Az Árnyas Óvoda nevelési programja

Átírás

1 Az Árnyas Óvoda nevelési programja Aki korán rákap a jóra, azon később sem fog már a rossz. /Kodály Zoltán/ Szolnok 2010

2 Az Árnyas Óvoda nevelési programja Aki korán rákap a jóra, azon később sem fog már a rossz. /Kodály Zoltán/ Tartalomjegyzék Óvodánk jellemző adatai 3 1. Helyzetelemzés 4 2. Sajátos pedagógiai arculat érték- és célrendszer Értékazonosság és előnyös különbözőség az óvodai csoportokban Közös értékek óvodánkban / Sikerkritériumok Vonatkozó alapelvek Küldetésnyilatkozat, jövőkép 9 3. A mi óvodásaink, gyermekkép 9 4. A mi óvodánk, óvodakép 9 5. Az óvodai nevelés feltételei SZVO-HOP ra vonatkozóan Sajátos pedagógiai arculatra vonatkozóan Napirend Hetirend A megvalósítás megkülönböztető kritériumai, döntő tényezői Érzelmi nevelés és szocializáció Játék, játékba integrált tanulás Játék, játékba integrált tanulás Egészséges életmódra nevelés Sajátos pedagógiai arculat óvodai tevékenységformái, feladatai Közlekedésre nevelés Mozgás, mozgásos játék, Mozgáskotta Tehetséggondozás Sajátos egyéni arculathoz kapcsolódó fejlődés nyomon követése Saját hagyományok, szokások, ünnepek Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei Dokumentálás Együttműködések Óvoda és a család kapcsolata Egyéb partnerkapcsolatok A program megvalósításához szükséges eszközök 49 2

3 Óvodánk jellemző adatai Szolnok Városi Óvodák Igazgatósága 5000 Szolnok, Baross u / Óvodánk neve, címe, telefonszáma Árnyas Óvoda 5000 Szolnok, Temető út 13. sz / Intézményünk fenntartója, címe, telefonszáma Szolnok megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Közszolgáltatások Főosztálya Művelődési, Oktatási és Sport Osztály 5000 Szolnok, Kossuth tér / , 56/ Óvodai csoportok száma: 4 A programot benyújtja Óvodánk nevelőtestülete. 3

4 1. Helyzetelemzés Szolnok város külső területén, jól megközelíthető helyen, kertes, családi házak között működik óvodán, mely 103 gyermek befogadására alkalmas. Az óvoda udvara fákkal teli, szép, gondozott: napos és árnyékos nagy tér áll a gyerekek rendelkezésére. Gazdag tapasztalatszerzési lehetőséget kínálunk a környezet, természet megismerésére, a természetes mozgások gyakorlására, mozgásigény kielégítésére, közös élményszerzésre minden évszakban. Folyamatosan bővülő mozgásfejlesztő eszközeink lehetővé teszik a fejlesztési folyamatainknak egymásra épülését. 2.Sajátos pedagógiai arculat érték- és célrendszer A szocio - kulturálisan eltérő, jellemzően hátrányos helyzetű és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek megsegítése érdekében a szakmai munkánkat az egészséges életmódra nevelés, közlekedés pedagógia, mozgásfejlesztés módszertanára és eszköztárára alapozzuk. Hatékony segítséget tud nyújtani a MAGYAR MOZGÁSKOTTA módszer, mely során a gyermekek meg tudják élni, hogy valamiben értékesek, fontosak, felfedezik a másság értékeit, kibontakoztatják rejtett képességeket. 4

5 2.1. Értékazonosság és előnyös különbözőség az óvodai csoportokban Közös értékek óvodánkban / Sikerkritériumok Gyermekeink érkezéskor és távozáskor természetes módon köszönjenek a felnőtteknek és a gyerekeknek. Ügyeletes szobában fogadjuk az érkező gyermekeket (halk zene, hangulatfény, pihepuha kuckó, mesélés, bábozás) Napindító beszélgetéssel kezdődik a csoportok napi tevékenysége Csoportbáb része a mindennapi életünknek Beszélgető kör témái. - napi események összegzése, további tevékenységek tervezése, - szocializációs játékok - tematikus bábjátékok - problémahelyzet, illemszabályok megbeszélése Életkornak megfelelő önállóság, eszközök biztosítása: - önkiszolgálás(kiscsoport) - asztalterítés, szalvéta, tízórai-uzsonna készítés, öntés, naposi munka (középső csoport ) - ebédnél önálló szedés, kés-villa használat, sepregetés, asztal törlés (nagycsoport) - teremrendezés, egyéni megbízatások teljesítése Pihenés, meghitt mesehallgatás(illatmécses, hangulatfény, egyéni szükségletnek megfelelő alvás, ébredés Viselkedési normák, szabályok - A csoportba járó gyermekekre nem jellemző az árulkodás - A csoportba járó gyermekekre nem jellemző a verekedés, agresszív viselkedés, a csúnya beszéd - A nagyobbak segítik a kisebbeket, figyelmesek a mosdóban - A játékeszközök kölcsönös használatánál a gyermekek alkalmazzák a kéremköszönöm illemszavakat A gyermekek mosdóhasználatnál feltűrik a ruhájuk ujját - kézmosás szokása kialakult (étkezés előtt és után,wc használat során ) - vizuális jellel megerősítjük a higiénés szokásokat Étkezésnél a gyerekek megköszönik a kapott ételt,és használják a szalvétát A mindennapos közös mozgás biztosított A játék-teremrendezés - csoport egységes felhívó jelére történik - a gyermekek ügyelnek a csoportszoba rendjére, - a nem használt játékot a helyére teszik Az udvari játék során a gyerekek figyelnek egymásra - játékeszközök használatának szabályait betartják (kerékpár, labda, csúszda,mozgatható játékok) - rendeltetés szerűen használják az eszközöket - délben, délután segítenek a játékok elpakolásában - ügyelnek az udvar tisztaságára, annak rendezésében részt vesznek ( ősztavasz kerti munka) 5

6 2.2 Vonatkozó alapelvek Célja: o A 3-7 éves, többségében hátrányos helyzetű gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése. o Szeretetteljes, gyermekközpontú, a másságot elfogadó légkörben, különös tekintettel az életkori, egyéni sajátosságokra és az eltérő fejlődési ütemre. o A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki, szociális képesség kibontakoztatása játékon és mozgáson keresztül. Feladata: o Az egészségügyi hátrányok leküzdése, fokozott gondozási feladatok mindennapi ellátása. o Gyermekeinknek mindennap biztosítjuk a spontán és szervezett mozgást, elsősorban a szabadban. Arra törekszünk, hogy váljon belső igénnyé. o A tapasztalatok, élmények, a személyes példamutatások váltsanak ki pozitív érzéseket, alakítsák a társakkal való kapcsolatokat, viselkedési szokásokat, nyelvi kifejező készséget. Pedagógiai alapelveink: - A gyermeki személyiség megismerése, tisztelete, szeretete, megbecsülése. - Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör kialakítása. - Másság elfogadására nevelés. - Egészséges életmód igényének kialakítása. - Élmény gazdag mindennapok megteremtése. - Életkori fejlődésükben eltérő gyerekek felzárkóztatása. - A játék elsődleges szerepe a fejlesztésben. - Változatos tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása. - Közlekedésre nevelés. - Egyéni képességek kibontakoztatása, tehetséggondozás. - Családdal való együttműködés a nevelésben. 6

7 A nevelőtestület: Az óvoda nyitvatartási ideje alatt a nevelőmunkát óvodapedagógus végzi. A párban dolgozó óvónők kialakításakor figyelembe vesszük érdeklődési körüket, beállítottságukat, nevelési stílusukat, életkorukat, hogy a párok képesek legyenek együtt tervezni, feladatokat megoldani, tevékenykedni. Óvodánkban a pályakezdő óvónőt egy tapasztaltabb kolléga segíti a gyakorlati munka során. Nevelőtestületünkben a nevelők felkészültsége különböző szintű. A különbözőségeket elfogadjuk, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erősítjük. Az önálló kezdeményezésre lehetőséget biztosítunk. Testületünk szakmai felkészültségét, munkáját szakmai team segíti, amely a nevelőtestület javaslata alapján tűzi ki feladatait és készít munkatervet, időközönként csoportlátogatásokat szervez. A közösség tagjaiként az óvónők felelősséget vállalnak a kitűzött célokért, azok megvalósításáért, képességeik szerint. A nevelőtestület a nevelési év elején közösen átgondolja és meghatározza, hogy az adott évben mikor, milyen formában tartja az ünnepeket, megemlékezéseket. A város kulturális életébe való bekapcsolódás egyben nyitás a környezetünk felé. Nevelőmunkát segítő dolgozóink Programunk eredményes megvalósításához szükséges a dajka és az óvónő összehangoltabb munkája, tevékenysége. Szeretnénk, hogy a dajka valóban tevékenyen vegyen részt a csoport mindennapjaiban, ezért arra van szükség, hogy a csoportban dolgozó óvónők megfelelően tájékoztassák nevelési elképzeléseikről, módszereiről. A jó együttműködés, különösen a szakképzett dajkák esetében megsokszorozza a nevelő hatást. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus magatartásával, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a gyermekekre. Az egészséges életmódra nevelés, az ünnepekhez kapcsolódó tevékenységek, pl. vitaminsaláta készítés, szendvics-, tízórai készítés, befőzések, sütés, elengedhetetlenné teszik, hogy a konyhai dolgozókkal is jó legyen a kapcsolatunk. Segítenek az eszközök előkészítésében, alkalmanként az egyes munkafázisokban és a befejező mozzanatokban, pl. kiszedik a tepsiből a kész süteményt vagy sült tököt, segítik a gyerekeket az apróbb megbízatások teljesítésében. 7

8 Az udvaron található fákkal, bokrokkal, élőlényekkel, homokkal való ismerkedés és az udvari, kerti munka vagy a csoportszobai barkácsolás során nagy segítségünkre van a karbantartó-kertész. A fiúknak, lányoknak férfi modell. Munkánkat akkor segíti eredményesen, ha: - Rendelkezik empatikus képességgel. - Türelmes. - Udvarias. - Aktívan vesz részt a csoport udvari, kerti munkájában, a rendezvények előkészületeiben. - Épületen belül és az udvaron segít a mozgáshoz szükséges hordozható eszközök elhelyezésében. - Jelzi, és lehetőségeihez képest megelőzi, illetve elhárítja a balesetveszélyt az épületen belül és az udvaron. 8

9 2.3 Küldetésnyilatkozat, jövőkép Aki korán rákap a jóra, azon később sem fog már a rossz. Az Árnyas Óvodában családias, szeretetteljes, a másságot elfogadó, vidám légkörben dolgozunk. Célunk az óvodáskorú, többségében hátrányos helyzetű, eltérő egészségügyi szokásokkal rendelkező gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése. Nevelőmunkánk alapja: - A gyermekek örömteli játéktevékenysége. - Közös élmények megszerzése, a családdal való együttműködés kialakítása és fejlesztése. - Egészségügyi szokások alakítása. - A mozgás megszerettetése. Szép, tágas, parkos udvarunkon, télen-, nyáron, nap mint nap felszabadultan mozognak és szívesen tevékenykednek a hozzánk járó gyermekek. 3. A mi óvodásaink, gyermekkép A mi óvodásaink szeretnek óvodába járni, pozitív emberi kapcsolatokat építenek; önmagukat, másokat képesek elfogadni. Környezetükben jól eligazodnak, természetet tisztelő, szerető gyermekek. Önállóak, nyitottak és érdeklődőek, van szabály és feladattudatuk, ismereteik és képességeik alkalmassá teszi őket az iskolai éltre. 4. A mi óvodánk, óvodakép Óvodánkban kölcsönös bizalomra, tiszteletre, együttműködésre épülő légkört teremtünk, ahol azonos pedagógiai alapelveket vallva, nagy tudatossággal és szakmai igényességgel végezzük a gyermekek óvodai nevelését. Az előítélettől mentes másság elfogadása, a tolerancia, a segíteni akarás a példamutató magatartás az, ami jellemzi az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő dolgozók hozzáállását. Kommunikációs kapcsolatokban érvényesül a tisztelet, az illem és a viselkedéskultúrát meghatározó egyéb értékek. 9

10 5. Az óvodai nevelés feltételei Az óvoda személyi feltételei Megnevezés Jelenlegi létszám Felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónők száma 4 Főiskolát végzett óvónők száma 4 Óvodapedagógusok szakirányú végzettsége: 1 Mozgásfejlesztő-, mozgásjavító pedagógus 1 Tehetségfejlesztési szakértő 1 Szociálpedagógus, C kategóriás bábelőadó 1 Fejlesztőpedagógus Pedagógiai munkát segítő szakképzett dajkák száma 6 Udvaros-karbantartó 1 Az óvoda összes alkalmazottainak száma: 15 10

11 Tárgyi feltétel: Az óvodai férőhely: 103 A csoportok száma: 4 Óvodánk épületei kielégítően szolgálják a gyermekek biztonságos óvodai életét. A csoportszobák tágasak, világosak, méretük egy csoportszoba kivételével megfelel a törvényileg előírt létszámnak. A gyermekmosdók, az illemhely, és a folyosók közös használatúak. A felnőtt öltöző helyiségek kicsik, a bútorok régiek. A melegítőkonyha felszerelése folyamatosan felújításra szorul. Az óvoda udvarát szép, nagy árnyas fák, füves, betonos részek és mozgásra alkalmas terek tagolják. Van KRESZ-parkunk, veteményes és virágos kertünk. Mozgásfejlesztő játékaink, tornaszereink sokoldalú mozgásfejlesztési lehetőséget biztosítanak a gyermekek számára. Ez nagymértékben elősegíti azt a célunkat, hogy az együttműködés és kommunikáció gyakorlása az egész nap folyamán megvalósuljon. Tárgyi felszerelésünk hiányos, mindent megteszünk a már meglévők megóvására, karbantartására. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, célszerű bővítésükre fokozatosan, folyamatosan törekszünk. 5.1 SZVO-HOP ra vonatkozóan Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus, belfogadó,segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodában dolgozóknak feladatuk : Olyan pedagógiai, támogató környezet kialakítása, ahol a hátrányos helyzetű -, sajátos nevelési igényű gyermekeink, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók számára, a pedagógiai s tárgyi feltételrendszer megteremtésével, az összehangolt munkarend kialakításával, személyiségük, mentális, optimális fejlődését szolgálja, ahol a másság elfogadása mindenki számára természetessé válik.. Nevelőtestületünkben törekszünk az együttélési esélyeket hordozó lehetőségeket biztosítani a kulturális értékek egyenrangú megjelenítésével, az önazonosság megőrzésével Korszerű óvodapedagógiai módszerekkel, a szülőkkel való partnerei együttműködéssel kívánjuk az eredményes együttműködést megvalósítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink hatékony nevelése érdekében.(részletezően lsd. IPR programban) 11

12 5.2 Sajátos pedagógiai arculatra vonatkozóan Napirend Időtartam J Á T É K A tevékenység megnevezése Gyermekek fogadása, gyertyafény, Halk zene, pihe-puha kuckó Mese hallgatás J Á T É K Napindító beszélgetés Játék, játékba integrált tanulás Képességfejlesztések Testápolás, folyamatos tízórai Munkajellegű tevékenység Beszélgető kör Mindennapos együttmozgás Öltözködés, szabad mozgás,,játék Séták, megfigyelések a szabadban Testápolás Munkajellegű tevékeny Ebéd Pihenés, mesehallgatás Folyamatos ébredés,uzsonna J Á T É K Szabad játék, teremben, udvaron Folyamatos távozás 12

13 Hetirend A heti ritmus megtervezésében segít az alábbi hetirend-minta. A hét napjai Kötelező tevékenység Domináns tevékenység Spontán tevékenység Hétfő Testnevelés Mozgás Kedd Szerda Csütörtök Mese-vers A külső világ tevékeny megismerése Matematikai tapasztalatszerzés Ének, zene Játék Munka jellegű tevékenység Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének, zene A külső világ tevékeny megismerése Matematikai tapasztalatszerzés Péntek Rajzolás, mintázás, kézimunka 13

14 6. A megvalósítás megkülönböztető kritériumai, döntő tényezői 6.1. Érzelmi nevelés és szocializáció Célja: o A gyerekek szívesen jöjjenek az óvodába és érezzék jól magukat. o A hátrányos helyzetű és tehetséges gyermekeknél fokozottan figyelünk a tartós, stabil napirend és jó kapcsolat kiépítésére. Feladata: o Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése, a beszoktatástól az óvodás kor végéig. o A beszoktatás megkezdése előtt lehetőség szerint családlátogatáson való részvétel, szülői értekezlet szervezése, óvodánkkal való előzetes ismerkedés felkínálása. o A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és fenntartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok fejlesztése érdekében. o Közös élményekre épülő tevékenységek biztosítása. 14

15 Ismerkedési szakasz Célja: o A gyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, amely meghatározza további szociális viselkedésének alakulását. Feladata: o Az óvodapedagógus lehetőség szerint a gyermek óvodába lépése előtt ismerkedik, kapcsolatot teremt a családdal, a partneri viszony kialakulását segíti elő (A szociokulturális benyomásokról a családlátogatás után készít feljegyzéseket). o Ismerkedő, játszó napot szervez a családok, és a bölcsődéből érkező gyermekek számára. o Az ismerkedés időszakában mindkét óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. o Felajánlja az anyával együtt történő ismerkedés lehetőségét. o A csoportban levő gyerekeket az új társ elfogadására hangolja. o Biztosítja a szülőknek az óvodai nevelőmunkába történő betekintést. A fokozatos és folyamatos ismerkedést megelőzi a családoknál tett látogatás, ahol tájékozódunk a gyermekek otthoni körülményeiről, szokásokról, életvitelről. Elegendő időt adunk az ismerkedésre, de minden gyermek esetében egyénileg a szülővel közösen döntünk, és lehetővé tesszük a szülővel együtt történő beszoktatást is. Az óvodához szoktatás kezdeti időszakában mindkét óvónő egész nap a csoportban tartózkodik. Szeretetteljes magatartással, az egyes szülőhöz, gyerekhez elfogadó odafordulással segítenek az átállás nehéz folyamatában. (A gyermeknek sokat segít, ha a szülő is elfogadja az óvónőt). Az óvónők az érzelmi kötődések mielőbbi létrejöttéhez hitelesen alkalmazzák a megerősítés, a dicséret személyre szóló formáit. Ez a régebben járó gyerekekre is ösztönzően hat, az új társakkal való törődést utánzással ők is gyakorolják. A gyermekek kedvenc játékszereiket behozhatják az óvodába az ismerkedés ideje alatt. Az óvoda nyitottsága az óvodáskor végéig biztosítja a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést (hagyományok megteremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek) segítségével tovább növeljük. Az óvónő az évközben érkező gyerekek fogadásában is körültekintő. A program az ismerkedési időszakot tekinti a családdal való együttnevelés kiindulópontjának. 15

16 Szociális tanulás Az ismerkedési időszakában szerzett pozitív érzelmi benyomások segítik a gyermeket a szociális tanulás folyamatában. Az egyes gyerek szociális viselkedési készségének szintjét befolyásolja a gyermek kommunikációs fejlettsége. A gyermek az egymás mellett játszástól az együttjátszásig, majd az együttjátszás és tevékenykedés során a mintha helyzetekben viselkedést gyakorol, tapasztalatokat szerez, alakul szociális készsége. A viselkedést megerősítő jelzések segítik a gyermeket a kommunikációban és abban, hogy megtanulja értékelni saját és mások cselekedeteit, megtalálja helyét a csoportban. Az óvónő az ismerkedési időszakban megteremtett bensőséges kapcsolatokat a mindennapok tevékenységformáiban, a gyerek szocializációs fejlődése, fejlesztése érdekében segíti, követi. A gyerekről szerzett benyomások segítik az egyéni bánásmódjának megválasztásában. A különleges gondozást, bánásmódot igénylő gyerekeket elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel segíti. Lehetőséget nyújt arra, hogy a gyerek gyakorolja azokat a viselkedési, udvariassági formulákat, amelyek az emberi kapcsolattartáshoz, a csoportban éléshez nélkülözhetetlenek. A közös élményekkel az összetartozás érzését erősíti. A csoportban kialakult biztonságot nyújtó szokásrenddel segít elfogadtatni a gyerekkel a csoport viselkedési szabályait. Hangneme, szeretetteljes kapcsolatteremtő stílusa, minta a gyerek, a szülő számára, a gyereket utánzásra ösztönzi. 16

17 Óvodapedagógus a folyamatban: o A gyermek egyéni fejlődési lapjához szükséges személyes adatok, gyermekkori fejlődési adatok felvétele, bizalmas kezelése; az ismerkedés tapasztalatainak feljegyzése. o Környezetszépítő munkájával hozzájárul a kellemes, biztonságot sugárzó légkör kialakításához. o Játszó délelőtt programjainak összeállítása, a bölcsődések és a szülők értesítése, meghívók küldése, plakátok készítése. o Szülők tájékoztatása az óvoda házirendjéről, szülői értekezletek, fogadóórák, rendezvények időpontjáról. o Otthonról hozott játékok tárolási helyének kialakítása. o Állandó szokások, szabályok kialakítása, a szülőkkel történő megismertetése (napirend, hetirend; öltözködés, étkezés, tisztálkodás, játék, pihenés, stb.). A fejlődés várható eredménye óvodás kor végén - Bátran, biztonságosan mozognak az őket körülvevő környezetben. - Ragaszkodnak a gyermekekhez, a felnőttekhez, és ezt érzelmekben, szavakban, tettekben fejezik ki. - Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. - Az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat tudják. - Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják (másság). Továbbiakban lsd. SZVO HOP szerint 17

18 6.2.. Játék, játékba integrált tanulás Célja: o Olyan boldog gyermekkor megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyermekek egyéni vágyai, ötletei kibontakozhatnak, komplex módon fejlődhetnek. o Tanulási lehetőségek kihasználása tevékenységek által. o A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása. Feladata: o A gyermekek veleszületett kíváncsiságának, érdeklődésének kielégítése, feltételek biztosítása, gazdagítása. o Lehetőségeket biztosítunk a játékban és a játékba integrált tanulás során, hogy kipróbálhassák ötletgazdagságukat, türelmüket, társaikhoz és a szabályokhoz igazodó viselkedésüket, kitartásukat az akadályok leküzdésében. A gyermekek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, hangsúlyozva a játék önkéntességét, a gyerek önállóságát, kezdeményezését, aktivitását. Arra törekszünk, hogy minél hasznosabb, és zavartalanabb legyen a játékidő. A folyamatos napirend lehetővé teszi, hogy a gyermek elmélyülten játszhasson, legyen elég ideje elképzelései megvalósítására. A játék jelentősége abban rejlik, hogy kielégíti a gyermekek szereplési vágyát, fejleszti fantáziájukat, memóriájukat, ítélőképességüket, kitartásukat. Tevékenység során játékos formában mélyíthetik el ismereteiket. Szabadon és kreatívan használhatja a rendelkezésre álló eszközöket, lehetősége nyílik a játszótársak kiválasztására, a problémahelyzetek és konfliktusok önálló megoldására, a társakkal való egyezkedésre. Óvodánkban a játék feltételeinek (légkör, hely, idő, eszköz, tapasztalatszerzés, élmény) biztosításával szolgáljuk a gyermek szabad, kötetlen játékát. 18

19 Óvodai csoportjainkban jelen vannak a hagyományos játékfajták: A gyakorlójáték, lehet mozgásos, manipulációs, verbális, mely a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker ismétlésére készteti a gyermeket. Az építő-konstruáló játék, mely során a gyermek átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása, elősegíti a finommotorika, szem-kéz koordináció, percepció fejlődését. A szabályjáték (mozgásos-értelemfejlesztő) fejleszti az egymásért folytatott játék örömének kialakulását. Fontos, hogy sok, mozgásos szabályjátékot ismertessünk meg a gyerekekkel. A szerepjátékban sok egyedi vonás van, mely tükrözi a gyerek eddigi életét. Fejleszti viselkedéskultúráját, alkalmazkodóképességét, szervezőkészségét, empátiáját. Megtanulja a társadalmi együttélés szabályait, erkölcsi értékét. Barkácsolás során segítjük, hogy a gyermekek aktívan bekapcsolódhassanak a javítási műveletekbe, átérezve a munka örömét, eredményét. Az általunk készített eszközök a szerepjátszó-bábozó tevékenység eszközeivé válnak. A dramatizálás és bábozás fejleszti a pozitív szokáselemek tükröződését a cselekedetekben, a konfliktus helyzetek megoldását, érzelmi hangulat kialakulását, kifejezőkészséget. Óvoda udvarunk szintén alkalmas az örömteli, változatos tevékenységek biztosítására. 19

20 Játékirányításunk A játékot a legfejlesztőbb tevékenységnek tartjuk, ahol a gyerek megfigyel, érzékel, tapasztal. Segítségért, magyarázatért a felnőtthez fordul. Játéksegítő módszereink: - amikor csak szemléljük a játékot, - amikor hagyjuk a gyermeket a problémák megoldásában, - amikor segítségre van szükségük, - amikor az együttes játékunk jelenti a legnagyobb örömet. Fontosnak tartjuk a közös játszást, a gyermekek játékába való beleélést, együttérzést. Az óvónő szerepét abban látjuk, hogy a gyermekek szívesen fordulnak hozzá problémáikkal, együttműködő, segítőkész. Az együttjátszás nem korlátozza a gyermek önállóságát, hanem lehetőséget ad, hogy az óvónő belülről segítse a saját elképzeléseinek megvalósítását. Az együttjátszás igénye fokozottabb kiscsoportban, majd szabályjátékoknál nagycsoportban ismét erőteljesebb. Óvodapedagógus a folyamatban: - a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása, - napirendben belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára, - a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása, - nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése, - egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében, - szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel. - az óvodás korban megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével, A fejlődés várható eredménye óvodás kor végén - játékban örömüket lelik, képesek arra, hogy együtt játszanak, - igényükké válik a társakkal való együttműködés, - képesek szerepet vállalni, megosztani, esetleg lemondani, - alkalmazkodnak egymáshoz, betartják a játékszabályokat, - viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok. A továbbiakban a SZVO HOP szerint 20

21 6.1.2 Játék, játékba integrált tanulás Célja: o Összefüggések, tulajdonságok felfedezése, egyéni- és közös élményeken alapuló játékos tapasztalatszerzés. o Ismeretek elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül. Feladata: o Elfogadó, megerősítő légkört teremt, amelyben a gyerek számára az önkéntelen tanulás lehetősége az egész nap folyamán adott. o Pozitív megerősítéssel, dicsérettel ösztönzi a gyereket a kívánt viselkedés elsajátítására. Sikerélményhez juttatja, amelynek motiváló hatására tudatosan épít. o A játékos tapasztalatszerzés lehetőségeit, a kezdeményezett tevékenységeket a gyerek önkéntelen tanulási sajátosságainak figyelembe vételével szervezi. o A mozgás, a közlekedés, a természetvédelem változatos tevékenységeit tudatosan használja a spontán, a szervezett és az utánzásos tanulásra. o A családokkal való együttműködés során a szülőkkel elfogadtatja a gyermeki tanulás sajátosságait. A játék és tanulás összekapcsolódik óvodás korban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tapasztalat, ismeret, jártasság készség megjelenik. A gyermekek napjának nagy részét az általuk spontán módon kezdeményezett játékok töltik ki. Ezek a játékok gazdagítják nagyon a személyiségüket, de nem minden gyermekét olyan sokoldalúan, hogy önmagukban elegendő lehetőséget biztosítanának az egyes képességek fejlődésére, ezért van szüksége a pedagógus által kezdeményezett és irányított fejlesztő játékra. A legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkoztatási forma a kötetlenség. 21

22 Óvodapedagógus a folyamatban: - értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás), - a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése, - lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, a hol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit, - a gyermekek érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása, - a gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. A fejlődés várható eredménye óvodás kor végén - vállalkoznak problémahelyzetek megoldására, - alkalmazkodnak egymáshoz, betartják a játékszabályokat, - megismerkednek az építőelemek tulajdonságaival (szín, forma, alak, nagyság) fejlődik finommozgásuk, - önbizalmuk, bátorságuk, életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően fejlett a problémamegoldó képességük, kreativitásuk, - kommunikációs és együttműködő képességeik fejlettsége segíti az iskolába való beilleszkedést. Tevékenységformák: Mese-vers Ének-zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás Külső világ tevékeny megismerése Munka Tanulás Varázsceruza A SZVO HOP elvárásai alapján 22

23 6.3. Egészséges életmódra nevelés Célja: o A családi szokásokat figyelembe véve a gyermekek életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása, az egészséges testi fejlődés biztosítása. Feladata: o A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. o A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. o A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése. A gyermekek óvodába lépése előtt lehetőség szerint családlátogatás alkalmával tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, amelyben nagy lemaradások tapasztalhatók. Ez meghatározza a gyermekek gondozásaival kapcsolatos feladatainkat. Megismertetjük a gyerekekkel a mosdó használatát, a testápolási szokások sorrendjét. A szülők bevonásával fokozatosan kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat; a réteges öltözködést hangsúlyozzuk. Az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, lemaradást, a kulturált körülmények biztosításával, személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni. Az önkiszolgáló feladatok végzése, többszöri gyakorlása lehetővé teszi a gyermekek önállóvá válását. Minden csoport naponta egy alkalommal mos fogat. Az etnikai származású gyermekek többsége az óvodában ismerkedik meg a WC használatával, a folyóvizes kézmosással. Az ő esetükben differenciált, egyéni bánásmódot alkalmazunk a tisztálkodási szokások kialakítására. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítésére nagy hangsúlyt fektetünk. Az edzés lehetőségét minden évszakban a szabad levegőn való tartózkodással használjuk ki. A természet erőivel (napfény, víz, levegő) történő edzés kedvező hatását figyelembe vesszük. 23

24 A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése Udvarunk nagy része füves terület, kisebb részét homok és beton borítja, amely sokféle játékhoz nyújt lehetőséget (futójáték, fogójáték, ugró játékok, labdajátékok, rollerezés, kerékpározás, ugróiskola, stb.). Van napos és árnyas rész, virágos és veteményes kertünk. A gyerekek szabad mozgását, edzését, változatos mozgásfejlesztő tornaszerekkel biztosítjuk: - fából készült mozgásfejlesztő rendszer: kombinált mászó állvány hintával és mászókötéllel; egyensúlyozó rúd; hajó; egyensúlyozó rudakkal, csúszdával, mászókával kombinált kilátó, - szerepjáték játszására alkalmas favonat, faautó, - mozgatható sporteszközök (futballkapu, kosárpalánk), - kerékpárok, rollerek. Óvodapedagógus a folyamatban: Változatos mozgáslehetőséget kínáljon a gyermekeknek az óvoda épületén belül és az udvaron. A gyermekek életkorának megfelelően az óvodán kívüli mozgáslehetőségeket is kínáljon a gyermekek számára (futóverseny, sportvetélkedő, séták, kirándulás, játszótér, vízhez szoktatás). A vitamin-napi tevékenységeket a gyermekek aktív részvételével szervezze meg. Ötleteivel, programok szervezésével segítse elő a szülőkkel való jó kapcsolat fejlődését. A fejlődés várható eredménye óvodás kor végén - A testápolás körében kialakított egészségügyi szokásokat önállóan, felszólítás nélkül végzik. - A tisztálkodási eszközöket megfelelően használják. - Készség szintjén használják az evőeszközöket (kanál, villa), kialakulnak a kulturált étkezési szokások. - Önállóan, egyéni igényüknek megfelelően szedik a kellő mennyiségű ételt, öntik a folyadékot. - Tudnak sorrendben öltözni (udvari nadrág, pulóver vagy udvari póló, cipő, kabát, sál, sapka, kesztyű) vetkőzni (kesztyű, sapka, sál, kabát, cipő, udvari póló vagy pulóver, udvari nadrág) - Ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. - Ügyelnek környezetük rendjére, tisztaságára. Továbbiakban lsd. a SZVO HOP szerint. 24

25 7. Sajátos pedagógiai arculat óvodai tevékenységformái, feladatai Közlekedésre nevelés Célunk: o A gyerekek közlekedési veszélyeztetettségének csökkentése. o Olyan tapasztalatokhoz, ismeretekhez jusson a gyermek, amelynek birtokában jól eligazodik a környezetében. o A biztonságos közlekedéshez szükséges képességek fejlesztése. Feladatunk: o A közlekedési környezet megismertetése évszakokhoz kapcsolódóan. o A közlekedési tapasztalat- és ismeretszerzés lehetőségeinek megteremtése és biztosítása. o A közlekedéshez szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása. o Modell nyújtása. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyerekek az őket körülvevő szűkebb és tágabb természeti-társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. Segíti a gyerekek irányítottan és spontán szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Fejleszti megfigyelőképességüket, gondolkodásukat, emlékezetüket. A gyerekek a természeti és társadalmi környezetükből szerzett ismereteiket játékukban felhasználják, folyamatosan gyakorolják, munkatevékenységükben alkalmazzák. Az óvodás korban megkezdett- illetve folytatott közlekedésre nevelésnek több szempontból is létjogosultsága van a kisgyermek életében: - A közlekedés része ő is, bár még segítségre van szüksége. - Életkori, pszichofiziológiai adottságai révén egy-egy közlekedési helyzetben rosszabb teljesítményt nyújt, mint egy felnőtt. - Még nagy az eltérés a közlekedésnek a vele szemben támasztott követelményei és ezek teljesítése között (így relatíve nagy a valószínűsége annak, hogy egy közlekedési helyzetben rossz döntést hozhat). 25

26 Mindezen gyermeki hiányosságok felett nem hunyhatunk szemet, hiszen 6-7 éves korától- iskolába kerülve- többnyire egyedül fog gyalogosan közlekedni és erre fel kell őt, készíteni! Nincs gyerek KRESZ! Azonos közlekedési helyzet minden életkorban azonos döntést, cselekvést kíván. A járművezetőket sem készítik fel arra, hogy mely életkorban általában mi jellemzi a gyermek-felnőtt közlekedési érettségét. Marad az egyetlen követhető, egyben a biztonságot is jelentő megoldás: a gyermek szerephelyzeteivel, érettségével összhangba hozott preventív közlekedési képességfejlesztés, amelynek az a célja, hogy a gyermek részképességeit olyan magasabb szintre hozza, amely segítségével a személyiség harmonikusabb módon képes a közlekedési jelek, jelzések észlelésére, feldolgozására és a megfelelő válasz alkalmazására. Tehát ha jól végezzük az egyes életkorokban a gyermek fejlesztését, akkor olyan képességek, készségek, attitűdök alakulnak ki, a melyek a biztonságos, kulturált közlekedés megvalósítására is alkalmasak lesznek. A tapasztalatszerzés módjai: - alkalmi- és folyamatos megfigyelések, - szerep- és szabály játékok, - szimulációs játékok, - szituációs gyakorlatok, valós helyzetek, - kirándulás, séta, - vizuális tevékenységek (pl.: barkácsolás). a) A gyalogos közlekedés szabályainak megismertetése, gyakorlása, melynek részei: - közlekedési környezet megismertetése, - lakás, óvoda környéke, - séták útvonala, - közúti jelzések, - helyes viselkedési modell nyújtása, - közlekedési készség, képesség fejlesztése. b) Járművekről szerzett ismeretek, melynek részei: - járművek sebességének, hangjának és mérete- összefüggésük felfedeztetése a gyermekekkel (valós helyzetben szerzett tapasztalatok, Világunk hangjai c. kazetta hallgatása, közlekedési park,), - szituációs, szimulációs játékok (séta, közlekedési park, terepasztalon), - valós helyzetek (autó-kiállítás, séta, átkelés zebrán), - spontán alkalmak (séta, kirándulás, úttesten való átkelés, kerékpározás). 26

27 Óvodapedagógus feladata a folyamatban: - Olyan feltételeket megteremtünk, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben. - Tudatosan törekszünk az arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek a saját természeti és társadalmi környezetükből. - Biztosítunk minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek a természetben való folyamatos tevékenységhez. - A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg. - Biztosítjuk a feltételeit, felnőtt segítségével az óvodában élősarok, virágoskert folyamatos gondozását végezhessék a gyerekek. A madarak etetését télen rendszeresen végezhessék. - A helyes viselkedés pozitív megerősítése. A fejlődés várható eredményei óvodás kor végére: - Tudja a születési adatait (hely, idő). - A gyermek életkori sajátosságainak megfelelően tájékozódik és eligazodik a természeti, társadalmi tágabb és szűkebb környezetben. - Pozitív érzelmi viszonyulása megerősödik környezete iránt, megismeri a város nevezetességeit, büszkeségeit. - Különbséget tud tenni az évszakok között, ismeri jellemzőit. - Ismer háziállatokat (kutya, macska, nyúl, kakas, disznó), vadállatokat (oroszlán, tigris, elefánt, legjellemzőbb tulajdonságait. - Értékeli a természet szépségeit, annak növény és állatvilágát. - 8-as számkörben biztonságosan számlál, összehasonlít (több-kevesebb-ugyanannyi) mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. - Ismeri az irányokat (balra, jobbra, le, föl) és alkalmazni tudják síkbeli, térbeli tevékenységek során, beszélgetésekben. - Helyesen használja a névutókat (alatt, fölött, mellett). - Segítséggel közlekedik a gyalogos közlekedés szabályainak megfelelően. - Rendelkezik a közlekedéshez szükséges alapvető ismeretekkel és képességekkel. - Ismeri a járműveket, életkorának megfelelően a jelzőtáblákat, a rendőr munkáját. 27

28 7.2. Mozgás, mozgásos játék, Mozgáskotta Célja: o A mozgás megszerettetése, mozgásuk fejlesztése, a mozgásos tapasztalatok bővítése gyakorlási lehetőségek biztosításával. o Az óvodáskorú gyerekek szervezetének, testi képességeinek fejlesztése változatos eszközhasználattal, sokféle mozgáshelyzet megteremtésével. Feladata: o A gyerekek mozgásigényének kielégítése, ezzel együtt harmonikus, összerendezett mozgásfejlesztés. o Motoros képességek fejlesztése. Kondícionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség). Koordinációs képességek (egyensúlyérzék, téri tájékozódó képesség, reagáló képesség). Kognitív képességek fejlesztése mozgáson keresztül. o Kreativitás és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése az eszközök többféle módon való felhasználhatósága, mozgáspályák alkotása és bejárása által. o Eltérő egyéni különbségek figyelembevételével mozgásos élmények, tapasztalási lehetőségek megszervezése csoportos, csoportközi és egyéni fejlesztés, gazdagító program formájában a mozgásos feladatok változatos, differenciált tervezésével. o Integráltan, komplex módon történő fejlesztés/ Mozgáskotta/ A mozgás sokoldalú tevékenység, jelen van a szervezett foglalkozásokon, a mindennapos szabad mozgáson túl a játékban, a különböző nevelési területeken, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységekben. A Mozgáskotta módszer beépülése a mindennapokba alkalmat ad a prevencióra, illetve hatékony segítséget nyújt a gyermekek célzott (gondolkodás,figyelem, emlékezet, matematikai, zenei képességek) fejlesztésében. A fejlődés várható eredménye óvodás kor végén: - a gyermekek szeretnek mozogni, futni, mozgásos játékban kitartóak, - a gyerekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzékelésük stabil, mozgásuk összerendezetté válik, 28

29 - növekszik feladattartásuk, együttműködésük, szabálytudatuk, - ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. A mozgásfejlesztés területei: a. Testnevelés b. Mindennapos szervezett- és szabad mozgás c. Játékidőben történő mozgásfejlesztés d. Mozgáskotta A mozgásos feladatok, mozgásos játékok tervezésénél figyelembe vesszük a csoportok összetételét, a gyerekek életkori sajátosságait, egyéni fejlettségi szintjét. A mozgást a nap folyamán bármikor és bárhol biztosítjuk. A testnevelés foglalkozások anyaga az atlétika, talajtorna, szertorna, kéziszer gyakorlatokból és különféle játékokból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvetőnek tekintjük és alkalmazzuk a testnevelésben. Előnyben részesítjük a kéziszerek gyakori használatát: labda, karika, szalag, kendő, babzsák stb. Heti 1 alkalommal, majd nagycsoporttól 2 alkalommal. A Mozgáskotta minden korcsoportban alkalmazott módszer, melyet korosztálynak megfelelően a testnevelés foglalkozásba építünk bele.(lásd. Mozgáskotta melléklet) Továbbiakban a testnevelés anyaga a SZVO HOP szerint. 29

30 7.3. JÁTÉK VÁR Tehetséggondozó Program és Műhely A tehetséggondozó terület meghatározása: Logikai- matematikai, Testi-kinesztetikus, Nyelvi, Térbeli, Zenei, Interperszonális, Intraperszonális, Környezeti. Helyzetkép: A JÁTÉK VÁR elnevezésű program a 2008/2009-es nevelési évben indult el, mint Helyi Nevelési Programot gazdagító innováció, amely Tehetséggondozó Programmá nőtte ki magát. A fejlesztés Pirók Mónika óvodapedagógus, tehetségfejlesztési szakértő munkája. A mozgásos rész kidolgozását Sárköziné Kardos Anita mozgásfejlesztő óvodapedagógus segítette. A fejlesztő munkához a bátorítást, valamint hasznos tanácsokat Dr. habil Gyarmathy Éva nyújtotta, valamint egyéb szakemberek (lásd részletesen JÁTÉK VÁR Tehetséggondozó Program, Kapcsolatok ). A tehetséggondozó program az 5-7 éves, a Gardneri modell által jelölt intelligencia területek bármelyikén kiemelkedő képességet, tehetséget mutató gyermekek gondozására, fejlesztésére készült. Figyelembe veszi a szociokulturális hátránnyal küzdő, alulteljesítő, tanulási zavarokkal küzdő, valamint atipikus idegrendszerű erős motivációval rendelkező, kiemelkedő képességű gyermekek erősségeit és gyengeségeit is. Alapelvek: Részletesen megtalálható a JÁTÉK VÁR Tehetséggondozó Programban, illetve irányadó a SZVO- Gyermekvilág Tehetséggondozó Programban (mindennapi- és decentrumok). 30

31 A program cél- és feladatrendszere: Játékos feladatok Általános és speciális ismeretek Téri tájékozódás sokoldalú tapasztalatokkal Élményszerzés, társas készségek fejlesztése Kreatív helyzetek, problémamegoldás Választható mozgásos program Álmok, vágyak és produktumok Régi és modern eszközök, informatikai játékok Rendelkezik elsődleges céllal, ez az egyensúlyi rendszer sokoldalú fejlesztése, ennek rendel alá minden egyéb fejlesztést, valamint ezzel hozza kapcsolatba. Célok: * A 3-7 évig terjedő óvodai élet során a tehetségre utaló hajlamok jegyeinek felismerése, a gyermek gondozása (a tehetséggel összefüggő erős-és gyenge képességek fejlesztése, légkörjavítás, feltöltődés biztosítása). A szülő szakszerű támogatása, együttgondolkodás, jó együttműködés kialakítása, fejlesztése. Az egyensúlyi mozgásos modul elsődleges célja a szenzoros integráció fejlődésének támogatása minden modalitás változatos, sokoldalú megtapasztalást segítő játékok- módszerek- eszközök felhasználásával. A választható mozgásos program a Magyar Mozgáskotta Módszer, valamint az Ayres és egyéb hagyományos eszközökkel kombinált mozgásfejlesztést foglalja magába. A választás az óvodapedagógus és a gyermek közös interakcióján alapul. A speciális fejlesztés során, a program mozgásos része is tartalmazza a felfedezési szakaszt (2-3 programban töltött alkalom), amikor a gyermek kipróbálhatja magát és a módszert. A program további részében komplex mozgásos fejlesztésben vesz részt a gyermek oly módon, hogy az Ayres- és hagyományos eszközök beépülnek a mozgásos feladatsorokba. A gyermekek választhatnak olyan napokat, amikor ők dönthetik el, melyik 31

32 módszerből, eszközökből szeretnének többet kapni. A mozgásfejlesztő óvodapedagógus az egységesség és adaptivitás elvének megfelelően, program céljai, feladatai, valamint a gyermekek egyéni sajátosságai, képességeinek (erősségek- gyengeségek, személyiség, tanulási stílus) ismeretében tervezi meg a további differenciált fejlesztés lehetőségeit, lehetőséget biztosítva az öndifferenciálásra. A gyermekek mindennapi játékába (dráma, dramatikus játék, építkezés, ének-zene, mesefeldolgozás, torna, mozgásos játékok, együttmozgás, környezet felfedezése, matematikai tapasztalatszerzés, érzékelő játékok) beépülnek, illetve beépíthetők a tehetséggondozó program elméleti- és gyakorlati részei, ötlettárában található játékok és szintén szabadon bővíthetőek a korábban megjelölt részek. A modulok cél- feladat- módszer- eszközrendszer részletes leírása megtalálható a JÁTÉK VÁR Tehetséggondozó Program Kézikönyveiben. A program másodlagos célja a kognitív képességek fejlesztése 2-5 területeken, oly módon, hogy megfelelő intellektuális kihívást jelentsen a gyermekek számára, ösztönözze őket a divergens gondolkodásra, kreativitás fejlesztésének megvalósítása. Megnyilvánulhassanak a tehetség különleges személyiségjegyei, sokféle területen és helyzetben kipróbálhassa magát őt elfogadó, befogadó környezetben. Segítséget csak annyit adunk számára, amely elegendő újabb erőfeszítések megtételére, továbbhaladásra ösztönzi. Feladatok a mindennapokban: * Az óvodapedagógusok feladatait részletesen a SZVO-HOP Gyermekvilág Tehetséggondozó Program szabályozza (lásd Mindennapi és Speciális tehetséggondozás). * Tájékoztatás nyújtása a szülőknek a tehetséggondozás formáiról, lehetőségeiről szülői értekezleten. Fontos információk megjelenítése a faliújságon. 32

33 * A tehetségre utaló hajlam jegyeinek felismerését segítő módszerek megismerése, alkalmazása, valamint az eredmények, tapasztalatok rögzítése adott gyermek személyiség lapjában. Anamnézis felvétele. Fejlesztés tervezése, kivitelezése. * Tájékoztatás nyújtása a szülő részére, együttgondolkodás, a kiemelkedő képességű gyermek megsegítése érdekében. Javaslattétel a speciális programba való irányításra. A gyermek fejlődésének nyomon követése, konzultáció a speciális programot vezető szakemberekkel Speciális feladatok: * A speciális programmal (JÁTÉK VÁR) dolgozó óvodapedagógusok feladatait részletesen a SZVO-HOP Gyermekvilág Tehetséggondozó Program szabályozza (lásd Mindennapi és Speciális tehetséggondozás). A program területei: Egyensúly- és mozgásfejlesztés. Komplex fejlesztő program, speciális modulokkal: 1. egyensúly, mozgásfejlesztés; 2. téri tájékozódás, informatikai játékok és logikai fejlesztés; 3. kreativitás és problémamegoldó gondolkodás; 4. kommunikáció; 5. kiegészítő-feltöltő. A megvalósítás feltételei: Személyi feltételek A tehetséggondozó óvodai program igényelhet a mindennapokban, illetve a speciális fejlesztésben tehetségfejlesztési szakértő, pszichológus, valamint egyéb szakember bevonását. * Sikeres alkalmazásának feltétele a mindennapi tehetséggondozásban: óvodapedagógusi végzettség, lehetőség szerint 30 órás képzés elvégzése (tehetséggondozás, szenzoros integráció, mozgásfejlesztés). * Sikeres alkalmazása a speciális, csoportközi külön foglalkozásokat illetően: mozgásfejlesztő óvodapedagógusi végzettség vagy mozgásterapeuta végzettség; 30 órás képzés tehetséggondozásból; decentrum vezetéséhez lehetőség szerint 1 éves tehetségfejlesztő óvodapedagógusi végzettség. 33

34 Tárgyi feltételek Terület Többszörös intelligencia Eszköz 1.Téri tájékozódás, informatikai játékok és logikai fejlesztés 2.Kreativitás és problémamegoldó gondolkodás Logikaimatematikai - Saját tervezésű képkártyák - Saját tervezésű logikai szőnyeg 1. - Saját tervezésű logikai szőnyeg 2. - Saját tervezésű fejpánt - Szivárvány kígyók kártya - Logico - AnimaLogic - ZooLogic - Feladatlapok (mit ábrázol, színezz a megadott formák alapján, különbségek, irányok, stb) - Finish the picture- Jegro, Holland termék - Keresd a betörőt. Logikai játék. - Számítógép - Szoftverek - Logikai készlet 3.Kommunikáció Nyelvi - Logofix - Csapatalkotást segítő képkártyák, piktogramok, testszalagok - Fejbábok - Ujj- és kesztyűbábok - Otthonról hozott kedvenc tárgyak, gyűjtőmunka - Textilek, ruhák, jelmezek, rajzeszközök - Képolvasáshoz képek - Képes történetek, sorrendiség - Mesék, versek, történetek (képalkotás gondolatban, vizuálisan kifejezve: rajz; verbálisan kifejezve reprodukálással és /vagy saját történet, élmény, mese, mesedarab megírása 4.Egyensúlyérzék-, mozgásfejlesztés *ami alapszükséglet, Testikinesztetikus - Füles labda - Rip szalag - Tornapad - Kerékpár 34

35 Melléklet - Színes karika - Bilibo - Egyensúlyozó tölcsér, lépegető - Tornaszőnyeg - Tárgyak (statikus egyensúly fejlesztéséhez) - Babzsákok (fej egyensúly, kéz egyensúly, stb) - Illatzsák - Tapintó játék - Súlyérzékelő játék - Egyensúlyozó fakirakó - Antal a manta társasjáték - Zenei cd. - Szalagbot. - Jelmezek, fejbábok, kellékek. - Rajzeszközök - zenei cd és lejátszó - tánchoz szükséges kellékek: karika, bot, labda, szalag, pompon, szalagbot, kendő, stb. 2.Téri tájékozódás, informatikai játékok és logikai fejlesztés 3.Kreativitás és problémamegoldó gondolkodás 2.Téri tájékozódás, informatikai játékok és logikai fejlesztés 3.Kreativitás és problémamegoldó gondolkodás Térbeli - Állatlabirintus társasjáték - Testszalag - Kék és piros csuklópánt - Fejpánt - Színes karikák - Lépőkö- készlet - Kis- és nagyméretű fakocka - Saját tervezésű szőnyeg képkártyákkal - Számítógép - Lego, Tangram (natur és színes) - Logeo, Logico - Irányítható versenyautó. - Programozható eszköz (padlóteknőc) - Térkép, labirintus játékok, rejtvények - Térbeli labirintus kellékei - Piktogramok Zenei - képkártyák - színes metallofon - Hangok világa kazetták, cd-k - Zörejhangokat adó tárgyak - Mágnes, mágneses tábla - Füzetek, Színes gyurma, Rajzeszközök - Egyéb hangszerek (csattogó, triangulum, ritmusfa, cintányér, dob, csörgődob) 35

36 4.Kommunikáció Interperszonális Drámajátékok, dramatikus játékok, szituációs és szimulációs eszközök kellékei: jelmezek, ruhák, otthonról hozott játékok, eszközök, gyűjtőmunka 4.Kommunikáció 1-5. terület 5.Kiegészítő, feltöltő Intraperszonális Környezeti Egyéni feladatok eszközei: kirakó játék, számítógép, feladatlap, kutató munka szakkönyvei; drámajáték önismeretet fejlesztő játékai Távcső, szakkönyvek, újságok, DVD, Hangok világa, Sound s társasjáték, nagyító, bogárnéző, gyűjtőkosár, fényképezőgép. DVD-lejátszó. Akvárium, terrárium. Madárodú, madáretető. Kerti szerszámok, magok, növények. Locsolókanna. A táblázat a jellemző összefüggéseket mutatja a Gardneri modellel. Természetesen ez ilyen élesen a programban nem különül el. Több részterület is aktivizálódik egy-egy gardneri területen. A tehetségre utaló hajlam jegyeinek felfedezése a programban 1 A jövő tehetséggondozásának három állomása így alakul A tehetség fejlesztése, A tehetség azonosítása, A tehetség meghatározás. Az óvodai élet nagy előnye, hogy egy olyan természetes, érzelemgazdag közeg, amelyben gyermekek különböző tevékenységben kaphatnak lehetőséget önmaguk kipróbálására, ezért sokféle helyzetben, szerepben tudjuk őket megfigyelni, illetve fejleszteni. A JÁTÉK VÁR tehetséggondozó program foglalkozásain minden 5. életévét betöltött gyermek vehet részt. Korábbi életkorban is bekerülhet a gyermek, szülői vagy óvónői ajánlásra, ha a figyelme kitartó és megfelelő motivációval rendelkezik. A tehetségazonosítás során a komplex információszerzés, a gyermekről többféle forrásból származó információ nyújt segítséget. A programba való bekerülés jellemzően adott gyermek óvodapedagógusának ajánlásával történik. A gyermek felvételét kérheti a szülő, valamint a szakszolgálat szakemberei is. A Renzulli Forgó ajtó modell értelmében a tehetség felismerése folyamatos. A program a felfedezési szakasz (2-3 programban töltött alkalom) után bármikor elhagyható, illetve szabad helytől függően feltölthető, betölthető. 1 Dr. Gyarmathy Éva: A tehetség: Fogalma, összetevői, típusai és azonosítása, 180. oldal, ELTE Eötvös Kiadó