Tóth Sándor: Alkotmány-problémák kisebbségi alulnézetből

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tóth Sándor: Alkotmány-problémák kisebbségi alulnézetből"

Átírás

1 Tóth Sándor: Alkotmány-problémák kisebbségi alulnézetből Amennyire gyáva az, aki visszariad egy gondolat végiggondolásától, annyira felelőtlen kalandor az, aki az ilyen gondolat-eredményt azonnal és feltétel nélkül a gyakorlatban valósítaná meg. Készül az új alkotmány. Most éppen megtorpanóban, de készül: meglesz. Olyan folyamat ez, amelynek érdemi része szakértők szűkebb körének műhelyeiben zajlik. Elvileg nem kizárt, hogy kiváló és elkötelezett szakértők kis csoportja, vagy akár egyetlen vállalkozó szellemű, jól képzett bátor ember kiváló alkotmány-szöveget szerkeszt és terjeszt az (alkotmányozó) országgyűlés elé, ahol a választók képviselői el is fogadják, vagy előbb megvitatják, javításokat eszközölnek rajta és ezek után megszavazzák a jó, a sikerült új alkotmányt. De van ennek a műveletnek egy népi asszisztenciát feltételező kísérő koreográfiája: a tervezet közzététele és nyilvános diszkussziója a sajtóban, majd ezt betetézendő, az alkotmány szentesítésének demonstratív aktusa, a referendum. Nem biztos, de lehet, hogy ettől jobb lesz az új alkotmány, mint enélkül lett volna. Ám attól, hogy így megadják a módját, biztos, hogy nagyobb lesz a tekintélye az emberek szemében. A témával, az alkotmányozással foglalkozó néhány újságcikket, megjegyzést, hozzászólást magam is elolvastam. Mindet jogász írta, vagy jogi kérdésekben jártas szerző, szaknyelven szakmabeliek. Számukra érdekes, akár nagyon fontos szövegek is lehetnek ezek, akár magának az alkotmánynak a megszerkesztésére is kihatóak. A laikus érdeklődőt e szövegek olvasása mégsem hozza lázba. Alkotmány-ügyben általában nem az alaptörvény paragrafusainak meg a kommentároknak az olvasásától ragadja magával a laikust a tua res agitur szenvedélye. Pedig ez is fontos. Ezért tartom indokoltnak ezügyben a jogi szakkérdéseken túllépve a mivégre", az überhaupt" jegyében is kérdezni. Biztos, hogy engem sosem a paragrafusok, sem pedig kommentárjaik és tudós értelmezéseik, hanem mindig a nyers élet valamely mellbevágó, váratlan tapasztalata késztetett arra, hogy alkotmányról, alkotmányosságról az egyáltalában mivégre" jegyében gondolkozzam el. Például akkor, amikor 1994-ben képviselőt választani mentem, vén fejjel, de életemben először teljes jogú állampolgárként, egy demokratikus politikai rendszerben (Magyarországon, magyarként). (Addig egész felnőtt életemet jogfosztott nemzeti kisebbségiként éltem le, 1938 óta különböző előjelű, de mindig nyíltan diktatórikus, a többségi nacionalizmust szító rendszerekben.) És akkor, ott a szavazatszedő bizottságtól kaptam két szavazólapot a cigány meg a német kisebbségi önkormányzat képviselőjelöltjeivel, hogy válasszak képviselőt ebbe a két grémiumba. Mondtam, hogy én nem vagyok se cigány, se német, de az elnök sehogy sem értette, hogy ez miért lenne baj, és én miért okvetetlenkedem. (Az is lehet, hogy valami rasszista-félét gyanított bennem.) Mondtam, hogy kolozsvári magyarként mit szólnék én ahhoz, ha ott az itteni mintát követve! Funar vátrásai magyar renegátokkal tölthetnék meg a magyar vezető posztokat. Nem értette, hogy mi a bajom, pedig nem volt bunkó, legalábbis pesti mércével mérve: tanár volt, kolléga. Amikor indultam szavazni, még büszkeség, megilletődöttség töltött el, hogy ezt is megérhettem. Kifelé jövet a szavazókörzetből már restelkedtem. És haragudtam magamra,

2 mert megint bedőltem egy otromba demagógiának, miszerint ezek a magyarországi kisebbségi önkormányzatok a nemzetiségi jogok biztosításának a csimborasszója Európában. Ilyenkor kell az alkotmány ügyét végiggondolni újra és újra, az egyáltalában mivégre" jegyében. És sorolhatnám még egész fűzérét a hasonló eseteknek. Mind megannyi keserű lecke gyakorlati alkotmánytanból. Lemondok róla. A következőkben inkább egyetlen, de elméleti jellegű kérdést járnék körül cikkem mottója jegyében. A kollektív jog" légypapírja és az alkotmány Minden alkotmányt átleng egyfajta pátosz, valami ünnepi emelkedettség, hiszen nem akármilyen hétköznapi törvénykezésről van benne szó, hanem dicsőséges vívmányokról, a polgári szabadságjogok szentesítéséről. Ugyanakkor minden alkotmány: törvény; meg kell hogy feleljen kora jogtudománya formai követelményeinek. Ám még a legtekintélyesebb tudással, a legkörültekintőbb akríbiával kidolgozott törvényekről is idővel kiderülhet, hogy egyes passzusai csak és ez még a jobbik eset részigazságokat rögzítenek, nem pedig a teljességet, ahogyan azt megfogalmazóik hitték és nyomukban örököseik hagyományosan hirdetik. Egy alkotmány egyik vagy másik paragrafusának ily tökéletlenségeire gyakorlati alkalmazása során derül fény, amikor kiderül, hogy azok fonákul vagy éppen egyértelműen antidemokratikus módon funkcionálnak. Minthogy pedig az ilyen szövegek éppen tökéletlenségük folytán alkalmasak szoktak lenni partikuláris, önös csoportérdekek és törekvések igazolására, ennek haszonélvezői az ilyen újragondolásra és korrekcióra szoruló szövegeket dogmává nyilvánítják, és az alkotmány tekintélyére hivatkozva kezdik védelmezni. Ilyen kérdések körül burjánzik az apológiát űző, ködösítő, önismétlés útján szaporodó szakirodalom". Pontosan ebbe a kategóriába tartozik az ún. kollektív jogok megtagadásának az esete. Ez tévesen úgy rögződött a köztudatban, mintha a kisebbség jelentette volna be, hogy igényt tart bizonyos kollektív jogokra", a hatalom pedig ezt az igényt az alkotmányra hivatkozva elutasította. Valójában azonban az történt, hogy a nemzeti kisebbség az élethez való jogát abban az igényben konkretizálta, hogy fennmaradásának a feltételeit úgymint vogelfrei anyanyelvét, kultúrája szabad használatát, ápolását, anyanyelvén oktató iskolák alapításának és működtetésének a lehetőségét s egyéb hasonló, megmaradását segítő intézményekhez való jogát törvények biztosítsák a nemzetállam homogenizáló, asszimiláló törekvései ellenében. Ekkor a hatalom ehhez értő írástudója az igényelt konkrét törvények közös jegyeit elvonatkoztatta, összefoglalta, s az így nyert általános fogalmat a kollektív jog" terminussal jelölte, hogy az alkotmányra hivatkozva rögtön el is vesse. Az alkotmány úgymond csak személyek számára biztosíthat kodifikált jogokat, minden egyes állampolgár számára különkülön. Ezzel szemben a kisebbség olyan tevékenységek kodifikálását igényli, amelyek csak közösen, közösségben, több személy együttműködése formájában gyakorolhatók. Ilyen kollektív jogok" kodifikálása így az elutasítás megokolása ellentmond az alkotmány tartalmának, értelmének: alkotmányellenes. A jognak ez a jelzőkkel való megkettőzése (személyi jog kollektív jog) tehát nem a kisebbségeknek, hanem a velük, igényeikkel szemben az elutasítás hivatkozásait kereső hozzáértőknek, jogászoknak, a nemzetállami koncepció ideológusainak a leleménye volt; sajátosan ideológiai, és nem alkotmányjogi produktum. A sorrend is erről tanúskodik. Előbb

3 volt meg az elutasítás szándéka, ehhez kerestek érvet, ürügyet, és így jutottak el az alkotmány azon passzusához, melynek szövege segítségével kikövetkeztették a kívánt tételt. Ma már úgy vélem, hogy e választásuk elhamarkodott rögtönzésnek bizonyult, amibe aztán beleragadtak, egyre inkább belebonyolódtak, s ami olyan művi konstrukcióvá dagadt, hogy már csak a hatalom szava tud tekintélyt biztosítani számára. Ha a sietős rögtönzés helyett csak egy kicsit is körültekintőbben jártak volna el, hamar felfigyelhettek volna arra, hogy az alkotmány azon passzusát, amelyből mint általános és feltétlen érvényű szövegből ominózus tételüket levezették, ugyanannak az alkotmánynak több más pontja és passzusa is korlátok közé szorítja, relativizálja. Döntsék el mások, hogy esetünkben maga az alkotmány szövege ellentmondásos-e, vagy annak értelmezése. Számomra itt az a fontos, hogy témánk ( kollektív jogok" és vidéke) tárgyalásába hogyan szövődik bele bizonytalansági tényezőként az ellentmondásosság. Másrészt az ideológus nyilván nem verheti dobra, hogy a nemzetállam azért ellenzi például a kisebbségi nyelveket védelmező törvényt, mert nem bolond ilyenekkel akadályozni saját egyneműsítő, beolvasztó politikáját. Ám amikor e valódi okot valami ürügy mögé szeretné rejteni, nem válogathat. Ha nem ajánlatos a nyelv differentia specificáját, a nemzeti jegyet bolygatni, akkor csak a nyelv egyetemes emberi, nemzet-semleges vonását választhatja, azt, hogy a nyelv mint az emberek közötti érintkezés leghatékonyabb eszköze csak közösségben, több személy együttműködése révén él, funkcionál. Ami persze minden nyelvre, a többség nyelvére is érvényes. Következésképpen az is érvényes, hogy nemcsak a kisebbségi nyelv, hanem minden nyelv kodifikálása kollektív jogot" konstituál annak minden következményével; így az alkotmány azon paragrafusa is, mely az ország egyik beszélt nyelvét az állam hivatalos nyelvévé nyilvánítja és ezzel megkülönböztetett státuszt biztosít számára az országban beszélt többi nyelv rovására. Nos, az előjog is jog, mihelyt törvény szankcionálja. Ez esetben egy közösség kollektív előjogát az alkotmány szankcionálja. Az az alkotmány, amely állítólag nem ismeri értelemszerűen tagadja a kollektív jog" fogalmát. (Bájos [bajos!] következetlenség ez. Az alkotmányé-e, vagy az értelmezőké?) A kollektív jog" anatémája persze későbbi ötlet volt, mint az államnyelv törvénybe iktatása. De ha már kitalálták, hasznukra vált volna, ha ennek következményeit visszamenőleg is végiggondolják. Akkor ezt a kínos beletenyerelést egyazon alkotmány egyik helyen elvben, értelemszerűen kizár minden lehetséges kollektív jogot", másik helyen konkrétan beiktat, szentesít egy főbenjáró, minősített kollektív jogot" megspórolhatták volna maguknak. És akkor még nem is szóltam a sokféle szövetkezet, szakszervezet, társas vállalkozás, a sokféle felekezet (vallási közösség) stb. létéről. Mindegyik tartalma: emberek együttműködése egy közösségben. Mindegyiket törvények szabályozzák. Akkor pedig ezek a törvények is a kollektív jogok" fogalma alá sorolandók! Ahhoz képest, hogy az alkotmány állítólag kizárja, tiltja őket, nagyon sok van belőlük. Vagy ha ezek más kategóriába tartoznak, akkor miben különböznek egymástól? Mi az egyik, és mi a másik differentia specificája? Mindebből úgy tűnik: az ideológus urak kétbalkézzel nyúltak a témához. Nagyon kilátszik a diszkrimináció lólába. A kép teljessége kívánja meg a következő megjegyzést: nemzetállamról, államnacionalizmusról, politikai nemzetről és ezek számos dogmájáról (mint most a kollektív jog" dogmájáról) szólván megkerülhetetlenek az olyan igényes szavak mint elmélet, koncepció, argumentum stb. Ezek a szavak hatalmas tudáson alapuló, kidolgozott gondolatrendszereket sugallnak. De ami ezekből az ilyen ideologikus írásokba beleszorult, az kevesebb, mint amennyinek látszik, és főleg romlékonyabb. A tételek, a dogmák igazolása

4 során ezek az írások sokkal nagyobb szerepet szánnak a ténynek, mint az érvnek. Többféle tény is van. Egyik legfontosabb az intézményesített, nagy anyagi infrastruktúra ténye. Telik a költségvetésből, ami szintén tény. Ennek a ténynek az összetevője: igényességet és tekintélyt sugalló fokos művek, könyvtárnyi mennyiségben. Ha nagyobb a kitartásod, mint a szerzőé volt amikor összerótta művét, akkor rájössz a titkára: nem meggyőzni akarta az olvasót, ahhoz kevés az érve, hanem kifárasztani. Ha ez sikerült neki, akkor győzött. Nagyon szeret hivatkozni az evidenciákra is. (Az evidencia nem szorul bizonyításra.) De mindennél fontosabb, hogy tekintély övezze a doktrínát, a dogmát. S ha ehhez rövid az érvük, akkor megtoldják hatalmi szóval. Így van ez a kollektív jogok" esetében is. Ez a fajta tekintély nem az eszme konzisztenciájában, hanem csak a hatalom nyers erejének a respektálásában merül ki. A nemzetállam apologétái az államnacionalizmus dogmarendszerét, benne a kollektív jogok" tagadásának a dogmáját kezdetben fundamentalista módon és integrálisan értelmezték. Azután az ún. Helsinki Folyamat kibontakozása során, a nemzetközi fórumokon, s méginkább ezeknek műhelyjellegű intézményeiben lassú változás volt észlelhető. A nemzetállam kisebbségeket elnyomó, antidemokratikus politikai gyakorlatának a kritikája egyre határozottabbá és dokumentáltabbá vált. Ennek növekvő súlya alatt egy idő múlva bizonyos pontokon az államnacionalizmus engedményekre kényszerült. Olykor érdemi, jelentős, ám mégiscsak taktikai jellegű engedményekre. Továbbra is konokul ragaszkodott dogmáihoz, az azokkal járó bevett terminológiához, helyes megfogalmazásokhoz". Tartalomnak és formának ebből következő divergenciája frivol szövegeket eredményezett: jogi formulák rituáléját, terminusok körüli tojástáncot. Így például az Európa Tanács méltán híres számú ajánlása (1993 február) Preambulumának 3. pontja nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak elismerésé"-ről (egy csoportot alkotó személyek személyiségi jogáról") szól, a 4. pont pedig tovább pontosít: olyan jogokról van szó, amelyeket bármely személy, akár egyénileg, akár másokkal együttesen gyakorolhat". (Ami eddig azért volt megtagadott kollektív jog", mert csak másokkal együtt gyakorolható tevékenységre vonatkozott, az most személyi joggá minősült: másokkal együtt gyakorolható tevékenységre vonatkozó személyi joggá [csodálatos metamorfózis!]). De akárhogy is, a korábbi helyzethez képest a tartalom tekintetében frontáttörés történt a régi forma megőrzésére vállalkozó toldozó-foldozó bűvészmutatványok árán. Illetékes tisztségviselő a magyar közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdést népszerű formában így foglalta össze: abból, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem tartalmazza a kollektív jogok kifejezést [...] nem következik, hogy ez nem tenné lehetővé a kisebbségi jogok közösségben történő gyakorlását" (Népszabadság, augusztus 22., 1. lap). Egy másik illetékes értelmező szavaiból pedig már némi kaján iróniát jogos iróniát is kihallani vélek, amikor így fogalmaz: nem azt kell mondani, hogy nem tartalmaz kollektív jogokat [a magyar-román alapszerződés szövege], hanem azt, hogy egyéni jogokat rögzít, amelyeket az érintettek csoportjuk tagjaival közösen gyakorolhatnak" (Népszabadság, augusztus 17., 3. lap). Hasonlóképpen-másképp gondolja a kisebbséget nyomorító nemzetállam magas beosztású tisztségviselője. (Másképp, mert hátsógondolkodása" ellentétes előjelű.) Hivatalnok-ideológusunkat mélységesen felháborítja az, hogy az ő országának kívülről dirigálnak. De ha már ebbe bele kell törődni, akkor legalább az a jog, amit elvben megengedünk nekik (ti. a kisebbségnek), az jelzős szerkezetű jog legyen: a kisebbséget személyi jog" fűzze például anyanyelvéhez. (Mindenesetre ennél több [?] ne!) Azután a többit majd meglátjuk. Csak legyünk résen! Bosznia után, Koszovó előtt fordulhat

5 még számunkra kedvezőre a széljárás. Még ha csak rövid időre is, s azt kell majd jól kihasználni. Az ún. kollektív jogok terminusa és fogalma vegyük már tudomásul eredetileg az állami nacionalizmus ideológiai konstrukciója volt. A kisebbségi jogok elutasítása eszközének szánták. Jelentős, általánosan elfogadott és elterjedt fogalommá azért (is) válhatott, mert a másik fél, a kárvallottak elfogadták. A nemzeti kisebbségek képviselői, barátai, szövetségesei számára nagyon fontossá vált, hogy a közvéleménnyel elfogadtassák azt, amit a hatalom megtagad tőlük. Ez eddig rendben is volna. Sajnos innentől gondolkodásuk a hatalom járszalagán mozgott. Nem akadt senki, aki meglássa, kimondja, hogy micsoda ostoba képtelenség elkezdeni a jogot aszerint kétfelé osztani, hogy az emberek személyenként különkülön részesülnek-e áldásaiból, vagy pedig egyszerre, többen, együtt. Nem az egy és oszthatatlan, jelzősíthetetlen jog helyreállítását, az egységes jogfogalom tiszteletben tartását követelték, hanem elkezdték rágni a nekik szánt csontot, a kollektív jogok" fantomját. Képviselői, írástudói rengeteg energiát fordítottak annak bizonygatására, hogy a kisebbségeknek miért járnak kollektív jogok", és hogy milyen képtelenségek következnek abból, ha az effajta jogokat megtagadják tőlük. Többé vagy kevésbé tudatosan, de valami ilyesmit is várhatott a túloldal kisebbségi partnereitől. Lett is belőle nagy steril kötélhúzás vagy ha több, hát alig több annál. Ahelyett, hogy szaván fogták volna a koncepció kiötlőit, felszólítván őket, hogy akkor kezdjék azoknak a hatályos törvényeknek az érvénytelenítésével, amelyek az ők kritériumai szerint kollektív jogokat" szankcionálnak. (Sok van belőlük.) Kipróbálható ez ma is. Valószínűleg kiváltana némi kínos zavart a túlsó oldalon, de minket a kényszerpályáról, amelyre rátévedtünk, már nem tudna eltéríteni. (Egy ilyen próbálkozás kezdetben még talán alkalmas lett volna arra, hogy az egész vitát termékenyebb irányba terelje.) A kisebbségi kollektív jogokért" folytatott hiábavaló harcot ma már azért sem lehet abbahagyni, mert amibe valójában belemanipulálták, azt a kisebbségi közösség ma saját ügyének tudja, és aki feladná, azt kapitulánsnak minősítené. Különben is, a dogma felbomlása az idézett se hús, se hal formulák tanúsága szerint már előrehaladott szakaszánál tart. (Nem kell levágni, leszárad magától.) A kollektív jogok" steril vitája tehát folytatódik. Az államnacionalizmus azért akarja e jogokat végképp kiiktatni, amiért a nemzeti kisebbség ragaszkodik elismertetéséhez: az egyik abban reménykedik, a másik attól tart, hogy enélkül minden kicsikart eredmény a hatalom taktikai eredményének bizonyulhat, mely a helyzet megváltozásával, tollvonással is visszavonható. Ennyiből úgy tűnik, hogy a kollektív jogok" ügye kiváltképpen, vagy épp kizárólagosan a nemzeti kisebbségek ügye volna napjainkban. Ám ha jobban szemügyre vesszük, hogy miből áll a tagadása, és mi van mögötte, a kollektív jogok" ügye az egyetemes emberi emancipáció ügyének bizonyul. Államalkotó nép: halmaz-populáció vagy közösségek társadalma? Mi képezi hát a kollektív jog" dogmájának és tagadásának elméleti alapját? Minden demokratikus hagyományra hivatkozó alkotmányban, és minden ilyen alkotmánytanban valamilyen megfogalmazásban tételesen is szerepel, hogy a demokratikus (népfelségre épülő) államban államalkotó tényezőnek, következésképpen minden jog forrásának az állampolgárok összessége számít. És ez igaz is, de a teljes igazságnak csak az egyik fele. Ez a féligazság is elegendőnek bizonyul azonban ahhoz, hogy a múlt felett ítéletet mondjon. (Ebből a pozícióból fogalmazható meg mind az abszolút uralkodó isten kegyelméből származtatott hatalmának és törvénykezési jogának, mind a rendi-nemesi kiváltságok jogosságának hiteles kritikája.) De e

6 féligazság abszolutizálásából következtették ki a kollektív jogok" kisebbségnyomorító dogmáját is a következő, egyébként ugyancsak erőltetett szillogizmusféle gondolatmenet nyomán: ha (1) minden jog forrása az egyes emberi individuum (ti. ezen egyes individuumok összessége), akkor (2) e jogok alanya sem lehet más, mint az egyes minden egyes emberi individuum; (3) jogok tehát csak egyedeket, emberi személyeket illethetnek meg, emberi közösségeket nem. Minthogy ennek az okoskodásnak, mint alább bizonyítani fogom, már az indító premisszája is megtévesztő féligazság, szükségszerű, hogy a konklúziója sem lehet más. (Tarthatatlan továbbá a második premissza is, ennek kimutatása azonban túllépi e dolgozat kereteit.) Nos, az a doktrína, amely ilyen konklúzióra épül, észérvek hiányában elméletnek inkoherens, rozoga. Apologétái e gyengeséget amint már szóltam róla tekintélyre való hivatkozással, szakzsargon-inflációval, rabulisztikával, obskúrus szövegekkel leplezik. A beavatatlanok előtt egymás körbeidézésével tupírozzák fel a maguk és árujuk jelentőségét. A haruspex-trükk, legalábbis statisztikai arányokban mindenképpen beválik. A laikusnak imponál is a tálalás, meg fárasztja is, és elhiszi azt, amit követni, ellenőrizni nem tudott. Akinek meg lenne esze, szeme, felkészültsége is hozzá, hogy átlásson a szitán, az azt is tudja, hogy nem a mese világában él, itt hiába mondaná ki, hogy a király meztelen, szava el sem érne az emberek füléig. (Heteronóm térnek szeszélyes az akusztikája.) Annál inkább utolérné őt vakmerőségéért nem is a hatalomnak, csak apologéta szolgáinak a bosszúja. Az okos ember mással foglalkozik. Az állampolgárok összessége mint államalkotó tényező és jogforrás. Ez a formula állítottam fentebb tartalma szerint féligazság. Azt is mondtam, hogy a múlttal zsarnokság, abszolutizmus, ancien regime való szembesítése ugyan még jó a polgári szabadságjogok történelmi igazolására, ezen túl azonban, egésszé abszolutizálva képtelen hamisságokra vezethet. Gondoljuk meg, hogy ez a formula önmagában homogén hangyaboly-halmazt, emberi egyedek olyan ömlesztett tömegét jelenti, amilyen az emberi társadalom soha, a legmesszebbre visszanyúló, történelem előtti korban sem volt. A polgári társadalom pedig, de már a polgárosodó, emancipáció küszöbére érkezett társadalom is sokszorosan tagolt, sokféle közösségből összetevődő társadalom. Az emberi individuumok különböző közösségekbe tartoznak, egyazon egyed egyidejűleg többféle közösségbe is. Valójában és ettől az egész valami egészen más lesz mint az alkotmánytanok államalkotó" populációja állampolgár se lehetne az individuum, állam se lehetne az állam ilyen eleven funkciókat betöltő közösségek rendszere nélkül. Minél fejlettebb a társadalom, annál többféle, különböző létfunkciókat és életminőségeket biztosító közösségeket foglal magában. Organikus történelmi alakulás eredményeként keletkeztet, olyan közösségeket, amilyenek például az évezredes előzményekre visszanyúló nyelvi-kulturális közösségek, mint az ezeket esetenként többféleképpen átfedő vallásfelekezeti közösségek, vagy pedig a felismert emberi szükségletek kielégítésére a racionális belátás eredményeként létrehozott olyan közösségek, mint a különböző szindikátusok, szakmai érdekvédő szervezetek, egyletek, kamarák stb. közösségei. Ezek a közösségek különböző jellegű és nagyságrendű embercsoportoknak szolgálnak keretéül különböző (anyagi, szellemi, lelki) szükségleteik kielégítésére, biztosítására.

7 A polgári államot tehát (de már a megelőző nemesi-rendi-feudális államot is) a területén élő társadalom nem amorf halmazként alkotja, hanem mint tagolt egész: tehát (1) a társadalmat alkotó személyek összessége, valamint (2) azon egzisztenciális fontosságú közösségek összessége, amely közösségek az azokat alkotó embercsoportok létének legtágabb értelmében vett jólétének keretéül és eszközéül szolgálnak. Ezek a közösségek a társadalomnak horizontális (földrajzi, regionális) és vertikális (társadalmi) tagolódása mentén jönnek létre. (Elébe vágva az alább következőknek felhívom olvasóm figyelmét arra, hogy az ilyen strukturált egészként felfogott állam teljességgel megfelel Spinoza individuumfogalmának.) Ha mármost a társadalom valóban a fent jelzett módon tagolt egész, akkor egy korszerű, demokratikus alkotmány államalkotónak kell, hogy elismerje nemcsak az állam területén élő személyi individuumok összességét, hanem a kollektív individuumok (közösségek) összességét is. És ennek az elismerésnek természetesen éppen az alkotmányozás terén lesznek itt csak megemlíthető további nagyon fontos következményei. [Én itt, szemben az elterjedt, triviális ellentételezés merevségével (individuum versus kollektívum) szántszándékkal, mondhatnám kihívó szándékkal használom a személyi individuum - kollektív individuum nem ellentétet, hanem párhuzamosságot sugalló páros terminust. Személyt és közösséget egyaránt individuumnak, utóbbit előbbi kettős genus proximunának Spinoza nyomán tartom, aki Etikájában az individuum fogalmát a filozófiai kategória rangjára emelte. E soktényezős spinozai kategória lényege így foglalható össze szabadon, de lehetőleg az ő szavaival: összetett test, melynek összetevői folyamatosan változ(hat)nak, cserélőd(het)nek, miközben az egész amaz adott összetett test folyamatosan önmagával azonos marad. Következésképpen tehát individuumnak tekintendő minden, különböző alacsonyabb szerveződéseket magában foglaló összetettebb szerveződés, az ilyenek egymásba épülő lépcsősora (bio-, homeo-, öko- stb. sztázisok) egészen annak Spinoza által megfogalmazott végkonklúziójáig: az egész természet (univerzum) egyetlen (nyilvánvalóan számtalan más individuumból felépült) individuum. (A zárójelbe foglalt szavak az én értelmező közbeiktatásaim. (Lásd Spinoza: Etika. II. A lélek természetéről és eredetéről, Budapest, 1968, ) Kiemelten: a 7. számú meghatározás az 54. lapon, továbbá a lapokon olvasható: a) meghatározás (az individuum összetett test); b) 3. saroktétel, valamint a lapokon olvasható megjegyzés a 7. segédtétel bizonyításához.] A társadalom egészét tagoló, különböző embercsoportokat magukba foglaló, egymást átfedő és egymástól elhatárolódó, más-más funkciót betöltő közösségek (egyrészt) és (másrészt) a társadalom adott területen megtelepedett társadalom egészét, benne e közösségeket is átfogó legszélesebb politikai közösség az állam. A kettő egymáshoz való viszonya a részek és az egész viszonya. Ez a viszony ma még mifelénk, és általában az esetek többségében nem abból áll, hogy a részek összegezéséből lesz az egész. Fordítva, az állam mint mindent maga alá rendelő központ (és minél centralizáltabb, annál inkább) a társadalom egyéb részközösségeit úgy gyűri maga alá, hogy külön törvénykezéssel szabja meg, hogy az, ami van, egyáltalán milyen feltételek mellett megengedett. Ezek a közösségek tehát ebben a rendszerben nem alkotó tényezői az államnak, hanem annak alárendelt, annak kiszolgálására szánt, annak belátásától függő alrendszerek. Amikor egy ilyen politikai rendszer (állam) demokráciának nyilvánítja magát, mert négyévenként lehetővé teszi állampolgárai számára, hogy válasszanak az általa kínált (engedélyezett) alternatívák között, nos ez a formális demokrácia. (Kétarcú képződmény ez a formális demokrácia. Mint a társadalom korábbi emancipációs törekvéseinek az eredménye a szerkezetében is

8 demokratikus alulról felfelé épülő szövetségi állam megteremtésének eszköze lehet, ha a társadalom demokratikus erői birtokba tudják venni és használni tudják ezt az eszközt céljaik elérésére. Másrészt ez a demokrácia azért csak formális még, mert az állam demokratikus átalakítása, alulról való felépítése még nem történt meg. Ez még az az állam, amely szerkezete szerint is igen alkalmas arra, hogy mindent maga alá rendelő erőközponttá váljon, és ha nincs társadalmi erő, amely ennek útját állja, akkor azzá is válik [etatizmus]. Az államiság sokévezredes nyomasztó hagyománya ez. A mi kultúrkörünkben az ókori Mezopotámia despotikus birodalmai óta folyamatosan jelen van. Ez az évezredes folyamatosság hitelesíti Thomas Hobbes Leviatan-metaforáját a korlátlan hatalomra törő, mindent elnyelő államról.) Alább tételszerűen foglalom össze azt, aminek részeit, összetevő elemeit különböző összefüggésekben jelzésszerűen vagy kifejtettebben már elmondtam. Az állam a társadalom egészét átfogó politikai közösség csak akkor tekintendő szerkezetében is demokratikusnak, és nem csupán formálisan, deklaratíve, ha az emberegyedek összessége mellett azok vitális közösségeit is államalkotó (kollektív) szubjektumoknak, alkotmányos tényezőknek tekinti, ha a polgári társadalom ezek szövetségeként, alulról felfelé épülő föderációként szerveződik állammá, demokratikus politikai közösséggé, miként azt a felvilágosodás klasszikusai, közöttük egy Rousseau megálmodták. Ennek elutasításában (elszabotálásában) én az állam leviatáni természetének fenyegető megnyilvánulását látom. És akkor már nagydobra vert individuum-kultusza" is gyanúsnak, hamisnak tűnik a szememben. Egy ilyen elutasításban ugyanis benne van a fenyegető lehetősége annak, hogy az ilyen állam az alkotmányos formák betartása mellett (e formákat messzemenően maga teremtette magának) kiforgassa a polgárt olyan fontos közösségeiből (hatalmi szóval feloszlatva vagy szelídebb" eszközökkel az államrezon igényeihez igazítva azokat), amelyek addig a különböző jellegű és fokú autonómiákat, a szabadság ama bizonyos kis köreit biztosították az egyén(ek) számára. Ezen közösségek, a meghittség e fészkei híján, e közösségek mint államalkotó tényezők belső autonómiája híján az állampolgár az alkotmányban formálisan biztosított minden individuális szabadságjoga mellett valóságosan az állam kiszolgáltatottjává válik. Jelen feltételek mellett az egyén elvben, illetve virtuálisan mindig is a modern (posztmodern?) állam-leviatán alattvalójaként létezett. Személyes függősége ettől az államtól a bürokrácia számára áttekinthetetlen útvesszőjében elidegenült függőség. Ehhez képest a jobbágynak földesura-közvetítette függése koronás urától bármiként minősülne egyébként mindenképpen áttekinthető emberi kapcsolat. Rövid végszóként: esetünkben korántsem csupán a nemzeti kisebbségek kollektívnek nyilvánított, és e címen megtagadott jogairól van szó, bár kétségtelen, hogy ez is benne van a pakliban". Ám a probléma ennél sokkal általánosabb és átfogóbb. Végül is az etatizmusról, az állami túlhatalom személyi szabadságot veszélyeztető fenyegetéséről, a demokrácia lényegének (önkormányzás, autonómia) modern megcsúfolásáról van szó augusztus

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

GRÉTSY László. Nemzetközpontú nyelvművelés

GRÉTSY László. Nemzetközpontú nyelvművelés GRÉTSY László Nemzetközpontú nyelvművelés Hogy miért ez a cím, azt olvasóim bizonyára hosszas fejtegetés nélkül is tudják: Lőrincze Lajos emberközpontú nyelvművelés kifejezésére, illetve ilyen című cikkére,

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Cégvezető, MIR vezető: rajtuk áll vagy bukik minden

Cégvezető, MIR vezető: rajtuk áll vagy bukik minden Cégvezető, MIR vezető: rajtuk áll vagy bukik minden Mit mond az ISO 9001 es szabvány a vezetővel kapcsolatban? A szabvány 8 fejezetből áll, ebből a 8-ból egy fejezet teljes mértékben a vezetői feladatokról

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Változások kezelése az emberi oldal

SZERVEZETI VISELKEDÉS Változások kezelése az emberi oldal SZERVEZETI VISELKEDÉS Változások kezelése az emberi oldal Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz 2014.11.19. 1 Miért szükséges a változás? Problémák/ Lehetőségek

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

Szerkezeti konstruktőrök képzésének problémái

Szerkezeti konstruktőrök képzésének problémái Szerkezeti konstruktőrök képzésének problémái A képzés néhány kérdésének, problémájának elemzése előtt célszerű röviden áttekinteni az érdekelt szakterület jelenlegi helyzetét, ellátottságát, igényeit

Részletesebben

LOSZ. Magyarország Kormánya Dr. Orbán Viktor úrnak, Miniszterelnök. 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 4. Tisztelt Miniszterelnök Úr!

LOSZ. Magyarország Kormánya Dr. Orbán Viktor úrnak, Miniszterelnök. 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 4. Tisztelt Miniszterelnök Úr! LOSZ LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 1146 Budapest, Hermina út 57. Tel: 06-1 331 1313; Fax: 06-1 331 1396; e-mail: losz@losz.hu; www.losz.hu 21/2014. Magyarország Kormánya Dr. Orbán

Részletesebben

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM!

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! A következő kérdőív azt méri fel, hogy mennyire tudsz másoknak nemet mondani, mennyire vagy képes kiállni a neked fontosnak tartott dolgok mellett akkor is, ha ez éppen mások

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl

Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Zsolt Péter Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Láthattunk az elmúlt 20 évben olyan Soros pénzből fizetett választási részvételre felszólító plakátot, ahol csak magyar liberális megmondóemberek

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Az építészeti minőség, avagy a bizalom anatómiája

Az építészeti minőség, avagy a bizalom anatómiája Az építészeti minőség, avagy a bizalom anatómiája Engedjék meg, hogy bemutatkozzam, Vikár András építész vagyok. Lukács Istvánnal közös irodánk tervei alapján, az elmúlt évtizedben, csaknem 120 000 m 2

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket. Megállapítom, hogy az Országos Választási Bizottság

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Egy idősotthont és fogyatékosok otthonait fenntartó nonprofit kft. ügyvezetője fordult

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

Kommentár a kormány válaszáról a Velencei Bizottságnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényről szóló véleményére 2012. július A Velencei Bizottság 665/2012. számú, az Alkotmánybíróságról

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t Az Országgyűlési képvisel ő Dr. Kövér László az Országgy űlés Elnöke részére Helyben É :-;.ozefi : 2 1 29. Bizottsági módosító javaslat! Tisztelt Elnök Úr! Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Penta Unió Zrt. A telephely szabályozása kettős adóztatási egyezményeinkben

Penta Unió Zrt. A telephely szabályozása kettős adóztatási egyezményeinkben Penta Unió Zrt. A telephely szabályozása kettős adóztatási egyezményeinkben NÉV: Szőke Angéla Szak: Okleveles nemzetköziadó-szakértő Konzulens: Csantavériné Botgál Tünde Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/tomegkozl_bajnai0908.pdf

http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/tomegkozl_bajnai0908.pdf Budapest, 2009. október 30. Hónig Péter miniszter Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Budapest Tisztelt Miniszter Úr! Köszönettel megkaptuk 2009. szeptember 30-án kelt válaszát 1 Bajnai Gordon

Részletesebben

A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS

A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS Soós Eszter Petronella (politológus PhD-hallgató, ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola) (Boros Zsuzsanna: Rendszerváltások Franciaországban, L Harmattan Könyvkiadó,

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

VEZETŐKÉPZŐ KÖZPONT A CÉGVEZETÉS MŰVÉSZETE IV.

VEZETŐKÉPZŐ KÖZPONT A CÉGVEZETÉS MŰVÉSZETE IV. Lawrence VEZETŐKÉPZŐ KÖZPONT & Bennet A CÉGVEZETÉS MŰVÉSZETE IV. 1 TIME MANAGEMENT. HOGYAN GAZDÁLKODJUNK OKOSAN AZ IDŐNKKEL? Az idő talán az egyetlen dolog az életünkben, amiből mindenkinek ugyanannyi

Részletesebben

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió 1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,

Részletesebben

szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? (Mk.12;14,) A Hang tanítványi közössége munkája.

szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? (Mk.12;14,) A Hang tanítványi közössége munkája. szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? (Mk.12;14,) A Hang tanítványi közössége munkája. 2011 1 Bokor-porta 2011.10.06. Márk, 12, 12-17. 12. és keresték, hogyan fogják meg de féltek a (nép) tömegtől,

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Az élet és az elme. Az élet és az elme. Tartalom. Megjegyzés

Az élet és az elme. Az élet és az elme. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Miképpen volt hasznos az elme és az öntudat életre hívása az élet és a társadalom számára? Mik az elme létének hátrányai? Ahogyan az öntudat kezdi átvenni sorsának irányítását az evolúciótól.

Részletesebben

A népesedéspolitika nyelve avagy a rasszizmus legitim nyelvi közege

A népesedéspolitika nyelve avagy a rasszizmus legitim nyelvi közege A népesedéspolitika nyelve avagy a rasszizmus legitim nyelvi közege Reflexiók Melegh Attila írására Krémer Balázs A reflexió személyes közege A magam részérõl jó adag nosztalgiával olvastam Melegh Attila

Részletesebben

Dr. Dávid László, egyetemi tanár

Dr. Dávid László, egyetemi tanár Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Menedzsment koncepció 2012 2016 BEVEZETŐŐ Dr. Dávid László, egyetemi tanár aki közel van a jövőhöz azé lesz a jövő Tankó S. Károly Jelenleg a Sapientia Erdélyi

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Szerkesztette: Olti Ágoston Nyomda: Exodus Kft, Csíkszereda Készült 400

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Plusz munka vagy lehetőség? Vélemények és javaslatok Konzulens: dr. Hegyesi Gábor Készítette: Bender Zília BEZMAKB.ELTE Szociális munka

Részletesebben

A közösségi jog általános jogelvei

A közösségi jog általános jogelvei A közösségi jog általános jogelvei A jogelvekről általában A közösségi jog jogelveinek nagy szerepük van a Bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A közösségi jog alapelveinek kialakulására pedig a tagállamok

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

Vasúti Érdekegyeztető Tanács

Vasúti Érdekegyeztető Tanács Vasúti Érdekegyeztető Tanács Elnök: Üdvözlök mindenkit a mai Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésen. Kérdezném, hogy a mai VÉT-nek adjunk-e egy időkorlátot, meddig tervezzük a mai VÉT ülést tartani. Tessék?

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

KORSZERÛSÍTÔ SZÁNDÉK, KÍSÉRTÔ MÚLT

KORSZERÛSÍTÔ SZÁNDÉK, KÍSÉRTÔ MÚLT Kádár András Kristóf Kôszeg Ferenc M. Tóth Balázs KORSZERÛSÍTÔ SZÁNDÉK, KÍSÉRTÔ MÚLT A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A KÉSZÜLÔ BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI KÓDEXRÔL Régóta esedékes munkát végzett el az

Részletesebben

JOGI ALAPTAN TÉTELEK

JOGI ALAPTAN TÉTELEK JOGI ALAPTAN TÉTELEK 1. Jogképződési módok 2. A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei A jogszabályok csoportosításai 3. A magyar jogforrási rendszer A jogforrási rendszer alapelvei 4. A jogalkalmazás

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

Nagy Péter Tibor: A műveltség demokratizálása a magyarországi elitoktatásban (1867-1918)

Nagy Péter Tibor: A műveltség demokratizálása a magyarországi elitoktatásban (1867-1918) Nagy Péter Tibor: A műveltség demokratizálása a magyarországi elitoktatásban (1867-1918) I. Definició... 1 II. Többen és mások jutnak műveltséghez... 3 III. Megváltozik az oktatáspolitika műveltségdetermináló

Részletesebben

V. téma. A normák és a jogi norma. A természetjogi és jogpozitivista felfogás

V. téma. A normák és a jogi norma. A természetjogi és jogpozitivista felfogás V. téma A normák és a jogi norma A természetjogi és jogpozitivista felfogás 1. A normák és a jogi norma 1.1. A normák szerepe, sajátosságai, típusai - társadalom, emberi közösség (még annak legkisebb egysége

Részletesebben

Demokratikus jogállam: jog-álom?

Demokratikus jogállam: jog-álom? 2012. november 30. Budapest Demokratikus jogállam: jog-álom? Kolláth György www.kollath.com /az előadás olvasható már ezen a honlapon/ Életút Kolláth György Béla: szolnoki születésű, budapesti ügyvéd,

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK

ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK Írta TÓTH ANDRÁS RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET Tóth András tudományos munkatárs MTA Politikai Tudományok Intézete 224 Üzemi tanácsok, szakszervezetek és munkáltatók

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről Szilágyi Vilmos A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről A nemiséggel (vagyis a szexualitással) kapcsolatos ismeretek évezredek óta szaporodnak, de csak a 19. században kezdtek összeállni

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

Egyszerű tábla. Nagy Zsófia: A mi táblánk

Egyszerű tábla. Nagy Zsófia: A mi táblánk Nagy Zsófia: A mi táblánk 2011 decemberében, karácsonyi meglepetésként, egyik diákom családjának közbenjárása révén került osztálytermünkbe egy Mimio interaktív tábla. Persze nagy volt az öröm a gyerekek

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 865/2008. (V. 22.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 865/2008. (V. 22.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 865/2008. (V. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.28. COM(2014) 120 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 39. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 39. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 39. hét Erdély Magyarország Megtartották a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási tanévnyitót Az Óbudai Egyetem és hat külhoni felsőoktatási intézmény, egymással videókonferenciával

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

I. AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETEIBÔL

I. AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETEIBÔL I. AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETEIBÔL 1. Jog az élethez (az egyezmény 2. cikke); L.B.C vs. Egyesült Királyság (1998. június 9-i ítélet) A tények. 1957 58-ban az Egyesült Királyság a Karácsony-szigetek

Részletesebben

Bányai Tamás. A Jóság völgye

Bányai Tamás. A Jóság völgye Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy

Részletesebben