Európai Térségtervezés. Prof. Guy Turchany

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Európai Térségtervezés. Prof. Guy Turchany"

Átírás

1 EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA Európai Térségtervezés 1

2 Területfejlesztési alapfogalmak, dióhéjban. Földrajzi fogalmak a földrajz egyszerre természet- és társadalomtudomány. Tárgya egy új tértípus a társadalmi-gazdasági tér vizsgálata, és annak kölcsönhatása a természeti szférával. társadalomföldrajz: a földrajztudományt a társadalom oldaláról közelíti természetföldrajz: a természeti oldalról megközelítve foglalkozik regionális-földrajz: társadalmi-gazdasági tér fejlődése során elkülönült egységek oldaláról közelíti A földrajzi tér a területfejlesztésben A természeti tér, és az ebben megjelenő ember. társadalmi tér, gazdasági tér. kialakulása: 1 mezőgazdasági és iparosodási szakasz: a természeti tértől függött az ember. Kiegyensúlyozott. Az iparosodás előtti időszak. 2 ipari szakasz: kialakul az új tértípus. Az iparosodás kora 3 szolgáltatási szakasz: az új tértípus totálissá válik szerkezeti ágazata: háromszög-modell. A társadalmi-, gazdasági-, földrajzi-, infrastrukturális szférák egymásra hatnak. területi felosztása: fejlett és fejletlen csoportokba tömörülnek. Kialakulnak a centrumok és perifériák. 2

3 Népesség népességszám alakulása népesedés képlete: N=(SZ-H)+(Vb-Vk) születési arányszám: = SZ-H természetes szaporodás és vándorlási különbözet népesedéspolitika: direkt módszer: közvetlen beavatkozás, pl.: abortusz tiltása indirekt módszer: közvetett beavatkozás, pl.: szociális intézkedések Függ : vallástól, gazdasági helyzettől, iskolázottságtól, nemek arányától élve születési arány a népesség általános tápláltsági és egészségi állapotától termékenységi mutató : éves nőkre jutó élve születések száma népesedési átmenet : egy stabil állapotból egy másik stabil állapotba megy át. Társadalmi átalakulás. első szakasz: mezőgazdasági és iparosodási társadalomban történik. Magas születés, magas halálozás. második szakasz: ipari társadalom korai szakasza. Magasan marad a születés, a halálozás jelentősen csökken. Eredménye: népességrobbanás. harmadik szakasz: ipari társadalom késői szakasza. Folytatódik a halálozási szint csökkenése, de elkezd csökkenni a születések száma is. negyedik szakasz: szolgáltatási társadalom. Mind a kettő alacsony szinten állandósul, és helyre áll a kezdeti népszaporodás szintje. 3

4 A Népesség megoszlása nemek közti megoszlás : általában a megoszlás összességében 50-50%-os. A fejlődő országokat férfitöbblet, míg a fejlett országokat nőtöbblet jellemzi. kor szerinti megoszlás : korfák alapján megállapíthatók. Csoportok: 0-15 gyermekkorúak aktív korosztály à 39ig fiatal, 40től időseb 65 fölött öregkorúak Ezek alapján lehet növekvő-, állandó-, fogyó népesség és szintén maghatározható annak földrajzi eloszlása: A népesség és a migráció népesség térbeli eloszlása : a Föld népessége 7 milliárd fő, a népsűrűség a természeti tényezőktől függ pl.: víz, növény és állatvilág, levegő, éghajlat. A négy főbb régió ahol a népesség koncentrálódik Kelet-Ázsia Dél-Ázsia Európa Észak-Amerika Migráció: népvándorlás emigráció : bevándorlás, immigráció : bevándorlás 4

5 időtartam szerint : Állandó, ideiglenes, /periodikus-ingázás, ha rendszeresen történik(napi, heti, havi, évi) /nem periodikus ok szerint : kényszer (elhurcolás, menekülés, üldözés), gazdasági, tanulási lehetőség távolság szerint : interkontinentális, nemzetközi A migráció gyakran egyirányú a fejletlen és fejlett térségek között. Az urbanizációs folyamat többeközött ennek köszönhető. A kultúra Néhány fontos alaptétel A kultúra : emberen belüli rend, amely ellenáll a homo sapiens belső rendezetlenségének, entrópiájának. A kultúra tartalma ezért elsősorban információk, elvek, ismeretek, értékek, tradíciók, műveltség, vélemény és ezekhez hasonlók. A civilizáció az ember által alkotott eszközök koherens rendszere. A civilizáció tartalma ezért elsősorban gépek, szervezetek, úthálózatok, gazdaság, média, politikai berendezkedések stb. és ezek összekapcsolódása. A növekedés a kultúrák és civilizációk egyes összetevőinek, elemeinek mennyiségi szaporodása. A növekedés tartalmilag ezért elsősorban az egyes ismeretek, értékek, gépek, utak stb. számának emelkedése. A fejlődés a kultúrák és a civilizációk átstrukturálása bizonyos értékek és érdekek nyomására. A fejlődés ezért tartalmilag elsősorban a felfogások, a tradíciók, a szervezetek, a politikai rendszerek stb. belső átalakulása. 5

6 a földrajzi kultúra alapfogalmai kulturális földrajz : az emberi kultúra földrajzi, természeti környezetre gyakorolt hatásaival foglalkozik. kulturális jellemvonás : a kultúrát felépítő egységek. kultúraterjedés expanziós: egyik populációról a másikra terjed. hierarchikus: az eredeti kultúrát birtokló adja tovább a vele azonos szinten levő csoportoknak. járványszerű: határokat és hierarchia szintet nem ismerve terjed tovább. szelektív(stimulációs): csak a kultúra bizonyos elemei terjednek tovább. távolságidő gyengülés : a centrumtól távolodva a kultúra hatása gyengül, időt vesz igénybe, míg a távolabbi területekre elér. Kultúrtáj mesterséges közeg, melyet az ember alakít ki. kultúra alrendszerei civilizáció vagyis technológiai alrendszer társadalmi alrendszer ideológiai alrendszer kultúr-régió, olyan területi egység, amelynek társadalma valamely kulturális ismérv alapján összetartozik. 6

7 funkcionális kultúrrégió, jellemzője a heterogenitás. Inkább társadalmi, gazdasági, politikai funkció mentén szerveződtek. felfogásbeli kultúrrégió, csak az emberek felfogásában élő régió. Nehezen definiálható. Kultúr-területek, kiindulópontjai: társadalmi magatartásforma, vallás, nyelv, urbanizációs szint. A vallásföldrajz fogalma: fogalma a Föld népességének vallás szerinti megoszlásával, vallási hovatartozásával, továbbá a természeti-társadalmi jelenségek és a vallások kölcsönös kapcsolataival, térségi problémáival foglalkozik. vallások fejlettségi fokozatai primitív vallási hiedelmek, törzsi vallások, kultuszok, új vallások, fejlett vallások(történelmi vallások): államalkotó népek kultúrvallásai, erkölcsi felfogások jellemzik, magasabb műveltség. Pl.: egyiptomi, görög-római, germán, világvallások: követőik a világ vallásának jelentős részét teszik ki. szemita eredetű: lineáris időrendű, kinyilatkoztatás elvű, pl.: zsidóság, kereszténység, iszlám indiai eredetű: ciklikus világszemlélet, misztikus egységre törekszik, hinduizmus, buddhizmus, dzsainizmus, szikh, Zoroasztrizmus távol keleti eredetű: filozófiai rendszer inkább, bölcsesség elvű, konfucianizmus, taoizmus, univerzalizmus, sinto. 7

8 Etnikai megosztottság alapfogalmai: alapfogalmai etnikai földrajz, a földrajzon belül a népesség-, politikai-, történeti földrajzzal szorosan együtt működő rész diszciplína etnikai hovatartozás : az a mód, ahogy az egyének személyes identitásukat kifejezik. Az a társadalmi rétegződés, amely során leszármazás vagy kulturális jellemzőkön alapul a csoportképződés rassz: Az egységes emberi fajon belül kialakult, jellegzetes, öröklődő, genetikai tulajdonságokkal jellemezhető embercsoport etnikum(nép): emberek történelmileg kialakult együttese. Közös kulturális vonásokkal rendelkeznek, tudatában vannak egységüknek. etnikai kisebbség: nem rendelkezik anyaországgal, néprajzi csoport: rendelkeznek azonos kulturális jegyekkel, de nincs etnikai, nemzeti összetartozás. Pl.: székelyek, szászok etnikai terület: az a terület, ahol az adott etnikum a többséget képviseli etnikai határ: különböző etnikai területek találkozása A település fogalmak: fogalmak Település : társadalmi-gazdasági tér sűrűsödési góca. Egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége. Hajlék : lakófunkciót testesít meg. A természet jelenségeitől itt tudunk elhatárolódni, a családi élet színtere. 8

9 alapvető településtípusok: magányos település: egyetlen hajlék önálló gazdasági egységként működik (tanya). csoportos település: két fajtája lehet attól függően, hogy milyen sokoldalú és magas szintű funkciókkal rendelkezik. falu: a funkciók viszonylag kisszámúak és alacsony hierarchia szintűek. város: a funkciók bonyolultabbak, nagyobb számúak, és hierarchia szintjük is magasabb. A települések funkcionális tagozódása Agrárvárosok, viszonylag kis települések, fő funkciója az agrártermelés. Piaci jelleggel is rendelkezik. Iparvárosok : Az iparosodási fázisban kialakuló városok. Ágazati beosztásától függően több alfaja is van. Kereskedelmi városok, a kereskedelmi funkció, vagy annak valamely ágazata dominál a többi felett. Kikötővárosok : tengeri és folyami kikötök szerint csoportosíthatók. Átkelőhelyek, folyókkal összefüggésben alakultak ki. Közigazgatási központok, az államszervezet kialakulásával és belső tagozódásával jönnek létre. Zarándokhelyek, vallási központok, vonzza a zarándoktömeget de szezonális. Turisztikai és fürdővárosok : általában a szezonálisság jellemzi őket. 9

10 Egyetemvárosok, Jellemzője, hogy korösszetételük juvenilis, így a funkciók is ennek a korosztálynak a kiszolgálására jönnek létre. A mai társadalmakban politikai, mind gazdasági jelentőségük egyre nagyobb. Konferenciavárosok, hazai és nemzetközi konferenciák megszervezésére van megfelelő infrastruktúrájuk. Nemzetközi szervezetek központjai, nemzetközi jelentőséggel bírnak, de nem világvárosok. Ezeket a típusok nem mindig elválaszthatóak, mi több legtöbbször több kombinációjukkal találkozunk. Urbanizációs ciklus I. Szakasz : Az ipari forradalomhoz kapcsolható, jellemzője a városrobbanás. A Időben a XVIII. század végétől századunk 30-as éveiig tartott. II. Szakasz : Az urbanizáció szakasza. A népesség térbeli elhelyezkedésének dekoncentrációja jellemzi. A nagyvárosok helyett a betelepülés a városok melletti kistelepülésekbe irányul. Ez a szakasz a 60-as évekig tartott. III. Szakasz : területfejlesztés szakasza. A hetvenes évektől figyelhető meg a jelenség. A foglalkoztatottak nagy része már nem a termelő ágazatokban van, hanem a szolgáltatásokban talál munkát. A falusi térségek szerepe megnő az oda kitelepülő lakosság hatására, az ingázás egyre nagyobb távú. A városi térségek leértékelődnek. A városok körüli elővárosi gyűrű azonban tovább bővül. IV. Szakasz : Posztmodern urbanizációnak szakasza. Ez egy jövőbe menő következtetés, még nem észlelhető sehol. A csúcstechnológiák széleskörű, általános elterjedésére alapul. Feltételezik, hogy egységes civilizációs szintű településrendszer alakulhat ki, így számolhatunk újabb központok megjelenésével. 10

11 Települési morfológia Alapfogalmak : A településmorfológia a települések alaktanával foglalkozik, és három megközelítésben vizsgálja azt. hajlékok morfológiai leírása, annak funkcionális átalakulása, elterjedése a településen település-alaprajz kérdéseit vizsgálja, a funkcionális változásokra és azoknak hatására mutat rá az alaprajz változásának segítségével azt vizsgálja, hogy milyen hajlékok épülnek a város mely területén, ezekben milyen a lakók anyagi helyzete a beépítés típusai: Sakktábla alapú 11

12 Kulturális örökség Az Európai Közösségi Szerződés 151. cikke értelmében a Közösségnek úgy kell segítenie a tagállamok kultúráinak virágzását, hogy közben tiszteletben tartja a nemzeti és regionális különbségeket, és előtérbe helyezi a közös kulturális örökséget. Mit nevezünk örökségnek? Örökség mindaz, amit a múlt örökül hagyott a jelenkornak, beleértve a kultúra részterületeit is: nyelvet és szokásokat, népművészetet, zenei és művészeti tradíciókat, néptáncokat, helyi termékeket, helyi ételspecialitásokat, helyi kézművesipart és kereskedelmet, építési és tájrendezési tradíciókat, valamint az idők folyamán felhalmozódott szaktudást. Az épített örökség a folyamatosság, az állandóság maga a biztonság, hatósági állásfoglalástól függetlenül. Szép vagy védelemre méltó történeti települési környezet. Az olvasható rend, amiben el tudunk igazodni, a múlt hangulatát, levegőjét sugárzó, nyugodt harmónia megtestesülése. Települési örökség : Az épített környezet történeti települési értékeinek összessége - elsősorban nem az egyes objektumok, hanem azok térbeli összefüggései, térbeli rendje és az ezekben megnyilvánuló településkép, valamint a település kialakulásában szerepet játszó történeti, emberi és gazdasági (humánökológiai) összefüggések tárgyiasult értékei -, a településközi tér és település hagyományos kapcsolata, településszerkezet, telkek, telekrendszerek, utcavonalak és településkép történeti értékrendszere. Az érték- és érdekvédelmi terv következő lépése egy megvalósíthatósági tanulmány és konkrét intézkedési terv készítése lesz. Műemlék : amit hivatalosan műemlékké nyilvánítottak. 12

13 Világgazdaság történelmi háttér. I. szakasz: földrajzi felfedezések és gyarmatosítás merkantil kapitalizmus a tőkés viszonyok elsőként a kereskedelemben jelennek meg, melynek előképei az antikvitásban és a középkorban találhatóak meg. cél a profit maximalizálása a felfedezések hatására a mediterrán területekről a hangsúly áthelyeződött az atlanti partvidékre, elkezdődik az Európán kívüli és belüli kereskedelem összekapcsolódása tőkés alapokon és a világpiacok kialakulása II. szakasz: A merkantilista kereskedelem lehetővé tette a feudális agrár viszonyok felbomlását : Európa népessége ugrásszerűen megnő. Megindult a földesúri birtokok modernizálása cél a termelés maximalizálása eredeti tőkefelhalmozás Polgári társadalmak kialakulása Kelet- és Nyugat-Európa közötti munkamegosztás. A centrum-periféria viszonyt főként a hatalmi és politikai érdek határozta meg, és nem a gazdaság Európából iparcikkek áramlanak Afrikába a rabszolgákért, és Amerikába aranyért és ezüstért. 13

14 III. szakasz Ipari kapitalizmus ( ) céh - manufaktúra - gyáripar Az ipari forradalom tényezői : a textilipar - energiatermelés - közlekedés - nehézipar - kereskedelem - demográfia és a városok forradalma Egypólusú világrendszer, ahol a végén Nyuga-Európa tölti be a vezető szerepet IV. szakasz: A világgazdaság a XXI. századig monopolkapitalizmus, imperializmus, tőkekivitel tőkekoncentráció, monopolkapitalizmus à létrejönnek azok a monopolok, amelyek egy-egy területet befolyásolnak gyarmatosítás új modellje nincs klasszikus gyarmatosítás, csak koncessziók. Olyan országokat akarnak, ahol sokan élnek és fejletlenebb a gazdaság, így nagy felvevőpiachoz jutnak. már nem tökéletes verseny van jelen a gazdaságban centrumtérségek kiterjedése, pl.: Franciaország, Hollandia, Belgium, OsztrákMagyar Monarchia, USA, Japán többpólusú világgazdaság tőkekivitel A monopolkapitalizmus elkezd befektetni a volt gyarmatokon, így néhány terület részt vesz a világgazdasági hálózatban, de nem a legmagasabb színvonalon és erős belső piac és tőke hiányában függő marad a monopolisztikus központoktól. Más régiók teljesen leszakadnak és örök nyomorba kényszerül sokszor kolosszális természeti forrásai ellenére, vagy talán éppen azért? 14

15 A világgazdaság a XXI. században a volt gyarmatok önállóvá, politikailag szuverén államokká váltak de a függőség még mindig meg van a nemzetközi gazdasági kapcsolatok által a centrumot Észak-Amerika, Európai Unió, Kína, Japán adja a centrum országokban egy információs társadalom épült ki a centrum országok a profit maximalizálása érdekében a perifériákra helyeznek ki egyes részfolyamatokat a centrum-periféria viszony újratermelődik, a függőség kölcsönössé válik fejlődő országok egy része a beáramló tőkével és új piaci és technikai ismeretekkel felgyorsíthatják gazdaságukat A természeti erőforrások igénybevétele, lassan a kimerülésig fokozódik Mezőgazdaság. A mezőgazdaság területi szerkezetét meghatározó természeti tényezők : Domborzat: Domborzat a művelhető terület nagyságát és a földhasznosítás lehetőségeit szabja meg. A nagyobb leejtőket a szőlők is elviselik, és a napsugárzás beesési szöge. A földművelés magassági határa a hideg határ. Éghajlat : az éghajlat meghatározza a termesztés ciklikusságát, a termeszthető növények fajtáját. Az éghajlatban a csapadék és a hőmérséklet a legnagyobb befolyásoló tényező. Talaj : a legfontosabb természeti tényező, amely semmi mással nem pótolható. A természetes növényzet kihat a termőföld minőségére is. A emberi beavatkozással fokozni lehet a talaj termelőképességét, de a veszélyeket nem mindig ismerjük fel. 15

16 Az európai regionális és kohéziós politikának alakulása, jelene és jövője Az Európai térségre vonatkozó tervezés alakulása 1968 és 2003 között A területfejlesztés feladata az, hogy a területi adottságok, a lehetőségek és a térelemek közötti kölcsönkapcsolatok törvényszerűségeinek feltárása és hasznosítása révén kedvező feltételeket teremtsen a társadalmi alapfunkció gyakorlásához. A területfejlesztés hosszú távú céljai a következők: munkalehetőségek teremtése, a munkanélküliség csökkentése, a túlnépesedett városközpontokra nehezedő demográfiai nyomás csökkentése, a nemzeti erőforrások hatékony hasznosítása, a régiók közti fejlettségi különbségek mérséklése, a regionális kultúrák és identitás megőrzése, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek lakta területekre. a népesség és a környezet egyensúlyának a megőrzése, illetve helyreállítása. Ezek megvalósításához eszközökre van szükség. A területfejlesztés eszköztára sokfajta elemet tartalmaz, alkalmazásuk a gazdaságpolitikai irányzatoknak megfelelően országonként és a területi fejlődési problémák milyensége szerint régiónként változatos lehet. A regionális fejlesztési célok megvalósítása általában az alábbi eszközökkel történhet: pénzügyi ösztönzők (tőkejuttatások, költségvetési támogatás, kedvezményes hitelkonstrukciók, kamatkedvezmények, adókedvezmények, gyorsított értékcsökkenési leírás, munkaerő-mobilitási és átképzési támogatások), 16

17 központi szabályozás (területileg körülhatárolt fejlesztési korlátozás, tevékenységek visszafejlesztése, áttelepítése, területi tervezés és programozás, állami tulajdonú vállalatok alapítása, állami megrendelések preferálása, az állami intézményrendszer decentralizálása, növekedési pólusok, fejlesztési területek kijelölése), infrastrukturális beruházások (a gazdaságfejlesztés kedvező környezetének komplex alakítása: energetikai rendszer, vízellátás, közlekedési hálózat, ipari parkok, kutatási-fejlesztési kapacitás, szakemberképzés, pénzügyi- gazdaságipiaci szolgáltatások fejlesztése). A területfejlesztési feladatok végrehajtását, az általános célkitűzések regionális adottságoknak megfelelő részletes kifejtését, a fejlesztési eszközök kiválasztását és alkalmazását vertikálisan és horizontálisan tagolt intézményrendszer végzi. Az állami szerepvállalás fokozódásával, a területfejlesztési feladatok számának gyarapodásával, a fejlesztésbe bevont térségek méretének és körének változásával és az eszközök választékának bővülésével párhuzamosan differenciálódott a területfejlesztés szervezeti rendszere. Kezdetben a néhány kisebb térségre kiterjedő feladatokat valamely központi szervezet kiegészítő tevékenységként képes volt megszervezni. Az 50-es évtizedtől azonban már központi kormányzati szervek alapfeladatul kaptak regionális fejlesztési funkciókat, kiépültek a központi hatóságok dekoncentrált területi intézményei, egyre több feladatot vállaltak magukra a regionális és a helyi önkormányzatok, és pozíciókhoz jutottak a döntés-előkészítésben a területfejlesztés más szereplői (érdekképviseletek, a társadalmi mozgalmak, nemzetközi szervezetek) is. A 70-es évtized végén szinte valamennyi nyugat-európai országban új területfejlesztési politika bontakozott ki. Úgy is lehet mondani, hogy új regionális politikák körvonalai formálódtak. 17

18 DATAR 1963 Direction de l'aménagement du Territoire et á l'action Régionale Területfejlesztési és regionális akcióprogram igazgatósága. Helyzet felmérési alapadatok : Népesség Népességi változások Gazdasági erősség Kulturális jelentőég Kutatás - fejlesztés Városok nagysága és hatásköre Gazdasági kisugárzás J.-P- Vouga 18

19 Meghatározó térszerkezeti modellek Az 1960-as években Nyugat-Európában egy új, de egyenlőtlen gazdasági fejlődésnek köszönhetően jelentős térszerkezeti átalakulás ment végbe, amely megváltoztatta Nyugat-Európa hagyományos akciócentrumait, növekedési pólusait. Az 1980-as évek végén Franciaországban létrejött egy modellszerű térszerkezeti elmélet, amely az Európában zajló folyamatokat ábrázolta. A francia kormány tervezési intézete, a DATAR készített egy tanulmányt, amelyben Nyugat-Európa 165 db 200 ezer főnél népesebb városát vizsgálták. A DATAR munkáját igen nagy érdeklődés és kritika fogadta és rövid időn belül két alternatív modell is született ben az Ile de France régió regionális tanácsa megalkotta a kék csillag (2. ábra) modelljét, amely szerint Európa fő gravitációs központja a London- Párizs- Brüsszel vonaltól Berlin-Hamburg sávig, míg délen Zürichig húzódik. Erről a területről csápok indulnak ki DélNyugat, illetve Dél-Kelet irányban ben a DATAR-nak volt egy újabb munkája, amely a kék banán belső ívén egy új növekedési zónát jelölt ki, amelyet francia banánnak nevezett el. Németország is változtatni kívánt azon a helyzeten, hogy az északi területei döntő mértékben kimaradtak az Európai zónából. Ennek érdekében az 1990-es évek elején Hamburg központtal egy új potenciális növekedési térség kijelölésére került sor, amelyet egyes szerzők német púpnak neveznek A volt szocialista országok rendszerváltoztatása után Kelet-Közép-Európában is születtek térszerkezeti modellek. Az első jelentősebb 1992-ben alakult, amely tulajdonképpen geopolitikai és geo-ökonómiai tengelyeknek tekinthető. A térséggel foglalkozó modellek közül a legfontosabb a Közép-Európai bumeráng modell, amely magába foglalja a Közép-Európai országok teljes körét. Az 1990es évtized második felében a Közép-Európai bumeráng eredeti modelljében kisebb változtatást végrehajtottak, amelyek közül legjelentősebbnek egy újabb növekedési zóna kialakítása tekinthető, amely Szlovénia és Észak-Horvátország területét jelöli meg, így tulajdonképpen kapcsolatot teremt az egyik olasz 19 régióval.

20 1992 DATAR a kék banán modell 1991 az Ile de France régió regionális tanácsa kék csillag modellje. 20

21 Közép-Európai bumeráng modell 1992-ben alakult, geopolitikai és geo-ökonómiai tengelyeknek 21

22 A 1990-es évek közepén már arra is történtek kísérletek, hogy az egységes Európát is kifejező térszerkezeti modelleket, elméleteket dolgozzanak ki. Ennek jegyében született meg az úgynevezett vörös polip modell 1998-ban, amely azt próbálta felvázolni, hogy melyek lesznek Európában 2046-ban a leggyorsabban fejlődő térségek. 22

23 DATAR 2003-as felmérés főbb elemei A felmérés főbb elemei : 180, egyenként legalább 200 ezres nagyvárost az Európai Unió, illetve Svájc és Norvégia területén. A kutatók 15 különböző szempont alapján pontozták a településeket így számításba vették : lakosságszámukat, ennek alakulását, dinamikáját megközelíthetőségüket, a felmérés készítői megvizsgálták, hogy egy napon belül milyen könnyű egy oda-vissza utat megtenni az adott település és más európai nagyvárosok között, ezzel mérve a város megközelíthetőségét. Ezt a versenyt nagy előnnyel Párizs nyerte, Brüsszel, Európa "fővárosa" messze lemaradt tőle. kulturális kisugárzásukat, Gazdasági jelentőség, például azt, hogy hány nagy cég székhelye található területükön. A nagy cégek központjait illetően a kép egyértelmű: 40 százalékuk vagy Londonban, vagy Párizsban telepedett le (a brit főváros azért előnyben van), s messze lemaradva jön a harmadik helyen Amszterdam. A környezet állapota Európa-szerte több szempontból javult az elmúlt évtized folyamán, de a javulás nagy részét - úgy tűnik - kioltja a gazdasági növekedés, így a kormányoknak még jelentős lépéseket kell tenniük azért, hogy a gazdasági tevékenységek nyomán jelentkező környezetterhelést e tevékenységektől szétválasszák. A nem fenntartható gazdasági tevékenységek miatt Európa környezeti állapotának javulása veszélybe került. 23

24 Népesség 24

25 Népességi változások 1950 és 1990 között 25

26 Gazdasági jelentőség 26

27 Kulturális jelentőség 27

28 Kutatás - Fejlesztés 28

29 Városok nagysága és hatásköre 29

30 Gazdasági kisugárzás 30

31 ESPON European Spatial Planning Observation Network 2005 Az Európai régiók gazdasági összefüggései folytonosságai és szakadásai GDP/fő 31

32 Népesség és GDP áramlatok 32

33 Európai régiók gazdasági teljesítménye Általános besorolás : Alul teljesítenek Átlag alatti általános tendenciák Átlag Átlagon felüli általános tendenciák Kiváló teljesítmény 33

34 Európai régiók Gazdasági tendenciái Általános besorolás : Átlag feletti Átlag feletti általános tendenciák Átlag Átlag alatti általános tendenciák Átlag alatti 34

35 Európai régiók Elérhetősége Teljesítmény és hozzáférhetőségi mutatók : Alul teljesítők Átlag alatti Átlag Átlag feletti Kiválóan teljesítők 35

36 Európai régiók Híradástechnikai teljesítménye Elérhetőségi mutatók : Kiválóan teljesítők Átlag feletti Átlag Átlag alatti Alul teljesítők 36

37 Európai régiók Város - vidék tipológia Város-vidék besorolás népesség és területhasználat alapján : Magas szintű városi befolyás és humán erőforrás Magas szintű városi befolyás és közepes humán erőforrás Magas szintű városi befolyás és alacsony humán erőforrás Alacsony szintű városi befolyás és magas szintű humán erőforrás Alacsony szintű városi befolyás és közepes humán erőforrás Alacsony szintű városi befolyás és humán erőforrás 37

38 Népvándorlás és környezet Népesség növekedés Pozitív népvándorlási és születési mutatók Pozitív népvándorlási és negatív születési mutatók Negatív népvándorlási és pozitív születési mutatók Népesség csökkenés Negatív népvándorlási és pozitív születési mutatók Pozitív népvándorlási és negatív születési mutatók Negatív népvándorlási és negatív születési mutató 38

39 Potenciális több pólusú Európa kép. Lakosok száma a potenciális több központú integrációk területeken : 39

40 Fenntartható területfejlesztés alapkérdései. 40

41 Módszertani megközelítés 41

42 Az európai területfejlesztési politika főbb eszközei. A régiók bizottsága Az Európai Unió helyi és regionális önkormányzatokat képviselő politikai testülete. A régiók bizottsága mint tanács adó testület képviseli az európai régiók érdekeit és így az Európai Uniót közelebb kerülhet az állampolgáraihoz. A régiók bizottsága jelenleg 344 helyi, illetve regionális képviselőből áll. A 27 nemzeti delegáció mellett 4 politikai csoport alakult és 6 szakbizottság jött létre. A régiók bizottságának megalakulásának fontosabb lépései: 1992 Maastrichti szerződés: A régiók bizottságának létrejötte 1997 Amsterdami- szerződés: a régiók bizottságának helyzete megerősödik, bővül a kötelező konzultációs illetékességi köre és már az Európai Parlamentnek is kikérhetik a véleményét Nizzai- szerződés: Csak megválasztott vagy politikai felelősséggel tartozó képviselő lehet a régiók bizottságának a tagja A régiók bizottságának tagsága a 27-ek Európájában 317-ről 344 főre bővül A Lisszaboni szerződéssel : erősödik a régiók bizottságának intézményi pozíciója és politikai szerepe. A régiók bizottságában a régiók és városok képviselői megoszthatják egymással a sikeres és sikertelen tapasztalataikat, ezzel is elősegítve egymás regionális munkáját és javítva a döntéshozási folyamat minőségét. 42

43 döntéshozatali folyamatba, hiszen háromnegyede a döntéseknek ezen a szinten lesz végrehajtva. 2. az Európai Unió állampolgárait is bevonják, képviseleti alapon, ebbe a nagyon gyorsan előrehaladó folyamatba, és így az egész rendszer emberközpontúvá váljék, a különböző szinteken fennálló távolságok csökkenjenek. Ezen törekvéseket a szerződésekben is megalapozták miszerint az Európai Komissiónak ki kell kérni a véleményét az adott térség képviselőitől, ha a későbbi döntés közvetlen kihatással lehet az adott területre. A régiók bizottságának munkájának megszervezése a következő : évente 7 ülés plenáris ülések napirendjének előkészítése - a régiók bizottságának politikai programjának kialakítása - a szakbizottságok megbízása - a vélemények megírásával határozathozatal saját kezdeményezésű vélemény készítéséről A régiók bizottságának a szervezeti felépítése : 43

44 A régiók nemzeti szinten. Magyarország régiói Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az évi XCII. Törvény értelmében, ami az évi XXI. törvény módosítása. A régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon (NUTS) nyugvó támogatási rendszer miatt jött létre. Bár a kormány kidolgozott egy törvényjavaslatot a megyerendszer régiókkal való felváltására 2006-ban, ennek hiányzott a szükséges országgyűlési támogatottsága. 44

45 Régió neve Észak-Magyarország Terület Népsűrűség (km²) Népesség (fő/km²) Észak-Alföld Megyék Megyei jogú városok Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád Miskolc, Eger, Hajdú-Bihar, Debrecen, Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok, Nyíregyháza Salgótarján Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Közép-Magyarország Kecskemét, Békéscsaba, Szeged, Hódmezővásárhely 408 Pest, Budapest főváros Érd 99 Komárom-Esztergom, Fejér, Tatabánya, Székesfehérvár, Veszprém Dunaújváros, Veszprém 90 Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala Győr, Sopron,Szombathely, Zalaegerszeg,Nagykanizsa 70 Baranya, Somogy, Tolna Pécs, Kaposvár, Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Szekszárd Magyarország a következő eurorégiókhoz tartozik: Kárpátok eurorégió Nyugat-Pannónia eurorégió Duna-Dráva-Száva - Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) - Ister-Granum Eurorégió. 45

46 Az Európai Unió térségfejlesztési politikája. Főbb célok : A hátrányban lévő térségek fejlődésének támogatása A hátrányos helyzetűvé vált ipari térségek re konverziójának támogatása Az oktatás, nevelés elősegítése egy fenntartható területfejlesztés érdekében. FEPED Forum Consultatif Européen pour l Environnement et le Développement Durable. Európai Környezeti és Fenntarthatófejlődés Konzultációs Fóruma Főbb céljai és feladatai : Irányelvek a célok az összes politikában való integrálásáról, vízügyi keret irányelv, 6. környezetvédelmi keretprogram, integrált termékpolitika, társadalmi, környezeti és gazdasági indikátorok kidolgozása. Nyilvántartási lapok az elért eredményekről (uniós, nemzeti, regionális és helyi) Fenntartható Fejlődési Tanácsa (federációs struktúra), útmutatás a különböző szektoroknak : európai parlament, tagállamok tanáccsal való ellátása, felvilágosítás nemzeti közvetítők, (szakértelem, függetlenség, hírnév, nyitottság stb ) 46

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Területfejlesztés. Dr. h.c. Guy TURCHANY. Prof. Guy Turchany

Területfejlesztés. Dr. h.c. Guy TURCHANY. Prof. Guy Turchany Dr. h.c. Guy TURCHANY Prof. of Town and country planning, Environmental management and Sustainable Development. Member of the Executive Committee of the International University of Sustainable Development

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

I. Az Unió rövid története

I. Az Unió rövid története I. Az Unió rövid története Francia-német rivalizálás Háborúk a nehézipari dominanciáért Marshall-segély és KGST: megosztott Európa 1950: Schumann-Monet terv a francia-német kiegyezésre 1951: ESzAK és intézményei

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Területfejlesztés. Club of Sustainable Development

Területfejlesztés. Club of Sustainable Development Guy TURCHANY Prof. of Town and country planning, Environmental management and Sustainable Development. Member of the Executive Committee of the International University of Sustainable Development UIDD.

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben