Láncolat Visszatérés kisantológia Ö K
|
|
- Péter Székely
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 G Y Ö K E R E K
2
3 [ Aladics Antal ] Ikarosz Felemelkedett, mintha már járt volna ott Szétnézett nem csodálkozott, hogy fentről milyen más az eltávolodás, az idő mennyire múlt vagy földhözragadt. Csak most döbbent rá, hogy nincs háló, hogy ez bíztató, nincs félnivaló, hogy felfelé is van út, ilyen nem is akármilyen és mindez lehetséges mert valami megtart és semmi sem tart vissza, az út tudott csak előre nem ismert az, hogy a levegő, a szél, a fény az élet milyen határtalan. Kicsit még visszanézett de már nem vette észre az olvadó viaszt a szárnytollakon.
4 [ Aladics Antal ] Visszatérés Gyermekkori lábnyomok felnőttként visznek ugyanazon az útonmi vitt el innen, hol a fészek a lombok között megbújva titkon őrizve a lét melegét, a kék ég derűjét megigézve állva csodára várva mint egykoron, csak a kerti pad ad nyugalmat az emlékek tovább szállnak, visszatérnek élnek még remények, beforgatva a múlandóságba mint őszi szántás esélyt adva a magnak a tavasznak, hogy nem hiába jön el, visszatér mindig, ahogy kell teremtve és teremve a bőség a végtelenség a lét érvényét hozza a szépség tüneményét igazolja, hogy így van ez jól így kell lenni, menni muszáj és akkor visszatérni is kell mert így forog körbe a világ, a porszemek szállnak de bármilyen kicsi szellő visszarepíti őket. A padlás tele a múlttal már nincs mit hova tenni tudomásul kell venni: köszönöm anyám, hogy nem tartottál vissza, hogy visszatérhessek.
5 [ Bátai Tibor ] Az is ő lesz Idefelé sem volt könnyű. Ne hőkölj mégse, ne rejtőzz el terheid mögé! Az izmozás olcsó porondok erőművészeinek trükkje. Érvénnyel szólj, ne csupán mintha! Illessz állítmányt a hiányos mondatokba ki bajlódna üres szövegekkel a te korodban?, és megválthatod a jegyet hazáig. Érkezéskor várni fog, de az is ő lesz, aki az út végéig elkísért.
6 [ Bátai Tibor ] Így teljesítik be Egy lehetséges nő egy lehetséges férfi megy az esőben megáll az esőben Petri György: Improvizáció (részlet) Egy nő, aki visszamenőleg tette lehetségessé magát. Ha még adnál szabályokra, dühönghetnél a renonsz miatt: időn túl látta meg benned a lehetséges férfit. Hova tette a szemét lefújás előtt, amikor élesben meccseltél érte, hiába? (Szívről pedig szó se essék.) Kihúzva magad, hogy játékon kívül ugyan, de mégis partiképes lettél, habozás nélkül mész bele a csupán mentális térben, de valós időben újrainduló játékba. Vele. Már nincs szükség visszamenőleges hatályra. Egy lehetséges nő és egy lehetséges férfi beteljesíti egymásban realizálatlan lehetségesét.
7 [ Bátai Tibor ] Volt, van Volt szerencsém (akkor másként gondoltam) ismerhetni téged, igaz, futólag csupán. Önérzetemet persze máig sérti, hogy ennyiben is maradtunk egymással. Idővel azután mégis fel tudtam mérni e kapcsolat nélküli kapcsolat hozadékát: a (megkésett) szembesülés élményét érvényesnek szánt önmagammal és a teljes odaadás feltételes reflexére mint olykor egyedül adekvát válaszra való képességet. Bár tudat alatt készültem rá, hogy egyszer majd neked is megmutathatom maszk nélküli arcom, már nem remélt meglepetésként ért az üzenet, hogy soraim évtizedek múltán, címzés híján is eljutottak hozzád. A futólagosnál azóta sikerült jóval messzebbre jutnunk, a kapcsolat nélküli kapcsolat pedig egészen új tartalmat nyerve (talán) már kölcsönös. Legfőbb ideje hát, hogy javítsam a múlt időt van szerencsém!, és folyamatos jelenben beszéljek.
8 [ Bieber Mária ] Hazafelé Az ég ibolyái kék sziromkoszorúk szelíd bársonyával övezik a fénykontyú Napot, porosan, gödrösen botladoz a rossz út, fejüket felkapják az árokpparti kis gizgazok. A szél tamáskodva hajamba kap kicsit, ruhám lobogtatja, s szemembe port hintve elszalad. Varázsos emlékek játszanak velem itt, hazavezet, lám, az út az ismerős, vén fák alatt. Körém tágas érzést terít a jó falu: balról kertek, házak sorakoznak szépen, színesen, itt is, ott is békét vigyáz a kertkapu, jobbról a tücskös határ fodorul vígan, szertelen. Lovaskocsi hallik,meg-megdöccen s halad, hangos kutyaújság terjed erről arra s vissza is, a réten zsivajgó, vidám focicsapat, az úton állatszag, szénaszag és virágillat is. Kapunk alatt hangya, éppen morzsát cipel. A kulccsal babrálok, és a szívem lassan elszorul: miféle csomaggal indultam innen el, s most miféle terhek alatt roskadozom szótlanul?
9 [ Birkás Péter] Csillagköd Magába nyel a sárga szörnyeteg, s ahogy utcáján sétálok, egy komisz mosollyá olvad mindenem. Szentgejjélt szájjó, üti meg botfülem egy édes hang. Norvégmintában nem fázik a kis cimpája, apró sál, kezén két ujj, mit Istene köthetett még. Ott van a Duna, ott vannak a hajók! Hajó! Egészben elharapott szó. Utazik még a hintó is, lénye, mint vízzel kevert féktelen anyag. Apró gombok rejtik az univerzumot: Fehér törpék, neutron csillagok
10 [ Burján Gál Enikő ] Ez egy mély transz Ez egy mély transz Maradéka Fellegekbe Megy a létra Ima vári ima pálya Ima kulcs az ima zára Mély sötétben Vár az éden Fény pár hosszú Ima kézen Harmat hosszú Ima készen Ima résen Lépj Istenbe Ima készen Fény magas pár Ima kézen Fohász hosszú ima szárnyon hatolj már át a halálon fohász hosszú élet szárnyon falatozzunk imatájon szárnyaljunk át a halálon éden tiszta sima tájon éber tiszta sima égen éber tsizta ébren létben keringenék ima égen űr meleg emlék méhében nemlét tavakra lelnék mindenhol a világ piszka menekülnék oda vissza ima tiszta hasadékba oda vissza visz a Véda oda vissza visz a létra ima vári ima létra ez egy mély transz maradéka
11 [ Csanády Nóra ] Ecce homo Itt állunk most mindannyian, a barátaid, oly sokan. A mindenség törékeny, érzékeny és tökéletlen fogaskerekei vagyunk: sodródunk, ütközünk, néha összekapaszkodunk egy-egy pillanatra ahogyan ezt ma is tesszük, hogy a kötelékből erőt merítsünk. Elfogytak a könnyeink és üresek a szavaink. Felnézek hát az égboltra és beleveszek a rám boruló májusi kékségbe. Egyetlen felhő sem piszkítja be a végtelen univerzum makulátlan takaróját. Néhány fecske vitorlázik csak a levegőben, csivitelnek, egymással csacsogva köröznek felettünk. Bámulatra méltó az a szabadság és könnyedség, ahogyan apró testükkel a lélegzetelállító légi mutatványaikat végrehajtják és uralják az eget. Becsukom a szememet és élvezem, ahogyan a tavaszi Nap sugarai felmelegítik a bőrömet és pórusaimon keresztül behatolnak a testembe, átjárják és életre keltik minden porcikámat. Virágillatot érzek: orgona és a közelben, a téglavörös szirmait nyitó japánbirs aromáját. Odébb két rigó csap zajt az őszről itt maradt, mostanra már az új, harsogó zöld fűszálaknak és a kikericsnek életet adó sárrá korhadt avarban. Giliszta után kutatnak. Néhány gyors mozdulat, lépés az aljnövényzetben, egy szemvillanás, gyilkos csőrvágás és a féreg már nem más, mint értékes fehérjeforrás, energia a madár további szárnyalásához. Milyen tökéletes és szép nap lehetne ez a mai! Pedig most veszünk Tőled örökre búcsút. Fejfádon, a fájdalom virágain méhek gyűjtik a nektárt, hogy tovaszállva más növényekre újabb életeket teremtsenek. Tested, mely nemrégen még érzett, ölelt, nemzett majd szenvedett, mostanra porrá égettetett. Emlékeinkben élsz, még szinte beszélünk hozzád, de hamvaid lassan termékeny humusszá érnek, táptalajává válnak a sarjadó fűnek, kék ibolyának, vörös bogyókat érlelő vadrózsának. Igen, mindannyian az élet körforgásának részei vagyunk. Törékeny, cserépedényben hordozott * valónkra így emlékeztet bennünket a halhatatlan természet. ** A* A Bibliából kölcsönzött jelző Pál apostol korintusiakhoz írt leveléből származik.
12 [ Fabók Endre ] Minden csak forog Ölébe vágyom, ahogy a sárgult levél a száraz ágra. Van-e visszaút? Az elszakadt szövetek nem forrnak össze. A felgyűlt anyag újrakezdi útját a gyökereken át.
13 [ Fabók Endre ] Önarckép Úgy, igen Fordítsd meg, fejjel lefelé Ugye más? Lépj hátrébb, hunyoríts Ott még hiányzik valami Töltsd meg; azt a színt, hozd vissza itt Jó! Lépj vissza, kell a távolság, hogy lásd Az a vonás ott túl erős; mélyíts el mást is, így dominál Most fejezd be, csinálj mást, felejtsd el; azután újrakezdheted
14 [ Geiger Erzsébet ] Gyávaságból Elfutottam Szenvtelenül Kóboroltam Menekültem Megbotlottam Szavaidba Kapaszkodtam Elgáncsoltál Összerogytam Ruhátlanul Botorkáltam Szédelegtem Lázálmokban Zokogásban Szótlanságban Verítékben Némaságban Örömtelen Ölelésben Boldogtalan Vergődéssel Kutattalak Káromlással Kerestelek Kínlódással Fázós-hideg Dadogással Megleltelek Alázattal Emelj fel Egyszavas
15 [ Gősi Vali ] Illúzió Álmomban olykor haza indulok a folyón ívelő öreg hídon át, és összeáll a régi, szétesett világ. A domb fölött hűen őrködő templom a fényben újra fehéren ragyog, hársak édes illata bódít, míg harang szavára lassan ballagok. Hozzám hajolnak a jegenyék az úton, árnyukban kicsit megpihenek, és magamhoz ölelek közülük néhány megfáradt, ráncos kérgű öreget. E szelíd vidéken némán megállok minden éledő emlék előtt - ismerős bokrok sóhajtják kérdőn: hová tűntek a beszédes tegnapok? S vezekelve hűtlenségemért, lehajtott fejjel imát suttogok: lelkem terhét, a maró bűntudatot vállalt sorsommá áldással fogadom, amiért a kedves, otthoni tájról legalább néha-néha álmodom.
16 [ Hornyik Anna] Spirálkapcsolat együttlét mely összeér szétválik megszakadna újraforrna egyre közelibb végzetesebb egyenesbe vész visszamegyek a spirál végére csupán a tágulásáig haladnék tovább egyformaság egység megfullaszt. újra játszom eleje közepe soha de sohasem vége ily módon könnyű létezésem veled nélküled
17 [ Illésy Attila] Költői álom Egyszer talán újra zongorázom, bár még sohasem próbáltam. Hangokat belső barangoláson pediglen mindig találtam, megleltem, ismerem is őket. Úgy érzem; vagy mégsem? Felkeresem elbújt költőmet; ő majd választ ad, remélem. De mit teszek, ha nem felel, ha végeláthatatlan nonsalansz, mi nézéséből árad? Inkább visszaalszom, hiszen ott magam vagyok, ő énbennem, s ott elég csak gondolnom, nem kell kérdeznem.
18 [ Kádár Sára Hajnalka ] Örvénylő alagút Vég nélkül görbülő folyosókon libegett súlytalanul. Ajtók, ablakok torzultak előtte fehéren, szétcsúsztak meg összehúzódtak, fény villant, lidérces, távolodó fény, s őt húzta, vonta az örvénylő alagút. Puhán siklott odébb a röpködő függönyök közt, a gomolygó ködben üvöltött a csönd. Furcsa béke, nyugalom járta át, suhant a parányi sugár felé. Surrogó zajok, hangok tolakodtak át a végtelenen. Fény zuhant hirtelen a szemébe, lassan kitisztult a világ, emberi alakok rajzolódtak ki körülötte. Teste páncélként szorította, óriás ült a mellén, s száguldó lovak dobogása rivallt a fülébe. Aztán újból repült a nyirkos sötétben, az oszladozó ködben, és nagy sebességgel csapódott az összezáruló falaknak. Fények, hangok villanások... Eloszlott a köd, elsüllyedt a folyosó, meleg fuvallat bizsergette. Gyengéden paskolta valaki az arcát. Zavartan nézett fel. Fehér fal, majd föléje hajló arcból ibolyakék tekintet fúródott a szemébe. Tudata lassan éledezett. Mázsás súly nyomta testét, mozdulni se bírt. Most már visszatért, nyugodjon meg. Itt marad még velünk símogatta a kékszemű hang. Megelevenedett körülötte a terem, halk beszéd, ajtócsukódás zaja lopakodott a fülébe. Kórházban van, túlélte a szívleállást, villant fejében a gondolat. Vizes tapintást érzett cserepes ajkain, mohón itta volna, de nem kapott. Nem lehet még innia, ne ijedjen meg, nyugtatókat kapott, pihenjen, szűrődött távolról a szó. Jólesően süllyedt a melegben az ággyal, lecsukódott a szeme. Fáradt volt, rettentően fáradt.
19 [ Kertész Márton ] Marosvásárhelyen A város oly idegen és mégis enyém, Sírásónak a földje kemény, Ha halni kell, lágyan befogad, Mint álmodót a kásás éjszaka. A város oly idegen és mégis enyém, Kopottas házai azóta eltörpültek, Hogy elhagytam, és országot cseréltem. De ha olykor visszatérek erőt ad és hitet! Itt születtem, tanítóim itt neveltek, Tanultam dacára jót és rosszat, A város volt ifjúságom színtere, Itt építettem egy világot magamnak. Az épített világ rég összedőlt, De a város cölöp maradt. Most új dolgokat másokkal közöl. Az én utam belepte az őszi harmat.
20 [ Köninger Szilárd ] A kincstalálók városa Nem kétséges, odalent a gödör várost rejt. A kincstalálók városát. A tornyokból és gödrökből álló hullámzó kőtenger alsó- és felsővárosraoszlik. Igaz, most rejtőzik a szemek elől, azonban az ezredévnyi üresség engedi, hogy a felszínre törjön. Lakói a Halmozók, megszállott gyűjtögetők, kik életüket tették szenvedélyüknek. A kezdet persze itt sem fenékig tejfel. Mikor egy új lakó érkezik, összecsomagolt városrészét előbb ki kell bontania. Habár Alsóváros falai készen állnak, tereit szabaddá kell tenni, szabaddá, hogy kincstárrá válhasson, kamrája letört fülű bögréknek, szív alakú kavicsoknak, Y alakú botoknak, tenger-hordta homoknak és kagylók sokaságának, emlékek milliónyinak, hasztalan holmiknak, mik egyszer értékesek lesznek. Viccelsz? Mind fontos! Alsóváros térsoraszövetszerűen borítja az aljzatot, kisebb és nagyobb szobák követik egymást, lefelé lépcső vezet, átjárói boltíves nyílások az ölnyi vastag kőfalba vájva. Ezzel szemben Felsőváros az aljzatbontás hordalékából épül a labirintusra. Tornyai visszafogott kolostorok, formájuk egyszerű, a birtoklás luxusával nehezedik a Halmozók halmaira. Rendszere áttekinthető, mely minden talpalatnyi helyet kihasznál a közös cél érdekében. Eltárolni mindent, ami még kellhet. Odalent persze mozdulni sem lehet. Hogy kell e, azt néha firtatják, de végül megelégednek annyival, ha egyszer sikerül kibogozni a kuszaságot, a lépcsők meg a nyílások átjárhatóvá tesznek mindent. Amúgy, megvan a varázsa, ha valaki rendetlenségben keres, újabb kincsekre bukkanhat!
21 [ Laczik-Pintér Edit ] Az utazó Apám irigyli tőlem, hogy én oly gyakran találkozom vele. Azt mondja, ő az elmúlt tíz évben egyetlen egyszer látta, de akkor is háttal ült neki és egy szót se beszéltek. Bezzeg én, nekem mennyi jut belőle, pedig ő is nagyon szerette! Úgy gondolja jobban mint én, szerintem meg csak másképpen. Időnként csak az arcát látom egy szempillantásra, de a következő percben már nincs sehol. Néha csak érzem, hogy a közelemben van valahol. De amikor találkozunk, akkor a legkülönfélébb kalandokat éljük át együtt. A legnagyszerűbb talán az volt, amikor ketten leutaztunk a Balatonra, pont úgy mint soksok évvel ezelőtt. Felültünk a vonatra, aztán a következő pillanatban már fagyit ettünk, meg gesztenyepürét, mert azt ő is nagyon szerette. Újabb pár másodperc múlva pedig már egy óriási hőlégballonban utaztunk magasan a víz felett. Erősen szorítottuk egymás kezét, mintha ettől még nem zuhanhatnánk le a mélybe. Gyakran beszélgetünk csak úgy, a kis házánál, a szőlőlugasban, vagy integetünk egymásnak a kert végéből. A legjobban azt szeretem amikor egyszerűen csak megöleljük egymást, nem szólunk egy szót sem, csupán érezzük, hogy összetartozunk. A legkülönösebb az egészben, hogy ott és akkor mindig tisztában vagyok azzal, hogy csupán a szakrális térben létezhetünk együtt, s, hogy ki kell használnom minden percet, amikor vele lehetek. Hirtelen tűnik el, de sosem félek, hogy nem látom többet, mert tudom, hogy mindig visszatalál. Elég csak behunynom a szemem, aztán egy éjszakán, álmomban mint oly sokszor már az elmúlt tíz év alatt újra visszatér hozzám az én drága Nagyanyám!
22 [ Monok Petra ] Hazafelé Minden helynek és minden időszaknak megvan a maga jellegzetes illata. Gyermekkoromé a hosszú, fülledt nyarakra emlékeztet, amikor naphosszat az udvarban szaladgáltunk mezítláb, s estére vékony porréteg borította a lábunkat. Fiatalságomé a friss, üde tavaszi szellőt idézi. Felnőttkoromé pedig a föld mindent átható, utánozhatatlan illatát. Amikor hazatérek, és végigsétálok a szülői ház felé tartó úton, e három illat elegye csapja meg az orromat. S miközben ezen merengek, ismerős utcákat látok, ismerős házakat és ismerős arcú embereket. Valahogy mégis minden olyan más... Régen nap mint nap jártam ezeken az utcákon, elhaladtam a jól ismert házak előtt és láttam ezeket az embereket. Persze az utak mentén álló csemeték azóta terebélyes faóriássá nőtték ki magukat. A házak a felismerhetetlenségig lepusztultak, vagy épp ellenkezőleg; megszépültek. Változott a színük, új ablakok kerültek a régiek helyére és élénkebb virágok díszítik már a párkányokat. Az emberek is változtak, megöregedtek. Talán csak ez a sok változás az oka a különös érzésnek, ami most itt sétálva elfog. Hiszen a maga módján minden más lett. Az utcák, a házak, az emberek. És én is megváltoztam. Nem csak arról van szó, hogy felnőttem. Egyszerűen másképp látom már a dolgokat. De talán épp ezek az utcák, pontosan ezek a házak és ezek az emberek azok, akik hozzájárultak e változáshoz, s az itt szerzett édes és keserű emlékek formáltak és alakítottak, míg azzá nem lettem, aki most vagyok. Talán nélkülük egészen más lennék...
23 [ Murányi Róbert ] Nyílt színen Ahogyan ölelsz, úgy ölsz meg tapsnélküli nyílt színen, és lelsz meg kutyák nélkül folyóparton keresve nyomnélküli ruháimat, miket akkor terítettem rád, mikor szóltál, hogy fázol. Most derékig gázol az iszapos vízben mindenki, aki engem keres, de meglelni csak te vagy képes hiszen ismerni te ismersz, a gazos földúton színes taposóaknaként virító ruháim csak a te válladra illenek. Nincs görcs, nincs félelem olyan, mint a történelem: rozsdás lapokra préselődő, csillogóan igaz.
24 [ Nagy-Eged Boldizsár ] Az ősz visszatérte Érkezik az ősz, lassan, fejlógatva, Mint vén vándor, kit visszahozott útja, Ki megjárta örök nyár és tél tájait, Mélán cipeli bús titkait Vissza szülöfalujába. Ki megismeri, nyújtja neki karját, Tudja, a szakadt, bomlott kabát Holnapra az eget borítja, Hosszú barna sál a falvakat átkarolja. Leül anyja sírjánál, a temetőnek szélén, Behunyja szemeit, Szarkalábai sorokba rendezik Hulló eső fájó cseppjeit. Ázott kucsma alatt Évek súlyától szakad a gát, Könnyfátylon át az öreg ősz Menekülőket lát.
25 [ Olasz Valéria ] ak Múzsája égi-földi Ezek a győri alkonyok nekem nyílnak, mint a rózsák, beragyogják a délutánt a Radó sziget diadalívén át. Csendesen csobog a Rába. Zöldeskék hűvös hulláma fűzfaleveleket sodor csendülő szívem partjára. Most kellene érkezned szökőkút-madarakkal, józan repüléssel, te drága, amikor alkonyrózsáim napkoronája kinyílik, mint az égbolt, s dúdolva landolna hangod a város harangszavába. Szívem már hangol a gyönyörű nászra, büszke vagyok érett asszonyiságra, a hűséges szélre, bíborba forduló falevélre, kik valamennyien várnak, s a dobbanó győri tájnak vendége leszel, te beteljesülések titkos hercege, múzsája égi-földi vágynak.
26 [ Ország Balázs ] Nocturnefutam Cs.D.-nek Éjszakákat mos el a tenger, Feketéket és kékeket. Kontúrjaink elvesznek, S a pontrengeteg, Mint milliárdnyi raszter átvillog. Csak egy tűszúrás, Vagy egy fehér füstpamacs, Oly vékony a határ, S a másik oldalon már magányosan járkál a halál. Amikor átjön a képzelet Az álmok területére, s Morpheus nagyúr már nem dirigálja szolgáját a sín nélkül szaladó metró ütemére szólnál valamit, de inkább, csak vérerekből nézel, ami onnan jön csak Krisztus-nővérek látják.
27 [ Ország Balázs ] A Semmi forduló közt Cica néni emlékének Fordulója van dolgoknak, Fordulója az élőknek. Szabad kérlek egy fordulóra? Mindig csak erre kérnek. Fordulgatni kér tőled a rendszer. A szívedben élő sok kis vegyszer. De ha megnőtt az a vén családfa, Nem kanyarog már el, számos irányba. Rád törnek gyakran: tagadjad a voltat. Élőnek tettetik magukat alapos holtak. Nálad Vásárhelyt áll a régi porta. Lábazatát nagy ár el nem mosta. Megőrzi a porcsin a sajgás és a sírás, Míg az idegen konyhacsempe köveken Elnehezül lassan az írás. Így léptél, tipegtél, szabálytalan sasszékat majd 97-et, jó 98-at. Számadás: az maradt csak hátra. Belenézni a bú-borvizes pohárba. Édesülni, úgy hogy nem szerettek, Azzal, hogy állandóan csak szeressünk. Mindig mást, amit épp kívánnak. Kész bírói ítélet ennek a Mának. S ha lesz elég az ember, Kik a Dolgok Állítói majd Elfordulnak a Semmi Fordulói.
28 [ Osváth Viktória ] Visszatérés önmagamhoz Amint elhagyjuk a kaput elönt a félelem. Azt hittem boldog leszek, de nem. Semmi sem lesz olyan, mint régen. Az ablakból még látom az Arbeit macht frei feliratot. Szörnyű szag terjed az autóban. A rabruha mindenkin csupa piszok és tetű. A felszabadítóink oroszul énekelnek. Vidámak, hiszen a győzelem édes ízét ízlelgethetik. Tízen lehetünk abban az autóban. Senki nem beszél, csak a szovjetek. Arra gondolok mi lesz velem, ha ki kell szállnom az autóból. Merre menjek? Nincsen senkim. Se anyám, se apám. Kihez mehetnék? Hogyan lehetnék a régi önmagam? Sehogy. Amint az első transzportba besoroltak, meghaltam. Semmivé lettem. Körülnézek. Mindenki arcán ugyanezeket látom. Egy velem egy korú nő sírva fakad. Talán a boldogságtól sír vagy éppen az emészti őt is, mint engem. Szomjas és éhes vagyok, de csendesen tűröm. Hozzászoktunk mi már a tűrés szörnyű mesterségéhez. Az oroszok hátranyújtanak egy liter langyos vizet, de amint hozzám ér a flakon, már üres. Nem bosszankodom, most nem. Döcögős az út és csípős hideg van. Csak most veszem észre, mennyire reszketek. Órák múltán a motor leáll, s mi szabadok vagyunk. Mindenki elindul valamerre. Már rég nem látok senkit, de én még mindig a térdig érő hóban állok. Végül ráveszem magam, hogy elinduljak. A lábaim teljesen elfagytak a hóban való ácsorgástól. Csupán a remény, ami még hajt ebben a nyomorúságos életemben. Sokáig kóborlok, hogy visszatérjek rég elhagyott, boldog önmagamhoz
29 [ Pacurariu Mónika Rita ] Szemed tükrében Eltévedtem az élet útvesztőjén, Mint ki vaksötétben botorkált, S foglyul ejtett, képére formált Egy múló, szürke világ. És én? Ó igen, én hagytam! Nem mondtam megálljt! De Te eljöttél értem újra, És szemed tükrében Saját, önnön képem látva Megrémültem. Hisz egykor olyan volt az én szemem is Akár a Tied, Vad tűz táncolt benne, És őrült, tomboló élet. De álmaim sorra csúsztak ki Remegő, erőtlen kezeimből, S vele együtt lassan szállt ki az élet is Egykor lüktető, tüzes ereimből. S ami végül megmaradt, Csak egy szürke, Alaktalan alak. Falak és zárt ajtók vettek körül, De ideje volt végre megszöknöm Néma álarcaim vaskalapos őrei közül. S, mint egy bolond, Ki részeg álmából ébredt, Látva, mily mulandó is Az emberi élet, Egyszerre újra érezni, élni, Alkotni kezdtem.
30 [ Partmann Tibor ] Hópehely Nem voltál oly ártatlan, mint a novemberi Ködben bukfencező, eltévedt hópehely, Csak szimplán éltél, mint akármelyik ember. Fehér sem voltál, galvanizált az élet, mint Rozsda a leveleket a bölcs tölgyeken Fogott a nap, s a por a szikár földeken. Lágy sem voltál, kérgessé gyűrt a történelem, Minden év barázdát szántott tenyereden, De érdességét sosem kellett éreznem. S hűvös sem voltál, az elméd is mindig lángolt, Fűtöttek elfojtott s cikázó érzelmek, Tüzedből kapott, aki nem is kérhetett. Nem. Nem voltál olyan, mint az a kis hópehely, És mégis a hétköznapok viharában Évente visszatérsz minden havazásban.
31 [ Pánti Mária ] Hazatérések Dante fantáziája nem pazarol annyi színt, mint amennyit a hasztalanul elsóhajtott sóhajok sugároznak a néma kínban vonagló szívekből. Ismeretlen Éppen fordul a kulcs a zárban az elalvás időpillanatában. Tudatom halványan érzékeli csupán, inkább reflexből rögzített a mozzanat. Valahol belül egy jóleső érzés a test pihenését konstatálja. Minden tagomat egyszerre érzem, mintha egyetlen pontba sűrítene a létezés. Vajon órák telnek el így? Vagy évek? Szent állandóság ez. A megvakult szobában rebben a szempillám, ugyanaz a sötétség, de most mégis más. Valami neszt engedek a súlytalanságba. Edénycsörgés. Van még idő, újra elengedem a testem. Ilyen a sehol, a hónapok óta nincs fájdalom. Itt maradni. Nyílik a szobaajtó. Az éjszaka neszei belerobbannak a húsomba. Pontba sűrített létezésem kellemes, de nagyon távoli emlék csupán. Hirtelen újra érzem a súlyomat, mert ez már azonosítottan az én testem. Felhígulok benne. Recseg az öreg parketta. Igen, most már emlékszem arra is, hogy ki vagyok. Visszatérés a valóságból, a valóságba. Megnyúlt vonásaimat visszarendezgetem hát az éberségbe. Elkopik minden zaj, újra csak a nagy semmi vesz körül. (Esetleg még két kisebb.) Megparancsolom a testnek, hogy mozogjon, hisz évszázados pihenéséből ébredt. Hazajöttem. súgja. Én is.
32 [ Pásztor Attila ] Tűrés-határ Front mögött tereltek össze, s hajtottak ki oszlopokbant, talpunkon a Los, los! helyett Davaj, bísztro! lett a szólam. Két hét munka? Jóvátétel!... Becsület! ez küldetésünk Mondták s el se hittük volna, hány holt hűlt szemébe nézünk. Férfiak, nők. Külön vagon. Arasznyi, de volt latrina. Egy hét se telt, s a halálnak köztünk kellett koplalnia.vizet vödörből ihattunk, fekete csont lett a kenyér, örültünk, amíg rághattuk tegnapunk a rongy holnapér. Megesett, váltónk befagyott, s óra telt, míg felengedett, langyos gyökér-teát hoztak csimbókhajú félemberek. Hazatérő vágyálmaink ordas tajga törte ketté, gyöngék testét ha kidobták, ők meredtek föl keresztté. Tábor? Barakk. Deszkapriccsen derékalj papír, tűlevél Reményed, ha köddé válna, ily sorsért, mondd, hogy küzdenél? Volt, ki bányamélyre került hasmánt fejteni a szenet, másnak vörös-fenyves jutott nem fejfa, ha kiszenvedett. Színházba szerencsést vittek. Övék lett a forgószínpad. Kalapácsuk roncs-gerendán hidegvágók fölött izzadt. Fejadag nem, napi norma kétannyi lett, s Karácsonykor vallás és a fajgyűlölet villámlott vodkás torokból. Tetovált szám málenkij rab: pusztítani való féreg! Vöröslő vagy sárga csillag, horog vagy kereszt a bélyeg? Jó az Isten, hisz megbocsát... Otthonokig szállt az ima. Ételt, aki könnyekkel sóz, életben kell maradnia Anyám vett észre először, félszáz méterre lehettem. Álltam, mint fűszál s mint kereszt, csókjaimat ráleheltem. Hamar elküldött nejemért nagyobb fiam szalajtotta, maga pedig kézen fogva vezetgetett könnye-fojtva. Negyvenkét kilóra fogytam kilencszáz és negyvenhétben, egy lódenben botorkálva koccant össze fogam, térdem. Botlások és rögök között hálát adtam a nagy Égnek, hogy megadta ezt az áldást családomhoz visszatérjek
33 [ Petrilla András Gábor ] Zuhanás Figyelte az esőt, ahogy a sűrű cseppek függönye elfedi, letagadja a távoli valóság kontúrjait. Égi víz, ami új világot, új díszletet teremt, és a föld nedveivel egyesülve patakokat, folyókat táplál. Sodrása örök forgásban tartja az élet malmának óriási kerekét. Figyelte a cseppet, egyet a sok közül. Csak tehetetlenül zuhan Nedves, ám magvában láng élteti, hogy a levegőn áthatolva együtt érjenek talajt, és összevegyülve részesei legyenek a világ nagy mágiájának. A vizek összeérnek, a csepp eggyé válik a tengerrel. Nem hal meg, csak a felszíne múlik el. A felület, ami tükörként a világ egyedi képét mutatja, és ami egykor szétszaggatta a nagy vizet. Érezte az idő leheletét, a levegő sodrását az élete mentén, ahogy cseppként zuhanva maga is tehetetlenül vergődik. Minden játszma lejátszott, csupán a hite maradt, hogy döntéseit ő maga hozza. Miközben a film az orsóról lassan a mélybe pereg, a világ képzetei semmivé foszlanak, s egyúttal új történet magvait ültetik el a lét öröktől való kertjében. A mécses lángját bámulta a csepp mélyén. Figyelte, hogyan lüktet a belső szél ritmusára a külső világ képzete. Önmagát látta a lángban. Ázott a tűzzel, és égett a vízzel, az örök harcban vergődött. Kereste a sodrásban az állandót. Közelített, mégis egyre távolabb került. Hegyeket, völgyeket, falvakat és városokat látott. Embereket, akik tükörképüktől megszédülve, elhitték a mesét a valóságról, majd feloldódtak történetük szövetében. Figyelte az esőt. Maga is hullott a cseppekkel. Mind zuhan, mert zuhannia kell, visszatérni a kezdethez, és forgatni a lét óriáskerekét. A folyó mozdulatlan, ám a sodrás intenzív csepp a zuhanásban, zuhanás a cseppben, tükör a tükörben, képzetek a képben.
34 Spirál [ Pongrácz Ágnes ] Én biz isten megpróbáltam a visszatérés fogalmát értelmezni többször is, de érdekes módon mindig oda és csak oda jutottam, hogy soha sehonnan nem kellett visszatérnem. Ha leírnám magamról, hogy a születésem óta nem mozdultam egy tapodtat sem, ez nem azért nem lenne így teljesen igaz, mert mostanában nem úgy nézek ki, mint csecsemőkoromban, hanem azért, mert már a születésem előtti időktől számítva sem léptem sehová. Hol voltam én akkor? Meggyőződésem szerint: valahol a Jó Istennél. Most hol vagyok? Ha nem is egyformán közel Hozzád, Uram, de Veled mindig! A földrajzi távolságot tekintve 14 évesen kerültem el eddig legmesszebbre az otthonomtól, Kemerovóba egy úttörő delegáció tagjaként. Nagyszerűen éreztem magam, meghatott az ismeretlen emberek kedvessége. Egyrészt tudtam, hogy úgyis hazajövök, másrészt szívesen voltam itt, vagy bárhol máshol távol a későbbiekben is egyegy nyaraláson, így mind a mai napig nem lett visszatérés-élményem. Most másfél kilométernyire élek attól a helytől, ahol felnőttem. Regisztrálom a hőfokot, amellyel a Cserhát falvai az évek, évtizedek alatt sorra hozzámérnek. Nem én megyek, hanem a falvak jönnek. Nem látom előre a sorsomat, ezért nem tudom azt mondani, hogy a hátralévő életemben én már itt maradok. De a megye, számomra az a Megye. A Dobsinai jégbarlang előtt apró virágok nyíltak, amikor ott voltam. Csak álltam, és néztem őket. Már jártam itt, konstatáltam magamban, pedig egészen biztos voltam benne, hogy soha előzőleg nem kirándultunk erre. Déjá vu. Ilyen az én formám: ha véletlenül mégis azt érzem, hogy visszatértem, akkor olyan helyen vagyok, ahol még nem lehettem.
35 [ Riba Ildikó ] Hervadás esti séta után összefont kézzel hintaszékben hallani maréknyi csendben született kerek szavaidat nézd nyújtom neked arcomon nőtt tűzliliomokkal rajzolt szerelmem virágzó vágyait hervadásig
36 [ Sánta Zsolt ] Úton Harmat ha eseng megzöldült kövön, olyan az utam, egyszeri, illanó. Hazatérni rest a vágy még, bár szóljon a fejben méla altató. Megnyitva a szív olvadón, bár minek. A sötétség, mint konok, rest óriás rátelepszik a kósza tájra, míg a Hold ontja erejét, a trombitás. Vad csillagok az egyszeri égen, vadak, s bújnak a fénytől szelíden, ha megtér az ember, nyílik otthona: olyan, mint a fagy, isten vándora.
37 [ Szegő Judit ] Egy asszony reinkarnációja Újra más alakot öltöttem. Kopott lelkem új testet kapott. Glória sem ragyog fölöttem. Én visszatérő bűnös vagyok! Bennem régi szerelem lapul. Úgy vágyom, hogy megtaláljalak! Balga lelkem sohasem tanul, neveddel kezdődnek a szavak. Új testem konfekciós kabát: Semmi eredeti, csak tucat. Harci díszt rá, s kezdem a csatát! Testem, lelkem utánad kutat....és ha rajtad is új kabát van?! Felismerlek-e, vajon, szívem? Ha más is arcod, drága társam, bárhol rád találok, azt hiszem!
Válogatott verseim. Christin Dor. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!
Válogatott verseim Christin Dor 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Valami Valami váratlan, Valami ismeretlen, Valami, ami magához vonz. Valami érzéki, Valami felülmúlhatatlan, Valami, ami megbabonáz.
RészletesebbenÉn Istenem! Miért hagytál el engem?
Édes Illat Én Istenem! Miért hagytál el engem? Sóhajtotta Jézus, miközben a fakereszten felfüggesztve, vércseppek csöpögtek végig a testén. És akkor, nem lélegzett többet. Nem, te voltál minden reményem!
RészletesebbenTÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4
TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK
RészletesebbenSzabóné Tóth Judit: Ballagó diákok búcsúzója. Pöttöm kis elsősként - hátunkon nagy táska - félve és ámulva léptünk az iskolába.
Szabóné Tóth Judit: Ballagó diákok búcsúzója Pöttöm kis elsősként - hátunkon nagy táska - félve és ámulva léptünk az iskolába. A tanító néni kedves mosolya bátorított minket, az első "o" betűnél még ő
RészletesebbenÖtven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****
Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,
RészletesebbenHorváth Szabolcs. Visszatapsolva MÁSODIK VERSKÖTET
Horváth Szabolcs Visszatapsolva MÁSODIK VERSKÖTET Lenni Egy kis tréning sosem árthat meg, Így egy rossz papíron nevezlek, Téged, kit oly nagyon kedvellek, S el nem engedlek. De látod, így néz ki szobám,
RészletesebbenVarga Patrícia. Csillagtenger. Levegő
Varga Patrícia Csillagtenger Levegő Az idő nem állt meg Múlik rendesen Peregnek az órák Peregnek a percek. Üresség keletkezett bennem, mikor elmentél Egy szomorú éjjelen. Sötét felhők takarták el a napot,
RészletesebbenKönnyek útja. Versválogatás
Könnyek útja Versválogatás Szerző: Nemes Kiss Kata Minden jog fenntartva Borítóterv és kivitelezés: Boris Vanessza Szerkesztette: Lélek Sándorné 2014. Előszó a Könnyek útjához: A szépség: álom. Az álom
RészletesebbenÉn Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része
Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol
RészletesebbenA kegyelem árad 193 A mélyből Hozzád száll szavam 101 A nap bíborban áll 50 A sötétség szűnni kezd már 181 A szívemet átadom én 64 A Te nevedben mi
A kegyelem árad 193 A mélyből Hozzád száll szavam 101 A nap bíborban áll 50 A sötétség szűnni kezd már 181 A szívemet átadom én 64 A Te nevedben mi együtt vagyunk 126 A tisztelet csak Istené 48 A végtelenhez
RészletesebbenSZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ
SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,
RészletesebbenGeorge Varga: Az öregember és a farkas (részlet)
Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember
RészletesebbenGÁL LÁSZLÓ VERSEI KÓRHÁZBAN. a fehér ágy fekete világ háromszor rab az öreg a beteg az ablak alatt tavasz születik nekik mondom irigyen nem neked
GÁL LÁSZLÓ VERSEI KÓRHÁZBAN a fehér ágy fekete világ háromszor rab az öreg a beteg az ablak alatt tavasz születik nekik mondom irigyen nem neked és jól van így mondom magamnak és így is jól van így is
RészletesebbenSCHUMANN CHAMISSO. Frauenliebe und Leben. Asszonyszerelem, asszonysors
SCHUMANN CHAMISSO Frauenliebe und Leben Op. 42 Asszonyszerelem, asszonysors Frauenliebe und leben Asszonyszerelem, asszonysors Op.42 1. Mióta láttam őt, vaknak hiszem magam, Bárhová is nézek, csak őt látom;
RészletesebbenErskine Angelika: Lélekmadár
A vers- és prózaíró pályázat díjazott alkotói a 2011-12-es tanévben: Erskine Angelika 1.a Ring Dóra 1.b Robotka Ádám 2.b Both Noémi 3.a Miletics Maya 4.b Bonecz Bendegúz 5.b Bodóczy Iliáná 8.b Török Anna
RészletesebbenPetőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt
Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva
RészletesebbenSDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve
SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek
RészletesebbenÁltalános iskolás kategória
Általános iskolás kategória I. helyezett Implom Renáta: Ki ül ott? A nap vacogva lement, S a jégfelhők mögött Még mindig fény bágyad. Talán a felhők fölött, Az ég tetején Ül a Teremtőnk? S egy óriás lámpával
RészletesebbenÍrnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja
Írnod kell kislányom, erre születtél! Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Tudom Édes, írnom kellene, de bajban vagyok. Talán azt a témát kéne papírra vetnem, amit
Részletesebbene-book BORÍTÓ: Arts Factor Design Stúdió
e-book BORÍTÓ: Arts Factor Design Stúdió ALL RIGHTS RESERVED CyberBooks Kiadó 2004 2 L. B. Paul AGYHANG posztmodern megavers 3 agyhang 4 Hol vagytok percek? Hol vagytok órák? Hol vagytok napok? Hol vagytok
RészletesebbenAndrew Lloyd Webber Musical-jeiből
Andrew Lloyd Webber Musical-jeiből As If We Never Said Goodbye Mintha sosem mentem volna el Norma dala a Sunset Boulevard c. musical-ből. Don Black és Christopher Hampton angol szövegéből, saját fordítása
RészletesebbenDALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.
DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a
RészletesebbenShy: Napfoltjaim. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4308-0
Shy: Napfoltjaim Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4308-0 2011 "A világ nem attól szép, hogy süt a NAP, hanem attól, hogy ezt nem csak a szemünkkel láthatjuk." Előrevetített árnyék Előszó Dragon György tollából...
RészletesebbenKötelező versek. 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN. Varázskréta
Kötelező versek 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN Varázskréta Ismerek egy öregasszonyt, - igazat mondok, nem tréfát - aki egyszer a tavasztól elkérte a varázskrétát. És azóta, mint a tavasz, hegyre dombra és mezőre,
RészletesebbenERDŐS VERONIKA Ha rád nézek, megy a hasam
ERDŐS VERONIKA Ha rád nézek, megy a hasam Szerelmes versfüzér 1. Nyolcvan sor a fáról, amire rádőlnél Ha most rádőlsz arra a fára, Ki fog dőlni és pont telibe talál- Na. Én állok a fa másik oldalán Pont
RészletesebbenE l é g i á k (2002-2012)
E l é g i á k (2002-2012) Ébredés Ordít a pillanat, gerince törik, édes hajnal tesz pontot éjszakára, s repít el fejemtől forró párnámra. Képei sem kísértek, csak a hídig, melyen még átérek a valóságba,
RészletesebbenMár a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a
V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,
RészletesebbenPetőfi Sándor: FA LESZEK, HA...
Petőfi Sándor: FA LESZEK, HA... Fa leszek, ha fának vagy virága. Ha harmat vagy: én virág leszek. Harmat leszek, ha te napsugár vagy... Csak hogy lényink egyesüljenek. Ha, leányka, te vagy a mennyország:
RészletesebbenSZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24
Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól
RészletesebbenHallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám,
Ott vess ki! Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám, mi az, felrobban az idegek pályáin. Szépek a rózsák,
RészletesebbenSzilánkok TÚL A VALÓSÁGON. Téboly
Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON Téboly Annának nem volt sok dolga, hiszen rajtam kívül egy teremtett lélek sem volt a presszóban, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen kinek jutna eszébe éppen vasárnap éjjel
RészletesebbenÉrzékszerveink. Olvasószint: A
Az Olvass magyarul! kiskönyvsorozat azoknak a tengeren túl élő magyar gyerekeknek készül, akik az angol mellett magyarul is tanulnak írni és olvasni. Természetesen a világ bármely részén élő magyar gyermeknek
Részletesebben1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút
1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért
RészletesebbenV. monológ (Variációk az utcalámpához) A szárazon hagyott csaj esetei A kitartó masszőr. Borda Réka. Vojakovič Cyntia S Z Ö V E G G Y Á R
Borda Réka V. monológ (Variációk az utcalámpához) És ha semmi nem úgy van, ahogy hisszük? Ha a Titánia csak meg akart csobbanni a vízben, mert kaparászták hátát a milliomosok, ha lehet fejjel lefelé szeretkezni,
RészletesebbenKOVÁCS GÁBOR PIROS BÁBU. 100 homokszem-vers
KOVÁCS GÁBOR PIROS BÁBU 100 homokszem-vers KOVÁCS GÁBOR PIROS BÁBU Elektronikus változat Fedélterv és grafika: Kovács Gábor KOVÁCS GÁBOR PIROS BÁBU 100 homokszem-vers Kovács Gábor, 2012 ELŐSZÓ A Piros
RészletesebbenÖrökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár!
Virágom, virágom Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Szép szál legény gyere át, Szívemben a bánat jár. Hozzál egy kis pálinkát, Hogy legyen egy
RészletesebbenSzeretet volt minden kincsünk
Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van
RészletesebbenDemjén Ferenc: Felnőtt gyermekek
Demjén Ferenc: Felnőtt gyermekek 1. Ugye voltál gyermek, Mi most is vagy Lerohantak az évek, az idő elhagy. Bámuló szemmel, újra nyíló szívvel játssz mindent át. Mit az élet kínált neked. Felnőtt lettél,
RészletesebbenCsillag-csoport 10 parancsolata
Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan
RészletesebbenHallottalak sírni téged
Haza melyik út vezet A szívem égtıl elzárt madár De érzem egyszer hazatalál Karodon vittél évekig És most is énrám vársz Már érzem haza melyik út vezet Nélküled minden nagyvárosban Az utcán kígyók közt
RészletesebbenAztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget
Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat
RészletesebbenÉ N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1
É N E K F Ü Z E T A S V Á B H E G Y I R E F O R M Á T U S G Y Ü L E K E Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN JÓ ISTENÜNKRŐL ÉNEKELNI, MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K
RészletesebbenALEA, az eszkimó lány. Regény
ANAUTA ALEA, az eszkimó lány Regény 2011 Előszó Amit ebben a könyvben elmondok, az nem kitalálás. Nagy részét apámtól, Jorgkétől hallottam gyerekkoromban. Viharos téli estéken sokszor kértem, hogy meséljen
RészletesebbenAndersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS
Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki
RészletesebbenSzavak vezetnek. Hajdu Erzsébet. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!
Szavak vezetnek Hajdu Erzsébet 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Kigöngyölik a szavak Földi imazsámolyon térdelve tenyerem fohászkodáshoz csitítom, az imakönyv lapjain összepréselődött aranybogár,
Részletesebben- De nem, a film szemmel láthatólag megtette a magáét. - Először nálunk, aztán meg itt. A buta nyugatiak azt hitték, hogy elég, ha egy francia
dem az árnyékot, az árnyékot, amely a megperzselődéstől véd. Belebújok, bele az árnyékba, újra felfedezem őt a képeimen. Az én nyelvemen szólítom meg. A szemeimből Ő néz rám. A fejemben van. A véremben
RészletesebbenA mi fánk. "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap,
A mi fánk "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap, Ha nem lennének fák és madarak." (Horváth Imre) 2013.04.30. 1-2. óra Magyar nyelv és
RészletesebbenPillangó, ha lehetnék, Táncolnék, míg röpít a szél. S ha én lennék a cinege a fán, A dallal Istent dicsérném.
1 - Pillangó ha lehetnék... 7 Pillangó, ha lehetnék, Táncolnék, míg röpít a szél. 7 S ha én lennék a cinege a fán, dallal Istent dicsérném. 7 Vagy kis halként a tó fenekén buborékot vígan eregetném. e
Részletesebben6. o. FELADATLAP Lois Lowry: Az emlékek őre 2. forduló
6. o. FELADATLAP Lois Lowry: Az emlékek őre 2. forduló 1. A kiképzés első napján 3 új dologról tanul Jonas. Írd le és magyarázd meg ezeket, a szövegből vett szavak segítségével!.. =.. =... =. 2. Magyarázd
RészletesebbenHomloka a hűvös márványpadlót érintette. Te most hallgass, Szávitri! emelte fel lá nyát maga mellé Aszvapati király. Náradához fordult: Te meg
Szatjavánt. Meglátták és felnevettek. A nagyobbik felkapott egy elszáradt, tavalyi fügét, és megdobta a lányt. A másik a fér fit vette célba. Ide építsd! ujjongott Szávitri. Ide építsd a palotánkat! Ezek
RészletesebbenSzűcs Ilona: Zongora az éjben. Nyitott ablakomban állva A kerten át, hallgatom, Hogy finom, játszi ujjak Hangot csiholnak a zongorán.
A Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskolában helyezték ki az ország első Verstablóját csütörtökön. Az Irodalmi Rádió akciójának segítségével a fiatalok a kortárs alkotók művészetéhez kerülhetnek közelebb.
RészletesebbenX. rész öt vers Évikének 1954 VII 29 FODOR ÉVIKE 1972 XII 26
X. rész öt vers Évikének 1954 VII 29 FODOR ÉVIKE 1972 XII 26 korcs vége az évnek ó nyomorult idő amikor kislányok szőke haja keveredik el fekete földdel: hogy görgetném beteg tekinteted elé piros szívem
RészletesebbenAz Első Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt.
csendes óráimban, vagy álmatlan éjszakáimon át kirajzolódtak előttem a mélytitkú tárnák s gyakran hallani véltem a gépek zakatolását s a verejtékhúzó csákányok döngését a rózsafáim alatt, vagy a templomunk
RészletesebbenSzia Kedves Elsős! Remélem, jól megtanulsz írni év végéig! Jutalmad ez az érme lesz. Színezd ki, vágd ki, és viseld büszkén! Megérdemled! Jó munkát!
Szia Kedves Elsős! Ugye ismersz? Én vagyok BÖLCS BAGOLY! Remélem, jól megtanulsz írni év végéig! Jutalmad ez az érme lesz. Színezd ki, vágd ki, és viseld büszkén! Megérdemled! Jó munkát! 3 4. Játsszunk
RészletesebbenBói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.
Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés
RészletesebbenLázár Éva AJÁNDÉK. regény
Lázár Éva AJÁNDÉK regény Az élet furcsa játéka, a beletörődés és a küzdelem. A belső és külső lélek harca. A féltés, a halál, a megértés, a szeretet és az elfogadás játéka. Egy lány lelki tusája, a család
RészletesebbenPálfalvi Ilona MÉG MEDDIG?
Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? I. könyv Még meddig tart a dackorszak? PROLÓGUS Géza és Lina egymás mellett ültek a folyosói padon, a főorvosi szoba előtt. Várták, hogy beszólíttassanak. Nem beszéltek, mindegyikük
RészletesebbenANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo
ANDALÚZIAI SZERENÁD SuSANNA AgoStINo 1. fejezet Éjszaka eleredt a hó, és reggelre már vastagon ellepte az Alpok téli üdülőhelyeit. A sűrű hópelyhek között a hegycsúcsok körvonalai elmosódtak, és a táj
RészletesebbenA Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.
Dezső Ilona Anna: Máglya (50x40 cm, vászon, olaj zsűrizett) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA SZERETET és SZEX Szex nélkül lehet élni, de szeretet nélkül nem. (Dobrosi
RészletesebbenNőnapi köszöntő (legfeljebb 10 pont)
Nőnapi köszöntő (legfeljebb 10 pont) Írjatok tréfás nőnapi köszöntőverset a földgáziparban dolgozó hölgyeknek úgy, hogy az alábbi szavakból legalább 4 szerepeljen benne! plankton, odorál, hexán, nyomás,
Részletesebbenkonyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom
NAGYTAKARÍTÁS Én csak egy szegény asszony vagyok. Asszonyiságom utolsó éveit számlálgatom már, a fejemen tincsekké duzzadtak a fehér hajszálak, az arcomon, a szám körül megszaporodtak a ráncok, lekúsznak
RészletesebbenKishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!
Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk
RészletesebbenBarabás Erzsébet. Árnyakat vet a fény
Barabás Erzsébet Árnyakat vet a fény A vonat Életünk állomásai különböző pontokon vannak. Néha felszállunk, néha leszállunk. És olykor eltévedünk. Az ember életét nem egyetlen út határozza meg. Hiába lépsz
RészletesebbenSötétségből a fénybe emelsz
Sötétségből a fénybe emelsz A H/A iszm iszm Sötétségből a fénybe emelsz, A H/A E Szabadítóm Te vagy! A H/A iszm iszm Ha eltévednék, Tegkeresel Fiszm H Soha nem engedsz el! E H/isz iszm iszm Te vagy Uram,
Részletesebbenúgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó!
ELŐSZÓ Íme, megint folytatom az egyetlen művet, új hullámban verem felétek a végtelen titkú tengert. Élnék ezer esztendeig: nem mondhatnám meg minden titkát. Írnék ezer esztendeig: nem mutathatnám meg
Részletesebbengarmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára
Mire megvirrad... Julis! Julis! Asszony! Csak nem hagy békén, s én áldozatként, hogy szabaduljak tőle, elvonulok, mint a nagyokosok, tollat veszek a kezembe, azzal ámítom őnagyságát, hogy úr lettem, ahogy
RészletesebbenFranz Schubert: Winterreise D 911 Téli utazás
Franz Schubert: Winterreise D 911 Téli utazás 1. Gute Nacht - Jó éjt Idegenként jöttem, Idegenként is távozom. A május kedves volt hozzám Számos virágcsokrával. A lány szerelemről beszélt, Az anyja egyenest
RészletesebbenA tudatosság és a fal
A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?
RészletesebbenA fiú bólintott. Nem is várt mást. Amikor kilépett a szobából, még látta, hogy az újság zavartalan emelkedik eredeti helyére. Ahogy kattant mögötte a
A bolt - Mást se hallok, csak hogy az üzlet, meg az üzlet, és néha még azért az üzlet is szóba kerül... - Ne bolondozz, fiam. Abból élünk- morogta a reggelizőasztal mellől a rezzenéstelen újság. - Nem
RészletesebbenRohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött.
C. A. Tűréshatár 0 Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött. El kellett érnem a Szentpétervárra
RészletesebbenFordította: Szedő Dénes. Carmina Burana (részletek) Ó, FORTUNA (O Fortuna) A KIS PARASZTLEÁNYKA (Exiit diluculo)
Carmina Burana (részletek) Ó, FORTUNA (O Fortuna) Ó, Fortuna, mint a Luna egyre-másra változol: majd nagyobbodsz, majd meg elfogysz; hej, az élet ronda sor: gabalyítja s igazítja játszva az ember fejét:
RészletesebbenJoachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András
Joachim Meyer A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Bot Fordította: Berki András A botról Az ötödik, és egyben utolsó fejezete ennek a könyvnek, amiben elmagyarázom és röviden
RészletesebbenSzabó Noémi: A Szív ébredése
Szabó Noémi: A Szív ébredése Élt egy szív, mely nem tudott úgy szeretni, ahogyan az benne élt. Egyszerűen nem emlékezett, mi szerepe van ezen a Bolygón. A harsány világ zaja taszította, s nem tudott mit
Részletesebben60 tiszatáj. Egy családfát
60 tiszatáj LÁZÁR BENCE ANDRÁS Egy családfát (1) A bérház, amibe emlékszem tíz éve költöztünk, mármint anyám költöztette magát és a családot, vagy száz éve állhat ott. A körút és a kisutca metszéspontjában.
Részletesebben2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett
2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött
RészletesebbenSzámoltam a csöngetéseket, Ahogy vártam a betegszobán, Míg kettőkor a szomszéd haza nem vitt.
TAVASZI SZÜNET (Mid Term Break) Számoltam a csöngetéseket, Ahogy vártam a betegszobán, Míg kettőkor a szomszéd haza nem vitt. Az ajtóban apám várt könnyes szemmel, Ő át tudta élni mélyen a gyászt, Szegény
RészletesebbenMultimédiás-hangjátékos lézer show esküvőre 2015
Multimédiás-hangjátékos lézer show esküvőre 2015 2 Információk: és esküvője év hó -n Helyszín: Telepítés: -tól -ig (kb 2 óra időtartam) Násznép érkezik: Műsor kezdés várhatóan: órakor Időtartam: kb 8 perc
RészletesebbenTEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA
Student's name : E-mail: Test štampajte i skeniranog ga vratite na e-mail office@centarzaedukaciju.com U slučaju da nemate tehničke mogućnosti, prihvata se i da na datu e-mail adresu pošaljete odgovore
RészletesebbenIkon. bencsik orsolya. figyeltem anyámat ahogy figyeltem a fákat is télvíz idején mikor nagyon erősen fúj a szél 1
bencsik orsolya Ikon figyeltem anyámat. ha eljön az idő, bemegy a kamrába. a rossz lábú asztalról fölveszi a zöld tálat. a zsákból merít egy bögre kukoricát, két bögre búzát. összerázogatja. - - - - -
RészletesebbenSzép karácsony szép zöld fája
Móra Ferenc Szép karácsony szép zöld fája Illusztrációk: Szabó Enikő Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam, és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri
RészletesebbenTételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014
Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Elemezze két oldal erejéig az alábbi szövegrészletet a teljes kisregény kontextusában. Kérjük, építse érvelését a következő szempontok köré: 1.
RészletesebbenVerzár Éva Kelj fel és járj!
Verzár Éva Kelj fel és járj! A Tatárdombot megkerülte a viharos szél, ott fenn még egyszer jól összerázta a méltóságos, nehéz fellegeket, lehúzta őket egészen a földig, s mire Terike 1911 pityergő őszén
RészletesebbenIsten hozta őrnagy úr!
Isten hozta őrnagy úr! Filmrészlet szöveges átirat Napsütéses idő van, a házak előtt egy négytagú tűzoltózenekar vidám indulót játszik. A zenészek barna egyenruhában vannak, fejükön tűzoltósisak. A zenekart
RészletesebbenHéra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ
Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ a gyémántgolyó ' vígan szaladgál a fekete lemez serceg ő ereiben a gumifal nélküli fekete biliárdasztalon Vétkek
Részletesebbenmondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,
II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam
RészletesebbenMindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék.
Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Ady Endre Utálok hajnalban kikelni az ágyamból. Nagy bögre kávé nélkül
RészletesebbenA három narancs spanyol népmese
BOLDOG KARÁCSONYT! Veronika meséi A három narancs spanyol népmese Sok-sok évvel ezel tt élt egy faluban egy öregasszony, akinek három feln tt fia volt. Éppen házasulandó korban, de sajnos nem találtak
RészletesebbenFekete István: Őszi számadás
Fekete István: Őszi számadás Fekete István Őszi számadás Füveskönyvek : (Részlet) A kötet anyagát válogatta és összeállította Papp Csaba (Részlet) Lazi Kiadó Kft. Fekete István jogutóda, 2009 Papp Csaba,
RészletesebbenHOGY MENT A HEGY? ~ 40 ~
HOGY MENT A HEGY? Hogy ment a hegy olyan magasra? Hogy görgött fel a szikla rajta? Hogy ment az út a hegyre fel, mikor még út se volt? Hogy lett a csúcs, hogy lett a bérc oly furcsa zord? Hogy nőtt a hegy
Részletesebben1. Ígérd meg azt, hogy kezed kezemből vissza nem veszed, s szeretni fogsz akkor is amikor már én is vén leszek.
1. Ígérd meg azt, hogy kezed kezemből vissza nem veszed, s szeretni fogsz akkor is amikor már én is vén leszek. Ígérd meg azt, hogy szemrehányást szíved magába nem fogad. S nem kéri tőlem vissza Aranyos
RészletesebbenA SZÁZEGYEDIK ASSZONY
A SZÁZEGYEDIK ASSZONY (Egy kis tréfa) 1883 Sok tarkabarka dolgot írt meg hajdan a pajkos tollú Boccaccio. Veronai, florenci asszonyok segítették benne. Amennyi rossz fát azok a tuzre tettek, annak a hamujában
Részletesebben*P141A1031203* 3/12. Üres oldal LAPOZZON!
*P141A10312* 2/12 *P141A1031202* *P141A1031203* 3/12 Üres oldal LAPOZZON! 4/12 *P141A1031204* 1. Irányított irodalmi fogalmazás Móricz Zsigmond Égi madár című novellájának részlete alapján A dárdás vasrácskerítésen
Részletesebben1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:
1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső
RészletesebbenA Mese és a Dal. Bevezetés (Zsolt. 19 és a Zsidó levél 1 alapján) (Zsoltárok 19,1-2, parafrázis)
A Mese és a Dal Bevezetés (Zsolt. 19 és a Zsidó levél 1 alapján) A Menny arról énekel, hogy milyen nagy az Isten, és az egek azt kiáltják: nézzétek, mit teremtett! Minden nap és minden éjjel errõl beszélnek.
RészletesebbenFöléhajolt, melle előrelendült, illat szállt fel a hasa mentén, Darius fölemelte kissé a fejét, hogy lássa a köldökét: parányi kagyló, felül
1 Föléhajolt, melle előrelendült, illat szállt fel a hasa mentén, Darius fölemelte kissé a fejét, hogy lássa a köldökét: parányi kagyló, felül karimával; örült a látványnak, de ez csak az első fejezet,
RészletesebbenREFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
RészletesebbenGyászszertartás Búcsúztató
Gyászszertartás Búcsúztató Nyitó ima: Mennyei Atyánk, azért jöttünk össze a mai napon, hogy lerójuk tiszteletünket és kegyeletünket szeretett teremtményed, élete előtt. Összejöttünk, hogy hálát adjunk
RészletesebbenBoldog új évet! (Happy New Year!)
Boldog új évet! (Happy New Year!) KÜLSŐ - KÜLVÁROSI NÉPTELEN KISUTCA SZILVESZTER ÉJJEL Sötétség, nagy hideg. Az év utolsó napjának zaja ide már nem jut el. A házak fala kopott, részben lemállott róluk
RészletesebbenHÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség
HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok
RészletesebbenA LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.
Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással
Részletesebben