MAGYAR BIOTERMÉKEK HELYZETE ÉS LEHETŐSÉGEI KÜLFÖLDÖN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR BIOTERMÉKEK HELYZETE ÉS LEHETŐSÉGEI KÜLFÖLDÖN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS KÜLKERESKEDELMI IRÁNYÍTÁS SZAK MAGYAR BIOTERMÉKEK HELYZETE ÉS LEHETŐSÉGEI KÜLFÖLDÖN Készítette: Rédei Ákos Budapest,

2 Tartalomjegyzék Témaválasztás oka, háttere...4 Célkitűzés...5 I. Mi a bio? Ökológiai termékek jelölése, azonosítása Biotermékek előnyei A biotermékek jellemzői Ökológiai gazdálkodás felelősséggel környezetünkért Kik vásárolnak biotermékeket?...12 II. A világ biopiaca Európa Piaci szerkezet Európai fogyasztók Piaci jövőkép...18 III. A magyar biopiac Biokontroll Hungária...26 IV. Közösségi Marketing Közösségi marketing a marketing rendszerében A közösségi marketing formái, céljai és eszközrendszere Agrármarketing Magyarországon Termékpreferenciák a magyar agrármarketingben AMC támogatása a bioágazat felé...34 V. Bioexportáló cégek adatai, véleményei...36 VI. A magyar biotermékek SWOT-analízise...41 VII. Problémák megfogalmazása...44 VIII. Lehetőségek, javaslatok Belföldi ismertség növelése Külföldi szerepvállalás Hatékonyság és összefogás...49 Összefoglaló...51 Irodalomjegyzék...54 Szakértői interjúvázlat...55 Táblázat és Ábrajegyzék

3 Témaválasztás oka, háttere A gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) ezen belül is az élelmiszerpiac már régóta foglalkoztatott, mivel a már 20 éve működő száraztészta gyártásával és forgalmazásával foglalkozó családi vállalkozás mellett nőttem fel. Ez a vállalkozás 2002-ben kezdett bioszáraztésztákat gyártani, és néhány éve kereskedelmi vezetőként én is a cég aktív szereplője vagyok. A bioágazatot nem volt nehéz megkedvelni, mivel számos más bioterméket gyártó illetve biokereskedő céggel való megismerkedés után rájöttem, hogy az élelmiszernek ezen ágazata sokkal barátságosabb és emberközpontúbb. Mivel igyekszem környezetkímélően illetve tudatosan élni és táplálkozni, magával a biotermékekkel sem volt nehéz megbarátkozni és ebben a közeli kapcsolatok révén az egyéb kitűnő hazai biotermékek kipróbálása is segített, és ma már jómagam és családom is rendszeres fogyasztója a különböző ízletes és egészséges bioélelmiszereknek. A több külföldi szakmai kiállításon való részvétel döbbentett arra rá, hogy a bioágazatban gazdaságilag is óriási lehetőségek vannak, főként a fejlettebb nyugateurópai piacokon, ahol már a lakosság igen magas aránya vásárol rendszeresen biotermékeket. Ez pedig a kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező hazai bioágazatnak rendkívüli lehetőség lehet. Azonban arra is rá kellett ébredni, hogy a jó adottságok és a jó minőségű termék nem minden, számos egyéb tényező befolyásolja egy termék hazai és külföldi sikerességét egyaránt. Ezen említett okok miatt döntöttem úgy, hogy diplomamunkámban feltérképezem a magyar biotermékek külföldi szerepvállalását, helyzetét és lehetőségeit, ami akár az egész ágazat illetve a kis családi vállalkozásunk számára is hasznos lehet. 4

4 Célkitűzés A bioélelmiszerek piaca egy dinamikusan fejlődő globális ágazat, amely az utóbbi években Magyarországon is jelentős fejlődésen ment keresztül. Komoly környezetkímélő hatása mellett, nagyban hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. Mára egyre több hazai termelő és feldolgozó lát benne fantáziát és kihasználja helyzeti és gazdasági előnyeit. Dolgozatom célja, hogy szemléltessem a hazai bioélelmiszerek helyzetét és fejlődési lehetőségeit az exportpiacokon elsősorban marketing területen. Ehhez természetesen hozzátartozik a hiányosságok és problémák feltérképezése, amire konkrét elképzelésekkel, javaslatokkal szeretnék megoldást találni, amelyek alkalmazásával a hazai bioágazat továbbra is fejlődőképes és egyre népszerűbb lehet. Céljaim eléréséhez mindenképpen szükségesnek tartom a nemzetközi és hazai biopiac szemléltetését, illetve közösségi marketing, mint speciális marketingterület értelmező bemutatását, a makrogazdasági környezet főbb elemeinek áttekintését és megértését. Ebben segítségemre van dr. Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. elnöke, valamint néhány az exportpiacon is érdekelt bioélelmiszer-gyártó cég is, akiknek a segítségét ezúton is köszönöm. A dolgozatomat a szakirodalom és különböző cikkek, dokumentumok tanulmányozásával, valamint statisztikai adatok felhasználásával készítem és fontosnak tartom, hogy megfelelő nemzetközi és hazai példákkal hívjam fel a figyelmet a magyar biotermékek marketingjének fejlődési lehetőségeire. 5

5 I. Mi a bio? Manapság gyakran alkalmazott jelzők a bio és az öko szavacskák, amelyeket az élelmiszerektől a napi használati tárgyakon, vegyipari cikkeken át a szórakoztató elektronika eszközeihez kapcsolva alkalmaznak azok készítői, forgalmazói azért, hogy termékeiket jobban tudják értékesíteni. Ez azért sikerülhet, mert a fogyasztók számára a jelző pozitív üzenetet hordoz, mégpedig azt, hogy a termék az élet ( bio ) folyamatainak vagy a környezet ( öko ) sajátosságainak figyelembevételével készült. Gyakran a két szó csak reklámfogás, csupán üzenet a fogyasztónak, hiszen ahol a bio, öko jelölés feltételei nem szabályozottak, a termékek pozitív tulajdonságai viszonylagosak, vagyis egészen mást takarhatnak, mint amit a fogyasztó mögéjük képzel. Egészen más a helyzet a mezőgazdasági alapanyagok és az élelmiszerek esetében. Rájuk nézve az EU-ban, így Magyarországon is jogszabályok, a Tanács 834/2007/EK és a Bizottság 889/2008/EK Rendelete írja elő, hogy milyen követelmények betartása esetén lehet a termék bio, öko jelölésű. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók és a termelők között kizárt a félreértés, és azt is, hogy szabálysértést követnek el mindazok, akik a jelölést nem az előírásoknak megfelelően és ellenőrzési rendszerben előállított termékre alkalmazzák. Forrás: A bio ( biológiai") megjelölés a legismertebb Magyarországon, bár a hazai jogszabályok az ökológiai szó használatát írják elő. Az EU országaiban saját nyelvükön ugyancsak ezeket a kifejezéseket és rövidítéseiket (öko, bio, eko, stb.) alkalmazzák az organic" mellett. A jogszabályi háttér miatt élesen elkülönül a bio élelmiszer az egyéb divatos, de pontosan nem körülírt olyan termékektől, mint az alternatív (=más), integrált (=speciális környezetkímélő növényvédelemmel előállított), natúr (=természetes), reform, 6

6 vegyszermentes stb. elnevezésűek. Az ökológiai termékek előállítására az Európai Uniós jogszabályok vonatkoznak, amelyeket az FVM 79/2009 rendelete egészít ki Magyarországon július 1-től. A rendeletek hatálya a mezőgazdasági termékekre, és élelmiszerekre és takarmányokra terjed ki, a termeléstől kezdődően a feldolgozáson át a forgalmazásig, beleértve az importot is. Jogszabályi rendelkezés, hogy ökológiai (biológiai, bio, öko, organikus) jelöléssel csak azon mezőgazdasági termékek, és élelmiszerek és takarmányok forgalmazhatók, amelyeket ezen jogszabályi előírások betartásával és elismert ellenőrző szervezet ellenőrzése mellett termeltek, dolgoztak fel, illetve importáltak. Fontos, hogy a mezőgazdasági alapanyagokon, élelmiszeren és takarmányon kívül egyéb sok mezőgazdasági alapanyagot tartalmazó termék (pl. ruhák, kozmetikumok, bútorok stb.) is viselik a bio, ökológiai stb. jelzőt. Ezek nem állnak a jogszabályok védelme alatt, ezért indokolt megismerni a termék előállítása során alkalmazott előírásokat, vagy érdemes keresni az élelmiszerekről jól ismert privát védjegyeket (Biokultúra, Biokontroll, Demeter, Naturland, Soil Association, Krav stb.). Jogszabályok rögzítik az ökológiai gazdálkodás ellenőrzését és tanúsítását a termékek minősítését végző szervezettel szemben támasztott követelményeket. A hazai ellenőrző szervezeteket felügyeleti szerve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ismeri el és gyakorolja felettük a felügyeleti jogot, amely feladatot július 1-től átadott a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak A Magyar Biokultúra Szövetség által létrehozott Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., HU-ÖKO-01 ellenőrzi a magyar ökológiai gazdálkodás 98%-át. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-nak a nem élelmiszer kategóriában a bio kozmetikumokra van érvényes előírásrendszere. Az ellenőrző szervezet a helyszíni ellenőrzés során rögzíti a termékelőállítási folyamat mindazon elemeit, amelyekre nézve vannak bio előírások. A felvett megállapításokat összevetik az előírásokkal, és amennyiben nincs, vagy csak elenyésző mértékű az eltérés, akkor kiadják a Minősítő Tanúsítványt. Ez a dokumentum hatalmazza fel a termelőt arra, hogy a tanúsítványban felsorolt termékeit ökológiai (biológiai, bio stb.) jelöléssel forgalmazza. 7

7 Az ökológiai gazdálkodásban a génmanipulált szervezetek és származékaik nem használhatók fel, vagyis nemcsak a génpiszkált" transzgénikus növények termesztése és állatok tenyésztése tilos, hanem génmanipulált mikroorganizmusok és az általuk termelt anyagok alkalmazása is. 1. Ökológiai termékek jelölése, azonosítása Az ökológiai termelésre utaló jelzőként a terméken az "ökológiai" vagy "biológiai", szóösszetételben pedig a "bio", "öko" kifejezést kell alkalmazni, és az utolsó ellenőrzést végző ellenőrző szervezet nevét és kódszámát kell feltüntetni. A kereskedelemben sajnos gyakran találkozunk rossz példákkal, címkéken, reklámokban. Leggyakoribb, hogy olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre is használják az ökológiai jelzőt, amelyeknek semmi köze nincs a hatályos előírásokhoz. Összefoglalva: az ökotermék csomagolásán, termékkísérő bizonylatain szerepelnie kell a következőknek: Ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termék, ellenőrizte: (pl.) a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., HU-ÖKO-01". 2. Biotermékek előnyei A nem ökológiai növénytermesztésről általánosságban elmondható, hogy a legtöbb növényvédőszer felhasználása még a technológiai fegyelem maximális betartása mellett sem tekinthető kockázatmentesnek. A gyártási, szállítási, hulladékkezelési problémákra csak utalunk, ezeken kívül azonban számolnunk kell azzal, hogy már kijuttatáskor különösen ha ez légi úton történik a növényvédő szerek egy része elsodródik és észrevétlenül szennyez más növényi kultúrákat, vizeket, lakóterületeket. A várakozási idők betartása sem garancia arra, hogy a vegyszer teljesen lebomlott, ráadásul a bomlástermék is egészség-károsító lehet. A mezőgazdaságban, élelmiszeriparban felhasznált kémiai anyagok egészségkárosító hatása csak részben zárható ki állatkísérletekkel. Az itt nyert eredményeket fenntartásokkal kell kezelni, mert a kísérleti élőlények másként reagálhatnak, mint az ember, ezen túl hosszú, akár több évtizedes behatások is okozhatnak betegséget. Ráadásul nem, vagy alig ismert egyes maradványok, bomlástermékek egymásra való hatása. Ezért nem modellezhetők megbízhatóan vegyszerek környezet kémiai-biológiai és az egyéni érzékenységben meglévő különbségek miatt az egészségügyi hatások. 8

8 Forrás: A növényvédő szerek egészségkárosító hatásai között tartjuk számon, hogy daganatos megbetegedéseket okozhatnak; fejlődési rendellenességeket okozhatnak; károsíthatják a hormonális rendszert; károsíthatják az immunrendszert; károsíthatják az idegrendszer; károsíthatják az örökítő anyagot; allergiát okozhatnak, vagy segíthetnek elő. Számolnunk kell azzal, hogy egyes tényezők kritikus mértékben felerősíthetik egymás hatását. Gondoljunk például arra, hogy a daganatos megbetegedések kialakulásában milyen szerepet tölt be a sérült immunrendszer. 3. A biotermékek jellemzői A biozöldségek, gyümölcsök vitamintartalma magasabb, amit a kutatók részben az ökológiai gazdálkodás tápanyag-utánpótlási rendszerének, részben pedig a gyomirtó szerek kiiktatásának tulajdonítanak. Az ökotermékekben több ásványi anyagot és nyomelemeket, de kevesebb nehézfémet lehetett kimutatni. Az ökológiai növénytermesztésben tilos a nitrogén műtrágyák és a kémiai eljárásokkal oldhatóbbá tett egyéb tápanyagforrások felhasználása, ezért a növények lassabban növekednek, és a szövetek kevesebb vizet tartalmaznak. A magasabb szárazanyag tartalom egyértelműen jobb tárolhatóságot eredményez (a bioburgonyánál akár 50%-kal is kisebb lehet a tárolási veszteség). 9

9 Nem ökológiai előállítású élelmiszerekben gyakran kimutathatók növényvédő szer maradványok (A 2002-es vizsgálatsorozat szerint a konvencionális minták 75%-ában találtak ilyeneket.) Ezzel szemben a biotermék minták nagyságrendekkel kisebb arányban és mennyiségben tartalmaztak szermaradványokat. Gyakori kérdés, hogy miként biztosítható az, hogy az ökotermékekbe egyáltalán ne kerüljenek méreganyagok a környezetből. Sajnos a biotermelés is kitett a máshonnan (levegőből, csapadékból, öntözővízből, stb.) származó szennyeződéseknek, azt azonban biztosítja, hogy a termelés során ne kerüljenek további veszélyes anyagok (növényvédőszer-maradványok, gyógyszermaradványok stb.) az élelmiszereinkbe. Ezzel elérhető, hogy szervezetünk méregtelenítő kapacitása lényegesen kisebb terhelésnek legyen kitéve. Az ökotermék előállítás feltételrendszere szabályozza az alkalmazható adalék- (E-számok szerint felsorolva) és segédanyagok és a felhasználható, nem ökológiai eredetű alapanyagok körét. A felhasználható adalék- és segédanyagok köre szűk, közös jellemzőjük, hogy a közvélekedés szerint is ártalmatlanok, de még ezek is csak akkor alkalmazhatók, ha nélkülük nem lehet az adott élelmiszert (biztonságosan) előállítani. A genetikailag módosított szervezetek és származékaik felhasználása természetesen a feldolgozás során sem engedélyezett. A kóstolási próbákon általában a zöldségek és gyümölcsök ökológiai változatát találták ízletesebbnek. Almánál ehhez járult a nagyobb hússzilárdság és a kellemes cukor/sav arány. A kisebb víztartalom miatt a biozöldségekben, gyümölcsökben magasabb az íz és illatanyagok töménysége. A biogabonákban és hüvelyes termésekben kedvezőbb aminosavprofilt találtak, mint a konvencionális előállításúakban, feltehetően az eltérő nitrogén pótlási módszerek miatt. A biotermékekkel táplálkozó anyák tejében magasabb volt az omega-3 zsírsavak és a telítetlen zsírsavak mennyisége és az ökotermékek táplálkozásbeli arányának megfelelően csökken a növényvédőszer maradványok koncentrációja. Az ökotermékkel táplálkozó férfiaknál átlag 30%-kal találták magasabbnak a spermaszámot. 10

10 4. Ökológiai gazdálkodás felelősséggel környezetünkért Felméréseink szerint ma még a magyar fogyasztók a bioterméket elsősorban egészségügyi, gasztronómiai okokból fogyasztják. Az még kevésbé közismert, hogy a biotermék előállítás a leginkább környezetkímélő gazdálkodási mód az egész világon. Nézzük a főbb környezeti előnyöket: A növényvédő szerek jelentős része nem éri el a növény felületét permetezéskor, hanem elsodródik, belőlük sok bemosódik a talajba vagy a felszíni és felszín alatti vizekbe. A biogazdaságban alkalmazható anyagok kockázatai elenyészők, szemben a szokványos gazdálkodás vegyszereivel. Egyes növényvédő szerek illékonyak, így nagyobb mennyiségben kerülnek be légkörbe. Gyakran mutatnak ki például gyomirtó szert csapadékban! Egyes mezőgazdasági károsítók ellen használt hatóanyagok erősen rombolják a Földet védő ózonréteget. A talajba kerülő növényvédő szerek felhalmozódhatnak. Az emberre, állatra, növényre mérgező hatás mellett jelentős mellékhatás, hogy a talajba jutó vegyszerek blokkolják, pusztítják a lebontásban döntő fontosságú életközösségeket. A talaj mélyebb rétegeiben, ahol reduktív viszonyok uralkodnak és eleve csekély az élettevékenység, szermaradványok és bomlástermékek még inkább felhalmozódhatnak. Egyes talajmintákban igen nagy mennyiségű klórozott szénhidrogén mutatható ki, még jóval a felhasználás beszüntetése után is. Egy növényvédő szer vízszennyező hatása lebomlásának sebességétől és vízoldhatóságától függ. Míg a talajokban a felszíni réteg oxidatív viszonyai, és a jelentős mikrobiológiai tevékenység elősegítheti a szermaradványok lebomlását, a talajvízben a folyamat szinte mérhetetlenül lassúvá válhat. A melegvérű élőlényekre kevésbé veszélyes, viszonylag gyors lebomlású, ezért környezetkímélőnek mondott piretroid hatóanyagú rovarölő szerek kifejezetten mérgezően hatnak a halakra is. Az istállótrágya nagy becsben tartott tápanyagpótló anyag az ökológiai növénytermesztésben, szakszerűtlenül kezelve azonban környezetszennyezővé válhat. Az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint a trágyát kijuttatásig úgy kell elhelyezni, hogy folyékony része sem elfolyással, sem elszivárogva ne szennyezhesse a felszín feletti és alatti vizeket. Az egységnyi területre kijuttatatható istállótrágya mennyisége is korlátozott, mert a túltrágyázás 11

11 veszélyeztethetné a környezet vízkészleteit. 5. Kik vásárolnak bioterméket? 2006 nyarán az FVM Agrármarketing Centrum támogatásával kérdőíves felmérés készült az ökoélelmiszerekkel kapcsolatos vásárlási szokások megismerése céljából. A felmérés helyszínéül a Biokultúra Szövetség két budapesti Ökopiacát és egy belvárosi szupermarketet választottak. A felmérés célja az volt, hogy támpontként szolgáljon a biotermékek keresletének növelésére irányuló marketingtevékenységhez. Eredményeiből röviden az alábbi tanulságok vonhatók le: Ma még a bioélelmiszerek viszonylagosan magas ára miatt a törzsvásárlók 60%-át a kifejezetten magas jövedelmű, felsőfokú végzettségű, családos vásárlók teszik ki. A jelenlegi divattrend hatására hazánkban is nő az érdeklődés a biotermékek iránt a szupermarketekben például a válaszadók egynegyede vásárol rendszeresen bioélelmiszert. Akik azonban a divatot követve keresik az ökotermékeket, vélhetően kis számban hajlandóak rendszeresen időt és energiát szánni arra, hogy speciális csatornákon keresztül szerezzék be ezeket. A rendszeresen látogatott üzletek polcairól azonban szívesen leveszik a kívánatos csomagolású és megbízható minőségű ökológiai terméket. Forrás: További tapasztalat, hogy az összes megkérdezett egyharmada vásárolna több 12

12 bioélelmiszert, ha a felár nem lenne ilyen magas nemzetközi tapasztalatok szerint a széles körben elfogadott többletkiadás 30% körüli. Nagy igény mutatkozik továbbá az állati eredetű termékekre, hiszen a bioélelmiszereket vásárlóknak csupán 17%-a vegetáriánus. Komoly kereslet lenne kényelmi (félkész-kész) termékekre és élvezeti cikkekre (pl. italok, édességek) is. Jó hír, hogy a megkérdezettek előnyben részesítették a magyar biotermékeket, de rendszerint csak abban az esetben, ha azok legalább olyan jó minőségűek, és nem jelentősen drágábbak, mint az importáltak. 13

13 II. A világ biopiaca A biopiac a világban igen gyors ütemben nő, az ökológiailag megművelt területek és a biogazdaságok száma a legtöbb országban nőtt az elmúlt időszakban. Ez abból következik, hogy az igény a biotermékekre még mindig nagy, amit mutat, hogy a világban 5 milliárd dollárral növekedett a biotermékek forgalma 2007-ben. Az összforgalom elérte a 46 milliárd dollárt. A biopiac növekedését a világban mutatja, hogy a forgalom megtriplázódott 8 év alatt, mivel 1999-ben ez az adat még csak 15,2 milliárd dollár volt. A biotermékek fogyasztói igénye elsősorban Észak-Amerikára és Európára koncentrálódik, ebben a két régióban keletkezik az összforgalom 97%-a. Ázsia, Latin- Amerika és Ausztrália inkább termelésükkel és exporttevékenységükkel válnak számottevő bioszereplőkké, mintsem a forgalmukkal. Kiemelkedően nőtt a zöldségek, gyümölcsök, italok, gabonafélék, gyógynövények és fűszerek forgalma a világ biopiacán az elmúlt időszakba. A gazdasági válság hatásai sajnos a biotermékeket is eléri, a csökkenő befektetési kedv és fogyasztói vásárlási kedv sajnos a bioágazatra is igaz. A legfontosabb biopiacok, úgy mint USA, Németország, Nagy-Britannia már csökkenő keresletet mutattak 2008 utolsó negyedévében, de szakértők lassabb de továbbra is pozitív növekedést várnak 2009-re és 2010-re. 1. ábra: A bioágazat összforgalma 1999 és 2007 között Milliárd dollár Forrás: World of Organic Agriculture,

14 A bioágazat legnagyobb kihívása 2007-ben az ellátmányhiány volt. A bioélelmiszerek iránt az igény túlszárnyalta a kínálatot. Okok között említhető, hogy több gazda is felhagyott a földjének biora való átállással a sok fertőzés miatt, illetve a mezőgazdasági termékek árai jelentősen megemelkedtek a magas üzemanyagárak és a növekvő kereslet miatt a biodízel iránt. A globális gazdasági lassulás megfékezte a fertőzéseket, de az igény a biodízel alapanyagokra mint cukorrépa és kukorica továbbra is megmaradt. A válság idején a csökkenő kereslet miatt, több piaci szereplőnek a túltermeléssel kell szembenéznie. 1. Európa Európa a világ legnagyobb és legkifinomultabb biopiaca. Az összforgalom 2007-ben elérte 16 milliárd eurót, ami a világ összforgalmának 54%-át jelenti. A legnagyobb biopiaccal Németország (5,3 milliárd euró, de 2008-ban elérte az 5,8 milliárd eurót) rendelkezik, utána Nagy-Britannia (2,6 milliárd euró) és Franciaország illetve Olaszország (1,9-1,9 milliárd euró) következik. Az élelmiszerek összforgalmát tekintve Ausztriában, Dániában és Svájcban a legnagyobb a biotermékek aránya, ezekben az országokban ez a szám eléri az 5%-ot. Az egy főre jutó biotermékre elköltött pénz mértéke is ebben a három országban a legnagyobb. 2. ábra: évi bioforgalom megoszlása a világban Forrás: World of Organic Agriculture, 2009 Németországban és Nagy-Britanniában volt a legnagyobb növekedés. Németországban egyre több diszkontlánc és egyre nagyobb arányban forgalmaz már biotermékeket, és mivel ezeket a termékeket versenyképes áron kínálják, természetes volt, hogy jelentősen 15

15 nő a forgalom. Nagy-Britanniában is hasonló a helyzet és egyre több áruházlánc kínál saját márkás biotermékeket, a bioforgalom jelentős részét már így bonyolítják, a Tesco például Nagy-Britanniában már több mint 700 saját márkás bioterméket forgalmaz. A másik két jelentős biopiac Franciaország és Olaszország, és ez a négyes együtt lefedi az európai bioforgalom csaknem 75%-át. Ezek az országok azért is jelentős szereplők, mert értelemszerűen nagy a fogyasztói réteg, míg más országok mint például Svédország vagy Dánia, ahol még nagyobb a biofogyasztók aránya, nem tud nagyon komoly szereplővé válni, mivel kisebb fogyasztói bázissal rendelkezik. A skandináv és az Alpok országai a legnagyobb arányú biofogyasztók, ezzel ellentétben áll a déli, középső és keleti régió ahol több helyen a biotermékek forgalma nem éri még az 1%-ot sem. Kicsi de növekvő piac van kialakulóban az új EU tagállamokban, a Közép-Kelet Európa-i régió 2% részesedéssel járul hozzá az összeurópai forgalomhoz, de a biotermelés folyamatosan növekszik a régióban, elsősorban alapvető élelmiszerek és gabonafélék területén. A biotermékek feldolgozásának a hiánya illetve kisebb száma a régióban okozza, hogy a legtöbb feldolgozott élelmiszer a régióba Nyugat-Európából kerül importálásra. Európában 2007 végére az ökológiailag megművelt területek nagysága elérte a 7,8 millió hektárt, amiből 7,2 millió az Európai Unióban található. Európában 1,9% a ökológiailag megművelt területek aránya, míg ez a szám az EU-ban 4%. A világ bioföldjeinek 24%-a Európában található. A legtöbb biofölddel rendelkező európai ország Olaszország, Spanyolország és Németország. A legnagyobb százalékban bioföldje Lichtensteinnek (29%), Ausztriának (13%) és Svájcnak van. A bioföldek nagysága több mint 4%-kal nőtt 2007-ben 2006-hoz képest. A biogazdálkodás támogatási rendszere az EU-ban magába foglalja a szubvenciókat, a jogi védelmet és természetesen az egyes tagországok egyéni támogatási rendszerét. A támogatás egyik kulcs eszköze volt 2008-ban az az Európai Akcióterv, ami azzal a céllal jött létre, hogy még ismertebbé és elismertebbé tegye a biotermékeket az Európai Unióban. Az akcióterv fő célja volt megismertetni az emberekkel, hogy a biotermékek nem csak egészségesek, de nagyban hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez és a környezetvédelemhez, és olyan globális problémákra nyújthatnak megoldást, mint a klímaváltozás és az élelmiszer-biztonság. 16

16 2. Piaci szerkezet Az EU 27 országából 15-ben a hagyományos szupermarketláncokban bonyolódik le a biopiac forgalom több mint 50%-a. A legtöbb EU-s élelmiszer üzletlánc maga is hozzájárult a biotermékek fejlődéséhez az elmúlt időszakban, mivel egyre jobban bővítették biotermékpalettájukat és egyre jobban promotálták is ezeket a termékeket. Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Dániában az utóbbi idők jelentős bioforgalom növekedése nagyban köszönhető a hagyományos szupermarketeknek. Hasonló trendet követve válnak úttörővé a biotermékek területén a piac konvencionális szereplői Lengyelországban, Magyarországon és más közép-kelet-európai országokban, habár egyre több egészségtudatos kis- és nagykereskedő segít nekik ebben. Ugyanakkor Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban és Portugáliában a speciális kiskereskedések töltik be az úttörő szerepet és bonyolítják a bioforgalom nagyobb részét. A konvencionális láncok itt is komoly tényezők, de az ő tevékenységük inkább kiegészíti a reform-kiskereskedések erőfeszítéseit. A legtöbb déli, keleti és északi országban Európában a biopiac könnyen befolyásolható. Nemzetközi kiskereskedelmi vállalatok, mint például a Carrefour könnyedén stimulál egy hirtelen növekedést a biopiacon ezekben az országokban. Általánosságban elmondható, hogy még mindig hiányzik a hatékony ellátási rendszer, a kiskereskedelmi biostandardok, a hatékony marketing és az állami támogatások egy nagyobb hatásfok eléréséhez. Európa középső és nyugati felében a biopiac szerkezete igen jól fejlett, a biotermékek szinte mindenütt jelen vannak, és ezáltal a biotermékek fogyasztói ismerete is magas. 3. Európai fogyasztók 2006-ban Európában biotermékekre a legtöbbet a svájciak költöttek. Az egy főre jutó éves átlagos vásárlás 102 euró volt. Őket követték szorosan az osztrákok 89 euróval. A szakértők 2010-re pozitív változást jósolnak a fogyasztói szokások terén. A legnagyobb növekedés a fogyasztók biotermékekre fordított kiadásokat tekintve Dániában és Svédországban várható. Itt éves szinten 10%-os növekedést jósolnak. Néhány fejlett európai országban majdnem 90%-a fogyasztóknak vásárol egyszer-egyszer bioterméket, és ezért egyre nehezebb demográfiailag megkülönböztetni őket. 17

17 4. Piaci jövőkép Alapvetően kijelenthető, hogy a biopiac nagyon ígéretesen fejlődik Európában és a világ többi részén egyaránt, mivel folyamatosan nő a vásárlók érdeklődése és egyre több csatornán hozzáférhetőek ezek a termékek. Azonban a növekedés következménye, hogy a legtöbb országban a piaci koncentráció és az árközpontú verseny miatt az ellátási lánc egyre jobban azonosul a konvencionális termékekéhez. Ezáltal egyre nehezebb kiemelni azokat az előnyeit a hagyományos termékekkel szemben amik megalapozták a sikerét. A piacszereplők stratégiai feladata ellensúlyozni a komoly árversenyt a bio alapvető előnyeivel, amik különlegessé tették: a legkiválóbb élelmiszerek fenntartható gazdálkodási rendszerekből, komoly szakértelemmel előállított és promotált termékek. Ugyanakkor a biotermelés lassabb ütemben növekszik mint a fogyasztói igények, sőt a legtöbb európai termelő országban a termelés stagnál. Ezt a különbséget egyre több importtermékkel lehet orvosolni, ami elbizonytalanítja a hű biofogyasztókat, mivel ők nem fogadják el ha a biotermékeket messzi tájakról importálják. Ha ez a tendencia folytatódik, egyre nehezebb lesz beszélni a bioról a jövőben mint a fenntartható fejlődés egyik mintapéldájáról. A komoly európai piacszereplőknek a mezőgazdaságtól a kereskedelemig össze kell fogniuk, hogy megszilárdítsák piacukat és továbbra is hozzáadott értékű termékeket kínáljanak. Nem szabad elfelejteni, hogy a fogyasztó látni szeretné a hiteles biogazdát a termék mögött. Azonban még nem késő cselekedni, odafigyeléssel, átgondolt, tudatos és globális stratégiával, a piaci szereplők összefogásával a biopiac a jövőben is fejlődőképes és sikeres lesz. A bioágazat legnagyobb kihívása 2007-ben a készlethiány volt. Az igény túlszárnyalta a készleteket, mivel több gazda is elállt a biora való átállástól a sok fertőzés miatt. A mezőgazdasási termékek árai rekordmagasságokat döntöttek a dráguló üzemanyagárak és az erősödő verseny miatt a földekért a biodízel alapanyag gyártásához. A gazdasági lassulás csökkentette a fertőzéseket, de a magas kereslet a biodízel alapanyagok iránt megmaradt. A válság miatt a kereslet csökkenés miatt a biopiac néhány szektorában túltermelés jelentkezhet, főleg a gyümölcs, gabonafélék, hús, és tej ágazatot érintheti ez a probléma. Leginkább a fejlődő országokra lehet ez hatással főként, ha az exportpiacokra fókuszálnak. Ezeknek a termelőknek ajánlott egyre jobban a fejlődő belső piacaikra koncentrálni, ezáltal csökkenthetik a kockázataikat és az esetleges túltermelést. 18

18 III. A magyar biopiac Mielőtt a konkrét adatokra rátérnék, érdemes először megvizsgálni, hogy milyen arányú a magyar biotermékek külföldi exportja. Több bioszektorban dolgozó és a témában jártas szakember szerint a magyar bio termelés mintegy 80%-a kerül exportálásra, a maradék pedig értelemszerűen a hazai belpiacra. Erről sajnos pontos adatok nincsenek, de több bioterméket exportáló cég és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. véleménye szerint is reális ez a szám, habár egyes szakemberek szerint ez az arány még nagyobb, közel 90% is lehet. Ezek alapján mindenképpen kijelenthető, hogy a biotermékek igen jelentős részéről van szó, ami külföldön kerül feldolgozásra illetve forgalomba. Habár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, becslések szerint is több milliárd forint forgalomról lehet szó. 1. táblázat: Ökológiai termékek exportengedély megoszlása országok szerint ban (db) Ország Engedélyek (db) Németország 998 Ausztria 510 Svájc 311 Hollandia 92 Szlovákia 59 Franciaország 36 Dél - Korea 32 Szlovénia 24 Olaszország 22 Egyesült Királyság (UK) 19 Lengyelország 18 Svédország 18 Csehország 9 Belgium 6 Luxemburg 6 USA 4 Finnország 3 Spanyolország 3 Horvátország 1 Bulgária 1 Összesen: 2172 Forrás: Biokontroll Hungária,

19 A legfrissebb rendelkezésre álló exportadatok a magyar biotermékekre vonatkozóan csupán a 2003-as évből valóak. Ennek az az egyszerű oka, hogy Magyarország május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás után az áruk szabad áramlása értelmében, többé nem volt és nincs is szükség az EU-n belüli exporthoz a cégeknek exportengedélyt kérni a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-től. Természetesen az EU-n kívüli exportra a mai napig kötelesek a cégek megkérni az exportengedélyt. Ezen a 2003-as adatokat összesítő táblán jól látszik, hogy mely országok a fő exportpiacai a magyar biotermékeknek. Egyértelműen elmondható, hogy toronymagasan Németország, Ausztria és Svájc importálja a legtöbb magyar bioterméket, az exportmennyiség mintegy 80%-a ezekbe az országokba kerül kiszállításra. Ezen országok közül is egyértelműen kiemelkedik Németország, mint a magyar biotermékek legnagyobb felvevőpiaca, mivel a magyar biotermékek mintegy 45%-a ebbe az igen népes és magas biokultúrájú országba kerül. A maradék mintegy 20% nagy része szintén az Európában marad és számos európai országba kerül kivitelre. Európán kívül még kisebb mennyiségek kerülnek közvetlenül exportálásra Ázsiába és az Amerikai Egyesült Államokba. Habár több európai cég is foglalkozik reexporttal, főként az USA irányába, így valószínűsíthető, hogy a meglévő adatoknál több magyar biotermék kerül az Államokba. Ez abból következik, hogy az USA-nak külön bio tanúsítvány rendszere van (NOP; National Organic Program) és több magyar exportáló cég kéri rendszeresen a Biokontroll Hungáriát, hogy az amerikai feltételrendszerek alapján is vizsgálják termékeiket és az ő általuk elfogadott tanúsítványt is állítsák ki részükre. Ebből következik, hogy habár az árut közvetlenül egy európai partnernek adták el, annak végállomása mégis az Egyesült Államok lesz. A fenti adatok 2003-ból valók, de ez nem jelenti azt, hogy nem lennének aktuálisak. A Biokontroll Hungária és több exportáló cég adatai és tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy arányaiban a magyar biotermékek exportmegoszlása nagymértékben nem változott. Az EU csatlakozás után sajnos pontos statisztikai adatok hiányában, csupán a személyes tapasztalatokra lehet hagyatkozni, de több bioszektorban dolgozó szakember szerint is még mindig magasan a 3 legjelentősebb és legfontosabb exportpartnerek Németország, Ausztria és Svájc. Igaz Svájc nem az Európai Unió tagja, de idén július 1- től egy EU-s egyezmény értelmében, nem kötelező exportengedélyt kérni semmilyen Svájcba történő kivitelhez. 20

20 2. táblázat: Jelentősebb tanúsított növényi termékek exportja (2003) Termék Ökológiai (kg) 1búza (őszi és tavaszi) kukorica napraforgó tönkölybúza köles olajtök mag szója repce cikória aszalvány rozs Forrás: Biokontroll Hungária, táblázat: Tanúsított állati termékek összesen (2003) Állati termékek Kg Összesen Forrás: Biokontroll Hungária, 2004 A fenti táblázat megmutatja, hogy mik azok a fő termékek amik exportálásra kerülnek. Ez alapján elmondható, hogy az exportálásra kerülő termékek döntő többsége feldolgozatlan alapanyagok. A növényi termékek exportjánál az első 10 legjelentősebb exporttermékek köze nem került egyetlen egy még csak kisebb mértékben feldolgozott termék sem, mint például a liszt vagy gyorsfagyasztott zöldség-gyümölcs, amikből azért nagyobb mennyiségek kerülnek exportra. Az állati termékek, amik különböző formában kerülnek exportra és tulajdonképpen részben feldolgozott vagy feldolgozott terméknek tekinthető, csupán a növényi termékek alig 7%-át érik el mennyiségben. Tehát Európa főként a nyugati része felvásárolja Magyarországról az alapanyagot és azt helyben dolgozzák fel. Ez egyrészt jó, mert külföldön is köztudott, hogy Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik agrárszempontból és logisztikai szempontból egyaránt Európai szinten igen jelentős agrár alapanyag ellátói vagyunk Nyugat-Európának. Ugyanakkor a magyar gazdaságnak még kedvezőbb volna, ha a minél több feldolgozott termék kerülhetne exportálásra, mert akkor még több magyar cég ezáltal még több magyar munkavállaló profitálhatna belőle, ami hosszú távon a magyar gazdaságnak sokkal hasznosabb volna. Így azonban csupán az a néhány termelő és kereskedő profitál az üzleten, akik részt vesznek benne, míg egy feldolgozottabb termék esetén, több 21

21 résztvevője van a folyamatnak. 3. ábra: A búza exportjának célországai (2003) Ausztria 5% Svájc 2% Olaszország 2% Németország 91% Forrás: Biokontroll Hungária, ábra: A tönkölybúza exportjának célországai (2003) Svájc 47% Németország 15% Ausztria 38% Forrás: Biokontroll Hungária, ábra: A kukorica exportjának célországai (2003) Svájc 54% Németország 42% Ausztria 4% Forrás: Biokontroll Hungária,

22 6. ábra: A napraforgó exportjának célországai (2003) Svájc 42% Németország 31% Ausztria 27% Forrás: Biokontroll Hungária, 2004 A fenti négy ábra a 4 legjelentősebb bio exporttermék célországait mutatja be. Ezek alapján is jól látható, hogy mekkora dominanciával rendelkezik a 3 fő exportcélország, Németország, Ausztria és Svájc. Egymáshoz képest a számok a termékek szerint némileg eltérnek, de a lényeg ugyanaz mégpedig, hogy ez a 3 ország befolyásolja tulajdonképpen évről évre a magyar termékek bioexportját. Ha ezekben az országokban nő a kereslet, akkor nő a magyar export is, eddig ez is volt a tendencia, azonban a válság hatására ez a tendencia lassult, így valószínűsíthető, hogy a magyar biotermékek exportjának növekedése is lassulni fog. A GfK Hungária egyik 2007-ben készült felméréséből kiderült, hogy Magyarországon a lakosságnak csak kis aránya figyel a kiegyensúlyozott táplálkozásra, s választja meg gondosan ételeit. A bioélelmiszerekkel kapcsolatos leggyakrabban említett elvárások közé tartozik a vegyszermentesség, a természetesség és az egészségre gyakorolt pozitív hatásuk. A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése a 15 évesnél idősebb lakosság bioélelmiszerekkel kapcsolatos vélekedéseit, valamint vásárlási szokásait vizsgálta. A megkérdezés eredményeinek tanúsága szerint hazánkban egyelőre kisebbségben vannak azok, akik tudatosan táplálkoznak. A kutatásban résztvevő 1000 fő közel háromötöde (58 százalék) véli úgy, hogy teljesen normálisan étkezik, így szervezetébe automatikusan bekerül mindaz, ami szükséges. A válaszadók mintegy harmada (29 százalék) csak olyasmit eszik, ami ízlik neki, még akkor is, ha az állítólag kevésbé 23

23 egészséges és csupán 13 százalék azoknak az aránya, akik nagyon odafigyelnek az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra és gondosan választják meg ételeiket. A tudatos táplálkozásnak a hölgyek szentelnek nagyobb figyelmet, ugyanis az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra odafigyelők csoportjának 70 százaléka közülük kerül ki, míg a férfiak aránya csupán 30 százalékot ért el. Az egészséges táplálkozásra nagyon odafigyelők korösszetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy jelentős súllyal (mintegy 40%) van jelen a 60 feletti korosztály, ami annak köszönhető, hogy körükben a különböző krónikus betegségek miatt is nagyobb figyelmet kell szentelni a táplálék megválasztásának. Elmondható még, hogy a nagyvárosban élők is jobban odafigyelnek az egészséges táplálkozásra. A megkérdezettek túlnyomó többsége 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem érdekel a manapság tapasztalható bio-, fitnesz- és wellness-őrület, ahol megmondják, mi az egészséges, és csupán 12 százalék jelezte, hogy igyekszik minél több bio- és fitnesz- (pl. kalóriaszegény) élelmiszert fogyasztani. 4. táblázat: Ön szerint mit jelent az, hogy egy élelmiszer bio minősítésű? Forrás: GfK Hungária, 2007 A kutató szakemberek arra is kíváncsiak voltak, vajon a lakosságban egyöntetű kép él-e a bioélelmiszerekkel kapcsolatosan, azaz azonos módon határozzák-e meg a fogalmat. E tekintetben meglehetősen vegyes a kép. A megkérdezettek mindegy harmada nem tudta 24

24 megfogalmazni, mitől is bio egy bioélelmiszer. A válaszadók a bio jelző tartalmát legtöbbször a növényvédő-, műtrágya és vegyszermentes, azaz nem permetezett -ként jelölték. Az ökológiai minőség mellett második leggyakrabban említett kritérium a természetesség, vagyis e válaszadók szerint azok az élelmiszerek sorolhatók a bio jelzés alá, melyek természetesek és csak természetes anyagot tartalmaznak. Fontos és arányaiban gyakran emlegetett elvárás a bioélelmiszerekkel szemben, hogy egészséges és nem műanyag, nem tartalmaz tartósítószert és ebben a legkevesebb a mesterséges anyag, adalékanyag. A GfK Hungária Piackutató Intézet által készített, a lakosság bioélelmiszerekkel kapcsolatos attitűdjét felmérő legutóbbi kutatás szerint négyből három magyar fogyasztó egyáltalán nem vásárol bioélelmiszert, s e szokásukon a jövőben sem kívánnak változtatni. A vásárlók a biológiailag ellenőrzött minőséget főként zöldség- és gyümölcs-, kenyér és ivólevek vásárlásakor tartják szem előtt. A GfK Hungária legutóbbi felmérésében kutatta a bioélelmiszerek vásárlási gyakoriságát és a fogyasztók által legkedveltebb ökológiai minőségű termékkategóriákat is. 7. ábra: Bioélelmiszerek vásárlási gyakorisága (az adatok százalékban kifejezve) Forrás: GfK Hungária, 2007 A megkérdezés során kiderült, hogy a válaszadók több mint háromnegyede mintegy 76,5 százaléka egyáltalán nem vásárol bioélelmiszert, további 13,4 százalékuk pedig csak nagyon ritkán tesz bevásárlókosarába ilyen terméket. A ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszert legalább heti gyakorisággal vásárlók aránya 25

25 mindösszesen 3,1 százalékra tehető. A bioélelmiszerek közül a kutatás szerint legnépszerűbbnek a bio zöldségek és gyümölcsök tűnnek. A tudatos biotermék-vásárlók 42 százaléka e termékcsoport árukínálatából választja a biológiailag ellenőrzött minőségűt. Biokenyeret közel minden harmadik, bio zöldség és gyümölcslevet pedig minden negyedik biotermék-vásárló fogyaszt. A válaszadók 26,2 százaléka joghurtból, illetve kefirből, 25,8 százalék müzliből és müzli szeletből vásárol bioárut. A bioélelmiszer beszerzési helyének meghatározására vonatkozó, több válasz megjelölését is engedő kérdésre a vásárlók legnagyobb arányban 43 százaléka a hipermarketeket említette. A válaszadók 25 százaléka piacon szerzi be az ökológiai minőségű élelmiszereket, 18 százalék a láncba szerveződött kisboltokat említette, míg 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy ő maga termeli meg ezeket az élelmiszereket (ha azonban ezek a termékek nincsenek bejelentve és tanúsítvánnyal ellátva, hiába felel meg a bio követelményeknek, hivatalosan nem tekinthető bio élelmiszernek). A szaküzleteket, azaz bioboltokat a megkérdezettek 15 százaléka említette beszerzési forrásként. 1. Biokontroll Hungária Az Európai Unióban a mezőgazdasági termékeket, a belőlük készült élelmiszereket és takarmányokat csak akkor szabad ökológiai (öko, bio, biológiai, organikus) jelöléssel forgalmazni, ha a rájuk vonatkozó közösségi és hazai jogszabályok betartása mellett, az állam hatósági kontrollja alatt működő ellenőrzési rendszerben állították elő, és rendelkeznek ezekről igazolással, Magyarországon tanúsítvánnyal. A bio tanúsítás rendszerének főszereplői azok a gazdasági szervezetek, amelyek termelésüket, forgalmazásukat az ide vonatkozó szabályok szerint végzik, hiszen ezzel jelentős kockázatot vállalva, hozamokról lemondva jelentősen változtatniuk kell technológiáikon, eljárásaikon, a felhasznált anyagokon a szokványos, a környezetet és a fogyasztó ember egészségét kevésbé védő tevékenységhez képest. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. is fontos szereplője a bio tanúsítás rendszerének azzal, hogy ellenőrzi és tanúsítja az ökológiai szektor gazdasági szereplőinek munkáját. 26

26 A szervezet dolga garantálni a fogyasztók felé, hogy az értékesebb és ezért drágább élelmiszer valóban az előírásokat betartó üzemből kerül ki, másfelől megvédeni a valódi biogazdálkodókat a tisztességtelen versenytől, azoktól, akik csupán állítják az egyébként kemizáltan, antibiotikumok használata mellett termelt, szintetikus adalékokkal teletömött termékeikről, hogy az bio. A biogazdálkodók és feldolgozó cégek ellenőrzését végző szakemberek feladata, hogy az egyes tevékenységeknek megfelelően kialakított rendszer szerint jegyzőkönyvbe rögzítse a termék előállítás folyamatait, az előírásoktól való eltéréseket. A tanúsító feladata, hogy megállapítsa e folyamatok előírásoknak való megfelelőségét, és ha minden rendben, akkor kiadja a hologrammal és egyedi azonosítóval ellátott tanúsítványt. Eredeti tanúsítvány nélkül nincs ökológiai termék! A Biokontroll Hungária az ökológiai élelmiszerek és mezőgazdasági termékek előállításának ellenőrzése és tanúsítása mellett részt vesz számos az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó, pályázati úton finanszírozott kutatási programban. A Biokontroll egy nonprofit szervezet, nem nyújthat támogatást egyetlen biogazdálkodónak vagy bioélelmiszert előállító cégnek, erre joga és felhatalmazása nincsen. Természetesen a bio-t népszerűsíteni bizonyos keret között módjában áll és lehetőségeihez képest meg is teszi a szervezet, hiszen elsődleges célja, hogy minél több ember ismerje fel és használja ki a bioélelmiszerek előnyeit és kiváló értékeit. Magyar cégek külföldi exportjához segítséget azonban anyagi forrása és lehetősége sincsen nyújtani. Erre a feladatra az Agrármarketing Centrum hivatott, amivel egy külön fejezetben foglalkozom. A Biokontroll Hungária elnöke az a dr. Roszik Péter, aki nagyfokú szakmai tapasztalattal rendelkezik, immáron 12 éve tölti be tisztségét, és a vele készített interjú nagyban segítette munkámat. Roszik úr a Biokontroll ügyvezetői tisztsége mellet a Magyar Biokúltúra Szövetség alelnöki feladatait is ellátja. A Szövetség céljai között szerepel a biotermékek fogyasztásának minél szélesebb körben történő terjesztése, az egészséges életmód propagálása, de a Biokontrollhoz hasonlóan szintén csak belföldi szinten és csak az ágazatra vonatkozóan nem pedig egyes gazdálkodók vagy cégek támogatására. 27

27 IV. Közösségi Marketing Meulenberg (1986) az általános marketing és az agrármarketing-elmélet fejlődésének egyik legjelentősebb kutatója szerint a két terület az 1950-es évekig párhuzamosan fejlődött. Azóta az általános marketingtudomány jelentős fejlődésen ment keresztül, számos részterülettel bővült (fogyasztói magatartás, marketingmenedzsment, döntéselmélet), amely az agrármarketing területére nem tevődött át, inkább a makromegközelítés vált széles körűvé. A közösségi marketing olyan marketingtevékenység, mely túllép a vállalati marketingmunkán, és egy adott ágazat, termelői csoportosulás számára, annak szereplőivel együttműködve végez el marketingfeladatokat. (Totth, 2007) 1. Közösségi marketing a marketing rendszerében A marketing tudománynak tehát speciális részterülete a közösségi marketing, melynek középpontjában az a felfogás áll, hogy a termelők az agrárszférában nem képesek önállóan ellátni marketing-tevékenységüket, ezért összefognak a feladat elvégzése érdekében. A marketing együttműködéseket számos tényező teszi indokolttá, alapvetően a piachoz való alkalmazkodás szükségességének felismerése okozta a kooperációra való hajlandóság erősödését. Ennek legfontosabb okai a következők: a közös szemlélet kialakítására való törekvés érdekében szükséges a közös nevező megtalálása, a piaci verseny erősödése miatt indokolt azoknak az eszközöknek a bevetése, mely lehetővé teszi a versenyben való helytállást, a megfelelő piaci alkuerő megszerzése érdekében minden rendelkezésre állóeszközt be kell vetni, a kooperációk, stratégiai szövetségek az elmúlt évtizedben felértékelődtek, mely indokolja az összefogások létrehozását, mivel a közös érdekek mellett való kiállás stratégiai előnyök megszerzéséhez, illetve az alkuerő növeléséhez nagymértékben hozzájárulhat, a marketingakciókban történő együttműködés növeli azok gazdaságosságot. A közösségi marketing létjogosultsága az állami szerepvállalás oldaláról is megközelíthető. Azokban az országokban, ahol az állami finanszírozást nyújt a 28

28 közösségi marketingtevékenységek végrehajtására, általában fejlett agráriummal rendelkeznek. A támogatás révén az állam növeli az adott ágazat versenyképességét, emeli a régió- illetve az országeredet hatást. Az ágazatok eltérő sajátosságai alapján a közösségi marketing használatára is eltérő módon és mértékben van szükség. A közösségi marketing tevékenység az alábbi ágazatokban nélkülözhetetlen: ahol mennyiségi problémák adódnak. A mezőgazdaság egyik sajátossága, hogy a hozamok évente eltérőek lehetnek (befolyásolja a termelést az időjárás, betegségek, tápértékek, stb.). A keletkezett többletek értékesítése mindenkinek érdeke, melyhez a piacszerzés elengedhetetlen. ahol a termelés szétaprózódott, mely nagymértékben megnehezíti az együttműködést és gyengíti a termelők alkupozícióját. Az agráriumban a termelés általában szétaprózódott jellege miatt a kis és közepes vállalkozások általában nem képesek a piacot befolyásolni. a magyar agrárszereplőknek a nyugat-európai tapasztalatokkal ellentétben gyenge az érdekérvényesítő képessége. az ágazatokra nem túl jellemző az együttműködési hajlandóság. a magyar történelmi hagyományok következtében erős az ágazati elvárás az állami szerepvállalásra. 2. A közösségi marketing formái, céljai és eszközrendszere Az együttműködés napjainkban a nemzetközi gyakorlatban és Magyarországon is elsősorban különböző feladatok közös végzésére irányulnak. Pl.: közös piackutatás, közös reklám, együttes megjelenés kiállításokon, közös eladásösztönző akciók stb. A közös marketingnek két formáját különböztetjük meg: a társasági/társult marketinget, amelyben a csoportosulás önkéntesen vállalt kötelezettségek alapján szerződésileg jött létre, a közösségi marketinget, amelynek egyik kritériuma, hogy az egész ágazat részt vesz benne, kényszertársulást feltételez. A társulásokat létrehozhatja az állam, de önkéntes alapon is megszerveződhetnek. Magyarországon az agrármarketing törvény hiányában még nem tiszta a kép. A marketingre való törekvés a legtöbb ágazatban megfigyelhető, ez azonban nem zárja ki a társult marketing kifejlesztését. A nagy nemzetközi példák, mint Németországban a CMA, Franciaországban a SOPEXA kényszertársulásoknak tekinthetők, mivel az egész ágazat részt vesz abban, és kötelező anyagi hozzájárulást fizetnek a termelők a 29

29 szolgáltatásért. A közösségi marketing célkitűzéseit részben a jelenleg és a jövőben rendelkezésre álló források, valamint a társulás formája határozza meg. Ezek alapján az alábbi célkitűzések tekinthetők reálisnak: imázs építés, a hazai és a külföldi ismertség növelése, a piaci megjelenés erősítése, a termelők piacról és fogyasztókról való ismeretének bővítése, az ágazati marketingorientáció növelése, márkaépítés. A célok kitűzésénél a prioritásokat az adott ágazat anyagi forrásai, a piaci versenypozíciója, továbbá az adott ágazat marketingkultúrája és marketinggyakorlata határozza meg. Azonban az összes közösségi marketingszervezetek céljai között szerepelnek az imázs építés és a hazai és külföldi ismertség növelése. A közösségi marketing eszközrendszere természetesen nem tér el a vállalati szintű marketing tevékenységektől, azonban a környezet jellegéből eredően bizonyos súlypont eltolódások figyelhetők meg abban. Az elmélet számbavétele mellett természetesen fontos a gyakorlati megközelítés is, melyben a magyar és a külföldi tapasztalatok lényeges eltéréseket nem mutatnak. A leggyakoribb eszköz a közös védjegy kialakítása, mely Magyarországon a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy létrehozása volt, értékesítés ösztönző kampányok, áruházi bemutatók otthon és külföldön egyaránt, hazai és nemzetközi kiállításokon való részvétel, eladáshelyi marketing, eseménymarketing, PR tevékenység. Ezek az eszközök inkább a marketingkommunikáció eszköztárába tartoznak, ezért fontos, hogy a termékek ismertségének növelése mellett a kommunikáció szolgálja az imázs építést is. A hatékonyság növelése érdekében törekedni kell arra, hogy a kommunikáció koherens legyen, a közös kommunikációt ki kell terjeszteni, az ágazati és közösségi tevékenységet össze kell hangolni a célok elérése érdekében, valamint közösségi szinten integrált kommunikációs tevékenységet kell megvalósítani. 3. Agrármarketing Magyarországon 1996-ban a 2001/1996 (VI. 9.) sz. kormányhatározat hozta létre az Agrármarketing Centrum Közhasznú Társaságot (AMC Kht.) a közösségi agrármarketing tevékenység 30

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr.

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. Totth Gedeon A téma aktualitása - környezetváltozás változik a fogyasztói

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól Budapest, 0. április 4. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET POB, BUDAPEST, H- TELEFON: 0 4 FAX: 0 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika. Döntéseink alapvető értékeket tükröznek.

Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika. Döntéseink alapvető értékeket tükröznek. Tudatos vásárlás Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika Döntéseink alapvető értékeket tükröznek. Ökológiai lábnyom Egy ember ökológiai lábnyoma hektárban számítva

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Élelmiszerválaszték nem csak cukorbetegeknek

Élelmiszerválaszték nem csak cukorbetegeknek Élelmiszerválaszték nem csak cukorbetegeknek Kovács Ildikó dietetikus Egészséges Magyarországért Egyesület Szívbarát program Diabétesz 2007. Életmód és kezelés Budapest, 2006. június 2. Cukorbetegek étrendje

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN DR. ORAVECZ MÁRTON elnök Sárváriné Lakatos Éva 2014. május 20. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Genealógia (származástan) 74/2012.

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA

A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA A mórahalmi Fenntartható Fejlődés Háza Pályázati azonosító: KEOP-6.2.0/B-2008-0007 Projekt gazda: Mórahalom Város Önkormányzata A fenntartható életmódot és az ehhez

Részletesebben

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május GKIeNET T-Mobile Egyre több webkosarat tol a magyar Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest,

Részletesebben

Fókuszban a tejtermékek!

Fókuszban a tejtermékek! Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

ALAKORSHOW. Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig

ALAKORSHOW. Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig ALAKORSHOW Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig Kanyó Zsolt, fejlesztési részlegvezető BiokontrollHungária Nonprofit Kft. ALAKORSHOW Teljes

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a SPAR Magyarország Ker. Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2013. augusztus 26.

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2013. augusztus 26. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2013. augusztus 26. SÓLYOM Befektetési és Vagyonkezelési Holding Korlátolt Felelősségű Társaság A SÓLYOM cégcsoport tagjai 2013 májusától alakultak meg folyamatosan. Először a SÓLYOM Befektetési

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

TájGazda. országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy BIZTOSAN JÓ!

TájGazda. országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy BIZTOSAN JÓ! TájGazda országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy A 2013ban létrehozott TájGazda termelési rendszer tartalmazza: A részletes tájegységi teljes

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

Regionalitás pozícionálási esélye

Regionalitás pozícionálási esélye 8. Fejezet 1. modul: Pozícionálás Regionalitás pozícionálási esélye Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger 2 TARTALOM 1. MODUL: POZÍCIONÁLÁS 8. Fejezet: Regionalitás pozícionálási esélye Szerző: Dr. Andrea

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly Nemzeti

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Éves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről

Éves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Éves Jelentés 2010 A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Budapest, 2011 május 24.... Kovács Dóra ügyvezető 1. Partnereink számának alakulása

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

Várható változások a csávázás szabályozásában

Várható változások a csávázás szabályozásában Várható változások a csávázás szabályozásában 2014.05.22. VSZT/SGS ESTA fórum Ruthner Szabolcs Előadás tartalma: ESTA minősítések helyzete: Miért alkalmazzuk az ESTA-t? Európai helyzetkép (résztvevő országok,

Részletesebben

Az ESTA Szabvány A Vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása. Vetőmagcsávázásra és a csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer

Az ESTA Szabvány A Vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása. Vetőmagcsávázásra és a csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer Az ESTA Szabvány A Vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása Vetőmagcsávázásra és a csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer Tartalom - Miért van szükség a rendszerre? - Milyen területet

Részletesebben

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Teret a Vidéknek! Az élhető vidékért: gazdaság- és közösségfejlesztés

Részletesebben

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft.

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A cím értelmezése Kinek az érdeke? - Szolgáltató tanúsítóé? - Gyártóé? - Forgalmazóé? Megalapozott?

Részletesebben