Orfeum az operettben. A pesti zenés színházi szórakoztatás helyszíneinek fikcionalizálása* Heltai Gyöngyi. Orfeum az operettben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Orfeum az operettben. A pesti zenés színházi szórakoztatás helyszíneinek fikcionalizálása* Heltai Gyöngyi. Orfeum az operettben"

Átírás

1 Orfeum az operettben Orfeum az operettben A pesti zenés színházi szórakoztatás helyszíneinek fikcionalizálása* Heltai Gyöngyi Színház mint a fővároshoz méltó emlékmű a párizsi példa Nekem az élet a színház, Én csak itt vagyok én, Nekem kívüle nincs más A nagy föld kerekén, Ha kigyúl a rivalda, Szívem dobban a dalra, Ez a festett mennyország Mind enyém. 1 Korábbi dolgozataimban azt vizsgáltam, hogy a magyar nyelvű, professzionális zenés színházi szórakoztatás első helyszíneinek a budai, majd a pesti Népszínház megalapításához és működtetéséhez kapcsolódó diskurzusok a nemzetépítésre, nemzeti függetlenségre utaló, mondhatni kötelező * A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg (a támogatás száma TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR ). 1 Kellér Lajtai 1958:

2 H E L T A I G Y Ö N G Y I szólamok mellett milyen sok, az európai város- és színházépítési modellhez való felzárkózási szándékra utaló elemet is tartalmaztak. 2 A városegyesítés és városrendezés következtében alakuló pesti kulturális tér formálódásával, illetve az annak tulajdonított nemzeti szimbolika értelmezésével kapcsolatban mindenképpen figyelembe veendő az a kulturális transzfer, mely a városi színházi tér tudatos alakításával kapcsolatos kérdésekben ment végbe Pest- Buda, majd Budapest és Párizs között Molnár György, a budai Népszínház, illetve Rákosi Jenő, a pesti Népszínház első igazgatója tevékenysége révén. Olyan, az alakuló magyar nyelvű önfenntartó teátrumok fokozatos profeszszionalizálódásával és specializálódásával összefüggő alapkérdések bukkantak fel írásaikban, mint az elit- és a szórakoztató színházak térbeli elkülönülésének problémája, s ezzel kapcsolatosan az egyes telkeknek tulajdonítható szimbolikus, kulturális és politikai jelentőség. Efféle szempontok felvetődése nálunk újdonság volt, miközben a mind Molnárnak, mind Rákosinak például szolgáló Párizsban már a korábbi status quo felülvizsgálatánál tartottak től épp, a városfejlődés korábbi szakaszaiban létrejött, meghatározott társadalmi rétegekből regrutálódó közönséget vonzó színházi negyedek új nemzet- és városkoncepció szerinti radikális átalakítása volt soron. Catherine Naugrette-Christophe könyvében épp annak az 1863-as párizsi utazása során Molnár György által is konstatált masszív átstrukturálásnak a nézőkre és színházi szakmára ható következményeit vizsgálja, mely a Haussmann báró által koordinált városrendezés egyik elemeként módosította a színházi szórakozatás helyszíneit és gyakorlatát között kilenc színházat bontottak le a francia fővárosban, köztük hetet a populáris szórakoztatás korábbi hagyományos helyszínén (boulevard du Temple). Eközben több új színház építése kezdődött a nemzeti dicsőség urbanisztikai reprezentációját célzó városrendezés által kijelölt, korábban kulturális funkciókkal nem bíró helyszíneken. Az új, honi és külföldi látogatókat lenyűgözni hivatott hatalmas épületekben megváltozott a korábbi populáris szórakoztatást nyújtó, alacsony presztízsű jellemzően nem drámákat, hanem pantomim, artista produkciókat játszó színházak identitása, státusa és közönsége. Átalakult az a mód, ahogy a közönség az új reprezentatív épületekben megélte a színházat. Ugyanakkor egyes, elsősorban szegény nézők, miután környékükön lebontották az olcsó belépődíjjal működő teátrumot, nem jártak többé színházba. Naugrette-Christophe szerint a boulevard du Temple színházainak megrostálása (egyes teátrumok új, reprezentatív épületbe költözhettek, Heltai 2009, Naugrette-Christophe 1998.

3 Orfeum az operettben mások megszűntek) lehetőséget adott a populáris teátrumi szféra újraszabályozására és kontrolljára. Utóbbira azzal, hogy városépítési okokra hivatkozva eltűntethették a tabutörő szórakoztatás bizonyos helyszíneit. Miközben a reprezentatív új épületektől Haussmann visszaemlékezésének tanúsága szerint nemcsak a belváros egyes tereinek élettel való megtöltését kívánták, hanem Franciaország fővárosához méltó emlékműveket 4 kívántak teremteni általuk. A modern építészet és az új városkép szimbólumaként is funkcionáló, az adminisztratív központ közelében felépült nagy párizsi népszínházak (Théâtre du Châtelet, Théâtre de la Ville) ugyanakkor új működési módot, és stílusváltást is jelentettek a társulatok számára, hisz hatalmas színpadaikhoz elsősorban a vizualitásra épülő műfajok (látványosság) illettek. A fáziskéséssel fejlődő magyar fővárosban a 19. század második felében nem a kulturális, s benne a színházi térkép átrendezéséről, hanem felrajzolásáról volt még csak szó. Ez az 1870-es évektől zajló építési övezetekre bontás, s az új utcahálózat megteremtésének egyik elemeként ment végbe. Ettől az időszaktól kezdve azonban nagyon felgyorsult a magyar nyelvű színházak építése ben a Népszínház, 1884-ben az Opera, 1896-ban a Vígszínház, 1897-ben Magyar Színház, 1903-ban a Király Színház, 1911-ben a Népopera, 1922-ben a Fővárosi Operettszínház jelölt ki új teátrumi funkciókat szolgáltató pontokat a pesti kulturális térképen. Pár évtized alatt elhódítva a teret és a közönséget a német nyelvű szórakoztatás intézményeitől. E felgyorsult színház-alapítási folyamat jellemzője volt az a dolgozatban vizsgált jelenség, hogy a szórakoztató színházak gyakran egykori orfeumok épületeiben (Fővárosi Operettszínház), vagy azok telkén (Király Színház) kaptak helyet. A városfejlesztési cél valószínűleg a jól megközelíthető, a városlakók számára már a szórakoztatáshoz kapcsolódó városi helyszínek az orfeumoknál nagyobb presztízzsel bíró színházaknak való átengedése volt. Műfajtörténeti szempontból ugyanezen jelenség révén a német nyelvű, vegyes műsorú orfeum programot magyar nyelvű és nemzeti szellemet terjesztőnek is szánt műfajok, vizsgált példáinkban az operett váltotta fel. 5 4 Naugrette-Christophe 1998: Bár a 19. század második felében az operettet az eredeti, magyar nyelvű népszínművel szemben kevésbé tartották hatékony asszimilációs és nyelvterjesztő eszköznek, mégis a 20. század elejére, a népszínmű repertoárból való kikopásával az operett örökölte az épp aktuális társadalmi célok képviseletét. 171

4 H E L T A I G Y Ö N G Y I A pesti operett emlékezeti helyeinek konstruálása 172 A következőkben egy olyan elterjedt és sikeres librettista receptet vizsgálok, mely e kulturális földrajzi gyökerű, orfeumból operett jelenséget teszi darabja tárgyává. A pesti kozmopolita színházi iparban a 20. század elejétől megfigyelhető a városhoz kötődő nosztalgia-tár elemeinek kimunkálási szándéka, s ennek részeként a városrészekhez, színházépületekhez, a legendás színészegyéniségekhez kapcsolódó intertextusok vándorútja. Ezúttal csak a szórakoztatást szolgáló épületekhez, valamint a millenniumi ünnepségek mulató-negyedéhez (Ős-Budavár) tematikusan kapcsolódó operettlibrettók értelmezését végzem el. Példáim az 1925 és 1958 közötti időszakot ölelik fel. Abból a feltételezésből indulok ki, hogy a tömegkultúra mezőben a városhoz, városrészhez, épülethez fűződő lokális képzetek kialakításának, közvetítésének, s ez által az identitásképzésnek is fontos eszköze volt a korban meghatározó médium, a szórakoztató színház. Az operett, mint előadásforma művelődéstörténeti szempontú vizsgálatát indokolja, hogy e műfajt ma is hungarikumként határozzák meg, legendás előadásai, személyiségei a kulturális emlékezet részei, a Fővárosi (ma már Budapesti) Operettszínház külföldi vendégszereplései társadalmi rendszerektől függetlenül kultúrdiplomáciai sikerként értelmeződnek. Konkrétan azt vizsgálom, hogy az operett-export révén a kozmopolita színházi mezőben is jelentős tényezővé váló pesti színházi iparban milyen eljárásokkal teremtették meg a szórakoztató negyed és a színházépületek mítoszát. Arra is kitérek, hogy e szüzsé-típus miként volt képes követni és sugallni a mindenkori társadalmi kontextus változó elvárásait. Feltételezem azt is, hogy e nosztalgiára épülő, rendkívül népszerű produkciók hatékonyan működtek a színházi szakma, a politikai hatalom és a közösség/közönség társadalmi rendszereken átívelő dialógusában. Hisz látszólag a színházépülethez, illetve a zenés szórakoztatás múltjához kapcsolódó, ugyanakkor áttételesen a nagyvárosi közösségi identitáshoz, a saját populáris kultúrához való viszonyról szóló üzeneteket közvetítettek, melyeket a nézők a produkciók látogatása révén fogadtak el vagy megbuktatása révén utasítottak el. Milyen társadalomtörténeti okokból eredhetett a pesti szórakoztatás nem túl hosszú múltra visszatekintő tereinek tematizálási gyakorlata az operettekben? A Monarchia korszakában még kétközpontú (Bécs, Budapest) operett előadásformának kétségtelenül új identitást kellett találni a vesztes első világháború, a Monarchia felbomlása, a kommün és a trianoni döntés után. Az új hangnemnek és tematikának részben különböznie kellett a békebeli Monarchia polgár és kispolgár számára kidolgozott tónusától.

5 Orfeum az operettben A Pest központú színházi kisiparban kikevert egyik sikeresnek bizonyuló recept volt a nosztalgikusan szemlélt pesti szórakoztató múlt intézményeinek és figuráinak darabról darabra vándorlása. Ez a vidéki nézők számára is lehetővé tette, hogy osztozhassanak a nemzeti büszkeségként szinte egyedül megmaradt virtuális világváros iránti rajongásban, annak kultúrájával, mentalitásával való azonosulásban, a pesti jasszra épülő, ismerős patronokra járó szóviccek beavatott élvezetében. A szórakoztatás terei tehát szimbolizálódtak, s jelentésteliségük csak nőtt azáltal, hogy az előadás gyakran ugyanabban az épületben zajlott, melyben a darabban megidézett szórakoztatóipari intézmény elsősorban orfeum működött. S mivel a pesti magánszínházi szórakoztatóipar fejlődése a 19. század végétől az európai centrumokhoz képest felgyorsítottan ment végbe, e váltásra még a nézők is emlékezhettek. Működőképesnek bizonyult az az asszociációs lánc is, mely a színpadra varázsolt orfeummal együtt felélesztette az orfeumok aranykorát, a régi szép idők Pest-Budáját. Ez az eljárás működési elvében hasonlatos volt a nagyvárosi tömegszórakoztatás alsó rétegeiben kabarékban, mulatókban közkedvelt paródiáéhoz. Az is előszeretettel épített a városi lakosság bulvárlapokból merített közhely-tudására, e belterjes, közös hivatkozási alapot teremtő információs bázisra, s az ahhoz kapcsolódó hangulati tartalmakra, érzelmekre. Az orfeumi-teátrumi emlékezeti helyek konstruálásában persze a korabeli média elsősorban a nagy példányszámú, népszerű Színházi Élet cikkei is segítettek. E színház a színházban szerkesztési mód ősi, s a nagyvárosi szórakoztatás helyszíneinek (a párizsi boulevard du Temple, a New York-i Broadway) fikcionalizálása is máig jellemző, például a francia filmekben vagy az amerikai musicalekben. Témám társadalomtörténeti szemszögből tér és identitás összekapcsolódásának problémáját is felveti. Arra a Csáky Móritz által is konstatált folyamatra utalok, hogy a kozmopolita nagyvárosokban a különböző társadalmi rétegekből jött, különböző vallású, etnikumú lakossága számára a 19. század végén, 20. század elején a szórakoztató színház hatékony és a befogadók által elfogadott eszköz volt a közös identitás teremtésére. 6 6 A szórakoztató színház célja kétségkívül identitások megteremtése volt, méghozzá a megszokott és ugyanakkor könnyen érthető módon, tehát úgy, hogy a saját, szubjektív létállapotot avagy azt, amiről az ember úgy vélte, ő maga vagy ami ő maga akart lenni, az idegen mintákkal való szembesítés révén, s megkülönböztető ismertetőjegyek kiemelésével erősítették meg vagy rombolták le. Lásd: Csáky 1999:

6 H E L T A I G Y Ö N G Y I Ősbudavára az utópia tere Első, mondhatni műfajváltozat-megalapozó példánk a Régi jó Budapest, melyet a Király Színházban mutattak be 1925-ben. A korábban a német nyelvű szórakoztatás tereként funkcionáló Király utcán megnyitott színház épületében is orfeum működött egykor. Szilágyi László váratlanul nagy sikerű darabja azonban nem erre a tér párhuzamra épített, hanem az 1896-as millenniumi kiállítással egy időben létező városligeti, zenei és színházi produkciókat is felvonultató mulató negyedet, Ősbudavárt támasztotta fel a színpadon. A koncepciójában külföldi példákat Alt-Wien, Velence Bécsben 7 követő, egyszerre nemzetépítő és jövedelemtermelő szándékú, anakronizmusokban bővelkedő törökkor-imitáció jelentette Pesten a zenés szórakoztató tömegkultúra első, országos hatású helyszínét. Ősbudavára Klösz György fotóin is fennmaradt, a 16. századbeli Budába visszarepítő papírmasé világa, a millenniumi kiállítás vizuális retorikájához kapcsolódó magyarság és egzotikum képe markáns emlékképeket hagyott a publikumban. Eme ideiglenes, de művészi reprezentációk sorában megőrződött történelmi élményparkban játszódó Régi jó Budapestnek már a szerzői utasítása is jelzi a megcélzott nosztalgikus hangnemet: Történik a millenáris kiállítás idején, 1896-ban. Az I. és III. felvonás Müller Pepi budai cukrászdájában. a II. felvonás Ősbudavárában. A narrátor szövege sem hagy kétséget afelől, hogy a darab Ősbudavára korának az 1925-ös borús jelenhez képest milyen értéket tulajdonít: (A nyitány egy erős jazz band zenével kezdődik.) Tóni: Pardon. Karmester Úr! Álljon csak meg egy szóra. Kérem itt egy borzasztó tévedés van. A színlap azt jelenti, hogy itt a régi jó Budapestről lesz szó! Már pedig amit most itt a zenekar muzsikált, minden, csak nem a régi jó Budapest. Ez a mai Budapest. Már pedig a közönség nem azért váltotta meg a jegyet, hogy a mostani Budapestet hallgassa, - azt úgy is ismeri. 8 Melyek a pesti színházi ipar által ajánlott idealizált városi múltkép elemei? Szemben a jelen nagyvárosi elidegenedésével, a híres emberek akkor még a köznép között jártak: Vö. Molnár Gál 2001: Szilágyi Radó 1925: 115.

7 Orfeum az operettben Ez volt a szép idő, amikor Budapest utcáin csak úgy hemzsegtek a szép asszonyok s az ország nagyjai: Bánffy Dezső, Szilágyi Dezső. Wekerle Sándor. 9 A millenniumi kiállítás, s Ősbudavára valamiféle fesztiválhangulatot terjesztett ki a város egészére, melyben egy boldog, irigyelt és összetartó nemzet ünnepelte önmagát bölcs öreg királya vezetésével: A világ minden tájáról megcsodálták a magyar tudást, tehetséget és a mi szép magyar kultúránkat. Az utcán csupa boldog emberek jártak. Kalaplevéve, zsebkendőt lengetve álltak sorfalat az öreg királynak, amikor a Vérmezőről a szemkápráztató díszszemle után felhajtatott a Várba. 10 Ősbuda terei 11 explicit jelölt intertextusokként jelennek meg a színpadon, vonzó, problémátlan interkulturális helyszínekként, ahol a nyelvi és kulturális különbség nem probléma, ahol az egzotikum vonzó. Ősbuda az utópia-tere, a jó élet, a konfliktus nélküli harmónia világa: Butter: (a vitatkozóknak H. Gy.) Halljátok, még itt sem hagyjátok abba a veszekedést! Silencium! Ősbudában vagyunk, vagy nem? Prandler: Az igaz. Ősbudában vagyunk. Keblemre Bonifác! Itt nem veszekszünk. Butter: De nem ám! Gyerekek, micsoda élet! Lássátok, így érzem jól magamat. Este én nyitok be elsőnek a parkba! Reggel én vagyok az utolsó vendég, aki elmegy. 12 Ősbudán a kétszeresen is fiktív múlt-városban szabadabb viselkedési szabályok érvényesek, mint a nosztalgiával visszavágyott, millenniumát ünneplő fővárosban: Pepi: A vendégekkel tessék nyájasan viselkedni. Lottika, maga ne sikítson, ha netalántán éjfélkor megcsípik az állát. Stefi kisasszony maga ne húzza el a kezét folyton az uraktól. [ ] 9 Szilágyi Radó 1925: Szilágyi Radó 1925: Szerzői utasítás: Ősbudavárának egy nagy tere. Az úgynevezett Mecset tér. Baloldalt Müller Pepi pezsgős pavilonja. 12 Szilágyi Radó 1925:

8 H E L T A I G Y Ö N G Y I Pepi: Igen, a cukrászdában. Hát ott legyen is szolid, fiam. De itt nem vagyunk Budán, itt Ősbudában vagyunk, itt nekem ne merjen szolid lenni, mert letöröm a derekát. 13 Ősbuda ráadásul demokratikus is, itt a nyilvános helyek városi térben érvényes, osztályhatárok általi megkülönböztetése is érvényét veszti, sőt maga e konvenció is ironikus fényben tűnik fel, mikor a darabbeli grófné boldogan vegyül a köznéppel: Charlott grófné: Jozefa, nekem elég volt, egy lépést se teszek tovább, ide bemegyünk! Jozefa (egy sovány komika, a grófnő társalkodónője): De kegyelmes grófnő... shocking hisz ez egy pezsgős Pavillon! Charlott: Én nem bánom, ha snapszbutik is, a torkom kiszáradt! Jozefa: De kegyelmes grófné pezsgőfröccsöt! Még valami orfeumi táncosnőknek néznek itt bennünket. Ha ezt a Königstein grófék látnák. 14 A Régi jó Budapestben Ősbudavára a nézők és játszók közös nosztalgiatárgyaként jelenik meg. A darab azt sugallja, hogy e szórakoztató negyed integráns része volt Nagy Magyarország sikeres millenniumi ünnepének. Erős tehát a saját kulturális mezőt rehabilitálni törekvő diskurzus, amenynyiben Ősbuda, a lenézett tömegszórakoztatás intézménye nem nemzetietlen, annak ellenére, hogy az általa kínált kulturális produktumok vállaltan kozmopoliták. A darabban a jellemzően német nyelvű produkciókat, nemzetközi artista és táncos számokat kínáló pesti orfeumok is az immár megmagyarosodott főváros büszkén vállalt közös örökségeként jelennek meg. A dalszövegben említett Somossy ( József ) az előadásnak helyet adó Király Színház helyén lévő orfeum, s több másik pesti mulató alapítója. Pepi: Bravó, uraim! Imádom a varietét. Ma éjjel végigjárhatnánk az összes pesti Nachlokálokat! Tóni: Bumlizzuk végig őket! Pepi: Imádom szörnyű mód A sok kis mulatót. Butter: A Carola Cecília az ideálom vót Szilágyi Radó 1925: Szilágyi Radó 1925: 139.

9 Orfeum az operettben Tóni: Tóni: Megesz a fene már, ha Somossinál, A színpadon a sláger hangja száll Most gyerünk tovább hívek Jön a Herzmann orficsek, Itt a műsor pompás ám. Itten lép fel a Nonett, Kinek tehetsége nett. Ő oszt tud, kivált előadás után! 15 Ez a pesti szórakoztatás ős tereit idealizáló, a millenniumi időszak dicsőségét játékos-ironikus tükörben láttató darab 1925-ben kivezette a Király Színházat csőddel fenyegető pénzügyi válságából és műfaji ízlésdilemmájából. A válság oka elsősorban az volt, hogy a konkurens zenés szórakoztató színházak egymás elől szívták el a közönséget, s a drága produkciók költségei nem térültek meg. A versenyző teátrumok ebben az időben kezdtek kísérletezni az angol, amerikai táncos revüvel, s a Rákosi Jenő által alig pár évtizede nemzetépítő buzgalomból létrehozott magyar operett folytathatósága szinte kérdésként merült fel. E dilemmára utal, hogy a Városi Színház 1925-ben az operett történetét feldolgozó matinét állított színpadra. 16 A nosztalgikus-ismeretterjesztő vállalkozás azt igyekezett bizonyítani, hogy a régi operett melódiák immár a kollektív emlékezet részei. 17 A Régi jó Budapesttel a pesti operett-ipar, mint saját emlékezeti helyeinek teremtője és őrzője is megjelenik. Üzletileg is sikeresnek bizonyuló törekvéséhez a színházi sajtó is csatlakozik. A Színházi Élet Beszélgetés Raucwerk Fülöppel, a legrégibb bohém és úri fiakkeressel, a régi Barrison lányok házi kocsisával című riportjában a szórakoztató negyedet felidéző hangnem a Régi jó Budapesthez hasonlóan nosztalgikus: Ősbudavára! Az más volt, mint a mai Angolpark! Egészen más! Szebbek voltak a tavaszok, vidámabb volt a kacagás, fájóbb volt a könny! Szilágyi Radó 1925: N. N. 1925a: Nincs ember a ma élő embertömegek között, akinek életében ne rezonálna egy-egy szinte vérré-vált, idegekbe költözött operett melódia, mely emléket és életet jelent, amely beköltözött a szívbe öröklakónak s csak néha, az ihletnek, az emlékek ébredésének és szabadjára eresztett kedvnek piros-virágos ünnepi óráiban kel halk és finom táncra, rövid új életre. A kollektív emlékezet működéséről lásd: Assmann Sipos 1925:

10 H E L T A I G Y Ö N G Y I Mintha e marketingakciót folytatná a Régi jó Ősbudavára. Görbe nap az Angol Parkban című írás, mely szerint a darab sikere újra divatba hozta a városligeti helyszínt is. A cikk akárcsak a darab megfogalmazza az Ősbudavárhoz, mint kétszeresen is fikciós városi múlttérhez kapcsolandó közhely-képeket: És jelenti a régi élet ízét, illatát, romlatlan és rontatlan könnyedségét, egyszerű álmait, fixes vágyait, konjunktúra, dekonjunktúra, infláció szavaknak majdnem teljes ismeretlenségét egyszóval a hamisítatlan nyugalmat, a derült és gyönyörű és biztonságos békét. 19 E képek elsődleges funkciója, hogy későbbi produkciók által előhívhatók legyenek. Orfeum: a színház büszkén vállalt elődje Az 1932-ben bemutatott Régi orfeum esetében, melynek librettóját Faragó Jenő és Békeffi István jegyzi, még szorosabb a kapcsolat az előadás és a pesti színházi tömegszórakoztatás egykori helyszínei között. Ugyanis az 1922-ben megnyílt Fővárosi Operettszínházban bemutatott darab az épületben egykor működő Somossy orfeum műsorát, figuráit állítja színpadra. A helyszín önmagában intertextus tehát, hisz a nézők az egykori orfeum terében vannak, miközben a színpadon az ebben az épületben történtek persze fikcióvá alakított reprezentációja folyik. A librettisták ugyanannak a működési területüket a nemzeti kultúra integráns részeként rehabilitálni igyekvő tömegkultúra mezőnek az iparosai, mint a műfajvariáns alapváltozatát létrehozó Szilágyi László. A történet szereplői az egykori Somossy orfeumban játszó sztárokhoz hasonló neveket viselnek, őket veszik körül olyan zsánerfigurák (főpincér, virágáruslányok főnöke, fiákeres) akik a nézők számára talán szintén beazonosítható személyek voltak. Az utalás nem rejtett, sőt kérkedő: a színpadon megerősítő intertextusként az orfeum épülete jelenik meg díszletként. Szerzői utasítás: a régi orfeum utcai bejárata. Tábla lóg: Minden jegy elkelt. Nagy plakát: A 6 Gordon. Másik plakát: Hansi. A bevezető dalban, Ősbudavár helyett immár az orfeum mutatkozik a boldogság utópikus tereként: N. N. 1925b: 16.

11 Orfeum az operettben Kar: Gyerünk az orfeumba, a műsor oly remek Gyerünk az orfeumba, okvetlen nézze meg. A jegy ma elkelt mind, Tolong a publikum, Nincs hely olyan vidám, mint A pesti orfeum 20 Ugyanakkor Ősbuda jól bejáratott emlékének ápolása is tovább folyik a darabban: Hansi: A jambót, a jambót megnézzük Ősbudán. A jambót, a jambót rögtön Szupé után. 21 E műfajtípusra jellemző a honvágy-toposz gyakori alkalmazása. A darab nemcsak a zenés szórakoztatás terei, hanem a főváros, sőt a szegény, de elhagyhatatlan ország iránt is törekszik szimpátiát kelteni, rendszerint a primadonna szólamában. Mikor hazatér sikeres párizsi vendégjátékáról (az operettek e szokásos szüzsé-eleme, a párizsi vendégjáték, a pesti mulattató szféra nemzetközi elismertségét van hivatva reprezentálni), lehetőségei ellenére nem akar oda visszatérni, mert a magyar főváros bensőséges, otthonos tereit előnyben részesíti a világvárosi csillogással, hírnévvel szemben: Költő: Cili: És és elsején Párizsba mész? Soha! Én itt maradok örökre veled! ezen a szép Budapesten, ennél az édes pesti orfeumnál! 22 Az orfeum tehát szimbolizálja, magába sűríti mindazt, ami a magyar fővárosban vonzó. Ugyanaz a technika ez, mint amit a Régi jó Budapestben folytatnak a színházi ipar szorgos munkásai: a múlt-város nosztalgia-terében a szórakoztató intézmény az utópia-terévé emelkedik. A Színházi Élet a Régi orfeum esetében is segíti a befogadót a darabbeli utalások megfejtésében. Porzsolt Kálmán kritikájában némi iróniával jelzi azt a tényt is, hogy Pesten az orfeumokat éppenséggel az operett színházak szorították ki 20 Faragó Békeffi 1932: Faragó Békeffi 1932: Faragó Békeffi 1932:

12 H E L T A I G Y Ö N G Y I a pesti Broadwayről, 23 a zenés szórakoztatás máig emblematikusnak hirdetett helyszínéről: Csak várni kell? Mindenki megkapja a maga elégtételét. A régi orfeumot kidobta épületéből a Fővárosi Operett Színház, s íme, most visszavitte, mint színdarabot. [ ] Míg élt az öreg orfeum, sokat szidták s mindent elkövettek, hogy színházakat csináljanak belőle, most aztán a színháznak csinált dicsőséget a föltámasztott régi orfeum. 24 Porzsolt írásában az orfeum a megszemélyesített város ifjúkorához tartozott, melynek természeténél fogva vonzó tulajdonságait a szerző szerint jól reprezentálja a darab és az előadás: Az a gondtalan, a fiatal Budapest volt. És milyen naiv volt akkor minden! [ ] Nemcsak látványosság ez a darab, hanem egy darab kultúrtörténet. Meleg, igazi életet ír le, amiben talán több tartalom és kedélyesség volt, mint a maiban. 25 Az előadás kora, a színház e logika szerint már a város elidegenedettebb felnőttkorát jelenti. Ahol nem ritkák a pénzügyi gondok. S a Régi orfeum, a Fővárosi Operettszínház épületének fikcionalizálására építő, nosztalgikus darab e nehéz, nemcsak színházi válsággal teljes jelenben megtérülő vállalkozásnak bizonyul. A rivális Király Színház ekkor már évek óta a létéért küzd os bezárása után a kortársak azt is konstatálják, hogy hiányában néhány év alatt megszűnt környezetében a darabok utalásaival és a Színházi Élet cikkek sorával is épített nagyvárosias közeg, a kozmopolita kulturális tér. Beöthy Baba (Beöthy László, a Magyar, majd a Király Színház egykori igazgatójának lánya) Mi legyen a Király Színházzal? című, immár egy új színházi lapban megjelenő cikkében azon kesereg, hogy a Király Színház bezárása után a város eme, amúgy sem előkelő részének fejlődése megrekedt: A szórakoztató negyedet meghirdető, Pestet a kozmopolita nagyvárosokhoz kapcsolni igyekvő kifejezés ő még pesti Montmartre-t mondott állítólag a Pestet fényes orfeumok sorával felemelni kívánó Somossy Józseftől származik. E new yorki mintát utánzó ambíció az 1980-as évektől fel-felbukkan: Időnként vigalmi negyedet álmodnak ide, a Broadway Egyesület pedig a pesti Broadway terét a Liszt Ferenc térig tágítaná, hagyományos szórakoztató funkcióját pedig a gasztronómiával bővítené. 24 Porzsolt 1932: Porzsolt 1932: 16.

13 Orfeum az operettben Eleinte még csak egy bezárt színház volt abban a városrészben, amelyet az eleven színház fejlesztett, szépített és éltetett maga körül. Aztán lassan szégyenfoltja lett a vidéknek. Ma már nem szégyenfolt. A környék felvette egykor éltető központjának mai képét. Épp olyan ütött-kopott, porladó, egyéniség és jelentőség nélkül való, mint az egykori Király Színház helyén ma álló szellemi- és építőanyag-rom. 26 Az újságíró által megszólaltatott üzlettulajdonosok is visszasírták a környéknek nagyvárosi imázst kölcsönző színházat, mely eszerint üzletmenetüket is fellendítette: De hát könyörgöm, hova lett innen a közönség, aki ezelőtt idejárt! Tessék csak körülnézni, csupa filléres üzlet. Filléres edény, filléres gyümölcs, filléres ruha! Csupa kézzel írt papírcégér, mert az üzletek élettertalma is filléres. Pedig ez volt a legszolidabb, legforgalmasabb negyed. Ide színház kell! 27 E dicshimnuszt olvasva persze nem kell elfeledkezni arról, hogy egy színházi lapban jelent meg, melynek érdekében állt e szféra revitalizálása. Számunkra azonban az a fontos, hogy a Király Színház már a kortársak számára sem csupán kultúra- és nemzeti emlékezet-, hanem városfejlesztő vállalkozásként is értelmeződött. Emlékéhez nemcsak a nemzeti és nemzetközi dicsőséget produkáló legendás produkciók és sztárok tartoztak hozzá, hanem Pest gyors növekedésének és fejlődésének valósága és mítosza is. A Népszínház 1908-as, majd a Király Színház 1936-os bukása ellenére a pesti operettipar nem adta fel könnyen a létért való harcot, melyet saját múltjának a városi, sőt az országos szórakoztatóipari emlékezet terébe emelésével s emeléséért folytatott. Az 1943-ban, a Fényes Szabolcs igazgató által vezetett Fővárosi Operettszínházban bemutatott Egy boldog pesti nyár újra a szórakoztatás helyszíneinek felélesztéséből kreált sakálvonító sikert a háború idején. A librettó nem áll rendelkezésünkre, Szilágyi László posthumus szüzséjét állítólag Orbók Attila fejezte be, a zene Buday Dénes, Eisemann Mihály és Fényes Szabolcs munkája. De a kritikákból kiderül, Ősbudavára újbóli színpadra emelése megint hatott. Mi több, a nézők e produkciók sorában annyira beletanultak már e színpadi szórakoztatóipari földrajzba, hogy immár a millenniumi mulató-negyedhez hívószóként kapcsolódó nevek is elégségesek 26 Beöthy 1941: Beöthy 1941:

14 H E L T A I G Y Ö N G Y I voltak a rendkívüli sikerhez. Hiába konstatálta a történet hevenyészettséget a kortárs kritika: Mindez azonban csak aranyozott ripsz-keret, amelyben a millenniumi Budapest vonul fel összes halhatatlan kuriozitásaival, Podmaniczky kockás gavallérjaival, dundi orfeum-díváival, dalaival s lépésmézként csábító romantikájával 28 Az előadás hatóerejének megmaradt a szórakoztató negyedhez kapcsolódó dupla nosztalgia utópiaváros a nosztalgiavárosban s 1943 politikai és egzisztenciális veszélyhelyzetében e közös városi múlton való közösségi elandalodás lehetősége csábító volt: [ ] kábító volt kikukucskálni a színfalak mögül a nézőtérre, az embertengerre, amely a régi boldog emlékeket idéző millenniumi Pestet a színpadon oly szájtátva és elandalodva figyeli minden este. 29 A fenti példákban láttuk, hogy a szórakoztató színház helyszíneihez kapcsolódó zenés színházi produkciókban 1945 előtt nem kritizálták a darabban tematizált tömegkultúra helyszíneket és gyakorlatokat. Jellemző attitűdjük a nosztalgiához adagolt irónia volt. A megidézett épületek, helyszínek történetének felidézésében a librettók természetesen nem törekedtek történelmi hitelességre. Kettős hatáskeltés s üzleti siker céljuk a főváros iránti pozitív érzelmek keltése, valamint az állandó pénzügyi válságokkal fenyegetett, vállalkozás alapú bulvárszínházi mező identitásának erősítése volt. Küzdelem a belvárosi térért: operettszínház kontra orfeum Bár a Régi orfeumban, mint láttuk, szentimentális hangolásban idézték a nagyvárosi szórakoztatás ifjúkorát, a valós viszony a tömegkultúra mező e két eltérő presztízsű szférája között időnként eléggé feszült volt. Jellemzően mikor üzleti érdekeik ütköztek, például mikor a két intézménytípus a nagyobb presztízst és bevételt biztosító városközponti épületek bérleti jogáért küzdött. Az 1920-as évek elején a pesti szórakoztatóipar centrumában lévő orfeumnak épült épület bérleti jogáért harcolt az orfeumi artisták és a helyet elfoglalni készülő színháziak érdekvédelmi szervezete. Budapest Baróti 1943: Harun al Rasid 1943: 14.

15 Orfeum az operettben székesfőváros tanácsához, illetve Rakovszky Iván belügyminiszterhez intézett kérvényeikből kiderül, miként alkalmazta mindkét fél a Trianon utáni korszak a művészetet, ezen belül a szórakoztatást is a revíziós célok elérésének alárendelő retorikáját, s miként igyekezett műfaját a nemzeti kultúra honi és külföldi reprezentánsaként feltüntetni. A Magyarországi Artista Egyesület [ ] ünnepélyes óvást emel. És igaza tudatában teljes erejéből tiltakozik ama tény ellen, hogy a Fővárosi Orfeum színházzá alakíttassék át. A múltban elvették tőlünk a Rémi mulatót, alig egy esztendeje a Kristály palota és a Télikert változott át színházzá és ezzel megközelíthetetlenné az artisták számára. [ ] Most el akarják venni tőlünk az artistaság Nemzeti színházát, Mekkáját, amire csak kalaplevéve mer gondolni minden igazhitű artista. [ ] A fővárosnak ma tizenhat színháza van, tehát sokkal több, mint azt gazdasági helyzete valamint lakosainak száma megkívánná. Orfeum csak egy van, a Fővárosi Orfeum és most azt is el akarják venni. A Fővárosi Orfeum volt az összekötő kapocs a művelt külföld és szegény hazánk között, és artistáink a magyar állameszme és kulturáltság propagálói, fáklyavivői, hirdetői a magyarság évezredes fennállásából fakadó őserejű kultúrának és meg nem ingatható államiságának azokkal az utódállamokkal szemben, akiket a pirhusi győzelemből eredő koncz elkábított. 30 A Magyar Színpadi Szerzők egyesülete, mely a darabjaik minél gyakoribb színre állításában érdekelt szerzőket képviselte, az újabb operettszínház kultúrafejlesztő szerepét hangsúlyozta kérvényében: A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete aggódva látja, hogy újra meg újra akadályokba ütközik az a ránézve mind erkölcsi, mind gazdasági szempontból nagyjelentőségű terv, hogy a Fővárosi Orfeum néven ismert mulatóból nívós, előkelő és díszes magyar operettszínház lehessen. [ ] Ma, amikor szerencsétlen országunknak alig van más fegyvere, amivel jobb jövőjét kivívhatja, mint kultúrája, nem szabad, nem lehet útját állni annak, hogy új házat, új otthont, új területet nyerjen működésének. Heltai Jenő elnök Budapest, Június BLF IV c. Fővárosi Operettszínház d. A Magyarországi Artista Egyesület kérvénye Budapest Székesfőváros Tanácsához. d. n. 31 BLF IV c. Fővárosi Operettszínház d. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének kérvénye Rakovszky Iván belügyminiszterhez. 183

16 H E L T A I G Y Ö N G Y I S bár az artistáknak a pesti színházak nagy számát, s a közönség behatárolt voltát illetően igazuk volt, az épület bérleti jogát a máig ott működő Fővárosi Operettszínház kapta meg. A hazug orfeum romantika, mint búvópatak 1949-től épp az eddig elemzett példákat produkáló, két háború közti bulvárhagyomány volt az a negatív példa, mellyel szemben az új korszak új művészetét, a szocialista realista operettet meg kívánták teremteni az államosított színházi struktúrában. Az operettipart burzsoá társadalmi eredete és öncélú játékmódja miatt is kiátkozás fenyegette, darabjai, illetve mesteremberei jórészt ki is szorultak a propaganda tanulságokat hordozó szocialista operett megteremtésére kijelölt Fővárosi Operettszínházból. Azonban a szovjet és népi demokratikus operettek kétes sikerű meghonosítási kísérletei után a pesti szórakoztatás tereire utaló előadástípus 1954-ben, a Csárdáskirályő átpolitizált átiratában folytatódhatott. A klasszikus magyar operett színpadra engedése nem volt független a Nagy Imre korszak kulturális területen is megmutatkozó ideológiai lazításától. Ugyanakkor mind a librettóban, mind az előadásban a szórakoztatás terei megidézésének hangneme jelentősen eltért a korábbitól. A hétéves szünet után csak librettójának teljes átszabását követően újra színpadra engedett Kálmán operett, a több mint 1000 előadást megért Fővárosi Operettszínházi Csárdáskirálynő adaptációt itt most csak az épület örökségére nyíltan utaló díszlete miatt érintem. Az első felvonás köztudottan orfeumban játszódik. Nos, a bulvárörökség megtagadásának imperativusából épp csak ocsúdó világban, a Nagy Imre korszak viszonylagos enyhülését hirdetve és kihasználva a díszlettervező, Fülöp Zoltán a Csárdáskirálynő orfeumaként a Fővárosi Operett színház színpadán felépítette az egykori Somossy mulatót 32. Ezzel demonstratívan folytatódott a Régi orfeum hagyománya. Az óvatos, központilag vezérelt színikritika az alábbi egyetlen kivételtől eltekintve nem észlelte a gesztust s főként óvakodott értelmezni e vizuális utalás jelentését. Az alábbi kritika írója, Farkas Imre, aki korábban maga is a pesti szórakoztatóipar munkása volt, örömmel konstatálta a régi hagyomány újbóli térfoglalási kísérletét: A díszlet Fülöp Zoltán munkája. Az első felvonás orfeum díszlete szinte a régi Somossy mulató hű mása, azé az orfeumé, amely valamikor itt nevetett, világított Kálmán Békeffi Kellér 1991 [1961].

17 Orfeum az operettben a mai színház helyén. [ ] A nézőtéren? Mosolygó arcok, Budapest szereti az operettet. Mintha a sok sikert látott színház a régi derűvel ragyogna föl. 33 A rendkívül összetett jelrendszerű előadásban eme, az épület múltjára reflektáló vizuális idézet afelé mutatott, hogy az előadás részben és kritikával újra felvállalta a helyi szórakoztatóipari hagyományt. S a produkció hisztérikus közönségsikere nemcsak az előadás tagadhatatlan erényeivel, hanem e régi hagyományt nyilvánosan rehabilitáló plusz funkciójával is magyarázható. Érthető e revizionista álláspontot mereven ellenző Rákosi dühe ez előadás falrengető sikere láttán, hisz az a tömegkultúra szovjetizálásának kudarcát is jelezte. Az alábbi visszaemlékezés szerint az épület múltjára való utalást konstatáló Rákosi az idézetet a Fővárosi Operettszínház ellen kívánta fordítani, a finanszírozás megvonásával fenyegetve: Nem kellett törnöm a fejem, hogy hogyan fog a beszélgetés kezdődni, mert Rákosi belépése pillanatától dúltan és haragosan jóformán üvöltözött velem, hogy miért kap az Operett Színház állami dotációt ahelyett, hogy nagy hasznot hozna. Maguk nem tudják, hogy ezen a helyen volt a Somossy mulató, és hogy a mulatóból milyen gazdag lett a tulajdonos! Ebből tanuljanak! mondta nekem, amikor lihegve belevetette magát egy fotelbe. [ ] Az előadás végén Rákosi ugyanolyan feldúlt állapotban volt, mint egész este. Amikor kezet fogott Kendével, nem szólt egy szót sem. Keményen nézett rám, amikor a kezét nyújtotta és figyelmeztetően szólt: Somossy mulató Tanuljanak meg konzumálni. 34 Azt, hogy a részleges visszatérést a pesti szórakoztatóipar sablonjaihoz, tereihez, témáihoz 1956 sokkja után a színházat szponzoráló és irányító hatalom is részben elfogadta, utolsó példánk, az egyenesen a Fővárosi Operettszínház épületét tematizáló operett, a Három tavasz 1958-as színre engedése is bizonyítja. Még inkább a két háború között kidolgozott előadásmodell új típusú felhasználását jelzi, ha konstatáljuk, hogy a Három tavasz librettója lényegében a Régi orfeum átirata, kibővítése. A zeneszerző mindkét operett esetben, az 1935-től külföldön élő Lajtai Lajos. A Három tavasz librettóját a Csárdáskirálynő egyik átigazítója, Kellér Dezső írta. Témánk szempontjából az a lényeg, hogy a darab megint ugyanabban az épületben, ugyanazon a színpadon játszódott, melyről cselekménye szólt. A háború előtt a színházi iparban működő s 1956 után újra a Fővárosi Operettszínház igazgatói székébe ültetett Fényes 33 Farkas 1954: Szirtes 1990:

18 H E L T A I G Y Ö N G Y I Szabolcs zeneszerző talán eme előadástípus eddigi rendkívüli hatásképességét konstatálva a darabot eleve a helyszín ünneplésének szánta. Nyilatkozataiban arra utalt, hogy a Fővárosi Operettszínház épülete hetven éve szolgálja a zenés szórakoztatást. Kellér kanyargós librettójában maga az épület vált tehát az előadás explicit témájává. Az december 19-én, Nagy Imre kivégzése után fél évvel tartott bemutató engedélyezését indokolhatta az átigazított, arisztokrácia-kritikus, de a melódiákat azért elzengető Csárdáskirálynő falrengető sikere. Hasonlót reméltek talán a Honthyt kettős szerepben felléptető Három tavasztól is. De a nézők forradalom utáni pacifikálásának szándéka is cél lehetett. Hosszú szünet után felhangzottak a pesti színpadon Lajtai örökzöld melódiái, melyek egy-egy pesti városrészt emeltek a slágeremlékezetbe. (A Régi mániám, végighajtani a Stefánián. Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára.) Az orfeumhoz, mint emlékezeti helyhez fűződő jelentések azonban a darabban már nem merülnek ki a nosztalgiában. Az eme operett-variánsban mindig jelenlévő honvágy toposz például különösen erős. A külföldön is sikeres pesti primadonna alábbi dalában nagyon hangsúlyosak a városhoz és az országhoz való ragaszkodást kelteni kívánó elemek, melyek az 1956-os exodus után különös mellékízt kaptak: Külhonban járt a sanzonett, És visszajött, itt vagyok hopp! Az útinaplómat, Beszámolómat, Kérem, hogy hallgassák meg. Máshol is ragyognak csillagok, Rózsák is ontják az illatot, Ámor és mámor, az máshol is van, Csókra is szomjazol álmaidban, Máshol is ezüst a holdsugár, Boldogság máshol is rádtalál. Mért van, hogy mégis a szíved azt súgja, Legszebb a földön a pesti nyár Ma Párizsban egyetlen este Egy bunda, mely perzsa vagy nyest, És ugyanígy London, Mégis azt mondom, Énnekem nem kell, csak Pest Kellér Lajtai 1958: 12.

19 Orfeum az operettben A pesti nosztalgia és honvágy-toposz újratöltése mintha le akarná beszélni a nézőket a külföldre vágyódásról, s az operettszínház épületéhez való ragaszkodást hangsúlyozva a lezárt határú szocialista Magyarországhoz való ragaszkodás érzelmi húrjait kívánná erősíteni. Az épülethez, s ezáltal a városhoz, hazához kötelezően kapcsoló hűség parancsa túl gyakran szerepel a darabban, a szocreálra jellemző eszmei mondanivalóként megfogalmazva: Sanyi: Hansi: Sanyi: Hansi: Hát mondjuk, elszerződni egy másik színházhoz (mosolyogva nemet int) Én innen nem megyek el. Valahogy úgy érzem, hogy én nem is a színházhoz, hanem magához az épülethez szerződtem. [ ] Mi vagyunk a legrégebbi lakói. Nem véletlen, hogy itt maradtunk. Az újak, akik jönnek-mennek, könnyen költözködnek, de nekünk ez már az otthonunk, idekötnek az emlékeink. 36 Egyfajta kulturális kisajátítása ez a bulvár operett mezőben évtizedek alatt kialakult referenciáknak. Ugyanakkor, a szórakoztatóipari hagyomány helyszíneit ironikus nosztalgiával tematizáló két háború közötti operettekkel szemben a Három tavaszban szembeszökő újdonságként erősek az orfeumkritikus momentumok is. Ilyen az üzleti alapú színházban kétségtelenül állandóan jelenlévő pénzügyi problémák hangsúlyozása, vagy a magas kultúra tömegkultúrával szembeni magasabbrendűségének érzékeltetése. A Három tavasz intertextusai tehát nem annyira a műfajformában eddig szokásos megerősítő, inkább változtató integrációk. Mikor például a néző elandalodva meghallgatja a Régi orfeumból ismerős Jöjjön ki Óbudára című slágert, a történetből arról értesül, hogy az orfeumban debütáló szövegíró eredeti versét a megalkuvó orfeumi vezetők átírták. Az így hangzott dacos szociális indulttól telve: Szívemben, mint fullasztó halál, Óbuda szárnyas, kormos füstje száll. 37 Az egykori tömegkultúra mező tagadhatatlan társadalmi konfliktuskerülésének elítélése, magas kultúrával szembeni ab ovo alsóbbrendűségének érzékeltetése valószínűleg az 1956 utáni, modern, korszerű, haladó színjátszást 36 Kellér Lajtai 1958: Kellér Lajtai 1958:

20 H E L T A I G Y Ö N G Y I megcélzó s az operettet generálisan elítélő kultúrpolitika elvárásaihoz való alkalmazkodás volt a librettista részéről. S bár a nézők szerették ezt az előadást is, a korabeli kritikai fogadtatás ideológiai alapon elutasító volt. Az 1957-ben induló új színházi hetilap, a Film, Színház, Muzsika főszerkesztője írta a műfajforma újbóli feltámadásáról a főszerkesztő személye miatt ily módon politikai értékelést és iránymutatást is jelentő kritikát. Ebben a szerző teljes határozottsággal elveti a színházi ipar egyes rehabilitált képviselői, a városi nosztalgia múltjának toposzaihoz ragaszkodó közönség és a szocialista színházirányítás közötti, eme előadásban megtestesülő kiegyezést. Új szellemre várunk itt is, mint a többi színpadon, s nem a régi kísértetek felvonulására. [ ] A hazug orfeum-romantika, a régi szép idők giccses visszasóvárgása még ilyen szellemesen és vonzó keretben sem elfogadható. [ ] A rendezés meg sem kísérelte, hogy legalább a játékban gúnyos vonásokkal állást foglaljon mindaz ellen, ami a színpadon történik ellenkezőleg, elbódulva a hatás lehetőségeitől, még jobban kidomborította mindazt, ami szellemében és erkölcsi felfogásában idegen a mi világunktól. 38 Az erős elutasítás egyik oka valószínűleg belpolitikai: a kádári hatalom megerősödése. A kritika azt jelezte a közönségnek és a szakmának: taktikai okból nem szükségesek már, tehát nem is kívánatosak a két háború közötti időszak megítélésében kompromisszumot kínáló, a városi szórakoztatás emléktárát felelevenítő darabok. A szocialista korszak későbbi, kevésbé közvetlenül átpolitizált időszakaiban a zenés színházi szórakoztatás tereinek önreflexív megidézése folytatódott más teátrumokban és más műfajokban. Ugyanakkor a Kazimir Károly által a Thália Színházban április 22-én először színre vitt Bal négyes páholy, a Nemzeti Színházban február 10-én bemutatott, majd a Katona József Színházban sokáig játszott Budapest-Orfeum, a Rátonyi Róbert által írt Miss Arizona, melynek bemutatója a Thália stúdióban volt december 2-án, s az november 20-án a Thália Színházban bemutatott Volt egyszer egy Városliget már lényegesen kisebb társadalmi hatású produkciók voltak. Hiszen az operett, az 1960-as évek végén bekövetkező zenei stílusváltással elvesztette domináns szórakoztató színházi műfaj státusát. S ezzel a színházépületeire, sztárjaira, dallamaira reflektáló toposzok is vesztettek kulturális hatásképességükből Lenkei 1958: 22.

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Eldorádó a Bárkában. mhtml:file://d:\oszmi\20130614\mht\000357.mht. név: jelszó: Bejelentkezés

Eldorádó a Bárkában. mhtml:file://d:\oszmi\20130614\mht\000357.mht. név: jelszó: Bejelentkezés 1. oldal, összesen: 6 oldal Írja be az e-mail címét! Feliratkozás név: jelszó: Bejelentkezés Eldorádó a Bárkában Bereményi Géza filmje, az Eldorádó nyomán készült az író-rendeződarabja, amely Az arany

Részletesebben

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző

Részletesebben

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Magunkról A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Árpád fejedelem évének Fergeteg havában, 2007 januárjában alakult. Szándékunk az

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9 Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Apróságokból világváros. 9. forduló Vendéglátás-idegenforgalom

Apróságokból világváros. 9. forduló Vendéglátás-idegenforgalom Budapest iskolakönyvtári hálózatának fejlesztése az élethosszig tartó tanulás érdekében. TÁMOP 3.2.4.-09/1/KMR-2010-0001 Apróságokból világváros 9. forduló Vendéglátás-idegenforgalom Csapat neve: Tagok:

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Gyõr-Moson-Sopron Megye

Gyõr-Moson-Sopron Megye Közmûvelõdési Programok Tájoltatásának Programfüzete Gyõr-Moson-Sopron Megye Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság 9022 Gyõr, Czuczor Gergely utca 17. Tisztelt Polgármester! Kedves Közönség!

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben Kovách Eszter 2005. január 28. A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben A várost élő szervezetnek tekintem, ezért meg kell határoznom mi az alapegysége. A település alapsejtje nem a ház

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé)

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) Harai Dénes A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) A "krisna-tudatról" az egyik kereskedelmi csatornán - a közelmúltban - egy órás műsort közvetítettek,

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének

Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének a Tiszavasvári Települési Értéktárba történő felvételéhez Készítette: Tiszavasvári Város

Részletesebben

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

A holdfényben repülő bicikli

A holdfényben repülő bicikli A holdfényben repülő bicikli Páros interjú Mindketten rövid ideig tudhatták magukénak különleges biciklijüket, és vendéglátós művészi karrierjük sem tartott sokáig. Marozsán Erika színésznő épp túl egy

Részletesebben

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit.

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. (József Attila) A rendszerváltozás veszteseinek

Részletesebben

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám TARTALOM - Nemzetközi Fogyatékos Nap Nyíregyházán - Karácsonyi ünnepség Tégláson - Vakos bejárás a Fórumban - Braille Emlékülés

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Soha nem fogom elfelejtni a mai estét Eric Idle a Madáchban!

Soha nem fogom elfelejtni a mai estét Eric Idle a Madáchban! Soha nem fogom elfelejtni a mai estét Eric Idle a Madáchban! 2015. június 3. szerda, 08:00 Hétfőn este a Madách Színházba látogatott a Spamalot című musical két szerzője: Eric Idle és John Du Prez. Az

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

KÖRTVÉLYESI OSZKÁR. Bartók és Budapest

KÖRTVÉLYESI OSZKÁR. Bartók és Budapest KÖRTVÉLYESI OSZKÁR Bartók és Budapest A Torontál vármegyei Nagyszentmiklósban, 1881. március 25-én született Bartók Béla. Édesanyja Voit Paula, tanítónõként dolgozott, jól zongorázott, így elsõ zenei élményeit

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Pályázati azonosító: 3508/01174 SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Árny az árnyban. Versszínház Radnóti Miklós utolsó pillanatáról Időpont: 2014.11.10.

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA 2014/2015 őszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.) 2014. szeptember 29., hétfő 2014. szeptember 25., csütörtök* 18.30 Spiró György: Fogság Pethő Anita 18.00

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA

A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola PAPP Z. ATTILA A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA TÉMAVEZETŐ: DR. KOVÁCS ÉVA

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS

Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS 2008. június 14. szombat 18 óra RAFFAY BÉLA szobrászművész kiállításának megnyitója a Tóparti Galériában (Révfülöp, Halász utca 6.). A kiállítást megnyitja: Kancsal Károly,

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

KOVÁTS ÁKOS DEBRECEN FŐÉPÍTÉSZE CÍVIS HÁZ ZRT. VEZETŐJE

KOVÁTS ÁKOS DEBRECEN FŐÉPÍTÉSZE CÍVIS HÁZ ZRT. VEZETŐJE KOVÁTS ÁKOS DEBRECEN FŐÉPÍTÉSZE CÍVIS HÁZ ZRT. VEZETŐJE FŐÉPÍTÉSZ ELVEK CÍVIS HÁZ ZRT. ESZKÖZÖK VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RENDEZÉSI TERVEK, ÉPÍTÉSI ÉS ESZTÉTIKAI SZABÁLYOK FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ISMERETE

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Médiaismeretek EET mesterképzés hallgatóinak. Dr. Móré Mariann

Médiaismeretek EET mesterképzés hallgatóinak. Dr. Móré Mariann Médiaismeretek EET mesterképzés hallgatóinak Dr. Móré Mariann A média fogalma Médium (latin): szuggerálható, könnyen befolyásolható személy, közvetítő eszköz, közeg; Média: a szó többes alakja (összefoglaló

Részletesebben

(u. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése

(u. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Oktatási és Közművelődési Főosztály Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése budapcst,..,.'.,

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

Mozgásban a VODAFONE. 2007 december 6. december 16.

Mozgásban a VODAFONE. 2007 december 6. december 16. Mozgásban a VODAFONE 2007 december 6. december 16. A Vodafone mindig nagy nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az igényeknek leginkább megfelelô szolgáltatást nyújtsa ügyfeleinek. Ezek kommunikálására mindig

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

Turisztikai recept Klagenfurtból: kultúra, óváros, tó, rendezvények, shopping

Turisztikai recept Klagenfurtból: kultúra, óváros, tó, rendezvények, shopping Turisztikai recept Klagenfurtból: kultúra, óváros, tó, rendezvények, shopping Szakmai eszmecsere az osztrák testvérvárosban a turisztikai egyesület tagjaival A hatékony turisztikai munkához pénz kell,

Részletesebben

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10.

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. 2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. Szakmai beszámoló I. A rendezvény bemutatása A Kalocsai Paprikafesztivál és a Paprikás Ételek Főzőversenye a térség legnagyobb

Részletesebben

20 éves a VTMSZ. Az elmúlt 20 év emlékképei NOVOTEL BUDAPEST CENTRUM. 2010. december 10.

20 éves a VTMSZ. Az elmúlt 20 év emlékképei NOVOTEL BUDAPEST CENTRUM. 2010. december 10. 20 éves a VTMSZ Az elmúlt 20 év emlékképei NOVOTEL BUDAPEST CENTRUM 2010. december 10. Az elsőlépések 1990-1992 VTMSZ Megalakul a VTMSZ 18 tanácsadócég közreműködésével a FEACO támogatásávalés a Nemzetközi

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása?

Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása? KÁNTÁS BALÁZS Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása? Személyes hangvételű bekezdések Nyerges Gábor Ádám Sziránó című prózakötetéről Három, az irónia alakzata által erősen áthatott verseskötet és többéves,

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 10:00 Page 225 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / esztétika Bárdos Judit Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Ettore Scola több filmben

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről 0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről Általánosságban elmondható az a sajnálatos körülmény, hogy a felsőoktatás komoly színvonalcsökkenéssel

Részletesebben

A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS

A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS Soós Eszter Petronella (politológus PhD-hallgató, ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola) (Boros Zsuzsanna: Rendszerváltások Franciaországban, L Harmattan Könyvkiadó,

Részletesebben

Vajon hatalom-e még a tudás? Lehet-e érvényesülni a tudás által? Érdemes-e tanulni az 1990- es években Magyarországon?

Vajon hatalom-e még a tudás? Lehet-e érvényesülni a tudás által? Érdemes-e tanulni az 1990- es években Magyarországon? A HÁTRÁNYOS HELYZET MEGJELÖLÉS az 1960-as években vált egyre divatosabbá, nem mint tudományos terminus, hanem mint egy minisztériumi utasítás hivatalos szóhasználata. Esélyegyenlőség Miután 1962-ben megszűnt

Részletesebben

Hozzászólás. A népiesek magyarközössége", népközössége", sorsközös-

Hozzászólás. A népiesek magyarközössége, népközössége, sorsközös- Hozzászólás (Második közlemény) Ha a Jugoszláviában megjelenő magyarnyelvű újságokat, folyóiratokat és egyéb kiadványokat olvassuk: ezt a szót egység majd minden cikkben ott találjuk. Az idegenből jött

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő PAVEL CÂMPEANU Nyolc év a tv előtt Társadalom és televíziós idő Az emberi viszonyok történeti lényege a szükségszerűség. Viszonyait látványnyá változtatva, az ember a történelmi szükségszerűséget teszi

Részletesebben

EMLÉKEZTETŐ Együtt Kállóért Közösségi Nap

EMLÉKEZTETŐ Együtt Kállóért Közösségi Nap Pályázó neve: Kálló Község Önkormányzata Pályázó székhelye: 2175 Kálló, Kossuth utca 16. Pályázó MVH ügyfél - azonosító: 1003299571 Pályázat azonosító: 8569872872; Támogatási határozat iratazonosító: 1623167406

Részletesebben

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK 2013. márciusi kiadás MéTa kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Fotók: Qaradah Szimonetta Nyomtatás: Nemzeti Védelmi Szolgálat Tartalomjegyzék: Szerintük mit jelent. Szerinted mit

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a

(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a 1 HAGYOMÁNY ÉS MODERNSÉG BENEDETTO CROCE ESZMEVILÁGÁBAN (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a figyelmébe,

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

Tonton-mánia a francia médiában

Tonton-mánia a francia médiában 2011 május 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Harminc évvel ezelőtt, május 10-én, pontosan este 8 órakor a francia

Részletesebben

Helyszín: Gere Tamás és Zsolt Pincészete, Villány, Diófás u. 1.

Helyszín: Gere Tamás és Zsolt Pincészete, Villány, Diófás u. 1. Csütörtök: Helyszín: Gere Tamás és Zsolt Pincészet, Villány, Diófás u. 1. 19:00-23:00 BorZsongás hangolódás jó zene, baráti beszélgetések könnyed borozgatások. Különleges tételek kóstolója Gere Andival

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Paraizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti

Paraizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti Paraizs Júlia N. Mandl Erika: Színház a magyar sajtóban a két világháború között. A sajtóforrások szerepe az összehasonlító színháztörténeti kutatásokban, különös tekintettel a Napkelet és a Magyar Szemle

Részletesebben