2010. szeptember 1. ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNY. Összeállította: Kovács Mária igazgató

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2010. szeptember 1. ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNY. Összeállította: Kovács Mária igazgató"

Átírás

1 2010. szeptember 1. ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNY 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. Összeállította: Kovács Mária igazgató [ PEDAGÓGIAI PROGRAM ] 1

2 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...3 BEVEZETŐ...5 I. Nevelési program AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, KULCSKOMPETENCIÁK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK, TANULÓI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT...51

4 4

5 BEVEZETŐ Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra - az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra - határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: - évente meg vannak határozva az aktuális célok és - az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A jelenleg érvényben lévő, jén hatályba lépett pedagógiai program felülvizsgálatát a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény évi módosítása rendelte el. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: 1. az évi LXXXIX. törvény a közoktatásról, 2. a 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, 3. a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet, 4. a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet, illetve annak 202/2007. (VII.31.) módosítása, 5. az intézmény alapító okirata. A pedagógiai program magában foglalja: - a nevelési programot, egészségnevelési programot, környezeti nevelési programot, - a helyi tantervet. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: - az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, - a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, - a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. 5

6 I. NEVELÉSI PROGRAM 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, KULCSKOMPETENCIÁK A nevelő-oktató munka alapelvei: Célja: követelményelvű (vagyis a tanulási teljesítményt előtérbe helyező) intézmény a lassan haladó és hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása (vagyis intellektuális teljesítőképességük, pszichikumuk, másrészt szociológiai környezetük által meghatározott teljesítményszintjük optimumának elérése) tanulóink társas kapcsolatait az együttműködés, a segítőkészség, egymás problémáinak meghallgatása, megértése, elképzeléseinek tiszteletben tartása jellemezze a tudás és a munka megbecsülésére neveljünk a szülőföld, az ország, a nemzet, nemzetiség, a haza múltjának, jelenének megismerése, érezzék felelősségüket jövőnk alakításában, és érzelmileg is kötődjenek hozzá tisztelettudó viselkedésű és magatartású, életkoruknak megfelelő felelősségvállalásra képes gyerekek nevelése helyes természet-, és környezetvédelmi szemlélet kialakítására való törekvés az egészséges életmód alapvető ismeretének (életvitel, étkezés, testedzés, stb.) elsajátítása legyenek büszkék arra, hogy ők iskolánk diákjai közé tartoznak (tartoztak) a szülők ismerjék meg pedagógiai programunkat, nevelési-oktatási céljainkat és sajátos eszközeikkel segítsék annak megvalósítását a mai kor kívánalmainak megfelelő nyelvtudással bíró számítástechnikai ismeretekkel jól hasznosítható tudással rendelkező az iskolában (s azon kívül) szerzett új információkat alkalmazni és rendszerezni képes állampolgári jogainak, kötelezettségeinek gyakorlására kész egyéni és csoportérdekeinek érvényesítésére felkészült, egyúttal más egyének, csoportok érdekeit véleményét tiszteletben tartó, toleránsan kezelő harmonikus személyiség kialakítása tanulóink felkészítése tanulmányaik további folyatatására, a differenciált középfokú beiskolázásra, megadván hozzá a szükséges ismereteket és a megfelelő erkölcsi alapokat is az oktatás módszereinek korszerűsítése 6

7 Feladataink: az 1-8. osztályos általános iskolai tanulók rendszeres oktatása a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók szegregált és integrált nevelése és oktatása az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás a német nemzetiségi nyelvoktatás a számítástechnikai ismeretek oktatása tehetséggondozás, felzárkóztatás megfelelni a kompetencia alapú oktatás elvárásainak Alsó tagozaton szilárd alapismeretek kialakítása, különös tekintettel: a megfelelő szövegértéssel és hangsúlyozással történő folyékony, hangos olvasás megvalósítására az irodalmi művek, mesék olvasásának igényére a szépen formált írás és helyesírás alapvető ismeretére a biztos számolási kézségre a mozgásra, a testedzésre igényt tartó életmódra az éneklést, zenét, rajzolást (és más kreatív művészeti tevékenységet) kedvelő, kommunikatív gyermek nevelésére Felső tagozaton: a gyermekek megtanítása a tanulásra (az egyes szaktárgyak speciális tanulási módszereinek és eljárásainak alkalmazására) felkészítés a továbbtanulásra (képességeiknek, érdeklődési körüknek megfelelő középfokú iskolában való helytállásra) Összevont tanuló csoportok: a nyolc osztály elvégzése a nevelők segítségével a minimális kompetenciák elsajátítása a felnőtt közösségbe történő beilleszkedéshez Eszközei, eljárásai: Tovább erősítjük az (írás, olvasás, számolás) alapkészségeit, az olvasás megszerettetését és kialakítjuk az önművelés igényét, fejlesztjük a kommunikatív készségüket, ezért a számonkérésben az írásbeliség mellett nagyobb hangsúlyt kell kapjon a szóbeliség. Törekszünk a helyesírási biztonság kialakítására, a mondattani elemzési jártasság elsajátítására, a verbális kommunikáció (a mondanivaló szabatos megfogalmazására, meggyőző előadása, az érvelés, a vélemények kulturált ütköztetése, kompromisszum készség) életkornak megfelelő alakítására. 7

8 A matematikatanításban el kell érnünk, hogy a tanulóknak biztos szám-és művelet fogalma legyen. A gondolkodási képesség fejlesztése során a problémamegoldó és a műveleti képesség kap hangsúlyt, figyelemmel a matematika tanulás szokásrendjének tudatos fejlesztésére (mint pl. a becslés, önellenőrzés stb.) megtanítva egyúttal a matematikának a gyakorlati életben, illetve a természet- és társadalomtudományokban való alkalmazhatóságát, alkalmazását. Biztosítjuk a természeti és társadalmi ismeretek jó megalapozását. Az 4. osztálytól kezdve tanrendbe illesztjük a számítógépes ismeretek oktatását (megtanítjuk a számítógép kezelését és a szövegszerkesztés egyszerűbb eljárásait), Az első osztálytól német nemzetiségi nyelvet, a harmadik osztálytól angol és/vagy német nyelvet tanítunk. A wettenbergi iskolával meglévő kapcsolatunk jó lehetőséget biztosít, hogy a gyerekek megismerkedjenek más ország életével, szokásával, fejlődjön beszédkészségük. Az idegen nyelv hatékonyabb elsajátítása érdekében létszámtól függően és az anyagi lehetőségek figyelembe vételével csoportbontást alkalmazunk. Az iskolai sportkör működtetésével a különböző sportágakban (sakk, kézilabda, kosárlabda, tollaslabda, atlétika) lehetőséget teremtünk a rendszeres testedzésre és a versenysport megalapozására. A művészeti nevelést színvonalasan működő rajzszakkörünk, kerámiaszakkörünk és énekkarunk segíti. A tehetségek felkarolására - mely a felső tagozatban folyó munka egyik kiemelt feladata - szakköröket, tanulmányi versenyeket szervezünk. Megszervezzük a gyerekek nyári táborozását, iskolarádiót működtetünk, alkalomszerűen megjelentetjük az iskolaújságot. Az önművelés feltételeit egyebek mellett a könyvtár fejlesztésével biztosítjuk. Az oktatás korszerűsítésénél különös tekintettel figyelünk a csoportmunka, valamint a differenciált oktatás módszereinek alkalmazására. A számítógépes ismeretek tanításánál - az arculatnak megfelelően és a tantervvel összhangban - igyekszünk kielégíteni az igényeket (a géppark felújításának folyamatossága pályázatokkal, szakkörök működtetésére). A tanítási-tanulási folyamat tervezésénél a nevelők továbbra is figyelembe veszik a tanulási képességek, illetve a továbbhaladás ütemének különbözőségét. Az osztályközösségek között is vannak lényeges különbségek, de osztályon belül is természetes a differenciált munka szervezése. Ez feltételezi, hogy reális és naprakész ismeretekkel rendelkezzen a tanár a tanulók tudásszintjéről. Ezek birtokában alakíthatók ki a csoportok, szabhatók meg a fejlesztés irányai. Ezért szükség van a rendszeres felmérésekre, a diagnózis felállítására. A nevelő-oktató munka színvonalát, hatékonyságát alapvetően a tanulási teljesítmények határozzák meg. Ennek felismeréseként a tantestület többsége folyamatosan végez diagnosztizáló céllal felméréseket. Ugyancsak a felismerésből kiindulva az iskolavezetés is fontosnak tartja a külső és belső mérések végzését. A rendszeresen végzett belső és külső mérések adatai képet adnak a tanulók körében ismereteik megértési fokáról, elsajátítási mértékéről, a hiányokról, eredményekről, ennek alapján tesszük meg a további szükséges lépéseket. 8

9 Kulcskompetenciák: Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Ez Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is 9

10 igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 10

11 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció ( , hálózati eszközök) a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. 11

12 Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 12

13 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EUhoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 13

14 A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. 14

15 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A nem német nemzetiségi osztályba járó tanulók számára térítés nélkül biztosítjuk, hogy 3. osztálytól kezdődően német vagy angol nyelvet tanuljanak. Térítés nélkül biztosítjuk, hogy a német nemzetiségi nyelvet tanulók első osztálytól magas óraszámban tanulják a nyelvet. Főállású logopédusunk teljes óraszámban a beszédhibás tanulók fejlesztését végzi. Térítés nélkül biztosítjuk a tanulók számára: A délutáni szakkörökön való részvételt: o matematika 4. o. o matematika 5-7. o. o magyar 4. o. o német 4-8. o. o angol 4-8. o. o kerámia 3-8. o. o környezetvédelem 5-8. o. o közlekedési ismeretek 5-8. o. A felvételi előkészítő tanfolyamon való részvételt: o magyar 8. o. o matematika 8. o. o angol 8. o. o német 8. o. Az énekkarban, énekkari szereplésben való részvételt: o énekkar 4-8. o. o számítógépes teremben oktatóprogramok használatának gyakorlását (4-8. o.) Az iskolai könyvtárban: o a könyvtári kutatómunkát (helyben olvasás) o a könyv kölcsönzését A délutáni iskolai sportkör foglalkozásain való részvételt: o játékos foglalkozás 1-4. o. o kézilabda 5-8. o. o kosárlabda 5-8. o. o tollaslabda 5-8. o. o sakk 2-8. o. A községi sportkör asztalitenisz szakosztályának foglalkozásain való részvételt: o asztalitenisz 1-8. o. Biztosítjuk, hogy tanulóink a testnevelés órák keretében úszásoktatáson vegyenek részt. Az arra rászorulóknak gyógytestnevelési órákat biztosítunk. Erre összesen heti 11 órát (félállás) tudunk felhasználni saját gyógytestnevelőnkkel. o úszás 4. o. Biztosítjuk, hogy érdeklődésüknek megfelelően részt vehessenek a Diákönkormányzat által irányított o újságszerkesztés o rádiószerkesztés munkálataiban. Biztosítjuk - igény szerint - az érdeklődő tanulók számára, hogy térítés ellenében részt vegyenek levelező tanulmányi versenyen. 15

16 Levelezés a Comenius programban résztvevő országok diákjaival (Írország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország) A német nyelv gyakorlása céljából a wettenbergi iskolával minden évben cserelátogatást szervezünk. A zene iránt érdeklődő tanulók beiratkozhatnak - a zeneiskola szabályai szerint - az iskolánk épületében működő Gungl József Zeneiskolába. 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A hon- és népismeret tantárgy tanításánál feladatunk elősegíteni a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Kapcsolódjanak be a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület munkájába, törekedjenek környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Közösségfejlesztést szolgál: iskolánk hagyományainak ápolása és az új hagyományok megteremtése. az osztályközösségek, tagozatok tanulmányi kirándulásai, múzeum-, színház-, mozilátogatásai táborok szervezése, lebonyolítása. 4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Iskolánk feladatának tekinti a lassan haladó, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését és felzárkóztatását. Ennek megvalósítása érdekében: a tanórákon egyénileg, illetve csoportosan fejlesztjük a rászorulókat korrepetálást biztosítunk felzárkóztató szakköröket tartunk nyílt napok megtartásával elősegítjük a személyes tapasztalatcserét a szülők számára fogadóórákon és szülői értekezleteken konzultációs lehetőséget biztosítunk a tanulási problémákról A nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján az iskola a gyermek fejlettségének, állapotának megfelelő gondozást szervez. Kapcsolatban vagyunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, az igényeknek megfelelően kérjük a pszichológus segítségét. Pályaválasztási tanácsadás. 16

17 5. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Céljaink között hangsúlyozottan szerepel a tehetséges tanulók felkarolása, képességeik kibontakoztatása. Ennek megvalósítása érdekében a tanórák egy részében a tanárok külön feladatok szorgalmi házi feladatok könyvtári feladatok adásával segítik a képességek fejlesztését a tanítási órákon. A tanórákon kívül szakkörök egyéni foglalkozások tanulmányi versenyeken (házi, kistérségi, megyei, országos) való részvétel segíti elő ezt a tevékenységünket. 6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. Szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeknek és szüleiknek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése. A gyermekvédelem célja a rászorult, veszélyhelyzetben lévő gyermekek megsegítése, védelme. A gyermekvédelem alanyai 1. Hátrányos helyzetű gyermek Alapvető szükségelt - kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat elsősorban szociális, anyagi, kulturális téren. Kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelmi, fogyasztási szint. Rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szinte, munkanélküliség. Amennyiben a hátrányok halmozódnak és a család nem tud kiemelkedni helyzetéből, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűvé válik, ami gyakran veszélyeztetettséghez vezet. 2. A veszélyeztetett gyermek Testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: a családra, szűkebb társadalmi környezetre jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, brutalitás, drog, bűncselekmény). Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, alkoholizálás, kábítószer-élvezet, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás. 3. Nehezen nevelhető gyermek Értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai károsodás, vagy pszichés sérülések miatt tanulási, magatartási zavarokat mutat. 17

18 4. Szociálisan inadaptált gyermek Értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de a felnőttekhez való viszonyában, vagy a kortársakhoz való viszonyában zavar van. Olyan viselkedési rendellenesség, amely a társas viszonyok zavarára épül. A veszélyeztetettség fogalma Veszélyeztetettnek tekintjük azt a gyermeket, akinek testi, pszichés fejlődését az öröklött vagy szerzett organikus károsodások, környezeti ártalmak, illetve rossz interszociális kapcsolatok akadályozzák. A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és tünetei 1. Környezeti ok a család szerkezetének megváltozása, nevelési hiányosságok, brutalitás, kényeztetés, erkölcstelen családi környezet, italozás a családban, egyéb. 2. A gyermek személyiségéből eredő veszélyeztető okok értelmi, érzelmi elmaradottság, szociális visszamaradottság, gátlásosság, fokozott agresszivitás, kóros hazudozás, túlmozgékonyság. 3. Anyagi okok miatt veszélyeztetett alacsony jövedelem, rokkant nyugdíjasok, a családban sok a gyermek, munkanélküli szülők. 4. Egészségügyi okok miatt veszélyeztetett 5. Halmozottan veszélyeztetett gyermekek 18

19 Iskolai gyermekvédelem A gyermekvédelem egyik első legfontosabb "jelző intézménye" az iskola. A gyermekek életük jelentős részét az iskolában töltik. Testi tünetekben, hangulatokban, viselkedésükben történő változás, fejlődésük minden hibája, zavara megjelenik az iskolában, először, mint tünet, amit a jószemű pedagógusnak észre kell vennie és keresni a tünet mögött meghúzódó okokat. Ha ez nem történik meg időben, a tünetek súlyosbodnak és megjelennek, mint: teljesítményzavar, viselkedészavar, kapcsolatzavar. A prevenció első színtere az iskola. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a/ A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak a célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megoldása. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b/ Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekvédelmi- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelykehez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte setén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c/ Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d/ A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, 19

20 továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, kisebbségi önkormányzatokkal. e/ Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: felzárkóztató foglalkozás, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai, napközi otthon, nevelők és szülők személyes kapcsolatai, családlátogatások, szülők és családok nevelési gondjainak segítése /drog, alkohol.../, tanulószoba, egyéni foglalkozás, könyvtárhasználat, továbbtanulás irányítása, segítése. Az osztályfőnök /szaktanár/ feladata: Vegye figyelembe a tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlettségét, fejlődése ütemét, szociokulturális helyzetét. Törekedjen a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatására. Tájékoztassa a szülőket a gyermeket érintő kérdésekről. Szükséges esetekben tegyen családlátogatást. Működjön közre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, ha lehetséges, megszüntetésében. 20

21 A gyermekvédelmi felelőssel működjön együtt, kérje annak segítségét az intézkedések megtételéhez. 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Iskolánkban (és az óvodában) logopédus szakemberek vizsgálják az iskolába kerülő tanulókat, majd e szűrővizsgálatok után biztosítjuk a rászoruló tanulók kezelését, beszédhibájuk rendezését. Minden évben felmérjük az iskoláskorúak körében az iskolaérettséget, majd - az óvodával együttműködve - javasoljuk az iskolába kerülést, vagy az iskolakezdés elhalasztását. Az első évben tanulási problémákkal küzdő, lemaradó tanulók iskolalátogatási bizonyítványt kaphatnak. Ugyanakkor a kismértékben lemaradóknak folyamatos korrepetálással biztosítjuk, hogy az évfolyam követelményeinek meg tudjanak felelni. Iskolán kívüli partnereinkkel igyekszünk e tanulók érdekében is minél szélesebb körű együttműködésre (szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat, premontrei napközi) Különösen fontos az olvasási készség, szövegértés állandó figyelése, az olvasási nehézségekkel küzdők szakemberhez irányítása, hiszen ez a tanulás alapja az alsó, de különösen a felső tagozatban. Az alsó és felső tagozatos pedagógusok folyamatos kapcsolattartására törekszünk az alsó és felső tagozatból való átmenet problémáinak (oktatás és nevelés egyaránt) csökkentésére. A tanulási problémákkal, kudarccal küzdő tanulók szüleivel folyamatos kapcsolattartásra törekszünk, szükség esetén külön tanulás-módszertani segítséget nyújtunk. Igyekszünk a szülői felelősséget, az együttműködés szükségességét tudatosítani ennek a feladatnak a megoldásában. Ha szakértői vélemény is alátámasztja, lehetőséget adunk az egyes tantárgyakból való felmentésre, osztályváltoztatásra vagy magántanulóként is folytathatja a tanuló tanulmányait. Szükség esetén biztosítjuk a rehabilitációs célú foglalkozást a rászoruló tanulóknak. (összevont) 8. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE Az alsó tagozatos tanulók számára biztosítjuk a napközi-otthonos ellátást, ennek igénybevételére ösztönözzük a hátrányos helyzetű tanulókat. Biztosítjuk a felzárkóztató és tehetséggondozó programjainkban való részvételt. Drog- és bűnmegelőzési programokat szervezünk megfelelő szakemberek segítségével. Külön figyelmet fordítunk a szociálisan hátrányos tanulók pályairányítására, igyekszünk a szülőkkel való együttműködés nehézségei esetén kiemelt segítséget nyújtani. Szülői értekezleteken, fogadóórákon vagy családlátogatásokon tájékoztatjuk a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről, (tankönyvtámogatás, ebédtérítés 50%, 100%, gyermeknevelési támogatás stb.). 21

22 Kapcsolatot tartunk a Családsegítő Szakszolgálattal, igénybe vesszük szakembereik segítségét, tájékoztatást nyújtunk a szociálisan hátrányos tanulókról. Hátrányos helyzetű tanulóinknak igyekszünk segítséget nyújtani a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Tanulmányi kirándulások, táborozások alkalmával e tanulók részvételét anyagi segítséggel is támogatjuk. (tábori hozzájárulás. stb.) Folyamatos kapcsolattartásra törekszünk a Premontrei Napközivel a hátrányos helyzetű tanulók érdekében. Biztosítjuk tanulóinknak a reggeli ügyeletet 7 órától. (közlekedés és egyéb nehézségek). A felső tagozaton tanulószobai ellátást biztosítunk. 9. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Tanévenként (legalább) 3 szülői értekezletet tartunk (tanévkezdet, félév, évvége). Tanévenként - a szülői értekezleten kívül - legalább 4 alkalommal fogadóórát tartunk. Előzetes bejelentkezés alapján vagy sürgős esetben pedagógusaink az iskolában felkereshetők. Évente egy alkalommal nyílt napot (1 vagy 2 nap) tartunk. Iskolánkban Szülői Szervezet működik. Ösztönözzük a szülőket, hogy rendezvényeinken gyermekeikkel együtt vegyenek részt. A szülők nagy többségét érintő nevelési, egészségi vagy egyéb aktuális kérdésekről előadásokat szervezünk. (pl. drog). Az iskoláért végzett közös munkába bevonjuk a szülőket. (pl. takarítás, helyreállítás, dekorálás, díszítés stb.) Évente több alkalommal rendezünk közös családi sport, kulturális vagy jótékonysági rendezvényeket. 10. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, 22

23 a szexuális fejlődés, önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a tanulási környezet alakítása területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3.Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: sportrendezvényeink: Zichy Sportnap, Majális, kistérségi, megyei sportversenyek; nyári táborok; a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás (lehetőségeink szerint); a biológia, egészségtan, technika és életvitel, természetismeret, ember és társadalom tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az első-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadók, családsegítők segítsége, kapcsolódás az Önkormányzat szabadidős programjaihoz: Majális faültetés, stb. iskolapszichológus: lelki eredetű problémák feldolgozása (pszichológiai tanácsadás) bevonása a továbbképzések lebonyolításába az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: évente egy-egy alkalommal osztályfőnöki óra megtartása: egészséges táplálkozás, egészséges életmód; kamaszkori problémák, szexuális felvilágosítás témakörökben; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez kétévente drog-prevenciós délelőtt tartása (5-6.; 7-8. o. csoportokban, szülőknek is) 11. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai 1.1 Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere 23

24 A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyek a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni. 1.2 Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola helye és épülete: Iskolánk 1983-ban épült panel technikával, Zsámbék és Tök község határán. Mindkét település gyermekeinek önkormányzati iskolája. Felújításra kerültek a vizesblokkok, a tornaterem és a kerítés is. Szükséges a sportpályák, az udvar korszerűsítése. Az iskola épülete teljes fűtéskorszerűsítésre és a nyílászárók cseréjére szorul. Az elmúlt évek során új szárnnyal bővült intézményünk, itt két szaktanterem és egy tágas könyvtár kapott helyet. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak be egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak fokozatosan, lépésenként haladhatunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatalabb kollégák együttműködésére. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: Tanórán, laboratóriumban: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így a tanítás élményszerűvé válik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket laboratóriumban megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Tanórán kívüli programok: A gyerekek olyan szakkörökön, versenyeken vesznek részt, ahol a környezet- és természetvédelem fontos. Itt olyan tudásra tehetnek szert, amely felelősségvállalással, önálló munkával, egymással dolgozni tudással jár együtt. Az iskolában rendszeres hagyománnyá vált az évenkénti kétszeri, őszi-tavaszi papírgyűjtési akció. Minden tanévben folyamatosan gyűjtjük a műanyag flakonokat, a használt elemeket. Tanulóink sok környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokban aktívan dolgoznak. A település több pontján szelektív hulladékgyűjtés valósult meg. Évente megrendezésre kerül - iskolánk névadójával kapcsolatban - a Zichy Miklós helytörténeti vetélkedő. Madarak és fák napja. Erőforrások 24

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA Felsős Szakmai Munkaközösségének 2013/2014. tanévi munkaterve

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA Felsős Szakmai Munkaközösségének 2013/2014. tanévi munkaterve A SZÁZHALOMBATTAI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA Felsős Szakmai Munkaközösségének 2013/2014. tanévi munkaterve Készítette: Élő Márta munkaközösség vezető Százhalombatta,2013-szeptember 15. Az iskola

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Helyi tantervünk a NAT előírásaira épít, rögzítve a kötelezően tanítandó tananyagot, de szabadsággal élve abban, hogy saját arculatunkat kialakítsuk szabadon választható-tervezhető óráinkkal. Amennyiben

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A nevelő-oktató intézmények gyermekvédelmi feladatait alapvetően a többször módosított 1993. évi LXXIV tv. a közoktatásról tartalmazza. A törvény alapelvei

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

I. N E V E L É S I P R O G R A M

I. N E V E L É S I P R O G R A M I. N E V E L É S I P R O G R A M H E L Y ZE T E L E M ZÉ S Intézményünk a 2003-2004-es tanévtől két iskola összevonásával alakult eggyé. A Dohány utcai, és a Kertész utcai iskola is több mint száz éves

Részletesebben

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja " E r r e a s z i k l á r a é p í t e m h á z a m a t (Szent István II. Intelme Imre herceghez) A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja 2013. 1 Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA...

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 klik.devecser@gmail.com www.gardonyi-devecser.sulinet.hu TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 2 1. Az intézmény bemutatása... 2 1.1. Az intézmény

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Jakabszállás Fülöpjakab Általános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszállás Fülöpjakab Általános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája. Esélyegyenlőségi Program Jakabszállás Fülöpjakab Általános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az iskola tanulóinak összlétszáma: 240 fő Halmozottan hátrányos

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév

Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév Gyulaffy László Általános Iskola 8412 Veszprém-Gyulafirátót, Vízi u. 24 OM azonosító: 037040 Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév Készítette: Fodorné Szöllősi

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJÁNAK Intézkedési terve (2004-2006) A kerületi gyermek és ifjúsági korosztályok fölmérése 1. A fizikai teljesítőképesség, biológiai

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja OM: 034866 mindenkit mindenre meg lehet tanítani, csak idő, módszer és mester kérdése. /Comenius/ 1 Tartalomjegyzék I. Preambulum 4 II. 1. Az intézmény alapadatai

Részletesebben

Könyvtári munkaterv. 2015/2016. tanév

Könyvtári munkaterv. 2015/2016. tanév Könyvtári munkaterv 2015/2016. tanév Olvassunk tehát minél többet, hiszen az irodalom az örökkévalóság távcsöve: felébreszti bennünk létünk rejtett erőit, amelyek átsegítenek minket sorsunk nagy viharain

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket!

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! A mi iskolánk Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! Minden család életében fontos esemény az iskolaválasztás és a beiratkozás. Döntésük megkönnyítéséhez szeretnénk

Részletesebben

IX. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM LEGFONTOSABB FELADATAI. IX/1. Cél, feladat, tevékenység

IX. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM LEGFONTOSABB FELADATAI. IX/1. Cél, feladat, tevékenység IX. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM LEGFONTOSABB FELADATAI A nevelési és oktatási intézmények - és ifjúságvédelmi feladatait: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és módosításai, az iskolák működését

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA Mezőkövesd, Gróf Zichy János út 18. Tel/Fax: 49/505-280, e-mail: szechenyi@mezokovesd.t-online.hu Honlap: www.szechenyi-mk.sulinet.hu OM: 201 750

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján Különös közzétételi lista a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései Készítette: Kozák András köznevelési szakértő Tanulói terhelhetőségi küszöbszám Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított

Részletesebben

Közzétételi lista 2014/2015

Közzétételi lista 2014/2015 Közzétételi lista 2014/2015 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához VÉGZETTSÉG

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam

Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam Óraterv Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám 5. 1 37 6 1 37 7. 1 37 8. 1 37 A fejlesztés célterületei - kompetenciák kompetenciakomponensek Személyes kompetenciák fejlesztése

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV. 2013/2014 tanév

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV. 2013/2014 tanév GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2013/2014 tanév Készítette: Kaszáné Szászi Edit Sárbogárdi Mészöly Géza Általános Iskola Szent István Általános Tagiskolájának Gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse Nézz

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

AZ ÖRKÉNYI PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE 2007

AZ ÖRKÉNYI PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE 2007 AZ ÖRKÉNYI PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE 2007 A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 202/2007. (VII.31.) Kormányrendelet

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

2014. szeptember 01. PEDAGÓGIAI PROGRAM ] ZSÁMBÉKI ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA. Összeállította: Kovács Mária igazgató I.

2014. szeptember 01. PEDAGÓGIAI PROGRAM ] ZSÁMBÉKI ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA. Összeállította: Kovács Mária igazgató I. 2014. szeptember 01. I. NEVELÉSI PROGRAM ZSÁMBÉKI ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. Összeállította: Kovács Mária igazgató [ 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ] 2 Tartalom Az iskola nevelési programja...

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának.

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. Magyar nyelv és irodalom A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. A magyar nyelv sokoldalú, - árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B M FELADATOK Közreműködik az egyéni gondozási, rehabilitációs 4 folyamat megtervezésében, megvalósításában Közreműködik a személyre szóló napi- és heti rend 5 kiakításában Szükség esetén segítséget nyújt

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Hevesy György Általános Iskola pedagógiai programjának módosítása

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben