FUTÓ PILLANTÁS HÁTRA SZABÓ ZSOLT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FUTÓ PILLANTÁS HÁTRA SZABÓ ZSOLT"

Átírás

1 FUTÓ PILLANTÁS HÁTRA Tele voltunk 2009-ben évfordulókkal. Sikerült is szép összeállításokkal megemlékeznünk Kazinczy Ferenc születésének 250., Benedek Elek születésének 150., halálának 80., Radnóti Miklós születésének 100., a legendás hírû lengyel hadvezér, Bem József illetve Márton Áron püspökünk nem éppen ilyen kerek fordulójáról. Olvasóink visszajelzései szerint eredményként könyvelhetjük el: megfelelõ minõségû eredeti szövegekkel, illetve jeleseink életérõl, munkásságáról szóló hosszabb-rövidebb írásokkal sok hasznos tudnivalót kézügybe adtunk, amelyek segíthetnek abban, hogy térben és idõben jobban tájékozódjanak. Az év végi hajrában a gyorsmérleg készítésekor megfeledkeztünk egy eseményrõl, pedig a húszéves forduló elég kerek. Az 1989-es decemberi fordulatról sokan írtak, s még minden bizonnyal írni fognak az évforduló kapcsán. De a jelek szerint még mindig nincs elég történelmi távlatunk a helyes, biztosnak, társadalmilag elfogadhatónak tekintett-tekinthetõ ítélethez. Az események részvevõi közül többen is például Domokos Géza vagy Király Károly megírták emlékirataikat, de messze vagyunk még attól, hogy az események fõ sodrában levõk mellett minél többen történész szakemberek és mezei részvevõk írott vagy szóbeli véleményére alapozva legalább megközelítõleg tisztábban lássuk az igazságot. Az már biztos, hogy nem forradalom volt, vagy legalábbis nem a szó belénk sulykolt értelmében. Inkább az történhetett, hogy a nagyfokú elégedetlenséget sikerrel használták ki a diktatúra puccsszerû megdöntésére a belügyes és katonatisztek valamint más háttérbe szorult hatalomgyakorló csoportok többnyire a fiatalabb vagy a középnemzedékhez tartozó tagjai. A nemzetközi feltételek is kedveztek nekik: a kilátásba helyezett amerikai ûrvédelmi program és a szovjet gazdaság csõdje egy hajóba hozta össze a Málta melletti háborgó tengeren a két nagyhatalom vezetõjét. Kiegyeztek. A mi szûkebb közép-európai térségünkben jószerével mindenik posztkommunista államban a pártnomenklatúrának sikerült mára az egykori politikai hatalmat gazdasági hatalommá átmenteni, s a politikai szereplõket kézben tartva továbbra is meghatározó szerepet játszani az ország életében. Ám a hazai társadalom jó része mind a mai napig nem tudta feldolgozni azoknak az ártatlan embereknek a halálát, akik valamilyen nagy szemfényvesztõ testvér beteges agyában született, vértõl tocsogó forgatókönyv áldozatai voltak. Hányan is, és egyáltalán miért? Azért a kis segélyért, aminek sürgõsen szét kellett olvadnia az elvtársak egy csoportjának a kezén? Bizonyára sok víznek kell még lefolynia a Szamoson addig, amíg megemészti a közember: valakik isteneknek képzelték magukat, legalább is úgy adták-vették az emberi életeket persze mindig a másét. Óhatatlanul eszünkbe jutott az a valamilyen forradalmat jelképezõ festmény, amelyre emlékeztetett az az operettjelenet, amit azon a napon a román tévében láttunk, az amúgy rokonszenves Mircea Dinescu kissé színpadiasra sikerült hadonászásaival, ami bizony a képernyõ elé ragasztott órákra. Lélegzetvisszafojtva néztük-hallgattuk a híreket, álhíreket, amik ott keringtek az éterben. Nehezen állt össze a kép a Tõkés László júliusi szövegelése a temesvári parókiából, majd a király szózata a magyar tévében, a Szabad Európa Rádió román adásának félre nehezen érthetõ folytonos célzásai a minden baj egyedüli kútfejének beállított diktátor házaspár közeles csúfos bukásának apró mozaikkockáiból. E kockák külön éke a bukaresti utolsó elnöki beszéd volt, aminek végén felszállt a helikopter. A szovjetunióbeli és magyarországi eseményekrõl szóló hírekbõl még ha az igazság nem teljes ismeretében is világos volt, hogy itt valami más kezdõdik. Akkor még azt hittük, hogy az 1968-as emberarcúnak nevezett szocializmus valamiféle hazai változata. Nem ez történt, ám ami akkori érzésünk szerint részben éppen a formálódó civil társadalom aktív közremûködése eredményeképpen bontakozott ki, az még sokunk legvérmesebb reményeire is rácáfolt. Csakhogy a rugalmasságunk már nem a régi, jól begyakorolt túlélési reflexeink mintha már nem mûködnének úgy, mint korábban. Talán ha legalább húsz évvel hamarabb következik be a bukfenc, de még jobb lett volna, ha még húsz évet visszamenve idõben: szüleink nemzedékét sem nyomorítják meg, használják kísérleti egerekként az akkor már világosan becsõdölt szocializmusnak nevezett nagy népi játékban. Csakhogy akkor Jaltában másként döntöttek a nagyhatalmak szintén nélkülünk. Nemcsak itthonról nem látszik világosan, hogy amint a nyakunkban levõ válság is mutatja: a kapitalizmus sem az egyedül üdvözítõ termelési mód, a piacgazdaság sem hozta meg a beígért válságmentes eredményt. Merre lehet a kiút? Ki tudná megmondani? Senki. Akkor hát várjunk tétlenül, hogy majd csak kialakul valami? Semmiképpen sem! Lehetõleg igyekezzünk szûkebb környezetünket rendben tartva keresni egyéni és közösségi boldogulásunkat. Használjuk a józan eszünket, ne tévesszen meg sem a csillogó csomagolás, sem a hangzatos szólam vagy divat, ne üljünk fel világmegváltást hirdetõ ordas eszmék hirdetõinek. Próbáljunk egymásra figyelni, igyekezzünk kiegyensúlyozott személyiséggé válva lehetõleg gyermekeinket, unokáinkat is errefelé térengetve teremteni magunk jobb világot magunknak. Ez nem zárja ki azt a lehetõséget, hogy a Kárpát-medencében, de közelebbrõl Erdélyben sem élhetné akár tucatnyi nemzetiség a maga életét, ápolhatná saját kultúráját az egyre arctalanabbá váló globális tömegkultúra vadhajtásaival szemben. És ne lehessen még egyszer egymás ellen hergelni valamiféle felsõbb cél érdekében a románt és a magyart, amint az 1990 márciusában történt Marosvásárhelyen. Mert ennek is a szomorú eseménynek is közeleg az évfordulója. SZABÓ ZSOLT 3

2 Észak dél ellen Húsz éve alakult meg a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács 4 A Szabadságunk már néhány napja a miénk. Ebben a jelentõs kisebbségi forgatagban megjelent az értelmiség hitvallása, a Hívó szó is! Talán éppen akkor történt, hogy a kapunál becsengetett Balogh Andriska (a Balogh Ferke fia, Balogh Edgár unokája a szomszédból). Edgár bátyám küldte õt hozzám, hogy megkérdezze, esetleg a Hívó szó nyomán jelentõs értelmiségi eseményt tartanának, és bent, a Szabadság szerkesztõségében tudnék-e egy tágas helyiséget biztosítani? Aztán a lelkes unoka még a kolozsvári fiatalokat is oda szeretné csõdíteni, akik egy magyar ifjúsági szervezet létrehozásán gondolkoznak. Természetesen Orbán Ferivel örömmel ajánlottuk fel legtágasabb termünket, a gazdasági rovatét, a fiataloknak pedig, ha netán túl sokan lesznek, akkor helyszûke miatt, kinn az udvarban lesz hely. Így legalább az elkínzott magyar értelmiségnek örömmel biztosítottunk saját teret! Vasárnap délelõtt, a rémhírgyártó elsõ vasárnapon a meghívottak a kijelölt teremben lassanként nagy izgatottan elkezdtek érkezni. Néztem a lelkesedõ arcokat. Mintha éreznék a hatalmas, rájuk zúduló felelõsséget. Zsúfolásig megtelt a terem, és az udvar is tömve volt a lelkes fiatalokkal. Amikor aggódva kipillantottam, mondhatni elállt a lélegzetem! Legalább hetvenen-százan voltak a fiatalok. A lelkem, bizony, alaposan elszorult! Közöttünk lázasan terjengett a sok elterelõ hazugság. Például valaki már kora reggel olyan rémhíreket terjesztett, hogy Gyaluban megmérgezték az ivóvizünket! Istenem! Mi lesz, ha ezek a bujkáló, arctalan szekus bandák valahonnan álnokul egy kézigránátot hajítanak a fiatalok közé? A fiatalokat nagy nehezen betereltem a László Frici sport rovatának otthont adó irodába, hogy védve legyenek, így megkezdõdött a MADISZ alakuló gyûlése. Hátul a meghurcolt lelkû értelmiségiek lázasan szervezték a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsunkat. Eközben ráadásul Orbán Feri a beígért vezércikkemért gyötört! Azt sem tudtam, hova kapjak. Mindenesetre akkor felemelõ érzés kerített hatalmába, hogy amikor a magyarság megvalósítja nagy álmait, hasznos tudok lenni! Amikor kattogó írógépemen épp a legfrissebb vezércikkemet írtam, kintrõl hallom a Szabó Zsolt érces, jól ismert hangját, izgatottan pont engem keresett. Gyere hamar mondta, a gyûlésben téged várnak! Nagy sietve benyitottam a terembe. Valaki (sajnos húsz év múlva már nem emlékszem biztosan, talán az ülést vezetõ Benkõ Samu?) barátságosan, meleg, emberi hangon felém szólt: Gyere, Laci mondta ünnepélyesen, ebben a teremben a magyar értelmiség megalakította a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsot. És az egyesületbe szeretnénk vezetõt választani. Erre a tisztelt egybegyûltek azt javasolták, hogy legyen egy elnök és egy titkár. Elnöknek Kántor Lajost javasoltunk, ügyvezetõ titkárnak téged. Az összegyûltek szeretnék megtudni, hogy elfogadod-e a jelölésed? Dobogó szívvel elfogadtam. Aztán közfelkiáltással Lajos után engem is megválasztottak, titkárnak! Ha belegondolok, a váratlan ajándékot elég szorongva vállaltam, éreztem a megtisztelõ felkérés valós súlyát! A felajzott történelmi események idején a magyarságtól soha ilyen rangos elismerést nem kaptam! Aztán a gyûlésterembõl hirtelen meghallottam a telefonunk követelõ csengetését. Hanem, amikor végignyargalásztam a sötét folyosón, ez az én, nemrég kapott elismerésem, szivárvány szappanbuborékom sajnos egy hoppra szanaszét pukkadt! Ugyanis egyik fellelkesült olvasónk irigykedõ hanggal belecsörtetett felbuzdult lelki világomba: Mi van, uraim! röfögött a kagylóba. Maguknál, ott bent a híres Szabadságnál már megint bolsik gyülekeznek? A szocdemeket tüntetõleg megint kifelejtették? Be sem mutatkozott ez az értelmiségi mégis beletérdelt a lelki világomba. Hirtelen rádöbbentem, hogy ebben a kemény életünkben a jóindulatú emberek között mindig akadnak megbékélt egyesek és számon kérõ kettesek. Továbbá az újjá formálódó kegyetlen életünkben mindig akadnak, akik kint maradtak, és akik nagy bolondul bejutottak! Otthon Édesapámnak elmeséltem, hogy mik vannak, s õ, akit az életében sokszor becsaptak, szerényen, szomorúan megjegyezte: Fiam! Ha már bekerültél ebbe a forgószélbe, jól jegyezd meg: a gonosz emberek irigykedései mindennaposak lesznek ezen túl, csak gyõzzed elviselni! A lényeg az, hogy közben a szerkesztõi folyosó mindkét oldalán, lázasan folyt a parttalan (jövõ hozó) szervezkedésünk. És hirtelen betévedt egy agonizált, aljas vérfagyasztó hírverése! Egy hírhozónk véletlenül botlott be a rémhírrel: a szamosfalvi kaszárnyából a hadsereg elindult! A feleki oldalon ejtõernyõs légideszant alakulatot dobtak le. Így! Aztán a fellelkesült fiatalok egy szempillantás alatt szétrebbentek. De még a Demokrata Tanács is, kiki a maga rendjén, dolguk végeztében, boldogan hazament. Ebédre. Én pedig a kapott titulussal ott maradtam. A Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsot viszont itt, Kolozsváron, sajnos soha nem tudtunk rangos szervezetté, intézménnyé fejleszteni. De Láthatatlan Intézményi Hivatalként véleményem szerint mégis szépen, észrevétlenül, tudat alatt beépült a népes kolozsvári magyar közösségünkbe. A legelsõ szervezési aktusunk az volt, amikor Kötõ József színigazgató felajánlotta, hogy a tanács önszervezõ tevékenységeit folytassuk a sajátunk-

3 ban, a Magyar Színházban. Ennek az értékes felajánlásnak köszönhetõ, hogy tanácsunknak szervezett tevékenységével, a többségi románok mellett, sikerült elérnie a magyarság fõvárosának megfelelõ súlyát; mindnyájan úgy fogadták, hogy többé-kevésbé sikerült elérni az egyik legjelentõsebb politikai eredményünket. A Demokrata Tanácsban csak úgy áramlottak a döntéseink. Közöttünk akkoriban, úgy neveztünk ezt, hogy a fal melletti rögtönzött döntéseink... Mert amolyan tûzoltó jellegû döntések voltak. Ha olykor felmerül egy létfontosságú, kolozsvári kisebbségi kérdésünk, rendszerint kemény, ádáz vita keletkezett. Amolyan széthúzó, elmérgesedõ parttalan viták, s ezek a meddõ viták eléggé értelmetlenek voltak, vagy legalábbis annak tûnnek így két évtized távlatából. Amikor egy ilyen megbeszélésünk után a Magyar Színház elõcsarnokából Nagy Györggyel, kiváló filozófiatanárommal távoztunk, elkeseredve, sõt kétségbeesetten jegyezte meg: Uram! Sajnos, a mi hajónk azt hiszem most ment el! Borzasztóak vagyunk! Teljesen elmegy a kedvem! Már nem is jön, hogy holnap bemenjek! Egykori tanáromnak mást nem tudtam mondani: Tanár úr, kérem! Sajnos ezeknek a sztálini demagógoknak nem az a fontos, hogy mit mondtak, hanem, hogy pont õ mondta! Mire Nagy György szomorúan legyintett. És kesernyés mosolyával felszáll az Unió utcában soron következõ trolibuszra. Aztán Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsunk tehetetlenül még tovább sodródott. Aztán Domokos Géza a bukaresti televízióban bejelentette, hogy öten, elkötelezett értelmiségiek: Demény Lajossal, Horváth Andorral, Verestóy Attilával és Lányi Szabolccsal létrehozták az alakuló Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Mondanom sem kell, hogy ez a váratlan bukaresti hír, itt az erdélyi fõvárosban, a tanácsban, hatalmas meglepetést okozott. Milliónyi megválaszolatlan kérdés zúdukt ránk. De talán az volt a legfontosabb, hogy a Tanácsban, a magyar érdekképviseletben köztudottan teljes erõbedobással, lelkesen (mondhatni megszállottan) képviseltük Kolozs megye és kincses városunk érdekét; és itt, a történeti Erdélyben, úgy tûnt, hogy a magyar közösség a sorsa érdekében küzdõ Tanácsunkat lelkesen, önzetlenül elfogadta. Most, a bukaresti bejelentés után pedig kiderült, hogy a mi érdekeinket nem mi, hanem, az ott, délen megalakuló RMDSZ fogja képviselni. Hát ebben a szkizofrén állapotban, úgy vergõdtünk, mint egy bobszánka. Hiszen nehéz volt eldönteni, hogy most mit tegyünk? Aztán ebben az izgalmas Úr színeváltozásban mi is szépen átvedlettünk Kolozsvári, Kolozs megyei Demokrata Tanácsból Kolozs megyei RMDSZ szervezetté. Így õszintén mondva mi, a tájékozott, kiszemelt társaságban (Kántor Lajossal együtt) lassanként szépen, ügyesen, teljesen lesre futottunk. Mi, az itt maradt északiak teljesen információ nélkül maradtunk. Ez a váratlan bukaresti, déli hír itt északon az emberek között futótûzként terjedt el, pedig láttuk az itteni magyar kisebbség soraiban a fellelkesült tenni akarást. A Tanácsban teljesen, tanácstalanok lettünk, olyannyira, hogy itt, Kolozsvárt, a szellemi központban, ezt a frissen alakuló érdekképviseletet, a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsot jóformán be sem jegyeztük. Sokunknak úgy tûnt, hogy két lógó lábú szék közé, a pad alá kerültünk. A városban a magyarok úgy érezték, hogy Erdély szíve, a mi Kolozsvárunk elesett; többé már soha nem lesz szellemi fõvárosunk, vége a mi kincses Kolozsvárunknak. És ezzel szépen vége lett a mi tiszavirág életû Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsunknak. Mert ebbõl a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsból egyszerre csak demokratikusan a romániai politikai palettán UDMR nevû pártban találtuk magunkat. A magyarság itt Kolozsváron és másutt is, azóta, immár húsz éve úgy pendlizett, mint nagyszüleink cirádás monarchiabeli ingaórája! Tehetetlenül állunk kolozsvári, északi sorsunkkal szemben. Amikor Marosvásárhelyen a kolozsváriak népes csapatával megjelentünk, az RMDSZ II. küldöttgyûlésén, órák hosszát vitatkoztunk, hogy hol legyen az RMDSZ, a magyar érdekképviselet központja? Mi, a kolozsváriak, Kántor Lajos és Cs. Gyímesi Éva vezérletével körömszakadtáig vitáztunk, majdnem közelharcot vívtunk, hogy a történelmi hagyomány, a természeti adottság, de a logika is úgy kívánja, hogy a romániai magyarság központja Kolozsvár legyen! Pillich Laci! Édes öregem! csattan fel a jó szándékú Domokos Géza. Azért tudnunk kell, hogy Romániában a nagy dolgok eddig sem Kolozsvárt, hanem mégis csak fent, Bukarestben, történtek és minden valószínûség szerint történnek ezután is! Bocsáss meg, Géza! jegyeztem meg némi letargiával, de véleményem szerint azért ez a fent mi nekünk nagyon lent van! Ezzel az ominózus küldöttgyûléssel kezdõdött ez a végtelen észak dél ellen-párharcunk. Húsz éven át körömszakadtáig, ösztönösen próbáltuk megõrizni ezt a látszólag földrajzi párviadalt. És ezalatt a mi húszéves lelkes, küzdõ, Kolozsvári Demokrata (bizakodó) Tanácsunk szép lassan, fokozatosan úgy felszívódott, mint a homokba hulló esõcsepp, a sorsa, a sorsunk immár végérvényesen eldõlt Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez volt a legutóbbi közösségi, bátor, történelmi csínytevésünk! Nagyjából ezt volt a mi lázas, ártatlan szervezkedésünk. A Szabadság szerkesztõségében alakult meg a rég elfelejtett Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsunk. Úgy gondolom, hogy nagy valószínûséggel már nagyon nehéz lenne újra csinálni ezt a bátorító, értelmiségi, reménykedõ, forradalmi vihart! Marad inkább a csendesen, de kitartóan építkezõ civil közösségépítõ munka, amit jó esetben támogatnak vagy legalább is nem akadályoznak-fékeznek politikai képviselõink sem Bukarestben, sem sehol másutt az országban. De még Budapesten vagy Brüsszelben sem! PILLICH LÁSZLÓ Részlet a szerzõ Amikor a déli viharszelek meglegyintettek címû visszaemlékezéseibõl. 5

4 Változatok a hûségre Szentimrei Juditnak ajánlom 6 Odabenn, a nagy ebédlõben, mint páros házastársi házban, arasznyira egymástól áll már a két koporsó. Elek bácsin kedves fekete zakója a csíkos nadrággal. Álla alatt az ismerõs, fehér pettyes lila csokornyakkendõ. A felsõ kabátzsebébõl»gavallérosan«kandikál ki a fehér zsebkendõ, ahogyan õ szerette. A feje mellett fehér violák, kedvenc virágai. A»nénin«fekete selyemköntös, és a vonásain valami nyugodt, elsimult, diadalmas derû. Mintha mondaná:»én így akartam, és elértem, amit akartam. Megmondtam: nem élem túl egy nappal sem az öregemet.«a temetõben a kiásott sírnál, a befejezõ szertartás után szót kér az egyszerû harisnyás Benedek Éfi János, a kis falu nevében:»ne féljenek mondja keresetlen szavakkal a gyászoló családnak, õk nem haltak meg, mert nincs is halál«(szentimrei Jenõ Benedek Elek temetésérõl, 1929 augusztusában, Kisbaconból) Az író, mesemondó Benedek Elek többször kezdett más, új életet. Kamaszkorától küzdött a Benedek-mélabúval, egész életén át viaskodott önnön halálvágyával. Testamentumot írt negyvenöt évesen, s öregembernek látta magát már ötven alatt ben egyszerre veszítette el hazáját, Erdõvidéket a Székelyföld közepén, és második fiát. Iszonyodott mindattól, amit 1918 és 1921 között Budapesten átélt. Az emberek színeváltásától, a fizikai és lelki legyen az vörös vagy fehér terrortól. Egész életét a hûség határozta meg. Hûség a szüleihez, a falujához, Erdõvidékhez, Székelyföldhöz, Erdélyhez, hûség a magyarságához, Istenéhez, hûség a feleségéhez, gyerekeihez, unokáihoz, barátaihoz, hûség az elvekhez, az õszinteséghez, a tisztességhez. Mikes hûséges a fejedelemhez, Kõrösi Csoma hûséges az õshaza megkeresésének gondolatához, Wesselényi hûséges saját õszinteségéhez, Széchenyi hûséges a Magyarország felvirágoztatásának tervéhez írta Benedek Elek hõseirõl Páskándi Géza. A legkisebb fiú hûséges a lovához, a vállalkozásához, a kicsi királykisasszonyhoz, Kis Bûbájos a szerelemmel való emberré váláshoz, ember és lelkes állat mind-mind hûek önmagukhoz. Benedek Elek maga és minden hõse szembenéz ezer veszedelemmel, árulással, saját gyöngeséggel, de ennek ellenére teszi, amit kell. Hol a haza? Soha, semmilyen körülmények közt nem félt szeretni a hazát, nem félt tenni a hazáért állapítja meg Wesselényi Miklósról szólva. Az Édes anyaföldem! utolsó lapjain írja le egy 1921-es élményét. Belenézve az egyik újságba, szemem azon a cikken akad meg, amely osztályozza a magyarokat. Vannak egész- és félvérû magyarok. Hová süllyedünk, hová, hová! Ha most írnám a Testamentumot, nemcsak ezt írnám:»és ne szégyelld szeretni a hazát!«megtoldanám ezzel:»és ne szégyelld szeretni az édesanyádat, mert sem kereszténynek, sem keresztyénnek nem született. Én mondom ezt néked, a székely huszárok sarjadéka «Vajon ezt írnám-e ma is:»nehogy azt mondd majd szûkkeblûen: nekem nem fáj, engem nem éget, s közömbösen nézd embertársaidnak küzdelmeit«. Azt írnám, azt. Hol van most a haza? Melyik az a magyar haza, ahová õ, székely huszárok ivadéka és felesége, bevándorolt zsidók leánya nem fér be együtt? És hová húzódhat be? Kik azok az embertársak, akiknek küzdelmeit nem nézhetjük közömbösen? 1921 tavaszán Benedek Eleknek nem volt más vágya, mint hazamenni a székely Kisbaconba, s ki nem mozdulni onnan. A haza az otthona volt. Elmúlt hatvanéves, az emberi tél hava a haján, több mint száz könyv állt mögötte korábbi világa összeomlott. A húszas évek elején Erdély tetszhalottan hevert. Az erdélyi magyar közélet még nem alakult ki, de a magyarországiról már levált. Kettõsen is elvágták az anyaországi kapcsolataitól. Megszûnt az öszszes anyagi kötõdése, és hasznavehetetlennek bizonyult minden szellemi kapcsolata az ellenforradalmi Magyarországgal. Vezetõit elveszítette. Kik vagyunk? Mit akarhatunk? Átmeneti vagy tartós kisebbségi létre kell-e berendezkednünk? Benedek Elek visszatérése Erdélybe nem kortársait, nem a bevett politikát és irodalmat mozdította meg, ellenkezõleg, egy újat és mást akaró, fiatal, radikális írói kört: Szentimrei Jenõt, Tamási Áront, Sipos Domokost, Kós Károlyt, Kacsó Sándort, Molter Károlyt, Nyírõ Józsefet. Benedek Elek Kisbaconból levelezve fokról-fokra azon vette észre magát, hogy a fiatal írók összetartója és szellemi atyja lett. Mindehhez az kellett, hogy az öreg, más világban nevelkedett író felülvizsgálja korábbi írói és politikai ízlését, újraolvassa és újragondolja a magyar és ezen belül az erdélyi irodalom hagyományait. Ilyen korban mások már nem olvasnak, csak felejtenek. Írja öngúnnyal: Nekem ugyan az a jelszavam, hogy agyon kell ütni minden öreg embert, de úgy látszik, az Isten nem akarja tudomásul venni a jelszavamat. Benedek Elek nem szégyellt olvasni, nem mondta, hogy öreg vagyok én már ehhez úgy olvasott és fedezett fel, mint más tizenhét éves korában. Kiindulópontja az, hogy Erdély a vallásszabadságnak, a gondolatszabadságnak a klasszikus földje, amely Mikes Kelement, Apáczai Csere Jánost, Bod Pétert, a két Bolyait, Jósika Miklóst, Gyulai Pált, Brassai Sámuelt, Kriza Jánost adta a magyarságnak. Nekünk ne volna kötõerõnk? De Benedek Elek nem állt meg itt. Saját helyét ajánlotta fel a Kisfaludy Társaságban Babits Mihálynak. Majd 1927-ben Makkai Sándor Ady-könyve kapcsán külön röpiratot fogalmazott Ady és Makkai mellett. Jellemzõ az erdélyi állapotokra, hogy a Brassói Lapok nem merte Benedek Elek írásának második részét közölni, mondván, az újság olvasóinak 99 százaléka Ady-ellenes. Erre írta Benedek Elek a következõket: A jobbágyság felszabadítását évszázadokon át ellenezte a nemességnek nem 90, de 100%-a, mégis felszabadult. Adyt illetõen is útban az igazság. Az Ady-per eldõlt. Utált minden provinciálist. Gyûlölt minden háromszín-magyarkodást és székelykedést. A leghatározottabban úrellenes volt: polgár és paraszt. Bizony meg kellene tanulni dolgozni, kezünk munkájával, arcunk verejtékével, szellemünk erõfe-

5 szítésével jövedelmet és függetlenséget teremteni! Megvetette az anyaországi és az erdélyi úri osztályt egyaránt. Az úri, a tisztviselõi, az állami függõségû pályák helyett a gyakorlati pályákat ajánlotta. Úrnak lenni nem dicsõség, magadat nevelni és eltartani: ez a feladat. Szent meggyõzõdésem, hogy a nemesség most is görcsösen ragaszkodik az úri pályához, és nem akar kimenni a»büdös«nép közé. Végigharcolta a húszas éveket azokkal szemben, akik a magyarság sorsát szívükre veszik, de vállukra venni nem hajlandók. Összeütközött a hagyományaikba meszesedett egyházi méltóságokkal, legyenek azok katolikusok vagy protestánsok: Ne felekezeti akadémiákon járjon az eszünk, de népházakon Ki a faluba, a nép közé: menteni a menthetõt. Ébren kell tartani a másfajta népek gyûlöletét nem ismerõ nemzeti öntudatot. Az orvos tanítsa a jó egészség, a mûvelt gazda a több termelés kátéját; mûvelt iparos, mûvelt kereskedõ a maga példájával hirdesse a mûveltség hasznait. Kényes ember De én egyebet kérek tõletek, könyörületes szívek! Nekem van kenyerem; nekem van ruhám, divatos szabású; tanultam, amit tanultam; tudok, amit tudok; vagyok legalább is»átlagember«; beszédem nem sima, de nem is goromba; ha éppen elkerülhetetlen, még a lovakról is tudok társalogni. Könyörüljetek rajtam s ne kérdjétek, paraszt vagyok-e vagy nemes; keresztyén-e vagy zsidó. Vegyetek úgy, amint vagyok. Szeressetek, ha van bennem szeretni való; vessetek meg, ha van bennem megvetni való. De ne legyetek az õseimre kíváncsiak, mert õk alszanak, porladoznak régen; kegyes érdeklõdésteket meg nem köszönik: ruházzátok rám ezt, és én megköszönöm, meghálálom nektek. Szeretetért szeretetet adok. (Benedek Elek: Testamentum és hat levél) Benedek Elek tartósnak vélte a kisebbségi magyar sorsot. Trianonból és az ellenforradalmi rendszer ismeretébõl azt szûrte le, hogy az erdélyi magyarság csak magára számíthat. Sem Budapest, sem Bukarest nem megoldás. Velük ki kell egyeznünk, de nem szabad tõlük függenünk. Minden, ami kívülrõl jön, az inkább rossz lehet, mint jó, ezért saját intézményeinkben saját népünkkel, népünkbõl kell mindent fölépíteni. Ennek a népnek nem szavakkal, hanem munkával kell példát adni. Magunkat magunkkal kell megváltanunk. Nem tûrte a góbéskodást, rosszul viselte a kisebbségi szélhámoskodást, a jég hátán élést. Nem tesszük le addig a kaszát, amíg végére nem értünk a mezõnek, nem hajítjuk el a kapát a sor közepén. Végigvasaljuk, végigtakarítjuk a napot a pesti uraknak. Cipeljük a saroglyát. Szolgálatba állítottak minket, Isten, sors, otthon maradt öregeink és gyerekeink teljesítünk. Tartós napi aprómunkát követelt magától és másoktól. Pontosságot és fegyelmet. Önismeretet és a másik ismeretét. Az állam nyelvét meg kell tanulnotok, az anyanyelveteket nem felejthetitek. Nem a románok, hanem magunk urai miatt vagyunk lelki kisebbségben. Mesehõseinek sem a sárkányt, hanem önmagukat kell legyõzniük. A legkevésbé sem ezt várták tõle. Az Apponyihívõ liberál-konzervatív politikustól és tradicionális stílusú meseírótól Herczeg Ferenc és Pekár Gyula szellemében fogant neobarokk írásokat és politikus nyilatkozatokat reméltek. Jó szándékú és mosolygós nemzeti apókát, románfaló irredentát, Habsburgoknak gazsuláló székely Jókait szerettek volna látni. Helyette egy nyugatos, a fennvaló hatalmakat könyörtelenül ostorozó, a fiatal baloldaliak pártját fogó, szabadon gondolkodó, kellemetlen és kényes embert kaptak. Embert, aki hûséges maradt elveihez. Aki komolyan vette nemcsak et, de mindazt a fejlõdést is, amely 1918 után bekövetkezett. Kötelességének tartotta, hogy a románok felé jó szándékkal közelítsen. Nyílt levelet írt Nicolae Iorgovanhoz, rendre román szerzõket közölt a Cimborában. Levelemben arról a szomorú valóságról írtam, hogy az egy földön élõ népek oly idegenek egymáshoz, mintha tenger választaná el õket, márpedig mind a két népnek érdeke, a románnak is, a magyarnak is, hogy egymást megismerjék, mert ebbõl a megismerésbõl származhatik egymás megbecsülése, ennek a megismerésnek pedig legbiztosabb eszköze az irodalom, ha tudniillik a magyar írók átültetik a román irodalom jelesebb mûveit, s viszont ugyanezt cselekszik a román írók is. (Levél Ioan Lupunak január 28-án) De vajon a legutolsó, Benedek Elek halála óta eltelt nyolcvan esztendõ kölcsönös megismerése a megbecsülést vagy az elidegenülést hozta-e? Háborúk, mészárlások, rablások, elnyomások, falurombolások, jobbés baloldali diktatúrák milyen nyomot hagytak a népek és nemzetek testében, lelkében? Érthetõ-e itt még Benedek Elek felfogása, vagy éppoly érthetetlen, mint Octavian Goga számára volt Ady Endréé. Az újabb magyar költõk közül Ady Endrét kedveltem, akiben két érdekes vonást fedeztem fel: a Verlaine utáni irodalmi iskola hatása alatt állott, amellett pedig, szinte beteges kritikai hajlama folytán, barátságot táplált irántunk és az Osztrák Magyar Birodalom összes elnyomott népe iránt írta Goga visszaemlékezéseiben. Benedek Elek világában másutt volt a jó és a rossz, mint az õ utána következõben. Egyik 1924 eleji levelében írja unokájának : Nem akarom elhinni, hogy magának, aki oly sokat dolgozik, ne adjon szabadságot a principálisa. Én még fürdõre is küldtem a cselédemet, akirõl pedig tudtam, hogy nagy tolvaj, s jóval késõbb gyógyultan bocsátottam el Szentimrei Jenõ unokája, az európai hírû mûemlékvédõ meséli a sztánai ház felé kapaszkodva: 44-ben, ahogy az oroszok elmentek, Nádas falu románjai úgy gondolták, hogy az üdülõtelep házait kirabolhatják. Én anyámmal és nagyanyámmal voltam a háznál, a férfiak vagy a fronton, vagy bujdosásban. Akkor a nádasiak közül, akik a túrót szokták volt hozni, szóltak, menjünk hozzájuk, nehogy bajunk essen. S látod, anyám és nagyanyám mind azt emlegették, hogy minket akkor a románok megmentettek, szóval se panaszolták, hogy az utolsó szögig mindent elvittek, s egy szál pendelyben mehettünk vissza Kolozsvárra. Õk a mentést emlegették, de én már kimondom, hogy a tolvaj bizony tolvaj. Kinek van igaza? Mindenkinek és senkinek. Vagy csak emberi természetrõl van szó? Nagyapó mindenkinek megbocsátott, nagyanyó senkinek. Benedek Elek rongy embereket is közel engedett magához, felesége a világba rázta õket. Egyikük kezet fogott az ellenséggel, másikuk hátat fordított neki. Benedek Elek tudta, hogy nemcsak annak rossz, aki elszenvedi, hanem annak is, aki megcselekszi. Nehéz más házába települni, más ágyába 7

6 8 belefeküdni, más földjét fölszántani, más templomában imádkozni, mással gonoszul bánni. Gyerekünknek kérdésére honnan van ez a terítõ, honnét ez a párna? zavartan félrenézni, s motyogni, hogy apád szerezte. Kié volt ez a ház, kinek a faluja, városa, történelme? Másoké. Benedek Elek hitte, hogy az embernek magával kell békességben lenni, s az nem lehet másként, csak ha másokkal is békességbe kerül. A szeretet, a tisztesség, az udvariasság nem gyengeség. Ha nem benned, hát gyermekeidben, ha bennük se, unokáidban feltolulnak majd a kérdések: honnan jöttél, s hová mész? Milyen legyen ma a tisztaságára és tisztességére kényes ember? Tépelõdünk. E két világ, az Elek apó hálás, hûséges, szeretõ világa, ahol még a sárkány is tartja magát az illedelemhez, és a Benedek Elek utáni, könyörtelen, kilátástalan, semmilyen szabályt nem tartó világ egy ideig egymás mellett élt, hogy azután Elek apóé eltûnjék, mint az ösvény a Mária út lekaszálatlan füve alatt. Az ösvény mégis ott van. Az alsók nyelve Eléggé bolond székely volt ahhoz, hogy mindenütt kimondja: az Erdélyért sírók hogyan hagyták magára Erdélyt, s a székely himnuszt éneklõk miféle irredenta ostobaságokkal vezetik félre a székely falvakban élõket. Nem számított elõtte sem kegyelmes, sem méltóságos. Ünnepi, népszínmûves, naiv-romantikus, vasárnapi, álszékelyt vártak, kaptak helyette hétköznapi, realista, saját és mások világára nyitott embert. Talán naiv és becsapható volt a mindennapi életben, de sohasem a fontos és nagy ügyekben. Úgy viselkedik, mint hõse, Kölcsey Ferenc midõn a nemesség elpuhultságát, süllyedését rajzolta, s a közös teherviselés húrjait pengette. Öcsém mondotta a gyûlés után Kölcseynek egy nagybátyja, az ily beszéd inkább illenék paraszthoz, mint Ond vezér unokájához (Nagy magyarok élete). Úgy tett, mint jóval késõbb Móricz Zsigmond, amikor az írók és Gömbös miniszterelnök találkozóján felolvasta, hogy mit eszik a szatmári parasztember egy héten. Emlékszünk Gömbös válaszára, aki destruktívnak mondotta Móriczot, majd Illyés szerint így végezte: Minket egy fal, egy hideg tér választ el egymástól. Móricz visszakérdezett: Mi az a hideg tér? Hogy te örülsz, ha rosszat mondhatsz a magyarokról! vágott vissza Gömbös. Móricz és Ady éles szemével látta a magyart nem mese ez, gyermek. Benedek Elek megérezhette a hidegséget. Az urak kirekesztették, bár úgy tettek, mintha mi sem történt volna. Ha egy ország tanulta a magyar nyelvet meséibõl, õ bizonyosan nem volt, és a ma sem lenne jó magyar ember. Az emberség és a jóság mindig elõbb járt nála a magyarságnál. Az alsók és nem a felsõk nyelvét beszélte. A Pestre és a Regátba, Amerikába ment cselédlányét, kõmûvesét, kubikosét. Az erdõvidéki parasztemberek fia tudta, hogy milyen legkisebb kisebbséginek lenni, leghátul állni. Nadrágos emberként se akart senkinek patrónusa vagy kliense lenni. Amit vállalunk, elvégezzük. Nem kéregetünk és nem követelõzünk. Nem vett vissza tájat övé volt. Nem húzott határokat minden határ ellen volt. Vagyunk, akik vagyunk. De hogy mivel jár ez, azt jól mutatja 1928 karácsonyán Szentimreihez írott levele: Így vagy úgy, azt hiszem, januárius vége felé mégis felmegyünk Pestre. Miboel? kérdi Nagyságod. Hogy is nyugtatta a rabbi a szegény izraelitát?»macesz az lesz.«és lett. Mert a szegény izr. becsapta a kabátját. S amikor így vigasztalom magamat, karácsony szombatja van. Amikor sok ezer gyermek karácsonyfája alatt hevernek a könyveim. Benedek Elek kísérlete nem sikerült. Hiába próbált saját erõbõl lapot csinálni, hasztalan kísérletezett elõadókörutakkal író fiait az erdélyi és a magyar közvéleménnyel elfogadtatni, köztük tartós szolidaritást kiépíteni. Nem ment. Pedig nem voltak illúziói és elõítéletei. Ha nem ment errõl, megpróbálta arról. De a húszas évek Erdélyében a két államtól, a birtokos osztálytól, a hivatalosságtól és ellenhivatalosságtól független, civil szellemnek, sajtónak nem volt helye. Volt helyette széthúzás, áskálódás, ön- és közcenzúra. Ez az öregember rossz szekereken és buszokon rázatta magát a székely utakon, hogy ingyen bevezesse Tamási és Kacsó fölolvasásait egy hideg, félig üres teremben. Fél ház elõtt beszélt Szegeden, mert, mint õ maga, székely fiai közt református is volt, mire a katolikus város kifogadta. De nem jött el a hivatalos Debrecen se, mert nem taszította ki maguk közül a katolikus Tamási Áront. Én ezt, fiaim, tõletek sose kérdeztem! Jaj, hogy ne is kelljen kérdeznem! Békét akart teremteni magyar és román, katolikus és protestáns, ember és ember között. Saját tisztán látó elméje és heves vére között. Mert az elõbbit tenyerén tartotta egy angyal, de az utóbbit számtalanszor dübörgette gyilkos indulat azok ellen, akik népét nyomorúságra, megaláztatásokra vetették, s vele, a békességet szerezni vágyóval gyalázatosan bántak. Van szemük a látásra és nem látnak. Van fülük a hallásra és nem hallanak. Látni fogod, hogy Isten képére teremtett emberek egymás mellett idegenül haladnak el. Látni fogod, hogy az»egy akol és egy pásztor«írott malaszt, melyet állandóan hazudtol a valóság; hogy az aklok száma megszámlálhatatlan, a pásztoroké még inkább Meg fogod látni, mely éberen õrködnek e pásztorok az aklok kapujában, s csodálkozással szemléled, hogy hamarabb engednek kiszaladni hármat az akolból, mint beereszteni egyet, amely szerintük nem az õ aklukba való. Írta, szerkesztette lapját, a Cimborát gyermekeknek, saját pénzén. Írói pályám ötvenéves fordulóján szereztem az»öreg Jézus«mellé egy újabb hivatalt: Erdély ingyen napszámosa vagyok írja keserûen fiának, Marcellnek. Mindenkit irigyelek már régóta, akiért leszáll a Halál angyala teszi hozzá. Belehalt Erdélybe augusztus 17-én érte is leszállt a Halál angyala. Helyét azóta sem tudta senki betölteni. Tiszta volt és megvesztegethetetlen. Amit mondott és tett, azt önállóan és szabadon mondotta és tette. Elfogulatlanul, soha bele nem nyugvóan. A tündérszép Erdélyt reálisan, a hátsó fertályról, az alvégrõl is látta. Gyerekeket és szegényeket, kitaszítottakat és meghurcoltakat támogató keze máig hiányzik. Látom, ahogy e két, egymáshoz holtig hû öregember a halál kapuján belésiklik a sötétségbe, mint a kisbaconi patakba két ezüsthal. Nekünk, erdélyieknek jutott a szerep, hogy elöl hordozzuk az õ fehér zászlóját mondja Tamási Áron 1929-ben. Tudja Isten, miért fehér a zászló, de megérdemli, hogy felemeljék. LENGYEL LÁSZLÓ

7 Kovács Ágnes emlékezete Személyes vallomással kell kezdenem. Mikor sok évtizeddel ezelõtt az akkor még Néprajzi Kutató Csoportnak nevezett munkahelyemre kerültem több évfolyamtársammal együtt, abban a különös szerencsében lehetett részünk, hogy a szüleink generációjához tartozó tapasztalt kollégákkal dolgozhattunk együtt. Közülük, számomra a legmeghatározóbb volt Kovács Ágnes. Ágnes szeretete és segítõkészsége magától értetõdõen természetes volt. Soha senkitõl nem várt el hálát. Soha nem mondta azt, hogy nincs ideje arra, aki hozzá fordult. Soha nem mondta azt, hogy a könyvtárából nem adna kölcsön könyvet. Sok személyes emlékem van róla, és kedves könyvdedikációi emlékeztetnek rá a mai napig. Az õ javaslatára és közbenjárására készíthettem el a Magyar Néprajz V. kötetében a Gyermekkor költészete címû fejezetet, melyben a példák java a Kovács Ágnes által szerkesztett gyûjteményekbõl való. Ezek a gyûjtemények az 1970-es években láttak napvilágot. Elõzményük az a sikeres pályázat volt, melyet a Magyar Rádió és Televízió hirdetett meg. A pályázat anyaga, a hozzá kapcsolódó levelezés Kovács Ágnes hagyatékából került a Néprajzi Kutatóintézet Adattárába. Különös élményben volt részem az elmúlt hónapban, amikor ezeket a többnyire gépelt másolatokat végigolvashattam. Világossá vált, hogy a sikeres pályázat egy mai értelemben vett nagyszerû csapatmunka eredménye, melynek legfontosabb mozgatója, kovásza Kovács Ágnes volt: kérdõíveket írt, pályázatokat bírált, rádiómûsorokat készített a tudományos ismeretterjesztés legmagasabb szintjén, részt vett olyan gyermekjáték kötetek szerkesztésében, melyek különbözõ korosztályok számára készültek, és mindemellett elvégezte az adatok tudományos feldolgozását, elméleti következtetések levonásával. A pályázat és utóélete ugyancsak rendkívül sikeres és eredményes volt. Ezért is érdemes részletesebben szólni róla. Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy a gyermekjátékok kutatása, a gyermekfolklór nem tartozik még ma sem a népszerû témák közé, holott, Kovács Ágnes kutatásaiból már nyomatékosan kiderült a más mûfajokkal való összefüggése is. A pályázat (pályázati felhívás, kérdõívek, pályázatok bírálata) A Magyar Rádió és Televizió 1971-ben hirdetette meg a gyermekjáték pályázatot. A pályázati felhívásban arra történt a felszólítás, hogy azoktól gyûjtsenek a pályázók, akik a 20. század elsõ felében gyerekeskedtek. Felhívták a figyelmet a szöveg, a dallam és a ritmus pontos lejegyzésére, a térforma és változásai jelölésére, játékosok szerepjátszó mozdulatainak a rögzítésére. A sikerre való tekintettel 1972-ben megismételték a pályázatot. Kovács Ágnes évtizedeken át volt a Néprajzi Múzeum által korábban évenként meghirdetett Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyûjtõpályázat bíráló bizottságának tagja. (Megjegyzem, ebbe a bizottságba is õ vitt be, melyben azóta, négy évtizede veszek részt.) Az MRTV pályázatra sikerült mozgósítani a legjobb, tapasztalt pályázókat. Ez is része lehetett a sikernek. A pályázatban részt vett az akkori Magyar Rádió és Televízió Ifjúsági Osztályának vezetõje Derera Éva, zenei szakemberként Forrai Katalin és Vikár László. Kovács Ágnes bevonta a munkába Haider Editet, a gyermekfolklór akkori fiatal kutatóját, és Borsai Ilona népzenekutatót. A pályázati felhívás a következõ volt: A Magyar Rádió Ifjúsági Osztálya pályázatot hirdet mondókák és gyermekjátékok gyûjtésére. A pályázatra beküldhetõ olyan mondóka, amelyet a. felnõttek mondanak ölben ülõ gyerekeknek (tapsoltató, jártató stb.) b. gyermekek maguknak vagy egymásnak mondogatnak (játékba hívó kiolvasó, kiszámoló), illetve játszanak (felelgetõs, szerepcserélõ stb.) Továbbá minden olyan népi gyermekdal és játék, amelynek hangterjedelme nem éri el az oktávot. Az egyes játékokat, mondókákat külön lapon kell elküldeni szöveg, kotta és játékleírással. Fel kell tüntetni, hogy azokat ki, hol, mikor s kitõl gyûjtötte. Elõnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyekben az egyes játékok, mozdulatok, játékeszközök rajzzal vagy fényképpel illusztrálva szerepelnek. Nem lehet pályázni már nyomtatásban megjelent dallal és mondókával. A pályázat beküldési határideje: december 15. Beküldendõ a Magyar Rádió és Televízió Ifjúsági osztályára (Budapest, VIIII. Bródy S. u Gyermekjátékok megjelöléssel. A pályázó tüntesse fel nevét, foglalkozását és pontos lakcímét. A pályázat eredményét márciusában közli a Magyar Rádió és Televízió. Pályadíjak: 1 db. I. díj 5000 Ft, 2 db. II díj 3000 Ft., 3 darab III díj 2000 Ft. Budapest, szeptember 30. A Magyar Rádió Ifjúsági Osztálya. Kérdõív segítette a gyûjtést, melynek a kézirata ugyancsak megtalálható az Adattárban. A kérdõív a teljesség igényével íródott, melyben a szövegesénekes-táncos, valamint a szöveges-párbeszédes nevettetõ gyermekjátékok minden típusára utal. A kérdõív kiegészült a jeles napokhoz fûzõdõ szokásokkal is. Kiegészítésként szerepeltek még: Játék a kisbabával, kiolvasók, játékkezdõk, találósok, mesemondókák stb. Olyan megfigyelésekre, kérdésekre is felhívta a figyelmet, melyek gyakran elkerülik a gyûjtõk figyelmét, mint a játék ismeretének eredete, a játékosok kora és neme, társadalmi hovatartozása, a játszóhely és a játszó közösség kérdése, a játék ideje, és a játékszerek. 9

8 10 Dr. Kovács Ágnes ( ) népmesekutató Az archívumba pályázati bírálat is került, de még érdekesebbek számunkra az áttételes vélemények, melyek cikkekben és a mûsorok összekötõ szövegeiben jelentek meg. Pl. Kovács Ágnesnek a Népmûvelési Híradó részére leadott írásban olvashatjuk: A pályázat várakozáson felüli sikert hozott. Mintegy 5000 szöveggel, közel 180 pályamunka érkezett be, közülük nem egy az Országos Néprajzi Gyûjtõpályázaton is jelentõs helyezést ért el. A pályázók közül sok a régi ismerõs: A Népmûvelési Intézet egykori gyermekjátékgyûjtõ tanfolyamának hallgatói vagy a Néprajzi Múzeum önkéntes gyûjtõhálózatának tagjai. Ezután részletesen és név szerint értékelte a pályázatokat. Majd így ír: Forrai Katalin és Vikár László szerencsésen megszerkesztett pályázati felhívása nyomán 1971 második felében országos képet kaptunk a napjainkban és meglepõen eleven, az idõsebbek emlékezetében pedig az ismertnél jóval gazdagabb magyar, magyarországi délszláv és német gyermeki dallamvilágról, mondóka és gyermekjáték kincsrõl s ezen belül az egyes egységeket jellemzõ típusokról, változatokról, dallam és mondókaformákról. Az Ethnographiában Borsai Ilonával adtak közre részletes ismertetést és értékelést a pályázatról. Írásukból kitûnik, hogy a sikeres pályázathoz szükség volt a rádió kezdeményezésére, jó pályázati felhívásra, tapasztalt gyûjtõkre, az adatközlõk újbóli felkeresésére, a hangfelvevõ körutakra. Rádiómûsorok Az idézett írásban olvashatjuk: A beküldött gyûjtemények kiemelkedõen jó és a vidékre jellemzõ darabjait a Rádió hangszalagra is felveszi a kiváló adatközlõktõl és az õ anyagukból a gyûjtõk által növendékeiknek: óvodásoknak és általános iskolásoknak megtanítottakból s bemutatja ifjúsági mûsorai keretében. Az elsõ a pályázat eredményeit is közhírré tevõ ünnepi adás április negyedikén hangzik el. Ekkor a legtöbb kiemelkedõ pályamunkával képviselt Gyõr-Sopron megye mondókái és gyermekdalai kerülnek bemutatásra a közkedvelt vitnyédi Horváth Péterné Jáger Anna néni, Simon Endre, a kapuvári óvodások, a vitnyédi és undi kiskórus elõadásában. A többi tájegység anyagának hangszalagra vétele folyamatban van. Az ezekbõl készült mûsorok bemutatására elõreláthatólag az as iskolai évben kerül sor. Az adattárban olvashatók azok az összekötõszövegek, melyeket Kovács Ágnes készített. A tudományos ismeretterjesztés magas fokát jelentik a rádióadáshoz készített írások. Ezekbõl kiderül, hogy a gyõztes pályázatok legjobb adatközlõit valóban felkeresték, a helyszínen vették fel a játékokat. Kovács Ágnes részt vett ezeken a gyûjtõ utakon, rádiófelvételeken. A mûsorokban összeállította a játékok sorrendjét és az összekötõ szövegekben nemcsak az éppen aktuális tájról, faluról adott jellemzést, hanem az utazásról, a helyiekrõl éppúgy beszámolt, mint az adott hely, vagy a gyûjtött anyag kultúrtörténeti vonatkozásairól. Ezek a bemutatók korántsem mentek egy kaptafára. Annyi a hasonlóság bennük, hogy a helyszínen felvett anyagot átgondolt koncepció alapján mutatja be az összekötõszöveggel. Néhány 1973-as adás érzékelteti, ezt a változatosságot: Hajlik, hajlik, tengeri nádicska gyermekdalok, mondókák, játékok Hajdú-Bihar megyébõl címû adás bevezetõjében ad egy kis áttekintést arról, hogy errõl a vidékrõl ki mit kutatott, milyen anyag található a Magyar Népköltési Gyûjteményben, és milyen kéziratos anyagok vannak. A Süss ki nap, arany nap címmel Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mondókákból, gyermekjátékokból elhangzott válogatás, a kézirat szerint 75 játékot és mondókát mutatott be, miközben az adatszolgáltatókról, a falubeli benyomásokról is színesen szólt. Hajlik a meggyfa címû Szabolcs Szatmár megyei adás ugyancsak színes élménybeszámoló mellett kultúrtörténeti adalékokkal is szolgált a 92 példa bejátszása közben. A neszmélyi mûsor kapcsán a következõket írta Derera Évának: Mellékelten küldöm a neszmélyi mûsort. Olyan szép és gazdag a zenei anyag, hogy a magam mondókáját egy kicsit szürkébbre fogtam. Ha nem helyesled, készséggel átírom, ez úgyis csak fogalmazvány. Készültek még tematikus rádióadások is a különbözõ mondóka típusokról, pl. altatókról, arcsimogatókról, mosdatókról, mozgásfejlesztõ mondókákról, naphívogatókról, esõkérõkrõl, állatbosszantókról stb. Mindent összevetve ennyi év után is tanulságos lenne ezek ismétlése, sõt a megjelentetése is.

9 Gyermekjátékkötetek szerkesztése Kovács Ágnes hátrahagyott kézirataiban szerepelnek olyan játékkönyv összeállítások, melyek különbözõ korosztályokhoz tartozó kisdobosoknak, illetve úttörõknek készültek. Ezekben egyaránt merített a régi és az új gyûjtésekbõl. Van négy olyan kiadvány, melyeknek ma is meghatározó szerepûk van a hagyományok korszerû megismertetésében a legkisebb korosztálytól, az óvodásokon át a kisiskolásokig. Ezek az Icinke-picinke, Cinege, cinege kismadár, Bújj, bújj zöldág, Kivirágzott a diófa címû kötetek. A pályázati anyag válogatása Cinege, cinege, kismadár címmel jelent meg. A gyermekek életkorának megfelelõ rendben csoportosították a szövegeket az altatóktól a gyermek mozgásfejlõdését segítõ, szórakoztató mondókákon át a környezettel való ismerkedéstõl a beszédfejlesztõ nyelvtörõkig. Az utószóban nemcsak a pályázatról, annak anyagáról, a korábbi gyermekjáték kutatásról esik szó, hanem arról is, hogy mi is a célja a gazdag anyag közreadásának. Idézem: Alkalmasak arra, hogy a kisbaba és a szülõk, testvérek, nagyszülõk, gondozók közötti érzelmi kapcsolatokat elmélyítsék. Hogy a felnõtt a gyermeknevelésnek ne csak a fáradtságát, hanem az örömét is nézze, s a gyermek több szállal kapcsolódjék a szüleihez, az otthonához. E kötet szerves folytatásai, a Bújj, bújj, zöldág 141 játékleírással, és a Kivirágzott a diófa 71 játékleírással, gyakorlati céllal, de tudományos igénnyel készültek. Az újabb gyûjtésekbõl és a már publikált anyagból válogattak. Az énekes-táncos gyermekjátékok mellett a szöveges, de a szöveg és dallam nélküli népi, sport jellegû játékok is helyet kaptak a kötetekben. Tanulságosak azok a hivatalos és magánlevelek melyeket Kovács Ágnes a kötetek megjelentetése érdekében írt a rádiónak, a szerkesztõknek, a Móra kiadónak. Nemcsak a szövegekért, a kötet szerkesztõiért, hanem az illusztráció, az illusztrátor személyéért is harcolt. Sajnálattal láttam, hogy a Kivirágzott a diófa kötetbõl a magyarázó szövegekkel megírt, kottával ellátott naptári ünnepekhez kötõdõ, gyermekek által elõadott szokásanyagot, feltehetõen terjedelmi okok miatt visszaküldte a kiadó. Ahogyan azt már a pályázatról szóló írásában leírta: Remény van arra is, hogy a kiemelkedõen értékes darabok bekerüljenek az óvodai énekeskönyvbe, sõt a pályázat ötletadója és mozgatója, Derera Éva szeretné elérni azt is, hogy a pályamunkák illetõleg a belõlük szerkesztett mûsorok válogatott anyaga könyv alakban is megjelenjen. Ez nagymértékben enyhítené a pedagógusok, játékkörvezetõk és gyermekkönyvtárosok idevonatkozó gondjain és figyelemreméltó anyagot tárna a kutatók elé is. Tudományos feldolgozások és elméleti következtetések (lexikon, tanulmányok) Kovács Ágnes tehát azonnal felismerte, hogy a pályamunkák jól hasznosíthatók lehetnek a kutatás számára, ezért a következõ feljegyzéssel fordult a Néprajzi Kutató Csoporthoz: Feljegyzés A Magyar Rádió és Televízió Mondóka és gyermekjáték pályázat anyagának xeroxálása ügyében a Népr. Kut. Csop. Adattára számára. A Magyar Rádió Ifjúsági Osztálya pályázatot hirdetett szept. 30-án mondókák és gyermekjátékok gyûjtésére. A pályázatra több száz, a folklórkutatás szempontjából is jól hasznosítható anyagot tartalmazó pályamunka érkezett be. A pályamunkák jelenleg nálam vannak elbírálásra. Kívánatosnak látszik, hogy anyaguk a Kutatócsoport Adattárában megõrzésre kerüljön. Az eredeti kéziratok a Rádió archívumába kerülnek, belõlük mûsorok, kiadványok készülnek, de a folklórkutatás számára gyakorlatilag kevéssé hozzáférhetõvé válnak. Derera Éva és Forrai Katalin a pályázat szervezõi, hozzájárulásukat adták, hogy a tudományos kutatás szempontjából hasznosítható anyagról másolatot készítsünk. Javaslom, hogy éljünk a lehetõséggel, mert ezáltal néhány száz forintért több ezer forint értékû anyag birtokába jutunk. Kevés folklórmûfajról mondhatjuk el, hogy 1971-ben országosan, a rádió hatásfokával gyûjtött anyaga van a kezünkben. Meg szeretném jegyezni azt is, hogy a beküldött pályamunkákban olyan mondókák és csúfolók kerültek feljegyzésre dallammal vagy ritmusjelekkel, melyekrõl eddig csak töredékes szöveges feljegyzéseket ismertünk vagy csupán mesevégzõ mondókaként vagy csalimeseként tartottuk õket számon a most jártató vagy kiolvasó mondókaként is megismertük. Az anyag nemcsak megõrzésre, de továbbfejlesztésre is kiválóan alkalmas. Kovács Ágnes a Magyar Néprajzi Lexikonban elsõsorban mesével kapcsolatos szócikkeket írt. Módszeresen végigolvasva a szócikkeit, rendkívül tanulságosak a gyermekfolklór kutatásra nézve is. A meséknek és a gyermekjátékoknak olyan összefüggésére világított rá, melyekkel korábban nem foglalkozott a kutatás. Ilyen felismerés, pl. a formulamese mûfaja, mely dallamos lehet, legnagyobb részük erõsen kötött ritmikus beszéd. Mint Kovács Ágnes megfogalmazta: Funkciójukat tekintve szolgálhatnak a kisbaba mulattatására, lehetnek kiszámolók, hintázók vagy gyermekjátékok, amelyeket legalább két személy vagy egy kérdezõ és egy felelgetõ csoport ad elõ. Formájuk, terjedelmük funkciójuktól függõen változik, ahogy nõ a gyermek, úgy növekedik a mondókamese terjedelme is, de változik pl. a felelgetõs mese terjedelme és befejezése aszerint is, hogy kiszámolóként vagy gyermekjátékként adják-e elõ. A mondókamesék egy részéhez jellegzetes, a ritmust követõ mozdulatok is tartoznak, pl. a kiolvasó vagy hintázó mondókához. A formulamesék egy csoportjaként határozta meg az ún. mondókamesét, mint amilyennek az ujjkiolvasók, höcögtetõk, lovagoltatók, hintáztatók, meseszerûségek, mint a Volt egyszer egy ember. Mint írja: Mesefunkcióban akkor kerülnek alkalmazásra, ha felnõtt mondogatja rendszerint többször is egymás után a kis (óvodás korú) gyereknek vagy nagyobbacskák (kisiskolás korúak) mondják egymásnak a játék szünetében, pihenés közben. A mondókamesék nagy része a gyermekfolklór körébe tartozik, ezért találhatók változatok szép szám- 11

DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA*

DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA* DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA* 1 A KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY szóló zongorára írott ismert változata után, a sikerre való

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak Feladatlap lókedvelő könyvbarátoknak Összegyűjthető 56 / Név: Iskola, osztály:. Lakcím:. Elérhetőség: mail, telefon Beküldés határideje: 2012. április 13. Cím: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Gyermekkönyvtár

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

http://webovoda.blogspot.com/

http://webovoda.blogspot.com/ http://webovoda.blogspot.com/ B e t l e h e m e s j á t é k Szereplők: Király, szolga, Mária, József, egy paraszt család (akiknél a betlehemes játszódik), a betlehemet vivők, angyalok, pásztorok. Az egész

Részletesebben

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Köszönetnyilvánítás jó és rossz akaróimnak: Nem egy szokványos köszönet

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Váradi István búcsúztatása 2013.08.08.

Váradi István búcsúztatása 2013.08.08. Váradi István búcsúztatása 2013.08.08. búsak, bíborak (Ady) füstösek, furcsák, BÚCSÚ Nehéz a pakkom, és a gépre túlsúllyal szállni nem lehet. Zanzásítom hát, amit érzek, kőbe vésse a képzelet. Átnéznek

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009 A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

IGE. rovat. Lelki percek

IGE. rovat. Lelki percek A nyíradonyi Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola lapja I. évfolyam, 1. szám Nyíradony, 2011. október Lelki percek Papp Miklós lelki igazgató rovata Ha azt mondod egy embernek: milyen nagyszerű

Részletesebben

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

2015. December Szigliget Község Önkormányzatának ingyenes kiadványa XIV. évf. 12. szám. Mindenki Karácsonya 2015

2015. December Szigliget Község Önkormányzatának ingyenes kiadványa XIV. évf. 12. szám. Mindenki Karácsonya 2015 SZIGLIGETI HARSONA 2015. December Szigliget Község Önkormányzatának ingyenes kiadványa XIV. évf. 12. szám Mindenki Karácsonya 2015 Már napokkal Karácsony előtt díszbe öltözött a Főtér. Megérkezett a karácsonyfa,

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

PAPÍRSZELETEK. LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember NÉMETH ISTVÁN

PAPÍRSZELETEK. LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember NÉMETH ISTVÁN LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember PAPÍRSZELETEK NÉMETH ISTVÁN Milyen lehetett a bujdosó pohár, amely Gyulai Pál szerint a sarkantyúnál is jobban csengett? Ha bujdosott, hát miért, kit

Részletesebben

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete Könyveink világa. Bölöni Domokos Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete A Székely Útkereső levelesládája. 1990 2000 A Székely Útkereső című folyóirat nevénél, tartalmánál, célkitűzéseinél

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Kovács Sándor 1. Advent Kolozsváron?

Kovács Sándor 1. Advent Kolozsváron? Kovács Sándor 1 Advent Kolozsváron? De te, Efrata Betlehemje kicsiny vagy ugyan Júda ezrei között; mégis belőled származik majd nekem Izraelnek jövendő uralkodója, származása az ősidőkre nyúlik vissza.

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató

ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató Bánki Vera Stark Gábor Széplaki Gyöngyi Kismartony Katalin ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató Tankönyv az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamai számára Miben

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával?

Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával? Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával? Használd ezt a nagyszerű és ingyenes szolgáltatást olyan célokra, amelyek pénzt és időt takarítanak meg Neked, ügyfeleidnek és barátaidnak!

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés III.

HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés III. A versenyző neve: HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés Forduló: III. Osztály: 3. Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Az iskola kódja: H- Elérhető pontszám: 39 p. Ellenőrizte:

Részletesebben

Immáron harmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti Trolibusz-közlekedési Dolgozók Szakszervezete (BTDSZ), a BKV közreműködésével az Országos Trolibusz Szakmai Találkozót. A március 20-tól 22-ig tartó

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

Kodolányi János Főiskola 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56. Beszámoló nyári szakmai gyakorlatról

Kodolányi János Főiskola 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56. Beszámoló nyári szakmai gyakorlatról Kodolányi János Főiskola 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56. Beszámoló nyári szakmai gyakorlatról Bedő Gábor Intézményi kommunikátor NML3ST 10NKOIKB A gyakorlat kezdete és főbb fázisai Én a 6 hetes kötelező

Részletesebben

Kedves Gyerekek és Kedves, Lelkes Családok!

Kedves Gyerekek és Kedves, Lelkes Családok! Kedves Gyerekek és Kedves, Lelkes Családok! Íme az ígért versenyről minden tudnivaló, olvassátok el figyelmesen és készüljetek! Külön feltételek olvashatók az alsó- és felső tagozatosok számára! MEGSZENTELT

Részletesebben

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK 2013. márciusi kiadás MéTa kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Fotók: Qaradah Szimonetta Nyomtatás: Nemzeti Védelmi Szolgálat Tartalomjegyzék: Szerintük mit jelent. Szerinted mit

Részletesebben

Nyitott szemmel Szigethalmon

Nyitott szemmel Szigethalmon Nyitott szemmel Szigethalmon -pályázati felhívás- 2013. novemberében fotópályázatot hirdettünk Szigethalom télen címmel. Ezt tekinthetjük pályázati sorozatunk első állomásának, melynek mottója: Nyitott

Részletesebben

"Ezt nem lehet leírni" - Könyv született Kern Andrásról

Ezt nem lehet leírni - Könyv született Kern Andrásról "Ezt nem lehet leírni" - Könyv született Kern Andrásról Bárdos András portrét írt 2012. november 12. hétfő, 07:00 November végén könyv jelenik meg Kern Andrásról. A szerzője Bárdos András, újságíró, a

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

11. Az állandósult szókapcsolatok

11. Az állandósult szókapcsolatok 11. Az állandósult szókapcsolatok 11.1. A szokványos kifejezésmódok Beszédünk során különféle szavakat kapcsolunk össze, fűzünk mondattá. A mondatban levő szavak sorrendjét felcserélve megváltoztathatjuk

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK

[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK MINDENKORI KORTÁRSAK Mit akart mondani Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben Arany Jánosról? Vagy: mit akart mondani Arany Jánossal Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben? Elmondani

Részletesebben

Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1

Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1 188 TÓTH ZSÓKA HALÁSZ PÉTER Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1 A közelmúltban kezembe került egy csángó népdal, vagy legalábbis annak tulajdonított daltöredék, ami a maga módján a csángók pirosfehér-zöld

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ÁZSIAI KULTÚRÁKRÓL FIATALOKNAK 2. JAPÁN HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM MÚZEUMPEDAGÓGIAI KISKÖNYVTÁRA

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ÁZSIAI KULTÚRÁKRÓL FIATALOKNAK 2. JAPÁN HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM MÚZEUMPEDAGÓGIAI KISKÖNYVTÁRA SZAKMAI BESZÁMOLÓ ÁZSIAI KULTÚRÁKRÓL FIATALOKNAK 2. JAPÁN NKA PÁLYÁZATI AZONOSÍTÓ: 3438/00216 Pályázati beszámoló elérési útvonalai Szépművészeti Múzeum honlapján http://www.szepmuveszeti.hu/data/cikk/86/cikk_86/nka_beszamolo_hopp_muzped_kiskonyvtar.pdf

Részletesebben

A Szent Mór Iskolaközpont negyedikes diákjai és tanítói sok szeretettel várják a nagycsoportos óvodások szüleit november 11-én, kedden nyílt napjukra.

A Szent Mór Iskolaközpont negyedikes diákjai és tanítói sok szeretettel várják a nagycsoportos óvodások szüleit november 11-én, kedden nyílt napjukra. A Szent Mór Iskolaközpont negyedikes diákjai és tanítói sok szeretettel várják a nagycsoportos óvodások szüleit november 11-én, kedden nyílt napjukra. A vendégek érkezését megelőző készülődés része, hogy

Részletesebben

Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok

Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok Majoros Mirella Legyetek nők, ha tudtok (Részlet) A szerelem misztérium a szex-szenvedély is az arról van szó mi férfiak, férfiak maradjunk, és nők a nők szabadok,

Részletesebben

Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk?

Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? 2013. február 6., 11:00 Sorozatunkban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen ebben az évadban végzősöket, Novák Eszter és Selmeczi György zenés szakirányú osztályának

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Aranycsengettyû. Az Úr legyen veletek! Jenei Zoltán

Aranycsengettyû. Az Úr legyen veletek! Jenei Zoltán Aranycsengettyû A Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség lapja XII. évfolyam 3. szám 2010. Május, Pünkösd Az Úr legyen veletek! (Ruth könyve 2. rész 4. vers) Egyszerûen szép bibliai köszöntés

Részletesebben

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám TARTALOM - Nemzetközi Fogyatékos Nap Nyíregyházán - Karácsonyi ünnepség Tégláson - Vakos bejárás a Fórumban - Braille Emlékülés

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

EGYÉNI KÉRDŐÍV MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc

EGYÉNI KÉRDŐÍV MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: EGYÉNI KÉRDŐÍV Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc Kérdezés időpontja: Év hó nap Kérdező neve: BUDAPEST, 1972 1.

Részletesebben

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44 Váratlan fordulat: nem épül meg a sóstói régi csónakház helyére tervezett szolgáltató- és vendéglátóhely. A vállalkozó ugyanis visszavonta a pályázatát. Ezt Csabai Lászlóné polgármester jelentette be a

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Michael Ben-Menachem. Miki

Michael Ben-Menachem. Miki Michael Ben-Menachem Miki Michael Ben-Menachem Miki Orosházától az Északi-tengerig Regényélet Háttér Kiadó Budapest Alapítva 1987-ben Michael Ben-Menachem, 2010 Háttér Kiadó, 2010 Szerkesztette Benedek

Részletesebben

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA Student's name : E-mail: Test štampajte i skeniranog ga vratite na e-mail office@centarzaedukaciju.com U slučaju da nemate tehničke mogućnosti, prihvata se i da na datu e-mail adresu pošaljete odgovore

Részletesebben

Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04.

Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04. Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04. Mennybõl az Angyal, lejött hozzátok Abban a pillanatban szólalt meg ez a dal a cédé lejátszómon, amikor belekezdtem ebbe az írásba az angyalokról.

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

II. János Pál vetélkedő

II. János Pál vetélkedő II. János Pál vetélkedő Hittan forduló Szent Benedek Gimnázium, Budapest 1 Hittan verseny keretében az utcán végigsétálva embereket kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményük a papokról. Több embert megkérdezvén

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

Cigánykártya tanfolyam

Cigánykártya tanfolyam Cigánykártya tanfolyam A cigánykártya lapjainak ismertetése http://ciganykartyatanfolyam.blogspot.hu 1 Ajándék Alapállapotban az ajándékozás, a pozitív érzelmek kimutatása, az őszinte odaadás és nyitott

Részletesebben

NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT

NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT Szent Claret Mária Antal (1807 1870) gondolatai alapján Szeretett gyermekem! Látogass meg engem gyakran az Oltáriszentségben! Nem szükséges hosszasan maradnod és sokat

Részletesebben