertségből származtak. A Kisbarcsay - Wolafka telepi Olvasókör székhelyének hollétéről nem rendelkezünk információval. A tagság túlnyomó többsége 4 párhuzamos utcában lakott: körtag a Bajnok és Dömsödi utcában, 13-an a Wolafka és 14-en a Monostorpályi úton. A Hármaskerti Kispolgárok Olvasóköre három kertségben tevékenykedett: a Boldogfalvai-, Varga- és Tégláskertben. A kör működésének színhelye a Gázgyár u. 8. sz. alatti Csónakázó vendéglő volt. A tagságból legtöbben (37-en) a Tégláskertben laktak, 12-en a Boldogfalvai kertben, hatan pedig a Vargakertben éltek. A Nyilastelepi Református Olvasókör a Téglavetőihez hasonlóan, a református egyház által építtetett Gyülekezeti Házban folytatta működését. A kör tagjai nagyon szétszórtan laktak, 30 utcából kerültek ki. Néhány utca azért mégis kiemelhető, ahol többen is éltek, így a Márton Kálmán, Huszár Gál, Malvin utcák ill. a MÁV Kolónia. A Hármastelepi Olvasókör nevéből következően három telepen fejtette ki működését: a Geréby, Bozzay és Bihari telepeken. Székhelye a Bozzay telepen, a Dévai u. 11. sz. alatt volt. Tagságának nagy része is ezen a telepen élt (19-en), a Geréby telepen 10-en, a Biharin 2-en laktak. A Homokkerti Református Olvasóegylet helyisége a Szabó Kálmán u. 31. sz. alatt volt. Az épület december 30-ig az egyesület tulajdonát képezte. Ezen a napon az olvasóegylet és a református egyház adásvételi szerződést kötött: az egyház 8750 Pengőért vásárolta meg a házat. 37 Az egylet tagjai közül 34-en a Szabó Kálmán, 29-en az Oláh Károly utcán laktak tag a Harsányi ill. Óvoda utcából, 14-en a Szoboszlai Papp István, 11-en a Monostorpályi, 10-en a Budai Ézsaiás utcából kerültek ki. Többen laktak a Bujdosó, Hegyi Mihályné, Tusnád, Lónyai, Kiss Áron utcákon is. 36 HBML X HBML X

16 264 Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben Az olvasókörök tagságának vallási és foglalkozási összetétele A vallási összetétel vizsgálata előtt szükséges Debrecen néhány demográfiai adatának említése. A város lélekszáma korszakunkban állandóan növekedett, azonban 1890 és 1910 között a népesség gyarapodása nagyobb mértékű volt, mint a két világháború között és 1900 között 27,2 %-kal, között 23,6 %-kal nőtt a népesség. Ugyanakkor között 13,6 %, míg között már csak 7,4 % volt a népszaporulat. Az közötti időszakban és még között is a lakosság gyarapodása főként a bevándorlásból adódott között a 11,3 %-os népességgyarapodásból csak 3,8 % volt a természetes szaporodás eredménye, a bevándorlók aránya viszont 7,5 % volt. Ezzel szemben között a tényleges népességgyarapodás több, mint fele a lakosság természetes szaporodásából következett között a népességgyarapodás szinte teljes mértékben a természetes szaporodásból származott. 38 Ha a lakosság területi elhelyezkedését is figyelembe vesszük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a belterület népessége az közötti időszakban mindvégig meghaladta a külterület népességét, de a közöttük lévő különbség arányszáma csökkent. Az alábbi táblázat a lakosság területi megoszlását, valamint a külterület népszaporulatát mutatja be az közötti időszakban ( a százalékok a városrész lakosságának Debrecen népességéhez viszonyított arányát fejezik ki ). Városrész Belterület ,8 % ,5 % ,6 % Külterület ,8 % ,6 % ,3 % Külterület népszaporulata ,5 % ,2 % 2. táblázat Debrecen lakosságának területi megoszlása az közötti időszakban (az 1910., 1920., évi népszámlálási adatokból saját számítás alapján) A külterület népessége tehát között rohamosan növekedett: között 38,5 %-kal, között pedig 43,2 %-kal nőtt az ottani lakosság száma. Szükséges hozzátenni ehhez azt is, hogy 1930-ban a belváros, a történeti városmag 51 ezer lakosa 3,8 km 2 területen élt, szemben a külterület, a kertségek, telepek övezetével, ott csaknem 44 ezer lakosra 18 km 2 terület jutott. 38 Tímár: im. 72. oldal

17 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 265 Debrecent a kálvinista Rómá -nak is nevezték, mivel a reformátusok aránya sokkal magasabb volt az országos átlagnál. A XIX. század elején a város valóban majdnem tisztán református, 1805-ben 96,6 %-át tették ki Debrecen lakosságának, a római és görög katolikusok aránya viszont együttesen is csak 2,6 % volt. Mintegy száz év alatt az arányok jelentősen eltolódtak: 1900-ra a reformátusok aránya 69,7 %-ra esett vissza, a római és görög katolikusok hányada ugyanakkor jelentékenyen: 17,7 %-ra illetve 2,7 %-ra növekedett. Ez az arányeltolódás korszakunkban tovább folytatódott: a református vallásúak aránya 1941-ben már csupán 65,6 %-ot tett ki. Egyidejűleg a római katolikusok aránya 20,2 %-ra, a görög katolikusoké 5,1 %-ra nőtt. A zsidók 1848 előtt egyáltalán nem lakhattak a szabad királyi városokban, így Debrecenben sem ben még csak 105-en laktak a városban, számuk azonban rohamosan gyarapodott és a századfordulón már több, mint hatezer főt számláltak. A zsidóság aránya 1920-ban volt a legmagasabb (9,8 %), majd fokozatosan csökkent: 1930-ban 8,5 %, 1941-ben már csak 7,3 % az arányuk. Az ágostai hitvallású evangélikusok száma ugyan emelkedett a vizsgált időszakban, de arányuk lényegesen nem változott: a lakosság 1,4 %-a tartozott ehhez a felekezethez. A görögkeleti és unitárius vallásúak jelentéktelen számot értek el. 39 Debrecen lakosságának vallásfelekezetek szerinti megoszlása között %-ban: Római katolikus 17,7 17,9 19,2 19,9 20,2 Görög katolikus 2,7 2,9 3,5 4 5,1 Református 69,7 68,3 65,7 65,9 65,6 Izraelita 8,3 9 9,8 8,5 7,3 Ágostai hitvallású evangélikus 1,3 1,4 1,4 1,3 1,4 3. táblázat Debrecen lakosságának vallásfelekezetek szerinti megoszlása között százalékban a népszámlálási kötetek felhasználásával A reformátusok arányának csökkenése és a más vallásúak arányának növekedése elsősorban a bevándorlással magyarázható, hisz a reformátusok természetes szaporodása igen magas volt. A következőkben érdemes megvizsgálni a felekezetek és a topográfia öszszefüggését. A legfeltűnőbb jelenség, hogy a reformátusok a külterületen sokkal nagyobb arányban voltak jelen, mint a belterületen ben a külterületen az arányuk elérte a 76,4 %-ot, a belterületen viszont csak 62 %-ot tett ki. A következő évtizedek népszámlálásai hasonló arányt rögzítettek: a külterületen 14 %-kal több reformátust írtak össze, mint a belterületen. 39 Kovács Alajos: Debrecen lakosságának összetétele in: Magyar Statisztikai Szemle 1927/5

18 266 Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben A római katolikusok számaránya 1910-ben még magasabb volt a belterületen (18,1 %), mint a külterületen (13,9 %) ra azonosra változott (19,7 % ill. 19,9 %), 1930-ra viszont a kertségek és telepek római katolikusainak aránya némileg magasabb lett (21,2 %) a belterületnél (20,7 %). A görög katolikus felekezethez tartozók aránya között végig magasabb volt a külső övezetben, mint a belvárosban. A zsidóság területi elhelyezkedése a legszembeötlőbb, a legnagyobb aránybeli különbségek itt mutatkoznak meg. Az izraeliták szinte kizárólag a belvárosban éltek, a városi népességen belüli arányukat itt jócskán túlhaladták. Ugyanakkor a város külterületén csak elenyésző számban és arányban laktak zsidók. A fentebb leírtakat jól szemlélteti a következő táblázat, amely a négy legnépesebb vallásfelekezet városrészek szerinti megoszlását mutatja százalékosan között: Belterület Külterület Belterület Külterület Belterület Külterület Római 18,1 13,9 19,7 19,9 20,7 21,2 katolikus Görög 2,6 3,2 2,9 4 3,1 4,7 katolikus Református 62 76,4 57,7 72,2 56,5 70,3 Izraelita 15,2 1,7 17,6 2,1 17,8 1,9 4. táblázat A legnépesebb vallásfelekezetek városrészek szerinti százalékos megoszlása között az adott időszak közötti népszámlálási kötetekből összesítve A statisztikai összeírások azt is lehetővé teszik, hogy részletesebben megnézzük a külváros egyes részeinek demográfiai viszonyait és a lakosság vallási megoszlását. Az olvasóköri tagság vallási hovatartozásának vizsgálatát viszont nehezíti az, hogy csak a 30-as évek végén keletkezett tisztikari jegyzőkönyvek ill. tagfelvételi könyvek tartalmaznak ilyen jellegű adatokat. Ezért a körtagok egy részének egyáltalán nem ismerjük vallási megoszlását. A külterület egyik legnépesebb kertsége a Csapókert volt, 1920-ban 3175 lakossal. Itt a reformátusok aránya a városi átlagnál 20 %-kal volt magasabb (85,2 %), a többi felekezet viszont alulprezentáltságot mutat: a római katolikusok aránya csak 9,5 %, a görög katolikusoké 2,6 %, az izraelitáké pedig 0,9 % volt. A Csapókerti Református Olvasókör tagjai - az előbbieknek megfelelően - túlnyomó többségben reformátusok voltak és csupán egy római katolikus vallásút találunk közöttük. E helyen szükségesnek tartom visszautalni arra, hogy a református olvasókörök alapszabályai, a tagság feltételéül szabták a református felekezethez tartozást. Ugyanakkor céljaik között megfogalmazódott a felekezeti türelmetlenség kizárása is. Ennek jegyében vettek be a református körök tagjaik közé más vallásúakat is.

19 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 267 A Homokkert hasonló lélekszámú volt, a két háború között több mint 3 ezer lakost számlált. Vallási összetételét illetően ugyanazok a fő tendenciák érvényesültek, amelyek a város egészében. Vagyis a római katolikusok aránya között 17 %-ról 23,4 %-ra növekedett, a reformátusoké viszont 77 %-ról 10 %-kal esett vissza. A görög katolikusok és izraeliták aránya lényegesen nem változott: a kertség lakosainak 4-5 %-a tartozott a görög katolikus felekezethez és 2 %-a az izraelitákhoz. A Homokkerti Olvasókör, mivel református kör volt, ezért a reformátusok aránya jóval magasabb a kertséghez viszonyítva. A 179 körtagnak 86 %-a református vallású, ugyanakkor csak 10 % római katolikus, a görög katolikusok száma öt és csupán egyetlen zsidó tagja volt. Ebből azt is láthatjuk, hogy a Csapókerti Olvasókör nem az egyetlen, amely befogadott tagjai sorába nem reformátusokat. A Homokkerti Olvasókör szintén nyitottságot tanúsított az eltérő felekezetűek iránt. A nyilastelepi városrész népessége között 66 %-os növekedést mutat: 796-ról 1324-re nőtt lakosainak száma. Ezen a telepen a római katolikusok nagyobb arányban voltak jelen, mint más kertségekben ban 26,5 %-kukkal a reformátusok %-os aránya áll szemben, a görög katolikusok 4,5 %-ot tettek ki. A zsidóság száma itt is csekély volt. A Nyilastelepi Református Olvasókör vallási összetétele viszont más képet mutat. Itt ismételten szeretnék emlékeztetni az alapszabályokban írottakra: az olvasókör tagjai református és ágostai hitvallású evangélikus lakosok lehettek. Ennek megfelelően a kör tagjai e két vallásfelekezetből kerültek ki: többségében reformátusok voltak és csupán egy ágostai evangélikus akadt közöttük. Habár nem ismerjük a tagság egészének vallási hovatartozását, mégis azt állapíthatjuk meg, hogy a két fentebbi református körtől eltérően, a Nyilastelepi Olvasókör - vallási tekintetben - sokkal homogénebb volt. A Tégláskert lélekszáma az as években 1300 körül mozgott. Igen magas volt a reformátusok aránya (80 %), a népesség 15 %-a tartozott a római katolikus felekezethez, a görög katolikusoké a külterületi átlagnak felelt meg (4 %), az izraelitáké elhanyagolható maradt. A Tégláskerti Olvasókör tagságának többsége szintén református volt, csupán négy római katolikus és kettő görög katolikus vallásút találunk tagjai között. A Kisbarcsay és a Wolafka telep együttes népessége 1930-ban 559 fő volt. Ebből 76 % a református felekezethez tartozott, 16 % római katolikus volt. Izraelita egy sem élt ezeken a telepeken. Az olvasókör 38 tagjának ismert a vallási hovatartozása. Közülük 28 volt református, 8 római katolikus, 2 görög katolikus. A Vargakertben az 1920-as népszámlálási adatok szerint 1616-an éltek. A római katolikusok aránya ebben a kertségben 25 %-ot ért el, a görög katolikusoké 6,6 %-ot tett ki, ami az átlagosnál kissé magasabbnak tekinthető. A református vallásúak aránya 64 %-os, az izraelitáké 2,5 %-os volt. A Vargakerti Olvasókör vallási adatai majdnem teljesek, hisz a 65 tagból csupán nyolcnak nem ismerjük a felekezeti hovatartozását. A körtagok között itt is legtöbb volt a református (44), nyolc római és öt görög katolikus mellett. A Böszörményi úti és környéke Polgári Olvasókör 3 kertre: Újkert, Vénkert, Csigekert terjesztette ki tevékenységét. A három kertségben 1920-ban összesen 1763 lakos élt. A római katolikusok aránya 19,6 %, a görög katolikusoké 2,7 %, a reformátusoké pedig 70,7 % volt. Ezekben a kertségekben az izraeliták arányszáma

20 268 Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben a többi külterületi városrészhez viszonyítva magasnak mondható: 4,5 %-os. Az olvasóköri tagság vallási megoszlásáról csupán hozzávetőleges számításokat tudunk végezni, mivel forrásaink a tagok egyharmadáról nyújtanak ilyen jellegű információkat. A 45 tagból 31 református, 11 római és 3 görög katolikus vallású volt. A továbbiakban azokat a kertségeket és telepeket tekintem át, melyekben működtek ugyan olvasókörök, de tagjaik felekezeti megoszlásáról a tisztikari jegyzőkönyvek nem tudósítanak. A Téglavető telep lélekszáma között ugrásszerűen emelkedett: 1910-ben még csak 612-en lakták, 1930-ban már 2165-en. A római katolikusok aránya 1930-ban 13 %, a görög katolikusoké 5 %, a reformárusoké 79,6 %, az izraelitáké pedig 1,3 %. Debrecen gyorsan gyarapodó kertségei és telepe volt a Köntös- és Hatvan utcai kert valamint a Szotyori telep is, ahol az Újvárosi úti és környéki Olvasókör működött ban ezen városrészek lakossága A reformátusok aránya kiemelkedően magas (81 %), a római katolikusoké 12,5 %, a görög katolikusoké 2 %, az izraelitáké 3 % volt. A Boldogfalvai kertség népessége közötti időszakban másfélszeresére növekedett. Lakosainak száma 1910-ben 447, 1930-ban Az as népszámlálási adatok alapján a városrész római katolikusainak aránya 19 %, a görög katolikusoké 6 %, a reformátusoké 72 %. Izraeliták csupán 1930-ban fordulnak elő a népszámlálásokban, akkor is mindössze hatan. A Kerekestelep és a környező 3 telep (Barcsay belső, Geréby, Vályi - Nagy telep) együttes népessége 1194 volt 1930-ban. A római katolikusok aránya 24,8 %, a görög katolikusoké 5 %, a reformátusoké pedig 68 % volt. A Geréby és Vályi - Nagy telepeken zsidók egyáltalán nem éltek, a másik két telepen is csupán 9-en. A Hármastelepi Olvasókör tevékenysége a Bihari, Bozzay és Geréby telepekre terjedt ki. A három telep közül a legnépesebb a Bihari telep volt, lakosainak száma 1920-ban 1375, 1930-ban pedig már közel 2 ezer. A Bozzay és Geréby telepek összes népessége viszont 386 volt 1920-ban. A három telepen összesen 15 % a római katolikusok, 5 % a görög katolikusok és 76,5 % a reformátusok aránya. Izraeliták csak a Bihari telepen éltek, ott 2,6 % az arányuk. Az olvasóköri tagság foglalkozások szerinti megoszlásáról a tisztikari és választmányi jegyzőkönyvek valamint a néhány tagfelvételi könyv tudósít. Összesen 1060 körtag foglalkozásáról készítettem kimutatást. A tagság zöme a kispolgárság különböző rétegeiből került ki. Az egyik legnépesebb csoportot a kisiparosok alkották: a tagok 25 %-a (267-en) különféle iparos szakmát űzött. Közülük legtöbben (46-an) cipészek voltak, 26-an asztalosok, a hentesek, lakatosok, kőművesek száma. Ezen kívül 16 fodrász, tímár és szabó és 10 festő fordul elő. A kiskereskedők száma 51 volt, többségük fűszerkereskedő. Rajtuk kívül néhány szatócs, piaci árus és kereskedelmi alkalmazott is felbukkan a jegyzőkönyvekben. A tagság másik népesebb csoportját az altisztek képezték, 405 ilyen foglalkozású tagot számoltam össze. Feltűnően magas volt közöttük a MÁV alkalmazottak száma: összesen 317 vasutas került ki az olvasókörökből. Jelentékeny számot

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. I. fejezet Általános rendelkezések

ALAPSZABÁLY. I. fejezet Általános rendelkezések ALAPSZABÁLY I. fejezet Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Veszprémi Múzeumegylet 2. Az egyesület székhelye: 8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1. 3. Az egyesület működési területe: Veszprém megye.

Részletesebben

Alapszabályzat. 2008. március

Alapszabályzat. 2008. március Alapszabályzat 2008. március Alapszabályzat I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Kreatív Kenese Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 8174 Balatonkenese, Soós hegyi u. 2. 3. Az Egyesület levelezési

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY A 2000. január 29.-án megtartott alapító taggyűlésen és 2000. június 21-én tartott taggyűlésen elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Alapító okirat. 1. Az egyesület neve, székhelye:

Alapító okirat. 1. Az egyesület neve, székhelye: Alapító okirat 1. Az egyesület neve, székhelye: 1.1. Az egyesület neve: Villanypára Egyesület Az egyesület rövidített neve: VAPER 1.2. Székhelye: 6766 Dóc, Petőfi u. 9. 1.3. Az egyesület emblémája: 1.4

Részletesebben

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között.

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között. 1. oldal, összesen: 11 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: 2./ Az Egyesület székhelye: 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány

Részletesebben

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. A szervezet neve Etyeki Polgárőrség Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület. 2. A szervezet székhelye:

Részletesebben

KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Fejezet. Általános rendelkezések. II. Fejezet. Az egyesület célja és tevékenysége

KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Fejezet. Általános rendelkezések. II. Fejezet. Az egyesület célja és tevékenysége KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az egyesület alapító tagjai a 2006. JANUÁR 19.-én megtartott alakuló taggyűlésén a szabadidő kultúrált eltöltése, valamint a darts sport gyakorlása, fejlesztése és

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

Hernádszentandrási Sport Egyesület

Hernádszentandrási Sport Egyesület Hernádszentandrási Sport Egyesület Alapszabálya 1. Általános rendelkezések 1.1. Az egyesület neve: Hernádszentandrási Sport Egyesület Rövidítése: HSE Színe: fekete-fehér Alapításának éve: 2006 Székhelye:

Részletesebben

Közgyűlési jegyzőkönyv

Közgyűlési jegyzőkönyv 1 Közgyűlési jegyzőkönyv Amely készült a Magyar Artériás Stiffness Társaság (1103 Budapest, X. ker. Kőér u. 2/D.) 2010. április 15-én du.17.25 órai kezdettel megtartott megismételt közgyűléséről. Helyszín:

Részletesebben

A Balkán Táncegyüttes és Kulturális Egyesület Alapszabálya 2001.

A Balkán Táncegyüttes és Kulturális Egyesület Alapszabálya 2001. A Balkán Táncegyüttes és Kulturális Egyesület Alapszabálya 2001. 1. Általános rendelkezések 1.1. Az egyesület neve: Balkán Táncegyüttes és Kulturális Egyesület 1.2. Székhelye: 5600 Békéscsaba, Kazinczy

Részletesebben

BARANYAI CAMPING CLUB ALAPSZABÁLYA

BARANYAI CAMPING CLUB ALAPSZABÁLYA A BARANYAI CAMPING CLUB ALAPSZABÁLYA 1 BARANYAI CAMPING CLUB ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.) A Club neve:.. Baranyai Camping Club ( a továbbiakban :.-Club ) 2.) A Club székhelye : Pécs,- 7621.Pécs,-Búza

Részletesebben

Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 17-én megtartott rendkívüli nyílt ülésének

Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 17-én megtartott rendkívüli nyílt ülésének Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 17-én megtartott rendkívüli nyílt ülésének a. napirendje b. jegyzőkönyve c. határozatok: 93-96/2013. (IX. 17.) számú határozat.

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA

Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA 1. év A Sissi Svédországi Magyar Nők Szövetsége a Svédországban élő magyar anyanyelvü és a Szövetség alapszabályával egyetértő nők, pártpolitikailag

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. 4. A tagság keletkezése, a tagok jogai és kötelezettségei, a tagság megszűnése

ALAPSZABÁLY. 4. A tagság keletkezése, a tagok jogai és kötelezettségei, a tagság megszűnése ALAPSZABÁLY 1. Az egyesület neve Pozsonyi Piknik Egyesület 2. Az egyesület célja Az egyesület célja: 2.1. Az Egyesület célja a magyar kultúra megismerése és megismertetése, a hagyományok és az anyanyelv

Részletesebben

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók létrehozták a Vagyonépítő Klubot. A Vagyonépítő Klub 2008. március 29 -i Klubgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. A Klub adatai 1 A Klub neve:

Részletesebben

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo A PELIKÁN SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA - 1-1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo természetes személyek által kialakított közösségeknek,

Részletesebben

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve: Háros Rádióklub Egyesület Székhelye: 1222 Budapest, Háros u. 70 sz. Működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjakból, valamint

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A MAGYARORSZÁGI AMERIKAI STAFFORDSHIRE TERRIER EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV, 2015. MÁJUS 29. 1. OLDAL

JEGYZŐKÖNYV A MAGYARORSZÁGI AMERIKAI STAFFORDSHIRE TERRIER EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV, 2015. MÁJUS 29. 1. OLDAL 1. OLDAL JEGYZŐKÖNYV Készült a Magyarországi Amerikai Staffordshire Terrier Egyesület (továbbiakban, de nem kizárólagosan: Egyesület) rendkívüli Közgyűlésén, Dunavarsányban, a Gyóni Géza utca 5 szám alatt.

Részletesebben

Szolnoki Metszőkör Egyesület Alapszabálya

Szolnoki Metszőkör Egyesület Alapszabálya Szolnoki Metszőkör Egyesület Alapszabálya Általános rendelkezések 1. 1. A Szolnoki Metszőkör Egyesület célja a. Műhely biztosítása a gyermekek, felnőttek számára, különös tekintettel a magasnyomó technikákra.

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv 2008/2. Jegyzőkönyv Készült az Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete 2008/2. Közgyűlésén 2008. június 9-én Helyszín: Érd, Kutyavári u. 11. A 17:30 órára meghirdetett kezdési időpontban nem jelent meg

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG HU-1118 Budapest, Ménesi u. 22. szám

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG HU-1118 Budapest, Ménesi u. 22. szám Cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága: 0l-10-043313 KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2013. 04. 19-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Készült: Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ (a

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

Hegyhát ifjúságáért Egyesület. Alapszabálya. 2012. szeptember 12.

Hegyhát ifjúságáért Egyesület. Alapszabálya. 2012. szeptember 12. Hegyhát ifjúságáért Egyesület Alapszabálya ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések: 1. A szervezet neve: Hegyhát Ifjúságáért Egyesület /a továbbiakban Egyesület/ Rövid neve: HI Egyesület Székhelye: 7370

Részletesebben

ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL

ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL (A MÓDOSÍTÁSOK A TAGOK 2014/3., 2014/4., 2014/6. ÉS 2014/7.SZÁMÚ HATÁROZATAIN ALAPULNAK. A MÓDOSÍTÁSOKAT DŐLT BETŰS SZEDÉS JELZI.) Franciaországi Ösztöndíjasok

Részletesebben

Bull & Mastiff Sportkutyás Klub Egyesület Alapszabálya (Dőlt betűs módosításokkal, egységes szerkezetben.)

Bull & Mastiff Sportkutyás Klub Egyesület Alapszabálya (Dőlt betűs módosításokkal, egységes szerkezetben.) Bull & Mastiff Sportkutyás Klub Egyesület Alapszabálya (Dőlt betűs módosításokkal, egységes szerkezetben.) Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdése szerint elhatározták

Részletesebben

ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS

ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS 2011. május 13. napja ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

I. A SPORTEGYESÜLET ALAPADATAI II. AZ EGYESÜLET CÉLJA III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

I. A SPORTEGYESÜLET ALAPADATAI II. AZ EGYESÜLET CÉLJA III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA ALAPSZABÁLY I. A SPORTEGYESÜLET ALAPADATAI 1. Megnevezése: Veszprémi Utánpótlás Kosárlabda Egyesület Székhelye: 8200 Veszprém, Füredi utca 12. 2. Működési területe: működése kiterjed az ország egész területére.

Részletesebben

SZIGETMONOSTOR ÍJÁSZ KÖR

SZIGETMONOSTOR ÍJÁSZ KÖR SZIGETMONOSTOR ÍJÁSZ KÖR Alapszabály - tervezet I. Általános rendelkezések A szakkör neve: SZIGETMONOSTORI ÍJÁSZ KÖR A szakkör rövidített neve: SZÍK A szakkör székhelye: Szigetmonostor Faluház 2015 Szigetmonostor,

Részletesebben

A Jánossomorjai Sportegyesület Alapszabálya

A Jánossomorjai Sportegyesület Alapszabálya A Jánossomorjai Sportegyesület Alapszabálya 1./ A sportegyesület neve: Jánossomorjai Sportegyesület /rövidítve: JSE/ I. Székhelye: Jánossomorja Ibolya u. 1. Színe: Kék-fehér Zászlaja: Kék-fehér Alapításának

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete. Alapszabálya. (egységes szerkezetbe foglalt)

Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete. Alapszabálya. (egységes szerkezetbe foglalt) 1 Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete Alapszabálya (egységes szerkezetbe foglalt) 2 Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete - Alapszabály Mi, alulírott közjegyzőhelyettesek,

Részletesebben

FÜGGETLEN VÁROSI SZÖVETSÉG - MAGYAR EGYESÜLET -

FÜGGETLEN VÁROSI SZÖVETSÉG - MAGYAR EGYESÜLET - EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY FÜGGETLEN VÁROSI SZÖVETSÉG - MAGYAR EGYESÜLET - S Z E G E D Szent-Györgyi Albert u. 2. Egységes szerkezetbe foglalva: 2006. július 6. ALAPSZABÁLY A Független Városi Szövetség Magyar

Részletesebben

EGYESEK IFJÚSÁGI EGYESÜLET A L A P S Z A B Á L Y A

EGYESEK IFJÚSÁGI EGYESÜLET A L A P S Z A B Á L Y A EGYESEK IFJÚSÁGI EGYESÜLET A L A P S Z A B Á L Y A 1. Az Egyesület neve: Egyesek Ifjúsági Egyesület 2. Székhelye: 1137 Budapest, Radnóti Miklós utca 4-6. I. 14. 3. Alapításának ideje: 2000.április.1. 4.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu 82-18/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Balajt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 17. napján

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. A társadalmi szervezet neve, székhelye és célja

ALAPSZABÁLY. A társadalmi szervezet neve, székhelye és célja ALAPSZABÁLY melyet a tagok az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései alapján 1994. szeptember 30. napján elfogadtak, majd többször módosítottak, legutoljára 2013. február 16. napján,

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Készült Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete 2012. november 29-én 08,00 órakor megtartott nyilvános üléséről.

J e g y z ő k ö n y v. Készült Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete 2012. november 29-én 08,00 órakor megtartott nyilvános üléséről. Önkormányzati Képviselő-testület V A N Y O L A Szám: 12/2012. J e g y z ő k ö n y v Készült Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete 2012. november 29-én 08,00 órakor megtartott nyilvános üléséről.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve: 1.2. Az egyesület székhelye: 1.3. Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön

Részletesebben

A PTE ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KARÁNAK BARÁTI TÁRSASÁGA ALAPSZABÁLY. I. fejezet A PTE Állam- és Jogtudományi Kar Baráti Társaságának célia.

A PTE ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KARÁNAK BARÁTI TÁRSASÁGA ALAPSZABÁLY. I. fejezet A PTE Állam- és Jogtudományi Kar Baráti Társaságának célia. A PTE ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KARÁNAK BARÁTI TÁRSASÁGA ALAPSZABÁLY I. fejezet A PTE Állam- és Jogtudományi Kar Baráti Társaságának célia Preambulum A PTE Állam- és Jogtudományi Kara (a továbbiakban. ÁJK)

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége ALAPSZABÁLYA

Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége ALAPSZABÁLYA Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének ALAPSZABÁLYA Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. -ban írt felhatalmazás alapján a 2001. év október 13. napján tartott alakuló közgyűlésen

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Hajdúbagos Község Önkormányzat 2011. július 26-án megtartott rendkívüli nyílt Képviselőtestületi

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Hajdúbagos Község Önkormányzat 2011. július 26-án megtartott rendkívüli nyílt Képviselőtestületi Ikt.szám: 172.../2011. POLGÁRMESTERI HIVATAL HAJDÚBAGOS, Nagy u. 101. JEGYZŐKÖNYV Készült: Hajdúbagos Község Önkormányzat 2011. július 26-án megtartott rendkívüli nyílt Képviselőtestületi ülésén. TARTALOMBÓL

Részletesebben

Magyar Anatómus Társaság

Magyar Anatómus Társaság Magyar Anatómus Társaság alapszabálya. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A társaság a./ neve : Magyar Anatómus Társaság (MAT) b./ székhelye : Budapest c./ működési területe: Magyarország d./ pecsétje:

Részletesebben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Általános rendelkezések: A Tiszaújvárosban működő társasházak, lakásszövetkezetek képviselői

Részletesebben

A RÁKOSMENTE KERÉKPÁROS SPORT ÉS SZABADIDŐ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A RÁKOSMENTE KERÉKPÁROS SPORT ÉS SZABADIDŐ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A RÁKOSMENTE KERÉKPÁROS SPORT ÉS SZABADIDŐ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A Rákosmente Kerékpáros Sport és Szabadidő Egyesület (továbbiakban: Egyesület) alakuló Közgyűlése az Egyesülési jogról szóló 1989. évi

Részletesebben

Általános Rendelkezések. Célok. Feladatok

Általános Rendelkezések. Célok. Feladatok Gyermek Kosárlabda Sportegyesület Szekszárd ALAPSZABÁLYA Általános Rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Gyermek Kosárlabda Sportegyesület Szekszárd 2. Az egyesület rövidített neve: GY.K.S.E. Szekszárd 3.

Részletesebben

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje I. A Számvizsgáló Bizottság és tagjai 1. Az IPA Magyar Szekció (a továbbiakban: Magyar Szekció) Számvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)

Részletesebben

Tanárok Európai Egyesülete

Tanárok Európai Egyesülete Tanárok Európai Egyesülete A Tanárok Európai Egyesületének Alapszabálya, amely készült az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., valamint annak módosításai alapján. I. AZ EGYESÜLET NEVE ÉS CÉLJA Az

Részletesebben

Egyesületi alapszabály

Egyesületi alapszabály EASZ-01 - Egyesület adatai 1. Kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében 1.1. az egyesület neve Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület 1.2. az egyesület székhelye Irányítószám Község, város Közterület

Részletesebben

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2011. 04. 18-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2011. 04. 18-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság: 0l-10-043313 KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2011. 04. 18-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Készült: Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ (a továbbiakban röviden:

Részletesebben

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL (2013-2014-2015)

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL (2013-2014-2015) A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL (2013-2014-2015) Valamennyi választott egyházmegyei, egyházkerületi, zsinati testület és tisztségviselő megbízatása 6 éves választási ciklusra

Részletesebben

Újpalota Sportegyesület. Alapszabály

Újpalota Sportegyesület. Alapszabály Újpalota Sportegyesület Alapszabály Az Újpalota Sportegyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi

Részletesebben

AZ UNIVERSITAS SPORT CLUB SZEGED ALAPSZABÁLYA

AZ UNIVERSITAS SPORT CLUB SZEGED ALAPSZABÁLYA AZ UNIVERSITAS SPORT CLUB SZEGED ALAPSZABÁLYA Készült az egyesület 2006. 11. 29-én megtartott közgyűlésén elfogadott módosításokkal. Az egyesület neve: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. Az Universitas

Részletesebben

A Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola Intézményi Tanácsának ügyrendje

A Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola Intézményi Tanácsának ügyrendje Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola 1068 Budapest, Felső erdősor u. 20. A Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola Intézményi Tanácsának ügyrendje Készítette: a Budapest VI.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 6-án 18 órakor megtartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 6-án 18 órakor megtartott rendkívüli üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 314-7/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

LENDÜLETBEN AZ IFJÚSÁG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

LENDÜLETBEN AZ IFJÚSÁG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA LENDÜLETBEN AZ IFJÚSÁG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdése alapján létrehozták a Lendületben az Ifjúság Egyesületet. A Lendületben

Részletesebben

Egyesület Alapszabálya

Egyesület Alapszabálya Egyesület Alapszabálya Az Adonyi Evezõs és Vízisport Egyesület alakuló közgyûlésén alapszabályát a következõkben állapítja meg: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Egyesület neve: Adonyi Evezõs és Vízisport Egyesület

Részletesebben

NK. TEKE SE SPORTEGYESÜLET

NK. TEKE SE SPORTEGYESÜLET - 1 - NK. TEKE SE SPORTEGYESÜLET A L A P S Z A B Á L Y A (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) 2005. október 3. - 2-1. A sportegyesület neve: NK. TEKE SE ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről

JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA 6/2013. JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről Határozatok száma: 31-34. TARTALOMJEGYZÉK 31/2013.(VII.23.)

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről. 1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről. M U T A T Ó : Határozat/Rendelet: Tárgy: 106/2014. (X. 27.) Napirendi pontok elfogadása.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

A JEET KUNE DO / KALI NAGYKANIZSA SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A JEET KUNE DO / KALI NAGYKANIZSA SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A JEET KUNE DO / KALI NAGYKANIZSA SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Jóváhagyta: 1 ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések 1. A sportegyesület neve: Jeet Kune Do / Kali Nagykanizsa Sportegyesület 2. Székhelye:

Részletesebben

~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV. 10. Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről (zárt)

~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV. 10. Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről (zárt) ~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV amely készült Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 16-án 20.30 órakor kezdődő zárt testületi ülésén, Nagyszentjánoson, az Önkormányzati Hivatal tanácskozó

Részletesebben

Tápiószőlősi Községi Sportegyesület

Tápiószőlősi Községi Sportegyesület Tápiószőlősi Községi Sportegyesület JEGYZŐKÖNYV Készült: Tápiószőlős Községi Sportegyesületének 2010. március 27-én megtartott közgyűlésén Az ülés helye: Sportépület-Sport út 3. Jelen vannak: A jelenléti

Részletesebben

Duna Charta Egyesület. Alapszabálya

Duna Charta Egyesület. Alapszabálya A Duna Charta Egyesület Módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya A Duna Charta Egyesület (bírósági lajstromszáma: Pk.60830/2002) 2009. évi rendes Közgyűlésén 2009. január 21-én és a közhasznú

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén. Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3596 Szakáld, Aradi út. 4. Jegyzőkönyv Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén. Jelen vannak:

Részletesebben

HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE

HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE A L A P S Z A B Á L Y 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve, székhelye, működése 1.1.1 Az egyesület neve: Hajóipari Vállalkozók Egylete 1.1.2 Az egyesület székhelye:

Részletesebben

A Magyar Regionális Tudományi Társaság alapszabálya

A Magyar Regionális Tudományi Társaság alapszabálya A Magyar Regionális Tudományi Társaság alapszabálya A 2011. november 24-i közgyűlésen módosított szöveg vastag betűvel jelölve 1. Általános rendelkezések 1.1. Az Egyesület neve: Magyar Regionális Tudományi

Részletesebben

A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület Alapszabálya

A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület Alapszabálya A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület Alapszabálya I. Név Somogy Megyei Népművészeti Egyesület 7400 Kaposvár Egyenesi u. 83. Alapítási éve: 1997. Az egyesület bélyegzője: köralakban, Somogy Megyei Népművészeti

Részletesebben

A Vasutasok Szakszervezete Felügyelő Bizottságának ÜGYRENDJE

A Vasutasok Szakszervezete Felügyelő Bizottságának ÜGYRENDJE A Vasutasok Szakszervezete Felügyelő Bizottságának ÜGYRENDJE 1. Általános rendelkezések A Vasutasok Szakszervezete ( a továbbiakban: VSZ) XVIII. Kongresszusán 2015. 05.16-án megválasztott Felügyelő Bizottság

Részletesebben

BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv. Nyílt szavazás. Tartózkodás és nem szavazat nélkül egyhangúlag elfogadva.

BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv. Nyílt szavazás. Tartózkodás és nem szavazat nélkül egyhangúlag elfogadva. Helye: Ökológiai Intézet, BFTE iroda. 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. I. emelet Ideje: 2014.10.30., szerda 17.00 óra BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv Boronkai József: Köszöntöm az

Részletesebben

LŐRINCI VÁROS SPORT CLUB SPORTEGYESÜLET LVSC ALAPSZABÁLY

LŐRINCI VÁROS SPORT CLUB SPORTEGYESÜLET LVSC ALAPSZABÁLY LŐRINCI VÁROS SPORT CLUB SPORTEGYESÜLET LVSC ALAPSZABÁLY 1. Általános rendelkezések 1.1. Az egyesület neve: Lőrinci Város Sport Club Sportegyesület Rövidített neve: LVSC 1.2. Az egyesület székhelye: 3024

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015.szeptember 4-én 7.00 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésén. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

OLCOTE HOCKEY CLUB. H 2337 Délegyháza Fácán utca 8. Honlap: www.olcotehc.hu ; Email: olcote@hockey.hu ; Tel.: +36-20-311-64-46

OLCOTE HOCKEY CLUB. H 2337 Délegyháza Fácán utca 8. Honlap: www.olcotehc.hu ; Email: olcote@hockey.hu ; Tel.: +36-20-311-64-46 OLCOTE HOCKEY CLUB H 2337 Délegyháza Fácán utca 8. Honlap: www.olcotehc.hu ; Email: olcote@hockey.hu ; Tel.: +36-20-311-64-46 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2011. október 31. 1 I. Általános rész 1.

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. augusztus 25-i rendkívüli testületi üléséről

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. augusztus 25-i rendkívüli testületi üléséről Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2014. sz. J e g y z ő k ö n y v Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. augusztus 25-i rendkívüli testületi üléséről 2 Hosszúhetény

Részletesebben

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény székhelye, címe: 5435 Martfű Május 1. út 2. Intézmény OM-azonosítója:

Részletesebben

ORSZÁGOS MEDIÁCIÓS EGYESÜLET ALAPSZABÁLY 2000. Módosítva: 2006. május 7.

ORSZÁGOS MEDIÁCIÓS EGYESÜLET ALAPSZABÁLY 2000. Módosítva: 2006. május 7. ORSZÁGOS MEDIÁCIÓS EGYESÜLET ALAPSZABÁLY 2000. Módosítva: 2006. május 7. 1. Az Egyesület neve és székhelye Országos Mediációs Egyesület ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések 1.1. Az Egyesület neve: Országos

Részletesebben

A Felügyelő Bizottság feladatai

A Felügyelő Bizottság feladatai I. A Felügyelő Bizottság feladatai A Felügyelő Bizottság feladata a Társaság ügyvezetésének ellenőrzése, munkájának szakmai támogatása, a tulajdonos érdekeinek védelme. Ennek érdekében ellenőrzi a társaság

Részletesebben

A FIATAL REFORMÁTUSOK SZÖVETSÉGÉNEK IV. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA ALAPSZABÁLYZATAELVI NYILATKOZAT (PRAEAMBULUM)

A FIATAL REFORMÁTUSOK SZÖVETSÉGÉNEK IV. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA ALAPSZABÁLYZATAELVI NYILATKOZAT (PRAEAMBULUM) A FIATAL REFORMÁTUSOK SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYZATAELVI NYILATKOZAT (PRAEAMBULUM) A Fiatal Reformátusok Szövetsége (Firesz) (a továbbiakban Szövetség) olyan szlovákiai magyar ajkú református fiatalok és

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről Az ülés időpontja: 2001. december 12. Az ülés helye: Budapest, MaTáSzSz tárgyalóterme Az ülésen jelen voltak: a mellékelt

Részletesebben

FORRÁS, A Pszichés Problémákkal Küzdőket Támogató Egyesület Alapszabálya

FORRÁS, A Pszichés Problémákkal Küzdőket Támogató Egyesület Alapszabálya A FORRÁS, A Pszichés Problémákkal Küzdőket Támogató Egyesület Alapszabálya I. fejezet Általános rendelkezések Az egyesület neve: FORRÁS A Pszichés Problémákkal Küzdőket Támogató Egyesület 2. Az egyesület

Részletesebben

Egyesület Alapszabálya

Egyesület Alapszabálya Egyesület Alapszabálya Harmadik számú módosítás A Ford Klub Magyarország Egyesület alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyesület neve: Ford Klub

Részletesebben

ESZME Európai Szülők Magyarországi Egyesülete. Alapszabálya

ESZME Európai Szülők Magyarországi Egyesülete. Alapszabálya ESZME Európai Szülők Magyarországi Egyesülete Alapszabálya Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság

Részletesebben

NEVELÉS- ÉS OKTATÁSKUTATÓK SZÖVETSÉGE

NEVELÉS- ÉS OKTATÁSKUTATÓK SZÖVETSÉGE NEVELÉS- ÉS OKTATÁSKUTATÓK SZÖVETSÉGE HUNGARIAN EDUCATIONAL RESEARCH ASSOCIATION (HERA) * ALAPSZABÁLY BUDAPEST, 2010 EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény

Részletesebben

A Túrabotos Természetjáró Klub ALAPSZABÁLYA

A Túrabotos Természetjáró Klub ALAPSZABÁLYA A Túrabotos Természetjáró Klub ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Túrabotos Természetjáró Klub 2.Rövidítése: TTK 3.Az egyesület székhelye: 9400 Sopron, Halász utca 39. 4.Működési

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE Tel : 49/411-346; 500-169 Fax : 0649/500-170 Adószám:18417803-1-05 Bank Sz.:55100162-12001462 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2010. március 27-én Mezőkövesden, az Ipartestületek

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben