Milyen EU-ba érkezünk? Az Európai Unió Nizza után és újabb reformok elõtt

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Milyen EU-ba érkezünk? Az Európai Unió Nizza után és újabb reformok elõtt"

Átírás

1 Milyen EU-ba érkezünk? Az Európai Unió Nizza után és újabb reformok elõtt Bevezetés 2 Út Nizzáig 3 A nizzai csomag 7 A közös értékek védelmében 26 Átmenet Nizza és az újabb reformok között: együtt a Konventben 28 Milyen EU-ba érkezünk? 31 Szerzõ: Pete Nándor Kiadó: a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Készítette: KüM Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság Felelõs kiadó: dr. Gottfried Péter

2 Bevezetés Az Európai Unió nem egyszerûen egy újabb nemzetközi szervezet, amely- nek hamarosan a tervek szerint május elsejétõl - Magyarország is a tagja lesz, mint történt ez korábban az OECD, az EBESZ vagy akár a NATO esetében. Az EU valahogy egyre inkább úgy viselkedik, a mûködését megha- tározó szabályok folytán úgy funkcionál, mint egy ország, amelynek alapító dokumentumai sok esetben közel olyan hatással lesznek jogi, gazdasági és sok szempontból politikai életünkre is,, mint mondjuk a saját alkotmányunk. Még akkor is,, ha az EU-alapszerzõdéseket mai formájukban egyelõre - joggal - nem tekintik EU-alkotmánynak. Fokozottan igaz ez arra a két szerzõdésre, melyet az EU állam- és kormányfõi 2000 decemberében Nizzában hagytak jóvá, illetve amelynek kimunkálása most zajlik, és véglegesítése a taggá válásunk idején várható. A Nizzai Szerzõdést még nélkülünk kötötték de a miénk is lesz. A soron következõ hasonló megállapodás kialkudásában pedig kezdettõl fogva mi is részt veszünk. Mivel azonban ennek magvait is voltaképpen már Nizzában vetették el, elkerülhetetlen, hogy ez utóbbival is mielõbb megismerkedjünk. Fõként, mert Nizzában az EU több mint négy évtizeddel ezelõtti létrejötte óta sok vonatkozásban elõször módosítottak érdemben a tagállamok közötti hatalmi, érdekérvényesítési viszonyokon. Olyan új adottságokat teremtve, amelyek belépésünk pillanatától tagországbeli helyzetünket is meghatározzák majd. 2 / 3 Milyen EU-ba érkezünk?

3 Út Nizzáig Az EU története voltaképpen problémák megoldásának története. Min- denképpen igaz ez arra a három, Nizzát megelõzõ és egyúttal magához Nizzához elvezetõ szerzõdésre, amelyek 1986 óta az alapszerzõdések meg- határozó mértékû módosításaira vállalkoztak. Az 1986-os Egységes Európai Okmány (Single Act) az EU-integráció addigra általánossá vált kifulladására, a híressé vált euro-szklerózisra és általában is az unión belüli gazdasági folyamatok lanyhulására kívánt recepttel szolgálni. A belsõ vámhatárok eltörlése és a külsõ vámhatárok egységesítése után egyszerre tûnt logikusnak és a holtpontról való kimozdulás érdekében kívánatosnak az árumozgásban a fizikai országhatárok elmozdítása is, vele együtt kilátásba helyezve a szolgáltatások szabadságának teljes körû belsõ EU-határtalanságát. Az január 1-jétõl hatályba lépett Egységes Piac megteremtésének elhatározása ugyanakkor a startlövést jelentette az EU elmúlt másfél évtizedes történetét végigkísérõ szüntelen reformok és megújulások sorához. Az Egységes Piac elõkészületeinek még csak a félidejéhez sikerült eljutni, amikor 1989-ben a Keletés Közép-Európában végbement földcsuszamlásszerû politikai változások sürgetõvé tették a még radikálisabb léptékû elõre gondolkodást. A kelet-európai rendszerváltozások visszafordíthatatlanná tétele és az új demokráciák konszolidálása a teljes Nyugat elemi érdekének számított, ami egyszerre vetette fel a keleti oldal segítésének és a belsõ kohézió elmélyítésének az igényét és szükségét. A mindebbõl 1991-re kinõtt (és 1993 novemberében életbe lépett) Maastrichti Szerzõdés már a közös pénz megteremtését tûzte ki célul (monetáris unió), miközben azzal is számot vetett, hogy a határok belsõ fellazulása elkerülhetetlenné teszi a bel- és igazságügyi együttmûködést befelé, s hogy a közös gazdasági érdekek miatti hatékonyabb érdekérvényesítés még egyértelmûbb, közösen formált külpolitikát követel meg kifelé (politikai unió). A kilencvenes évek közepére aztán már ez sem volt többé elég. A kelet-európai átrendezõdés a vártnál gyorsabban és szélesebb körben zajlott le, és a keleti új partnerek azonnali igényét a leendõ EU-tagságra nem lehetett sokáig vitatni: már 1993 júniusában a koppenhágai EU-csúcs határozata elismerte sõt, saját célként is kodifikálta ennek létjogosultságát. Egy újabb bõvítési hullám kilátása azonban még erõteljesebben ráirányította a figyelmet az idõközben tizenöt tagú-

4 ra nõtt unió mûködésének a növekvõ nehézségeire. Újabb reform vált szükségessé arra hivatkozva, hogy ami már tizenöt országgal sem igazán funkcionál, az további tagállamok bevonásával jelen formájában végképp ellehetetlenülne. Hamarosan tehát, az alig életbe lépett Egységes Piaccal és a Maastrichti Szerzõdéssel a háttérben, megint reformkonferencia vette kezdetét, elvezetve az évi Amszterdami Szerzõdéshez. Amszterdamban azonban az EU állam- és kormányfõi csak fél munkát végeztek. Okulva a Maastrichti Szerzõdés addigra már jól látható elégtelenségeibõl, valamelyest javították a bel- és igazságügyi együttmûködés, valamint a közös kül- és biztonságpolitika formálásának feltételeit (az elõbbinél középtávon és egyes területeken még a vétójog feladását is kilátásba helyezve). Ám a majdani bõvítés nyomán leginkább húsba vágónak számító lépések megtételétõl még visszariadtak: a szavazati arányok módosítását, egy megnövelt létszámú Európai Bizottság összetételének a kérdését, vagy az egyhangú döntéshozás radikálisabb visszaszorítását egyelõre elnapolták. Ezek megoldására kellett összegyûlni 2000 decemberében Nizzában. A kulcs: a bõvítés Nizzában, a reformkonferencia végjátékában senki nem beszélt a bõvítésrõl. Mi több, ha újságírók azt firtatták, hogy a résztvevõk közül ugyan ki képviseli a majdani tagok érdekeit, nem volt ritka az ingerült elzárkózás, mondván, hogy ott most a mai tagállamok egymás közötti viszonya a fõ tét. Ennek ellenére mindenki tudta, hogy ha az éjszakákba nyúló vitáknak nem is volt közvetlen tárgya a kilátásba helyezett újabb tagfelvétel ám az oka éppen ez utóbbi volt. Ha az EU-nak továbbra is hat tagja lenne, semmi szükség nem lett volna a mostani alkudozásra. És megfordítva: ha a közeli jövõben nem kelet-európai exszocialista országok, hanem a még kívül lévõ jómódú EFTA-államok mint Svájc Norvégia vagy akár Liechtenstein csatlakoznának, akkor sem lehetett volna tovább halogatni az újabb reformok kihordását. Az EU mára túlnõtte azokat a kereteket, amelyek között alapító atyái eredetileg létrehozták. A taglétszám várható bõvülése, és különösen az elsöprõ többségében kis népességû országok csatlakozása, minimum három területen is alapvetõ változtatásokat tettek megkerülhetetlenné. 4 / 5 Milyen EU-ba érkezünk?

5 Szavazati súlyok Az Európai Unióban, miként a hajdani Európai Közösségekben, a gyérebben lakott tagállamokat megilletõ szavazati súlyok szándékoltan nem teljesen népességarányosak. A kis tagállamoknak aránytalanul sok, nagyobb EU-tagoknak aránytalanul kevesebb szavazatuk van. Hat-nyolc újabb kis lélekszámú ország csatlakozása a mai feltételek mellett felvetette volna annak lehetõségét, hogy esetenként olyan szavazatszám szerinti többségek alakuljanak ki, amelyek mögött nincs, vagy alig van tényleges népességi többség is. Európai Bizottság Az EU brüsszeli testülete pontosabban annak politikai szintû vezetése már jelenleg is húsz tagot számlál (minden tagállam minimum egy fõvel, az öt nagyobb kettõvel van jelen). Hatékonysága sokak szerint jelenleg is számos esetben kétséges, és valószínûsíthetõ, hogy nem mind a húsz EU-biztos végez egyenlõ súlyú, jelentõségû munkát. Egész egyszerûen azért, mert nincs húszféle ilyen feladat. Huszonöt-harminc fõs Bizottság esetében ez a gond elõreláthatóan meghatványozódna, nem is beszélve arról, hogy egy ilyen létszámú testületben már az operatív munka, a konstruktív vita és a döntéshozás is egyre nehézkesebbé válna.

6 Vétójog Jóllehet, az EU-szintû döntéshozásban a tagországokat megilletõ vétójog az egyhangú döntéshozás elve mára már jelentõsen visszaszorult, de érthetõ módon éppen a leginkább húsba vágó kérdések esetében továbbra is érvényben van. Konszenzust kihordani már tizenöt tagállam mellett sem könnyû, nem egy esetben lehetetlen. Nem nehéz belátni, hogy húsz-huszonöt tag mellett a döntéshozási ellehetetlenülés esélye drámaian megnövekedne, vagy legalábbis a folyamat mérhetetlenül lelassulna, illetve minden kezdeményezés könnyen a súlytalanság szintjéig felhígulna. És végül, bár eredetileg az amszterdami maradékok között nem szerepelt, de sokak szerint éppen a kérdés nem igazán bölcs amszterdami rendezése tette szükségessé egy negyedik problémakör nizzai napirendre tûzését: az úgynevezett szorosabb együttmûködés kérdését. Az 1997-es csúcs idején még leginkább rugalmasság (avagy flexibilitás ) néven emlegetett eljárásmód elviekben nem kevesebbet tenne intézményesítetten lehetõvé, mint hogy az ezt óhajtó tagállamok a többiektõl elszakadva mint egy elõreszaladva valamely konkrét területen az integráció egy fokozottabb formáját valósítsák meg egymás között. A téma felvételét a nizzai csomagba szintén elsõsorban a leendõ bõvítés, egy tagot számláló EU-jövõképe segítette elõ, kivédendõ azt, hogy egy ilyen nagy létszámú közösség egésze mindig mindenben a relatíve legkevésbé felkészült tag képességéhez és hajlandóságához legyen kénytelen igazítani haladásának tempóját. Amint látszik, valóban, egyik témakör sem közvetlenül a bõvítésrõl szól, miként nincs is semmilyen közvetett vagy közvetlen kihatásuk a tagfelvételi tárgyalásokra vagy a bõvítési folyamat egészére. Ám mindegyik kérdés rendezése pontosan azért vált sürgetõvé, mert egy kibõvített Unióban ugyanezek a problémák éppen a nagyobb taglétszám miatt drámai méreteket ölthettek volna. Megoldásuk elkerülhetetlen lett. 6 / 7 Milyen EU-ba érkezünk?

7 A nizzai csomag Átfogó reformkonferenciák három fõbb vonatkozásban avatkozhatnak be mélyebben is az EU intézményi, döntéshozási rendszerébe. Módosíthatnak az EU és az egyes tagállamok közötti hatáskörökön, növelve a megosztott szuverenitás kosarába tartozó témák körét (az érintett tagországok számára ilyen következményekkel is jár a közös pénzben való részvétel, jelentõs ha- tásköröket engedve át az Európai Központi Banknak). Módosíthatnak az EU intézményrendszeren belüli döntéshozási jogosítványok elosztásán is (pl. az Európai Bizottság, az EU Tanács és az Európai Parlament háromszögön belül növelve a Parlamentet megilletõ egyetértési és együttes döntéshozási jogokat). És végül: módosíthatnak az EU-ban részt vevõ tagállamok érdekérvé- nyesítési képességein, a mindezt behatároló játékszabályokon voltaképpen a tagországoknak az Unión belüli, egymás közötti súlyán, viszonyán. A korábbi reformok többsége az elsõ kettõre jelentett példát: inkább foglalkoztak az EU és a tagállamok, illetve az Unión belüli intézmények egymáshoz való viszonyával. A fennálló status quo harmadik típusú megbolygatása nem utolsósorban nehézkes és alapvetõ érdekeket érintõ jellege miatt ritka. A Nizzai Szerzõdés nagy része viszont fõként ez utóbbiakkal foglalkozik. Ami sokat elárul abból, hogy a jelenlegi tagok alapvetõen két dolgot tartottak kiemelten fontosnak 8 12 újabb ország befogadásának fényében. Az egyik a létszámnövekedéssel esetlegesen együtt járó döntéshozási ellehetetlenülés elkerülése volt. A másik, hogy a mai tagok egy majdani, országot számláló Unióban is minimum ugyanolyan érdekérvényesítési és befolyásolási képességgel akartak rendelkezni, mint amivel a mostani EU-tizenötök közösségén belül bírnak. Valójában a nagyobb tagállamok valamelyest még súlyuk növelésére is igényt tartottak. A Nizzai Szerzõdés sokak várakozásától elmaradt, ám képes volt sok igény ötvözésére is. Valóban növelte a nagyobb tagországok szavazati súlyát, miközben a kicsik még éppen meg tudták õrizni 50+1 százalékos szavazattöbbségüket. Ugyancsak ez utóbbiak számára fontos módon a szerzõdés hosszú idõre azt is szavatolta, hogy továbbra is minden tagállam legalább egy fõvel jelen lehet az Európai Bizottságban. Bár nem csökkentette számottevõen a vétójog jelenlegi alkalmazási körét, de a korábbiakhoz képest megkönnyítette az elõre sietni

8 akaró országok számára az intézményesített szorosabb együttmûködési formák alkalmazását is. Akadtak országokra lebontható sikerélmények is: Franciaország el tudta kerülni, hogy Németország a jövõben több szavazattal rendelkezzen nála, az utóbbi viszont sokak szerint legalább 4 plusz voksot érõ népességi féket tudott beépíttetni a döntéshozás mechanizmusába (lásd késõbb). A spanyolok mindenki másnál nagyobb arányban tudták növelni szavazataik számát, biztosítva, hogy csaknem annyi vokssal bírva, mint például Németország egyértelmûen a nagyok közé tartozzanak. A hollandoknak évtizedes törekvésük valósult meg, midõn 2005-tõl több szavazatuk lehet, mint a náluk 5 millióval kevesebb lakost számláló Belgiumnak. Ez utóbbi viszont azzal vigasztalódhatott, hogy valamelyest növelheti európai parlamenti helyei számát, és hamarosan minden EU-csúcsot Brüsszelben tartanak majd. A Szerzõdés további fontos, immár jövõbe mutató eredménye az a nyilatkozat, amelyet a szerzõdés mellékleteként fogadtak el. Legkésõbb 2004-re újabb reformkonferenciát helyez kilátásba, immár az EU átfogó jövõjét véve górcsõ alá. Jelezve, hogy Nizzában csak egy szakaszt zártak le, ám a reformok egészének további fontos felvonásai még csak ezután következnek. Azaz, mint látszik, a ma zajló Európai Konvent magvait formálisan is Nizzában vetették el (errõl bõvebben még késõbb). Szavazatszámlálás a Tanácsban A Nizzai Szerzõdés legtöbb vitát kiváltott része a tagországokra jutó szavazatok számának átszabása volt. A decemberi csúcsot megelõzõ hetekben megtörtént, hogy tíz különbözõ táblázat is közkézen forgott a szavazatmennyiségek lehetséges alakításáról. Ugyancsak ez volt az a téma, ami a nizzai csúcs legutolsó percéig a harmadik munkanapot követõ, hétfõ hajnali vitákig nyitva maradt. 8 / 9 Milyen EU-ba érkezünk?

9 Ami nem is csoda: utaltunk már rá, hogy voltaképpen a Római Szerzõdés 1957-es elfogadása óta nem nyúltak még ennyire mélyen a tagországok érdekérvényesítési képességének a szabályozásához. Említettük, hogy a közös piaci hatok a kezdetek kezdetén szándékosan döntöttek úgy, hogy a tagországokra jutó szavazatok száma részben eltérhet a népességi arányoktól. Az a megfontolás húzódott e mögött, hogy az EU (hajdani közös piac, illetve EK) egyszerre akar államok és népek közössége lenni, s így a befolyást tükrözõ szavazatmennyiségben e kettõnek vegyesen kell kifejezõdnie. Ha csak a népesség számítana, akkor a kis lélekszámú tagországoknak soha nem volna esélyük a közös ügyek érdemi befolyásolására. Ha viszont minden tagállam egyenlõ szavazattal bírna, akkor a demokratikus alapelvek sérülnének, lévén, hogy végletes esetben így a nagyságrendekkel kevesebb polgárt képviselõ kormányok rá tudnák kényszeríteni akaratukat a velük szemben álló népességi többségre. Ebbõl nõtt ki az a döntéshozási rendszer, amelyben a 400 ezer fõs Luxemburgnak úgy lett 2 szavazata, hogy a 60 majd az újraegyesítés után több mint 80 milliós Németországnak is csak 10 voks jutott (azaz a szavazati különbség csak ötszörös, szemben a kétszázszoros népességi réssel). Ugyancsak 10 szavazat járt Olaszországnak, Franciaországnak és Nagy-Britanniának, míg a 80-as években csatlakozott Spanyolország 8 voksot kapott (lásd táblázat). A nyilvánvaló aránytalanságot a döntéshozásnál használt minõsített többségi küszöbszint meghúzásával igyekeztek némileg korrigálni. Ennek nagysága kezdettõl fogva százalék körül mozgott, és elérése mindenkor feltételezte, hogy mögötte legalább a tagállamok fele áll. Az alapító hatok idején további szempontnak számított, hogy a három nagy (Franciaország, Németország és Olaszország) együttesen már rendelkezett a minõsített többséghez szükséges szavazatszámmal, másfelõl viszont önmagában egyetlen nagy ország sem tudott felmutatni blokkoló kisebbséghez szükséges erõt.

10 A tanácsbeli szavazati súlyok ma Országok Szavazatok Népesség (ezer fõ) Németország Nagy-Britannia Franciaország Olaszország Spanyolország Hollandia Görögország Belgium Portugália Svédország Ausztria Dánia Finnország Írország Luxemburg EU összesen EU összesen = 87 Szavazatok Szavazat Tagországi Népességi %-ban minimum (%) minimum (%) Minõsített többség 62 71, ,16 Blokkoló kisebbség 26 29, ,38 Forrás: Eurostat / 11 Milyen EU-ba érkezünk?

11 A kicsiknek adott aránytalanul sok, illetve a nagyok által eltûrt aránytalanul kevés szavazat ilyen játékszabályok mellett sokáig elfogadhatónak tûnt. Végül is a közös piac életre hívásakor még három nagyra jutott három kicsi, majd a kilencek EK-jában is csak 5:4 volt a kicsik és nagyok közötti arány. Az újabb tagfelvételek során azonban csak egyetlen nagyobb lélekszámú állam Spanyolország növelte az utóbbiak táborát, elvezetve oda, hogy az EU-tizenötök körében már 10:5 az állás a kicsik javára. A küszöbönálló bõvítés fényében ez az olló látszott drámaian tovább nyílni, kilátásba helyezve, hogy a majdani huszonhetek Uniójában már 21:6 lesz a kicsik-nagyok aránya (de még ha Romániát inkább már az utóbbiak közé számítjuk, akkor is 20:7). Mindez felvetette annak veszélyét, hogy a mai feltételek mellett az EU-huszonhétben a szavazatok minõsített többsége mögött már csak a népesség 50,20 százaléka állt volna. A jelenség voltaképpen nem új. Az 1957-es Római Szerzõdés idején még a népesség 67,81 százalékát fejezte ki a voksok minõsített többsége. A kilencek EK-jában hála az akkor csatlakozott Nagy-Britanniának ez a népességi minimum 70,49 százalékra nõtt, majd pedig azóta is folyamatosan csökkenõ: az EUtizeknél a népesség 70,13 százaléka, a tizenketteknél 63,21 százaléka, a mai tizenötöknél pedig már csak 58,16 százaléka jelenik meg a továbbra is 71 százalék körüli szavazatszámban. A brit kormány voltaképpen már a legutolsó bõvítés idején (1995) meghúzta a vészharangot, és sokáig úgy tûnt, hogy London csak akkor lesz hajlandó aláírni a finn, a svéd, az osztrák és az (akkor még esedékesnek tûnõ) norvég csatlakozási szerzõdéseket, ha elõbb módosítanak a szavazati arányokon. Végül azonban visszariadtak ettõl, és egy bonyolult kompromisszumos formulával a már akkor kilátásba helyezett majdani reformkonferencia hatáskörébe utalták a kérdés rendezését ( Ioannina-kompromisszum, 1994).

12 Az EU-27 tanácsbeli szavazati arányai a mai feltételek egyszerû kivetítése esetén Országok Szavazatok Népesség (ezer fõ) Németország Nagy-Britannia Franciaország Olaszország Spanyolország Lengyelország Románia Hollandia Görögország Csehország Belgium Magyarország Portugália Svédország Bulgária Ausztria Szlovákia Dánia Finnország Írország Litvánia Lettország Szlovénia Észtország Ciprus Luxemburg Málta EU összesen / 13 Milyen EU-ba érkezünk?

13 Országok Szavazatok Népesség Szavazatok Népesség (ezer fõ) (ezer fõ) Minõsített többség 96 71, ,20 Blokkoló kisebbség 39 29, ,50 Forrás: David Galloway: The Treaty of Nice and Beyond. Nizzára készülve éppen a szavazatok mögött álló népességi fedezet gyengülése miatt szinte mindenki egyetértett abban, hogy e téren nem halogatható tovább a mélyreható reform az újabb bõvítések elõtt. Emellett azonban különösen három tagállam rendelkezett nagyon határozott elképzeléssel, hogy mit szeretne elérni, és további három, hogy mit akar mindenáron kivédeni. Az EU-költségvetés oroszlánrészét fizetõ Németország kormánya már jó ideje jelezte, hogy a jövõben csak olyan döntéshozási folyamatnak hajlandó alávetnie magát, amelyben arányosabban tükrözõdik népességi súlya (több mint 20 millióval több lakos a sorban utána következõ tagországok bármelyikéhez képest). Hollandia azt szerette volna, hogy a Belgiummal szembeni 50 százalékos népességi többlete jelenjen meg a szavazatok számában is. Spanyolország pedig arra tartott igényt, hogy szavazatainak száma váljon egyenlõvé a másik négy EUnaggyal, azon az alapon, hogy az ország gazdasági-stratégiai-politikai súlya úgymond õt is az unió meghatározó hatalmává emelte (jóllehet, lakosainak száma mintegy 20 millióval elmarad a Németország nélküli hármakhoz képest is). A spanyol érvelést képezte az is, hogy 1986-os taggá válása idején választás elé állították: mivel lakosainak száma mintegy harmadával elmaradt a négy nagyhoz képest, nem tarthatott igényt a nekik kijáró két bizottsági tagra és a tíz voksra. Választania kellett, és Madrid akkor a két bizottsági hely mellett döntött. Cserébe két szavazattal kevesebbje lett, mint a brit-francia-német-olasz négyesnek. De ha most, a reform oltárán le kell majd mondania egyik biztosáról, akkor szerinte joggal kérheti vissza a szavazati egyenlõséget E törekvések láthatóan már egymásnak is részben ellentmondtak, hiszen a németek népességarányos megközelítése éppen, hogy rontott Spanyolország esélyein. További jelentõs ellenvetést jelzett Franciaország, amely történelmi okokra hivatkozva elfogadhatatlannak nevezte, hogy a francia és német voksok száma

14 valaha is elváljon egymástól. Portugália részben ugyancsak történelmi reflexek alapján is a szomszédos Spanyolország befolyásának úgymond aránytalan megugrását kifogásolta, Belgium pedig hasonló okokból a holland voksok növelésének akart mindenképpen gátat vetni. Az kezdettõl fogva nyilvánvaló volt, hogy a mezõny csak akkor húzható jobban szét, ha megsokszorozzák az országokra jutó szavazatok számát, függetlenül azok egymáshoz való arányától. Sokáig napirenden volt ugyan egy olyan elképzelés is, amelyik külön számolt volna országonkénti népességi súlyt és külön szavazatot ez lett volna a kettõs többség módszere, de ezt szükségtelenül bonyolultnak, az utca embere számára nehezen átláthatónak vélték. Maradt tehát az a módszer, hogy az össz-szavazatok számát mintegy megháromszorozták, majd pedig sok napos alku árán rögzítették az egymás közötti arányokat. A végül így elfogadott új szavazatelosztási rendszer többszörös kompromisszumot tükröz. Németország például nem kapott többletszavazatot, viszont elérte, hogy adott esetben az EU-népesség 62 százaléka megkövetelhetõ legyen valamely többségi döntés mögött. Spanyolország voksai még mindig elmaradnak a négy nagytól, ám a különbség az új szavazatszámok mellett szimbolikusra zsugorodott, miközben mindenki másnál nagyobb arányban növelte voksait (több mint háromszorosára). Hollandia is megkapta a remélt szavazattöbbletet, ám ennek aránya oly csekély egyetlen voks, hogy Belgium bizonyos számú parlamenti hellyel kompenzálva ezt még el tudta fogadni. Az új rendszer negatív hozadéka, hogy a remélt egyszerûsítés helyett ránézésre mégiscsak jóval bonyolultabbá válik minden. A január 1-tõl életbe lépõ szabályok szerint ugyanis elvben három dolog is számon kérhetõ lesz egy döntés érvényre juttatásához: legyen adott a szavazatszámokban megtestesülõ minõsített többség (EU-huszonheteknél 345 voksból legalább 255, azaz 73,91 %), álljon mögötte a tagállamoknak legalább fele (14 ország bár elviekben már 13 országgal is kihozható volna olyan eseti koalíció, amely össze tudná adni a szükséges 255 szavazatot), és ha azt valamely tagország kéri, akkor a többségi voksok mögött legyen az EU-népesség legalább 62 százaléka is (elviekben amúgy a minõsített többség már 58,20 % népességarányú vokssal is elérhetõ). 14/ 15 Milyen EU-ba érkezünk?

15 A fenti második feltétel a kicsiknek volt fontos, ezzel ugyanis egy további biztosítékot nyertek, hogy a nagyok szavazati gõzhengere önmagában ne legyen elegendõ valamely törekvés keresztülvitelére. A harmadik feltétel a híressé vált népességi fék egyértelmûen Németországnak tett engedmény. Ez utóbbi hátterében a francia kormány ismert ellenkezése állt minden esetleges német szavazati többlettel szemben. A 62 százalékos küszöb bevezetése e patthelyzeten segített túllépni. Ezzel ugyanis Németország számára lehetségessé vált, hogy bármely további két nagy tagállammal szavazati koalícióra lépve többségi szándékot blokkolhasson. Németország lakossága ugyanis jelenleg az EU-népesség 17,06 százalékát teszi ki, míg Nagy-Britanniáé 12,38, Franciaországé 12,2, Olaszországé 11,97 százalék. Németországgal összeállva az utóbbiak közül bármelyik kettõ már az EU-népesség több mint 38 százalékát alkotja, s így a velük szemben esetlegesen felálló szavazati többség szükségszerûen híján marad a számon kérhetõ 62 százalékos lakossági súlynak. (Fontos adalék, hogy az utóbbi hármak Németország nélkül már nem képesek meghúzni a népességi féket : hármójuk összlakossága csak 36,55 %-ot tesz ki.)

16 Tanácsbeli szavazatmegoszlás 27 tagállamra a Nizzai Szerzõdés szerint Országok Szavazatok Országok Szavazatok Németország 29 Bulgária 10 Nagy-Britannia 29 Ausztria 10 Franciaország 29 Szlovákia 7 Olaszország 29 Dánia 7 Spanyolország 27 Finnország 7 Lengyelország 27 Írország 7 Románia 14 Litvánia 7 Hollandia 13 Lettország 4 Görögország 12 Szlovénia 4 Csehország 12 Észtország 4 Belgium 12 Ciprus 4 Magyarország 12 Luxemburg 4 Portugália 12 Málta 3 Svédország 10 EU összesen 345 EU összesen 345 Szavazatok Szavazat Tagországi Népességi %-ban minimum (%) minimum (%) Minõsített többség , ,29 Blokkoló kisebbség 91 26, ,60 A számon kérhetõ népességi fedezet a minõsített többség érvényesítéséhez: 62%. Ez esetben a népességi blokkoló kisebbség: 38,01%. Forrás: Presidency Conclusion, Nice, december. Magyarország tehát 12 voksot bír majd annyit, mint a hasonló népességû Belgium, Portugália vagy Görögország, s ezzel szavazati súlya egy 27 tagot számláló EU-ban mintegy 3,47 %-os lesz. (Ha a mai rendszert vitték volna tovább a mostani bõvítés utáni idõkre is, az ottani 5 magyar voks az EU-huszonhétben 3,7 százalékot ért volna.) EU taglétszáma eléri a 27-et. A minõsített többségi döntésekhez a 321-bõl legalább 232 szavazatra lesz szükség. 16/ 17 Milyen EU-ba érkezünk?

17 A tanácsbeli szavazatok megoszlása a mai EU-tizenötök körében, bõvítés nélkül (A Nizzai Szerzõdés értelmében hatályba lépne január 1-tõl) Országok Szavazatok Népesség (ezer fõ) Németország Nagy-Britannia Franciaország Olaszország Spanyolország Hollandia Görögország Belgium Portugália Svédország Ausztria Dánia Finnország Írország Luxemburg EU összesen EU összesen 345 Szavazatok Szavazat Tagországi Népességi %-ban minimum (%) minimum (%) Minõsített többség , ,93 Blokkoló kisebbség 69 29, ,80 A számon kérhetõ népességi fedezet a minõsített többség érvényesítéséhez: 62%. Ez esetben a blokkoló kisebbség: 38,01%. Forrás: David Galloway: The Treaty of Nice and Beyond.

18 Helyosztás az Európai Parlamentben A bõvítés önmagában is szükségszerûen kihatott volna az európai parlamenti helyek jövõbeli alakulására, ám azzal, hogy a nizzai alkuk során a parlamenti székekkel történõ kompenzálás szintén a kompromisszumok része lett, a hatás még egyértelmûbbé vált. Az EU kilátásba helyezett nagy létszámú bõvítése mindenekelõtt arról az oldalról érintette az Unió közvetlenül választott közös képviselõ-testületét, hogy az évi Amszterdami Szerzõdés kimondta: az Európai Parlament létszáma nem fogja a hétszáz fõt meghaladni. Tekintve, hogy a testületnek a mostani tizenöt tagállam mellett máris 626 tagja van, a 700 fõs plafon további 8 10 ország felvételekor csakis úgy tartható, ha a mai tagok lemondanak helyekrõl, és az új taglétszám mellett újra kezdik elosztásukat. Ráadásul a tényleges nizzai alkuban a szavazati súlyok körüli huzakodás egyik kiegészítõ eszközének számított bizonyos számú parlamenti hellyel kompenzálni azon országokat, amelyeket amúgy nem elégített volna ki a kapott voksok száma. Így jutott a végén a holland, illetve spanyol szavazatszámok miatt méltatlankodó Belgiumnak és Portugáliának plusz két-két hely a közös képviselõ-testületben az eredeti javaslatokhoz képest. (Ez volt az a korrekció, amit ott helyben, Nizzában a görög küldöttség nyomására Görögországra is kiterjesztettek, de amit Csehország és Magyarország esetében csak a csatlakozási tárgyalások decemberi koppenhágai lezárása után tettek meg). A legszembeszökõbb parlamenti fizetséget mindenesetre sokak szerint Németország kapta, amely egyedüliként nem kényszerült arra, hogy csökkentse jelenlegi képviselõhelyeinek számát a soros francia EU-elnökség ezzel is enyhíteni kívánta a többletszavazatok megtagadása miatti német kiábrándulást. A strasbourgi helyeken való ilyen jellegû osztozkodás azonban azzal a következménnyel is járt, hogy végül nem lehetett tartani az amszterdami 700 fõs plafont. Miként David Galloway a Szerzõdésrõl írt könyvében utóbb megjegyezte: ha a torta nem elég nagy, hogy mindenkinek jó széles szelet jusson, akkor egy nagyobb tortát kell rendelni (The Treaty of Nice and Beyond). Így került végül sor arra, hogy a Nizzai Szerzõdésben már 732 majdani honatyával számolva osztották fel leendõ 27 tagállam között a parlamenti székeket. Amit az ülésen elnöklõ Jacques Chirac francia elnök a maga részérõl sajtóértekezletén úgy prezentált, hogy ha 32 terven felüli képviselõi hellyel meg lehet oldani további 12 ország taggá válásának intézményi következményeit, akkor ez egy megfizethetõ ár. 18/ 19 Milyen EU-ba érkezünk?

19 Az Európai Parlament a 27- tagú Unióban, még a cseh és a magyar helyek korrigálása elõtt Országok majdani eddigi Országok majdani eddigi helyek helyek helyek helyek száma száma száma száma Németország 99 (99) Svédország 18 (22) Nagy-Britannia 72 (87) Bulgária 17 Franciaország 72 (87) Ausztria 17 (21) Olaszország 72 (87) Szlovákia 13 Spanyolország 50 (64) Dánia 13 (16) Lengyelország 50 Finnország 13 (16) Románia 33 Írország 12 (15) Hollandia 25 (31) Litvánia 12 Görögország 22 (25) Lettország 8 Csehország 20 Szlovénia 7 Belgium 22 (25) Észtország 6 Magyarország 20 Ciprus 6 Portugália 22 (25) Luxemburg 6 (6) Málta 5 EU összesen 732 (626) Forrás: Presidency Conclusion, Nice, A szerzõdés szerint egyébként az Európai Parlament összetételére vonatkozó rendelkezések január 1-tõl lépnek életbe. A 2004 és 2009 közötti parlamenti ciklusban a jelenlegi tagállamok már a módosított szerzõdésben megállapított képviselõi mandátummal rendelkeznek majd. Az új EP emellett kiegészül azoknak a tagjelölt országoknak a törvényhozóival, amelyek legkésõbb január 1-ig aláírják a csatlakozási szerzõdéseket. Ha azonban a testület létszáma így nem érné el a 732 fõt, az egyes tagállamokban megválasztandó képviselõk számát úgy korrigálnák, hogy a teljes létszám lehetõleg minél közelebb álljon a 732-höz, anélkül azonban, hogy a kiigazítás nyomán az egyes tagországokban választható parlamenti tagok száma meghaladná a számukra az évi ciklusban biztosított helyeket. A csatlakozási szerzõdések hatálybalépését és a tanácsi döntést követõen az Európai Parlament tagjainak létszáma ideiglenesen, a határozat alkalmazásának idõtartamára átlépheti a 732 fõs határt.

20 Annak korrigálása viszont már a tagjelöltekkel zajló csatlakozási tárgyalásokra maradt, hogy Csehország és Magyarország is ugyanúgy megkérvényezze - és végül, a koppenhágai csúcson meg is kapja - a leendõ 22 parlamenti helyet, mint ahogy az a hasonló lélekszámú mai tagoknak kijutott. Elõbb azonban rendezni kellett még egy problémát. Mivel idõközben kiderült, hogy az EU-hoz a következõ parlamenti választásokig legjobb esetben is csak 10 újabb ország csatlakozik majd, Bulgária és Románia ezúttal még nem lesz közöttük, ezért az e két országra jutó 50 leendõ parlamenti helyet szét kellett osztani a 2004-tõl tagként létezõ 25 tagállam között. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a huszonötökre jutó képviselõ-létszám átmeneti megnövelése után hány helyre számíthatnak a régi és az új EP-tagok, a 2004 nyarán összeülõ új testületben. Helyek száma az Európai Parlamenben (25 tagországra számítva) Országok Helyek Országok Helyek Németország 99 Ausztria 18 Nagy-Britannia 78 Szlovákia 14 Franciaország 78 Dánia 14 Olaszország 78 Finnország 14 Spanyolország 54 Írország 13 Lengyelország 54 Litvánia 13 Hollandia 27 Lettország 9 Görögország 24 Szlovénia 7 Csehország 24 Észtország 6 Belgium 24 Ciprus 6 Magyarország 24 Luxemburg 6 Portugália 24 Málta 5 Svédország 19 EU összesen / 21 Milyen EU-ba érkezünk?

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG Központi Statisztikai Hivatal 15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG statisztikai elemzés Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2004 ISBN: 963 215 717 6 Készült a Tájékoztatási fõosztály Nemzetközi tájékoztatások

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT 2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 89 final ANNEX 1 MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG ÉS AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSHOZ A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.27. C(2012) 1152 final A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) a vízumkérelmezők által Egyiptomban (Kairó és Alexandria) benyújtandó igazoló dokumentumok jegyzékének

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér.

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér. A Tanács EU Európa Tanács Brussels Strasbourg Európai Unió 27 tagállam Európa Tanács 47 tagállam A pilléres szerkezet EU ELSŐ PILLÉR (EK) alapvetően közösségi jellegű Az Európai Unió szerkezete 3. MÁSODIK

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

5. FEJEZET. Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai

5. FEJEZET. Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai 5. FEJEZET Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai Az Európai Uniót vizsgáló, illetve valamilyen formában érintő szakdolgozatok esetében elengedhetetlen az elsődleges források, azaz az Európai

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 561/2006/EK RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 561/2006/EK RENDELETE AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 561/2006/EK RENDELETE (. 15 (2006. március Az 561/2006/EK rendelet területi hatálya Magyarország területén az Európai Unió területén (! ellenőriz Svájc területén!? (AETR

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 2

MagyarOK 1.: munkalapok 2 1. Bemutatkozás munkalap Egészítse ki a szavakat! Maria Fernandes v _. Portugál vagyok. Portugáliában é _. Portói vagyok, de Lisszabonban é _. 54 (Ötvennégy) é _ vagyok. Spanyolul és portugálul b _. Most

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.14. COM(2010) 790 végleges 2010/0384 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY 1389 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - ungarische Akte: Bedingungen, Anhänge (Normativer Teil) 1 von 413 A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben