Ökoszisztéma szolgáltatások a Szikrai Holtág környezetében (Tiszaalpár-Lakitelek)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ökoszisztéma szolgáltatások a Szikrai Holtág környezetében (Tiszaalpár-Lakitelek)"

Átírás

1 Ökoszisztéma szolgáltatások a Szikrai Holtág környezetében (Tiszaalpár-Lakitelek) Belsı kutatási jelentés Kelemen Eszter, Málovics György SZIE KTI - SZE Bevezetés A Jedlik kutatásban résztvevı szegedi ökológus kollégák kérésére került sor ıszén a Szikrai Holtág környezetében a helyiek által észlelt és értékelt ökoszisztéma szolgáltatások kvalitatív kutatási módszerekre (interjúkra) alapozott felmérésére a SZIE KTI és a Szegedi Egyetem kutatóinak együttmőködésével. A kutatásba a két egyetemen zajló egy-egy kurzus kapcsán graduális hallgatók is bekapcsolódtak (a SZIE KTI tíz negyedéves környezetgazdász hallgatója, illetve a SZE tizenkét hallgatója vett részt a terepmunkán). A terepmunkát megelızıen a kutatók elızetes terepbejárást tartottak a Szegedi Egyetem két ökológusának vezetésével, hogy maguk is megismerjék a két települést, illetve a természeti környezetet, valamint hogy potenciális interjúalanyokat győjtsenek. A diákokkal közös terepmunkára november között került sor, a három nap alatt párokban dolgozva összesen közel ötven interjú készült gazdálkodókkal, civil szervezetek képviselıivel, pedagógusokkal, vízügyi és természetvédelmi szakemberekkel, helyi tisztségviselıkkel vagyis a holtág környezetében jelenleg folyó természetvédelmi munka legfıbb érintetteivel. A terepmunka során a legtöbb interjút Tiszaalpáron és Lakiteleken készítettük, de néhány környezı településen is készült interjú (Bokros, Csongrád, Csépa). Az interjúkat minden esetben párokban készítettük, s legtöbbször hangfelvételen is rögzítettük. Az interjúk elsıdleges célja az volt, hogy összeállítsunk egy listát azokról az ökoszisztéma szolgáltatásokról, amelyek az interjúkban említésre kerülnek, amelyeket a helyi emberek észlelnek és értékelnek. Emellett ugyanakkor figyelmet fordítottunk az ökoszisztéma szolgáltatások idıbeli változására is, illetve arra, hogy a gazdálkodási módszerek és a helyi intézmények változásai miként befolyásolják az ökoszisztéma szolgáltatásokat. Tanulmányunk két részbıl áll: az elsı részben írásos anyagokra és interjúkra támaszkodva röviden ismertetjük a korábbi idıszakok jellegzetes megélhetési módjait, illetve ehhez kapcsolódva a domináns ökoszisztéma szolgáltatásokat (elsısorban Tiszaalpárra fókuszálva, mivel a legtöbb interjú itt készült). A második részben összegyőjtjük és rendszerezzük az interjúkban említett ökoszisztéma szolgáltatásokat, kiegészítve azzal, hogy milyen értékeket társítottak azokhoz a megkérdezettek. Az ökoszisztéma szolgáltatás leltár struktúráját a Millenium Ecosystem Assessment (2005) és Hein et al. (2006) csoportosítására építve alakítottuk ki (ld. 1. táblázat). 1. Táblázat: ökoszisztéma szolgáltatások funkcionális csoportosításban Termelı szolgáltatások - élelmiszer (provisioning services) - takarmány - energiaforrás, tüzelıanyag - faanyag, ill. egyéb nyersanyag - biokémiai, orvosi célú anyagok - genetikai készletek - díszítı elemek Szabályozó - széndioxid megkötés (levegı minıség) 1

2 szolgáltatások (regulation services) Kulturális szolgáltatások (cultural services) Támogató szolgáltatások (supporting services) - éghajlat szabályozás - felszíni és felszín alatti vizek szabályozása, minıségének fenntartása - árvizek elleni védelem - erózió elleni védelem - faji reprodukció biztosítása - szennyezıanyagok lebontása - beporzás - kártevık és fertızések elleni védelem - viharok elleni védelem - zaj és por elleni védelem - biológiai nitrogén megkötés (biological nitrogen fixation) - természet és biodiverzitás védelem - kulturális, történelmi és vallási örökség - tudományos és oktatási szolgáltatás - rekreáció és turizmus - esztétikai érték, vonzó tájképi - egyéb kulturális vagy mővészeti információk, inspiráció - sense of place - talajképzıdés - tápanyagkörforgás - elsıdleges termelés 1. Ökoszisztéma szolgáltatások hajdanán Tiszaalpár környezete évezredek óta lakott hely, 1075-ben a Garamszentbenedeki Apátság adományozó levele említi a település nevét elsıként írásos formában. A török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett, az itt lakók a Tisza nádasaiban bujkáltak, vagy a közeli városba, Kecskemétre menekültek. A törökök kiőzése után, az 1700-as évek elsı felében szervezett betelepítések következtében népesült be újra a térség, fıleg az ország északi területeirıl érkezı telepesekkel. Alsó-Alpár puszta ekkor a Váci Püspökség hőbérbirtoka volt, a környéken azonban Kecskeméti bérletek is jelentıs számban voltak. Az 1700-as évek második felétıl jelentıs fejlıdésnek indult a település, fıként a Tisza közelségének köszönhetıen. A természeti adottságok kedveztek a gyümölcs és szılıtermesztésnek, a folyó pedig kiváló lehetıséget adott a kereskedelemre (fıleg Kiskunfélegyháza irányába). A halban gazdag ártér élelemmel és építı-, valamint díszítı anyagokkal látta el az itt élıket (a főzet, a nádat, a gyékényt egyaránt használták építkezésre, használati tárgyak készítésére). A víz sodrása lehetıvé tette, hogy sorra épüljenek a vízimalmok, amelyek a környék gabonáit ırölték jó pénzért. Emellett az alpáriakat a rév is kiegészítı jövedelemhez juttatta, mivel akkoriban viszonylag kevés helyen volt mőködı átkelıhely a folyón. A Tisza nyújtotta gazdag haszonvételi lehetıségek a népesség ugrásszerő fejlıdését eredményezték: az 1850-es években a lakosság 1600 fıt tett ki, a század végén azonban már megközelítette a 3500 fıt. Ennek a természeti környezettel összhangban kialakult gazdasági és társadalmi jóllétnek a technológia fejlıdése vetett véget. A 19. század végén ugyanis megépült a vasút, ami felváltotta a vízi közlekedést, a folyószabályozás következtében pedig levágták a falu mellett húzódó jobbparti kanyarulatot, amivel az élıvíz több kilométer távolságra került a településtıl, s a korábbi vízre épülı szolgáltatások leépültek (megszőntek a malmok, a rév, a rév melletti kocsma, a hajózás stb.). A századfordulót követıen ezért az ártéri terület új haszonvételei kezdtek elterjedni, s a korábban vízjárta rétet legelıként, vagy szántóként hasznosították. Mivel árvizek idején a rét még ekkor is mintegy vésztározóként szolgált, a 2

3 gyakori elöntések gazdagították a talajt, s kiemelkedı terméshozamokat eredményeztek, amit összehasonlítani sem lehetett a magasabban fekvı, homokos területek hozamaival. Ezért mind nagyobb igény keletkezett a rét hasznosítására, a tartós elárasztás elkerülésére, ami a gátak folyamatos magasításával járt együtt. Erre az idıszakra még emlékeznek idısebb interjúalanyok, s igazi aranykorként emlegetik: a rét volt a falu éltetıje. A mai viszonyok ehhez az állapothoz nagyon hasonlóak: drasztikusan más ökoszisztéma szolgáltatásokat használnak a holtág mentén és a magasabban fekvı homokos területeken, s bár még mindig kiemelkedıek a víz nyújtotta hasznok, a hangsúly egyre inkább az intenzív(ebb) mezıgazdasági hasznosítás felé tolódott el, sok esetben a szabályozó és támogató szolgáltatások kárára, ahogyan ezt látni fogjuk a következı fejezetben közre adott ökoszisztéma szolgáltatás leltárból is. 2. A helyiek által észlelt ökoszisztéma szolgáltatások jelenleg 4.1. Termelı szolgáltatások Élelmiszer - Szılı és egyéb gyümölcsök (az 1960-as évek elıtt különösen tradicionális mővelés, ahol a szılı közé gyümölcsfákat ültettek, a téeszben és utána magas mőveléső, új fajták). o Szılınek volt a környéken hagyománya (kékfrankos, zalagyöngye, rajnai rizling). Támogatással szedik ezt most ki. Az EU és a kormány támogatásával rengeteg szılıst felszámoltak, helyükre erdık kerültek. o Van, aki a szılıs nagy részét eladta, mert nem tudta eladni a bort, ugyanis bejöttek a tablettás, és csinált borok, amik jóval olcsóbbak, mint az igaziak o A termıföld magas kvarc tartalma kedvez a szılınek is. Azért telepítették a szılıt az Alföld ezen területére, mivel itt nagyobb volt a terméshozam, illetve a gyökereit károsító rovarok járatai beomlottak a homokos talajnak köszönhetıen A környék domborzati adottságai tekintve kihagyhatatlan a borgazdaság. A térség borai jellegzetesen savasak. Homokos a terület, ez kiváló fóliázásra, szılıtermesztésre. o A területen magas a napsütéses órák száma, talaja homoktalaj, ezért szılıtermesztésre kitőnıen alkalmas. Továbbá a Tisza is kedvezı klímát biztosít Ezért vétek volna mást termelni itt, mert más növény nem képes kihozni a földbıl azt a sok értéket, mint a szılı. - Bokros o A helyzet ugyanakkor változik: A borgazdálkodás Bokros környékén jelentıs, de a talajminıség romlása miatt már itt is hanyatlóban van. Ledózerolták a homokdőnéket, amik régen a szılıtermelésnek nyújtottak kiváló terepet. o A gyalogszılı ültetvényeket gyümölcsfákkal együtt telepítették. o İszibarack, szilva, meggy, körte, alma. o A föld termékeny, Újfalun termesztettek zöldségeket, és Alpáron pedig gyümölcsöket. A fı megélhetési forma a gabona és repcetermesztés. A víz miatt a páratartalom egész évben magasabb és ez kedvez a növénytermesztéshez. - Kertészeti kultúrák, fóliasátoros termelés az utóbbi években terjed (dinnye, főszerpaprika, kínai kel stb.) 3

4 o Korábban a tájra jellemzı dohánytermelés mára már eltőnt, helyét a dinnyetermelés vette át. o Ezen a vidéken a jó minıségő talaj miatt kiválóan megterem a görögdinnye, mely minıségileg a 2. helyet éri el az országban. o Az egész faluban 3-4 ember foglalkozik állattartással. A település lakosai fóliázással, vadászattal, szılıtermesztéssel foglalkozik. A talaj fekete kötött talaj, jó minıségő. o Régen sok sárgabarack termett itt. o Az itteniek a mezıgazdaságból élnek meg. Legtöbbjük szılıt termeszt de majdnem mindenkinek van fóliája is, ami a megélhetést biztosítja Nekünk is van két fóliánk virágtermelés céljából, és egy üvegházunk. Ez mind az udvarunkban. (Bokros) - Halászat, horgászat (elıbbinél a termelı szolgáltatás az elsıdleges, utóbbinál ugyanakkor fontos a rekreáció is). o Három halász van még a településen (Tiszaalpár), korábban több száz varsával dolgoztak. o Tavaly lassan apadt vissza a Tisza, rengeteg a hal azóta. o A holtág nagyon fontos volt, családnak biztosított a halászat megélhetést. o Ellentétben lehet a rekreációs szolgáltatással: A halászati kft. nem engedte, hogy megnyíljon a strand, a halır felzavarta a gyerekeket a holtágtól. o A Kis-rét egész nyáron mocsaras volt. Szoktam horgászni a csatornában. Kárászokat akár kézzel is lehetett fogni, mivel a Tisza elöntötte a területet és amikor visszahúzódott nagyon sok hal volt egy helyen, zsákszámra lehetett fogni a halakat (160-ig számoltuk a kárászokat). o A halászat kikopott. A Tisza szabályozás elvette a lehetıségeket. Már a holtágnál sincs hagyományos halászat. Egy-két hivatásos halász van még, de ık is csak a folyó Tiszán halásznak. Meg kell, hogy éljenek! Árvíz idején jól fognak, csendes idıben kevésbé. - Vadállomány o Tiszaalpári vadásztársaság területe 200 ha, lakitelekié kisebb, csongrádiaké jelentısebb. o Vaddisznó, ız, szárnyasok. o Külföldrıl is jönnek ide vadászni: A sóstói részen régen szikes tórendszer volt, csodálatos madárvilággal. Régen még ki is virágzott, és sok bevételt jelentett az olasz vadászok miatt. o Régen foglalkoztak itt fácánneveléssel, de a kevés bevétel miatt ez sem mőködik. Vadászként állandóan szemmel kell tartanom az állatpopulációk változásait. Sok nagyvad van ezen a területen. A kisvadak egyre jobban kiszorultak a térségbıl. o Jelentıs bevétele volt a kilıtt ızbakoknak (a húst értékesítik a felvásárlóknál. o Komoly probléma az orvvadászat. Van, hogy egész nap kinn ülök, és lesem az idegen autót, embert. Az orvvadászok által kilıtt vad is beleszámít abba a keretbe, amit szigorúan be kell tartani. o A környéken jelentıs az erdıs terület, bennük sok vadállat, fıleg ızek. (Bokros) o - Méz 4

5 o Régen sok méhész is volt, de ezek lassan kihalnak. o A területen nagyon elszaporodott a gyalogakác. Ez sok védett növényfajt kiszorít, mert invazív faj. Ugyanilyen a selyemkóró, mert mechanikusan nem írtható, mivel gyökerén alvórügyek vannak, de a méhészeknek nagy elınyük származik mivel nagyon jó méz készül belıle. - Dohány Takarmány - A holtág közelében, elsısorban a Kisréten van legeltetés: o Kisréten is nagyon jó föld van, de ezt a területet önti el rendszeresen a Tisza, ki-be jár a víz. Itt jelenleg szürkemarhát tartanak. o Gyepgazdálkodás van, de az itt termı savanyú füveknek alacsony a tápértéke. o Napraforgó, búza, árpa, repce, kukorica szántóföldi mővelésben, a Nagyilletve a Kisréten, ahol jó minıségő öntéstalaj van. o Hullámtéren az ıszi vetéső gabona bizonytalan (jegyzetelt. o A szürkemarhatartás alkalmas a Kisréten, mert nagyon jól karbantartják a gyepet, nem gazosodik. o Akik a legeltetéssel foglalkoznak jól járnak, mert így a szürkemarhák segítségével a taposás és legeltetése miatt visszaszorulnak ezek a fajok. A Nemzeti Park bérbe adja a legelıket és így egyúttal karban tartják az ott legelı állatok, és a gazda is jól jár mivel jó minıségő füvet legel a jószága Ezen a területen a homokföldön rossz gyep nı de ezen a szürkemarha segít, ami nem bírja a legeltetést és taposást azok kipusztulnak és így csak a szívósabb füvek maradnak meg és emellett trágyázzák is. Ez a sok szántó legeltetésre kiválóan alkalmas és szívesebben foglalkoznék ezzel, rideg állatfajokat tenyésztenék, amik bírják az extenzív tartást. o A tiszaalpári réteken szürke marhákat tartanak, melyek számára a 2000-es árvíz következményeképpen rengeteg muhar nıtt a legelıkön ami kiváló takarmány volt számukra. o A föld termékeny, Újfalun termesztettek zöldségeket, és Alpáron pedig gyümölcsöket. A fı megélhetési forma a gabona és repcetermesztés. A víz miatt a páratartalom egész évben magasabb és ez kedvez a növénytermesztéshez. o A turizmuson kívül még a gabonatermesztés a fı megélhetési forma. o A szántókon a búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, repce termesztése a jellemzı Energiaforrás, tüzelıanyag - A holtágtól távolabbi homokos talajokon nyár és akácerdıket telepítenek, sokan a szılıkivágási támogatást és az erdıtelepítési támogatást felhasználva erdısítenek. o Ezeken a földeken az erdın kívül nem érdemes mást ha erdıt szeretne, a talaj meghatározza, hogy mit: akác, szürkenyár, vegyes erdıt engedélyeznek. o Szokta látni, ahogyan az emberek viszik haza a fát főteni. o Sok az új telepítéső erdı, a falu határa (Lakitelek) 3300 ha, ebbıl legalább 1000 ha az erdı. o Nemzeti Park szerint már túlerdısült a terület. 5

6 o Az Unió vonja ki a területeket a mezıgazdasági termelésbıl, mert túltermelés van. Ezek helyett inkább a homoki részeken energiaerdıket telepítenek, amik monokultúrák. o Erdıgazdasággal is foglalkozunk, éves erdıtervet készítünk, aszerint gazdálkodunk, a ritkításokat tőzifának és papíripari alapanyagnak adjuk el. o Házunkat kiegészítésként fával, és szénával is főtik, mert így gazdaságosabb o Az egyesületünk küzd az illegális fakitermelés ellen. Csongrád - Tızegbánya tó Tiszaalpár közvetlen közelében. - De jó tőzre való volt a kukoricacsuhé! - A szélcsatornák kihasználtságát jó lenne fejleszteni a jövıben. A Tisza, mint szélcsatorna kiválóan alkalmas lenne szélenergia-termelésre, de a NP ezt nem engedi. Bokros Faanyag, ill. egyéb nyersanyag - Fa, mint nyersanyag: o Eredeti szakmám asztalos volt. Ezt a tevékenységet a közeli Csongrád városában folytattam, ott kerültem be az ottani faipari üzembe. Majd amikor itt is (Tiszaalpár) megalakult a faipari üzem, átkerültem, és vezetı lettem. o Munkalehetıséget jelent a helyi fafeldolgozó üzem. o Erdıgazdasággal is foglalkozunk, éves erdıtervet készítünk, aszerint gazdálkodunk, a ritkításokat tőzifának és papíripari alapanyagnak adjuk el. o Erdısítettek, ami valahol jó volt, mert hasznosítható faanyag termett. - Homokbánya (csak egy marginális említés) - Gyapjú: egyre kevésbé éri meg birkát tartani. A gyapjúért csak annyit kap, ami épp a nyíratás fedezi. (Bokros) Biokémiai, orvosi célú anyagok - Gyógynövényeket említenek, de csak általában, nem a területhez szorosan kapcsolódva. nálam is van egy említés Tiszaújfalun próbálkoztak melegviző kút fúrásával, de ez nem járt sok sikerrel mivel nem fúrtak elég mélyre (csak 150m-re) és így csak 34 fokos víz tört a felszínre. Anyagi hiányok miatt a további munkálatokat nem valósították meg. (Jegyzetelt A térségben vannak még termálkutak (Bokros), ezeket nem használják, A termálkutak nincsenek kihasználva. Bokros 3 termálvizes kút van a környéken. (Bokros) - A pusztán 3 fúrt kút van, onnan itatom az állatokat. A területen termálvízforrás található. (Bokros) Genetikai készletek - Szürkemarha, magyartarka, mint régi magyar fajták. Utóbbi régen volt jellemzı, elıbbit most próbálja a nemzeti park meghonosítani. A mangalica is jellemzı. Helyben kitenyésztett galambfajták. - A gyümölcsöket a főzfákra oltották, így szívósabbak lettek. - Régi fajták a termesztett növények között is megjelennek: 6

7 o Az égerlápot régen Juliska babbal tartották rendben. o Csemetés program Tiszaalpáron: ıshonos növényeket, fákat szeretnének visszatelepíteni (Faluszépítı Egyesület). - Gazdag természetes növényvilág o Tıserdıi rész: zárt nagy erdıterület, mocsártölggyel tarkított terület. o Jellegzetes növényfajok: tiszai margitvirág, réti füzény, virágkáka o A Tisza menti margitvirág fokozottan védett faj és sajnos a nagy aszály miatt kevesebb jött elı augusztusban. o A védett növények szaporításában vállaltunk szerepet. Ilyenek például a fekete kökörcsin, a tavaszi hérics, az erdélyi hérics valamint a mocsári kardvirág. o A természetvédelmi területeket folyamatosan bıvítik, ıshonos állatokat tenyésztenek, a tájat ısgyepekké alakítják át A gyümölcsöket a főzfákra oltották, így szívósabbak lettek. o Jellemzı a hullámterek feltöltıdése hordalékkal, ez veszélyezteti a természetes élıvilágot). A hagyásfák (illegális) kivágása is. Pedig ezek megırzése genetikai értékük miatt mindenképpen szükséges lenne. A gyümölcsöket a főzfákra oltották, így szívósabbak lettek. Csongrád o A területen nagyon elszaporodott a gyalogakác. Ez sok védett növényfajt kiszorít, mert invazív faj A betelepített invazív fajok kiszorítják az ıshonos fajokat pl. csomoros nyár - amibıl több száz éves példányok találhatók errefelé. Ezek védett növények Díszítı elemek - Vesszı, gyékény stb.: o Kosárfonás még ma is meghatározó o Nagy szerepe volt a kosárfonásnak, az ott termett főzfából, gyékénybıl, kukoricaháncsból. o Tiszaalpár kosárfonó falu volt. o A gyékényt, nádat, füzet győjtötték és felhasználták kézmőves termékek készítéséhez. o 1950-ben megalakult a tiszaalpári kosárfonók által alapított szövetkezet Ehhez alapanyagot a helyi füzesek biztosítottak. Nekünk is volt füzesünk, de még idıben rájöttünk, hogy a füzeseket el kell adni, mert nem termelnek hasznot, sıt egyre ráfizetésesebbek kezdtek lenni ugyanis Lengyelországból olcsó kosarakat importálnak, és sok főztelep kipusztult az olajkitermelés miatt. o Újra fellendülıben a kosárfonás valamint seprőkészítés o 15 éve a kosárfonásból szinte az összes háztartás képes volt megélni. Mostanra vállalattá nıtte ki magát, így véve el a hagyományos házi kosárfonástól az iparágat A kosárfonást végzı embereket a lakosok közül kellene kiválasztani, nem pedig az olcsón dolgozó külföldi munkaerıbıl. (Jegyzetelt o A hagyományos háziipari foglalkozások, köztük a kosárfonás eltőnıben van. Az alapanyagot egyre inkább külföldrıl hozzák, immár csak részben termelik azt meg helyben. o Manapság a fı megélhetési forrást a helyi kosárfonó üzem nyújtja, mely nem csak feldolgoz, hanem kereskedik is. o 1960-as évekig kis magán gazdaságok mőködtek (néhány hold), munkahely nem volt, az emberek földmővelésbıl, halászatból, állattartásból éltek. 7

8 Jellemzı volt a nád, a gyékény, főz termesztése. Kukoricacsuhéból szatyrot fontak. Selyemhernyót is tenyésztettek Szabályozó szolgáltatások Széndioxid megkötés (levegı minıség) - Nem említik Éghajlat szabályozás - A Tisza szabályozza a klímát o A víz miatt a páratartalom egész évben magasabb és ez kedvez a növénytermesztésnek. o A területen magas a napsütéses órák száma, talaja homoktalaj, ezért szılıtermesztésre kitőnıen alkalmas. Továbbá a Tisza is kedvezı klímát biztosít. (Jegyzetelt interjú, Bokros) - Az erdı szabályozza a klímát o Az erdı idén megvédte a szılıt a fagytól. o Az éghajlat változik. Ezzel együtt az erdı és a klíma is Felszíni és felszín alatti vizek szabályozása, minıségének fenntartása - Talajvízszint növényi kontrollja: A sivatagosodásra alkalmas területeket beültették szılıvel és gyümölcsfákkal. - Vízminıség: egészségkárosító hatású az ivóvíz a szeméttelep közelsége miatt. - A rendszeres árvíz jótékony hatása a holtág vízminıségére, illetve a környezı földek vízháztartására (az utóbbi évek árvizei miatt ez gyakran negatív felhanggal jelenik meg). o Az árvíz felfrissíti a holtág vizét, de rengeteg hordalékot rak le. (Jegyzetelt o Aszályos idıszakban is biztosak lehettek a termésben, mert mindig jó vízellátottságú terület volt. o A legnagyobb problémát a környéken az elfagyás okozza. De volt már probléma a belvízzel is, a pincét elárasztotta 2 éve. Bokros o A nagy szárazságok annyira nem érintenék a holtágat, mivel kapcsolatban van az elı Tiszával, és így állandó vízellátást biztosít. - Többen említették a szárazodást, a talajvízszint csökkenését. o Amikor a saját erdejét telepítette: csináltunk mintagödröket, mindegyikben feljött a víz, pár év múlva már alig néhányban. o A talajvízszint olyan mélységbe süllyedt, hogy a homoki részeken semmit sem lehet termelni. o A talajok hidrológiai állapota gyors beavatkozást igényelne. o A természeti adottságaink tönkremenıben vannak, így egye kevesebben foglalkoznak a földdel. Régen egy kis terület két családot is eltartott, most ugyanakkora egyet sem. A Föld minısége romlott és a talajvíz szintje csökkent. o Régen 200 szögöl mindent megtermett ahhoz, hogy eltartson egy családot, ma a szárazság és a föld minıségének a romlása miatt alig terem valamit. Ma még az a föld is locsolásra szorul, ami régen ingoványos terület volt, például a 8

9 kenderföldek. A lápos területekrıl is eltőnt a víz. Régen ha lefúrtak méterre, akkor tudtak locsolni belıle. o Már nem éri meg termeléssel foglalkozni, mert a magra, öntözésre, trágyázásra és a kártevık elleni védelemre rengeteget kell fordítani. Aszály van, méter mélyen van a talajvíz A mély talajvíz miatt nem lehet öntözni, nem éri meg kukoricát és egyéb sok vizet igénylı növényeket termelni. (Jegyzetelt o Aszályos volt az idei nyár, nem esett egy csepp esı sem 3 hónapig, ez azzal járt, hogy a legtöbb vetés kisült, a széna is kevés volt. Nagyon drága lett a takarmány, a réten is kutat kellett fúrni. A marhák a régi lecsapoló csatornából ittak, de ez is augusztus elejére kiszáradt Több munkát jelentett, hogy nem volt csapadék ezen a vidéken. o A Lakitelektıl 15 km-re található Árpáddomb nagy szılıtermelı vidék volt (szórvány tanyavilág), de a homokos területek gyenge vízellátottsága miatt ez is visszaszorult A felsı homoki részeken nagyon kevés a víz, így akár 40 méter mély kutakat kell fúrni, ami pénzbe kerül. o Szárazság miatt a talajvíz megy lefelé. A fúrt kutak veszélyeztetik a vízbázist. o Valamikor gazdag volt az élıvilág, például a lápon is, de leapadt a víz mindenhol az emberi beavatkozás miatt, emiatt sok madárfaj eltőnıben van, ilyen a kócsag, a szárcsa, a gólyatöcs, a piroslábú cankó. o Az Ellés parti holt Tisza kiszáradt az öntözések miatt, ma már van benne víz. Csongrád o A Nemzeti park kísérletet tett a fekete fenyı betelepítésére, többek közt ezért is megy a talajvíz évrıl-évre lejjebb Árvizek elleni védelem - Tiszaalpárnál a hetvenes években építettek gátat, amit az éves során folyamatosan magasítottak, így évtizedeken keresztül visszatartották az árvizet a rétrıl, a területet feltörték, s szántóként hasznosították ban azonban berobbantották a nyári gátat, hogy Szolnokot megvédjék, s azóta szinte minden évben elönti a Tisza a rétet. Ezzel Szolnok és Csongrád helyzetét kicsit tudják javítani, Tiszaalpár és Lakitelek viszont nem kerül veszélybe, mert ez a két település viszonylag magasan fekszik. o A rét szükségtározó. A holtágat rendszeresen önti el a Tisza, és rengeteg hordalékot, iszapot rak le. Az áradás után a víz is felfrissül. o Azért engedik ki itt a Tiszát, hogy Csongrádot és Szegedet ne öntse el az ár. o Az utóbbi idıben nagyon sok árvizet kaptak a tiszai védıvonal lerombolása miatt. A természet elfoglalja ezt a 600 hektáros területet Lakitelek legjobb minıségő földje van itt, ezt viszi el a természet a gazdák elıl. Kezd igazi ıstermészet, vadregényes csoda lenni, jórészt csak gyalog megközelíthetı. o A folyószabályozás elıtt a Duna vize is ide húzódott le. Természetes löszfalak jöttek létre (a síkságból kimagasló dombok). Az embereknek ez nagyon sokat jelentett, mert nem érte el a víz a házaikat. o A Felvidéki erdıirtások miatt gyorsabb a hóolvadás, az ártér sőrősége a vízelvezetı-képesség csökkenését eredményezte Emiatt vannak egyre nagyobb árvizek. Bokros Erózió elleni védelem - Talajminıség: A mőtrágyázás már nagyon drága, mert a talaj minıségének romlása miatt több kell ma, mint régen. 9

10 - Szélvédı erdısávok kialakítása. o Nem beszélve a szél hatásáról, ami szintén jellemzı ezekre a területekre. Már folyamatban vannak bizonyos tevékenységek szélvédı erdısávok kialakítására, de leginkább csak az utóbbi két évben mondható intenzívebb mozgolódás ezen ügy terén. Többnyire a nyár több fajtája került és kerül telepítésre, de ezen kívül akácost is terveznek a jövıben és olajfát is. o Tessedik nem véletlenül telepítette be az akácot, a futóhomokot akarta megfogni vele, nem lenne jó, ha irtanák. o A sivatagosodásra alkalmas területeket beültették szılıvel és gyümölcsfákkal Faji reprodukció biztosítása - Vadvilág, halak: o Ezen a területen egyre több kerítés lesz, ami egyben korlátozza a vadon élı állatok szabad mozgását. o Tájidegen, halikra pusztító halak halászata (törpeharcsairtás idıszakosan) a feladatunk. o A területen lévı úszóláp sok fajnak adott otthont például, mocsári teknısöknek is, amíg mostanában egy nagy szél szét nem szaggatta A földvár alatt 3 csíkgödör (népi nevén feneketlen gödör) volt, melyekben réti csíkok tömege élt. Télen a víz nem fagyott be a rengeteg hal mozgása miatt. Ezek a csíkgödrök már nincsenek meg... Lehalászták a Tiszát, de nem gondoskodtak utánpótlásról. Használták ezt az elektromos halászatot is..., ha nem jött volna néha fel a víz, akkor itt nem is lett volna hal. o Az elmúlt évtizedekben az erdık területeinek nagysága növekedett, ezzel lakóhelyet biztosítva az itt élı apró rágcsálóknak, madaraknak és nagyobb emlısöknek Az erdıtelepítés nagyon hasznos, mind az állatok mind az emberek számára és remélem, hogy a jövıben is növekedni fognak ezek a területek. - Növényvilág o A területen nagyon elszaporodott a gyalogakác. Ez sok védett növényfajt kiszorít, mert invazív faj A betelepített invazív fajok kiszorítják az ıshonos fajokat pl. csomoros nyár-amibıl több száz éves példányok találhatók errefelé, amik védett növények. - A holtág környékén, illetve régen a szikes tavaknál rengeteg vonuló madár pihent meg. o Pacsirta, bíbic költ. o Réti sas. o Szürke gém állomány jelentısen növekedett: az egyik legnagyobb gémtelepe Mo-nak itt található, mióta átrobbantották a nyári gátat. o ne nyomják el a fák fejlıdését felesleges mőveletekkel, amelyek az állatvilágot is megzavarják. Az éghajlat változik. Ezzel együtt az erdı és a klíma is. A főtengerek helyett erdık vannak. Ezek a változások szorosan összekapcsolódnak. Változik a rovarvilág ennek köszönhetıen a madárvilág és így természetesen a vadászember világa is. Az intenzív legeltetés hatására a fészkek száma is lecsökkent, kitaposták ıket. o Az árvizeknek köszönhetıen megnıttek a madárállományok. De ennek vannak hátrányai pl. a hattyúk elszaporodása, mivel agresszív faj és kétszáz méteres körzetben nem enged költeni más vízimadárfajt. 10

11 o Erdısítettek, ami valahol jó volt, mert hasznosítható faanyag termett, de hatással volt az állatvilágra is. A faültetvény nem adott takarmányt az állatoknak. A rendelet, amely kimondta, hogy az erdıkbe ültetni kell 10% cserjét is, megszőnt, így sok állatnak elveszett a menedéke, és olyan bokrok, mint a galagonya vagy a kökény nem adhattak táplálékot Veszélybe kerültek Bíbic-háton a bíbic fészkelıhelyek is, mert a madár olyan helyen szeret élni, ahol állatokat legeltetnek, azok rá sem lépnek... A gyalogakác benıtte a rétet, a darvak és libák leszállóhelyeit (tocsogós kis fő). A madarak viszont így nem szívesen szállnak le. A '60-as, '70-es években itt fészkelı vándormadarak tized része tér vissza mostanában. Eltőntek a fütyülı récék, és más fajok is, a hattyú viszont (ami régen nem volt jellemzı) nagyon elszaporodott. A közelben lévı úszóláp sorsa sem alakult valami fényesen. Az összenıtt sás-, káka- és nádgyökér telepet a szél árvíz idején szétszaggatta. Az ötvenes években gyakran megfigyelhetı vörös gém csapatot sehol sem látni. A szabályozáshoz szükséges zsilipek és tiltók miatt a vízi élıvilág megcsappant. A halak nem tudnak feljönni ívni, a békák nem élnek meg a nagy gazban, és a hatalmas pézsmavárak is eltőntek. o A Tisza szabályozása elıtt a község élete a víztıl függött. A változás miatt a helyi lakosok elestek egy csomó lehetıségtıl, és ezzel együtt számukra is érezhetıen megváltozott a környék élıvilága. Ekkor kezdıdtek az erdıtelepítések, és hasonló olyan emberi beavatkozások (tájidegen fafajok ültetése), amelyek beleszóltak a táj küllemébe, és egyes fajok életébe Valamikor gazdag volt az élıvilág, például a lápon is, de leapadt a víz mindenhol az emberi beavatkozás miatt, emiatt sok madárfaj eltőnıben van, ilyenek a kócsag, szárcsa, gólyatöcs és a piroslábú cankó. o Az egyesülete küzd az illegális fakitermelés ellen. Több esetben sikerült a hullámtéri erdık kivágását megakadályozniuk, melyek a fekete gólya természetes élıhelyei A Tisza balparti hullámterén sok kubikgödör található, melyek a nagy kócsag és különféle gázló madarak természetes élıhelyei. Ezek fontos természeti értéket képviselnek. Csongrád Szennyezıanyagok lebontása - Nem említik Beporzás - Nem említik, csak a mézkészítésnél jelenik meg, de nem mint ökoszisztéma szolgáltatás, hanem mint a tudatos méhészkedés hozadéka. - Nem is értettek a vegyszerekhez, mégis odaadták a gazdáknak. Sajnos a méhecskék, és más beporzó bogarak is elpusztulnak a mérgektıl Kártevık és fertızések elleni védelem - Csak úgy kerül említésre, hogy korábban nem volt annyi kártevı és betegség, mint manapság, nagyobb volt a termesztett növények, tenyésztett állatok védekezıképessége. o Nincsenek már azok az cm-es havak, nincsenek fagyok, amik a gazdálkodás szempontjából elpusztították volna a kártevıket, vagy a hó, ami megvédte volna a csírát az elfagyástól. o A disznók az ásott kút mellett dagonyáztak, és nem voltak rühesek, mint ma. o Régen nem volt rovarkártevı, a repcét, búzát sem kellett gyomirtani. 11

12 o A permetezés már nagyon drága, egyrészt mert régen olcsóbb volt, másrészt manapság több kell, mint régen. o Már nem éri meg termeléssel foglalkozni, mert a magra, öntözésre, trágyázásra és a kártevık elleni védelemre rengeteget kell fordítani. o A sok rovar és a parlagfő újdonság, gyerekkoromban ez nem volt. (Jegyzetelt Viharok elleni védelem - A nagy szelek azért alakultak ki, mert kivágták a 30 hektárnyi gyümölcsöst a falu határában Zaj és por elleni védelem - Nem említik Biológiai nitrogén megkötés (biological nitrogen fixation) - Nem említik Természet és biodiverzitás védelem - A természetvédelem sokszor megjelenik, de általában ellentétben a gazdálkodással, a helyiek számára legfontosabb termelıi és kulturális szolgáltatásokkal. o A természetvédelem címszava alatt a NP hagyja, hogy minden eldzsuvásodik. o A természetvédelembe az is beletartozik, hogy az öreg, beteg fákat kivágják. o A kisajátítás után a NP a legjobb területeket vette el, most csak dzsungel van ott az állatoknak, nem tudom ez mire jó. o A természetvédelem számukra azt jelenti, hogy kiragadják ıket a természetbıl, megfosztják a földtıl. o A NP terjeszkedése fokozatosan elszakítja a helyieket a természettıl, hisz csökken az elsıdleges kapcsolatot jelentı mezıgazdaság szerepe. Hiába találhatók a környéken páratlan értékek (Tıserdı), az ittenieknek nem ez jelenti a fı kötıdési pontot, hanem a termıföld. - Faji diverzitás: o A mocsári részek flórája csodaszép, változatos a sulymosi részen vidrafő és tiszai margitvirág, ma már alig találni. o A sóstói részen régen szikes tórendszer volt, csodálatos madárvilággal. o Égerláp. o Ilyenkor sok a hal ami kedvez a különbözı ritka madárfajoknak, a vörösgémnek, kormoránnak, réti sasnak. o Láttam ezen a területen vidravárat ill. hódvárat, de az utóbbit sajnos elvitte az árvíz. o Vannak pozitív változások is a területen pl. az alpári réten komoly gémpopuláció alakult ki. Örömmel töltött el, hogy a vidrák egyre jobban elszaporodtak. Az utcájuk végén láttunkk egy példányt futkosni. Szeretném az agresszív fajok kiirtását, a védett fajokat visszatelepítését. A kezelési tervben a révgazdálkodáshoz tartozó legeltetı és kaszálógazdálkodás egyensúlyban legyenek figyelembe véve a védett növények virágzását. o Érintetlen, hatalmas területek nádasokkal, főzerdıkkel. Gazdag madár és halvilág Pozitív változás a természetvédelem erısödése, gazdagodó madárvilág, például szürke gém és hattyú. 12

13 o Természetvédık területeket vettek meg a pusztából. Megjelentek a hattyúk és visszatértek a vadlibák amióta árvizek vannak. o Jelentıs a környéken a madárvilág, hattyúk, szürke gémek, fıként miattuk jelentek meg a környéken a természetvédık. o Az ember beavatkozott a természet dolgába, és az megbosszulja magát. Így volt ez itt is. Alig van már tücsök is, a vegyszer az oka... A vegyszerek miatt a holtágból kiveszett a tavikagyló, a csibor, a vízi csigák. A végén lemérgezzük az élılényeket. o A Tisza szabályozás utáni vegyszerezésrıl: Olyan büdös volt itt, hogy nem lehetett megmaradni... szétszórták a DDT-t, meg nem tudom én miket... Megváltozott az ártér élıvilága, hogy nem látni már annyiféle állatot. Kiirtották és kizsákmányolták a Tisza élıvilágát Kulturális szolgáltatások Kulturális, történelmi és vallási örökség - Tiszaalpári földvár és templomdomb, valamint zárda (a település hajdanán a garamszentbenedeki apátság birtoka volt). o Alpár egy tengerparti város. Van földvár, és amikor kiönt a Tisza, tenger is van. o A várdomb és a templomdomb közösségi helyek, a fiatalok gyakran összegyőlnek itt esténként. o A település természeti értékeihez tartozik a Tisza holtága, a falu mellett található földvár valamint az Árpád kori település A földvár romlását megállító intézkedésekre lenne szükség o A falu értékeihez szorosan hozzátartozik a Tisza és annak változatos madárvilága, valamint az Árpád korából megmaradt földkunyhók. (Jegyzetelt o Tiszaalpáron földvár van, és rajta egy barokk templom. o A régi tanyavilág megszőnt, sok az elhagyott, mőveletlen terület. (Jegyzetelt o A Tisza szabályozása elıtt 3 vízimalom szolgálta a megélhetést, de ezek mára megszőntek. Akkoriban hagyományos foglalkozások voltak a kosárfonó, gazdálkodó és a halász. Manapság már csak 1-2 halász tud megélni, gazdálkodó is kevés van, a kosárfonás meg már szinte csak múzeumok keretein belül mőködik. o A faluban vannak honfoglalással kapcsolatos emlékmővek (pl. Árpád fejedelem szobra), skanzen, 1 és 2. világháborús emlékmővek (Jegyzetelt o Régen a halászat és a kosárfonás fontos megélhetési forma volt itt a környéken, de mára már csak hagyományként ırzik ezeket a mesterségeket. (Jegyzetelt Tudományos és oktatási szolgáltatás - Erdei iskola, tanösvény. o A gyerekeken keresztül a szülıkhöz is el tudnak jutni, többen közülük már bekapcsolódtak a munkákba, pl. a tanösvény karbantartásába, a megállók takarításába. o Három gyermekével és férjével gyakran kirándulnak a tanösvényen. 13

14 o A tiszaalpári faluszépítık a MME-tel és a NP-kal közösen madármegfigyelı helyet alakítottak ki. o A helyi óvoda kihasználja a kedvezı természeti adottságokat. Sokat kirándulnak a tanösvényen, ellátogatnak gazdálkodókhoz Rekreáció és turizmus - Rekreáció o Örülök, hogy a nemzeti park visszaállítja az ısi állapotokat, mert én magam természetszeretı ember vagyok, sokat járom a természetet. o Gyermekkorában sok idıt töltöttünk télen a holtágon. Korcsolyáztunk, jégkorongoztunkk. De az évek folyamán erre már nem volt lehetıség, mivel az enyhe telek miatt nem fagyott be a víz. - Horgászat: o Imád horgászni, még akkor is, ha nem fog semmit, mert a természetben lehet. o A horgászegyesület jól mőködik, 500 felnıtt és 150 gyerek tagja van. Az egész országból járnak ide csukázni. o Szeretem a természetet, a nyugalmat. Szeretek gazdálkodni, horgászni, ha idım engedi. o A horgászat fellendülıben van, mert a holtágon halászattal foglalkoztak és mivel nem halászták le sok a hal és ez kedvez a turizmusnak is. Messzirıl játnak horgászni (Gyır), fıleg csukázni Hobbihorgászként figyelemmel tudom követni a holtág állatpopulációjainak változásait. o Az önkormányzatnak vissza kellene vennie a potom pénzért bérbe adott horgásztavat, melybıl jelentıs bevétel származhatna ( 1 hétvége alatt közel 1 millió forint bevétel származik csak napijegybıl, a tó bérleti díja pedig 70 ezer forint évente ). o 1997-ben a vizek visszaszálltak az önkormányzatra és nem a halászatot támogatják, hanem a sporthorgászatot A sporthorgászok egyre nagyobb számban jelennek meg a Tiszán. o Az emberek számára a legnagyobb érték a Tisza, mely a fı megélhetési lehetıség is az itt élık számára. Sok a külföldi horgász, és horgászversenyeket is szoktak rendezni. o A halászat régen megélhetési forma volt, de napjainkban csak hobbi szintek őzik. Külföldiek, fıleg németek és angolok, látogatják a Holtág környékét sporthorgászat céljából. - Vadászat: o Ha tele a feje és a hócipıje kimegy vadászni, ha szerencséje van, odavetıdik a vad, ha nem, akkor csak megszellıztette a fejét. o A vadász turizmus egyre jobb tendenciát mutat, nem beszélve az élményekre vágyó turistákról - ide értem a német vendégvadászokat Szarvasból kevés van (csak egy kettı mutatóba), viszont az ızállományt az árvíz is tizedelni szokta. - Turizmus, víkendtelkek: o A parton szerinte jelenleg kevés a közösségi hely, tér, víkendházakkal körbezárt terület. 14

15 o Tıserdıi rész: zárt nagy erdıterületen, mocsártölggyel tarkított terület. Kefag Rt. Tulajdonában lévı védett és üdülıterület. Mikor létrejött, elkezdtek városi emberek ideözönleni. o Holtág: jól kezelt, fürdési lehetıséget lát benne elsısorban. Gyerekkorát ott töltötte: kis hínár volt, de azért nagyon jól lehetett fürödni. (Jegyzetelt o Nem váltotta be a reményeket a turizmus, nem jöttek a németek (Jegyzetelt o Amikor a Tiszát szabályozzák egyfajta változást kell a gazdálkodásban véghez vinni, mert nem lehet a szántóföldi termesztéssel biztos termést elérni. Ez Tisza-tóhoz hasonló terv melyet az emberek késıbb megköszöntek, mert ezáltal fellendül a turizmus. o A halászat felügyelését a Bács-Kiskun megyei horgászszövetség vette át. A horgászatra lehetne idegenforgalmi szempontból alapozni. Sajnálja, hogy a régen közkedvelt szabad strand megszőnt. o Az üdülıterület szerinte még gyarapodni fog. o A holt Tisza területén régen pezsgı élet volt, de mára már nincs semmi. Akkor még lehetett fürdeni is, de most már senkinek sincs kedve, mert büdös a víz, és koszos a felülete is. o A földmővelés mellett másik fı jövedelemforrás a turizmus, sok külföldi turistát vonzanak az itteni horgászati és vadászati lehetıségek. (Jegyzetelt o Reméli, hogy az ottani pusztát felfedezi valaki és turisztikailag ez nagyon pozitív lenne a környék és a helybéliek részére is mert a puszta nagyon szép. Bokros o Ezt a területet régen a 2.Hortobágynak is emlegették. Bokros Esztétikai érték, vonzó tájképi elem - Elvadult, természetközeli erdı o A sorba ültetett erdıkre szükség van, de nem az az igazi, mert ı a vadregényes, pókhálós erdıket szereti. o Tájképi értéket jelent a tıserdei keményfaligetes erdı. - Holtág, Tisza-part: o A holtág szép. A Tisza meg a természet nekem nagyon fontos... egész hullámtér szép és vadregényes. o A Holt-Tisza közelsége teszi értékessé ezt a tájat. o Nagyon tetszett neki az áradó Tisza a várdombról. Nincs olyan külön növény, állat, jelenség, amit ki tudna emelni a táj egésze gyakorol rá inkább hatást. - Mozaikos táj, változatos tájkép: o Korábban hatalmas szintkülönbségek voltak, akár egy tanyán belül is. Volt vízállásos terület, legelı, tocsogó, kacsaúsztató ezek mind természetes alakulatok voltak. o Nagyon csodálatos környezet. o A falu értékeihez szorosan hozzátartozik a Tisza és annak változatos madárvilága, valamint az Árpád korából megmaradt földkunyhók. (Jegyzetelt o Olyan szép volt tavasszal az a sok virágzó bokor a vidám színeivel... 15

16 Egyéb kulturális vagy mővészeti információk, inspiráció - Festészet: o Szokott látni tájfestıket menni a területre a holtágat, az árteret lefesteni. - Szobrászat: o A természeti értékek közül a Holt Tiszát és partvidékét tekinti a legszebbnek, de szépnek tartja az árterületek élıvilágát. Mővészeti ötleteit is a természetbıl, e tájból meríti. - Egyik interjúalanyunk saját verset írt és olvasott fel a Tisza által is jól jelzett környezeti változásokról. o Ahogy ma látná Petıfi a Tiszát Sense of place - Holtág: o Számára a holtág nagyon értékes. Ez a hely nem csak horgászásra alkalmas, hanem a közösségi élet egy helyszíne is. o Amikor a Holt-Tisza partján kivágták az elöregedett fekete nyár sort, a gyerekek és a falu is úgy élte meg, hogy kivágták a gyönyörő ligetet. o Az Alföld szélén van, de mégis olyan, mint sivatagban az oázis. o Azért szeret itt élni, mert nyugalom van, harmóniában van a természettel. o Szeret itt élni, ragaszkodik az itteni élethez, emlékeihez és múltjához. Ide húzza a szíve, itt nıttek fel, ide kötik ıket az emlékek o Pesten nem szeretett élni. Azt a zsúfoltságot nem nekem találták ki. Sokkal szabadabb világ ez itten. Gondolok egyet, felveszem a kalapom, és lemegyek a Tisza partra. Jó itt élni! Itt faluhelyt máshogy érzi az ember fia. A munkájában is azt szereti, hogy sokat lehet kint a szabadban, és hogy kötetlen a munkaideje. Számára ez jelenti a szabad életet Támogató szolgáltatások Talajképzıdés - Az árvizek tápanyag-utánpótló, talajképzı szerepét említik, ami szerepet játszik abban, hogy a réten sokkal jobb minıségő kötött talaj alakult ki. o Hullámtéren 1998 óta folyamatosan árvíz van. Itt hat méteres termıréteg van a földeken. Normális évben 120 mázsa a kukoricahozam. o Korábban a Tisza öntésterülete volt a környék, az agyagot Sárospatakról hozta a Tisza. o Az árvíz mindenképpen hasznos volt a gazdálkodás szempontjából (tápanyag ellátás). Árvíz után komoly termésátlagok voltak. o Régen a rét volt Alpár leggazdagabb termıföldje. Az idehordott tápanyag többet ért mindennél Tápanyagkörforgás - Tápanyagban gazdag talaj jelentıssége: o Jó tápanyagos talajban kisebb a fagykár. A növények fagytőrı képességének javításához sok pénz kellene, ami egy-egy évben még rendben van, de huzamosan nem bírják. A talaj visszaköveteli azt, amit kell. o Súlyos probléma a föld tápanyag-utánpótlásának hiánya (a téeszesítés óta nincs megfelelı mértékő szervestrágya kijuttatás). 16

17 Elsıdleges termelés - Nem említik. Összegzı megállapítások Az ökoszisztéma szolgáltatások fontosságáról Az ökoszisztéma szolgáltatások értéke, fontossága az elkészült interjúk alapján több szempont szerint értelmezhetı. Míg a termeléshez kapcsolódó szolgáltatások általában azért értékesek, mert az anyagi jólléthez, a megélhetéshez járulnak hozzá, a kulturális szolgáltatásokhoz általában esztétikai vagy rekreációs értékeket ritkább esetben a turizmusból fakadóan gazdasági értéket kapcsolnak a megkérdezettek. A szabályozó és támogató szolgáltatások fontosságát talán a legnehezebb megfogni: míg néhányan érzékelik, hogy ezek a szolgáltatások nem csak a megélhetéshez szükséges feltételek miatt fontosak, hanem a globális változásokkal szembeni ellenálló képesség, a környezet regenerációs képessége miatt is (tehát egyfajta létezési értékük van), a többség számára e szolgáltatások kézzelfogható hasznát az adja, hogy hozzájárulnak a terület termıképességéhez, mezıgazdasági hasznosításához. Érdekes tanulsága munkánknak, hogy az interjúk segítségével jól szemléltethetı az egyes ökoszisztéma szolgáltatások közötti átváltás, az különbözı szolgáltatások haszonélvezıi között kialakuló csaknem elkerülhetetlen konfliktus. Ilyen például a rét mezıgazdaságban és árvizek elleni védekezésben betöltött szerepe. Míg az elıbbihez kapcsolódó (fıként termeléssel összefüggı) ökoszisztéma szolgáltatásokat fıleg az itt élık hasznosítják, a rét elárasztása közvetlenül a szolnokiak számára jelent hasznot, s csak közvetett módon (pl. a tápanyag visszapótlás, vagy a halaknak biztosított jobb ívási lehetıség, esetleg a gazdagabb madárvilág révén) hasznosul helyi szinten. Ezért szinte szükségszerően konfliktus alakul ki azok között, akik a gátak magasításával mentesíteni szeretnék a rétet, és biztosítani annak kiszámítható mezıgazdasági hasznosíthatóságát, és azok között, akik a természetes állapotokhoz közeli, vízjárta területet szeretnék visszaállítani (vagyis a gazdálkodók és a természetvédık között). A természeti környezet változásairól Interjúalanyaink többsége a természeti környezetben zajló változási folyamatokról is számot adott, illetve e folyamatok ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezıtlen hatásairól. Abban ugyanakkor eltérıek a vélemények, hogy a természet átalakulása mennyiben köszönhetı az emberi beavatkozásoknak, s mennyiben a globális folyamatoknak. Míg bizonyos hátrányos változási folyamatokat egyértelmően az emberi tevékenység következményének tartanak (ilyen például az invazív fajok elterjedése), részben a változás jellege, részben a személyes felelısség elhárítása indokolja, hogy a változások többségét a globális éghajlatváltozásra vezetik vissza a megkérdezettek. Az emberi beavatkozás hatására lezajló negatív változásokról ad számot a következı idézet: - Erdısítettek, ami valahol jó volt, mert hasznosítható faanyag termett, de hatással volt az állatvilágra is. Az az faültetvény nem adott takarmányt az állatoknak. A rendelet, amely kimondta, hogy az erdıkbe ültetni kell 10% cserjét is, megszőnt, így sok állatnak elveszett a menedéke, és olyan bokrok, mint a galagonya vagy a kökény nem adhattak táplálékot Veszélybe kerültek Bíbic-háton a bíbic fészkelıhelyek is, mert a madár olyan helyen szeret élni, ahol állatokat legeltetnek, azok rá sem lépnek... A gyalogakác benıtte a rétet, a darvak és libák leszállóhelyeit (tocsogós kis fő). A madarak viszont így nem szívesen szállnak le. A '60-as, '70-es években itt fészkelı vándormadarak tized része tér vissza mostanában. Eltőntek a fütyülı récék, és más fajok is, a hattyú viszont (ami régen nem volt jellemzı) nagyon elszaporodott. A közelben lévı úszóláp sorsa sem alakult valami fényesen. Az összenıtt sás-, káka- és nádgyökér telepet a szél árvíz idején szétszaggatta. Az ötvenes években gyakran megfigyelhetı vörös gém csapatot sehol sem látni. A szabályozáshoz szükséges zsilipek és 17

18 tiltók miatt a vízi élıvilág megcsappant. A halak nem tudnak feljönni ívni, a békák nem élnek meg a nagy gazban, és a hatalmas pézsmavárak is eltőntek. Többen panaszkodtak arra is, hogy a szélsıséges, megváltozott klimatikus viszonyok, ill. az egyéb emberi beavatkozás (pl. öntözés, mőtrágyázás) miatt a gazdálkodási lehetıségek több szempontból is egyre nehezebbek. Ilyen nehezítı körülmények a fagyok, szárazság (aszály), csökkenı talajvízszint, kimerülı ill. elszennyezett talaj. - A 2007-es év idıjárása eléggé szélsıséges volt a területen. Nagyon enyhe volt a tél, hó sem hullott és ez kihatott a dinnye korai érésére, amit nem tudtak értékesíteni a piacon. Több száz mázsa dinnye maradt a faluban. Hasonlóan a kukorica minısége is rossz volt, nem szedték le hanem inkább besilózták - Interjúnk során gyakran kitér az éghajlati változásokra, melyhez a gazdaság hanyatlását köti. A növénytermesztık a csıd szélén állnak a korai melegedések, ebbıl kifolyólag a korai érés miatt. Elıny is származott az idei év száraz nyarából, mivel az alacsony páratartalom miatt nem kellett permetezni a szılıt a különbözı gombák ellen Fagyok hatására kevés lett a termés a gyümölcsösökben általában minden harmadik év hoz nagyobb mennyiségő gyümölcsöt. A természet nem megjósolható. Kiszámíthatatlan! Nagyon sok állat- és növényfaj eltőnt. 18

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG Bácsalmási kistérség Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun A kistérség a Bácskai löszsíkságon, Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el, a Baját Szegeddel összekötı 55-ös fıút és az országhatár közötti

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY KŐBÁNYA KADA UTCA SÖRGYÁR UTCA KERESZTEZŐDÉSÉBEN TALÁLHATÓ SZŐLŐFÜRTÖS FESZÜLET ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY Készítette: Mednyánszky Miklós kulturális örökségvédelmi szakértı Eng.sz.:

Részletesebben

A lakosság által legfontosabbnak tartott természeti adományok

A lakosság által legfontosabbnak tartott természeti adományok A lakosság által legfontosabbnak tartott természeti adományok Kérdıíves felmérés Lakitelek, Tiszaalpár, Tiszaug és Csongrád-Bokros környezetében Kelemen Eszter 1 Szent István Egyetem, Gödöllı 2009. február

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * Készítette: Palkó Csaba Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * * 1. kép Bevezetés Egyedülálló nemzeti kincsünk a Balaton. (2. kép) A tó környezetében már ritka a természetes partszakasz. Az egyik

Részletesebben

Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben

Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Elızetes Megvalósíthatósági Készítette: 2005. október T A R T A L O M J E G Y Z É K Bevezetés 3 Elızmények 3

Részletesebben

Új gyep kialakítása. 1. A talaj elıkészítése

Új gyep kialakítása. 1. A talaj elıkészítése Új gyep kialakítása 1. A talaj elıkészítése Mindenek elıtt tudnunk kell, hogy a talajokban sok millió gyommag arra vár, hogy mővelést követıen a talaj felszínére kerülve kikeljen. Ezért ne siessük el a

Részletesebben

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben

A LEGSZEBB KONYHAKERTEK

A LEGSZEBB KONYHAKERTEK A LEGSZEBB KONYHAKERTEK Mi, mint Városszépítők fontosnak tartjuk, hogy ne csak a közterületek szépüljenek, épüljenek és legyenek értékesen és hasznosan kihasználva a fóti lakosok által, hanem mindenkinek

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzat. ülésérıl 2010. december 14. Város Önkormányzata Képviselı-testületének

Lajosmizse Város Önkormányzat. ülésérıl 2010. december 14. Város Önkormányzata Képviselı-testületének Lajosmizse Város Önkormányzat Mezıgazdasági és Gazdaságfejlesztési Bizottsága I/3/42/2010. Lajosmizse Város Önkormányzat Mezıgazdasági és Gazdaságfejlesztési Bizottsága ülésérıl 2010. december 14. Az ülésen

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója 6000 Kecskemét, Nagykırösi u. 32 Tel: 76/481-045, Fax: 76/481-450 Szám: 28.088/20/2009 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 2008. évi szöveges beszámolója 1. FELADATKÖR, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók

Részletesebben

Ha a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé).

Ha a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé). A mésztrágya. A mész egyike azon anyagoknak, melyet trágyaszer gyanánt már a legrégibb idıben alkalmaztak, mint az már Pliniusnak munkáiban is fölemlítve van. Hogy azonban a mésznek a talajra és ezzel

Részletesebben

MEGHÍVÓ BIOKERTÉSZET TANFOLYAM KRISNA-VÖLGYBEN. Idıpontok: (4 független hétvége, más-más programmal, jelentkezni mindegyikre külön-külön kell!

MEGHÍVÓ BIOKERTÉSZET TANFOLYAM KRISNA-VÖLGYBEN. Idıpontok: (4 független hétvége, más-más programmal, jelentkezni mindegyikre külön-külön kell! Idıpontok: (4 független hétvége, más-más programmal, jelentkezni mindegyikre külön-külön kell!) 1. 2013. március 9-10. 2. 2013. április 13-14. 3. 2013. július 27-28. 4. 2013. szeptember 7-8. Helyszín:

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek A madárbarát Magyarországért! www.mme.hu A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek Halmos Gergı Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos konferencia a biológiai sokféleség

Részletesebben

A termıföld mint erıforrás

A termıföld mint erıforrás A termıföld mint erıforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika A termıföld fogalma termıföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert,

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV A közoktatási esélyegyenlıségi program az Oktatási

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A termıföld és mezıgazdasági területek értékelése

A termıföld és mezıgazdasági területek értékelése A termıföld és mezıgazdasági területek értékelése EUFIM minısítésre felkészítı továbbképzés elıadása Dr. Berdár Béla A termıföld jellemzıi A föld alapvetı funkciói: A nemzet létezésének alapja, benne ölt

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN. A kutatásról

Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN. A kutatásról Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN A kutatásról Ez a tanulmány 120, 1999-2001-ben készült családi esettanulmány tapasztalatait foglalja össze.

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Erasmus Krétán 2008/2009 ıszi félév

Erasmus Krétán 2008/2009 ıszi félév Erasmus Krétán Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Erasmusos diákként egy szemesztert Krétán tölthettem el, jelenleg még csak az ösztöndíjam felénél tartok, de mondhatom nem bántam meg, hogy ezt

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010 Tartalomjegyzék UT-001 Mőszaki leírás UT-002 Átnézeti helyszínrajz UT-003 Jelenlegi állapot Kossuth tér-várkanyar és környéke UT-004 Jelenlegi állapot Ady Endre út és környéke UT-005 Jelenlegi állapot

Részletesebben

Pergés veszteség csökkentés minıség javítás. Forgalmazza:

Pergés veszteség csökkentés minıség javítás. Forgalmazza: SPODNAM Pergés veszteség csökkentés minıség javítás Forgalmazza: Csökkentett dózisú kijuttatás deszikkáló szerrel Diqvát (Reglon) vagy más hatóanyagú deszikkáló szerrel csökkentett dózisú kijuttatás lehetséges

Részletesebben

Tájékoztató. a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl

Tájékoztató. a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl Salgótarján Megyei Jogú Város Gyámhivatala 3100 Salgótarján Múzeum tér 1. Ü.sz: 24.580 /2009. Tájékoztató a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl Tisztelt Közgyőlés! A gyámhatóságokról

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

1967. XXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

1967. XXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1967. XXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 11967. XXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM KÖSZÖNTİ Huszonegyedik évfolyamába lép jelen számunkkal a Soproni Szemle. Harminc esztendıvel ezelıtt indította útnak Heimler Károly, abban a hitben,

Részletesebben

B e s z á m o l ó a Startmunka-program elindításáról, elvégzett munkákról és eredményekrıl

B e s z á m o l ó a Startmunka-program elindításáról, elvégzett munkákról és eredményekrıl B e s z á m o l ó a Startmunka-program elindításáról, elvégzett munkákról és eredményekrıl Hajdúnánás Városi Önkormányzat sikeresen pályázott az idén országosan is bevezetésre kerülı startmunka-programra,

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v. 2011. május 24-én a Sárospataki Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében az Egészségügyi és Szociális Bizottság ülésén.

J e g y z ı k ö n y v. 2011. május 24-én a Sárospataki Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében az Egészségügyi és Szociális Bizottság ülésén. J e g y z ı k ö n y v Készült: 2011. május 24-én a Sárospataki Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében az Egészségügyi és Szociális Bizottság ülésén. Jelen vannak: Oláh József Csaba a bizottság elnöke

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

In: (szerk.: Szabó J. Dávid L.) Antropogén geomorfológia. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó. pp. 78-90.

In: (szerk.: Szabó J. Dávid L.) Antropogén geomorfológia. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó. pp. 78-90. Tóth Cs. (2006): A legelı és gyepterületek antropogén geomorfológiai problémái In: (szerk.: Szabó J. Dávid L.) Antropogén geomorfológia. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó. pp. 78-90. Általánosságban

Részletesebben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

Háztartásunk hulladékai

Háztartásunk hulladékai Háztartásunk hulladékai Tanulói feladatlap Csoport:. Elérhetı szám:.. Elért szám:. Ssz. Feladat Pont Szám Idı Perc 1. A hulladék egyidıs az élettel. Minden élılény termel valamiféle hulladékot élete során,

Részletesebben