A MAROS FOLYÓ SZERZŐDÉSÉNEK CHARTÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAROS FOLYÓ SZERZŐDÉSÉNEK CHARTÁJA"

Átírás

1 A MAROS FOLYÓ SZERZŐDÉSÉNEK CHARTÁJA - GYULAFEHÉRVÁR TÉRSÉGE A projekt szerzői: PAEM Alapítvány Fehér megye, Gyulafehérvár polgármesteri Hivatala, Bios Szövetség Fehér megye. Finanszírozás: PHARE 2001, Civil társadalom, 4 komponens belépés, 4.2 Közösségi szerzés a környezetvédelem és a gazdasági társadalmi fejlődés területén. A projekt kivitelezője és titkársága: - PAEM Alapítvány Fehér megye, - Crina Iacob projekt menedzser - Elena Stoia projekt asszisztens - Emil Paul nemformális környezetvédelmi nevelési szakértő - Minerva Parfene laboráns - Ileana Bolea közgazdász A Maros Folyó Szerződése azokat az általános célokat és a főbb tevékenységi irányokat határozzák meg amelyeket a partnerek vállalnak hogy végrehajtják a Folyó Szerződés keretén belül. A Charta egyenlő mértékben összefoglalja azokat a problémákat amelyeket az Elemző Tanulmány tárt fel, amelyet szakértők csoportjai készítettek, és a benne található gyakorlati megoldási javaslatokat is. A dokumentumot 2004 szeptember 10-én írták alá a partnerek

2 - 2 A Maros Folyó Szerződésének Chartája Bevezetés Mi is egy Folyó Szerződés? A Folyó Szerződés a fenntartható helyi fejlesztési politikának olyan végrehajtási stratégiája amely az adott térség minden vízfelhasználóját célozza meg azért hogy a vízkészletek átfogó gazdálkodását valósítsa meg a Maros völgyében Gyulafehérvár térségében. A Folyó Szerződés feltétele egy elemző tanulmány elkészítése amely figyelembe veszi nem csak a vízzel, a környezet minőségével és a természetvédelemmel kapcsolatos problémákat hanem a területfejlesztéssel, turizmussal, kulturális örökséggel,.kapcsolatosakat is. Ez az elemzés lehetővé kell hogy tegye a létező problémák általános megismerését és a célokat is ( Charta ), azért hogy a partnerek által végrehajtandó tevékenységeket ( szerződés ) meg lehessen határozni. A Folyó Szerződés céljai: A Folyó Szerződés ismertetése - A Maros folyó vízgyűjtő területének, Gyulafehérvár térségében integrált, fenntartható és közreműködő gazdálkodása a Szerződés partnereinek részvételével - A lakosság tájékoztatása, mozgósítása és nevelése a Maros vízgyűjtő területének, Gyulafehérvár térségében, a vízkészletek tisztelete és védelme érdekében. A Maros Folyó Szerződésének szükségessége: A Maros Folyó Szerződés Gyulafehérvár térségében, a kiterjedt elemzésnek köszönhetően, szükséges újdonságot jelent és Gyulafehérvár város Helyi Fenntartható Fejlesztési Stratégiájának megvalósítását, a Helyi Vízgazdálkodási és Létesítési Terv valamint a Maros Vízgyűjtő Terület Igazgatóság Gyulafehérvár térség Terveinek megvalósítását szolgálja. A Maros vízgyűjtő medencének vízkészleteinek integrált gazdálkodásának, az önkormányzatok együttműködésének szükségessége, a helyi szereplők és a lakosság igénye határozták meg ezt a közös és átfogó kezdeményezést amelyet a Folyó Szerződés elfogadásával lesz megvalósítva.

3 - 3 A Maros Folyó Szerződés létrehozásának kezdeményezései Az EcoMaros projekt 2003 decemberében indult, a Maros völgyében elvégzett előzetes tanulmányt követően. Megalakításra kerültek: a Helyi Kezdeményezések Bizottsága (HKB) és négy szakértői munkacsoport: 1. Vízrajzi munkacsoport; 2. Vízminőségi, ökológiai és környezeti munkacsoport 3. Szociológiai, történelmi és néprajzi munkacsoport 4. Jógi gazdasági munkacsoport A csoportok munkájában a tanulmány érdeklődési területein illetékes szakemberek vettek részt. A csoportok lehetővé tették a Maros völgyének jelenlegi állapotának felmérését, a talált problémák feltárását, az ezekből eredő célkitűzések meghatározását és a konkrét projektek azonosítását amelyek a meghatározott célok elérését szolgálhatják. A Maros Folyó Szerződés létrehozását szolgáló Helyi Kezdeményezések Bizottságának összetétele: 2004 május 18-án a partnerek aláírtak egy elvi megállapodást a Helyi Kezdeményezések Bizottságának megalakításáról ( HKB ). A Helyi Kezdeményezések Bizottságának összetétele a következő: 1. Gyulafehérvár megyei jogú város Tanácsa 2. PAEM alapítvány Fehér megye 3. BIOS szövetség Gyulafehérvár 4. SALVAMONT szövetség Gyulafehérvár 5. AISTEDA Egyetemi Alapítvány Gyulafehérvár 6. Környezetvédelmi Ügynökség Gyulafehérvár 7. Fehér megyei Vízgazdálkodási Rendszer 8. Fehér megyei Talaj és Mezőgazdasági Kutató Iroda 9. Fehér megyei Civilvédelmi Felügyelőség 10. Fehér Megyei Közegészségügyi Hivatal 11. Víz és Csatornázási Helyi Vállalat RT Fehér megye 12. Víz Szolgáltató Kereskedelmi Vállalat CTTA Rt Fehér megye 13. Nemzeti Talajjavító Társaság Fehér megye 14. Fehér megyei Területszervező és Földhivatal Fehér megye A HKB szerepe az hogy a Folyó Szerződés létrehozását és megvalósítását biztosítsa az alábbiak által: Az elemző tanulmány megvalósításának koordinálása a Maros folyó völgyében Gyulafehérvár térségében A Folyó Szerződés Chartájának megvalósítása A helyi vízfogyasztók mozgósítása a Folyó Szerződés aláírása céljából A Folyó Szerződés projektjeinek megvalósításának felügyelet.

4 - 4 A Maros Folyó Szerződésének Chartája 9 célt tartalmaz a Maros vízgyűjtő medencéjének Gyulafehérvár térség résztvevő, integrált és fenntartható gazdálkodása érdekében A Maros Folyó Szerződésének Chartája egy példaértékű dokumentumot jelent amely a partnerek által felállított célok összefoglalója. Az általános célok mellet a sajátos célok is fel vannak tüntetve és ezek elérésére is javaslatokat fogalmaztak meg. Megjegyzés: - a jelen Maros Folyó Szerződésének Chartájának fejlesztése és adaptálása lehetséges. Ez azt jelenti hogy a felsorolt problémákat és célokat ki lehet egészíteni újabbakkal. Ezek a kezdeményezések azonban a jelen dokumentumot aláíró partnerek jóváhagyásával kell bírjanak. A. 1 Célkitűzés Az áradás és szárazsági időszakok hatásának csökkentése az integrált vízgazdálkodás segítségével. Heves esőzések után a Maros völgye közvetlenül érintett erős áradások által, úgy ahogy a mellékfolyói is. Az Ompolynak heves áradásai vannak főleg Gyulafehérvár fölött Zlatna és Sárd között. Az 1995-ös áradásokat az érintett lakosság nagyon hevesnek ítélte meg. A Maros valamint az Ompoly limnimetrikus adatai világosan azt bizonyítják hogy ezeket a szinteket több ízben is elérték a folyók. Az áradások számának növekedésében sok tényező játszik közbe mint: az árterületek bevonása mezőgazdálkodási tevékenységbe, az építkezések kiterjedése az árterületekbe, klímaváltozások,.ezek a tényezők mind közvetlenül befolyásolják a folyóvíz hidrológiai működését. Problémák és megoldások javaslatai : esőzések nyomán erőteljes felszíni vízfolyások keletkeznek a geológiai adottságokból eredően az Ompoly és a Maros vízgyűjtő területein amelyek áradásokat okoznak. Erdősítések létrehozása a talajelmosás és csuszamlások megakadályozása céljából az Ompoly völgyében Zalatna és Patrangeni között és a Sebes völgyében Lancrám és Oarda között. A vízhozam jelentős növekedése a Maros, Ompoly és Sebes folyókon A Maros és az Ompoly árterületeinek és partjainak rekultiválása és karbantartása és védelmi szerepüknek helyre állítása. A Sebes folyó esetében, mivel létezik egy víztározó Oasánál de ez rendszertelenül működik, a lakosság riasztó rendszerének javítása. Az Ompoly völgyében újraerdősítések szükségesek mindkét parton. A mellékágak lakott területen található medreinek tisztítása hogy a víz akadálymentesen tudjon elfolyni. Az Ompoly torkolatánál tapasztalható magas vízszintek a Maroson ( a két áradás hatásának eredménye ). A torkolat után tapasztalható áradási csúcsszinteket azzal lehet csökkenteni hogy a vízmennyiséget az Ompoly területén tartjuk.

5 - 5 - Példaképpen jelezzük: a régi malom árok felújítását amely elvezetheti a vízfölösleget a régi mederbe amely jelenleg mocsaras terület Micesti és Gyulafehérvár között. 4 probléma A Maros vízének behatolása áradások idején a város gátak által védett területeire, behatolván a csapadékvíz elvezető rendszeren és a szennyvíztisztító rendszeren. Az árvízvédelmi műtárgyak működésének felügyelete valamint árterület létrehozása a létesítmények fölött az áradás szintek csökkentése céljából 5 probléma A terület nem megfelelő állapotához kapcsolódó vízhozam növekedés Az állandó/ideiglenes legelők karbantartása és sövény ültetés a partok közelében amelyek megnövelik a területek vízvisszatartó képességét. 6 probléma A part menti lakosság nem megfelelő tájékoztatása az árvízvédelemről és az együttműködés az illetékes hatóságokkal. A lakosság megfelelő tájékoztatása a helyi médián keresztül. Létezik ugyan egy helyi árvízvédelmi terv Gyulafehérváron de ezt a lakosság nem ismeri. A kommunikáció javítása a védelmi bizottságok és a lakosság között mezőgazdászok, állattartók és vállalkozások bevonásával. A gyulafehérvári Vízügyi központban létre kell hozni egy adatbankot az árvízveszélyes területen élők adataiból kapcsolatfelvétel és tanácsadás céljából. 7 probléma A Maros völgyében Gyulafehérvár térségében az érintett lakosságnak nincs lehetősége a Maros, Ompoly és Sebes folyók területeire vonatkozó meteorológiai prognózisok megismeréséhez amivel jobban tudnának védekezni árvíz esetén. A meteorológiai előrejelzések követése az áradások lehetőségének becslése érdekében. Az Aqua-Fil központ révén a szabadidős tevékenységet végző személyek tájékoztatása az időjárásról és szükség estén riasztásuk. 8 probléma Lakóhelyek építése árterületeken A Gyulafehérvár térségében élő lakosság tájékoztatása az építési tilalom alatt álló árterületekről és ezek kiterjesztése a város gátak által védett belterületeire is. 9 probléma Az elhúzódó szárazság idején a szennyező anyagok tartalma a Maros és az Ompoly vízében jelentősen növekszik. Riasztórendszer létrehozása a Vízügyi Központban az illetékes szervezetekkel együttműködve amely a lakosságot figyelmezteti veszély esetén hogy milyen teendőket kell elvégezni az egészségük megóvása céljából erős szárazság idején. B. 2 Célkitűzés A források és a folyó vízének minőségének javítása. A Maros vizét az V minőségi osztályba lehet besorolni a nehézfém tartalom függvényében amelyek nagyrészt természetes szennyező forrásokból származnak. A mellékfolyók vízminősége változó amely a nagyon jótól (Sebes) a közepes - szennyezettig tart a bányászat derítővizeinek szennyezéseinek hatására. A Sebes vize az I-II minőségi osztályba tartozik a horganytartalomtól függően amely természetes szennyező forrásból származik.

6 - 6 - Problémák és megoldás javaslatok A források magas nitrát tartalma, amely meghaladja a megengedett 50 mg/l NO3-at amit az európai Keretdirektívák írnak elő az ivóvíz minőségére. Az ivóvízforrások térségének védelme és figyelemkeltő táblák elhelyezése az érintett forrásoknál. A forrásvizek minőségének folyamatos ellenőrzése a térségben. A Maros vízének eutrófizálása a szennyvízkezelő telepek rossz működése következtében A Gyulafehérvári szennyvízkezelő üzem beruházásának befejezése amely lehetővé teszi a nitrogén és a foszfor kivonását, a Zalatnai szennyvíz kezelő telep felújítása, a volt Zalatnai bánya derítő tavának stabilizálása, a Lancrámi szennyvízkezelő javítása. A háztartások és a különálló gazdaságok és farmok egyéni szennyvíztisztításának bevezetése és fejlesztése. A lakosság hiányos nevelése a vízvédelem területén. Mozgósító rendezvények szervezése amelyek felhívják a lakosság figyelmét a források és a folyók védelmének szükségességéről a Vízügyi Központ szervezésében és a helyi sajtó közreműködésével. 4 probléma A Maros szennyezése nehézfémekkel, szervetlen és szerves oldószerekkel. Kampányolás a szennyező gazdasági társaságoknál Gyulafehérváron függetlenül attól hogy a város csatornahálózatára vannak kötve vagy sem azért hogy csökkentsék vagy számolják fel szennyező forrásaikat. A hatályos törvényes előírások betartásának követése és ellenőrzése. 5 probléma Az Ompoly szennyezése nehézfémekkel Zalatna alatt. A nehézfém szennyeződés követési rendszerének létrehozása felszíni és talajvizekben víz és lerakodás elemzésével és biológiai jelzők elemzésével ( halak, mohák, algák, vízi gerinctelenek szervezeteiben a nehézfémek felgyűlnek) A lakosság figyelmének felkeltése a szennyezések veszélyeire és tanácsadás az egészségük megőrzésére a gyulafehérvári Vízügyi Központ szervezésében. 3.-Célkitűzés A Maros és mellékfolyóinak, az Ompoly és a Sebes, átfogó gazdálkodása A Maros partjai helyenként nagyon le vannak pusztulva és a fás növényzet kiterjedt területekről eltűnt. A helyzetet a folyó dinamikája, az utóbbi évek jelentős áradásai, a fás területek eltűnése az ártérben engedélyezett legeltetés hatására valamint Gyulafehérvár térségében működő kavicsbánya együttes hatása hozta létre. Ezek az eróziós folyamatok áradás idején vízzavarodáshoz és hordalék szállításhoz vezetnek. A Maros folyásának rendezése jelentős hatással lehet a folyó hidraulikájára de a természeti és táj állapotára is. Ezért szükséges a Maros folyó átfogó gazdálkodása. Problémák és megoldás javaslatok A Maros és mellékfolyóinak partjainak erős eróziója bizonyos szakaszokon, Teleac, Ciugud, Oarda és Paclisa a Maroson; Sárd és Micesti az Ompolyon; a Gólyafogadó a Sebesen. Partjavító tevékenységek, fa és sövényültetések a partokon a tulajdonosok egyetértésével és beleegyezésével az érintett szakaszok erősítése céljából.

7 - 7 Télen jégtorlaszok keletkeznek a Teleac-i és Oarda-i hidaknál közúti és vasúti hidak mert a régi pillérek még a mederben vannak. A meder tisztítása Oardanál és a Teleac-i híd nyílásának szabadon tartása. A vasúti híd középső pillérei közötti sziget növényesedése. A sziget karbantartása és a növényzet kivágása a híd állapotának stabilizálása céljából. 4 probléma A Sebes medrében található akadályok és kidőlt fák jelenléte A fákat el kell távolítani a mederből. A fák kidőlésének megakadályozása érdekében az illetékes szervezetek felmérik az öreg fák állapotát és szükség esetén kivágják azokat és fiatalítják a területet. Megjegyezzük hogy a növényzet változatossága azonban hozzájárul a biológiai változatossághoz de akadályt jelenthet a víz folyásában is. E szempontból célszerű az hogy a településeken kívül ne minden akadály legyen felszámolva. 5 probléma A Maros középső medrének mélyülése az erőteljes kavicskotrás következtében, ami a meder flóra és fauna eltűnését eredményezte, a holtágak kiszáradása és két sziget eltűnése valamint a partok eróziója. A kavicskotrások számának csökkentése a Maros medrében, az engedélyezett kotrási terület és a kitermelt mennyiség ellenőrzése az illetékes szervek által. Azt javasoljuk hogy a jövőben korlátozzák a kiadott engedélyek számát a fő mederben és inkább a lerakodások kitermelését szorgalmazzák a helyreállítási kötelezettségek szigorú betartásának ellenőrzésével ( növényzet visszaállítása, füvesítés, faültetés ). Tanulmányok készítése a szigetek újbóli létrehozása céljából az elhagyott holtágak állandó vízpótlással. D. 4 célkitűzés Környezetvédő mezőgazdasági tevékenységek szorgalmazása a talajvizek és az élőkörnyezetek szennyezésének csökkentése érdekében. Az egyik probléma amellyel a mezőgazdaság küzd a folyók partján bizonyosan a területvesztés a folyók partján. Néhány helyen a Maros elég tekintélyes kiterjedésű mezőgazdálkodási területeket árasztott el. Létezik néhány terv a partok megerősítésére. Adott viszont az a tény hogy a fás növényzet egyrészt hasznos a folyók partjainak megerősítésére és másrészt hogy nitrát és foszfát kötő gyűrűt képez és akadályozza az eutrófizációt. Javasolt tehát a Maros vízgyűjtő területén a környezetkímélő mezőgazdasági gyakorlatok bevezetése a talaj és felszíni vizek állapotának javítása érdekében. A kalászosok és a kukorica termesztése a Maros partjai mentén. Jó mezőgazdasági gyakorlatok szorgalmazása mint: ésszerű trágyázás ( szerves és műtrágyázás ), nitrofil ( nagy nitrát igényű ) növények termesztése, a területek forgó művelése. A partok eróziója a Maros és mellékfolyói partjain gyakorolt legeltetés és itatás miatt. Az állatok itatásának korlátozása a folyók vízéből. A védőgátakon be kell tiltani a legeltetést.

8 - 8 - Mezőgazdasági szennyvíz kibocsátások általi szennyezés és a Maros eutrofizációja. Annak ellenére hogy a törvény szabályozza a mezőgazdasági kibocsátások korlátozását és felszámolását, az előírásainak betartásáért szükséges a termelők informálása és mozgósítása azért hogy szabályos trágya le rakatokat létesítsenek, akadályozzák meg a silók folyásait, ésszerűen trágyázzanak, lásd a Sebes régi medre melletti esztenákat, a Teleac-i legelők rakatait és a Micesti-i zöldség termelő területet 4 probléma A Micesti-i nedves terület és a Sebes régi medrének kiszáradása. A Micesti malomárok mocsara elnevezésű hely megőrzése mivel a zöldségtermesztés és hulladék lerakás által veszélyeztetve van. A Sebes régi medrének védelme mert a hodályok, a juhok legeltetése és a lakosság szemét lerakása által veszélyeztetve van. A legeltetés betiltása, a szemét eltávolítása és a szemetelés betiltása valamint a vízpótlás eredményeket hozhatnak. 5 probléma A műtrágyázás és a szerves trágyázás növekedése a folyók algásódásához és a forrásvizek minőségének romlásához vezet. A területen érdekelt mezőgazdászok tájékoztatása és tanácsolása a Jó Mezőgazdálkodási Gyakorlatok Kézikönyvének javaslatainak betartására. 6 probléma A növényvédő, rovarirtó és gyomirtó szerek ésszerűtlen használata A termelők tájékoztatása és tanácsadás részükre a szerek racionális használatáról a Vízügyi Központ szervezésében és a Fehér megyei Mezőgazdasági Hivatal együttműködésével. E 5 Célkitűzés A Maros és mellékfolyói völgyében számos élőhely található amelyekben sok és változatos életközösség létezik. Számos növény és állatfaj talált magának az élethez szükséges feltételeket. A holtágak, a nedves területek, az ártéri füzesek, az ideiglenes vízfelületek, a nádasok és a magányos fák a táj olyan elemei amelyek mind hozzájárulnak az élőhelyek változatosságához. A Maros mentén találhatók: Oarda-i berek, a Sebes régi medre, a Limba-i fűzes, és a Drambarilor szigeti berek. Az Ompoly a régi medrében kialakította a Micesti-i malomárki mocsarat amely jellegzetes növényeknek ad otthont és amelyet védett területnek kell nyilvánítani és oktatási és szabadidős tevékenységekre kell felhasználni. A szürkegémemek jelenléte az Oardai bereknél és a Sebes régi medrében jelzi a helyek jó minőségét. Drambarnál megjelentek az édesvízi kagylók és a hód ami ez élőhely életképességét jelzi. A különböző helyeken tapasztalható halivadék számának növekedése jelzi a Maros vízének minőségének javulását. Problémák és megoldás javaslatok Néhány faj egyedeinek számának csökkenése ( kétéltűek, madarak, halak, emlősök ) Olyan gazdálkodási és védelmi intézkedések hozása amelyek elősegítik e fajok visszatelepedését ( a mocsarak visszaállítása, nádasok telepítése, partok és növényzetüknek megóvása )

9 - 9 - A térségnek nincs még egy növény és állatfaj leltára A fajok felleltározása, főleg a védelem alá helyezésre javasolt helyeken, a Vízügyi Központ koordinálásával és intézmények szakértőivel. Veszélyeztetett fajok nyilvántartásba vétele és a védelmüket célzó projektek kidolgozása. A természetes élőhelyek megszűnése a Maros völgyében A berkek és legelők állapotának visszaállítása, a part menti lakosság mozgósítása és tájékoztatása a cél érdekében. A meglévő élőhelyek védettség alá helyezése és értékesítése nevelési és szabadidős célokra. 4 probléma Az idegen és nitrofil fajok elterjedése a partok mentén Harcolni kell az olyan nem őshonos növényfajok ellen mint az Ailanthus és Balsaminae Himalayana amelyek kiszorítják az őshonos fajokat. A Vízügyi Központ felleltározza az elözönlött helyeket és javaslatokat tesz kiirtásukra A helyek közeli szennyező forrásokat és szemetelést fel kell számolni. 5 probléma A hajállomány szétszóródása és csökkenése A Maros bizonyos szakaszainak védelem alá helyezése az ívó helyek és menedék biztosítása céljából, itt a horgászatott és a kavics kitermelést be kell tiltani. Hallétrák kiépítése olyan helyeken ahol ezek szükségesek a halak vándorlásához. 6 probléma A védett vagy a jövőben védelem alá helyezhető helyek hiánya A Micesti-i malomárok mocsár és a Sebes régi medrének rendezése és védelem alá helyezése. A hely értékesítése és gazdálkodásának létrehozása, az itt élő fajok leltározása, az turizmus fejlesztése. 7 probléma Hiányosságok a lakosság környezetvédelmi nevelésében és nincs természetvédelmi terv. Tiszta partok és tisztább vizek témájú kampányok szervezése amely lehetővé teszik az iskolák bevonását a környezetvédelembe. Pedagógiai eszközök elterjesztése az általános iskolákban Természetvédő magatartás kialakítása a Vízügyi központ által szervezett élőhely visszaállítási tevékenységek keretében. F. 6 Célkitűzés A vízhez kapcsolódó örökség értékesítése és a turizmus fejlesztése A Maros völgyében számos olyan hely van amely érdekes turisztikai, történelmi és néprajzi értékeket tartalmaznak mint: a Cricau völgyi működő vízimalom, az Ighiel völgyi hagyományos vízi tilolók, az Ompoly völgyi bányászati vízimalmok, a Gyulafehérvári erődítmény ( amely a vizes árkot tervezte első védelmi vonalnak ), a romai kori erődítmény romjai beleértve a vízellátó és elvezető rendszereket is, a Sebes-i középkori vár, stb. A térség turisztikai értékesítése jelentősséggel bírhat mivel a Gyulafehérvári erődítmény és a Maros területének történelmi öröksége komoly vonzáspontot jelent a látogatók számára. A Maros a turizmushoz kapcsolódó tervek gerincét képezheti mert a vízgyűjtő területén sok és változatos látnivalók találhatók: kivételes építészeti örökség, sok vízimalom amelyből csak kevés működőképes, a Gyulafehérvár Zalatna vasútvonal stb. Azok a vállalatok amelyek vizet használnak fel termelésükben ütőkártyák a térség részére amennyiben a környezetvédelmi kötelezettségeiknek eleget tesznek.

10 - 10 Problémák és megoldás javaslatok A térségben található vízimalmok, kutak, tilolók turisztikai értékesítésének hiánya A fent említett létesítmények felújítása, állag megóvása, értékesítése a helyi turizmusba bevonása. 2.probléma A Maros és mellékfolyóinak turisztikai lehetőségeinek hiányos népszerűsítése Turisztikai információs központok létesítése és a meglévő de hiányos szálláshelyek fejlesztése. Információs plakátok elhelyezése az érintett helyszíneken Gyenge szállás lehetőségek és az szakszerű idegenvezetés hiánya a Maros, az Ompoly és a Sebes völgyében ellentétben más területekkel ( Aranyos völgye ) Falusi turizmust elősegítő panziók létesítésének támogatása, a vidéki turizmus fejlesztésének szorgalmazása, kerékpárutak építése, kirándulások szervezése az érdekeltek részére a célterületeken. 4 probléma A horgászok érdektelensége a folyók lehetőségei irányában A horgászok számára érdekes helyek megfelelő halgazdaságának fejlesztése a hagyományos helyszíneken, a vízminőség javítása és a halorzás visszaszorítása 5 probléma A helyi hagyományos termékek alacsony jelenléte a piacon és ezek értékesítésének hiánya. A helyi sajátos termékek termelésének és ezek fejlesztésének támogatása valamint ezek értékesítése a térségben ( például: a Bucerdea és Ighiu borok, a Cricau diói, Micesti-i paradicsom, Sárdi káposzta, Ighiu-i liszt stb ) 6 probléma A helyi néprajzi hagyományok elégtelen értékesítése A sajátos hagyományokhoz kapcsolódó lehetőségek kiaknázása és értékesítése, a helyi turizmus fejlesztése, helyi rendezvények, kiállítások, kirándulások és ismeretterjesztő találkozók szervezése, az érdekelt intézmények és a lakosság bevonásával. A hosszú távú turisztikai elképzelések kidolgozása és megvalósítása, információs és tájékoztató táblák elhelyezése, szórólapok kiadása és szétszórása, múzeum létesítése az Ompoly völgyében, turisztikai honlapok létrehozása, a helyek népszerűsítése a médiában és az utazási irodákban. 7 probléma A Maros vízi sport lehetőségeinek és tájképének értékesítésének hiánya A Maros régi időktől fogva a vízgyűjtő területén fontos közlekedési útvonalat jelentet, erre bizonyíték a középkori tutajozás amelyet a Partos negyed neve őriz és amelyet a középkori Hajózási Szabályzat is tanúsít. Javasoljuk hogy Teleac és Partos térségében egy egy könnyű eszközökkel ( csónak, kajak, tutaj ) felszerelt és hozzáértő személyzet által kiszolgált vízi sport központ létrehozását és ezeknek bevonását Gyulafehérvár turisztikai ajánlataiba. Szükséges a képzéssel és idegenvezetéssel foglalkozó személyek felkészítése is a turisták érdekében.

11 G 7 Célkitűzés A Víz Háza -Aqua-Fil központ megbízása a Folyó Szerződés célkitűzéseinek megvalósításának koordinálásával A Maros vízgyűjtő területének Gyulafehérvár térségének Folyó Szerződésének aláírói tevékenységét szükséges les összehangolni azért hogy olyan átfogó intézkedések születhessenek amelyek lehetővé teszik a felszíni és talajvizek védelmét a szennyező források csökkentésével amelyek a kezelőhálózatra csatakozott vagy nem csatakozott gazdasági szereplők tevékenységeik nyomán keletkeznek. Egy olyan szervezet hiánya amely átfogja a helyi vízgazdálkodásban szereplők tevékenységét Gyulafehérvár térségében A Maros Folyó Bizottságának létrehozása Gyulafehérvár térségében amely a Maros Folyó Szerződés előírásainak megvalósítását felügyeli és amelynek a Titkárságát a Víz Háza az Aqua-Fil európai hálózatának 2001-ben létrehozott Gyulafehérvári központja látja el. A Bizottság a Charta aláíróinak képviselőiből tevődik össze és a Víz Ház központon keresztül képzéseket visz szervez a térségi szennyező tevékenységet folytató szereplők részére Környezetvédelmi Rendszerek Menedzsmentje témakörben. H 8 Célkitűzés A Maros és mellékfolyóinak területein számos helyen szemét lerakásokkal lehet találkozni, ezek a partokat valósággal megfullasztják. Áradások idején ezeket a víz elhordja és lerakja a folyók alsó szakaszain. Építési törmelékek lerakása is tapasztalható amelyek akadályozzák a víz szabad folyását és rontják a partok természetes képét. Problémák és megoldás javaslatok A vad szemét lerakások a folyók partjain és medreiben A Víz Háza központ figyelem felkeltő és mozgósító kampányt kezdeményez a lakosság körében a szelektív hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem területén. A hulladék gazdálkodás és szemét lerakás törvényes szabályainak betartásának ellenőrzésének fokozásának szorgalmazása az illetékes hatóságoknál. A veszélyes hulladékgyűjtő pontok ( műanyag és vegyszerek ) elhelyezésének hiányos ismerete a lakosság körében. A lakosság tájékoztatása az ilyen központok elhelyezéséről és lehetőségeiről a helyi médiák segítségével. A nagy ipari vállalatok figyelmének felkeltése a környezetvédelmi feladataik ellátásáról amelyek a környezet javítását és a lakosság egészségi állapotát javíthatják a " Víz Háza" központ szervezésében.

12 - 12 I 9 Célkitűzés A természetvédelmi nevelés, főleg a vízzel kapcsolatos, bevezetésének szorgalmazása a térség oktatási intézményeiben. A gyerekek a társadalmunk jövőjét jelentik tehát nevelésük elsődleges szempont a jövőnk biztosítása céljából és ebben a víz központi szerepet játszik, a Víz életet jelent szlogen bizonyítja ezt. Az új pedagógiai módszerek az ismeretek átadását játékosan képzeli el és a vizet mint játék közeget és eszközt elsődlegesnek tekintik. Ilyen szemszögből a víz sok gyakorlati alkalmazás tárgyát képezi és nagyon fontos hogy e cél érdekében eszközöket és struktúrákat hozzunk létre. Problémák és megoldás javaslatok A nem hagyományos pedagógiai módszerek, eszközök és használatukra képzett személyek hiánya a térségben Olyan nevelési struktúra létrehozása ( szövetségek, klubok, természetvédelmi központok, ) létrehozása a térségben amelyben az érdekelt gyerekek és fiatalok szervezetten részt vehetnek a környezetvédelmet célzó tevékenységekben valamint az oktatási intézmények ellátása környezetvédelmi nevelést segítő eszközökkel ( pedagógiai csomagok ) Olyan struktúra hiánya amely lehetővé teszi a tájékoztatást, a környezetvédelmi nevelés és a kapcsolódó eszközök népszerűsítését és használatát a térségben. Az Aqua.-Fil projekt Víz Házának kapacitásának bővítése a környezetvédelmi nevelés területén: - dokumentálási kapacitás növelése - természeti ismereteket bővítő tevékenységek szervezése - környezetvédő szakkörök tevékenységeinek támogatása - az intézményekkel való együttműködés fejlesztése - képzések felnőtt érdekelt közönség részére - tapasztalat cserék szervezése A vízgazdálkodással kapcsolatos információs és dokumentációs struktúra hiánya amely lehetővé tenné a döntéshozók és a lakosság tájékoztatását a terület projektjeiről, célkitűzésekről és segítené az együttműködést és a tapasztalatcserét a Folyó Szerződés partnerei között. A Víz Háza központ kapacitásának bővítése oly céllal hogy tájékoztatni tudja a lakosságot és a civil szervezeteket a Maros völgyében végzett víz és környezetvédelmi tevékenységekről egy Folyó Szerződés Hírlap kiadásával és a www. albaiulia.aquafi.net honlapon keresztül. Köszönettel: Köszönjük a partnereknek ( helyi adminisztrációk, oktatási intézmények, szövetségek ), a közreműködőknek (helyi hatóságok, gazdasági ügynökségek, szakértők,..) és a lakosságnak hogy részt vettek és segítséget adtak e Charta létrehozásához. Mindegyiküket szeretnénk biztosítani őszinte hálánkról azért az időért amelyet velünk töltöttek a munkacsoportokban a problémák feltárása és a célok meghatározása érdekében.

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014.

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Készítette: 2013. szeptember 1. ------------------------------------- Dr. Halász Mátyásné Ellenőrizte:.. munkaközösség-vezető

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Fertő-tó, Dóri Béla Természeti katasztrófák útján kialakuló tavak Ilyen

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ] KÁR... ÉN ÉLVEZTEM... www.eautarcie.org

A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ] KÁR... ÉN ÉLVEZTEM... www.eautarcie.org A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ]??? KÁR...... ÉN ÉLVEZTEM... A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége A MINDENT-AKUKÁBA RENDSZER A HULLADÉKOK SZELEKTÍV BEGYŰJTÉSE

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések Kommunikációs terv Összeállította a Tisza-tó Fejlesztési Kft. I. Együttműködési megállapodás aláírása A Tisza-tó működtetői és működésében érdekelt szervezetek között megkötendő Együttműködési Megállapodás

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Harmonized activities related to extreme water management events especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Szélsőséges vízgazdálkodási események - különösen árvíz,

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben