Kozmetikai szempontból fontos vegyületek. A biokémia feladata az életjelenségek kémiai módszerekkel való vizsgálata.
|
|
- Endre Mészáros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BIOKÉMIA Kozmetikai szempontból fontos vegyületek A biokémia feladata az életjelenségek kémiai módszerekkel való vizsgálata. Két fő vizsgálati módszere: - in vitro (üvegben): az élő anyag sejtjeit, szöveteit elkülönítik a szervezet egészétől, s azokat laboratóriumi körülmények, berendezések között vizsgálják, - in vivo (életben): a szervezeten belül figyelik meg az élő anyag tulajdonságait, s a benne zajló életjelenségeket. Élettani szerepe A VÍZ A víz minden szövet sejtes és sejtközötti állományának alkotórésze. Szervezetünk folyadékterei: 1. intracelluláris folyadéktér (sejten belüli ft.) 2. extracelluláris ft. (sejten kívüli ft.) - intersticiális ft. (sejtek közötti ft.) v. szövetnedv: a sejtek közvetlen környezete, - intravazális ft. (ereken belüli ft.): vérben és nyirokban. Szöveteink víztartalma a szövet típusától függően eltérő, a kor előrehaladtával pedig csökken. A víz a protoplazma fehérjekolloidjainak állandóságában elsődleges szerepet játszik, emiatt a nagy mértékű vízveszteség a szervezet pusztulásához vezet. (A fehérjék sokrétű élettani szerepét ld. a bevezető fejezetben.) A víz feladatai: - oldószer ( hidratáció és turgor jelensége) - szállítóanyag, vivőszer ( diffúzió és ozmózis jelensége) - hőszabályozó A víz, mint oldószer A szervezetet felépítő, oldatban lévő anyagok az oldott részecskék mérete szerint a vízzel háromféle oldatot hozhatnak létre: - valódi oldat: az oldott részecske mérete 1 nm alatti, pl. ásványi sók, egyszerű szénhidrátok - kolloid oldat: az oldott részecske mérete nm, pl. fehérjék, poliszacharidok - durva diszperz rendszer: az oldott részecske mérete 500 nm feletti, pl. zsírok és zsírkísérők elegye. Az oldott részecskék a felületükön a töltésüknek megfelelően megkötik a víz poláros molekuláit. Ha egy anyag felületén a vízmolekulák töltésüknek megfelelően, irányítottan helyezkednek el, hidratációról beszélünk. Az élő anyagban a fehérjekolloidok hidratációja a legjelentősebb. Minél több vizet kötnek meg, annál duzzadtabbá válnak a belőlük felépülő sejtek és rostok. A hidratáció következtében a fehérjekolloidok térfogata megnő, a belőlük felépülő sejtek és rostok egyre jobban feszülnek, nyomást gyakorolnak egymásra. A sejtek és rostok hidratációja következtében egymásra gyakorolt nyomását turgornak nevezzük. A bőr turgorának mértéke fontos tényező az egyes bőrtípusok kialakításában. (A hiperhidratáltnak nagy, a normálnak optimális, a dehidratáltnak csökkent a turgora.)
2 A diszperziós rendszerek rajza (1 oldal)
3 A víz, mint szállítóanyag A tápanyagok és bomlástermékek jó része vízben oldott állapotban jutnak a sejtekhez, ill. így távoznak a sejtekből. Tehát az intra- és extracelluláris folyadéktér közötti anyagcsere szállítóközege a víz. A két folyadékteret sejthártya, esetleg a kapillárisok fala választja el, amelyek féligáteresztő (szemipermeábilis) hártyák. A két folyadéktér eltérő sókoncentrációjú. Az extracell. ft. két típusában a sókoncentráció azonos, de a fehérjék koncentrációja eltérő. A szervezet folyadékterei Intracelluláris extracelluláris Intersticiális intravazális A folyadékterek között az anyagáramlás spontán módon, energiaközlés nélkül (passzív transzporttal) is lezajlik. Hajtóereje (oka) a koncentrációkülönbség ( cc), célja a cc kiegyenlítése. Ha a folyamatban az oldószer szemipermeábilis hártyán keresztül áramlik, ozmózisról beszélünk. (Az oldószer a hígabb cc.-jú hely felől a töményebb oldat felé halad.) Ha viszont az oldószer mellett az oldott anyag is áramlik (féligáteresztő hártyán át v. anélkül), diffúzió történik. (Az oldott anyag a töményebb oldatból a hígabb felé áramlik, tehát az oldószer és az oldott anyag áramlási iránya ellentétes, egymás felé igyekeznek.) Az ozmózis során a töményebb oldat felé áramló oldószer által a sejthártyára kifejtett nyomását ozmózisnyomásnak nevezzük. A hígabb oldatot hipo-, a töményebb oldatot hipertóniásnak oldatnak nevezzük. A kozmetikában hipertóniás oldatokat használunk. Ha a sejten belüli tér cc.-ja azonos a sejten kívüli tér cc.-jával, akkor anyagáramlás nem történik, ekkor izotóniás oldatokról beszélünk. A szövetek és a vér közötti anyagcsere a sóoldatok és a fehérjekolloidok eltérő ozmotikus nyomásán alapszik. A hajszálartériák falán át vérsavó diffundál ki, amely a fehérjemolekulákat méretük miatt nem viszi magával. A vérsavónak az intersticiális térbe való átjutását a hajszálartériákban uralkodó 4000 Pa (30 Hgmm)nyomás is segíti. A vérsavó kijutása után jelentősen megnő a vér fehérjekolloid cc.-ja (mintegy besűrűsödik a vér ), s ez szívóhatást fejt ki a szövetnedvre. Így a hajszálvénákba spontán (passzív trp.-tal) jut be a bomlástermékekkel teli szövetnedv.
4 A leírt folyamatok csak akkor mennek végbe akadálytalanul, ha az egyes foly.terekben a sók és fehérjekolloidok ozmózisnyomása állandó. Ez az izotónia törvénye. A szervezet vízforgalmát szabályozzák: vasopressin v. antidiuretikus hormon (ADH), tiroxin, mineralokortikoidok (pl. aldoszteron) A SÓK ÉLETTANI SZEREPE A protoplazmában a vízben oldott ásványi sók oldatai is megtalálhatók valódi oldat formájában, mert a vízoldható sók ionjaikra disszociálnak a vízben. A protoplazmában előforduló leggyakoribb kationok: Na +, K +, Ca 2+, Mg 2+, Fe 2+ -Fe 3+ és leggyakoribb anionok: Cl -, SO 4 2-, CO 3 2-, PO 4 3-, I - A sejten belüli (intracelluláris) folyadéktérben K + - és Mg 2+ -sók találhatók nagy koncentrációban, jórészt PO 4 3- (foszfát) és HCO 3 - (hidrogénkarbonát) formájában. A sejten kívüli (extracelluláris) foly.térben Na + - és Ca 2+ -sókat találunk, főként -Cl - (klorid) és -HCO 3 - formájában. Mint azt már tárgyaltuk, a foly.terek közötti só cc. különbség az anyagok mozgását eredményezi a sejthártyán/érfalon keresztül. A sók szervezetbe táplálékainkkal jutnak be. Szervezetünkben legnagyobb mennyiségben (85-90%) nátriumsók találhatók, klorid és hidrogénkarbonát formájában. A NaCl koncentrációja a sejten kívüli térben kb. 0,85 %. Feladatai: - az extracell. foly.tér víztartalmának biztosítása (ionjainak nagymértékű a hidratációja) a szervezet ozmotikus viszonyainak kialakítása - ingerületvezetés Napi szükséglet belőle 3-6 g. Ennyi NaCl-hoz külön sózás nélkül is hozzájut a szervezetünk. Sajnos a magyar konyhai szokások miatt ennek a többszörösét visszük be naponta. Ám a túlzott konyhasó fogyasztás károsítja a szervezetet, kozmetikai hibák kialakulásához vezet. A NaCl túladagolásának egészségügyi és kozmetikai következményei: - vérnyomás-emelkedés, mert nő a vér térfogata a sok feleslegben megkötött víz miatt - a szív izommunkája fokozódik szívizomkárosodás - ödéma kialakulása a vérnyomás emelkedés miatt - cellulit kialak. az ödéma miatt - szeborrea kialakulása vagy fokozódása - hajhullás, mert a hajas fejbőr is zsírosabb lesz - a bőr és a szervezet gyulladásos folyamatainak előtérbe kerülése: allergia akné rosacea A NaCl káros következményeit K + -tartalmú főzelékek fogyasztásával ellensúlyozhatjuk. A főzelékfélék sok káliumot és kevés konyhasót tartalmaznak. (Ld. szépségdiéták sok főzeléke) A NaCl koncentráció gyors csökkenése (pl. hasmenés, hányás, fokozott verejtékezés) szintén kellemetlen és veszélyes tüneteket okoz, mert hiányában csökken az extracell. foly.tér víztartalma. A NaCl hiányának (kiszáradás) következményei: - vérnyomás csökkenés, mert csökken a vér térfogata (akár halált is okozhat) - eszméletvesztés (ájulás) Nagy melegben ezért ne csak csapvizet, hanem ásványvizet, enyhén sós, citomos vizet fogyasszunk.
5 A NaHCO 3 reakcióba lép a vízzel (hidrolizáló só), hidrolízisekor lúgos ph jön létre. Feladata: - a szervezet enyhén lúgos (7,45) belső ph-jáért felelős. (Mivel az életfolyamatok zavartalanul csak állandó ph-érték (izohidria törvénye) mellett mennek végbe, ez létfontosságú. Ld. majd a fehérjéknél, milyen ph-érzékenyek.) - hidratációja hozzájárul a szervezet optimális víztartalmának kialakulásához. A K + -sók kisebb koncentrációban vannak jelen a szervezetben. Napi szükséglet 2-4 g. Feladataik: - az intracelluláris foly.tér ozmotikus viszonyainak kialakítása - szükségesek az izomösszehúzódáshoz (aktin-miozin komplex létrejöttéhez) - ingerületvezetés Hiányukban izomgyengeség, szívgyengeség lép fel. A szervezetünkben a Na + - és K + -sók anyagcseréjét a mellékvesekéreg mineralokortikoid hormonjai szabályozzák. A Ca 2+ - és Mg 2+ -sók a szervezetben jórészt karbonátok és foszfátok formájában vannak jelen. E sók vízben oldhatatlanok. Nagy mennyiségben találhatók a csontokban, fogakban és az extracell. foly. térben. A Ca 2+ -sók feladatai: - csontok, fogak szilárdsága, - az extracell. foly.tér ozmotikus viszonyainak kialakítása, - kötőszöveti rostok (kollagén) szerkezetének stabilizálása, - gyulladásellenes, - izomműködés, - véralvadás. Hiányában: - csontritkulás, fogszuvasodás (gyermekkorban csontfejlődési zavar), - kollagén rostok fellazulása, - gyulladásra, allergiára való hajlam nő, - izomgörcsök, - véralvadási zavarok. Túladagolása - meszesedést, - fáradtság, levertség, bágyadtság érzését okozza. A Ca 2+ a tápcsatornából csak D-vitamin jelenlétében képes felszívódni és csak foszfor jelenlétében tud beépülni a csontokba A Mg 2+ -sók feladatai: - csontok, fogak szilárdsága, - az extracell. foly.tér ozmotikus viszonyainak kialakítása, - izomműködés, - enzimek alkotórésze (kiemelten pl. az ATP-anyagcserejében). A szervezet mészsóforgalmát a mellékpajzsmirigy parathormonja és kalcitoninja szabályozza. (A parathormon, a kalcitonin a vér Ca 2+ szintjét; csontokban fordíva hat.) A Fe 2+ - Fe 3+ -ionok nélkülözhetetlenek a vérképzésben. A vörösvértestek festékanyagának, a hemoglobinnak az alkotója. Ennek a hemoglobin-vasnak az oxigén szállításában van szerepe. A rézionok a vérképzésben, festékképzésben játszanak szerepet.
6 A cink- és mangánionok enzimek alkotórészei. A kloridionok az intersticiális tér folyadéktartalmáért, gyomorsósav kialakulásáért felel. A jodidionok a pajzsmirigy hormonjainak (tiroxin = tetrajód-tironin és trijód-tironin) alkotója. Hiánya golyvát (struma) okoz. A kén egyes aminosavakban szerves kötésben található. Pl. a szaruképzésben is szereplő cisztein-cisztinben. Sok ként tartalmaznak a keratinok (bőr felszíne, haj, szőr, köröm) és a laza rostos kötőszövet kocsonyás alapállománya. SZÉNHIDRÁTOK (SZACHARIDOK) C-, H-, O-ből állnak, méghozzá olyan arányban, mintha egy C-atomra egy vízmolekula (H 2 O) jutna. Innen ered az elnevezésük. Élettani szerepeik: - alaptápanyagaink (krumpli, rizs, tésztafélék, benne a pékáru keményítője) - tartalék tápanyagok (állatokban és emberben a glikogén, növényekben a keményítő) - energiaforrás (glükóz = szőlőcukor, glikogén = állati keményítő ) - vázanyag (növényekben a cellulóz, gombákban a kitin) Túladagolásuk elhízáshoz vezet, mert a feleslegben bevitt fel nem használt szénhidrátok zsírrá alakulnak! Csoportosításuk többféle szempont alapján lehetséges: 1. A felépítő egységek száma szerint: - monoszacharidok: egy egységből (monomerből) állnak. Vízben jól oldódnak, édes ízűek. Pl. glükóz, fruktóz = gyümölcscukor - diszacharidok: két monomerből állnak. Vízben jól oldódnak, édes ízűek. Pl. laktóz = tejcukor, szacharóz = konyhai cukor = répacukor = nádcukor = invertcukor - poliszacharidok: sok (akár több száz v. ezer) monomerből állnak. Vízben nem oldódnak, nem édes ízűek. Pl. keményítő (krumpliban, rizsben, lisztben tésztafélékben), cellulóz = növényi rost 2. A molekulában levő funkciós csoportok alapján: - aldózok (polihidroxi-aldehidek): O sok OH-csop.-ot és egy aldehid-csop.-ot tartalmaznak C pl. glükóz H - ketózok (polihidroxi-ketonok): C--C--C sok OH-cspo.-ot és egy keto-csop.-ot tartalmaznak pl. fruktóz O 3. A fizikai tulajdonságaik alapján: - cukorszerűek: édesek, vízben jól oldódnak, fehérek, szilárdak. Ide tartoznak a mono- és diszacharidok - nem cukorszerűek: nem édesek és nem oldódnak vízben. Ilyenek a poliszacharidok. 4. A kémiai tulajdonságaik alapján: - redukáló hatásúak: adják az ezüsttükör-próbát, pl. glükóz. A redukáló cukrok gyulladáscsökkentők - nem redukáló hatásúak: nem adják az ezüsttükör-próbát, pl. fruktóz
7 Monoszacharidok Aszerint csoportosítjuk és tárgyaljuk őket, hogy a molekulában hány szénatom található. - 3C = triózok: három szénatom található a molekulában. A szénhidrát anyagcsere rövid életű közti termékei, Pl. glicerin-aldehid - 4C = tetrózok: szintén a szénhidrát anyagcsere rövid életű közti termékei; - 5C = pentózok: öt szénatomosak. Két jelentős képviselőjük élettanilag fontos molekulák alkotórésze: - ribóz: RNS, NAD, NADP, ATP, KoA-ban - dezoxiribóz: DNS-ben; - 6C = hexózok: hat szénatomosak. Itt csak két legfontosabbat tárgyaljuk: - glükóz (szőlőcukor) C 6 H 12 O 6 : - a természetben 99%-a gyűrűvé záródott formában van jelen - a fotoszintézis során keletkezik - aldóz (aldohexóz), tehát redukáló hatású - vízben jól oldódik, édes (cukorszerű szénhidrát) - tárolása a növényekben keményítő, az állatokban (és emberben) glikogén formájában - feladatai: - energiaforrás: 1 mol glükóz eloxidálásakor 38 ATP molekula keletkezik - di- és poliszacharidok monomerje - redukáló hatása révén gyulladáscsökkentő (a gyull. oxidációs foly., a redukálószerek ez ellen hatnak) - fruktóz (gyümölcscukor) C 6 H 12 O 6 : - a szőlőcukor izomere - előford.: mézben, gyümölcsökben - ketóz (ketohexóz), tehát nem redukáló - vízben jól oldódik, édes (cukorszerű szénhidrát) - galaktóz C 6 H 12 O 6 : - a szőlőcukor izomere a laktózban Diszacharidok Két monoszacharid egységből állnak, azok egymással alkotott éterei (glikozidok). Cukorszerűek, édesek, vízben jól oldódnak. - Maltóz (malátacukor): két glükózból áll, a keményítő bontásából keletkezik. A maltáz nevű enzim bontja - Szacharóz (répa- v. nád- v. invertcukor): egy glükóz és egy fruktóz egységből áll. Az invertáz nevű enzim bontja. Ez a tkp.-i étkezési cukor. - Laktóz (tejcukor): egy glükóz és egy galaktóz egységből áll. A laktáz nevű enzim bontja. - Cellobióz: két glükózból áll, a cellulóz bontásából keletkezik. A celluláz nevű enzim bontja.
8 Poliszacharidok Több száz v. ezer monoszacharid egységből állnak, szintén glikozidok. Nem cukorszerűek: nem oldódnak vízben, nem édes ízűek. Növényi poliszacharidok: - Keményítő: glükóz egységekből áll. Növények tartaléktápanyaga (pl. burgonya gumója), állatok és emberek alaptápanyaga. Két eltérő szerkezetű összetevője: - amilóz: spirális glükóz-lánc, több száz egységből áll, - amilopektin: elágazó glükóz-lánc, több ezer egységből. - Cellulóz: elágazásmentes, párhuzamos lefutású egyenes glükóz-láncokból áll, melyeket H-kötések kapcsolnak össze. Növényi vázanyag. A táplálékainkban található növényi rostok tkp. cellulóz molekulák kötege. Számunkra emészthetetlen, mert nem vagyunk képesek a bontását végző celluláz enzimet előállítani. De szerepét táplálkozásunkban pontosan emészthetetlensége révén tölti be: ún. ballasztanyag. Teltség-, jóllakottság érzetét keltik, de mivel nem tudjuk megemészteni, ezért egyrészt nincs kalóriaértékük, másrészt gyorsítják a bélmozgásokat. Mindkettő igen hasznos tudnivaló a fogyókúrázóknak. Metil-cellulóz nevű származéka fontos pakolásalapanyag volt a karbopol térhódításáig. - karragén - agar-agar zselé (pakolás) alapanyagok - tragant Állati poliszacharidok: - Glikogén (ún. állati keményítő): glükóz egységekből áll. Tartalék tápanyag és így energiaforrás. A májban és az izomban keletkezik a pillanatnyilag feleslegben lévő glükózból. Fokozott izomműködéskor (oxigén hiányában) tejsavvá alakul izomláz. - Heparin: véralvadásgátló (a vérünkben található). - Hyaluronsav: a kötőszövetek, főleg a laza rostos ksz. Kocsonyás alapállományát adja. Megtalálható még a szem csarnokvizében és az ízületekben, mint kenőanyag. (Ld. Szövettan) - Kondroitinkénsav: porcszövetek kocsonyás alapállományát adja - Kitin: N-tartalmú poliszacharid. A gombák sejtfal-anyaga, az ízeltlábúak szilárd vázát adja. Felépítése a cellulózéhoz hasonló. - Proteoglikánok: (régebbi elnev.: mukopoliszacharidok): olyan szh.-ok, amelyek fehérjékkel létesítenek kémiai kötéseket. Pl. a sejthártya fehérjéihez kötött poliszacharid láncok, melyek az ABO-vércsop. rendszert alakítják ki. - Glikolipidek: lipidekkel kapcsolódó szénhidrátláncok.
9 AZ AMINOSAVAK TULAJDONSÁGAI, ÉLETTANI ÉS KOZMETIKAI SZEREPÜK Az aminosavak olyan karbonsavszármazékok, amelyekben a karbonsavak szénhidrogéncsoportjának egy v. több H-atomját aminocsoport helyettesíti. Tehát két funkciós csoport mindannyiukban előfordul: a karboxil- ( COOH) és az aminocsoport ( NH2). Csoportosításuk többféleképpen történhet: 1. A szénlánc szerkezete alapján: nyílt (pl. cisztin) v. zárt szénláncú (pl. (fenil-alanin) 2. Az amino- és karboxil-csoportok száma szerint: - monoamino-monokarbonsav (pl.alanin) - diamino-monokarbonsav (pl. arginin) - monoamino-dikarbonsav (pl.glutaminsav) - diamino-dikarbonsav 3. Az amino- és karboxilcsoportok viszonylagos térbeli helyzete szerint: - α (egy C-atomon lóg a két funkciós csoport) - β (két C-atom van a két funkciós csop. között) - γ (három C-atom van a két funkciós csop. között) 4. Oldhatóság szerint: - apoláros (pl. fenil-alanin) - poláros - semleges (pl. cisztein) - savas (pl. glutaminsav) - bázikus (pl. hisztidin) A karbonsavak általános képlete: R COOH pl. CH 3 COOH Az aminosavak ált. képlete: R COOH pl. CH 2 COOH NH 2 NH 2 (glicin) α-aminosav: β-aminosav: γ-aminosav: H H H H H H H 3 C C COOH H 3 C C C COOH H 3 C C C C COOH NH 2 H 2 N H H 2 N H H (alanin) (β-alanin) (γ-amino-vajsav) A legjelentősebbek az α aminosavak, mert ezekből épülnek fel a fehérjék. Az egyetlen β- aminosav, melynek biológiai jelentősége van, az a β-alanin. Fontos származékai a pantoténsav és a koenzim-a. A γ-amino-vajsav az agy anyagcseréjében fontos. Az alábbi aminosavak szerkezeti képletét kell tudni egy kozmetikus tanulónak: cisztein: H H HS C C COOH H NH 2 cisztin:
10 Fenil-alanin: tirozin: NH 2 CH COOH NH 2 CH COOH CH 2 CH 2 OH Néhány aminosav felépítésében a C-, H-, O-, N-atomokon kívül a S-atom is részt vesz. Ezek a kéntartalmú aminosavak (cisztein, cisztin, metionin) szerepet játszanak a szaruképzésben. Az aminosavak egymással peptidkötéssel kapcsolódnak össze: Sok aminosav peptidkötéssel való összekapcsolódásával jönnek létre a polipeptidek v. fehérjék. A peptidkötés hidrolízissel bontható fel. Az aminosavak élettani szerepe: - fehérjék építő egységei - anyagcsere intermedierjei - kül. N-tartalmú vegyületek szintézisének az alapjai (pl. szerin szfingozin, kolin; aszparaginsav karbamid; tirozin adrenalin, melanin) Az aminosavak kozmetikai szerepe: - szaruképzés (cisztein cisztin) - bőrtápláló (trofikus) krémek, pakolások hatóanyagai - barnító készítmények hatóanyagai (tirozin)
11 A FEHÉRJÉK TULAJDONSÁGAI, ÉLETTANI ÉS KOZMETIKAI SZEREPÜK Az élő szervezet legfontosabb alkotórészei. Szervezetünk tömegének 67 %-a víz. A fennmaradó ún. szárazanyagtartalomnak (kb. 30 %) a fele (teljes szervezetünket tekintve 15 %) fehérje. Makromolekulák, hisz kb aminosav összekapcsolódásából jön létre egy fehérje. A fehérjék max. 10 aminosavból álló példányait értjük a peptid szűkebben értelmezett fogalmán. Dipeptid pl. a karnozin (β-alanin + hisztidin; izomműködés), tripeptid pl. a glutation (glutamin + cisztein + glicin; szaruképzés, enzimaktivitás szab.) 9-9 aminosavból állnak az oxitocin és a vazopresszin nevű hormonok. A fehérjék felépítésében csak 20 féle α-aminosav vesz részt. A lehetséges variációk száma, így a fehérjék sokfélesége végtelen. A fehérjék négyféle szerkezettel jellemezhetők: 1. elsődleges szerkezet: aminosavszekvencia, azaz az egyes aminosavak sorrendje a polipeptid láncban. Ez meghatározza a többi szerkezetet is. 2. másodlagos szerk.: a polipeptidlánc kül. térhelyzeteket vehet fel: - α-hélix (csavarmenet, spirál) pl. a hajszál cortexének keratinja - β-lemez (β-redő) pl. hernyóselyem A másodlagos szerkezetet H-kötések stabilizálják. 3. harmadlagos szerk: a hosszú láncok tömör szerkezetté, gomolyaggá vagy hosszanti elrendeződésbe szerveződhetnek. Ez a globuláris ill. a fibrilláris szerkezet. Ezek stabilizálását, fenntartását van der Waals-, hidrofób-kölcsön-hatások, diszulfid-hidak, ionos-kötések is segítik. Az enzimek legalább globuláris szerkezetűek. 4. negyedleges szerk.: több polipeptid-láncból álló egység. A láncok lehetnek azonosak és különbözőek is. Ilyen óriásmolekula pl. a hemoglobin. Ez már ritka szerkezeti forma. Ugyanazok a kötéstípusok stabilizálják, mint a harmadlagosat. A fehérjék igen bonyolult szerkezete nagyon érzékeny a külső hatásokra. Csak megfelelő körülmények között végzik biológiai működésüket. A fehérjék térszerkezetének felbomlását, a globuláris jelleg letekeredését, ezáltal működésképtelenné válásukat denaturációnak, koagulációnak (kicsapódás) nevezzük. A fehérjéket denaturáló, koaguláló hatások lehetnek a nem megfelelő hőmérséklet, ionkoncentráció, ph, UV-sugárzás A fehérjék - az őket körülvevő vízmolekulákkal együtt kolloid rendszert alkotnak. Egy részük szól formájában van jelen (pl. a vérsavó kolloid szól, oldott fehérjéik az albumin, fibrinogén, globulinok). Más részük gélt alkot (pl. az izmok fehérjéi, a kötőszövetek alapállományát alkotó fehérjék). A fehérjekolloidok állandóságát a hidratációjuk biztosítja. Ha hidratációjuk gyorsan csökken v. megszűnik, akkor kicsapódnak (koagulálódnak). A koaguláció során elvesztik eredeti tulajdonságaikat. A koaguláció lehet: - reverzibilis (visszafordítható) - irreverzibilis (visszafordíthatatlan) Reverzibilis változáskor csökken a hidratáció, de nem szűnik meg teljesen. Ha hozzájuk vizet adagolunk, hidratációjuk újból optimális lesz. Ha viszont a fehérjék hidrátburkukat teljesen elvesztik, akkor irreverzibilisen koagulálódnak, denaturálódnak. Ezt használjuk ki a kül. epiláló eljárásoknál. (A szálat létrehozó mátrixsejtek fehérjéit denaturáljuk.) A kozmetikai gyakorlatban előforduló koagulensek: savak, lúgok, nehézfémsók, alkoholok, aldehidek, hő. Enyhébb esetekben korpázó, majd lemezes hámlást idéznek elő, súlyosabb esetben roncsoló hatásúak is lehetnek.
12 A fehérjék csoportosítása: 1. Összetételük alapján: - egyszerű fehérjék (proteinek), melyek oldhatóságuk szerint lehetnek: - albuminok (deszt.vízben old.) - globulinok (híg sóoldatban old.) - vázfehérjék (csak cc. sav, lúg v. fehérjebontó enzimek bontják őket) - összetett fehérjék (proteidek), melyek nem-fehérje részt is tartalmaznak. Csoportosításuk a nem-fehérje rész alapján tört.: - nukleoproteidek v. magfehérjék: DNS-t, RNS-t tartalmaznak - foszfoproteidek: foszforsavat tartalmaznak - lipoproteidek: lipid-részt is tartalmaznak - glikoproteidek: szénhidrátrészt is tartalmaznak - kromoproteidek: festékvegyületet tartalam. - metalloproteidek: fémiont tartalm. - hemfehérjék: vasiont tartalmazó porfirinszármazékok 2. Funkció szerint: - stuktúr (szerkezeti, váz-) fehérjék, pl. a keratin, kollagén, elasztin - kontraktilis (összhúzékony, izom-) f., pl. aktin, miozin - transzport (szállító) f., pl. hemoglobin - enzimek, pl. lipáz, elasztáz - információs f. - receptorok - hormonok, pl. inzulin - markerek (jelölő f.-ék) - toxinok (mérgek), pl. amanitin (a gyilkos galóca toxinja) v. a botulin - immun- (védő-) fehérjék, pl. γ-globulin. 3. Alak szerint: - fibrilláris - globuláris A fibrilláris fehérjék egy irányban megnyúltak, ilyen a hajszál, a selyem, az inak fehérjéi, a kollagének. Ezek vázfehérjék (szkleroproteinek). Ezen vegyületek molekuláiban meghatározott rendezettség található. A globuláris f.-k megközelítőleg gömb alakúak (szferoproteinek). Ezek fiziológiailag aktív fehérjék (enzimek, hormonok). A fehérjék élettani szerepe: - ld. funkció szerinti csoportosítást! Az enzimek Az enzimek biokatalizátorok, azaz az élő szervezetben lejátszódó biokémiai folyamatokat beindítják, fenntartják, gyorsítják. Alapvető jelentőségűek, mert minden biokémiai folyamat az irányításuk alatt áll. Az enzimek csoportosítása: 1. felépítés szerint: - protein (egyszerű fehérje) - proteid (összetett f., holoenzimnek is hívják). Részei: - fehérjerész (apoenzim) - nem-fehérje-rész - koenzim - prosztetikus csoport
13 A koenzim gyenge kötéssel kapcsolódik az apoenzimhez, pl. acetil-koenzim-a, NAD, Mg ++, Mn ++. A prosztetikus csoport erős (kovalens) kötéssel kapcsolódik az apoenzimhez. Pl. a vitaminok jó része és a Cu funkció szerint: - hidroláz (hidrolitikus hasításra képes) - izomeráz (molekulán belüli átrendezések) - ligáz (összekapcsol) - transzferáz (molekulacsoportok átvitelére képes) - oxidoreduktáz. Az enzimek katalitikus hatásáért az aktív centrumok felelősek. Az aktív centrum a polipeptid lánc egy része, amely a lánc meghatározott hajtogatottsága révén jön létre. Az enzimfehérjék koagulálódása miatt ez az aktív centrum széthajtogatódik, aktivitása megszűnik, az enzim elveszti katalizáló képességét. Az enzimtevékenység során az átalakítandó anyag a szubsztrát (S). A végtermék a produktum (P) és az enzim (E): E + S [ES] E + P Az enzimek a legnagyobb aktivitást csak szűk optimális körülmények között fejtik ki. Ezek: - ideális ph (az emberi test belsejében 7,45, kivétel a gyomor és a hüvely ürege) - megf. hőmérséklet (36-36,5 ºC) - meghatározott ionok jelenléte (festékképzésben Cu ++, véralvadásban Ca ++ ). Az enzimek jellemző tulajdonságai még: - specifitás (fajlagosság): egy biz. enzim csak egy biz. folyamatot képes katalizálni, de azt oda-vissza) - csak olyan folyamatokat tudnak katalizálni, amelyek termodinamikailag lehetségesek (tehát spontán módon is lezajlanak, ha optimálisak hozzá a feltételek). Az enzimek azáltal teszik optimálissá a feltételeket, hogy csökkentik (mintegy helyettesítik) az aktiválási E-t, - kis mennyiségű enzim nagy mennyiségű szubsztrátot képes átalakítani, - globuláris fehérjék, - a szabadenergiaváltozás negatív előjelű. Biz. anyagok gátolják a működésüket, ezek az inhibitorok v. enzimgátlók. Enzimgátláson alapul számos gyógyszer hatása, vagy a kozmetikai gyakorlatban a pigmentrendellenességek kezelése bizmutsókkal. A bizmut a pigmentképzésben szereplő Cu ++ -ionokat helyettesíti (szorítja ki). Beépülnek a helyükre, feladatukat viszont nem látják el (mint a zárba beletört rossz kulcs). Ez reverzibilis gátlás. A fehérjék kozmetikai szerepe: - trofikus krémek hatóanyagai, - a tojásfehérje (albumin) szeborreás bőrtípusok kezelésére jó, - a tej fehérjéje (a kazein) nyugtató, gyull. csökkentő. (Nagy mennyiségben pl. a túróban.) - a placenta, lóvérszérum, méhpempő: tápláló, regeneráló, - a nyákanyagok is sok fehérjét tartalmaznak, - az enzimhatás kiaknázása: az ún. biológiai peelingekben. Pl. papain, pepszin, pankreatin, ficin, bromelain. A fehérjetartalmú anyagokkal szemben gyakori az allergia, kérdezzük ki vendégeinket!
14 A LIPIDEK ZSÍROK, OLAJOK Különböző kémiai szerkezetű, vízben nem, csak apoláris oldószerekben (kloroform, benzol, benzin, alkohol, aceton, éter) oldódó szerves vegyületek. Makromolekulák. A szénhidrátokhoz hasonlóan C-ből, H-ből és O-ből állnak. De! Jóval kevesebb O-t, helyette jóval több H-t tartalmaznak. (Kb. 2x annyi oxidálható kötést, így 2x annyi energiát tartalmaznak, mint a szénhidrátok.) Fontosabb csoportjaik: A neutrális zsírok a glicerinnek zsírsavakkal alkotott észterei. A zsírsavak lehetnek: telítettek: - laurinsav: C11H23COOH - mirisztinsav. C13 H27COOH - palmitinsav: C15H31COOH - sztearinsav: C17H35COOH telítetlenek: - olajsav: C18, 1x-esen telítetlen - linolsav: C18, 2x - linolénsav: C18, 3x - arachidonsav: C20, 4x A telített zsírsavak szilárdítják, a telítetlenek folyékonnyá teszik a lipideket. A szobahőmérsékleten szilárd lipidek a zsírok, a szobahőmérsékleten folyékony lipidek az olajok. Egyébként az alapszerkezetük azonos. A viaszokban a zsírsavak nem glicerinhez, hanem hosszú szénláncú alkoholokhoz kapcsolódnak. Viaszok az élővilágban felszínen található protektív (védő) anyagok. A faggyú alkotói között is megtalálhatók. Avasodás: a lipidek szobahőmérsékleten, oxigén jelenlétében szénhidrogénekre, ketonokra, alkoholokra, aldehidekre esnek szét. A zsírok feladatai: - tartalék tápanyag - mechanikai védelem - hőszigetelés - esztétikai szerep - vitaminok oldószerei Fő tömege a bőralja zsírszövetében található, az elhízással nő a belső szerveket körülvevő kötőszövetben a zsír aránya.
15 LIPOIDOK ZSÍRKÍSÉRŐK Amfipatikus vegyületek: az apoláris rész mellett poláros részt is tartalmaznak. Tehát a molekulának van egy vízzel kapcsolódni képes részlete is. Csoportjaik: 1. szterolok (szteroidok) 2. foszfatidok 3. glikolipidek 4. szfingolipidek 5. terpének Szterolok: szterán (gonán)-vázas vegyületek. Ide tartoznak a a, szterinek - zooszterinek: koleszterin, lanoszterin - fitoszterinek: β-szitoszterol, sztigmaszterol: táplálkozási szempontból fontosak, csökkentik az LDL-koleszterin felszívódását és beépülését a membránokba, érfalba - mikoszterinek: pl. az ergoszterin, amiből UV jelenlétében képződik a D 2 -vitamin (ergokalciferol) A koleszterin jelentősége: - egyes hormonok és vitaminok bioszintézisének kiinduló vegyülete (tesztoszteron, progeszteron, ösztrogének, D 3 -vitamin) - sejthártya-alkotó. Mivel olvadás pontja 150 ºC, így szilárdítani, merevíteni képes azt. A koleszterin túladagolása: - epekő, érelmeszesedés, érszűkület magas vérnyomás, agyvérzés, infarktus, trombózis - xanthoma, xanthelasma, lipoma, korpás szeborrea A koleszterin bőrre gyakorolt hatása: - szabályozza a faggyúmirigyek működését - segíti a hám vízfelvevő-képességét A koleszterin kozmetikai szerepe: - emulgeátor - hatóanyag b, epesavak c, szteránvázas hormonok: tesztoszteron, progeszteron, ösztrogének Foszfatidok: hasonló felépítésűek a neutrális zsírokhoz (glicerin+3 zsírsav), de a képletük : glicerin + 2 zsírsav + 1 N-tartalmú poláros molekula, ami lehet pl. - kolin ( lecitin) - szerin - inozitol A foszfatidok jelentősége: - a membránok fő alkotói - emulgeátor A foszfatidok előfordulása: - sejthártyában (minden élőlényben) - növényi zsiradékokban - tojás sárgájában és a szójában van nagy mennyiségben A foszfatidok bőrre gyakorolt hatása: - hidratáló, ezáltal ránctalanító és puhító
16 A foszfatidok kozmetikai szerepe: - emulgeátor - liposzóma-alap - hidratáló, öregedésgátló A glikolipidek képlete : glicerin + 2 zsírsav + 1 cukor v. cukoralkohol. Receptorok és sejtfelszíni antigének, pl. ABO-vércsoport kial. A szfingolipidek képlete a foszfatidokéhoz hasonló,de a glicerin helyett egy szfingozin nevű telítetlen aminoalkoholhoz kapcsolódnak a ligandumok. Membránlipidként fontosak. Két jelentős képviselőjük a - szfingomielinek: szfingozin + 1 zsírsav + 1 foszforsav + 1 N-tart. bázis. Az idegsejtek hosszú nyúlványán található velőshüvelyt (mielinhüvelyt) alkotják. - ceramidok: a szfingozinnak zsírsavakkal alkotott észterei. Sejthártya-alkotó és a hám intercelluláris lipidjének fő komponense. A terpének izoprén egységekből felépülő szénhidrogének. Sok köztük a fényelnyelő pigment (pl. karotinok: β-karotin, likopin) és sok az illat- és aromaanyag is (pl. kámfor, mentol, a farnezol, geraniol, a terpinen-4-ol).
MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
RészletesebbenA szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
Részletesebbenneutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.
Lipidek A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenA cukrok szerkezetkémiája
A cukrok szerkezetkémiája A cukrokról,szénhidrátokról általánosan o o o Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.
RészletesebbenKészítette: Bruder Júlia
Készítette: Bruder Júlia tápanyagok ballasztanyagok alaptápanyagok védőtápanyagok járulékos tápanyagok fehérjék zsiradékok szénhidrátok ALAPTÁPANYAGOK FEHÉRJÉK ZSIRADÉKOK SZÉNHIDRÁTOK Sejtépítők Energiát
RészletesebbenA szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.
RészletesebbenTöbb oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
RészletesebbenTáplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz
Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási
Részletesebben1. jelentésük. Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták.
Összefoglalás II. Szénhidrátok 1. jelentésük Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták. Ha ezeket az anyagokat hevítjük vizet vesztenek
RészletesebbenAz élő anyagot felépítő kémiai elemek
BIOKÉMIA SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az élő anyagot felépítő kémiai elemek 1. Elsődleges biogén elemek (a sejtek tömegének 99 %-át adják). Makro elemek Másodlagos biogén elemek (0,005-1%-ban fordulnak elő
Részletesebben- 1 - 1. Biogén elemek
- 1-1. Biogén elemek A Világegyetem kialakulasáról, melynek korát 10-20 milliárd év közé teszik, a fizikusok alkotnak egyre pontosabb elméleteket (vö.:osrobbanás). A kezdet hatalmas anyagsuruségében és
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenA másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.
A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.
RészletesebbenTestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor
TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai
RészletesebbenTel: ;
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
RészletesebbenA sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános
A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb
RészletesebbenBIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai
BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT)
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.
RészletesebbenTáplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Táplálkozás Cél Optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás - minden szükséges bevitele - káros anyagok bevitelének megakadályozása Cél: egészség, jó életminőség fenntartása vagy visszanyerése Szükséglet és
RészletesebbenA szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
RészletesebbenSzénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás
Szénhidrátok Definíció: Szénhidrátok Polihidroxi aldehidek vagy ketonok, vagy olyan vegyületek, melyek hidrolízisével polihidroxi aldehidek vagy ketonok keletkeznek. Elemi összetétel: - Mindegyik tartalmaz
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu LIPIDEK Lipidek Lipidek ~ lipoidok ~ zsírszerű anyagok (görög lipos zsír ) kémiailag igen változatos vegyületcsoportok
RészletesebbenAminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla
Aminosavak, peptidek, fehérjék Béres Csilla Aminosavak Az aminosavak (más néven aminokarbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (- NH 2 ) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt
RészletesebbenAMINOSAVAK, FEHÉRJÉK
AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Felosztás A fehérjéket feloszthatjuk aszerint, hogy
Részletesebben1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei
1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok
Szénhidrátok SZÉNIDRÁTK - soportosítás: Elemi összetétel:,, n ( 2 ) n Monoszacharidok (egyszerű szénhidrátok) pl. ribóz, glükóz, fruktóz ligoszacharidok 2 6 egyszerű szénhidrát pl. répacukor, tejcukor
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenSzerves kémiai és biokémiai alapok:
Szerves kémiai és biokémiai alapok: Másodlagos kémiai kötések: A másodlagos kötések energiája nagyságrenddel kisebb, mint az elsődlegeseké. Energiaközlés hatására a másodlagos kötések bomlanak fel először,
RészletesebbenBIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS
BIOFIZIKA I OZMÓZIS - 2010. 10. 26. Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I - DIFFÚZIÓ DIFFÚZIÓ - ÁTTEKINTÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ONSAGER EGYENLET lineáris, irreverzibilis
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenA másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.
A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.
RészletesebbenRENDELLENESSÉGEK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT.
RENDELLENESSÉGEK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT. 1. Szaruképzési rendellenességek 2. Faggyúképzési rendellenességek 3. Hidratáció 4. Turgor, izomtónus 5. Szőrnövési rendellenességek 6. Pigment rendellenességek
RészletesebbenAz edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin
Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó
RészletesebbenBiogén elemek. Szén. Oxigén, hidrogén ELSŐDLEGES. a sejtek 98%-át teszi ki. Nitrogén. Foszfor. Nátrium, Kálium, Klorid ionok. Magnézium MÁSODLAGOS
Biogén elemek az összes, sejtekben megtalálható és szerepet játszó elemek összefoglaló neve összesen kb. 30 db ilyen elem van (kevesebb, mint az összes ismert elem egyharmada) Mennyiségi felosztás: ELSŐDLEGES
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!
funkciós kimutatása molekulák csoport betűjele neve képlete helye 1. Írd a táblázatba a szénhidrátok összegképletét! általános képlet trióz tetróz 2. Mi a különbség az aldózok és a ketózok között? ALDÓZ
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenBiogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb. 30.
A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
RészletesebbenKARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK
KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,
RészletesebbenIntegráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
Részletesebben7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.
7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenMagyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály
1. A Freon-12 fantázianéven ismert termék felhasználható illatszerek és más kozmetikai cikkek tartályainak nyomógázaként, mert: a. nagy a párolgási hője b. szobahőmérsékleten cseppfolyós c. szagtalan és
RészletesebbenBiológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.
Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett
Részletesebben3.6. Szénidrátok szacharidok
3.6. Szénidrátok szacharidok általános összegképlet: C n (H 2 O) m > a szén hidrátjai elsődleges szerves anyagok mert az élő sejt minden más szerves anyagot a szénhidrátok további átalakításával állít
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenOZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet
BIOFIZIKA I 2011. Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet Áttekintés 1. Diffúzió rövid ismétlés 2. Az ozmózis jelensége és leírása 4. A diffúzió és ozmózis orvos biológiai jelentősége Diffúzió
RészletesebbenSporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július
Sporttáplálkozás Étrend-kiegészítők Készítette: Honti Péter dietetikus 2015. július Étrend-kiegészítők Élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KOZMETIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KOZMETIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL. tétel A feladat: Nevezze meg és jellemezze a képen látható bőrelváltozást, mint a bőr szerkezetében bekövetkezett
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.
RészletesebbenEukariota állati sejt
Eukariota állati sejt SEJTMEMBRÁN A sejtek működéséhez egyszerre elengedhetetlen a környezettől való elhatárolódás és a környezettel való kapcsolat kialakítása. A sejtmembrán felelős többek közt azért,
RészletesebbenNövények víz és ásványi anyag felvétele
Növények víz és ásványi anyag felvétele A növekvő növényi szövetek 80-95 %-a víz. A növényi magvak a legszárazabbak, bennük 5-15% víz van. A víz jelentősége a növények életében: Tápanyagfelvételkor: víz
RészletesebbenIceCenter Budapest. Dr Géczi Gábor
IceCenter Budapest Dr Géczi Gábor A jégkorongozó céljai Minél jobb játékos legyen Válogatottság NHL? Edzésen való teljesítés Mérkőzésen való teljesítés Mindez nem olyan hatékony, ha nem fordít kellő figyelmet
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015
Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,
RészletesebbenTáplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket
Táplálkozási ismeretek haladóknak I. Az előző három fejezetben megismerkedtünk az alapokkal (táplálék-piramis, alapanyag-csere, napi energiaszükséglet, tápanyagok energiatartalma, naponta szükséges fehérje,
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenSZILÁGYI JÓZSEF MÉSZÁROS SÁNDOR MEZÕGAZDASÁGI TERMÉKEK ÁRUISMERETE SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAR MÛSZAKI- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK TANSZÉK A kiadvány megjelenését a Sapientia
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
Részletesebbenelektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.
Ásványi anyagok Ásványi anyagok Ami az elhamvasztás után visszamarad. Szerepük: elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenANYAGI RENDSZEREK, FOLYÉKONY KOZMETIKAI KÉSZÍTMÉNYEK
ANYAGI RENDSZEREK, FOLYÉKONY KOZMETIKAI KÉSZÍTMÉNYEK TANULÁSIRÁNYÍTÓ Ismételjék át az anyagi rendszerekről tanultakat, a szervetlen kémia résznél leírtak alapján! 1. Anyagi rendszerek csoportosítása Az
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenModern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer
Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat
RészletesebbenA kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.
1 Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs
RészletesebbenSZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS
SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a kozmetikus, a gyakorlatban használt alapanyagokat ismerje, felismerje
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
Részletesebbenfogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:
Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,
RészletesebbenLipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok.
Lipidek sak apoláros oldószerben oldódó anyagok. Lipidek (ak és származékaik, valamint olyan vegyületek, amelyek bioszintézisükben vagy biológiai szerepükben összefüggenek velük + szteroidok, zsíroldható
RészletesebbenSportélettan zsírok. Futónaptár.hu
Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
Részletesebben1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenR-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H
3. Előadás ligo- és poliszacharidok Diszacharidok Definició: Két monoszacharid kapcsolódása éter kötéssel Leírás: Összetevők, kötéstípus, térállás R- + R glikozid Csoportosítás a kötésben résztvevő C-atomok
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenA flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.
Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
RészletesebbenENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS
ENZIMEK 1833.: Sörfőzés kapcsán kezdtek el vele foglalkozni (csírázó árpa vizsgálata) valamilyen anyag katalizátorként működik (Berzelius, 1835.) 1850. körül: ez valamilyen N-tartalmú szervesanyag 1874.:
RészletesebbenFolyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok
Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú
RészletesebbenDr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.
Dr. Mandl József BIOKÉMIA Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek Semmelweis Kiadó Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris
RészletesebbenHemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
RészletesebbenÁsványi anyagok. -a szervezet a működéséhez nem nélkülözhet és előállítani sem képes 21 ásványi anyagot
Ásványi anyagok -a szervezet a működéséhez nem nélkülözhet és előállítani sem képes 21 ásványi anyagot -energiát nem szolgáltatnak -fontos szerepek: szervezet felépítése, anyagcsere-folyamatok -lebontásuk
RészletesebbenOldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
RészletesebbenZsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
RészletesebbenModul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,
Részletesebben1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17
Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenA tej és tejtermékek szerepe az emberi táplálkozásban
Tej és tejtermékek A tej és tejtermékek szerepe az emberi táplálkozásban A tej legfontosabb tulajdonságai Minden fontos tápanyagot tartalmaz. Gabonaféléket képes jól kiegyensúlyozni. Tejfogyasztásbeli
RészletesebbenAz élő szervezetek menedzserei, a hormonok
rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést
Részletesebben