HELYI TANTERV II. BLASKOVITS OSZKÁR ÁLTALÁNOS ISKOLA. Nagytarcsa, március 27. NAGYTARCSA, MÚZEUMKERT U OM

Átírás

1 BLASKOVITS OSZKÁR ÁLTALÁNOS ISKOLA NAGYTARCSA, MÚZEUMKERT U OM HELYI TANTERV II. Nagytarcsa, március 27. Tóthné Seres Katalin intézményvezető 1

2 TARTALOM III. A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok 3 IV. A nemzeti kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 5 V. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 6 VI. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 10 VII. VIII. A tanuló jutalmazásával összefüggő, valamint a magatartás, szorgalom értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 1. Helyzetelemzés 2. Együttműködések 3. Nevelési- oktatási programunk jellemzői 4. A tanulók esélyegyenlőségét biztosító további célkitűzések IX. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai 1. A belépés feltételei az iskola induló évfolyamaira 2. A beiratkozás ideje, módja, fellebbezési lehetőségek 21 X. A tanulók tanulmányi munkájának, írásban vagy szóban történő ellenőrzése, értékelése, a magatartás és a szorgalom minősítése 1. A tanulmányi munka értékelése 2. A magatartás és szorgalom értékelésének rendje 3. Szöveges értékelés alsó tagozaton 23 XI. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 45 XII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 47 XIII. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 1. Az egészségnevelés elvei 2. Környezet nevelési program 54 2

3 III. A TANTÁRGYVÁLASZTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az SZMK, és az iskolai diákönkormányzat, illetve nemzetiségi nyelvoktatás esetén a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét. A tanulói részvétel szempontjából a tanítás óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulóknak kötelezően a részt kell vennie. Ha a tanulót kérelmére felvették a szabadon választott tanítási órára, tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozásokat úgy kell tekinteni értékelés, mulasztás, minősítés tekintetében, mint a tanítási órákat. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták. Az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán, illetve mely egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy az állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. A tanuló a tanév során egy alkalommal igazgatói engedéllyel módosíthatja, hogy melyik szabadon választható tanórán vesz részt. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az osztályfőnökkel, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. Iskolánkban a tantárggyal együtt választ pedagógust a tanuló. 3

4 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 1. Csoportbontás elvei: - szintfelmérés alapján - a csoportok közötti átjárhatóság feltételekhez kötött 2. A csoportba sorolás szempontjai: - a tanuló tanulmányi teljesítménye, magatartása - felzárkóztatása, tehetséggondozása - továbbtanulási, pályaválasztási szándéka - érdeklődése - leterheltsége 3. A hagyományos osztálystruktúrát szisztematikusan megbonthatjuk az alábbi esetekben: - informatika - idegen nyelv - technika tantárgy (felső tagozat) - tanórai felzárkóztatás - egyéni fejlesztő foglalkozások időtartama 4. Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. A közoktatási törvény értelmében meg kell különböztetnünk: - kötött és szabadon választható tanórán kívüli foglalkozásokat Kötött tanórán kívüli foglalkozások - a tanulószobai foglalkozások - napközi A kötetlen tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt: - a tanulói (szülői) igények ismeretében (felmérés az előző év végén) - a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve - az anyagi lehetőségek figyelembe vételével - a tanulói terhelhetőséget mérlegelve. 4

5 IV. A NEMZETI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG A községben élő szlovák nemzeti kisebbség kultúrájának, népviseletének és életmódjának megismerése az ötödik évfolyam tantervi követelményeibe beépítve, a hon- és népismeret tantárgy keretében, az egyes témakörök részterületeiként megjelennek, és azok a Magyarországon élő többi népcsoporttal együtt tárgyalásra kerülnek. Tematikai egység A század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód. A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek. Hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat életvitel) Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség. Órakeret 2 óra +1 óra +3 óra +1 óra 1 óra A településen élő nemzeti kisebbség kultúrájának megismerését az alábbi tevékenységek szolgálják: - hon- és népismeret órák, - hagyományőrző rendezvények, - kiállítások szervezése, rendezése a gyermekek által gyűjtött anyagból, - a helyi falumúzeum meglátogatása, - kézműves foglalkozásokon való részvétel, - népi ételek készítése, kóstolása. A tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőség nyílik a toleranciára való nevelésre, a másság megismerésére, tiszteletben tartására. 5

6 V. A TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI évi XXXVII. törvény A tankönyvpiac rendjéről évi CXC. törvény a nemzeti köznevelési törvény 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet a tankönyvtámogatás, az iskolai tankönyvellátás rendjéről A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb május 31-ig a helyben szokásos módon közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A pedagógus a minőség, típus és ár megjelölése nélkül olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tantárgynál (például technika, testnevelés, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. Az egységes évfolyamokon a különféle tantárgyak anyagának feldolgozásához szükséges tanulói eszközöket az iskola helyi tanterve alapján határozzuk meg. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásának elvei - megfeleljen az iskola helyi tantervének - az egyes eszközök kiválasztásánál azokat részesítjük előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatók - a taneszközök használatában törekszünk az állandóságra - szemléletes, esztétikus, motiváló legyen - segítse a gondolkodási műveletek végzését - biztosítsa az önálló ismeretszerzést 6

7 1. A tankönyvek kiválasztásának szempontjai Alsó tagozat Az alsó tagozatban használt tankönyvek egy tankönyvcsalád tagjai, munkatankönyvek. Magyar nyelv és irodalom - gyermekközpontú, személyiségfejlesztő - megfelelő ismeretanyagot közvetít - biztosítja a tanulók képességfejlesztését - sok újszerű megoldást tartalmaz - hangoztató- elemző- összetevő módszer - szótagoltató - párhuzamos olvasás írás tanítás - mesékre épül - megfelelő időt biztosít minden tanuló számára a képességeinek megfelelő haladáshoz - gyerekek életkori sajátosságaiknak megfelel - képanyag esztétikus - az olvasmányok tartalma és terjedelme megfelelő 1-2. osztály egy egységet képez: a begyakorlás szakaszát 2. osztálytól továbbfejleszti az olvasási készséget 3-4. osztályban továbbfejleszti az olvasási technikát, a szövegértő - szövegfeldolgozó képességet, újabb témakörök jelennek meg időben, térben tágítva a tanulók ismeretét, nyelvtani ismeretanyag intenzíven fejleszti a helyesírási készséget Matematika - a tananyag egységes elvek és követelmények szerint épül fel, ez zökkenőmentessé teheti az alsó és felső tagozat közötti átmenetet - elegendő gyakorló feladat biztosítása - logikus gondolkodást fejlesztő feladatok - lehetőség biztosítása a differenciálásra, tehetséggondozásra - sokoldalú számonkérési lehetőség - biztos számfogalom, műveletvégzés elsajátítását biztosítja - hosszabb gyakorlási szakaszokat biztosít - figyelembe veszi a fokozatosság elvét Környezetismeret - a tanulók életkorának, érdeklődési körének megfelelő témakörök - lehetőség a közvetlen tapasztalatszerzésre - kapcsolódás más tanult tantárgyak ismeretanyagához - az ismeretanyag évről évre koncentrikusan bővül, egymásra épül 7

8 Angol - egyszerű szerkezetűek, gyermekközpontúak - minden dal vagy mondóka, játék és párbeszéd tanítása maximálisan kidolgozott - igényes, színes kivitelű - a párbeszédek könnyen megtanulhatók és eljátszhatók, a témák, a szókincs és a szereplők közel állnak a gyerekek világához. A technika, rajz és vizuális kultúra, ének-zene tantárgy tankönyvei ugyanabból a tankönyvcsaládból származnak, biztosítva az oktatás komplexitását. Felső tagozat Magyar nyelv és irodalom - egymásra épül a tananyag - minden évben ismételjük az előző évben tanultakat és bővítjük az ismereteket - több oldalról megközelíti a problémákat - lehetőséget nyújt differenciálásra - összefoglaló táblázatokat tartalmaz, egyéb kiegészítéseket találunk egy köteten belül: írói életrajzok, fogalmak Matematika - egymásra épül a tananyag - minden évben koncentrikusan bővülnek az ismeretek - elegendő gyakorlati feladatot biztosít - lehetőség van a felzárkóztatásra, és a tehetséges tanulóknak is elég ismeretet, tudást ad Természetismeret, földrajz - színes, áttekinthető, felkelti a gyerekek érdeklődését - logikus felépítésű - önálló munkára is könnyen használható Biológia - színes, látványos képek - érdekességek motiválják a gyerekeket - a tankönyv összhangban van a munkafüzettel - lényeg kiemelése, logikai felépítése megfelelő Fizika - logikus felépítésű, lényegre törő. - a tananyag mellett leírja a kísérleteket - fényképek teszik színessé - sok hasznos információt tartalmaz híres fizikusokról - kidolgozott feladatok lehetővé teszik az önálló gyakorlást - a könyv végén táblázat segíti az időrendi áttekintést 8

9 Informatika - logikai felépítése és tartalma megfelelő - a tankönyvi ábrák szemléletesek, gyakorlásra, összefoglalásra megfelelő időt biztosítanak Kémia - logikus felépítésű - a szöveges leírás mellett fényképeken is láthatók a kísérletek - sok érdekes információt tartalmaz az anyaghoz kapcsolódóan - a munkafüzet feladatanyaga a tankönyvi ismeretekhez kapcsolódik - széleskörű gyakorlásra ad lehetőséget - a munkafüzet otthoni egyéni kísérleteket is tartalmaz, így differenciálás is megoldható Történelem - a témakörök fejezetekre tagolva könnyen feldolgozhatók - a fontos adatok megtanulását vastag betűs kiemelések segítik - önálló ismeretszerzésre, kiselőadások tartására alkalmas - a tárgyalt időszak térbeli és időbeli változásainak felismertetése a tankönyvben található történelmi térképek segítségével történik - a leckék végein összefoglaló kérdések segítik az ismétlést - a tankönyv végén Kislexikon segíti a fogalmak pontos felidézését - az irodalomjegyzék az önálló ismeret bővítést szolgálja Angol - megalapozza a középiskolai angol tanulmányokat nyelvtani szempontból és szókincs tekintetében is - változatos, érdekes szövegen alapuló feladatokat tartalmaz - a párbeszédek könnyen megtanulhatók és eljátszhatók, a témák, a szókincs és a szereplők közel állnak a gyerekek világához Ének-zene - dalanyaga megfelelő mennyiségű és összetételű - a dalok a gyerekek életkorának megfelelnek - a zeneelméleti feladatok egymásra épülnek - a nagyobb témakörök mennyiségi arányai a tananyag egészében jók - a zenetörténet időrendben kerül feldolgozásra, ez segíti a tantárgyi koncentrációt - a tankönyv képanyaga kötődik a tananyaghoz, esztétikus, igényes Technika - ismeretanyaga szerteágazó, változatos - követi a technika fejlődését, az új ismereteket, eszközöket közli és bemutatja - képanyaga esztétikus - felkelti a tanulók érdeklődését - nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre, az ember és környezete kapcsolatára 9

10 VI. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI Az Országgyűlés az évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvényt július 5-én módosította. A évi LXXI. Törvény alapján a tanulók értékelése a következőképpen történik. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból sikeresen teljesítette. Amennyiben nem teljesítette a követelményeket, az adott tantárgyakból javítóvizsgát tehet. Sikertelen javítóvizsga esetén évfolyamismétlésre kötelezzük. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája alapján bírálják el. Az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló - kiválóan - jól teljesített - megfelelően teljesített, illetve fejlesztésre szorul. - Ha a tanuló a fejlesztésre szorul minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőit, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. - Iskolaváltás esetén az intézmény a szülő kérésére köteles a félévi és az év végi szöveges értékelést osztályzattal is minősíteni az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor. - Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés, érdemjegyre való átváltás szabályait a helyi tantervben határoztuk meg. - Második évfolyam év végétől, minden évfolyam félévekor és év végén a tanulók tanulmányi munkájának értékelése osztályzattal történik. - A tanuló az 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni. (A mulasztott órák száma a közoktatási törvény előírásának megfelelően nem lehet több 250 óránál.) E rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságokhoz, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és a minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi el és fejezi be. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Az előkészítő év szakértői vélemény alapján az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. 10

11 Az egyéni továbbhaladás esetén a meghatározott szakértői vélemény alapján az engedélyben kell meghatározni, melyik tantárgyból, melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Önmagában az iskolai tanítási órákról való távollét nem szükségszerűen alapozza meg az évfolyamismétlésre utasítást, hiszen a közoktatásról szóló törvény 70. -ának rendelkezései alapján lehetőség van arra, hogy a tanuló jogszerűen maradjon távol a tanórai foglalkozásokról. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 20. -ának (4)-(6) bekezdése szabályozza az iskolából történő mulasztással összefüggő eljárási kérdéseket, a nevelőtestület döntési folyamatának kereteit. Amennyiben a tanuló távolmaradt ugyan a tanítási órákról, de tudásáról az iskola által meghatározott módon számot adott, vagy számot tud adni, a nevelőtestületnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a tanuló magasabb évfolyamba lépjen. - A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az 1-8. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. - Ha az 1-8. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti 2 alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt, illetve biztosítani kell a napközis vagy tanulószobai foglalkozásokon való részvételét. - Az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon kell számot adnia tudásáról annak a tanulónak, akit felmentettek részben vagy egészben a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az igazgató a tanulót felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkoztatásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, valamint sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. - Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Ez alapján döntenek a magántanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az iskola magasabb évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni. 11

12 A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. 12

13 VII. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, VALAMINT A MAGATARTÁS, SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK 1. A tanuló jutalmazásának elvei A tanulót a tőle elvárható kimagasló teljesítményért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A jutalmak odaítéléséről az osztályfőnök és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után a nevelőtestület dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Az iskola azt a tanulót részesítheti jutalomban, aki: - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. Jutalom lehet: kirándulás, Tóth Erzsébet-díj, könyvjutalom, elismerő oklevél A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályozás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár - aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet - határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben meghatározza, és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. 13

14 A tanuló magatartásának értékelési elvei 5 Példás fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja el 4 Jó lényeges fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja 3 Változó fegyelmi büntetésben (osztályfőnöki intő) részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el, igazolatlanul mulasztott 2 Rossz súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült (szaktanári figyelmeztető, osztályfőnöki megrovás), és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el A tanuló szorgalmának értékelési elvei 5 Példás képességeinek megfelelő egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatot, segíti társait 4 Jó képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanórákon többnyire aktív, többletfeladatot önként nem vagy ritkán vállal 3 Változó tanulmányi munkája ingadozó színvonalú, elmarad képességeitől, osztályzatait több tárgyból is lerontja, önálló munkában figyelmetlen, órán többnyire csak tanári felügyelettel dolgozik 2 Hanyag tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás, vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól) Szaktanári dicséret adható: - az adott tantárgyból kiváló teljesítményért - iskolai műsorban való szereplésért: - A magyar nyelv napja - A nemzeti összetartozás napja - iskolai versenyen elért helyezésért (márciusi, áprilisi tanulmányi versenyek 1-3. helyezettjei) - kiemelkedő verseny eredményért (területi) - Bolyai verseny 14

15 Osztályfőnöki dicséret adható: - jól végzett közösségi munkáért - kiemelkedő magatartásért és szorgalomért - iskolai rendezvényen való színvonalas szereplésért - az előző tanév végi ballagási és évzáró műsor - tanévnyitó ünnepély - október 6-i műsor - október 23-i műsor - karácsony - március 15-i műsor - Gergely-járás - Blaskovits Gála - Blaskovits nap Igazgatói dicséret adható: - külső rendezvényeken való színvonalas szereplésért (október 23., március 15, advent, A magyar kultúra napja) - kiemelkedő megyei vagy országos versenyeredményért - iskolai rendezvényeken való színvonalas szereplésért: - farsang Nevelőtestületi dicséret adható: - a 8. osztály végén példamutató magatartásért és szorgalomért - 8. osztály végén kiemelkedő tanulmányi eredményért Tóth Erzsébet díj: - 8. osztály év végén a kiemelkedő tanulók ebben a díjban részesülnek a díjadományozó feltételei alapján, melyet a tantestület ítél oda. Év végi jutalmazás - az egyes tanévek végén a kitűnő tanulmányi eredményű tanulók könyvjutalomban részesülnek és oklevelet kapnak a tanévzáró ünnepélyen - nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók könyvjutalmat és oklevelet kapnak a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt A napköziben dicséret - elmarasztalás A napköziben dicséretet érdemel: közösségi munkában való aktív részvételért, példamutató magatartásért, választott felelősi munka elvégzéséért, kulturált étkezési szokás betartásáért A napköziben elmarasztalást kap: tanuláshoz való nem megfelelő hozzáállás, az elvárt magatartás be nem tartása tanulási és szabadidős foglalkozások alatt. 15

16 1. Helyzetelemzés VIII. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Iskolánkban 11 tanteremben, 2 szaktanteremben folyik a nevelő-oktató munka. Minden osztálynak saját tanterme van. Az alsó tagozatosok ugyanott töltik a napközi otthonos időt is. Az intézmény 1 számítástechnikai szaktanteremmel rendelkezik, amelyben 12 gép található internet hozzáféréssel. A tornaterem mellett egy tornapályánk is van. A gyerekek szabadidős tevékenységét segíti a jól felszerelt klubszobánk. Iskolánkban kapott helyet a községi könyvtár, amit így könnyen használhatnak diákjaink. Az orvosi vizsgálatok az iskola udvarán épített védőnői épületben vannak. Jelenleg 21 álláshelyen 20 főállású pedagógust és 5 óraadót foglalkoztatunk. Az iskolában teljes a szakos ellátottság. Minden pedagógus rendelkezik a megfelelő szakirányú végzettséggel és szakképzettséggel. A munkát egy igazgató és egy igazgatóhelyettes irányítja. Nevelő munkánkat gyermekvédelmi felelős segíti és egy tanárunk elvégezte a gyógytestnevelő szakot, egy tanítónk pedig a fejlesztő pedagógus szakirányt. Mellette a Nevelési Tanácsadóból érkező logopédus, pszichológus, utazó gyógypedagógus végzi a szükséges fejlesztést. Az SNI és BTM státuszú diákok oktatása a törvényi rendelkezések által előírt fejlesztő órák mellett integrált keretek közt valósul meg. Az évfolyamismétlők száma 1 és 1,25% között mozgott, amely azt mutatja, hogy a pedagógiai munka az iskolában elfogadhatóan eredményes és gyermekközpontú, sikeres a tekintetben, hogy az iskola tanulóit felkészíti a következő iskolatípusba való lépésre. A bukások tekintetében a HH arány magasabb az országos átlagnál. Mivel ez évenként egy diákot érint, csak a teljes bukásmentesség esetén van lehetőség csökkentésre. Az intézmény továbbtanulási mutatóinak vizsgálata során kitűnik, hogy az iskolából az elmúlt évek során a tanulók zöme gimnáziumi, ill. szakközépiskolai iskolatípusban kívánt továbbtanulni. Szakiskolába alig vagy egyáltalán nem mennek tanulóink. A továbbtanulási adatokból kitűnik, hogy a hátrányos helyzetű tanulók a szakiskolában és szakközépiskolában tanulnak tovább. Diákjaink többségét az 1. helyre veszik fel. Kompetencia mérések eredménye. A kezdetektől sokszor magasan az országos átlag felett teljesítettek tanulóink. A tanórán kívüli programok közül a napközis foglalkozáson és a szakkörökön részt vevő tanulók száma növekedést mutat. Mindezek alapján elmondható, hogy iskolánk, valamennyi tanulója úgy a halmozottan hátrányos helyzetű, mint a sajátos nevelési igényű gyermekek számára biztosítja a részvételt a napköziben, tanulószobán, szakkörökön. A differenciált képességfejlesztő foglalkozásokon is lehetőséget kapnak az SNI, BTM, és HH tanulók a felzárkózásra Iskolánk számos tanórán kívüli programot szervez tanulóinak, ezeken a programokon jelentős létszámban vesznek részt az iskola diákjai (köztük a hátrányos helyzetűek is). Számukra támogatást a DÖK és az Alapítványunk nyújt. 16

17 Infrastruktúra. Az iskolánk jelentős pályázatokat nyert, melyeknek többek között az akadálymentesítést köszönhetjük, ezáltal mozgáskorlátozott gyermekek számára is biztosított az esélyegyenlőség. A kompetencia alapú oktatás egyik eszköze a számítógép-hálózat, ennek bővítése, korszerűsítése és az ehhez kapcsolódó digitális táblák beszerzése intézményünkbe, további terveink közt szerepel. Továbbképzések: Intézményünkben a pedagógusok többsége részt vett esélyegyenlőséget elősegítő továbbképzésen. (kooperatív tanulás, pszichomotoros fejlesztés a tanulási zavarok megelőzésére és kezelésére,. konfliktusok és azok megszelídítése kommunikációs lehetőségeinkkel, konfliktuskezelés, komplex fejlesztő játékok, nem szakrendszerű oktatás, alkalmazott oktatástan). Az intézmény pedagógusai közül többen vettek részt egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést oktató, valamint a hatékony együttnevelést szolgáló, illetve drámapedagógiát oktató továbbképzéseken. Minden évben igyekszünk az új követelményeknek megfelelő továbbképzéseket keresni. 2. Együttműködések Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart fenn: a.) Szülői házzal Szülői értekezletek, fogadóóra, nyílt tanítási nap, családlátogatás b.) Szakmai és civil szervezetekkel: - iskolaorvos és védőnő, családgondozó - a védelembe vett tanulók és családi, tanulmányi nehézségekkel küzdő gyermekek gondozása végett. - Alapítvánnyal - szabadidős tevékenységek támogatása. - Önkormányzattal - aktuális információkkal, pályázatokkal segítik az iskola munkáját. - Gödöllői Rendőrkapitánysággal - segítséget kapunk közlekedési, bűn- és drogmegelőzési ismeretek témakörében. - Nevelési Tanácsadóval - szakmai segítséget nyújtanak az iskola fejlesztőpedagógusa javaslata alapján. - Evangélikus egyház lelkészeivel mentálhigiénés szakemberként, drogmegelőzési ismeretekkel, életviteli tanácsokkal segítik diákjainkat. 3. Nevelési/oktatási programunk jellemzői 1. Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások A nevelési/pedagógiai program számos módon segíti elő az esélyegyenlőséget. Nagy gondot fordítunk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra a következő módokon: a) A tehetség, a képesség kifejlesztését segítő tevékenységek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése, - egyéni foglalkozások a tehetséges tanulókkal, - versenyeken való részvétel és azokra való felkészülés, - iskolai könyvtár, internet és más eszközök egyéni vagy csoportos használata, - a továbbtanulás segítése. 17

18 b) A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program: - csoportbontásokkal egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése, - egyéni foglalkozások, - felzárkóztató órák megszervezése, - osztályfőnöki órák keretében a tanulás módszerének segítése, - a továbbtanulás irányítása, segítése. Az intézmény figyelembe veszi a különböző tanulási képességeket. 2. Gyakorlatban megvalósuló tevékenységek: évismétlések csökkentése, egyéni fejlesztési programok, migráció, kisebbségek befogadása. 3. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók oktatása, fejlesztése a következő színtereken és módon valósul meg: a) Fejlesztő foglalkozásokon A tanulók kiscsoportos vagy egyéni foglakoztatása valósul meg, a sérülésüknek megfelelő végzettségű szakember vezetésével, a törvényben előírt heti órakeretben. A fejlesztendő területek meghatározása a szakvéleményben foglaltak alapján történik. A foglalkozásokon a következő pedagógiai és módszertani irányelvek meghatározóak: - a sajátos nevelési igényből fakadó hátrányspecifikus korrekció, gyógypedagógiai megsegítés, - korrekciós oktatás: a tanuló gyenge oldalainak erősítése, a hiányosságok felszámolása, fejlesztő pedagógiai megsegítés, - kognitív képességek fejlesztése (vizuomotoros koordináció, lateralitás, figyelem, percepció, emlékezet, szerialitás, téri és idői tájékozódás, beszéd, nyelvi készség, szókincs, gondolkodás és aritmetikai készség), - sokoldalú személyiségfejlesztés (affektív szféra erősítése, motivációs bázis, önállóság, rendszeresség, kitartás), - folyamatos sikerélményhez juttatás, - tantárgyakhoz kapcsolódó alapkompetenciák fejlesztése (számolási készség, írás és helyesírás, kifejező olvasás, értő olvasás, szövegben való tájékozódás, szakszókincs), - tanulási technikák elsajátítása, - több csatornás információközvetítés, - a tanulók egyéni szükségleteinek minél jobb megismerése. b) Többségi tanórákon A tanulók ép társaikkal együtt vesznek részt a tanítási órákon. Az osztálytermi tanítás során a következő pedagógiai és módszertani irányelvek a meghatározóak: - oktatás tervezése, szervezése során a világosság, változatosság szem előtt tartása, - gazdag közvetlen tapasztalatszerzés biztosítása, - változatos módszerek együttes használata, minél több észlelési csatorna bekapcsolása, - differenciált oktatásszervezés, - folyamatos visszacsatolás, megerősítés, közvetlen segítségnyújtás, - differenciált teljesítmény-értékelés, - motivátorok és ösztönzők széleskörű alkalmazása, - átlagostól több sikerélmény biztosítása, - a tananyag átszervezése, szűkítése, kis részekre bontása, - lehetőség szerint individuális feladat-meghatározás, - szükség esetén segédeszközök biztosítása, 18

19 - egyéni, képességekhez igazodó haladási tempó biztosítása, - egyéni korrekciós lehetőségek beiktatása, - kifejezési, számonkérési módok megválaszthatósága, - számonkéréskor hosszabb felkészülési idő biztosítása, c) Napközis, illetve tanulószobai tevékenység A tanulók számára itt biztosítunk lehetőséget a további felzárkóztatásra, a tantárgyi hiányosságok pótlására, a házi feladatok elkészítésére a napközis nevelő és szaktanárok irányításával. 4. A tanulók esélyegyenlőségét biztosító további célkitűzések 1. Nevelési célok Az egészséges életmódra nevelés. Az anyanyelvi nevelés. Játékos mozgásfejlesztés. Önálló gondolkodásra képes, kreatív, probléma-érzékeny és problémamegoldó beállítottságú, empatikus, toleráns, önálló véleményalkotásra és vélemény-nyilvánításra képes személyiségek kialakítása. Ismerjék meg más népek hagyományait, kultúráját, szokásait és életmódját. Önértékelése helyes legyen megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal, alapvető erkölcsi normákkal rendelkezzenek, reálisan döntsenek továbbtanulásukról. Tisztában legyenek a környezet és természetvédelem fontosságával, ismerjék fel az egyén és a társadalom felelősségét. Tanulmányaik befejezése után rendelkezzenek olyan alapműveltséggel, készségekkel, jártasságokkal, magatartási és erkölcsi normákkal, amelyekkel az életük folyamán minden tekintetben megállják a helyüket, sikeres, boldog életet élhessenek. 2. Képzési célok Felkészítés a középfokú tanulmányokra, alapkészségek elsajátíttatása / olvasás, szövegértés, fogalmazás, helyesírás, nyelvi kommunikáció, számolási és logikai műveletek /. Korszerű, tudományos igényű ismeretek nyújtása / idegen nyelv, informatika /. Tehetséggondozás kiemelten a művészetek területén / ének, tánc, dráma, képzőművészet/. Lassabban haladók tanulók segítése, felzárkóztatása. 3. Szakmai célok Az iskola arculatának kialakítása. Logopédiai ellátás bővítése. Az integráció feltételrendszerének bővítése, integrációs támogatás igénybe vétele, az IPR bevezetése. Pályaorientációs tevékenység megszervezése osztályfőnök irányításával. 19

20 4. Személyi fejlesztési célok A pedagógus továbbképzési tervekben a kompetenciaalapú pedagógus képzés támogatása. Speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása (informatika). 5. Tárgyi feltételek Az informatikai hálózat bővítése, interaktív táblák beszerzése. A játszóudvar fejlesztése az EU szabványnak megfelelően, sportpálya felújítása, KRESZ parkok, tanösvények létrehozása. A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elvavult eszközök folyamatos cseréje. 20

21 IX. AZ ISKOLAVÁLTÁS, A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI 1. A belépés feltételei az iskola induló évfolyamaira - a gyermek az adott év augusztus 31. napjáig töltse be a 6. életévét - érje el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, szellemi és egészségügyi szempontból iskolaérett legyen A szülő kötelezettség vállalása - az adott évben tanköteles korba lépő gyermekét március 1-je és április 30-a között- a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első osztályába - az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába - tudomásul veszi az iskola Pedagógiai Programjában, Házirendjében leírt a tanulókra és a szülőkre vonatkozó kötelezettségeket 2. A beiratkozás ideje, módja, fellebbezési lehetőségek 1. osztály: - az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal - a beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót - a lakcímet igazoló hatósági igazolványt - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást - a gyermek TAJ kártyáját - szükség esetén a szakértői bizottság által kiállított szakvéleményt - a gyermek felvételéről az iskola igazgatója dönt - az igazgató írásban értesíti a szülőket, hogy gyermekük felvételt nyert, vagy indokolja az elutasítást - a hatályos törvények szerint a szülőnek jogában áll fellebbezni - ha a szülő elfogadja gyermeke adott osztályba való felvételét, létrejön a tanulói jogviszony Felsőbb évfolyam: - a tanuló átvételére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 23. (7) bekezdésében meghatározott kivétellel- a tanítási év során bármikor lehetőség van - az átvételi kérelemhez a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 22. (4) bekezdésében felsorolt iratok szükségesek - a felvételről az iskola igazgatója dönt 21

22 Ha intézményünk a kötelező felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor az alábbi rend szerint vesszük fel a tanulókat: halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat sajátos nevelési igényű tanulókat ( ha az intézményünk a kijelölt iskola ) sajátos helyzetű tanulókat Ha iskolánk a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A tanulói jogviszony felvétel és átvétel útján keletkezik. A felvételről és átvételről az iskola igazgatója dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a közoktatási törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Hogyan történik maga az eljárás? A kiskorú tanulónak az egyik szülője kíséretében kell megjelennie az intézményben, ahol jelzi az iskolaváltási szándékát és annak indokait is. Ezzel együtt be kell nyújtania egy kérvényt az iskola igazgatójának (érdemes előtte elkérni a megfelelő formanyomtatványt), amelyben rögzíti a tanuló az intézményváltás tényét, valamint okait. Mellékelni kell az alábbi dokumentumokat is: - félévi vagy év végi bizonyítvány - az aktuális ellenőrző, hogy nyomon lehessen követni a tanulmányi előmenetelt az adott félévben - ha tanév közben van az iskolaváltás, akkor az éves naplóoldal fénymásolata is kell egy hitelesítő pecséttel A kérvényt 15 napon belül kell elbírálnia az igazgatónak. A sikeres átvételről vagy elutasításról hoz egy határozatot, amit postán kap meg a tanuló vagy a szülő. Az elutasító határozatnak az alábbi okai lehetnek: - helyhiány a választott iskolában - több mint 250 óra hiányzás - az igazolatlan órák száma meghaladja az igazolt hiányzásokat - egy vagy több tantárgyból teljesen osztályozhatatlan a tanuló a félévi- vagy év végi osztályozó értekezlet előtt két héttel Amennyiben az elbírálás sikeres, a tanulónak kötelessége az értesítés kézhez vételétől számított egy napon belül felvenni a kapcsolatot az osztályfőnökével, be kell iratkoznia, illetve beszereznie a tanulás szükséges eszközeit. 22

23 X. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, ÍRÁSBAN VAGY SZÓBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE, A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM MINŐSÍTÉSE 1. A tanulmányi munka értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanul tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. 1. évfolyam félévkor és év végén szöveges értékelés 2. évfolyam félévkor szövegesen, év végén érdemjeggyel értékelünk évfolyam félévkor és év végén érdemjegyekkel értékelünk 5-8. évfolyam esetében félévkor, év végén érdemjegyekkel történik az értékelés A félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. a.) Az értékelés feladata Motiválja, serkentse, biztassa, jutalmazza, elmarasztalja, esetleg büntesse a tanulót a folyamatos tanulás érdekében. A problémák és eredmények feltárása mellett az értékelésnek meg kell mutatnia a továbbfejlesztés lehetőségét és módját is. Az értékelést a teljes nevelési oktatási folyamatba be kell építeni. b.) Az értékelés módja, formái Folyamatos megfigyelés A tanítási tanulási folyamatban állandóan jelen van. Megfigyeljük a tanulók aktivitását, érdeklődését, figyelmét; azt, hogy megértették-e a tananyagot, hogyan készítették el a házi feladatot. Megfigyeljük rövid feleléseiket, válaszaikat, hozzászólásaikat. 23

24 Szóbeli ellenőrzés (feleltetés) módjai 1.) Beszélgetés (kérdés felelet) 2.) Összefüggő felelet Mindkét mód fontos, de célunk, hogy az összefüggő felelet formáit alkalmazzuk az esetek többségében. A fokozatosság elvét érvényesítjük ennek bevezetésekor: alsó tagozatban ritkán, felsőben egyre gyakrabban alkalmazzuk az összefüggő feleletet. Írásbeli ellenőrzés 1.) Írásbeli felelet egy tananyagrész elsajátításának ellenőrzése írásbeli formában vonatkozhat néhány tanulóra, de kiterjedhet az egész osztályra is. Íratását előre nem kell bejelenteni. Egyenértékű egy szóbeli felelettel. 2.) Röpdolgozat - néhány anyagrész után írásbeli formában történő számonkérési mód az alapvető összefüggések meglátásának ellenőrzésére. Az egész osztályra kiterjed. Megírásának időpontját célszerű előre közölni az osztállyal, de bejelentése nem kötelező. A röpdolgozatra kapott érdemjegy értéke egyenértékű egy szóbeli felelet érdemjegyével. 3.) Témazáró dolgozat - egy-egy fejezet lezárása után az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításának írásbeli ellenőrzési formája. Az egész osztályra kiterjed. Megírásának időpontját előre közölni kell az osztállyal, s a megírás napját előre kell jelezni a haladási naplóban. Az adott osztályban egyazon napon 2-nél több témazáró dolgozat nem íratható. 4.) Cikluszáró összefoglaló félévi, tanév végi felmérések. A témazárókhoz, cikluszáró összefoglalókhoz felhasználhatók a nyomtatásban megjelent országos feladatlapok, de a szaktanár által összeállított mérőlap is megfelelő. Témazáró dolgozatok, cikluszáró összefoglalók értékelésének %-os határai. Alsó tagozat Felső tagozat jeles % jeles % jó % jó % közepes % közepes % elégséges % elégséges % elégtelen % elégtelen % Egyéb írásbeli beszámoltatásnál a pedagógus egyéni elbírálása alapján történhet az értékelés. c.) Az értékelés megnyilvánulási módjai 1. Szöveges értékelés Szóbeli szöveges értékelés A tanítás tanulás folyamatát áthatja. Bármely órán, bármilyen részfeladat esetén előfordulhat. Cél, hogy rendszeresen, napról napra alkalmazza a pedagógus. 24

25 Írásbeli szöveges értékelés Első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon csak félévkor szöveges értékelés történik. Ennek a szöveges minősítésnek kell kifejeznie, hogy a tanuló - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul Amennyiben a tanuló Felzárkóztatásra szorul minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, javaslatot kell tenni a szükséges intézkedésekre. Az iskolának a szülőt tájékoztatnia kell azokról a lehetőségekről is, amelyekkel segítséget tud nyújtani a tanulók eredményes felkészítéséhez. 2. Számszerű értékelés Érdemjegy-a tanév során rendszeresen érdemjeggyel értékeli a tanuló előmenetelét a pedagógus: - második évfolyam 2. félévkor; évfolyamon félévkor és tanév végén. Az érdemjegyek a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók tanulmányi munkájáról a szülőket novemberben és áprilisban írásban értesítjük. Negyedéves és háromnegyed-éves értékelést kapnak a kiválóan teljesítő, nem a képességeinek megfelelően teljesítő, bukásra álló, illetve alsó tagozatban a felzárkóztatásra szoruló tanulók. 2. A magatartás és szorgalom értékelésének rendje A magatartás és szorgalom értékelését havonta az osztályfőnök, negyedévente osztályfőnök, az osztályban tanító szaktanárok véleményének meghallgatásával végzi. A félévi és tanév végi magatartás és szorgalom osztályzatok megállapítása az osztályozó konferencián történik, de döntő szava az osztályfőnöknek van az osztályzat megállapításakor. Magatartás A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5). jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a). Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - tisztelettudó; -társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; 25

26 - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b). Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása c). Változó (3) az a tanuló, aki - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d). Rossz (2) az a tanuló, aki - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás minősítésekor a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Szorgalom A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5,) jó (4), változó (3,) hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a). Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - a munkavégzés pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. 26

27 b). Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt - önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c). Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d). Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - ez előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom minősítésekor a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Iskolánkban a félévi és tanév végi értékelés mellett a negyedévi és háromnegyedévi értékelést is alkalmazzuk novemberben illetve áprilisban. A félévi és tanév végi értékeléssel ellentétben ezek a speciálisan alkalmazott értékelések nem szükségszerűen vonatkoznak minden tantárgyra. Ilyenkor szöveges formában minősítjük a kiemelkedő, gyengén teljesítő, elégséges, illetve elégtelen osztályzatra álló tanulókat. A kiadott negyedéves/háromnegyedéves értékeléseket mindkét szülő aláírásával az osztályfőnöknek kell átadni az iskolában. 27