A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI ACTUAL ISSUES OF WASTE MANAGEMENT

Átírás

1 Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI ACTUAL ISSUES OF WASTE MANAGEMENT BOROS ÉVA Miskolci Egyetem, Energia- és Minőségügyi Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros tuzeva@uni-miskolc.hu Mai társadalmunkban folyamatos vásárlásra és fogyasztásra ösztönzik az embereket, ezzel a magatartással azonban egyre nagyobb mértékben növekszik a környezetünket terhelő hulladékok mennyisége. A hulladék keletkezésének megelőzéséért, a keletkezett hulladékok hasznosításáért és ártalmatlanításáért minden gazdasági szereplőnek beleértve a hulladékot eredményező termék gyártóit, forgalmazóit és a fogyasztókat is viselnie kell a ráeső specifikus felelősséget. Megfelelő kezeléssel jelentős mértékben csökkenthető a hulladékok környezetre gyakorolt negatív hatása. A hulladék anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve másodlagos nyersanyagként hasznosítható. A hulladék feldolgozása, ártalmatlanítása, illetve hasznosítása összetett feladat, mivel a különböző típusú hulladékokat nem lehet egységesen kezelni. Kulcsszavak: hulladékkezelés, energiatakarékosság, energiahatékonyság, versenyképesség, fenntarthatóság. Today, in our society people are encouraged for shopping and consumption, but the waste loading our environment increases by this behavior. Every economic member including producers, distributors and consumers has to take their own specific responsibility for the prevention of waste generation and utilization and disposal of the generated waste. Negative effects of waste can be reduced significantly by appropriate treatment. Waste can be utilized for secondary raw material by treating by material type and selective collecting. Waste processing, disposal and utilization is a complex task, because different types of wastes can t be treated in the same way. Keywords: waste management, energy conservation, energy efficienty, competitiveness, sustainability. Bevezetés A környezeti problémák többnyire arra a téves feltételezésekre alapszanak, hogy a természet kiapadhatatlan teherbíró képességű, a technikai fejlődés végtelen lehetőségekkel bír és képes a válságok kezelésére. Napjainkban azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a természethez való viszonyunkat meg kell változtatnunk. A korlátlan növekedés és fogyasztás helyett a természeti környezettel összhangban a fenntartható fejlődésre kell törekednünk. 1. Európa hulladékgazdálkodásának áttekintése Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szól, valamint tisztázza a hulla-

2 44 Boros Éva dékgazdálkodás körébe tartozó fogalmakat. Eszerint a hulladék olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Az irányelv fontos célokat fogalmaz meg: a hulladékpolitikának az erőforrások felhasználásának csökkentésére kell törekednie, és előnyben kell részesítenie a hulladékhierarchia (1. ábra) alkalmazását, mely szerint a hulladékgazdálkodás elsődleges célja a hulladék keletkezésének megelőzése. A hierarchia azt is mutatja, hogy a hulladékok újrahasználata, ill. anyagként újrahasznosítása elsőbbséget élvez az energetikai hasznosítással szemben (abban az esetben, amennyiben ezek ökológiailag kevésbé terhelik a környezetet). 1. ábra. A hulladékgazdálkodási hierarchia alapelvei [1] Az irányelv rendelkezik a hulladék hulladékstátuszának megszűnéséről is. Eszerint nem hulladék az adott anyag vagy tárgy, amennyiben hasznosítási műveleten (beleértve az újrafeldolgozást) esett át, és megfelel az alábbi kritériumoknak: rendeltetésszerű használata van; van piaca, ill. kereslete; megfelel a hatályos műszaki előírásoknak, jogszabályoknak; használata nem káros sem a környezetre, sem pedig az emberi szervezetre [2]. Az irányelv bevezeti a szennyező fizet elvet, melynek lényege, hogy az adott hulladék ártalmatlanításának költségeit a hulladék jelenlegi vagy korábbi birtokosának, vagy a hulladékot előidéző termék előállítójának kell viselnie. A hulladékra erőforrásként kell tekintenünk, és ha ezt az erőforrást a földbe temetjük, az súlyos rövidlátásra vall. Az Európai Bizottság január 13-án Brüsszelben közzétett tanulmánya rámutat arra, hogy a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a munkahelyek teremtéséhez. Ha a meglévő jogszabályokat megfelelően végrehajtanánk, elkerülhetnénk a költséges tisztítási műveleteket, a környezetszennyezést és az egészségügyi problémákat. Továbbá ne feledjük, hogy az újrahasznosított anyagok olcsóbbak az újaknál, valamint csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és az importfüggőségünket. nyilatkozott Janez Potočnik, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa [3].

3 A hulladékgazdálkodás időszerű kérdései 45 Az EU27-ben átlagosan 513 kg/fő települési hulladék keletkezett 2009-ben (1. táblázat). Az érték tagországonként igen tág határok között mozog: míg Csehországban és Lengyelországban 316 kg/fő, addig Dániában 833 kg/fő a fajlagos érték (2. ábra). Az EU27-ben keletkezett 513 kg/fő hulladékból 504 kg/fő hulladékot kezeltek, a következő tömegarányokban: 38% került lerakásra; 20%-ot elégettek; 24%-ot került újrahasznosítottak és 18%-ot komposztáltak. Ország keletkezett kg/fő kezelt kg/fő Települési hulladék 2009 Tömegarány [m/m %] lerakott elégetett újrahasznosított komposztált EU Csehország Lengyelo Lettország Szlovákia Észtország Litvánia Románia Magyaro Szlovénia Bulgária Norvégia Görögo Finno Svédo Portugália Belgium Egyesült Kir Franciao Olaszo Spanyolo Izland Németo Ausztria Hollandia

4 46 Boros Éva Ország keletkezett kg/fő kezelt kg/fő Települési hulladék 2009 Tömegarány [m/m %] lerakott elégetett újrahasznosított komposztált Málta Svájc Luxemburg Írország Ciprus Dánia (Eurostat, EU Statisztikai Hivatala) 1. táblázat. EU27 települési hulladékai 2009-ben [4] A keletkezett és kezelt hulladékok mennyisége nem egyezik néhány tagállamban, ennek okai: tömegvesztés miatt (pl. száradás); export és import hulladékok mennyisége; időbeli csúszások a keletkezés és kezelés között (pl. ideiglenes tárolások). A kommunális hulladékok nagy részét a háztartásokban keletkező hulladékok alkotják, de ide tartoznak a kis vállalkozások, állami intézmények és önkormányzatok működése során keletkező hulladékok is. A települési hulladékok összetétele eltérő lehet önkormányzatonként és országonként a helyi hulladékgazdálkodási szabályok miatt. Az alábbi országokban a kezelt hulladékok több mint 50%-át teszi ki az újrahasznosítás és komposztálás: Belgium 60%; Németország 66%; Hollandia 60%; Ausztria 70%; Svédország 50%; Svájc 51%. A hulladékgazdálkodás javítása az erőforrások jobb kihasználását eredményezi, új piacokat és munkahelyeket teremt, csökkentheti az energiaforrások importjátés javíthatja a környezet állapotát. A lerakás mértéke néhány országban 2009-ben is igen magas volt. Bulgária a keletkezett települési hulladékának 100%-át, Románia 99%-át, Málta 96%-át, Litvánia 95%-át, Lettország pedig 92%-át lerakókban helyezte el [4].

5 A hulladékgazdálkodás időszerű kérdései ábra. EU-ban keletkező hulladékok mennyisége kg/fő 2009-ben [5] 2. Hulladék-gazdálkodás időszerű feladatai Magyarországon A évi XLIII. törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni: a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; b) az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását; d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint ha ezek nem megoldhatóak a hulladék energiahordozóként való felhasználására.

6 48 Boros Éva A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a tovább feldolgozás elősegítése érdekében a további kezelési lehetőségeknek megfelelően elkülönítve, szelektíven kell gyűjteni. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul nagyok. Tilos a hulladékot elhagyni a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni [6]. A hulladékot minden esetben rendezetten kell gyűjteni, melyhez nem szükséges külön engedély, amennyiben a hulladékot annak birtokosa az ingatlanán, telephelyén termeli. A törvény jogot ad a települések önkormányzatainak, mely szerint kötelezheti a hulladék birtokosát, hogy a keletkezett hulladékot meghatározott anyagfajta és típus szerint szelektíven gyűjtse, csomagolja és jelölje meg, majd a hulladékkezelő vagy közszolgáltató részére adja át. A hasznosításra kerülő hulladék legfeljebb 3 évig, az ártalmatlanításra kerülő hulladék legfeljebb 1 évig tárolható a hulladéktermelő ingatlanán, illetve a hulladékkezelő telephelyén [6]. A törvény kimondja, hogy a szerves, biológiai úton lebomló anyagok képződés helyén történő felhasználására kell törekedni. Ennek érdekében jogi, gazdasági és műszaki szabályozások, valamint tájékoztató intézkedések bevezetésével kell segíteni a biohulladék elkülönített gyűjtését és a kezelésből származó anyagok hasznosítását. Ezzel elősegíteni, hogy a természetes szerves-anyag körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerüljön vissza, valamint a lerakókba kerülő települési szilárd hulladékok szerves anyag tartalma csökkenjen. Hazánkban 1995-ben az első termékdíjtörvényben merült fel, hogy a gyártó felelőssége ne csak a termékei működésére vonatkozzon, hanem a feldolgozására vagy újrahasznosítására is, azaz a termék teljes élettartamára. Ezt a költséget beépítve a termék árába a fogyasztók is a teljes költséggel találkoznak, a környezetbarát termékek előnybe kerülnek, a korábban potenciálisan olcsóbb, de a szennyezés miatt a társadalom számára összességében drágább árucikkekkel szemben. A rendszer sajnos nem úgy működött, ahogy eltervezték, hiszen a termékdíjból egy új adó lett. A gyártók termékenként befizettek egy összeget, az állam pedig vállalta, hogy a pénz egy részét környezetvédelemre fordítja (bizonyos kiválasztott hulladékgyűjtőktől, hasznosítóktól vett cserébe szolgáltatásokat). Ez a rendszer nem felelt meg az Európai Unió akkori előírásainak, így csatlakozásunk előtt meg kellett változtatni. A termékdíjat (vagy ezután büntetést) azok fizették, akik nem teljesítették a gyártói felelősséggel kapcsolatos elvárásokat. A modell azért volt előnyösebb, mert a gyártók egyrészt számolni tudtak ezzel a költséggel, akár már az új termékek tervezésétől, másrészt érdekeltek abban, hogy minél kevesebb hulladékot gyártsanak, hogy a lehető leghatékonyabban hasznosítsák azokat. Ez a rendszer hazánkban 2011 végéig működött, ekkor államosították. Megemelkedtek a termékdíjak (2. táblázat) és a vállalatok nem hasznosíthatják saját hulladékaikat.

7 A hulladékgazdálkodás időszerű kérdései 49 Hulladék fajta Termékdíj tétel [Ft/kg] 2011-ig 2012-től növekedés műanyag % rétegezett italkarton ,27% fém ,85% papír, fa textil % üveg ,33% egyéb ,64% 2. táblázat. Néhány termékdíj tétel növekedése 2012-től [7, 8] A cikkben résztelezett téma aktualitását bizonyítja, hogy áprilisban az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé utalja hazánkat, Bulgáriával, Lengyelországgal, valamint Szlovákiával együtt, mivel a decemberi határidőre nem ültették át nemzeti jogukba a hulladékokról szóló uniós keretirányelvet. Ha egy tagállam ilyen mulasztást követ el, annak következménye súlyos pénzügyi szankciók kiszabása, melynek mértékét a jogsértések súlyossága és tartama befolyásolja. A bírságot az jogszabályi mulasztás rendezéséig kell fizetni. Az Európai Bizottság indítványa szerint: Bulgária napi eurót; Magyarország napi eurót (közel nyolcmillió Ft/nap, Ft/év); Lengyelország napi eurót; Szlovákia napi euró fizethet, ha a bíróság helyt ad a kérésnek. A Bizottság január 27-én felszólító levelet küldött az érintett tagállamoknak. Magyarország és Szlovákia május 20-án, Bulgária és Lengyelország pedig június 16-án kapott indokolással ellátott véleményt [9, 10]. Magyarország új hulladékgazdálkodási törvényét várhatóan még az ősszel elfogadja az Országgyűlés, és várhatóan a rákövetkező hónapokban hatályba lép. 3. London és Magyarország települési szilárd hulladékának összehasonlítása A következőkben egy európai nagyváros (London) és Magyarország hulladékainak öszszetételét hasonlítjuk össze. Hazánkban (az 1. táblázat adatai alapján, 10 millió lakosra számolva) közel 4,3 millió tonna, Londonban pedig 4 millió tonna szilárd települési hulladék keletkezik. London vezetői 2010-ben kidolgoztak egy példaértékű hulladékgazdálkodási stratégiát, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentésére, valamint a keletkező hulladékok hasznosítására. A város vezetőségének célja: Londont a világ legélhetőbb városává tenni, ehhez szükséges a lakosság életmódjának megváltozása, valamint, hogy London a világ vezető hulladékgazdálkodójává váljon re el akarják érni, hogy Londonban ne kerüljön lerakásra hulladék. A 3. táblázat egy összehasonlítás a keletkező települési hulladékok %-os összetételéről. A 3. ábra London, a 4. ábra Magyarország hulladék összetételét szemlélteti.

8 50 Boros Éva Hely Tömegarány a hulladékban [m/m %] üveg műanyag fémek papír és karton szerves egyéb London Magyarország táblázat. London és Magyarország települési hulladékainak összetétele 2008/ ábra. Londonban keletkező települési hulladék összetétele 2008/09 [11] 4. ábra. Magyarországon keletkező települési hulladék összetétele 2008/09 [12]

9 A hulladékgazdálkodás időszerű kérdései 51 A keletkező fém és üveg hulladékok közötti nagy különbség abból adódhat, hogy Magyarországon a társadalom szegényebb rétegei kukázó, gyűjtögető életet él. A szerves hulladékok londoni nagyobb aránya a város hatalmas parkjainak köszönhető. 4. Intézkedések a Londonban keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése céljából A hulladékgazdálkodás elsődleges eszköze a megelőzés, ennek megfelelően a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése a cél, majd a hulladéklerakás teljes mértékű megszüntetése. Ez úgy érhető el, ha jelentős mértékben megnő a hulladékok újrafelhasználása, ill. újrahasznosítása, a szerves hulladékok komposztálása. Londonban a következő számszerű célokat tűzték ki: a város háztartási hulladékának csökkentése 2020-ra 10%-kal; 2031-re pedig 20%-kal a 2008/2009 évi. adatokhoz képest; a települési hulladékok újrahasznosításának átlagát 2020-ra évi t-ra; 2031-re pedig t-ra növelni a 2008-as t-ról. A megvalósítás eszközei kampányok mind a fogyasztók, mind pedig a termelő szektor szereplői számára; nagymértékű anyagi támogatások az újrahasznosítás területén [11]; ún. nulla hulladékú helyek támogatása. A települési hulladékok csökkentésével és újrahasznosításával jelentős megtakarítások érhetők el: becslések szerint évi 600 millió fontot költenek London hulladékkezelésére. Minden 1%-os hulladék mennyiség csökkenés, ill. újrafelhasználás évente 6 millió fontos megtakarítást jelent [10]. 5. Esettanulmányok London Brent kerületében 11 utca lakói dolgoznak azért, hogy a Green Zone (Zöld Zóna) értékelést megkapják. Az elismerés kritériumait már 6 utca teljesítette 2010-re. E kritériumok: a lakosság legalább 65%-a: rendszeresen újrahasznosít; 5 különböző anyagfajtát tudatosan és rendszeresen újrahasznosít; valamint a szerves hulladék tárolókat rendszeresen használja, legalább 2 különböző anyagfajtára. háztartásonként legalább 3 darab energiatakarékos izzó használata; a lakosok több mint 70%-a használjon valamilyen víztakarékos berendezést, és háztartások 30%-a használjon legalább egy alternatív közlekedési eszközt, amely kiváltja a gépjárművek rendszeres használatát [13]. A Freecycle Hálózat, egy non-profit magán szervezet, melynek felhasználói a megúnt, nem használt eszközeiket cserélgethetik egy online fórumon és üzeneteken keresztül.

10 52 Boros Éva A tagság teljesen ingyenes, minden küldemény ingyenes, teljesen legális és minden korosztály számára elérhető. A felhasználók egy online fórumon keresztül küldhetnek kínáló és kereső üzeneteket a tagoknak [10]. A Freecycle szervezet már több mint 85 országban elterjedt. Az első csoport Londonban jött létre 2003 októberében. Jelenleg 38 aktív csoport van Londonban, közigazgatási határok szerinti felosztásban tagja kb tárgyat cserél évente. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésre példa Miskolc kísérleti jellegű projektje. A város családi házas övezeteiben házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszert vezetett be a helyi hulladékkezelő vállalat. A hulladékok válogatott gyűjtéséhez zsákokat biztosít a szolgáltató a háztartások részére. A megadott napokon (2 hetente) az ingatlanok elé kihelyezett zsákokért gyűjtőjáratok érkeznek és minden alkalommal annyi zsákot adnak, amennyi ki volt rakva. Szelektíven gyűjtendő hulladék típusok: papírhulladék; fémhulladék; műanyaghulladék; italos karton doboz [14]. Újbudán a társasházak lakóinak figyelmét hívják fel a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés lehetőségére. A társasházakban a papír és a műanyag hulladék különválogatva 1-1 hagyományos méretű kukába kerül. Ezeket a kukákat díjmentesen szállítják el. Természetesen minden program sikere az emberek elhatározásán, tenni akarásán múlik, fontos, hogy a lakók fegyelmezetten, következetesen, szennyezettség mentesen gyűjtsék a megfelelő hulladékot. Összefoglalás Cikkemben számba vettem az EU27 keletkezett és kezelt települési hulladékainak mennyiségét, ezen belül a lerakókba került, elégetett, újrahasznosított és komposztált hulladékok arányait a 2009-es évre vonatkozóan. Áttekintettem Magyarország hulladékgazdálkodását, 1995-től (első termékdíjtörvény) napjainkig. London és Magyarország hulladékösszetételét mutattam be. London vezetősége 2010-ben átfogó hulladékgazdálkodási stratégiát dolgozott ki, példaértékű mintát mutatva bármely ország számára. Köszönetnyilvánítás A kutatás a TÁMOP B-10/2/KONV A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai területein című projekt keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom [1] Üveg Róbert: Alternatív energiahordozók a nagy energiafelhasználású ipari létesítményekben, cementiparban, Alternatív energiahordozók hasznosítása Magyarországon Szakmai konferencia, Budapest, május 10.

11 A hulladékgazdálkodás időszerű kérdései 53 [2] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/98/EK IRÁNYELVE (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről [3] [4] Environment in the EU27 Recycling accounted for a quarter of total municipal waste treated in 2009, 37/ March 2011 Eurostat Newsrelease [5] [6] évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, Követelmények és kötelezettségek [7] [8] [9] [10] [11] The Mayor s Draft Municipal Waste Management Strategy, London s Wasted Resource, [12] [13] Helen Bird: Zero Waste Places - Pathfinders and Standard, 2010 [14]

12