Mezőgazdasági politika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mezőgazdasági politika"

Átírás

1 KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Mezőgazdasági politika Partnerség Európa és a gazdálkodók között Az EU közös agrárpolitikája élelmiszer-ellátásunkért, vidéki térségeinkért, környezetünkért

2 2 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L TARTALOMJEGYZÉK KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról című sorozat része. A sorozat azt hivatott bemutatni, mit tesz az EU a hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken, miért van szükség a tevékenységére, és munkája milyen eredménnyel jár. A sorozatot alkotó kiadványokat a következő internetcímen lehet letölteni: Miért van szükségünk közös agrárpolitikára? Hogyan működik az agrárpolitika? Mit tesz az Európai Unió?... 8 Európa mezőgazdasága 2020-ban: választ adni a jövő kérdéseire További információk Hogyan működik az Európai Unió? Európa 12 leckében Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Bankok és pénzügy Belső piac Bővítési politika Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Foglalkoztatási és szociális politika Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem Jogérvényesülés, alapvető jogok és egyenlőség Kereskedelempolitika Költségvetés Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Nemzetközi együttműködés és fejlesztés Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Tengerügy és halászat Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Mezőgazdasági politika Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Polgárok tájékoztatása 1049 Brüsszel BELGIUM Kézirat frissítve: 2014 novemberében Fénykép a fedőlapon és a 2. oldalon Phovoir 16 o ,7 cm ISBN doi: /97112 Luxembourg: az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 Európai Unió, 2014 A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon másolható. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

3 M E Z Ő G A Z D A S Á G I P O L I T I K A 3 Miért van szükségünk közös agrárpolitikára? Mezőgazdasági kihívások a következő 50 évben Az 1962-ben létrehozott közös agrárpolitika (KAP) partneri viszonyt teremt a mezőgazdaság és a társadalom, valamint Európa és gazdálkodói között. Legfontosabb célja, hogy: fokozza a mezőgazdasági termelékenységet, hogy megbízható legyen az élelmiszer ellátás, és a fogyasztók megfizethető áron jussanak élelmiszerhez, és az uniós gazdáknak tisztes megélhetést biztosítson. Most, ötven év elteltével az EU előtt számos kihívás áll: az élelmiszer termelésnek globális szinten 2050-re meg kell duplázódnia, hogy elegendő élelmiszer jusson a világ addig várhatóan kilencmilliárd főre gyarapodó népessége számára; A közös agrárpolitika középpontjában az élelmiszerünk Az EU ezeknek a kihívásoknak a kezelésére hozta létre és hajtja végre a közös agrárpolitikát. A szakpolitika célja, hogy megteremtse a gazdák számára szükséges feltételeket ahhoz, hogy ellássák a társadalom számára fontos feladataikat, melyek közül az élelmiszer termelés a legfontosabb. A közös agrárpolitikának köszönhetően az európai polgárok élelmiszer ellátását nem fenyegeti veszély. Biztosak lehetünk abban, hogy a gazdák megtermelik azt az élelmet, amelyre társadalmunknak szüksége van. Az európai gazdálkodók lenyűgözően sokféle, megfizethető, biztonságos és kiváló minőségű árut tesznek asztalunkra. Európa élelmiszertermékei és kulináris hagyományai az egész világon ismertek. Az Unió kivételes mezőgazdasági adottságainak köszönhetően képes arra, hogy kulcsszerepet töltsön be a világ élelmezésbiztonságának megteremtésében, és vállalnia is kell ezt a feladatot. kezelni kell az éghajlatváltozás problémáját, a természeti erőforrásokkal pedig fenntarthatóan kell gazdálkodni; EU szerte gondoskodni kell a vidékről, és meg kell őrizni a vidéki gazdaság életképességét. A közös agrárpolitika az Európai Unió tagállamainak közös szakpolitikája. Irányítása uniós szinten történik, finanszírozását az EU éves költségvetésének forrásai biztosítják. Európa lakói nyugodtak lehetnek afelől, hogy a gazdák megtermelik azt az élelmiszert, amelyre a társadalomnak szüksége van Az EU 500 millió fogyasztójának egészséges, tápláló és megfizethető élelmiszert biztosító ellátásra van szüksége. Úgy tűnik, a gazdasági környezet bizonytalan és kiszámíthatatlan marad, ráadásul számos jelenlegi és jövőbeli kihívással is szembe kell nézni, például a globális versennyel, a gazdasági és pénzügyi válsággal, az éghajlatváltozással, valamint az üzemanyag, a műtrágya és egyéb ráfordítások növekvő költségeivel. European Union

4 4 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L A közös agrárpolitika középpontjában a vidékünk A mezőgazdaság nem csupán az élelemről szól. A vidéken élő emberek és az általuk alkotott közösségek, a vidék és értékes természeti erőforrásai ugyanolyan fontosak az agrárpolitika szempontjából. Az EU valamennyi tagállamában igaz az, hogy a termelők tartják életben a vidéket és a falusi életformát. Gazdaságok és gazdálkodók nélkül a mezővárosok, a nagy- és kisközségek, valamint az aprófalvak gyökeresen átalakulnának a változás pedig nem a javukat szolgálná. Vidéken a gazdálkodás sok munkahelyet teremt. A gazdáknak gépekre, üzemanyagra, épületekre, műtrágyára, valamint állat egészségügyi szerekre és állatorvosi segítségre van szükségük. Az őket ellátó, kiszolgáló ágazatok sok embert foglalkoztatnak. Az élelmiszerek előkészítése, feldolgozása és csomagolása, valamint a mezőgazdaságra épülő többi hasonló tevékenység szintén sok munkavállalót igényel. Az élelmiszerek raktározása, szállítása és értékesítése további munkalehetőségek forrása. Összefoglalva elmondható, hogy a gazdálkodás és az élelmiszer előállítás gazdaságunk és társadalmunk nélkülözhetetlen része. Az EU 28 tagállamában mintegy 12 millió mezőgazdasági termelő él, és további 4 millió ember dolgozik az élelmiszeriparban. A mezőgazdaság az élelmiszeriparral együtt az összes munkahely 7%-át, és az európai GDP 6%-át adja. Mindannyiunknak érdeke, hogy a gazdák gondját viseljék a vidéknek A közös agrárpolitika középpontjában a környezetünk A vidéki táj az eredeti, természeti állapothoz képest sokat változott, hiszen a mezőgazdaság szüntelenül alakította az évszázadok folyamán. A mezőgazdaságnak köszönhetjük sokszínű környezetünket és a változatos vidéki tájat, ahol rendkívül gazdag állat- és növényvilág található. A biodiverzitás létfontosságú a vidék fenntartható fejlődése szempontjából. Mindannyiunknak érdeke, hogy a gazdák gondját viseljék a vidéknek. Közjavakkal látnak el minket, melyek közül a legfontosabb, hogy törődnek a talajjal, a tájjal és a biológiai sokféleséggel. A piac nem fizet ezekért a közjavakért. Az EU ezért jövedelemtámogatást nyújt a gazdálkodóknak, hogy viszonozza a társadalom egészének nyújtott szolgálatot. Az éghajlatváltozás kedvezőtlenül érintheti a gazdákat. A közös agrárpolitika pénzügyi segítséget nyújt nekik, hogy gazdálkodási módszereik és rendszereik átalakítása révén meg tudjanak birkózni az éghajlatváltozás hatásaival. Társadalmunknak gondosan kell bánnia a természeti erőforrásokkal. Ezt a gazdálkodók tudják a legjobban, mivel megélhetésük közvetlenül ezeken az erőforrásokon alapul. Bizonyos gazdálkodási gyakorlatok a környezetre káros mellékhatásokkal járnak. Az EU ezért ösztönzőket biztosít a termelőknek, hogy fenntartható és környezetbarát módon gazdálkodjanak. A gazdáknak valójában kettős kihívással kell szembenézniük: élelmiszert kell termelniük, és egyúttal óvniuk kell a természetet, valamint meg kell őrizniük a biológiai sokféleséget. A mezőgazdaságban környezetvédelmi szempontból fenntartható termelési módszereket kell alkalmazni, melyek a természeti erőforrások körültekintő használatán alapulnak. Ez élelmiszeriparunk fennmaradásának és életminőségünk megőrzésének elengedhetetlen feltétele ma, holnap és a jövőben egyaránt. European Union

5 M E Z Ő G A Z D A S Á G I P O L I T I K A 5 Európa mezőgazdaságának alakulása 1957 A hat nyugat európai ország által aláírt Római Szerződés megteremti az Európai Gazdasági Közösséget (a mai EU elődjét) Megszületik a közös agrárpolitika. Az ekkori elképzelések szerint a közös agrárpolitikának azt kell céloznia, hogy megfizethető árú élelmiszerekkel lássa el az európai polgárokat, és megfelelő életszínvonalat biztosítson a mezőgazdasági termelőknek A közös agrárpolitika saját sikerének áldozatává válik. A gazdaságok olyan termelékennyé válnak, hogy a szükségesnél több élelmiszert állítanak elő. A felesleget elraktározzák, élelmiszerhegyek jönnek létre. A döntéshozók több intézkedést is hoznak avégett, hogy a termelés mértékét hozzáigazítsák a piaci szükségletekhez A piactámogatásról a termelő támogatására helyeződik át a hangsúly a közös agrárpolitikában. Az ártámogatás fokozatosan csökken, és helyébe a termelőknek nyújtott közvetlen támogatások lépnek. A gazdák ösztönzést kapnak, hogy környezetkímélőbb termelési módszereket alkalmazzanak. A reformra egy időben kerül sor az 1992-es Rio de Janeiró i Föld csúcstalálkozóval, amely megfogalmazza a fenntartható fejlődés elvét A közös agrárpolitika jövedelemtámogatást nyújt. A közös agrárpolitika ismét reform tárgya, melynek eredményeként megszűnik a kapcsolat a támogatás és a termelés mértéke között. A termelők immár jövedelemtámogatást kapnak, aminek azonban feltétele, hogy gondoskodjanak a mezőgazdasági területekről, és megfeleljenek bizonyos környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer biztonsági követelményeknek Az EU megreformálja agrárpolitikáját, hogy növelje az ágazat versenyképességét, elősegítse a fenntartható gazdálkodást és az innovációt, továbbá hogy támogassa a munkahelyteremtést és a növekedést a vidéki térségekben. istockphoto/milan Zeremski Hogyan védjük a természetet és a biológiai sokféleséget?

6 6 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Miért uniós szintű a mezőgazdasági politika? A közös agrárpolitika fő célja az, hogy fokozza a mezőgazdasági termelékenységet, ezáltal pedig folyamatos és megfizethető élelmiszer ellátást nyújtson a fogyasztóknak, és hogy tisztes megélhetést biztosítson az európai uniós gazdálkodóknak. Ezt a két célt, melyet a mezőgazdaság és a vidéki térségek pénzügyi támogatása nélkül nem lehet elérni, az uniós országok mindegyike magáénak vallja. A közös uniós szakpolitika keretében a költségvetési forrásokat hatékonyabban lehet felhasználni, mint 28 különálló nemzeti politika révén. Ha nem lenne közös szakpolitika, a tagállamok kétségkívül más más agrárpolitikai célokat követnének, és különböző mértékben támogatnák a mezőgazdaságot. Az uniós szintű agrárpolitika lehetővé teszi, hogy közös szabályok érvényesüljenek az egységes piacon, hogy szükség esetén ki lehessen védeni a piac ingadozásait, hogy folytatódjon az elmúlt években hozott reformokkal megindult folyamat, melynek nyomán az európai mezőgazdaság egyre versenyképesebbé válik, és hogy az EU közös kereskedelempolitikát alakítson ki, melynek köszönhetően egységes álláspontot képviselve léphet fel a világpiaci kereskedelmi partnereivel szemben. A mezőgazdasági termékeknek egyetlen nagy, közös európai piaca van, ahol a mezőgazdaság közös közelítésmód szerinti támogatásával egyenlő versenyfeltételeket lehet teremteni a gazdálkodóknak a belső piacon és a világpiacon egyaránt. European Union A mezőgazdaság egyike azoknak a kevés területeknek, ahol a közös politikát az EU elsősorban saját költségvetéséből finanszírozza, a tagállamok pedig csak kis mértékben járulnak hozzá a kiadásokhoz

7 M E Z Ő G A Z D A S Á G I P O L I T I K A 7 Hogyan működik az agrárpolitika? A közös agrárpolitikának három vetülete van: a piactámogatás, a jövedelemtámogatás és a vidékfejlesztés. A három vetület egymással összefügg, és az általános fenntarthatóság attól függ, hogy ezek együtt milyen hatást képesek kiváltani. Mit takar a piactámogatás? A mezőgazdaság minden más gazdasági ágazatnál jobban ki van téve az időjárási és az éghajlati körülményeknek. A mezőgazdaságban ráadásul bizonyos időre elkerülhetetlenül szükség van ahhoz, hogy az ellátásban reagálni lehessen a kereslet jelzéseire, és a termelt mennyiségekben bekövetkező kis változások is nagy hatással lehetnek az árakra, mivel az élelmiszer fogyasztásunk más termékekhez viszonyítva elég állandó. Ez az üzleti bizonytalanság indokolja azt, hogy a közszféra ilyen fontos szerepet vállal az agrárgazdaságok stabilitásának fenntartásában. Az EU több piaci eszközt is felhasznál, hogy piaci védőhálót alakítson ki. Mit fedez a jövedelemtámogatás? A közvetlen kifizetések nemcsak alapjövedelemként szolgálnak a gazdálkodók számára, hanem környezeti közjavak nyújtását is biztosítják. Hogyan valósul meg a vidékfejlesztés? Az illetékes szervek tagállami (esetenként regionális) fejlesztési programokat dolgoznak ki a vidéki térségek sajátos nehézségeinek az orvoslására. A tagállamok a programokat egy közös listán szereplő intézkedésekből állítják össze, ám van némi mozgásterük, hogy a területükön felmerülő legsürgetőbb problémákat saját gazdasági, természeti és strukturális körülményeiket figyelembe véve kezeljék. A vidékfejlesztési programok szerves része a LEADER kezdeményezés, mely a helyi lakosokat a helyi problémák megoldására ösztönzi. Az EU a közös agrárpolitikát (a többi szakpolitikához hasonlóan) előre meghatározott maximális összegű, 7 évre szóló költségvetésből finanszírozza. Így korlátot lehet szabni a kiadásoknak, a gazdák pedig tisztában lehetnek azzal, milyen forrásokkal számolhatnak. Az egymást követő szakpolitikai reformok egyre hatékonyabbá tették a rendelkezésre álló eszközöket. A kevésbé hatékony szakpolitikai eszközök helyét fokozatosan hatékonyabb instrumentumok vették át, aminek köszönhetően a közös mezőgazdasági politika jobban tud reagálni a gazdálkodók szükségleteire, illetve a fogyasztók igényeire és elvárásaira. Az első két vetületet, a piactámogatást és a jövedelemtámogatást az EU teljes mértékben saját költségvetéséből fedezi, a harmadikat, a vidékfejlesztést viszont a tagállamokkal közösen, többéves programozás alapján finanszírozza. Az EU költségvetéséből finanszírozott politika vitás pont? Egyesek vitatják a közös agrárpolitikának szentelt költségvetés indokoltságát. Sokszor hangzanak el olyan állítások, miszerint az uniós költségvetés felét a közös agrárpolitika emészti fel. Ezek a vélemények nem veszik megfelelően figyelembe az EU költségvetési mechanizmusát, sem a közös agrárpolitika céljait. Való igaz, hogy az agrárpolitika megvalósításához az EU költségvetésének 40%-ára van szükség. Ez azért van így, mert a közös agrárpolitika egyike annak a néhány szakpolitikai területnek, amelyet főként az EU finanszíroz. Ezzel ellentétben a többi szakpolitikák többségét nagyrészt elsősorban a tagállamok finanszírozzák. A közös agrárpolitika költségvetését ezért az uniós országok összes közkiadásához kell viszonyítani. Ebből a szempontból az agrárpolitika valójában kis költségvetésből gazdálkodik az EU összes közkiadásának csupán 1%-át igényli ben az agrárköltségvetés mintegy 58 milliárd eurót tesz ki. Végül azt is fontos tudni, hogy az uniós költségvetésben a közös agrárpolitika részaránya nagyon meredeken 75%-ról 40%-ra csökkent az utóbbi harminc év alatt. Időközben az EU 18 új tagállammal bővült (a gazdák száma pedig ezzel több mint duplájára nőtt), és ennek eredményeként a kiadásokból jóval kevesebb összeg jut ma egy termelőre, mint régebben.

8 8 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Mit tesz az Európai Unió? A KAP középpontjában a gazdálkodóink A termelők a vidéki térségek különösen fontos gazdasági szereplői, elvesztésüket az EU nem engedheti meg magának. Az alapvető, ösztönszerű mezőgazdasági készségek nem sajátíthatók el a könyvek lapjairól, hanem nemzedékről nemzedékre kell azokat átörökíteni. Sok fiatal azonban nem találja vonzó foglalkozásnak a gazdálkodást, ezért egyre fogyatkozik a gazdálkodók létszáma. Az 1960-as években a hat alapító tagállamban hatmillió termelő volt, azóta számuk több mint a felére csökkent. A közös agrárpolitika ezért anyagi eszközökkel segíti a fiatalokat, hogy a gazdálkodáshoz szükséges földet, gépeket és felszerelést megvehessék. A közös agrárpolitika támogatást nyújt továbbá az új és régi termelők szakképzéséhez, hogy jártasak legyenek a legújabb gazdálkodási módszerekben. A fiatal termelők ösztönzése és a nemzedékek folytonosságának biztosítása igazi kihívást jelent az uniós vidékfejlesztés számára. Európa bizonyos részeiben, például a hegyes dombos vidékeken, illetve a félreeső területeken a gazdálkodás különösen nehéz. Fontos feladatunk, hogy megakadályozzuk ezeknek a régióknak az A MEZŐGAZDASÁGBÓL, ILLETVE A NEM MEZŐGAZDASÁGBÓL SZÁRMAZÓ KERESETEK VISZONYA ÍME A GAZDÁLKODÓK ÁLTAL ÉVENTE TERMELT MENNYISÉGEK: es átlag Gabonafélék: 300 millió tonna Cukor: 17 millió tonna Olajos magvak: 20 millió tonna Olívaolaj: 2 millió tonna Alma: 10 millió tonna Körte: 2 millió tonna Citrusfélék: 11 millió tonna Bor: 160 millió tonna Marha- és borjúhús: 8 millió tonna Sertéshús: 20 millió tonna Baromfihús: 12 millió tonna Tojás: 7 millió tonna Tej: 150 millió tonna elnéptelenedését. A közös agrárpolitika anyagi eszközökkel gondoskodik arról, hogy a hátrányos helyzetű területek gazdasága életképes maradjon, és az ott élő közösségek ne tűnjenek el az idő múlásával. A közös agrárpolitikának köszönhetően a gazdálkodók a fogyasztók igényei szerint termelnek Az ábra a nem munkabérben fizetett éves munkaegységre vetített mezőgazdasági vállalkozói jövedelem uniós átlagát mutatja a teljes gazdaság teljes munkaidős egyenértékeként számolt átlagbérek százalékában. Forrás: Európai Bizottság. 40% 100% A közös agrárpolitika végső kedvezményezettjei az uniós polgárok. A boltokban és a szupermarketekben mindig bőségesen található élelmiszer, többnyire megfizethető áron. A legtöbb uniós tagállamban napjainkban egy átlagos család havi jövedelmének körülbelül 15%-át költi élelmiszerre. Ez az arány 1962-ben ennek duplája volt.

9 M E Z Ő G A Z D A S Á G I P O L I T I K A 9 istockphoto A gazdálkodók egyre többet tesznek azért, hogy védjék a környezetet és megőrizzék a táj szépségét A termelők nap mint nap kiváló minőségű élelmiszerrel látnak el minket. Európa az olívaolaj, tej és tejtermékek, húsok, borok és szeszes italok ágazatában világelsőnek minősül. Ráadásul könnyedén megtudható, hol és hogyan készültek az élelmiszerek; az EU címkézési és nyomon követhetőségi szabályainak köszönhetően a vásárlók a szükséges információ birtokában, tájékozottan választhatnak a termékek közül. Sok uniós fogyasztó helyi vagy regionális termékeket vásárol, ha van rá lehetősége. A hagyományos specialitások iránt egyre nagyobb a kereslet. Emiatt egyre több gazda értékesíti termékeit közvetlenül a fogyasztóknak a termelői piacokon, sokan maguk fel is dolgozzák termékeiket, ezáltal is helyi többletértéket teremtve. A gazdálkodók a vidék gondozói Az EU földterületének hozzávetőlegesen a fele mezőgazdaságilag művelt terület, ezért a mezőgazdaság nagyon fontos a természetes környezet szempontjából. A gazdálkodás az évszázadok során értékes féltermészetes élőhelyek egész sorának kialakulásához és fennmaradásához járult hozzá. Ma ezek alakítják a táj arculatát EU szerte, és gazdag vadállománynak adnak otthont. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mezőgazdaság és a természet kölcsönhatásban áll egymással. A közös agrárpolitika egymást követő reformjainak köszönhetően a környezetbarát megfontolások egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdálkodási módszerek alakulásában. A ma gazdáira kettős szerep hárul: egyrészt élelmiszert termelnek, másrészt pedig gondozzák a vidéket. Az utóbbi feladatuk ellátásakor közjavakat állítanak elő. A társadalom egésze, a mostani és majdani generációk egyaránt hasznát látják annak, ha gondos kezek vigyázzák és ápolják a vidéki tájakat. Méltányos tehát, hogy a közös agrárpolitika viszonozza az értékes közjavakat a gazdáknak. A 2013-as agrárreform óta a termelők a jövedelemtámogatás teljes összegét csak akkor kaphatják meg, ha környezetvédelmi szempontból fenntartható gazdálkodási módszereket alkalmaznak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy állandó legelőt kell fenntartaniuk (a növényzet szén dioxidot vesz fel a levegőből, ami segíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet); több növényfajtát is termeszteniük kell, és a szántóterületük legalább 5%-át úgy kell megművelniük, hogy ösztönözzék a biológiai sokféleséget (ezek az úgynevezett ökológiai jelentőségű területek). A termelők további támogatást vehetnek igénybe, ha vállalják, hogy az előírtnál szigorúbb agrár környezetvédelmi gazdálkodási módszereket alkalmaznak. A közös agrárpolitika ezenkívül a nyilvánosság elvárásával összhangban a táj festői arculatát megóvó mezőgazdasági módszereket is pártolja. A biodiverzitás fenntartása, a vadvilág élőhelyeinek megőrzése, a vízforrásokkal való gazdálkodás és az éghajlatváltozás kezelése szintúgy fontos teendők, melyekkel a gazdák kötelesek foglalkozni.

10 10 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Ebben a munkában különösen fontos szerepe van a Natura 2000 programnak. A mintegy 25 ezer értékes természeti területből álló, az EU összterületének körülbelül egyötödét felölelő ökológiai hálózat Európa biodiverzitásának megőrzését célozza. Ezek a területek nincsenek elkerítve, hanem nyitottak, és sok esetben fenntartható emberi tevékenységek és földhasználat révén alakultak ki és maradtak fenn, és jövőjük is ezen múlik. A hálózat számos területe mezőgazdasági földeken található, a termelők pedig vállalják, hogy oly módon használják a területet, hogy a biológiai sokféleség ne szenvedjen kárt. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK ÁTLAGÉLETKORA EGYRE NŐ 65 vagy annál több 30% 35-nél fiatalabb 8% 35 és 44 év közötti 17% A mezőgazdaságtól függ a vidéki gazdaság és a falusi életmód alakulása Jóllehet az EU legtöbb vidéki területén a gazdálkodás az első számú gazdasági tevékenység, a termelők nemcsak növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Gyakran maguk dolgozzák fel termékeiket, és közvetlenül értékesítik árujukat a fogyasztóknak. A 2013-as reform ösztönzi az élelmiszercikkek közvetlen például termelői piacokon történő értékesítését. 55 és 64 év közötti 24% Forrás: Eurostat, és 54 év közötti 23% Az EU népességének körülbelül a fele vidéki területeken él. Ha nem lenne a mezőgazdaság, nem sok minden maradna, ami összetartaná és gazdaságilag életképessé tenné a vidéki közösségeket. Ha megszűnne a gazdálkodás, a parlagon maradt földterületek sok régióban gondot okoznának. A közös agrárpolitika ezért a termelők anyagi támogatásával gondoskodik arról, hogy továbbra is megműveljék a földet, és hogy a falvak szépítésével, a táj megőrzésével összefüggő feladatok, a kulturális örökséghez kapcsolódó projektek, illetve a közvetlenül vagy közvetve a gazdálkodáshoz és a vidéki gazdasághoz köthető más tevékenységek további munkahelyeket teremtsenek. A támogatás segít megakadályozni a kevés munkalehetőséget kínáló és magas munkanélküliséggel küzdő vidéki térségek elnéptelenedését. Az iskolák, az orvosi rendelők és egyéb közintézmények megmaradnak és fejlődnek, jó okot szolgáltatva az embereknek arra, hogy vidéken maradjanak, és ott neveljék fel gyermekeiket. istockphoto/bart Coenders Több fiatal mezőgazdasági termelőre van szükség

11 M E Z Ő G A Z D A S Á G I P O L I T I K A 11 istockphoto/cstar55 Eredményes és versenyképes gazdálkodókra van szükség Európában, hogy növekedést és munkahelyeket teremtsenek Erősíteni kell a kis családi gazdaságok helyzetét. A termelők között sok az 55 év feletti, és ők egy napon majd felhagynak az aktív gazdálkodással. Az EU felismerte, hogy a gazdák korösszetétele aggodalomra ad okot. Ahhoz, hogy Európa vidéki területei sikeresen meg tudjanak birkózni az előttük álló kihívásokkal, a fiatal gazdák támogatását elengedhetetlen szakpolitikai szempontként kell kezelni. A közös agrárpolitika a termelékenység és az innováció szolgálatában A közös agrárpolitika segíti a gazdákat, hogy fokozzák termelékenységüket, és fejlesszék technikai jártasságukat. Kezdetben a közös agrárpolitika a termelőket modern gépek és új technológiák, köztük műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazására is ösztönözte. Ez szükséges lépés volt, mivel a fő hangsúly akkor a népesség igényeit kielégítő élelmiszer mennyiség előállítására helyeződött. A politika rendkívül hatásos volt. A termelékenység jelentősen megnőtt, a terméshozam drasztikusan megemelkedett, majd 2000 után stabilizálódott. A keletkezett élelmiszerfelesleg láttára a szakpolitika más szempontokat helyezett előtérbe. A közös agrárpolitika ma abban segíti a gazdákat, hogy olyan gazdálkodási módszerekkel dolgozzanak, amelyek kevesebb üvegházhatásúgáz kibocsátással járnak; környezetbarát gazdálkodási eljárásokat alkalmazzanak; megfeleljenek az egészségügyi, környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak; a régiójukra jellemző helyi specialitások előállítására és forgalmazására törekedjenek; jobban hasznosítsák az erdőket és az erdős területeket; és hogy új felhasználási módot találjanak a termékeiknek más ágazatok, például a kozmetika, a gyógyászat vagy az iparművészet területén. HATÉKONYABB TERMELÉS: A HAT ALAPÍTÓ TAGÁLLAM BÚZATERMÉSÉNEK ALAKULÁSA Hektáronkénti terméshozam (t). Forrás: Európai Bizottság.

12 12 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L A GAZDASÁGI SZEREPLŐK MEGOSZLÁSA AZ ÉLELMISZERLÁNC MENTÉN Mezőgazdasági termelők Élelmiszergyártók Nagykereskedők Kiskereskedők A mezőgazdaságra vonatkozó adatok 2010-ből, a többi ágazatra vonatkozó adatok 2009-ből származnak. Forrás: Eurostat. Az uniós kutatási alapok új gazdálkodási rendszerek kifejlesztésén dolgoznak, hogy a mezőgazdasági termelők meg tudjanak felelni az előttük álló kihívások sokaságának, melyek közül külön kiemelendő az éghajlatváltozás és a természeti erőforrásokra nehezedő nyomás problémája. A gazdáknak kevesebből kell többet termelniük a jövőben. Ennek megvalósításában döntő szerepe van a kutatásnak és az innovációnak. Fejleszteni kell tehát az ezt a célt szolgáló eszközöket, például az innovációs partnerséget, támogatni kell a mezőgazdasági innovációt, áthidalva a kutatás és a gazdálkodási gyakorlat között tátongó szakadékot, valamint elősegítve az érdekelt felek (gazdák, tanácsadók, mezőgazdasági vállalkozások, kutatók, hatóságok stb.) közötti kommunikációt és együttműködést. A közös agrárpolitika a modernizáció szolgálatában A gazdaságok korszerűsítése mindig is a közös agrárpolitika fontos célkitűzése volt, és ma is az. Az EU sok mezőgazdasági termelője él a lehetőséggel, hogy gazdasági épületeit, illetve gépállományát uniós támogatással korszerűsítse. Más gazdák az állatállomány minőségének és az állattartás körülményeinek javítására igényelnek és kapnak támogatást. A támogatás célja az, hogy a termelők gazdaságilag versenyképesek legyenek és környezetvédelmi szempontból fenntartható eljárásokat alkalmazzanak. A közös agrárpolitika vidékfejlesztési programja a változás és a fejlődés egyik fő hajtóereje marad, és a jövőben is lehetőséget biztosít a termelők számára, hogy gazdaságukat, valamint tágabb környezetüket, a vidéket fejlesszék. A következő évtizedre szóló uniós növekedési tervvel, a Europe 2020 stratégiával összhangban a termelők hatékonyabbá és versenyképesebbé fognak válni. A gazdák segítésében a támogatások és a hitelek játsszák a főszerepet, de léteznek más módszerek is erre. A képzési programok és a mezőgazdasági tanácsadó szolgáltatások a segítségnyújtás kevésbé látványos, ám értékes fajtái, melyeket a gazdálkodók EU szerte igénybe vehetnek. Méltányos feltételeket a termelőknek A gazdaságok túlnyomó része viszonylag kicsi. Az uniós mezőgazdasági termelők átlagosan mindössze tizenkét hektár (körülbelül húsz futballpálya nagyságú) földdel rendelkeznek; a gazdaságok 70%-ának mérete nem éri el az 5 hektárt. A gazdaságok kis mérete miatt a termelők nehezen kapják meg a legjobb piaci árat termékeikért. A piaci ár nem minden esetben tükrözi a minőség javításáért tett erőfeszítéseiket és a hozzáadott értéket. A közös agrárpolitika egyre inkább segíti a termelőket abban, hogy jobb alkupozícióba kerüljenek az élelmiszerlánc többi tagjával szemben. Az EU e célból ösztönzi: termelőszervezetek létrehozását, melyek lehetővé teszik a gazdák csoportosulását, hogy együttesen értékesíthessék termékeiket, és így nagyobb piaci erőt jelentsenek az élelmiszerláncban;

13 M E Z Ő G A Z D A S Á G I P O L I T I K A 13 Comstock Images/Jupiterimages Európa nevezetes arról, hogy jó minőségű élelmiszereket termel. Hírnevét számos uniós program segít fenntartani az együttműködés más formáit, hogy a termelők nagyobb befolyással bírjanak a piacon, növelhessék árrésüket és versenyképességüket; a speciális termelési típusokat, például a biogazdálkodást; szerződéses kapcsolatok létrejöttét a teljes élelmiszerláncban; valamint kölcsönös befektetési alapok és biztosítási rendszerek létrehozását, hogy a termelők jobban reagálhassanak a piac kilengéseire és az árzuhanásokra. A kockázatkezelési és a marketingeszközök használata tovább erősítheti a termelők pozícióját az élelmiszerláncban. A 2013-as reform pénzügyi támogatást nyújt azoknak a gazdálkodóknak, akik ilyen eszközöket szeretnének igénybe venni. FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK: a mezőgazdasági termékek többségére léteznek ilyen előírások. Ezek meghatározzák a termékkategóriákat, a betartandó minimumkövetelményeket, és bizonyos címkézési követelményeket is megfogalmaznak. Kötelezővé teszik továbbá a fogyasztók tájékoztatását (például a gyümölcsök és zöldségek eredetéről és fajtájáról) és lehetővé teszik az azonos minőségű termékek árának az összehasonlítását. Ezek az előírások megkönnyítik a kereskedelmet Európában. A KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ TERMÉKEK AZONOSÍ- TÁSÁRA SZOLGÁLÓ MINŐSÉGI RENDSZEREK: a földrajzi eredetükhöz kapcsolódó különleges tulajdonságokkal bíró termékeket két különböző logó, az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) révén ismerhetjük fel. Mi a különbség köztük? A siker kulcsa: a kiváló minőségű élelmiszer Európa rendkívüli kulináris hagyományokkal büszkélkedhet, hírnevét sokféle kiváló étel, illetve a bor- és sörfajták széles választéka öregbíti. Kontinensünk az évek során több eszközt is kifejlesztett a biztonságos és jó minőségű élelmiszerek előállítását célzó törekvések jegyében. Példaként említhetők a különféle forgalmazási előírások, a különleges minőségű termékek azonosítására szolgáló minőségbiztosítási rendszerek, a tanúsítási rendszerek és a higiéniai rendelkezések. PROTECTED DESIGNATION OF ORIGIN Oltalom alatt álló eredetmegjelölés: a szavatolt földrajzi eredetű, jó minőségű európai élelmiszerek logója Oltalom alatt álló földrajzi jelzés: az egy adott régióhoz szorosan kötődő, jó minőségű európai élelmiszerek logója A biogazdaságokban termelt élelmiszerek európai logója

14 14 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés olyan élelmiszereket jelöl, amelyeket teljes mértékben egy meghatározott régióban, elismert helyi szaktudással, helyi összetevőkből állítanak elő, és amelyek minőségi jellemzői földrajzi eredetükhöz kötődnek. OEM terméknek minősül számos sajt (mint például a Queso Manchego vagy a Feta), hústermék (Prosciutto di S. Daniele stb.) és olívaolaj (Umbria, Kalamata, Montoro Adamuz stb.), de sokféle gyümölcs és zöldség és természetesen sok bor is. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés olyan élelmiszereket jelöl, melyek esetében az előállításnak legalább egy szakasza abban a régióban történt, ahova minőségük és hírnevük kötődik. Példaként söröket (Münchener Bier, Ceskobudejovické Pivo stb.), húsféléket (skót marhahús, számos francia baromfiféle), pék- és cukrászkészítményeket, valamint halféléket (Scottish Farmed Salmon stb.) lehet említeni. BIOGAZDÁLKODÁS: külön európai logó hívja fel a figyelmet azokra a termékekre, amelyek biológiai gazdaságból származnak. A logó garantálja, hogy az előállítás a biológiai gazdálkodásra vonatkozó uniós szabályok tiszteletben tartásával történt. A biogazdálkodás figyelembe veszi a növények és állatok természetes életciklusát, és minimálisra csökkenti a környezeti hatásokat. A biogazdaságok olyan termelési módszereket alkalmaznak, amelyek megfelelnek a vonatkozó szigorú európai szabályozásnak. TANÚSÍTÁSI RENDSZEREK: az élelmiszerek minőségével kapcsolatos önkéntes tanúsítási rendszerek azt garantálják, hogy az adott termékek bizonyos előírások betartásával készültek. Ezek az előírások lehetnek környezetvédelmi, állatjóléti vagy tisztességes kereskedelmet biztosító követelmények, de vonatkozhatnak például a termék ízére vagy illatára is. Az Európai Bizottság iránymutatásokat dolgozott ki, hogy összehangolja az említett rendszereket, enyhítse a termelőkre nehezedő kötöttségeket, és elejét vegye a fogyasztók megtévesztését célzó gyakorlatnak. HIGIÉNIAI SZABÁLYOK: az Unióban termelt és a harmadik országokból származó élelmiszerekre egyaránt vonatkoznak, és végigkövetik a termékek útját a termelőtől egészen a fogyasztóig. Az EU élelmiszer biztonsági stratégiája az emberi és állati fogyasztásra szánt termékek biztonságosságára vonatkozó szabályokon, független és nyilvános tudományos véleményeken, óvintézkedéseken alapul. Az uniós stratégiának fontos eleme az a minden fogyasztót megillető jog, hogy a szükséges információk birtokában választhasson a termékek közül. A Bizottság és az uniós tagállamok ezenkívül vidékfejlesztési intézkedések és promóciós támogatások révén is segítik a minőség iránt elkötelezett mezőgazdasági termelőket. Az EU megnyitja piacát a fejlődő országok előtt Az Európai Unió messze a legnagyobb élelmiszer importőr a világon. Az EU a tengerentúli fejlesztési politikájával segíti a fejlődő országokat, hogy mezőgazdasági termékeiket értékesíteni tudják az Unióban, kedvezményes piacra jutási lehetőséget kínálva a számukra. Az Unió évente átlagosan közel 60 milliárd euró értékben importál mezőgazdasági termékeket fejlődő országokból. Ez több, mint a másik öt fő importőr (Egyesült Államok, Japán, Kanada, Ausztrália és Új Zéland) importja együttesen. A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKBÓL SZÁRMAZÓ MEZŐGAZDASÁGI IMPORT Európai Unió (EU-28) Új-Zéland Ausztrália Kanada Japán Egyesült Államok Millió euróban as átlag. Forrás: Európai Bizottság.

15 M E Z Ő G A Z D A S Á G I P O L I T I K A 15 Az EU széles körű kereskedelmi és együttműködési kapcsolatokkal rendelkezik harmadik országokkal és regionális kereskedelmi blokkokkal. Ezenkívül kétoldalú gazdasági megállapodást kötött (vagy jelenleg tárgyal ilyenről) közvetlen szomszédjaival és más országokkal, valamint gazdasági partnerségi megállapodást kezdeményezett, illetve írt alá fejlődő országokkal. UNIÓS EXPORT ÁGAZATONKÉNT Gépek és készülékek 21% Vegyszerek 11% Gyógyszerek 8% Mezőgazdaság 7% Európa a minőségi élelmiszerek fő exportőre Kedvező éghajlatának, termékeny talajának és a gazdák szakmai ismereteinek köszönhetően Európa a világ egyik legfontosabb mezőgazdasági termelője. Az élelmiszertermelésnek globális szinten 2050-re meg kell duplázódnia, hogy elegendő élelmiszer jusson a világ addig (becslések szerint) kilencmilliárdosra gyarapodó népességének. A közös agrárpolitikán keresztül az EU jelentős szerepet játszik e kihívás kezelésében, ezért továbbra is be kell ruháznia a mezőgazdaságba. Termékeinek mennyisége, sokfélesége és minősége miatt az EU jelentős exportőr. Mi több: az EU a mezőgazdasági (elsősorban a feldolgozott és magas hozzáadott értékű) termékek vezető exportőre. Járművek és alkatrészek 6% Textíliák 3% Építőipari berendezések 2% Forrás: Európai Bizottság, Az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) legfontosabb és legaktívabb tagjainak egyike, szerepe kulcsfontosságú a világkereskedelem innovatív és előretekintő szabályozásának megtervezésében, és e szabályozásnak természetesen a mezőgazdaság is része. Az EU a WTO pozíciójának támogatásával segíti fenntartani a világ valamennyi országa számára szabad, méltányos és nyitott kereskedelmi rendszert. Az alábbi ábra áttekintést ad az Európai Unió agrárimportjáról és -exportjáról. AZ EU AGRÁRKERESKEDELMI PARTNEREI Oroszország és Ukrajna EU-import: 4000 EU-export: Észak-Amerika EU-import: EU-export: Földközi-tengeri térség EU-import: 8000 EU-export: Japán és Dél-Korea EU-import: 300 EU-export: 6000 Argentína és Brazília EU-import: EU-export: 2000 AKCS-országok és Dél-Afrika EU-import: EU-export: 9000 ASEAN, Kína és India EU-import: EU-export: Ausztrália és Új-Zéland EU-import: 4300 EU-export: 2300 Millió euróban es átlag. Forrás: Európai Bizottság.

16 16 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Európa mezőgazdasága 2020-ban: választ adni a jövő kérdéseire NA HU-C A közös agrárpolitikának köszönhetően egészséges, kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerek kerülnek az asztalunkra, mégpedig elérhető és a termelők szempontjából is méltányos áron. A közös agrárpolitika az évek folyamán folyamatosan fejlődött, hogy megfeleljen a változó gazdasági körülményeknek és a polgárok követelményeinek. A polgárok jelentős többsége támogatja a közös agrárpolitikát, és elismeri alapvető előnyeit. Az EU 2013-ban átalakította szakpolitikáját, hogy az megfeleljen a jövő kihívásainak. A reform figyelembe veszi a társadalom elvárásait és jelentős változásokat vezet be: a közvetlen kifizetések rendszere méltányosabb lesz, és nagyobb hangsúlyt fog fektetni a környezetvédelemre, meg fog erősödni a termelők helyzete az élelmiszerláncban, és az agrárpolitika általában eredményesebbé és átláthatóbbá fog válni. A reform révén az EU határozott választ ad az élelmiszer biztonsággal, az éghajlatváltozással, a növekedéssel, a vidéki térségekben szükséges munkahelyteremtéssel kapcsolatos aktuális kihívásokra. A közös agrárpolitika továbbra is kulcsszerepet fog játszani abban, hogy az EU sikerre vigye az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elősegítésének általános célját. Ahogy az elmúlt ötven évben, úgy a jövőben is a közös agrárpolitika valamennyi uniós polgár javát fogja szolgálni. További információk XX Az Európai Bizottság mezőgazdasági honlapja: XX Ápoljuk gyökereinket az EU közös agrárpolitikájának bemutatása: XX Kérdése van az Európai Unióról? A Europe Direct segíthet Önnek: ISBN doi: /97112

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Az Európai Unió által garantált minőség

Az Európai Unió által garantált minőség Az Európai Unió által garantált minőség Micsoda ízek! A földrajzi jelzések címkéi az eredetiség zálogai HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉS OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉS

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Prioritások 2014 2019 között

Prioritások 2014 2019 között Prioritások 2014 2019 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA

A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA A mórahalmi Fenntartható Fejlődés Háza Pályázati azonosító: KEOP-6.2.0/B-2008-0007 Projekt gazda: Mórahalom Város Önkormányzata A fenntartható életmódot és az ehhez

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon JUHÁSZ, Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) EMVA tematikus alprogram Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója

Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója Embajada de Hungría Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója Maácz Miklós Spanyolország, Madrid 2015. július 20. Spanyol politikai helyzet Kormányzó párt: Partido Popular (PP), Szaktárca:

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Európa mezőgazdasága és a közös agrárpolitika (KAP) gyakran feltett kérdések

Európa mezőgazdasága és a közös agrárpolitika (KAP) gyakran feltett kérdések EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013. június 26. Európa mezőgazdasága és a közös agrárpolitika (KAP) gyakran feltett kérdések A gazdálkodás helyzete Európában áttekintés Mekkora a mezőgazdaság szerepe az EU-ban?

Részletesebben

ÚTI JELENTÉS Külföldi hivatalos tartózkodásról

ÚTI JELENTÉS Külföldi hivatalos tartózkodásról Szervezeti egység neve: MNVH nevében utazó külsős szakértő ÚTI JELENTÉS Külföldi hivatalos tartózkodásról FVM VKSZI Résztvevő neve: Weisz Miklós Résztvevő beosztása: szakértő A kiküldetés helye (ország,

Részletesebben

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23.

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Fiatal gazdálkodók javaslatai a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Helyzetértékelés 1. Zöldség: 68.000 ha 1144 ezer tonna Gyümölcs: 93.000 ha 766 ezer tonna Szőlő: 80.000 ha

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

AZ LCA JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERIPARBAN. Gyuró Ágnes Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

AZ LCA JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERIPARBAN. Gyuró Ágnes Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. AZ LCA JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERIPARBAN Gyuró Ágnes Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. TARTALOM Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Hazai fenntarthatóság javításának lehetőségei az élelmiszer-előállításban

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83% 2007-1,86% 2008-2,07% 2009-1,76%

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség. Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály

A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség. Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály Amiről szó lesz 1. A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben

Részletesebben

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből Előadó: Dr. Major István Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből 1. Kereskedelem-politikai keretek

Részletesebben

A közös agrárpolitika

A közös agrárpolitika A közös agrárpolitika Folytatása következik ÉVES a Közös Agrárpolitika Készen a jövőre P A R T N E R S É G E U R Ó P A É S A G A Z D Á L K O D Ó K K Ö Z Ö T T Mezőgazdaság és vidékfejlesztés A Europe Direct

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Közös Agrárpolitika 2014-2020

Közös Agrárpolitika 2014-2020 Elfogadott rendeletek 2013 dec. 17 Közös Agrárpolitika 2014-2020 Közös Agrárpolitika 2014-2020 A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 15.4.2015 2014/2236(INI) JELENTÉSTERVEZET a Szociális vállalkozásokról és szociális innovációról a munkanélküliség leküzdése során (2014/2236(INI))

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 6 / FOLYAMATOS KIHÍVÁS Ahhoz, hogy esélyünk legyen a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülésére, Európa politikáinak, kibocsátásainak, gazdaságainak és társadalmainak

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Értékek, melyekhez az adott célkitűzés tartozik

Értékek, melyekhez az adott célkitűzés tartozik Célkitűzések C1: A létező nemzetközi kötelezettségvállalások és multilaterális megállapodások teljes körű végrehajtása, mint például a biodiverzitást, a föld- és vízhasználatot, a természeti erőforrásokat,

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Olaszországi tapasztalatok a

Olaszországi tapasztalatok a Olaszországi tapasztalatok a hagyományos termékek direkt értékesítésében Budapest, Vajdahunyadvár, 2010. augusztus 29. Kálmán n Zoltán főosztályvezető-helyettes, Vidékfejleszt kfejlesztési si Minisztérium

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal Melléklet Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal 3. számú melléklet A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN NYÚJTOTT ÁTMENETI TÁMOGATÁSI

Részletesebben