London Westminster városrészének hulladékelemzése

Átírás

1 A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.3 London Westminster városrészének hulladékelemzése Tárgyszavak: hulladékgazdálkodás; háztartási hulladék; kereskedelmi hulladék; irodai hulladék; utcai hulladék. Az átfogó hulladékgazdálkodási stratégia kidolgozásának nélkülözhetetlen előfeltétele a hulladék összetételének megismerése. Egyre több város, település alkalmazza a jól ismert közmondást: Amit nem tudsz mérni, azt nem tudod irányítani. A megállapítás különösen helytálló a háztartási hulladékra, amelynek mennyisége és összetétele számtalan tényezőtől függ, mint pl. szociálisgazdasági helyzet, a háztartások nagysága és a háztartásban élő személyek kora, beépítettség, a földrajzi elhelyezkedés és a hulladékgyűjtés módja. Londonban a Westminster városrész kb. 20 km 2 kiterjedésű. Északról a Reagant park, nyugatról a Hyde park, keletről a Covent Garden határolja. A városrész lakosainak száma , ami nappal a munkába járókkal és turistákkal együtt meghaladja az 1 M embert. A nyilvántartás szerint a városrészben háztartás található, háztartásonként 2,3 személlyel, ami az országos átlagnál (2,4 személy/háztartás) valamivel kevesebb. A városi tanács évente 250 E t hulladékot gyűjt össze. A város vezetése 2000-ben egy 12 hónapos (négy évszakot felölelő) hulladékelemzés elkészítésével bízta meg a SWAP irodát. A tanulmány fő célja alapinformáció gyűjtése volt a hulladékáram keletkezési helyéről, időbeli megoszlásáról, mennyiségéről és összetételéről. A négy fázist háromhetes szakaszokra bontották, így képet kaptak az évszakos ingadozásokról. A hulladékokat keletkezési helyük szerint a következőképp csoportosították: háztartási hulladék, kereskedelmi és utcai hulladék. A háztartási hulladékok összetételéből a következőket számították ki: a háztartásokban keletkező hulladék mennyisége kg/hét; a hulladék összetétele;

2 a mikro-hulladékhasznosító centrumok felkeresésének gyakorisága és a leadott hulladék mennyisége; a nagy fekete gyűjtőtartályok felkeresésének gyakorisága és a leadott hulladék összetétele. A kereskedelmi hulladék összetételéből a következő számításokat végezték el: a kereskedelemből származó (vendéglátás, kereskedelem és iroda) és zsákokba gyűjtött hulladékok átlagos mennyisége; az egyes tevékenységekből származó hulladék összetétele. Az utcai hulladék összetételéből kiszámították: az 1 km-re jutó hulladék mennyiségét kg-ban; az utcai hulladékgyűjtőkből származó 1 kg hulladék összetételét 1 km úthosszra és 1 db utcai hulladékgyűjtőre vetítve. A hulladékok fenti csoportosítását az indokolta, hogy a városrész üzlethálózata az átlagosnál is nagyobb, ami nagyszámú utast és látogatót vonz. A bevásárlók és látogatók száma szorosan összefügg az utcán és a kereskedelemben keletkező hulladék mennyiségével. Az utcai hulladék vizsgálatakor kiemelt figyelmet szenteltek a mennyiség mellett az újrahasznosíthatóságnak. A napi kb. 1 millió bevásárló és látogató által előidézett hulladékmennyiség megkérdőjelezheti a városi tanács által a háztartási újrahasznosítási arány -ra kidolgozott legjobb teljesítmény mutatószámot (Best Value Performance Indicator). A hatékony hulladékgazdálkodás feltétele a hulladék összetételének megismerése. Hulladékkal kapcsolatos felmérések már korábban is készültek Angliában, de a keletkezés helye szerinti hulladékelemzés egészen új kezdeményezésnek számít. A vizsgálatba vont 36 tonna hulladék megoszlása keletkezésük szerint a következő volt: Háztartási hulladék Kereskedelmi hulladék Utcai hulladék Mindösszesen 18 t 13 t 5 t 36 t Háztartási hulladék Általános adatok A háztartási hulladék begyűjtése Westminster városrész ACORN besorolása szerint történt (A Classification of Residential Neighbourhoods). A következő lépés a háztartások lakóháztípus szerinti besorolása volt. Itt a következő kategóriákat alakították ki: hagyományos lakóház, bérház és gazdaság. A hulladékot a háztartásokból háromféleképpen gyűjtötték össze: kerekes tartályba, Eurotartályba és fekete zsákba. A begyűjtött hulladékokat először lemérték,

3 majd kézzel az előre meghatározott csoportosítás szerint szétválogatták, és ismét lemérték. Az adatokat közvetlenül az adatlapra vezették rá, így megtörtént az ellenőrzés is. Az adatok feldolgozásakor kiderült, hogy a hagyományos lakóházakban az évszakos ingadozás szorosan összefügg a kerti hulladékból származó korhadó komponensekkel. Mennyisége átlagosan 8% volt, de az őszi csúcsban elérte a 15%-ot, télen viszont -ra esett vissza. A bérházakban és gazdaságokban a hulladék főleg papírból állt, átlagosan 30%-nak, ill. 27%-nak adódott. Az 1. táblázatból látható a háztartásokban hetente keletkező hulladékmennyiség. Lakóépület típusa Bérház 1. táblázat A hetente képződő hulladék mennyisége lakóépület-típus szerint Hulladékbegyűjtési mód Kerekes tartály/ Eurotartály kg/háztartás/hét ősz tél tavasz nyár átlag 6,4 13,2 11,3 18,3 12,3 Gazdaság Kerekes tartály 4,4 12,2 12,0 12,5 10,3 Hagyományos lakóház Fekete zsák 7,1 9,8 10,8 7,8 8,9 Mindkét hulladékbegyűjtési módnál (fekete zsák és kerekes tartály/ Eurotartály) az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb értéket kaptak. A jelenség a helybeliek magas távolmaradási arányával magyarázható, ami az év bármely szakában elérheti a 20%-ot (1991-es felmérés szerint). Mindenesetre az átlagos heti 10,6 kg/háztartás hulladékmennyiség megegyezik bármelyik London közeli településen keletkező hulladék mennyiségével. Egy korábbi, 1997-es adattal összevetve a szembetűnő különbséget a londoni átlagtól 12%-kal elmaradó korhadó hulladék mennyiségben találtak. A magyarázat kézenfekvő: a városrész sűrűn beépített, ezért nincsenek kertek a házak körül. A városrészben évente t háztartási hulladék képződik, amelyből mindössze 29 E t hasznosítható. Ha a teljes mennyiséghez még hozzászámítják az ömlesztett hulladékot, amit a hétvégi pihenő- és kirándulóhelyeken nagy konténerekben gyűjtenek össze, akkor a teljes mennyiség eléri az 56 E t/év értéket. Az elemzés néhány érdekes következtetése közül érdemes kiemelni azt, hogy az eldobható pelenka mennyisége kb. 2 E t, az elektromos és elektronikus hulladék valamivel több mint 300 t. A műanyag palack (3%) és az újra-

4 hasznosítható hulladék (3%) mennyisége mindhárom lakóépület-típusban azonos volt. A háztartási hulladék újrahasznosítása Valamennyi szakember egyetért abban, hogy a városrészben az újrahasznosítást 2003/04-re legalább 12%-ra kell növelni. Ez elérhető a meglevő háztól-házig begyűjtő rendszer bővítésével és a mikro-újrahasznosítási centrumok számának növelésével. További lehetőség a visszagyűjtött anyagfajták számának emelése, mivel évente összesen 19 E t újrahasznosításra alkalmas száraz háztartási hulladék képződik. Háztartási hulladék komposztálása A felmérés alapján évente több mint 10 E t a komposztálható hulladék. A konyhai hulladék főleg a bérházakból és a hagyományos lakóépületekből származik, éves mennyisége megközelíti a 8 E t-t. A kerti hulladék elsősorban a hagyományos lakóházakból származik, éves mennyisége kb t. A jövőre vonatkozó tervek a legújabb állati melléktermékre vonatkozó rendelet értelmében kockázatbecsléssel együtt készíthetők el. Kereskedelmi hulladék A kereskedelmet három csoportra osztották: Vendéglátás (kávézók, éttermek, bárok) Kiskereskedelem Iroda A begyűjtés külön történt a nagy és kis sűrűségű területekről. Közvetlenül a begyűjtés után a zsákokat lemérték, és a szektor sajátosságainak megfelelően osztályozták. A 2. táblázatban láthatók a számszerű adatok. Az évente képződő 128 E t hulladék kb. 24 M zsákot tölt meg. A kereskedelemből származó hulladék mennyisége 2. táblázat Begyűjtés helye t/év Egy zsák átlagos tömege (kg) Vendéglátás ,8 Kiskereskedelem ,6 Iroda ,8 Mindösszesen ,7

5 vegyes éghető hulladék textil 20 mm lyukbőségű szitán áthulló részecskék 4% papír 1 nem korhadó 20% karton 12% 2% műanyag 7% üveg 4 1. ábra A vendéglátási hulladék átlagos összetétele Vendéglátásban keletkező hulladék összetétele A vendéglátásban keletkező hulladék hasznosítási aránya 7. A nagy érték a jelentős üvegfelhasználásnak köszönhető. Az üvegfajták megoszlása a következő: fehér üveg 18%, a zöld üveg 17%, barna üveg 7%. A konyhai komposztálható hulladék mennyisége 12%-nak adódott (1. ábra). Kiskereskedelmi hulladék összetétele A kiskereskedelmi hulladék főleg papírból (27%) és kartonból (40%), valamint műanyagból (13%) áll. A műanyag elsősorban csomagolási hulladék. A kereskedelmi hulladék 73%-a hasznosítható (2. ábra).

6 nem vegyes éghető hulladék 2% korhadó 9% textil 2% vegyes nem éghető hulladék 20 mm lyukbőségű szitán áthulló részecskék papír 27% műanyag 13% üveg 3% karton 40% 2.ábra A kiskereskedelmi hulladék átlagos összetétele Irodai hulladék összetétele Az irodai hulladék összetétele a következő: 65% papír, 7% karton, 8% műanyag és a komposztálható konyhai hulladék 10%. A hulladék 75%-ban komposztálható. Az irodai hulladék legszembetűnőbb tulajdonsága az évszakoktól független, viszonylag azonos összetétel (3. ábra). A kereskedelmi hulladék hasznosítási lehetősége Az elemzés szerint mintegy 67 E t kereskedelmi hulladék hasznosítható újra. Ez anyagfajták szerint a következőképpen történik: 32 ezer t irodai papír az irodaipapír-begyűjtő rendszeren keresztül, a 13 E t kiskereskedelmi és a 22 E t vendéglátásból származó papír és karton egy kombinált begyűjtőrendszeren keresztül, a kb. 18 E t üveg a vendéglátáshoz illeszkedő visszagyűjtő rendszeren keresztül.

7 vegyes nem éghető hulladék nem korhadó 10% textil 20 mm lyukbőségű szitán áthulló részecskék műanyag 8% üveg 5% karton 7% papír 65% 3. ábra Az irodai hulladék átlagos összetétele Az utcai szemétgyűjtőkből és utcasöprésből származó hulladék A városrészt három körzetre osztották: W/X körzet (Soho) Ebben a körzetben a legnagyobb az utcai hulladék mennyisége. 1. körzet (Marylebone) Ebben a körzetben nagy a bevásárló- és átmenőforgalom. 2. körzet (Pimlico) Sűrűn lakott terület. Az egyes körzetekben a hulladék mintavételét külön végezték, hogy reális képet kapjanak az ott keletkező hulladék összetételéről. A mintavétel tervezé-

8 sekor fő szempont az volt, hogy az utca minden méteréről pontos információt nyújtson. A 24 órás mintavételről, a felmérés céljáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról az utcaseprőket röviden tájékoztatták. Az utcákra kihelyezett szemétgyűjtőkből származó hulladékot átlátszó, a söprésből származó hulladékot zöld zsákokba gyűjtötték. A teli zsákokat egy erre a célra rendszeresített Eurotartályba helyezték el, amit a SWAP gyűjtött össze. A városrészben keletkező hulladék mennyisége 26 E t volt. A felmérésből kiderült, hogy ez a mennyiség az utcaseprés és a hulladékgyűjtő tartályok között a következőképpen oszlik meg: utcaseprésből 17 E t (65%), szemétgyűjtőből 9 E t (35%). A hasznosítható hulladék mennyisége kb. 12 E t. A hulladékgyűjtőkben főleg papírt találtak (3), és a hulladék 49%-ban hasznosítható (újságpapír 12%, képesújság 1, üvegpalack 13%, műanyag palack 4% és italosdoboz 3%). A gyorséttermi ételekkel kapcsolatos hulladék 10% volt, míg a dohányzáshoz kapcsolódó hulladék valamivel több mint -ot tett ki. Valamennyi vizsgált hulladékáram közül az utcaseprésből származó hulladék mutatta a legváltozatosabb képet. A nagy ingadozás a falevél évszaktól függő mennyiségi ingadozására vezethető vissza. Az utcaseprési hulladékban legnagyobb mennyiségben falevelet találtak, különösen az őszi időszakban. Ezen kívül 2 papírt, 28% korhadó és 20% vegyes hulladékot tartalmazott. A 2. körzetben (Pimlico) az utcaseprésből származó őszi hulladék 78 94%-a falevél. Évente mintegy 3 E t falevelet sepernek össze, aminek a begyűjtése az őszi időszakra esik. A 3. táblázatban a három körzetből 24 óra alatt összegyűjtött hulladék összetétele látható. Az utcai hulladék mennyisége 3. táblázat Körzet jele kg/km/24 óra utcaseprés szemétgyűjtő W/X körzet (Marylebone) körzet (Pimlico) 15 nem közöltek adatot A W/X (Soho) körzetben az utcaseprésből és a szemétgyűjtőkből azonos mennyiségű hulladék származott. Az 1. körzetben hétvégeken a szemétgyűjtőkből a hétköznapi mennyiség kétszeresét gyűjtötték össze. Az is kiderült, hogy az utcáról kb. 25%-kal több szemét került ki, mint a szemétgyűjtő edényekből. A 2. körzetben hétvégeken kétszer annyi hulladékot söpörtek össze az utcáról, mint hétköznap.

9 Az utcaseprésből származó hulladék hasznosítása Az utcai hulladék közül csak a szemétgyűjtőből származó hulladékok hasznosításával foglalkoztak, mivel ennek a hulladékfajtának a válogatása helyben megoldható. Az utcaseprésből származó hulladék erősen szennyezett, bár a földre lehullott hulladék is válogatható, ha felszedik. A városrészben az újságpapír részére elhelyezett konténerek már eddig is beváltak, amiből arra következtetnek a szakemberek, hogy a lakosság hajlik a hulladék elkülönített (szelektív) gyűjtésére. Hasonló rendszer bevezetését tervezik üveg-, műanyag és hulladék részére. Az utcaseprésből származó hulladék komposztálása Az utcai hulladékok hasznosítására jól bevált módszer a falevelek komposztálása. Amint arról az előzőekben szó volt, a 3 E t/év falevél nagy része az őszi hónapokban gyűlik össze. A falevél komposztálásakor megtörténik az anyagi körfolyamat zárása, és a város a kertekben és parkokban hasznosítható humuszban gazdag tápdús földjavító szerhez jut. A helyi hatóságok nem üzemeltetnek komposztálóüzemet, bár voltak már ilyen próbálkozások. A szakemberek a komposztálóüzemekben előállított humusz értékesítésének fő akadályát abban látják, hogy a falevél a gépkocsiforgalom miatt szennyezett, és ez magát a komposztálás folyamatát és a belőle előállított komposzt minőségét is befolyásolhatja. A tanulmány alapján Westminster városrész vezetőségének lehetősége nyílik a jelenlegi rendszer áttekintésére, változtatások ill. új kezdeményezések elindítására. A végső cél az újrahasznosítási arány növelése és a lerakás minimalizálása. (Haidekker Borbála) Robb, A.: City of Westminster Waste analysis study. = Wastes Management, máj. p Salvia, M.; Cosmi, C.; Macchiato, M.; Mangiamele, L.: Waste management system optimisation fo Southern Italy with MARKAL model. = Resources, Conservation and Recycling, 34. k. 2. sz jan. p Röviden A Xerox megtakarításai újrahasznosításból és újrafeldolgozásból A Xerox áprilisában jelentette be, hogy zöld gondolkodásának eredményeként több milliárd dollárt takarított meg, illetve 1,8 milliónyi nyomtatót és másológépet hasznosított vagy dolgozott fel újra.

10 A cég 1991-ben döntött, hogy a környezetért felelős módon dolgozik tovább. A környezettudatos tervezést állította tevékenysége középpontjába, s olyan alkatrészek fejlesztésébe fogott, amelyek tovább tarthatnak, mint maga a gép. Az energiafogyasztás mérséklése és az anyagmegválasztás is fontos tervezési szempontjuk, de a fogyasztók megnyerése is, hogy elfogadják a környezetkímélő termékeket és a felújított gépeket. A Xerox első volt a nyomtatók és a másolók felújításában, amit a visszavett régi gépek és alkatrészek teljesítményfokozó átépítésével, korszerűsítésével valósított meg. Ebből adódott az említett megtakarítás egyik része, a másik pedig abból, hogy 480 millió kg elektronikus hulladékot nem kellett lerakóba küldeniük. A cég a 2000-ben visszaküldött 7 millió festékes és festékporos patron 90%-át újrahasznosította vagy újra feldolgozta, amivel kgmal kevesebb hulladék keletkezett. Termékeiben elkezdte mással helyettesíteni a veszélyes anyagokat, köztük a brómtartalmú lánggátlókat. A higanyos kapcsolókat és reléket és a higanyt, amely már csak néhány képernyőben és letapogatóban szerepel, szintén mással helyettesíti, s az ólom leváltását is folyamatba helyezte. A siker egyértelmű, de még meg kell mindenkit győzni, közöttük furcsa módon leginkább éppen a lerakóügyekben érintett állami szervek munkatársait arról, hogy az újraépített gépek semmiben sem maradnak el tisztán új alkatrészekből épített társaiktól. (Reuse Recycle, 32. k. 6. sz p )