TARTALOMJEGYZÉK 2.1 FOGALMI KERETEK 2.2 LEGFONTOSABB NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK 2.3 CÉLKITÛZÉSEK
|
|
- Nándor Zsigmond Kerekes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2
3
4 NEJ2004 Szakértôi Változat TARTALOMJEGYZÉK TÁBLAJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK 1. KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK 2. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ 2.1 FOGALMI KERETEK 2.2 LEGFONTOSABB NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK 2.3 CÉLKITÛZÉSEK 3. MÓDSZERTAN 3.1 ADATFORRÁSOK 3.2 A NÉPEGÉSSÉGÜGYI JELENTÉSBEN JAVASOLT INDIKÁTOR-RENDSZER 3.3 ELEMZÉSI MÓDSZEREK 4. EREDMÉNYEK 4.1 A FÔBB BETEGSÉGCSOPORTOK PREVALENCIÁJA 2002-BEN 4.2 A MORBIDITÁS VEZETÔ OKAI FÔBB BETEGSÉGCSOPORTONKÉNTI BONTÁSBAN 2002-BEN 5. MEGBESZÉLÉS 5.1 KORLÁTOK 5.2 KÖVETKEZTETÉSEK IRODALOMJEGYZÉK ÁBRÁK
5 4. fejezet Morbiditás TÁBLAJEGYZÉK 1. táblázat: A fô megbetegedések és egészségproblémák Hollandiában, 2000-ben 2. táblázat: Magyarországon végzett morbiditás adatgyûjtési programok, azok tartama és lefedett idôszaka 3. táblázat: A teljes biztosított lakosságra számolt BNO-10 fôcsoportok szerinti beteg-és esetszámra vonatkozó adatok, táblázat: Magas vérnyomás gyakorisága (%-ban kifejezve) az egyes adatbázisokban 5. táblázat: A HMAP és GYÓGYINFOK-adatok (fekvô ) összehasonlítása 6. táblázat: A betegségek prevalencia arányszáma ( lakosra) 2002-ben Magyarországon, teljes lakosság 7. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága 0-14 éves fiúk és lányok körében Magyarországon, 2002-ben 8. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága éves fiúk és lányok körében Magyarországon, 2002-ben 9. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága éves férfiak és nôk körében Magyarországon, 2002-ben 10. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága éves férfiak és nôk körében Magyarországon (2002) 11. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága éves férfiak és nôk körében Magyarországon (2002) 12. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága éves férfiak és nôk körében Magyarországon (2002) 13. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága éves férfiak és nôk körében Magyarországon (2002) 14. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága 75-x éves férfiak és nôk körében Magyarországon (2002) 15. táblázat: A rosszindulatú daganatos megbetegedések 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban 16. táblázat: Az endokrin, táplálkozási és anyagcserezavarok 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban 17. táblázat: A mentális- és viselkedészavarok 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban 18. táblázat: A keringésrendszeri betegségek 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban 4 3
6 NEJ2004 Szakértôi Változat 19. táblázat: A légzôrendszeri betegségek 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban 20. táblázat: Az emésztôrendszeri betegségek 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban 21. táblázat: A csont-izomrendszer és kötôszöveti betegségek 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban 22. táblázat: A sérülések, mérgezések és külsô okok fôcsoportba tartozó betegségek 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban 4 4
7 4. fejezet Morbiditás ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A 18, 35 és 65 éves korban korlátozottsággal korrigált várható életévek alakulása nemenkénti bontásban, ábra: A 18, 35 és 65 éves korban a jó illetve nem jó vélt egészségben várható életévek alakulása nemenkénti bontásban, ábra: A fôbb betegségfôcsoportok prevalenciájának megoszlása a teljes férfi lakosságban Magyarországon, ábra: A fôbb betegségfôcsoportok prevalenciájának megoszlása a teljes nôi lakosságban Magyarországon, ábra: A betegségek megoszlásának alakulása betegség-fôcsoportonkénti és korcsoportos bontásban a magyar férfilakosság körében, ábra: A betegségek megoszlásának alakulása betegség-fôcsoportonkénti és korcsoportos bontásban a magyar nôi lakosság körében,
8 NEJ2004 Szakértôi Változat 1. KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK A morbiditási helyzet elemzése során a 2002-es évre vonatkozóan a következô fô megállapításokat tettük: 1. A magyar lakosság egészségi állapotát a krónikus nem-fertôzô megbetegedések gyakorisága szempontjából vizsgálva, a megbetegedések döntô többségét olyan betegségek alkotják, amelyek incidenciája a primer prevenciós beavatkozások segítségével jelentôsen csökkenhetô, vagy a megbetegedés megjelenésekor várható életkor kitolható ben a magyar lakosság körében a leggyakrabban elôforduló betegségek a keringési rendszer megbetegedései. Ezek gyakorisága háromszorosa a második leggyakoribb betegségcsoportnak. 3. A leggyakoribb okok között vannak még más, magas incidenciával és alacsony letalitással rendelkezô okok, mint a légzôrendszeri és emésztôrendszeri megbetegedések, a sérülések, mérgezések és külsô okok a csont- izom- és kötôszöveti betegségek, valamint a mentális- és viselkedészavarok. 4. Az elemzett megbetegedések gyakoriság szempontjából jellegzetes eltéréseket mutatnak nemenként és korcsoportonként. a. A nemenkénti bontásban a fent említett betegségcsoportok között arányeltolódás volt tapasztalható. A férfiak esetében nagyobb volt a jelentôsége a sérüléseknek, a mérgezéseknek és a külsô okoknak. A nôk esetében a morbiditást vezetô fôcsoportokon belül, az elôbbi csoporttal szemben nagyobb volt a hangsúlya a csont,- izomrendszeri és kötôszöveti betegségeknek. 5. Az életkor változásával az egyes betegségek relatív súlya (a többi betegségcsoporthoz viszonyított relatív gyakorisága) folyamatosan változik. a. Az élet elsô két évtizedében a morbiditás jelentôs részéért a légzôrendszeri megbetegedések felelôsek. A fiatalkortól kezdve, egészen a harmincas évek közepéig nagy a sérülések, mérgezések és külsô okok szerepe a morbiditás alakításában. A fiatal felnôtt férfiak és nôk esetében is, azok 20-as éveitôl kezdve nô a mentális-és viselkedészavarok szerepe, amely trend mintegy két-három évtizeden át fennmarad. b. A keringésrendszeri betegségek szerepe a középkorú lakosságnál kezd nôni, ettôl kezdve minden korcsoportban folyamatosan emelkedik. c. A férfiak esetében az idôs korosztályokban nô jelentôs mértékben a rosszindulatú daganatos megbetegedések elôfordulási gyakorisága. d. A középkorú nôk körében a csont, -izomrendszer és kötôszöveti betegségek relatív jelentôsége nagyobb, mint a férfiak esetében. 4 6
9 4. fejezet Morbiditás 2. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az irodalmi összefoglalóban a további fô témákkal kívánunk foglalkozni. Elsôként áttekintést adunk a morbiditás elemzésének népegészségügyi jelentôségérôl, az elemzés fogalmi kereteirôl. Másodsorban összefoglaljuk a morbiditás vizsgálatának legfontosabb nemzetközi és hazai tapasztalatait. A fejezet végén a morbiditás-elemzés célkitûzéseit fogalmazzuk meg. 2.1 Fogalmi keretek A morbiditás vizsgálatának népegészségügyi jelentôségét több általános és specifikus ok adja. Ezek a következôk: 1. A lakosság egészségi állapotának több szempontból történô ismerete alapot szolgáltat a racionális egészségpolitikai döntések meghozatalának két nagyon fontos lépésében, úgymint a problémák fontossági sorrendjének meghatározásában (prioritások felállítása) és a programok, beavatkozások sikerességének értékelésében. A morbiditási adatok vizsgálata természetesen önmagában nem elegendô a megfelelô következtetések levonására, hanem csak a lakosság egészségi állapotát komplexen bemutató munka részeként. 2. A lakosság megbetegedési viszonyainak elemzése lehetôvé teszi a megbetegedések idôbeni, térbeni és társadalmi csoportok szerinti vizsgálatát. a. A megbetegedések idôbeni alakulásának vizsgálata lehetôvé teszi a jövendô egészségproblémáinak elôrejelzését, a problémák epidemiológiai súlyának meghatározását. b. A megbetegedések térbeni és társadalmi csoportok szerinti eloszlásának vizsgálata segítséget nyújt abban, hogy az egészségi állapotuk miatt különösen veszélyeztetett lakossági csoportokat azonosítani tudjuk és a rájuk vonatkozó célzott programokat megtervezhessük. 3. A megbetegedési viszonyok ismerete nagyon fontos szerepet játszik az egészségügyi ellátórendszer kapacitásainak térbeni és idôbeni tervezhetôségében. A lakosság egészségi állapotából adódó szükségletek objektív felmérése csak a morbiditási mutatók ismeretén keresztül lehetséges. A szükségletek és igénybevétel között mért különbség ismerete lehetôséget nyújt az ellátórendszer racionalizálásában és mûködésének hatékonyabbá tételében. 4 7
10 NEJ2004 Szakértôi Változat Fontos mindezek mellett kihangsúlyozni, hogy a morbiditási adatok önmagukban való ismerete nem helyettesíti a lakosság egészségi állapotának más paraméterek mentén történô vizsgálatát, és az értékítélet fontos szerepét az egészségpolitikai döntéshozatal során. 2.2 Legfontosabb nemzetközi és hazai tapasztalatok Ebben a fejezetben a morbiditás vizsgálatával kapcsolatos legfontosabb nemzetközi és hazai tapasztalatokat gyûjtöttük össze. A nemzetközi szakirodalomnak elsôsorban a morbiditási adatgyûjtés módszertanának különbözô aspektusai kerültek áttekintésre. Ennek oka az volt, hogy még ma is nagyon korlátozott a betegségek gyakoriságának nemzetközi összehasonlítása, amely az adatgyûjtések módszertani eltéréseibôl és a morbiditási vizsgálatok tárgyának heterogenitásából ered. A hazai szakirodalomban mind a jelenlegi adatgyûjtések módszertanát és eredményeit összefoglaltuk A morbiditás adatgyûjtésének nemzetközi tapasztalatai A morbiditási adatgyûjtésre a következô források ismertek a nemzetközi szakirodalomban. 1) Járó és fekvôbeteg intézetek betegfogalmi statisztikáira alapozott adatgyûjtés. Az egészségügyi szakellátásokra alapozott morbiditás monitorozást a nemzetközi szakirodalom kifejezetten ellenzi [1, 2, 3, 4, 5, 6]. Alkalmazásukkal szembeni fô érv az, hogy elsôsorban az igénybevételt és nem az egészségi állapotból adódó szükségleteket reprezentálják, így kevésbé írják le a valós morbiditási viszonyokat. Ennek az adatforrásnak egy további gyengesége az, hogy nem tudja kezelni a rejtett morbiditást. Ezen megállapításokkal kapcsolatban azonban két megállapítást érdemes tenni. Egyrészt viszonylag kevés információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy megfelelô (térbeli és idôbeli) összevonások mellett mennyire javul az adatok validitása. Másrészt kevésbé ismert, mennyire befolyásolja a vizsgált betegség jellege az adatgyûjtés validitását (sok betegség csak szakellátás keretében diagnosztizálható, így azok a szakellátási statisztikákban jelennek meg). A nemzetközi vizsgálatok további fontos felismerése hogy a megbetegedésekre vonatkozó adatgyûjtéseknek vissza kell tükrözniük a megbetegedések etiológiájának és diagnosztikus folyamatának jellegzetességeit. Ez lehetôvé teszi a megbetegedések komplex vizsgálatát [12]. Ezek a rendszerek egyben feltételezik, hogy a morbiditási adatgyûjtés az alap- és szakellátások információs rendszereinek integráltságán alapszik. 2) Betegségregiszterek mûködtetése. Jelenleg ezek a rendszerek szolgáltatják a betegségekkel kapcsolatos legpontosabb és legrészletesebb adatokat. Kezelésük 4 8
11 4. fejezet Morbiditás azonban bonyolult, magas a költségigénye. Éppen ezért csak szelektív betegségcsoportok epidemiológiai monitorozására alkalmasak és semmiképpen nem szolgáltatnak információt a megbetegedési viszonyokról [7, 8, 9]. 3) Háziorvosi adatgyûjtésre alapozott morbiditás monitorozás. A szakellátás adataihoz képest ez a rendszer pontosabb képet nyújt a lakosság egészségi állapotáról és a legtöbb országban ezeket a rendszereket használják és javasolják használatra a morbiditási adatok gyûjtésében [10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21]. 4) Lakossági egészségfelmérésekbôl származó megbetegedési adatok gyûjtésének fô elônye azok reprezentativitása és a gyûjtendô betegségek körének az érdeklôdésnek megfelelôen alakítható rugalmassága. A megbetegedési viszonyokra vonatkozó adatokat sok országban felhasználják az egészségpolitikai döntéshozatali ciklus több fázisában a népegészségügyi prioritások meghatározása; az egészségpolitikai programok hatásosságának és hatékonyságának elemzése - is [22, 23, 24]. A nemzetközi szakirodalom eredményei meglehetôsen sporadikus módon közölnek adatokat a morbiditásra vonatkozóan. A legtöbb eredményt a keringésrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatban publikáltak. Ezek alapján 1994-ben Hollandiában a magas vérnyomás gyakorisága a férfiak körében 10%, a nôknél 13% volt [25]. A prevalencia 1987 és 1995 között 2%-al nôtt [25]. Az Egyesült Államokban, 1996-ban a magas vérnyomás prevalenciája a évesek körében 7,7%, a 65 évesnél idôsebbek esetében 18,5% volt [26]. Mindezek az adatok azonban nem adnak lehetôséget arra, hogy a morbiditás alakulásáról átfogó képet kapjunk nemzetközi viszonylatban. Egy nemrégiben megjelent holland publikáció más megközelítést alkalmaz a probléma megoldására. Eredményeik nemcsak átfogóan, de több szempont szerint elemzik a megbetegedési viszonyok alakulását [27]. 1. táblázat: A fô megbetegedések és egészségproblémák Hollandiában, 2000-ben Forrás [27] Ezek az eredmények felhívják a figyelmet a következô tényekre: Az egészségi állapot különbözô aspektusait figyelembe véve más-más fontossági sorrendhez jutunk. Éppen ezért fontos, hogy az egészségpolitikai-program meghatározása elôtt minél több szempontból megismerésre kerüljön a lakosság egészségi állapota. 4 9
12 NEJ2004 Szakértôi Változat A morbiditási adatgyûjtésnek átfogónak kell lennie és nem elégséges, ha csak a halálozási statisztikák vezetô okaira koncentrál A morbiditás hazai vizsgálatához rendelkezésre álló adatforrások Magyarországon a morbiditás vizsgálatára szolgáló legfontosabb adatforrásokat, azok adattartalmát és a rendelkezésre állásuk idôtartamát a következô táblázatban foglaltuk össze (2. táblázat). 2. táblázat: Magyarországon végzett morbiditási adatgyûjtési programok, azok tartalma és lefedett idôszaka 4 10
13 4. fejezet Morbiditás Amennyiben a Jelentés megfogalmazott céljai szerint vizsgáljuk a fenti adatforrásokat akkor azok következô tulajdonságait kell értékelni: validitás, átfogóság, többrétûség, fenntarthatóság. A HMAP-program adatgyûjtésének erôssége az adatgyûjtés validitása. Ez az egyetlen adatgyûjtési rendszer jelenleg Magyarországon, amelynek keretében standardizált módon, az adatok validitását ellenôrizve gyûjtenek prevalencia és incidencia adatokat. Az adatgyûjtés gyengesége egyelôre annak korlátozottsága térben (a magyar lakosság 2-3%-ának lefedettsége) és tartalmában (7 betegségcsoportra vonatkozóan gyûjtenek adatokat). Az OEP egészségadattárának erôssége, hogy relatíve régóta, a szakellátásokhoz kapcsoltan gyûjtenek morbiditási adatokat. A lejelentett adatlapok adattartalma lehetôvé teszi, hogy a morbiditásnak és a hozzá kapcsolódó egészségügyi ellátásnak több aspektusát is vizsgálhassuk. Az adatbázis további erôssége annak komplexitása és fenntarthatósága. A legtöbb betegséget magába foglalja, így lehetôvé teszi az összes, jelentôséggel bíró betegség együttes tanulmányozását. Az ország csaknem összes lakosát lefedi. Fenntarthatósága, az adatgyûjtés rendszerének jellegébôl adódóan, nagyon jó. Az adatbázis gyengesége, hogy az adatgyûjtés elsôdleges célja az egészségügyi szolgáltatók teljesítményének kiszámítása - nagymértékben befolyásolja az adatok minôségét. A rendszerben, az adatbázis méretébôl kifolyólag is kevés lehetôség nyílik az adatok validitásának ellenôrzésére és biztosítására. A diagnosztikus kategóriák megjelölése során pedig nem áll rendelkezésre olyan folyamat, amely a diagnosztikus kategóriák standardizált felhasználását tenné lehetôvé. Ennek következtében, a szakellátásokon keresztül gyûjtött adatok elemezése során, mindig szem elôtt kell tartani azt a tényt, hogy ezek az adatok inkább az igényeket, mint a valós szükségleteket reflektálják. Az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF 2000) erôssége a reprezentativitása, jól fókuszált témaválasztása és a standardizált adatgyûjtési módszere. Gyengesége a korlátozott betegségpaletta és a lakossági felméréseken alapuló prevalencia adatok validitásának kérdésessége. Vannak azonban olyan eredmények, amelyek azt mutatják, hogy a megfelelôen elôkészített felmérések eredményeinek validitása kielégítô lehet [28]. Az OSAP-pal kapcsolatos megfigyelések hasonlóak az OEP/GYÓGYINFOK-adatbázissal kapcsolatban tett megfigyelésekkel, annyi kiegészítéssel, hogy az adatgyûjtés alapja a háziorvosi praxisokban vezetett adatbázisok. Az adatokat szolgáltatóknak alacsony a motivációja a pontos adatok szolgáltatására. Ez valószínûleg kedvezôtlenül hat az adatbázis minôségére. Az adatbázis nem teszi lehetôvé a betegségekre történô lebontást, amely az elemzés mélységét és az eredmények felhasználhatóságát nagymértékben korlátozza. 4 11
14 NEJ2004 Szakértôi Változat Mindegyik fent felsorolt adatforrásra igaz, hogy egyik forrás sem teszi lehetôvé a betegségekre specifikus, komplex elemzést. Mindegyik esetben hiányzik annak megítélhetôsége, hogy az adott betegség milyen mértékben rontja a betegek életminôségét A magyar lakosság morbiditása szakirodalmi adatok alapján Magyarországon az utóbbi években három jelentôs morbiditás adatforrás feldolgozása során is keletkeztek adatok (1. ábra) [28, 29, 30]. Az OLEF tanulmányt készítô munkacsoport vezetett be Magyarországon elôször olyan módszertant, amelynek segítségével nemcsak a megbetegedések gyakoriságát vizsgálták, hanem a megbetegedések és halálozások együttes hatását is elemezték egyetlen mutatón keresztül, az egészségben várhatóan letöltendô életévekre vonatkozóan. Ezek alapján látható, hogy a férfiak korlátozottságtól mentes várható életéveinek száma kevesebb, mint a nôké, és a korlátozottság jelentôs része a 45 éves életkor után alakul ki. 65 éves kor után a korlátozottságtól való mentesség valószínûsége nagyon kicsi. A lakosság fele csak éves korig fogja egészségét jónak ill. nagyon jónak tartani. Habár a fenti mutató nem tisztán a megbetegedési viszonyokat jellemzô mutató, mindenképpen kiemeli azt a korábbi megállapításunkat, hogy a betegségteher rangsorolásakor a betegségek gyakorisága mellett, nagyon fontos azok súlyossága (életminôségre gyakorolt hatása és letalitásuk). Sajnos a jelenleg gyûjtött morbiditási adatok egyike sem teszi lehetôvé betegségek ilyen szempontból történô elemzését. A rendelkezésre álló források megerôsítik azt a szakirodalmi áttekintésben feltárt tényt, hogy a forrás eredete nagymértékben meghatározza az eredményeket, és az igénybevételi adatok nem sok esetben adnak reális képet az egészségi állapotból adódó szükségletekrôl. Ezt mutatják be a következô táblázatban feltüntetett adatok. 4 12
15 4. fejezet Morbiditás 3. táblázat: A teljes biztosított lakosságra számolt BNO-10 fôcsoportok szerinti betegszámra és esetszámra vonatkozó adatok, 1999 Forrás: Dr. Paksy András; A fekvôbeteg és a járóbeteg szakellátás morbiditási adatainak felhasználási lehetôsége a lakosság egészségi állapotának vizsgálatában, KSH A fenti adatok nem az összes betegség-fôcsoportot fedik le. Amennyiben a rangsort a járóbeteg adatok szerint készítettük volna el, akkor újabb betegségcsoportok kerültek volna be. Ezt a rendkívüli heterogenitást támasztja alá az, ha a magasvérnyomás betegség prevalencia adatait hasonlítjuk össze a különbözô morbiditás-források alapján. 1 A betegek száma. Aki többször került felvételre a vizsgált idôszak alatt az is csak egyszer jelenik meg az adatbázisban. 2 Az adott betegségcsoporthoz tartozó betegségek indikációjával megjelentek száma. Egy beteg azonos indikáció miatt többször is igénybe vehette az egészségügyi ellátást. 4 13
16 NEJ2004 Szakértôi Változat 4. táblázat: A magas vérnyomás gyakorisága (%-ban kifejezve) az egyes adatbázisokban * éves korcsoportban Széles és Kardos egy 2003-ban publikált tanulmányukban [29] összehasonlították a HMAP-adatgyûjtés során keletkezett prevalencia adatokat a GYÓGYINFOK fekvôbeteg ellátásokra vonatkozóan gyûjtött adataival, a es intervallumra vonatkozóan. Az összehasonlítás alapját a HMAP-adatgyûjtésébe bevont megyék képezték. Eredményeiket és megállapításaikat az 5. táblázatban foglaltuk össze. 5. táblázat: A HMAP és GYÓGYINFOK-adatok (fekvô ) összehasonlítása Forrás [29] 4 14
17 4. fejezet Morbiditás A magyarországi tapasztalatok áttekintése alapján a következô megállapításokra juthatunk: Több betegségcsoport esetében is úgy tûnik, hogy megfelelô szintû összevonások (legalább öt év adatainak összevonása) esetén a prevalencia becsülhetôvé válik a fekvôbeteg szakellátási adatok alapján is. A háziorvosi adatgyûjtési program (HMAP) és az OLEF-vizsgálatok szolgáltatják a legpontosabb morbiditási adatokat Magyarországon. Az általuk lefedett betegségek azonban egyelôre nem teszik lehetôvé a morbiditási problémák átfogó megismerését (lásd a holland vizsgálat eredményét) [27]. Hiányzik az országos szintre, a krónikus nem-fertôzô megbetegedésekre vonatkozó megbetegedési viszonyok átfogó elemzése 2.3 Célkitûzések A morbiditás elemzés céljai a következôk voltak. 1. A én, az között képzôdött fekvôbeteg adatok alapján, országos szinten a népegészségügyi szempontból legfontosabb megbetegedések prevalenciájának vizsgálata a következô csoportosítás szerint: a. a betegségek prevalenciája a következô fôcsoportok szerinti bontásban: I. Daganatok (C00 - D48) II. Endokrin, táplálkozási-és anyagcserezavarok (E00 - E90) III. Mentális,-és viselkedészavarok (F00 F90) IV. Keringési rendszer betegségei (I00 I99) V. Légzôrendszer betegségei (J00 J99) VI. Emésztôrendszer betegségei (K00 K93) VII. A csont- és izomrendszer és kötôszövet betegségei (M00 M99) VIII.Sérülés, mérgezés és a külsô okok bizonyos egyéb következményei (S00 T98), b. a betegségek prevalenciája nemenkénti bontásban, c. a betegségek prevalenciája korcsoportos bontásban. 2. Annak elemzése, hogy melyek azok a betegségek, amelyek a legtöbb megbetegedésért felelnek az egyes fôcsoportokon belül (a vezetô megbetegedések meghatározása). Habár az elemzett adatok lehetôvé tették volna a morbiditás területi megoszlását, azt két ok miatt sem vizsgáltuk: Az elsôdleges cél a magyar lakosság morbiditiásának átfogó, áttekintô megismertetése volt. A legfontosabb megbetegedésekre vonatkozóan a közelmúltban megjelent átfogó elemzés a betegségeket ilyen szempontból már elemezte [29] az országos szintû áttekintés nélkül. 4 15
18 NEJ2004 Szakértôi Változat 3. MÓDSZERTAN Ebben a fejezetben áttekintjük az elemzés során felhasznált adatok forrásait, az ezekbôl képzett és képezhetô mutatókat és az alkalmazott elemzési módszereket. 3.1 Adatforrások Adatforrás és idôszak A jelentésben csak másodlagos adatokat használtunk fel, amelyeket a GYÓGYINFOK bocsátott a kutatócsoport rendelkezésére: GYÓGYINFOK fekvô adatbázis között Vizsgált adatmezôk Ellátás típusa (járó; fekvô-aktív; fekvô-krónikus) Év Hónap BNO-kód (ötjegyû BNO-kód) Taj (átkódolva) hogy a különbözô idôszakokban megtörtént megjelenéseket azonos beteg esetében azonosítani tudjuk. Megye (beteg jelentett lakhelye szerinti megye) Beteg kora Beteg neme Pont / súlyszám / krónikus nap. A fenti adatokat a következô BNO-csoportokra gyûjtöttük le: Daganatok (C00 - D48) Endokrin-, táplálkozási- és anyagcserezavarok (E00 - E90) Mentális- és viselkedészavarok (F00 F90) Keringésirendszer betegségei (I00 I99) Légzôrendszer betegségei (J00 J99) Emésztôrendszer betegségei (K00 K93) A csont,- és izomrendszer és kötôszövet betegségei (M00 M99) Sérülés, mérgezés és a külsô okok bizonyos egyéb következményei (S00 T98) 4 16
19 4. fejezet Morbiditás Az elemzésben azért a fenti betegségcsoportok kerültek kiválasztásra, mert ezek képezik a legfontosabb egészségproblémák alapját a magyar lakosság körében [29]. Az elemzésbôl olyan betegségcsoportok maradtak ki, amelyek által a betegségteher a nagyon alacsony elôfordulási gyakoriságuk miatt (szembetegségek stb.), vagy a nagyon hatásos népegészségügyi kontroll (pl. fertôzô betegségek stb.) miatt alacsony. A fenti BNO-diagnózisokat akkor vettük figyelembe, ha az alábbi feltételt teljesítették: a fekvôbeteg-ellátás (aktív vagy krónikus) során az elsô három diagnosztikus kategória (ápolást indokló fôdiagnózis alapjául szolgáló betegség, az áthelyezést indokló fôdiagnózis, az ápolást indokló fôdiagnózis) bármelyikében elôfordul a felsorolt BNO-k valamelyike. A feldolgozás során öt év fekvôbeteg-ellátás adatait dolgoztuk fel. Azért választottuk a fekvôbeteg-szakellátás adatait, mert ezek a korábbi, a magyar lakosság körében végzett morbiditás elemzés alapján hozzávetôlegesen jó képet biztosíthatnak a betegségek gyakoriságáról [29]. Az ötéves összevonást szintén az elôbb már említett vizsgálat eredményei alapján választottuk. 3.2 A népegészségügyi jelentésben javasolt indikátorrendszer A Jelentésben olyan indikátorok összegyûjtése a cél, amelyek a következô két feltételnek tesznek eleget: 1. Lehetôséget nyújtanak a megbetegedési viszonyokkal kapcsolatos népegészségügyi problémák több oldalról való megközelítésére és súlyozására. Ennek segítségével elérhetôvé válik, hogy a népegészségügyi prioritások meghatározásakor több szempont és érték együttes figyelembevételével lehessen a döntéseket meghozni. 2. A másik igen jelentôs szempontot az a felismerés kell, hogy irányítsa, hogy a modern egészségpolitikai döntéshozatal egyik alappillére annak mérlegelése, hogy a megoldandó problémákat milyen hatékonyan tudjuk kezelni Javasolt indikátorok A morbiditási fejezet megírása során a következô indikátorokat használtuk fel: A vizsgált betegségek fôcsoportjaira vonatkozó prevalencia arányszám országos szinten, a teljes lakosságra, nemenkénti bontásban. A vizsgált betegségek fôcsoportjaira vonatkozó prevalencia arányszám országos szinten, a teljes lakosságra és nemenkénti bontásban a következô korcsoportokra: 0-14, 15-24, 25-34, 35-44, 45-54, 55-64, 65-74, 75-x. A vizsgált betegségek prevalenciájának megoszlása korcsoportonként és nemenként betegségfôcsoportok szerinti bontásban. 4 17
20 NEJ2004 Szakértôi Változat 3.3 Elemzési módszerek A GYÓGYINFOK fekvôbeteg adatbázisa alapján megbecsültük a 2002-ben a vizsgált betegség-fôcsoportonkénti prevalencia arányszámot. A gyakorisági érték kiszámításához a 2002-es év-közepi lakosságszámot használtuk. Az ugyanazon betegség miatt többször felvételre kerülteket az azonos módon átkódolt taj számok alapján azonosítani tudtuk, így azokat csak egyszer számítottuk be a prevalencia arányszám kiszámításába. A gyakoriság kiszámításánál az idôközben meghaltakra vonatkozóan nem gyûjtöttünk adatokat, így emiatt a becsült prevalencia értékek a valós értékeket felülbecslik, fôként a legidôsebb korcsoportokban. A fekvôbeteg intézményekbe nem került betegek betegségei, vagy azok az esetek, amelyek 1998 elôtt kerültek intézetbe, a fenti mutató kiszámításánál kiestek, így a valós prevalencia alulbecslését eredményezték. Az utóbbi két ok elsôsorban a kevésbé súlyos, inkább járó vagy háziorvosi ellátást kívánó betegségtípusoknál jelentkezett. Tekintettel arra, hogy a felül vagy alulbecslés mértéke betegségenként változik és erre vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre adat, a közölt prevalencia arányszámok becsült értékeknek fogandók fel. 4. EREDMÉNYEK 4.1 A fôbb betegségcsoportok prevalenciája 2002-ben Ebben a fejezetben a következôket kívánjuk megvizsgálni. Hogyan alakult a betegségek prevalenciája a fôbb betegségcsoportokban 2002-ben? Milyen eltérések voltak az egyes korcsoportokban? Milyen volt a prevalencia megoszlása a fôbb betegségcsoportonként, korcsoportos bontásban? Ezeknek az eredményeknek a tükrében átfogó képet kaphatunk a magyar lakosság krónikus nem-fertôzô megbetegedések gyakoriságának alakulásáról, valamint a betegségek gyakoriságának változásáról nemenkénti és korcsoportonkénti bontásban A betegségek prevalenciája 2002-ben a fôbb betegségcsoportok szerinti bontásban A betegségek prevalenciáját a fôbb betegségcsoportok szerint a 6. táblázat-ban foglaltuk össze. 4 18
21 4. fejezet Morbiditás 6. táblázat: A betegségek prevalencia arányszáma ( lakosra) 2002-ben Magyarországon, teljes lakosság A táblázat rámutat arra, hogy a vizsgált idôszakban Magyarországon a keringési rendszer betegségeiben szenvedô emberek gyakorisága volt a legmagasabb. Ebben a betegségcsoportban szenvedô betegek prevalenciája háromszorosa volt a második helyen álló betegségcsoportnak, a légzôrendszer betegségeinek. Hasonlóan magas prevalenciájúak voltak még a következô négy fôcsoportba sorolható betegségek: légzôrendszeri betegségek; mentális- és viselkedészavarok; csont,-izomrendszer és kötôszövet betegségei; sérülések, mérgezések és külsô okok. A 3. és 4. ábrán a vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó gyakoriságok megoszlását nemenkénti bontásban mutatjuk be. A két ábra összehasonlítása rámutat, hogy amíg a legtöbb betegségfôcsoport megoszlásában jelentôs különbség nincsen, így azok gyakorisága alapján meghatározott sorrendje a teljes lakosságétól nem különbözik, addig két csoport megoszlása nemenként jelentôsen eltért egymástól. Míg a csont, -izomrendszer és kötôszöveti betegségfôcsoporthoz tartozó gyakoriság megoszlása magasabb a nôk esetében, a sérülések, mérgezések és külsô okok relatív gyakorisága magasabb a férfiak között. Mindkét nemben kiemelkedô jelentôsége van a keringésrendszeri megbetegedések fôcsoportjához tartozó betegségeknek. 4 19
22 NEJ2004 Szakértôi Változat A betegségek prevalenciájának megoszlása fôbb betegségcsoportonként, korcsoportos bontásban 2002-ben Fontos azt megvizsgálni, hogy a betegségek gyakorisága fôcsoportonkénti, nemenkénti és korcsoportonkénti bontásban hogyan alakult. Ennek segítségével megvizsgálhatjuk, hogyan változott az egyes megbetegedési fôcsoportok relatív fontossága egymáshoz viszonyítva. Ezen elemzéseink eredményét mutatja be az 5. és 6. ábra. Az 5. ábra jól tükrözi a betegségek súlyának alakulását a férfiak egyes korcsoportjai között. A sérülések, mérgezések és külsô okokhoz valamint a mentális- és viselkedészavarokhoz tartozó megbetegedések kiemelt súlya a éves korcsoportban jelentkezik. A légzôrendszeri megbetegedéseknek relatív fontossága a 0-14 éves korcsoportban volt kiemelten fontos. A keringési rendszer megbetegedési és a daganatok fôcsoporthoz tartozó megbetegedések jelentôségének növekedése a éves korcsoportban kezdôdött, majd a keringési megbetegedések gyors növekedésével illetve a daganatos megbetegedések jelentôségének stabilizálódásával folytatódott. Érdekes jelenség, hogy az emésztôrendszeri megbetegedések relatív jelentôsége minden korcsoportban hasonlóan magas volt. A nôi lakosságra vonatkozó hasonló eredményeket a 6. ábrán mutatjuk be. A férfi lakosság esetében megfigyeltekhez hasonlóan alakult a keringésrendszeri megbetegedések, a légzôrendszeri megbetegedések, mentális- és viselkedési zavarok valamint az emésztôrendszeri megbetegedések relatív fontossága. Jelentôsen eltért azonban a daganatos megbetegedések csoportja, amik jelentôsége az életkor elôrehaladásával nem növekedett, hanem csökkent. A férfiakétól eltért a csont- és izomrendszer és kötôszövet betegségcsoporthoz tartozó megbetegedések alakulása, amelyek jelentôsége kiemelt volt a éves korcsoportban A betegségek prevalenciája korcsoportos bontásban fôbb betegségcsoportonként 2002-ben Ebben az alfejezetben részletesen közöljük azon eredményeinket, amelyek a megbetegedések prevalenciájának alakulását mutatjuk be fôbb betegségcsoportonként korcsoportos bontásban. Ez az elemzés azt teszi lehetôvé, hogy korosztályonként részletesen megismerjük az egyes betegségcsoportok gyakoriságát. 4 20
23 4. fejezet Morbiditás A betegségek prevalenciája fôbb betegségcsoportonként 0-14 éves kor között A 0-14 éves korcsoportban a betegségek prevalenciáját ( fôre) a fôbb betegségcsoportok szerinti csoportosításban, a 7. táblázatban foglaltuk össze. 7. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága 0-14 éves fiúk és lányok körében Magyarországon, 2002-ben * fôre számítva A lányok prevalencia értékei általában alacsonyabbak voltak, mint a fiúké ebben a korcsoportban. A három legmagasabb prevalencia értékkel rendelkezô betegségfôcsoport mindkét nem esetében a következôk voltak: légzôrendszer betegségei; sérülések, mérgezések és külsô okok; emésztôrendszer betegségei. 4 21
24 NEJ2004 Szakértôi Változat A betegségek prevalenciája fôbb betegségcsoportonként éves kor között A éves korcsoportban a betegségek prevalenciáját a fôbb betegségcsoportok szerinti csoportosításban, a 8. táblázatban foglaltuk össze. 8. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága éves fiúk és lányok körében Magyarországon, 2002-ben * fôre számítva A három leggyakoribb betegségfôcsoport ebben a korcsoportban is ugyanaz, mint az elôzôben. A sorrend azonban lényegesen megváltozott, hiszen míg a fiúk között a sérülések, mérgezések és külsô okokhoz tarozó betegségek fordultak elô a legnagyobb gyakorisággal, addig a lányok esetében a légzôrendszer betegségei fôcsoport maradt az elsô helyen. 4 22
25 4. fejezet Morbiditás A betegségek prevalenciája fôbb betegségcsoportonként éves kor között A éves korcsoportban a betegségek prevalenciáját a fôbb betegségcsoportok szerinti csoportosításban, a 9. táblázatban foglaltuk össze. 9. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága éves férfiak és nôk körében Magyarországon, 2002-ben * fôre számítva A vizsgált korcsoportú férfiak esetében a vezetô betegségfôcsoportok: sérülések, mérgezések és külsô okok; emésztôrendszer betegségei; mentális- és viselkedészavarok. A nôknél az emésztôrendszeri betegségek és mentális- és viselkedészavarok mellett a legfontosabbak között továbbra is a légzôrendszeri megbetegedések voltak. 4 23
26 NEJ2004 Szakértôi Változat A betegségek prevalenciája fôbb betegségcsoportonként éves kor között A éves korcsoportban a betegségek prevalenciáját a fôbb betegségcsoportok szerinti csoportosításban, a 10. táblázatban foglaltuk össze. 10. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága éves férfiak és nôk körében Magyarországon (2002) * fôre vonatkozóan A férfiak esetében a megelôzô korcsoportban tapasztalt három betegségcsoport dominanciája mellett megjelent egy újabb fôcsoport, a Keringési rendszerek betegségei. A nôk körében az elsô három fôcsoport között három új fôcsoport jelent meg, a Keringési rendszer betegségei, Daganatos betegségek és a Csont-izom és kötôszövet betegségei. 4 24
27 4. fejezet Morbiditás A betegségek prevalenciája fôbb betegségcsoportonként éves kor között A éves korcsoportban a betegségek prevalenciáját a fôbb betegségcsoportok szerinti csoportosításban, a 11. táblázatban foglaltuk össze. 11. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága éves férfiak és nôk körében Magyarországon (2002) * ôre vonatkozóan Ebben a korcsoportban, mindkét nemben megerôsödött a Keringési rendszer betegségei fôcsoportba tartozó betegségek fontossága. A férfiak esetében egymáshoz képest relatíve kis különbséggel, de továbbra is nagy jelentôséggel bírtak a további betegségek: Emésztôrendszeri betegségek; Csont-izomrendszer és kötôszövet betegségei; Sérülések, mérgezések és külsô okok, valamint a Mentális és viselkedészavarok. A nôk esetében az elsô három vezetô betegség-fôcsoport mellett a daganatos betegségek jelentôsége nôtt meg. 4 25
28 NEJ2004 Szakértôi Változat A betegségek prevalenciája fôbb betegségcsoportonként éves kor között A éves korcsoportban a betegségek prevalenciáját a fôbb betegségcsoportok szerinti csoportosításban, a 12. táblázatban foglaltuk össze. 12. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága éves férfiak és nôk körében Magyarországon (2002) * fôre vonatkozóan A férfiak körében a vezetô betegség-fôcsoportok ismét háromra szûkültek. A keringési rendszer betegségei és emésztôrendszeri betegségek mellett elôször megjelentek a daganatos megbetegedések, mint vezetô morbiditási csoport. A nôk körében a vezetô okok nem változtak a megelôzô korcsoporthoz viszonyítva. 4 26
29 4. fejezet Morbiditás A betegségek prevalenciája fôbb betegségcsoportonként éves kor között A éves korcsoportban a betegségek prevalenciáját a fôbb betegségcsoportok szerinti csoportosításban, a 13. táblázatban foglaltuk össze. 13. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága éves férfiak és nôk körében Magyarországon (2002) * fôre vonatkoztatva Ebben a korcsoportban a korábbi korcsoporthoz viszonyítva a domináns betegség-fôcsoportok tekintetében nem volt változás. A keringési rendszer betegségei fôcsoporthoz tartozó betegségek gyakorisága jelentôsen nôtt. 4 27
30 NEJ2004 Szakértôi Változat A betegségek prevalenciája fôbb betegségcsoportonként 75 éves kor felett A 75-x éves korcsoportban a betegségek prevalenciáját a fôbb betegségcsoportok szerinti csoportosításban, a 14. táblázatban foglaltuk össze. 14. táblázat: A vizsgált betegségfôcsoportokhoz tartozó betegségek gyakorisága 75-x éves férfiak és nôk körében Magyarországon (2002) * fôre vonatkozóan 74 éves kor felett kimagaslóan a legnagyobb prevalenciával a keringés rendszeri betegségek fôcsoport rendelkezett. Míg a férfiak esetében a megelôzô korcsoporthoz képest a prevalencia alacsonyabb, a nôknél magasabb volt. A férfiaknál ki kell emelni a daganatos megbetegedések jelentôségét, amely különösen érdekes annak tükrében, hogy a nôknél ennek a betegségfôcsoportnak a jelentôsége elhanyagolható. A 74 év feletti nôk esetében a férfiaknál jóval magasabb gyakorisággal bírtak a következô három fôcsoporthoz tartozó betegségek: sérülések, mérgezések, külsô okok; emésztôrendszer betegségei; légzôrendszer betegségei. 4 28
31 4. fejezet Morbiditás 4.2 A morbiditás vezetô okai fôbb betegségcsoportonkénti bontásban, 2002-ben Ebben a fejezetben azt kívántuk megvizsgálni, hogy a vizsgált fôbb betegségcsoportokban, melyek a csoportra jellemzô prevalenciát dominánsan meghatározó betegségek, melyek a vezetô megbetegedések. Elemzésünk eredményeit a vizsgált betegségfôcsoportokra specifikusan írjuk le Rosszindulatú daganatos megbetegedések (C00-C99) 15. táblázat: A rosszindulatú daganatos megbetegedések 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban 4 29
32 NEJ2004 Szakértôi Változat A rosszindulatú daganatos megbetegedésekhez tartozó prevalencia több mint 60%-át mindkét nemben a fenti betegségek tették ki. A nôk esetében vezetô okként az emlô rosszindulatú daganatai, a férfiak esetében pedig a tüdô és hörgôk rosszindulatú daganatai mutatkoztak Endokrin-, táplálkozási- és anyagcserezavarok 16. táblázat: Az Endokrin, táplálkozási és anyagcserezavarok 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban 4 30
33 4. fejezet Morbiditás Ebbôl a betegségfôcsoportból négy betegségcsoportot kell kiemelni mindkét nem esetében, úgymint cukorbetegséget, elhízást, a pajzsmirigy-betegség különbözô formáit és a lipoprotein anyagcserezavart Mentális- és viselkedészavarok 17. táblázat: A Mentális- és viselkedészavarok 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban 4 31
34 NEJ2004 Szakértôi Változat A fenti 10 ok ebben a betegségcsoportban mért prevalencia több mint 75%-áért volt felelôs. A férfiak és nôk vezetô megbetegedései egymástól jelentôs eltérést mutattak, míg a nôk esetében a depresszió, a férfiak esetében az alkoholbetegséggel összefüggô viselkedészavarok okozták a legtöbb megbetegedést A keringési rendszer betegségei 18. táblázat: A Keringési rendszer betegségek 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban 4 32
35 4. fejezet Morbiditás Ebben a fôcsoportban a betegségek háromnegyed részéért a fenti 10 fô ok volt a felelôs. Mindezek közül kiemelt szerepe volt az ischaemias szívbetegségnek, a hypertoniának és az agyérrendszeri megbetegedéseknek A légzôrendszer betegségei 19. táblázat: A Légzôrendszeri betegségek 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban 4 33
36 NEJ2004 Szakértôi Változat Mindkét nemben a legmagasabb betegszámért az orr- és garatmandulák betegségeivel kapcsolatos állapotok tartoztak. Hasonlóan kiemelt betegségek voltak a tüdôgyulladás, allergiás légúti megbetegedések és krónikus obstruktív tüdôbetegség Az emésztôrendszer betegségei 20. táblázat: Az Emésztôrendszeri betegségek 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban A fenti 10 ok a vizsgált fôcsoportban számított betegszám több mint 60%-áért felelôs. 4 34
37 4. fejezet Morbiditás Csont-izomrendszer és kötôszövet betegségei 21. táblázat: A Csont-izomrendszer és kötôszöveti betegségek 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban A betegségek döntô többségéért ebben a csoportban az izületek krónikus degeneratív betegségei (arthrosisa), a hátfájdalom és a nôk esetében az osteoporosis volt felelôs. 4 35
38 NEJ2004 Szakértôi Változat Sérülések, mérgezések és külsô okok 22. táblázat: A Sérülések, mérgezések és külsô okok fôcsoportba tartozó betegségek 10 leggyakoribb oka és azok száma Magyarországon (2002), nemenkénti bontásban Ennek a fôcsoportnak döntô többségéért a törések voltak felelôsek. A nôk körében a csontrendszer traumás sérülései közé még bekerültek az antiepileptikumok vagy nyugtató, altatószerek okozta mérgezések. 4 36
39 4. fejezet Morbiditás 5. MEGBESZÉLÉS A megbeszélés részben elôször áttekintjük a kapott eredményeink mögött meghúzódó feltételezéseinket, elemzésünk korlátait. Ezek után összefoglaljuk az eredményeinkbôl származó legfontosabb következtetéseinket. 5.1 Korlátok Eredményeink interpretálásakor a következô korlátokat kell figyelembe vennünk: A nemzetközi szakirodalmi eredmények nem ajánlják az egészségügyi ellátásból eredô igénybevételi adatok felhasználását morbiditási statisztikák elkészítéséhez (fôként a finanszírozás okozta ellenérdekeltség torzító hatása miatt). Fontos lett volna differenciálni a munka során a vizsgált betegségeket a következô két szempont szerint: Egyrészt a betegségeket két fô csoportra kellett volna bontani. Az egyikben lettek volna azok, amelyek gyógyíthatatlanok (az egyszer megbetegedettet élete végéig elkísérô állapotot eredményeznek - pl. hypertonia, angina pectoris, arthrosis stb -); a másikban azok, amelyek egyszeri alkalommal megjelenô és gyógyuló megbetegedéseket foglalnak magukba (pl. törések, sérvek stb.). A másik szempont annak eldöntése, hogy melyek azok a betegségek, amelyek diagnózisához szakellátás igénybevétele szükséges, illetve amelyek diagnózisához nem. Ez alapján elkülönítetten lehetett volna vizsgálni azokat a betegségeket, amelyek esetében az egészségügyi ellátás igénybevételi adatai jobban tükrözik a valós szükségleteket. Az elemzés során nem volt lehetôség arra, hogy levonjuk a prevalencia értékbôl a vizsgált idôszak alatti elhalálozások értékét. Erre elfogadott módszertani lehetôségünk nem nyílt. Ennek eredményeképpen a valós prevalenciát feltehetôen aránytalanul felül becsültük különösen a nagy letalitású betegségek esetében, pl. keringésrendszeri és -daganatos megbetegedések, stb. és az idôsebb korcsoportokban. Az alacsonyabb letalitású betegségek esetében és a fiatalabb korcsoportokban ennek mértéke feltehetôen szerényebb. Az öt éves összevonás nem tette lehetôvé a mért morbiditás változásának elemzését. Ezért nincs arra lehetôség, hogy a betegségek fontosságát, prevalenciájuk idôbeni változásának szempontjából is megvizsgáljuk. Az 1998 elôtt diagnosztizált és között fekvôbeteg ellátást igénybe nem vett betegek a prevalencia számításában nem jelentek meg. Ezek a valós prevalencia érték alulbecslését eredményezték. 4 37
40 NEJ2004 Szakértôi Változat Azok a betegek, akik nem kerültek intézeti ellátásra, de a vizsgált betegségek valamelyikében szenvednek, szintén nem kerültek be az adatbázisba. Ez a tényezô a valós prevalencia alulbecslését eredményezte. Ezen munka során nem volt lehetôség arra, hogy a betegségek gyakoriságának térbeni alakulását elemezzük. Erre vonatkozóan azonban részletes értékelést ad a következô forrás [29]. Ennek oka az volt, hogy ebben a munkában elsôsorban az országos szinten jelentkezô legfontosabb problémákat vizsgáltuk. 5.2 Következtetések Az eredmények és korlátok figyelembevétele mellett a következô konklúziókat lehet levonni. Magyarországon 2002-ben az összlakosság körében a legmagasabb gyakoriságú betegségcsoport a keringésrendszer megbetegedése. Ennek a prevalenciája háromszorosa volt a második legmagasabb gyakorisággal rendelkezô megbetegedési csoportnak. Mindezek mellett azonban olyan betegségcsoportok gyakorisága is magas volt, amelyek alacsonyabb letalitásuk miatt kevésbé tûntek fel a halálozási statisztikák rendszeres vizsgálatakor. Ezek a következôk: mentális-és viselkedészavarok; csont-izomrendszer és kötôszövet betegségei; sérülések, mérgezések és külsô okok, légzôrendszeri megbetegedések és emésztôrendszeri megbetegedések. A fent említett betegségcsoportok az összes megbetegedés több mint 75%-áért voltak felelôsek. Ezek felismerése azért fontos, mert mind népegészség-politikailag mind egészségügy-politikailag a meglevô hangsúlyok áthelyezésére ösztönözhet. Fontos kihangsúlyozni a nemek gyakorisági mutatói között tapasztalt különbségeket. Ezek figyelembevétele annyiban módosítja az elôbbi megállapításokat, hogy amíg a csont,-és izomrendszeri és kötôszöveti betegségcsoportnak kiemeltebb szerepe van a nôk körében, addig a férfiak körében a sérülések, mérgezések és külsô okok fôcsoportba tartozó megbetegedések relatív gyakorisága a magasabb. A nemek között tapasztalt eltérés a korcsoportos bontásban tovább nôtt. Ez alól kivételt képeztek a keringésirendszer megbetegedései és a légzôrendszeri megbetegedések. Míg az elôbbi relatív fontossága a férfiak és nôk esetében is 35 éves kortól kezdve nem csak folyamatosan nôtt, de a vezetô szerepet is átvette a többi betegségcsoport között, addig az utóbbi fontossága a többi korcsoporthoz képest a 0-24 éves korcsoportban volt a legkiemelkedôbb. A mentális-és viselkedészavarok relatív jelentôsége a férfiaknál a éves korcsoportban, a nôknél éves korcsoportban nôtt meg. A daganatos megbetegedések többi betegségcsoporthoz képest értelmezett relatív fontossága a férfiak esetében a kor elôrehaladásával nôtt, de a keringési rendszer betegségeihez képest jóval szerényebb mértékben. A nôknél ugyanez a jelenség nem volt 4 38
41 4. fejezet Morbiditás megfigyelhetô. Az összes vizsgált korcsoportban a daganatok prevalenciában számított relatív fontossága csekély volt a többi betegséghez képest. A sérülések, mérgezések és külsô okok mindkét nemben a fiatalabb korosztályokat érintették, mivel a 0-44 éves korcsoportban emelkedtek ki a betegség-fôcsoport jelentôsége a többihez képest. Amint azt már korábban említettük, a csont-izomrendszer és kötôszöveti betegségek relatív jelentôsége a nôknél szignifikánsabban jelentkezett, különösen a éves korcsoportban. Ez a fajta áttekintés természetesen segít átlátni a fôcsoportok egymáshoz mért viszonyát, de keveset árul el arról, hogy az egyes fôcsoportok morbiditásban betöltött szerepének alakítása mögött milyen betegségek, egészség problémák húzódhatnak meg. Ennek felderítése érdekében a fôbb betegségeket fôcsoportonkénti bontásban, a következô táblázatban foglaltuk össze. Keringésrendszeri betegségek: ischaemiás szívbetegség; hypertonia; agyérrendszeri betegségek. Rosszindulatú daganatos megbetegedések: emlôrák; tüdô-hörgôk rákja; vastagbélrák; méhtest, méhnyak rosszindulatú daganatos megbetegedései; gyomor, végbél rosszindulatú megbetegedései; húgyhólyag; prostata rák; bôr rosszindulatú daganatai; gége daganatai; hasnyálmirigy rákos megbetegedése. Endokrin, táplálkozási- és anyagcserezavarok: cukorbetegség; elhízás; pajzsmirigy rendellenes mûködése; lipoprotein anyagcserezavarok. Mentális-és viselkedészavarok: alkohollal összefüggô viselkedészavarok; depresszió; skizofrénia; hangulatzavarok; dementia; stresszreakció. Légzôrendszeri betegségek: orr- és garatmandulák betegségei; tüdôgyulladás; allergiás légúti megbetegedések; KALB. Emésztôrendszeri betegségek: alkoholos májbetegség; sérv; epehólyag kövesség; gastro-intestinalis gyulladásos eredetû megbetegedések. Csont,- és izomrendszeri és kötôszöveti betegségek: izületek krónikus degeneratív betegségei; hátfájdalom; osteoporosis. Sérülések, mérgezések és külsô okok: törések; antiepileptikumok vagy nyugtató, altatószerek okozta mérgezések. Ezek között a betegségek között csaknem mindazon okok megjelentek, a halláskárosodás kivételével, amelyek a holland felmérés alapján a legmagasabb prevalenciájuak voltak [27]. A magyar morbiditásban azonban jóval nagyobb szerepe volt a keringésrendszeri megbetegedéseknek. Ezt nem feltétlenül a valós morbiditási helyzettel lehet megmagyarázni, mint inkább a jelenlegi morbiditási elemzés forrásadatainak torzító hatásával. A fenti okok további közös vonása az, hogy a tüdôgyulladás kivételével valamennyi krónikus, gyógyíthatatlan megbetegedés. Csaknem mindegyik betegség megjelenésének ideje hatásos primer prevenciós programokkal a késôbbi életkorokra tolható ki [31] és ezzel lakossági szinten jelentôs mértékben növelhetô a jó egészségben letöltött várható életévek száma. 4 39
42 NEJ2004 Szakértôi Változat IRODALOMJEGYZÉK 1. Beard C.M., Yunginger J.W., Reed C.E., O'Connel E.J., Silverstein M.D.: Inter-observer variability in medical record review: an epidemiological study of asthma. J Clin. Epidemiology : Bentsen B.G.: The accuracy of recording patient problems in family practice. J Med. Education : Bispham K., Thorne S., Holland W.W.: Information for area health planning. In: Challenges for change. McLachlan, ed. London: Oxford University Press Cherkin D., Phillips W., Gillanders W.: Assessing the reliability of data from patient medical records. J. Fam. Pract : Demlo L., Campbell P., Brown S.: Reliability of information abstracted from patient records. Medical Care : Romm F.J., Putnam S.M.: The validity of the medical record. Medical Care : Greenwald P., Lawrence C.E.: Using Cancer Registries for Environmental Research. In: Environmental Epidemiology. Leaverton PE, Masse L, Simches SO, eds. New York: Praeger, Magnus K.: Trends in Cancer Incidence. Washington: Hemisphere, McLennan R., Muir C., Stenitz R., Winkler A.: A Cancer Registration and its Techniques. Lyon: IARC, Agarwal G.: Read Codes may prevent UK GPs from using ICD-10. British Journal of General Practice : Alderson M.: Mortality, Morbidity and Health Statistics. London: Stockton, Brage S., Bentsen B.G., Bjerkedal T., Nygard J.F., Tellnes G.: ICPC as a standard classification in Norway. Family Practice : Bridges-Webb C., Britt H., Miles D.A., Neary S., Charles J., Traynor V.: Morbidity and treatment in general practice. Med. J. Aust : S1-S Bridges-Webb C. (ed): The Australian general practice morbidity and treatment survey 1969 to Med. J. Aust : Britt H., Angelis M., Harris E., and Bridges-Webb C.: The Reliability and validity of morbidity and reasons for encounter data recorded by general practitioners. A report to the Evaluation Steering Group, General Practice Branch, Department of Human Services and Health Canberra. (GENERIC) Ref. Type: Report 16. Britt H., Meza R.A., Mar C.D.: Methodology of morbidity and treatment data collection in general practice in Australia: a comparison of two methods. Family Practice :
TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenA magyar lakosság egészségi állapota
A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi
RészletesebbenHerend lakosságának egészségi állapota
ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447
RészletesebbenNépegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.
RészletesebbenAz alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága
Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Vokó Zoltán* Debreceni OEC, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék *Kardos László és Széles György
RészletesebbenHódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között
Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A
RészletesebbenBács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenBeszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.
RészletesebbenKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató
RészletesebbenRosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz
Részletesebben1. ábra: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, táblázat: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, 2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KISKUNHALASI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató adatok
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenDSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter
MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ KISBÉRI KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA
TATABÁNYA TÁJÉKOZTATÓ KISBÉRI KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA Összeállította: Kisföldi Beáta egészségfejlesztő 2800 Tatabánya, Győri út 13. 2801 Tatabánya, Pf.: 162. Tel: (36 34) 309-448 Fax:
RészletesebbenA magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék
A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenHALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2010-2014 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai alapján Készítette:
RészletesebbenNEAK Szakmai Fórum. Farkas Marianna ellátási főigazgató-helyettes. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
NEAK Szakmai Fórum Farkas Marianna ellátási főigazgató-helyettes Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Egészségbiztosítási Alap kiadásai 2017 A daganatos betegségek
RészletesebbenA haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai
A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai VI. Egészséginformációs Fórum 2007. május 23 24. Kamarás Ferenc Központi Statisztikai Hivatal Előzmények Fejlesztési területek Eredmények További
RészletesebbenTartalom. Elérhetőségek.
2 Táppénz, 2014 2016 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A táppénz igénybevételének alakulása...3 3. Táppénz a táppénz jellege, jogcíme szerint...5 4. Táppénz a foglalkoztatás jellege szerint...6 5. Táppénz nemek
RészletesebbenDEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE
DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos Készítette: Kaszásné
RészletesebbenRákellenes Világnap Daganatos megbetegedések alakulása Tolna megyében A bonyhádi Egészségfejlesztési Iroda (EFI) összeállítása
Rákellenes Világnap 2017.02..04. Daganatos megbetegedések alakulása Tolna megyében A bonyhádi Egészségfejlesztési Iroda (EFI) összeállítása 2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust.
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
RészletesebbenA halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek
II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai
Részletesebben2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
RészletesebbenDr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet
Melanoma és nem melanoma (BNO-X C43, D03) megbetegedés és halálozás Magyarországon Dr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet Az IPCC V. jelentése megállapítja Hogy a napsütés
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv. I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai
A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai Szövőszék Kft. Heves István mérnök-közgazdász
RészletesebbenA daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila
A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg
RészletesebbenEgészség, versenyképesség, költségvetés
Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi
RészletesebbenJenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet
HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenEgészségügyi ellátási egyenlőtlenségek hazánkban a rutin adatbázisokra épülő elemzések tükrében
Egészségügyi ellátási egyenlőtlenségek hazánkban a rutin adatbázisokra épülő elemzések tükrében Dr. Sándor János, Debreceni Egyetem XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok, Debrecen 2017. Egyenlőtlenség
RészletesebbenAz első teljesítményértékelési jelentés ( )
Az első teljesítményértékelési jelentés (2013-2015) Gyenes Péter gyenes.peter@aeek.hu mertek.aeek.hu META ülés. 2017.05.31. Rendszermodelltől a jelentésig Végső célok Köztes célok Egyéb területek További
RészletesebbenMilyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a
Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a
RészletesebbenA népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei
A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés
RészletesebbenForrás Internet-helye: 3. A lakosság egészségi állapota
A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2017 egységes szerkezetben Gesundheit. Taschenstatistik 2017 Bundesamt für Statistik 14 Gesundheit, Neuchâtel 2018 (44 p.), megj. 2018. 01. 30. Forrás Internet-helye:
RészletesebbenBeszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján
RészletesebbenGyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek
Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások
RészletesebbenBeszámoló a központi orvosi ügyelet évi szakmai tevékenységéről
Előterjesztő: Dr. Faragó Péter elnök Készítette: Dr. Kacsándi László GYÓMI intézményvezető Tisztelt Társulási Tanács! Beszámoló a központi orvosi ügyelet 2016. évi szakmai tevékenységéről Az egészségügyi
RészletesebbenA közbeszerzések első félévi alakulása
A közbeszerzések 2012. első félévi alakulása különös tekintettel az új Kbt.-vel kapcsolatos tapasztalatokra és a zöld közbeszerzésekre I. A közbeszerzések fő adatai és ajánlatkérői kategóriák szerinti
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenNÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK
III. Egészségstatisztikai Fórum, 2003. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK Zsámbokiné Bakacs Márta, Vitrai József Országos Epidemiológiai Központ AZ EU EGÉSZSÉG ECHI ECHI EUROPEAN COMMUNITY HEALTH INDICATORS ECHI-projekt
RészletesebbenMinőségbiztosítás a háziorvosi praxisban
Minőségbiztosítás a háziorvosi praxisban Budapest, 2007. május 24. Szauer Erzsébet Központi Statisztikai Hivatal 1 Adatgyűjtés bemutatása OSAP 1021 Jelentés a háziorvosok és házi gyermekorvosok tevékenységéről
RészletesebbenKardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor
Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú
RészletesebbenÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI
ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenTájékoztató. Heves megye lakosságának egészségi állapotáról
Ikt. szám: 3-2/2018/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megye Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye lakosságának egészségi állapotáról Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január
RészletesebbenBetegségek Észak-Magyarországon (háziorvosi és házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján)
Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 29.szeptember Statisztikai Hivatal ISSN 978-963-235-253-4 Betegségek Észak-Magyarországon (háziorvosi és házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján) Tartalom Bevezető...2
RészletesebbenPEG BEÜLTETÉS FINANSZÍROZÁSA A
PEG BEÜLTETÉS FINANSZÍROZÁSA A GYAKORLATBAN Ludman István, Veres Tamás Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Mátraháza, 2012. június 15. HBCs alapú finanszírozás Homogén Betegség Csoportok
RészletesebbenSzűrőprogram
Bp. XV. Önkormányzat Dr. Vass László Eü. Intézmény Főigazgató főorvos: Dr. Sólyom Olimpia Szűrőprogram 2013-2017 Kampányvezető: Dr. Wallner Éva XX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XV. Országos
RészletesebbenFNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei
FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei Dr. Simon Attila Állami Szívk vkórház, Balatonfüred c. egyetemi docens, PTE 2001 Az ICF célja Tudományos adatbázis létrehozása
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenKlímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
RészletesebbenSikeres példák a gyakorlatban: Szondabeültetés finanszírozás. Veres Tamás DE OEC, Ellátásszervezési Igazgatóság
Sikeres példák a gyakorlatban: Szondabeültetés finanszírozás Veres Tamás DE OEC, Ellátásszervezési Igazgatóság Homogén Betegség Csoportok (HBCs) A fekvőbeteg-ellátás finanszírozásában használt betegosztályozási
RészletesebbenDr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet. Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei. Debrecen, 2010
Dr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei Debrecen, 2010 Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 80 78 76 Hungary Hungary,
RészletesebbenA foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai
A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai Foglakozás-egészségügyi Fórum 2010. május 12. Dr. Kardos Kálmán Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet A foglalkozási megbetegedések
RészletesebbenAz adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások
Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek
Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy
Részletesebbenprof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz
prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz Tartalomjegyzék A hazai népegészségügyi helyzet globális jellemzése 2 A magyar lakosság
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI
RészletesebbenVI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.
VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. Jubileumi V. Sikeresen Teljesült Évad / 2010-2011 - 2012-2013 - 2014 / 2010-2011-2012-2013-2014. évi eredmények, összefüggések bemutatása II. Dr. habil Barna
RészletesebbenA DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON
A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON Kiemelt megállapítások a dohányzás társadalmi terheinek új módszertannal történt elemzése valamint a felnőtt lakosság dohányzási szokásaira vonatkozó 2012.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési
RészletesebbenEgészségértés: Híd a jobb egészséghez
Egészségértés: Híd a jobb egészséghez Mi az egészségértés? Az egészségértés (Health Literacy) az emberek alapvető egészségügyi információkhoz való hozzáférési, feldolgozási és megértési képessége. Ez a
RészletesebbenÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézet Békéscsaba. Békéscsaba, szeptember 29.
Az egészség a jövő záloga KLIMENTNÉ KESZTHELYI MAGDOLNA ÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézet Békéscsaba Békéscsaba, 2010. szeptember 29. 1 Előadás vázlat Fogalmak, meghatározások Egészség indikátorok Békéscsabai
RészletesebbenNEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM. Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon
NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997 NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Egyes daganatos betegségek
RészletesebbenÖregedés és nyugdíjba vonulás
7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség
RészletesebbenEREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)
EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi
RészletesebbenA foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén
A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,
RészletesebbenOROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...
RészletesebbenGábor Edina. Mentálhigi. Balogh Judit. 2004. április 26.
Gábor Edina Balogh Judit Mentálhigi Munkahely lhigiénés s szervezetek örömteli szerepe az egészs szségfejleszt szervezet? gfejlesztésbensben Jelen és s jövőj 2004. április 26. Magyarország évközi lakosságszáma
Részletesebben93/2018. (IV.24.) határozat 1. melléklete:
93/2018. (IV.24.) határozat 1. melléklete: Tájékoztatós információk a háziorvosi feladat ellátásról a 2017-es évről Dr. Jambrikné Dr. Takács Imola Munkánk része a primer és szekunder prevenció, akut és
RészletesebbenTerületi egyenlőtlenségek I.
Finanszírozás A Kórház szaklap melléklete AZ OEP AKTÍV FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁSI KASSZA IGÉNYBEVÉTELE Területi egyenlőtlenségek I. T anulmányunk célja, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP)
RészletesebbenAlkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek
Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális
RészletesebbenXVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Balatonfüred, Dr. Kóti Tamás Dr. Margitai Barnabás Domján Péter
XVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Balatonfüred, 2016.09.16 Dr. Kóti Tamás Dr. Margitai Barnabás Domján Péter BEVEZETÉS: vágyainkés lehetőségeink A menedzsment részéről igény volt az egészségügyi
RészletesebbenIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin
III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat
RészletesebbenKÉSZÜLT AZ EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL
KÉSZÜLT AZ EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL Sorozatcím: Népegészségügyi Jelentés Kiadványcím: Népegészségügyi Jelentés 2004 A kiadás dátuma: 2004 Kiadja: Országos Epidemiológiai
RészletesebbenOroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.
Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása
Részletesebben1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek
1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek Az informatika alkalmazása a társadalomföldrajzban (TTGBL6520) gyakorlat 2018-2019. tanév A területi adatbázis A statisztikai jellegű információk
RészletesebbenX PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS
X PMS ADATGYŰJTÉS 2007 1 Tartalom Összefoglalás...3 A kutatásba beválasztott betegek életkora... 4 A kutatásba bevont betegek nem szerinti megoszlása... 5 Az adatgyűjtés során feltárt diagnózisok megoszlása...
RészletesebbenVukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében
Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A
RészletesebbenAz elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.
Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg
RészletesebbenÖsszefoglaló jelentés a 2012/2013. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról
Összefoglaló jelentés a. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról Összeállította az Országos Gyermekegészségügyi Intézet Összefoglaló jelentés a. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról A 76/
RészletesebbenTervezet: A BIZOTTSÁG /2008/EK RENDELETE
Tervezet: A BIZOTTSÁG /2008/EK RENDELETE [ ]az idényjellegű termékeknek a harmonizált fogyasztói árindexekben (HICP) való kezelésére vonatkozó minimumszabályok tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenA lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre
A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA
2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4
RészletesebbenDOROG VÁROS LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI ADATAI AZ ÁNTSZ ADATAI ALAPJÁN
3. sz. függelék DOROG VÁROS LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI ADATAI AZ ÁNTSZ ADATAI ALAPJÁN A halottvizsgálati bizonyítványok ÁNTSZ példányai korábban a megyei ÁNTSZ-hez kerültek, azokból történő elemzéseket
RészletesebbenNemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
RészletesebbenKülf öldiek ülf a magyar eg agy ar eg z és ségügyi ellát ellá ór t ends ends erben ber emv no. 13 20
2013. november Külföldiek a magyar egészségügyi ellátórendszerben Adatforrás Anonimizált fekvőbeteg forgalmi adatok 2004-2011 Historikus populációs idősor (KSH) Turisztikai Adatok Populációs adatok előrejelzése
RészletesebbenÚj módszertan a kerékpározás mérésében
Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé
Részletesebben2015/100 STATISZTIKAI TÜKÖR
215/ STATISZTIKAI TÜKÖR 215. december 22. A középkorú népesség halandósága az epidemiológiai krízist követő két évtizedben Tartalom Bevezetés...1 A középkorúak általános mortalitása és a nemek közötti
Részletesebben34/2017. (XII. 12.) EMMI rendelet. egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1
34/2017. (XII. 12.) EMMI rendelet hatályos: 2017.12.13-2017.12.14 egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1 A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
RészletesebbenVÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS
VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS 09. 01. ÁLLAPOT SZERINT Várakozások jellemzői 1. táblázat Várakozók i forma/típus/altípus szerinti megoszlása szeptember 1-én Színkód 1: narancs = szakosított ok, zöld = alapok
Részletesebben