Tiszta lap. Energia a hulladékból. 3. szám, október
|
|
- Magda Jónás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 3. szám, október Az.A.S.A. csoport a legnagyobb privát hulladékkezelôk egyike Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában, és egyre fontosabb szerepre tesz szert Európa más országaiban is. Hazánkban Gyálon, Érden, Budapesten, Hódmezôvásárhelyen, Gyöngyösön, Gyôrben és Debrecenben vannak érdekeltségei, amelyek 2008-ban közel 915 ezer tonna hulladékot kezeltek. Csaknem egymillió fôs lakossági ügyfélkörével az.a.s.a. az ország legnagyobb hulladékos közszolgáltatói közé tartozik, s a gazdálkodó szervezetek közül is több mint 9 ezer választotta partneréül. Az.A.S.A. csoport 2006 márciusától a világ egyik legnagyobb közszolgáltatója, a spanyol FCC (Fomento de Construcciones y Contratas) tulajdonába került, így önmagában is jelentôs szakmai tapasztalatát, meggyôzô anyagi és szakmai hátterét tulajdonosa is erôsíti. Energia a hulladékból Debrecenben, az ország egyik legnagyobb lerakóján 600 kwh zöldenergia folyamatosan, stabilan megterem a depóniagázból. 2. oldal Nagyrabecsült Olvasó! Az Európai Uniónak határozott elképzelései vannak arról, hogyan lehet környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat érvényesíteni az energiatermelésben. Megújuló energiaforrásokra vonatkozó direktívája azt a célt tûzte ki, hogy 2010-re (jövôre) a közösség energiatermelésének 10%-a megújuló energiaforrásokból származik majd. A tagállamokkal szemben persze nem azonosak az elvárások, Magyarország jelenleg 6-7% körül teljesít. A tendencia nehezen félreérthetô, a direktíva ugyanis 2020-ra ugyanezen a téren már 20%-ot irányoz elô. Magyarországnak addigra nagyjából meg kellene dupláznia a máig elért arányt. Megújuló forrásként nemcsak a szélre és napsugárzásra érdemes gondolnunk, hanem szilárd települési hulladékainkra is. Ezekbôl is többféleképpen nyerhetô energia, a lerakón keletkezô biogáz hasznosításától alternatív fûtôanyag gyártásán át a gyakran elátkozott, ritkán végiggondolt (végigszámolt) termikus hasznosításig. Bármelyiket válasszuk is, a hasznosító ciklus elônyei sokrétûek: növeli a megújuló forrásból származó energiák arányát a teljes mixben, miközben csökken az energiatermeléssel járó széndioxid kibocsátás, és mérséklôdik a lerakóra kerülô hulladék mennyisége. Az Európai Lerakási Direktíva pedig nemcsak arra bíztatja a tagországokat, hogy a redukció érdekében határozzák meg pontosan a lerakható hulladékok típusait, de arra is, hogy vonják ellenôrzés alá és hasznosítsák a depónián keletkezô gázokat. Sejthetô, hogy a jövô ideális települési közössége olyan komplex energia- és hulladékgazdálkodási stratégiában gondolkodik majd, melyben a lokálisan keletkezô hulladékot az elszállítása után is munkára fogják. A Tiszta Lap most néhány olyan megoldást mutat be, ahogyan az.a.s.a. érdekeltségeinek telephelyein 2009-ben energiát nyerünk a hulladékból. Debrecenben, Hódmezôvásárhelyen, Gyálon vagy az alsó-ausztriai Zistersdorfban. Martin Attila országos igazgató Egy tonna magas kalóriatartalmú alternatív fûtôanyag elôállításához 100 kwh villamosenergia kell, de a nyolcvanszorosa nyerhetô vissza belôle. 6. oldal A zistersdorfi égetô 30 ezer háztartás energiaigényét fedezi. Ólom- és dioxin-kibocsátása nem éri el az engedélyezett érték század részét sem. 8. oldal
2 2009. október Biogáz akkor keletkezik, ha szerves anyagok oxigénmentes környezetben bomlanak le. Például egy mocsárban vagy a hulladéklerakó belsejében. Ha mocsári, lápi biogáz kap lángra, kékes lidércfényt látunk, ha a depóniagázt gyújtják meg, jól kiaknázható energia termelôdik. A hulladéklerakót ilyenformán bioreaktornak is képzelhetjük, amelyben figyelemreméltó energiahordozók keletkeznek. és évente 2 millió m 3 gázt adunk át az üzemeltetônek. Játék a kutakkal Beszélgetés Barna Lászlóval, az A.K.S.D. hulladékgazdálkodási üzletágvezetôjével Az A.K.S.D ban kezdte mûködtetni a debreceni hulladéklerakót, 1996-ban telepítették a depóniagáz-égetô fáklyát, s 1998-tól már a hasznosítás is megindult. Elôbb földgáztüzelésre gyártott kazánban, majd három éve már speciális biogázmotorban fogják munkára a zöld energiát. Debrecenben ma ki hogyan részesedik a depóniagáz áldásaiból? A rendszert a Cívis Biogáz Kft. üzemelteti. Az A.K.S.D. dolga a gázkutak kiépítéséig tart, ezekbôl a gáz a gyûjtôkbe áramlik, s onnantól minden további berendezés telepítése és üzemeltetése a Cívis Biogáz Kft. feladata. Cserébe ôket illeti az elôállított villamosenergia értékesítésének teljes árbevétele. Az átvett depóniagáz mennyiség után fizetnek nekünk egy meghatározott díjat, illetve visszaadnak annyi gázt, amennyit a lerakó fô szociális épületének fûtésére elhasználunk. Ez csekély mennyiség, télen sem több 4-5 m 3 -nél óránként. Az üzemeltetô a saját gázmotorjával megtermelt energiát zöld áramként értékesíti, de azt a hôenergiát, ami a folyamat során még keletkezik, térítésmentesen átadja nekünk. Ezzel a hulladékválogató üzem szociális helyiségeit fûtjük, és ebbôl biztosítjuk a melegvizet is. Ma hozzávetôleg 40 kitermelô kút mûködik a lerakón, Ilyen precíz környezetben hogyhogy csak a kutak hozzávetôleges számát lehet tudni? Az éppen üzemelô kutak száma változik, mert amelyik gyengébben termel, azt kikapcsolják a rendszerbôl. Az üzemeltetô idôrôl-idôre rámér a kutakra, és ahol megint van elegendô mennyiségû és minôségû gáz, azt újra visszaengedik a rendszerbe. A lerakott hulladék szervesanyag-tartalmán túl mi befolyásolja a keletkezô gázmennyiséget? A gazdaságos üzemeltetés érdekében a debreceni lerakót is szakaszosan, 4 ütemben építjük ki, összesen 12 hektár területen. Jelenleg a 3-as és 4-es ütemen zajlik az aktív lerakás. A szakirodalomban fellelhetô adatokkal kissé ellentétben nálunk az a tapasztalat, hogy a friss lerakómezôkön nagyobb a gázkihozatal, míg ahol 5-10 évvel ezelôtt felhagytunk a lerakással, ott egyre inkább akadozva termelôdik a gáz. A debreceni depónián ma a 3-as ütemre telepített kutak adják a legjobb gázt, a régebbi mezôknél már játszadozni kell a kutakkal ban aggasztónak tûntek az EU komposztálási elôírásai, mert attól lehetett tartani, drasztikusan csökken majd a hulladék szervesanyag-tartalma, anélkül pedig nem termelôdik gáz. Ennek egyelôre nem érzôdik a jelentôsége, hiszen a barnakukás gyûjtési rendszert Debrecennek még csak kis részén, összesen talán ezer ingatlant érintôen vezették be, vagyis a kommunális szerves anyag zöme még a lerakóra kerül. A kommunális szennyvíziszapot mi is kivesszük komposztálásra, azonban mivel itt már kirohasztott szennyvíziszapról van szó, ezt nem tekinteném jelentôs kiesô energiamennyiségnek. 2
3 október Légifelvétel a debreceni lerakóról Mik a jól mûködô depóniagáz-hasznosítás ismérvei? A gazdaságos mûködés alapja a megfelelô szervesanyag tartalmú, kellôen nagy hulladéktömeg, és a szakszerûen kiépített és üzemeltetett gázkinyerô rendszer. Mindkét szempontból jó példa a miénk. A debreceni depónia egyike az ország három legnagyobb lerakójának és a berendezésekkel sincs probléma, csak a tervezett karbantartásokra kell leállni. Ilyen feltételek mellett a gázkivétel jól prognosztizálható: mi 600 kwh energiát folyamatosan, stabilan megtermelünk. Változott-e a technológia az évek során, kellett-e valamilyen finomhangolás a rendszernek? Magyarországon osztrák minta alapján ún. alsóelszívású biogázkutak épültek, az alsó körgáton elhelyezett gázgyûjtôkkel, kompresszorral. Típushibájuk, hogy a kutak és a gyûjtôvezetékek idônként eltömedékelôdnek, mert a keletkezô gáz páratartalmát kicsit alulkalkulálták, nem építettek bele vízleválasztó rendszert. A debreceni lerakón ezt pótlólag megoldottuk, a hibaforrás megszûnt. Szintén a gyakorlatból nyert tapasztalat, hogy a gázmotor gazdaságos, hoszszabb távú üzemeltetéséhez olyan gázra van szükség, amely legalább 50%-ban tartalmaz metánt. Általánosságban elmondható, hogy a kinyert gáz minôsége (metántartalma) a gáz mennyiségével fordítottan arányos, azaz a kivett gáz mennyiségének növelése a gázminôség romlását eredményezi. A kinyert gáz menynyisége és metántartalma alapvetôen a megszívás erôsségével befolyásolható. Ha például a lerakóból óránként 260 m 3 körüli gázmennyiséget tudunk 55%-os metántartalommal kiszívni, akkor tudhatjuk, hogy a kivett mennyiség növelése, az intenzívebb kitermelés a metántartalom csökkenésével jár. Meg kell találnunk az optimális mennyiséget és a megfelelô vákuumot, a kutak közül pedig egyszerûen ki kell zárni a gyengébben produkálókat. Ha ez a játéktér is kimerült, mit lehet még tenni? Ha mégis javítanunk kellene a gáz öszszetételén, akár földgázzal is dúsíthatjuk. Erre kiépített rendszerünk egy keverôegységet iktat be a motor elé, hogy a hatásfok javítására földgázt adagoljon a depóniagázhoz. De ez csak elvi lehetôség, mióta a gázmotor üzemel, még egy köbcentiméter földgázra sem volt szükségünk. 3
4 2009. október erômûvek kéményeire vonatkozó elôírások. A Környezetvédelmi Hatóság büntet, amelyik kiserômû nem felel meg a füstgáz emissziós szabályoknak, azt leállíttatják. Gázkút Gyálon A depónia titokzatos teste Javában zajlik az.a.s.a. gyáli biogázhasznosító beruházása, a technológia legérdekesebb összefüggéseibôl idézünk fel néhányat. Fût, hût A depóniagázból nyert hôenergia elvben nemcsak a hulladéklerakó vagy nagyon közeli létesítmény melegvizét és fûtését szolgálhatja, de abszorpciós hûtôkkel légkondícionálásra is használható. A megoldás technikai kivitelezése azonban egyelôre még túlságosan drága. Környezetbarát A depóniagáz energiája ideális esetben 90%-os(!) hatásfokkal aknázható ki. Villamos energiaként a 40%-a, hôenergiaként 50%-a hasznosulhat. A hagyományos, fosszilis energiahordozókra épülô nagyerômûvek hatékonysági mutatói 35% körül alakulnak. Ráadásul a depóniagáz hasznosítása közben a gázmotorok csak annyi széndioxidot bocsátanak ki, amenynyit a hulladékban lévô szerves anyagok (növények) felvettek a környezetükbôl a növekedésük során. A depóniatestbôl felszabaduló metángáz pedig nem kerül a légkörbe, nem rombolja az ózonréteget. Szabály szerint A gázmotoros kiserômûveknek meg kell felelniük az Európai Unió és Magyarország emissziós szabályainak, amelyek jóval szigorúbbak, mint a széntüzelésû Kutat ás Régen a vízszintesen elhelyezett kollektor csövek a talajsüllyedés, suvadás miatt elhajoltak, a párától vízzsákok alakultak ki bennük, s a gáz megrekedt a depóniatestben. Ezért ma már úgy készül a kút, hogy a hulladéktestbe egy hatalmas fúrógép 80 cm átmérôjû furatot fúr függôlegesen. Ebbe engednek le egy perforált mûanyag csövet, majd a csô körüli furatot kaviccsal töltik ki. Egy gázkút kb. 15 méteres sugarú körben gyûjti össze a gázt, és 15 méternél mélyebb hulladékban érdemes létesíteni, mert a gázhozam csak ekkor térül meg. A csô végén egy gyûjtôharang tárolja a keletkezô gázt, és itt helyezkedik el a szabályzó szelep és a mérôcsonk. Gazdaságos, de kockázatos A depóniagázból termelt villamos áram kiemelt díjért értékesíthetô zöldáram. Az erômû megtérülése e pluszbevételen és a mellékesen termelôdô hô eladásán alapszik. Jellemzôen csak az Kútfúrás Gyálon elôzetesen számított termelési értékek felét lehet elérni a gyakorlatban. A vákuumos rendszerek ugyanis nagyon érzékenyek a lukadásra, tömítetlenségre és nehezen deríthetô ki a hibájuk. Sokszor elôfordul, hogy a már mûködô gázkutakat emelni kell, ahogy növekszik a behordott hulladék magassága. A technológia folyamatos felügyeletet, törôdést, szabályzást, mérést, hibaelhárítást igényel, s így gazdaságilag meglehetôsen kockázatos. A megtérülés számított ideje 4-6 év, de a valóságban hosszabb idôtáv jellemzô. A depóniagáz ügyes energiaforrás, de nem aranybánya. Az információkért Lakatos Lászlónak, a kivitelezô Zöld NRG Agent projektvezetôjének tartozunk köszönettel. 4
5 október A depóniagáz biztonságos ártalmatlanítását törvény írja elô. Az.A.S.A. minden magyarországi lerakóján megvalósult, vagy éppen megvalósulóban van a hasznosításhoz szükséges létesítmény ban kezdôdött a gáz elektromos hasznosítása Vásárhelyen, a gázmotorok azóta óránként 100 kw villamos energiát termelnek, gondoskodva kb. 200 háztartás ellátásáról. Gyálon éppen beruházás közben vagyunk, itt a motorok indulása ez év novemberére prognosztizálható. Ezen a telephelyen a keletkezô hôenergiára is nagy az igény, ezzel fûthetik majd az.a.s.a. Magyarország központi irodaépületét. A depónián keletkezô gáz egyszerû elégetése, az ún. fáklyázás miért kötelezô fázis a hasznosítás folyamatában? Van egy idôszak, amíg beáll az egyenletes mennyiségû és minôségû gáz termelôdése, ebben az idôszakban energiát még nem nyerhetünk belôle. Kevés szó esik róla, de a depóniagázban lévô metán még a széndioxidnál is károsabb a környezetre. Az elfáklyázás környezetvédelmi elônyei kézenfekvôek, hiszen a metán károsanyag kibocsátása huszadrészére csökken. A lég kört kímélô megoldás azután hasznot is kezd hajtani, amikor az égetés szabályozottan, gázmotorban történik, a metán hôtartó képességének ilyenkor már örülünk. Gázmotoros konténer közelrôl Gázmotor és fáklya Hódmezôvásárhelyen Szabályozott égés A depónia mint bioreaktor produkálhat jellegzetes baleseteket is. Nyáron például egy napra kigyulladt a hódmezôvásárhelyi lerakó. A depóniagáz kinyerése csökkentheti az összegyûlô hulladéktömeg gyúlékonyságát? Tulajdonképpen igen, de ez azért bonyolultabb. A lerakón keletkezô felszíni tüzek nyáron, a hôségben gyakoriak. Fôként a lomtalanítások idején ugyanis annyira heterogén hulladék érkezik a lakosságtól a lerakóra, amiben fém is van, papír is, könnyen keletkezik szikra. Az ilyen típusú tüzeket viszont nem nehéz kezelni, vannak megfelelô eszközeink az öntözésükre, takarásukra. Komolyabb problémát jelenthetnek az C-os depóniatest mélyébôl kiinduló tüzek, amelyek terjedésében, táplálásában a gáz is szerepet játszik. Ebbe a kategóriába tartozott a vásárhelyi baleset is. A gázt persze nem kifejezetten azért szivattyúzzuk ki, hogy ennek esélyét csökkentsük, de ez is hasznos mellékhatás. Hogyan sikerült mégis ilyen hamar végezni a nehézsúlyú ellenféllel? Közel tízezer tonna hulladékot mozgattunk meg, hogy megleljük a tûzfészket. Szerencsére jelentôs a helyi vízbázisunk: a mesterséges tavunkból és a saját vezetékeinkbôl vételezett, összesen több ezer köbméternyi vízzel tudtuk segíteni az oltást. A saját locsolókocsink is dolgozott, és jó szolgálatot tettek hulladéktömörítô gépeink és a megfelelô takaróanyagok. Egy régi, elavult telepen egy ilyen mértékû tûz megszüntetése hetekig is eltarthat. Ma is van olyan magyarországi hulladéklerakó, amely kereken egy hónapja ég. Beszélgetés Reith Imrével, az.a.s.a. Hódmezôvásárhely ügyvezetô igazgatójával 5
6 2009. október RDF, vagyis Refuse Derived Fuel, magas kalóriaértékû alternatív fûtôanyag olyan hulladékokból készíthetô, amelyek anyagukban nem hasznosíthatók, de magas energiatartalmúak. A papír, fólia, textil, fa egyaránt alkalmas lehet rá, ha egyéb adottságaik nem teszik lehetôvé pontos szétválasztásukat. Az ilyen kevert anyagokból darálási, fûtôérték-beállítási eljárásokkal kétdimenziós fûtôanyagot állítanak elô, amelybôl a cementgyártás során együttégetéssel nyerhetô energia. Nem is kevés: míg egy tonna RDF elôállításához 100 kwh villamosenergiára van szükség, ennek a nyolcvanszorosa nyerhetô vissza belôle alternatív fûtôanyagként. A folyamat során minimális mennyiségû maradékanyag (hamu, salak) keletkezik, amit a gyártási folyamat késôbbi pontján szintén felhasználnak, a tökéletesebb égés pedig jelentôs légszennyezéstôl kíméli meg a környezetet. Persze az eljárás elsôdleges haszna a legkézenfekvôbb: fosszilis energiaforrásokat vált ki olyan alapanyagok felhasználásával, amelyeket egyébként végleg eltemetnénk. A gyártósor részlete Az alternatív fûtôanyag nagyon hatékony, még kihasználatlan lehetôség Beszélgetés Gorincsek Gyulával, az.a.s.a. Magyarország Kft. országos kereskedelmi igazgatójával 2005-ben úttörô volt az.a.s.a. gyáli beruházása. Miért alakult úgy, hogy 2009-ben is ez az egyetlen létesítmény az országban, ahol RDF-et állítanak elô? Bebizonyosodott, hogy a magyar viszonyokhoz képest egy kicsit elôreszaladtunk. Nehéz elôteremteni az alapanyagokat. Július 16. elôtt, amikor még az uniós környezetvédelmi elôírásokat nem teljesítô depóniák is üzemelhettek, egyszerûen jóval olcsóbban lehetett másutt lerakni ezeket az anyagokat, mint amennyiért RDF-ként hasznosítjuk Gyálon. Ebbôl persze az is következik, hogy a lerakóbezárások hozhatnak élénkülést az alapanyag-ellátásban. Ha a korszerû lerakókon általában is költségesebb a lerakás, az kifizetôdôbbé teszi az ilyen típusú energetikai hasznosítást. Önök mivel tudják fokozni a megoldás vonzerejét? Az RDF-ként hasznosított anyagok kezelési díja természetesen alacsonyabb, mint a lerakásé, de az a bökkenô, hogy három hónappal ezelôtt ez még mindig magasabb volt, mint egy az uniós követelményeket nem teljesítô lerakó lerakási díja. Ezért aztán amelyik gazdálkodó szervezet nem feltétlenül érezte úgy, hogy áldozni kíván a hasznosításra, az inkább elvitte a hulladékát egy olcsó lerakóba. Mivel manapság sokan beszélnek zöld vállalati filozófiákról, említsük meg, hogy azt a céget, amely az eltelt három évben töretlenül kész volt megfizetni ennek a megoldásnak az árát, IKEA-nak hívják. Változott-e az elôállítás technológiája az elmúlt években? Errôl az oldalról javíthatók az RDF esélyei? A technológia teljesen kész, ez egy komplex folyamat, sorba kötött, kipróbált elemekkel. Gyálon csupán annyi változott, hogy egy szerencsétlen eset folytán az elôaprítónk amely a hulladékot a folyamat elején nagyjából A4-es méretû darabokra tépi leégett, s ha már így alakult, vettünk egy nagyobbat. Három mûszakban képesek volnánk évi 15 ezer tonna RDF gyártására, de jelenleg csak évi 10 ezer tonnára szerzôdünk a Duna-Dráva Cementgyárral, és legtöbbször ehhez sincs elegendô alapanyagunk. A cementgyár igényelne többet is, hiszen az RDF nagyon hatékony, olcsó energiahordozó, jó alternatívája a fosszilis forrásoknak. A probléma nem technológiai természetû. Az RDF-et két oldalról kell finanszírozni, pénzt kell kérnünk az anyag kezeléséért, amit feldolgozunk, és a cementgyárnak is fizetnie kell ezek ellen- 6
7 október súlyozzák a költségeinket. Az anyagoldal a szûk keresztmetszet. Az építôipar válsága tovább nehezíti a helyzetet? Egy olyan milliós tonnaméretekben gondolkodó cementgyár, mint a partnerünk évente körülbelül 50 ezer tonna alternatív energiahordozót használ fel. Hogy ez a mennyiség 2 vagy 3 millió tonna elôállított cementre vetül, az nagyjából közömbös. A késztermék Mitôl válhatna ösztönzôbbé a környezet az RDF számára? Bármennyire népszerûtlenül is hangzik, csak az anyagi ösztönzés lehetne hatékony. Még egy ma tapasztalható 15-20%-os árelôny sem igazán sarkall senkit arra, hogy odafigyeljen a hulladékok szelektálására. Az átbukási pont valahol ott lenne, ahol a lerakás ára mondjuk 30%-kal haladná meg a hasznosításét. Az RDF-et mint a hulladék energetikai hasznosítását is lehetne támogatni, ahogy az anyagában történô hasznosítást támogatják. Vagy más országok gyakorlatát követve a lerakást lehetne lerakási adóval terhelni. Az így kirajzolódó markánsabb költségbeli fokozatok a lakosság és a gazdálkodó szervezetek számára is nyilvánvalóvá tennék, milyen algoritmus szerint érdemes végiggondolni hulladékaink kezelését. Elsôdlegesen gyûjtsük szelektíven mindazt, amit anyagában hasznosíthatunk. Második lépésben gyûjtsük külön azt, amibôl valamilyen technológiával energiát nyerhetünk. És csak a maradék kerüljön a lerakóra. Lerakóadó? Egyes európai országok készek akár drasztikus szabályozókat is bevetni, hogy a keletkezô hulladékot eltérítsék a lerakóktól, és ösztönözzék a bennük rejlô energia hasznosítását. Ausztriában például részletes szabályozás rögzíti a lerakás feltételeit, az egyik lényeges paraméter a hulladék fûtôértéke: ha az anyagban ez az érték 6 GJ/tonna felett van, nem kerülhet a lerakóra. Az 1996-ban kihirdetett intézkedések csak 2004 januárjában léptek életbe, a piac szereplôi 8 évet kaptak a technológiai fejlesztésekre. A települési szilárd hulladékot kezelô osztrák depóniák száma 2004-tôl így is mintegy 10%-kal csökkent. A következô lépést 2009 hozta: idén az osztrák lerakók már egyáltalán nem fogadhatnak kezeletlen települési szilárd hulladékot. Hasonlóan érdekes a belga példa. Flandriában 2006-ig a környezetvédelmi miniszter külön engedélyével kerülhetett lerakóra az a hulladékmennyiség, amelynek termikus hasznosításához nem állt rendelkezésre elegendô kapacitás. Mióta 2006-ban üzembe állt három új égetômû 466 ezer tonna éves kapacitással, nincs kivétel a lerakási tilalom alól. Vallónia kormánya 2004-ben fogadta el a különbözô hulladékfajták lerakási tilalmára vonatkozó szabályozást. A szabályozás kiterjesztése lépcsôzetes: 2004-tôl fokozatosan kike rültek a lerakható körbôl a hulladékok kü lönbözô fajtái, így például elsôk között a csomagolóanyagok és textíliák, majd az inert hulladékok és így tovább. Európa országaiban változó a szabályozási környezet: van ahol nincs lerakási adó, másutt viszont igen különbözô mértékû az olasz 5-10 Euró/tonna összegtôl a holland 85 Euró/tonnás megoldásig. De a környezô tagállamok között is jelentôsek a különbségek, mint a lenti térképen is látható. 20, ,96 nincs Lerakóadó mértéke az EU néhány új tagállamában (EUR/t) 7
8 2009. október Beszélgetés Volker Pawliskával, az.a.s.a. Abfall Service Zistersdorf GmbH ügyvezetô igazgatójával MVA, vagyis Müllverbrennungsanlage Égetômû, káposzta, vadméhek A hulladékokban rejlô hôenergia hasznosítása könnyen generál konfliktusokat. Az.A.S.A. Zistersdorfban létesített égetô üzeme azonban közmegelégedésre, népszavazáson is megerôsítést nyerve valósult meg. Hogyan sikerült ilyen együttmûködô klímát kialakítaniuk Zistersdorffal és a többi közösséggel? Zistersdorf elsôsorban földmûvelésre berendezkedett térségben fekszik, nincs igazi nagyipar, sokan ingáznak. Az egyetlen ipari létesítmény, a cukorgyár is nemrégiben bezárt. A polgármester érzékelte a lehetôséget, amely 33 új munkahelyet ígért, és sikerült ezt az itt élôknek is közvetítenie. A helyi népszavazás pozitív eredményt hozott. És valóban: a termikus hasznosító minden dolgozója a környékrôl való. Az építés óta vált igazán intenzívvé a kapcsolatunk a település lakóival, jelen vagyunk az ünnepeken, rendezvényeket támogatunk, vezetést tartunk az égetôben, tûzoltóink együtt gyakorlatoznak a helyi tûzoltókkal. Része vagyunk a közösségnek, itt élünk. Egy környezetvédô a világhálón a zistersdorfi létesítmény okozta károkat a kurucok egykori dúlásaihoz hasonlítja, ami egy magyar olvasó számára legalábbis mulatságos felvetés. De sikerül-e Önöknek néha értelmes technológiai, gazdasági érveket is megvitatni a zöldekkel? Kurucokban nem vagyok illetékes, de a kukorica például pompásan terem az égetô mellett. Egy sor olyan hatósági elvárás van érvényben, amelyek célja a lakosság esetleges aggodalmainak kezelése. Példá ul kiépítettünk egy bioindikátor hálózatot, káposztát termesztünk a közelben, amelybôl szúrópróbaszerû mintákat vesznek elemzésre. Berendeztünk egy nagy biotop ot is ôshonos vadméhek számára. Ezek a projektek mind jól sikerültek. A tevékenységünkre vonatkozó határértékeket a folyamat során megle hetôsen megszigorították, de ezeket is be tudjuk tartani. A zöldek elsôsorban az engedélyeztetési folyamat idején voltak aktívak, az építés, és fôleg az üzemelés indulása óta tulajdonképpen nem hallunk felôlük. A létesítmény átadására tervezett ellenakciójuk nem nyerte el a lakosság támogatását. A létesítmény engedélyeztetése során az a szempont is szerepet kapott, hogy a hasznosítandó hulladék 70%-a vasúton érkezik. Sikerül-e tartani ezt az arányt? Rövid bevezetô fázis után elértük a 70%-os arányt. Alig keletkezett közúti forgalomnövekedés, és az sem érinti a település magját. Milyen a termikus hasznosító mû mérlege a mûködés elsô hónapjai után? Mennyi hulladékból milyen mennyiségû energiát nyertek, és mire használták? Mit mutatnak közben a kibocsátást figyelô monitoring berendezések? Gyorsan elértük a tervezett anyagforgalmat, illetve most már túl is léptük. Havonta ezer tonna hulladékot égetünk el, amibôl egy év alatt 100 ezer MWh elektromos energiát állítunk elô ez a mennyiség 30 ezer háztartás energiaigényét képes fedezni. Turbináink speciális építésének köszönhetôen magas hatékonysággal dolgozunk, minimális hôveszteség mellett. A kibocsátási határértékeket még úgy is teljesíteni tudjuk, hogy idôközben az Ausztriában másutt érvé nyes értékek felére csökkentették ôket. A környezet szempontjából különösen fontos ólom és dioxin kibocsátásunk nem éri el az engedélyezett érték egy század részét sem. A Tiszta Lap címû hírlevelet az.a.s.a. Magyarország Kft. megbízásából kiadja a Noguchi Porter Novelli, 1054 Budapest, Szabadság tér 7. A kiadványban közölt információk átvételéhez és felhasználásához a forrás megjelölésével hozzájárulunk. További információkért kérjük, forduljon Katona Gergelyhez, tel: , gkatona@noguchi.hu. A kiadvány tartalmának hitelességét a szerzôk és kiadók ellenôrizték. A kiadó és a szerzôk nem vállalnak felelôsséget a cikkekre alapozott döntésekbôl származó következményekért..a.s.a. Magyarország Kft Gyál, Kôrösi út 53. Tel.: 06/29/ Fax: 06/29/
Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása
Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása Előadó: Barna László hulladékgazdálkodási üzletágvezető A.K.S.D. Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) Best Western Hotel Lido, 2007. szeptember 5.
RészletesebbenAz RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.
Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok.a.s.a. Magyarország Németh István Country manager Készítette Németh István Dátum 2014. Október 7. 2/ 22 Az ASA csoport bemutatása Tulajdonosa a spanyol
RészletesebbenBiogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban
Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt
RészletesebbenDepóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.
Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenDepóniagáz kinyerése és energetikai hasznosítása a dél-alföldi régióban
Szegedi Energiagazdálkodási Konferencia SZENERG 2017 Depóniagáz kinyerése és energetikai hasznosítása a dél-alföldi régióban Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE Mérnöki Kar Műszaki Intézet
RészletesebbenHulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenBiogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához
Biogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához Mármarosi István - ENER G Energia Technológia Zrt Üzletfejlesztési vezető Az önellátó energiagazdálkodás Feladat vagy lehetőség?
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenHULLADÉKLERAKÓK HULLADÉKBÓL ENERGIA
HULLADÉKLERAKÓK HULLADÉKBÓL ENERGIA A TEDOM HUNGARY RÖVID BEMUTATÁSA Alapítva 2005-ben, Magyarorságon; alapítók: NRG Agent Alapítva 2002-ben; 450 mill. Ft éves forgalom; 25 alkalmazott Tedom magyarországi
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenMegépült a Bogáncs utcai naperőmű
Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések Dr. Makai Martina Zöldgazdaság fejlesztésért- klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért
RészletesebbenMAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenHermann Ottó Intézet és Tatabánya Önkormányzata Levegőtisztasági lakossági fórum November 15.
Korszerű hulladékgazdálkodás Tatabányán Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program Hermann Ottó Intézet és Tatabánya Önkormányzata Levegőtisztasági lakossági fórum 2017. November 15. Intézet
RészletesebbenBiogáz-hasznosítás hulladékkezelő létesítményekben
Biogáz-hasznosítás hulladékkezelő létesítményekben Mármarosi István - ENER G Zrt Üzletfejlesztési igazgató XIX. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2009. április 21-22-23.
RészletesebbenAz Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén
Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenA hulladék, mint megújuló energiaforrás
A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:
RészletesebbenDepóniagáz hasznosítási tapasztalatok Magyarországon. Mármarosi István - ENER G Natural Power Kft Ügyvezető igazgató
Depóniagáz hasznosítási tapasztalatok Magyarországon Mármarosi István - ENER G Natural Power Kft Ügyvezető igazgató MEE Vándorgyűlés - Szeged 2011 ENER-G csoport bemutatása Brit, tőkeerős szakmai befektető
RészletesebbenHASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN
HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenInnovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor
Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége
RészletesebbenSZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN
SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:
RészletesebbenSzennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?
Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap
RészletesebbenAz enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.
Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenTöbb komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége
Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett
RészletesebbenFöldgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél
Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető FŐGÁZ Visegrád 2015. Április 16. Mit is jelent a decentralizált energiatermelés? A helyben
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenAmbrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.
Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenA szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések
A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ES KIÁLLÍTÁS Szombathely Hulladéklerakó depóniagáz optimális felhasználása
NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ES KIÁLLÍTÁS Szombathely Hulladéklerakó depóniagáz optimális felhasználása Kipszer Energia Technologiai Zrt. Német Bálint ajánlattételi és ügyfélszolgálati vezető
RészletesebbenEgy új módszer a kockázatot jelentő települési hulladékok ártalmatlanítására, energia kinyeréssel
Egy új módszer a kockázatot jelentő települési hulladékok ártalmatlanítására, energia kinyeréssel Dr. Garamszegi Gábor Vezérigazgató T: +3630 7484054 Szennyvíziszap + kommunális hulladék Zöld energia Kérdés:
RészletesebbenMit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt
Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és
RészletesebbenNémetország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia
RészletesebbenIpari kondenzációs gázkészülék
Ipari kondenzációs gázkészülék L.H.E.M.M. A L.H.E.M.M. egy beltéri telepítésre szánt kondenzációs hőfejlesztő készülék, mely több, egymástól teljesen független, előszerelt modulból áll. Ez a tervezési
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket tett az elmúlt évek során az
RészletesebbenCSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÖSSZEFOGLALÓ 2017 ÉVRE
CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÖSSZEFOGLALÓ 2017 ÉVRE Készítette: Veolia Energia Magyarország Zrt. 2018.05.15. Energetikai szakreferensi összefoglaló 2017 évre Csolnoky_1 1/13 Tartalomjegyzék
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...
RészletesebbenA hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről
A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről GÁL ISTVÁN H U L L A D É K G A Z D Á L K O D Á S I S Z A K Ü G Y I N T É Z Ő PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI
RészletesebbenALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.
ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Stratégia Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. komplex energetikai szolgáltatóként kíván tevékenykedni az alábbi területeken: Fókuszban az energiatermelés és a szinergikusan
Részletesebbenés/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója
RészletesebbenA Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.
A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Veolia Energia Magyarország Zrt. Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenBio Energy System Technics Europe Ltd
Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap
Részletesebbentapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant
A Budapesti Hulladékéget gető Mű rekonstrukciójának nak és s korszerűsítésének tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and Modernization of the Budapest Waste-to to- Energy Plant Bánhidy János
RészletesebbenEnergetikailag hasznosítható hulladékok logisztikája
Energetikailag hasznosítható hulladékok logisztikája Előadó: Nagy Ágnes Hasznosítási iroda Miskolc, 2017. április 27. Az NHKV Zrt., mint Koordináló Szerv feladatai. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
RészletesebbenA KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár
A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának
RészletesebbenHulladékhasznosító Mű bemutatása
Hulladékhasznosító Mű bemutatása Fenntartható Hulladékgazdálkodás GTTSZ Fenntartható Fejlődés Tagozata Sámson László, igazgató, Hulladékkezelési Igazgatóság, FKF Nonprofit Zrt. Budapest, 2018. április
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenHulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István
Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenA hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében
A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében KSZGYSZ 2014. október 7. Bibók Zsuzsanna Nemzeti Környezetügyi Intézet 1 A hulladékégetés szabályozása 2000/76/EK
RészletesebbenB I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS
B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember
RészletesebbenSzennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi
RészletesebbenBodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola
Szerves ipari hulladékok energetikai célú hasznosításának vizsgálata üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István
RészletesebbenHUALLADÉKBÓL ENERGIÁT
HUALLADÉKBÓL ENERGIÁT XIII. Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozója Antal Lóránt A ZÖLD ENERGIA ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA FOGALMA A Zöld Energia fogalma: megújuló és nem szennyező energiaforrások
RészletesebbenDepóniagáz hasznosítás az ENER-G Natural Power Kft-vel. Mármarosi István - ENER G Natural Power Kft. Üzletág igazgató
Depóniagáz hasznosítás az ENER-G Natural Power Kft-vel Mármarosi István - ENER G Natural Power Kft. Üzletág igazgató Szombathely 2010 ENER-G csoport bemutatása Brit, tőkeerős szakmai befektető csoport
RészletesebbenHŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.
MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő
RészletesebbenStratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában
Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés
Részletesebbenenergiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.
Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),
RészletesebbenEXIM INVEST BIOGÁZ KFT.
I. A NYÍREGYHÁZA-OROS DEPÓNIA GÁZ HASZNOSÍTÁSI PROJEKT Együttes Végrehajtási Projekt mőködésérıl szóló 2008. évi monitoring jelentés. 1. Általános információk II. 2. Projekt tárgya A projekt tárgya, a
RészletesebbenTERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.
TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenA ko-fermentáció technológiai bemutatása
A ko-fermentáció technológiai bemutatása Flávy Kft. Készítette: Kereszturi Péter, projekt manager (k.ny.sz:13-9158) Forgács Attila, energetikus mérnök Tuba Dániel, technológus mérnök Flávy Kft. bemutatása
RészletesebbenPiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek
PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT
RészletesebbenKonferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest
Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve
RészletesebbenA hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron.
A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron. Sámson László Hulladékkezelési igazgató Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Hulladékhasznosító Mű HULLADÉKBÓL
RészletesebbenKüzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla
BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,
RészletesebbenTÁRS-INVEST KFT. Member of Energy Invest Group Hungary, 4400 Nyíregyháza, Simai út 4. Tax N.o.: Registry N.o.
A DEBRECENI KOMMUNÁLIS-HULLADÉKLERAKÓ DEPÓNIA GÁZ PROJEKT Együttes Végrehajtási Projekt m ködésér l szóló 2008. évi monitoring jelentés. 1. Általános információk 1.1 Projekt tárgya A projekt tárgya, a
RészletesebbenMagyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD
Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás
RészletesebbenFejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére
Fejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére Előadó: Kövecses Péter fejlesztési igazgató 2016. november 23. Globális problémák a hulladékgazdálkodásban Globális hulladékáram Növekvő hulladékmennyiség
RészletesebbenA hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága
Pirolízis szakmai konferencia A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága ÖKOINDUSTRIA Szent István Egyetem GAEK -Szakmai Konferencia Dr. Farkas Tibor, SZIE GAEK Farkas.tibor@gtk.szie.hu 2013.
RészletesebbenJÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek
JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek A megújuló energiák között a napenergia hasznosítása a legdinamikusabban fejlődő üzletág manapság. A napenergia hasznosításon belül
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai
RészletesebbenCementgyártás ki- és bemenet. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser
Cementgyártás ki- és bemenet Bocskay Balázs alternatív energia menedzser A Duna-Dráva Cement Kft építőanyag gyártó cégcsoport jelentős hulladékhasznosítási kapacitással Beremendi Gyár 1,2mio t cement/év
RészletesebbenBIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85
BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenMŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS
MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574
RészletesebbenA hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén
A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.
RészletesebbenTerv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség
RészletesebbenXVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA
XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenElgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power
Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenKKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.
KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO
Részletesebben