A Budapesten élő kínai közösség

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Budapesten élő kínai közösség"

Átírás

1 Földrajzi Értesítő LVII. évf füzet, pp A Budapesten élő kínai közösség Irimiás Anna 1 Wherever the Ocean waves touch, there are overseas Chinese. 2 Abstract Chinese communes in Budapest This study, after a short presentation of the history of the Chinese immigrants in Hungary, traces the geography of spatial networks and diasporic settlements of the Chinese community in Budapest, highlighting some consequences of the Chinese immigration at the Hungarian labor market and in the housing conditions. The ethnic and economic landscape of Budapest have been changed as a consequence of the influx of large number of Chinese. These settlement patterns have also changed the urban aspect in the 8th and 15th districts where socially stratified and spatially differentiated Chinese spaces can be featured. The study also offers an attempt to redefine the term Chinese diaspora. Bevezető Oh, East is East, and West is West, and never the twain shall meet! 3 vélte Rudyard Kipling 1895-ben, de bizonyos értelemben nem is járhatott volna távolabb az igazságtól. Utazni soha nem volt annyira egyszerű (és olcsó), mint napjainkban, amikor a határok és az ismeretlen nyelvek már nem jelentenek áthatolhatatlan akadályokat óta a Kínai Népköztársaság a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagja, így Kelet és Nyugat egyre inkább kénytelenek a másikkal számolni. Marco Polo óta, azaz 752 éve Kelet és Nyugat egymásról alkotott felfogása félelmekkel és előítéletekkel, ugyanakkor csodálattal teli. (Elég ¹ PhD, Universitá degli Studi di Messina. ² Ahová az Óceán hullámai elérnek, ott tengerentúli kínaiak élnek. (A szerző fordítása) Forrás: Cohen, R Global diasporas. An Introduction. Univ. Washington Press, 535 p. ³ Oh, Kelet az Kelet, és Nyugat az Nyugat, a kettő sohasem találkozhat! (A szerző fordítása) 469

2 arra gondolni, hogy a gigantikus kínai állam a világ legnépesebb országa, több mint 1,3 milliárd lakossal, ami a mobilitás mértékét alapvetően meghatározza.) A kínai migráció a világon földrajzi és történelmi jellegzetességek A kínaiak mobilitása korunk egyik legjelentősebb migrációs jelensége a befogadó országok magas száma miatt, mivel 34 millió tengerentúli kínai (Chinese overseas, ahogyan a hazájukból elvándorolt gyermekeket nevezik) él a világ 130 országában (Shao Center, 2006). Természetesen a mobilitás jellege sokat változott pl. azokhoz a migrációs hullámokhoz képest, amelyek egy 1882-es törvény értelmében az észak-amerikai zárt és szomorú Kínai negyedeket (Chinatown) hozták létre, ami a megtűrt, de társadalmilag kirekesztett bevándorlókat gyűjtötte össze. Az Európába főleg Franciaországba és az Egyesült Királyságba irányuló kínai migráció kezdete az első világháború idejére tehető (például a lövészárkok kiásásában is segédkeztek kínai munkások), bár igazán jelentős migrációs hullámok az európai kontinens felé csak az 1949-es kommunista hatalomátvétel után indultak el (Benton, G. Pieke, F. 1998). A legnépesebb és gazdaságilag legtehetősebb kínai diaszpóra a délkelet-ázsiai országokban található, és az 1978-as, Teng Hsziao-ping által kezdeményezett nyitás után ők alkotják a legfontosabb befektetői réteget, akik pénzüket és az idegenben megszerzett tudásukat visszaforgatják az anyaországba, bár feltehetőleg politikai szemléletük nem sokat változott a kivetettség éveiben (Nyíri P. 1994). Az Európába irányuló újabb kínai bevándorlási hullámokat tágabb geopolitikai szempontból kell elemeznünk, mivel az 1980-as és 1990-es években Kína ismét felbukkant a nemzetközi politikai színtéren mint kibocsátó ország. Az európaiakat a bevándorlási hullámok valós nagysága aggasztja, mivel a kivándorlók a Föld legnépesebb országából indulnak és a Kínából való elvándorlás mértékéről kevés hivatalos adat áll a kutatók és a politikai döntéshozók rendelkezésére. A demográfiai nyomás, a tömeges munkanélküliség, a vidéki munkaerő alulfoglalkoztatottsága, a gazdasági átmenet bizonytalanságai, a kínai állami és pártvezetők közötti konfliktusok mind olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek az európaiak félelmeit táplálják. (Talán Kiplingnek abban mégis igaza volt, hogy Kelet és Nyugat két egészen más világ...) Az elmúlt harminc évben a kínaiak mobilitása sokkal nagyobb méreteket öltött mint Mao Ce-tung 4 idejében, ez a nagymértékű gazdasági fejlődésnek, az emigrációt szabályozó enyhébb politika bevezetésének, valamint azoknak a kétoldalú megállapodásoknak köszönhető, amelyeket a Kínai Népköztársaság ⁴ A kínai nevek írásánál a nemzetközi tudományos életben a pinyin átírást alkalmazzák, az ismertebbekre viszont itt a magyar formát használjuk (a szerk.). 470

3 kötött bizonyos országokkal, mint pl. Kanadával és Magyarországgal 5. Az anyaországot elhagyó migránsok száma az elmúlt 15 évben közel 9,3 millió fővel, azaz 37%-kal nőtt (1. táblázat). 1. táblázat. Az anyaországból elvándorló kínaiak becsült száma 1990-ben és 2005-ben, ezer fő Földrész Ázsia Amerika Európa Ausztrália és Óceánia Afrika Összesen: , ,0 525,0 386,2 76, , , , ,6 570,6 136, ,6 Forrás: Campani, G. et al. (1994) és a Caritas Migrantes (2006) adatai A kínai vándorlás történelmi jellegzetességei miatt a mobilitás kutatói két típusú tengerentúli kínait különböztetnek meg. A huayi kifejezés azokat a kínaiakat jelöli, akik a történelmi kínai diaszpórához tartoznak és második vagy harmadik generációs kínai leszármazottak, míg a huaqiao kifejezés az újabb, azaz a gazdasági nyitás óta elvándorolt kínaiakra vonatkozik, akik megtartják kínai állampolgárságukat (Christiansen, F. 1997). Természetesen a megkülönböztetés alapja a kínai kommunista párthoz fűződő viszony: a huayik leginkább a kommunista hatalomátvétel miatt elmenekülő kínaiak leszármazottai, míg a huaqiaok sokszor a kínai vezetés áldásával kísérve keresnek új helyet a letelepedéshez és a kereskedelmi kapcsolatok felvirágoztatásához. A huaqiaok egy kínai kifejezés szerint olyanok mint a lehulló falevelek, amelyek visszatérnek a gyökerekhez, mivel általában átmenetinek tekintik a letelepedést egy adott befogadó országban és céljuk az, hogy meggazdagodva visszatérjenek Kínába. A Magyarországon élő kínaiak közül szinte senki sem vette fel a magyar állampolgárságot, ez talán annak is betudható, hogy a Kínai Népköztársaság nem ismeri el a kettős állampolgárságot (Dövényi Z. 2005). Ezzel szemben a Belügyminisztérium adatai szerint 2007-ben Magyarországon 1621 kínai kért letelepedési engedélyt. A kínai diaszpóra újradefiniálása A diaszpóra meghatározás használata igen elterjedt a legújabb kori kínai vándormozgalom folyamataival foglalkozó geográfiai és szociológiai szakirodalomban (Wei, L. 2007; Rédei M. 2007; Mészáros K. 2005; Nyíri, P. 1999). A diaszpóra szó (magyarul: szórvány) görög eredetű és eredetileg a zsidók ⁵ A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a kétoldalú állam- és kormányközi szerződésekről szóló, november 28-án Pekingben aláírt jegyzőkönyv, és a évi XXI. Törvény. 471

4 szétszóródását jelentette. Ugyanakkor a kényszervándorlás, az átélt trauma, a közös nemzeti identitás keresése egy adott etnikai közösségen belül és a visszatérés lehetőségének reménye mind hozzátartoznak a diaszpóra fogalomköréhez. A 20. sz. elején a kínai birodalmi dinasztia összeomlása, majd a kommunista hatalomátvétel 1949-ben valóban tömeges kényszervándorlást eredményeztek, súlyos lelki traumát okozva a migránsoknak. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy ma már a kínai diaszpórához tartozó vállalattulajdonosok, befektetők és kereskedők transznacionális gazdasági tevékenysége tökéletesen illeszkedik a globális gazdasági modellhez (Chiarlone- Amighini, A. 2007). Kína külgazdasági stratégiájának szerves része a tengerentúli kínaiak fokozott mértékű bevonása a gazdaság fejlesztésébe, ebből következik, hogy az elmúlt években az anyaország kapcsolata elvándorolt fiaival nagymértékben megváltozott, hiszen a külföldön élő kínaiak befektetései jelentették a kínai gazdaság ugrásszerű növekedésének legmeghatározóbb tényezőjét (Csaba L. 2006). A fentiek figyelembevételével a kínai diaszpóra-fogalom újradefiniálását tartanám szükségesnek. A 21. sz.-ra Kína lett a Világ közepe, bár ezt a kínaiak mindig is tudták, elég arra gondolnunk, hogy az ország neve, ( Zhong Guo ) etimológiailag Középső Birodalmat jelent. Az Európában élő kínai közösségekhez tartozó egyének általában sajnálatukat fejezik ki mindazokkal szemben, akik nem Hanok (Ceccagno, A. 1998). Szerintük nagyon rossz lehet ma nem kínainak lenni. Egy olyan közösségről van tehát szó, amely biztos tudatában van annak, hogy egy hatalmas és a nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális színtéren az egyik legbefolyásosabb birodalomhoz tartozik (az Economist elemzése szerint a világon az öt legbefolyásosabb vállalat közül három kínai). A trauma és a kivetettség bizonytalanságában az identitáskeresés tehát már nem jellemzői ennek a migrációs közösségnek (bár az 1989-es Tien anmen téri események mély megrázkódtatást váltottak ki). Az Európában élő kínai bevándorlók, még ha nem is mindig tudatosan, lényegében Kína előörsei. Az összekötő kapocs már nem a közösen átélt megrázkódtatás, hanem a nemzeti büszkeség. Ennek az új szerepvállalásnak volt ékes példája 2007 áprilisában az olaszországi utcai demonstráció (Itália az egyik legnépesebb, több mint 150 ezer fős kínai közösséget befogadó mediterrán ország), amikor a kínai árusok a milánói rendőrség mindennapos bírságai ellen vonultak utcára. 6 A kínai kolónia általában zárt és láthatatlan bevándorló közösségnek számít a nyugati országokban, ezért meglepő volt, amint a viale Paolo Sarpi-n vonuló és nemzeti zászlójukat lengető kínaiak egy új és erősödő identitástudatnak adtak hangot. ⁶ Irimiás, A I fanciulli dell Imperatore fanno sentire la loro voce [A Császár gyermekei hallatják hangjukat] 472

5 Az 1989-es rendszerváltás és a bevándorlás húzóerői Magyarországon Az 1989-es év Magyarországon a rendszerváltás éve, míg Kínában a Tien anmen téri diáktüntetés vérbefojtása (ki ne emlékezne a fotóra a fehéringes diákot kikerülő tankról?) ugyannak a Teng Hsziao-pingnek a parancsára, aki 1978-ban a nyitott kapuk politikáját tűzte zászlajára. Ennek a tanulmánynak nem célja a rendszerváltás tárgyalása, viszont fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy a Magyarországon kialakult új politikai és gazdasági helyzet egészen különleges hatással volt a potenciális kínai migránsokra. Kínában az 1990-es évek elején a gazdasági reformok amelyek ekkor már nem foglalkoztak a macska színével, csak azzal, hogy elkapja az egeret (Teng Hsziao-ping) már a tizenkettedik évükben jártak, jelentős gazdasági fellendülést hozva főleg a partmenti tartományokban (Fujian és Zhejiang), ahol a Különleges Gazdasági Övezetek születtek. Ugyanakkor az június 4-ei Tien anmen téri események, amikor újra az elnyomást alkalmazta a kínai vezetőség, elbizonytalanította a kínai kisvállalkozókat, kereskedőket, akik veszélyeztetve látták bimbódzó gazdasági tevékenységüket (Polonyi P. 2008) ban a magyar és a kínai kormány között született megállapodás szerint a magyarországi beutazáshoz a kínai állampolgároknak nem volt kötelező a vízum. Ez a megállapodás akkor keveseket érdekelt, annál nagyobb lett a jelentősége két év múlva. Magyarországon a gazdasági átmenet első éveiben minden képlékeny és változó volt. Lecsökkentek az államszocializmus alatt kialakított gazdasági kapcsolatok a többi volt szocialista országgal, ugyanakkor a nyugati befektetők és áruházláncok még nem telepedtek meg az országban. Felismerve az átmeneti áruhiányt, egyre több kínai vállalkozó, kereskedő és szerencsét próbáló érkezett Magyarországra, kihasználva a beutazás viszonylagos könnyebbségét. A legtöbb kínai kereskedő a transzszibériai vasúton utazott Budapestre, mivel az útiköltség Peking és a magyar főváros között csak néhány száz jüanba került (Nyíri P. 2000). Li Zhongqiang szerint, aki a kínai olvasó közönségnek írt könyvében mutatja be a Budapestre érkező kínaiak megpróbáltatásait, honfitársai szívesen jöttek a kincses országba a biztos meggazdagodás reményében (Zhongqiang, L. 2005). A Magyarországra érkező kínaiak elvándorlási motivációja tehát a gyors meggazdagodás volt. Ebben az esetben nem szegény, nincstelen vándorokról van szó, akik az országukban érezhető gazdasági nehézségek miatt vagy a jobb életminőség reményében hagyják hátra a hazát, hanem, szerencsére, olyan egyénekről, akik már Kínában is dolgoztak valamilyen szektorban vagy pl. kisvállalkozást vezettek, de a magyarországi befektetéseket és kereskedelmi lehetőségeket jövedelmezőbbnek ítélték meg, ezért az emigrációt választották. Természetesen nem mindenki járhatott sikerrel, viszont az 1990-es és 1991-es tömeges bevándorlási hullámból sokan letelepedtek az országban, és ma már 473

6 beilleszkedtek a magyar társadalomba. (Nyíri P. szerint 1990-ben körülbelül kínai lépett be az országba, azonban kevés hivatalos adat áll rendelkezésünkre ennek alátámasztására.) Fontos tehát kiemelni, hogy az 1990-es évek elején a Magyarországra érkező kínaiak többsége biztos anyagi háttérrel rendelkezett és a befogadó országban kereskedelmi tevékenységet folytatott, az olcsó lábbelik és ruhaneműk árusításával sikeresen pótolta az átmeneti választékhiányt. Korábban egyik magyar kormánynak sem kellett szembenéznie ilyen nagymértékű bevándorlás következményeivel és erre megfelelő jogszabályok sem voltak. A bevándorlás szabályozását és a külföldiek Magyarországon való letelepedésének feltételeit először az évi LXXXVI., a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvény határozta meg. Egy évvel korábban a magyar kormány visszaállította a vízumkötelességet a kínai állampolgárok számára, nagymértékben lecsökkentve ezzel a kínai bevándorlók arányát. Ma a évi II. törvény rendelkezik a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról. A kínai közösség meghatározó vonásai Az első kínaiak tehát ha nem vesszük számításba azt a néhány egyetemistát és diplomatát, akik az államszocializmus éveiben látogattak hazánkba tizennyolc évvel ezelőtt érkeztek Magyarországra és többségük Budapesten 7 telepedett le, így ma már e közösség tagjai szerves részei a főváros társadalmának. A mobilitás mindig adott területi egységben realizálódik. Emiatt ahhoz, hogy a külföldiek letelepedésének térbeli eloszlását Budapest urbanisztikai szerkezetében elemezhessük, ismernünk kell a város történetét, a gazdasági és politikai átmenet hatásait (mint pl. a privatizáció) és a főváros társadalmi térszerkezetét. Ugyanakkor feltételezhetjük, hogy a kínai bevándorló a magyar fővároson belül olyan helyet fog választani, amely szükségszerűen megfelel elvárásainak. Nyilvánvalóan az albérlet megfizethetősége és a lakás munkahelyhez való közelsége elsődleges tényezőként szerepelnek a megfelelő hely kiválasztásában, ugyanakkor mivel a külföldi állampolgár nem ismeri (nem is ismerheti) a budapesti kerületek sajátosságait, választását nem befolyásolják a térhez kapcsolódó sztereotípiák vagy rossz emlékek, amelyek a budapestiek lakóhelyválasztására esetleg negatívan hatnak. A város sajátosságainak megismeréséhez legalább néhány hónap szükséges, amikor a külföldi az őslakosokkal kapcsolatba lép vagy helyválasztását befolyásolhatják ismerős honfitársai és főleg családtagjai, akik már hosszabb ideje tartózkodnak Budapesten. ⁷ A kínai bevándorlók 82%-a él Budapesten, de Nyíregyháza, Szeged, Sopron és Győr is jelentős nagyságú kínai közösséget tart számon a területén (Tóth P.P. 2006). 474

7 A család szerepe meghatározó a kínai emigráns életében. A család a kiindulási és egyben érkezési pontja is a vándorlási és beilleszkedési folyamatnak. Amint már a mobilitás egyes kutatói elemezték (Reyneri, E. 1979; Zanfrini, L. 1998) az egész család részt vesz az elvándorlási projektben : kiválasztják a legmegfelelőbb rokont, akit képesnek tartanak az idegenben való túlélésre és meggazdagodásra, a család tagjai összeadják a pénzt az útiköltségre és az első hónapokra, esetleg az eladásra szánt árura. Ugyanakkor a kínai migráns a távolban is érzi a család figyelő szemét, magával hordva a család szellemét, ami nem kis felelősséggel jár (Nyíri P. 2000). A kínaiak társadalmi viselkedését még mindig nagyban befolyásolják a konfuciuszi erkölcsi normák. Ezek a normák az élőkhöz és holtakhoz fűződő rokoni, patriarchális kapcsolatok a hűségen alapulnak. A társadalmi harmónia Konfuciusz (i.e ) szerint akkor biztosítható, ha a társadalom minden tagja elfogadja saját szerepét és azonosul azzal. A konfuciuszi hierarchia konkrét függőségi kapcsolatokat és tisztelet ír elő azokkal szemben, akik a rangsorban felettünk állnak (Dawson, R. 2002). Ugyanez az elv érvényes a családi kötelékekre is: a gyermek tisztelje szüleit, a feleség a férjet, a kisebbik testvér az idősebbet. Ez a konfuciuszi morál részben megmagyarázza a kínai közösséghez tartozó bevándorlók erős családi összetartozási szellemét és a családi hierarchia szerepét a migráns életében. A kínai bevándorlók lakóhelyének térbeli eloszlása Budapesten A humánföldrajz keretén belül a Chinatown specifikumaival foglalkozó kutatási területet két részre oszthatjuk. A hagyományos felfogás fő képviselője a kanadai David Chuenyan-Lai, aki szerint a Chinatown olyan keleti közösséget jelent, amely egy nyugati urbanisztikai kontextusban helyezkedik el. Megfigyelései alapján tehát Chinatowns are towns within the cities, azaz önálló kisvárosok a nagyvárosokon belül (Chuenyan Lai, D. 1988). Ennek az elgondolásnak a fő hiányossága, hogy nála a Chinatown csak a fizikai szegregáció helyeként jelenik meg. A másik megközelítés szerint, amelyet Kay Anderson dolgozott ki, a Chinatown és annak identitása viszont az éppen hatalmon lévő politikai erő ideológiája szerint változhat (Anderson, K.J. 1991). Ez az elmélet a Chinatown fejlődését egy történelmi folyamaton belül elemzi, azaz nem csak fizikai voltában. Ennek a szempontnak helyességére több példát is találunk: New Yorkban a városi vezetőség turisztikai látványossággá változtatta a Chinatownt, ahol külön erre a célra indított autóbuszjáratok viszik körbe a kíváncsiskodókat. Európában is érdekes a politika és a Chinatown kapcsolata: Liverpoolban, úgy mint Antwerpenben és Amszterdamban a városi vezetés az Európai Uniótól kapott területfejlesztési támogatást a városszöveten belül kialakított Chinatown felújítására (Christiansen, F. 1997, 1998). 475

8 Ha a kínai bevándorlók lakóhelyének térbeli eloszlását elemezzük, látni fogjuk, hogy Budapesten nem létezik Chinatown a szó klasszikus (és pejoratív) értelmében, viszont ez a külföldi közösség bizonyos összetartozási jellegzetességeket mutat. A kínaiak térbeli eloszlása egy laza szerkezetet képez a városszöveten belül, ami a közösség számára az elsődleges fontosságú központi helyek körül alakult ki (1. ábra). Ilyen centripetális erővel ható központi helyek Budapesten a kínai bevásárlóközpontok, a kínai piac, a nagyobb kínai éttermek és a XV. kerület esetében ilyen a kínai-magyar kéttannyelvű általános iskola is. 1. ábra. A kínai bevándorlók számának alakulása 2000 és 2006 között Budapesten, kerületenként Change in the number of Chinese immigrants between 2000 and 2006 by districts in Budapest 476

9 Keresztély Krisztina szerint ennek egyik oka, hogy a piacok, ahol a budapesti kínaiak kereskedelmi tevékenységüket végzik, nem kínai, hanem magyar cégek irányítása alá tartoznak (Keresztély K. 1998). Ez a hálószerű szerkezet a kínai üzletek és éttermek építészeti elemeit figyelembe véve viszonylag könnyen ábrázolható, bár a lakóhelyek eloszlásának vizsgálatakor nem elég pontos meghatározó tényezők. Érdekes itt megjegyezni azt a meglepő kérést, amivel a kínai kereskedők álltak elő Veszprém polgármesterénél. Arra kérték a város első emberét, hogy amennyiben engedélyezi egy kínai piac megnyitását az önkormányzat területén, biztosítson számukra egy olyan negyedet, ahol ők elkülönülve élhetnének (Illés S. 2007). A kelet-közép-európai városok történelmi belvárosának leromlott állapota, és ez alól Budapest belvárosa sem kivétel, az államszocialista ideológia örökségével magyarázható (Kovács Z. Szirmai V. 2006). Amikor a külvárosi lakótelepek építése volt a városfejlesztés prioritása, a maga után vonta a belváros amortizációját. Budapesten a nyugat-európai nagyvárosok példájához hasonlóan észlelhető, hogy a bevándorlók a leromlott belső övezetekben, rosszabbodó minőségű lakótelepeken vagy városkörnyéki negyedekben telepednek le. Ez egyrészt az ilyen típusú lakások olcsóságával magyarázható, másrészt azzal a ténnyel, hogy Budapest lakónépessége folyamatosan csökken leginkább a belvárosi kerületekben, ahol az idősödő korosztály átlagéletkora sokkal magasabb az agglomerációs területek átlagához képest. A mobilitás elemzésekor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a migráns általában egyedül indul útnak és csak akkor hívja családjának más tagjait is, ha sikerül letelepednie és valamennyire beilleszkednie a befogadó társadalomba. Ez a tendencia jellemző a kínai bevándorlókra is: általában fiatal (20 40 év közötti) férfiakról van szó, akik egyedül érkeznek Budapestre, majd később a család más tagjai is utánuk jönnek. Demográfiai szempontból a kínaiak esetében az is megfigyelhető, hogy a nemek szerinti megoszlás kiegyensúlyozott: 2007-ben a Budapesten hivatalosan élő 7546 kínai közül 4111 volt férfi és 3435 volt nő (KSH, 2007). A migrációs folyamatok következtében erősödő városi szegregáció enyhítését célozta meg az Európai Unió támogatáspolitikai reformja, a URBAN projekt, amely az élhető lakókörnyezet kialakítását és a bevándorlók esetében létfontosságú társadalmi beilleszkedést szolgálja. A főváros VIII. kerületének városrehabilitációs programja, a RÉV8 közvetett módon hatással van a kínai közösségre is, hiszen ez a kerület ad otthont a Budapesten élő kínai bevándorlók 18%-ának. Bevándorlásuk 2000 óta folyamatos, létszámuk 2007-re a hivatalos adatok szerint 1354 főre gyarapodott (KSH, 2007). Népes kínai közösséget találunk a X. (1729 fő), a XIII. (707 fő), valamint a XIV. (652 fő) kerületben is. Az elmúlt húsz évben a budapesti belváros lakossága 80 ezer fővel csökkent, ennek következményeként, ahogy más európai nagyvárosokban 477

10 is, sok lakás megüresedett. Ezeket többnyire Budapestre érkező külföldi állampolgárok bérelik ki, akik legalábbis a letelepedés első éveiben jobban kedvelik a belvárost (a szolgáltatások, a hivatalok közelsége és a több munkalehetőség miatt), mint a peremkerületeket. A kínai közösség esetében a VIII. kerületi Négy Tigris piac és vonzáskörzetében létesített kereskedelmi egységek nagy számú kínai állampolgárt foglalkoztatnak, akik a munkahelyhez közel kerestek lakást. Ám a magyar főváros esetében egy összetettebb geográfiai modellt figyelhetünk meg. Valóban igaz, hogy az új migránsok a központi enklávéban telepednek le, ugyanakkor a tehetősebb és magasabb iskolázottsággal rendelkező kínai bevándorlók másfajta térbeli társadalmi viselkedést tanúsítanak. A kínai befektetők és vállalkozók nem csak hogy nem kedvelik a belvárosi lakásokat, hanem megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek ahhoz, hogy a külső kerületekben házat vegyenek és családjukkal, a budapestiek példáját követve, zöldövezeti, kertes házba költözzenek. Kínai állampolgárok ingatlanvásárlásáról kevés adat áll rendelkezésünkre, ami részben azzal magyarázható, hogy a kínaiak, a nyugat-európai kolóniákhoz hasonlóan, elsősorban azt az ingatlant vásárolják meg, ahol kereskedelmi tevékenységüket folytatják (Illés S. Michalkó G. 2005). Ugyanakkor saját megfigyelés alapján megállapítható, hogy a kínai bevándorlók szívesen vásárolnak kertes házat Budapest külső kerületeiben. A 77,6 ezer lakosú XVII. kerület esetében kimutatható, hogy a kínai bevándorlók száma évről évre nő: míg 2001-ben csak 39 kínai lakosa volt a kerületnek, addig 2007-re ez a szám 109-re duzzadt (KSH, 2007). A kínai munkaadók A Belügyminisztérium statisztikái szerint a Magyarországon legálisan, munkavállalási engedéllyel dolgozó külföldiek 7%-a ázsiai származású és kb. 4%-a kínai állampolgárságú. 8 Ez az arány szinte elhanyagolható, de figyelembe kell vennünk, hogy a Magyarországon élő kínaiak általában mint üzletemberek és cégtulajdonosok dolgoznak, és a régebben itt élőknek már van bevándorlási engedélye, tehát nem szerepelnek ebben a statisztikában. A kínai üzletek, éttermek és büfék a főváros urbanisztikai szerkezetén belül egy újonnan formálódott bevándorló közösség kézzelfogható és számbavehető bizonyítékai (2. ábra). Ezt azért tartom fontosnak kihangsúlyozni, mert a hivatalos adatok sokszor nyilvánvalóan pontatlanok és nem tükrözik a kínai bevándorlás valós mértékét. ⁸ 478

11 2. ábra. A kínai bevásárlóközpontok és éttermek térbeli eloszlása Budapest kerületeiben (szerk. IRIMIÁS A. 2008). Bevásárlóközpontok: 1 = Ázsia Center; 2 = Sárkány Center; 3 = Négy Tigris piac; R = éttermek. Forrás: KSH, 2007 Spatial distribution of chinese shopping centers and restaurants among districts of Budapest (ed. by IRIMIÁS, A. 2008). Shopping centers: 1 = Asia Center; 2 = Dragon Center; 3 = Four Tigers Market; R = restaurants. Source: KSH, 2007 A fővároson belül megfigyelhető, hogy hatalmas, nem hasznosított, elhagyatott területek (mint pl. a MÁV Zrt. tulajdonában lévő VIII. és X. kerületi telephelyek, volt szovjet laktanyák vagy a szebb napokat látott ipartelepek) a kínai bevándorlók számára funkcionális terekké váltak. A bevándorlás hajnalán, az 1990-es évek elején az olcsó Made in China tornacipőket, pólókat és pulóvereket a metró aluljárókban árusították a kínai boltosok óta a kínai kis- és nagykereskedelmi árusítás központja a 479

12 VIII. kerületi, 3,6 ha-on elterülő Négy Tigris piac. Mivel a piacként bérbeadott egykori vasúti telephely a MÁV Zrt. tulajdona, ezért a terület infrastruktúrájának és a vasúti létesítményeknek közvetlen gazdasági funkciójuk van, amely növeli a terület kihasználtságát decemberében a Négy Tigris piacon háromezer konténert számoltunk össze, ezek raktárként és üzlethelységként is szolgálnak. A sikátoros, tákolmány-standok között sétálva megfigyeltük, hogy minden standon van laptop vagy televízió, amin a műholdas adásnak köszönhetően a kínaiak nem maradnak le a CCTV műsorairól. Ebédidőben az eladók műanyag tányérból kanalazzák a kínai levest vagy rizst a stand előtt álldogálva. A kínaiak híresek a szerencsejáték szenvedélyükről, és ha nincs vevő szívesen kártyáznak vagy kockáznak, magas összegű tételekben is, amit a pulton felhalmozott pénz bizonyít. Kínai üzletek és kínai boltok minden kerületben megtalálhatók. Sokszor olyan kereskedelmi egységek is kitesznek egy kínai bolt táblát a kirakatba, ahol egyébként semmi más nem utal az eladásra szánt termék származására és árára. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kínai áru elnevezés Budapesten bizonyos vevőkört feltételez és a termék olcsósága elsődleges szempont. A Figyelő c. gazdasági szaklapnak a Kínai negyed -ről szóló cikke szerint a magyarok 2004-ben 21 milliárd Ft értékben vásároltak kínai terméket (Figyelő, 2005) óta a kínai üzletek nem csak megsokszorozódtak Budapesten, hanem egyfajta minőségi változáson is átmentek, tágasabbak és jobban berendezettek, mint néhány évvel ezelőtt. A rendelkezésre álló tér maximális kihasználtsága egyaránt jellemző a piaci standokra, a kínai boltokra és az Ázsia Center üzleteire. A nagy mennyiségű felhalmozott áru a kínai üzlet egyik jellegzetessége, ahol az áru a tér részévé válik, mint pl. az üzletek homlokzatára kiaggatott ruhák. A kínai kereskedelem az etnikai gazdaság 9 (ethnic business) fogalmával jellemezhető (Zanfrini, L. 1998). A kínaiak szívesen alkalmaznak családtagokat, ismerősöket vagy ugyanabból a tartományból származó honfitársakat. Ugyanakkor a magyar munkaerőpiaci kontextusban megfigyelhető az a gyakorlat ami nem jellemző a nyugat-európai kínai közösségekre ti. hogy a kínaiak sok magyart alkalmaznak. A mindenféle terméket árusító boltokban általában magyar eladó dolgozik, a kínai éttermekben a felszolgálók ugyanúgy, mint a kínai büfékben a pultoslányok sokszor magyarok. A kínaiak foglalkoztatnak tolmácsokat, könyvelőket és ügyvédeket is, tehát a tercier szektor több szegmensében is fontos munkáltatói szerepet töltenek be. Megindult a kínaiak bekapcsolódása az alkalmi szociális gondoskodásba is. Többnyire karitatív szerepkörben segítenek a leginkább rászorultakon (1. kép). ⁹ Az etnikai gazdaság fogalmát az 1980-as évektől kezdve használják egy etnikai vagy bevándorló csoport tagjai által foglalkoztatott, munkaadó vagy önfoglalkoztató személyek csoportja által végzett gazdasági tevékenységre. Forrás: Letenyei L Helyhez kötött kapcsolatok. Közgazdasági Szemle, 49. pp

13 1. kép. A Moszkva téren kínai önkéntesek ingyenebédet osztanak a rászorulóknak (A szerző felvétele) Chinese volunteers serve free hot meals for poors in Moscow Square, Budapest (Photo taken by the author) A XV. kerületi politikai és gazdasági megegyezéseknek 10 köszönhetően létesített kereskedelmi központ, az Ázsia Center és China Mart Wei, Li meghatározásával élve az ethnoburb katalizátorai (Wei, L. 2007). Megfigyelése szerint az ethnoburb olyan funkcionális közösség, amely saját belső társadalmi és gazdasági szerkezet szerint működik. Az ilyen funkcionális jelleggel felruházott periférikus térségek a város szerkezetén belül nem elszigetelt közösségeket jelentenek, hanem ellenkezőleg, nyitott rendszereket alkotnak, amelyek tökéletesen beilleszkednek a nemzetközi információ- és kereskedelmi áramlá- ¹⁰ A magyar kormány külkereskedelmi stratégiájában kiemelkedő fontosságú a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok megerősítése, amelynek előmozdítására Gyurcsány Ferenc 2007 szeptemberében Kínába utazott, hogy személyesen nyissa meg a Magyar évadot. Az aláírt megegyezések értelmében Budapest az EU és a Balkán piacára irányuló kínai termékek elosztó bázisa lesz és az Ázsia Center az informatikai és hi-tech termékeket forgalmazó cégek központjaként fog működni. A kelet-közép-európai térségben Magyarország Kína legfontosabb kereskedelmi partnere, az EUROSTAT adatai szerint 2006-ban 4307 millió euro összegre rúgott az importált áruk értéke. 481

14 sok kontextusába. A bevándorlók lakóhelyének és a kereskedelmi központok ethnoburb-bé formálódása folyamatosan alakítja át a régi, külső kerületek városképét és gazdaságilag dinamikus térségekké változtatja azokat. Összefoglalás A Magyarországon élő kínai közösséget megfigyelve megállapíthatjuk, hogy a népesség alacsony százalékát teszik ki a kínai bevándorlók. A hivatalos adatok szerint alig kínai él hazánkban, ugyanakkor feltételezhetjük, hogy számuk háromszor többre tehető. Fiatal munkaerőről és egy dinamikus közösségről van szó, amely nem terheli az ország szociális támogatási rendszerét, mivel a kínaiak általában saját orvosaikkal gyógyítatják magukat vagy fontosabb beavatkozások esetében visszatérnek Kínába. A kínai kereskedők és piaci árusok sokszor a budapestiek által elhagyott területeket használják és a kínai bevásárló központok a város periférikus kerületeiben helyezkednek el. Természetesen a kínai éttermek és üzletek homlokzatának nem sok köze van a főváros építészeti stílusához, amely még büszkén magán viseli az Osztrák-Magyar Monarchia építészeti jegyeit, de egy McDonald s vagy egy Pizza Hut sem az urbanisztikai városkép ékei. A kínai bevándorlók térbeli elhelyezkedését megfigyelve megállapítható, hogy a VIII., a X. és a XV. kerületek azok, ahol ez a bevándorló közösség a legnagyobb hatással volt a városkép és a kerület társadalom szerkezetének átalakulására. Magyarország csak néhány éve lett befogadó ország, ezért a területén élő külföldiek még nem jelentenek olyan mértékű és jellegű problémákat, mint pl. Franciaországban vagy Németországban. Viszont ha Budapestet és a Milánót hasonlítjuk össze, akkor a magyar főváros számára fontos következtetéseket vonhatunk le. Milánóban a viale Paolo Sarpi térségében csak kínaiak élnek, mert az olaszok fokozatosan elhagyták ezt a városrészt. Az üzletek és a lakások így veszítettek értékükből, amelyeket a tulajdonosok csak a kínaiaknak tudtak eladni vagy bérbe adni. Budapesten a VIII. kerületben hasonló átalakulás van folyamatban. A Népszínház utcában egyre inkább csak kínaiak laknak, és a Négy Tigris piac vonzáskörzetében is csak kínaiak dolgoznak (néhány török és vietnámi kereskedőt leszámítva). Így a VIII. kerület a kínai közösség központja. Ha a kerület és a főváros vezetése nem hoz olyan döntéseket, ami a városi szegregációt megakadályozná, feltételezhető, hogy öt éven belül a Józsefvárosban még több kínai lakos lesz. A városszerkezeten belüli elhagyatott területeket a kínaiak leromlott állapotban is sikeresen ki tudják használni, de ez további amortizációt vonhat maga után. 482

15 A XV. kerület esetében viszont a szélesebb látókörű kerületi vezetésnek köszönhetően Újpalota és a kínaiak is profitálnak az együttműködésből. Az Ázsia Center (az osztrák STRABAG cég résztulajdona) színvonalas szolgáltatást képes nyújtani a vásárlóknak és a kereskedőknek egyaránt és a városképet sem csúfítja. A Kavicsos közi kínai-magyar kéttannyelvű általános iskola pedig elősegíti, hogy a Budapesten felnövő kínai generáció ne szenvedésként élje meg a magyar nyelv és tananyag elsajátítását. Ha Magyarország meg akarja erősíteni gazdasági és kulturális kapcsolatait Kínával, a területén felnövő kínai generáció jelenti azt a humán erőforrást, amely képes hidat építeni a két ország között. IRODALOM Anderson, K.J Vancouver s Chinatown: Racial discourse in Canada, McGill-Queen s University Press, Montréal. Benton, G. Pieke, N.F. (eds.) The Chinese in Europe. Macmillan Press, London. Campani, G. Carchedi, F. Tassinari, A L immigrazione silenziosa. Edizioni della Fondazione Giovanni Agnelli, Torino. Caritas Dossier statistico sull immigrazione. Caritas/Migrantes, Roma. Csaba L Feltörekvő Európa. Akadémia Kiadó, Budapest. Chiarlone, S. Amighini, A L economia della Cina. Carocci, Roma. Dawson, R A kínai civilizáció világa. Osiris, Budapest. Christiansen, F Overseas Chinese in Europe: an imagined community? University of Leeds, Leeds. Christiansen, F Chinese identity in Europe. In: Benton, G. Pieke, N.F. (eds.): The Chinese in Europe. Macmillan Press, London, pp Chuenyan Lai, D Chinatowns: Towns within the cities in Canada University of British Columbia, Vancouver. Ceccagno, A Cinesi d Italia. Storie in bilico tra due culture. Manifestolibri, Roma. Dövényi Z A Magyarországot érintő nemzetközi vándorlás néhány területi aspektusa. Kisebbségkutatás, pp How to make China even richer? Special issue on China s reform tasks. The Economist, March Illés S Polgármesteri szemmel a turizmusról és a migrációról. Comitatus, pp Illés S. Michalkó G Külföldiek a magyarországi ingatlanpiacon. Kisebbségkutatás, pp Keresztély K A kínai közösség Budapesten. In: Barta Gy. (összeáll.): Budapest nemzetközi város. MTA, Budapest, pp Kínai Negyed Figyelő, pp Kovács Z. Szirmai V Városrehabilitációs beavatkozások és a térbeli társadalmi kirekesztés: a társadalmilag fenntartható városfejlődés budapesti lehetőségei. Tér és Társadalom, pp

16 Mészáros K Kínaiak Európában. Nyíri P Kínai élet és társadalom. In: Sik E. (szerk.): Jönnek? Mennek? Maradnak? MTA, Budapest. Nyíri, P New Chinese Migrants in Europe: the Case of the Chinese Community in Hungary. Ashgate, Aldershot. Nyíri P Párhuzamos globalizáció Budapest. Nyíri P Új kisebbségek Magyarországon: a kínaiak. Barátság, 10. Polonyi P Kína rövid története. Corvina, Budapest. Rédei M Mozgásban a világ. A nemzetközi migráció földrajza. ELTE, Budapest. Reyneri, E La catena migratoria. Il Mulino, Bologna. Shao Center, Ohio University, Tóth P.P Bevándorlás Magyarországra. Kisebbségkutatás könyvek, Lucius, Budapest. Zanfrini, L Leggere le migrazioni. ISMU Franco Angeli, Milano. Zhongqiang, L Szerencsevadászok. Marco Polo, Budapest. Wei, L Ethnoburb versus Chinatown: Two Types of Urban Ethnic Communities in Los Angeles. Cybergeo,

Az új kínai migráció a Budapesten élô kínai közösség

Az új kínai migráció a Budapesten élô kínai közösség Az új kínai migráció a Budapesten élô kínai közösség Dr. Irimiás Anna, a Kodolányi János Főiskola mb. docense E-mail: irimias@uranos.kodolanyi.hu Az Európában élő mintegy másfél millió kínai vándorlását

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy

Részletesebben

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK TARTALOM. A diaszpórakutatás módszerei és alapfogalmai I. A magyar diaszpóra fejlődéstörténete II. A magyar diaszpóra felé irányuló anyaország-politikák I. A diaszpórakutatás

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

aspektusa a gazdasági gi válsv

aspektusa a gazdasági gi válsv A magyarországi gi kiskereskedelem területi szerkezetének néhány n ny aspektusa a gazdasági gi válsv lság időszak szakában A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia PTE Földrajzi Intézet és a Földtudományok

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon Nagy Zoltán egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten Kováts András és Zakariás Ildikó Az adatok forrása A kutatás: LOCALMULTIDEM - Multicultural Democracy and Immigrants Social Capital in Europe:

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

Melegh AFla KSH Népességtudományi Kutató Intézet Corvinus Egyetem, Szociológia és TársadalompoliAka Intézet

Melegh AFla KSH Népességtudományi Kutató Intézet Corvinus Egyetem, Szociológia és TársadalompoliAka Intézet Magyarország bekapcsolódása a globális migrációs folyamatokba 1950- től: történea- strukturális megközelítések Melegh AFla KSH Népességtudományi Kutató Intézet Corvinus Egyetem, Szociológia és TársadalompoliAka

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA Gazdaság, társadalom és politika Hideg szomszédság? Balti gazdaság függetlenedése a volt szojvet piactól? Energetikai kockázat? Kisebbségi kérdés, orosz ellenesség?

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI? Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK

Részletesebben

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Fókuszban a Család konferencia Pécs, 2015. május 14 15. Blaskó Zsuzsa, PhD tudományos főmunkatárs blasko@demografia.hu A transznacionális család fogalma

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.)

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) Tér és Társadalom / Space and Society 27. évf., 3. szám, 2013 Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) GÁL ZOLTÁN Hardi Tamás könyve az Európai Unió Duna-stratégiája

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Balogh András publikációs listája

Balogh András publikációs listája Balogh András publikációs listája BALOGH A. 2001. Gazdaságfejlesztési elképzelések a Dél-alföldi Régióban. I. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged (CD-ROM kiadvány). BAJMÓCY P.- BALOGH A. 2002. Az aprófalvak

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

A cég telephelye. A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak).

A cég telephelye. A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak). A cég telephelye 1. Székhely és telephely közötti különbség A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak). A székhely az a földrajzi hely, ahol a cég, vagy

Részletesebben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés

Részletesebben

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi.

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. Pályakövetés 2007-ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése Készült: 2008. december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. 1 1.) Pályakövetés során kiküldött levelek száma az egyes

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági

Részletesebben

Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban.

Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. Gerő Márton Messing Vera Ságvári Bence (MTA TK SZI) Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. A European Social Survey 2015-ös (R7) felvételének előzetes eredményei Globális migrációs

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon

Migráció a mai Magyarországon Managing Migration and its Effects in the SEE countries Migráció a mai Magyarországon Tényeken alapuló városfejlesztési stratégiák: migrációs, humán erőforrás és munkaerőpiaci trendek - interaktív képzés

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ GfK Budapest, 2014. szeptember GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 1 Bevezető

Részletesebben

Migrációs adatrendszerek Magyarországon és a Munkaerő Felvétel a migráció-kutatásban

Migrációs adatrendszerek Magyarországon és a Munkaerő Felvétel a migráció-kutatásban Migrációs adatrendszerek Magyarországon és a Munkaerő Felvétel a migráció-kutatásban Gárdos Éva Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei 2014. október 22. Jointly

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Találkozások térben és időben Népvándorlás előtt?

Találkozások térben és időben Népvándorlás előtt? Találkozások térben és időben Népvándorlás előtt? Csébi Márk ELTE TTK Földtudományi DI, PhD-hallgató Dr. habil Izsák Éva ELTE TTK RTT, egyetemi docens Dobai Attila ELTE BTK Nyelvtudományi DI, PhD-hallgató

Részletesebben

A menekültügy képe a magyar sajtóban

A menekültügy képe a magyar sajtóban A menekültügy képe a magyar sajtóban A Népszabadságban és Magyar Nemzetben 005-ben megjelent cikkek elemzése Dr. Vicsek Lilla (Budapesti Corvinus Egyetem KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet),

Részletesebben

Bevándorlási válság és annak kezelése a 21. században. Horváth Csaba

Bevándorlási válság és annak kezelése a 21. században. Horváth Csaba Bevándorlási válság és annak kezelése a 21. században Horváth Csaba Az előadás szerkezete Migrációs trendek és útvonalak, célországok eltérő stratégiái Kibocsátó területek, átrendeződés a globális népesedési

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS VÁROSA A KÜLFÖLDI HALLGATÓK SZEMÉVEL M. Császár Zsuzsanna Wusching Á. Tamás Füzesi Zsuzsanna Faubl Nóra NEMZETKÖZI HALLGATÓK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN A PTE NEMZETKÖZI

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra...

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2013 51. hét Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2/8 3 4 5 7 8 Lakáspiaci hírek 2013 51. hét

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 2. jelentés Az 1998. és 2002. évi önkormányzati választások valamint a 2006. évi parlamenti választások részvételi adatainak elemzése

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben