Asset Liability Management Eszköz-forrás összehangolás (eszköz-forrás management)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Asset Liability Management Eszköz-forrás összehangolás (eszköz-forrás management)"

Margit Szekeres
2 évvel ezelőtt
Látták:

Átírás

1 Asset Liability Management Eszköz-forrás összehangolás (eszköz-forrás management) PSZÁF Biztosítási konferencia május Schuszter Péter Generali Alapkezelő - vezérigazgató

2 Az Eszköz-forrás menedzsment definíciója Az Eszköz-forrás menedzsment (ALM) a vállalkozás általános kockázatkezelésének egy részhalmaza, amely általában a pénzügyi kockázatokra koncentrál. Az Aktuáriusok Nemzetközi Szövetsége (SOA) a következő definíciót fogalmazta meg az ALM-re: Eszköz-forrás menedzsment alatt azt a folyamatot értjük, amely során az eszközökre és a kötelezettségekre vonatkozó stratégiákat megfogalmazzák, alkalmazzák, figyelemmel kísérik és szükség esetén módosítják annak érdekében, hogy a pénzügyi célokat egy meghatározott kockázatvállalási szint mellett elérjék.

3 Gyakorlati megközelítés a forrásoldali kötelezettségek (tartalékok, szavatoló tőke és egyéb tételek) mindenkori helyes értékének meghatározását (fair valuation), a kötelezettségek mindenkori értékének (összegének), futamidejének és egyéb tulajdonságainak megfelelő, a biztosító által elvárt kockázat-hozam szintű befektetéseket (funding) az eszközoldalon, és a kötelezettségek és a befektetések kölcsönös függőségeit leképező, követő és összekötő szabályrendszert és eljárásokat (matching rules), melyet a biztosító az előző célok érdekében folyamatosan alkalmaz.

4 ALM részterületei Stratégia: a kamatlábkockázat, hozam, termékpaletta egymással összefüggő fogalmak, így egy ALM rendszer nemcsak versenyelőnyök felismerésére és kiaknázására használható, hanem egy stratégia kialakítására, megvalósítására és kontrollingjára is. Know-how: egy eszköz-forrás menedzsment rendszer kialakításában és működtetésében résztvevő összes szereplőnek, a betöltött szerepkörnek megfelelő ismeretekkel és know-how-val kell rendelkeznie. Rendszerek: az ALM csak megfelelő (vezetői-)információs rendszerek támogatásával tud hatékonyan működni. Az információs rendszernek tartalmilag összhangban kell lennie az ALM többi elemével. Struktúra: bármilyen kifinomult technikákat is alkalmaz egy bank vagy biztosító, a megfelelő szervezeti struktúra, szerepek és kompetenciák nélkül az ALM kivitelezhetetlen. Folyamatok: a folyamatok alkotják a hatékony kockázat/hozam átváltás (trade-off) megvalósításának alapját. A ciklikus folyamatok optimális megtervezése és végrehajtása mellett fontos, hogy megfelelő humán és technikai erőforrások legyenek a feladatokhoz allokálva.

5 Mit jelent a folyamat résztvevői számára A vezetőkszámáraaz ALM nem más, mint a működési szabályzat egy része, mely részletesen meghatározza, hogy a szervezeten belül a folyamat egyes részeiért kik felelősek, azok kinek és milyen jelentési kötelezettséggel tartoznak, továbbá hogyan van megszervezve az ALM-ben érintett egyes vállalati területek, funkciók együttműködése. A befektetésekért felelősek számára az ALM alapvetően nem más, mint keretfeltételek egy csoportja, amelyek mellett a hozam/kockázat szempontú portfólió-optimalizálást meg kell valósítani. Az üzleti terület munkatársai számára az ALM szintén korlátozó feltételek formájában jelenik meg: azt a határt jelöli meg, ameddig egy pénzügyi termék árazásában, (legfőképpen a felkínált hozamban) el lehet még menni, figyelembe véve az aktuális befektetési környezetet.

6 Az ALM jelentősége Más szolgáltatókkal (biztosítók, bankok, ) való verseny folyamatos innovációt követel. De: a marzsok és kamatok csökkenek A csökkenő inflációsráta és a csökkenő kamatok csökkenő tőkehozamokhoz vezetnek. EZÉRT ESZKÖZÖKÖN ELÉRT NYERESÉG FORRÁSKÖLTSÉG Nagy a veszély, csökkenő kockázatviselési kapacitásra (középtávon), és a stratégia kiválasztó és teljesítő képesség elvesztésére (hosszútávon)

7 Mi az ALM (eszköz-forrás összhang)? Kétoldali megfeleltetés Eszköz Forrás Pénzügyi terület Vagyonkezelő Ingatlan Kamatozó instrumentum Kölcsön Részvény Készpénz Egyéb ALM Biztosítástechnika területei Biztosítási állomány Új üzlet Díjak, károk Storno Mortalitás Egyéb Biztosító

8 Mi az ALM (eszköz-forrás összhang)? Kétoldali megfeleltetés Eszköz Forrás Pénzügyi terület Biztosítástechnika területei Vagyonkezelő Eszközallokáció optimalizálása ALM Életbiztosítási visszajutatott nyereség finanszirozása Biztosító

9 Inputok Tényadatok Stratégia Összevont input Tőkepiaci szcenáriók Tőkepiaci szcenáriók

10 Honnan nyerjük az adatokat az eszközoldalon? Befektetések Könyvértékek Alapadatok Piaci infók Kamatok Részvényárak Unit-linked Kockázati tényezők Piaci adatok ALM-Adatbank Befektetések egységes szerkezetbe foglalása Összevont adatok Alapok eszközallokációja

11 Honnan nyerjük az adatokat a forrásoldalon? Bizt.techn. rendszer Bizt.techn. rendszer Összevont állomány Hipotézisek demográfiai alakulás költségek Bizt.techn. rendszer Bizt.techn. rendszer Forrásoldali adatbank Összevont adatok Új üzlet modellportfolió Embedded value számítás!!

12 Lehetséges stratégiák / Tőkepiaci szcenáriók Eszközoldal jövőbeli részvényhányad változása jövőbeni duration változása új befektetési instrumentumok opciós ügyletek, struktúrált termékek stb Forrásoldal új üzlet volumenének változása élet nyereség változtatása kockázatmentes kamatláb (diszkont) költségek csökkentése Tőkepiaci feltételezések (kamatok változása, részvényárfolyamok változása, devizaárfolyamok)

13 Összevont output Csendes tartalék Csendes tartalék Könyvértékek Pénzügyi eredmény Összevont output Piaci adatok Piaci adatok Nyereség Teljes hozam Teljes hozam

14 Megvalósítandó célok Az aktuális eszközallokációs stratégia kialakítása a pénzügyi és biztosítástechnikai hatások szimultán kivetítése szimulált előrejelzések segítségével A tényleges eredmények bemutatása és a gazdasági adatok tervezésének elsőbbsége (a tényleges számok prioritása a mérleghez képest) Proaktiv rizikóirányítás Extern Intern Célok ( a piaccal szemben ) (életbiztosítási hozamok) Eredmény Tíz évre kivetített állományvizsgálat (eszközök + források figyelembe vételével) elkészítése különféle tőkepiaci jövőképek / előrejelzések segítségével Jövőbeli könyvszerinti-és piaci értékek meghatározása Eszközallokáció optimális kialakítása Az életbiztosítási hozamok finanszírozhatóságának felülvizsgálása

15 A célok elérésének alapjai Piaci érték és könyv szerinti érték vizsgálata (a valószínűsíthető adatok kivetítése a következő 5-10 évre) A különböző időpontokra vonatkozó kiértékelések rövidtávú kockázatelemzéssel, közép-és hosszú távú valószínűségszámítással, valamint jövőképek segítségével Benchmarkanalízis Az élet hozamok alakulásának vizsgálata a konkurenciával összehasonlítva Különböző kritériumok alapján történő optimálás A különböző ALM stratégiák hatása egy vállalat mérőszámaira (pld. az eszközallokáció megváltoztatása, új üzlet volumen, termékstruktúra, élet hozam) ALM-mérőszámok bevonása a jelentésekbe

16 A célok elérésének alapjai Tőkepiaci jövőképek készítése 5-10 évre --> a lehetséges jövőbeli eredmények bekövetkezésének valószínűségei (Value at Risk) Az ALM outputok elemzése (piaci értékek, könyv szerinti értékek, csendes tartalékok) --> lényeges eltérés a tervektől vagy benchmarktól --> a rizikó értelmezése és lehetséges alakulása Eszköz és forrás kölcsönhatásai például: az eszközallokáció - élet hozam élet hozam - csendes tartalék között

17 A projekt haszna és értelme Mérlegelőrejelzés A befektetések jövőbeli fejlődésének sávja könyv- és piaciérték alapon A tartalékok átvétele az az aggregált adatok alapján, de ezen tartalék újraszámítása a befektetési eredmények függvényében A könyv szerinti mérlegszámok szimulációja A megadott élet hozam finanszírozhatóságának átvizsgálása A befektetések ALM szerinti optimalizálása A feltételezések / eredmények beleintegrálása a mérlegzárási modellbe

18 Konkrét ALM elemzések Befektetések Összetétele Lejárati szerkezete Duration Kamatkockázat Árfolyamkockázat Tartalékok Életbiztosítások lejárati szolgáltatásai Technikai kamat szerinti megoszlás Szavatoló tőke szükséglet Új üzlet alakulása Elemzések: Szcenárió analízis Cash-Flow teszt segítségével (az eszközök CF-ja hogyan fedezi a tartalékok lejáratait) Duration GAP (az eszközök és tartalékok átlagos futamideje közötti különbség) Stressz teszt (az eszközoldal változásának modellezése különböző tőkepici mozgások hatására)

19 PSZÁF felmérte a biztosítókat ALM szempontból (mely területeket érintette?) 2002 körül Kockázatok Kamat, deviza, árfolyam, partner, likviditási, működési, stratégiai kockázatok Kockázatok mérése Duration, konvexitás, kamatérzékenység, Value at Risk, sztochasztikus szcenárió, likviditási ráta, cash-flow vizsgálatok Kockázatkezelés Fedezeti ügylet, hedge, egyéb tartalék képzés, VB, put opciók Mi derült ki? A biztosítók nem nagyon foglalkoznak ezzel a tevékenységgel! 2005 PSZÁF: Biztosítói és ALM bizottság 2006-ban újabb felmérés lesz

20 További lépések, felmerülő kérdések Befektetési és ALM Bizottság Kérdőív megfogalmazása Felmérés a magyar piaci szereplők körében Ajánlás PSZÁF részéről az ALM vonatkozásában ALM ALCO szervezeti helyének meghatározása Döntéshozatal a kockázatkezelésben Prioritások megfogalmazása ALM alapján? Egyéb módon? Nem életbiztosítások ALM tevékenysége ALM a nyugdíjpénztáraknál

21 Felhasznált irodalom Biztosítók és nyugdíjpénztárak kézikönyve (Szerkesztette: Luttenberger Zoltán BABIKSZI) Jean Dermine and Youssef F. Bissada: Asset & Liability Management -2002

Hasonló dokumentumok

ORSA ORSA ORSA. ORSA konzultáció I. pilléres aspektusok. Tatai Ágnes 2011 november 18

ORSA ORSA ORSA. ORSA konzultáció I. pilléres aspektusok. Tatai Ágnes 2011 november 18 ORSA konzultáció I. pilléres aspektusok Tatai Ágnes 2011 november 18 1 Vázlat Mi az ORSA, miért jó ez nekünk? Az ORSA mennyiségi aspektusai tartalékok szavatoló tőkeszükséglet szavatoló tőke Összegzés