TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGAJANLASOK 1945-BEN KÉZIRATUL BUDAPEST. l 9 4 5

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGAJANLASOK 1945-BEN KÉZIRATUL BUDAPEST. l 9 4 5"

Átírás

1 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGAJANLASOK 1945-BEN KÉZIRATUL BUDAPEST l 9 4 5

2 В Igazság nyomda Budapest, V., Horn Ede-utca 9-11 Felelős: Lengyel Lajos /

3 TAGAJÁNLÁSOK 1945-ben. AZ I. OSZTÁLYBA TISZTELETI TAGNAK: ZOLNAI GYULA rendes tagot az első osztályba tiszteleti tagnak ajánljuk. Hadd hivatkozzunk ezúttal a tav aly nyom tatásban is megjelent tagajánlásunkra, am elyben bővebben ism ertettü k és m éltattuk ajánlottunknak újabb nyelvtörténeti kutatásait, valam int nagyszabású nyelvm űvelő m unkásságát. M egism ételjük azt a m egállapításunkat, hogy»a tiszteleti tag ság nem csak egy lelkes tu d ó s nagy érdem einek lenne m éltó jutalm azása, h an em ösztönző é rtékelését jelentené an n a k a nyelvm űvelő kezdem ényezésnek is, am elyet nyelvi eredetiségünk, m űveltségi egyéniségünk bizto sítása végett éppen a M ag y ar T udom á nyos A kadém ia lá to tt szükségesnek megszervezni.«zsirai Miklós 1. t. Nagy J. Béla 1. t. Ligeti Lajos 1. t. Sági, István 1. t. Bárczi Géza 1. t. Kniezsa István 1. t. P ais Dezső r. t. Németh Gyula ig. és r. t. Szinnyei Ferenc r. t. Viezota Gyula r. t. H nszti József r. t. Tamás Lajos 1. t. AZ I. OSZTÁLY A) ALOSZTÁLYÁBA RENDES TA GNAK: LAZICZIUS GYULÁT, a b udapesti T udom ányegyetem ny. r. ta n á r á t, az első osztály A ) alo sztályába ren des tagnak ajánljuk. Laziczius G yulát Akadém iánk 1935-ben választotta meg levelező tagjának. Az azóta eltelt tíz esztendő alatt az önálló m űveknek és tanulm ányoknak egész sorával

4 2 gazdagította az általános nyelvészet, a fonétika és a m agyar nyelvészet tudom ányát. Önállóan m egjelent m ű v ei közül kiem eljük a következőket. Á ltalános n yelvészet 1. A lapelvek, m ódszertani k é r dések (Akad. Értek. Ny. Sz. к. XXV, 2, Bp. 1942, ) e. m űvében az általános nyelvészetnek adja a külföldi szakirodalom ban is p á rjá t ritkítóan értékes, korszerű szintézisét. B rilliáns k ritik a i készséggel bonckés alá veszi külföldi szakem berek sok pontban v ita th a tó n é zeteit, elfogadva belőlük azt, am i elfogadható, hozzá fűzve önálló k u tatásain alapuló eredm ényeit s úgy tá rja a tudós olvasó elé az általán o s nyelvészetről vallott, k ristálytiszta rendszerét. E nagyjelentőségű m unka II. és I II. részének a k é z ira ta is elkészült. Számos kisebb, de m indenkor a dolgok velejéig ható tanulm ánya és cikke u tán fonétikai k utatásainak is fontos állom ására érkezett Fonétika c. (Bp. 1944, 256 I., K irályi M agyar Egyetem i Nyomda kiadása) könyve kiadásával. A M agyar N yelvtudom ány K ézikönyvé-ъеп (I, 11. füzet) ő írta meg a M agyar nyelvjárások at (1936, 58 1.). E rendeltetése szerin t ered etileg összefoglaló jellegű m ű ben is töm érdek a m o n d anivalója, korábbi, főleg fonológiai tanulm ánya alapján a m agyar nyelvjárásokat teljesen ú j szem pontok szerint osztályozza. A m agyar n yelvtörténet sokat feszegetett, m egnyugtató e re d m ényre nem ju to tt nagy kérdés-kom plexum át teszi k r i tika tárgyává E gy nagy por felújítása c. tan u lm án y á ban (MNyTK. 65, Bp. 1943, 39 1.), amelyben a rra keres és talál feleletet, hogyan hangzott a m agyar nyelv az Á rpád-korban. E zenkívül szám os kisebb-nagyobb dolgozata, é rte k e zése lá to tt nap v ilág o t a kövétkező folyóiratokban: M a gyar Nyelv, N yelvtudom ányi Közlemények, A rchivum E urópáé C entro-o rientalis, E gyetem es P hilologiai K özlöny, A thenaeum, A cta L inguistica, A rchiv fü r die gesam te Phonetik, A rchiv fü r vergleichende Phonetik, Ungarische Jahrbücher, a londoni és a ghenti nyelvészeti kongresszusok ak tái. Laziczius nagym űveltségű, széles látókörű, erős k r i tikai érzékű, eredeti gondolkodású kutató, aki nem csak idehaza foglal el előkelő helyet a tudom ány m űvelői között, hanem a külföldi szakkörök is igen n a g y ra be-

5 csülik s ennek látható jeleként az Acta Linguistica és az A rchiv fü r die gesamte P h o n e tik nem zetközi szerkesztőbizottság ta g ja i sorába is m eghívták. Mindezek alap ján tisztelettel javasoljuk Laziczius G yulának A kadém iánk rendes ta g já u l való m egválasztását. 3 Zsirai Miklós 1. t. Alszeghy Zsolt 1. t. Moravcsik Gyula 1. t. L igeti Lajos 1. t. Sági István 1. t. Bárczi Géza 1. t. Ném eth Gyula r. t. P ais Dezső r. t. H uszti József r. t. K niezsa István 1. t. Tam ás Lajos 1. t. Gáldi László 1. t. MORAVCSIK GYULÁT, A kadém iánk lev. tagját 1944-ben az I. osztály A) a lo sz tály á b a rendes taggá je löltük. Ezt a jelölésünket, am ely az akkori viszonyok között nem k e rü lh e te tt eldöntésre, jelenleg is változatlanul fentartjuk. Zsirai Miklós 1. t. Szidarovszky János 1. t. Ligeti Lajos 1. t. Sági István 1. t. Bárczi Géza 1. t. K niezsa István 1. t. Láng Nándor t. t. Németh Gyula ig. és r. t. Förster Aurél r. t. H uszti József r. t. P ais Dezső r. t. Az első osztály A) alosztályának egyik üresedésben levő rendes tagsági helyére m ultévi javaslatunkat m egújítva a já n lju k ZSIRAI MIKLÓS egyetem i ny. r. ta n á rt, A kadém iánknak 1932 ó ta levelező tag ját és N yelvtudom ányi B izottságának előadóját. Az előző a já n lá s részletező ad ato lással és m élta tá s sal kapcsolatban m utatott rá a rra, hogy levelező taggá való m egválasztása óta Zsirai olyan értékes és gazdag tudom ányos m unkásságot fe jte tt ki,, hogy a finn-ugor és az ettől elválaszthatatlan m ag y ar nyelvtudom ánynak eu ró p ai viszonylatban is egyik legjelentősebb tényezőjévé, irányítójává emelkedett. Ebből az időből való m unkásságának term ékei közül m egem lítjük, hogy Finn-ugor rokonságunk című művét, mint. korunk finn-ugor nyelvészetének m agyar nyelven m egjelent legnagyobb szabású és legnagyobb hatású an

6 4 kötását (1937) a M. Tud. A kadém ia 1940-ben N agyjutalm ával tü n te tte ki. A tav aly i ajánlás óta lá to tt napvilágot a vallás- és kö zo k tatásü g y i m in isztériu m tám o g atásáv al A kadém iánk kiadásában a R eguly-könyvtár 1. szám aként O sztják hősénekek, R eguly A. és Pápay J. hagyatéka. I. kötet, X V II. 488 lap. Ebben a kitűnő kiadványban egy pontatlanságot találunk csak, a cím a la tt ezt:»közzéteszi Z sirai Miklós«. A»közzéteszi«szó ugyanis távolról sem felel meg адпак az önfeláldozó és sokágú szellemi erőfeszítésnek, am ellyel Z sira i a m aga tudós egyéniségét r itk a szerénységgel teljesen h á tté rb e szorítva a m a gyar nyelvtudom ány egyik trag ik u s főhősének, Reguly A ntalnak nagyszerű gyűjtésével kapcsolatos rejtélyeket m egfejtette és Pápay József párhuzam os gyűjtem ényének kíséretében a tudom ány szám ára hozzáférhetővé tette. Ez a m űve a F inn-ugor rokonságunk-kai együtt ékesen szóló cáfolata a n n a k a főképpen bizonyos k ü l földi körökben egyre jobban lábrakapó felfogásnak, hogy a m agyarságnak egyszersm indenkorra le kellene m ondani arró l a vezető szerepről, am elyet rokonnépeink és nyelveink tanulm ányozása terén nem rég még v ita th a ta t lanul betöltött. Valóban tudom ányosságunk Zsirai M iklóssal az élén tudja, mi a kötelessége a finn-ugorsággal szemben és teljesíteni is képes kötelességét, ha a kellő anyagi eszközöket rendelkezésére bocsátják. Ilyen irányú törekvéseink szám ára kérjük az erkölcsi elism e rést Z sira i M iklós rendes ta g g á való m egválasztásával. Ligeti Lajos 1. t. Sági István 1. t. Bárczi Géza 1. t. Kniezsa István 1. t. Tamás Lajos 1. t. Nagy J. Béla 1. t. LEVELEZŐ TAGNAK: P ais Dezső r. t. P ais Dezső r^ t. Melich János ig. és r. t. Németh Gyula ig. és r. t. Moravcsik Gynla 1. t. Szidarovszky János 1 t. В Е К Е ÖDÖN gim názium i ta n á rt az Akadém ia I. osztály án ak A ) alosztályába levelező tag n ak aján lju k. A jánlottunk az idősebb m agyar nyelvésznemzedék nagyérdem ű tagja, aki több m in t négy évtizede tartó lelkes m unkássága a la tt m in t anyaggyüjtő, földolgozó, értelm ező a m agyar, v a la m in t a finn-ugor nyelv- és

7 / néptudom ány terén egyaránt kim agaslót alkotott. Szorosabb értelem ben vett m agyar nyelvtudom ányi m unkái közül legm aradandóbb becsű a pápavidéki népnyelv m onografikus földolgozása és az a tanulságos cikksorozat, am elyet fáradságos egyéni gyűjtés alapján többn y ire néprajzi vonatkozású ritk á b b tájszav ain k ró l, szólásain k ró l készített. Веке igazi tudom ányos sú ly p o n tja azonban fin n ugor területre esik. M áiglan nélkülözhetetlen m űve a Finnugor határozás szerkezetek, a Reguly Pápay-féle szövegek szótári földolgozásából keletkezett É sza kiosztják szójegyzék, valam int tüzetes Cseremisz n y e lv tan-а. Ez utóbbi m unka átvezet bennünket Веке legsajátosabb kutatóterületére, finn-ugor tudom ánytörténeti jelentőségének színterére. Az első v ilágháború id e jén a M agyar Tudom ányos A kadém ia m egbízásából olyan nyelvi meg népköltészeti an y ag o t sik e rü lt a hozzánk vetődött cseremisz hadifoglyok ajkáról lejegyeznie, am ely mennyiség és minőség tekintetében egyaránt r itk ítja párját. Sajnos, ennek a nagyértékű gyűjtem énynek eddig csak egy kis részét tu d ta külföldi tudom ányos társaságok áldozatkészségéből üggyel-bajjal kiadni, m ost tehát meg kell neki adnunk a lehetőséget a rra, hogy folytathassa anyaga földolgozását és várv a-v árt közkinccsé tételét. Még több k ö tetre rúgó szöveggyűjtem énye és nagyszabásúnak ígérkező cseremisz szótára régóta érzett h ián y t pótol és m inden bizonnyal díszére válik m ajd a m agyar tudom ányosságnak. Sági István 1. t. Zsirai Miklós 1. t. 4 Laziczius Gyula 1. t. N ém eth Gyula ig. és r.; t. K niezsa István 1. t. P a is Dezső r. t. FUCHS (FOKOS) R. DAVID gim názium i igazgatót az A kadém ia első osztályának A) alosztályába levelező lagnak ajánljuk. Fuchs (Fokos) im m ár négy évtizedet töltött el a nyelvtudom ány áldozatos szo lgálatában s b ár külső e l ism erés alig-alig érte, igazságkereső hevülete nem h ű lt le: sok m indenért kárpótolta a h ivatástudat belső vigasza és az az e lv ita th a ta tla n tén y, hogy becsületesen végzett m unkájának eredm ényei szem látom ást fölszívódtak egyre fejlődő szak tu d o m án y án ak vérkeringésébe. Itth o n és külföldön m egjelent nagyszám ú cikke, t a nulm ánya, kiadványa m ajdnem egytől egyig finn-ugor 5

8 б nyelvészeti kérdésekkel foglalkozik. A kadnak köztük az egész n y elvcsaládra kiterjedők, sőt a finn-ugorság körén túlvezetők (»A figura etymologica«), vannak obi-ugor érdeküek (»A vogul-osztják tárg y as igeragozásról«,»egy vogul-osztják névutó«, ilyen a P a tk an o v-féle föl jegyzések alapján készült»laut- und Form enlehre der südostjakischen D ialekte), de Fuchs (Fokos) tudom ányos kutatásain ak középpontjában a perm i nyelvcsoport, különösen a zű rjé n áll. Ez utóbbi rokonnéphez 1911-ben és 1913-ban tan u lm á n y u ta t is tett, am elyről gazdag zsákm ánnyal té rt vissza. Azóta szám os zűrjén vagy perm i kérdési vizsgált meg és rendesen döntött el s»zűrjén népköltészeti m utatványok«, illetőleg»zűrjén szövegek«címen k étk ö tetn y i szöveganyagot is sikerült közkézre adnia. Bővizű, üdítő forrásai ezek a gyűjtem ények az összehasonlító finn-ugor nép- és nyelvtudom ánynak, könnyű teh át belátnunk, m ilyen fontos érdekünk az eddig m ég k ia d a tla n gyüjtem ényrészek m ielőbbi közzétételének leh ető v é tétele: csak az efféle friss an y ag g y ű j tésétől, földolgozásától, értékesítésétől v á rh a tju k fin n ugor tan u lm á n y a in k föllendülését, a m agyarságtudomány korszerű m egalapozását és m indennek term észetes következm ényeképpen a nem zetközi tudom ányos szakkörök érdeklődését, megbecsülését. Mivel eddigi tudományos teljesítm ényei és m unkakészsége a la p já n Fuchs (Fokos) nyilvánvalóan rászolgált az elism erésre és bizalomra, tisztelettel kérjük az Akadémia ta g já v á való m egválasztását. Sági István 1. t. Zsirai M iklós 1. t. Laziczins G yula 1. t. Ném eth Gyula ig. és r. t. Eniezsa István 1. t. Pais Dezső r. t. GYÖRKE JÓZSEF egyetemi m agántanárt, a Magyar Nem zeti M úzeum könyvtárnokát az A kadém ia első osztályának A) alosztályába levelező tag n a k a já n lju k. Györke József a finn-ugor m ondattan területén kezdte meg tudom ányos pályáját, m ajd a készültségének, kutató egyéniségének leginkább megfelelő m unkakört fölismerve, m inden érdeklődésével az u ráli szóképzés és igeragozási rendszer bonyolult kérdései felé fordult. Néhány szerényebb igényű cikk u tán 1935-ben T artuban öt évig az észt egyetem m agyar lektoraként működött és a M agyar Tudományos Intézetet is vezette itt r

9 kiadta»die W ortbildungslehre des U ralischen. Prim äre Bildungssuffixe«e. könyvét, am elynek kezdeményező jelentőségét és pozitív érdem eit a legszigorúbb szakk ritik a is készségesen elism erte. A szerző nem elégedett meg a kiaknázatlanul szétszóródott korábbi alkalm i egyeztetések összegyűjtésével, k ritik a i m egrostálásával, banem szorgos kutatásainak meglepő eredm ényeképpen az elsődleges finn-ugor képzők egész sorának sikerült szamojéd m egfelelőit kim utatnia. B ízvást elm ondhatjuk, hogy a vizsgálati kör ilyetén üdvös kibővítésének igen nagy hasznát lá tju k m ind egyes ősi képzőink k o rára, tö r téneti viszontagságaira, m ind pedig az ered eti szóalkotásmódok elvi kérdéseinek tisztázására irányuló búvárlataiban. Értékes u ráli szófejtéseit, több ritkább m agyar képző eredetéről írt cikkeit s a finnségi le ige kiegészüléses alakjaival foglalkozó szép dolgozatát ezúttal mellőzve általános nyelvészeti szempontból is igen becses három tanulm ányát kívánjuk nyom atékosan kiem elni. Az egyikben azt a régi nyelvtudom ányi v itá t dönti el, volt-e a m agyarban и, ü praeteritum -képző, a m ásikban a szamojéd igeidő-alakok különösségeit, a frequentatívd u ra tív és a m om entan történésm inőségű form ák egym ástól elütő viselkedésének re jté ly é t oldja meg, h a rm a dik tanulm ányában pedig jórészt eddig ism eretlen példák vagy fig y elem re alig m é lta to tt esetek helyes é rte l mezése a la p já n a tő, képző és ra g egym áshoz való viszonyát, a g ra m m a tik a i jelülésm ódok és eszközök keletkezését, történeti kialakulását v ilág ítja meg. Joggal rem élhetjük, hogy ez a finom m egfigyelésekben bővelkedő és következtetései logikájával meggyőző tanulm ány termékenyítőleg hat további kutatásainkra. Jeles készültségét ism erve, eddigi tudom ányos eredm ényeit nagyrabecsülve és jövendő m unkássága újabb sikereiben bízva melegen ajánljuk Györke József levelező tag g á való m egválasztását. Zsirai Lajos 1. t. Sági István 1. t. N ém eth Gyula ig. és r. t. Laziczius Gyula 1. t. P ais Dezső r. t. K niezsa István 1. t. A lulírottak tisztelettel aján lju k az I. osztály A) al osztályába levelező tagul MARÓT KAROLY szegedi egyetemi c. ny. rk. tan árt, a M. Tud. A kadém ia Klaszszikus Filológiai Bizottságának m eghívott tagját. M arót K áro ly im m ár négy évtizede óta fo ly ta t gaz- 7

10 8 dag tudom ányos m unkásságot a görög szellemi élet és modern kapcsolatai területén. M agyar és idegen nyelven m egjelent dolgozatai oly nagy szám úak és olyan széles kört ölelnek fel, hogy ezúttal csak kutatásainak főbb problém áira és m unkásságának főbb irányaira m u tath atu n k rá példaként em lítve egy-egy kim agaslóbb tanulm ányát. Érdeklődésének középpontjában m indig elvi és m etodikai kérdések álltak, s kivált etnográfiai, vallástörténeti és m ű fa jtö rté n e ti problém ák foglalkoztatták. M odern összehasonlító etnográfiai és vallástörténeti szempontok alk alm azásával vizsgálta a hom erosi eposzokat. Idevonatkozó eredm ényeit a külföldi tudom ány is elismeréssel fogadta (Zur religionsgeschichtlichen W ertung Homers, Lund 1924.; Der E id als Tat, Szeged 1924.). A görög v allástö rténetet nem csak egyes részletkérdések ú j m egvilágítása (Kronos und die Titanen, Bologna, 1932.), hanem a vallástö rté n eti k u ta tá s elvi és m ódszertani kérdéseinek m egvitatása ú tjá n is (K ultus und M ythos, E P hk 61: ) gazdagította. Egyik nagyobb tanulm ányában (Refrigerium, Szeged 1937.) egy a n tik szó, illetve fogalom tö rté netét kíséri nyomon a m odern időkig feltárva annak mély vallástörténeti h átterét. Feldolgozta az an tik görög irodalm at a Dézsi-féle»Világirodalm i Lexikon«-ban, értékes észrevételeket közölt a görög irodalom történeti kutatás m ai állásáról, ki-kitért egyes antik görög írók vizsgálatára (így pl. Herodotos prózája, E P h K 67:1 25.) s általános m űfajtörténeti problém ákkal is foglalkozott. H iányos lenne e vázlatos kép, ha nem em lítenénk meg, hogy m int a klasszikus tanulm ányoknak lelkes m űvelője, meggyőződéses híve, több értékes tanulm ányban fejtegette egyrészt a klasszika-filológiai tan ulm ányok je le n tőségét és m ai helyzetét, m ásrészt az antikvitás eleven erejét s a görög életeszm ény értékét és jelentőségét m ai modern k u ltú rán k szám ára. M eggyőződésünk szerin t M aró t K ároly m ár régen k i érdem elte az akadém iai tagságban rejlő kitüntetést s A kadém iánk valóban egy buzgó kutató fáradhatatlan, eredm ényekben gazdag, k ü lfö ld i szakkörökben is m éltá nyolt m unkásságát ism erné el azzal, ha őt levelző ta g ja i közé v álasztan á. Huszti József r. t. Láng Nándor r. t. Pais Dezső r. t. Viszota G yula r. t. Brisits Frigyes 1. t. Ligeti Lajos 1. t. Moravcsik Gyula 1. t. Förster Aurél r. t.

11 9 AZ I. OSZTÁLY (В) ALOSZTÁLYÁBA REN D ES TAGNAK: A lulírottak BARTÓK BÉLÁT, A kadém iánknak 1935 óta levelező tag ját, rendes tagnak a já n lju k az I. osztály, B) alosztályába. Im m ár épp negyven éve, hogy ban Bartók, K odály Zoltánnal együtt, megkezdte teljes tudományos felkészültséggel a m ag y a r n épdalkincs feltárását, am e lyet később szlovák, román, arab, török s napjainkban am erikai indián vidékeken végzett gyűjtések követtek. Tudom ányos népdalgyüjtői m unkássága tehát útjelző fontosságú az európai zenetudom ányban: a Dunamedence s különösen D élkelet-európa népzenéje elsősorban B artók kiadványai révén került a m ai zeneíolklore előterébe ben fra n c iá u l m egjelent összefoglaló ta n u l m á n y a (Népzenénk és a szomszéd népek zenéje, m agyarul m ár 1934-ben) a külföld szám ára is tanúságot tett a m agyar népzene sugárzóerejéről, vagyis a m agyarságot környező népek zenéjére gyakorolt eleven hatásáról. E nagy, szintétikus feladatok m egoldása m ellett azonban B artók az analitikus m unka állandó továbbépítéséről sem feledkezett meg: Legutóbb m agyar népi dallam ok új párhuzam aira a messzi A natól iában bukkant, ezen a m agyar szempontból eddig szám on sem tarto tt területen, am i ékes bizonysága annak, hogy népzenénk ősi gyökereinek feltárása csakis a közel- és távolkeleti népek m inél szélesebb körének b e v o n ásáv al lehetséges. M int zeneszerző, B artók m ár a század eleje óta a m odern zene európai jelentőségű úttörője. Nem téve semmiféle engedm ényt a közízlés m aradiságának, állan dóan új, előtte nem is sejtett zenei szépségek felé tör: nevéhez ma m ár egy m inden ízében korunk szelleméből sa rja d t s a népi ihletést többnyire csak távolról sejtető zenei form anyelve m egterem tése fűződik. M int a zongorairodalom nagy klasszikusainak szigorú erőben szinte egyedülálló tolm ácsolója, klasszikus szigorúságot, tökéletesen lezárt arányokat érvényesít legújabb zongoraszerzeményeiben is (Mikrokozmosz); em ellett azonban zenekari m űvei, kórusszerzem ényei s m ás szólóhangszerek szám ára íro tt kom pozíciói szin tén állandó feszültséggé fokozzák az újszerűséghez fűződő sajátos varázst ban bem utatott hegedűversenyét a zeneirodalom ш а m á r e m űfaj fejlődésében valóságos szintézisnek te- f

12 10 kin ti: B artó k összefoglalja m indazt, mégpedig sajá t legszemélyesebb zenei nyelvén am i lényegeset ezen a hangszeren m ondottak. B ach és B eethoven hegedűversenyétől, B rahm son át, egyenes vonal vezet az új B artókműhöz. Az elm ondottak alapján jogosnak látszik tehát az a rem ény, hogy a hazánktól jelenleg távollévő B artók, m int alkotó művész és m int zenekutató, más, szám unkra m ég ism eretlen, de talán időközben m á r elkészült je le n tős m űvekkel is jogot ta rth a t a rra, hogy A kadém iánk rendes ta g ja i közt folytathassa különösen nagyértékű, korszakalkotó m unkásságát. Németh! Gyula ig. és r. t. P ais Dezső r. t. Zsirai M iklós 1. t. M oravcsik Gyula r. t. Ligeti Lajos, 1. t. K niezsa István 1. t, Eckhardt Sándor 1. t. Tam ás Lajos 1. t. A lu líro ttak KODÁLY ZOLTÁN 1. tagot rendes tagul a já n lju k az Akadémia I. osztályának B) alosztályába. K odály zeneszerzői és zenetudom ányi működése m a m ár nem zeti jelentőségében m indenki előtt tisztán áll. Ö volt az, aki népzenei k u ta tá saiv a l párhuzamosan, az utórom antika és az im presszionizm us fáradt kifejezésform áit a nép ősi zenéjének friss ihletésével váltotta fel s aki, a m aga dallam terem tő ere jét klasszikus m űgonddal értékesítve, a mai m agyar zene legnagyobb m elodikus tehetségévé em elkedett. E g y sz e rsm in d a népzene m élységeiben gyökerező m agyarságába tu d ta olvasztani m indazt, am it N yugat zenei k u ltú rá já tó l kapott.»egyik kezünket írja egy helyütt m ég a kozák-tatár, a votják, cserem isz fogja, m ásikat Bach, Palestrina. F eladatunk összehozni a távoli világokat, E u ró p a és Ázsia k u ltú rá ja közt híd, összekötő szárazföld lenni.«e hatalm as sz in té zisre épült K odály jellegzetes zenei világa, amely a zenei szim bolika terén is új táv la to k a t nyitó, mélyen személyes m űvészet. Alkotóerejének tö retlen lendületét B alassa és Petőfi-versekre szerzett legújabb kompozíciói, valam int 1942-ben írt és 1944-ben nagy sik errel bem utatott orgona- # m iséje bizonyítják. E gyszersm ind pedig az a K odály, aki 40 év k u ta tó m u n k ája által, Bartók B élával eg y ü tt legtöbbet te tt az igazi m ag y ar népdalkincs m egm entésére 1934 óta B a r tókkal eg y ü tt szerkeszti A kadém iánk nagy népdalgyüjtem én y ét az utóbbi évek so rá n valóban n em zetünk

13 legnagyobb nevelői közé em elkedett. Abból a gondolatból kiindulva, hogy az idegen népek közé ékelt m agyarság szám ára elemi létérdek legnem zetibb tulajdonainak lehetőleg töretlen megóvása, ő, a k i zeneszerzői ihletésében is m indenkor hajszálpontosan követte a nyelv term észetes ritm usát, egész mozgalommá em elte a jó m agyar ejtés ügyét. A m agyar zenei közízlés á ta lak ításá t is ő m unk á lja a legnagyobb sikerrel. A zenei m űveltség alapjául szolgáló iskolai énektanítás teljes reform ját célozzák gyerm ekkórusai (Bicinia H ungarica, , Iskolai énekgyüjtem ény, 1943.), s a m a zenei ünnepélyek, am elyeket évről-évre az ország különböző iskolai énekkarainak élén m egjelenő K odály a v a t igazi üneppé, teljes egységben m u ta tjá k e nagy m űvész és n ag y nem zetnevelő koru n k gyakorlati szükségeihez oly közel álló s mégis klaszszikusan kiegyensúlyozott, n em es egyéniségét. 11 Ném eth Gyula ig. és r. t. P ais Dezső r. t. Z sirai Miklós 1. t. M oravcsik G yula 1. t. L igeti Lajos 1. t. K niezsa Istv án 1. t. E ck h ard t Sándor 1. t. T am ás Lajos 1. t. LEVELEZŐ TAGNAK: A lulírottak m egújítjuk ajánlásunkat, amellyel a meg nem ta rto tt évi nagygyűlés tagválasztásai előkészítéséül az I. osztály B) alosztályába levelező tagul ajánlottuk GALAMB SÁNDORT, a budapesti Pázm ány P éter Tudományegyetem irodalom történész m agántan árját. A jánlásunkból ta g tá rs a in k szíves em lékezetébe idézzük, hogy G alam b Sándor az irodalo m tö rtén et m ódszereiről is önállóan gondolkodik; tanulm ányainak egy része a m agyar líra stíluskérdéseivel foglalkozott: az irodalm i népdal kifejlődésével, a kiegyezés után virágzó líra m otívum divatjával, a m odern lírának egyik Petőfire visszavezethető form ai sajátságával. Érdeklődésének másik terü lete a m agyar novella és rajz; az utóbbinak első fejlődésrajzát neki köszönhetjük, az előbbinek vizsgálata n é h á n y nagy írónk n o v ellatermésének (Vörösm arty, G yulai) új m egállapításokban gazdag m é lta tá sá ra serkentette. Legbővebb a m agyar d rá m a történetére vonatkozó m unkássága. A részlettanulm ányok term ékeny sora

14 12 után A m agyar dráma történetét írta meg a Bésánjutalom által jutalm azott pályam űben 1867-től 1896-ig. E rről idéztük Császár Elem ér k ritik á ján a k m egállapítását, am ely kettőben emeli B ayer drám atörténeti összefoglalása fölé: színészettörténeti a d a taiért és a tárg y a lt drám áknak színpadi értékeléséért. Végül utaltunk arra, hogy Galamb szépírópályájának is v a n n a k szép sikerei: a N em zeti Színház színpadán előadott, önálló vagy m e g ifjíto tt drám ái. M indezek alapján Galam b Sándort levelező tagnak ajánljuk. Viszota Gyula r. t. Huszti József r. t. Pais Dezső r. t. Kéky Lajos r. t. Alszeghy Zsolt 1. t. Brisits Frigyes 1. t. Laziczius Gyula 1. t. Láng Nándor t. t. A lulírottak tisztelettel levelező tagul ajánljuk az 1. osztály B) alosztályába ILLYÉS GYULÁT, az író t és költőt. Illyés Gyula korunk irodalm ának egyik legelism ertebb vezéregyénisége. E rre kettő képesíti: a falu népéből kiem elkedő sajátos költői tehetsége és nagy irodalm i k u ltú rá ltsá g a. Az előbbi szab ja m eg egész gondolkodását: határozott hivatásvállalását, am ellyel a m agyar íöldm ívesnép lelki és anyagi felszabadítására kötelezte el m ag át, s am ellyel író to llá t e lélekkel v á lla lt életfeladat betöltésére szentelte. M inden idegszála és m inden emléke e hivatás irodalm i m egvalósítására kényszeríte tte; költészetéből népének ínsége, lélektom pító életnyom ora, keserves küzdelm e s iv ít felénk, a nép szem é nek tüzéből a keserűségből táplálkozó gyűlölet szikrája csap felénk. K épek sorakoznak gazdag; költői változatossággal a leikébe ivódott népi alakok emlékeiből, nem irodalm i céllal felidézettek, hanem szívéből életrekelők. M aga is nem es elszántsággal és tiszteletrem éltó hűséggel v állalja a közibiiktartozás tu d a tá t és ezért líráján ak legmelegebb term ékei a hazatérés átfű tö tt hangulatában születtek. K öltészete hiv atásán ak tám ogatására szolgál a családjának élete köré épített falukutató tanulm ány: A pusztá k népe és tágabb faluéletet bem utató adatgyűjtése: a M agyarok. Nem a politikai célzat, hanem az együttérzés és sorsm egértés bensősége emeli ezt a két könyvet a falukutatás divatos term ékei fölé; és épp e két m ozzanat m agyarázza meg, hogy idegenkedik m in-

15 den túlzástól, hangoskodástól. Szubjektív emlékekkel regényessé szövődik e fa lu ra jz a K ora tavasz két kötetében, ahol a saját életsorsa átköltésével a rra vet világot, hogyan válik a falu fia a falu sorsának társa d alm i h a r cosává. Nagy irodalm i k u ltu ráltság a elsősorban francia m ű veltséget jelent, am iről a Világirodalom kincsesházában a francia irodalom b em u tatásáv al s itt egyben to l m ácsolásával tesz értékes bizonyságot. A saját poézise is francia hatások a la tt indult, de form ai újságai ham a rosan a m agyar népi költészet ihlető erejében frissülnek újszerű m agyar költői form ává. Modern ez a költészet, de az olvasó egyre érzi, hogy valam i ősm agyar költőiség üdítő írissesége lü k tet benne, m int a tóban a benne fakadó források gyöngyöző bugyborékolása. Irodalm i m űveltsége sajátos m agyar irodalm isággá nemesedik és épp ebben van igazi irodalm i értéke írá sa in a k. M int korunk irodalm ának egyik legértékesebb m unk á sát, tisztelettel a já n lju k A kadém iánk I. osztályába. H uszti József r. t. «Ligeti' Lajos 1. t. Ném eth Gyula r. t. Zsirai Miklós 1. t. P ais Dezső r. t. Alszeghy Zsolt 1. t. Laziczius Gyula 1. t. TURÓCZI-TROSTLER JÓZSEFET az A kadém ia I/B osztályába levelező tagnak ajánljuk. Szinte egy életet tölt ki az a sokoldahi és m indig értékes m unkásság, am elynek elismerő érdem éül kérjük, hogy az A kadém ia fogadja be tag jai so rá b a T uróczi-t rostler Józsefet. Az a m unkakör, am elyen Turóczi-Trostler József az irodalom történet és tu d o m án y gondolatát szolgálta, széles területen oszlik el. K iterjed a ném et-m agyar filológia, az összehasonlító irodalom történet, a m esekutatás, a szövegkiadás n y ú jto tta problém ákra és az európai eszmeáram latok m agyar sorsának m egvilágítására. Biztos tárg y ism eretek en a la k u ló tudom ányos lelkiism erete, széles látókörű tárg y látása, fegyelmezett módszere, m élyen szemlélődő elm éjének finom fénye m indig szilárd és m egnyugtató eredm ényekhez vezetik. Részletezve m unkáinak, tanulm ányainak irán y ait, ezeknek egy része bizonyos tárgy történeti m otívum ok sajátos ú tját dolgozza fel. Ide tartoznak: Nosce te ipsum,

16 14 János pap országa. Fenékkel felfordult világ. Tótágast álló világ. A m it fül nem hallott, a szem meg nem jára. A Fülem üle és a Bánk bán tém atörténete. Az eu ró p ai és az antik eszm eáram latoknak a m agyar szellemi életre alakító hatását vizsgálja: M agyari István: Az országokban való sok rom lásoknak okairól. M a gyar C artesiánusok. Keresztény Seneca. Keresztény Herakles. A m a g y a r szellem európaizálódásának első form ái. A m agyar n y e lv felfedezése c. tanulm ányaiban. Id etartoznak szövegkiadásai is: Ének a barátságról. A nyúl éneke. L aus Podagrae. A m a g y a r irodalom önállósodásának, az európai példáknak hozzá hasonuló folyam atát figyeli meg e nem ű tanulm ányaiban: Faludi. A B alassa-versszak eredete. A m agyar szem élyi költészet első képviselője (németül). A m agyar tö rté n e ti próza kezdetei. T erm ék en y és ú j m egvilágításhoz vezető szem pontokat vet fel s ju t el friss eredm ényekhez a m esekutatással foglalkozó tanulm ányaiban: M esenyom o ka 19. sz. m agyar irodalmában. H istóriák és mesés fabulák. A mese felfedezése és a m a g ya r mese a 18. században. Tárgy történet, m esetörténet, stílustörténet. Egészen egyéni törésen halad n ak azok a m unkálatai, amelyekben a m agyar irodalom és szellem i élet európai útjait, terjeszkedését kutatja: M agyar elem ek a század n é m e t irodalm ában. Dózsa G yörgy a ném et költészetben. B á n k bán, Széchy M ária, Z rínyi, a költő. Iréné, Petőfi tá rg y története a német költészetben. Ebben az irányban h a la d n a k azok az értekezései, am lyekben a német irodalom v ilá g a felől v ilá g ítja m eg a m agyar irodalmi élet egyes tényeit: K ertbeny K árolynak a német írókkal fo ly ta to tt levelezése. A dy ném et fordításairól. Czvittinger D. ném et visszhangjáról. Ezt a kapcsolatot m élyíti el A m a g y a r irodalom n ém et forrásaihoz c. forráskutató tanulm ányában. Viszont nagyon becsesek azok a cikkei összefoglalásai is, am elyekben a ném et szellemi életet tá jé k o z ta tja a m agyar irodalom törekvéseiről, irá nyairól és történetéről: A m agyar irodalom története (németül). A m ag y ar irodalom történetének vázlata. (Wells világtörténetének fordítása m ellett.) óta állandóan ism e rte tte a külföld szám ára a m agyar irodalom és a szellem i tudom ányok m a jd n e m m inden fontosabb m ozzanatát a Pester Lloydban. K ülönleges érdeküek és é rté k ű e k a ném et írókkal *

17 foglalkozó esszéi. Ezek között kiem elkednek Goethe m a gyar h atá sá t kutató tanulm ányai. Becses szolgálatot végzett az irodalom tudom ány elmélete terén is. Az elsők egyike volt, aki összefoglalta az újabb irodalom történeti módszerek főbb irán y ait: Üjabb irányok a német irodalom történeti kutatásban. Formen europäischer Einsam keit. Thom as M anns W eg zum M ythos. Esszéíró képességének, m űvészi fogékonyságának és finom ult ízlésének szolgáljanak tanúságtevőiül Adyról, Babitsról, K osztolányiról, H auptm annról és G. Kellerről szóló szellem i arcképei. Az irodalom történet és a szépirodalom határvonalán áll két átdolgozása: M agyar R obinsonok. M agyar Sim plicissim us. A pozitív eredményekben gazdag és a szellemi élet m agasabb vonulatait egyénien lá tta tó m unkásság nagyon értékes összefoglalását tü n te ti fel Turóczi-Trostler József tudósí pályaképe. Az A kadém ia értékes m unkatársa t nyer benne, aki bizonyára még tevékeny m űködésével hűségesen és term ékenyen fogja szolgálni az A kadém ia eszméit. 15 Brisits Frigyes 1. t. Horváth János r. t. Huszti József r. t. Zsirai Miklós 1. t. Alszeghy Zsolt 1. t. Moravcsik Gyula 1. t. Kniezsa István 1. t. Tamás Lajos 1. t. Gáldi László 1. t. Tisztelettel ajánljuk az A kadém ia I/B ) osztályába levelező ta g u l ZILAHY LAJOS szépírót. Ezzel az ajánlással nemcsak Z ilahy Lajos m unkásságának m éltó elism erését k é rjü k az A kadém iától, h a nem egyúttal az Akadém ia nemes hagyom ányát is kívánjuk szolgálni, amellyel m indenkor elism erő tiszteletadással fogadta tagjai sorába az irodalom kimagasló jeleseit. Zilahy L ajo s írói m űködését m in t költő kezdte. (Versek, 1915.) A n n ak id ején Beöthy Zsolt elism erése és teh e t ségébe v e te tt bizalm a vezette be első könyvét az iro d a lomba. Z ila h y írói értéke, m ag át véglegesen m eghatározó egyénisége azonban a regény- és drám airodalom terü letén bontakozott ki m indinkább m élyülő vonások*

18 16 kai. E leinte bizonytalanul és egy kissé súlytalanul is kereste irán y át (Halálos szerelem. Regény ), de csakham ar ráta lá lt önm agára s egyre szilárdabb és é rté kesebb erővel fejlődött tovább. Az első világháborút követő társadalom vajúdó, széthullott és lázas anyagában ta lá lta meg azt az ih lető fo rrást, am elyből felépítette a m aga egészen egyéni látású világképét. Regényés d rám aalakjainak lelki rengései, társadalom rajzának ellen tétek tő l feszülő összeütközései, az élet k ieg y en lítéséért harcoló szociális lendülete mind tele vannak oltva a háborúutáni m agyar világ szenvedéseivel s ezek m egoldásainak jobbra és többre kívánkozó vágyódásával. (L. ezekre vonatkozólag legkiem elkedőbb m ü v eit: H azajáró lélek. Színm ű S ü t a nap. Színm ű Z enebohócok. Színm ű A k é t fogoly. Regény A fe hér szarvas. Színmű A tábornok. Színmű V alam it visz a víz. Regény A lélek kialszik. R e gény A fegyverek visszanéznek. Regény A szű z és a gödölye. S zínm ű ) Tém am egfogása m indig pontos és élesen k ö rv o n alazott, bele v an sü rítv e a ko r te rh e lt levegője, de m egoldása sokszor vitatható és nyugtalanságban is hagyja az olvasónak kiegyenlítésre váró igényét. A regényíró és a drám aíró nem m indig különülnek el egym ástól benne, m ódszereikkel egymásba nyúln ak át. Ez azonban csak a m űfajo k hagyom ányosan értelm ezett tisz ta sá g á t zavarja. M ásrészt viszont ennek a kölcsönös felváltásnak köszönhetik regényei a lelki élet elemzéseinek drám ai m enetű és izgalm ú g azd ag ság át, drám ái pedig a cselekm ényesség áradó bőségét. íg y alakul ki a Zilahy-féle m űalkotásnak az a sajátos egyénisége, hogy bár eszmei légkör lengi körül m indig az erős és az egész élet talajából h ajt ki, em berei pedig koruk problém áinak k itű n ő valóságérzékű hordozói. A lk o tása in ak kényes feszültségét m űvészi egyensúllyal oldja fel m indig üde és term észetes könnyedségű elbeszélő készsége, párbeszédeinek finom d rám a i d iale k tikája, nyelvének napfényes tisztasága, de m indenek fölött az a nemes em beri m agatartása, am ellyel az élet eléje v e te tt kérdéseire válaszol. A tények nem m ondanak el neki m indent. Ezeken felül m agának is m indig van m ondani, bírálni és h ird e tn i valója. E zért azonban sohasem lesz sem elrontója, sem m egbántója m űvészetének. Legjobb képességeivel alk o tó an hisz az irodalom

19 17 le m agasabbrendű h iv atá sáb a n, hogy több és nagyobb gyen, m int az élet. Viszota Gyula r. t. Pais Dezső r. t. Zsirai Miklós 1. t. Laziczius Gyula 1. t. Ligeti Lajos 1. t. Brisits Frigyes 1. t. A II. OSZTÁLYBA T ISZTELETI TAGNAK: BOLGÁR ELEKET, a rosztovi egyetem tan árát, tiszteleti tagnak ajánljuk. Bolgár Elek a szociológiai irodalom nak régi kiváló, nem zetközileg elism ert m unkása, akire most nálunk különös hivatás vár az orosz tudom ányos kapcsolatok kiépítésében is. Élesen átható, m ódszeresen dolgozó, lényeglátó elm e m indig friss problém aérzékkel és újszerű megoldásokkal. Első m unkája 1906-ban jelent meg N évjogok a polgári társadalomban címen. V izsgálta a gazdasági m unkásm ozgalom fejlődésta n á t s a választójog rendszereit. B ehatóan elemezte H obhouse ta n á t az erkölcsi élet fejlődéséről. K ülön m unkát írt a modern szocializm usról az Egyesült Állam okban (E ntirickhtngsgeschichte des modernen Sozialism us in den Vereinigten Staaten. Bern, 1910.), m ajd a községesítési mozgalom kérdése kötötte le figyelm ét A m erikában. K i kell em elnünk A községi k u ltú rp o litik a feladatairól szóló jelentős tanulm ányát. K ülön m unkákban v izsg á lta D urkheim ism eretelm életét, m ajd szociológiájá t (1917) s a szociológiai szintézis term észetét. Az első világháború után K rieg und Proletariat (1923), Redner der französischen R evolution (1928) cím ű m űveket írta. A N agy Orosz Enciklopédiában ő írta meg az 1848-as és 1918-as m agyar forradalom történetét higgadt és tárg y i lagos form ában. Az am erikai worcesteri Clark-egyetemen The industrial characteristics of modern society cím en előadásokat ta r to tt. Tudós szem élyisége A kadém iánk értékes gyarapodását jelentené. Szekfű Gyula r. t. Kornis Gyula ig. és t. t. A lulírottak m últ évi ajánlásukat, m ellyel POLNER ÖDÖN rendes tag o t a II. osztályba tiszte leti tag n ak jelölték, m eg újítják. Tom csányi Móric r. t. Kuncz Ödön 1. t. Balogh Jenő ig. és t. t. Búza László 1. t. F inkey Ferenc t. t. Kolosváry Bálint ig. és r. t.

20 18 A II. osztályban tiszteleti tag n ak ajánljuk dr. VÁM- BÉRY RUSZTEMET, a büntetőjog és a szociológia régi jeles m ű v elő jét. Nagyobb m unkái közül A házasság védelme a büntetőjogban (1901; ), B üntetőjog és etika (1907 ; ), Büntetőjog (1913; I. 273, II ) és a Büntető perrendtartás (492 1.) cím űeket em eljük ki. K i sebb tan u lm án y ain ak és cikkeinek am elyeket k ite r jedt n y e lv tu d á s a folytán külföldi folyóiratokban is m egjelentetett szám a légió. M űvei széles jogtörténeti, összehasonlító-jogtudom ányi és szociológiai alapon épülnek fel. T a rta lm u k a t eredeti és világos gondolkodás, valam int éles jogászi logika, form ájukat szellemes, könnyed és élvezetes stílus jellem zi. Szociológiai felfogásán S pencer filozófiájának h a tá sa érzik. E felfogás a la p ján ta rto z o tt a»huszadik Század«( ) c. folyóirat szellem i irán y ító i közé. A budapesti egyetem jogi k a rán m int m agántanár s rövid ideig m int a K árolyi-korm ánytól kinevezett ny. rendes ta n á r m űködött. Az annakidején bekövetkezett politikai változás véget vetett ta n á ri működésének, de irodalm i m unkásságának nem. E zt fo ly tatta gyakorló ügyvédi tevékenysége m ellett is, különösen m int az ben a la p íto tt»századunk«c. társadalom tudom ányi szemle szerkesztője. Majd egyik am erikai egyetemtől előadások ta r tá s á ra kapván m eghívást, M agyarországról eltávozott. H a p o litik ai körülm ények ekként bele nem játszanak életsorsának alakításába, az A kadém iának bizonyára m ár régen ta g ja volna. Szladits K ároly r. t. Moór Gyula r. t. A II. OSZTÁLY A ) ALOSZTÁLYÁBA RENDES TAGNAK: A lu líro ttak a II. osztály A) alosztályába a m űit évben rendes tag n ak jelölt BARTÓK GYÖRGY aján lását fenntartjuk. Moór G yula r. t. Dékány István 1. t. Prohászka Lajos 1. t. A lu líro ttak a II. osztály A) alosztályában betöltésre váró rendes tagsági helyek egyikére ajánljuk HOLUB JÓZSEF levelező tagot. N

21 H olub a m a g y a r jogtörténelem kiváló m űvelője. Levelező taggá tö rté n t m egválasztása óta is (1923) élénk tevékenységet fejtett ki. Ki kell em elnünk Zala megye története a középkorban c. nagy m u n k áját (488 1.), am ely a középkori m egyei és közigazgatási életnek rendkívül becses forrásm űve. A leánynegyedről szóló tanulm ányai élénk visszhangot k eltettek a jo g tö rté n e t m űvelői körében, amely azu tán e kérdés részleteinek tisztázására vezetett. A királyi várm egyék eredetéről, a korm ányzói m éltóságról szóló tanulm ányai ugyancsak figyelem re méltók. A Tolna várm egye m últjáról című sorozat szerkesztésével a megye története irán t érdeklődőknek te tt jelentékeny szolgálatot. S z á m ta la n kisebb cikke és b írá la ta tanúskodik arról, hogy a m agyar történelem nek sokoldalú és szerencsés m űvelője, aki tudom ányos m u n k ásság án ak eredm ényeit a m ú lt évben megjelent A m agyar alkotm ány története c. m űve I. kötetében é rté k esíte tte. M egválasztása egy tudós élet méltó jutalm azását jelentené. Eckhart Ferenc r. t. Domanovszky Sándor ig., 1.1. Hodinka A n tal r. t. Madzsar Imre r. t. H ajnal István r. t. LEVELEZŐ TA GNAK: A M agyar Tudom ányos A kadém ia II. A) osztályának levelező tagjául ajánljuk dr. HORVÁTH BARNÁ-t, a kolozsvári B^erenc József Tudom ányegyetem nyilvános rendes tan árát. Dr. H orváth B arnát elsősorban az ism eretelm élet, a m ódszertan és a tudom ányelm élet kérdései foglalkoztatják. Ezek m egoldásától reméli a jogelm élet haladását. M agát a jogelm életet a szociológiába illeszti bele, de s ú ly t helyez a lélektani m egalapozásra is. A jogot szemléleti tünem énynek, tényelem ek és értékelem ek gondolati kapcsolatának tartja. Gondolkodása a tiszta jogtan, az angol pluralizm us és az am erikai újrealizm us irányz a ta iv a l ta r t fenn kapcsolatokat. M űködésének jelentékeny része tan tö rtén eti jelentőségű, behatóan foglalkozott az ókori görög jogelm élettel is. Egyetem i nyilvános tan á rrá 1929-ben lett, m iután m agántanárává habilitálták nem csak a jogbölcseletnek, hanem 1927-ben a budapesti P ázm án y P é te r Tudom ány 19

22 20 egyetem bölcsészettudom ányi k a r á n az etikának is. M egh ív o tt ta g ja A kadém iánk filozófiai bizottságának. A M. Tud. Akadém ia jogtudom ányi bizottságának kiadványsorozatában jelent m eg az évben nagyszabású Angol jogelm élet c. m u n k ája (X. X 657. L), ezt m egelőzően, 1942-ben pedig A géniusz pere (Kolozsvár, 1942, ), m ely két világtorténeti jelentőségű peren k ív án ja bem u tatn i p jog szociológiai és lé le k ta n i szerepét: a szigorít jo g tétel m indig bizonyos erő szak o t tesz a jogeset géniuszán, viszont épp ez ad a lk a lm a t arra, hogy a m é ltá nyosság végre áttörje a szigorít jogot ben jelent meg A közvélem ény vizsgálata (K olozsvár, ) is, a közvélem énykutatás módszereinek bem utatása. Korábbi m űvei közül a következőket em eljük k i: A z erkölcsi norma term ésste (Bp., 1926, ), m elyet A kadém iánk a Gorove-díjjal jutalm azott. Les Seurces du Droit positif (Páris, A n n u aire de lt nstitut In te rn a tional de Philosophie du D roit et de Sociologie Ju rid iq u e c). re fe rá tu m á t az e m líte tt intézet párizsi kongresszusán olvasta fel. Rechtssoziologie (Berlin, ) c. m űvében m ódszertani és tudom ányelm életi vizsgálódást folytat a jogszoeiológia W dom ányjellegét illetően, m ajd az ennek eredm ényeként n y e rt egybevető szünoptikus m ódszert a jogszociológia néhány fő kérdésére alkalm azza és az eljárási jogelm élet m ellett foglal állást. E m űvének rövid francia kiad ása Sociologie Juridique et Théorie Processuelle du Droit cím en jelent meg (Archives de Philosophie du Droit et de Sociologie Juridique, ). Az 1937-ben Párizsban ta r to tt Descartes-kongresszus kiadványában jelent meg La réalité, la valeur et le droit c. tanulm ánya (42 48). További fontosabb művei: A jogelm élet vázlata (Szeged, X X V I ), L avenir de Г organisation internationale (Sofia, Études de droit en honneur de V. Ganefí bolgár és fra n cia nyelven), Der Sinn der U to p ie (Zeitschrift fü r öffentliches Hecht. X X ), A jogszociológia útja (T ársadalom tudom ány, X X I ). M indezek alapján tisztelettel aján lju k a M agyar T u dományos A kadém iának dr. H o rv áth Barna levelező taggá választását. Sziadits K ároly r. t. B alás P. Elemér 1. t. Marton, Géza 1. t. ifj. Boér Elek 1. t. H eller Erik 1. t.

23 A lulírottak tisztelettel ajánljuk a II. osztály A) aloszt á l y á b a levelező tagnak dr. SZEM ERE SAMU tanügyi főtanácsost, az Orsz. Izr. Tanítóképző In té z e t nyug. igazgatóját, a filozófiának kiváló m űvelőjét és finom ízlésű írót. Szemere irodalm i m unkássága három ágú. Javarészben a filozófia történetére irányul; így m in d járt első n a gyobb m unkája, am ely Giordano B rúnóval foglalkozik (M. Tud. Akad ) és irodalm unkban m áig ez írónak legjobb m onografikus feldolgozása. Ehhez csatlakoznak dolgozatai D escartesról, Leibnizről, Spinozáról, K antról, Hegelről, S chleierm acherről, S chopenhauerről, B ergsonról, Spenglerről, továbbá A jelenkori filozófia főbb irá n y a i című (1923), az utolsó félszázad filozófiai m ozgalm airól tájékoztató m űve. M unkásságának m ásik ága az esztétikába nyúlik. Doktori értekezésétől kezdve (A z esztétikai játékelm élet, 1904) számos tanulm ánya az esztétikának egy-egy fontos fejezetét dolgozza ki (A tragikum, Szellem esség és k o m i k u m, A m űvészet m in t valóságértelm ezés, stb.). Végül m unkássága harm adik csoportja általános filozófiai és pedagógia irányú. (Tudományos gondolkodás és filozófiai gondolkodás, Történetfilozófia, Pedagógia és filozófia stb.). Ide sorolhatjuk fordítói tevékenységét is (Giordano B runo, Pestalozzi, J. Dewey). Ezt a sokágú és gazdag m unkásságot m indam ellett egységes alapszem lélet h atja át, am ely kiváltképpen értékíilozófiailag m eghatározott, a nélkül azonban, hogy ennek pszichológiai m ozzanatait elhanyagolná. E nnek köszönheti, hogy történeti tárgyú feldolgozásai objektív m ódszerük m elle tt is finom beleérző készségéről ta n ú s kodnak, meg hogy esztétikai m unkái nem légüres térben mozgó konstrukciók, hanem esztétikai élm ények filozófiai szellemű interpretációi. Szemere m egválasztásával az A kadém ia nemcsak rég m egérdem elt k itü n teté sb en fogja részesíteni filozófiai iro dalm unknak ezt a valóban k itűnő m űvelőjét, hanem személyében olyasvalakit nyer, aki frissesége ellenére is egy A kadém iánkon régóta m űvelt iránynak am elyet valaha Beöthy és A lexander képviselt a folytatója. 21 / Tóth Zoltán r. t. K om is G yula ig. és t. t. P rohászka Lajos 1. t.,

24 22 A II. o sztály A) alosztályába dr. TH EISS EDE m ű egyetemi m ag án tan ár levelező taggá való m últ évi a já n lását fenntartjuk. Heller Farkas r. t. Surányi-Unger Tivadar 1. t. Navratil Ákos r. t. Abay Gyula 1. t. ifj. Boér Elek 1. t. K ováts Ferenc 1. t. Balás K ároly 1. t. A II. osztály A) alosztályába dr. VARGA ISTVÁN c. ny. rendkívüli ta n á r levelező taggá való m últ évi a já n lását fen n tartju k. Baranyai Lipót ig. és t. t. Heller Farkas r. t. Navratil Ákos r. t. Kováts Ferenc 1. t. Kenéz Béla 1. t. Balás Károly 1. t. Surányi-Unger Tivadar 1. t. Abay Gyula 1. t. ifj. Bőén Elek 1. t. f... A II. OSZTÁLY B) ALOSZTÁLYÁBA RENDES TAGNAK : -J'S ir* '» A II. osztály B) alosztályában m egürült egyik rendes tagsági helyre bátorkodunk ajánlani ALFÖLDI ANDRAS levelező tagot, a k i m egválasztása, 1933 óta, ren d k ív ü l kiterjedt m unkásságot fejtett ki. íg y nagyszám ú dolgozata jelent meg P an n ó n ia és Dácia történetének és k u ltú rtö rténetének problém aköréből, melyekhez tan ítv án y ai kitűnő rokontárgyú disszertációi csatlakoznak. Készülő nagy szintézise az ókori M agyarország történetéről nem késhet m ár sokáig; előfutára ennek az 1942-ben m egjelent B udapest története az ókorban cím ű nagy tanulm ánya. M ásrészt több tu catn y i cikke jelent meg a Kr. u. III. század történelm ének fo rrá s k ritik a i és egyéb kérdéseiről; e k o r szak legjobb ism ertjek én t őt bízták meg az akkori nagy világkrízis ábrázolásával a Cam bridge A ncient H istory X II. kötetében (1939). A Róm a városában újévkor és a két nappal későbbi nagy császárünnepen osztogatott a já n dékpénzekről szóló két könyve (1937 és 1942) a következő évszázad róm ai történelm ének új szintézisét készíti elő e jelentékeny ú j forráscsoportok k iak názásával, illetve felfedezésével. E szintézis első fejezetei az Olasz Szem lében

25 ( ) m egjelent K onstantin-tanulm ányok; az utolsó n a g y pannon császárról, I. V alentinianusról szóló m onog rá fiá ja is befejezés előtt áll. A róm ai császári jelvényekről és a m onarchikus etikettről írott műve ( ) standard m űve le tt a jo gtörténeti és régészeti, m ű vészeti stb. irodalom nak. N éhány fejezet az euráziai lovaspásztornépek kultúrm orfológiáját tárgyaló nagy m unkáján ak is m egjelent az utóbbi években. E pigráfiai, num izm atikai, vallástörténeti dolgozataira m ost nem is térhetü n k ki; oeuvre-e részletes m éltatását M arót K árolynak a hazai ókorkutatást áttekintő dolgozata adja. A külföld is nagy elismeréssel adózott Alföldi A ndrás eredm énydús tnunkásságának. íg y levelező ta g já u l v álaszto tta a v a tikáni Pápai Régészeti Akadém ia, a Bolgár Tudom ányos A kadém ia és a B ajor Tudom ányos Akadém ia; tiszteleti ta g ja lett a K ir. S kót Régészeti T ársaságnak, a F in n R é gészeti Társaságnak, a spanyol Régészeti, Athnológiai és A nthropológiai T ársu latn ak és több nagy num izm atikai társulatnak, hogy csak 1933 után nyert kitüntetéseit em lítsük. Gerevich Tibor r. t. Nagy Lajos 1. t. Madzsar Imre r. t. Domanovszky Sándor íg., 1.1. H ajnal István r. t. Tóth Zoltán r. t. A II. osztály B) alosztályába rendes tag n a k a legm e legebben a já n lju k dr. RÉVÉSZ IMRE refo rm átu s püspököt, levelező tagunkat. Nagy irodalm i m unkásságából a M agyar reform átus egyház történetének nagyszabású és m ély szempontok szerint m egírt kitűnő szintézise m ellett itt egészen röviden csak két újabb tanulm ányát ak arju k kiem elni: egy igen finom analízisen felépült értekezését a Századok évi folyam ából: Debrecen lelki válsága és a M agyar M űvel ődéstörténelem III. kötetében m egjelent R eform áció és ellenreform áció cím ű összefoglalását. Révész Im rét az anyaggyűjtés alapossága m ellett, szem pontjainak eredetisége, gondolatainak finom sága és ítéletének elfogulatlansága jellemzik, olyan tulajdonságok, am elyek a kutató tu dósnak és földolgozón a k legfőbb díszei. Szentpétery Imre r. t. Domanovszky Sándor ig., 1.1. Eckhart Ferenc r. t. Hajnal István 1. t. 23

26 24 LEVELEZŐ TA GNAK: A Tom pa Ferenc halálával a II. osztály B) alosztályában m egürült levelező tagsági helyre ú jra a m agyar régészet ta rt igényt. Annál inkább, m ert m űvelői közül m ár szám osán elérték azt a színvonalat, am ely m egválasztásukat indokolttá teheti. Roska M árton, Oroszlán Zoltán, R adnóti A ladár, Szilágyi János, Nagy Tibor, P árducz M ihály és C sallány Dezső m ellett elsősorban B A N NER JÁN O S szegedi egyetem i ta n á r em elkedik ki sorainkból. B anner működésének nagy jelentősége nem annyira egyes cikkeiben vagy könyveiben rejlik, m int abban a h áro m évtizedes, szívós és nagyeredm ényű m unkásságban, am ellyel Délkelet-M agyarország őskori kultriráit nagyszabású ásatások és rendkívül kiterjedt publikációs tevékenysége által elsőízben tá rta fel. Működése jelentőségét a külföldi szaktudom ány így például az angol k u tatá s is nagyra értékeli; kétségtelen, hogy a boldogult Tom pa Ferenc után ő a legkiválóbb praehistorilm sunk. M egválasztását mély tisztelettel ajánlják: Gerevieh Tibor r. t. Alföldi András 1. t. Nagy Lajos r. t. A II. osztály B) alosztályába levelező tagnak ajánljuk dr. DEÉR JÓZSEF műegyetemi ny. r. tan árt, a M agyar T örténettudom ányi Intézet igazgatóját, akit m ár 1941-ben és 1943-ban is ajánlottunk, s akinek ajánlásától 1944-ben csak az ő kifejezett kívánságára állottunk el. Tudom ányos m unkásságát akkor kifejtettük és utalu n k az ott elm ondottakra. A zóta m egjelent m unkáiból a M agyar Történettudom ányi Intézet évi évkönyvében m egjelent A rom ánság eredetének kérdése a középkori m agyar tö rténetírásban cím ű tanulm ányára kívánunk utalni, kiem elve még Deér Józsefnek a nevezett intézet szervezése körüli érdem eit is. Hajnal István r. t. Váczy P éter 1. t. Szekfii G yula r. t. Dom anovszky Sándor ig., 1.1. Szentpétery Im re r. t. Eckhart Ferenc r. t. A II. osztály B) alosztályába ajánljuk levelező tagul dr. EMBER GYŐZŐ egyetemi m ag án tan árt, a m agyar

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

atályonkívülhelyezve:14/1970.m

atályonkívülhelyezve:14/1970.m SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! B E L Ü G Y M IN ISZ T É R IU M 10-24/8/ 1965. H atályonkívülhelyezve:14/1970.m in.ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 008. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1965.

Részletesebben

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s -.59 - Didíer«E s' K Ö N Y V - V O N A T Annak é rd e k é b e n, h ogy az o l v a s á s á ld á s a ib a n azo k n ak a k ö z é p n a g y sá g ú á llo m á s h e ly e k n e k v a s u t a s a i i s r é s

Részletesebben

A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK. Nagy Domokos Imre

A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK. Nagy Domokos Imre 335 A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK Nagy Domokos Imre A Dunakanyar Tájékoztató (r ö v id itv e : DkT) a Dunakanyar Intéző B iz o ttsá g évente két-három alkalommal

Részletesebben

Hatályonkívülhelyezve:08/1970

Hatályonkívülhelyezve:08/1970 M ó d o s í t v a BELÜGYMINISZTÉRIUM 10- : 0 1 6 / 6 6. m i n h. u t. SZ IG O R Ú A N TITKOS! 2 4 /2 3 /1 9 6 5. Hatályonkívülhelyezve:08/1970 A M A G Y A R N ÉP K Ö Z T Á R S A S Á G BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK

Részletesebben

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán Befogadás és munkába állítás Pálhalmán 1985 ja n u árjáb an befogad ó cso p o rto t létesítettünk a Pálhalm ai B örtön és F ogházban. A zóta m ódunk nyílott tapasztalatain k at összegezni, bizonyos következtetéseket

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

PARANCSA. Budapest, 1 9 6 2. évi novem ber hó 29-én

PARANCSA. Budapest, 1 9 6 2. évi novem ber hó 29-én BELÜGYMIN IS ZT É R IU M SZIGORÚAN T I T K O S! 10 2 3 /2 2 /1 9 6 2. Sorszám : 10 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁ G B E L Ü G Y M I N I S Z T E R H E L Y E T T E S É N E K ltin e ü g k rb y s -m é zh 0022. számú

Részletesebben

A berendezkedés programja

A berendezkedés programja DÉLVIDÉK VISSZATÉRT A berendezkedés programja 1 9 4 1 k o r a t a v a s z á n H it le r t e r v e a S z o v j e t u n ió le r o h a - n á s á r a, a z is m e r t F a li B a r b a r o s s a e lő k é s z

Részletesebben

В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р.

В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р. IR O D A LO M В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р. A k ö n y v n ép szerű fo rm á b a n á tfo g ó a n

Részletesebben

a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2. s z á m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1967. évi február hó 6-án.

a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2. s z á m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1967. évi február hó 6-án. BELÜG Y M IN ISZ TÉ R IU M SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 1 0-2 6 / 2 / 1967. a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. F Ő C S O P O R T F Ő N Ö K É N E K 2. s z á m ú UTASÍTÁSA

Részletesebben

D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I.

D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I. D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y A S E M L E G E S S É G > d A L A K U L Á S Á N A K F O L Y A M A T A

Részletesebben

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének BELÜGYMINISZTÉRIUM I/II. CSOPORTFŐNÖKSÉG SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/5/A/1969. Az 5/1969. számúfőcsoportfőnöki UTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA Budapest, 1969. évi június hó 16-án. Tárgy: Üzemanyag ellátás

Részletesebben

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik Növénytermesztés irányzatai: Hagyományos vagy konvencionális Integrált (fenntartható, környezetbarát) Ökológiai, biotermesztés

Részletesebben

B E L Ü G Y M IN IS Z T É R IU M. 14. szá m ú UTASÍTÁSA. Budapest, 1969. évi december hó 17-én.

B E L Ü G Y M IN IS Z T É R IU M. 14. szá m ú UTASÍTÁSA. Budapest, 1969. évi december hó 17-én. B E L ÜGY M INISZ T É R IU M SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 1 0 2 6 /1 4 /1 9 6 9. 3 4 B E L Ü G Y M IN IS Z T É R IU M 1. F Ő C S O P O R T F Ő N Ö K É N E K 14. szá m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1969. évi december

Részletesebben

A M agyar Népköztársaság Belügym iniszterének

A M agyar Népköztársaság Belügym iniszterének BELÜGYMINISZTÉRIUM Szigorúan titkos! K ülönösen fon tos! Szám: 10-21/32/1965. Hatályon kívül helyezve: 011/1973. min. ut. A M agyar Népköztársaság Belügym iniszterének 32 0032. számú _ PARANCSA Budapest,

Részletesebben

A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKÁNAK PARANCSA. 1. számú. BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség Országos Parancsnokság Budapest

A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKÁNAK PARANCSA. 1. számú. BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség Országos Parancsnokság Budapest BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség Országos Parancsnokság Budapest Szolgálati használatra! 018... sz. példány A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKÁNAK 1. számú PARANCSA Budapest, 1974. évi október

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n.

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n. BELÜGYMINISZTÉRI UM 1024/17/1964 A SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. u t. MAGYAR N É P K Ö Z T Á R S A S Á G b e l ü g y m i n i s z t e r h e l y e t t e s é n e k 0017. számú U T

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

A RAJZOLÁS SZE RE PE A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N

A RAJZOLÁS SZE RE PE A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N A RAJZOLÁS SZE RE PE A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N M M M t «! * «* * * ^ agy huza-vona után végre eljutottunk oda, hogy a m esterszedő ] N nem csak szedője, hanem díszítő m űvésze is a m unkájának.

Részletesebben

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS KASZTFÜGGÉS VARÁZSLÓ A KARAKTER NEVE: FAJ: _ SZINT: NEM: _ JELLEM: TULAJ- DONSÁG- TULAJ- DONSÁG- IDŐLEGES IDŐLEGES TERMET: KOR: _ SÚLY: MAGASSÁG: HAJ: _ SZEM: VALLÁS: SZAKÉRTELMEK MAX. SZINT / ERŐ ERŐ

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

10-2147/1962. BELÜGYMINISZTÉRIUM E G É S Z S É G Ü G Y I ÜGYRENDJE ÁBTL-4.2.-10-2147/1962

10-2147/1962. BELÜGYMINISZTÉRIUM E G É S Z S É G Ü G Y I ÜGYRENDJE ÁBTL-4.2.-10-2147/1962 BELÜGYMINISZTÉRIUM 10-2147/1962. SZIGORÚAN TITKOS! B E LÜG Y M I N IS ZTÉR I U M E G É S Z S É G Ü G Y I O SZ T Á L Y ÜGYRENDJE BELÜGYM INISZTÉRIUM 10-2147/1962. SZIGORÚAN TITKOS! Jóváhagyom! Budapest,

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.)

A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.) Szathmári István A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.) B o d n á r Ildikó 2001 tavaszán az ELTE BTK akkori, Pesti Barnabás utcai épületében

Részletesebben

IRODALOM. re n g e te g é b e azzal, h o g y b e m u ta tja, h o g y a n le h e t a s ta tis z tik a i a d a to k

IRODALOM. re n g e te g é b e azzal, h o g y b e m u ta tja, h o g y a n le h e t a s ta tis z tik a i a d a to k IRODALOM Internationale Abortsituation, Abortbekämpfung, Antikonzeption. (Nem zetközi abortusz-helyzet, abortusz elleni küzdelem, fogam zásgátlás.) Összeállíto tta : prof. dr. med. habil K. H. Mehlan.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

- 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN. Dr. Márkus László

- 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN. Dr. Márkus László - 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN Dr. Márkus László Az erdőtörténeti kutatás sokat m eríthet a régi ábrázolásokról. Az egykorú látképek, vázrajzok, kéziratos térképek elsőrendű

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

ÁBTL- 4.2. -50-100/3/1966 /1

ÁBTL- 4.2. -50-100/3/1966 /1 ÁBTL- 4.2. -50-100/3/1966 /1 BM. O R S Z Á G O S R E N D Ő R F Ő K A P IT Á N Y S Á G. Szám : 50-100/ 3-1966. P M. V Á M - É S P É N Z Ü G Y Ő R S É G O R S Z Á G O S P A R A N C S N O K S Á G. S o rszá

Részletesebben

H atályon kívül helyezve: 15/1976. A TERV- ÉS PÉNZÜGYI CSOPORTFŐNÖK KÖRLEVELE. Budapest, 1973. évi május hó 31-én.

H atályon kívül helyezve: 15/1976. A TERV- ÉS PÉNZÜGYI CSOPORTFŐNÖK KÖRLEVELE. Budapest, 1973. évi május hó 31-én. BELÜGYMINISZTÉRIUM Szolgálati használatra! Szám: 7001/21 1973 H atályon kívül helyezve: 15/1976. A TERV- ÉS PÉNZÜGYI CSOPORTFŐNÖK KÖRLEVELE Budapest, 1973. évi május hó 31-én. Tárgy: A betegségi biztosításra

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

u ká a tű ik fel a desig szó, igaz, aga a í és a kötet is angol elvű. Utóbb már a magyar könyv címében, illetve a most tárgyalt munka

u ká a tű ik fel a desig szó, igaz, aga a í és a kötet is angol elvű. Utóbb már a magyar könyv címében, illetve a most tárgyalt munka 1 Bírálat Ernyey Gyula: Design: Tervezéselmélet és termékformálás 1750 2010 c. akadémiai doktori munkájáról (Megjelent a Ráday Könyvesház gondozásában Budapest, 2011.) A űvészettörté et sajátos területe

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

Varga Bal a mk. század os A TV2-117A TÍPUSÚ HELIKOPTERHAJTÖNO KOMPRESSZORÁNAK VIZSGÁLATA

Varga Bal a mk. század os A TV2-117A TÍPUSÚ HELIKOPTERHAJTÖNO KOMPRESSZORÁNAK VIZSGÁLATA Varga Bal a mk. zázad o TV2-117 TÍPUSÚ HELIKOPTERHJTÖNO KOMPRESSZORÁNK VIZSGÁLT Eb bon a cikkben zeretném f o l y t a t n i az 1001/1. zámban m e g je le n t, a h a jtó m ű -v iz g á la tr ó l z ó ld tanulmányom,

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

DEMOGRÁFIA 3. ÉVF. 2. S Z Á M BUDAPEST

DEMOGRÁFIA 3. ÉVF. 2. S Z Á M BUDAPEST DEMOGRÁFIA N É P E S S É G T U D O M Á N Y I F O L Y Ó I R A T 3. ÉVF. 2. S Z Á M BUDAPEST 19 6 0 A SZE R K E SZ TŐ B IZ O T T S Á G TAGJAI: ACSÁDI GYÖRGY, BARS Y GYULA, ERD EI FERENC, HAH N GÉZA, HUSZÁR

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK. 0021. számú ÁBTL 4.2.-10-24/21/1962. Budapest, 1962. november 14.

UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK. 0021. számú ÁBTL 4.2.-10-24/21/1962. Budapest, 1962. november 14. BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORÚAN TITKOS! 10-24/21/1962. 100 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 0021. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1962. november 14. A MINŐSÍTÉS MEGSZŰNT az 1995. évi LXV. tv.

Részletesebben

A metafora célja. hangulati: ha bizonyos érzés, érzelem, hangulat érzékeltetése a célja, 3.

A metafora célja. hangulati: ha bizonyos érzés, érzelem, hangulat érzékeltetése a célja, 3. hangzású hangutánzó szavak is. Ilyen például a m. N. kotkodái 'kotkodácsol' (T E S z. kotkodácsol a.) és a finn kotkottaa 'ua.' (hivatkozik is rá a S S A.), a m. kakukk és a finn kukkua 'kakukkol' (a kukkua

Részletesebben

új Reflektor M a ga zin U noká ink is lá tni fogjá k Ú tm uta tó Ü tköző Va la hol O roszorszá gba n Va styúk is ta lá l szeget

új Reflektor M a ga zin U noká ink is lá tni fogjá k Ú tm uta tó Ü tköző Va la hol O roszorszá gba n Va styúk is ta lá l szeget Kisvilá g Kok-tél Körkép Körző Kuckó La birintus Lá tvá nytá r-há z Lehetetlen? Leporelló M a rionett M édia m ix M egá ll a z ész! M icim a ckó-klub M indent va gy sem m it! M i történt... M ost M usicbox

Részletesebben

PEDAQÓQIAI MŰHELY. IIEIJ i $E1[ 6J, NYlREQYH AZA

PEDAQÓQIAI MŰHELY. IIEIJ i $E1[ 6J, NYlREQYH AZA PEDAQÓQIAI MŰHELY IIEIJ i $E1[ 6J, NYlREQYH AZA 1 975. SZEPTEMBER PEDAQÓQIAI MŰHELY NYÍREQYHAZA Kiadja a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. M űvelődésügyi Osztálya, a Pedagógusok Szakszervezete Megyei

Részletesebben

UTASÍTÁSA. Ksz. 14/27 vele 016/1970. BMH. utasítás BELÜGYMINISZTÉRIUM A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK. 023.

UTASÍTÁSA. Ksz. 14/27 vele 016/1970. BMH. utasítás BELÜGYMINISZTÉRIUM A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK. 023. Ksz. 14/27 vele 016/1970. BMH. utasítás BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORÚAN TITKOS! Szám: 10-24/23/1967. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 023. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1967. évi november

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

A M agyar N ép k ö ztá rsa sá g. 010. szám ú PARANCSA

A M agyar N ép k ö ztá rsa sá g. 010. szám ú PARANCSA BELÜGYMINISZTÉRIUM Szám: 0-/0/968. Szigorúan titkos! 3 A M agyar N ép k ö ztá rsa sá g b e lü g y m in is z te r é n e k 00. szám ú PARANCSA Budapest, 968. május 0-én Tárgy: A BM. tartalékos állom ány

Részletesebben

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X SZLAUKÓ LÁSZLÓ C O M I X A cím OL da LOn SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX (RÉSZLET) 1996 SZLAUKÓ LÁSZLÓ 2006 KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY 2006 SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY, KAPOSVÁR SZIGETVÁRI

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI H IVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFLAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 63.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI H IVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFLAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 63. A KÖZPONTI STATISZTIKAI H IVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFLAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 63. KÖZPONTI STATISZTIKAI H IVATAL Népességtudományi Kutató Intézet

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből 68 Emlékek között Karinthy Gáborról Kö ze leb bi kap cso lat ba ti zen há rom éves ko rom ba ke - rül tünk egy más sal. Álom vi lág ban élt, ami ta lán nem lett vol na

Részletesebben

021. sz á m ú PARANCSA

021. sz á m ú PARANCSA f BELÜGYM INISZTÉRIUM S z ig o r ú a n titk o s! Szám: 10-21/21/1967. é A M a g y a r N é p k ö z tá r sa s á g B e lü g y m in i s z t e r é n e k 021. sz á m ú PARANCSA Hatályonkívülhelyezve:10-21/26/72

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

FÓKUSZBAN A TERÍTÉK SZÓKIMONDÓ. 12. oldal. 10. oldal... - i i

FÓKUSZBAN A TERÍTÉK SZÓKIMONDÓ. 12. oldal. 10. oldal... - i i FÓKUSZBAN A TERÍTÉK 10. oldal.... - i i SZÓKIMONDÓ 12. oldal V á rju k lá to g a tó in k a t 2001. március 22-25. a B u da pe sti V á s á rk ö z p o n t F, F2 p a v ilo n já b a n. Jk Nyitva tartás: 10.00-18.00

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

és élet- m inôség 5 3

és élet- m inôség 5 3 B. egészség 52 és életminôség 53 B. E G É S Z S É G É S É L E T M I N Ô S É G A z eddigiekben több szem pontból is rávilágítottunk, hogy az egészség szám - talan csato rn án k eresztü l hat a gazd a sá

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása TISZTELT TAGTÁRSAK! 1994. ja nu ár 26-án 151 sze mély meg ala kí tot - ta a Moz gás kor lá to zot tak Mély kú ti Egye sü le tét. A he lyi szer ve zet lét re ho zá sá nak több cél ja is volt. Leg fon to

Részletesebben

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 189, Ft. Oldal

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 189, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ 135. szám TARTALOMJEGYZÉK 28/2006. (XI. 6.) PM r. A pré mi um évek prog ram mal, va la mint a kü lön le ges fog lal koz ta tá si

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Számítógépes hálózatok egységes tárgyalási módja az ISO-OSI szabvány

Számítógépes hálózatok egységes tárgyalási módja az ISO-OSI szabvány Számítógépes hálózatok egységes tárgyalási módja az ISO-OSI szabvány Tóth Tivadar mk. órgy. Egyetemi adjunktus Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Kar K o ru n k ta lá n

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

A BM H atárőrség D éli, K eleti, Északi K erület ( Ö. Z.) P arancsnokság ÜGYRENDJE

A BM H atárőrség D éli, K eleti, Északi K erület ( Ö. Z.) P arancsnokság ÜGYRENDJE BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség Országos Parancsnokság SZIGORÚAN TITKOS! 01800/1967. A M INŐSÍTÉS MEGSZŰNT az1995. évi LXV. tv. 28. -ára figyelemmel A BM H atárőrség D éli, K eleti, Északi K erület ( Ö.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

SV- 3829-4./14. Javaslat elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozat megtételére

SV- 3829-4./14. Javaslat elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozat megtételére 14251290 Salgó Vagyon Kft. Salgótarján SV- 3829-4./14. Javaslat elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozat megtételére Gazdasági, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Idegenforgalmi Bizottság

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA ELJÁRÁSRENDJE

A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA ELJÁRÁSRENDJE A MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ MINISZTER ÉPÍTÉSZETÉRT és ÉPÍTÉSÜGYÉRT való feladatkörében a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazásával A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA

Részletesebben