Tiszta lap. Energia a hulladékból. 3. szám, október

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tiszta lap. Energia a hulladékból. 3. szám, 2009. október"

Átírás

1 3. szám, október Az.A.S.A. csoport a legnagyobb privát hulladékkezelôk egyike Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában, és egyre fontosabb szerepre tesz szert Európa más országaiban is. Hazánkban Gyálon, Érden, Budapesten, Hódmezôvásárhelyen, Gyöngyösön, Gyôrben és Debrecenben vannak érdekeltségei, amelyek 2008-ban közel 915 ezer tonna hulladékot kezeltek. Csaknem egymillió fôs lakossági ügyfélkörével az.a.s.a. az ország legnagyobb hulladékos közszolgáltatói közé tartozik, s a gazdálkodó szervezetek közül is több mint 9 ezer választotta partneréül. Az.A.S.A. csoport 2006 márciusától a világ egyik legnagyobb közszolgáltatója, a spanyol FCC (Fomento de Construcciones y Contratas) tulajdonába került, így önmagában is jelentôs szakmai tapasztalatát, meggyôzô anyagi és szakmai hátterét tulajdonosa is erôsíti. Energia a hulladékból Debrecenben, az ország egyik legnagyobb lerakóján 600 kwh zöldenergia folyamatosan, stabilan megterem a depóniagázból. 2. oldal Nagyrabecsült Olvasó! Az Európai Uniónak határozott elképzelései vannak arról, hogyan lehet környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat érvényesíteni az energiatermelésben. Megújuló energiaforrásokra vonatkozó direktívája azt a célt tûzte ki, hogy 2010-re (jövôre) a közösség energiatermelésének 10%-a megújuló energiaforrásokból származik majd. A tagállamokkal szemben persze nem azonosak az elvárások, Magyarország jelenleg 6-7% körül teljesít. A tendencia nehezen félreérthetô, a direktíva ugyanis 2020-ra ugyanezen a téren már 20%-ot irányoz elô. Magyarországnak addigra nagyjából meg kellene dupláznia a máig elért arányt. Megújuló forrásként nemcsak a szélre és napsugárzásra érdemes gondolnunk, hanem szilárd települési hulladékainkra is. Ezekbôl is többféleképpen nyerhetô energia, a lerakón keletkezô biogáz hasznosításától alternatív fûtôanyag gyártásán át a gyakran elátkozott, ritkán végiggondolt (végigszámolt) termikus hasznosításig. Bármelyiket válasszuk is, a hasznosító ciklus elônyei sokrétûek: növeli a megújuló forrásból származó energiák arányát a teljes mixben, miközben csökken az energiatermeléssel járó széndioxid kibocsátás, és mérséklôdik a lerakóra kerülô hulladék mennyisége. Az Európai Lerakási Direktíva pedig nemcsak arra bíztatja a tagországokat, hogy a redukció érdekében határozzák meg pontosan a lerakható hulladékok típusait, de arra is, hogy vonják ellenôrzés alá és hasznosítsák a depónián keletkezô gázokat. Sejthetô, hogy a jövô ideális települési közössége olyan komplex energia- és hulladékgazdálkodási stratégiában gondolkodik majd, melyben a lokálisan keletkezô hulladékot az elszállítása után is munkára fogják. A Tiszta Lap most néhány olyan megoldást mutat be, ahogyan az.a.s.a. érdekeltségeinek telephelyein 2009-ben energiát nyerünk a hulladékból. Debrecenben, Hódmezôvásárhelyen, Gyálon vagy az alsó-ausztriai Zistersdorfban. Martin Attila országos igazgató Egy tonna magas kalóriatartalmú alternatív fûtôanyag elôállításához 100 kwh villamosenergia kell, de a nyolcvanszorosa nyerhetô vissza belôle. 6. oldal A zistersdorfi égetô 30 ezer háztartás energiaigényét fedezi. Ólom- és dioxin-kibocsátása nem éri el az engedélyezett érték század részét sem. 8. oldal

2 2009. október Biogáz akkor keletkezik, ha szerves anyagok oxigénmentes környezetben bomlanak le. Például egy mocsárban vagy a hulladéklerakó belsejében. Ha mocsári, lápi biogáz kap lángra, kékes lidércfényt látunk, ha a depóniagázt gyújtják meg, jól kiaknázható energia termelôdik. A hulladéklerakót ilyenformán bioreaktornak is képzelhetjük, amelyben figyelemreméltó energiahordozók keletkeznek. és évente 2 millió m 3 gázt adunk át az üzemeltetônek. Játék a kutakkal Beszélgetés Barna Lászlóval, az A.K.S.D. hulladékgazdálkodási üzletágvezetôjével Az A.K.S.D ban kezdte mûködtetni a debreceni hulladéklerakót, 1996-ban telepítették a depóniagáz-égetô fáklyát, s 1998-tól már a hasznosítás is megindult. Elôbb földgáztüzelésre gyártott kazánban, majd három éve már speciális biogázmotorban fogják munkára a zöld energiát. Debrecenben ma ki hogyan részesedik a depóniagáz áldásaiból? A rendszert a Cívis Biogáz Kft. üzemelteti. Az A.K.S.D. dolga a gázkutak kiépítéséig tart, ezekbôl a gáz a gyûjtôkbe áramlik, s onnantól minden további berendezés telepítése és üzemeltetése a Cívis Biogáz Kft. feladata. Cserébe ôket illeti az elôállított villamosenergia értékesítésének teljes árbevétele. Az átvett depóniagáz mennyiség után fizetnek nekünk egy meghatározott díjat, illetve visszaadnak annyi gázt, amennyit a lerakó fô szociális épületének fûtésére elhasználunk. Ez csekély mennyiség, télen sem több 4-5 m 3 -nél óránként. Az üzemeltetô a saját gázmotorjával megtermelt energiát zöld áramként értékesíti, de azt a hôenergiát, ami a folyamat során még keletkezik, térítésmentesen átadja nekünk. Ezzel a hulladékválogató üzem szociális helyiségeit fûtjük, és ebbôl biztosítjuk a melegvizet is. Ma hozzávetôleg 40 kitermelô kút mûködik a lerakón, Ilyen precíz környezetben hogyhogy csak a kutak hozzávetôleges számát lehet tudni? Az éppen üzemelô kutak száma változik, mert amelyik gyengébben termel, azt kikapcsolják a rendszerbôl. Az üzemeltetô idôrôl-idôre rámér a kutakra, és ahol megint van elegendô mennyiségû és minôségû gáz, azt újra visszaengedik a rendszerbe. A lerakott hulladék szervesanyag-tartalmán túl mi befolyásolja a keletkezô gázmennyiséget? A gazdaságos üzemeltetés érdekében a debreceni lerakót is szakaszosan, 4 ütemben építjük ki, összesen 12 hektár területen. Jelenleg a 3-as és 4-es ütemen zajlik az aktív lerakás. A szakirodalomban fellelhetô adatokkal kissé ellentétben nálunk az a tapasztalat, hogy a friss lerakómezôkön nagyobb a gázkihozatal, míg ahol 5-10 évvel ezelôtt felhagytunk a lerakással, ott egyre inkább akadozva termelôdik a gáz. A debreceni depónián ma a 3-as ütemre telepített kutak adják a legjobb gázt, a régebbi mezôknél már játszadozni kell a kutakkal ban aggasztónak tûntek az EU komposztálási elôírásai, mert attól lehetett tartani, drasztikusan csökken majd a hulladék szervesanyag-tartalma, anélkül pedig nem termelôdik gáz. Ennek egyelôre nem érzôdik a jelentôsége, hiszen a barnakukás gyûjtési rendszert Debrecennek még csak kis részén, összesen talán ezer ingatlant érintôen vezették be, vagyis a kommunális szerves anyag zöme még a lerakóra kerül. A kommunális szennyvíziszapot mi is kivesszük komposztálásra, azonban mivel itt már kirohasztott szennyvíziszapról van szó, ezt nem tekinteném jelentôs kiesô energiamennyiségnek. 2

3 október Légifelvétel a debreceni lerakóról Mik a jól mûködô depóniagáz-hasznosítás ismérvei? A gazdaságos mûködés alapja a megfelelô szervesanyag tartalmú, kellôen nagy hulladéktömeg, és a szakszerûen kiépített és üzemeltetett gázkinyerô rendszer. Mindkét szempontból jó példa a miénk. A debreceni depónia egyike az ország három legnagyobb lerakójának és a berendezésekkel sincs probléma, csak a tervezett karbantartásokra kell leállni. Ilyen feltételek mellett a gázkivétel jól prognosztizálható: mi 600 kwh energiát folyamatosan, stabilan megtermelünk. Változott-e a technológia az évek során, kellett-e valamilyen finomhangolás a rendszernek? Magyarországon osztrák minta alapján ún. alsóelszívású biogázkutak épültek, az alsó körgáton elhelyezett gázgyûjtôkkel, kompresszorral. Típushibájuk, hogy a kutak és a gyûjtôvezetékek idônként eltömedékelôdnek, mert a keletkezô gáz páratartalmát kicsit alulkalkulálták, nem építettek bele vízleválasztó rendszert. A debreceni lerakón ezt pótlólag megoldottuk, a hibaforrás megszûnt. Szintén a gyakorlatból nyert tapasztalat, hogy a gázmotor gazdaságos, hoszszabb távú üzemeltetéséhez olyan gázra van szükség, amely legalább 50%-ban tartalmaz metánt. Általánosságban elmondható, hogy a kinyert gáz minôsége (metántartalma) a gáz mennyiségével fordítottan arányos, azaz a kivett gáz mennyiségének növelése a gázminôség romlását eredményezi. A kinyert gáz menynyisége és metántartalma alapvetôen a megszívás erôsségével befolyásolható. Ha például a lerakóból óránként 260 m 3 körüli gázmennyiséget tudunk 55%-os metántartalommal kiszívni, akkor tudhatjuk, hogy a kivett mennyiség növelése, az intenzívebb kitermelés a metántartalom csökkenésével jár. Meg kell találnunk az optimális mennyiséget és a megfelelô vákuumot, a kutak közül pedig egyszerûen ki kell zárni a gyengébben produkálókat. Ha ez a játéktér is kimerült, mit lehet még tenni? Ha mégis javítanunk kellene a gáz öszszetételén, akár földgázzal is dúsíthatjuk. Erre kiépített rendszerünk egy keverôegységet iktat be a motor elé, hogy a hatásfok javítására földgázt adagoljon a depóniagázhoz. De ez csak elvi lehetôség, mióta a gázmotor üzemel, még egy köbcentiméter földgázra sem volt szükségünk. 3

4 2009. október erômûvek kéményeire vonatkozó elôírások. A Környezetvédelmi Hatóság büntet, amelyik kiserômû nem felel meg a füstgáz emissziós szabályoknak, azt leállíttatják. Gázkút Gyálon A depónia titokzatos teste Javában zajlik az.a.s.a. gyáli biogázhasznosító beruházása, a technológia legérdekesebb összefüggéseibôl idézünk fel néhányat. Fût, hût A depóniagázból nyert hôenergia elvben nemcsak a hulladéklerakó vagy nagyon közeli létesítmény melegvizét és fûtését szolgálhatja, de abszorpciós hûtôkkel légkondícionálásra is használható. A megoldás technikai kivitelezése azonban egyelôre még túlságosan drága. Környezetbarát A depóniagáz energiája ideális esetben 90%-os(!) hatásfokkal aknázható ki. Villamos energiaként a 40%-a, hôenergiaként 50%-a hasznosulhat. A hagyományos, fosszilis energiahordozókra épülô nagyerômûvek hatékonysági mutatói 35% körül alakulnak. Ráadásul a depóniagáz hasznosítása közben a gázmotorok csak annyi széndioxidot bocsátanak ki, amenynyit a hulladékban lévô szerves anyagok (növények) felvettek a környezetükbôl a növekedésük során. A depóniatestbôl felszabaduló metángáz pedig nem kerül a légkörbe, nem rombolja az ózonréteget. Szabály szerint A gázmotoros kiserômûveknek meg kell felelniük az Európai Unió és Magyarország emissziós szabályainak, amelyek jóval szigorúbbak, mint a széntüzelésû Kutat ás Régen a vízszintesen elhelyezett kollektor csövek a talajsüllyedés, suvadás miatt elhajoltak, a párától vízzsákok alakultak ki bennük, s a gáz megrekedt a depóniatestben. Ezért ma már úgy készül a kút, hogy a hulladéktestbe egy hatalmas fúrógép 80 cm átmérôjû furatot fúr függôlegesen. Ebbe engednek le egy perforált mûanyag csövet, majd a csô körüli furatot kaviccsal töltik ki. Egy gázkút kb. 15 méteres sugarú körben gyûjti össze a gázt, és 15 méternél mélyebb hulladékban érdemes létesíteni, mert a gázhozam csak ekkor térül meg. A csô végén egy gyûjtôharang tárolja a keletkezô gázt, és itt helyezkedik el a szabályzó szelep és a mérôcsonk. Gazdaságos, de kockázatos A depóniagázból termelt villamos áram kiemelt díjért értékesíthetô zöldáram. Az erômû megtérülése e pluszbevételen és a mellékesen termelôdô hô eladásán alapszik. Jellemzôen csak az Kútfúrás Gyálon elôzetesen számított termelési értékek felét lehet elérni a gyakorlatban. A vákuumos rendszerek ugyanis nagyon érzékenyek a lukadásra, tömítetlenségre és nehezen deríthetô ki a hibájuk. Sokszor elôfordul, hogy a már mûködô gázkutakat emelni kell, ahogy növekszik a behordott hulladék magassága. A technológia folyamatos felügyeletet, törôdést, szabályzást, mérést, hibaelhárítást igényel, s így gazdaságilag meglehetôsen kockázatos. A megtérülés számított ideje 4-6 év, de a valóságban hosszabb idôtáv jellemzô. A depóniagáz ügyes energiaforrás, de nem aranybánya. Az információkért Lakatos Lászlónak, a kivitelezô Zöld NRG Agent projektvezetôjének tartozunk köszönettel. 4

5 október A depóniagáz biztonságos ártalmatlanítását törvény írja elô. Az.A.S.A. minden magyarországi lerakóján megvalósult, vagy éppen megvalósulóban van a hasznosításhoz szükséges létesítmény ban kezdôdött a gáz elektromos hasznosítása Vásárhelyen, a gázmotorok azóta óránként 100 kw villamos energiát termelnek, gondoskodva kb. 200 háztartás ellátásáról. Gyálon éppen beruházás közben vagyunk, itt a motorok indulása ez év novemberére prognosztizálható. Ezen a telephelyen a keletkezô hôenergiára is nagy az igény, ezzel fûthetik majd az.a.s.a. Magyarország központi irodaépületét. A depónián keletkezô gáz egyszerû elégetése, az ún. fáklyázás miért kötelezô fázis a hasznosítás folyamatában? Van egy idôszak, amíg beáll az egyenletes mennyiségû és minôségû gáz termelôdése, ebben az idôszakban energiát még nem nyerhetünk belôle. Kevés szó esik róla, de a depóniagázban lévô metán még a széndioxidnál is károsabb a környezetre. Az elfáklyázás környezetvédelmi elônyei kézenfekvôek, hiszen a metán károsanyag kibocsátása huszadrészére csökken. A lég kört kímélô megoldás azután hasznot is kezd hajtani, amikor az égetés szabályozottan, gázmotorban történik, a metán hôtartó képességének ilyenkor már örülünk. Gázmotoros konténer közelrôl Gázmotor és fáklya Hódmezôvásárhelyen Szabályozott égés A depónia mint bioreaktor produkálhat jellegzetes baleseteket is. Nyáron például egy napra kigyulladt a hódmezôvásárhelyi lerakó. A depóniagáz kinyerése csökkentheti az összegyûlô hulladéktömeg gyúlékonyságát? Tulajdonképpen igen, de ez azért bonyolultabb. A lerakón keletkezô felszíni tüzek nyáron, a hôségben gyakoriak. Fôként a lomtalanítások idején ugyanis annyira heterogén hulladék érkezik a lakosságtól a lerakóra, amiben fém is van, papír is, könnyen keletkezik szikra. Az ilyen típusú tüzeket viszont nem nehéz kezelni, vannak megfelelô eszközeink az öntözésükre, takarásukra. Komolyabb problémát jelenthetnek az C-os depóniatest mélyébôl kiinduló tüzek, amelyek terjedésében, táplálásában a gáz is szerepet játszik. Ebbe a kategóriába tartozott a vásárhelyi baleset is. A gázt persze nem kifejezetten azért szivattyúzzuk ki, hogy ennek esélyét csökkentsük, de ez is hasznos mellékhatás. Hogyan sikerült mégis ilyen hamar végezni a nehézsúlyú ellenféllel? Közel tízezer tonna hulladékot mozgattunk meg, hogy megleljük a tûzfészket. Szerencsére jelentôs a helyi vízbázisunk: a mesterséges tavunkból és a saját vezetékeinkbôl vételezett, összesen több ezer köbméternyi vízzel tudtuk segíteni az oltást. A saját locsolókocsink is dolgozott, és jó szolgálatot tettek hulladéktömörítô gépeink és a megfelelô takaróanyagok. Egy régi, elavult telepen egy ilyen mértékû tûz megszüntetése hetekig is eltarthat. Ma is van olyan magyarországi hulladéklerakó, amely kereken egy hónapja ég. Beszélgetés Reith Imrével, az.a.s.a. Hódmezôvásárhely ügyvezetô igazgatójával 5

6 2009. október RDF, vagyis Refuse Derived Fuel, magas kalóriaértékû alternatív fûtôanyag olyan hulladékokból készíthetô, amelyek anyagukban nem hasznosíthatók, de magas energiatartalmúak. A papír, fólia, textil, fa egyaránt alkalmas lehet rá, ha egyéb adottságaik nem teszik lehetôvé pontos szétválasztásukat. Az ilyen kevert anyagokból darálási, fûtôérték-beállítási eljárásokkal kétdimenziós fûtôanyagot állítanak elô, amelybôl a cementgyártás során együttégetéssel nyerhetô energia. Nem is kevés: míg egy tonna RDF elôállításához 100 kwh villamosenergiára van szükség, ennek a nyolcvanszorosa nyerhetô vissza belôle alternatív fûtôanyagként. A folyamat során minimális mennyiségû maradékanyag (hamu, salak) keletkezik, amit a gyártási folyamat késôbbi pontján szintén felhasználnak, a tökéletesebb égés pedig jelentôs légszennyezéstôl kíméli meg a környezetet. Persze az eljárás elsôdleges haszna a legkézenfekvôbb: fosszilis energiaforrásokat vált ki olyan alapanyagok felhasználásával, amelyeket egyébként végleg eltemetnénk. A gyártósor részlete Az alternatív fûtôanyag nagyon hatékony, még kihasználatlan lehetôség Beszélgetés Gorincsek Gyulával, az.a.s.a. Magyarország Kft. országos kereskedelmi igazgatójával 2005-ben úttörô volt az.a.s.a. gyáli beruházása. Miért alakult úgy, hogy 2009-ben is ez az egyetlen létesítmény az országban, ahol RDF-et állítanak elô? Bebizonyosodott, hogy a magyar viszonyokhoz képest egy kicsit elôreszaladtunk. Nehéz elôteremteni az alapanyagokat. Július 16. elôtt, amikor még az uniós környezetvédelmi elôírásokat nem teljesítô depóniák is üzemelhettek, egyszerûen jóval olcsóbban lehetett másutt lerakni ezeket az anyagokat, mint amennyiért RDF-ként hasznosítjuk Gyálon. Ebbôl persze az is következik, hogy a lerakóbezárások hozhatnak élénkülést az alapanyag-ellátásban. Ha a korszerû lerakókon általában is költségesebb a lerakás, az kifizetôdôbbé teszi az ilyen típusú energetikai hasznosítást. Önök mivel tudják fokozni a megoldás vonzerejét? Az RDF-ként hasznosított anyagok kezelési díja természetesen alacsonyabb, mint a lerakásé, de az a bökkenô, hogy három hónappal ezelôtt ez még mindig magasabb volt, mint egy az uniós követelményeket nem teljesítô lerakó lerakási díja. Ezért aztán amelyik gazdálkodó szervezet nem feltétlenül érezte úgy, hogy áldozni kíván a hasznosításra, az inkább elvitte a hulladékát egy olcsó lerakóba. Mivel manapság sokan beszélnek zöld vállalati filozófiákról, említsük meg, hogy azt a céget, amely az eltelt három évben töretlenül kész volt megfizetni ennek a megoldásnak az árát, IKEA-nak hívják. Változott-e az elôállítás technológiája az elmúlt években? Errôl az oldalról javíthatók az RDF esélyei? A technológia teljesen kész, ez egy komplex folyamat, sorba kötött, kipróbált elemekkel. Gyálon csupán annyi változott, hogy egy szerencsétlen eset folytán az elôaprítónk amely a hulladékot a folyamat elején nagyjából A4-es méretû darabokra tépi leégett, s ha már így alakult, vettünk egy nagyobbat. Három mûszakban képesek volnánk évi 15 ezer tonna RDF gyártására, de jelenleg csak évi 10 ezer tonnára szerzôdünk a Duna-Dráva Cementgyárral, és legtöbbször ehhez sincs elegendô alapanyagunk. A cementgyár igényelne többet is, hiszen az RDF nagyon hatékony, olcsó energiahordozó, jó alternatívája a fosszilis forrásoknak. A probléma nem technológiai természetû. Az RDF-et két oldalról kell finanszírozni, pénzt kell kérnünk az anyag kezeléséért, amit feldolgozunk, és a cementgyárnak is fizetnie kell ezek ellen- 6

7 október súlyozzák a költségeinket. Az anyagoldal a szûk keresztmetszet. Az építôipar válsága tovább nehezíti a helyzetet? Egy olyan milliós tonnaméretekben gondolkodó cementgyár, mint a partnerünk évente körülbelül 50 ezer tonna alternatív energiahordozót használ fel. Hogy ez a mennyiség 2 vagy 3 millió tonna elôállított cementre vetül, az nagyjából közömbös. A késztermék Mitôl válhatna ösztönzôbbé a környezet az RDF számára? Bármennyire népszerûtlenül is hangzik, csak az anyagi ösztönzés lehetne hatékony. Még egy ma tapasztalható 15-20%-os árelôny sem igazán sarkall senkit arra, hogy odafigyeljen a hulladékok szelektálására. Az átbukási pont valahol ott lenne, ahol a lerakás ára mondjuk 30%-kal haladná meg a hasznosításét. Az RDF-et mint a hulladék energetikai hasznosítását is lehetne támogatni, ahogy az anyagában történô hasznosítást támogatják. Vagy más országok gyakorlatát követve a lerakást lehetne lerakási adóval terhelni. Az így kirajzolódó markánsabb költségbeli fokozatok a lakosság és a gazdálkodó szervezetek számára is nyilvánvalóvá tennék, milyen algoritmus szerint érdemes végiggondolni hulladékaink kezelését. Elsôdlegesen gyûjtsük szelektíven mindazt, amit anyagában hasznosíthatunk. Második lépésben gyûjtsük külön azt, amibôl valamilyen technológiával energiát nyerhetünk. És csak a maradék kerüljön a lerakóra. Lerakóadó? Egyes európai országok készek akár drasztikus szabályozókat is bevetni, hogy a keletkezô hulladékot eltérítsék a lerakóktól, és ösztönözzék a bennük rejlô energia hasznosítását. Ausztriában például részletes szabályozás rögzíti a lerakás feltételeit, az egyik lényeges paraméter a hulladék fûtôértéke: ha az anyagban ez az érték 6 GJ/tonna felett van, nem kerülhet a lerakóra. Az 1996-ban kihirdetett intézkedések csak 2004 januárjában léptek életbe, a piac szereplôi 8 évet kaptak a technológiai fejlesztésekre. A települési szilárd hulladékot kezelô osztrák depóniák száma 2004-tôl így is mintegy 10%-kal csökkent. A következô lépést 2009 hozta: idén az osztrák lerakók már egyáltalán nem fogadhatnak kezeletlen települési szilárd hulladékot. Hasonlóan érdekes a belga példa. Flandriában 2006-ig a környezetvédelmi miniszter külön engedélyével kerülhetett lerakóra az a hulladékmennyiség, amelynek termikus hasznosításához nem állt rendelkezésre elegendô kapacitás. Mióta 2006-ban üzembe állt három új égetômû 466 ezer tonna éves kapacitással, nincs kivétel a lerakási tilalom alól. Vallónia kormánya 2004-ben fogadta el a különbözô hulladékfajták lerakási tilalmára vonatkozó szabályozást. A szabályozás kiterjesztése lépcsôzetes: 2004-tôl fokozatosan kike rültek a lerakható körbôl a hulladékok kü lönbözô fajtái, így például elsôk között a csomagolóanyagok és textíliák, majd az inert hulladékok és így tovább. Európa országaiban változó a szabályozási környezet: van ahol nincs lerakási adó, másutt viszont igen különbözô mértékû az olasz 5-10 Euró/tonna összegtôl a holland 85 Euró/tonnás megoldásig. De a környezô tagállamok között is jelentôsek a különbségek, mint a lenti térképen is látható. 20, ,96 nincs Lerakóadó mértéke az EU néhány új tagállamában (EUR/t) 7

8 2009. október Beszélgetés Volker Pawliskával, az.a.s.a. Abfall Service Zistersdorf GmbH ügyvezetô igazgatójával MVA, vagyis Müllverbrennungsanlage Égetômû, káposzta, vadméhek A hulladékokban rejlô hôenergia hasznosítása könnyen generál konfliktusokat. Az.A.S.A. Zistersdorfban létesített égetô üzeme azonban közmegelégedésre, népszavazáson is megerôsítést nyerve valósult meg. Hogyan sikerült ilyen együttmûködô klímát kialakítaniuk Zistersdorffal és a többi közösséggel? Zistersdorf elsôsorban földmûvelésre berendezkedett térségben fekszik, nincs igazi nagyipar, sokan ingáznak. Az egyetlen ipari létesítmény, a cukorgyár is nemrégiben bezárt. A polgármester érzékelte a lehetôséget, amely 33 új munkahelyet ígért, és sikerült ezt az itt élôknek is közvetítenie. A helyi népszavazás pozitív eredményt hozott. És valóban: a termikus hasznosító minden dolgozója a környékrôl való. Az építés óta vált igazán intenzívvé a kapcsolatunk a település lakóival, jelen vagyunk az ünnepeken, rendezvényeket támogatunk, vezetést tartunk az égetôben, tûzoltóink együtt gyakorlatoznak a helyi tûzoltókkal. Része vagyunk a közösségnek, itt élünk. Egy környezetvédô a világhálón a zistersdorfi létesítmény okozta károkat a kurucok egykori dúlásaihoz hasonlítja, ami egy magyar olvasó számára legalábbis mulatságos felvetés. De sikerül-e Önöknek néha értelmes technológiai, gazdasági érveket is megvitatni a zöldekkel? Kurucokban nem vagyok illetékes, de a kukorica például pompásan terem az égetô mellett. Egy sor olyan hatósági elvárás van érvényben, amelyek célja a lakosság esetleges aggodalmainak kezelése. Példá ul kiépítettünk egy bioindikátor hálózatot, káposztát termesztünk a közelben, amelybôl szúrópróbaszerû mintákat vesznek elemzésre. Berendeztünk egy nagy biotop ot is ôshonos vadméhek számára. Ezek a projektek mind jól sikerültek. A tevékenységünkre vonatkozó határértékeket a folyamat során megle hetôsen megszigorították, de ezeket is be tudjuk tartani. A zöldek elsôsorban az engedélyeztetési folyamat idején voltak aktívak, az építés, és fôleg az üzemelés indulása óta tulajdonképpen nem hallunk felôlük. A létesítmény átadására tervezett ellenakciójuk nem nyerte el a lakosság támogatását. A létesítmény engedélyeztetése során az a szempont is szerepet kapott, hogy a hasznosítandó hulladék 70%-a vasúton érkezik. Sikerül-e tartani ezt az arányt? Rövid bevezetô fázis után elértük a 70%-os arányt. Alig keletkezett közúti forgalomnövekedés, és az sem érinti a település magját. Milyen a termikus hasznosító mû mérlege a mûködés elsô hónapjai után? Mennyi hulladékból milyen mennyiségû energiát nyertek, és mire használták? Mit mutatnak közben a kibocsátást figyelô monitoring berendezések? Gyorsan elértük a tervezett anyagforgalmat, illetve most már túl is léptük. Havonta ezer tonna hulladékot égetünk el, amibôl egy év alatt 100 ezer MWh elektromos energiát állítunk elô ez a mennyiség 30 ezer háztartás energiaigényét képes fedezni. Turbináink speciális építésének köszönhetôen magas hatékonysággal dolgozunk, minimális hôveszteség mellett. A kibocsátási határértékeket még úgy is teljesíteni tudjuk, hogy idôközben az Ausztriában másutt érvé nyes értékek felére csökkentették ôket. A környezet szempontjából különösen fontos ólom és dioxin kibocsátásunk nem éri el az engedélyezett érték egy század részét sem. A Tiszta Lap címû hírlevelet az.a.s.a. Magyarország Kft. megbízásából kiadja a Noguchi Porter Novelli, 1054 Budapest, Szabadság tér 7. A kiadványban közölt információk átvételéhez és felhasználásához a forrás megjelölésével hozzájárulunk. További információkért kérjük, forduljon Katona Gergelyhez, tel: , A kiadvány tartalmának hitelességét a szerzôk és kiadók ellenôrizték. A kiadó és a szerzôk nem vállalnak felelôsséget a cikkekre alapozott döntésekbôl származó következményekért..a.s.a. Magyarország Kft Gyál, Kôrösi út 53. Tel.: 06/29/ Fax: 06/29/

Biogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához

Biogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához Biogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához Mármarosi István - ENER G Energia Technológia Zrt Üzletfejlesztési vezető Az önellátó energiagazdálkodás Feladat vagy lehetőség?

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Egy új módszer a kockázatot jelentő települési hulladékok ártalmatlanítására, energia kinyeréssel

Egy új módszer a kockázatot jelentő települési hulladékok ártalmatlanítására, energia kinyeréssel Egy új módszer a kockázatot jelentő települési hulladékok ártalmatlanítására, energia kinyeréssel Dr. Garamszegi Gábor Vezérigazgató T: +3630 7484054 Szennyvíziszap + kommunális hulladék Zöld energia Kérdés:

Részletesebben

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás az ENER-G Natural Power Kft-vel. Mármarosi István - ENER G Natural Power Kft. Üzletág igazgató

Depóniagáz hasznosítás az ENER-G Natural Power Kft-vel. Mármarosi István - ENER G Natural Power Kft. Üzletág igazgató Depóniagáz hasznosítás az ENER-G Natural Power Kft-vel Mármarosi István - ENER G Natural Power Kft. Üzletág igazgató Szombathely 2010 ENER-G csoport bemutatása Brit, tőkeerős szakmai befektető csoport

Részletesebben

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant A Budapesti Hulladékéget gető Mű rekonstrukciójának nak és s korszerűsítésének tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and Modernization of the Budapest Waste-to to- Energy Plant Bánhidy János

Részletesebben

HUALLADÉKBÓL ENERGIÁT

HUALLADÉKBÓL ENERGIÁT HUALLADÉKBÓL ENERGIÁT XIII. Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozója Antal Lóránt A ZÖLD ENERGIA ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA FOGALMA A Zöld Energia fogalma: megújuló és nem szennyező energiaforrások

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Cementgyártás ki- és bemenet. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser

Cementgyártás ki- és bemenet. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser Cementgyártás ki- és bemenet Bocskay Balázs alternatív energia menedzser A Duna-Dráva Cement Kft építőanyag gyártó cégcsoport jelentős hulladékhasznosítási kapacitással Beremendi Gyár 1,2mio t cement/év

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek A megújuló energiák között a napenergia hasznosítása a legdinamikusabban fejlődő üzletág manapság. A napenergia hasznosításon belül

Részletesebben

A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága

A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága Pirolízis szakmai konferencia A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága ÖKOINDUSTRIA Szent István Egyetem GAEK -Szakmai Konferencia Dr. Farkas Tibor, SZIE GAEK Farkas.tibor@gtk.szie.hu 2013.

Részletesebben

3. A zalaegerszegi térségben keletkező szilárd hulladékok csoportosítása

3. A zalaegerszegi térségben keletkező szilárd hulladékok csoportosítása A zalaegerszegi térségben keletkező szilárd hulladékok újrahasznosítási lehetőségei 1. Kutatási téma A Zalaegerszeg térségében begyűjtött szilárd hulladék jelenlegi felhasználási és hasznosítási módjainak,

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője

A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár XVII. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2015. szeptember 17-18.

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Stratégia Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. komplex energetikai szolgáltatóként kíván tevékenykedni az alábbi területeken: Fókuszban az energiatermelés és a szinergikusan

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

Települési hulladékból visszanyert éghető frakció hasznosítása a cementiparban. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser bocskayb@duna-drava.

Települési hulladékból visszanyert éghető frakció hasznosítása a cementiparban. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser bocskayb@duna-drava. Települési hulladékból visszanyert éghető frakció hasznosítása a cementiparban Bocskay Balázs alternatív energia menedzser bocskayb@duna-drava.hu A Duna-Dráva Cement Kft építőanyag gyártó cégcsoport jelentős

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Korszerű hulladékgazdálkodási megoldások

Korszerű hulladékgazdálkodási megoldások Korszerű hulladékgazdálkodási megoldások www.asa-hu.hu 1 Hulladékgazdálkodás felsőfokon Az.A.S.A. hulladékgazdálkodási rendszerek üzemeltetésével és környezetvédelmi technológiák fejlesztésével foglalkozó

Részletesebben

Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon

Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon Intelligens Energiarendszerek 2007 Budapest, 2007. november 27. Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon Popovics Attila ETE Települési Energiagazdálkodási

Részletesebben

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF Nonprofit Zrt. CÍM: 1081 Budapest, Alföldi u. 7. Az előadás

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

Önkormányzati hulladékgazdálkodás - avagy szűk erőforrásokból jól működő rendszer kiépítése. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

Önkormányzati hulladékgazdálkodás - avagy szűk erőforrásokból jól működő rendszer kiépítése. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Önkormányzati hulladékgazdálkodás - avagy szűk erőforrásokból jól működő rendszer kiépítése Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A BIOKOM Kft. legfontosabb fejlesztési tevékenységei I. 1996: Termékdíjas

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

Lehetőségek a jelenlegi villamos energia piaci környezetben "Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben SZAPPANOS Sándor Siófok, 2014. 03. 18. EHU termelő kapacitások Rugalmas és hatékony kapcsolt energiatermelési portfolió Szabályozás United

Részletesebben

A zalaegerszegi térségben keletkező papírhulladék energetikai célú hasznosításának lehetőségei

A zalaegerszegi térségben keletkező papírhulladék energetikai célú hasznosításának lehetőségei A zalaegerszegi térségben keletkező papírhulladék energetikai célú hasznosításának lehetőségei 1. Kutatási téma A Zalaegerszeg térségében begyűjtött papírhulladékok jelenlegi felhasználási módjainak, illetve

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Üzemanyag gyártás szerves hulladékból

Üzemanyag gyártás szerves hulladékból (Cg. 08-09-022029, adóazonosító: 23400449-2-08) tel. 003696525617,-18, fax. 003696527748 Üzemanyag gyártás szerves hulladékból DI. Imre Sárközi, Mag. Edit Cervenova, DI. Eduard Buzetzki, Doc. DI. Ján Cvengroš,

Részletesebben

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített

Részletesebben

Orbán Tibor FŐTÁV Műszaki vezérigazgató-helyettes Gurka Szilárd FŐTÁV energiagazdálkodási osztályvezető László Tamás AEE Magyar Tagozata

Orbán Tibor FŐTÁV Műszaki vezérigazgató-helyettes Gurka Szilárd FŐTÁV energiagazdálkodási osztályvezető László Tamás AEE Magyar Tagozata Hozzájárulás a Virtuális erőmű építéséhez 22,27 kw. Hőközponti fűtési energiahatékonysági csereprogramja (rekonstrukció) Orbán Tibor FŐTÁV Műszaki vezérigazgató-helyettes Gurka Szilárd FŐTÁV energiagazdálkodási

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN Előadó: Nagy László VGÜ Nonprofit Kft. vállalkozási igazgatóhelyettes 2014.03.05.. VGÜ Salgótarjáni Hulladékgazdálkodási és

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Eörsi-Tóta Gábor Szombathely, 2012.04.26. Depóniagáz hasznosítási lehetőségei - Hőtermelés - Villamos energia termelés - Kapcsolat energia termelés (hő és villamos

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Úton a nulla hulladék felé

Úton a nulla hulladék felé Úton a nulla hulladék felé Földesi Dóra Humusz Szövetség 2011. május 13.. Problémák A legyártott tárgyak 99%-a fél éven belül szemétbe kerül. Az élelmiszerek 30%-a bontatlanul kerül a kukába. 1 kukányi

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Beruházás típusa: Homlokzati szigetelés

Beruházás típusa: Homlokzati szigetelés 1 Beruházás típusa: Homlokzati szigetelés 10cm-es polisztirol homlokzati szigetelés felhelyezése a teljes homlokzatra (1320m2). Indoklás: Az épület hőveszteségének kb. 30%-a az oldal falakon keresztül

Részletesebben

Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE

Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE az Önkormányzat által szervezett települési szilárd hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállításáról, valamint az avar és

Részletesebben

Háztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) alkalmazásának műszaki-gazdasági feltételei, kísérleti projekt

Háztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) alkalmazásának műszaki-gazdasági feltételei, kísérleti projekt Háztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) alkalmazásának műszaki-gazdasági feltételei, kísérleti projekt László György üzletfejlesztési projekt menedzser Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető 1856. Fővárosi

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

Termálhasznosítás Túrkevén. Zöldenergia a szennyezőből

Termálhasznosítás Túrkevén. Zöldenergia a szennyezőből Termálhasznosítás Túrkevén Zöldenergia a szennyezőből Klímaváltozás Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) szerint a globális klíma döntően az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok miatt

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A 2013.1.1. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék. 1. A rendelet hatálya 1. 2. Értelmező rendelkezések 1

A 2013.1.1. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék. 1. A rendelet hatálya 1. 2. Értelmező rendelkezések 1 OptiJus Opten Kft. I. 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A SEE-REUSE projekt termékei

A SEE-REUSE projekt termékei Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A SEE-REUSE projekt termékei Felnőttképzési tananyagok Vajdahunyadvár, 2014. december 10. A pályázatban vállalt projekttermékek

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: Barcs Város Önkormányzatának 7/2014. (VI.19.)önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelésről, a helyi közszolgáltatás kötelező igénybcvétcléri szóló 11/2004. (lil.26.)

Részletesebben

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22.

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22. Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai Fekete Katalin 2009. április 22. A hulladékkezelési adatszolgáltatás,- és nyilvántartás tapasztalatai a települési szilárd hulladék fogalma TSZH-t érintő

Részletesebben

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne

Részletesebben

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.

Részletesebben

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft FÚRÁS Varga Károly RAG Hungary Kft Miről lesz szó Mi is az a fúróberendezés A fúrás célja a kút Amiről sosem feledkezünk meg Biztonság Környezetvédelem Mi is az a fúró berendezés Alapokból az egész Mi

Részletesebben

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

Bánhidy János. MET Energia Fórum Balatonalmádi, 2011. június 8-9. (EUROSTAT adatok szerint) 18% 2% 74% 38%

Bánhidy János. MET Energia Fórum Balatonalmádi, 2011. június 8-9. (EUROSTAT adatok szerint) 18% 2% 74% 38% Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása sa Bánhidy János Szaktanácsadó, FKF Zrt. Az ISWA (International Solid Waste Association) Energiahasznosítási Munkabizottság alapító tagja A CEWEP

Részletesebben

TAKARÍTSA MEG EGY NYARALÁS ÁRÁT MINDEN ÉVBEN!

TAKARÍTSA MEG EGY NYARALÁS ÁRÁT MINDEN ÉVBEN! A napkollektor TAKARÍTSA MEG EGY NYARALÁS ÁRÁT MINDEN ÉVBEN! A meleg víz előállítása az egyik legállandóbb háztartási kiadás. Ez a költség az egyetlen amelyet ellentétben a fűtéssel és a légkondicionálással-

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben