A JUH- ÉS KECSKE ÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A JUH- ÉS KECSKE ÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020"

Átírás

1 A JUH- ÉS KECSKE ÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készítette: Dr. Kukovics Sándor Ügyvezető igazgató Juh Terméktanács Várpalota október 30.

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2 A juh és kecske ágazat fejlesztési stratégiájának céljai 3 Az előzmények 3 A célok 4 A juh és kecske ágazat helyzete és fejlesztési stratégiája A. Az ágazatok helyzete A juh A termékek A hús A gyapjú A tej A fajta A bevételi arányok A hústermelés és export A piaci lehetőségek 15 2 A kecske A termékek és a bevételek A fajta A piaci lehetőségek A piaci igények és a vágóhídi kapacitás Magyarországon Az előzmények A jelenlegi kapacitás A lehetséges kihasználás és a szükséges lépések A kiskérődző szektor költség bevétel elemzése Magyarország és az EU kapcsolata a juh- és kecskeágazatban Az előzmények és a termékek piacai A hús A tej A gyapjú A mennyiség Az EU-ban zajló folyamatok és hatásuk Az állatlétszám és az előállított termékmennyiség A fogyasztás és az igény Az árak Az EU következő 7 éves időszak és az új KAP 25 B. A kiskérődző ágazatok fejlesztési stratégiája 27 A stratégiai döntés kérdése 27 A fejlesztési stratégia részletei A vidékfejlesztés keretében végrehajtandó programok Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) szükségessége és fenntartása A regionális fejlesztési programok A regionális fejlesztés lehetősége A program forrás igénye Az önkormányzatok keretében végzendő lehetséges fejlesztések falu vállalatok A fejlesztési program lehetséges forrás igénye Juh háztáji program A program forrás igénye 36

3 2. Az agrárgazdaság fejlesztése keretében végrehajtandó programok A megfontolandó kérdések A fajta kérdése A termeléssel és a létszámmal kapcsolatos támogatások A létszám A hústermelés A tejtermelés A támogatási összeg A 2014-re javasolt támogatás összege A kiegészítő támogatások A beruházások és a technológiai fejlesztés A termelői szervezetek Az ágazati termékek promóciója és marketingje Tenyésztés szervezés és génmegőrzés Egyéb támogatások Oktatás és továbbképzés Az állat védelem és állategészségügy Eredetvédelem és címkézés Az üvegház hatású gáz kibocsátás Az ágazat kapcsolódása a Vidékfejlesztési Program prioritás tengelyeihez 44 Mellékletek 46 1/a Melléklet - Az eltérő méretű és termelésű juhászatok költség és bevétel kalkulációja 47 1/b Melléklet - Az eltérő üzemi méretű és termelési rendszert alkalmazó kecsketartó üzemek bevétel és költség elemzése Melléklet - A regionális fejlesztési program forrásigénye Melléklet - Az önkormányzatok keretében megvalósítható beruházás költségei; "Falu vállalatok" létrehozásának forrás szükséglete Melléklet - A juh háztáji program forrás igénye Melléklet 59 - Az egyed alapú direkt támogatás összegének lehetséges éves mennyisége a juhágazatban I. II III; - A higiéniai minőség javításának támogatása a juh és kecsketej termelésben évtől; - A javasolt direkt támogatás összegének lehetséges éves mennyisége a juh- és kecske ágazatban 6. Melléklet 64 JAVASLAT az Európai Unió Állatvédelmi és Állatjóléti Szabályozására és annak közötti időszakra vonatkozó felülvizsgálatának eddigi eredményeire alapozott, a kérődző szerkezetátalakítást kísérő igénybe vehető juh és kecske állatjóléti támogatás feltételeire a 2012 és 2016 közötti időszakra kidolgozandó VM rendelet elkészítéséhez 7. Melléklet - A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei 72 3

4 A juh és kecske ágazat fejlesztési stratégiájának céljai Az előzmények Magyarország elmúlt 40 éves történelmében az állattenyésztő ágazatok többsége (szarvasmarha, sertés, baromfi) keretében komplett és komplex fejlesztési programok valósultak meg. Sajnos, a kiskérődző ágazatok (juh és kecske) esetében ilyen fejlesztésre nem került sor, bár a kormányszintű K+F programok részesei voltak (alapvetően a juh ágazat) az közötti időszakban. A juhágazat specializált fejlesztési programját és annak stratégiáját közös munkaként kidolgozta az Állattenyésztési Kutatóintézet, az Agrárgazdasági Kutatóintézet és az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség 1980-ban, és azt az akkori Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium meg is hirdette, de miután nem biztosított forrást a program megvalósítására, az csak papíron maradt meg. Az utóbbi több, mint húsz évben számos ágazat elemzési és fejlesztési stratégiai program elkészítésére került sor (1993, 1996, 1998, 2006, 2008, 2010) a juhágazat esetében, amelyeket az illetékes, agrárgazdaságot felügyelő minisztérium rendelkezésére bocsátottunk. Ezek elfogadásán túl ígérteket is kaptunk az azokban leírtak megvalósításának támogatására, de a programok alapvetően forrás nélkül maradtak és így csak bizonyos részeik valósulhattak meg. Ezeket a stratégiai fejlesztési programokat összefoglaltuk a 2009-ben és a 2010-ben megjelent kiadványokban, és a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezésére bocsátottuk és kértük az ágazat fejlesztési stratégiája megvalósításának segítését. A kecske ágazatban több termelői (1965, 1972, 1980, 1994) és tenyésztő szervezeti (1999) kezdeményezésre alapozott, tenyész állat állomány genetikai fejlesztését és a termelési technológia fejlesztését célzó program elindítására került sor az elmúlt évtizedekben. Sajnos, ezek az egy-két éves fellendülést követően többek között forrás hiány miatt elhaltak, vagy hullámvölgybe kerültek. Az EU tagság új lehetőségeket hozott a két ágazat fejlesztésében (amelyek sajnos, alapvetően kihasználatlanul maradtak, bár nőttek a támogatások az előző időszakhoz képest) és az új Közös Agrár Politika a 2014-(2015)-2020 közötti időszakban további lehetőségeket jelent a két kiskérődző ágazat számára. A célok A juh és a kecske ágazatban megvalósítandó stratégiai fejlesztési program céljait az alábbiakban foglalhatjuk össze. 1. A genetika, szaporulat és létszám fejlesztés A juh alapvető terméke annyira a vágóbárány, hogy az ágazat szinte egy termékűvé és egy piacúvá (80-85%-ban olasz piacra termel) vált az elmúlt évtizedekben. Ezzel együtt az egy anyaállatra jutó hasznosult szaporulat éves szinten 0,75-0,80 bárány között mozog évek óta, ami nem teszi lehetővé a gazdaságos termelést, és a fenntartható fejlődést. Az egy anyajuhra jutó csontos hús termelés átlagosan évi 7,5-9,0 kg, ami messze a gazdaságos termelés szintje alatt van amihez hozzájárul az átlagosan kg-os korban értékesített, a lehetőségtől elmaradó bárányszám is. Emellett, az utóbbi másfél évtizedben rendkívül vegyessé vált az előállított vágóbárány minősége a sok kicsi juhtartó gazdaságban, ami nehezíti a jó áron való értékesíthetőséget. Ez a minőség gyengülési folyamat már a hagyományos olasz piacunk kritikáját is kiváltotta, és akadálya a jobban fizető piacokra való bejutásnak is. A juhágazatban az alacsony szaporulat mellett a szükségesnél és lehetségesnél alacsonyabb állatlétszám sem teszi lehetővé a piaci igények kielégítését. A jelenlegi állománytól mintegy 4

5 ezerrel több állat (csaknem mintegy 1,3-1,5 millió egyed) szaporulatát tudnánk az EU piacain értékesíteni. Lehetőséget jelent a keleti piacok megnyitás és egyéb piacbővítés, amely több 100 ezer bárány értékesítését tenné lehetővé, különösen akkor, ha végre menne a termékbővítése, hús, konyhakész áruk vonatkozásában. Mindezen felül, az állományban megnőtt az elöregedett állatok aránya, ami ugyancsak a fenntartható működés és fejlődés ellen hat. A számos okból (létszámban és tejmennyiségben) visszaszorult tejtermelés javítja ugyan a működés fenntarthatóságát, de jelentős genetikai fejlesztést igényel, a technikai és technológiai fejlesztés mellett ahhoz, hogy ez a részágazat fennmaradjon. A kecskeágazat alapvető terméke a tej (bevétel 80-85%-át adhatja), és emellett a hús és a tenyészállat csak kis hányadot képvisel. Sajnos, az elmúlt öt évben a hazai tenyész állomány szinte kiürült, mert a támogatási és termelési feltételrendszer korlátozottsága miatt a megfelelő minőségű tenyészállatokat tömegestül vitték ki Romániába (az ottani magas támogatottságból eredő magas ajánlati ár miatt). Ennek eredményként jelentős genetikai frissítésre szorul a hazai kecskeállomány, amely részben import állatokra alapozott tenyészállat előállító egységek létrehozását igényli. Az őshonos juh és kecskefajták megőrzése természetesen meghatározó feladat a két szektorban, de a génmegőrzést és a piacra való termelés genetikai fejlesztését nem ajánlatos összekeverni. Az előbbiek a piaci igényeknek nem, vagy csak korlátozott mértékben felelnek meg. Ez a néhányezer állat legfeljebb a hungarikum piacán jelenthet új lehetőséget, de gyakorlatilag a mintegy 8 ezer állat termékeivel, mint áruval számolni nem érdemes. Mindezek alapján olyan fejlesztés megvalósítása a cél, amely a juhállományban támogatja az egy anyajuhra jutó szaporulat növelését, és az egy anyajuh által előállított juhhús mennyiségét, valamint lehetővé teszi az állomány genetikai fejlesztés alapján megvalósítandó létszám bővítését és minőségi cseréjét. Ebbe beletartozik a tenyészállat import és előállítás támogatás is. A kecskeállományban alapvetően olyan genetikai fejlesztés megvalósítása a cél, amelynek keretében lehetővé válik az állomány támogatott genetikai frissítése (támogatott import-, illetve első beállítás-, valamint minőségi csere), és a termelés gazdaságosságának növelése. 2. Minőségi fejlesztés - termék minőség fejlesztés, foglalkoztatás bővítés, termelés kifehérítés A juhágazat esetében kétféle minőségi fejlesztés a cél. A húsminőség fejlesztése összefügg a fent ismertetett genetikai fejlesztéssel, amely az egy bárány által előállított hús mennyiségének növelését és a húsformák intenzív javítását jelenti. Ez a termék (vágó bárány) minőségének fejlesztésén keresztül javítja annak eladhatóságát és a jobban fizető francia piacra való bevihetőségét. A juhtej minőség fejlesztése alapvetően az előállított tej higiéniai minőség javítását jelenti, ami az első osztályú minőségű juhtej termelésének támogatásával éri el a másod osztályú minőségbe tartozó hányad csökkentését, és a fogyasztó biztonságának növelését. A kecske esetében ugyancsak a tej higiéniai minőségének javítása a cél, amely az előzőhöz hasonlóan a másod osztályú minőségű hányad kiküszöbölését célozza az első osztályú minőségű kecsketej termelésének támogatásán keresztül. Az első osztályú minőségű juh- és kecsketej termelésének támogatása (0,2-, illetve 0,15 /liter) alapvető pozitív hatással lesz az előállított tejtermékek minőségére is. Ezzel lehetővé válik a termelés minőségi fejlesztése mellett bizonyos mennyiségi növekedés is, ami a harmadik országok piacain (közel kelet) meglévő igény kihasználhatóságát jelenti vissza juthatunk az évtizedekkel ezelőtti piacainkra! Az első osztályú minőségű juh és kecsketej termelése támogatásának nem elhanyagolható célja a foglalkoztatás bővítése és a termelés fekete gazdaságból a fehérbe való átvezetése, 5

6 különösen a kecsketej esetében (ami néhány éven belül a 80%-ot is elérheti, a jelenlegi 20-25%-kal szemben a juhtej esetében a fekete gazdaság aránya ma 5-10%, amelynek csaknem fele szervezett piac nélküli tevékenységnek is minősíthető). A tejtermelés e két faj esetében a leginkább munkaerő igényes tevékenység, ezért az első osztályú minőségű juh és kecsketej termelésének támogatása többlet munkaerő bekapcsolását jelenti mindkét ágazat esetében. Mindezen felül, az első osztályú minőségű tej termelésének támogatása lehetővé teszi az import juh és kecsketej termékek hazai előállításúval való kiváltását. Ez nemcsak a főleg juhtej termék piacon jelen lévő imitációk kiszorítását tenné lehetővé (többlet kiváló minőségű hazai termék révén), hanem ezen keresztül a tejtermelő gazdaságokban a stabil és növekvő munkaerő foglalkoztatást is. A termék minőség fejlesztése együtt jár a termelés technikai hátterének fejlesztésével ami további fejlődés lehetőségeit hordozza magában. 3. Biológiai sokszínűség megőrzése A gyepterületek biológiai sokszínűsége megőrzésének alapvető eszköze (a géppel és gázolajjal való műveléssel szemben) az állattal, nevezetesen a juhval és kecskével való legeltetés. Jelenleg nagyon sok az olyan gyepterület az országban, amire csak a támogatást igénylik, de azon nem tartanak legelő állatot (vagy az csak papíron szerepel). Emellett növekvő tendenciát mutat az alapvetően juhval hasznosítható területek húsmarhával (magyar szürkével, egyéb húsmarhával) való legeltetése, a juhtartás onnan való kiszorításának igyekezete. Ez nemcsak a biológiai sokszínűség megőrzése ellen hat, de munkahelyek megszűnését is eredményezi. A megőrzendő biológiai sokszínűség a juh és a szarvasmarha tartás eredményeként jött létre az elmúlt évszázadokban, amit gépi műveléssel, illetve a nemzeti parkok szarvasmarhával való hasznosítása felé való eltolása veszélyeztet. Olyan gyephasznosítási programot (és támogatási rendszert) ajánlott kidolgozni és bevezetni, amelyik lehetővé teszi és segíti a gyepterületek (alapvetően feltétlen juhlegelők) kihasználását és juhval (kecskével való) hasznosítását. 4. A szakmaközi szervezet kialakítása Az 1992-ben létrejött Juh Terméktanácsot (amelyet a termelők, felvásárlók kereskedők, feldolgozók és a fogyasztók akkor eleve szakmaközi szervezetként hoztak létre, de az utóbbi több mint 10 év folyamatai számos jogosultságától fosztottak meg), a hatályban lévő EU és hazai szabályozás adta lehetőségek kihasználására alapozva olyan új típusú szakmaközi szervezetté szükséges alakítani, amely képes a teljes kiskérődző ágazat folyamatait felügyelni és koordinálni. Ehhez nemcsak a jogosultságokat kell újra építeni, hanem a működtetéshez szükséges forrásokat is meg kell teremteni. 5. Nyilvántartás fejlesztés Az előző időszak folyamatai eredményeként jelenleg nincs olyan nyilvántartás a két ágazatban (juh és kecske), amely az abban előállított termékek mennyiségét pontosan ismerné, és az onnan a hazai és az export (EU-n belüli és harmadik országokba) piacokra szállított termékek mennyiségét pontosan nyilván tartaná és koordinálná. Sajnos, jelenleg nincs adatszolgáltatási kötelezettség az országból kivitt, és a hazai piacon értékesített termékek mennyiségéről, így a piaci folyamatok koordinálása és az ágazat szereplőinek segítése kényszerűen elmarad a lehetőségektől és az elvárásoktól. /2006-ig ez a Juh Terméktanács részére nyújtandó kötelező adatszolgáltatás alapján kiválóan működött./ Az előállított és piacra vitt vágóállat és juhhús-, a megtermelt és exportált gyapjú-, a megtermelt tej mennyisége (bár a Magyar Juh és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület adatai közel vannak a lehetséges 6

7 valósághoz) inkább becsült értéket mutat (KSH). A helyzet meg- és feloldására olyan nyilvántartást kell létrehozni, működtetni és fejleszteni az átalakult Juh Terméktanács mint szakmaközi szervezet - keretében, amely egyaránt kiterjed a húsra (élő és vágott), a gyapjúra és a tejre, valamint az azokból készült termékekre, és a használt és megcélzott piacokra.. A meghatározó juh termelői létszámot és az általuk tartott juhok számát a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetsége az ENAR jelölési és regisztrációs rendszer keretében nyilvántartja. A kecsketartók és az általuk termelésben tartott állatok mintegy harmada lehet ma nyilvántartásban az ENAR keretében. A KSH lényegesen több juh és kecsketartót tart nyilván, jóllehet, a termelésben tartott juhok száma e nyilvántartásban valamennyivel elmarad az ENAR-ban szereplő adattól, ugyanakkor a kecskék száma pedig az ENAR-ban nyilvántartottnak a többszöröse. Ezt a helyzetet is csak az előzőekben jelzett, az előállított termékeket is magába foglaló, nyilvántartás fejlesztés keretében lehet feloldani és az adatokat a valósághoz közelíteni. Erre a Juh Terméktanács, mint szakmaközi szervezet keretében lehet a megfelelő megoldást kidolgozni és működtetni. 6. Termelői szerveződések A juhszektorban jelenleg mintegy 9 eltérő méretű (35-től 700 tagig) termelői szervezet működik, amelyek alapvetően a vágóbárány és a gyapjú értékesítést szervezik, bár takarmány ellátás szervezése növekvő szerepet kap a munkájukban. A kecske szektorban több mint egy évtizede létrejött termelői szerveződések szövetkezetek felszámolódtak az elmúlt 6-8 évben, újak nem jöttek létre. A juh termelői szervezetek jelenleg meglehetősen szétszórtan, bár a bárány piacon néha egymással versenyben működnek. Az ágazat fejlesztése céljából való koordinációjuk a jelenlegi hatályos szabályok szerinti szakmaközi szervezetté átalakult Juh Terméktanács ernyője alatt valósítható meg. Az ágazati fejlesztés céljait leginkább az szolgálja, ha a kis egységek a báránypiac legalább 10-15%-át átfogó méretű szervezetekké nőnek. A jelenleg működő 9 juh termelői szervezet a vágóbárány előállítás lényegesen kevesebb mint felét szervezi illetve fedi le. Ennek megfelelően a cél e termelői szerveződések tevékenységének kiterjesztése az ágazati szakmaközi szervezet ernyője alatt. A termelői szervezet rendszere a juh- és kecsketej termelése keretében kialakulóban van a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület működésének segítségével. E tevékenység alapvető célja a regionális termelői szervezetek létrehozása az Egyesület koordinációjával, a Juh Terméktanács, mint szakmaközi szervezet ernyője alatt. 7. Piacbővítés és marketing program A hazai juh és kecske ágazat piaca meglehetősen összetett. A juhhús esetében az előállított termékek döntő hányada (85-90%) külföldön értékesül, és ennek is túlnyomó többsége (85-90%) még mindig olasz vevőkön keresztül jut el a fogyasztói asztalokig élőbárányként, alapanyagként értékesítve. Ez a mennyiség akár többszörösére is bővíthető lenne, de mindenképpen erőteljes marketinget és jelentős forrás tömeget kell mögé tenni. A juhhús export alig 100 tonna mennyiséget jelent éves szinten. A gyapjú feldolgozása gyakorlatilag csak a válogatásra és bálázásra korlátozódik jelenleg hazánkban, és a nyersgyapjú teljes egészében alapanyag exportra kerül. A juhtej döntő hányada belföldi piacra kerül, bár az utóbbi két évben a közel-keleti juhsajt export ígéretesen alakul. A kecske ágazat esetében a vágóállat értékesítés évi néhány ezer egyedre korlátozódik, alapvetően a vegyes minőség és a szervezettség hiánya miatt. A kecsketej és tejtermékek alapvetően hazai piacon értékesülnek. A tejtermelés szétszórt, emiatt gyakorlatilag nincs elég alapanyag az export piacra jutáshoz. Emellett a kecsketej szektor szereplőinek szervezettsége is meglehetősen hiányos termelői szervezetek kialakítása még a célok között szerepel. Az ágazat marketing programját a szakmaközi szervezetként elismert Juh Terméktanács programjaként kell kidolgozni, elfogadni és megvalósítani. Ez kiterjed a hús 7

8 (bárány/gida/felnőtt állat), a gyapjú, illetőleg a tejtermelés és értékesítés koordinálására és nyilvántartására, valamint az előállított termékek promóciójának kidolgozására és végrehajtására. A tej és tejtermékek esetében a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület eddig végzett munkáinak tovább fejlesztése teszi lehetővé a kívánt szint elérését. A juhhús esetében alapvető cél a legjobban fizető francia piac meghódítása, és a jelenlegi évi 5-10 kamionnyi árú megtöbbszörözése. Ehhez azonban jelentős genetikai és takarmányozás technológiai fejlesztés révén jelentős termékminőség fejlesztést szükséges végrehajtani. Emellett, olyan promóciós program kidolgozása és végrehajtása a cél, amely lehetővé teszi a magyar bárány növekvő hányadú értékesítését erre a piacra. E program segítésére a Juh Terméktanács (a Debreceni Egyetem és a RÓNA-JUH Klaszter együttműködésével) olyan magyar-francia-román-bulgár együttműködést kívánunk kialakítani, amelynek keretében lehetőség lesz a termék előállítás és a termék értékesítés szervezésére, és a termékminőség javítására, valamint a termék promócióra is. Ez a folyamat már elindult, de még sok munka van hátra a megvalósításhoz. Az előállított vágójuh feldolgozott termékkénti értékesítése (darabolt, szeletelt és csomagolt árú) a következő évek elérendő célja. A hagyományos olasz piacon erre korlátozott lehetőség van jelenleg. A francia piacon ehhez sikeres promóciós programot és ehhez jelentős termék (vágójuh) minőségi fejlesztést kell végrehajtani. A japán mellett az osztrák piac szerepe nőhet a következő években, de ide is csak kiváló minőségű terméket szállíthatunk. Ez utóbbi mennyiségi fejlesztése a cél, de vannak korlátok. A termék minőség fejlesztése és a mennyiség növelése esetén meg kívánjuk célozni a német piacot is, amihez bár francia piaci igényeket kielégítő minőségre van szükség de az értékesítési ár itt lényegesen alacsonyabb. Ezért ez a piac korlátozott jelentőséggel bír a céljaink között. A juhtej estében a közel-keleti piaci értékesítési lehetőség növekvő hányadú kihasználása a cél. Ahhoz, hogy visszajussunk az USA piacaira, legalább meg kell többszörözni a hazai juhtej termelést, és alapvetően javítani a tej higiéniai minőségét. A kecsketej esetében a hazai piac lesz a meghatározó a következő években is, de a tej alapanyag minőségének javításával (termelés kifehérítésével és szervezésével) és ennek következtében a feldolgozható mennyiség növelésével meg kívánjuk célozni a közel-keleti és az EU öko- és kósher tejtermék piacait is. 8. Vágási kapacitások és termék feldolgozás Amint fentebb bemutattuk, a hazai juhhús export alapvetően élőállat (a kecske hús kivitel is, de ennek mennyisége minimális). A juhhús kivitel alapját két közepes méretű és kapacitású vágóhíd adja. A vágási teljesítményük jelenleg éves szinten mintegy egyed. Az exportra kiküldött vágott test mellett darabolt és szeletelt csomagolt árut is állítanak elő és visznek piacra. A két vágóhíd által előállított termékek nagyobbik hányada jelenleg belső piacainkon értéksül. A termékfeldolgozás érdemi növeléséhez a genetikai hátterű termék (vágóbárány) minőség javítás mellett, sikeres promóciós programok megvalósítására építve tudunk további érdemi termékfeldolgozást és termék fejlesztést (konyhakész fűszerezett csomagoltáru) megvalósítani. 9. Támogatási rendszer Az előbb bemutatottak figyelembe vételével olyan támogatási rendszer kialakítása a cél, amely - lehetővé teszi az anyajuhonkénti 30, anyakecskénkénti 20 éves támogatási szint megvalósítását; - megőrzi a kérődző szerkezet átalakítási támogatás pozitív hatását úgy, hogy kizárja a hús marha és a juh közös borítékban való együttes kezelését és ezzel az egyik 8

9 ágazatnak a másik rovására való előnyösebb helyzetbe kerülését (azaz a két fajt elkülönített al-borítékban kezeli, amelyek között nincs forrás áthelyezés); - támogatja a genetikai alapon végzett minőségi fejlesztést a hústermelésben úgy, hogy előnyösebb helyzetbe kormányozza a szaporulat növelést és a hús formák javítását, valamint a termelő állomány minőségi cseréjét és fiatalítását; - támogatja a tejminőség javítását az első osztályú minőségű tej termelésének előnybe helyezésén keresztül úgy, hogy ezzel egy lépésben javítja a foglalkoztatottságot, a munkahely megőrzést és a feketéből a fehér gazdaságba való átalakulást, valamint az import tejtermék imitációk hazai piacról való kiszorítását, illetőleg az export piacok visszahódítását; - nemcsak kivitelezhetővé teszi, de támogatja is a piaci lehetőségek kihasználását a minőségi fejlesztéssel együtt végrehajtandó fokozatos termelői létszám bővítéssel, és megalapozza a másfél milliós anyajuh állomány elérését a közötti időszak végére; - támogatja és lehetővé teszi az alapanyag (vágóállat) kivitel mellett a vágott test, valamint hústermékek exportjának növelését; - javítja a biológiai sokszínűség megőrzését úgy, hogy előnybe helyezi a gyepterületek kérődző állatokkal való legeltetését a géppel való művelés helyett, és nem tolja el a kis és nagykérődzők azon optimális arányát az egyes gyepterületek legeltetéses hasznosításában, amely a megőrzendő biológiai sokszínűség kialakítását megalapozta; - olyan szakmaközi szervezet kialakítását teszik lehetővé, amelyik nyilvántartásban, szervezésben és koordinációban át tudja fogni a teljes kiskérődző szektort, és hatékonyan tudja ellátni a teljes szektor érdekképviseletét; - segíti olyan marketing és promóciós rendszer kialakítását és működtetését, amely új piacok meghódítása mellett új termékek piacra vitelét is lehetővé teszi. 9

10 A JUH ÉS KECSKE ÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A. Az ágazatok helyzete A juh és kecske ágazat mérete a 2004-es EU csatlakozást követően folyamatosan zsugorodik, bár a évekre bevezetett kérődző szerkezet átalakítási támogatás hatására a juhlétszám valamelyest emelkedett 2012-ben, a kecskeágazat inkább stagnált az utóbbi öt évben. Ezzel együtt, a két kiskérődző ágazat meglehetősen vegyes, helyenként aggasztó képet mutat. 1. A juh Az EU csatlakozást követő évben (2005) a Magyar Juhtenyésztők Szövetsége (2009-től Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége) az éves mérleg adatokra és a támogatásra való jogosultságot igazoló nyilatkozatok adataira alapozva juhászatot tartott nyilván az országban, amelyekben összesen nőivarú juhot tartottak. Ezzel szemben alig hét évvel később a juhtartók száma több mint 640-nel és az általuk termelésben tartott juhok száma több 270 ezerrel lett kevesebb (1. táblázat). 1. táblázat: A juhtartók és a juhok létszám változása Gazdaság méret kategóriák (anyajuh létszám) felett Juhtartó Juhtartó Változás % 164,8 95,2 90,2 87,8 89,8 66,7 48,6 Létszám Létszám Változás % 133,6 95,9 89,3 85,6 88,1 65,3 49,1 Létszám % 2005-ben 0,1 1,4 5,1 8,1 47,0 21,9 16,3 Létszám % 2010-ben 0,2 1,8 5,9 9,0 54,0 18,6 10,5 (Forrás: Magyar Juh. és Kecsketenyésztők Szövetsége évi adatai alapján saját kigyűjtés) A legkisebbtől eltekintve, minden méret kategóriában jelentős volt a visszaesés a juhtartó üzemek számában és az általuk termelésben tartó juhok létszámában egyaránt. Különösen aggasztó az 500 juh feletti létszámot tartó üzemek és az általuk tartott juhok számának csökkenése. Az juh kategóriában a 70%-alá, az 1000-nél több juhot tartók esetében az 50%-alá való zsugorodás nemcsak a nagyüzemek eltűnését, hanem az egységes és jó minőségű vágóállat létszám visszafejlődését is jelenti. Emellett, a méret kategóriában tartott juhok létszáma és aránya ugyancsak visszaesett és nem volt képes a két legnagyobb kategória zsugorodását kompenzálni. A hobby juhászatok számának és az általuk tartott juhok számának növekedése nemcsak az állomány elaprózódását, hanem az álaluk előállított vágóállatok minőségi sokszínűségét is jelentette. A 2004-ben elvégzett elemzés eredménye szerint (Juh Terméktanács) 300 termelő anyajuh képes megteremteni egy család megélhetésének költségeit. Ez a létszám 2012-re 400 és

11 anyajuh közé emelkedett, s az utóbbihoz esik közelebb. Természetesen, a tejtermelés és az abból származó bevétel nagysága és aránya módosíthatja ezeket a számokat, de a 2012-es adatok szerint (Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület) a juhok alig néhány %-át fejék (mintegy egyed!), és ez az elenyészővé vált arány nem tudja módosítani az átlagos adatot. A juhtartást illetően a merjünk kicsik lenni megközelítés egyértelműen az ágazat felszámolódását jelenti. Erre jó példa Lengyelország, ahol mára alig 280 ezer juh maradt a több mint 5 millióból, és az meghatározóan a hobby tenyésztők kezében van, és ahol döntően export piacokon nem-, vagy alig eladható vágóállatot előállító őshonos állatokat tartanak a támogatási rendszer miatt. 1.1 A termékek A juhágazat esetében három meghatározó termékről beszélhetünk: vágóállat, gyapjú és tej. Ezek mellett a gerezna és a trágya a bevételek szempontjából elhanyagolható jelentőségű. A tenyészállat értékesítést, bár jelentősége elvitathatatlan, jelen esetben nem vettük figyelembe A hús A hústermelést két kis-közepes méretű juhvágóhíd szolgálja, amit néhány juh vágópont egészít ki. Ezek kapacitása éves szinten ezer egyed között változik, és az elmúlt években megkövesedett hagyomány következtében az élő vágóállatok kivitele jelenti a meghatározó juhhús terméket. A juhhús (vágott test, darabolt, illetve szeletelt csomagolt) a kivitelben alig 1-2%-kal részesedik jelenleg, bár ennek bővítési esélyére vannak jelek és kihasználására pedig tervek A gyapjú A gyapjúfeldolgozó üzemek hiányában (amelyeket az 1990-as évek közepén számoltak fel) a hazai gyapjú (éves szinten mintegy tonna) nyers, maximum válogatott formában csak néhány % - alapanyagként hagyja el az országot. Az utóbbi évek ( ) alatt a nyersgyapjú ára megközelítette, sőt egyes esetekben meg is haladta a kg-onkénti egy eurót, de az ár 2012 végén már csökkent, és 2013-ban sem éri el a 2011-es szintet A tej Az EU csatlakozást követően a juhtej termelés kevesebb mint felére esett vissza (részben az addig kiválóan működő, az első osztályú minőségű juhtej termelése támogatásának megszűntetése miatt), és 2012-ben az előállított juhtej mennyisége nem haladta meg a 700 ezer litert a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület nyilvántartása szerint. Ezen felül az elmúlt évben egy közepes méretű, alapvetően kecsketej feldolgozó amely 2012-ben még nem volt tagja a fent nevezett Egyesületnek - további liter juhtejet dolgozott fel, amivel bővült az fent ismertetett adat. Emellett, néhány kistermelő gazdaságban saját termékké dolgozzák fel az általuk termelt juhtejet, amelynek összes éves mennyisége literre tehető. A teljes termelt és feldolgozott juhtej mennyiség az utóbbiakkal együtt sem érte el a 800 ezer litert. Jelenleg öt juhtej feldolgozó működik az országban, és néhány kistermelő gazdaságában dolgozza fel a tejet saját termékké. Az előállított tejtermék nagyobb hányada belföldi, kisebb hányada külföldi fogyasztókhoz jut. A piacon jelenleg mintegy féle hazai előállítású juhtej termék jut. 11

12 Összehasonlításként a következő adatokat érdemes megjegyezni. A felvásárolt és feldolgozott juhtej mennyisége 1970-ben érte el az elmúlt 60 év csúcspontját (22,9 millió liter), az utána következő években a tejtermelés lényegesen kisebb volt. Az as hullámhegy (10,8 millió liter) utáni visszaesés 1995-re 1,1 millió litert eredményezett. Az első osztályú minőségű juhtej termelésének támogatása ( ) a termelés 50%-os növekedését eredményezte. A hatvan évvel ezelőtti, több mint 60%-os juhtejtermelési hasznosítással szemben, manapság a hazai anyajuhállomány 5-8%-át fejik, mintegy üzemben (létszámuk éves szinten kis mértékben változik) A fajta Az elmúlt évek változásai ellenére a merinó csoportba tartozó juhok aránya jelenleg is a teljes hazai állomány döntő hányadát (75-80%) teszik ki. Ez az arány távolról sem fejeződik ki a termelés és származás ellenőrzésben tartott (régi szóhasználatban törzskönyvezett) fajtánkénti létszámában (2. táblázat). 2. táblázat. A termelés és származás ellenőrzésben tartott juhok fajtánkénti létszáma Fajta Anyajuh létszám Merinók Magyar merinó Romney 14 Német húsmerinó Landschaft merinó (würtembergi merinó) 466 Húsfajták Berrichon du cher 48 Charollaise 269 Ile de france Német feketefejű 688 Sropshire 13 Suffolk Texel 239 Bábolna tetra 488 Tejelő fajták Brit tejelőjuh 287 Lacaune Tejelő cigája 426 Őshonos fajták Cigája Cikta 275 Fehér hortobágyi racka Fekete hortobágyi racka Gyimesi racka (Forrás: Magyar Juh- és kecsketenyésztők Szövetssége évi adatai alapján saját kigyűjtés) Azt minden esetre meg kell jegyezni, hogy a külföldi fajták nagyobbik hányada, esetenként a teljes állomány származás és termelés ellenőrzésben van, ugyanakkor a magyar merinó esetében nagyon kis arányt képvisel. Meg kell továbbá jegyezni a következőket : - a fejt juhok között a merinók is jelentős hányadban jelen vannak ; 12

13 - a tejelő cigája ugyancsak őshonosnak számít, és csak kisebb hányadát fejik jelenleg ; - a cigája őshonosnak minősített fajta, de jelentős hányadát jelenleg tejtermelésre is hasznosítják; - a valamikori tejgazdaságot jelentő hortobágyi racka juhot sehol sem fejik az országban ; - a brit tejelőjuh bár nevében tejelő, jóllehet inkább szapora ( % ) és hústermelő fajta, amely képes a nagy szaporulatot tejjel ellátni és azon felül fejhető is; - a hazai árutermelő állományokban több tejelő fajta (lacaune és brit tejelőjuh, valamint ezek keresztezett utódai) termel jelenleg, mint amennyi a termelés és származás ellenőrzésben szerepel A bevételi arányok Az elmúlt években a juhágazat gyakorlatilag egy termékűvé vált, így a vágóállat jelenti a bevétel döntő hányadát. A gyapjú értékesítéséből származó bevétel nagysága 2-3 %-ot tesz ki, így azon üzemekben, ahol nem fejnek, az értékesített vágóbárány határozza meg a gazdaságosság szintjét. Más juhászatokban, ahol a tejtermeléssel nem hagytak fel, a tej értékesítéséből származtatható bevétel nagysága anyajuhonként fél-egy bárány árával egyenértékű, ami nagy mértékben javítja a juhászati tevékenység gazdaságosságát. A juhászat nem tartozik a gazdaságilag jövedelmező ágazatok közé, de a teljes népességnek nyújtott szolgáltatásai miatt (táj és környezet fenntartás) EU és tagállami támogatással csökkentik az elmaradt bevétel nagyságát. A támogatások a SAPS TOP UP rendszerben némileg változtak (az utóbbiak csökkentek), és a kérődző szerkezet átalakítási támogatás jelenti a jelenlegi vonzónak tekintett formát. Ebben ugyancsak értékes segítséget jelent a de minimis támogatás összege is. A különböző KAT és NATURA 2000, valamint AKG támogatások jelentősen csökkentik az ágazat bevételi hiányát, de ezek 2015-re megváltoznak és az ágazat jövője szempontjából új helyzet áll elő. Az EU csatlakozást megelőzően elkészült elemzés (Juh Terméktanács) eredménye szerint az egy anyajuhra vetített veszteség (negatív eredmény) Ft nagyságú volt, amit a támogatások jelentősen csökkentettek. Mégis, a évi szinten ez a veszteség helyenként elérte a Ft-ot is, bár egyes területeken (AKG) a támogatás összege a bárányt szinte melléktermékké teszi. Adott AKG területeken esetenként ismét kialakultak az úgynevezett statisztikai juhlétszámok («könyvelői juhok»), amelyek termelési színvonala elmarad a lehetőségektől és várakozásoktól, emellett, nagy hányadban nem termelő állatok is megjelentek az állományokban. Mindezeken felül szükséges megállapítani, hogy a bevételi arányokat, és az egy anyajuhra vetíthető bevétel nagyságát a következő tényezők is befolyásolják : - az anyajuh létszám és a hasznosított szaporulat számából következik, hogy az egy anyára jutó érték (0,65-0,70 bárány/év) jelentős mértékben elmarad a lehetőségektől és az adottságoktól ; - az ágazatra a kissúlyú vágóbárány élő exportja a jellemző, a hatszáz ezer egyedet meghaladó export átlagos súlya kg/egyed, ami azt jelenti, hogy egy anyajuh átlagos hústermelése csontos húsban számolva 7-9 kg, aminek bevételéből az anyajuh éves költsége nem fedezhető ; - az ágazat költségeit a támogatások csökkentik olyan szintre, amely a túlélést segítik, de a stabilitást és a fejlődést (a vidékfejlesztés szükségletét) aligha teszik lehetővé A hústermelés és export 13

14 A 3. táblázatban a létszám adatok változásai mellett a hústermelési és a meghatározó piaci adatokat foglaltuk össze. A létszám adatokban a Magyar Juh- és Kecsketenyésző Szövetség-, a KSH- és a Juh Terméktanács-, hústermelési és export adatokban az utóbbi kettő, és az ár adatokban az AKI és a Juh Terméktanács adatait vettük figyelembe a végső értékek kiszámításánál. Természetesen, az adatok inkább az aggasztó tendenciákat jelölik, mert jelenleg nincs pontos kimutatás arról, mennyi vágóállat is hagyja el az országot. A KSH adatai meghatározott rendszer szerint becsültek (bár a pontosságuk nem vitatható). A megelőző időszak gyakorlatától eltérően jelenleg nincs adatszolgáltatási kötelezettség a Juh Terméktanács számára, így az itteni adatok is becsültek. Az ENAR rendszerben elvileg nyomon lehetne követni az országot elhagyó állatok számát, de a Juh Terméktanács adat betekintési szóbeli és többszöri írásbeli kéréseire a NÉBIH (illetve előzőleg az MgSzH) az elmúlt több mint egy évben nem reagált. A juhlétszám adatok folyamatos csökkenésében a 2012-es emelkedés kedvező képet mutat ugyan, de a nem túl kedvező 2012-es időjárási körülmények és a 2013-as tavaszi árcsökkenés (a kérődző szerkezet átalakítási támogatás ellenére) jelentős visszafejlődést hozhat 2013-ra. A túlzottan csapadékos 2010-es év jelentős termelő alap (anyajuh) értékesítést is eredményezett, ami az eladott juhok számában is követhető volt. A vágóállat export 2011-ben és 2012-ben jelentős mértékben visszaesett, és 2013-ra az export létszám növekedése részben a létszám további zsugorodásának következményeként állhat elő. Az ágazat alapvetően vágóállatot állít elő, amit élő állapotban küld el más országok (meghatározóan Olaszország) piacaira. A juhhús import és export az ágazat szempontjából jelenleg elenyésző jelentőségű, jóllehet, a húsexportot tekintve a japán kivitel kedvezőnek hangzik, még is a teljes hús export kevesebb mint a felére esett vissza az előző két évben. Bár az ország lakossága folyamatosan fogy az egy főre vetített éves juhhús (és benne kecskehús) fogyasztás alig változott az elmúlt években. A megtermelt juh (és kecske) hús messze meghaladja az önellátáshoz szükséges mennyiséget, alapvetően az exportra termelő másik EU tagállam (Írország) szintjén van. A piac meghatározó országa Magyarország számára Olaszország, ahol az ár éves szinten akár 30-35%-os hullámzást is mutatott az egyes szezonok között az utóbbi évtizedben. A törökországi export lehetőség jelentős mértékben javította a termelők jövedelmi helyzetét 2010-ben és 2011-ben, mert nemcsak lecsökkentette az éven belüli jelentős árhullámzást, de a kereslet miatt áremelkedést is eredményezett. A évi török export beszűkülés nagy mértékben rontotta az árakat, és a év elején bekövetkezett piaci árudömping további árcsökkenést hozott. (A csapadékos időjárás több hónappal késleltette a brit és ír bárányok elkészülését, így ezek nagy hányada a Húsvét előtti időszakban került az EU piacaira, visszavetve a saját és az EU átlagárakat is.) Az év közepe után az árak ugyan felzárkóztak egy kicsit, de a 2013-ban kiszállított és kiszállítható juhlétszám jelentős mértékben visszaesett. Az elmúlt évek gazdasági válsága az olasz fogyasztóknál is éreztette hatását, és az olasz elemzés eredménye szerint a tradicionális könnyű bárány (teljes vágott test) iránti igény a nehéz vágott bárány testrészek vásárlása felé fordítja az igényeket a meglévő tradíció ellenére. A hazai juhhús előállítás számára a francia piac évi indulása új lehetőséget jelent, amelyet alapvetően 2014-től fogunk tudni kihasználni, nagysúlyú, kiváló minőségű fiatal vágóbárányok szállításával. Ezen felül, az új-zélandi és az ausztrál export Kína felé fordulásával ismét lehetőség nyílik az arab piacokon való megjelenésre is. Ez utóbbi jelenség az EU több tagállamában (Spanyolország, Franciaország, stb.) erősödött meg, mert az arab tavasz relatív és abszolút juhhús árú hiányt idézett elő észak Afrikában A piaci lehetőségek 14

15 Az ismét jelentkező piaci ármozgások (hullámzás) ellenére a hazai vágójuh piac értékesítési lehetőségei szinte korlátlanok, azonban az előállított vágóbárányok minőségét javítani és legalább termelőnként egységesíteni szükséges. Tekintettel arra tényre, hogy az EU belső termelése folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedben (s ez a tendencia várhatóan a következő években sem változik meg), és emellett az import mennyisége is visszaesett (a fő beszállító Új-Zéland inkább a kínai piac felé fordult, s a termelő állománya is csökkent, és az egyéb forrásból származó import mennyisége a kiesést nem képes ellensúlyozni), a Magyarországon előállított jó minőségű bárány megfelelő piacra talál az EU keretein belül. A juhtej termékek piaca kettős. Részint a juhtej termékként beérkező (főleg szlovák) zömmel tehéntejből készült juhtej termék némi hátrányos árhelyzetet jelent a piacon, amit a minőség és az eredet védelemmel kezelni lehet. Részint az utóbbi években ismét lehetővé vált a közel keleti piacra szállítani hagyományos juhsajtot (alapvetően kashkaval-t, de krémfehér sajtot is). A gyapjú esetében a nyersgyapjú kivitel alapvető megváltozására, és a feldolgozott termékek exportjára gyapjú feldolgozó üzemek hiányában - kis esély mutatkozik. 1.2 A kecske A kecske létszám adatok a 3. táblázatban a KSH felmérésein alapulnak, tekintettel arra, hogy a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség csak a kecske ágazat kisebb hányadát tarja nyilván. Ez utóbbinak az az oka, hogy a kecsketartók nagy hányada általában csak néhány egyedet tart, vagy nem kíván semmiféle nyilvántartásban megjelenni. (Ez utóbbi jelenség a Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége közötti adataiban is nyomon követhető volt.) A Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség a 2012-es adatai alapján 636 tenyészetben kecskét tartott nyilván, és az üzemenkénti átlag létszám 27,19 volt, bár 300 egyed feletti gazdaságok is léteztek A termékek és a bevételek A kecske két fő terméke közül a tej a meghatározóbb, aránya egyes esetekben elérheti a 80-85%-ot is. A hús ennek megfelelően 15-20% bevételt jelenthet, ha a tenyészállat, a gerezna, és a trágya értékét nem vesszük figyelembe (ezek nagysága üzemenként erősen eltérő). A vágógida döntő hányada a kecsketartók és környezetük fogyasztását szolgálja, éves szinten kevesebb, mint egyed jut külföldi vevők asztalára. Az előállított kecsketej mennyisége nehezen becsülhető, mert a kecsketartók és kecskéik nagyobbik hányada nem szerepel semmilyen nyilvántartásban. Termelésük nagyobbik hányada a fekete gazdaságban zajlik. A hatóságilag ellenőrzött (higiéniai és minőségi) tej mennyisége 2012-ben nem érte el az 600 ezer litert (a legnagyobb tejüzem által feldolgozott tej mennyisége alig 220 ezer liter volt, és a kisüzemek egyenkénti éves tejmennyisége 15

16 3. táblázat: A magyar kiskérődző szektor főbb hústermelési jellemzőinek alakulása Megnevezés f 2014 f Kecske létszám ,000 65,000 58,000 75, Anyakecske és fedeztetett nőivarú növendék létszáma ,000 36,000 36,000 44, Juhlétszám , , , Anyajuh és fedeztetett nőivarú növendék létszáma , , Összes belső termelés (1 000 tonna) ,245 9,221 9,603 9,609 9,551 9,581 9,240 9,200 Importált élő állat (000 tonna) ,109 0,885 0,575 0,746 0,576 0,573 0,340 0,400 Exportált élő állat (1 000 tonna) ,627 6,888 6,928 7,106 6,830 6,774 6,150 6,200 Exportált élőállat (egyed) , ,000 Importált juhhús (1 000 tonna) ,148 0,226 0,162 0,138 0,207 0,134 0,280 0,280 Exportált hús (1 000 tonna) ,083 0,044 0,000 0,104 0,037 0,042 0,100 0,100 Belső fogyasztás (kg/fő/év) ,28 0,34 0,34 0,33 0,35 0,35 0,37 0,36 Lakosság (1 000 fő) Önellátottság (%) Nehéz bárányok ára (13.1 kg vágott test felett) (100 kg vte) , Könnyű bárányok ára (=>13.0 kg vágott test) (100 kg vte) Vte = vágott test egyenérték) f előrejelzés; f előre jelzés Forrás: Készítette Dr. Kukovics Sándor az EU Forecast Group for Sheep Meat and Goat Meat, (EU Juhhús és Kecskehús Előrejelző Munkabizottság) értekezletei számára, között; az Agrárgazdasági Kutatóintézet (Stummer Ildikó, Egri Edit)) és a KSH (Tóth Péter) munkatársaival való együttműködésben ( ), a Juh Terméktanács, a Magyar Juhtenyésztő Szövetség és a Magyar Kecsketenyésztők Szövetsége ( ), a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége ( ), valamint a KSH, és az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján 16

17 liter között változott), bár a teljes előállított tej mennyiség 2-5 millió liter közöttire tehető. A tej és az abból készült tejtermék döntően hazai piacra jut, az exportált tejtermék hányad alig néhány %-ot tesz ki. Jelenleg két közepes, és néhány (6-8) kis méretű kecsketej feldolgozó működik az országban, és ezek mellett számos kecsketartó a kistermelői rendelet hatálya alatt dolgozza fel és értékesíti termékeit A fajta A hazai kecske állományra döntően a vegyesség a jellemző. Ez azt jelenti, hogy néhány száz fajtatiszta alpesi, szánentáli és anglo-núbiai, valamint búr kecske mellett az állomány döntő hányada fajtához alig sorolható. A Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége által kidolgozott és mintegy 10 éven keresztül működtetett tenyésztési program keretében a hazai állományokból kifejlesztett magyar tejelő fehér-, - barna- és tarka kecske fajtákat a szakmai vizsgálatok eredményei ellenére beolvasztották a szánentáli és az alpesi fajtába, így azok tenyésztése gyakorlatilag megszűnt. A hosszú szőrű változatokat jelenleg magyar parlagi kecskének nevezve tartják nyilván. Az utóbbiból kevesebb, mint 200 egyedet tartottak ellenőrzésben a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség 2012-es kiadású 17. Időszaki Tájékoztatója szerint. A szánentáli (234), az alpesi (176), az anglo-núbiai (137), valamint a búr (96 húsfajta) egyedei összesen 634 származási és termelés ellenőrzésben lévő egyedet jelentettek ugyan ezen évben. Ez a létszám korlátozott hatással tud lenni a tenyésztés fejlesztésére. A helyzetet az is nehezíti, hogy az előzőleg termelés és származás ellenőrzésben tartott állomány csaknem döntő hányadát Romániába exportálták 2008 és 2011 között. (Az ottani támogatási viszonyok eredményeként megemelkedett kereslet nagy mértékű áremelkedést okozott a hazai piacon, aminek sokan nem tudtak ellenállni.) Az utóbbi minőségi tenyészállat hiányt okozott a hazai kecske állományban, amit támogatott import tenyészállat frissítéssel szükséges enyhíteni, a meglévő állomány támogatott fiatalítása mellett! A piaci lehetőségek A kecsketej ágazatban egy érdekes kettősség van jelen: egyszerre vannak tej értékesítési gondok és tejhiány okozta kereslet. Az előbbinek az az oka, hogy egyes üzemekben szétszórtan kevés tejmennyiséget fejnek, és emellett vannak bizonyos higiéniai minőségi gondok is (az utóbbiak mögött a fejési és tejkezelési technológiai hiányosságok találhatók meg). Az előbbi viszont azt jelenti, hogy nincs annyi jó minőségű feldolgozható kecsketej a piacon, amiből készült tejterméket ne lehetne értékesíteni. Ez a kettősség csak megfelelő ágazati stratégia keretében kezelhető. A kecskehús termelésben és értékesítésben is megtalálható bizonyos kettősség, bár ez távolról sem olyan határozott, mint amit a tej esetében tapasztalhatunk. A Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége felszámolását (2008) követően a gida értékesítés szervezettsége erőteljesen visszaesett, és jelenleg a megszületett gidák döntő hányadát a termelők és a közvetlen környezetük fogyasztja el. A szervezett értékesítés 2013-ra csaknem megszűnt, és a vegyes minőség miatt a kereskedők egyre kevesebb figyelmet fordítanak a vágógida értékesítésre. Ugyanakkor, jó minőségű, megfelelő létszámú vágógidára lenne export kereslet. A kecske termékek belső, hazai fogyasztása messze a juhtermékek fogyasztása alatt van. Amíg a juhhús esetében az egy főre vetített mennyiség 0,35 kg-ra tehető, ez a kecskét tekintve 0,05-0,08 kg lehet. A juhtej termékek fogyasztása esetében évi 0,09-0,10 kg/fő mennyiséggel 17

18 számolhatunk, a kecske tejtermék fogyasztás ennek negyedét-harmadát sem éri el. Ebben szerepet játszik az ismertség hiánya, és a promóció rendkívül alacsony jelenlegi színvonala. 3. A piaci igények és a vágóhídi kapacitás Magyarországon 3.1 Az előzmények A hazai vágójuh és vágókecske 95-98%-ban élőállat formájában, mint alapanyag hagyja el az országot, és a húsexport ennek megfelelőn csak korlátozott mértékű. A rendszerváltás előtti időszakban a juhhús export (benne néhány %-nyi kecskehússal) lényegesen nagyobb volt, legkedvezőbb időszakában elérte a teljes termelés 8-10%-át (és meghaladta a egyedet; a 2001-es rendkívüli időszakban pedig a 100 ezer egyedet); és fokozatos emelkedő tendenciát mutatott. Az élőállat export alapját képező első specializált juhvágóhíd az 1970-es évek elején jött létre Hortobágyon (a Hortobágyi Állami Gazdaság keretében az ÁG, a Terimpex és a Gyapjúforgalmi Vállalat közös programjaként, megfelelő hizlaló és puffer telep kiegészítéssel), amit aztán az 1980-as években bővítettek és daraboló, valamint csomagoló üzemmel is kiegészítettek. A második ilyen vágóhidat nyúl és juh vágóhídként a Gerecse Mgtsz keretében hozták létre Baj nevű községben az 1980-as évek elején. A juhvágásokat ezeket megelőzően - és több éven keresztül ezekkel párhuzamosan is - számos más vágóhídon bonyolították le, bár az utóbbiak tevékenységében a juhvágás az as évek végére megszűnt. Az utóbbi 23 év folyamatai következtében a specializált juh vágóhidak előbb olasz kezekbe és tulajdonba kerültek az 1990-as évek első felében, majd mint konkurenciát jelentőket hagyták leromlani, majd bezárták azokat. Az utolsó használatukra a 2001-es nyugat európai főleg nagy-britanniai száj- és körömfájás járvány időszakában került sor, amikor az olasz tulajdonosok nagy hasznával részben levezették a húsvéti bárány eladásokat. Ezt követően azokat végleg bezárták, és már csak romhalmazként lehet megemlíteni azokat. Az elmúlt másfél évtizedben, kisebb, előzőleg más célból használt vágóhidak részbeni felújításával részbeni kiegészítésével új vágási kapacitások jöttek létre. Az egyik Hetes (Somogy megyében Kaposvárhoz közel) községben, a másik Hajdúnánáson kezdte meg működését, és jutott el a kapacitása és termékei jelenlegi szintjére. Ezek mellett létezik néhány vágópont, illetve kis kapacitású, több állatfaj egyedeinek vágására alkalmas egység az ország több pontján, de ezek kapacitása összesen évi néhány ezer egyedre tehető. Egy elnyert támogatási program keretében egy további juh (és kiegészítésként kecske és borjú) vágóhíd megvalósítása indult el Kunszentmiklós központtal az elmúlt években, amelynek éves kapacitása juh és borjú lett volna. Sajnos, a támogatási összeg mellett további források bevonása különböző okokból nem járt kellő sikerrel, így bár minden építési- és kivitelezési terv, valamint a szükséges hatósági engedélyek rendelkezésre állása ellenére- maga a beruházás nem kezdődhetett meg időben. Tekintettel a határidő túlzott csúszására a támogatási szerződést a finanszírozó felmondta, ennek megfelelően ez a kapacitás nem jött létre. Egy további juhvágásra alkalmas vágóhíd jött létre Kardoskúton 2012-ben, amely alapvetően a muszlim vevők lehetséges kiszolgálását tette tervei közepébe, bár a vágóhidat létrehozó és fenntartó cég tevékenysége még más termékekre irányul.. 18

19 3.2 A jelenlegi kapacitás Tekintettel arra, hogy az érdemi piaci megjelenést tekintve a kis kapacitású, vegyes célú, inkább vágópontnak kezelhető vágóhidak nem vehetők érdemben figyelembe, csak az utóbbi években létrejött három juhvágóhíddal számolhatunk az elemzésben. A Lac-Hús Kft (Hajdúnánás) juh vágási kapacitása a felnőtt állatok esetén egyed/nap, a bárányok (és kecskék) esetében egyed, naponta. Ez 200 napos vágással kalkulálva báránynak és felnőtt juhnak felel meg. A jelenlegi vágási kapacitása alig több mint 20%-át köti le a juhvágás, ezért szarvasmarha, ló, strucc, és sertés vágásával foglalkoznak (igaz, ezzel más vonalon). A termékeik - a vágott testen felül - darabolt és fóliázott, valamint vákuum csomagolt szeletelt termékeket tartalmaznak. Az üzemben kiegészítő, speciális bővítésre lehetne igény a kapacitás kihasználás növekedése esetén. Az előállított hústermékeik főleg a hazai piacra, különböző áruház láncokba és éttermekhez kerülnek, exportra a termékeik néhány %-a jut el. A Kapos Terneró Kft (Hetes) a sertés vágást elhagyva jelenleg bárány, juh és borjú vágással, darabolással, darabolt fóliázott és szeletelt vákuum csomagolt (esetenként fűszerezett) áru forgalmazásával foglalkozik. A jelenlegi kapacitása évi bárányt (kb. 250 tonna, ami egyedre tonna - fejleszthető), 150 tonna juhhúst (ami évi 500 tonnára, kb egyedre fejleszthető), valamint 300 tonna borjúhúst foglal magába. A jelenlegi juhhús előállításuk 65%-át belföldön, a többit (főleg bárányhúst) Ausztriában és Japánban) értékesítik. A hazai forgalmuk évi 15%-kal bővült az utóbbi években A hűtő kapacitás bővítésére és korszerűsítésére lenne szükség a vágási kapacitás bővítéséhez. A vágóhíd Kósher vágásra alkalmas minősítéssel is rendelkezik. A Times Square Holding Ltd (Budapest) által tulajdonolt Halal vágási minősítéssel rendelkező vágóhidat 2012 szeptemberében adták át Kardoskúton. A vágóhíd kapacitása a közzétett információk szerint napi 1500 bárány, ami éves szinten állat levágásának felel meg. A bejelentések szerint iráni és egyéb közel keleti országok piacait kívánják megcélozni termékeikkel. A híradások szerint 2012 októberében indult volna az üzem működése, de azóta pontos adattal nem rendelkezünk a cégről. A telefonos megkeresésre nem válaszoltak, az címről pedig visszajött a megkeresés. A cég jelenleg közzétett termékei között erdei vadak húsa, erdei gombák, erdei gyümölcsök és szürkemarhahús szerepel, juh nem. A rendelkezése álló információk szerint a vágás még nem indult el az üzemben. 3.3 A lehetséges kihasználás és a szükséges lépések Megfelelő vágóhidak és húsfeldolgozók nélkül aligha lehet az élő vágóállat helyett a hús és hústermékek kivitelének növelése irányába fejleszteni az ágazat (juh és kecske) exportját. Ezek a vágóhidak rendelkezésre állnak, de az élőállat kiviteli hagyomány erőssége mellett, a vágóbárányok (és vágógidák) minőségi sokszínűsége, és az új-, húst és nem élőállatot igénylő piacok megszerzésére irányuló tevékenység gyengesége ezek kihasználását eddig még nem szolgálta. Ennek megfelelően a juhhús kivitel továbbra is a lehetséges mérték és mennyiség alatt van. A három vágóhíd vágási kapacitása elegendő lehetőséget nyújtana különösen bővítés esetén a juhhús és kecskehús (ezen belül darabolt-, illetve szeletelt, konyhakészen fogalomba hozott) piac bővítéséhez. Emellett, a hagyományos, Kóser és Halal vágásra képes vágóhíd is megtalálható az országban, amelyek kapacitása elegendő lehetne a piaci igények kiszolgálására. Ez nemcsak új piaci szegmensek megtalálását, és kihasználását teszi szükségessé, hanem egy 19

20 intenzív marketing és promóciós program indítását és több éves fenntartását is. Ehhez azonban mindenképpen szükség van a Juh Terméktanács előző években folytatott marketing és promóció programjainak fel- és megerősítésére, a tervezett marketing program megvalósításához szükséges források megteremtésére. Az eddigi termék fejlesztések és az azok bemutatását szolgáló promóciós programok pozitív fogadtatásra leltek, de folytatásukra és kibővítésükre nem állt rendelkezésre a szükséges forrás. E helyzeten csak másféle szemlélettel, és erőteljes forrás megteremtés révén lehet változtatni. A Juh Terméktanács e fejlesztést szolgáló marketing programja már több mint egy éve elkészült, de a szükséges források megszerzése még nem tudott eljutni a megvalósuláshoz. Ez magába foglalja a termék fejlesztés- és a termelés integrációjának segítését is. Ennek megvalósítására a következő egy-két évben kell a megoldást találni. 4. A kiskérődző szektor költség bevétel elemzése A juh- és a kecske szektor költség bevétel és jövedelem elemzéséhez többféle kiindulási pontból lehet elindulni. Akár a juhtartó, akár a kecsketartó üzemeket vesszük alapul, gyakorlatilag aligha találunk két teljesen azonos termelési feltételekkel és bevételi-, illetve kiadási arányokkal bíró gazdaságot. Nemcsak az állatlétszám, hanem a használható terület (saját és/vagy bérelt) nagysága, a termelési rendszer (fél-intenzív, extenzív, esetleg fejés), a lehetséges bevételek, és a lehetséges igénybe vehető támogatások, illetve a költségek címszava alatt vannak alapvetően eltérések. Mindezen felül, a számításba vett költségek valódi elszámolása a gazdaságok jelentős hányadában meglehetősen hiányos. Ez a kis üzemi kategóriákban elég általános jelenség (pl. a bérrel és bérköltséggel nem számolnak, stb.), míg a kettős könyvelést folytató vállalkozásokban a költségeket és a bevételeket pontosan követni lehet. Ez a kép látható a juhszektorban, ahol gyakorlatilag az állatállomány 98-99%-a egyedileg megjelölt (ENAR) és nyilvántartott, mert e-nélkül nem lehet állatot értékesíteni. A kecskeszektorban a kép egy kicsit bonyolultabb, mert az állat állománynak alig több mint egy harmada szerepel az ENAR nyilvántartásban (és egyedi jelölésben). Ennek megfelelően az e szektorból a születési és termelés helyét feketén elhagyó termékek (tej, vágóállat, hús) hányada nagyobb, mint ami a fehér gazdaságban nyomon követhető. A két szektor között az igénybe vehető támogatások féleségei is eltérnek. Míg a kecske ágazatban a közvetlen támogatás csak a de mini mis anyakecske támogatás, addig a juhszektorban a kérődző szerkezet átalakítási támogatás, a kiegészítő anyajuh támogatás, és a de mini mis támogatás, valamint a SAPS TO U-ból még megmaradt hányad jelenti a közvetlen költség csökkentést. Ezen felül az agár-környezetgazdálkodási és a Batura 2000 támogatás jelenthet kiegészítő költség csökkentő forrást e két ágazatban, bár üzemenként és fajonként eltérő összegben. A terület alapú támogatás (gyep és szántó) jelenleg nem kötött állattartáshoz, ami miatt a juh és kecsketartáshoz csak közvetetten köthető. Mindezeken felül, a nyilvántartott juhtartók néhány %a-a nem veszi igénybe a lehetséges támogatásokat, mert nem kíván semmilyen hivatallal (NAV, MVH, NÉBIH) a juh- és/vagy kecske tartásával kapcsolatosan kapcsolatba kerülni. A kecsketartók esetében ez az arány sokkal nagyobb ennél. Sok termelő esetében olyan véleménnyel találkozunk (főleg a kecsketartók esetében), hogy a támogatás összege és hatása nem ér el akkora szintet, hogy igénybe vétele a fehér gazdaságba való kerülést megérje. Mindezek előre vetítése után a következőket szükséges megemlíteni: - mind a juh-, mind a kecske adatok esetében konkrét üzeni adatokat gyűjtöttünk az elemzés elkészítéséhez; 20

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/

A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/ A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/ SRATÉGIAI KUTATÁSI TERV I. A HÁTTÉR Egy ágazat, nevezetesen a juh-, és az ehhez kapcsolódó kecske,

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

A juhágazat stratégiai kérdései

A juhágazat stratégiai kérdései A juhágazat stratégiai kérdései Kukovics Sándor Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom, JUH TERMÉKTANÁCS, Várpalota A juhszektor átmeneti periódusai 1990-2014 1. Periódus 1990-ig

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05.

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05. Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés Kecskemét, 2015.02.05. Az agrár- és vidékfejlesztés új rendszere Magyarországon Közös Agrárpolitika I. pillér közvetlen támogatások (uniós

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát.

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Az MTA doktori értekezésem formai bírálatával kapcsolatos válaszaim

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

A KAP juh- és kecskeágazatra

A KAP juh- és kecskeágazatra 10 Boulevard de Bonne Nouvelle - 75010 Paris A KAP juh- és kecskeágazatra irányuló intézkedéseinek értékelése AGRI 2010 EVAL 02. számú pályázat Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóság Rövid összefoglaló

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek

A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek Dr. Vásáry Miklós Földművelésügyi Minisztérium, Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. december 3. Helyzetkép Megnevezés

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP

Részletesebben

Nyúltenyésztés Magyarországon. Miért lettünk elsőkből utolsók? Miért nem tettünk ellene? Tegyünk együtt még nem késő

Nyúltenyésztés Magyarországon. Miért lettünk elsőkből utolsók? Miért nem tettünk ellene? Tegyünk együtt még nem késő Nyúltenyésztés Magyarországon Miért lettünk elsőkből utolsók? Miért nem tettünk ellene? Tegyünk együtt még nem késő Létre hozhatunk 3000 munkahelyet és lehetőség 35-45 ezer őstermelőnek Húsnyúl tenyésztés

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK

A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS Dr. Póti Péter A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK 2014 1 ARRÓL, AMI EGYKOR MEGVOLT, DE ELENYÉSZETT Őseink mind a juhtartást/tenyésztést,

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László A minisztérium feladatai a védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatban Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László Jogi szabályozás -az

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

A spot árak alakulása (erucent/liter, eurocent/kg

A spot árak alakulása (erucent/liter, eurocent/kg 213/7 Az unió országaiban a tejfelvásárlás az előre jelzetteknek megfelelően marad az előző év azonos időszakának szintjét még mindig nem éri el, bár a különbség csökken. Ez az egy éve fennálló állapot

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora

Részletesebben

MEGFELELŐSÉG TANÚSÍTÁSI RENDSZER ÁLTALÁNOS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

MEGFELELŐSÉG TANÚSÍTÁSI RENDSZER ÁLTALÁNOS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI MINŐSÉGI MAGYAR SERTÉSHÚS VÉDJEGY MEGFELELŐSÉG TANÚSÍTÁSI RENDSZER ÁLTALÁNOS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI 2009.május 2 A Minőségi Magyar Sertéshús tanúsítási rendszer szakmai követelményei A Minőségi Magyar Sertéshús

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

Kecsketartó gazdaság vizsgálata

Kecsketartó gazdaság vizsgálata gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 27 Kecsketartó gazdaság vizsgálata NÉMETH SZABINA GULYÁS LÁSZLÓ SALAMON LAJOS Kulcsszavak: kecske, termékek, kockázatok, fejlesztések. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK,

Részletesebben

FINO CSOPORT 2013.11.06.

FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT Földrajzi elhelyezkedés Mezőgazdasági vertikum 100% magyar családi tulajdonban ÁLLATTENYÉSZTÉS 2013 2014 Tejelő tehén állomány (fő): 2.500 3.300 Tejtermelés (Liter/nap):

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések Horváth István Kiemelt programokért felelős miniszteri biztos, Országgyűlési képviselő Gödöllő, 2015. 05.05. 1 2012 augusztus 30-án Magyarország Kormánya

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Jegyzőkönyv a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület 2013. április 09.-én megtartott összevont elnökségi és Közgyűléséről

Jegyzőkönyv a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület 2013. április 09.-én megtartott összevont elnökségi és Közgyűléséről Jegyzőkönyv a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület 2013. április 09.-én megtartott összevont elnökségi és Közgyűléséről Az Egyesület elnöksége és Felügyelő Bizottsága közös értekezletén

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Kitöltési útmutató. a D4405-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kiesés-pótlás Alapadatok betétlaphoz

Kitöltési útmutató. a D4405-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kiesés-pótlás Alapadatok betétlaphoz Kitöltési útmutató a D4405-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kiesés-pótlás Alapadatok betétlaphoz Ez a formanyomtatvány szolgál a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzése

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

A korábban őshonosok közé sorolt magyar (parlagi) kecske onnan kiszorult.

A korábban őshonosok közé sorolt magyar (parlagi) kecske onnan kiszorult. Dr. Böő István: Őshonos nevezéktan változás Milyen gondolatokat ébreszt, milyen érzelmeket válthat ki az emberben egy tekintélyt parancsoló szürke marha gulya vagy egy békésen legelésző, nyugalmat árasztó

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-5/2012. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a 2011. évi mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatások alakulásáról ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom KACSA

PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom KACSA PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/5. szám 25.3.21. 25/1. hét BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési

Részletesebben

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet. a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet. a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról 16/1998. (IV. 3.) FM rendelet a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 27. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása,

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, Tóth Éva vezető auditor Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) EOQ MNB Konferencia Szeged 2015. november 25. A cél és elérésének biztosítása

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Dr. Antal Ákos hatósági főállatorvos, megyei ENAR koordinátor Hajdú Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc biztonsági és Állategészségügyi

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete

Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete A támogatás jellege és célterületei Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az ügyfél egy vagy több

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével. 2013. november 6.

A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével. 2013. november 6. A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével 2013. november 6. Vázlat Kisalföldi Zrt. bemutatkozás A magyar tejágazat teljesítménye Termelő feldolgozó kapcsolat Termelési technológia a Kisalföldi

Részletesebben

Te j Te r m é k t a n á c s

Te j Te r m é k t a n á c s Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hírlevele 2012. I. negyedév 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/c. Telefon: 06-1-203-14-50 Fax: 06-1-203-14-77 E-mail: tejtermek@tejtermek.hu www.tejtermek.hu A tej

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben Mezőgazdaság meghatározó szerepben. 11. 28. Szilágyi Péter Coface Hungary Magyar mezőgazdaság főbb jellemzői Termőterületek földrajzi adottságai (talaj, éghajlat, domborzat) kedvezőek Az ország területének

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/8386. számú JELENTÉS az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. január Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben