Kozmetikai szempontból fontos vegyületek. A biokémia feladata az életjelenségek kémiai módszerekkel való vizsgálata.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kozmetikai szempontból fontos vegyületek. A biokémia feladata az életjelenségek kémiai módszerekkel való vizsgálata."

Átírás

1 BIOKÉMIA Kozmetikai szempontból fontos vegyületek A biokémia feladata az életjelenségek kémiai módszerekkel való vizsgálata. Két fő vizsgálati módszere: - in vitro (üvegben): az élő anyag sejtjeit, szöveteit elkülönítik a szervezet egészétől, s azokat laboratóriumi körülmények, berendezések között vizsgálják, - in vivo (életben): a szervezeten belül figyelik meg az élő anyag tulajdonságait, s a benne zajló életjelenségeket. Élettani szerepe A VÍZ A víz minden szövet sejtes és sejtközötti állományának alkotórésze. Szervezetünk folyadékterei: 1. intracelluláris folyadéktér (sejten belüli ft.) 2. extracelluláris ft. (sejten kívüli ft.) - intersticiális ft. (sejtek közötti ft.) v. szövetnedv: a sejtek közvetlen környezete, - intravazális ft. (ereken belüli ft.): vérben és nyirokban. Szöveteink víztartalma a szövet típusától függően eltérő, a kor előrehaladtával pedig csökken. A víz a protoplazma fehérjekolloidjainak állandóságában elsődleges szerepet játszik, emiatt a nagy mértékű vízveszteség a szervezet pusztulásához vezet. (A fehérjék sokrétű élettani szerepét ld. a bevezető fejezetben.) A víz feladatai: - oldószer ( hidratáció és turgor jelensége) - szállítóanyag, vivőszer ( diffúzió és ozmózis jelensége) - hőszabályozó A víz, mint oldószer A szervezetet felépítő, oldatban lévő anyagok az oldott részecskék mérete szerint a vízzel háromféle oldatot hozhatnak létre: - valódi oldat: az oldott részecske mérete 1 nm alatti, pl. ásványi sók, egyszerű szénhidrátok - kolloid oldat: az oldott részecske mérete nm, pl. fehérjék, poliszacharidok - durva diszperz rendszer: az oldott részecske mérete 500 nm feletti, pl. zsírok és zsírkísérők elegye. Az oldott részecskék a felületükön a töltésüknek megfelelően megkötik a víz poláros molekuláit. Ha egy anyag felületén a vízmolekulák töltésüknek megfelelően, irányítottan helyezkednek el, hidratációról beszélünk. Az élő anyagban a fehérjekolloidok hidratációja a legjelentősebb. Minél több vizet kötnek meg, annál duzzadtabbá válnak a belőlük felépülő sejtek és rostok. A hidratáció következtében a fehérjekolloidok térfogata megnő, a belőlük felépülő sejtek és rostok egyre jobban feszülnek, nyomást gyakorolnak egymásra. A sejtek és rostok hidratációja következtében egymásra gyakorolt nyomását turgornak nevezzük. A bőr turgorának mértéke fontos tényező az egyes bőrtípusok kialakításában. (A hiperhidratáltnak nagy, a normálnak optimális, a dehidratáltnak csökkent a turgora.)

2 A diszperziós rendszerek rajza (1 oldal)

3 A víz, mint szállítóanyag A tápanyagok és bomlástermékek jó része vízben oldott állapotban jutnak a sejtekhez, ill. így távoznak a sejtekből. Tehát az intra- és extracelluláris folyadéktér közötti anyagcsere szállítóközege a víz. A két folyadékteret sejthártya, esetleg a kapillárisok fala választja el, amelyek féligáteresztő (szemipermeábilis) hártyák. A két folyadéktér eltérő sókoncentrációjú. Az extracell. ft. két típusában a sókoncentráció azonos, de a fehérjék koncentrációja eltérő. A szervezet folyadékterei Intracelluláris extracelluláris Intersticiális intravazális A folyadékterek között az anyagáramlás spontán módon, energiaközlés nélkül (passzív transzporttal) is lezajlik. Hajtóereje (oka) a koncentrációkülönbség ( cc), célja a cc kiegyenlítése. Ha a folyamatban az oldószer szemipermeábilis hártyán keresztül áramlik, ozmózisról beszélünk. (Az oldószer a hígabb cc.-jú hely felől a töményebb oldat felé halad.) Ha viszont az oldószer mellett az oldott anyag is áramlik (féligáteresztő hártyán át v. anélkül), diffúzió történik. (Az oldott anyag a töményebb oldatból a hígabb felé áramlik, tehát az oldószer és az oldott anyag áramlási iránya ellentétes, egymás felé igyekeznek.) Az ozmózis során a töményebb oldat felé áramló oldószer által a sejthártyára kifejtett nyomását ozmózisnyomásnak nevezzük. A hígabb oldatot hipo-, a töményebb oldatot hipertóniásnak oldatnak nevezzük. A kozmetikában hipertóniás oldatokat használunk. Ha a sejten belüli tér cc.-ja azonos a sejten kívüli tér cc.-jával, akkor anyagáramlás nem történik, ekkor izotóniás oldatokról beszélünk. A szövetek és a vér közötti anyagcsere a sóoldatok és a fehérjekolloidok eltérő ozmotikus nyomásán alapszik. A hajszálartériák falán át vérsavó diffundál ki, amely a fehérjemolekulákat méretük miatt nem viszi magával. A vérsavónak az intersticiális térbe való átjutását a hajszálartériákban uralkodó 4000 Pa (30 Hgmm)nyomás is segíti. A vérsavó kijutása után jelentősen megnő a vér fehérjekolloid cc.-ja (mintegy besűrűsödik a vér ), s ez szívóhatást fejt ki a szövetnedvre. Így a hajszálvénákba spontán (passzív trp.-tal) jut be a bomlástermékekkel teli szövetnedv.

4 A leírt folyamatok csak akkor mennek végbe akadálytalanul, ha az egyes foly.terekben a sók és fehérjekolloidok ozmózisnyomása állandó. Ez az izotónia törvénye. A szervezet vízforgalmát szabályozzák: vasopressin v. antidiuretikus hormon (ADH), tiroxin, mineralokortikoidok (pl. aldoszteron) A SÓK ÉLETTANI SZEREPE A protoplazmában a vízben oldott ásványi sók oldatai is megtalálhatók valódi oldat formájában, mert a vízoldható sók ionjaikra disszociálnak a vízben. A protoplazmában előforduló leggyakoribb kationok: Na +, K +, Ca 2+, Mg 2+, Fe 2+ -Fe 3+ és leggyakoribb anionok: Cl -, SO 4 2-, CO 3 2-, PO 4 3-, I - A sejten belüli (intracelluláris) folyadéktérben K + - és Mg 2+ -sók találhatók nagy koncentrációban, jórészt PO 4 3- (foszfát) és HCO 3 - (hidrogénkarbonát) formájában. A sejten kívüli (extracelluláris) foly.térben Na + - és Ca 2+ -sókat találunk, főként -Cl - (klorid) és -HCO 3 - formájában. Mint azt már tárgyaltuk, a foly.terek közötti só cc. különbség az anyagok mozgását eredményezi a sejthártyán/érfalon keresztül. A sók szervezetbe táplálékainkkal jutnak be. Szervezetünkben legnagyobb mennyiségben (85-90%) nátriumsók találhatók, klorid és hidrogénkarbonát formájában. A NaCl koncentrációja a sejten kívüli térben kb. 0,85 %. Feladatai: - az extracell. foly.tér víztartalmának biztosítása (ionjainak nagymértékű a hidratációja) a szervezet ozmotikus viszonyainak kialakítása - ingerületvezetés Napi szükséglet belőle 3-6 g. Ennyi NaCl-hoz külön sózás nélkül is hozzájut a szervezetünk. Sajnos a magyar konyhai szokások miatt ennek a többszörösét visszük be naponta. Ám a túlzott konyhasó fogyasztás károsítja a szervezetet, kozmetikai hibák kialakulásához vezet. A NaCl túladagolásának egészségügyi és kozmetikai következményei: - vérnyomás-emelkedés, mert nő a vér térfogata a sok feleslegben megkötött víz miatt - a szív izommunkája fokozódik szívizomkárosodás - ödéma kialakulása a vérnyomás emelkedés miatt - cellulit kialak. az ödéma miatt - szeborrea kialakulása vagy fokozódása - hajhullás, mert a hajas fejbőr is zsírosabb lesz - a bőr és a szervezet gyulladásos folyamatainak előtérbe kerülése: allergia akné rosacea A NaCl káros következményeit K + -tartalmú főzelékek fogyasztásával ellensúlyozhatjuk. A főzelékfélék sok káliumot és kevés konyhasót tartalmaznak. (Ld. szépségdiéták sok főzeléke) A NaCl koncentráció gyors csökkenése (pl. hasmenés, hányás, fokozott verejtékezés) szintén kellemetlen és veszélyes tüneteket okoz, mert hiányában csökken az extracell. foly.tér víztartalma. A NaCl hiányának (kiszáradás) következményei: - vérnyomás csökkenés, mert csökken a vér térfogata (akár halált is okozhat) - eszméletvesztés (ájulás) Nagy melegben ezért ne csak csapvizet, hanem ásványvizet, enyhén sós, citomos vizet fogyasszunk.

5 A NaHCO 3 reakcióba lép a vízzel (hidrolizáló só), hidrolízisekor lúgos ph jön létre. Feladata: - a szervezet enyhén lúgos (7,45) belső ph-jáért felelős. (Mivel az életfolyamatok zavartalanul csak állandó ph-érték (izohidria törvénye) mellett mennek végbe, ez létfontosságú. Ld. majd a fehérjéknél, milyen ph-érzékenyek.) - hidratációja hozzájárul a szervezet optimális víztartalmának kialakulásához. A K + -sók kisebb koncentrációban vannak jelen a szervezetben. Napi szükséglet 2-4 g. Feladataik: - az intracelluláris foly.tér ozmotikus viszonyainak kialakítása - szükségesek az izomösszehúzódáshoz (aktin-miozin komplex létrejöttéhez) - ingerületvezetés Hiányukban izomgyengeség, szívgyengeség lép fel. A szervezetünkben a Na + - és K + -sók anyagcseréjét a mellékvesekéreg mineralokortikoid hormonjai szabályozzák. A Ca 2+ - és Mg 2+ -sók a szervezetben jórészt karbonátok és foszfátok formájában vannak jelen. E sók vízben oldhatatlanok. Nagy mennyiségben találhatók a csontokban, fogakban és az extracell. foly. térben. A Ca 2+ -sók feladatai: - csontok, fogak szilárdsága, - az extracell. foly.tér ozmotikus viszonyainak kialakítása, - kötőszöveti rostok (kollagén) szerkezetének stabilizálása, - gyulladásellenes, - izomműködés, - véralvadás. Hiányában: - csontritkulás, fogszuvasodás (gyermekkorban csontfejlődési zavar), - kollagén rostok fellazulása, - gyulladásra, allergiára való hajlam nő, - izomgörcsök, - véralvadási zavarok. Túladagolása - meszesedést, - fáradtság, levertség, bágyadtság érzését okozza. A Ca 2+ a tápcsatornából csak D-vitamin jelenlétében képes felszívódni és csak foszfor jelenlétében tud beépülni a csontokba A Mg 2+ -sók feladatai: - csontok, fogak szilárdsága, - az extracell. foly.tér ozmotikus viszonyainak kialakítása, - izomműködés, - enzimek alkotórésze (kiemelten pl. az ATP-anyagcserejében). A szervezet mészsóforgalmát a mellékpajzsmirigy parathormonja és kalcitoninja szabályozza. (A parathormon, a kalcitonin a vér Ca 2+ szintjét; csontokban fordíva hat.) A Fe 2+ - Fe 3+ -ionok nélkülözhetetlenek a vérképzésben. A vörösvértestek festékanyagának, a hemoglobinnak az alkotója. Ennek a hemoglobin-vasnak az oxigén szállításában van szerepe. A rézionok a vérképzésben, festékképzésben játszanak szerepet.

6 A cink- és mangánionok enzimek alkotórészei. A kloridionok az intersticiális tér folyadéktartalmáért, gyomorsósav kialakulásáért felel. A jodidionok a pajzsmirigy hormonjainak (tiroxin = tetrajód-tironin és trijód-tironin) alkotója. Hiánya golyvát (struma) okoz. A kén egyes aminosavakban szerves kötésben található. Pl. a szaruképzésben is szereplő cisztein-cisztinben. Sok ként tartalmaznak a keratinok (bőr felszíne, haj, szőr, köröm) és a laza rostos kötőszövet kocsonyás alapállománya. SZÉNHIDRÁTOK (SZACHARIDOK) C-, H-, O-ből állnak, méghozzá olyan arányban, mintha egy C-atomra egy vízmolekula (H 2 O) jutna. Innen ered az elnevezésük. Élettani szerepeik: - alaptápanyagaink (krumpli, rizs, tésztafélék, benne a pékáru keményítője) - tartalék tápanyagok (állatokban és emberben a glikogén, növényekben a keményítő) - energiaforrás (glükóz = szőlőcukor, glikogén = állati keményítő ) - vázanyag (növényekben a cellulóz, gombákban a kitin) Túladagolásuk elhízáshoz vezet, mert a feleslegben bevitt fel nem használt szénhidrátok zsírrá alakulnak! Csoportosításuk többféle szempont alapján lehetséges: 1. A felépítő egységek száma szerint: - monoszacharidok: egy egységből (monomerből) állnak. Vízben jól oldódnak, édes ízűek. Pl. glükóz, fruktóz = gyümölcscukor - diszacharidok: két monomerből állnak. Vízben jól oldódnak, édes ízűek. Pl. laktóz = tejcukor, szacharóz = konyhai cukor = répacukor = nádcukor = invertcukor - poliszacharidok: sok (akár több száz v. ezer) monomerből állnak. Vízben nem oldódnak, nem édes ízűek. Pl. keményítő (krumpliban, rizsben, lisztben tésztafélékben), cellulóz = növényi rost 2. A molekulában levő funkciós csoportok alapján: - aldózok (polihidroxi-aldehidek): O sok OH-csop.-ot és egy aldehid-csop.-ot tartalmaznak C pl. glükóz H - ketózok (polihidroxi-ketonok): C--C--C sok OH-cspo.-ot és egy keto-csop.-ot tartalmaznak pl. fruktóz O 3. A fizikai tulajdonságaik alapján: - cukorszerűek: édesek, vízben jól oldódnak, fehérek, szilárdak. Ide tartoznak a mono- és diszacharidok - nem cukorszerűek: nem édesek és nem oldódnak vízben. Ilyenek a poliszacharidok. 4. A kémiai tulajdonságaik alapján: - redukáló hatásúak: adják az ezüsttükör-próbát, pl. glükóz. A redukáló cukrok gyulladáscsökkentők - nem redukáló hatásúak: nem adják az ezüsttükör-próbát, pl. fruktóz

7 Monoszacharidok Aszerint csoportosítjuk és tárgyaljuk őket, hogy a molekulában hány szénatom található. - 3C = triózok: három szénatom található a molekulában. A szénhidrát anyagcsere rövid életű közti termékei, Pl. glicerin-aldehid - 4C = tetrózok: szintén a szénhidrát anyagcsere rövid életű közti termékei; - 5C = pentózok: öt szénatomosak. Két jelentős képviselőjük élettanilag fontos molekulák alkotórésze: - ribóz: RNS, NAD, NADP, ATP, KoA-ban - dezoxiribóz: DNS-ben; - 6C = hexózok: hat szénatomosak. Itt csak két legfontosabbat tárgyaljuk: - glükóz (szőlőcukor) C 6 H 12 O 6 : - a természetben 99%-a gyűrűvé záródott formában van jelen - a fotoszintézis során keletkezik - aldóz (aldohexóz), tehát redukáló hatású - vízben jól oldódik, édes (cukorszerű szénhidrát) - tárolása a növényekben keményítő, az állatokban (és emberben) glikogén formájában - feladatai: - energiaforrás: 1 mol glükóz eloxidálásakor 38 ATP molekula keletkezik - di- és poliszacharidok monomerje - redukáló hatása révén gyulladáscsökkentő (a gyull. oxidációs foly., a redukálószerek ez ellen hatnak) - fruktóz (gyümölcscukor) C 6 H 12 O 6 : - a szőlőcukor izomere - előford.: mézben, gyümölcsökben - ketóz (ketohexóz), tehát nem redukáló - vízben jól oldódik, édes (cukorszerű szénhidrát) - galaktóz C 6 H 12 O 6 : - a szőlőcukor izomere a laktózban Diszacharidok Két monoszacharid egységből állnak, azok egymással alkotott éterei (glikozidok). Cukorszerűek, édesek, vízben jól oldódnak. - Maltóz (malátacukor): két glükózból áll, a keményítő bontásából keletkezik. A maltáz nevű enzim bontja - Szacharóz (répa- v. nád- v. invertcukor): egy glükóz és egy fruktóz egységből áll. Az invertáz nevű enzim bontja. Ez a tkp.-i étkezési cukor. - Laktóz (tejcukor): egy glükóz és egy galaktóz egységből áll. A laktáz nevű enzim bontja. - Cellobióz: két glükózból áll, a cellulóz bontásából keletkezik. A celluláz nevű enzim bontja.

8 Poliszacharidok Több száz v. ezer monoszacharid egységből állnak, szintén glikozidok. Nem cukorszerűek: nem oldódnak vízben, nem édes ízűek. Növényi poliszacharidok: - Keményítő: glükóz egységekből áll. Növények tartaléktápanyaga (pl. burgonya gumója), állatok és emberek alaptápanyaga. Két eltérő szerkezetű összetevője: - amilóz: spirális glükóz-lánc, több száz egységből áll, - amilopektin: elágazó glükóz-lánc, több ezer egységből. - Cellulóz: elágazásmentes, párhuzamos lefutású egyenes glükóz-láncokból áll, melyeket H-kötések kapcsolnak össze. Növényi vázanyag. A táplálékainkban található növényi rostok tkp. cellulóz molekulák kötege. Számunkra emészthetetlen, mert nem vagyunk képesek a bontását végző celluláz enzimet előállítani. De szerepét táplálkozásunkban pontosan emészthetetlensége révén tölti be: ún. ballasztanyag. Teltség-, jóllakottság érzetét keltik, de mivel nem tudjuk megemészteni, ezért egyrészt nincs kalóriaértékük, másrészt gyorsítják a bélmozgásokat. Mindkettő igen hasznos tudnivaló a fogyókúrázóknak. Metil-cellulóz nevű származéka fontos pakolásalapanyag volt a karbopol térhódításáig. - karragén - agar-agar zselé (pakolás) alapanyagok - tragant Állati poliszacharidok: - Glikogén (ún. állati keményítő): glükóz egységekből áll. Tartalék tápanyag és így energiaforrás. A májban és az izomban keletkezik a pillanatnyilag feleslegben lévő glükózból. Fokozott izomműködéskor (oxigén hiányában) tejsavvá alakul izomláz. - Heparin: véralvadásgátló (a vérünkben található). - Hyaluronsav: a kötőszövetek, főleg a laza rostos ksz. Kocsonyás alapállományát adja. Megtalálható még a szem csarnokvizében és az ízületekben, mint kenőanyag. (Ld. Szövettan) - Kondroitinkénsav: porcszövetek kocsonyás alapállományát adja - Kitin: N-tartalmú poliszacharid. A gombák sejtfal-anyaga, az ízeltlábúak szilárd vázát adja. Felépítése a cellulózéhoz hasonló. - Proteoglikánok: (régebbi elnev.: mukopoliszacharidok): olyan szh.-ok, amelyek fehérjékkel létesítenek kémiai kötéseket. Pl. a sejthártya fehérjéihez kötött poliszacharid láncok, melyek az ABO-vércsop. rendszert alakítják ki. - Glikolipidek: lipidekkel kapcsolódó szénhidrátláncok.

9 AZ AMINOSAVAK TULAJDONSÁGAI, ÉLETTANI ÉS KOZMETIKAI SZEREPÜK Az aminosavak olyan karbonsavszármazékok, amelyekben a karbonsavak szénhidrogéncsoportjának egy v. több H-atomját aminocsoport helyettesíti. Tehát két funkciós csoport mindannyiukban előfordul: a karboxil- ( COOH) és az aminocsoport ( NH2). Csoportosításuk többféleképpen történhet: 1. A szénlánc szerkezete alapján: nyílt (pl. cisztin) v. zárt szénláncú (pl. (fenil-alanin) 2. Az amino- és karboxil-csoportok száma szerint: - monoamino-monokarbonsav (pl.alanin) - diamino-monokarbonsav (pl. arginin) - monoamino-dikarbonsav (pl.glutaminsav) - diamino-dikarbonsav 3. Az amino- és karboxilcsoportok viszonylagos térbeli helyzete szerint: - α (egy C-atomon lóg a két funkciós csoport) - β (két C-atom van a két funkciós csop. között) - γ (három C-atom van a két funkciós csop. között) 4. Oldhatóság szerint: - apoláros (pl. fenil-alanin) - poláros - semleges (pl. cisztein) - savas (pl. glutaminsav) - bázikus (pl. hisztidin) A karbonsavak általános képlete: R COOH pl. CH 3 COOH Az aminosavak ált. képlete: R COOH pl. CH 2 COOH NH 2 NH 2 (glicin) α-aminosav: β-aminosav: γ-aminosav: H H H H H H H 3 C C COOH H 3 C C C COOH H 3 C C C C COOH NH 2 H 2 N H H 2 N H H (alanin) (β-alanin) (γ-amino-vajsav) A legjelentősebbek az α aminosavak, mert ezekből épülnek fel a fehérjék. Az egyetlen β- aminosav, melynek biológiai jelentősége van, az a β-alanin. Fontos származékai a pantoténsav és a koenzim-a. A γ-amino-vajsav az agy anyagcseréjében fontos. Az alábbi aminosavak szerkezeti képletét kell tudni egy kozmetikus tanulónak: cisztein: H H HS C C COOH H NH 2 cisztin:

10 Fenil-alanin: tirozin: NH 2 CH COOH NH 2 CH COOH CH 2 CH 2 OH Néhány aminosav felépítésében a C-, H-, O-, N-atomokon kívül a S-atom is részt vesz. Ezek a kéntartalmú aminosavak (cisztein, cisztin, metionin) szerepet játszanak a szaruképzésben. Az aminosavak egymással peptidkötéssel kapcsolódnak össze: Sok aminosav peptidkötéssel való összekapcsolódásával jönnek létre a polipeptidek v. fehérjék. A peptidkötés hidrolízissel bontható fel. Az aminosavak élettani szerepe: - fehérjék építő egységei - anyagcsere intermedierjei - kül. N-tartalmú vegyületek szintézisének az alapjai (pl. szerin szfingozin, kolin; aszparaginsav karbamid; tirozin adrenalin, melanin) Az aminosavak kozmetikai szerepe: - szaruképzés (cisztein cisztin) - bőrtápláló (trofikus) krémek, pakolások hatóanyagai - barnító készítmények hatóanyagai (tirozin)

11 A FEHÉRJÉK TULAJDONSÁGAI, ÉLETTANI ÉS KOZMETIKAI SZEREPÜK Az élő szervezet legfontosabb alkotórészei. Szervezetünk tömegének 67 %-a víz. A fennmaradó ún. szárazanyagtartalomnak (kb. 30 %) a fele (teljes szervezetünket tekintve 15 %) fehérje. Makromolekulák, hisz kb aminosav összekapcsolódásából jön létre egy fehérje. A fehérjék max. 10 aminosavból álló példányait értjük a peptid szűkebben értelmezett fogalmán. Dipeptid pl. a karnozin (β-alanin + hisztidin; izomműködés), tripeptid pl. a glutation (glutamin + cisztein + glicin; szaruképzés, enzimaktivitás szab.) 9-9 aminosavból állnak az oxitocin és a vazopresszin nevű hormonok. A fehérjék felépítésében csak 20 féle α-aminosav vesz részt. A lehetséges variációk száma, így a fehérjék sokfélesége végtelen. A fehérjék négyféle szerkezettel jellemezhetők: 1. elsődleges szerkezet: aminosavszekvencia, azaz az egyes aminosavak sorrendje a polipeptid láncban. Ez meghatározza a többi szerkezetet is. 2. másodlagos szerk.: a polipeptidlánc kül. térhelyzeteket vehet fel: - α-hélix (csavarmenet, spirál) pl. a hajszál cortexének keratinja - β-lemez (β-redő) pl. hernyóselyem A másodlagos szerkezetet H-kötések stabilizálják. 3. harmadlagos szerk: a hosszú láncok tömör szerkezetté, gomolyaggá vagy hosszanti elrendeződésbe szerveződhetnek. Ez a globuláris ill. a fibrilláris szerkezet. Ezek stabilizálását, fenntartását van der Waals-, hidrofób-kölcsön-hatások, diszulfid-hidak, ionos-kötések is segítik. Az enzimek legalább globuláris szerkezetűek. 4. negyedleges szerk.: több polipeptid-láncból álló egység. A láncok lehetnek azonosak és különbözőek is. Ilyen óriásmolekula pl. a hemoglobin. Ez már ritka szerkezeti forma. Ugyanazok a kötéstípusok stabilizálják, mint a harmadlagosat. A fehérjék igen bonyolult szerkezete nagyon érzékeny a külső hatásokra. Csak megfelelő körülmények között végzik biológiai működésüket. A fehérjék térszerkezetének felbomlását, a globuláris jelleg letekeredését, ezáltal működésképtelenné válásukat denaturációnak, koagulációnak (kicsapódás) nevezzük. A fehérjéket denaturáló, koaguláló hatások lehetnek a nem megfelelő hőmérséklet, ionkoncentráció, ph, UV-sugárzás A fehérjék - az őket körülvevő vízmolekulákkal együtt kolloid rendszert alkotnak. Egy részük szól formájában van jelen (pl. a vérsavó kolloid szól, oldott fehérjéik az albumin, fibrinogén, globulinok). Más részük gélt alkot (pl. az izmok fehérjéi, a kötőszövetek alapállományát alkotó fehérjék). A fehérjekolloidok állandóságát a hidratációjuk biztosítja. Ha hidratációjuk gyorsan csökken v. megszűnik, akkor kicsapódnak (koagulálódnak). A koaguláció során elvesztik eredeti tulajdonságaikat. A koaguláció lehet: - reverzibilis (visszafordítható) - irreverzibilis (visszafordíthatatlan) Reverzibilis változáskor csökken a hidratáció, de nem szűnik meg teljesen. Ha hozzájuk vizet adagolunk, hidratációjuk újból optimális lesz. Ha viszont a fehérjék hidrátburkukat teljesen elvesztik, akkor irreverzibilisen koagulálódnak, denaturálódnak. Ezt használjuk ki a kül. epiláló eljárásoknál. (A szálat létrehozó mátrixsejtek fehérjéit denaturáljuk.) A kozmetikai gyakorlatban előforduló koagulensek: savak, lúgok, nehézfémsók, alkoholok, aldehidek, hő. Enyhébb esetekben korpázó, majd lemezes hámlást idéznek elő, súlyosabb esetben roncsoló hatásúak is lehetnek.

12 A fehérjék csoportosítása: 1. Összetételük alapján: - egyszerű fehérjék (proteinek), melyek oldhatóságuk szerint lehetnek: - albuminok (deszt.vízben old.) - globulinok (híg sóoldatban old.) - vázfehérjék (csak cc. sav, lúg v. fehérjebontó enzimek bontják őket) - összetett fehérjék (proteidek), melyek nem-fehérje részt is tartalmaznak. Csoportosításuk a nem-fehérje rész alapján tört.: - nukleoproteidek v. magfehérjék: DNS-t, RNS-t tartalmaznak - foszfoproteidek: foszforsavat tartalmaznak - lipoproteidek: lipid-részt is tartalmaznak - glikoproteidek: szénhidrátrészt is tartalmaznak - kromoproteidek: festékvegyületet tartalam. - metalloproteidek: fémiont tartalm. - hemfehérjék: vasiont tartalmazó porfirinszármazékok 2. Funkció szerint: - stuktúr (szerkezeti, váz-) fehérjék, pl. a keratin, kollagén, elasztin - kontraktilis (összhúzékony, izom-) f., pl. aktin, miozin - transzport (szállító) f., pl. hemoglobin - enzimek, pl. lipáz, elasztáz - információs f. - receptorok - hormonok, pl. inzulin - markerek (jelölő f.-ék) - toxinok (mérgek), pl. amanitin (a gyilkos galóca toxinja) v. a botulin - immun- (védő-) fehérjék, pl. γ-globulin. 3. Alak szerint: - fibrilláris - globuláris A fibrilláris fehérjék egy irányban megnyúltak, ilyen a hajszál, a selyem, az inak fehérjéi, a kollagének. Ezek vázfehérjék (szkleroproteinek). Ezen vegyületek molekuláiban meghatározott rendezettség található. A globuláris f.-k megközelítőleg gömb alakúak (szferoproteinek). Ezek fiziológiailag aktív fehérjék (enzimek, hormonok). A fehérjék élettani szerepe: - ld. funkció szerinti csoportosítást! Az enzimek Az enzimek biokatalizátorok, azaz az élő szervezetben lejátszódó biokémiai folyamatokat beindítják, fenntartják, gyorsítják. Alapvető jelentőségűek, mert minden biokémiai folyamat az irányításuk alatt áll. Az enzimek csoportosítása: 1. felépítés szerint: - protein (egyszerű fehérje) - proteid (összetett f., holoenzimnek is hívják). Részei: - fehérjerész (apoenzim) - nem-fehérje-rész - koenzim - prosztetikus csoport

13 A koenzim gyenge kötéssel kapcsolódik az apoenzimhez, pl. acetil-koenzim-a, NAD, Mg ++, Mn ++. A prosztetikus csoport erős (kovalens) kötéssel kapcsolódik az apoenzimhez. Pl. a vitaminok jó része és a Cu funkció szerint: - hidroláz (hidrolitikus hasításra képes) - izomeráz (molekulán belüli átrendezések) - ligáz (összekapcsol) - transzferáz (molekulacsoportok átvitelére képes) - oxidoreduktáz. Az enzimek katalitikus hatásáért az aktív centrumok felelősek. Az aktív centrum a polipeptid lánc egy része, amely a lánc meghatározott hajtogatottsága révén jön létre. Az enzimfehérjék koagulálódása miatt ez az aktív centrum széthajtogatódik, aktivitása megszűnik, az enzim elveszti katalizáló képességét. Az enzimtevékenység során az átalakítandó anyag a szubsztrát (S). A végtermék a produktum (P) és az enzim (E): E + S [ES] E + P Az enzimek a legnagyobb aktivitást csak szűk optimális körülmények között fejtik ki. Ezek: - ideális ph (az emberi test belsejében 7,45, kivétel a gyomor és a hüvely ürege) - megf. hőmérséklet (36-36,5 ºC) - meghatározott ionok jelenléte (festékképzésben Cu ++, véralvadásban Ca ++ ). Az enzimek jellemző tulajdonságai még: - specifitás (fajlagosság): egy biz. enzim csak egy biz. folyamatot képes katalizálni, de azt oda-vissza) - csak olyan folyamatokat tudnak katalizálni, amelyek termodinamikailag lehetségesek (tehát spontán módon is lezajlanak, ha optimálisak hozzá a feltételek). Az enzimek azáltal teszik optimálissá a feltételeket, hogy csökkentik (mintegy helyettesítik) az aktiválási E-t, - kis mennyiségű enzim nagy mennyiségű szubsztrátot képes átalakítani, - globuláris fehérjék, - a szabadenergiaváltozás negatív előjelű. Biz. anyagok gátolják a működésüket, ezek az inhibitorok v. enzimgátlók. Enzimgátláson alapul számos gyógyszer hatása, vagy a kozmetikai gyakorlatban a pigmentrendellenességek kezelése bizmutsókkal. A bizmut a pigmentképzésben szereplő Cu ++ -ionokat helyettesíti (szorítja ki). Beépülnek a helyükre, feladatukat viszont nem látják el (mint a zárba beletört rossz kulcs). Ez reverzibilis gátlás. A fehérjék kozmetikai szerepe: - trofikus krémek hatóanyagai, - a tojásfehérje (albumin) szeborreás bőrtípusok kezelésére jó, - a tej fehérjéje (a kazein) nyugtató, gyull. csökkentő. (Nagy mennyiségben pl. a túróban.) - a placenta, lóvérszérum, méhpempő: tápláló, regeneráló, - a nyákanyagok is sok fehérjét tartalmaznak, - az enzimhatás kiaknázása: az ún. biológiai peelingekben. Pl. papain, pepszin, pankreatin, ficin, bromelain. A fehérjetartalmú anyagokkal szemben gyakori az allergia, kérdezzük ki vendégeinket!

14 A LIPIDEK ZSÍROK, OLAJOK Különböző kémiai szerkezetű, vízben nem, csak apoláris oldószerekben (kloroform, benzol, benzin, alkohol, aceton, éter) oldódó szerves vegyületek. Makromolekulák. A szénhidrátokhoz hasonlóan C-ből, H-ből és O-ből állnak. De! Jóval kevesebb O-t, helyette jóval több H-t tartalmaznak. (Kb. 2x annyi oxidálható kötést, így 2x annyi energiát tartalmaznak, mint a szénhidrátok.) Fontosabb csoportjaik: A neutrális zsírok a glicerinnek zsírsavakkal alkotott észterei. A zsírsavak lehetnek: telítettek: - laurinsav: C11H23COOH - mirisztinsav. C13 H27COOH - palmitinsav: C15H31COOH - sztearinsav: C17H35COOH telítetlenek: - olajsav: C18, 1x-esen telítetlen - linolsav: C18, 2x - linolénsav: C18, 3x - arachidonsav: C20, 4x A telített zsírsavak szilárdítják, a telítetlenek folyékonnyá teszik a lipideket. A szobahőmérsékleten szilárd lipidek a zsírok, a szobahőmérsékleten folyékony lipidek az olajok. Egyébként az alapszerkezetük azonos. A viaszokban a zsírsavak nem glicerinhez, hanem hosszú szénláncú alkoholokhoz kapcsolódnak. Viaszok az élővilágban felszínen található protektív (védő) anyagok. A faggyú alkotói között is megtalálhatók. Avasodás: a lipidek szobahőmérsékleten, oxigén jelenlétében szénhidrogénekre, ketonokra, alkoholokra, aldehidekre esnek szét. A zsírok feladatai: - tartalék tápanyag - mechanikai védelem - hőszigetelés - esztétikai szerep - vitaminok oldószerei Fő tömege a bőralja zsírszövetében található, az elhízással nő a belső szerveket körülvevő kötőszövetben a zsír aránya.

15 LIPOIDOK ZSÍRKÍSÉRŐK Amfipatikus vegyületek: az apoláris rész mellett poláros részt is tartalmaznak. Tehát a molekulának van egy vízzel kapcsolódni képes részlete is. Csoportjaik: 1. szterolok (szteroidok) 2. foszfatidok 3. glikolipidek 4. szfingolipidek 5. terpének Szterolok: szterán (gonán)-vázas vegyületek. Ide tartoznak a a, szterinek - zooszterinek: koleszterin, lanoszterin - fitoszterinek: β-szitoszterol, sztigmaszterol: táplálkozási szempontból fontosak, csökkentik az LDL-koleszterin felszívódását és beépülését a membránokba, érfalba - mikoszterinek: pl. az ergoszterin, amiből UV jelenlétében képződik a D 2 -vitamin (ergokalciferol) A koleszterin jelentősége: - egyes hormonok és vitaminok bioszintézisének kiinduló vegyülete (tesztoszteron, progeszteron, ösztrogének, D 3 -vitamin) - sejthártya-alkotó. Mivel olvadás pontja 150 ºC, így szilárdítani, merevíteni képes azt. A koleszterin túladagolása: - epekő, érelmeszesedés, érszűkület magas vérnyomás, agyvérzés, infarktus, trombózis - xanthoma, xanthelasma, lipoma, korpás szeborrea A koleszterin bőrre gyakorolt hatása: - szabályozza a faggyúmirigyek működését - segíti a hám vízfelvevő-képességét A koleszterin kozmetikai szerepe: - emulgeátor - hatóanyag b, epesavak c, szteránvázas hormonok: tesztoszteron, progeszteron, ösztrogének Foszfatidok: hasonló felépítésűek a neutrális zsírokhoz (glicerin+3 zsírsav), de a képletük : glicerin + 2 zsírsav + 1 N-tartalmú poláros molekula, ami lehet pl. - kolin ( lecitin) - szerin - inozitol A foszfatidok jelentősége: - a membránok fő alkotói - emulgeátor A foszfatidok előfordulása: - sejthártyában (minden élőlényben) - növényi zsiradékokban - tojás sárgájában és a szójában van nagy mennyiségben A foszfatidok bőrre gyakorolt hatása: - hidratáló, ezáltal ránctalanító és puhító

16 A foszfatidok kozmetikai szerepe: - emulgeátor - liposzóma-alap - hidratáló, öregedésgátló A glikolipidek képlete : glicerin + 2 zsírsav + 1 cukor v. cukoralkohol. Receptorok és sejtfelszíni antigének, pl. ABO-vércsoport kial. A szfingolipidek képlete a foszfatidokéhoz hasonló,de a glicerin helyett egy szfingozin nevű telítetlen aminoalkoholhoz kapcsolódnak a ligandumok. Membránlipidként fontosak. Két jelentős képviselőjük a - szfingomielinek: szfingozin + 1 zsírsav + 1 foszforsav + 1 N-tart. bázis. Az idegsejtek hosszú nyúlványán található velőshüvelyt (mielinhüvelyt) alkotják. - ceramidok: a szfingozinnak zsírsavakkal alkotott észterei. Sejthártya-alkotó és a hám intercelluláris lipidjének fő komponense. A terpének izoprén egységekből felépülő szénhidrogének. Sok köztük a fényelnyelő pigment (pl. karotinok: β-karotin, likopin) és sok az illat- és aromaanyag is (pl. kámfor, mentol, a farnezol, geraniol, a terpinen-4-ol).

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

Készítette: Bruder Júlia

Készítette: Bruder Júlia Készítette: Bruder Júlia tápanyagok ballasztanyagok alaptápanyagok védőtápanyagok járulékos tápanyagok fehérjék zsiradékok szénhidrátok ALAPTÁPANYAGOK FEHÉRJÉK ZSIRADÉKOK SZÉNHIDRÁTOK Sejtépítők Energiát

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

- 1 - 1. Biogén elemek

- 1 - 1. Biogén elemek - 1-1. Biogén elemek A Világegyetem kialakulasáról, melynek korát 10-20 milliárd év közé teszik, a fizikusok alkotnak egyre pontosabb elméleteket (vö.:osrobbanás). A kezdet hatalmas anyagsuruségében és

Részletesebben

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek BIOKÉMIA SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az élő anyagot felépítő kémiai elemek 1. Elsődleges biogén elemek (a sejtek tömegének 99 %-át adják). Makro elemek Másodlagos biogén elemek (0,005-1%-ban fordulnak elő

Részletesebben

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai

Részletesebben

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb

Részletesebben

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla Aminosavak, peptidek, fehérjék Béres Csilla Aminosavak Az aminosavak (más néven aminokarbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (- NH 2 ) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok Szénhidrátok SZÉNIDRÁTK - soportosítás: Elemi összetétel:,, n ( 2 ) n Monoszacharidok (egyszerű szénhidrátok) pl. ribóz, glükóz, fruktóz ligoszacharidok 2 6 egyszerű szénhidrát pl. répacukor, tejcukor

Részletesebben

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Felosztás A fehérjéket feloszthatjuk aszerint, hogy

Részletesebben

RENDELLENESSÉGEK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT.

RENDELLENESSÉGEK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT. RENDELLENESSÉGEK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT. 1. Szaruképzési rendellenességek 2. Faggyúképzési rendellenességek 3. Hidratáció 4. Turgor, izomtónus 5. Szőrnövési rendellenességek 6. Pigment rendellenességek

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket! funkciós kimutatása molekulák csoport betűjele neve képlete helye 1. Írd a táblázatba a szénhidrátok összegképletét! általános képlet trióz tetróz 2. Mi a különbség az aldózok és a ketózok között? ALDÓZ

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja. Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett

Részletesebben

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály 1. A Freon-12 fantázianéven ismert termék felhasználható illatszerek és más kozmetikai cikkek tartályainak nyomógázaként, mert: a. nagy a párolgási hője b. szobahőmérsékleten cseppfolyós c. szagtalan és

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

3.6. Szénidrátok szacharidok

3.6. Szénidrátok szacharidok 3.6. Szénidrátok szacharidok általános összegképlet: C n (H 2 O) m > a szén hidrátjai elsődleges szerves anyagok mert az élő sejt minden más szerves anyagot a szénhidrátok további átalakításával állít

Részletesebben

SZILÁGYI JÓZSEF MÉSZÁROS SÁNDOR MEZÕGAZDASÁGI TERMÉKEK ÁRUISMERETE SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAR MÛSZAKI- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK TANSZÉK A kiadvány megjelenését a Sapientia

Részletesebben

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket Táplálkozási ismeretek haladóknak I. Az előző három fejezetben megismerkedtünk az alapokkal (táplálék-piramis, alapanyag-csere, napi energiaszükséglet, tápanyagok energiatartalma, naponta szükséges fehérje,

Részletesebben

Sporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július

Sporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július Sporttáplálkozás Étrend-kiegészítők Készítette: Honti Péter dietetikus 2015. július Étrend-kiegészítők Élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak

Részletesebben

IceCenter Budapest. Dr Géczi Gábor

IceCenter Budapest. Dr Géczi Gábor IceCenter Budapest Dr Géczi Gábor A jégkorongozó céljai Minél jobb játékos legyen Válogatottság NHL? Edzésen való teljesítés Mérkőzésen való teljesítés Mindez nem olyan hatékony, ha nem fordít kellő figyelmet

Részletesebben

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a kozmetikus, a gyakorlatban használt alapanyagokat ismerje, felismerje

Részletesebben

elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.

elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban. Ásványi anyagok Ásványi anyagok Ami az elhamvasztás után visszamarad. Szerepük: elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.

Részletesebben

Lipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok.

Lipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok. Lipidek sak apoláros oldószerben oldódó anyagok. Lipidek (ak és származékaik, valamint olyan vegyületek, amelyek bioszintézisükben vagy biológiai szerepükben összefüggenek velük + szteroidok, zsíroldható

Részletesebben

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

ANYAGI RENDSZEREK, FOLYÉKONY KOZMETIKAI KÉSZÍTMÉNYEK

ANYAGI RENDSZEREK, FOLYÉKONY KOZMETIKAI KÉSZÍTMÉNYEK ANYAGI RENDSZEREK, FOLYÉKONY KOZMETIKAI KÉSZÍTMÉNYEK TANULÁSIRÁNYÍTÓ Ismételjék át az anyagi rendszerekről tanultakat, a szervetlen kémia résznél leírtak alapján! 1. Anyagi rendszerek csoportosítása Az

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat

Részletesebben

A cukrok szerkezetkémiája

A cukrok szerkezetkémiája A cukrok szerkezetkémiája Készítették: Horváth Márton és Pánczél József Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

Táplákozás - anyagcsere

Táplákozás - anyagcsere Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok, Nukleinsavak, Vitaminok, ionok ( munka+hő+raktározás )

Részletesebben

Ásványi anyagok. -a szervezet a működéséhez nem nélkülözhet és előállítani sem képes 21 ásványi anyagot

Ásványi anyagok. -a szervezet a működéséhez nem nélkülözhet és előállítani sem képes 21 ásványi anyagot Ásványi anyagok -a szervezet a működéséhez nem nélkülözhet és előállítani sem képes 21 ásványi anyagot -energiát nem szolgáltatnak -fontos szerepek: szervezet felépítése, anyagcsere-folyamatok -lebontásuk

Részletesebben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,

Részletesebben

A kövérség veszélyei

A kövérség veszélyei 2013.09.17 A kövérség veszélyei Növeli a magas vérnyomás, koronáriás szívbetegség, a felnőttkori diabetesz, az epekövesség degeneratív izületi betegségek, A műtéti altatás és sebészi beavatkozás kockázatát

Részletesebben

Aminosavak általános képlete NH 2. Csoportosítás: R oldallánc szerkezete alapján: Semleges. Esszenciális aminosavak

Aminosavak általános képlete NH 2. Csoportosítás: R oldallánc szerkezete alapján: Semleges. Esszenciális aminosavak Aminosavak 1 Aminosavak általános képlete N 2 soportosítás: oldallánc szerkezete alapján: Apoláris Poláris Bázikus Savas Semleges Esszenciális aminosavak 2 (apoláris) Glicin Név Gly 3 Alanin Ala 3 3 Valin

Részletesebben

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

Izoprénvázas vegyületek

Izoprénvázas vegyületek Izoprénvázas vegyületek Izoprénvázas vegyületek (terpének, karotinoidok) Természetes anyagok, amelyek izoprén molekulákból épülnek fel Izoprén C 2 C C C 2 -C 2-2 C C 2 C C 2 C 2 C 5 8 mevalonsav az izoprenoidok

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.

A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok. Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból

Részletesebben

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:

Részletesebben

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik Szekréció és felszívódás II Minden ami a gyomor után történik A pancreasnedv Víz Összetétele Proenzimek, enzimek Szabályozó molekulák HCO 3 - Egyéb elektrolitok Funkciói Valamennyi tápanyag enzimatikus

Részletesebben

A tej és tejtermékek szerepe az emberi táplálkozásban

A tej és tejtermékek szerepe az emberi táplálkozásban Tej és tejtermékek A tej és tejtermékek szerepe az emberi táplálkozásban A tej legfontosabb tulajdonságai Minden fontos tápanyagot tartalmaz. Gabonaféléket képes jól kiegyensúlyozni. Tejfogyasztásbeli

Részletesebben

LIPID ANYAGCSERE (2011)

LIPID ANYAGCSERE (2011) LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN

Részletesebben

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEI - 3. periódus, V. oszlop, 3s 2 3p 3 ; Fehér vagy sárga foszfor és vörös foszfor.

Részletesebben

A tej. A tej szerepe az egészséges táplálkozásban

A tej. A tej szerepe az egészséges táplálkozásban A tej A tej szerepe az egészséges táplálkozásban A tejfogyasztás múltja Az ember 6500 éve fogyasztja más emlősök tejét Képesek vagyunk megemészteni: - a juh, a kecske - a bivaly, a ló kanca - a teve és

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más, 3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát

Részletesebben

Általános takarmányozástan gyakorlat Bevezetés Követelményrendszer Az előadások látogatása nem kötelező,de ajánlott A gyakorlatok látogatása: kötelező, max. 3 igazolt hiányzás Hiányzás esetén: igazolás

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

b) O O dietilén-dioxid; (0,5+0,25 p) Oldószer: gyanták, viaszok, festékek, acetil-cellulóz, klórkaucsuk, stb jó oldószere. (0,5 p)

b) O O dietilén-dioxid; (0,5+0,25 p) Oldószer: gyanták, viaszok, festékek, acetil-cellulóz, klórkaucsuk, stb jó oldószere. (0,5 p) TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, X.-XII. osztály,iv. forduló - megoldás2008 / 2009 es tanév, XIV. évfolyam 1. a) C 6 H 5 O CH 3 ; fenil-metil-éter; (0,5 p) Az ánizsolajban fordul elő; illatanyagok szintézisére

Részletesebben

KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK

KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT RÉSZBEN LEÍRTAKRA. 1. Masszázsgolyó: különböző, szárított gyógynövényekkel töltött, stamppel végzett masszázs. A stampeket forró vízbe vagy gőzbe

Részletesebben

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos A -tól Z -ig Koleszterin Kisokos A SZÍV EGÉSZSÉGÉÉRT Szívügyek Magyarországon Hazánkban minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegség következtében veszíti életét*, ez Magyarországon

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

A zsírok. 2013. április 17.

A zsírok. 2013. április 17. A zsírok 2013. április 17. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.04.17 i:am 2 Alapelveink Bölcsesség Tisztában lenni élettani alapismeretekkel Szemlélet

Részletesebben

ÉLELMISZERISMERET TÉMAVÁZLAT. Vendéglátó-szakmák részére

ÉLELMISZERISMERET TÉMAVÁZLAT. Vendéglátó-szakmák részére ÉLELMISZERISMERET TÉMAVÁZLAT Vendéglátó-szakmák részére 1./ A TÁPLÁLKOZÁS JELENTŐSÉGE. AZ ÉLELMISZEREKET FELÉPÍTŐ VEGYÜLETEK CSOPORTOSÍTÁSA, AZ EGYES TÁPANYAGOK JELLEMZÉSE. A TÁPLÁLKOZÁS ÉLETTANI FOLYAMATAI,

Részletesebben

Biokémia 1. Béres Csilla

Biokémia 1. Béres Csilla Biokémia 1 Béres Csilla Élő szervezetek kémiai összetétele Szénvegyületek Időben és térben rendezett folyamatok Sejt az egység Biogén elemek: C, H, O, N, P Biofil elemek: Na, K, Ca, Mg, Fe, Cu, Ni, Zn,

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

Fehérjék. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Fehérjék. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Fehérjék Készítette: Friedrichné Irmai Tünde http://www.youtube.com/watch?v=haee7lnx i2u http://videoklinika.hu/video/tarnai_tejsavo http://shop.biotechusashop.hu/nitro_gold_pr o_enzy_fusion 2200_g_zsak_394

Részletesebben

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek

Részletesebben

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Ásványi anyagok vázrendszer, fogak (Ca, P, F) enzim aktivátorok (Zn, Mn) ozmotikus viszonyok (K, Na, Cl) sav-bázis

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál. A haj számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek

DR. IMMUN Egészségportál. A haj számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek A haj és a vitaminok A haj számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek Hajunk állapotát nagyban befolyásolja, hogy milyen ételeket fogyasztunk. A hajhagymák vitamin vagy nyomelemhiánya

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék

Aminosavak, peptidek, fehérjék Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Javítóvizsga feladatok 9.osztály

Javítóvizsga feladatok 9.osztály Javítóvizsga feladatok 9.osztály 1. Hány darab elemi részecske van 1 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 2. 10 23 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 0,5 mol 13 C atomban db p + db n 0 db e - 3,25 g

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosítot vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosítot vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosítot vizsgakövetelménye alapján. t) szakmai és Szakképesítés-ráépülés, azonosító száma és megnevezése 55 815 02 Kozmetikus Értékelési

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23.

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Szívünk egészsége Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Egészséges szív és érrendszer Táplálékod legyen orvosságod, és ne gyógyszered a táplálékod Hippokratesz A szív működése Jobb kamra, pitvarkisvérkör CO2

Részletesebben

Ízérzet: az oldatok ingerkeltő hatása az agyközpontban.

Ízérzet: az oldatok ingerkeltő hatása az agyközpontban. Íz- és aromaanyagok Ízérzet: az oldatok ingerkeltő hatása az agyközpontban. Szagérzet: gázállapotú anyagok agyközpontban keletkező tudata; szaglás + ízérzet együttesen = zamat Zamatanyagok Ingerküszöb:

Részletesebben

O O O O O O O O O O O (3) O O O O O

O O O O O O O O O O O (3) O O O O O Név:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2012. ápr.7. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, X.-XII. osztály,

Részletesebben

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? TÁPLÁLKOZÁS MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kj Építőanyagok: a heterotróf

Részletesebben

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel. Az emésztőrendszer felépítése I. elõbél szájnyílás szájüreg fogak fogképlet nyelv nyálmirigy ízlelõbimbó öklendezés nyelés garat gégefedõ porc nyelõcsõ perisztaltikus mozgás gyomor fogszuvasodás fogínysorvadás

Részletesebben

Táplálkozási alapismeretek III.

Táplálkozási alapismeretek III. Táplálkozási alapismeretek III. Az előzőekben tárgyaltuk a napi energiaszükséglet meghatározását. Most lépjünk tovább, és határozzuk meg, hogy ezt az energiát milyen tápanyagok bevitelével célszerű megoldani.

Részletesebben

ismeretek fehérjék és a harmadik

ismeretek fehérjék és a harmadik Táplálkozási ismeretek haladóknak III. Az előző két fejezetben foglalkoztunk a makronutriensek két csoportjával: fehérjék és szénhidrátok. Ebben a részben a harmadik csoportról, a zsírokról fogunk beszélni.

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

Biológia fogalma és felosztása

Biológia fogalma és felosztása Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu Minden jog fenntartva. Biológia fogalma és felosztása A biológia az élőlények szervezetének, működésének jelenségeit

Részletesebben