ÓVODA ISKOLA ÁTMENET PROGRAMTERVE

Átírás

1 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET PROGRAMTERVE Készítették: Bereczkiné Búza Anett Vassné Agócs Ilona Hegedűsné Ternai Ágnes

2 Hej, óvoda, óvoda, ég veled, te kacsalábon forgó, ékes palota! Elhagyjuk sok fényes termed többet nem sétálunk benned, isten veled, óvoda! Holnap mi már nemcsak játszunk, fogócskázunk, bújócskázunk: hív a komoly kötelesség, hív minket az iskola. /Kormos István: Vackor elbúcsúzik az óvodától és iskolába megy Részlet/ Kompetencia - című 2

3 Tartalomjegyzék A program célja 4. oldal Előzmények I. Óvodáskor fejlődéslélektani háttere 4. oldal II. Kisiskoláskor III. Óvoda iskola átmenet 6. oldal 7. oldal A kompetencia alapú oktatás szerepe az óvoda iskola átmenet megkönnyítésében Játékos feladatok a különböző készségek, képességek fejlesztéséhez Az iskolaotthonos oktatás előnyei az iskolai kezdő szakaszban Az óvoda és az iskola közös programjai A programterv megvalósítása MELLÉKLETEK 9. oldal 11. oldal 15. oldal 17. oldal 19. oldal 27. oldal Kompetencia - című 3

4 A program célja Az új környezetbe való beilleszkedés és az új szokásrend kialakításának megkönnyítése. Szeptemberben ismerős tanító néni és korábban már megismert iskolai környezet várja az újdonsült kisdiákokat. Előzmények I. Óvodáskor fejlődéslélektani háttere Az ember alapvető természetes impulzusai pozitív értelműek: állandó növekedési folyamat alapjai. Az ember racionalizált, szocializált lény. Negatív impulzusai nem spontán impulzusok, hanem a szeretet és más szükségletek frusztrációjára adott reakciók. Az embert az ún. aktualizációs tendencia hajtja előre. A személyiség nyílt, dinamikus, önszabályozó rendszer. A self kiválik a gyermeki fejlődés során. 3-6 éves kor fejlődéslélektani jellemzői: - érzékeny időszak, hiányosságai serdülőkorban pótolhatóak - ödipális korszak A felettes-én (lelkiismeret) fejlődik a legjobban. Az ösztönök szocializációjának időszaka. Az énben integrálódnak az ösztönök. Belső szabályozó rendszert kell kifejleszteni az óvodásnak. Már képes megélni önmagát, önmagáról tud gondolkodni. Kompetencia - című 4

5 Képes felidézni szüleit, gondolkodni a családjáról. Gondolkodása mágikus. A csodákban reménykedik. Úgy képzeli önmagát, mint akinek a gondolatai varázsolni tudnak. Ez enyhíti a félelmét, ami leginkább a szülő elvesztése. Ugyanakkor attól is fél, hogy a varázslásai valóra válnak. Képes az utánzásra, úgy, hogy azonosul. Ez nem tudatos azonosulás. Ezt a szimpátia kapcsolatok megelőzik. A külső szabályok belsővé kezdenek válni. A felettes-én kialakulása csak az azonosulással lehetséges. Ezzel befolyásolja az ösztöneit. Gondolkodása Piaget szerint egocentrikus. Az én van a központban. Ennek a lemondásával képes a gyerek arra, hogy a társas viselkedés szabályait elsajátítsa. A felettes-én kialakulásának feltételei: a. szülői követelmények, tilalmak belsővé válnak (lelkiismeret kialakul) b. szülői elismerés, pozitív viszonyulás a gyerekkel - én ideál szülő-gyerek kapcsolat pozitív része, ami elfogad, díjaz, jutalmaz c. önjobbítás szándéka (szeretem magam, ilyen szeretnék lenni) d. képes az önmegfigyelésre e. önfegyelemre képes (Csak az a gyerek, akinek van oka, hogy miért legyen önfegyelme.) Óvodáskorban kialakul a morál. Két összetevője: - ideál - lelkiismeret Heteronom: - külsőnek (felnőtt felé) kötelező Autonom: - belsőből vezérelt Kompetencia - című 5

6 Azok a szabályok, amelyeket nem volt alkalma a gyereknek kipróbálni, azok nem épülnek be a személyiségbe. Kevés szabályt kell adnunk, de azokat komolyan kell venni. Nemi identitás felismerése: az én tudat kialakulásának döntő fordulópontja. Nemi tudat az én tudatba beletartozik, hogy ő tudja, hogy fiú vagy lány. Ez a korszak ösztönös kor, vágyakkal telített. A lányok nagy figyelemmel fordulnak az apai illetve az ellentétes nemű szülő felé. Átélheti, hogy ő az apja számára fontos kislány, illetve a fiúk, hogy az anya számára fontos kisfiú. A későbbi párválasztásaink innen erednek. II. Kisiskoláskor Az iskolába kerülő gyerekek nem azonos fejlettségi szinten kerülnek az első osztályba. Az eltérés okai különbözőek lehetnek. a. fejlődésbeli késés b. értelmi erők közötti különbségek c. a felkészítés mértéke közti különbségek Az azonos korosztályhoz tartozó gyermekek intellektuális fejlettségüket tekintve ± 2,5 év, magatartásuk fejlettségében ± 3 év eltérést mutatnak beiskolázáskor. Minden gyermek számára biztosítanunk kell, hogy sikeressé válhasson a tanulásban. Ezt csak akkor érhetjük el, ha a pszichikus funkciók fejlesztése, megerősítése folytatódik első osztályban. Esélyt kell adni a közel azonos szintre hozásukban. Olyan tanítási módszert kell alkalmaznunk, amely lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra, és teret ad az egyéni ütemben való fejlődésre. Kompetencia - című 6

7 Két legfontosabb meghatározója az iskolai tanulási folyamatnak a képesség és a hatékonyság. Értelmezésük: a. képesség az, ami lehetővé teszi az új ismeretek befogadását b. hatékonyság, hogy minden kisgyermek képességeihez mérten a legmagasabb szinten teljesíti az iskolai elvárásokat. Célunk: 1. Az óvodából az iskolában való átmenet megkönnyítése. 2. Sikerorientálás biztosítása. 3. Örömteli legyen a tanulás. Szeptemberben: játékos ismerkedés (Finommotorika) Szintfelmérés Nagy József, PREFER, 1986 nyomán Október: szoktatási és előkészítési időszak November március: differenciált oktatás Április június: ismétlés III. Óvoda-iskola átmenet DIFER (diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4 8 éveseknek) Az eredményes iskolakezdés kritikus feltételeinek elsajátítása 3 4 éves korban kezdődik. A leglassabban fejlődők esetében 8 9 éves kor végéig tart. Kompetencia - című 7

8 Ahhoz, hogy megfelelő hatékonysággal tudjuk a gyerekeket az iskolában fejleszteni nagy segítség a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer, melyet az iskolakezdéskor alkalmazunk. A mérések A tesztek különböző értékelést tesznek lehetővé: 1. elemenkénti analitikus diagnózis 2. összetevőnkénti analitikus diagnózis 3. tesztenkénti globális diagnózis A DIFER-index: A legátfogóbb fejlődési mutató. A gyerek általános aktuális fejlettségét, fejlődési folyamatát jellemzi. Az iskolaérettségi vizsgálat lépései 1. Intellektuális érettség - helyzetfelismerés - helyzetek megértése - feladattudat - monoton feladatokban való kitartás - teljesítményigény 2. Manuális készség 3. Szám- és mennyiségfogalom 4. Verbális kifejezőkészség 5. Emlékezet 6. Lényegkiemelés 7. Konfliktushelyzet megértése 8. Szabály betartása Kompetencia - című 8

9 9. ismétlődési szabály betartása Összegezve: képes-e arra, hogy az indulatok, érzések feszültségeit csökkentve, elfojtva, a szülővel azonosulva teljesítményorientált legyen. A szülőtől, a szülői kapcsolattól eltávolodva át tudja-e tenni érdeklődését az iskolára. Nevelési feladatok: 1. Autonómia (függetlenségi törekvések engedése) 2. Kreativitás fejlődése 3. Önszabályozás segítése csoportban 4. Értéknek venni a decentrálási készséget (a másik szempontjainak figyelembe vétele) 5. Megtanítani a siker és a kudarc tűrésére (rivalizáció tanulása) Problémák: - beilleszkedés - teljesítmény miatt lehetnek A gyerek libidóját lélektani problémák vonják el, illetve részösztön elnyomására kell sok energiát fordítania. Anyák szerepe: a. Túlvédő anya Védtelen lesz a gyerek a kihívásokkal szemben. b. Éretlen személyiségű anyák Diszharmónikus anya-gyermek kapcsolat. Ezeknél a gyermekeknél nyugtalan magatartást tapasztalhatunk. Türelmetlen a családi légkör, ahol rejtett elutasítást él át a gyerek. A gyerek is türelmetlenné válik ezáltal. Visszautasítja mindazt, amit a felnőtt társadalom kitűz feladatként. Kompetencia - című 9

10 A kompetencia alapú oktatási módszer szerepe az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésében A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek, tehát bármilyen helyzetben felmerülő problémát hatékonyan tudjanak megoldani. Bármely tanórán fejlesztett képességeknek más területeken, más tanórákon is alkalmazható képességgé kell válnia, és fordítva. Mivel a kisiskolás gyermek legfőbb tevékenysége a játék, ezért igen nagy hangsúlyt kap a fejlesztő folyamatokban az eszközhasználat és a megfelelő tanulási környezet kialakítása mellett. A fogalom kialakulásához szükséges a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. Különös tekintettel arra, hogy a kisiskolás gyermeknek nem az egyetlen és nem a legtermészetesebb kifejezési módja a nyelv, főként, ha valami újszerű dologról van szó. Ezért a megmutatást, eljátszást vagy lerajzolást éppúgy alkalmasnak tekinthetjük, mert ez a gondolataik önálló megfogalmazása, ami később szakszavakhoz, jelölésekhez vezet. A munkafolyamatokat problémafelvetésre építjük, amely, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, melyek a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. A problémamegoldó gondolkodásra csak problémák megoldásával nevelhetünk, az alkotó gondolkodást alkotások létrehozásával fejleszthetjük. (Ha csupán a kész alkotás elemzése, szemlélése a feladat annak létrehozása helyett -, az kreativitásukat nem fejleszti és nem készteti őket önálló gondolkodása.) 10 Kompetencia - című

11 A megfelelő tanulási környezet kialakításához pedig számos pedagógiai módszer közül válogathatunk, melyek nem csak a játékos tanulást színesítik, de a szociális kompetenciák fejlődését is nagy mértékben szolgálják (esélyegyenlőtlenség csökkentése, alkalmazkodóképesség, segítségnyújtás, együttműködés, mások tisztelete, meghallgatása) Ezek az úgynevezett kooperatív tanulási technikák, melyek alkalmazását szeretném fokozatosan beépíteni a tanórákba. A módszer lényege, hogy a kialakított csoportokon belül minden tagnak egyenrangú szerepe van és véleményezési joga. (szerepek lehetnek: eszközfelelős, jegyző, szóvivő stb, amit nem feltétlenül nekem kell kiosztani, ezzel is fejlődik a problémamegoldó képességük, kreativitásuk) Az eredményességhez pedig egymást ellenőrizni és segíteni kell. A hatékony tananyag-elsajátítás érdekében azonban a szerepeket a tanulási stílusoknak megfelelően oszthatjuk szét (ezek személyiségjegyek, adottságok). Tanulási stílusok a következők: - verbális - logikai, matematikai - vizuális, térbeli - zenei, ritmikus - interperszonális - auditív - mechanikus - testi, mozgási - impulzív (nem tudja megindokolni, de jó érzékkel rátapint) Felmérjük a tanulóknál ezen adottságok egymáshoz viszonyított arányát és a legerősebbek köré építjük a tanulási megközelítéseket, melyek a tanulók számára a legmegfelelőbb tanulási módot eredményezik. Kompetencia - című 11

12 Játékos feladatok a különböző készségek, képességek fejlesztéséhez Játékban a tudás Olyan játékokat, feladatokat kell az előkészítő időszakban alkalmaznunk, melyek lehetőséget adnak arra, hogy a megismerő-intellektuális képességeket játszva fejlesszük (figyelem, gondolkodás, emlékezet, számfogalom, helyesírási készség). Néhány példa az alkalmazott játékokra. 1. Figyelem fejlesztése Találd ki, hogy ki vagyok! Szükséges eszközök: székek, kendő Kétféleképpen is játszható a könnyebb változata a kisiskolások játéka. Kört alkotva ülünk, egy széket a kör közepére helyezünk. A játékvezető azt mondja, mindenkinek van egy perce, hogy jól megnézzük egymást! Majd kiválasztjuk az első játékost, akit kiküldünk a szobából. Közben egy jelentkezőt leültetünk a székre. Aki leült a székre, annak a székét a játékvezető székével szembe helyezzük át, ide fogjuk majd bevezetni a bekötött szemű játékost. Az ő feladata lesz kitalálni, hogy ki ül a székén. Kérdéseket tehet fel, melyekre csak a játékvezető válaszolhat. Pl. Szemüveges? Hosszú haja van? 12 Kompetencia - című

13 Felső tagozatosok úgy játsszák, hogy csak igennel és nemmel lehet válaszolni. (Tehát nem kérdezheti ezt pl.: Milyen színű a haja?) Alsósok, iskolába készülő óvodások kezdetben játszhatják úgy, hogy csak az arcot kell figyelni, vagy csak a ruhát, illetve lehet haj, szem színére rákérdezni. Nehezebb változata felsősök és összeszokott közösségek számára: A kör közepén ül, akit ki kell találni, nem szólalhat meg senki, s a játékosnak érintés segítségével, kell kitalálni ki ül ott. Ha végképp nem sikerül az illető segítségül elváltoztatott hangon sziszeghet, köhöghet. 2. Emlékezet Szólánc játék Körben ülünk, a játékvezető kezében a labda. Mond egy szót: ház, adja tovább a labdát a következő játékosnak, aki elismétli: ház és hozzáteszi kép, a következőnek már mind a két szót el kell ismételnie, és egyet hozzátenni. Addig játsszuk, amíg valakinél meg nem szakad a lánc. Ilyenkor megkérdezhetjük: Ki figyelt, ki tudja. Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy nem sorba dobjuk a labdát. Felállíthatunk olyan szabályt is, hogy csak egyetlen szótagból álló, illetve későbbiekben két szótagosnál hosszabb szavakat ne mondjunk. 3. Gondolkodás Fejezd be a gondolatom! A játékvezető az irányító, de általában a gyerekek nagyon hamar ráéreznek a szabályra, s ők maguk indítanak mondatokat. Kompetencia - című 13

14 A játékvezető eldobja a labdát, s azt mondja: Fejezd be a gondolatom: a kutyának négy lába van, a csirkének Télen hideg van, nyáron A kutya ugat, a macska 4. Számolási készséget fejlesztő játékok Számlálás oda-vissza Pl. a 100-as számkörrel való ismerkedés részeként segít a számok egymás utániságának, egymáshoz való viszonyának felismerésében. Az oda-vissza irányban történő számolás hozzájárul a számszomszédok megismeréséhez, az összeadás-kivonás során a tizesátlépés megértéséhez. Játszható változatok: A játékvezető elindítja a sort: 34, 35, 36, 37 folytasd!, illetve 87, 86, 85 Haladhatunk sorban, össze-vissza, s egy kicsit nehezebb változata, mikor úgy haladunk sorban, hogy néhány gyerek nem szólal meg, csak rámutatunk, s a következőnek úgy kell folytatni, mintha az ő számaik is elhangzottak volna! Természetesen játszhatjuk nagyobb számkörben is. (Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy a játékvezető azt mondja: Sorold fel a 24 és a 36 közötti számokat! Sorold fel a 45 és a 28 közötti számokat! Sorold fel a 25- nél nagyobb és a 43-nál kisebb számokat! Sorold fel 97-nél kisebb és a 78-nál nagyobb számokat! Sorold fel a 36 és az 54 közötti nem páros számokat! ) 5. Téri tájékozódás 14 Kompetencia - című

15 Ebben a szakaszban a saját testből indulunk ki, majd elvonatkoztatunk, s kis tárgyakat viszonyítunk egymáshoz. Kezdetben használjuk itt is még a kis szalagot vagy a szívecskét. Először saját testünkön kell a jobb, bal, stb. irányokat felismerni. Olyan feladatokat adhatunk, hogy emeld fel a bal kezed, mutasd meg a jobb lábad, fogd meg a bal kezeddel a jobb bokádat, vedd a labdát a jobb kezedbe, tedd a labdát magad mellé a földre a bal kezed felöli oldalra! Nagyon sokat segít a szalag (szívecske) használat abban is, ha szemben vannak egymással. (Az a kisgyermek, aki, ha az édesanyja leül vele szembe, s megkéri arra, hogy mutassa meg előbb melyik a saját jobb keze, majd melyik a vele szemben ülő édesanya jobb keze, s határozottan rámutat, az a kisgyermek már kialakult testsémával, biztos téri tájékozódással rendelkezik. Természetesen egy hosszú folyamat eredménye, s nem győzzük hangsúlyozni, az iskoláskor kezdetére kell kialakulnia. Tehát ezek a játékok nyugodtan lehetnek a nyári szórakozás részei! Rajzoljunk sort! Előrajzolok egy sormintát (kocka, háromszög, vagy virág-gomba-nap, s ezeket kell folytatnia tovább. Itt gyakorolhatjuk a folyamatos haladási irányt oly módon is, hogy mikor a sor végére ér, akkor a következő sort is a bal szélén kell kezdenie, s így kell majd szöveget is olvasni! Az iskolaotthonos oktatás előnyei az iskolai kezdő szakaszban A napi időbeosztás jobban megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. 15 Kompetencia - című

16 Délelőtt és délután is van tanítási óra is és szabadidős foglalkozás is, így egyenletesebb a tanulók terhelése, és a 45 perces tanítási órákhoz sem kell ragaszkodni. Ezáltal lehetőség adódik a mindennapi testmozgásra, beszélgetésre, pihenésre, meseolvasásra, a házi feladat elkészítésére, differenciált gyakorlásra, felzárkóztatásra és tehetséggondozásra. Nem kell nap mint nap cipelniük a sok felszerelést. A játék és a játékos tanulás kötetlen váltakozásával könnyebben kialakítható az iskolai szokásrend a kezdeti időszakban. A 2009/2010.tanévben iskolánk bevezette az iskolaotthonos oktatást, megkönnyítve ezzel az óvoda iskola átmenet időszakának nehézségeit. Tapasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy az iskolaotthon segítette az átmenetet,a beilleszkedést és a tanulási szokások kialakulását. Napirendünket az alábbiak szerint szerveztük meg: -tanórai foglalkozások -nem kötelező tanórai foglalkozások -napközis foglalkozások -mindennapos testedzés. A foglalkozásokat a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban,egymást váltva,a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szerveztük meg. A délelőtti és délutáni tanítási időszakban lehetőséget biztosítunk a gyerekek számára az új ismeretek,tananyagok,követelmények elsajátítására,a következő tanítási napra történő felkészülésre. 16 Kompetencia - című

17 A játékos,egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább 45 perc.az iskolaotthonos munkaforma esetében is biztosított az ingyenes tankönyvellátás,étkezés a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók számára. Az osztályban két tanító dolgozik.a tehetséggondozás és felzárkóztatás mint alapvető tanítói feleadatok nagy hatékonysággal valósulnak meg,így az 1.b ostályban évismétlésre nem lesz szükség.a gyerekek a házi feladatokat az iskolában végzik el.a délelőtti és a délutáni napközis foglalkozások alatt önállóan,illetve ha szükséges tanítói irányítással.ezek a feladatok gyakorló,felzárkóztató illetve tehetségfejlesztő jellegűek. Nagy előnyei az oktatási formának: a.mindkét tanító tanít és napközizik is b.házi feladatot az adott tantárgyat tanító pedagógus végezteti c.a tanító azonnali visszajelzést kap a tanórai hatékonyságról d.fel tudja térképezni a tanulási stílusokat. Lehetőség nyílik az eltérő tanulási tempó miatt a differenciált foglalkozásokra.a készségfejlesztés így a napi időkereteken belül csoportbontással valósul meg.a különböző tanulási stílusok feltérképezése után alkalom nyílik a tanításszervezési stratégiánkat az egyes tanulási stílusokhoz igazítani. 17 Kompetencia - című

18 Végezetül elmondhatjuk,hogy a gyerekek valóban gyerekek lehetnek, játszanak, énekelnek,mesét hallgatnak,érzelmi biztonságban érzik magukat.nem szorít annyira az idő,mint a hagyományos oktatási formában. Vagyis az iskolaotthonos oktatási forma egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát,biztosítva a tanulóknak a pihenés,kikapcsolódás,szórakozás és testmozgás lehetőségét. Közös programok, rendezvények az óvoda és az iskola közötti átmenet időszakában Szeptember: visszalátogatás az óvodába, közös játék a régi ismerős társakkal, élménybeszámoló. November: nyílt órák az iskolában: az óvó nénik meglátogatják volt nagycsoportosaikat, az ügyes kis elsősöket, akik büszkén bizonyítják frissen szerzett tudásukat. December: a nagycsoportosok meghívása az iskolai karácsonyi rendezvényre, melynek során megismerkedhetnek leendő tanító nénijükkel és az iskola épületével. Az ismerős dalokat közösen énekelhetik az iskolásokkal. Február: a nagycsoportosok meghívása az alsó tagozat farsangi suli-bulijára. A leendő elsős tanító nénik is részt vesznek az óvoda farsangi bálján. 18 Kompetencia - című

19 Március: óvodai nyílt foglalkozások, melyekre a tanító nénik is meghívást kapnak. A nagycsoportosok és az elsősök közös akadályversenye: első állomás az óvoda, utolsó állomás az iskola. Április: a leendő első osztályos tanító nénik részvétele az óvodai szülői értekezleten. Május: a nagycsoportosok bevonása az alsó tagozat gyermeknapi akadályversenyébe, meghívása a suli-bulira. Az óvoda és az iskola pedagógusai, valamint a szülők közös előadásokon vesznek részt, melyek mindenki számára hasznos tartalommal bírnak. Szegvár, augusztus Kompetencia - című

20 A programterv megvalósítása Szeptember: Visszalátogatás az óvodába, élménybeszámoló, közös játék a régi ismerős társakkal. Időpont: szeptember 21., óráig Résztvevők: óvó nénik, Nyitnikék csoport, Napsugár csoport, osztályfőnökök, 1.a, 1.b osztályok Nagy örömmel fogadtak bennünket a nagycsoportosok, és a kisiskolások is jól érezték magukat a régi barátokkal, játékokkal. Szeretettel ölelték át volt óvó nénijüket. Az év folyamán akár több alkalommal is megismételhető ez a kötetlen találkozás. 20 Kompetencia - című

21 November: Az iskolai nyílt órák már a megelőző években is mindig novemberben zajlottak, ezért is terveztem így. Ám a sorozatos betegségek és a nagylétszámú hiányzások miatt az idén tavaszra tolódott, ami nem baj, hiszen ekkorra már sok mindent megtanultak a gyerekek, és így komolyabb feladatokat is meg tudtunk oldani. Időpont: március : matematika óra Meghívtuk az óvó néniket, akik szívesen jöttek és még ajándékot is hoztak az ügyes elsősöknek. Szülők is nagy létszámban jelentek meg, minden tanuló részéről voltak jelen. Úgy gondolom, vendégeink büszkén távozhattak, hiszen a tanulók - az izgatottság miatt is nagyon ügyesen, fegyelmezetten dolgoztak. (Az I. sz. melléklet tartalmazza a nyílt óra anyagát.) December: Óvónők és szülők kíséretében eljöttek a nagycsoportos óvodások a szegvári Művelődési Házban megrendezett karácsonyi ünnepségünkre.. Előtte a leendő tanító nénik az iskolában fogadták az ovisokat,ahol körbejártak és megismerkedhettek az iskola épületével. Majd közösen megnézték a műsort, elvegyülve a volt ovis ismerősökkel. A téli Zene Ovi CD-ről közös ismerős dallamok csendültek fel, és a gyerekek lelkesen táncoltak, ugrabugráltak együtt. Időpont: december Kompetencia - című

22 Résztvevők: Az alsó tagozat tanítói és tanulói, Nyitnikék és Napsugár nagycsoport, óvónők, szülők. Február: Az óvodások meghívása az alsó tagozat farsangi suli bulijára. ITT A FARSANG ÁLL A BÁL MEGHÍVÓ AZ ALSÓTAGOZATOSOK FARSANGI BÁLJÁRA SZERETETTEL VÁRUNK MINDEN KEDVES ÉRDEKLŐDŐT FEBRUÁR 5-ÉN 16 ÓRÁTÓL KEZDŐDŐ JELMEZES MŰSORRA A KULTÚRHÁZBA! Programok: 16 óra: az osztályok jelmezes műsora A műsor után kézműves foglalkozás, tombolasorsolás, disco, büfé, zsákbamacska Belépő: felnőtteknek 200Ft gyerekeknek 100Ft Szervezők 2.a-2.b osztály Időpont: február Kompetencia - című

23 Helyszín: Ady Endre Művelődési Ház, Szegvár Résztvevők: Az alsó tagozat tanítói és tanulói, Nyitnikék és Napsugár nagycsoport, óvónők, szülők. Mivel a helyszín már ismerős volt, a gyerekek sokkal felszabadultabban tudtak együtt szórakozni. A műsor után lehetett táncolni, volt kézműves foglalkozás, zsákbamacskát és farsangi fánkot vásárolhattak. Még ebben a hónapban megrendezték az óvodai farsangi bált, ahová a leendő elsős tanító nénik is elmentek. 23 Kompetencia - című

24 Március: Az óvodai nyílt foglalkozásokon részt vettek a tanító nénik is, akik nagyon ügyes, fegyelmezett óvodásokról számoltak be. Időpont: március 16. Nyitnikék nagycsoport március 30. Napsugár nagycsoport ( A II. sz. melléklet tartalmazza a Nyitnikék csoport bemutatott foglalkozásának tervét.) Akadályverseny időpontja: március 24. Résztvevők: Nyitnikék nagycsoport, Napsugár nagycsoport, óvónők, 1.a, 1.b osztályok, osztályfőnökök. Az óvónők és az osztályfőnökök szervezésében a nagycsoportosok és az elsősök egy közös akadályversenyen vettek részt, melynek első állomása az óvoda volt. A Kurca partján végigsétálva különböző feladatokat megoldva végső állomásként az iskolába érkeztünk, ahol betekintést nyerhettek az ovisok az iskolai életbe egy egyszerű Ki vagyok én? játék során. Vízi és vízparti élőlényeket csipeszeltünk a hátukra, ezzel kialakítottuk a csoportokat, és ennek megfelelően különböző fogójátékokat játszottunk az udvaron. A csoportalakító játék már nagyon jól ment az iskolásoknak, így segítettek a kisebbeknek. 24 Kompetencia - című

25 25 Kompetencia - című

26 Április: Óvodai szülői értekezlet. Időpont: április 7. Helyszín: Kurca parti Óvoda, Szegvár Résztvevők: óvodavezető, óvónők, nagycsoportos szülők, iskolaigazgató, leendő elsős tanító nénik A tanító nénik tájékoztatják a szülőket az iskolai szokásrendről, tanítási módszerükről és ismertetik a választott tankönyveket. 26 Kompetencia - című

27 Pszichológiai előadások: Az első előadást április 13-án tartotta Binderné Berkecz Mária családterapeuta Elég jó szülő címmel. A szülők közül is sokan eljöttek. A második előadásra május 11-én került sor Kommunikációs technikák, konfliktuskezelés címmel, melyre az óvoda és az iskola pedagógusai kaptak meghívást. 27 Kompetencia - című

28 MELLÉKLETEK I. sz. melléklet: Nyílt óra az iskolában Óravázlat A tanítás helye: Forray Máté Általános Iskola, Szegvár A tanítás ideje: április 15. Csoport: 1. b osztály Tanít: Hegedűsné Ternai Ágnes Kompetenciaterület: Matematika Témakör: Műveletek a 20-as számkörben Az óra tartalma: Gyakorlás Fejlesztendő területek: figyelem, koncentráció, logikus gondolkodás, problémamegoldás, kreativitás AZ ÓRA MENETE Ráhangolás FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK 1. Taps-koppant-dobbant képek a táblán. Ezzel a kísérettel számolunk 20-ig, majd visszafelé dobbantkoppant-taps kísérettel. MÓDSZEREK ESZKÖZÖK Frontális osztálymunka Képek Ritmuskártyák IDŐ Ritmusok a táblán. Sorozat folytatása. Mit veszel észre? (ismétlődik). Mi az ami még ismétlődik életünkben? Év múlik, évet ér (évszakok, hetek, napok, hónapok stb.) Egyéni munka Füzet 3. Számolunk 20-ig ritmuskísérettel. Párosra ti-ti-t, páratlanra tá-t tapsolunk. Tá-szünt tapsolunk: szünetre némán ejtjük a számokat, tá-ra hangosan. 4. Csak én tapsolok, a hangos számokat leírják a füzetbe. (pl.: szün-szün-tá, tá-tá-szün) 28 Kompetencia - című

29 Mi a szabály? Folytasd a sorozatot! Pihenő Előzetes tudásuk felelevenítése Újabb csoportok alakítása Lehajtják a fejüket a padra, behunyják a szemüket. Képzeletünk szárnyán elrepülünk egy illatos, tarka tavaszi mezőre. Közben magnóról madárcsicsergés szól. Mélyeket lélegzünk. Tavasszal felébred a természet Számok tulajdonságai. Benépesítjük a tavaszi erdőt. Mindenki húz egy kártyát az asztal közepéről. (csoportonként megfelelő számú különböző erdei állatka, sorszámmal a hátoldalán) Hogy a tavasztündérek le tudják ellenőrizni, hogy mindenki megvan-e, számok szerint sorba kell rendeződni. Csak az áll a számvonalra, akire igaz az állítás. Vegyes csoportokat alakítunk úgy, hogy mindenki megkeresi a testvérkéit és a megfelelő asztalát. Frontális osztálymunka CD 3 6 őz 6 nyuszi 6 mókus 5 süni 4 katicabogár kisképek Számok 1-27-ig 10 2 Az óra tartalma A tavasztündérek nagy gondban vannak és erdei barátaikat (benneteket) hívják segítségül. A virágok színeit kell kikeverniük, hogy mire a rügy kipattan, be tudják festeni a szirmokat. Szélanyó levélben elküldte, hogy melyik virág milyen legyen, ám a tündérek nem tudták megfejteni az üzenetet. Remélik, hogy nektek sikerül. Titkosítás Csoportonként különböző számrejtvényfeladat borítékban,melyre egy-egy állatkép van ragasztva ( mellékletek: a műveletek kivágva, összekeverve) 18 Bontsd ki a borítékot! Osszátok szét egyenlően a műveleteket! Az eredmény betűjelét írd a megfelelő 29 Kompetencia - című

30 Értékelés TÁMOP / Kompetencia helyre! Ha kész, egy külön lapra rajtoljátok le a megfejtést! Megmutatják egymásnak a megfejtéseket, rajzokat. Dicséret a leggyorsabb és legcsendesebb csoportoknak. II. sz. melléklet: A Nyitnikék nagycsoport foglalkozásterve 2 Szegvár -Mártély ÁMK Kurca-parti Óvoda Szegvár, Hunyadi J.u.25. Foglalkozás tervezet A tevékenység helye: Szegvár-Mártély ÁMK Kurca-parti Óvoda A tevékenység ideje: 2010.március 16. A foglalkozás vezeti: Pitiné Joó Márta Résztvevők: Nyitnikék nagycsoport A tevékenység témája: Külső világ tevékeny megismerése A tevékenység tárgya: Víz A tevékenység típusa: Ismeretátadó, tapasztalatszerző A tevékenység anyaga: Folyékony anyagok /Víz 5-6 éveseknek Téma 8-ból/ A tevékenység feladatai:-megismerjük a víz halmazállapot változásait -különböző anyagok viselkedését vízben -Megfigyelés fejlesztése,tapasztalatszerzés - Az eddigi ismeretek rendszerezése -Kísérletek segítségével ismeretbővítés -Beszédkészség fejlesztése -Egymás türelmes meghallgatására nevelés 30 Kompetencia - című

31 A tevékenység célja: -Értelmi képességek fejlesztése -Ismerkedés a víz és az anyagok tulajdonságaival -A vízről,mint életelemről szerzet ismeretek elmélyítése -Verbális képesség fejlesztés -Önálló gondolatok megfogalmazása -Kísérletezés közben szerzett új kifejezések használata /gőz,pára,oldódik stb./ A tevékenység módszerei: Beszélgetés, szemléltetés, bemutatás, magyarázat, csoportmunka, Tevékenység eszközei: fakocka,üveggolyó,papír, műanyagépítő,textildarab,kanál, porcelán kistányér,radír,jég, fazék,gáz,hó olaj,só,cukor,ecet, kávé,málnaszörp Előzmény: Januártól folyamatos tevékenységek a vízzel kapcsolatban. Kidolgozás 31 Kompetencia - című

32 A tevékenység felépítése Készség, képesség fejlesztés A tevékenység feltételeinek megteremtése: Megfelelő, nyugodt hely biztosítása, eszközök előkészítése Ráhangolás a foglalkozásra Félkörben,székeken ülve helyezkednek el a gyerekek Asztalon elhelyezve a foglalkozáshoz szükséges eszközök. 1.Behozom a jeget és egy tányérba helyezzük. -Megfigyeljük a változást. -Kézbe vesszük,a melegtől csepeg-mi lesz belőle?-víz! -a vizet a konyhában felforraljuk,észrevétetjük a gőzt(párát)-kevés víz marad,vagy elpárolog-az ismereteket rögzítjük.:mi történik ha fedőt teszünk rá? -Különböző nagyságú műanyag-tálakba kirakunk vizet az udvarra,megfigyeljük melyik fagy meg előbb -megfogalmazzuk miért. : -Megvizsgáljuk,hogy mely anyagok keverednek,oldódnak a Figyelem felkeltés Ismeretek felelevenítése, rendszerzése Verbális megfogalmazások Logikus gondolkozás fejlesztése Közvetlen tapasztalatszerzés Logikus gondolkodás fejlesztése Tiszta,érthető mondatalkotás 32 Kompetencia - című

33 vízben(olaj,só,cukor,ecet,kávéital,kávézacc,málnaszörp) 2.A csoportszobában megfigyeljük a kikészített tárgyakat,megbeszéljük:nehézkönnyű,kemény,törékeny,rugalmas,merev,elázik-nem ázik stb. -Mit gondoltok,melyik fog elsüllyedni? -megvitatjuk miért? -kísérlet után megbeszéljük,jól gondoták-e 3. A tengerben miért nem süllyednek el a tárgyak? Kiprobáljuk:-sok sót teszünk a vízbe -megtapasztaljuk-megbeszéljük Figyelem felkeltés Ítéletalkotás Egymásra figyelés Egymás véleményének meghallgatása Következtetések levonása Tapintásos észlelés fejlesztése Matematikai fogalmak rendszerezése Problémamegoldó képesség Türelem 4. Beviszünk a szobába frissen esett havat,olvadás után megvizsgáljuk a szennyezettségét. Ismeretek alakítása 5.A gyerekek az asztalhoz ülnek. Feladatlapos ismeret rögzítés:-csoportosítsd a lapon látható tárgyakat-süllyedvagy úszik a vízen? Tapasztalatszerzések A tiszta víz 33 Kompetencia - című

34 Játékidőben szabadon kísérletezhetnek,a mikroszkóp segítségével tovább vizsgálhatják a víz minőségét. megbecsülésére nevelés Egyéni feladatmegoldás Gondolkodási műveletek gyakorlása Dicséret Ok-okozati összefüggések felfedeztetése 34 Kompetencia - című

35 III. sz. melléklet: Meghívó az 1. pszichológiai előadásra 35 Kompetencia - című

36 IV. sz. melléklet Év eleji tájékozódó felmérés Gyermek neve: Szül. idő: Mozgásfejlettség- Nagymozgások Járás különböző tempóban Járás talajra rajzolt alakzatokon Futás különboző tempóban Futás tárgyak kikerülésével Futás irányváltoztatással Csúszás előre - hátra (nagycsoportban kötél, rúd alatt) Kúszás térden - tenyéren Függeszkedés (felső és alsó fogással) Szökdelés páros lábon Egyensúlyérzékelés Járás sávokban, vonalak között Járás rézsútos pason Járás felfordított padon Hossztengely körüli gurulás Gurulóátfordulás előre (nagycsoportban hátra is) Egyensúlyozás egy lábon mp Szökdelés egy lábon (váltakozva) Lassú leguggolás - felállás 36 Kompetencia - című

37 Biciklizés (udvaron: 3-majd 2-kerekün) Rollerezés Koordinációs fejlettség Labda feldobása - elkapása Labdadobás társnak elkapás 2 kézzel Labda feldobása, elkapása járás, futás közben Labdavezetés folyamatosan járás, futás közben Finommotorika Ujjak ritmikus okolbe zárása (pumpálás) Ujjak széttárása (utánzás) Ujjakkal sorra érinteni a hüvelykujjat Ujjak kisujjal kezdődő gördülékeny tenyérbe zárása A megérintett ujj csukott szemmel való azonosítása ( nagycsoportban menevezéssel) Fűzés (nagylyukú gyöngy, majd cipő, tű ) Hajtogatás Testséma Fej Arc Szem Száj Fül Orr Nyelv Nyak Hát Has Kéz Láb Ujjak (nagycsoportban már megnevezve) Ujjbegy, ujjperc 37 Kompetencia - című

38 Lábujjak Kézfej Lábfej Tenyér Talp Áll Váll Mell, mellkas Kerék Csípő Törzs Fenék Comb Térd Lábszár Boka Sarok Szemhéj, szempilla, szemöldök Orrcimpa Fülcimpa Percepció Vizuális észlelés - emlékezet Alak - háttér Rejtett figurák megkeresése Alak- és formaállandóság Analizis - szintézis Vizusális szeriális emlékezet Auditív észlelés emlékezet Akusztikus differenciálás Akusztikus szeriális emlékezet Akusztikus ritmus visszaadása Taktilis érzékelés Vizualitás kizárásával tárgyak felismerése (Mi van a zsákban?) 38 Kompetencia - című

39 Idői összefüggések Meseképek sorbarendezése Események sorbarendezése Számfogalom Több, kevesebb, ugyanannyi Kiegészítés Számképek felismerése Értelmi képességek Emlékezet megbízható változó megbízhatatlan Fogalmi gondolkodás ok- okozati viszonyra következtet ok- okozati viszonyokra részben következtet ok - okozati viszonyra nem képes következtetni A nyelvi fejlettség mutatói Szókincs Gazdag árnyltan kifejező Áglagos Szegényes, hiányos Elvont kifejezések előfordulása Gyakran Néha Sohasem Beszédhibás (milyen) Beszédritmus Folyamatos Akadozó Gyors Lassú Képolvasás Felsorol 39 Kompetencia - című

40 Egyszerű cselekvést megnevez Összefüggéseket felismer Szövegvisszaadás Nem képes visszaadni Hiányos Lényeges mozzanatokat visszaad tájékozottság, ismeretek Tájékozottság, ismeretek Játék Gyakorló Nem vesz részt benne Időnként részt vesz Másokat utánoz Örömét leli benne Konstrukciós Nem konstruál Egyszerű formát alkot Gyakran ismétli önmagát Társsal együtt alkot Önállóan társával alkot Szerepjáték Nem vesz részt benne Utánoz Saját élményeit játssza Együtt játszik a társaival Kitalál szerepeket Szabályjáték ( szabálytartás) Nem tartja be a szabályokat Betartja ha siker éri Felnőtt mellett betartja 40 Kompetencia - című

41 Kialakult a szabálytudata Szabályokat alkot Szociális fejlettség Kapcsolata felnőttekkel Elutasító Tartózkodó, visszahúzódó Elfogadó Kezdeményező Kapcsolata társaival Elutasító Tartózkodó, visszahúzódó Elfogadó Egy társához kötődik Több társához is kötődik Érzelmi állapota Kiegyensúlyozott Szorongó, félénk Nyugtalan, robbanékony Kötekedő Agresszív Változó hangulatú Képes uralkodni kitörő indulatain Beilleszkedése tevékenységekbe Szemlélődő Magányosan tevékenykedő Alkalmazkodó Együttműködő Kezdeményező, öltetadó Iránytó Feladattartás - feladatvézés Nem érti 41 Kompetencia - című

42 Megérti, elfogadja Megérti, de nem teljesíti Segítséggel teljesíti Részben teljesíti Önállóan teljesíti Szociális fejlettség Munkatempója Lassú, nehézkes Szétszórt, figyelmetlen Átlagos Gyors, dinamikus Kudarchelyzetben (kudarctűrés) Agresszív lesz Dacos lesz Eldeseredik, sír Feladja a tevékenységet Újra próbálkozik Konfliktus helyzetekben (konfliktuskezelés) Agresszív lesz Dacos lesz Visszavonul (sír) Felnőttet igényel Kompormisszumra kész 42 Kompetencia - című

43 V, sz, melléklet Tájékozódó kérdőív A gyermek neve: 1. Hogyan szólítják otthon? ( Van- e beceneve?) 2. Véleménye szerint mi jellemző a gyermekére az alábbiak közül? a) nyugodt, élénk, túlságosan élénk; b) zárkózott, közlékeny; c) lassú, gyors mozgású; d) kiegyensúlyozott, kiegyensúlyozatlan; 43 Kompetencia - című

44 e) szófogadó, engedetlen; f) kötelességtudó, felelőtlen; g) a feladatvégzésben: alapos, felületes; h) érzékeny a dorgálásra; 3. A családtagok közül ki foglalkozik többet a gyermekkel? Ez rendszeres-e? 4. Igényli-e a foglalkozást? 5. Van - e rendszeres otthoni elfoglaltsága? 6. Kedvenc játéka? 7. Mivel tölti a család a szabadidejét? Hétköznapokon: Hétvégén: 8. Hall- e mesét a felnőttektől, testvértől? ( Mikor, kitől?) Milyen rendszerességgel? 9. Mikor, milyen módon szokták a gyermeket jutalmazni, dicsérni? 10. Mikor, milyen módon szokták a gyermeket büntetni? 11. Mivel lehet leginkább hatni a gyermekre? 12. Van-e valamilyen nevelési problémájuk? 13. Mikor kel a gyermek reggel? 14. Reggelizik-e? 15. Allergiás-e valamilyen ételre, gyógyszerre? A szülő egyéb közölnivalója a gyermekről: VI. sz melléklet Fő feladatok az első héten: - az iskola és az óvoda összehasonlítása (helyiségei, szokások) - az iskolai napirend kialakítása - társas kapcsolatok kialakítása - ismerkedés a taneszközökkel - célzott felmérések: élményrajz, családrajz, szókincs, széldíszpróba Kompetencia - című 44

45 Családrajz Megfigyelési szempontok: - színválasztás - formai elemek - ceruzafogás és kezesség - munkatempó 45 Kompetencia - című

46 46 Kompetencia - című

47 Hetzler Bühler-féle széldíszpróba Megfigyelési szempontok: - monotoniatűrés - formaészlelés, formaállandóság - mérettartás - iránykövetés - ritmus - tempo 47 Kompetencia - című

48 48 Kompetencia - című

49 49 Kompetencia - című

50 50 Kompetencia - című

51 Felhasznált irodalom Dr. Bagoly Emőke: Családi szocializáció Tankönyvkiadó, Bp Ranschburg Jenő Popper Péter: Személyiségünk titkai RTV-Minerva, Bp G. W. Allport: A személyiség alakulása KAIROSZ, 1997 Mérei Ferenc Binét Ágnes: Gyermeklélektan Kósáné Ormai Vera Járó Katalin Kalmár Magda: Fejlődéslélektani vizsgálatok Tankönyvkiadó, Bp Iskolás lesz a gyermekünk Gondolat Kiadó, Bp.1977 Értjük!? Szalay Könyvkiadó, Kisújszállás 1996 Nagy József: 5 6 éves gyermekeink iskolakészültsége Akadémia Kiadó, Bp Kompetencia - című