VIDÉKFEJLESZTÉS I MINISZTÉRIUM

Átírás

1 VIDÉKFEJLESZTÉS I MINISZTÉRIUM U~ z<,,, 5) Irományszám :,/ Érkezett 'L OIZ JA N J DR. FAZEKAS SÁNDO R miniszter Gőgös Zoltán úr országgyűlési képviselő részére Ügyiratszám : PTKF/ /2011. MSZP Országgyú7ési Képvisel őcsoportja BUDAPES T Széchenyi rkp Tisztelt Képviselő Úr! A Házszabály 91. -a alapján K/5359 számon hozzám benyújtott, Mi lesz az állattenyésztéssel? című írásbeli kérdésére a következő választ adom. Magyarországon az állattenyésztés kiemelt támogatásban részesül mind EU-s, mind pedig nemzeti költségvetésből. Fontos leszögezni, hogy a nemzeti támogatások mintegy 80%-a az állattenyésztést segítik, a költségvetési zárolások nem csökkentetté k az ezen célra kifizethető forrásokat. Képvisel ő úr kérdésében szerepl ő negatív megállapításokkal szemben 2012-ben a már m űköd ő támogatási konstrukciók mellett új jogcímek is meghirdetésre kerülnek, mint például az évente mintegy 13 milliárd F t keretösszegű Kérődző Szerkezetátalakítási és Fejlesztési Program és még az év elején meghirdetésre kerülő élőállatok vásárlását segítő kedvezményes hitelprogram. Képviselő úr ugyan a nemzeti támogatásokra vonatkozó költségvetési zárolások miat t tette fel kérdését, de engedje meg, hogy szélesebb áttekintést adjak az állattenyésztés i támogatások jöv ő évi kilátásairól. Az állattartók számára elérhető EU-s forrásokat két fő csoportba sorolhatjuk : - Közvetlen támogatások : a SAPS borítékon belül különleges támogatást indítunk a húsmarha és a juh ágazatokban Kérődző Szerkezetátalakítási és Fejlesztés i Program címen, évi 44,53 millió euró (azaz kb. 13 milliárd forint) értékben, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon: (06 1) Fax : (06 1)

2 valamint folytatjuk a különleges tejtámogatást a következő években is, év i 44,86 millió euró (azaz kb. 13 milliárd forint) értékben ; Vidékfejlesztési támogatások : az ÚMVP-n belül az I. és II. tengely egyaránt tartalmaz kifejezetten az állattenyésztéshez kapcsolódó, valamint horizontális, így az állattartók számára is elérhet ő jogcímeket. I. Uniós közvetlen támogatások A VM már első félévében előkészítette azokat a támogatási konstrukciókat, amelyek 2012-től kezdődően alkalmasak a kifutó állattenyésztési top-up támogatások pótlására. E konstrukciókat az érintett termékpálya bizottságok július végén megtárgyalták és támogatták. A hazai kifizetésekhez szükséges jogszabályokat első negyedéve során elkészítjük, s ezzel párhuzamosan intenzív tájékoztatás i kampányt folytatunk annak érdekében, hogy a kérelembenyújtási id őszakban a lehető leggördülékenyebben menjen minden. A különleges tejtámogatás lényegében változatlan szakmai feltételekkel folytatódik. A meglév ő szerkezetátalakítási programok (zöldség-gyümölcs és dohány) mellet t elindítjuk a húsmarkát és a juhot tömörít ő, ún. kér ődz ő szerkezetátalakítási programot. Minden olyan gazdálkodó bejelentkezhet a programba, aki a referenci a időszakban (2011) tartott anyatehenet, hízottbikát vagy anyajuhot, valamin t rendelkezik SAPS jogosult területtel. Szintén feltétel a bejelentkező gazdálkodóva l szemben, hogy vállalja a szerkezetátalakítási nemzeti programban el őírtakat. A kér ődző szerkezetátalakítási és fejlesztési programban a gazdálkodó három lehet őség közül választhat: referencia időszakban tartott állatlétszám alapján kalkulált referencia foglalkoztatási szintet megőrzi úgy, hogy abban saját munkaidejét i s elszámolhatja ; - támogatási id őszakban árbevételének legalább 10%-át meghatározot t beruházásra fordítja ; - részt vesz meghatározott szakmai képzésen. II. Vidékfejlesztési támogatások A időszakban rendelkezésre álló uniós forrásokat az id őarányosnál jóva l nagyobb mértékben kötötte le az el őző kormányzat. Ennek ellenére a VM megtett minden erőfeszítést, hogy az állattartók (is) megfelelő finanszírozást találjanak fejlesztési terveikhez. Az ÚMVP-s jogcímek közül kifejezetten az állattartók által igénybe vehet ő jogcímnek tekintendők a következők : - tej ágazat szerkezetátalakítását célzó állatjóléti intézkedés ; - a juh- és kecskefélék elektronikus jelöl őeszközeinek beszerzéséhez nyújtott támogatás ; 2

3 őshonos állatok tenyésztésének támogatása; valamint a baromfi telepek korszerűsítéséhez (beleértve: tojótyük-tartás berendezései) nyújtott támogatás. Közvetetten szintén az állattartókat részesíti el őnyben az AKG támogatások jelent ős része, különösen azok a gyepes célprogramok, amelyek minimálisan teljesítend ő állatsűrűséget követelnek meg legel ő állatfajokból. A Natura 2000 és a KAT támogatásban részesül ő területek számottev ő hányadát ugyancsak állattartók használják. Az olyan horizontális intézkedések, mint pl. az I. tengelyes fiatal gazda induló támogatás vagy a III. tengelyes mikrovállalkozás-fejlesztés szintén elérhet őek az állattartók számára. III. Nemzeti támogatások Az agrártárca mindent megtesz annak érdekében, hogy az állattenyésztést segít ő nemzeti támogatások éves m űködtetéséhez a források rendelkezésre álljanak évben az alábbi állattenyésztést szolgáló nemzeti támogatások m űködtetését tervezzük : A nemzeti állatjóléti támogatások célja a baromfi és sertés ágazatban az állatjólét i kötelezettségvállalás ellentételezése. A támogatási programokat a 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet és a 140/2007. (XI. 28. ) FVM rendelet tartalmazza, melyeket az EU Bizottság notifikációs eljárás keretében hagyott jóvá. Állatjóléti támogatásokra összesen millió Ft kerül kifizetésre, amelyb ől 6,0 Mrd Ft a sertés-, 4,0 Mrd Ft pedig a baromfiágazat támogatását segíti. Egyes állatbetegségek megelőzése, leküzdése támogatás célja az állatállományoka t veszélyeztet ő egyes állatbetegségek megelőzése, felszámolása, figyelemmel kisérése, valamint egyes zoonózisok megel őzése a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendeletbe n foglaltak szerint. A évben e jogcímre millió forint kifizetését tervezi a tárca. E keret terhére a évről áthúzódó kifizetések és a évben elvégzett szolgáltatások támogatása teljesíthető. Rendezett piaci kapcsolatok kialakítása érdekében nyújtott csekély összeg ű (de minimis) támogatásról szóló 41/2008. (XI.3.) FVM rendelet értelmében a szarvasmarha, a baromfi és sertés ágazatban nyújtunk támogatást azon termel ők részére, akik termeltetési szerz ődést kötnek az állattartókkal. A támogatás célja a rendezett piaci kapcsolatok kialakulásának el ősegítése. A évben rendelkezésre álló forrás legfeljebb 100 millió forint. Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási támogatások célja, az állattartó telepeke n keletkező állati hulla ellenőrzött, biztonságos eltávolításának és ártalmatlanításának elősegítése és ezáltal az állategészségügyi biztonság növelése. A évben e jogcímre millió forint kifizetését tervezi a tárca. E keret terhére a évr ő l áthúzódó kifizetés és a évben elvégzett szolgáltatások támogatása teljesíthet ő. 3

4 Az állattenyésztési feladatok támogatásának jogalapját a tenyésztésszervezés i feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeir ől szóló 27/2009. {III. 1$.) FVM rendelet adja. A támogatás célja a hazai tenyészállat állomány genetika i min őségének fenntartása és javítása, a tenyésztésszervezési feladatok ellátásának el ősegítése egyes támogatott célterületekhez, törzskönyvezéshez, teljesítményvizsgála t végzéséhez, tenyészérték megállapításához kapcsolódó támogatott szolgáltatásokon keresztül a mikro-, kis- és középvállalkozások megsegítése. A évi keret 906, 3 millió forint. A évre vonatkozó, 2012-ben kifizetésre kerülő nemzeti forrásból származó top up támogatásra a gazdasági válság ellenére 24 milliárd forint kifizetésére nyíli k mód. A zárolás ezt a jogcímet nem érinti. Ezen támogatás keretében az állattenyésztés i ágazatok (szarvasmarha, juh) részesülnek a lehetőségek szerinti legmagasabb támogatási mértékben. A vidékfejlesztési miniszter 132l2011.(XII.22.) számú rendelete értelmében a hízottbika történelmi bázis jogosultságonként, illetve kiegészít ő történelmi bázis jogosultságonként legfeljebb ,- Ft, az anyatehén egyedenkén t legfeljebb ,- Ft, extenzív körülmények közötti szarvasmarhatartás eseté n történelmi bázis jogosultságonként legfeljebb ,- Ft top up támogatás vehet ő igénybe. A tej top-up támogatás literenként 4,0 Ft. Az anyajuhok után egyedenkén t legfeljebb 1 220,- Ft támogatás jár az állattartóknak, ami az uniós el őírások szerint i maximális támogatási szint, amit anyajuhonként forintra növelt de minimí s támogatással egészítünk ki. A kedvez őtlen adottságú területeken tartott anyajuhok után 1930 Ft/ egyed kiegészít ő top up támogatást is nyújtunk. Az anyakecskék után Ft/egyed a támogatás. Fontos kiemelni, hogy a évi top up, és a szerkezetátalakítási támogatá s kifizetését tervezzük. A 2012, évi top up kifizethet őségét nem kis mértékben a Bizottság által elfogadott magyar számítási módszertan teszi lehet ővé, amely csökkenti az ún. kötelező moduláció támogatáscsökkentő hatását. Az állattenyésztés fejlesztését szolgálja több hitelprogram is. - MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram: A Hitelprogramban, melynek 1 5 milliárd forintos keretösszegéb ől 10 milliárd Ft az állattenyésztésre lett elkülönítve, a KKV kritériumoknak megfelel ő mezőgazdasági termel ők, halgazdálkodók, a baromfi- és sertéságazatban m űködő integrátorok vehetne k részt. Terveink szerint 2012 els ő negyedévében a program átalakítása során a hitelcélok közé beemelésre kerül az állatvásárlás finanszírozását szolgál ó hitelcél, amely többek között kapcsolódik a Nemzeti Földalap állattartási cél ú földbérleti pályázati kiírásához. - Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel: A Folyószámlahitel a KKV kritériumoknak megfelel ő mezőgazdasági termel ők kedvezménye s finanszírozását szolgálja, kamattámogatott, szabad felhasználású hitellel. Az állattartást segíti a most kiírt 64 ezer hektárnyi állami földbérleti pályázata is, ahol előnyt élveznek az állattartásra vállalkozó jelentkezők. A Nemzeti Földalapkezel ő 4

5 Szervezet elkezdte az állami földterületek haszonbérleti pályázatainak közzétételét. Ennek megfelel ően a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az eljárásnál a helyben lakó, életvitelszer űen mezőgazdasági tevékenységet folytató termel őket hozza helyzetbe, é s a haszonbérbe adást állattartáshoz köti. A nyerteseknek vállalniuk kell, hogy öt évig két hektáronként egy nagyállat egységnek (500 kg él ősúlyú állat) megfelel ő állatállományt alakítanak ki. A támogatási-szabályozási környezet vizsgálatán túl az ágazat helyzeténe k tárgyilagos megítéléséhez elengedhetetlen a piaci folyamatok, és ezen belül a termelői árak értékelése is. Az állattenyésztési ágazatok jövedelemhelyzetét a költségvetési pénzügyi transzferek mellett a realizálható árak is alapvet ően meghatározzák. A 2011/2012. évekre vonatkozóan a piaci helyzetr ől az alábbi áttekintő tájékoztatást adom. Az állattenyésztési ágazatok helyzete 2011-ben viszonylag kedvez ően alakult a korábbi évekhez képest. A megemelkedett termel ői árak sokat könnyítettek a tenyésztők helyzetén. A kedvező tendenciák a jelenlegi információk alapján 2012-ben is érvényesülhetnek. L Baromfi és tojás ágazat 2011-ben a baromfihús árak az elmúlt 5 év átlaga felett, a szezonális trendekne k megfelel ően alakultak az év folyamán, a magyar árak pedig szokás szerint követték a z uniós trendeket, azonban az EU-s átlagár alatt voltak. Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 17%-kal volt magasabb 2011 els ő 1.1 hónapjában, az el őző év azonos időszakához képest. Ez éves átlagban 249 Ft/kg termelői árat jelentett. A vágópulyka élősúlyos termelői ára 13,5%-kal volt magasabb az el őző év azonos id őszakához képest, ami 350,5 Ft/kg termel ői árat jelentett. Az Európai Bizottság el őrejelzése szerint 2012 els ő hónapjaiban jelentős ármozgásra nem kell számítani első felében a tojás árak az elmúlt öt év átlaga alatt alakultak, majd a nyá r folyamán el őször egy lassabb, ősszel (44. héttől) pedig egy meredek áremelkedé s indult el. A jelenleg is tartó áremelkedésben a legnagyobb szerepet a hagyományo s ketrecek cseréje miatt bekövetkező áruhiány játssza, és ez várhatóan a következő hónapokban is folytatódik. Az AKI legfrissebb adatai szerint az 50. héten a tojás csomagolóhelyi átlagára (mére t és tálcás kiszerelések átlaga) 21,85 Ft/db volt, ami 28%-kal magasabb az egy évve l korábban mértnél. 2. Sertés ágazat Az év eleji alacsony árak miatt februárban meghirdetett magántárolás hatására az árak tavaszra a szezonális átlag felett stabilizálódtak. A szezonálisan jellemz ő őszi áresés 5

6 nem következett be, s őt október-november folyamán a vágósertés ára továb b emelkedett. Az előrejelzések szerint a következ ő hónapokban kismértékű, szezonáli s árcsökkenés várható a sertéshús piacán, majd tavasztól újra emelked ő árakra lehe t számítani. Az AKI legfrissebb adatai szerint az 52. héten a vágósertés termelői átlagára, hasított meleg súlyban 473,71 Ft/kg, ami mintegy 100 forinttal (25,8%) magasabb az eg y évvel korábban mértnél. 3. Tej éstejtermék ágazat A tej és tejtermék ágazatban tapasztalt árak egész évben kielégítő, stabil szinte n voltak, és folyamatosan emelkedtek. A nyerstej termel ői átlagára 2011 novemberébe n 91,87 Ft/kg volt az AKI legutóbbi adatközlése szerint, ami mintegy 15%-kal magasab b az előző év azonos időszakában mérthez képest. A gyenge forintárfolyam kedvez őtlen hatása, hogy egyre nagyobb mennyiség ű nyerstej értékesül els ősorban az olasz spot piacokon, ami relatív tejhiányt is okozhat. 4. Szarvasmarha ágazat A vágómarha árak az Európai Unióban 2011 folyamán végig jelent ősen az elmúlt évek átlaga felett alakult a kiváló export lehet őségek miatt. Az árak 2011-ben folyamatosan emelkedő tendenciát mutattak. Az AKI adatai szerint a vágótehén ára az 52. héten, R3 min őségi osztályban, hasított súlyban 709,76 Ft/kg volt, ami 47,2%-kal magasabb a z előző év azonos id őszakában mértnél. A törökországi exporttal kapcsolatos magyar problémák megoldása után a szarvasmarha ágazat piaci kilátásai a 2011-es évhez hasonlóan pozitívan alakulhatnak. 5. Juh és kecske ágazat 2011-ben a juh és kecske ágazat esetében az el őző évekhez hasonlóan alakult a z élőbárány export. Az él őbárány kiviteli ára egész évben a 2010-es árszint felett alakult. A kínálat csökkenése jelentős áremelkedést indított el a hazai él ő bárány termelő i árakban, hiszen január és november között közel 40%-os áremelkedés vol t megfigyelhető. A novemberi él ő bárány termel ői árak 981 Ft/kg körül ingadozott az AKI PAIR adatbázisa szerint. A könny ű bárány 11 hónap alatt szintén 40%-o s áremelkedést realizált (1032 Ft/kg), míg a nehéz bárány 55%-os árnövekedést (92 4 Ft/kg) tudott elérni. 6. Takarmánygabonák és alapanyagok piaci helyzet e A hazai takarmánygabona árak a nemzetközi folyamatoknak megfelel ően változtak 2011-ben. Az év közepéig stabilan magas árszintek 2011 második felébe n takarmánybúzánál ezer Ft/t, takarmányárpánál ezer Ft/t körül stagnáltak, míg a takarmánykukorica piacán határozott kb. 25%-os árcsökkenés történt, a jelenlegi árszint ezer Ft/t. A takarmányozáshoz felhasznált egyéb termékek (pl. szójadara) árfolyama a decemberi kisebb mérték ű emelkedés ellenére 2011 utolsó 6

7 hónapjaiban ugyancsak határozott csökkenést mutatott a nemzetközi piacokon. A takarmányozáshoz felhasznált fő alapanyagok árcsökkenése enyhíteni fogja az állattenyésztési ágazatokra nehezedő nyomást. A korábban említett kedvezménye s MFB forgóeszköz-hitelprogram egyik kifejezett célja pont a magas takarmányára k miatti többletköltségeknek az olcsóbb finanszírozáson keresztül történ ő enyhítése volt. Képvisel ő úr konkrét kérdésében foglaltakra összegezve kijelenthetjük, hogy a z állattenyésztést segít ő nemzeti támogatásokhoz a források rendelkezésre állnak, a z éves m űködtetés a évre elfogadott költségvetés alapján biztosított. A stabilizálódó árak és a költségvetési transzferek hatása az egyes alágazato k tekintetében ugyan eltérő mértékben az állattenyésztés pozíciójának a javulását vetít i el őre. Képviselői tevékenységéhez további sok sikert kívánva megköszönöm, hogy kérdéseivel is segíti munkánkat! Budapest, január Üdvözlettel: 7