A LEGELTETÉSES ÁLLATTARTÁS SZEREPE ÉS HELYZETE NAPJAINKBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A LEGELTETÉSES ÁLLATTARTÁS SZEREPE ÉS HELYZETE NAPJAINKBAN"

Átírás

1 A LEGELTETÉSES ÁLLATTARTÁS SZEREPE ÉS HELYZETE NAPJAINKBAN Szerkesztette: Figeczky Gábor WWF-füzetek 24. Budapest, 2004

2 EDDIG MEGJELENT WWF-FÜZETEK 1. MÁRKUS FERENC: Az intenzív mezőgazdaság és földhasználat hatása a természeti értékekre Magyarországon, NAGY SZABOLCS: Füves élőhelyek természeti értékei és védelme az Alföldön, DOBROSI DÉNES HARASZTHY LÁSZLÓ SZABÓ GÁBOR: Magyarországi árterek természetvédelmi problémái, FARAGÓ SÁNDOR: Vadon élő állatfajok fennmaradásának lehetőségei mezőgazdasági környezetben Magyarországon, MÁRKUS FERENC (szerk.): Növényvédő szerek környezeti hatásai Magyarországon Vegyszeres növényvédelem csökkentésére irányuló programok Dániában, Hollandiában és Svédországban, MÁRKUS FERENC: Extenzív mezőgazdaság és természetvédelmi jelentősége Magyarországon, FIDLÓCZKY JÓZSEF: Erdőgazdálkodás helyzete és annak természetvédelmi vonatkozásai, HARASZTHY LÁSZLÓ: Biológiai sokféleség megőrzésének lehetőségei Magyarországon, NAGY SZABOLCS MÁRKUS FERENC: A mezőgazdasági és természetvédelmi politika összehangolásának lehetőségei az Európai Unióban, HARASZTHY LÁSZLÓ: Természeti értékeink megőrzésének lehetőségei az Európai Unióban, MOLNÁR ZSOLT KUN ANDRÁS (szerk.): Alföldi erdőssztyepp-maradványok Magyarországon, FARAGÓ TIBOR KOCSIS KUPPER ZSUZSANNA: Accidental transboundary water pollution: Principles and provisions of the multilateral legal instruments, HARASZTHY LÁSZLÓ: A Tisza-völgy természeti értékeinek megőrzése, BARTHA DÉNES: Veszélyeztetett erdőtársulások Magyarországon, BOZSÉR ORSOLYA: Hódok az Óvilágban, DOBROSI DÉNES SZABÓ GÁBOR: A Tisza ártéri erdeinek változása 1990 és 2000 között, EXNER TAMÁS JÁVOR BENEDEK: Erdőfigyelő jelentés, A védett területek kezeléséről a WWF Magyarország felmérésének tükrében, DR. KERT ÁGOTA: A természetvédelem nemzetközi és Európai Unió-beli jogi rendszere, ????: Így is lehet fát vágni!, MÁRKUS FERENC NAGY SZABOLCS: A mezőgazdasági és természetvédelmi politika összehangolásának lehetőségei Magyarországon (Különös tekintettel a Környezetileg Érzékeny Területek rendszerének hazai bevezetésére), NAGY SZABOLCS MÁRKUS FERENC: Az agrártámogatások természetvédelmi hatásai, HARASZTHY LÁSZLÓ MÁRKUS FERENC BANK LÁSZLÓ: A fás legelők természetvédelme, FRED PEARCE: A világ éghajlata: Megérett az idő a cselekvésre, 1998.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ GYEPEINK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI, GYEPTÍPUSOK LÖSZGYEPEK HOMOKI GYEPEK SZIKESEK SZIKLAGYEPEK ÉS LEJTŐSZTYEPEK SZIKLAGYEPEK LEJTŐSZTYEPRÉTEK ÜDE KASZÁLÓK ÉS HEGYI RÉTEK, SZUBMEDITERRÁN GYEPEK NEDVES RÉTEK MOCSÁRRÉTEK LÁPRÉTEK FÁS LEGELŐK A GYEPRE ALAPOZOTT ÁLLATTARTÁS RÖVID TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON KÜLTERJES ÁLLATTARTÁS KÖZVETLEN TÁMOGATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON GYEPTERÜLETRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS HÚSMARHA-TÁMOGATÁS ANYAJUH-TÁMOGATÁS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV INTÉZKEDÉSEI AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK TÁMOGATÁSA AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM INTÉZKEDÉSEI A LEGELTETÉSRE ALAPOZOTT ÁGAZATOK KILÁTÁSAI VÁGÓMARHA-ÁGAZAT TEJÁGAZAT JUHÁGAZAT A LEGELTETÉSES ÁLLATTARTÁSBÓL KIKERÜLŐ TERMÉKEK MARKETINGJE A VERSENYKÉPESSÉG ÉS A VERSENYESÉLYEK ÉRTELMEZÉSEV PÉLDA HUNGARIKUM KIALAKÍTÁSÁRA: A MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA EREDETVÉDELMI RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA IRODALOMJEGYZÉK

4 Bevezető A közös agrárpolitika valószínűleg jelentősen átalakítja majd mezőgazdaságunk szerkezetét. A megváltozó körülmények és saját lehetőségeik pontos ismerete nélkül a gazdálkodók nem tudnak dönteni arról, hogy érdemes-e az eddig bevált módon folytatniuk a termelést. Ehhez szándékozik segítséget nyújtani ez a kiadvány, amely a csatlakozás után óriási lehetőségek előtt álló és a természetvédelmi szempontokkal kiválóan összeegyeztethető ágazat, a legeltetéses állattartás előnyeit ismerteti. Számos területen, ahol jelenleg gazdaságtalanul működő szántóföldi gazdálkodás folyik, a gyeppé való alakítás és legelőként való hasznosítás önmagától kínálkozik. Ősi magyar háziállatfajták (szürkemarha, racka juh) tartása és az ezekből készülő termékek piaci előnyt élvezhetnek, különösen az Európai Unióban, ahol a kereslet a tömegtermékek felől egyre inkább a különlegességek, minőségi termékek felé irányul. Nem kívánunk túl rózsaszín képet festeni e termelési forma jövőjéről, hiszen itt az egyes gazdálkodók megélhetéséről van szó, melyet gazdasági törvényszerűségek, piaci folyamatok alakítanak, a természet iránti elkötelezettség kevés. Az extenzív állattartás mezőgazdaságunknak mégis azt az arculatát képviseli, amely a természettel harmóniában élő, az erőforrásokat bölcsen használó emberről szól. 2

5 2. GYEPEINK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI, GYEPTÍPUSOK Az ember tevékenysége igen jelentősen hozzájárult hazánk jelenlegi növénytakarójának kialakulásához. A füves területek fennmaradásában a természeti tényezők mellett legmeghatározóbb szerepe az évszázadokon keresztül ott folyó gazdálkodásnak volt. A történelem folyamán számottevő változások következtek be, amelyek eleinte a gyepek kiterjedését, majd a későbbiekben területük csökkenését idézték elő (ld. következő fejezet). A jellegzetes hazai mozaikos tájszerkezet meghatározó elemei a füves élőhelyek, melyeket általában valamilyen módszerrel kezelni kell. Csak így előzhető meg ugyanis a társulások spontán fejlődése során bekövetkező átalakulásuk, és így őrizhető meg páratlan növény- és állatviláguk. Gyepeink olyan sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek a biológiai sokféleség védelme szempontjából igen lényegesek: ezeken a területeken lényegesen nagyobb a természetszerű növényzet részaránya, mint az intenzív rendszerek esetében, a talaj alacsony tápanyagtartalma számos veszélyeztetett faj számára biztosít kedvező körülményeket, vagy a sekély termőréteg gyakran elősegíti a gyengébb versenyképességű, de a szélsőségesebb körülményeket jobban tűrő fajok fennmaradását, a hagyományos gazdálkodási módok mellett általában nagyobb az élőhelyi sokféleség, melyet az alkalmazott legeltetési, kaszálási módok is elősegítenek, a bonyolult folyamatok, változások eredményeképp fajgazdagabb növény- és állatvilág alakulhat ki. Védett és veszélyeztetett állat- és növényfajainknak kb. 60%-a kötődik többé vagy kevésbé gyepterületekhez. A természetvédelem célja, hogy a természetközeli füves területekhez kötődő fajok, illetve a jellegzetes vagy különleges gyeptípusok fennmaradását biztosítsa. Ennek elérése érdekében a hagyományos kezelési módok értékelésére és a kedvezők megőrzésére törekszik. A meglévő füves társulások kialakulását az alapkőzet, a domborzat és a terület vízháztartása befolyásolta. E tényezők eltérő hatásainak kombinációi eredményezik gyeptársulásaink óriási változatosságát. A meghatározó tényezők alapján soroltuk gyepeinket az alábbi kategóriákba: 1. löszgyepek, 2. homoki gyepek, 3. szikesek, 4. sziklagyepek és lejtősztyepek, 5. üde kaszálók és hegyi rétek, szubmediterrán gyepek, 6. nedves rétek LÖSZGYEPEK Hazánk területét eredetileg jelentős részben borította löszvegetáció: a lösztölgyes, a löszcserjés, a löszpusztarét, illetve a löszfalnövényzet mozaikjaként. Az ember megjelenésével kultúrtáj vette át a vezető szerepet löszterületeinken, tekintettel arra, hogy löszön képződtek a legjobb minőségű (csernozjom), mezőgazdasági művelésre alkalmas talajok. Így manapság a még meglévő löszvegetációjú területeken főleg másodlagos, különbözőképp degradálódott, legelőként használt löszgyepet találunk. Az egykori löszpusztarétek maradványfoltjait szigorúan őrzi a természetvédelem (kunhalmokon, ősi földvárakon, megyehatár-mezsgyéken). A természetes löszgyepek hazánk legfajgazdagabb társulásai közé tartoznak. Gyepalkotó füvei: a barázdált csenkesz, vékony csenkesz, kunkorgó árvalányhaj és a tarackbúza. Értékes növényfajai a tátorján, a borzas macskamenta, a vetővirág, a piros kígyószisz, a kónya zsálya, a szennyes ínfű és a kék atracél. A rovarok közül is számos védett fajnak biztosítanak élőhelyet, így a farkos lombszöcskének, a ráncos gyászbogárnak és a macskaherecincérnek is. Fontos táplálkozóterületei lehetnek a löszgyepek ritka ragadozó madárfajoknak, így a kerecsensólyomnak, a parlagi sasnak és a pusztai ölyvnek. Kedvelt fészkelőhelyei a túzoknak, a gyurgyalagnak és a fogolynak. Az itt élő emlősök közül a földikutya, a csíkos egér és az ürge érdemel említést. Természetközeli állapotú löszgyepből nagyon kevés maradt fenn hazánkban. Ezeken a be nem avatkozás vagy a kis állatlétszámmal való időszakos (pl. ötévenkénti) legeltetés a legkedvezőbb. A leromlott gyepek degradációs fokától függ, hogy milyen mértékű és típusú legeltetés javasolt. Kizárólag nem intenzív rendszerek jöhetnek szóba (kis létszámú juhnyáj vagy gulya). Szarvasmarhával általában a pányvázásos módszerrel ajánlott legeltetni. Kaszá- 3

6 lóként a löszgyepeink nem hasznosíthatóak, mivel csak ritkán, természetvédelmi céllal történhet a kaszálás HOMOKI GYEPEK Az alapkőzet sajátosságai, a buckák közötti száraz, meleg mikroklíma, a talajvíztől való távolság és a szél hatására változó homokfelszín hatására alakultak ki homoki gyepeink, melyek kb hektárt borítanak hazánkban. Előfordulnak a Nyírség, Kiskunság, Tolnai Mezőföld, Kisalföld és Belső- Somogy homokvidékein, mára megmaradt természetes foltjaik védett területek (Kiskunsági Nemzeti Park, Csévharaszt). Jellemzőjük, hogy a futóhomokra hulló csapadék gyorsan beszivárog, mozgása nemcsak függőlegesen, de oldalirányban is könnyű. A talaj kiszáradása rendkívül gyors. A tápanyagokban szegény, legtöbbször szerkezet nélküli homoktalajok mezőgazdasági célokra kevéssé alkalmasak. A homoktalajok tulajdonságai többé nem teszik lehetővé az éghajlatnak megfelelő zárótársulás, a homoki tölgyes kialakulását. Így az itt kialakuló vegetációt döntően a talajadottságok befolyásolják. Kémhatás szerint megkülönböztetjük a savanyú és a meszes homokot, melyen eltérő növényzet képződik. Homokterületeken a legfontosabb gyeptársulások a következők: Nyílt homoki gyep: a borítás 50 80%-os, gyepzáródás még nincs. Társulásalkotó növények a magyar csenkesz, a homoki árvalányhaj és az ezüst perje. Meszes talajú homokpusztáinkat a ritkásan álló fűcsomók között a talaj felszínéhez simuló kis levelű kétszikűek és apró egyévesek jellemzik (Kiskunság, Mezőföld). Savanyú homokon mészkerülő homokpuszta alakul ki (Nyírség, Belső-Somogy). Mindkettő értékes endemikus társulás. Zárt homokpusztarét: a homoki erdők tisztásain, erdőszéleken előforduló, ritka társulás. Fajgazdag, jellemző növényei a barázdált csenkesz, a kunkorgó árvalányhaj, és a csüdfű fajok. Természetvédelmi értéke jelentős. Homoki legelőgyep: fajgazdag zárt gyep, fajai közt azonban sok a zavarástűrő és a gyomfaj. Természetvédelmi értéket főként a hozzá kapcsolódó állattartással együtt jelent. Mészkedvelő egyéves homoki gyep: erősen mozaikszerű, fajszegény tárulás, 20-50%-os záródással. Általában a mészkedvelő nyílt homokpusztagyepnek a szárazság (Kiskunság) vagy a talajbolygatás (Kis- Homokbucka-növényzet; Szollát Tibor 4

7 alföld) hatására történő leromlása útján keletkezik, a gyomtársulások közé soroljuk. Jellemző fajai a fedélrozsnok és a vadrozs. Egércsenkeszrét: laza záródású, természetes pionír társulás, mely savanyú, kavicsos homokon jött létre (Belső-Somogy). Természetvédelmi értéke nagyobb, mint az egyéves homoki gyepé. Homoki gyepeink többsége magas természetvédelmi értéket képviselő, sérülékeny társulás. Olyan védett és veszélyeztetett növények élőhelyei, mint a magyar nőszirom, az egyhajúvirág, a gyapjas csüdfű, a homoki kikerics, a tarka sáfrány, a csikófark, a homoki vértő, a magyar kökörcsin, a balti szegfű és a fürtös homokliliom. Hazánkban kizárólag egércsenkeszréten fordul elő a keresztesvirágúak közé tartozó védett rejtőke. Nagyon gazdag a homoki gyepek egyenesszárnyú faunája, közülük az egyik legértékesebb faj a fűrészlábú szöcske. Bennszülött, homoki alfaj az itt élő öves cicindela, poloskáink közül is több ritka faj fordul elő. Számos hangyafaj és ennek megfelelően hangyalesőfaj is megtalálható. A homoki gyepek jellemző gerinces fajai a barna ásóbéka, a homoki gyík és a zöldgyík. Fészkelőhelyül szolgálnak az ugartyúknak, a parlagi pityernek és a mezei pacsirtának. Táplálkozóhelyet jelentenek a szalakótának, a gyurgyalagnak és az Európaszerte a helyes gazdálkodási gyakorlat indikátoraként ismert sordélynak. Emlősfaunájából az ürge és a molnárgörény érdemel említést. Homoki gyepeinket hagyományosan legeltetésre használták. A Duna Tisza közén a homokbuckákon elsősorban juhot, a homokpusztákon szarvasmarhát legeltettek. Ez kedvez a mozaikos szerkezet kialakulásának, ami sok fajnak biztosít élőhelyet. Leginkább a művelés (elsősorban legeltetés) felhagyása és az ezt követő elgyomosodás, becserjésedés, majd beerdősülés veszélyezteti e társulásainkat. A nem őshonos fajokkal (akác, fekete fenyő) történő erdősítés támogatása sem kedvez homoki gyepeink fennmaradásának. Az agresszív, tájidegen fajok (selyemkóró, bálványfa, akác) visszaszorítása fontos feladat. Az intenzív csatornázás, vízelvezetés pedig a gyepek kiszáradásához vezet SZIKESEK Hazánk legelterjedtebb gyeptípusa a szikes; Széll Antal Ha a talaj felső rétegeiben erős a párolgás, nátriumionokban gazdag sófelhalmozódás történik, azaz szikes területek jönnek létre. A magas sótartalom s a következtében kialakult kevéssé morzsalékos (ezáltal rosszabb levegő- és vízellátottságú) talaj csak félsivatagi, szárazságtűrő növények életfeltételeit biztosítja. A szikes puszták a Kárpát-medencében mintegy hektáron előforduló gyepek, melyek hazánkban érik el elterjedésük nyugati határait. Szikeseink növényei a szélsőséges körülményekhez is képesek alkalmazkodni; Széll Antal

8 Ahol a talaj agyagos, kötött, a sókiválás a felszín alatt cm-re történik. Ezt nevezzük szerkezetes vagy más néven szolonyeces szikesnek. Ez a típus jellemző a Hortobágyon. Ahol a talaj homokos, laza, a sók a felszínen válnak ki. Ez a szerkezet nélküli vagy szoloncsák szikes, ami a kiskunsági szikes tavakra, az ún. székekre jellemző. Vízellátottság szempontjából két fő típus alakulhat ki: a száraz szikeseket főleg tavasszal borítja víz, utána kiszáradnak, míg a nedves szikesekre hosszabb ideig tartó vízborítottság jellemző. Mindkét esetben az adott terület időszakos (hoszszabb-rövidebb ideig tartó) túlzott átnedvesedés után kiszárad. Száraz szikesek esetében a következőket különböztetjük meg: cickafarkas szikesek (szikes pusztarétek): melyeket sovány csenkesz és a cickafarkfélék jellemeznek leginkább; ürmös szikes pusztarétek: a sziki üröm mellett a sovány csenkesz a gyepképző fű; vakszik: ahol a talaj felső humuszos szintje teljesen hiányzik, a felszínen a sófelhalmozódásos szint látható. A kamilla és a sziki bárányparéj jellemzi. A nedves szikesek lehetnek: ecsetpázsitos sziki rétek: a fehér tippan és a réti ecsetpázsit uralja; csetkákás sziki rétek: melyek névadója a mocsári csetkáka. Füvei zsombékokat alkotnak. A zsombékok közötti semlyékben vízi növényzet él, melynek fajai pl. a közönséges rence és a buglyos boglárka; hernyópázsitos sziki rétek: ezek a legerősebben szikesedett rétek. Jellemző növényük a névadó hernyópázsiton kívül a sziki boglárka; a szikfok a vakszikkel megegyező talajviszonyok között alakul ki, felszínén a sófelhalmozódási szint található. Legjellemzőbb növénye a sziki mézpázsit. A száraz és nedves szikesek legjellemzőbb területei a Hortobágyon, a Kiskunságon, a Kőrös-vidéken alakultak ki. Feltétlenül védendő társulásokról van szó, hiszen az erdélyi útifű, a pettyegetett és a molyhos őszirózsa, a sziki lórom, a földbentermő here, a lenlevelű füzény és a fertő-tavi mézpázsit élőhelyei ezek. Az állatok között is sok bennszülött fajt találunk. Rovarvilágának változatosságát és értékét 6 mutatja számos védett faj (pannon sáska, aranypettyes bábrabló, pusztai gyalogcincér, sztyeplepke, nagy szikibagolylepke) előfordulása. Jelentős kétéltű- és hüllőállománnyal is bírnak, találkozhatunk barna ásóbékával, vöröshasú unkával, tarajos gőtével és mocsári teknőssel is. Gazdag madárvilágukat a túzok, a kis lile, a sziki pacsirta, a székicsér, a széki lile, az ugartyúk és a nagy póling jelzi. A sziki gyepek mezőgazdasági kezelésének (legeltetés, kaszálás) felhagyása legtöbbször azok leromlásával jár. Néhány madárfaj (sziki pacsirta, széki lile) kifejezetten igényli a költőhelyének legeltetését, természetesen nem a költési időszakban. Legelterjedtebb legeltetési mód szikeseinken a tereléses, ami jellemzően juhokkal, esetleg kecskékkel keverten történik. Szarvasmarhák közül az egymástól távolságot tartó, nagy mozgásigényű fajták legeltetése kedvezőbb természetvédelmi szempontból. Szolonyeces szikeseink hektáronként legfeljebb 1 számosállat (1 szarvasmarha, ló, bivaly vagy 4 6 juh) eltartására alkalmasak, szódás-szoloncsákos talajon ennek kb. a felével lehet számolni. A Hortobágyi és Kiskunsági Nemzeti Parkok területén a száraz szikes puszta fennmaradását legeltetéssel igyekeznek biztosítani. A lelegelt füvekkel eltávolítják azt a szervesanyag-mennyiséget, melynek felhalmozódása a biológiai szukcessziót (a növényzet benépesülését: sziki erdős-sztyepprét, sziki tölgyes kialakulását) biztosítaná. A kaszálás a szikeseken többnyire alárendeltebb, takarmány-kiegészítő jellegű. A kiterjedtebb réteken folyik gépi kaszálás. Gazdasági szempontok alapján az uralkodó fűfajok bugázása lenne a legjobb kaszálási idő, ezt azonban a sziki madárfajok védelme érdekében július 15-e utánra javasolt kitolni. Veszélyezteti szikeseinket a táj- és társulásidegen fajok (nád, ezüstfa) elterjedése, az eredeti társulást több évtizedre megszüntetni képes libalegeltetés, a csatornák és vízelvezető árkok okozta szárazodás és a jószágok kiszállítása során a gépjárművek taposása miatt bekövetkező felszabdalódás. Egyes értékes fajokra nézve relatív túllegeltetés is felléphet SZIKLAGYEPEK ÉS LEJTŐSZTYEPEK E két gyeptípus esetében a zavartalanság megteremtése az elsődleges, tehát legeltetés, kaszálás szempontjából nem jönnek szóba. Ezért ezeket

9 a társulásokat nem tárgyaljuk részletesen, csak gazdag flórájukba és faunájukba nyújtunk betekintést Sziklagyepek A sziklagyepek hegységeink kemény alapkőzetén, meredek, vékony talajrétegű termőhelyeken kialakuló pionír társulások. A növényzet záródásának fokától függően nyílt és zárt sziklagyepekről beszélhetünk. Az alapkőzettől függően mészkő- (Bükk, Aggteleki-hegység, Mecsek, Bakony, Villányi-hegység) dolomit- (Budai-hegység, Vértes, Keszthelyihegység), vulkanikus kőzeten pedig szilikátsziklagyepeket (Balaton-felvidék, Bükk: Szarvaskő, Füzéri Várhegy, Saskő) különböztetünk meg. Számos védett növényfaj él sziklagyepeinkben, így legféltettebb kincseink közül is néhány, pl. a pilisi len, a tornai vértő és a magyar kikerics, és e társulásokat gazdagítják olyan ritkaságok is, mint a magyar kőhúr, a magyar perje, a cifra kankalin, az osztrák sárkányfű és a szirti pereszlény. A sziklagyepek és a bokorerdők mozaikjában fordul elő a haragos sikló és a pannon gyík, valamint több védett lepkefajunk, így a selymes és a szigonyos földibagoly, a nagy fehérsávos lepke és a kis apollólepke. Táplálkozóterületként fontosak a sziklagyepek a holló, a kerecsensólyom és a bajszos sármány számára. E társulásainkat is fenyegeti a tájidegen fajok terjedése (erdei- és feketefenyő, fedélrozsnok, betyárkóró). A beerdősülés, becserjésedés, valamint a túltartott vadállomány (főként a muflon) is a sziklagyepek károsítását, esetleg eltűnését eredményezi Lejtősztyeprétek Sziklagyepeink ritkaságai: 1. magyar kikerics, 2. tornai vértő, 3. pilisi len; Seregélyes Tibor A sziklák enyhébb lejtésű tetőin, a hegyoldalakon és a dombok lankáin, vastagabb termőrétegen a növényzet záródásával keletkeznek a lejtősztyeprétek. Kiterjedésük országos szinten nem éri el az 1%-ot. Jóllehet, az alapkőzet hatása a humuszréteg vastagodásával mérséklődik, mégis ez alapján különítjük el típusait mészkő- és szilikát lejtősztyeprétre, valamint ide sorolható az árvalányhajas erdős pusztarét is. Értékes növényfajai közül kiemelendő a vetővirág, a hegyi és a fekete kökörcsin, a magyar méreggyilok, a magyar nőszirom, a magyarföldi husáng, 7

10 a sallangvirág és a pókbangó. Jelentős állományai élnek lejtősztyepréteken a pannon gyíknak és a zöld gyíknak. Kedvező élőhely az ürge számára, a bajszos sármánynak pedig fészkelőhelyül szolgál. Lejtősztyeprétjeinket veszélyeztethetik tájidegen fajok (akác, bálványfa, orgona), a vad-, illetve a háziállatok legelése és a beerdősülés ÜDE KASZÁLÓK ÉS HEGYI RÉTEK, SZUBMEDITERRÁN GYEPEK E gyeptípusok közös vonása, hogy kialakulásukhoz emberi tevékenység vezetett. A művelés általában évente legalább egyszeri kaszálásból, a széna összegyűjtéséből és elszállításából állt. Az állatállomány általános csökkenésével párhuzamosan e tevékenységgel sok helyütt felhagytak, mivel nincs szükség a szénára. Az ennek következtében megnövekedett fűavar gátolja a fényigényes fajok fejlődését, és fajszegényebbé válik a gyep. Számos, eltérő termőhelyi adottságú társulás sorolható ide. Vulkanikus kőzeten a bükkösök és gyertyánosok irtásának helyén találjuk a szőrfűgyepeket, erdők tisztásain pedig a csarabosokat. Üde kaszálóink és hegyi rétjeink főként a folyó- és patakvölgyek áradásoktól mentes zónájában, évszázados erdőirtások közelében alakultak ki. A főleg mészkövön és dolomiton megtalálható szubmediterrán gyepek erdők tisztásain és irtásréteken, valamint a hegyi rétek szárazodásával keletkeztek. Fajgazdag növényvilágukat jelzi a karcsú sisakvirág, a kígyónyelv páfrány, a kis holdruta, az egyvirágú körtike, a sárgaliliom, a gömböskosbor és több bangófaj előfordulása. A társulásokra jellemző többszintű gyepszint kedvező élőhelyet biztosít az erdélyi kurtaszárnyú szöcske, a szép hegyisáska, a havasi tűzlepke, a bükki és a szürkés boglárkalepke, valamint a gyapjas csüdfüvön fejlődő fóti boglárkalepke számára. A kaszálás elmaradásán kívül ami a gyep átalakulásához vezet az invázív fajok (siskanádtippan, rezgő nyár) terjedése, a beerdősülés gazdasági okokból történő elősegítése és a spontán becserjésedés fenyegeti ezeket a gyepeket. A természeti értékek megőrzéséhez a sávos területbeosztású, néhány éves forgójú, évi egy-kétszeri kézi vagy rotációs kaszával történő kaszálás az optimális NEDVES RÉTEK Fóti boglárka; Szelényi Gábor Nedves rétek alakultak ki síkvidéki vagy hegyközi medencékben, ősi folyóvölgyekben, buckaközi mélyedésekben tavi vagy lápi szukcesszió hatására vagy ligeterdők irtása nyomán. Az üde láprétek kialakulását a hideg, nedves láptalaj és a hűvös mikroklíma tette lehetővé, míg a kiszáradó láprétek és a mocsárrétek főként emberi hatásra (kaszálás) jöttek létre Mocsárrétek Hegyi kaszálóink területe egyre kisebb; Figeczky Gábor 8 Friss vízellátású, üde talajú, nyáron kiszáradó területek. A talajban tőzegképződés nincs. Fennmaradásukat kaszálás, esetleges legeltetés biztosítja. A legfontosabb társulásaik a fehér tippanos, az ecsetpázsitos, a réti csenkeszes és a sédbúzás rétek. Ártéri ligeterdők termőhelyein, folyóvölgyekben, mélyebb fekvésű helyeken nagy területeket

11 Tájidegen fajok, így a gyalogakác irtására is alkalmas a szürkemarha; Figeczky Gábor foglalnak el. A társulások névadó fajain kívül a sovány perje, a mocsári perje és a boglárkafélék több faja (réti és a kúszó boglárka) is jellemző. Mindegyik társulás igen változó, gyakran egymással is keverednek. Gazdag és értékes flórájából a fehér sáfrány, a rezes hölgymál, a mocsári angyalgyökér, a pókbangó, a gyíkpohár, a kockásliliom, a gyapjúsásfajok és a pompás kosbor érdemel említést. Fészkelőhelyül választja a haris és a réti fülesbagoly, de ide jár táplálkozni a fekete és a fehér gólya és a kígyászölyv is. A ritkább hüllőfajok közül az elevenszülő gyík és a rákosi vipera fordul elő. Legfontosabb veszélyeztető tényezők a talajvízszint-csökkenés okozta kiszáradás, a táj- és társulásidegen fajok és a legelő fajok szelektív rágása következtében a növényzet átalakulása. Nedves talajon a legeltetés (főleg nagytestű állatokkal) komoly taposási kárt okozhat. A mocsárrétek fenntartásának legcélszerűbb módja a kaszálás. Ha a természetvédelmi szempontból értékes fajok életfeltételeit nem sérti, évente többszöri kaszálás is lehetséges. Ha tájidegen özönnövény elterjedésétől kell tartani (pl. kanadai aranyvessző), annak termésérése előtt kell a kaszálást elvégezni. Legeltetés legfeljebb kaszálással kombináltan, a szakaszos módszerrel ajánlott. talajban tőzeg képződik. A tőzeges talaj felszínét lombos mohák borítják. Nedves láprétek főleg a Dunántúlon jellemzőek, ezek típusai a sásláprét, a szittyós láprét, a nyúlfarkfüves láprét és a csátés láprét. A nyáron rövid időre kiszáradó kékperjés láprétek a Nyírségben, a Duna Tisza közén gyakoriak, de lehetnek a Dunántúlon is. A kékperje mellett a muharsás és csermelyaszat is gyakran előforduló faj. Védett és ritka fajaik a lisztes kankalin, a nyári füzértekercs, a közönséges hízóka, a posvány kakastaréj, a zergeboglár, a hagymaburok, a vidrafű és a tőzegpáfrány. A gerinctelen faunából főként a lepkék kiemelendők: a Metelka-medvelepke, a lápi tarkalepke, a lápi gyöngyházlepke és a lápi szénalepke. Itt költő madárfajok a hamvas rétihéja, a törpe vízicsibe és a csíkosfejű nádiposzáta. Az aszályos évek, valamint a vízrendezési munkák a láprétek kiszáradásához vezethetnek. Ez értékes fajok kipusztulásához (havasi hízóka), megritkulásához (hagymaburok, nyári füzértekercs) vezet. A kékperjés láprétek pedig kevésbé értékes kaszálórétekké alakulnak e folyamat során Láprétek Lefolyástalan, pangóvizes területeken, az egykori láperdők helyén találhatók. A mocsárrétekkel ellentétben, itt az elpusztuló növényzetből a levegőtlen A tavasz végére egyes láprétjeinket orchideák borítják; Seregélyes Tibor 9

12 A kékperjés láprétekről nyerhető széna gyenge minőségű takarmányt ad, kaszálásuk csak természetvédelmi érdekből, a beerdősülés elkerülése miatt fontos. Az üde lápréteket sem érdemes kaszálni, de itt a természetvédelem nem is kívánja ezt meg FÁS LEGELŐK Botanikai szempontból nem tartoznak ugyan külön csoportba, mégis egyedi tájképi jellegük folytán nagyobb figyelmet érdemelnek fás legelőink. Kialakulásukhoz az vezetett, hogy a nomád népek megritkították az erdőket, hogy legelőhöz és szántóhoz jussanak. Később ezt a gyérítést a letelepedett földművesek és pásztorok is folytatták, de megkíméltek egy-egy magányos fát vagy facsoportot, ahol az állatok menedéket találtak az időjárás viszontagságaival szemben. A legelőerdő-gazdálkodás évtizedekig elterjedt földhasználati mód volt Európa-szerte. A mezőgazdaságban bekövetkező alapvető változások eredményeként azonban gyors hanyatlásnak indult, a megmaradt fás legelők csak hírmondói az egykori összefüggő tájnak. A hagyásfák elöregedésével és kiszáradásával a legelőerdők fokozatosan fátlan gyepekké alakultak át, mely folyamat napjainkban is tart. Sajnos valódi értelemben vett legelőerdő, ahol a fák és a gyep aránya 1:3, már nincs Magyarországon. Fás legelők azonban, ahol az egész terület 5%-át teszik ki a hagyásfák, ha fogyó számban és pusztuló állapotban is, de még fellelhetők. Ökológiai szerepük a viszonylag kis kiterjedés ellenére is jelentős, mivel a gyep és a fás élőhely határán jelentkező szegélyhatás eredményeképpen mindkét társulástól eltérő küllemű és fajösszetételű szegélytársulás jön létre olyan fajok képviselőivel, melyek nem érzik jól magukat sem a zárt erdőkben, sem a fátlan sík területeken. Az öreg fák törzsébe vájt odvakban talál otthont a búbos banka, a kuvik, a csóka és a szalakóta. Bőséges táplálékot talál itt a parlagi sas, a darázsölyv, a fehér és a fekete gólya is. Emlősfaunájukból a denevérfajokat (pl.: közönséges törpedenevér, kis patkósorrú denevér) érdemes kiemelni. Ezeket a területeket elsősorban szarvasmarhával, illetve alkalmanként birkával érdemes legeltetni, gyakran azonban a szakszerű és rendszeres kezelés hiányának jeleit mutatják. Legtöbbször beerdősülnek a másodlagos szukcessziós folyamat következtében, vagy eleve kivágják a hagyásfákat, majd a legelőt magára hagyják. Fás pusztáinkat csak legeltetéssel tudjuk megőrizni; Figeczky Gábor 10

13 3. A GYEPRE ALAPOZOTT ÁLLATTARTÁS RÖVID TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON A hagyományos pásztorkodás épületeivel immár alig találkozunk; Bodnár Mihály A legeltetés a haszonállatok tartásának legősibb módja. Legelés során az állat hozzájut napi tápanyagszükségletéhez, és a legelőn szabadon gyakorolhatja a fajára, fajtájára jellemző viselkedési formákat. Az ősi paraszti gazdálkodásnak szerves részét képezte az állattartás. A szarvasmarhák tavasztól őszig a legelőn tartózkodtak, ahol trágyájukkal pótolták a táplálékukkal elvont ásványi anyagokat, ősztől tavaszig pedig az istállóban éltek, s az ez idő alatt keletkezett trágyával történt tavasszal a szántók és a kaszálók tápanyagpótlása. Az állatok haszonvételi módjai (tej, gyapjú, borjú, bárány) a család önellátásához és változó mértékben jövedelméhez is hozzájárultak. A honfoglalás után vezéreink, majd később királyaink jutalomként lovakat és más állatokat, eltartásukhoz legelőt (azok fogytával legeltetési jogot) adományoztak. A legelők tényleges urai azonban a pásztorok voltak, akik nagyszerűen értettek az állatokhoz és a legelőkhöz; ismereteik állandóan bővültek, és apáról fiúra szálltak. Pásztoraink megfigyelése volt az is, hogy a jóllakott jószág éjszaka nyugodtabban viselkedik. Ezért holdfeljöttekor engedték át az állatokat az újonnan kijelölt területre, melynek nagyságát ezért holdnyinak mondták. Ezt a módszert ma napi adagolású legeltetésként ismerjük. A késő középkortól kezdve számtalan adatot, följegyzést találunk okiratokban, megyei könyvtárak levéltáraiban a legelőinkről Nyugat-Európa nagy városaiba lábon hajtott gulyákról, csordákról, nyájakról. Várták és szívesen fogadták a magyar marhát Mántuában, Milánóban, Velencében, Nürnbergben és Strasbourgban. Amikor gulyáink megérkeztek egy nagyvárosba, nem mértek helyi marhahúst, annyival jobbnak ítélték a tőlünk származó hús minőségét. Bécs császári rendeletet adott ki elővásárlási jogának biztosítására. Magyarországot Európa élő húskamrájaként tartották számon egészen a XX. század elejéig. A pásztorszálláson mindig szívesen fogadták a vándort, a túlkapások ellen menekülő szegénylegényeket, amiért nehezteltek a hivatalok. Amikor a kuruc-labanc csatározásokban pásztoraink a kurucokat támogatták élelemmel, a bécsi irányítás megbízhatatlannak bélyegezte őket, és megszüntették a pásztorjogok zömét. Megtiltották a bérként kapott állatokkal való kereskedést, azokat csak a bécsi kereskedők vehették át az általuk megszabott áron, amit Bécsben fizettek ki, az ingyenes felhajtás után. A rendeletek ellen vétők vagyonát elkobozták. A fentiek miatt sokan pásztorkodásuk abbahagyására kényszerültek. Tovább rontotta a pásztorkodás továbbélésének esélyeit, hogy a kuruc birtokokat császári rendeletre labanc tisztek kapták meg, ahonnan azonnal elküldték a pásztorok zömét. Az állatokat istállózták, szántón termelt takarmányra fogták: még több pásztort küldhettek el. A vegyes növényzeten kialakult állatok egyoldalú takarmányozása, a legeléssel járó mozgás megszűnése ellentétes volt az állatok igényével, aminek hátrányai később jelentkeztek az állatok egészségében, termelésében, életteljesítményében, gazdaságos tartásában. A szakmájukhoz értő, azt lelkiismeretesen végző pásztorság megszüntetése volt az első komoly érvágás az ország mezőgazdaságán, mert azt az ágazatot sújtotta, amely hazánknak elismerést, hírnevet és sok bevételt jelentett. A kialakuló és nagyrészt idegen kézen lévő mezőgazdasági ipar sürgetésére és csábító áraira megindult a feltört legelőkön a gabona és ipari növények termesztése. A falusi csordák még kijártak a közlegelőkre, azok a nagy terheléstől sok helyen leromlottak. A távoli legelők nagy részét nem hasznosították: gazosodtak, bokrosodtak és különösen domb- és hegyvidéken erdősültek. Egyre általánosabbá vált a tömegtakarmány szántóföldi termesztése, kiiktatva az állatok étrendjéből a sok íz- és zamatanyagot tartalmazó növényzetet (gyepeinkben kb. 500 gyógynövény, 250 étkezésre, fűszerezésre alkalmas növény és 500 mézelő található; nem csoda, hogy a legelő jószág szívesen 11

14 fogyasztotta, amitől a külföldiek által várt ízletes húst termelték, amíg legelőn éltek). A XX. század első felének derekán kidolgoztak egy programot Zöldmező Mozgalom néven. A mozgalmon belül már eleve két irányzat jött létre: az egyik a hagyományos gyepet tekintette alapvetőnek, a másik a gyeptörésbe egyetlen füvet vetett, és így hozta létre az ún. kultúrgyepet, megsemmisítve a természetes növényzet íz- és zamatanyagban gazdag állományát, amelynek számos faja gyógyhatásával is hozzájárult a legelő jószág egészségéhez. Ez az irányzat csak a fűmagtermesztők érdekeit szolgálta és 1940 között az említett folyamatok miatt 2,8 millió hektárról 1,6 millió hektárra zsugorodott az ország gyepterülete. A világháború után a mozgalmat megszüntették, de a két szembenálló csoport tartotta álláspontját. A mezőgazdaság államosítása és iparszerűsítése ráadásul gyökeresen átalakította állattartó rendszereinket. A családok állatainak nagy részét a tsz-ek állattartótelepein gyűjtötték össze, és tartásuk során minden mást mellőzve csak a termelékenység és a hatékonyság érdekeit tartották szem előtt. A marhatartásban a tejhasznú állományok kialakítása nagyobb hangsúlyt kapott a húshasznúakkal szemben, a tejelő tehenek azonban nem jártak többé a legelőre. Az egykor kiterjedt legelőkre tehát nem volt már szükség, annál inkább a telepekre zsúfolt állatok ellátását biztosító gabonaföldekre. A legtöbbször igen gyenge termőképességű legelőket és kaszálókat így sok helyen gyér termést adó gabonatáblákká változtatták a szövetkezetek. A 80-as évek végétől újabb fordulat következett. A szocializmussal együtt a szövetkezetek kora is leáldozott, s az egykor népes állattartótelepekről kezdtek eltűnni a jószágok. A földek egy része visszakerült ugyan az egykori tulajdonosokhoz, de állatot és termelőeszközt senki sem kapott vissza. A 90-es évekre pedig az egykori állattartók is elöregedtek, a fiatalabb generációnak pedig már sem a tudása, sem hajlandósága nincs a hagyományos paraszti gazdálkodásra s ennek szerves részeként az állattartásra. Ezzel párhuzamosan a piaci viszonyok is úgy alakultak, hogy a kisgazdasági forma életképtelenné vált, tehát az állattartás újraéledése és vele párhuzamosan a legelők újranépesülése sajnos nem a családi gazdaságok újraéledésétől várható. Ma a gyep művelési ágban nyilvántartott termőföld területe nem éri el az 1,1 millió hektárt, ami a mezőgazdasági terület mintegy 20%-a. A gyepként szereplő területnek több mint 35%-a már elhagyott 12 szántó, amely csak gyomot terem. Több mint 300 ezer hektárra becsülik a vegyszerekkel, ésszerűtlen műtrágyázással terhelt szántók területét, amelyeket kiiktatnak a termelésből. E területek gyepesítéssel javíthatók. A leromlott, de nem szennyezett talajok gyepesítéssel alkalmasak a természetes állattartásra. A természetes gyepek alacsony termése, az elmaradt műszaki fejlesztés oda vezetett, hogy hazánkban a kérődző állatállomány összességében nem a gyepekre alapozott. Ezen belül azonban a kevésbé intenzív állattartási ágazatok (juh tenyészállomány, növendék- és húsmarha) szorosabban, az intenzívebb ágazatok (tejelőmarha, hízóbárány és hízómarha) kevésbé kötődnek a gyepekhez. Napjainkra már csak a létszámában erősen lecsökkent juhászat maradt az egyetlen tipikusan gyephasznosító ágazat. Az utóbbi években a szálastakarmány-gazdálkodás szerkezete is a gyepek rovására változott. A hasznosított gyeptermékek (legelőfű, szilázs, széna) mennyiségének nagyon kifejezett visszaesése a takarmánymérlegben azt eredményezte, hogy a gyepek kihasználása látványosan visszaesett. Általánossá vált, hogy a gyepterületeket egyáltalán nem hasznosítjuk. Az anyaszéna elvénül a gyepeken, a sarjadzás nagyon mérsékelt, a szukcesszió, a növényállomány összetételének változása ellentétes irány vesz fel, és a gyomosodásnak köszönhetően komoly értékveszteség éri a gyepeket. Ugyanakkor míg a háztáji gazdálkodás esetében napjainkban folyamatosnak mondható a hanyatlás, a nagyobb létszámú állománnyal rendelkező családok és gazdaságok száma lassú gyarapodásba kezdett. Az utóbbi évek piaci változásai egyre több gazdálkodót ösztönöznek a legeltetéses állattartás felé fordulásra, s ezt a tendenciát tovább fokozzák az Unióban érvényben lévő támogatási rendszerek. Tájainkon egykor számottevő lólegeltetés is folyt; Sándor István

15 4. KÜLTERJES ÁLLATTARTÁS KÖZVETLEN TÁMOGATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Magyarország május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagja. E naptól tehát hazánkban is érvényes a Közös Agrárpolitika támogatási rendszere. A legeltetéses állattartással foglalkozókat főként a vágómarha és a juh ágazatban kialakított támogatási formák érintik, ezért ezekkel foglalkozunk részletesebben. A marha- és borjúhús termékpálya rendtartásának jogi alapjait az május 17-én érvénybe lépett 1254/1999. számú Tanácsi rendelet adja, alkalmazásának részletes szabályozásáról pedig a 2342/1999. számú Bizottsági rendelet szól. A juhhús termékpálya esetében ugyanezt a feladatot a december 22-én életbe lépett 2529/2001. számú Tanácsi rendelet, illetve a 2250/2001. számú Bizottsági rendelet látja el. A következő táblázat bemutatja azokat a jövedelemkiegészítő támogatási címeket és öszegeket, amelyek a vágómarhára és juhra érvényesek az Unióban. A harmadik oszlopban az ezek alapján Magyarország által a csatlakozási tárgyalások során elért támogatható egyedszámok találhatók. Amint látható, nem az összes lehetséges támogatási forma kerül hazánkban bevezetésre. Szemben a fenti jogcímeket tartalmazó, főként a régi tagállamokban alkalmazott, termeléshez kötött standard támogatási rendszerrel Magyarország az Európai Unió által a csatlakozó országok részére felajánlott egyszerűsített területalapú kifizetési rendszert (SAPS) választotta. Ez azt jelenti, hogy akinek saját használatban van kül- vagy belterületi mezőgazdaságilag hasznosított területe (szántó, gyep, szőlő, gyümölcsös és konyhakert), az a termeléstől függetlenül egységesen meghatározott hektáronkénti összeget igényelhet ez után, melyet teljes egészében uniós forrásból fedeznek, 2005-ben a régi tagállamokban érvényes támogatási szint 30%-áig (ez évente 5, majd később 10%-kal nő a 100% eléréséig). Ezen kívül bizonyos növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok esetében külön kiegészítő támogatásokat nyújtanak az egyes ún. nemzeti borítékok keretében, ez további 30%-ot jelent, de hazai forrásból. Jogcím Támogatási Támogatási összeg felső határ (, 100%) (egyed) Anyatehén-támogatás 200 (+ támogatás nemzeti ktgégvetésből) Speciális húsmarha-támogatás bikára tinóra 300 (2 150) Vágási támogatás borjúra kifejlett szarvasmarhára Szezonalitást csökkentő támogatás Extenzifikációs kifizetés 100 Kiegészítő kifizetés (teljes keret) Juhtámogatás 21 (16,8) Kedvezőtlen adottságú területek kiegészítő 7 támogatása Kiegészítő kifizetés (teljes keret) táblázat: Az EU-ban szarvasmarha és juh után járó közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások 4.1. GYEPTERÜLETRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS Támogatás kül- és belterületi gyep után igényelhető, melynek mérete legalább l hektár és amely megfelel a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot feltételrendszerének. A támogatás alapjául szolgáló terület használata után a kérelmező 70,22 Euro/ha támogatás igénybevételére jogosult. A támogatás forintban kerül kifizetésre. Az átváltás árfolyamát a Bizottság határozza meg a támogatási év első félévi átlag árfolyam alapján. A benyújtott támogatási kérelemmel kapcsolatban az MVH november 30-áig határozatot hoz. A támogatás kifizetésére a támogatási év december 1. és az azt követő év április 30. között kerül sor HÚSMARHA-TÁMOGATÁS Az ágazatban az egységes területalapú kifizetésekhez kapcsolódóan várhatóan három támogatási formát vezetnek majd be: a hízott bika borítékot, a húshasznosítású tehén borítékot és az exten- 13

16 zifikációs prémiumot. Ezek közül a hízott bikákra vonatkozót már a évben meghirdették. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos főbb tudnivalókat ismertetjük. Hímivarú húsmarha (háziasított marhafélék szarvasmarha és házi bivaly fajú, azon belül fajtakorlátozás nélkül) után egyedenként Ft igényelhető, abban az esetben, ha az állat május 1. és december 31. között: a) igazoltan az Európai Unió területén levágásra került és a vágott féltest súlya igazoltan legalább 185 kilogramm vagy b) az állatot kilenc hónapnál idősebb korban élőállatként harmadik országba exportálták. A fenti összeg abban az esetben kerül kifizetésre, amennyiben évben legfeljebb db jogosult egyed után (a továbbiakban: országos felsőhatár) nyújtottak be támogatási kérelmet. A támogatás igényléséhez a mezőgazdasági termelőnek: rendelkeznie kell regisztrációs számmal, melyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ad ki a hatályos rendelkezések szerint, a vonatkozó magyar és közösségi jogszabály szerint meghatározott megfelelő állattartási körülményekkel kell rendelkeznie, gondoskodnia kell a tulajdonában lévő állomány időtálló megjelöléséről és folyamatos nyilvántartásáról, saját nyilvántartást kell vezetnie az állomány változásairól, és e nyilvántartást az illetékes hatóság kérésére 3 évre visszamenőleg be kell mutatnia, lehetővé kell tennie, hogy (a hatóságok) ellenőrzéseket végezzenek és az állatot 2 hónapig a tenyészetben kell tartania, a tenyészetből kikerülés és a vágás/exportálás/kiszállítás közötti idő nem lehet több, mint 30 nap. A támogatási kérelmen benyújtható minimális állatlétszám 1 egyed. A támogatási kérelmet a Me- Bivalyok után is igényelhetők a különböző húsmarha-támogatások; Széll Antal 14

17 2005-től várhatóan uniós támogatás jár az anyajuhok után is; Sándor István zőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. Ez a támogatási forma a legeltetéses állattartás fennmaradásához csak közvetve járul hozzá, hiszen a gulyában legelő tehenek, üszők utódjaiként született bikaborjakat hizlalják, maguk a tinók, bikák már ritkán legelnek. A tervek szerint ezt a támogatási konstrukciót ban is meghirdetik. Ezen kívül várhatóan a többi nemzeti boríték bevezetésére is sor kerül, tehát támogatást nyújtanak majd az anyatehén tartáshoz, az extenzív szarvasmarha tartáshoz, valamint a tej termeléséhez. Az első két új támogatási forma már közvetlenül a legelő állatok után igényelhető. Az anyatehén támogatás húsmarha típusú vagy húsmarhával való keresztezésből született tehénre kapható, amely hústermelés céljából ellik borjút. Alapfeltétele, hogy a gazdaságban az állománysűrűség ne legyen magasabb, mint 1,8 nagyállat egység/hektár. Az extenzifikációs prémium esetében is szabott a legelőterülethez viszonyított maximális állatlétszám, ez legfeljebb 1,4 nagyállat egység 1 /ha. Ezekből a támogatási formákból eleve kizárásra kerülnek az intenzív tejtermelő fajták, de a kettős hasznosítású (magyar tarka) állományok támogatása fontos szakmai cél. A két támogatási jogcím együttes összege állatonként feltehetően Ft körül lesz majd ANYAJUH-TÁMOGATÁS 2004-ben, a csatlakozás előtt meghirdetésre került támogatási rendszerben az anyajuhokra is támogatást igényelhettek a gazdák ban tervezi a minisztérium, hogy segítséget nyújt anyajuhok tartásához, kb. a évben meghirdetett összeghez hasonló mértékben. Ezen felül a kedvezőtlen adottságú területek (ld. következő fejezet) kiegészítő támogatását is bevezetnék, ami a fenti támogatási összeg harmadának felel meg. 1 A hímivarú szarvasmarhák és az üszők 24 hónapos kor felett, az anyatehenek és a tejelő tehenek 1, a hímivarú szarvasmarhák és az üszők 6 hónapos korig 0,6, a juhok és a kecskék 0,15 nagyállat-egységet jelentenek. 15

18 5. VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A legelő állatokat tartók a közvetlen támogatások mellett vidékfejlesztési kifizetéseket is igénybe vehetnek. Ezek egy része a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), másik része a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében megszületett Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) forrásaiból igényelhető A NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV INTÉZKEDÉSEI A legeltető állattartást folytató gazdálkodókat a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv programcsomagjai közül elsődlegesen az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés egyes célprogramjai érintik. Gyepterületeink jelentős része helyezkedik el az ún. kedvezőtlen adottságú területeken, így az ezekre vonatkozó NVT intézkedés ugyancsak fontos lehet. Egyes gazdálkodók lehetőséget láthatnak a Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása és a Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása c. intézkedésekben, valamint a 2006-tól bevezetésre kerülő, korai nyugdíjazás címén történő kifizetésekben is, de ezekre hely hiányában itt nem térünk ki. A fent említett két, közvetlenül idekapcsolódó intézkedést tárgyaljuk részletesen. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv minden egyes intézkedésének végrehajtását külön FVM rendeletben szabályozzák, a pályázati kiírások évente jelennek meg Agrár-környezetgazdálkodás Gyepgazdálkodási alapprogram: füves élőhelyek kezelése A támogatás célja a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfajokban gazdag, vagy potenciálisan gazdag rétek fenntartása, és fejlesztése a különböző gyeptípusokon, a helytelen gondozás miatt csökkenő állományú, ritka növények, madarak és gerinctelen állatok védelme, valamint a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése. 16 A kifizetés mértéke: Ft/ha. Jogosultsági feltételek legkisebb támogatható terület 1 ha a földtulajdonos vagy a földhasználó legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal rendelkezzen Betartandó előírások: Legeltetés esetén: legeltethető állatfajok: szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, ló, dámszarvas, gímszarvas és szamár. A legelőt az alábbi gyeptípusonként megadott alsó és felső állatsűrűségi határok figyelembevételével kell hasznosítani: Gyepes élőhelyek típusai állatsűrűség (állategység/ha) homokos gyepek 0,2 0,5 szikes legelők és gyepek 0,2 0,5 dombvidéki gyepek 0,2 1,0 száraz, fás legelők 0,2 1,0 nedves rétek, üde gyepek 0,2 1,0 ártéri gyepek 0,2 1,0 pásztoroló, vagy tereléses legeltetést kell alkalmazni (az egy területen legeltethető napok számát a főhozam alapján kell meghatározni, de a 10 napot nem haladhatja meg); növényvédőszer, felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés nem engedélyezett, a legelőn csak a legeltetett állatok szerves trágyájára alapozott tápanyag-utánpótlás engedélyezett; Kaszálás esetén: a rétek/legelők kaszálása során vadriasztó láncot kell alkalmazni, és csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni); nedves időszakban, amikor az élőhelyet károsíthatja, a kaszálás tilos Gyepgazdálkodási alapprogram: szántó fajgazdag gyeppé alakítása A kifizetés mértéke: Ft/ha. A intézkedés 2004-ben nem került bevezetésre.

19 Az intézkedés célja: a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfajokban gazdag vagy potenciálisan gazdag rétek kialakítása, élőhelyek biztosítása ritka növények, madarak és gerinctelenek számára, a növényvédő szerek és műtrágyák használatából eredő környezeti terhelés csökkentése. Jogosultsági feltételek: legkisebb támogatható terület 1 ha, A területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazolása arról, hogy a terület átállítása indokolt. Betartandó előírások: gyepterület kialakítása gyeptelepítéssel; a telepítéstől eltekintve, amikor legfeljebb 90 kg/ha N-hatóanyag kijuttatása megengedett, a műtrágyázás és a vegyszeres növényvédelem tilos; helyi adottságoknak megfelelő legalább 6 fajból/fajtából álló főmag keverék vetése; egyetlen faj/fajta aránya sem haladhatja meg a 30%-ot; gyomok és betelepülő cserje és fafajok irtása mechanikai úton végezhető; az 1. évben 2 kaszálás engedélyezett, a legeltetés nem engedélyezett; a 2. évtől a beállt gyepet legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani, a termőhelyi adottságok/gyeptípus figyelembevételével és a Gyepes élőhelyek gondozása c. intézkedésnél megadott szabályok betartásával Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram A kifizetés mértéke: Ft/ha. Azonos a Gyepes élőhelyek gondozása c. intézkedéssel, azonban itt jogosultsági feltétel az elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet általi nyilvántartásba vétel, valamint betartandó előírás az EU 2092/91/EC tanácsi rendelete gyepgazdálkodásra vonatkozó szabályainak betartása Érzékeny Természeti Területek gyepgazdálkodási célprogramjai Jogosultsági feltételek: legalább 1 hektár gyep az alpontokban felsorolt Érzékeny Természeti Területeken (ÉTT). Az élőhelyvédelmi és -fejlesztési intézkedések általános előírásai: felülvetés, műtrágyázás nem engedélyezett, tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által hullatott trágyából származhat; vegyszeres gyomirtás nem engedélyezett; kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges; a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével, vagy kaszálással lehet hasznosítani, legeltethető állatsűrűség 0,2 1 állategység/ha; a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni, a túzok költőhelyein csak június 15 után folytatható legeltetés; legeltetni csak pásztoroló vagy tereléses legeltetéssel lehet Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal Jogosult ÉTT-k: Hevesi sík, Borsodi Mezőség, Dévaványa, Békés-Csanádi hát, Dunavölgyi sík Speciális előírások: fogasolás nem engedélyezett; kamillagyűjtés nem engedélyezett; az első kaszálás csak június 15 után engedélyezett, Dunavölgyi sík esetében csak egy kaszálás engedélyezett július 1 és október 1 között a nemzeti park szakemberének véleménye alapján; kaszáláskor 5% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen; amennyiben fokozottan védett madárfészek van a területen, a kaszálatlan területet a fészek körül kell kialakítani, a területileg illetékes nemzeti park szakember véleménye alapján. A kifizetés mértéke: Ft/ha 17

20 Gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal Jogosult ÉTT-k: Őrség-Vend vidék, Szentendre, Baranya, Turján vidék A fokozottan védett haris élőhelyeinek megőrzése az agrár-környezetvédelmi program fontos eleme; Dr. Streit Béla Speciális előírások: kaszálni csak száraz időben szabad, magas vízállású, belvizes területeken csak június 15. után lehet kaszálni, a nemzeti park engedélye alapján a kaszálás engedélyezett időpontja eltérhet; a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni, a Turján vidéken a legeltetés tilos; két kaszálás engedélyezett, az első kaszálás június 15. után lehetséges; kaszáláskor 10% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen; felszíni vizek elvezetése nem megengedett; a kiszáradt fákat őshonos fafajokkal kell pótolni A kifizetés mértéke: Ft/ha Gyepgazdálkodás harisélőhely-fejlesztési előírásokkal Jogosult ÉTT-k: Észak Cserehát, Bodrogköz, Szatmár-Bereg, Beregi ártér, Marcal medence Speciális előírások: időjárástól függően legfeljebb kétszeri kaszálás; a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni; fogasolás nem engedélyezett; kaszálás a terület legalább 50%-án (a nemzeti park szakember véleménye alapján kijelölve) augusztus 1. után engedélyezett; felszíni vizek elvezetése nem megengedett. A kifizetés mértéke: Ft/ha Gyeptelepítés ÉTT-ken Jogosult ÉTT-k: valamennyi. A program előírásai: gyeptelepítés végrehajtása a területileg illetékes nemzeti park szakemberének javaslata alapján meghatározott vetőmagkeverék alkalmazásával; a telepítéstől eltekintve, amikor legfeljebb 80 kg/ha N-hatóanyag kijuttatása megengedett, a műtrágyázás és a vegyszeres növényvédelem tilos; 2 kaszálás engedélyezett, a legeltetés nem megengedett; kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges; fogasolás nem engedélyezett; az első kaszálás legkorábbi ideje július 15; a 2. évtől a beállt gyepet legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani, a termőhelyi adottságok/gyeptípus figyelembevételével, bármely ÉTT- 18

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

A nyílt sziklagyepeken a növényzet hézagosan borítja a felszínt, a hegységek lejtői szukcessziójának kezdeti állapotai.

A nyílt sziklagyepeken a növényzet hézagosan borítja a felszínt, a hegységek lejtői szukcessziójának kezdeti állapotai. Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A fátlan társulások klimazonális területei az egykori löszpusztagyepek, ma szinte teljes mértékben mezőgazdasági művelés alá vont területek. Maradványfoltjait

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05.

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05. Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés Kecskemét, 2015.02.05. Az agrár- és vidékfejlesztés új rendszere Magyarországon Közös Agrárpolitika I. pillér közvetlen támogatások (uniós

Részletesebben

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Mezőgazdálkodás AKG nélkül

Mezőgazdálkodás AKG nélkül Mezőgazdálkodás AKG nélkül Az agrár-környezetgazdálkodási program egy éves kimaradásának hatásai és értékelése Kovács Krasznai Eszter és Kalóczkai Ágnes Kutatási cél Mi történt egy AKG nélküli évben? Kutatási

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás

Részletesebben

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi

17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi 17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (......) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet.

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Természetvédelmi kezelés

Természetvédelmi kezelés Természetvédelmi kezelés Magára hagyás, bekerítés egyensúlyi paradigma természetes, önálló életközösségek (? van) zárt rendszert feltételez gátolja a természetes zavarást is Kezelés nem egyensúlyi paradigma

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék?

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? agora_szorolap.qxd 25-Jun-07 7:46 AM Page 1 Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? A vidékfejlesztésre nagyon sokan úgy tekintenek, mint egy eszközre, amely csodaszerként meg fogja oldani a falusi

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon

A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon KAP támogatások csoportosítása a két pillér mentén -6, EU-15 Piac politika klasszikus piaci támogatások (%) közvetlen támogatások (7%!!!) Vidékfejlesztés

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika költségvetése

A Közös Agrárpolitika költségvetése A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban a KAP költségvetése 11%-kal kevesebb mint 2007-2013-ban De a magyar gazdák és a magyar vidék támogatásai 2014-2020 között

Részletesebben

Magyarország zonális növényzeti övei

Magyarország zonális növényzeti övei Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. 2. Szubmontán bükkösök

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Agrárkörnyezetgazdálkodási vidékfejlesztési programok. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Agrárkörnyezetgazdálkodási vidékfejlesztési programok. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek, földhasználatnak

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * )

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * ) 6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe

Részletesebben

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek,

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. 15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés előíráscsoportjainak előírástáblázata Tematikus előíráscsoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás előírásai támogatás. 2. 3.

Részletesebben

5/2014. (IX. 1.) FM rendelet. a Pogácsa-legelő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2014. (IX. 1.) FM rendelet. a Pogácsa-legelő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2014. (IX. 1.) FM rendelet a Pogácsa-legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

Fontos társulástani fogalmak

Fontos társulástani fogalmak Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs²

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² ¹ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, ² MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK

Részletesebben

PROPOSAL FOR FALCO CHERRUG AGRI-ENVIRONMENT TARGET PROGRAMS SUBMITED TO MRD A KERECSENSÓLYOM VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (LIFE06NAT/H/000096)

PROPOSAL FOR FALCO CHERRUG AGRI-ENVIRONMENT TARGET PROGRAMS SUBMITED TO MRD A KERECSENSÓLYOM VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (LIFE06NAT/H/000096) PROPOSAL FOR FALCO CHERRUG AGRI-ENVIRONMENT TARGET PROGRAMS SUBMITED TO MRD A KERECSENSÓLYOM VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (LIFE06NAT/H/000096) LIFE PROJEKT Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés csoportjainak táblázata Tematikus csoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás ai támogatás választható ok. 2. Tilos szennyvíz,

Részletesebben

Tejelő tehenészetek zöldtakarmány- igényének biztosítási lehetőségei 1. Szántóföldön termelhető zöldtakarmány-növények

Tejelő tehenészetek zöldtakarmány- igényének biztosítási lehetőségei 1. Szántóföldön termelhető zöldtakarmány-növények Tejelő tehenészetek zöldtakarmány- igényének biztosítási lehetőségei 1. Szántóföldön termelhető zöldtakarmány-növények növények Lehetséges termelési célok: 1. Tavasztól őszig a napi zöldtakarmány- igény

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A

Részletesebben

Természetbarát gyepgazdálkodás. Útmutató gazdák részére

Természetbarát gyepgazdálkodás. Útmutató gazdák részére Természetbarát gyepgazdálkodás Útmutató gazdák részére 1 2 3 Milyen természeti értékek élnek a réteken? A szlovén-magyar határrégió gyepeinek élővilága egyedülállóan gazdag, bennük sok olyan növény- és

Részletesebben

Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből

Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből Duna Részvízgyűjtő Vizgazdálkodási Tanács, 2016.05.17. Dr. Ambrus András, Burda Brigitta (FHNPI), Dr.

Részletesebben

13/2014. (II. 24.) VM rendelet

13/2014. (II. 24.) VM rendelet Magyar joganyagok - 13/2014. (II. 24.) VM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott 1. oldal egyes agrártámogat 13/2014. (II. 24.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

7/2012. (II. 21.) VM rendelet. az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről

7/2012. (II. 21.) VM rendelet. az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről 7/2012. (II. 21.) VM rendelet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Részletesebben

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrárkörnyezetgazdálkodási. tartalom. A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrárkörnyezetgazdálkodási. tartalom. A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja III. évfolyam második szám A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja A Fiatal Gazda jelen tematikus számában a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási intézkedésével,

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

Dr. Fazekas Sándor úr részére miniszter. Földművelésügyi Minisztérium Budapest Kossuth L. tér Tisztelt Miniszter Úr!

Dr. Fazekas Sándor úr részére miniszter. Földművelésügyi Minisztérium Budapest Kossuth L. tér Tisztelt Miniszter Úr! Dr. Fazekas Sándor úr részére miniszter Földművelésügyi Minisztérium Budapest Kossuth L. tér 11. 1055 Tisztelt Miniszter Úr! A délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) hazánk legveszélyeztetettebb

Részletesebben

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Fertő-tó Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Fertő-tó HUFH20002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 11298,9 ha Pioritás

Részletesebben

53/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról

53/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 53/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről

Részletesebben

Közvetlen Támogatások Egységes Kérelem

Közvetlen Támogatások Egységes Kérelem Közvetlen Támogatások Egységes Kérelem 2015 Egységes Kérelem felületén beadandó kérelmek 37 jogcím kerül megjelenítésre az 2015. évi EK felületen 1. Közvetlen Támogatások: Alap támogatás (SAPS), Zöldítés,

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

9810 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 59. szám

9810 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 59. szám 9810 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 59. szám A vidékfejlesztési miniszter 48/2012. (V. 16.) VM rendelete a Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrõl szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet, valamint

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Indikátor tárgya. A gazdaság átfogó vizsgálata 70,0 28,9 41%

Indikátor tárgya. A gazdaság átfogó vizsgálata 70,0 28,9 41% Tapasztalatok Szabóné Németh Ágnes szaktanácsadó Euro-Eco Csoport NAKVI névjegyzéki tanácsadók bemutatkozás szakmai kompetencia Közvetlen kapcsolat a gazdálkodókkal 1 98 db ügyfélből Gazdaság mérete túl

Részletesebben

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát

Részletesebben

Kárpáti mészkősziklagyep (Campanulo-Festucetum pallentis) FVJ

Kárpáti mészkősziklagyep (Campanulo-Festucetum pallentis) FVJ Mészkősziklagyepek Elsősorban a kémiai mállásra (híg szénsavas víz gyengén oldja) hajlamos mészkő alapkőzeten kifejlődő sziklagyepek, amelyek fajkészletére a kontinentális klímahatás, illetve a tengerszint

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK MAROS MEGYÉBEN

MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK MAROS MEGYÉBEN A. NÖVÉNYTERMESZTÉS MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK MAROS MEGYÉBEN 1. FÖLD ALAPU TAMOGATAS (SAPS) Igényelhető bármilyen típusú szántóföldre, gyepekre, gyümölcsösökre vagy szőlőültetvényekre. Feltétel az adott

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

A Tápió vidék környezetiállapot

A Tápió vidék környezetiállapot A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:

Részletesebben

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIV. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS

Részletesebben

A táj definíciója (Tvt.)

A táj definíciója (Tvt.) A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet stb.,

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi

Részletesebben