DR. SCHMIDT PÉTER ALPOLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS LEVÉLTÁRA ÉVI BESZÁMOLÓJÁNAK ÉS ÉVI MUNKATERVÉNEK ELFOGADÁSÁRÓL

Átírás

1 ... napirendi pont DR. SCHMIDT PÉTER ALPOLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS LEVÉLTÁRA ÉVI BESZÁMOLÓJÁNAK ÉS ÉVI MUNKATERVÉNEK ELFOGADÁSÁRÓL Az önkormányzat feladat- és hatásköréről rendelkező évi XX. törvény a az önkormányzati levéltárak éves beszámolójának és munkatervének jóváhagyását a Közgyűlés feladatkörébe utalja. Győr Megyei Jogú Város elkészítette beszámolóját és munkatervét, melyet a közgyűlés jóváhagyó határozatát követően meg kell küldeni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának. Az intézmény a Közokiratokról, a levéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvényben előírtaknak mindenkor eleget téve látta el alapfeladatát. Az év során az ágazati minisztérium elvégezte a levéltár időszakos szakfelügyeleti vizsgálatát, melyben a működés szakmai színvonalát, személyi, tárgyi és létesítményi feltételeit, valamint intézményi kapcsolatrendszerét a feladatok jelenlegi mértékéhez megfelelőnek és kiegyensúlyozottnak minősítette. A vizsgálat megállapította továbbá, hogy az intézményben foglalkoztatott 10 fő közalkalmazottból 8 fő tölt be szakmai munkakört, közülük 2005-ben ketten szerezték meg segédlevéltárosi munkaköri képesítésüket, ezáltal növekedett a feladatellátás szakmai színvonala. Az alkalmazottak létszáma - az időszakonkénti jelentős munkaleterheltség ellenére - elégséges a jelenlegi szakmai feladatok ellátására. A feladatellátás eredményességét tovább növelhetné - főként a tudományos kutatások területén - a munkatársak idegen nyelvi ismereteinek bővítése. Az elmúlt évben az intézmény számítástechnikai és audiovizuális eszközparkjának korszerűsítésével, fejlesztésével jelentős lépést tett a jövő levéltára megvalósítása felé, melyben a papír alapú dokumentumok őrzésén és feldolgozásán túl egyenrangúvá válnak az elektronikus adathordozók is. Az iratállomány elhelyezését - a Teleki utcai pincehelyiség kivételével - megfelelő minőségű raktárak szolgálják, a befogadó kapacitás azonban a jövőben további bővítést igényel. A levéltár az év során folytatta tudományos igényességű munkáját, mellyel hozzájárult a város múltjának feltárásához, megismertetéséhez. Kiadványaik értékeket közvetítenek, ismereteket terjesztenek. Győr Megyei Jogú Város évi beszámolóját és évi munkatervét az Oktatási és Kulturális Bizottság március 7-ei ülésén az intézmény igazgatójának szóbeli tájékoztatóját követően megtárgyalta és azt elfogadásra javasolja a tisztelt Közgyűlésnek. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy Győr Megyei Jogú Város Levéltárának évi beszámolójáról és évi munkatervéről az alábbi határozati javaslatot szíveskedjék elfogadni! HATÁROZATI JAVASLAT 1.) Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése a fenntartásában működő Győr Megyei Jogú Város évi beszámolóját és évi munkatervét az 1. sz. mellékletben foglaltak szerint jóváhagyja. Felelős: Balogh József polgármester Határidő: március 17. G y ő r, március 1. Dr. Schmidt Péter alpolgármester Törvényességi véleményezésre bemutatva: Látta: Dr. Kovács Lajos jegyző Balogh József polgármester Az előterjesztést véleményezte: Az előterjesztést készítette: Oktatási és Kulturális Bizottság Kulturális Iroda Győr Megyei Jogú Város

2 1. számú melléklet Győr Megyei Jogú Város Levéltárának évi beszámolója A levéltár befejezte a 2003-ban már elkezdett önkormányzati iratok átvételét a rendszerváltozásig. Az átvétel a Kerületi Hivatal alá tartozó osztályok iratait, valamint még a központi irattárban lévőket érintette. Ezzel megvalósult a tanácsi korszak iratainak levéltári átadása, egyben folytatódott ezen iratok középszintre rendezése, bedobozolása. A műszaki fióklevéltár épületében az egykori Győr-Sopron Megyei Tervező Intézet (Kistervező) további helyiségeket adott vissza az önkormányzatnak. 1 A levéltár 2005-ben a korábbi kutatási terveknek megfelelően kiemelt figyelmet szentelt a II. világháború 60. évfordulójának. A levéltár a Xántus János Múzeum kiállítását e tárgyú anyagival támogatta meg. 2 A évi módosított költségvetésünk előirányzata forint, melyből a személyi juttatás forint, járulékai forint, a dologi és egyéb kiadások pedig forintot tesznek ki, felhalmozási kiadás forint. * * * Technikai fejlesztés: I. Technikai fejlesztés, levéltári iratok elhelyezése A levéltár 2005-ben a külső Baross úti telephely feladatai ellátására új számítógépet vásárolt, mely a műszaki anyagok korszerű nyilvántartását teszi lehetővé. A Polgármesteri Hivatal Informatikai Irodájával egyeztetünk az azonos programok beszerzéséről, hogy idővel e nyilvántartások mind a levéltár, mind az önkormányzat számára hozzáférhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak. Az átadott videó archívum eszközeit egy alapítvány közbeiktatásával megoldottuk. Ennek működtetésére, karbantartására anyagi eszközök nem álltak rendelkezésünkre, és sajnálatosan a nyilvántartások sem kerültek birtokunkba, így ezen eszközök használatát a fenti okok miatt korlátozni kényszerültünk. Megoldásra várt a külső Baross úti helyiségek áram leválasztásának ügye is, hiszen a jelenlegi átalánydíjas konstrukció valódi vesztese a város levéltára, mivel a legtöbb helyiséget már most is mi birtokoljuk, azonban a legkevesebb áramot is mi fogyasztjuk. A nagy ablakokkal ellátott raktáraink az esetek többségében nem igénylik a villanyok felkapcsolását, a természetes fény bőségesen elegendő. Az INSZOL Rt. a bérlőkre hárította az átalakításokkal kapcsolatos teendőket, a levéltár éppen a tetemes költségek megtakarítása miatt elkezdte az átalakítást, amelynek befejezése 2006 elejére várható. A Hőszolgáltató esetében tárgyalásokat folytattunk egy kedvezőbb díjfizetés kialakításáról, mivel raktárainkban az ideális hőfok a C fok, ez szolgálná az iratok tartós megmaradását. A levéltár több tárgyaláson részt vett a helyzet megoldására a Hőszolgáltatóval, és az év második felében a Győr-Moson-Sopron Megyei Tervező segítségével megtervezte a szükséges átalakítást, és ennek terveit és költségét eljuttatta az önkormányzat illetékes szakirodáihoz. A szükséges összeg azonban a költségvetési évben nem állt rendelkezésre. A csereraktárként kapott Teleki úti pincehelyiség rendbetételére évek óta sikertelenül pályáztunk. A levéltár az évi 3-4 alkalommal történő vízbetörés miatt irattárolásra ezen helyiségeket nem tudta használni. A helyiség csoport víztelenítése nem megoldható. 1 A levéltár kezdeményezte ezen megürülő helyiségek levéltárnak adását, mivel az intenzív iratbegyűjtés folyamatos bővülést feltételezett. Természetesen az esetleges helyiségek levéltárba adása egyben feltételezi az intézmény költségvetésének bizonyos szintű megemelését is. A levéltár szeretné, ha a külső Baross úton esetleg a jövőben további helyiségek szabadulnának fel, ezek kiutalásánál elsősorban a levéltár igényeit elégítenék ki. Ez ügyben javasoltuk egy külön önkormányzati határozat meghozását is. Sajnálatunkra az átadott helyiséget nem a levéltár kapta meg és a javasolt határozat sem született meg. Ez konzerválja az épület amúgy is problémás, vegyes használatát ben a Városi Könyvtárral közösen nagyszabású kiállítás valósult meg, amely az egyik legnagyobb látogatottságot biztosította a könyvtár galériájában. Az akkori kiadványi terveket azonban (pl. Holocaust) az önkormányzat nem támogatta. Sajnálatosan a Holocausttal kapcsolatos regionális kiállítás tervét pályázaton a MAZSIHISZ nem támogatta, így ez nem valósulhatott meg. A levéltár most a többi levéltárral és a Xántus Múzeummal közösen egy olyan koncepciót dolgozott ki, amely több kiadványt, egy szakmai tanácskozást és kiállítást is tervez e témában, számítva a 10 évvel ezelőtti érdeklődés megismétlődésére. A szűkös pénzügyi kertek, a pályázati pénzek áthúzódása a következő költségvetési évre, megakadályozta, hogy a nagyszabású koncepció megvalósuljon. Így a levéltár beérte azzal, hogy csatlakozott anyagaival a Xántus János Múzeum Aranyvonat kiállításához, és támogatta az egyházi levéltár ilyen irányú kiadványi tevékenységét. 2

3 II. Személyi ellátottság, vezetés, munkaszervezés A levéltárban folyó munka ütemezésére továbbra is havi rendszerességgel tartottunk munkamegbeszéléseket. A telephely kiépítése és fokozatos feltöltése miatt két dolgozónk munkarendjében tartós változásokat eszközöltünk. Munkaidejük 50 %-át már az új telephelyen töltötték. A raktár rendezések miatt átmeneti jelleggel több levéltáros munkarendje és időbeosztása is megváltozott. A legfőbb cél a műszaki fióklevéltárban őrzött iratok mielőbbi középszintű rendezettségének elérése és az átvett anyagok raktári jegyzékekkel való ellátása. Ez megkívánta mintegy 6 munkaerőnek az időszakos átcsoportosítását. A továbbképzések során figyelembe vettük, hogy a levéltári szakma sikerrel akkreditáltatott több szakmai képzést, az új munkaerők továbbképzése ennek figyelembevételével történik. Az év során két fő befejezte a segédlevéltárosi (2 éves) tanfolyamot és egyben új munkakör kialakítása is megtörtént. III. A gyűjtőterület felügyelete Gyűjtőterületi feladatoknál, ismerve az önkormányzat álláspontját, az intézményi átalakításokkal kapcsolatban a jogszabályoknak megfelelően a jogutód nélkül felszámolt szervek iratait a felszámolási eljárással egyidőben az illetékes levéltárban kell elhelyezni. Ennek során kiemelten foglalkoztunk a 2006-ban megszűnő oktatási intézménnyel, a Petz Lajos Egészségügyi Szakközépiskolával, mivel a felszámolást követően a jogutód nélkül maradt szerv iratai megőrzésre intézményünkbe kerülnek. Az év során több iskola is elküldte iratkezelési mintaszabályzatát jóváhagyás végett. A levéltár esetenként javasol új, korszerűbb mintákat és néhány esetben eljutattunk intézményeknek valóban korszerűnek számító iratkezelési szabályzatot, hogy az adott intézmény ennek figyelembe vételével alkossa meg, illetve alakítsa át saját szabályzatát. Az így átalakított, immár korszerű szabályzatot a levéltár jóváhagyta, és azt elhelyezte a szerv dossziéban. A levéltári szakma szigorodó szabályai miatt már csak felsőfokú végzettséggel, illetve segédlevéltárosi végzettséget megszerzett dolgozó végezhet gyűjtőterületi felügyeletet. Erre való tekintettel két dolgozó munkakörét módosítottuk, akik az elkövetkezendő időszakban ezt a feladatot is el fogják látni. IV. Anyaggyarapodás, anyagvédelem Levéltárunk a 2005-ös költségvetési évben folytatta az önkormányzattól az iratok begyűjtését. Befejeztük a tanácsi iratok átvételét a rendszerváltozásig. A befejezést követően egyeztettünk az önkormányzat illetékes irodáival, hogy mi a lehetséges átveendő, őrzendő iratok köre, melynek megmaradása a fenntartónál lenne célszerű. A levéltár 2005 májusában átvette az egykori Városi Televízió iratait, amelyet májusában jogutód nélkül felszámoltak. A felszámolást követő egy év múlva kerültek intézményünkbe ennek töredékes iratai, miután az APEH és a Társadalombiztosítási Igazgatóság is átvizsgálta ezeket. Sajnálatosan az archívumra vonatkozó nyilvántartások elvesztek, így az ezekben való visszakeresés nem lehetséges. Az anyagvédelem szigorú előírásaira való tekintettel a levéltár az átvett iratokat savmentes dobozokba helyezte el. Indultunk az e tárgyban kiírt pályázatokon, itt mintegy 500 ezer forintot nyertünk e célra. A levéltár az elmúlt években nagyszabású iratrestaurálásokba kezdett. E tevékenységünket is a fenntartó önkormányzat kisebb-nagyobb összegekkel támogatta, ez képezte korábban a pályázatoknál az ún. önrészt, azonban a megnövekedett energiaköltségek ellentételezéseinek hiányában már ezt az önrészt már nem szerepeltettük. Ennek ellenére jelentős összeget nyertünk a megkezdett projekt folytatására. A levéltár továbbra is a Városi Képtárhoz tartozó restauráló műhellyel végeztette e munkákat. V. Iratrendezés Az átvett városi anyagok esetében, amelyek a régi, mára elavult mintaállványozás szerint rendezettek, szintén új irattári dobozokba kerültek. Ezt követően ezek is raktári jegyzéket kaptak. A város levéltára kiemelt figyelmet szentelt az önkormányzat történelmi értékű iratainak őrzésére és elkezdte a már levéltárérett iratok fokozatos átvételét. A levéltár az iratátvételek kapcsán áttekintette az önkormányzat korábbi irattári besorolását és számos esetben eltekintett az irattári besorolási határidőktől és tekintettel ezen okmányok jogbiztosító jellegére, a besorolási szintnél szigorúbb őrzési időt állapított meg. Egy adott időszakban olyan enyhébb elbírálás alá estek pl. a műszaki dokumentációk, hogy lehetségessé vált ezek év utáni kiselejtezése. A levéltár ezen iratok fontosságára való tekintettel ezeket a nem selejtezhető kategóriába tette át, hiszen ezek 3

4 megmaradása kiemelt fontosságú. Az önkormányzati iratok 1950 és 1989 között már mind bekerültek levéltárunkba. A végleges raktári rend kialakítása volt a cél, hogy előkészítsük az iratokat a számítógépes nyilvántartásnak megfelelően. VI. Iratselejtezés A levéltár csak megselejtezett iratot vett át. A megszűnő intézmények esetében magánál az intézménynél kapcsolódik be a selejtezés és iratátadás folyamatába, hogy csak a megőrzésre érdemes, történeti értékű iratok kerüljenek intézményünkbe ( Pl.: Városi Televízió). A Városgondnokság esetében eredetileg kettéválasztottuk a selejtnek minősülő iratokat a levéltári megőrzésre érdemesektől. A felszámolást követően nem történt meg az iratátadást megelőzően a szabályszerű selejtezés, mint ahogy az iratátadás is elmaradt. Ezt 1996-ban a felszámolónak kellett volna elintézni, a felszámolói eljárással egyidőben. A pénzügyi iratok elévülési ideje a Városgondnokság iratkezelési szabályzata szerint 5 év, erre való tekintettel ezeket 2005-ban kiselejteztük. 3 VII. Segédletkészítés A levéltár az elmúlt években megteremtette azokat a levéltári és kutatási segédleteket, amelyek a szakmai elvárásoknak megfelelnek és alkalmasak a kutatók tájékoztatására. A levéltár pályázat útján kisebb összeget nyert a korábbi honlap fejlesztésére. Ez megteremtette a lehetőségét annak, hogy korábban kisebb, ún. belső segédletek is hozzáférhetővé váljanak az INTER- NET-en keresztül. A változtatás, fejlesztés már rajtunk múlt. Egyben a tudományos tárt is fejlesztettük. Anyagaink ismertetéséhez és a kutatás, valamint az oktatás segítéséhez, az intézmény honlapján további szolgáltatásokat is biztosítunk, többek között hozzáférhetővé váltak a kiadványaink anyagai stb. Az átveendő anyagokat minden esetben az előírt segédlettel láttuk el. Az átvett önkormányzati iratokról a bedobozolást követően új raktári jegyzékek készültek. Míg a korábbi hagyományos írógéppel előállított levéltári segédletek szintén számítógépbe kerültek WORD formátumban, remélve azt, hogy az új kötelező számítógépes nyilvántartás során a Magyar Országos Levéltár azt átkonvertálja. VIII. Kutató- és ügyfélszolgálat A levéltár az elmúlt évek tapasztalatain okulva az ügyfélszolgálat gyakori megkeresésére való tekintettel megerősítette a külső Baross úti telephelyet. A nagy mennyiségben átvett, sok tekintetben jogbiztosító iratok rendezésével elő kívánta segíteni az ügyfélszolgálat precíz és pontos működését, hiszen a telephely látja el az ügyfélszolgálati megkeresések közel 80 %-át. A frissen átvett önkormányzati iratok esetében is biztosítanunk kellett az önkormányzat számára a gyors visszakeresést, hiszen jogilag ezek hiába levéltárérett iratok, sok tekintetben azonban a mindennapi önkormányzati munka számára ezek most is fontosak. Így elmondhatjuk, hogy a levéltár ilyen esetekben az önkormányzati irattár feladatait látta el. A statisztikai jelentés adatai alapján bizton állíthatjuk, hogy napi eseti ügyekről van szó. Esetenként azonban meg kellett állapítanunk, hogy a helytelen irattári besorolás miatt olyan jogbiztosító iratok is leselejtezésre kerültek, amelynek fennmaradása fontos lett volna. Az ügyfélszolgálat megerősítésére egy újabb számítógépet állítottunk be, amelyet elláttunk azokkal a különleges programokkal, amellyel az önkormányzat Városépítési Irodája is dolgozik, ennek adattárát együttműködve feltelepítettük erre a gépre. A tudományos kutatások többsége a központi épületben zajlott, ezen esetek száma hasonló volt a korábbi évekéhez. Elsősorban az úgynevezett családfakutatások szaporodtak meg. Ez részben köszönhető annak, hogy a Magyar Országos Levéltár honlapján e kutatásokra buzdították az embereket. Mind a két egyetem diákjai sűrűn megfordulnak intézményünkben, és elsősorban szakdolgozathoz keresnek megfelelő témákat ös főbb kutatási témakörök: II. világháború forrásai, Győr es eseményei. (56-os Intézet Bp. Győr Városi Levéltár), A győri zsidóság története, Győr város parlamenti képviselői, Franciák győri tartózkodása (készülve a napóleoni háború közelgő évfordulójára) stb. 3 Ezen iratokat eleve a Lukács Sándor úti átmeneti raktárba helyeztük el. 4

5 IX. Kiadványkészítés A Győri Tanulmányok évről évre kevesebb összeget nyert az Alkotók Győrért Alapból. Ez kedvezőtlenül befolyásolta a folyóirat gazdálkodását, azonban a pályázati úton nyert pénzek a tematikus számok költségeit fedezték, így a levéltári kollégium több alkalommal is kisegítette a város tudományos szemléjét. A megtakarításokkal az volt a célunk, hogy az elkövetkezendő időszakban is biztosítsuk a folyóirat fennmaradását. Az 1956 Győr IV. kötet kiadására 1 millió forintot nyertünk a levéltári pályázatból. A levéltár az ismertetett okok miatt, pályázatainál már nem szerepeltetett önrészt, mégis jelentős összegeket nyertünk kiadványokra, amelyeknek többsége 2006-ban fog megvalósulni. Miután az úgynevezett utófinanszírozási módszer és a pályázatok kiírásában is az szerepelt, hogy a 2005-ben elnyert pénzeket 2006-ban fizetik ki. Örömmel kell megállapítanunk, hogy minden korábbi időszakhoz képest jelentős összegeket nyertünk. A Győri zsidóság történetével a levéltár évek óta kiemelten foglalkozik, ez ügyben már a holocaust 50. évfordulójakor is több javaslatunk volt, sajnos támogatás hiánya miatt ez akkor nem valósulhatott meg. Most a hitközség részéről is komoly szándék mutatkozott egy kiadvány elkészítésére, amely a Győri Zsidóság történetének bemutatása mellett hangsúlyozottan a Holocaust borzalmait kívánta bemutatni a dokumentumok segítségével. A kiadást a Magyar-Izraeli Baráti Társaság Győrben működő helyi csoportja vállalta magára, míg a szakmai munka elsősorban Győr Város Levéltárára hárult. Megjelent kiadványok: 1. Dr. Horváth Józsefné: A győri Zrínyi Ilona Gimnázium (Győri Tanulmányok Füzetek Tudományos Közlemények 2005/12) 2. Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái IV , Levéltári Füzetek A Győri zsidóság története, különös tekintettel a holocaustra Győri Holocaust Füzetek 1. (dokmentumgyűjtemény) 4. kacérkodni fogok vele. Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 március december II. kötet A levéltár közreműködik más intézmények, szervezetek kiadványainak elkészítésében is, mint például a Pécsett megjelenő Cigánysors című kötet megjelentetésében, szerkesztésében, mivel a kötet számos győri vonatkozású tanulmányt tartalmaz. A Városi Levéltár ugyancsak komoly szerepet játszott a Magyarországi k kötet kivitelezésében, amely országos szakmai kiadvány és hamarosan angolul és németül is megjelenik. A korábbi időszakhoz képest, a más intézmények és szervezetek által kiadott kiadványokban való közreműködés mellett azért kötelezte el magát intézményünk, mert így próbáltuk kamatoztatni azokat a tapasztalatokat, amelyet az elmúlt évtizedekben megszereztünk. Örömmel működtünk közre ezen magas színvonalú kiadványok kivitelezésében, nyomdai előkészítésében, mert ezzel is azt akartuk igazolni, hogy Győr Város képes ilyen művek létrehozására. X. Közművelődés A Városi levéltár 2005-ben is szervezett szakmai kiállításokat és konferenciákat. Az évfordulós nagyszabású szándék (a holocaust regionális, színházba tervezett kiállítása), amelyet közösen az Izrael-Dunatáj Baráti Társasággal terveztünk, a támogatás hiányában elmaradt. Emellett kisebb kiállítás is készült, gondolunk itt a Győrsziget Győrhöz való csatolásának évfordulójának tiszteletére. A levéltár anyagaival vett részt a Xántus János Múzeum által készült II. világháborús emlékkiállításon, hiszen az Aranyvonat vitte ki az egykori Városi Múzeum kincseit, amely az 1960-as években került vissza Magyarországra. Intézményünk birtokában voltak e múzeum kialakításának korabeli dokumentumai és az a leltárkönyv, amelyben a gyűjtemény egy része fel volt tüntetve, stb. A már hagyományossá váló tavaszi konferenciát Aranyborjú címmel rendeztük meg. A konferencián elsősorban a pénzzel kapcsolatos tevékenységekre koncentráltunk, főként a bankok, biztosítók múltját mutattuk be sokoldalúan, de természetesen az emberek kapcsolata a pénzhez (kölcsönök, uzsorások stb.) szintén figyelmet érdemelt. A levéltár bekapcsolódott a Nagy Imre Társaság által kezdeményezett általános és középiskolai vetélkedő anyagának elkészítésébe is. A regionális együttműködés keretében Győrben, a Xántus János Múzeumban rendeztük meg a Magyar Levéltárosok Egyesület Dunántúli Szekciójának tisztújító közgyűlését és tudományos tanácskozását. 5

6 A tanácskozáson áttekintettük a levéltárak aktuális kérdéseit. Az érintett levéltárak (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) kollégái nagy számban tisztelték meg e rendezvényt. A VIII. Győri Levéltári Napot közösen rendeztük meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltárával és a Győri Egyházmegyei Levéltárral. A rendezvény kiemelt témája a II. világháború, a fasizmus volt. A levéltár három dolgozója sikeres előadást tartott a konferencián. Az előadások helyszíne a Városi Képtár előadóterme volt. A rendezvényt nagy érdeklődés kísérte. A helyi társadalom kiemelt érdeklődése nagy felelősséget rótt mindhárom intézményre, ezért ennek megrendezése és folytatása a jövőben sem lehet kérdéses évi programok Időpont Program Helyszín Rendező Aranyborjú Konferencia április Győr Város Xántus János Múzeum Győr Város, Xántus János Múzeum Mediawave Alapítvány szeptember Magyar Levéltárosok Egyesületének Nyugat-Dunántúli Szekciója Szakmai nap Győr Város Győr Város Győr-Moson-Sopron Megye Győri Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Vas Megyei Levéltár Zala Megyei Levéltár október13. VIII. Győri Levéltári Nap tudományos konferencia Győr Város Művészeti Múzeuma Győr Város Győr-Moson-Sopron Megye Győri Győri Egyházmegyei Levéltár október V. Győri Könyvszalon könyvsátor Polgármesteri Hivatal Kulturális Iroda Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár XI. Szakkönyvtár Szakkönyvtárunk 2005-ben vásárlás és cserekiadványok tekintetében szerény gyarapodást mondhat magáénak. Az évi gyarapodás 54 mű, ami 56 kötetet jelent. Ennek értéke Ft, amiből Ft vásárlásból, Ft pedig becsült értékű cserepéldány kiadványból tevődik össze. Az állomány jelenleg leltári tétel, ami db állományegységet jelent. A beszerzések alapján az derül ki, hogy 1-1 mű átlagára Ft, ami azt mutatja, hogy viszonylag alacsony árfekvésű kiadványokat vásároltunk. A költségvetési lehetőségek sajnos nem tették lehetővé szükséges, ámde drágább kiadványok, mindenek előtt kézikönyvek beszerzését. A közlönyök és szakfolyóiratok ugyancsak a beszerzési keretet terhelték, így éves szinten mintegy Ft-ot költöttünk különböző dokumentumok beszerzésére. Már a tavalyi évet megelőzően is látható volt, utolér bennünket a helyhiány. Ezúttal sem nagyon volt lehetőség az elhelyezési kapacitás növelésére. Az a polcbővítés, ami mégis megvalósult, a videó archívum állományának elhelyezési gondjait segítette. A külön-gyűjtemény, az OSZK-tól kapott anyag végleges elhelyezése még megoldatlan, ami egyúttal akadályozta leltározásunk és ez esedékes állományellenőrzésnek a dolgát. 6

7 XII. Videó archívum A Városi Televízió 2004-ben történt megszűnésével az általuk készített műsorkazetta anyag zárt állományegység lett. Leltárkönyvünkben 2269-es nyilvántartási számmal zártuk le a gyűjteményt. Egyúttal május 1-i adásidővel kezdődően januári dátummal kezdtük meg a Revita Televízió dokumentált adásanyagának nyilvántartását, illetve adásainak gyűjtését, raktározását. Mivel DVD-n rögzített dokumentumokról van szó, a raktározás helyigénye kisebb a városi Televízió által készítetteknél, de így is külön polcrendszert kellett készíttetni, ami jelenlegi állapot szerint néhány évig még lehetővé teszi a dokumentumok biztonságos és áttekinthető elhelyezését november 1-ig a Revitától 737 DVD-t vettünk nyilvántartásba. A teljes gyűjtemény így 3006 db-ot tesz ki. A tavalyi év folyamán 18 alkalommal összesen 100 db kazettát, illetve DVD-t kölcsönöztünk és 5 alkalommal kértek tőlünk műsormásolást. Elkezdtük a Revita Televízió DVD-inek elektronikus nyilvántartását. A Városi Televízió egykori gépeiből kerültek át anyagok egy alapítvány közvetítésével a Városi Levéltárba, miután intézményünk közvetlenül ezt nem kaphatta meg. E berendezések javítása, karbantartása a fenti okok miatt nem megoldott. Anyagi források híján a már elavult U-MATIC rendszerű anyagok digitális átjátszása noha ez nem egy jelentős összeg szintén nem megoldott. Sajnálatos, hogy az elhúzódó felszámolást követően a valamikori írott nyilvántartások töredéke került intézményünkbe a megszűnést követő évben. XIII. Anyakönyvi másodpéldányok kezelése Az anyakönyvek vezetése továbbra is folyamatos volt. Az anyakönyvi hivatal folyamatosan átküldte az utólagos bejegyzésekhez szükséges nyomtatványokat. A tervbe vett kötészeti munkákra nem került sor a források hiánya miatt. G y ő r, február 28. Bana József levéltárigazgató 7

8 Győr Megyei Jogú Város Levéltárának évi munkaterve A levéltár 2006-ban kiemelten készül az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. Győr városa 1956-ban kiérdemelten kapta a forradalom második fővárosa címet. A Dunántúli Nemzeti Tanács megalakulásával lényegében a Dunántúl legfontosabb igazgatási központjává vált, és tevékenységével összhangban a Nagy Imre kormánnyal megszilárdította a forradalmi erők helyi hatalmát, példamutató intézkedéseivel mintát adott mások számára. A levéltár együttműködve az önkormányzattal: kiadványokkal, kiállítással és egy nemzetközi konferencia megszervezésével járul hozzá a méltó megünnepléshez. A levéltár folytatja az elmúlt években már szinte tradicionálissá váló tevékenységét, amely eddig is számos konferenciát, kiadványt eredményezett, és amely kiteljesítette a levéltár tudományos tevékenységét. Az elmúlt időszak nagyszabású iratbegyűjtése miatt a levéltár raktárai megteltek. Iratátvételt csak a megszűnő intézmények esetében kezdeményezünk. Szándékunkban áll az iratőrzésre alkalmatlan Teleki úti helyiségünket elcserélni olyan nem pince raktárra, amely megfelel az irattárolás szigorú követelményeinek. Szeretnénk folytatni a Baross Gábor úti raktár fűtésrendszerének és szigetelésének átalakítását, mivel a 2005-ben hatályba lépett rendelet számos tekintetben a korábbinál szigorúbb előírásokat tartalmaz, és egyben kötelezővé teszi a hőmérséklet és páratartalom rendszeres, heti háromszori mérését is. Emiatt az átalakítás elkezdése és befejezése halaszthatatlan. Ugyancsak megoldásra vár ennek a raktárnak a tűzvédelmi és riasztó-védelmi ellátása is, hiszen az itt őrzött értékek nem annyira a történelemtudomány számára fontosak, de a napi megkeresések, a közigazgatási munka ezek nélkül jóformán elképzelhetetlen. * * * A évi eredeti költségvetés előirányzata forint, melyből a személyi jutatatás Ft, munkaadókat terhelő járulékok Ft. A dologi és egyéb kiadások Ft, felhalmozási kiadásunk Ft. I. Technikai fejlesztés, levéltári iratok elhelyezése Technikai fejlesztés: A levéltár 2006-ban tervezi egy új számítógép beszerzését, amely mostantól a kötelező számítógépes nyilvántartás céljait szolgálja. Erre eredményesen pályáztunk. Tervezzük a levéltár őrizetébe került technikai berendezések (a volt Városi TV ) szervizelését, karbantartását. A Győr Városi Tűzoltóság évi ellenőrzése kapcsán megállapította, hogy mielőbb meg kell oldani az épület központi áramtalanításának kérdését, és meg kell szüntetni a még lakóépületre tervezett több villanyórás rendszert. Ennek munkálatai évek óta húzódnak, forrás hiányában. A levéltár ezt most mindenképpen megvalósítja, mert itt nem maradhat áram alatt lévő rész biztonsági okok miatt. Befejeződik a külső Baross úti helyiségek áram leválasztása is. A Hőszolgáltató esetében pedig további tárgyalásokat kívánunk folytatni egy kedvezőbb díjfizetés kialakításáról. Itt igénybe vesszük az önkormányzat támogatását, mivel az utóbbi időszak áremeléseinek ellentételezésére intézményünk nem kapott fedezetet, és a jelenlegi pazarló konstrukció fennmaradása esetén a költségvetésünk fennállása óta először sajnos mínuszos lesz. A csereraktárként kapott Teleki úti pincehelyiség rendbetételére évek óta sikertelenül pályáztunk. Itt elsősorban a vizes átfolyások megszüntetésére és esetleges vizes blokk kialakítására gondolunk. A gyakori vízbetörések miatt e helyiségcsoport levéltári hasznosítása nem lehetséges, ezért más, irattározásra valóban alkalmas raktárra szeretnénk becserélni, de akár a külső Baross úton megüresedő további helyiségek is szóba jöhetnek. II. Személyi ellátottság, vezetés, munkaszervezés A jogszabályi változások miatt, amely rendszeres mérésre kötelez bennünket (hőmérséklet, légnedvesség, UV sugárzás), megköveteli a segédlevéltárosok és levéltárkezelők eddig megszokott munkarendjében a szükséges változtatásokat. Az eredményeket naplóznunk, nyilvántartanunk kell, és ezt időközönként el kell juttatni a szakfelügyelethez. Továbbképzések során a levéltári szakma sikerrel akkreditáltatott tanfolyamait részesítjük előnyben, s mivel ez a korábbi időszakhoz képest eltérést mutat, a változtatásokat közöljük a fenntartóval. A levéltár személyi ellátottsága az őrzött iratanyagra való tekintettel elégségesnek mutatkozik. A levéltár megalapítása óta az iratmennyiség a háromszorosára növekedett, s az eltelt 13 év alatt mindössze 2 státusszal gyarapodtunk. Tekintve, 8

9 hogy az utóbbi időszakban a rendszerváltozásig bekerültek a fenntartó önkormányzat iratai, amelyben szinte napi megkeresések vannak, így rendszeres a kapcsolat a fenntartó és a levéltár között. Bizonyos döntések előkészítésében a levéltár megkerülhetetlen. A levéltár erre való tekintettel szervezi át az ügyfélszolgálattal kapcsolatos teendőket, fő célunk a gyors és hatékony ügyintézés. Mivel a levéltár az elmúlt időszak tanfolyamaiban a szakmai tevékenységre helyezte a fő hangsúlyt, a munkakörök megváltozásával már csak a segédlevéltárosok számára teszi lehetővé külső szervek irattárainak ellenőrzését. Emiatt a megváltozott munkakörök során e feladatra két új személyt jelöltünk ki, akik elkészítették ellenőrzési tervüket. Ennek során erősödni fog a Városi Levéltár szervellenőrzési tevékenysége és ennek tapasztalatairól a fenntartó is értesülni fog. III. A gyűjtőterület felügyelete Gyűjtőterületi feladatoknál, a levéltárhoz beérkezett intézményi irattári tervek átvizsgálása után az elkészült Ellenőrzési terv szerint 8 általános iskolát, 3 középiskolát, 11 közművelődési intézményt, 7 egészségügyi intézményt és 4 közüzemet kell kiemelten vizsgálni ez évben. Az ellenőrzéseknél az egyik fő szempont, hogy minden intézménytípusból legyen kellő számú irattári ellenőrzés. A levéltár itt nem egyszerűen az igazgatási szerepkörből adódó feladatainak kíván eleget tenni, hanem segíteni kívánja az önkormányzat alá tartozó intézmények szakszerű iratképzését, hiszen ezek történelmi értékű iratai idővel intézményünkbe kerülnek. Sok a már elavult, hatályukat vesztett jogszabályokon alapuló mintaterv, amely felülvizsgálatra, korszerűsítésre szorul. Miután néhány ilyen irattári terv egyébként sem a valóságot tartalmazza, kezdeményezzük, hogy hozzák összhangba irattári tevékenységüket az általuk folytatott gyakorlattal. IV. Anyaggyarapodás, anyagvédelem A levéltár kezdeményezi a Petz Lajos Szakközépiskola iratainak megselejtezését, valamint a levéltárérett iratok átadását. Itt egy folyamatos kapcsolattartásról van szó, amely tart az intézmény felszámolásáig. Ennek költségeit a felszámolást elrendelő önkormányzatnak kell állnia és biztosítania az iskola, illetve a levéltár számára. A levéltár raktárai az elmúlt időszakban megteltek, az önkormányzati iratok egyesítése, rendezése van napirenden. Emiatt az említett Petz Lajos Szakközépiskolán kívül további iratátvételt nem tervezünk. Az anyagvédelem szigorú előírásaira való tekintettel a levéltár az átvett iratokat savmentes dobozokba helyezi el. Rendszeresen indulunk az e tárgyban kiírt pályázatokon, remélhetőleg az idén is nyerni fogunk. Nem csak az új anyagok átdobozolása a fontos, de a régi, már ugyancsak károsodott és nem savmentes dobozok leselejtezése, kiváltása is cél. A levéltár raktáraiban egyelőre hiányoznak a műszerek, hitelesített hőmérők, légnedvesség mérők, stb. Ezek beszerzése a 2005-ben hozott rendelkezések miatt halaszthatatlan. Erre pályázatot is kiírtak, amelyen természetesen levéltárunk is indul. Az állományvédelem szigorodása miatt gyakran kell mérnünk minden raktárban az adatokat és erről kimutatást, naplót kell vezetni. Az úgynevezett UV-sugárzás kritériumait már megkaptuk. Emiatt a külső Baross úti raktárakban meg kell oldani a napfény kizárását (függöny, karton). Amennyiben a fenntartó támogatná a 2005-ben a Kistervezővel kidolgozott raktár rekonstrukciós koncepciónkat, úgy ez erre is kedvező megoldást nyújt. Folytatjuk az iratrestaurálásokat. A levéltár továbbra is a Városi Képtárhoz tartozó restauráló műhellyel kívánja végeztetni e munkákat, így közvetve a pályázati úton nyert pénz is Győr városát gyarapítja. V. Iratrendezés A 2006-os esztendő nagyszabású munkái közé tartozik a fenntartó önkormányzat iratainak rendezése, egységesítése és raktári jegyzékekkel való ellátása, mindezt a most bevezetett számítógépes nyilvántartás szempontjainak megfelelően. A város anyagai a levéltár fennállása óta három különböző időszakban kerültek be. Kezdetben az 1962-től 1973-ig tartó iratok, majd az 1989-ben elázott Kerületi Hivatali iratok, esetenként 1986-ig, míg az elmúlt két évben a még összes irat átkerült levéltárunkba, a rendszerváltozás időpontjáig. Emellett természetesen indulásként rendelkeztünk a város irataival egészen 1962-ig. A számtalan rakodás, iratszállítás következtében elérkezett az idő, hogy ezeket az iratokat sorba rakjuk és kialakítsuk a végleges raktári rendet. Erre a számítógépes nyilvántartás is kötelez bennünket. A 2005 májusában bekerült Városi TV után maradt iratokat is rendezni kívánjuk. Egyesítjük a már korábban intézményünkbe került televízió irataival. Leválasztjuk a gazdasági jellegű iratokat, amelyek nem képeznek levéltári értéket és csak mintegy 5 évig, ennek jogképességéig őrizzük. 9

10 Néhány egyesület, amely már nem fejt ki aktív tevékenységet jelezte, hogy szívesen átadná intézményünknek iratait. Ezeket, miután nem nagy mennyiségről van szó, intézményünk szívesen átveszi. VI. Iratselejtezés A selejtezésre érett iratanyag kiválogatása folytatódik. A levéltár csak megselejtezett iratot vesz át. A megszűnő intézmények esetében magánál az intézménynél kapcsolódunk be a selejtezés és iratátadás folyamatába, hogy csak a megőrzésre érdemes, történeti értékű iratok kerüljenek intézményünkbe. Egyben egyeztetni kívánunk a szakfelügyelettel a tanácsi iratok megselejtezése ügyében. Az átkerült iratok egy része nézetünk szerint nem képez maradandó értéket, és csak a korábbi selejtezési hiányosságok miatt kerültek át levéltárunkba. Ez a folyamatosan több évig végzendő munka több dolgozónak is biztosít elegendő feladatot. Természetesen az átdobozolt, felcímkézett iratanyagokról új, számítógépes nyilvántartás is készül, ezeket csatoltunk kell a számítógépes központi adatbázishoz. A selejtezést, amennyiben azt a levéltár végzi, a szakfelügyeletnek, sőt a minisztériumnak is jóvá kell hagyni. Ezt beszámolónk és munkatervünk közgyűlési jóváhagyását követően írásban is kezdeményezzük, hogy még az év során a selejtezés elkezdődhessen. VII. Segédletkészítés 2006 óta kötelező jelleggel bevezették az általános levéltárakra vonatkozóan az egységes számítógépes nyilvántartást. Az adatszolgáltatás rendszere már ennek a szempontnak megfelelően készül, ez lényegében megköveteli, hogy az itt felsorolt segédletek, raktári jegyzékek, ezek helymeghatározása adott legyen. Emiatt ezeket folyamatosan elkészítjük, és szerepeltetjük az adatbázisban. A 8 éve kiadott fondjegyzékünk mára már lényegében elavult, hiszen az akkori szerkesztési szempontok már napjainkra jelentősen megváltoztak és az új szabályzatnak megfelelő új fondjegyzékre van szükség. Részben ezt indokolja az elmúlt időszak nagyszabású iratátvétele is. Ennek nyomdai kiadását nem tervezzük. Mindössze néhány példányban szeretnénk kinyomtatni, és honlapunkon mindenki számára hozzáférhetővé tenni. A korábban hagyományos írógéppel előállított levéltári segédletek számítógépbe kerültek WORD formátumban. Eredendően az volt az elképzelésünk, hogy az új számítógépes adatnyilvántartás ezt átkonvertálással kezelni tudja. Sajnálatunkra azonban ez az új adatbázis inkompatibilis a WORD-del, ám a megfelelő helyen, mint csatolt fájl szerepelhet. Az adatbázis kezelésére a levéltár két főt jelölt ki, akik ezt rendszeresen karbantartják, és felviszik az új adatokat. VIII. Kutató- és ügyfélszolgálat A kutató és ügyfélszolgálat a külső Baross úton 2006-ban felköltözik a legfelső szintre, mivel a legalsó szinten az év zömében nem sikerült biztosítani a megfelelő irodai hőmérsékletet. Így a kutató és ügyfélszolgálat ugyanarra a szintre kerül, ahol a levéltár kezelésében lévő raktárak vannak, ezzel könnyebbé válik a kiszolgálás. Míg a korábbi ügyfélszolgálati helyiséget, amely a földszinten helyezkedik el, könyvtári állványokkal felszerelve az úgynevezett Fal Jolán-féle gyűjtemény számára kívánjuk átalakítani, egyben itt kívánjuk biztosítani azt is, hogy ebben a gyűjteményben visszakereshessenek a kutatók ös főbb kutatási témakörök: II. világháború forrásai, Győr es eseményei. (56-os Intézet Bp. Győr Városi Levéltár), A győri zsidóság története, Franciák győri tartózkodása (készülve a napóleoni háború közelgő évfordulójára,) stb. 10

11 IX. Kiadványkészítés A Győri Tanulmányok, a város tudományos szemléje, amelyet 1973-ban alapított az akkori tanács, és amelyet az elmúlt években a városi levéltár gondoz, sajnos még ma sem költségvetési tényező. A jelenlegi egyre csökkenő támogatás megmaradása egyben előrevetíti az egykori folyóirat (évkönyv) szomorú jövőjét, lehetséges elsorvadását is. A levéltár által szerzett pályázati pénzek egyelőre biztosítják a tematikus számok megjelenését és az önkormányzat is külön támogatja. A levéltár éppen a város saját tudományos szemléjének stabilizálására javasolja, hogy a évi költségvetés tervezésekor a 33 évet megélt folyóiratot szerepeltessék a város költségvetésében. Erre amiatt is szükség van, mert a pályázatok esetében az önkormányzati alapítású lapok amúgy sem kapnak támogatást. 1. A Győri Tanulmányok szám (sima) Megjelenő kiadványok: 2. Győri Tanulmányok: Győr 1956/IV. (Vagongyári munkástanácsok jegyzőkönyve) 3. Győri Tanulmányok: Győr 1956 (Történelmi olvasókönyv) 4. Bana József-Márfi Attila: Győr színházi életének dokumentumai I , Levéltári Füzetek Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái IV , Levéltári Füzetek Morvai Gyula: Győr város polgárkönyve I , Levéltári Füzetek kacérkodni fogok vele. III. kötet A levéltár az elmúlt időszakban pályázati úton komoly összegeket nyert, melyeknek realizálása ebben a költségvetési évben valósul meg. Ez teszi lehetővé, hogy mind a levéltár, mind a város egyre gazdagodó tudományos kiadványi tevékenysége új művekkel gyarapodjon. A tartalmi megújulás mellett kiadványaink külső megjelenésén is szeretnénk változtatni, hogy korszerű, a napjainkra már megszokott magas színvonalú művek szülessenek. Intézményünk Nyugat-Dunántúl számos más tudományos intézményeivel is rendszeres kapcsolatot tart fent, itt különösen ki szeretnénk hangsúlyozni a régió levéltárait, a Baranya Megyei t és Székesfehérvár város Levéltárát, amelyekkel eddig is gyümölcsöző volt az együttműködés. X. Közművelődés A városi levéltár 2006-ban is rendszeresen szervez szakmai kiállításokat, konferenciát, stb. A Médiawave-hez kötődő konferencia központi témája a gasztronómia és a bor. Nemzetközi viszonylatban 2006-ot a Gasztronómia és a Bor évének nyilvánították. A VI. Győri Könyvszalonon a levéltár az új kiadványaival jelentkezik. Itt elsősorban az 1956-tal kapcsolatos kiadványok megjelenésére gondolunk. A könyvsátorban 1956 tiszteletére egy külön helyszínt is szeretnénk kialakítani, egyben erre az időszakra tervezzük a Xántus János Múzeummal közösen az 1956-os eseményeket bemutató győri kiállítást. Ez várhatóan később más helyszíneken is bemutatást nyer. A IX. Győri Levéltári Napot közösen rendezzük meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltárával és a Győri Egyházmegyei Levéltárral. A rendezvényhez más szervezetek támogatását is igénybe vesszük, és az önkormányzat támogatásával indulunk az erre kiírt pályázaton. Az 1956-os szabadságharc tiszteletére rendezett tudományos tanácskozás legfőbb célja, hogy körbejárja a forradalom időszakában és utána bekövetkezett menekült kérdést, ennek nemzetközi vonatkozásait (ausztriai táborok, nyitott határok, külföldi befogadások stb.). Szeretnénk külföldi előadókkal is emelni az ünnepség fényét. A rendezvényre a Győrött működő közép- és felsőfokú tanintézetek diákjait várjuk szeretettel. 11

12 2006. évi programok Időpont Program Helyszín Rendező Cigánysors Xántus János Emberháza Alapítvány február 22. című kötet bemutatója Múzeum Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület Győr Város Xántus János Múzeum április 28. Konferencia A Gasztronómia és a Bor évének tiszteletére Győr Város Xántus János Múzeum Győr Város Xántus János Múzeum Mediawave Alapítvány október október november 23. VI. Győri Könyvszalon könyvsátor Kulturális Iroda Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár 1956-os győri eseményeket bemutató emlékkiállítás Tudományos Konferencia az 1956-os forradalom tiszteletére IX. Győri Levéltári Nap Polgármesteri Hivatal aulája Polgármesteri Hivatal Díszterme Győr Város Xántus János Múzeum Győr Város Győr-Moson-Sopron Megye Győri Győri Egyházmegyei Levéltár XI. Szakkönyvtár A teljes könyvállomány áttekinthető elhelyezésére mintegy folyóméternyi polcra lenne szükség, főleg a Külső Baross úti részlegben, de részint a főépületben is, mivel a tápraktár is megtelt és a könyvtári rész is túlzsúfolt. Polcok beszerzésére előre láthatólag megvan a lehetőség, így az állományellenőrzés és a különgyűjtemény leltározása is zökkenőmentesen végrehajtható. Külön gondot okoz a periodikák elhelyezése. Anyagi okok miatt sem a Kisalföldet, sem a szakfolyóiratokat nem tudtuk beköttetni. Ezt pedig az idei évben mindenképpen el kell kezdeni, legalább a legszükségesebb szakfolyóiratok esetében. Ezen kívül a kézirattárban is vannak olyan, nélkülözhetetlen fénymásolt művek, amelyeket mindenképpen be kell köttetni. Az állomány gyarapítását a beszerzésre fordítható összeg függvényében továbbra is a tervszerűség keretei között végezzük. Állománygyarapítási munkánkat a korábbi gyakorlatnak megfelelően folytatjuk. XII. Videoarchívum A videoarchívum fejlesztése kapcsán továbbra is előnyt élveznek a már elavult U-MATIC rendszerű felvételek digitális átjátszása, ennek megoldása azért is sürgető, mert maholnap nem akad berendezés, amely e felvételeket jó minőségben képes lenne lejátszani. A TV-től megörökölt rendszer javítása, karbantartása az alapítványi kezelés miatt nem megoldott, ezért szükséges megbeszéléseket folytatni az alapítványi működtetés feltételeiről. A meghibásodott eszközök rendbetételét ugyanis a levéltár nem végezheti. Ennek hiányában a használat is akadályba ütközik. Közismert, hogy a levéltár a Városi TV felszámolását követően törekedett arra, hogy egy szakképzett személy kerüljön e feladatok ellátására. Sajnos ez 2005-ben nem valósult meg, és csekély az esély, hogy 2006-ban erre státuszt kapjon az intézmény. A pillanatnyi helyzetben a segédletek hiányában legfőbb törekvésünk a vizuális anyag fennmaradásának biztosítása, és a legrégebbi anyagok digitalizálása. 12

13 XIII. Anyakönyvi másodpéldányok kezelése Az anyakönyvek gyakori használata a megnövekedett családfakutatásoknak tudható be. Különösen a régebbi, 19. századi egyházi anyakönyvi másodpéldányok állapota mondható rossznak, itt ezek újra kötése állományvédelmi szempontokból indokolt lenne. Az időhatáron belüli kutatásokat korlátozzuk, és a kutatóknak javasoljuk az első példányokban való tájékozódást, ahol is az Anyakönyvi Hivatalban névmutató is van hozzájuk. Az anyakönyvek UB bejegyzéseinek folyamatos vezetése mellett külön iktatjuk az Anyakönyvi Hivatal által átküldött jelentéseket. G y ő r, február 21. Bana József levéltárigazgató 13