A JUH- ÉS KECSKE ÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A JUH- ÉS KECSKE ÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020"

Átírás

1 A JUH- ÉS KECSKE ÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készítette: Dr. Kukovics Sándor Ügyvezető igazgató Juh Terméktanács Várpalota október 30.

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2 A juh és kecske ágazat fejlesztési stratégiájának céljai 3 Az előzmények 3 A célok 4 A juh és kecske ágazat helyzete és fejlesztési stratégiája A. Az ágazatok helyzete A juh A termékek A hús A gyapjú A tej A fajta A bevételi arányok A hústermelés és export A piaci lehetőségek 15 2 A kecske A termékek és a bevételek A fajta A piaci lehetőségek A piaci igények és a vágóhídi kapacitás Magyarországon Az előzmények A jelenlegi kapacitás A lehetséges kihasználás és a szükséges lépések A kiskérődző szektor költség bevétel elemzése Magyarország és az EU kapcsolata a juh- és kecskeágazatban Az előzmények és a termékek piacai A hús A tej A gyapjú A mennyiség Az EU-ban zajló folyamatok és hatásuk Az állatlétszám és az előállított termékmennyiség A fogyasztás és az igény Az árak Az EU következő 7 éves időszak és az új KAP 25 B. A kiskérődző ágazatok fejlesztési stratégiája 27 A stratégiai döntés kérdése 27 A fejlesztési stratégia részletei A vidékfejlesztés keretében végrehajtandó programok Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) szükségessége és fenntartása A regionális fejlesztési programok A regionális fejlesztés lehetősége A program forrás igénye Az önkormányzatok keretében végzendő lehetséges fejlesztések falu vállalatok A fejlesztési program lehetséges forrás igénye Juh háztáji program A program forrás igénye 36

3 2. Az agrárgazdaság fejlesztése keretében végrehajtandó programok A megfontolandó kérdések A fajta kérdése A termeléssel és a létszámmal kapcsolatos támogatások A létszám A hústermelés A tejtermelés A támogatási összeg A 2014-re javasolt támogatás összege A kiegészítő támogatások A beruházások és a technológiai fejlesztés A termelői szervezetek Az ágazati termékek promóciója és marketingje Tenyésztés szervezés és génmegőrzés Egyéb támogatások Oktatás és továbbképzés Az állat védelem és állategészségügy Eredetvédelem és címkézés Az üvegház hatású gáz kibocsátás Az ágazat kapcsolódása a Vidékfejlesztési Program prioritás tengelyeihez 44 Mellékletek 46 1/a Melléklet - Az eltérő méretű és termelésű juhászatok költség és bevétel kalkulációja 47 1/b Melléklet - Az eltérő üzemi méretű és termelési rendszert alkalmazó kecsketartó üzemek bevétel és költség elemzése Melléklet - A regionális fejlesztési program forrásigénye Melléklet - Az önkormányzatok keretében megvalósítható beruházás költségei; "Falu vállalatok" létrehozásának forrás szükséglete Melléklet - A juh háztáji program forrás igénye Melléklet 59 - Az egyed alapú direkt támogatás összegének lehetséges éves mennyisége a juhágazatban I. II III; - A higiéniai minőség javításának támogatása a juh és kecsketej termelésben évtől; - A javasolt direkt támogatás összegének lehetséges éves mennyisége a juh- és kecske ágazatban 6. Melléklet 64 JAVASLAT az Európai Unió Állatvédelmi és Állatjóléti Szabályozására és annak közötti időszakra vonatkozó felülvizsgálatának eddigi eredményeire alapozott, a kérődző szerkezetátalakítást kísérő igénybe vehető juh és kecske állatjóléti támogatás feltételeire a 2012 és 2016 közötti időszakra kidolgozandó VM rendelet elkészítéséhez 7. Melléklet - A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei 72 3

4 A juh és kecske ágazat fejlesztési stratégiájának céljai Az előzmények Magyarország elmúlt 40 éves történelmében az állattenyésztő ágazatok többsége (szarvasmarha, sertés, baromfi) keretében komplett és komplex fejlesztési programok valósultak meg. Sajnos, a kiskérődző ágazatok (juh és kecske) esetében ilyen fejlesztésre nem került sor, bár a kormányszintű K+F programok részesei voltak (alapvetően a juh ágazat) az közötti időszakban. A juhágazat specializált fejlesztési programját és annak stratégiáját közös munkaként kidolgozta az Állattenyésztési Kutatóintézet, az Agrárgazdasági Kutatóintézet és az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség 1980-ban, és azt az akkori Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium meg is hirdette, de miután nem biztosított forrást a program megvalósítására, az csak papíron maradt meg. Az utóbbi több, mint húsz évben számos ágazat elemzési és fejlesztési stratégiai program elkészítésére került sor (1993, 1996, 1998, 2006, 2008, 2010) a juhágazat esetében, amelyeket az illetékes, agrárgazdaságot felügyelő minisztérium rendelkezésére bocsátottunk. Ezek elfogadásán túl ígérteket is kaptunk az azokban leírtak megvalósításának támogatására, de a programok alapvetően forrás nélkül maradtak és így csak bizonyos részeik valósulhattak meg. Ezeket a stratégiai fejlesztési programokat összefoglaltuk a 2009-ben és a 2010-ben megjelent kiadványokban, és a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezésére bocsátottuk és kértük az ágazat fejlesztési stratégiája megvalósításának segítését. A kecske ágazatban több termelői (1965, 1972, 1980, 1994) és tenyésztő szervezeti (1999) kezdeményezésre alapozott, tenyész állat állomány genetikai fejlesztését és a termelési technológia fejlesztését célzó program elindítására került sor az elmúlt évtizedekben. Sajnos, ezek az egy-két éves fellendülést követően többek között forrás hiány miatt elhaltak, vagy hullámvölgybe kerültek. Az EU tagság új lehetőségeket hozott a két ágazat fejlesztésében (amelyek sajnos, alapvetően kihasználatlanul maradtak, bár nőttek a támogatások az előző időszakhoz képest) és az új Közös Agrár Politika a 2014-(2015)-2020 közötti időszakban további lehetőségeket jelent a két kiskérődző ágazat számára. A célok A juh és a kecske ágazatban megvalósítandó stratégiai fejlesztési program céljait az alábbiakban foglalhatjuk össze. 1. A genetika, szaporulat és létszám fejlesztés A juh alapvető terméke annyira a vágóbárány, hogy az ágazat szinte egy termékűvé és egy piacúvá (80-85%-ban olasz piacra termel) vált az elmúlt évtizedekben. Ezzel együtt az egy anyaállatra jutó hasznosult szaporulat éves szinten 0,75-0,80 bárány között mozog évek óta, ami nem teszi lehetővé a gazdaságos termelést, és a fenntartható fejlődést. Az egy anyajuhra jutó csontos hús termelés átlagosan évi 7,5-9,0 kg, ami messze a gazdaságos termelés szintje alatt van amihez hozzájárul az átlagosan kg-os korban értékesített, a lehetőségtől elmaradó bárányszám is. Emellett, az utóbbi másfél évtizedben rendkívül vegyessé vált az előállított vágóbárány minősége a sok kicsi juhtartó gazdaságban, ami nehezíti a jó áron való értékesíthetőséget. Ez a minőség gyengülési folyamat már a hagyományos olasz piacunk kritikáját is kiváltotta, és akadálya a jobban fizető piacokra való bejutásnak is. A juhágazatban az alacsony szaporulat mellett a szükségesnél és lehetségesnél alacsonyabb állatlétszám sem teszi lehetővé a piaci igények kielégítését. A jelenlegi állománytól mintegy 4

5 ezerrel több állat (csaknem mintegy 1,3-1,5 millió egyed) szaporulatát tudnánk az EU piacain értékesíteni. Lehetőséget jelent a keleti piacok megnyitás és egyéb piacbővítés, amely több 100 ezer bárány értékesítését tenné lehetővé, különösen akkor, ha végre menne a termékbővítése, hús, konyhakész áruk vonatkozásában. Mindezen felül, az állományban megnőtt az elöregedett állatok aránya, ami ugyancsak a fenntartható működés és fejlődés ellen hat. A számos okból (létszámban és tejmennyiségben) visszaszorult tejtermelés javítja ugyan a működés fenntarthatóságát, de jelentős genetikai fejlesztést igényel, a technikai és technológiai fejlesztés mellett ahhoz, hogy ez a részágazat fennmaradjon. A kecskeágazat alapvető terméke a tej (bevétel 80-85%-át adhatja), és emellett a hús és a tenyészállat csak kis hányadot képvisel. Sajnos, az elmúlt öt évben a hazai tenyész állomány szinte kiürült, mert a támogatási és termelési feltételrendszer korlátozottsága miatt a megfelelő minőségű tenyészállatokat tömegestül vitték ki Romániába (az ottani magas támogatottságból eredő magas ajánlati ár miatt). Ennek eredményként jelentős genetikai frissítésre szorul a hazai kecskeállomány, amely részben import állatokra alapozott tenyészállat előállító egységek létrehozását igényli. Az őshonos juh és kecskefajták megőrzése természetesen meghatározó feladat a két szektorban, de a génmegőrzést és a piacra való termelés genetikai fejlesztését nem ajánlatos összekeverni. Az előbbiek a piaci igényeknek nem, vagy csak korlátozott mértékben felelnek meg. Ez a néhányezer állat legfeljebb a hungarikum piacán jelenthet új lehetőséget, de gyakorlatilag a mintegy 8 ezer állat termékeivel, mint áruval számolni nem érdemes. Mindezek alapján olyan fejlesztés megvalósítása a cél, amely a juhállományban támogatja az egy anyajuhra jutó szaporulat növelését, és az egy anyajuh által előállított juhhús mennyiségét, valamint lehetővé teszi az állomány genetikai fejlesztés alapján megvalósítandó létszám bővítését és minőségi cseréjét. Ebbe beletartozik a tenyészállat import és előállítás támogatás is. A kecskeállományban alapvetően olyan genetikai fejlesztés megvalósítása a cél, amelynek keretében lehetővé válik az állomány támogatott genetikai frissítése (támogatott import-, illetve első beállítás-, valamint minőségi csere), és a termelés gazdaságosságának növelése. 2. Minőségi fejlesztés - termék minőség fejlesztés, foglalkoztatás bővítés, termelés kifehérítés A juhágazat esetében kétféle minőségi fejlesztés a cél. A húsminőség fejlesztése összefügg a fent ismertetett genetikai fejlesztéssel, amely az egy bárány által előállított hús mennyiségének növelését és a húsformák intenzív javítását jelenti. Ez a termék (vágó bárány) minőségének fejlesztésén keresztül javítja annak eladhatóságát és a jobban fizető francia piacra való bevihetőségét. A juhtej minőség fejlesztése alapvetően az előállított tej higiéniai minőség javítását jelenti, ami az első osztályú minőségű juhtej termelésének támogatásával éri el a másod osztályú minőségbe tartozó hányad csökkentését, és a fogyasztó biztonságának növelését. A kecske esetében ugyancsak a tej higiéniai minőségének javítása a cél, amely az előzőhöz hasonlóan a másod osztályú minőségű hányad kiküszöbölését célozza az első osztályú minőségű kecsketej termelésének támogatásán keresztül. Az első osztályú minőségű juh- és kecsketej termelésének támogatása (0,2-, illetve 0,15 /liter) alapvető pozitív hatással lesz az előállított tejtermékek minőségére is. Ezzel lehetővé válik a termelés minőségi fejlesztése mellett bizonyos mennyiségi növekedés is, ami a harmadik országok piacain (közel kelet) meglévő igény kihasználhatóságát jelenti vissza juthatunk az évtizedekkel ezelőtti piacainkra! Az első osztályú minőségű juh és kecsketej termelése támogatásának nem elhanyagolható célja a foglalkoztatás bővítése és a termelés fekete gazdaságból a fehérbe való átvezetése, 5

6 különösen a kecsketej esetében (ami néhány éven belül a 80%-ot is elérheti, a jelenlegi 20-25%-kal szemben a juhtej esetében a fekete gazdaság aránya ma 5-10%, amelynek csaknem fele szervezett piac nélküli tevékenységnek is minősíthető). A tejtermelés e két faj esetében a leginkább munkaerő igényes tevékenység, ezért az első osztályú minőségű juh és kecsketej termelésének támogatása többlet munkaerő bekapcsolását jelenti mindkét ágazat esetében. Mindezen felül, az első osztályú minőségű tej termelésének támogatása lehetővé teszi az import juh és kecsketej termékek hazai előállításúval való kiváltását. Ez nemcsak a főleg juhtej termék piacon jelen lévő imitációk kiszorítását tenné lehetővé (többlet kiváló minőségű hazai termék révén), hanem ezen keresztül a tejtermelő gazdaságokban a stabil és növekvő munkaerő foglalkoztatást is. A termék minőség fejlesztése együtt jár a termelés technikai hátterének fejlesztésével ami további fejlődés lehetőségeit hordozza magában. 3. Biológiai sokszínűség megőrzése A gyepterületek biológiai sokszínűsége megőrzésének alapvető eszköze (a géppel és gázolajjal való műveléssel szemben) az állattal, nevezetesen a juhval és kecskével való legeltetés. Jelenleg nagyon sok az olyan gyepterület az országban, amire csak a támogatást igénylik, de azon nem tartanak legelő állatot (vagy az csak papíron szerepel). Emellett növekvő tendenciát mutat az alapvetően juhval hasznosítható területek húsmarhával (magyar szürkével, egyéb húsmarhával) való legeltetése, a juhtartás onnan való kiszorításának igyekezete. Ez nemcsak a biológiai sokszínűség megőrzése ellen hat, de munkahelyek megszűnését is eredményezi. A megőrzendő biológiai sokszínűség a juh és a szarvasmarha tartás eredményeként jött létre az elmúlt évszázadokban, amit gépi műveléssel, illetve a nemzeti parkok szarvasmarhával való hasznosítása felé való eltolása veszélyeztet. Olyan gyephasznosítási programot (és támogatási rendszert) ajánlott kidolgozni és bevezetni, amelyik lehetővé teszi és segíti a gyepterületek (alapvetően feltétlen juhlegelők) kihasználását és juhval (kecskével való) hasznosítását. 4. A szakmaközi szervezet kialakítása Az 1992-ben létrejött Juh Terméktanácsot (amelyet a termelők, felvásárlók kereskedők, feldolgozók és a fogyasztók akkor eleve szakmaközi szervezetként hoztak létre, de az utóbbi több mint 10 év folyamatai számos jogosultságától fosztottak meg), a hatályban lévő EU és hazai szabályozás adta lehetőségek kihasználására alapozva olyan új típusú szakmaközi szervezetté szükséges alakítani, amely képes a teljes kiskérődző ágazat folyamatait felügyelni és koordinálni. Ehhez nemcsak a jogosultságokat kell újra építeni, hanem a működtetéshez szükséges forrásokat is meg kell teremteni. 5. Nyilvántartás fejlesztés Az előző időszak folyamatai eredményeként jelenleg nincs olyan nyilvántartás a két ágazatban (juh és kecske), amely az abban előállított termékek mennyiségét pontosan ismerné, és az onnan a hazai és az export (EU-n belüli és harmadik országokba) piacokra szállított termékek mennyiségét pontosan nyilván tartaná és koordinálná. Sajnos, jelenleg nincs adatszolgáltatási kötelezettség az országból kivitt, és a hazai piacon értékesített termékek mennyiségéről, így a piaci folyamatok koordinálása és az ágazat szereplőinek segítése kényszerűen elmarad a lehetőségektől és az elvárásoktól. /2006-ig ez a Juh Terméktanács részére nyújtandó kötelező adatszolgáltatás alapján kiválóan működött./ Az előállított és piacra vitt vágóállat és juhhús-, a megtermelt és exportált gyapjú-, a megtermelt tej mennyisége (bár a Magyar Juh és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület adatai közel vannak a lehetséges 6

7 valósághoz) inkább becsült értéket mutat (KSH). A helyzet meg- és feloldására olyan nyilvántartást kell létrehozni, működtetni és fejleszteni az átalakult Juh Terméktanács mint szakmaközi szervezet - keretében, amely egyaránt kiterjed a húsra (élő és vágott), a gyapjúra és a tejre, valamint az azokból készült termékekre, és a használt és megcélzott piacokra.. A meghatározó juh termelői létszámot és az általuk tartott juhok számát a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetsége az ENAR jelölési és regisztrációs rendszer keretében nyilvántartja. A kecsketartók és az általuk termelésben tartott állatok mintegy harmada lehet ma nyilvántartásban az ENAR keretében. A KSH lényegesen több juh és kecsketartót tart nyilván, jóllehet, a termelésben tartott juhok száma e nyilvántartásban valamennyivel elmarad az ENAR-ban szereplő adattól, ugyanakkor a kecskék száma pedig az ENAR-ban nyilvántartottnak a többszöröse. Ezt a helyzetet is csak az előzőekben jelzett, az előállított termékeket is magába foglaló, nyilvántartás fejlesztés keretében lehet feloldani és az adatokat a valósághoz közelíteni. Erre a Juh Terméktanács, mint szakmaközi szervezet keretében lehet a megfelelő megoldást kidolgozni és működtetni. 6. Termelői szerveződések A juhszektorban jelenleg mintegy 9 eltérő méretű (35-től 700 tagig) termelői szervezet működik, amelyek alapvetően a vágóbárány és a gyapjú értékesítést szervezik, bár takarmány ellátás szervezése növekvő szerepet kap a munkájukban. A kecske szektorban több mint egy évtizede létrejött termelői szerveződések szövetkezetek felszámolódtak az elmúlt 6-8 évben, újak nem jöttek létre. A juh termelői szervezetek jelenleg meglehetősen szétszórtan, bár a bárány piacon néha egymással versenyben működnek. Az ágazat fejlesztése céljából való koordinációjuk a jelenlegi hatályos szabályok szerinti szakmaközi szervezetté átalakult Juh Terméktanács ernyője alatt valósítható meg. Az ágazati fejlesztés céljait leginkább az szolgálja, ha a kis egységek a báránypiac legalább 10-15%-át átfogó méretű szervezetekké nőnek. A jelenleg működő 9 juh termelői szervezet a vágóbárány előállítás lényegesen kevesebb mint felét szervezi illetve fedi le. Ennek megfelelően a cél e termelői szerveződések tevékenységének kiterjesztése az ágazati szakmaközi szervezet ernyője alatt. A termelői szervezet rendszere a juh- és kecsketej termelése keretében kialakulóban van a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület működésének segítségével. E tevékenység alapvető célja a regionális termelői szervezetek létrehozása az Egyesület koordinációjával, a Juh Terméktanács, mint szakmaközi szervezet ernyője alatt. 7. Piacbővítés és marketing program A hazai juh és kecske ágazat piaca meglehetősen összetett. A juhhús esetében az előállított termékek döntő hányada (85-90%) külföldön értékesül, és ennek is túlnyomó többsége (85-90%) még mindig olasz vevőkön keresztül jut el a fogyasztói asztalokig élőbárányként, alapanyagként értékesítve. Ez a mennyiség akár többszörösére is bővíthető lenne, de mindenképpen erőteljes marketinget és jelentős forrás tömeget kell mögé tenni. A juhhús export alig 100 tonna mennyiséget jelent éves szinten. A gyapjú feldolgozása gyakorlatilag csak a válogatásra és bálázásra korlátozódik jelenleg hazánkban, és a nyersgyapjú teljes egészében alapanyag exportra kerül. A juhtej döntő hányada belföldi piacra kerül, bár az utóbbi két évben a közel-keleti juhsajt export ígéretesen alakul. A kecske ágazat esetében a vágóállat értékesítés évi néhány ezer egyedre korlátozódik, alapvetően a vegyes minőség és a szervezettség hiánya miatt. A kecsketej és tejtermékek alapvetően hazai piacon értékesülnek. A tejtermelés szétszórt, emiatt gyakorlatilag nincs elég alapanyag az export piacra jutáshoz. Emellett a kecsketej szektor szereplőinek szervezettsége is meglehetősen hiányos termelői szervezetek kialakítása még a célok között szerepel. Az ágazat marketing programját a szakmaközi szervezetként elismert Juh Terméktanács programjaként kell kidolgozni, elfogadni és megvalósítani. Ez kiterjed a hús 7

8 (bárány/gida/felnőtt állat), a gyapjú, illetőleg a tejtermelés és értékesítés koordinálására és nyilvántartására, valamint az előállított termékek promóciójának kidolgozására és végrehajtására. A tej és tejtermékek esetében a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület eddig végzett munkáinak tovább fejlesztése teszi lehetővé a kívánt szint elérését. A juhhús esetében alapvető cél a legjobban fizető francia piac meghódítása, és a jelenlegi évi 5-10 kamionnyi árú megtöbbszörözése. Ehhez azonban jelentős genetikai és takarmányozás technológiai fejlesztés révén jelentős termékminőség fejlesztést szükséges végrehajtani. Emellett, olyan promóciós program kidolgozása és végrehajtása a cél, amely lehetővé teszi a magyar bárány növekvő hányadú értékesítését erre a piacra. E program segítésére a Juh Terméktanács (a Debreceni Egyetem és a RÓNA-JUH Klaszter együttműködésével) olyan magyar-francia-román-bulgár együttműködést kívánunk kialakítani, amelynek keretében lehetőség lesz a termék előállítás és a termék értékesítés szervezésére, és a termékminőség javítására, valamint a termék promócióra is. Ez a folyamat már elindult, de még sok munka van hátra a megvalósításhoz. Az előállított vágójuh feldolgozott termékkénti értékesítése (darabolt, szeletelt és csomagolt árú) a következő évek elérendő célja. A hagyományos olasz piacon erre korlátozott lehetőség van jelenleg. A francia piacon ehhez sikeres promóciós programot és ehhez jelentős termék (vágójuh) minőségi fejlesztést kell végrehajtani. A japán mellett az osztrák piac szerepe nőhet a következő években, de ide is csak kiváló minőségű terméket szállíthatunk. Ez utóbbi mennyiségi fejlesztése a cél, de vannak korlátok. A termék minőség fejlesztése és a mennyiség növelése esetén meg kívánjuk célozni a német piacot is, amihez bár francia piaci igényeket kielégítő minőségre van szükség de az értékesítési ár itt lényegesen alacsonyabb. Ezért ez a piac korlátozott jelentőséggel bír a céljaink között. A juhtej estében a közel-keleti piaci értékesítési lehetőség növekvő hányadú kihasználása a cél. Ahhoz, hogy visszajussunk az USA piacaira, legalább meg kell többszörözni a hazai juhtej termelést, és alapvetően javítani a tej higiéniai minőségét. A kecsketej esetében a hazai piac lesz a meghatározó a következő években is, de a tej alapanyag minőségének javításával (termelés kifehérítésével és szervezésével) és ennek következtében a feldolgozható mennyiség növelésével meg kívánjuk célozni a közel-keleti és az EU öko- és kósher tejtermék piacait is. 8. Vágási kapacitások és termék feldolgozás Amint fentebb bemutattuk, a hazai juhhús export alapvetően élőállat (a kecske hús kivitel is, de ennek mennyisége minimális). A juhhús kivitel alapját két közepes méretű és kapacitású vágóhíd adja. A vágási teljesítményük jelenleg éves szinten mintegy egyed. Az exportra kiküldött vágott test mellett darabolt és szeletelt csomagolt árut is állítanak elő és visznek piacra. A két vágóhíd által előállított termékek nagyobbik hányada jelenleg belső piacainkon értéksül. A termékfeldolgozás érdemi növeléséhez a genetikai hátterű termék (vágóbárány) minőség javítás mellett, sikeres promóciós programok megvalósítására építve tudunk további érdemi termékfeldolgozást és termék fejlesztést (konyhakész fűszerezett csomagoltáru) megvalósítani. 9. Támogatási rendszer Az előbb bemutatottak figyelembe vételével olyan támogatási rendszer kialakítása a cél, amely - lehetővé teszi az anyajuhonkénti 30, anyakecskénkénti 20 éves támogatási szint megvalósítását; - megőrzi a kérődző szerkezet átalakítási támogatás pozitív hatását úgy, hogy kizárja a hús marha és a juh közös borítékban való együttes kezelését és ezzel az egyik 8

9 ágazatnak a másik rovására való előnyösebb helyzetbe kerülését (azaz a két fajt elkülönített al-borítékban kezeli, amelyek között nincs forrás áthelyezés); - támogatja a genetikai alapon végzett minőségi fejlesztést a hústermelésben úgy, hogy előnyösebb helyzetbe kormányozza a szaporulat növelést és a hús formák javítását, valamint a termelő állomány minőségi cseréjét és fiatalítását; - támogatja a tejminőség javítását az első osztályú minőségű tej termelésének előnybe helyezésén keresztül úgy, hogy ezzel egy lépésben javítja a foglalkoztatottságot, a munkahely megőrzést és a feketéből a fehér gazdaságba való átalakulást, valamint az import tejtermék imitációk hazai piacról való kiszorítását, illetőleg az export piacok visszahódítását; - nemcsak kivitelezhetővé teszi, de támogatja is a piaci lehetőségek kihasználását a minőségi fejlesztéssel együtt végrehajtandó fokozatos termelői létszám bővítéssel, és megalapozza a másfél milliós anyajuh állomány elérését a közötti időszak végére; - támogatja és lehetővé teszi az alapanyag (vágóállat) kivitel mellett a vágott test, valamint hústermékek exportjának növelését; - javítja a biológiai sokszínűség megőrzését úgy, hogy előnybe helyezi a gyepterületek kérődző állatokkal való legeltetését a géppel való művelés helyett, és nem tolja el a kis és nagykérődzők azon optimális arányát az egyes gyepterületek legeltetéses hasznosításában, amely a megőrzendő biológiai sokszínűség kialakítását megalapozta; - olyan szakmaközi szervezet kialakítását teszik lehetővé, amelyik nyilvántartásban, szervezésben és koordinációban át tudja fogni a teljes kiskérődző szektort, és hatékonyan tudja ellátni a teljes szektor érdekképviseletét; - segíti olyan marketing és promóciós rendszer kialakítását és működtetését, amely új piacok meghódítása mellett új termékek piacra vitelét is lehetővé teszi. 9

10 A JUH ÉS KECSKE ÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A. Az ágazatok helyzete A juh és kecske ágazat mérete a 2004-es EU csatlakozást követően folyamatosan zsugorodik, bár a évekre bevezetett kérődző szerkezet átalakítási támogatás hatására a juhlétszám valamelyest emelkedett 2012-ben, a kecskeágazat inkább stagnált az utóbbi öt évben. Ezzel együtt, a két kiskérődző ágazat meglehetősen vegyes, helyenként aggasztó képet mutat. 1. A juh Az EU csatlakozást követő évben (2005) a Magyar Juhtenyésztők Szövetsége (2009-től Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége) az éves mérleg adatokra és a támogatásra való jogosultságot igazoló nyilatkozatok adataira alapozva juhászatot tartott nyilván az országban, amelyekben összesen nőivarú juhot tartottak. Ezzel szemben alig hét évvel később a juhtartók száma több mint 640-nel és az általuk termelésben tartott juhok száma több 270 ezerrel lett kevesebb (1. táblázat). 1. táblázat: A juhtartók és a juhok létszám változása Gazdaság méret kategóriák (anyajuh létszám) felett Juhtartó Juhtartó Változás % 164,8 95,2 90,2 87,8 89,8 66,7 48,6 Létszám Létszám Változás % 133,6 95,9 89,3 85,6 88,1 65,3 49,1 Létszám % 2005-ben 0,1 1,4 5,1 8,1 47,0 21,9 16,3 Létszám % 2010-ben 0,2 1,8 5,9 9,0 54,0 18,6 10,5 (Forrás: Magyar Juh. és Kecsketenyésztők Szövetsége évi adatai alapján saját kigyűjtés) A legkisebbtől eltekintve, minden méret kategóriában jelentős volt a visszaesés a juhtartó üzemek számában és az általuk termelésben tartó juhok létszámában egyaránt. Különösen aggasztó az 500 juh feletti létszámot tartó üzemek és az általuk tartott juhok számának csökkenése. Az juh kategóriában a 70%-alá, az 1000-nél több juhot tartók esetében az 50%-alá való zsugorodás nemcsak a nagyüzemek eltűnését, hanem az egységes és jó minőségű vágóállat létszám visszafejlődését is jelenti. Emellett, a méret kategóriában tartott juhok létszáma és aránya ugyancsak visszaesett és nem volt képes a két legnagyobb kategória zsugorodását kompenzálni. A hobby juhászatok számának és az általuk tartott juhok számának növekedése nemcsak az állomány elaprózódását, hanem az álaluk előállított vágóállatok minőségi sokszínűségét is jelentette. A 2004-ben elvégzett elemzés eredménye szerint (Juh Terméktanács) 300 termelő anyajuh képes megteremteni egy család megélhetésének költségeit. Ez a létszám 2012-re 400 és

11 anyajuh közé emelkedett, s az utóbbihoz esik közelebb. Természetesen, a tejtermelés és az abból származó bevétel nagysága és aránya módosíthatja ezeket a számokat, de a 2012-es adatok szerint (Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület) a juhok alig néhány %-át fejék (mintegy egyed!), és ez az elenyészővé vált arány nem tudja módosítani az átlagos adatot. A juhtartást illetően a merjünk kicsik lenni megközelítés egyértelműen az ágazat felszámolódását jelenti. Erre jó példa Lengyelország, ahol mára alig 280 ezer juh maradt a több mint 5 millióból, és az meghatározóan a hobby tenyésztők kezében van, és ahol döntően export piacokon nem-, vagy alig eladható vágóállatot előállító őshonos állatokat tartanak a támogatási rendszer miatt. 1.1 A termékek A juhágazat esetében három meghatározó termékről beszélhetünk: vágóállat, gyapjú és tej. Ezek mellett a gerezna és a trágya a bevételek szempontjából elhanyagolható jelentőségű. A tenyészállat értékesítést, bár jelentősége elvitathatatlan, jelen esetben nem vettük figyelembe A hús A hústermelést két kis-közepes méretű juhvágóhíd szolgálja, amit néhány juh vágópont egészít ki. Ezek kapacitása éves szinten ezer egyed között változik, és az elmúlt években megkövesedett hagyomány következtében az élő vágóállatok kivitele jelenti a meghatározó juhhús terméket. A juhhús (vágott test, darabolt, illetve szeletelt csomagolt) a kivitelben alig 1-2%-kal részesedik jelenleg, bár ennek bővítési esélyére vannak jelek és kihasználására pedig tervek A gyapjú A gyapjúfeldolgozó üzemek hiányában (amelyeket az 1990-as évek közepén számoltak fel) a hazai gyapjú (éves szinten mintegy tonna) nyers, maximum válogatott formában csak néhány % - alapanyagként hagyja el az országot. Az utóbbi évek ( ) alatt a nyersgyapjú ára megközelítette, sőt egyes esetekben meg is haladta a kg-onkénti egy eurót, de az ár 2012 végén már csökkent, és 2013-ban sem éri el a 2011-es szintet A tej Az EU csatlakozást követően a juhtej termelés kevesebb mint felére esett vissza (részben az addig kiválóan működő, az első osztályú minőségű juhtej termelése támogatásának megszűntetése miatt), és 2012-ben az előállított juhtej mennyisége nem haladta meg a 700 ezer litert a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület nyilvántartása szerint. Ezen felül az elmúlt évben egy közepes méretű, alapvetően kecsketej feldolgozó amely 2012-ben még nem volt tagja a fent nevezett Egyesületnek - további liter juhtejet dolgozott fel, amivel bővült az fent ismertetett adat. Emellett, néhány kistermelő gazdaságban saját termékké dolgozzák fel az általuk termelt juhtejet, amelynek összes éves mennyisége literre tehető. A teljes termelt és feldolgozott juhtej mennyiség az utóbbiakkal együtt sem érte el a 800 ezer litert. Jelenleg öt juhtej feldolgozó működik az országban, és néhány kistermelő gazdaságában dolgozza fel a tejet saját termékké. Az előállított tejtermék nagyobb hányada belföldi, kisebb hányada külföldi fogyasztókhoz jut. A piacon jelenleg mintegy féle hazai előállítású juhtej termék jut. 11

12 Összehasonlításként a következő adatokat érdemes megjegyezni. A felvásárolt és feldolgozott juhtej mennyisége 1970-ben érte el az elmúlt 60 év csúcspontját (22,9 millió liter), az utána következő években a tejtermelés lényegesen kisebb volt. Az as hullámhegy (10,8 millió liter) utáni visszaesés 1995-re 1,1 millió litert eredményezett. Az első osztályú minőségű juhtej termelésének támogatása ( ) a termelés 50%-os növekedését eredményezte. A hatvan évvel ezelőtti, több mint 60%-os juhtejtermelési hasznosítással szemben, manapság a hazai anyajuhállomány 5-8%-át fejik, mintegy üzemben (létszámuk éves szinten kis mértékben változik) A fajta Az elmúlt évek változásai ellenére a merinó csoportba tartozó juhok aránya jelenleg is a teljes hazai állomány döntő hányadát (75-80%) teszik ki. Ez az arány távolról sem fejeződik ki a termelés és származás ellenőrzésben tartott (régi szóhasználatban törzskönyvezett) fajtánkénti létszámában (2. táblázat). 2. táblázat. A termelés és származás ellenőrzésben tartott juhok fajtánkénti létszáma Fajta Anyajuh létszám Merinók Magyar merinó Romney 14 Német húsmerinó Landschaft merinó (würtembergi merinó) 466 Húsfajták Berrichon du cher 48 Charollaise 269 Ile de france Német feketefejű 688 Sropshire 13 Suffolk Texel 239 Bábolna tetra 488 Tejelő fajták Brit tejelőjuh 287 Lacaune Tejelő cigája 426 Őshonos fajták Cigája Cikta 275 Fehér hortobágyi racka Fekete hortobágyi racka Gyimesi racka (Forrás: Magyar Juh- és kecsketenyésztők Szövetssége évi adatai alapján saját kigyűjtés) Azt minden esetre meg kell jegyezni, hogy a külföldi fajták nagyobbik hányada, esetenként a teljes állomány származás és termelés ellenőrzésben van, ugyanakkor a magyar merinó esetében nagyon kis arányt képvisel. Meg kell továbbá jegyezni a következőket : - a fejt juhok között a merinók is jelentős hányadban jelen vannak ; 12

13 - a tejelő cigája ugyancsak őshonosnak számít, és csak kisebb hányadát fejik jelenleg ; - a cigája őshonosnak minősített fajta, de jelentős hányadát jelenleg tejtermelésre is hasznosítják; - a valamikori tejgazdaságot jelentő hortobágyi racka juhot sehol sem fejik az országban ; - a brit tejelőjuh bár nevében tejelő, jóllehet inkább szapora ( % ) és hústermelő fajta, amely képes a nagy szaporulatot tejjel ellátni és azon felül fejhető is; - a hazai árutermelő állományokban több tejelő fajta (lacaune és brit tejelőjuh, valamint ezek keresztezett utódai) termel jelenleg, mint amennyi a termelés és származás ellenőrzésben szerepel A bevételi arányok Az elmúlt években a juhágazat gyakorlatilag egy termékűvé vált, így a vágóállat jelenti a bevétel döntő hányadát. A gyapjú értékesítéséből származó bevétel nagysága 2-3 %-ot tesz ki, így azon üzemekben, ahol nem fejnek, az értékesített vágóbárány határozza meg a gazdaságosság szintjét. Más juhászatokban, ahol a tejtermeléssel nem hagytak fel, a tej értékesítéséből származtatható bevétel nagysága anyajuhonként fél-egy bárány árával egyenértékű, ami nagy mértékben javítja a juhászati tevékenység gazdaságosságát. A juhászat nem tartozik a gazdaságilag jövedelmező ágazatok közé, de a teljes népességnek nyújtott szolgáltatásai miatt (táj és környezet fenntartás) EU és tagállami támogatással csökkentik az elmaradt bevétel nagyságát. A támogatások a SAPS TOP UP rendszerben némileg változtak (az utóbbiak csökkentek), és a kérődző szerkezet átalakítási támogatás jelenti a jelenlegi vonzónak tekintett formát. Ebben ugyancsak értékes segítséget jelent a de minimis támogatás összege is. A különböző KAT és NATURA 2000, valamint AKG támogatások jelentősen csökkentik az ágazat bevételi hiányát, de ezek 2015-re megváltoznak és az ágazat jövője szempontjából új helyzet áll elő. Az EU csatlakozást megelőzően elkészült elemzés (Juh Terméktanács) eredménye szerint az egy anyajuhra vetített veszteség (negatív eredmény) Ft nagyságú volt, amit a támogatások jelentősen csökkentettek. Mégis, a évi szinten ez a veszteség helyenként elérte a Ft-ot is, bár egyes területeken (AKG) a támogatás összege a bárányt szinte melléktermékké teszi. Adott AKG területeken esetenként ismét kialakultak az úgynevezett statisztikai juhlétszámok («könyvelői juhok»), amelyek termelési színvonala elmarad a lehetőségektől és várakozásoktól, emellett, nagy hányadban nem termelő állatok is megjelentek az állományokban. Mindezeken felül szükséges megállapítani, hogy a bevételi arányokat, és az egy anyajuhra vetíthető bevétel nagyságát a következő tényezők is befolyásolják : - az anyajuh létszám és a hasznosított szaporulat számából következik, hogy az egy anyára jutó érték (0,65-0,70 bárány/év) jelentős mértékben elmarad a lehetőségektől és az adottságoktól ; - az ágazatra a kissúlyú vágóbárány élő exportja a jellemző, a hatszáz ezer egyedet meghaladó export átlagos súlya kg/egyed, ami azt jelenti, hogy egy anyajuh átlagos hústermelése csontos húsban számolva 7-9 kg, aminek bevételéből az anyajuh éves költsége nem fedezhető ; - az ágazat költségeit a támogatások csökkentik olyan szintre, amely a túlélést segítik, de a stabilitást és a fejlődést (a vidékfejlesztés szükségletét) aligha teszik lehetővé A hústermelés és export 13

14 A 3. táblázatban a létszám adatok változásai mellett a hústermelési és a meghatározó piaci adatokat foglaltuk össze. A létszám adatokban a Magyar Juh- és Kecsketenyésző Szövetség-, a KSH- és a Juh Terméktanács-, hústermelési és export adatokban az utóbbi kettő, és az ár adatokban az AKI és a Juh Terméktanács adatait vettük figyelembe a végső értékek kiszámításánál. Természetesen, az adatok inkább az aggasztó tendenciákat jelölik, mert jelenleg nincs pontos kimutatás arról, mennyi vágóállat is hagyja el az országot. A KSH adatai meghatározott rendszer szerint becsültek (bár a pontosságuk nem vitatható). A megelőző időszak gyakorlatától eltérően jelenleg nincs adatszolgáltatási kötelezettség a Juh Terméktanács számára, így az itteni adatok is becsültek. Az ENAR rendszerben elvileg nyomon lehetne követni az országot elhagyó állatok számát, de a Juh Terméktanács adat betekintési szóbeli és többszöri írásbeli kéréseire a NÉBIH (illetve előzőleg az MgSzH) az elmúlt több mint egy évben nem reagált. A juhlétszám adatok folyamatos csökkenésében a 2012-es emelkedés kedvező képet mutat ugyan, de a nem túl kedvező 2012-es időjárási körülmények és a 2013-as tavaszi árcsökkenés (a kérődző szerkezet átalakítási támogatás ellenére) jelentős visszafejlődést hozhat 2013-ra. A túlzottan csapadékos 2010-es év jelentős termelő alap (anyajuh) értékesítést is eredményezett, ami az eladott juhok számában is követhető volt. A vágóállat export 2011-ben és 2012-ben jelentős mértékben visszaesett, és 2013-ra az export létszám növekedése részben a létszám további zsugorodásának következményeként állhat elő. Az ágazat alapvetően vágóállatot állít elő, amit élő állapotban küld el más országok (meghatározóan Olaszország) piacaira. A juhhús import és export az ágazat szempontjából jelenleg elenyésző jelentőségű, jóllehet, a húsexportot tekintve a japán kivitel kedvezőnek hangzik, még is a teljes hús export kevesebb mint a felére esett vissza az előző két évben. Bár az ország lakossága folyamatosan fogy az egy főre vetített éves juhhús (és benne kecskehús) fogyasztás alig változott az elmúlt években. A megtermelt juh (és kecske) hús messze meghaladja az önellátáshoz szükséges mennyiséget, alapvetően az exportra termelő másik EU tagállam (Írország) szintjén van. A piac meghatározó országa Magyarország számára Olaszország, ahol az ár éves szinten akár 30-35%-os hullámzást is mutatott az egyes szezonok között az utóbbi évtizedben. A törökországi export lehetőség jelentős mértékben javította a termelők jövedelmi helyzetét 2010-ben és 2011-ben, mert nemcsak lecsökkentette az éven belüli jelentős árhullámzást, de a kereslet miatt áremelkedést is eredményezett. A évi török export beszűkülés nagy mértékben rontotta az árakat, és a év elején bekövetkezett piaci árudömping további árcsökkenést hozott. (A csapadékos időjárás több hónappal késleltette a brit és ír bárányok elkészülését, így ezek nagy hányada a Húsvét előtti időszakban került az EU piacaira, visszavetve a saját és az EU átlagárakat is.) Az év közepe után az árak ugyan felzárkóztak egy kicsit, de a 2013-ban kiszállított és kiszállítható juhlétszám jelentős mértékben visszaesett. Az elmúlt évek gazdasági válsága az olasz fogyasztóknál is éreztette hatását, és az olasz elemzés eredménye szerint a tradicionális könnyű bárány (teljes vágott test) iránti igény a nehéz vágott bárány testrészek vásárlása felé fordítja az igényeket a meglévő tradíció ellenére. A hazai juhhús előállítás számára a francia piac évi indulása új lehetőséget jelent, amelyet alapvetően 2014-től fogunk tudni kihasználni, nagysúlyú, kiváló minőségű fiatal vágóbárányok szállításával. Ezen felül, az új-zélandi és az ausztrál export Kína felé fordulásával ismét lehetőség nyílik az arab piacokon való megjelenésre is. Ez utóbbi jelenség az EU több tagállamában (Spanyolország, Franciaország, stb.) erősödött meg, mert az arab tavasz relatív és abszolút juhhús árú hiányt idézett elő észak Afrikában A piaci lehetőségek 14

15 Az ismét jelentkező piaci ármozgások (hullámzás) ellenére a hazai vágójuh piac értékesítési lehetőségei szinte korlátlanok, azonban az előállított vágóbárányok minőségét javítani és legalább termelőnként egységesíteni szükséges. Tekintettel arra tényre, hogy az EU belső termelése folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedben (s ez a tendencia várhatóan a következő években sem változik meg), és emellett az import mennyisége is visszaesett (a fő beszállító Új-Zéland inkább a kínai piac felé fordult, s a termelő állománya is csökkent, és az egyéb forrásból származó import mennyisége a kiesést nem képes ellensúlyozni), a Magyarországon előállított jó minőségű bárány megfelelő piacra talál az EU keretein belül. A juhtej termékek piaca kettős. Részint a juhtej termékként beérkező (főleg szlovák) zömmel tehéntejből készült juhtej termék némi hátrányos árhelyzetet jelent a piacon, amit a minőség és az eredet védelemmel kezelni lehet. Részint az utóbbi években ismét lehetővé vált a közel keleti piacra szállítani hagyományos juhsajtot (alapvetően kashkaval-t, de krémfehér sajtot is). A gyapjú esetében a nyersgyapjú kivitel alapvető megváltozására, és a feldolgozott termékek exportjára gyapjú feldolgozó üzemek hiányában - kis esély mutatkozik. 1.2 A kecske A kecske létszám adatok a 3. táblázatban a KSH felmérésein alapulnak, tekintettel arra, hogy a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség csak a kecske ágazat kisebb hányadát tarja nyilván. Ez utóbbinak az az oka, hogy a kecsketartók nagy hányada általában csak néhány egyedet tart, vagy nem kíván semmiféle nyilvántartásban megjelenni. (Ez utóbbi jelenség a Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége közötti adataiban is nyomon követhető volt.) A Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség a 2012-es adatai alapján 636 tenyészetben kecskét tartott nyilván, és az üzemenkénti átlag létszám 27,19 volt, bár 300 egyed feletti gazdaságok is léteztek A termékek és a bevételek A kecske két fő terméke közül a tej a meghatározóbb, aránya egyes esetekben elérheti a 80-85%-ot is. A hús ennek megfelelően 15-20% bevételt jelenthet, ha a tenyészállat, a gerezna, és a trágya értékét nem vesszük figyelembe (ezek nagysága üzemenként erősen eltérő). A vágógida döntő hányada a kecsketartók és környezetük fogyasztását szolgálja, éves szinten kevesebb, mint egyed jut külföldi vevők asztalára. Az előállított kecsketej mennyisége nehezen becsülhető, mert a kecsketartók és kecskéik nagyobbik hányada nem szerepel semmilyen nyilvántartásban. Termelésük nagyobbik hányada a fekete gazdaságban zajlik. A hatóságilag ellenőrzött (higiéniai és minőségi) tej mennyisége 2012-ben nem érte el az 600 ezer litert (a legnagyobb tejüzem által feldolgozott tej mennyisége alig 220 ezer liter volt, és a kisüzemek egyenkénti éves tejmennyisége 15

16 3. táblázat: A magyar kiskérődző szektor főbb hústermelési jellemzőinek alakulása Megnevezés f 2014 f Kecske létszám ,000 65,000 58,000 75, Anyakecske és fedeztetett nőivarú növendék létszáma ,000 36,000 36,000 44, Juhlétszám , , , Anyajuh és fedeztetett nőivarú növendék létszáma , , Összes belső termelés (1 000 tonna) ,245 9,221 9,603 9,609 9,551 9,581 9,240 9,200 Importált élő állat (000 tonna) ,109 0,885 0,575 0,746 0,576 0,573 0,340 0,400 Exportált élő állat (1 000 tonna) ,627 6,888 6,928 7,106 6,830 6,774 6,150 6,200 Exportált élőállat (egyed) , ,000 Importált juhhús (1 000 tonna) ,148 0,226 0,162 0,138 0,207 0,134 0,280 0,280 Exportált hús (1 000 tonna) ,083 0,044 0,000 0,104 0,037 0,042 0,100 0,100 Belső fogyasztás (kg/fő/év) ,28 0,34 0,34 0,33 0,35 0,35 0,37 0,36 Lakosság (1 000 fő) Önellátottság (%) Nehéz bárányok ára (13.1 kg vágott test felett) (100 kg vte) , Könnyű bárányok ára (=>13.0 kg vágott test) (100 kg vte) Vte = vágott test egyenérték) f előrejelzés; f előre jelzés Forrás: Készítette Dr. Kukovics Sándor az EU Forecast Group for Sheep Meat and Goat Meat, (EU Juhhús és Kecskehús Előrejelző Munkabizottság) értekezletei számára, között; az Agrárgazdasági Kutatóintézet (Stummer Ildikó, Egri Edit)) és a KSH (Tóth Péter) munkatársaival való együttműködésben ( ), a Juh Terméktanács, a Magyar Juhtenyésztő Szövetség és a Magyar Kecsketenyésztők Szövetsége ( ), a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége ( ), valamint a KSH, és az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján 16

17 liter között változott), bár a teljes előállított tej mennyiség 2-5 millió liter közöttire tehető. A tej és az abból készült tejtermék döntően hazai piacra jut, az exportált tejtermék hányad alig néhány %-ot tesz ki. Jelenleg két közepes, és néhány (6-8) kis méretű kecsketej feldolgozó működik az országban, és ezek mellett számos kecsketartó a kistermelői rendelet hatálya alatt dolgozza fel és értékesíti termékeit A fajta A hazai kecske állományra döntően a vegyesség a jellemző. Ez azt jelenti, hogy néhány száz fajtatiszta alpesi, szánentáli és anglo-núbiai, valamint búr kecske mellett az állomány döntő hányada fajtához alig sorolható. A Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége által kidolgozott és mintegy 10 éven keresztül működtetett tenyésztési program keretében a hazai állományokból kifejlesztett magyar tejelő fehér-, - barna- és tarka kecske fajtákat a szakmai vizsgálatok eredményei ellenére beolvasztották a szánentáli és az alpesi fajtába, így azok tenyésztése gyakorlatilag megszűnt. A hosszú szőrű változatokat jelenleg magyar parlagi kecskének nevezve tartják nyilván. Az utóbbiból kevesebb, mint 200 egyedet tartottak ellenőrzésben a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség 2012-es kiadású 17. Időszaki Tájékoztatója szerint. A szánentáli (234), az alpesi (176), az anglo-núbiai (137), valamint a búr (96 húsfajta) egyedei összesen 634 származási és termelés ellenőrzésben lévő egyedet jelentettek ugyan ezen évben. Ez a létszám korlátozott hatással tud lenni a tenyésztés fejlesztésére. A helyzetet az is nehezíti, hogy az előzőleg termelés és származás ellenőrzésben tartott állomány csaknem döntő hányadát Romániába exportálták 2008 és 2011 között. (Az ottani támogatási viszonyok eredményeként megemelkedett kereslet nagy mértékű áremelkedést okozott a hazai piacon, aminek sokan nem tudtak ellenállni.) Az utóbbi minőségi tenyészállat hiányt okozott a hazai kecske állományban, amit támogatott import tenyészállat frissítéssel szükséges enyhíteni, a meglévő állomány támogatott fiatalítása mellett! A piaci lehetőségek A kecsketej ágazatban egy érdekes kettősség van jelen: egyszerre vannak tej értékesítési gondok és tejhiány okozta kereslet. Az előbbinek az az oka, hogy egyes üzemekben szétszórtan kevés tejmennyiséget fejnek, és emellett vannak bizonyos higiéniai minőségi gondok is (az utóbbiak mögött a fejési és tejkezelési technológiai hiányosságok találhatók meg). Az előbbi viszont azt jelenti, hogy nincs annyi jó minőségű feldolgozható kecsketej a piacon, amiből készült tejterméket ne lehetne értékesíteni. Ez a kettősség csak megfelelő ágazati stratégia keretében kezelhető. A kecskehús termelésben és értékesítésben is megtalálható bizonyos kettősség, bár ez távolról sem olyan határozott, mint amit a tej esetében tapasztalhatunk. A Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége felszámolását (2008) követően a gida értékesítés szervezettsége erőteljesen visszaesett, és jelenleg a megszületett gidák döntő hányadát a termelők és a közvetlen környezetük fogyasztja el. A szervezett értékesítés 2013-ra csaknem megszűnt, és a vegyes minőség miatt a kereskedők egyre kevesebb figyelmet fordítanak a vágógida értékesítésre. Ugyanakkor, jó minőségű, megfelelő létszámú vágógidára lenne export kereslet. A kecske termékek belső, hazai fogyasztása messze a juhtermékek fogyasztása alatt van. Amíg a juhhús esetében az egy főre vetített mennyiség 0,35 kg-ra tehető, ez a kecskét tekintve 0,05-0,08 kg lehet. A juhtej termékek fogyasztása esetében évi 0,09-0,10 kg/fő mennyiséggel 17

18 számolhatunk, a kecske tejtermék fogyasztás ennek negyedét-harmadát sem éri el. Ebben szerepet játszik az ismertség hiánya, és a promóció rendkívül alacsony jelenlegi színvonala. 3. A piaci igények és a vágóhídi kapacitás Magyarországon 3.1 Az előzmények A hazai vágójuh és vágókecske 95-98%-ban élőállat formájában, mint alapanyag hagyja el az országot, és a húsexport ennek megfelelőn csak korlátozott mértékű. A rendszerváltás előtti időszakban a juhhús export (benne néhány %-nyi kecskehússal) lényegesen nagyobb volt, legkedvezőbb időszakában elérte a teljes termelés 8-10%-át (és meghaladta a egyedet; a 2001-es rendkívüli időszakban pedig a 100 ezer egyedet); és fokozatos emelkedő tendenciát mutatott. Az élőállat export alapját képező első specializált juhvágóhíd az 1970-es évek elején jött létre Hortobágyon (a Hortobágyi Állami Gazdaság keretében az ÁG, a Terimpex és a Gyapjúforgalmi Vállalat közös programjaként, megfelelő hizlaló és puffer telep kiegészítéssel), amit aztán az 1980-as években bővítettek és daraboló, valamint csomagoló üzemmel is kiegészítettek. A második ilyen vágóhidat nyúl és juh vágóhídként a Gerecse Mgtsz keretében hozták létre Baj nevű községben az 1980-as évek elején. A juhvágásokat ezeket megelőzően - és több éven keresztül ezekkel párhuzamosan is - számos más vágóhídon bonyolították le, bár az utóbbiak tevékenységében a juhvágás az as évek végére megszűnt. Az utóbbi 23 év folyamatai következtében a specializált juh vágóhidak előbb olasz kezekbe és tulajdonba kerültek az 1990-as évek első felében, majd mint konkurenciát jelentőket hagyták leromlani, majd bezárták azokat. Az utolsó használatukra a 2001-es nyugat európai főleg nagy-britanniai száj- és körömfájás járvány időszakában került sor, amikor az olasz tulajdonosok nagy hasznával részben levezették a húsvéti bárány eladásokat. Ezt követően azokat végleg bezárták, és már csak romhalmazként lehet megemlíteni azokat. Az elmúlt másfél évtizedben, kisebb, előzőleg más célból használt vágóhidak részbeni felújításával részbeni kiegészítésével új vágási kapacitások jöttek létre. Az egyik Hetes (Somogy megyében Kaposvárhoz közel) községben, a másik Hajdúnánáson kezdte meg működését, és jutott el a kapacitása és termékei jelenlegi szintjére. Ezek mellett létezik néhány vágópont, illetve kis kapacitású, több állatfaj egyedeinek vágására alkalmas egység az ország több pontján, de ezek kapacitása összesen évi néhány ezer egyedre tehető. Egy elnyert támogatási program keretében egy további juh (és kiegészítésként kecske és borjú) vágóhíd megvalósítása indult el Kunszentmiklós központtal az elmúlt években, amelynek éves kapacitása juh és borjú lett volna. Sajnos, a támogatási összeg mellett további források bevonása különböző okokból nem járt kellő sikerrel, így bár minden építési- és kivitelezési terv, valamint a szükséges hatósági engedélyek rendelkezésre állása ellenére- maga a beruházás nem kezdődhetett meg időben. Tekintettel a határidő túlzott csúszására a támogatási szerződést a finanszírozó felmondta, ennek megfelelően ez a kapacitás nem jött létre. Egy további juhvágásra alkalmas vágóhíd jött létre Kardoskúton 2012-ben, amely alapvetően a muszlim vevők lehetséges kiszolgálását tette tervei közepébe, bár a vágóhidat létrehozó és fenntartó cég tevékenysége még más termékekre irányul.. 18

19 3.2 A jelenlegi kapacitás Tekintettel arra, hogy az érdemi piaci megjelenést tekintve a kis kapacitású, vegyes célú, inkább vágópontnak kezelhető vágóhidak nem vehetők érdemben figyelembe, csak az utóbbi években létrejött három juhvágóhíddal számolhatunk az elemzésben. A Lac-Hús Kft (Hajdúnánás) juh vágási kapacitása a felnőtt állatok esetén egyed/nap, a bárányok (és kecskék) esetében egyed, naponta. Ez 200 napos vágással kalkulálva báránynak és felnőtt juhnak felel meg. A jelenlegi vágási kapacitása alig több mint 20%-át köti le a juhvágás, ezért szarvasmarha, ló, strucc, és sertés vágásával foglalkoznak (igaz, ezzel más vonalon). A termékeik - a vágott testen felül - darabolt és fóliázott, valamint vákuum csomagolt szeletelt termékeket tartalmaznak. Az üzemben kiegészítő, speciális bővítésre lehetne igény a kapacitás kihasználás növekedése esetén. Az előállított hústermékeik főleg a hazai piacra, különböző áruház láncokba és éttermekhez kerülnek, exportra a termékeik néhány %-a jut el. A Kapos Terneró Kft (Hetes) a sertés vágást elhagyva jelenleg bárány, juh és borjú vágással, darabolással, darabolt fóliázott és szeletelt vákuum csomagolt (esetenként fűszerezett) áru forgalmazásával foglalkozik. A jelenlegi kapacitása évi bárányt (kb. 250 tonna, ami egyedre tonna - fejleszthető), 150 tonna juhhúst (ami évi 500 tonnára, kb egyedre fejleszthető), valamint 300 tonna borjúhúst foglal magába. A jelenlegi juhhús előállításuk 65%-át belföldön, a többit (főleg bárányhúst) Ausztriában és Japánban) értékesítik. A hazai forgalmuk évi 15%-kal bővült az utóbbi években A hűtő kapacitás bővítésére és korszerűsítésére lenne szükség a vágási kapacitás bővítéséhez. A vágóhíd Kósher vágásra alkalmas minősítéssel is rendelkezik. A Times Square Holding Ltd (Budapest) által tulajdonolt Halal vágási minősítéssel rendelkező vágóhidat 2012 szeptemberében adták át Kardoskúton. A vágóhíd kapacitása a közzétett információk szerint napi 1500 bárány, ami éves szinten állat levágásának felel meg. A bejelentések szerint iráni és egyéb közel keleti országok piacait kívánják megcélozni termékeikkel. A híradások szerint 2012 októberében indult volna az üzem működése, de azóta pontos adattal nem rendelkezünk a cégről. A telefonos megkeresésre nem válaszoltak, az címről pedig visszajött a megkeresés. A cég jelenleg közzétett termékei között erdei vadak húsa, erdei gombák, erdei gyümölcsök és szürkemarhahús szerepel, juh nem. A rendelkezése álló információk szerint a vágás még nem indult el az üzemben. 3.3 A lehetséges kihasználás és a szükséges lépések Megfelelő vágóhidak és húsfeldolgozók nélkül aligha lehet az élő vágóállat helyett a hús és hústermékek kivitelének növelése irányába fejleszteni az ágazat (juh és kecske) exportját. Ezek a vágóhidak rendelkezésre állnak, de az élőállat kiviteli hagyomány erőssége mellett, a vágóbárányok (és vágógidák) minőségi sokszínűsége, és az új-, húst és nem élőállatot igénylő piacok megszerzésére irányuló tevékenység gyengesége ezek kihasználását eddig még nem szolgálta. Ennek megfelelően a juhhús kivitel továbbra is a lehetséges mérték és mennyiség alatt van. A három vágóhíd vágási kapacitása elegendő lehetőséget nyújtana különösen bővítés esetén a juhhús és kecskehús (ezen belül darabolt-, illetve szeletelt, konyhakészen fogalomba hozott) piac bővítéséhez. Emellett, a hagyományos, Kóser és Halal vágásra képes vágóhíd is megtalálható az országban, amelyek kapacitása elegendő lehetne a piaci igények kiszolgálására. Ez nemcsak új piaci szegmensek megtalálását, és kihasználását teszi szükségessé, hanem egy 19

20 intenzív marketing és promóciós program indítását és több éves fenntartását is. Ehhez azonban mindenképpen szükség van a Juh Terméktanács előző években folytatott marketing és promóció programjainak fel- és megerősítésére, a tervezett marketing program megvalósításához szükséges források megteremtésére. Az eddigi termék fejlesztések és az azok bemutatását szolgáló promóciós programok pozitív fogadtatásra leltek, de folytatásukra és kibővítésükre nem állt rendelkezésre a szükséges forrás. E helyzeten csak másféle szemlélettel, és erőteljes forrás megteremtés révén lehet változtatni. A Juh Terméktanács e fejlesztést szolgáló marketing programja már több mint egy éve elkészült, de a szükséges források megszerzése még nem tudott eljutni a megvalósuláshoz. Ez magába foglalja a termék fejlesztés- és a termelés integrációjának segítését is. Ennek megvalósítására a következő egy-két évben kell a megoldást találni. 4. A kiskérődző szektor költség bevétel elemzése A juh- és a kecske szektor költség bevétel és jövedelem elemzéséhez többféle kiindulási pontból lehet elindulni. Akár a juhtartó, akár a kecsketartó üzemeket vesszük alapul, gyakorlatilag aligha találunk két teljesen azonos termelési feltételekkel és bevételi-, illetve kiadási arányokkal bíró gazdaságot. Nemcsak az állatlétszám, hanem a használható terület (saját és/vagy bérelt) nagysága, a termelési rendszer (fél-intenzív, extenzív, esetleg fejés), a lehetséges bevételek, és a lehetséges igénybe vehető támogatások, illetve a költségek címszava alatt vannak alapvetően eltérések. Mindezen felül, a számításba vett költségek valódi elszámolása a gazdaságok jelentős hányadában meglehetősen hiányos. Ez a kis üzemi kategóriákban elég általános jelenség (pl. a bérrel és bérköltséggel nem számolnak, stb.), míg a kettős könyvelést folytató vállalkozásokban a költségeket és a bevételeket pontosan követni lehet. Ez a kép látható a juhszektorban, ahol gyakorlatilag az állatállomány 98-99%-a egyedileg megjelölt (ENAR) és nyilvántartott, mert e-nélkül nem lehet állatot értékesíteni. A kecskeszektorban a kép egy kicsit bonyolultabb, mert az állat állománynak alig több mint egy harmada szerepel az ENAR nyilvántartásban (és egyedi jelölésben). Ennek megfelelően az e szektorból a születési és termelés helyét feketén elhagyó termékek (tej, vágóállat, hús) hányada nagyobb, mint ami a fehér gazdaságban nyomon követhető. A két szektor között az igénybe vehető támogatások féleségei is eltérnek. Míg a kecske ágazatban a közvetlen támogatás csak a de mini mis anyakecske támogatás, addig a juhszektorban a kérődző szerkezet átalakítási támogatás, a kiegészítő anyajuh támogatás, és a de mini mis támogatás, valamint a SAPS TO U-ból még megmaradt hányad jelenti a közvetlen költség csökkentést. Ezen felül az agár-környezetgazdálkodási és a Batura 2000 támogatás jelenthet kiegészítő költség csökkentő forrást e két ágazatban, bár üzemenként és fajonként eltérő összegben. A terület alapú támogatás (gyep és szántó) jelenleg nem kötött állattartáshoz, ami miatt a juh és kecsketartáshoz csak közvetetten köthető. Mindezeken felül, a nyilvántartott juhtartók néhány %a-a nem veszi igénybe a lehetséges támogatásokat, mert nem kíván semmilyen hivatallal (NAV, MVH, NÉBIH) a juh- és/vagy kecske tartásával kapcsolatosan kapcsolatba kerülni. A kecsketartók esetében ez az arány sokkal nagyobb ennél. Sok termelő esetében olyan véleménnyel találkozunk (főleg a kecsketartók esetében), hogy a támogatás összege és hatása nem ér el akkora szintet, hogy igénybe vétele a fehér gazdaságba való kerülést megérje. Mindezek előre vetítése után a következőket szükséges megemlíteni: - mind a juh-, mind a kecske adatok esetében konkrét üzeni adatokat gyűjtöttünk az elemzés elkészítéséhez; 20

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05.

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05. Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés Kecskemét, 2015.02.05. Az agrár- és vidékfejlesztés új rendszere Magyarországon Közös Agrárpolitika I. pillér közvetlen támogatások (uniós

Részletesebben

A KAP juh- és kecskeágazatra

A KAP juh- és kecskeágazatra 10 Boulevard de Bonne Nouvelle - 75010 Paris A KAP juh- és kecskeágazatra irányuló intézkedéseinek értékelése AGRI 2010 EVAL 02. számú pályázat Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóság Rövid összefoglaló

Részletesebben

Nyúltenyésztés Magyarországon. Miért lettünk elsőkből utolsók? Miért nem tettünk ellene? Tegyünk együtt még nem késő

Nyúltenyésztés Magyarországon. Miért lettünk elsőkből utolsók? Miért nem tettünk ellene? Tegyünk együtt még nem késő Nyúltenyésztés Magyarországon Miért lettünk elsőkből utolsók? Miért nem tettünk ellene? Tegyünk együtt még nem késő Létre hozhatunk 3000 munkahelyet és lehetőség 35-45 ezer őstermelőnek Húsnyúl tenyésztés

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

Kecsketartó gazdaság vizsgálata

Kecsketartó gazdaság vizsgálata gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 27 Kecsketartó gazdaság vizsgálata NÉMETH SZABINA GULYÁS LÁSZLÓ SALAMON LAJOS Kulcsszavak: kecske, termékek, kockázatok, fejlesztések. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK,

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

Az agrárpolitika és agrárszabályozás hatása - Értékesítési lehetőségek a kistermelők, az őstermelők, és a családi gazdaságok számára 2014.

Az agrárpolitika és agrárszabályozás hatása - Értékesítési lehetőségek a kistermelők, az őstermelők, és a családi gazdaságok számára 2014. Az agrárpolitika és agrárszabályozás hatása - Értékesítési lehetőségek a kistermelők, az őstermelők, és a családi gazdaságok számára 2014. november 27., Székesfehérvár Szomi Edina/Bognár Krisztián/ vidékfejlesztési

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet. a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet. a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról 16/1998. (IV. 3.) FM rendelet a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 27. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött

Részletesebben

129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet

129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet 129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet a tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatalának és kivitelének szakmai előírásairól Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 49.

Részletesebben

Az őshonos magyar baromfifajták visszajuttatása természetes élőhelyükre. (Faluprogram) 2012. év. A program háttere

Az őshonos magyar baromfifajták visszajuttatása természetes élőhelyükre. (Faluprogram) 2012. év. A program háttere A program háttere Az őshonos magyar baromfifajták visszajuttatása természetes élőhelyükre (Faluprogram) 2012. év Az intenzív szemléletű baromfiipar elterjedésével a régi, tradicionális baromfifajták eltűntek

Részletesebben

ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN

ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN A Limagrain Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe hagyomány teremtő célzattal, másodszor rendezte meg silókonferenciáját október 16.- án Herceghalomban

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

FI LENNE HA? Az AKI információs rendszereinek továbbfejlesztési elképzelései és a FI technológiák lehetséges alkalmazási területei

FI LENNE HA? Az AKI információs rendszereinek továbbfejlesztési elképzelései és a FI technológiák lehetséges alkalmazási területei FI LENNE HA? Az AKI információs rendszereinek továbbfejlesztési elképzelései és a FI technológiák lehetséges alkalmazási területei Palotay Szilveszter informatikai osztályvezető MAGISZ Agrárgazdasági Kutató

Részletesebben

Fodor Zoltán Takács Attila Termeléshez kötött támogatások. Székesfehérvár, 2014.11.27.

Fodor Zoltán Takács Attila Termeléshez kötött támogatások. Székesfehérvár, 2014.11.27. Fodor Zoltán Takács Attila Termeléshez kötött támogatások Székesfehérvár, 2014.11.27. 2 az agrár- és vidékfejlesztés új rendszere Magyarországon KAP I. pillér közvetlen támogatások (uniós forrás) - FM

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom

Részletesebben

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések Horváth István Kiemelt programokért felelős miniszteri biztos, Országgyűlési képviselő Gödöllő, 2015. 05.05. 1 2012 augusztus 30-án Magyarország Kormánya

Részletesebben

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Dr. Antal Ákos hatósági főállatorvos, megyei ENAR koordinátor Hajdú Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc biztonsági és Állategészségügyi

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Állati eredetű melléktermékek. Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései. Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állati eredetű melléktermékek. Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései. Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állati eredetű melléktermékek Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez?

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete

Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete A támogatás jellege és célterületei Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az ügyfél egy vagy több

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

13/2014. (II. 24.) VM rendelet

13/2014. (II. 24.) VM rendelet Magyar joganyagok - 13/2014. (II. 24.) VM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott 1. oldal egyes agrártámogat 13/2014. (II. 24.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

ALFÖLDI JUHÁSZATOK TECHNOLÓGIAI SZÍNVONALÁNAK

ALFÖLDI JUHÁSZATOK TECHNOLÓGIAI SZÍNVONALÁNAK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZÕGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetõ: Dr. Kovács András

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Kistermelői és helyi termékek jelentősége a közétkeztetésben

Kistermelői és helyi termékek jelentősége a közétkeztetésben Kistermelői és helyi termékek jelentősége a közétkeztetésben Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Budapest, 2014. október 17. Kormányprogram a magyar mezőgazdaság

Részletesebben

Kitöltési útmutató a D4401-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kifizetési kérelem Főlaphoz

Kitöltési útmutató a D4401-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kifizetési kérelem Főlaphoz Kitöltési útmutató a D4401-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kifizetési kérelem Főlaphoz A nyomtatványon az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Állattartó istálló építése és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények megvalósítása LEADER 3 program megvalósítása

Szakmai beszámoló. Állattartó istálló építése és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények megvalósítása LEADER 3 program megvalósítása Molnár Melinda őstermelő 2490 Pusztaszabolcs Szakmai beszámoló Állattartó istálló építése és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények megvalósítása LEADER 3 program megvalósítása Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

A védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatos kormányzati eszközök. A sertésstratégia aktualitásai

A védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatos kormányzati eszközök. A sertésstratégia aktualitásai A védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatos kormányzati eszközök A sertésstratégia aktualitásai Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők I. Találkozója 2014. január 24.

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 1444 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 2/2013. (II. 1.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK JUHTENYÉSZTÉS

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK JUHTENYÉSZTÉS MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK JUHTENYÉSZTÉS Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC A juhlétszám megoszlása Magyarországon (db/ha) 150< 101-150 76-100 51-75 26-50 1-25 Tulajdonviszonyok megoszlása

Részletesebben

1. A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosítása

1. A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosítása 19846 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 137. szám A földművelésügyi miniszter 58/2015. (IX. 24.) FM rendelete a baromfi és a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatásokat, valamint a Tanyafejlesztési

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Őstermelés A 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a Saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY dr. Nagy Réka, vidékfejlesztési referens Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezet Témák HELYI

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Magyar szarvasmarha ENAR füljelzők és dokumentumok

Magyar szarvasmarha ENAR füljelzők és dokumentumok Magyar szarvasmarha ENAR füljelzők és dokumentumok Legutóbbi módosítás: 2014. január 30. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság H-1024 Budapest Keleti

Részletesebben

Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület Közgyűlés 2015. március 27.

Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület Közgyűlés 2015. március 27. Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület Közgyűlés 2015. március 27. 2014. évi támogatások 2015. évi pályázati lehetőségek 2015. évi adminisztratív kötelezettségek Őshonos támogatások - kancatámogatás Tartási

Részletesebben

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi

Részletesebben

38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet. 1. A támogatás célja. 2. Értelmező rendelkezések

38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet. 1. A támogatás célja. 2. Értelmező rendelkezések 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A magyar élelmiszergazdaság versenyképességi problémái 2014 közepén 2014.09.04.

A magyar élelmiszergazdaság versenyképességi problémái 2014 közepén 2014.09.04. A magyar élelmiszergazdaság versenyképességi problémái 2014 közepén 2014.09.04. AZ ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁS GAZDASÁGTÖRTÉNETE ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK (VÉGTELENÜL LEEGYSZERŰSÍTETT OLVASAT) Gazdaságtörténeti folyamatok

Részletesebben

A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020

A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 Potori Norbert Martonvásár, 2014. szeptember 25. Magyarország KAP pénzügyi kerete 2016-2020 (pénzügyi év) + 15% Pillérek közötti átcsoportosítás -15%

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Egészség és versenyképesség: együtt vagy egymás ellen?

Egészség és versenyképesség: együtt vagy egymás ellen? Egészség és versenyképesség: együtt vagy egymás ellen? Folláth Györgyné ügyvezető igazgató és Szöllősi Réka tanácsadó Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. március 22. A hazai élelmiszerfeldolgozók

Részletesebben

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből Előadó: Dr. Major István Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből 1. Kereskedelem-politikai keretek

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben