Intézményi fejlesztési programok

Átírás

1 Intézményi fejlesztési programok

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 7 1. APÁCZAI CSERE JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA NYÍREGYHÁZA A Küldetésnyilatkozatból Képességfejlesztés a Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolájában Az intézményi fejlesztési terv stratégiai lépései Tesztnaptár Részlet a es tanév fejlesztési programjából Intézményi fejlesztési program Tesztelési forgatókönyv Individuális profil Országos kompetenciamérés Individuális profil Országos kompetenciamérés Individuális profil 4. évfolyamos országos készség- és képesség mérés ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KARCAG Az iskola bemutatása Fejlesztési terv 2007/ Terv a szövegértés képességének fejlesztésére Terv a matematika tantárgyi képességek fejlesztésére Egyéni fejlesztési terv Szövegértés - minta Egyéni fejlesztési terv Matematika - minta Intézkedési terv 2007/ Cél Erőforrások Érintettek köre tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó Eljárásrend BELVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM BÉKÉSCSABA A szövegértés fejlesztésének lehetséges módjai módszertani segédlet Elméleti alapvetés A szövegértés fogalma, tartalma A szövegértési feladatsor összeállításának szempontjai Szövegtípusok Gondolkodási műveletek A képességszintek és legfontosabb kritériumaik A szövegértés fejlesztésének lehetséges feladattípusai az évfolyamon Információkeresés Kapcsolatok, összefüggések fejlesztése Értelmezés Szövegértési példatár Szövegértés fejlesztése az alsó tagozatban Gyakorlati feladatok az 1-2. osztályok fejlesztéséhez Gyakorlati feladatok az 3-4. osztályok fejlesztéséhez Szövegértés fejlesztése a felső tagozatban Gyakorlati feladatok az 5-6. osztályok fejlesztéséhez Gyakorlati feladatok a 7-8. osztályok fejlesztéséhez Gyakorlati feladatok a gimnáziumi osztályok fejlesztéséhez CSONKA JÁNOS MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZEGED Az iskola bemutatása Az intézmény minőségirányítási programja továbbfejlesztésének irányait meghatározó terv A megvalósítás menetét tartalmazó ütemterv A közoktatási intézmény pedagógiai eredményessége növelésére szolgáló akcióterv FAZEKAS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA SÜMEGCSEHI Projektterv a Fazekas József Általános Iskola matematika és szövegértés kompetencia eredményeinek javításához 73 2

3 6. HANSÁGI FERENC VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS IDEGENFORGALMI SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA SZEGED Intézkedési terv Kompetencia-alapú tananyagok adaptálása a helyi tantervbe a kompetenciamérések eredményének javítása érdekében Az intézmény jelen státusza: Jövőkép A beavatkozási pontok és cselekvéssorai Intézkedési terv Fejlesztési/Intézkedési terv Tanulói mérés-értékelés fejlesztésére Előzmények Cél Elvárt eredmény Erőforrások Intézkedési terv Fejlesztési terv Módszertani eszköztár elkészítése, alkalmazásának szabályozása A fejlesztés indoklása A várt eredmény meghatározása Az intézményi jó gyakorlatokat tartalmazó módszertani kiadvány elkészítése A szakközépiskolai integrált tantárgyi modulok leírása és alkalmazásuk szabályzata A projekt szellemű oktatási tevékenység alkalmazásának szabályzata a szakiskola évfolyama számára A módszertani eszköztár, a leírások és szabályzat hasznosítása a nevelési-oktatási folyamatokban Fejlesztési/Intézkedési terv A kompetenciafejlesztést segítő tananyagok, eszközök számbavételére Előzmények Cél Elvárt eredmény Időtartam Erőforrások Intézkedési terv Fejlesztési terv A belső együttműködés és továbbképzések szabályozása A fejlesztés indoklása A várt eredmény meghatározása Az Intézményi Minőségirányítási Program módosítása Az egy osztályban oktató pedagógusok együttműködésének szabályozása Az egyéni fejlesztés szabályozása Kompetencia-alapú tananyagok, módszertani eszközök alkalmazásával kapcsolatos belső továbbképzési tematika összeállítása és megvalósítása Hospitálási szabályzat és éves hospitálási terv összeállítása HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KLAUZÁL GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA Tények, következtetések a évi vizsgálat iskolajelentése alapján a Klauzál Gábor Általános Iskolára vonatkozóan Nemzetközi elvárások és helyi lehetőségek A szövegértés és matematikai kompetencia fejlesztésének lehetőségei 4. osztályban Matematikai kompetencia fejlesztése a felső tagozatban Kompetenciafejlesztés lehetőségei történelem tantárgyból A szövegértés és a logikai gondolkodás fejlesztési területei A kompetenciamérés javítását segítő cselekvési terv az angol nyelv vonatkozásában Hogyan képzelem el a matematikai logika-, és szövegértés fejlesztését? A szövegértési és matematikai- kompetencia fejlesztése magyar nyelv- és irodalomból A szövegértési és matematikai- kompetencia fejlesztése francia nyelv tanítása során Kompetenciafejlesztés a napközis foglalkozásokon Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése technika és életvitel tanórákon Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése biológia órákon Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése testnevelés órákon Tervezet a matematika-logikai és a szövegértési kompetencia fejlesztésére ének-zene, valamint magyar nyelv és irodalom tárgyakban Kompetencia fejlesztése kémia és fizika órák keretében A matematikai kompetencia fejlesztése 123 3

4 7.18. Szövegértés és a logikai gondolkodás fejlesztése alsó tagozatos napköziben A szövegértő olvasás és a logikus gondolkodás fejlesztése Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése technika és életvitel tanórákon Hogyan fejleszthető a szövegértési és matematikai (logikai) kompetencia A szövegértés és a matematikai logika fejlesztésének módszerei a magyar irodalom, a magyar nyelv valamint a könyvtárhasználat tantárgyakban A kommunikációs képességek és a kreativitás fejlesztése osztályban Kulcskompetenciák fejlesztése alsó tagozatban A szövegértés és a logikus gondolkodás fejlesztési lehetőségei a délutáni foglalkozásokon Ötleteim és javaslataim a logikus gondolkodás és a szövegértés fejlesztésére Logikai gondolkodás fejlesztése Matematikai logika és szövegértés fejlesztése az angol nyelv oktatásában Matematikai logika és szövegértés fejlesztése informatika órákon Szabadidős tevékenységhez kapcsolódó kompetenciafejlesztés Kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségei 1. osztályban A kommunikáció, szövegértés, logikus gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a művészeti oktatásban A matematikai logika és szövegértés területén Intézkedési terv a szövegértés és logika fejlesztésére a magyar nyelv és irodalom tantárgyba építve _ Összegzés KALMÁR ZSIGMOND IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Intézményi fejlesztési terv Előzmények Elemzés Célok meghatározása Feladatok/tevékenységek Tanulói mérés értékelés munkaközösségi fejlesztési terve Előzmények Cél Elvárt eredmény Egyéni fejlesztési terv KISKULCSOSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KARCAG Fejlesztési terv osztály Fejlesztendő területek /súlyozva/ Prioritási sorrend Az íráskészség gyakorlottságának fejlődése /tempó/ Mértékegységváltó készség kiépülése Az elemi gondolkodási képesség kiépülése Az olvasáskészség kiépülése Az olvasáskészség gyakorlottságának fejlődése Az írásminőség alakulása Elemi számolási készség kiépülése KOVÁTS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KARCAG Az intézmény bemutatása Intézményi Fejlesztési terv Fejlesztendő területek Súlyozás Prioritási sorrend Fejlesztési terv Intézkedési terv Egyéni fejlesztési terv Mátrix az egyéni fejlesztéshez KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA JÁRMI-PAPOS Iskolánkról Intézményi Intézkedési terv Előzmények Cél Elvárt eredmény 170 4

5 Az intézményi felelős Időtartam Erőforrások Fejlesztési terv - Alsó tagozat Előzmények Cél Elvárt eredmény A fejlesztő team tagjai Időtartam Erőforrások Fejlesztési terv - Felső tagozat Előzmények Cél Elvárt eredmény A fejlesztő team tagjai Időtartam Erőforrások MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Előzmények, helyzetelemezés Cél Elvárt eredmény NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Intézkedési terv Szemléletváltás a tanári munkában a tervszerűség szerepének erősítése A tanárok szakmai felkészültségének javítása a továbbképzési rendszer átalakítása Feladatok a kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében PÉTERFY SÁNDOR EVANGÉLIKUS OKTATÁSI KÖZPONT, GIMNÁZIUM, SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA GYŐR Intézményi bemutatkozás Intézményi fejlesztési/intézkedési terv a kompetenciafejlesztéshez és méréshez 2006/2007. tanév A megvalósítás időtartama Cél Elvárt eredmény Egyéni fejlesztési terv a 2007/2008. tanévre Intézmény intézkedési terv az országos kompetenciamérés eredményeinek fejlesztéséhez 2007/2008. tanév Helyzetelemzés Céljaink Elvárt eredmény Erőforrások REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HAJDÚNÁNÁS Az intézmény küldetésnyilatkozata Intézményi fejlesztési program a 2006-os országos kompetenciamérések eredményei alapján az iskolajelentés adatsorainak feldolgozásával Helyzetelemzés Alaphelyzet a kompetenciamérés eredményei Az Intézményi fejlesztési program célja Elvárt eredmény Időtartam Erőforrások Az ok-elemzés eredménye Feladatok Református Általános Iskola intézményi minőségirányítási tevékenységének továbbfejlesztési ütemterve SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MISKOLC Az országos kompetenciamérés eredményei és tapasztalatai Célok, feladatok, elvárt eredmények, időbeli ütemezés meghatározása 231 5

6 17. VARGA TAMÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Az iskola fejlesztési terve Szövegértés A 2007-es kompetencia-mérés alapján a következők az eredmények, a tapasztalatok Fejlesztendő területek Célok és feladatok az egyes évfolyamokon 236 6

7 Bevezetés A mérési eredmények pedagógiai felhasználása rendkívül összetett feladat, az iskolai szintű kompetenciákra gyakorolt hatása kimutatható. Az országos mérésekkel előtérbe kerültek az iskolák és a pedagógusok értékelési kultúrájának kérdései, amiknek egyik lényeges eleme az, hogy képesek vagyunk-e az értékelés eredményeképpen létrejövő információk pedagógiai felhasználására. A minősítő/ellenőrző és a támogató/fejlesztő funkciók kívánatos arányát kell megállapítani, továbbá kidolgozni azokat a konkrét megoldásokat, fejlesztési utakat, módszereket és technikákat, amelyek a kevésbé sikeres tanuló vagy intézmény támogatását célozzák. Azaz választ kell adni arra, hogy mi történik akkor, ha egy tanulóról vagy egy adott intézményről kiderül, hogy a fejlesztő tevékenység alacsony eredményességgel zajlik. Az egyszerű visszajelzés mellett történik-e ilyenkor valamilyen konkrét fejlesztő tevékenység? Ebben a fejezetben intézkedési és fejlesztési terveket, módszertani segédletet mutatunk be. Gazdag a választék, szinte minden intézménytípusra találunk fejlesztési programot. Legtöbb esetben a több éves, folyamatos, a teljes nevelőtestületet, szinte valamennyi tantárgyat érintő fejlesztésről olvashatunk. Javasoljuk az adaptálást, a saját arculatra, mérési eredményekre való alkalmazást. 7

8 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza 1. Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola Nyíregyháza 1.1. A Küldetésnyilatkozatból Az Apáczai Gyakorlóiskolában a nyíregyházi közoktatás, a tanító- és tanárképzés szolgálatában eltöltött évtizedek nevelési irányzatai, a pedagógusok, a szülők, a gyermekek és a Nyíregyházi Főiskola törekvései kialakítottak egy úgynevezett gyakorlóiskolai szellemiséget. Az intézmény pedagógiai programja a Nemzeti Alaptanterv és a vonatkozó jogi előírások által meghatározott, s minden közreműködő számára kötelező információk mellett azokat a megkülönböztető jegyeket tartalmazza, amelyek csak erre az iskolára, erre a szellemiségre vonatkoznak, amelyek hatására apáczais diák lesz az itt tanuló gyermek. Az iskolánk célja, hogy boldog gyermekekkel találkozzunk nap mint nap, emlékezetünkbe idézve Kodály gondolatait: Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország. Ezért az iskolai élet középpontjába a gyermekeket, az őket nevelő felnőtt közösséget, a folyamatos fejlődés iránti elkötelezettséget, a rendszer/folyamat szemléletet és a pedagógiai minőséget állítjuk, így biztosítva a növekvő sikerlehetőséget intézményünk minden érdekelt személye számára. Feladatunk kiinduló alapja a gyermeki személyiség fejlesztése a pedagógia és társtudományai által feltárt módon, hangsúlyozva a kötelességek és a jogok egyensúlyának, valamint az egyén és a közösség egymásra utaltságának fontosságát. Az iskolai életben a nevelő egyénisége által kiváltott gyermeki azonosulási vágy, a félelmektől mentes fejlődési és teljesítési szükséglet, a kölcsönös segítés, bátorítás, gondoskodás szándéka a mozgató erő, mert a pozitív gondolkodás, a pozitívumokra támaszkodás feltárja a gyermek és a felnőtt rejtett értékeit is. A pedagógusjelöltek felkészítésében a hazai általános vagy szakmai képzést nyújtó intézményekben végzendő nevelő - oktató munkára való alkalmassá tétel mellett a humanizált iskolai működésbe való bekapcsolódás képességének kialakítása is meghatározó szempont Képességfejlesztés a Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolájában A hazai és nemzetközi mérések (IEA, PIRLS, MONITOR, OKM) egyaránt alátámasztják azt a gyakorlati tapasztalatot, mely szerint a közoktatás színvonala nem megfelelő. A következő iskolafokozatnak való "megfelelési kényszer", a felvételi vizsgákra történő "rátanítás" enyhíteni igyekszik a feszültségeket. Az Országos Kompetenciamérések, - bár iskolánk előkelő helyet foglal el eredményeivel az ország többi intézményei között - körvonalazták a tanulói teljesítményszintekbe való 8

9 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza besorolás és a tantárgyi értékelésünk közötti eltéréseket. Fontosnak tartottuk, mint tanárképzésben is szerepet vállaló közoktatási intézmény, hogy felderítsük a különbségek okait, amit a következőkben láttunk: - ismeretátadás túlsúlya - képességfejlesztés háttérbeszorulása - a hibaorientált szemlélet hiánya - módszertani hiányosság - tanárközpontú oktatás - tantervi követelmények reális megállapítása, nyomokban fellelhető nálunk is. Oktatás Teszt Eredmény Hagyományos megközelítés Mi a probléma? Új szemlélet Az óraszámok csökkentése, a megnövekedett tananyag, az alapkészségek fejlesztésétől veszik el az időkeretet. Oktató, nevelő munkánk kiemelt feladata a képességfejlesztés. Órán tanítunk, magyarázunk, házi feladatot adunk, ellenőrzünk, feleltetünk, dolgozatot iratunk, minősítjük és a folyamat sajnos ezzel be is fejeződött, s új témakört kezdve a tanulók egy részének lemaradása egyre nő. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk, meg kell ismerni a gyermeket, fel kell térképezni képességeit, személyes diagnózis eredményeként ki kell dolgozni a fejlesztés menetét. Iskolánknak, az Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolának nincs beiskolázási problémái, minden évben többszörös a túljelentkezés. Gyakorlóiskola lévén rendelkezünk azokkal a szakmai, módszertani, mérésmetodikai ismeretekkel, melyek segítségével a különböző területeken elmaradt tanulókat fejlesszük. Miben jelenik ez meg? 9

10 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza bemeneti (1., 3., 5., évf.) diagnosztizálás, a figyelőnaptárban (2.sz.táblázat) megjelölt területeken. Külső (standardizált) mérőeszköz segítségével szakszerű mérések szervezése, lebonyolítása. (Későbbi évfolyamokon tesztkészítés) Eredmények elemzése, értelmezése, az adott területen lassabban haladó tanulók részére egyéni és csoportos fejlesztési program kidolgozása, fejlesztése, mérése, értékelése. (1. sz. táblázat) A fejlesztés során következő lépések szükségesek: 1. Regisztrálás, mielőtt a beszélgetés megkezdődik, fontos, hogy a csoportról és a tanulókról információk álljanak rendelkezésre. Ezen információkat áttekintő táblázatba gyűjtjük. (Az 5. évfolyamon tanulási stílus, tanulási orientáció, szociometria, szorongás, szövegértés, a évfolyamokon szövegértés, műveleti sebesség, 1. évfolyamon tanulási képesség) 2. Elemzés, az áttekintő táblázat módot ad az elemzésre. Ilyen módon lehet eldönteni, hogy a csoporton belül szükséges-e további alcsoportok létrehozása. 3. Képességfejlesztési terv készítése, az elemzés alapján. 4. A tervek megvalósítása, kivitelezése. 5. Értékelés, a képességfejlesztés eredményei, további feladatok meghatározása. A lépéseket három szinten kell kivitelezni: a.) egyéni, egy tanulót, vagy tanulók kis csoportját jelenti. b.) csoport, az egész tanulói csoportokat jelent c.) iskola, az egész iskolát, vagy annak egy részét jelenti, pl.: évfolyam Az intézmény tesztelési forgatókönyvének (2. sz. táblázat) tervezése, a szükséges mérőeszközök, feldolgozó szoftverek beszerezése, a kollégák segítése a fejlesztési tervek elkészítésében, a mérések eredményeinek a dokumentálása, az iskolavezetés informálása a mérési eredményekről, a mérési-értékelési rendszergazda feladata. A tesztelési forgatókönyv (tesztnaptár) a tanévi munkaterv része, elfogadása, esetleges módosítása a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten történik. Így a belső értékelési rendszerünk mindenki által áttekinthető, kiszámítható. Része az OKM, melyet a rendszer karbantartójának is nevezhetünk, hiszen az előző évi eredmények ismeretében határozzuk meg a mérendő területeket, illetve azok gyakoriságát. A szakszerűen lebonyolított mérés előkészítése lebonyolítása - feldolgozása-az eredmények értelmezése rendkívül időigényes munka. Az előzőekben vázolt rendszer szisztematikus kiépítése 2-5 évet vesz igénybe. 10

11 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza Mi változott? Intézményi szinten: Javult az oktatás eredményessége. A belső értékelési rendszer mindenki által áttekinthetővé, kiszámíthatóvá vált. Megindult az intézményben a belső kommunikáció. Lehetőség a hozzáadott érték iskolai értelmezéséhez. A mérési eredmények összehasonlításával, mint tanulói, mint osztályszinten számszerűsített adatok állnak rendelkezésre. A pedagógiai szemlélet gyermekközpontúvá vált. Tanulók körében: Minden gyermek képességeit maximálisan kihasználja.(egyéni bánásmód). Több szempontú individuális profil áll rendelkezésre a tanulókról, mely a fejlesztés alapja. Csökkent a lemaradók száma. Szülők körében: Több információt nyújthatunk a gyermek fejlődéséről. Szaktanárok körében: Előtérbe került a differenciálás, csoportmunka tervezése, szervezése és a fejlesztés. Megváltozott a mérés iránti attitűd (pozitív), mérésmetodikai és módszertani kultúrája új ismeretekkel frissült, melyeket a gyakorlatban is alkalmaznak. Munkaközösségek szintjén: Az eltérő eredmények elemzése, a tantárgyi programok a (tartalomba ágyazott fejlesztés) kidolgozása. Az értékelés, a képességfejlesztés eredményei, további feladatok meghatározása. A belső kommunikáció fejlődése Iskolavezetés esetében: az objektív külső kontroll (OKM), mely megerősíti az intézményben folytatott fejlesztő munka hatékonyságát tantárgyfelosztásnál prioritást élveznek a mérés által alátámasztott fejlesztendő területek a képességfejlesztés óraszámai elosztásánál növekednek az egyéni fejlesztésre fordított óraszámok, Főiskolai hallgatók körében: szemléletformálás 11

12 Célok Tevékenység Feladatkör rendszergazda 1. Figyelőnaptár készítése/alkalmazása Az oktatási eredmények értékelése rendszergazda, és tanár 2. Figyelő és tesztelő eszközök átvétele 3. Csoport és iskolai áttekintő információk feldolgozása igazgató Az oktatási eredmények bemutatása, 4. Az iskolai és csoportinformációk grafikus ábrázolása (7. 8. lépés) 5. A veszélyeztetett tanulók megállapítása (9. lépés) rendszergazda megbeszélése 6. A tanulási eredmények megbeszélése, konzekvenciák levonása iskola számára, csoport számára, a tanuló számára rendszergazda tanár rendszergazda, és igazgató Problémaelemzés és a megoldások ajánlása A megoldások bevezetése, végrehajtása 7. Iskolai képzési ajánlat gyenge pontjainak felmérése Megoldás keresése 7.1. Fejlesztési terv készítése, véghezvitele az iskolákban, értékelése 8. Csoportbeosztás problémáinak felismerése Megoldás keresése Csoportterv készítése, véghezvitele az iskolákban, értékelése 9. A speciális igények diagnosztizálása Megoldás keresése Egyéni segítő terv készítése, véghezvitele az iskolákban, értékelése rendszergazda tanár rendszergazda, és igazgató 1.3. Az intézményi fejlesztési terv stratégiai lépései

13 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza 1.4. Tesztnaptár A Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája figyelőnaptára 1.o 2.o 3.o 4.o 5.o 6.o 7.o 8.o szeptember tan.kép szoc. szor. szoc. szoc. szoc. tan.s. t.o. október szé. ms. szé. ms. szé. szé. szé. szé. november. december ms. ms. január február ms. ms. március április tan.kép május szé.ms., szé.ms., OKM szé. szé. OKM szé. szé. OKM június pályao. Jelmagyarázat: 2. sz. táblázat Sz.é. szövegértés Ms.- műveleti sebesség Szoc.- szociometria fiz.- fizikai állóképesség tan.kép. tanulási képesség t.t.k.- térbeli tájékozódó képesség hely.- helyesírás t.o.- tanulási orientáció tan.s.- tanulási stílus Sz. k.-szocializációs kompetencia 13

14 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza Ütemterv 2006/ félév Érintett csoport Határidő Felelős Az oktatási eredmények értékelése, veszélyeztetett csoportok feltárása szeptember és 5. évfolyam Munkaközösség-vezetők, Kindruszné M.Á. Figyelõ és tesztelõ eszközök átvétele, csoport és iskolai áttekintõ információk feldolgozása. Műveleti sebesség mérése, 3. évfolyamon, Szövegértés mérése 3. évfolyamon, Tanulási képesség vizsgálata 1. évfolyamon, Szövegértési képesség fejlesztése 5. évfolyamon, tanulási orientáció, tanulási stílus, szociometriai vizsgálatok 5. évfolyamon évfolyam 1. évfolyam 5. évfolyam október 15. Szaktanárok, munkaközösség-vezetők, Kindruszné M.Á. Csoport és iskolai áttekintő információk feldolgozása Az iskolai és csoportinformációk grafikus ábrázolása, a veszélyeztetett tanulók megállapítása Csoportos és egyéni fejlesztési programok kidolgozása,, Eredmények feldolgozása, fejlesztés, differenciálás. Csoportos és egyéni fejlesztések november 01. Kindruszné M. Á december Szaktanárok, munkaközösségveze-tők, Kindruszné M.Á. Értékelés Szaktanárok, munkaközösségveze-tők, Kindruszné M.Á. 3. sz. táblázat 1.5. Részlet a es tanév fejlesztési programjából

15 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza 1.6. Intézményi fejlesztési program Tesztelési forgatókönyv szeptember október november 1. o 2. o 3. o 4. o Tanulási képesség Műveleti sebesség Műveleti sebesség szövegértés december Műveleti sebesség Műveleti sebesség január február Műveleti sebesség Műveleti sebesség március április május Tanulási képesség Műveleti sebesség szövegértés OKM június 5. o 6. o 7. o 8. o szeptember szociometria szociometria szociometria szociometria október Tanulási stílus, orientáció Szorongás szövegértés szövegértés szövegértés november december január február március április május OKM szövegértés OKM június 15

16 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza TANULÁSI KÉPESSÉG 1. ÉVFOLYAM Ütemterv 2007/ félév Érintett csoport Határidő Felelősök Tanulási képesség vizsgálata 1. évfolyamon. - mérés időpontjának, menetének egyeztetése, - mérőeszközök átvétele, - vizsgálatok lebonyolítása - javítás, adatbevitel 1.a 1.b 1.c 1.d szept szept szept.15. Dr. Kovács Gáborné Garayné Nagy Katalin Debreczeni Tamásné Adorjánné Szabó Magdolna Osztályfőnökök, - feldolgozás Kindruszné M. Ágnes - mérések eredményeinek elemzése, individuális profilok elkészítése szeptember 20. Kindruszné M.Ágnes - fejlesztőprogramok kidolgozása, (egyéni és csoportos fejlesztőprogram) szeptember 21. Kindruszné M.Ágnes Kovács Lászlóné osztályfőnökök - fejlesztés, differenciálás folyamatos tanítók - tapasztalatok elemzése, beszámolók a fejlesztésről 2 havonta Kindruszné M.Ágnes Kovács Lászlóné osztályfőnökök Radványi Sarolta mk.v. 16

17 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza MŰVELETI SEBESSÉG ÉVFOLYAM Ütemterv 2007/2008 I-II. félév Érintett csoport Határidő Felelősök Műveleti sebesség mérése, 3. és 4. évfolyamon. 3.a 3.b 3.c 3.d Kristóf Andrásné Feketéné Horváth H. Némethné Hegedűs M. Hajduné Borbás Marianna - mérés időpontjának, menetének egyeztetése, - mérőeszközök átvétele, - vizsgálatok lebonyolítása - javítás, adatbevitel 4.a 4.b 4.c 4.d (nov.30.) (dec.04.) (dec.07.) Vargáné Darida Marianna Radványi Sarolta Török Istvánné Módis Tímea Alsós munkaközösség - feldolgozás Kindruszné M. Ágnes - mérések eredményeinek elemzése, individuális profilok elkészítése Szövegértés mérése, 3. és 4. évfolyamon. - fejlesztőprogramok kidolgozása, (egyéni és csoportos fejlesztőprogram) - fejlesztés, differenciálás (dec.11.) folyamatos Kindruszné M. Ágnes Vargáné Darida Marianna Radványi Sarolta Török Istvánné Módis Tímea Kindruszné M. Ágnes Kovács Lászlóné osztályfőnökök - tapasztalatok elemzése, beszámolók a fejlesztésről 2 havonta tanítók Kindruszné M. Ágnes Kovács Lászlóné fejlesztők Radványi Sarolta mk.v. Féléves munka értékelése január Radványi Sarolta mk.v. Kindruszné M. Ágnes 11

18 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza Ütemterv 2007/2008 I-II. félév Műveleti sebesség mérése, 3. évfolyamon. Érintett csoport 3.a 3.b 3.c 3.d Határidő Felelősök Kristóf Andrásné Feketéné Horváth H. Némethné Hegedűs M. Hajduné Borbás Marianna - mérés időpontjának, menetének egyeztetése, - mérőeszközök átvétele, - vizsgálatok lebonyolítása - javítás, adatbevitel Alsós munkaközösség Kindruszné M. Ágnes - feldolgozás Kindruszné M. Ágnes - mérések eredményeinek elemzése, individuális profilok elkészítése Szövegértés mérése, 3. évfolyamon Vargáné Darida Marianna Radványi Sarolta Török Istvánné Módis Tímea - fejlesztőprogramok kidolgozása, (egyéni és csoportos fejlesztőprogram) Kindruszné M. Ágnes Kovács Lászlóné osztályfőnökök - fejlesztés, differenciálás - tapasztalatok elemzése, beszámolók a fejlesztésről OKM 4. évfolyam 4.a 4.b 4.c 4.d Év végi munka értékelése tanítók Kindruszné M. Ágnes Kovács Lászlóné Fejlesztők Radványi Sarolta mk.v. Kindruszné M. Ágnes, felmérésvezetők Andó Károly ig. Galgócziné P. E. oktatási ig.h., Kindruszné M. Ágnes Alsós munkaközösség Az aláhúzott határidők a kontrollmérések időpontjait jelölik. 12

19 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza Ütemterv 2007/2008 I-II. félév Szociometria, tanulási stílus, orientáció, szorongás - mérés időpontjának, menetének egyeztetése, - mérőeszközök átvétele, - vizsgálatok lebonyolítása - adatbevitel - feldolgozás - mérések eredményeinek elemzése, osztály és egyéni profilok elkészítése Szövegértés - mérés időpontjának, menetének egyeztetése, - mérőeszközök átvétele, - vizsgálatok lebonyolítása - adatbevitel - feldolgozás - mérések eredményeinek elemzése, individuális profilok elkészítése Érintett csoport 5.a 5.b 5.c 5.d 6.a 6.b 6.c 6.d 7.a 7.b 7.c 7.d 8.a 8.b 8.c 8.d 6.a 6.b 6.c 6.d 7.a 7.b 7.c 7.d 8.a 8.b 8.c 8.d Határidő hét osztályfőnöki órái (szociom., szorongás) hét osztályfőnöki órái (tan. stílus és orientáció, 5. évf.) Felelősök Osztályfőnökök Kindruszné M. Ágnes, Kindruszné M. Ágnes, Osztályfőnökök Tesztkészítés: Rátonyi M. Szaktanárok Szaktanárok Kindruszné M. Ágnes, - Fejlesztési tervek kidolgozása magyar tantárgycsoport - fejlesztés, differenciálás Folyamatos Rátonyi M. Lakatos Istvánné Nagy Endréné Gaál Lászlóné Szabóné K. A. - tapasztalatok elemzése, beszámolók a fejlesztésről magyar tantárgycsoport Kindruszné M. Ágnes, 13

20 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza OKM 6. és 8. évfolyamokon 6.a 6.b 6.c 6.d 8.a 8.b 8.c 8.d Kindruszné M. Ágnes, felmérésvezetők Andó Károly ig. Szövegértés - vizsgálatok lebonyolítása - adatbevitel 7.a 7.b 7.c 7.d Szaktanárok - feldolgozás - mérések eredményeinek elemzése, individuális profilok elkészítése Év végi munka értékelése Kindruszné M. Ágnes, Galgócziné P. E. oktatási ig.h., Andó Károly ig. 14

21 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza 1.7. Individuális profil Országos kompetenciamérés Matematika 2. képességszint, képesség-pont: Tényismeret és rutinműveletek 43 Modellalkotás, integráció 33 Komplex megoldások és kommunikáció Tényismeret és rutinműveletek 50 Modellalkotás, integráció 33 Komplex megoldások és kommunikáció Mennyiségek és műveletek Hozzárendelések és összefüggések Tényismeret és rutinműveletek Modellalkotás, integráció Komplex megoldások és kommunikáció Tényismeret és rutinműveletek 33 Modellalkotás, integráció 100 Komplex megoldások és kommunikáció Alakzatok síkban és térben Események statisztikai valószínűsége Fejlesztendő terület Csoport Tantervi tartalom Tantervi tartalom 15

22 teljesítmény(%) teljesítmény(%) teljesítmény(%) teljesítmény(%) Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza 1.8. Individuális profil Országos kompetenciamérés Szövegértés - képességszint:1, 423 standardpont Bartha Ádám 6.a információvisszakeresés kapcsolatok értéklés Bartha Ádám 6a információvisszakeresés kapcsolatok dokumentum szöveg 100 értéklés Bartha Ádám 6a 63 kapcsolatok elbeszélő szöveg 91 értéklés információvisszakeresés információvisszakeresés Bartha Ádám 6.a 100 kapcsolatok magyarázó szöveg 56 értéklés Fejlesztendő terület Csoport Tantervi tartalom Tantervi tartalom 16

23 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza 1.9. Individuális profil 4. évfolyamos országos készség- és képesség mérés Fejlesztést igényel nem igényel Fejlesztendő képesség Egyéni Csoportos Fejlesztés kezdete:... Kontroll időpontja:... Eredmény: További fejlesztést igényel nem igényel 17

24 Arany János Általános Iskola - Karcag 2. Arany János Általános Iskola Karcag 2.1. Az iskola bemutatása Iskolánk a Nagykunság fővárosában, Karcagon működő 6 általános iskola egyike. Intézményünk 1951 augusztusában jött létre. Kezdetekben több épületben működött. A szórtságot 1961-ben a Karcag város déli részén megépített új iskolaépület szüntette meg. Ezzel kedvező fordulatot vett az iskola tárgyi- és eszközellátottságban is. Viszonylag új, egy emeletes épület, kívül-belül rendezettséget, tisztaságot áraszt. Folyamatosan bővítjük az oktatási-nevelési munkánkhoz szükséges szemléltető eszközök sorát, valamint az iskola belső és külső környezetének rendezettségét. Jól felszerelt, korszerű szaktantermek kialakításával segítjük tanulóink esélyeinek növelését. Pályázatok megírásával és a Városi Önkormányzat jelentős támogatásával sikerült kialakítanunk jól felszerelt kötetes könyvtárat, természetismereti laboratóriumot, nyelvi-informatikai multimédiás labort és művészeti szaktantermet. Tanulóink iskolai sikerességét, beilleszkedését, kötődését az iskolához a környezet minél színesebb kialakításával szeretnénk elérni, melynek érdekében folyamatosan újítjuk tantermeink berendezését. Iskolánk beiskolázási körzete az elöregedő déli városrész a hozzátartozó Déli Külvárossal, ahol elsősorban cigány családok laknak. Tanulóink szülei között vannak szakmunkások, egyéni vállalkozók, de többségük segélyekből, alkalmi munkából tartja el családját. Körülményeik szerények, de elfogadható színvonalúak. Többnyire nagycsaládban élnek, ahol több generáció lakik együtt. Szakmai struktúra Iskolánkban óta folyik az ének-zene tantárgy emelt szintű oktatása. Jelenleg évfolyamonként 1-1 tanulócsoportban. A Karcag Városi Önkormányzat közoktatási intézményhálózat működési és fejlesztési tervében továbbra is biztosítja az emelt szintű oktatás működési feltételeit. Iskolánk kiemelten kezeli a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók integrált oktatását. Ezen gyermekek fejlesztését szakképzett pedagógusok irányítják: gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus. A cigány kisebbségi oktatás is jelentős szerepet tölt be szakmai struktúránkban. Ezen belül fontosnak tartjuk az interkulturális oktatást, melynek célja, hogy tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon a gyerekek megismerhessék más népek, kiemelten a cigány kisebbség kultúráját. Tanulási- tanítási módszerek Mivel a tanulók többsége tanulási nehézségekkel küszködik, kiemelt helyet kap tevékenységrendszerünkben a tanulásirányítás. Megtanítjuk tanulóinkat a tankönyvből tanulás lépéseire, a jegyzetelés alapvető technikáira. A szókincsfejlesztés, fogalomalkotási készség fejlesztése végigkíséri a tanulókat 1-8. osztályig. Ebben minden tantárgy oktatásának részt kell vállalnia a szaknyelv elsajátíttatásával. Minél több lehetőséget biztosítunk a tanulóknak a beszédre kifejezőképességük fejlesztése érdekében. Igyekszünk kihasználni a szemléltetés lehetőségeit. A tevékenykedtetés minden mozzanatát a motiváltság jellemez. Szeretetteljes légkört biztosítunk, hogy a kudarcokkal küszködő tanulók feszültségei oldódjanak. Figyelembe vesszük a tanulók eltérő adottságait és türelmesek vagyunk a lemaradókkal szemben. Differenciálás, páros és csoportmunka, a kooperatív tanulásszervezés jellemzi tanóráinkat. 18

25 Arany János Általános Iskola - Karcag Meixner Ildikó analitikus- szintetikus olvasástanítási módszerét alkalmazzuk az első osztályosok olvasás-írás tanításában. Erre a módszerre nagyon jellemző a kis lépésekben való haladás. Előnye, hogy lehetőséget ad a tanulók saját tudásszintjének megfelelő fejlesztési ütem biztosítására. A Lépésről lépésre képességfejlesztő programot vagy annak elemeit minden alsó tagozatos osztály oktató-nevelő munkájában alkalmazzuk. Ez a program a közös tevékenységek során olyan képességeket fejleszt, melyek segítik az önálló véleménynyilvánítást, döntéshozást és felelősségvállalást. Nyitott személyiséggé formál. Segíti a szülőkkel való jó viszony kialakítását is. A tanulási és magatartási zavarokkal küszködő tanulók képességfejlesztésére alkalmazzuk a Sindelar Tréningprogram ot. A fejlesztés az ismeretszerzés legfontosabb területeire terjed ki, melynek segítségével egyénre szabottan javítjuk a korábban rosszul elsajátított ismereteket, készségeket. Tanórán kívüli tevékenységek A tanulók és a szülők igényeihez igazodva indítjuk el minden tanév elején a különböző foglalkozásokat. Ezek jelenleg a következők: énekkar, báb szakkör, modern tánc, barkács szakkör, foci, tömegsport, számítástechnika, angol - és német nyelv. Nagyon sok tanulónk rendszeres látogatója iskolánk könyvtárának. A napközi nyugodt környezetet és tanári felügyeletet biztosít a tanuláshoz a gyermekek számára. A tehetséges tanulókat külön foglalkozásoson készítjük fel tantárgyi és kulturális versenyekre. Kiemelten figyelünk a továbbtanulás előtt álló nyolcadikosokra, akik idegen nyelvből, matematikából, magyar nyelvből és történelemből vehetnek részt külön foglalkozásokon. Hagyományos rendezvényeink: Aranyos Hét, Névadó ünnepség, Nyílt nap, Legek-kirándulása, nyári tábor, sí-tábor, karácsonyi- és húsvéti játszóházak, Farsangi mulatság, mesevetélkedők, vers- és prózamondó versenyek. Tanári műhelymunka Iskolánkban két szakmai munkaközösség működik: alsós, felsős pedagógusok közössége. Ezen kívül munkacsoportok koordinálják iskolánk pedagógiai tevékenységeit. Ezek a következők: minőségbiztosítási, audit, Lépésről lépésre, DÖK, kompetencia alapú oktatás. A munkaközösségek és munkacsoportok rendszeresen összegyűlnek, hogy megoldásokat keressenek a felmerülő problémákra. Egységes pedagógiai eljárásokat dolgoznak ki, szakmai belső továbbképzéseket, műhelymunkákat szerveznek. Pályázatok A helyi és magasabb szintű pályázati kiírásokat figyelemmel kísérjük, és minden lehetőséget megragadunk, hogy pályázatok útján biztosítsuk tanulóink számára a minél előnyösebb tanulási feltételeket. A pályázatok megírásában több nevelőre lehet számítani, akik idejüket nem sajnálva remekül együtt tudnak gondolkodni. Ennek bizonyítéka a megnyert pályázatok sora, melyek lehetővé tették számunkra például a könyvtárbővítést, tanítási eszközök és bútorok vásárlását, informatikai eszközök bővítését, kedvezményes táboroztatást. 19

26 Arany János Általános Iskola - Karcag 2.2. Fejlesztési terv 2007/2008. Prioritási Cél sorrend 1. 1.Valamennyi gondolkodási műveletben elfogadhatóan teljesítenek a tanulóink 2. Kevesebb lesz a 0%-os megoldottságú feladat Teljesítési kritérium A leggyengébb gondolkodási művelet vonatkozásában legalább 10%-os javulás a megoldottságban Évfolyam szinten ne legyen összességében 5% alatt megoldott feladat A megvalósulás mérési módja A következő komp. mérés A következő komp. mérés Idő-kategorizálás 2007/2008-as tanév 2007/2008-as tanév 3. Kevesebb tanuló teljesít az 1. képességszint alatt 50%-kal csökken az 1. szint alattiak aránya A következő komp. mérés 2007/2008-as tanév 2. 1 A nagyobb nehézségű feladatok elfogadhatóbb teljesítése osztályszinten 10%-os javulás a megoldottságban A következő komp. mérés 2007/2008-as tanév 2. Kevesebb tanuló teljesít a 2. képességszint alatt 10%-kal csökken a 2. szint alattiak aránya A következő komp. mérés 2007/2008-as tanév 3. A nehezebb gondolkodási művelet teljesítményének javítása Legalább 10%-os javulás a megoldottságban A következő komp. mérés 2007/2008-as tanév Időkerettel való gazdálkodás fejlesztése 5% alá csökkenteni a kevés idő miatt nem megoldott feladatok számát A következő komp. mérés 2007/2008-as tanév 2. A Nyílt végű válaszok megoldottságának fejlesztése A nyílt végű válaszok megoldottságának legalább 10%-os javulása A következő komp. mérés 2007/2008-as tanév 3. A tantestület módszertani kultúrájának, szemléletének, továbbfejlesztése A tanuló megismerési technikák területén tantestületi továbbképzés tartása Óralátogatás, tanmenet Kulcskompetenciák fejlesztésének ellenőrzése 2007/2008-as tanévtől folyamatosan 2.3. Terv a szövegértés képességének fejlesztésére Kiindulási pont: van az intézmény 6-8. évfolyamára szóló Jelentés. Ez a beküldött tesztek alapján született eredmény. El kell készíteni az évfolyam összes tanulójára vonatkozó adatfeldolgozást. 20

27 Arany János Általános Iskola - Karcag Feladatok/tevékenységek Felelős Határidő Dokumentum Adatok bevitele a szoftverbe Szaktanár A megírást követő Adatbázis év március eleje Elemzések elkészítése Szaktanár A megírást követő Elemzés év március eleje a) Évfolyam szintű Szaktanár A megírást követő Elemzés év március b) Osztály szintű Szaktanár A megírást követő Elemzés év március c) Egyéni szintű Szaktanár A megírást követő Elemzés év március Összehasonlítása a Jelentés adataival Mérési csoport tagjai A megírást követő év április 1. hete Összehasonlító elemzés Végkövetkeztetések megfogalmazása Mérési csoport tagjai A megírást követő év április 1. hete Jegyzőkönyv Jelenléti ív Fejlesztendő területek Teljes tantestület A megírást követő Feljegyzés kijelölése év április 2. hete Intézményi fejlesztési terv Igazgató A megírást követő IMIP része elkészítése év április 2. hete Évfolyam és osztályszintű, valamint egyéni fejlesztési tervek elkészítése Szaktanár A megírást követő év április 2. hete Fejlesztési terv Szövegértés szövegalkotás kompetenciájának fejlesztése tanórákon is Felkészülés a következő kompetenciamérés lebonyolítására Szaktanár Igazgató Folyamatos tevékenység A megírást követő év májusa Feladatlapok, Órai munka, Óralátogatási feljegyzések Jegyzőkönyv 21

28 Arany János Általános Iskola - Karcag 2.4. Terv a matematika tantárgyi képességek fejlesztésére Kiindulási pont: van az intézmény 6-8. évfolyamára szóló Jelentés. Ez a beküldött tesztek alapján született eredmény. El kell készíteni az évfolyam összes tanulójára vonatkozó adatfeldolgozást. Feladatok/tevékenységek Felelős Határidő Dokumentum Adatok bevitele a szoftverbe Szaktanár A megírást követő Adatbázis év március eleje Elemzések elkészítése Szaktanár A megírást követő Elemzés év március eleje a) Évfolyam szintű Szaktanár A megírást követő Elemzés év március b) Osztály szintű Szaktanár A megírást követő Elemzés év március c) Egyéni szintű Szaktanár A megírást követő Elemzés év március Összehasonlítása a Jelentés adataival Mérési csoport tagjai A megírást követő év április 1. hete Összehasonlító elemzés Végkövetkeztetések megfogalmazása Mérési csoport tagjai A megírást követő év április 1. hete Jegyzőkönyv Jelenléti ív Fejlesztendő területek Teljes tantestület A megírást követő Feljegyzés kijelölése év április 2. hete Intézményi fejlesztési terv Igazgató A megírást követő IMIP része elkészítése év április 2. hete Évfolyam és osztályszintű, valamint egyéni fejlesztési tervek elkészítése Szaktanár A megírást követő év április 2. hete Fejlesztési terv Matematika tantárgy kompetenciájának fejlesztése tanórákon is Felkészülés a következő kompetenciamérés lebonyolítására Szaktanár Igazgató Folyamatos tevékenység A megírást követő év májusa Feladatlapok, Órai munka, Óralátogatási feljegyzések Jegyzőkönyv 22

29 Arany János Általános Iskola - Karcag 2.5. Egyéni fejlesztési terv Szövegértés - minta A tanuló neve:... Osztálya:. Fejlesztendő területei Szövegtípusok szerint / fontossági sorrend: a) Dokumentum típusú szövegek értelmezése b) Magyarázó szövegek értelmezése c) Elbeszélő szövegek értelmezése Gondolkodási műveletek szerint: a) Információgyűjtési képesség b) kapcsolatok felfedezésének képessége (pl. ok-okozati) c) Értelmezési, önálló válaszadási műveletek fejlesztése A fejlesztő tevékenység tartalma Tevékenységek Felelős Bevont személyek Részképesség Fejlesztő pedagógus Osztályfőnök zavar szűrése Elvárt eredmény Eredményvizsgálati jegyzőkönyv Ellenőrzés, értékelés Kéthavonta Szövegértelmezés A problémás típusok, tanári irányítással történő elemzése Mondatalkotási képességek fejlesztése Egyéni HF. kijelölése Magyar szakos tanár Magyar szakos tanár magyartanár szaktanárok szaktanárok Történelemtanár, földrajztanár stb. Szövegek önálló értelmezés képesség javulása Önálló, elfogadható, logikus mondatalkotás A hf-ot a diák el tudja készíteni, meg tudja oldani Szövegek értelmezése, egyforma típusok eredményes megoldásának összevetése Írásbeli feladatok megtekintése Negyedévente a hf-ok megfelelőségének ellenőrzése, értékelése Az egyéni fejlesztési tervet az osztályban tanító minden pedagógussal meg kell ismertetni. A fejlesztő tevékenységben való részvétel számukra is kötelező. 23

30 Arany János Általános Iskola - Karcag 2.6. Egyéni fejlesztési terv Matematika - minta A tanuló neve:... Osztálya:... Fejlesztendő területei Gondolkodási műveletek szerint: a) Tényismeret b) Modellalkotás c) Komplex megoldás A fejlesztő tevékenység tartalma Tevékenységek Felelős Bevont személyek Részképesség Fejlesztő pedagógus Osztályfőnök zavar szűrése Szöveges matematikai Matematika Szaktanárok fel- tanár adatok értelmezése Logikus gondolkodás fejlesztése Mennyiségi fogalmak megtanulása Egyéni HF. kijelölése Matematika tanár Matematika tanár matektanár Szaktanárok Szaktanárok Történelemtanár, földrajztanár stb. Elvárt eredmény Eredményvizsgálati jegyzőkönyv Feladatok megértésének javulása Feladatok megértésének javulása Feladat önálló megoldásának javulása A hf-ot a diák el tudja készíteni, meg tudja oldani Ellenőrzés, értékelés 2 havi ciklusokban Feladatlapok A gyerek írásbeli feladatainak megtekintése 2 havi ciklusokban (dolgozat formában) Negyedévente a hf-ok megfelelőségének ellenőrzése, értékelése Az egyéni fejlesztési tervet az osztályban tanító minden pedagógussal meg kell ismertetni. A fejlesztő tevékenységben való részvétel számukra is kötelező. 24

31 Arany János Általános Iskola - Karcag 2.7. Intézkedési terv 2007/ Cél Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az országos kompetenciamérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése Erőforrások Humán: Dologi: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, számítástechnikus mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép Érintettek köre tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó Eljárásrend Ssz. Tevékenységek/feladatok Módszer Határidő Felelős 1. Adatfeldolgozás minden Adatfeldolgozó szoftver tanulóra vonatkozóan Segítségével (OKÉV) Az adatok elemzése Kivéve azon dolgozatok melyeket továbbítani kell! 3. Az alulteljesítés okainak feltárása - Háttértényezők vizsgálata o Tanulói képességek mérése - Pedagógusok módszertani kultúrájának vizsgálata Teljesítmények kimutatása - Osztályok teljesítménye - Egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként) Attitűdvizsgálat, induktív gondolkodás mérése, olvasási képességek mérése, stb. A belső gondozói munkához vezetett naplóban folyamatos, nyomon követhető. Eredményesség, hozzáadott érték, képességfejlesztés, stb. - Egyéb okok feltárása - Alkalmazott tankönyvek, - Szemléltetések - Motiválás 4. A feltárt okok elemzése A mérőanyag, a BGR naplók és a háttéradatok öszszevetése. Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel Augusztus utolsó hete Szeptember első két hete Szeptember vége Tanítók szaktanárok Tanítók szaktanárok Tanítók szaktanárok 25

32 Arany János Általános Iskola - Karcag 5. Fejlesztési terv Készítése (ad-hoc teamek) - Tanulókra vonatkozóan Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján - Pedagógusokra vonatkozóan 6. A szülők tájékoztatása az érintett osztályok fejlesztési terveiről. 7. A fejlesztési tervek megküldése a fenntartónak A pedagógus teljesítményértékelés eredményeinek tükrében. Fejlesztési tervek tartalma, együttműködés, szülők bevonása a fejlesztési tervek végrehajtásába Iktatott anyag/dokumentálás Október közepe Szept.-okt. Október utolsó hete A 8. osztályos tanulók eredményét nem tudjuk mindaddig míg az értékelést meg nem kapjuk. Számukra a fejlesztési terv elkészítése már nem feladatunk. A többi osztály esetében a tantárgyat tanító kollégák készít tervet. Osztályfőnöki mkvez. Az érintett osztályok osztályfőnökei Intézményvezető 8. A fenntartó által jóváhagyott intézkedési terv végrehajtása Beépítése az éves iskolai munkatervbe A jóváhagyást követően azonnal Igazgató, érintett pedagógusok Szülők tájékoztatása 26

33 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 3. Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Békéscsaba 3.1. A szövegértés fejlesztésének lehetséges módjai módszertani segédlet Elméleti alapvetés 1 A szövegértés fejlesztésének célja, hogy diákjaink képesek legyenek tudásukat az életben alkalmazni, továbbhaladásra, s igazodva a kor követelményeihez -, lerakjuk az élethosszig tartó tanulás alapjait. Iskolánkban az alsó tagozatban komoly munka folyik a szövegértés megalapozása és fejlesztése érdekében. Nyilván más a feladat a felső tagozatban illetve a gimnáziumban. Természetesen nálunk nem ugyanazokkal a gondokkal kell megküzdeni, mint a hátrányosabb helyzetben lévő iskoláknak. A kompetenciavizsgálat eredménye ránk nézve igen pozitív megállapításokat tartalmaz, ám mégis van tennivalónk e téren. Megvizsgálva ugyanis a feladatlapokat, rájöhetünk, hogy elsősorban azoknak a feladatoknak a megoldása ütközik nehézségbe, mely megkívánja az adatok elemzését, gondolkodást, következtetések levonását, a szövegbeli információk valóságra vonatkoztatását, önálló véleményalkotást. Így módszertani segédletünk e területek fejlesztéséhez kíván segítséget nyújtani A szövegértés fogalma, tartalma A szövegértés az írott szövegek megértése, felhasználása és a rájuk való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, és hatékonyan vegyen részt a mindennapi életben. A hatodikosoknál (11 éveseknél) elsősorban az alapvető szövegértési műveletek elsajátításán, alkalmazásán van a hangsúly, addig a tizedikeseknél (15 éveseknél) már követelmény, hogy szövegértési képességeiket minél szélesebb körben tudják felhasználni a különféle élethelyzetekben. Feladatunk, hogy megalapozzuk azt az eszköztudást, mely képessé teszi őket önálló információszerzésre A szövegértési feladatsor összeállításának szempontjai Szövegtípusok Elbeszélő szöveg Elbeszélő típusúnak nevezzük azokat a folyamatos, összefüggő írásos szövegeket, melyek célja egy történet, egy esemény leírása. E szövegtípus jellemzői: az olvasóra gyakorolt érzelmi hatás, a személyes hangvétel, az emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmek hatásos megformálása stb. Az elbeszélő szövegtípusba tartoznak például a novellák, mesék, tanmesék, vallomások, esszék, amelyek a szerző szubjektivitását is tükrözik, de lehetnek objektív jellegűek, mint például az útleírások vagy a tudósítások Magyarázó szöveg A magyarázó szövegek elsősorban tudományos, illetve ismeretterjesztő jellegűek, és céljuk az információközlés: egy jelenség elmagyarázása, egy esemény bemutatása objektív szempontok alapján. A magyarázó szövegek közé tartoznak például a tudományos okfejtések, érvelések, definíciók, kommentárok. A magyarázó szövegekhez kapcsolódó feladatok vizsgálata azért is fontos, mert a tankönyvek szövegeinek a többsége ebbe a típusba sorolható. 1 Értékelési Központ, Sulinova Kht. Kiadványa alapján 27

34 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba Dokumentum szöveg A dokumentum típusú szövegek formailag nem folyamatosak. Olyan írásos információhordozók tartoznak ide, mint a grafikonok, menetrendek, táblázatok, térképek, ábrák, használati utasítások, különböző nyomtatványok, kérdőívek, szabályzatok, amelyekkel a tanuló a társadalmi élet különböző színterein (például az iskolában, otthon, a postán, utazás közben) találkozik. Itt nem a műfajnak vagy a témának van meghatározó szerepe, hanem a szöveg formájának, elrendezésének. A dokumentum típusú szövegek tehát elsősorban grafikusan megjelenített tényeket közölnek, előfordulhatnak önállóan vagy az előző két szövegtípus kiegészítéseként is. Ennek a szövegtípusnak a vizsgálata különösen abból a szempontból lényeges, hogy a tanuló mennyire tud eligazodni a mindennapi élet információi között Gondolkodási műveletek Amikor a tanuló megoldja a szöveghez kapcsolódó feladatokat, a szöveg és a hozzá kapcsolódó feladat típusától, nehézségétől függően különböző gondolkodási műveleteket hajt végre. A kérdésekre és utasításokra adott válaszokkal bizonyítja, hogy megértette és felhasználta a szövegeket. A szövegértési tesztben szereplő legfontosabb műveleti szintek: (1) információvisszakeresés, (2) kapcsolatok, összefüggések felismerése, (3) értelmezés Információkeresés szintje Az információ-visszakeresés általában egy bekezdésben, egy mondatban vagy egy mondatrészen belül található néhány információ azonosítását és visszakeresését kívánja a tanulótól a szöveg azonnali megértése alapján. Az információ-visszakeresés nehézsége függ a visszakeresendő információk számától, az információkat jellemző kritériumok mennyiségétől és minőségétől, az információk kapcsolódásának módjától, attól, hogy a keresett információ mennyire szembetűnő a szövegben, és hogy a szöveg mennyire ismerős az olvasó számára. A feladat nehézségét befolyásolhatja még a szöveg bonyolultsága, valamint az információk közti hasonlóság. Az információ-visszakeresést a következő példákkal lehet illusztrálni: a szöveg céljával kapcsolatos információk azonosítása; szavak, kifejezések visszakeresése; a történet körülményeinek (idő, helyszín stb.) azonosítása; a szöveg fő gondolatának vagy kulcsmondatának (tételmondatainak) visszakeresése (amikor az explicit módon van jelen a szövegben) Kapcsolatok, összefüggések felmérésének szintjei A szöveg általános megértése után az olvasó következtetéseket von le olyan információk révén, amelyek implicit módon vannak jelen a szövegben. Például egyik eseményből egy másikra következtet, vagy összekapcsol két információt. Forrásai az olvasás során aktivizálódó, de a szövegben explicit módon ki nem fejtett gondolatok. Az összefüggések felismerése tipikusan olyan folyamat, amely nem mondatszinten történik. Vannak egészen könnyű feladatok, amelyek a szöveg egy kijelölt része alapján egyszerű következtetést igényelnek, és vannak nehezebbek, amelyek rejtettebb kapcsolatok felismerését kívánják a tanulóktól. A legnehezebbek közé tartoznak például az analogikus okfejtésre támaszkodó feladatok. A szöveg hossza és összetettsége, valamint a téma ismertsége is befolyásolja a feladat nehézségét. A műveleti szintet a következő példákkal lehet illusztrálni: a) következtetés egyik eseményből egy másik eseményre; 28

35 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba b) érvek és ellenérvek sorozatából a legfőbb gondolat kikövetkeztetése; c) általánosítások felismerése a szövegben; d) két szereplő közötti kapcsolat leírása Az értelmezés szintje Az idetartozó feladatok a logikai megértésre támaszkodnak: az olvasónak a szövegben foglalt információkat és gondolatokat kell feldolgoznia. Reflektálnia kell a szövegre, és értékelnie kell a szöveg egészének vagy egy-egy részletének tartalmi vagy formai jegyeit, és esetenként indokolnia is kell az állítását. Az ilyen jellegű vizsgálatok kritikai elemzést igényelnek: a válasznak tükröznie kell a szöveg mélyebb rétegeinek a megértését. A kapcsolatok, összefüggések felismeréséhez hasonlóan ezen a műveleti szinten is a szöveg egésze és a szövegrész közötti kapcsolat megértése szükséges. Az olvasó e művelet során túlmegy a szöveg szó szerinti értelmezésén. Amikor értelmezi a szöveg információit és gondolatait, nagyobb mértékben támaszkodik a háttértudására, meglévő ismereteire és tapasztalataira, mint ahogyan azt az előző műveleti szinten tette. Ily módon a szöveg teljesebb megértéséig jut el. A szövegértelmezés attól is függ, hogy az olvasó mennyire jártas a szöveghez kapcsolódó ismeretanyagban. Nehézségét befolyásolhatja a szöveg hossza és bonyolultsága, és hogy a szöveg, illetve a feladat milyen mértékben orientálja az olvasót, mennyire könnyíti vagy nehezíti meg a helyzetét. Az értelmezés szintjét a következő példákkal lehet illusztrálni: a) a szöveg legfőbb üzenetének vagy témájának azonosítása, megfogalmazása; b) egy alternatíva értelmezése a szereplő cselekedeteinek tükrében; c) a szöveg információinak összehasonlítása és szembeállítása; d) egy szöveg hangulatának, hangnemének jellemzése; e) a szöveg információinak értelmezése a való élet viszonylatában A képességszintek és legfontosabb kritériumaik Magyarországon összesen négy szintet határoztak meg és definiálták az egyes szintekre jellemző teljesítményeket. A PISA vizsgálat során a szövegértést öt, a matematikai gondolkodást pedig hat szinttel jellemezték. Azért döntöttek a négy szint mellett, mivel az ötös osztályozási skála terjedt el nálunk, ennek megfelelően a kompetenciamérésnél az 1. szint alatti eredményt elérőket itt az elégtelen teljesítményt nyújtókkal azonosítják. Az első definiálható szint a kettesnek felel meg és így tovább. 1. képességszint (elégséges) - egy vagy több egymástól független információ azonosítására képes egy szempont alapján - úgy, hogy az információk explicit formában vannak jelen a szövegben, - képes a szövegbeli információk közötti egyszerű kapcsolatok felismerésére, valamint a szöveg - főbb témájának és a szerző szándékának azonosítására, - háttértudására támaszkodva képes a szöveg egy jellemzőjének értékelésére. 2. képességszint (közepes) - képes több szempont alapján egy vagy több információ azonosítására, - képes egyszerű szövegbeli kapcsolatok felismerésére, - képes egyszerű kategóriák kialakítására és alkalmazására, - képes alacsonyabb szintű következtetések levonására, - felismeri a szöveg legfőbb gondolatát, tudja 29

36 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba - értelmezni a szöveg egy meghatározott részét, és képes a szöveg főbb témájának és a szerző - szándékának azonosítására. - háttértudására támaszkodva képes a szöveg egy jellemzőjének értékelésére. 3. képességszint - képes az információk közötti kapcsolat megtalálására több szempont figyelembevételével, - átlátja a szövegben a szembetűnő, hasonló információkat, - képes a kért információ azonosítására, - képes annak kikövetkeztetésére, hogy mely információ tartozik relevánsan a feladathoz, - képes összefüggéseket felismerni - következtetéseket tud levonni a szöveg egy vagy több részéből, - a szövegrészeket egységbe tudja rendezni, - háttértudása segítségével képes egy szó, kifejezés vagy mondat értelmezésére, valamint a - szöveg egészének vagy részletének értelmezésére egy kevésbé hétköznapi ismeretanyag - vonatkozásában, - képes a szöveg egy jellemző tartalmi vagy formai jegyének értékelésére, - tud reflektálni a szövegre saját tudása, tapasztalata és gondolatai alapján. 4. képességszint - képes a szövegbe mélyen beágyazott információk azonosítására és elrendezésére, amelyek - közül némelyik nem szó szerint szerepel a szövegben, - képes olyan információk visszakeresésére, amelyek több kritériumnak felelnek meg, - ki tudja következtetni, hogy mely információ tartozik relevánsan a feladathoz, - képes a hasonló jellegű információk közül a megfelelő kiválasztására, azonosítására, - képes bonyolult összefüggések feltárására egy számára ismeretlen szövegben, - képes a szövegrész és a szöveg egésze közötti kapcsolatok felismerésére, azonosítására; - képes következtetések levonására a szöveg egy vagy több részéből, - képes a következtetések magas szintű értelmezésére. - tudja értelmezni a teljes szöveget, egy adott szövegrészt a szöveg egészének tükrében, - tudja értelmezni két- vagy többértelmű szövegrészeket, a várttal ellentétes elgondolásokat egy - hosszabb és bonyolultabb szövegben, - háttértudására támaszkodva képes egy összetett szöveg tartalmi és formai jegyeinek kritikai - jellegű megítélésére, - képes a nyelvi árnyalatok értelmezésére, - képes a szöveg egészének vagy részletének kritikai szempontú értékelésére, - képes a szöveggel kapcsolatos hipotézisek felállítására A szövegértés fejlesztésének lehetséges feladattípusai az évfolyamon Információkeresés (Ld. a feladatgyűjtemény I.) - adatkeresés aláhúzással - adatkeresés felsorolással - adatkeresés sorba rendezéssel 30

37 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba - adatkeresés párba vagy ellentétbe állítással - igaz állítások felismerése - hibakeresés - színezés - rajzkészítés a szöveg alapján - tételmondat keresése - címadás - vázlat elkészítése, kiegészítése - a szöveg céljával kapcsolatos információk azonosítása Kapcsolatok, összefüggések fejlesztése (Ld. a feladatgyűjtemény II.) Feladattípusok: - táblázat adataiból következtetések levonása - a szöveg adataiból szabály, általánosítás alkotása, - szabály alátámasztásához szövegbeli adatok gyűjtése - tettek jelenségek okainak azonosítása - szövegrészek közötti logikai kapcsolatok felismerése (ellentét, következtetés, magyarázat, - választás, egyszerű kapcsolat) - állító és tagadó formájú állítások minősítése: helyes- helytelen - adat- illetve folyamatelemzés alapján a várható következmény megállapítása - jelenség azonosítása tulajdonság alapján Értelmezés (Ld. a feladatgyűjtemény III.) - szómagyarázat, szócikk készítése - címadás - a szövegbeli információk alapján vélemény megfogalmazása egy-egy jelenségről, eseményről, - szereplőről - szépirodalmi szövegek jelentésrétegeinek kapcsolata, metaforikus jelentés - a szöveg információinak valóságra vonatkoztatása - háttérinformáció felhasználása, az előzetes tudás alkalmazása 3.3. Szövegértési példatár 3-8. évfolyam Nagyné Horváth Magdolna olvasás és szövegértés 6., Pedellus Tankönyvkiadó kiadvány alapján évfolyam OM Országos Kompetenciamérés 2004; 10. évfolyam alapján Szövegértés fejlesztése az alsó tagozatban Gyakorlati feladatok az 1-2. osztályok fejlesztéséhez 31

38 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba Információkeresés 1. Jelöld meg azt a szót, amelyik a képhez tartozik! (1 kép több szó) 2. Színezd a keret alá írt szó jelentését! 3. Kösd a képhez a megfelelő szót! (szavak száma= képek száma; szavak száma> képek száma) 4. Mi nincs a képen? Keretezd be! (szavak> képek) 5. Egészítsd ki a képet a - szószerkezet - mondat - mondatok alapján! 6. Színezd a képet a - szószerkezet - mondat - mondatok alapján! 7. Keresd a párokat! Kösd össze a képeket a mondatokkal! 8. Minden mondat után egy kérdést olvashatsz. Húzd alá a mondatokban a kérdésekre válaszoló szavakat, szókapcsolatokat! 9. Melyik rajz válaszol a kérdésre? Kösd össze! (Mit olvas anyu? Kép: fagyi, meggy, könyv) 10. A mondatok befejezéséhez keresd a megfelelő rajzot és kösd össze! (Ágnes megmosta a Kép:könyv, fog,felhő) 11. Olvasd el a két mondatot!(mit vett nagyi Gyöngyinek? Pöttyös szoknyát, kesztyűt, sálat.) Rajzold le a hiányzó képet! ( kép: szoknya, sál ) 12. Olvasd el a két mondatot! Húzd alá a feleletet!(nyáron meleg van. Bori sokat úszik. Mikor szokott Bori úszni?) 13. Húzd alá az alábbi - szavakat - szókapcsolatokat - mondatokat a szövegben! Fogalmazzunk meg kérdéseket ezekre vonatkozóan! 14. Keretezd be a kiemelt - szavakat - szókapcsolatokat - mondatokat a szövegben! Írd le (Számozással rendezd ) helyes sorrendbe! 15. Karikázd be a helyes válasz betűjelét! ( Kérdés: a), b), c), válasz) 32

39 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba Jelöld csillaggal a helyes választ! 16. Fejezd be a mondatot! Húzd alá a mondatba illő kifejezést! 17. Milyen tulajdonságok illenek a külsejére? Keretezd be a felsoroltak közül a rá illő kifejezéseket! Milyen tulajdonságok nem illenek a.külsejére? Húzd le! Tegyél csillagot a -ra / -re jellemző állítások elé! Az igaz állítás(ok) elé tegyél csillagot! 18. Húzd alá amelyik szókapcsolatot olvastad a szövegben! Húzd át, amelyiket nem olvastad a szövegben! 19. A szavak a párjukat keresik. Segíts nekik! (úszó nyak hosszú tojás fehéreskék ház) Kösd össze az összetartozó- helyszíneket-----eseményeket - szereplőket -----cselekvéseket, történéseket a szöveg alapján! Válaszd ki a szavak párját! Írd őket a vonalra! (kellemes levegő apró zöld ) 21. Színezd ki a képét a leírásnak megfelelően! 22. Sorold fel.! 23. Egészítsd ki számokkal a szöveg alapján a következő mondatokat! 24. Keresd meg (Húzd alá Keretezd be, Írd le ) azt a mondatot a szövegben, amely a -ról -/ről szól! Mi a.? Másold le azt a mondatot a szövegből, amelyikből megtudhatod! 25. Válaszolj a kérdés(ek)re! a) Mivel táplálkozik a zsiráf? Kösd a zsiráf képéhez a megfelelő szavakat! b) Válaszodat írd a vonalra! c) Mondattal válaszolj! 26. A szövegből kiemelt mondatok tagmondatainak párosítása. 27. Melyik mondatot írtuk le magánhangzókkal? Keresd a szövegben! Húzd alá! 28. Mit mondott? Húzd alá a szövegben a mondatot! 29. Keretezd be annak a.-nak/ -nek a nevét, amelyikről nem találsz képet a szöveg mellett! (Rajzold le!) 30. Mely bábokkal játszanád el a mesét? Válaszd ki, rajzold le a keretbe! 33

40 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba Csak a mesében szereplő állatok képét színezd ki! A mese szereplőinek képe elszakadt, csak a végük látszik. Kik ők? Írd le a nevüket! 31. Melyik szereplő szólalt meg először? Színezd ki a képét! Ki mondta? Írd a négyzetbe a szereplő nevének kezdőbetűjét! Kösd össze a szereplők képét a mondatokkal! 32. Hol játszódik a történet? Tegyél csillagot a megfelelő rajzhoz! Hol nem játszódik? Húzd át! Melyik helyszín hiányzik? Pótold! 33. Összekeveredtek a szavakban a betűk, szótagok. Rakd sorrendbe őket! A -t olvashatod. (pl:.valami élőhelyét, tulajdonságát, stb. ) 34. Keresd a szövegben a szót! Pótold a hiányzó betűket! (h-zima-ka) Kapcsolatok, összefüggések felismerésének szintje 1. Mi nem illik a sorba? Húzd alá! bárány sertés kecske elefánt 2. Keresd a szavak ellentétes jelentését! Kösd össze! 3. Keresd a szóhalmazban a.szó ellentétes jelentéseit! Húzd alá azokat! 4. Írj a pontok helyére magánhangzót mássalhangzót úgy, hogy értelmes szót kapj! 5. Alkoss a megadott szótagokból szavakat! 6. Alkoss szavakat a megadott betűkből! 7. Csoportosítsd a szavakat! Adj nevet a csoportoknak! 8. A megadott szempont(ok) alapján csoportosítsd a szavakat! 9. Összekeveredtek a szavak betű. Rakd helyes sorrendbe! 10. A szavakban több másik szó is elbújt. Keresd meg! (hótakaró) Alkoss önállóan ilyen szavakat! 11. Olvasd el az alapszót! Tegyél hozzá egy betűt úgy, hogy értelmes szót kapj! (él, éle, éles) 12. Állapítsd meg a szabályt! Folytasd! a) retek-rétek, karok-károk, b) szál-szál, hal-hall c) véreb-veréb felül-fülel 34

41 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba d) tőr-tér vesz-visz 13. Egészítsd ki a szótagot értelmes szóvá! 14. Alkoss értelmes szavakat egy-egy betű betoldásával! ( ---osszú, ---alu) 15. Melyik szó illik középre? víz, tűz, szín, út kristály tükör futó hely fő vonal kocsi pad 16. Írj a vonalakra olyan szótagokat, hogy összeolvasva értelmes szót kapj! - - ma rül Változtasd meg az első mássalhangzót! vonat-, képes-, májas- 18. Illessz új mássalhangzót a szóba, így változtasd meg a szó jelentését! láma-lámpa, száma-, édes- 19. Húzd le a mondatba hibásan került betűket! Emlősállat. Farkában él. 20. képét látod. Részeinek nevét írd a megfelelő helyre! 21. Kösd össze! (nem---faj fogalom) gerely szerszám víz baromfi pulyka sportszer 22. Kösd össze a mondatok elejét a végével! Miből van? A kabát fából. A szék borsóból. A főzelék szövetből. Zolinak fáj a torka, Robinak fáj a térde, Szilvinek fáj a foga, mert elesett. mert sok cukrot evett. mert járvány van. 23. Olvasd el a szöveg címét! Milyen kérdésre vársz választ a cím alapján? Mely kérdésedre kaptál választ a szövegből? Rajzolj karikát a kérdésed elé! 24. Más-más színnel keretezd be azokat a részeket, amelyek a következőkről szólnak! ( A vízirigó színe A vízirigó lakóhelye A vízirigó mozgása ) 25. Mielőtt elolvasod a szöveget, a képek alapján mondd el! 35

42 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 26. Melyik bekezdéshez nem tartozik kép? Keretezd be! 27. Mely bekezdések írnak le olyasmit is, ami a mellettük lévő képen nem látható? Húzd alá bennük azokat a mondatokat, amelyek a képen nem látható dolgokról szólnak! 28. A következő szöveg a -ról szól. Mielőtt elolvasnád, gondold végig, tudsz-e válaszolni a kérdésekre! Tegyél karikát az elé, amelyikre tudod a válasz! Olvasás után: Húzd alá azokat a kérdéseket, amelyekre választ kaptál! 29. Kertezd be a szövegben azt a részt, amelyik a legérdekesebb, leghumorosabb, stb. volt a számodra! 30. Melyik bekezdésben olvastál a -ról /ről?a bekezdés számát írd a négyzetbe! 31. Karikázd be azokat a szövegrészeket, amelyekből megtudod.! 32. A.. bekezdésben húzd alá azokat a mondatokat,(szókapcsolatokat) amelyek fontos ismeretet közölnek a...-ról /-ről! 33. Fogalmazd meg a képek alapján, miben különböznek a bemutatott! 34. A szöveg többféle szót használ a.kifejezésére. Keresd meg ezeket és írd le! 35. Olvasd el a kiemelt szókapcsolatot!a felsoroltak közül melyik jelent ehhez hasonlót? Húzd alá! Írd a megadott kifejezéseket a hasonló jelentésű szavak mellé! azonos lehet szereti ügyetlen esetlen: megegyezhet: kedveli: 36. Milyennek ismerted meg a..-t? A felsorolt tulajdonságok közül válassz! 37. Mit jelent a.kifejezés? Húzd alá a felsoroltak közül a helyes választ! 38. A..mely jellemzőiről szól a szöveg?keretezd be! (ellenségeiről, életmódjáról, kicsinyeiről ) 39. Kire mondjuk, hogy.? Két jó választ találsz. Válaszd ki a helyeset! 40. Mit jelent az alábbi kifejezés / mondat? Húzd alá a helyes választ! 41. Melyik szónak van jelentése a felsoroltak közül? 42. Két egymás melletti szóban elrejtőzött egy harmadik. Keresd meg! tavi rágcsál 43. Melyik szereplőre illenek a következő kifejezések? Írd a számokat a megfelelő szereplőhöz! 36

43 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 44. Olvasd el a szómagyarázatot! Melyik kép tartozik hozzá? 45. Miért? Azért, mert a) b) c) Jelöld csillaggal a helyes választ! 46. Melyik jó, melyik rossz tulajdonság? Csoportosítsd! 47. Milyen volt a..a mese elején? Milyen lett a végére? Megadott tulajdonságok csoportosítása, Ilyen volt: Ilyen lett: Értelmezés szintje 1. Rajzold (írd) le a találós kérdés megfejtését! 2. Melyik közmondás illik a meséhez? Jelöld csillaggal! 3. Adj más címet a mesének! 4. Milyen volt a.a mese elején? Milyen lett a végére? Írd le! 5. Írj másik befejezést! 6. Magyarázd meg! 7. Mit gondolsz a..-ról /-ről? Írd le a véleményedet! 8. Helyesen döntött-e.? Miért? Írd le! 9. Melyik meséhez, történethez hasonlít ez a mese, történet? Miért? 10. Milyen tanácsot adnál a -nak /-nek? 11. Mi a szöveg témája? Válaszd ki az alábbiak közül! 12. Húzd alá, milyen színeket használnál, ha lefestenéd azt, amiről olvastál a 2. versszakban! 13. Elszakadt a mondat. Ha összeilleszted a részeket, akkor megtudod a mese üzenetét. 14. Magyarázd meg a szavak, (mondatok) jelentését! 15. Írd a számokat a megfelelő állítások hoz! 1)Minden élőlényre igaz. 2)Minden növényre igaz. 3)Csak a szövegben leírt növényre igaz. 16. Mi a szöveg témája? Írd le! 37

44 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 17. Mire tanít bennünket a történet? Húzd alá! Fogalmazd meg! Gyakorlati feladatok az 3-4. osztályok fejlesztéséhez Ismeret-visszakeresés feladattípusai szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek feldolgozásához - Színezd ki a rajzot a szövegben olvasottak alapján! - Egészítsd ki a rajzot a szövegnek megfelelően! - Az első bekezdésből írd ki azt, hogy. - Húzd alá azoknak a.-nak a nevét, amelyiket név szerint említ a szerző! - Pótold a szövegből vett szavak hiányzó betűit! - Jelöld csillaggal - Fejezd be a szöveg alapján a megkezdett mondatokat! - Felelj a kérdésekre egy-egy számmal! - Karikázd be a kérdésekre felelő válaszokat a szövegben! - Kösd össze az összetartozókat a szöveg alapján! - Egészítsd ki az adatokat a bekezdés alapján! - Hányadik mondatban olvastad, hogy - Jegyezd le az adatokat! - Válaszolj a kérdésekre az életrajz segítségével! - Számold meg a szóhalmazban hányszor fordul elő a szó! Nem jelölheted meg a szavakat! - Gyűjtsd ki a helységnevekhez tartozó eseményeket! - Jelöld színessel a megadott útvonalat! - Az alábbi szóoszlopokból húzd alá azokat a szavakat, amelyeket megtaláltad a szövegben! - Számold meg hány mondatból áll az első rész! - Jelöld az ismétlődő részeket! - Válaszd ki a megadottak közül az egyetlen helyes választ a kérdésre! - Kösd össze a szövegből vett szószerkezeteket összetartozó párjukkal! - Kösd össze a szavakat jelentésükkel és a képükkel! - Húzd át annak a nevét, amit nem látsz a képen! Összefüggés megértés-következtetés feladattípusai - Húzd alá azt a részt, amelyikből megtudtad, hogy - Válaszolj a kérdésekre saját szavaiddal! - Vonallal válaszd el a különböző helyszíneket! - Írd ki a szövegből csoportosítva a vers igéit aszerint kire vonatkozik a szereplők közül! - Kiről szól a bekezdés? - Ki mondta? Hogyan mondta? Írd a mondatok mellé! - Mi a szerepük a szövegben ismétlődő részeknek? - Mi a jellemző -ra? Írj a főnevek mellé odaillő melléknevet az olvasottak alapján! - Keresd ki a rímelő szavak párjait és írd mellé! - Rajzold a párbeszédes részek elé a szereplő jelét! - Milyen cselekedettel ruházza fel az író az erdőt,.? - Írd ki a mese kezdő, befejező mondatokat! - Húzd át a megadott szavak közül a mondatba nem illő szavakat! 38

45 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba - Kösd össze a tulajdonneveket a hozzá tartozó évszámokkal! - Jelöld aláhúzással vagy + jellel azt a kifejezést, amit most hallottál először! - Jelöld?-lel azt, amit nem értesz! - Miből készültek a szövegben olvasott tárgyak? - Írd le más szóval! - Keresd meg az Értelmező kéziszótárban! - Mire gondoltam? Segítenek a kulcsszavak. - Kösd össze a szavakat a magyarázatukkal! - Pótold a hiányzó köznapi és írói kifejezéseket! - Keresd a szó ellentétes jelentésű párját! - Helyettesítsd rokonértelmű kifejezéssel! - Írj 3 szinonimát a megadott szóra! - Magyarázd a mondatok jelentését! - Mi a különbség a két jelentés között? (Kati a piacra megy. Kati megy piacra.) - Két közmondást összekevertünk, rendezd őket! - Helyettesítsd a szószerkezeteket egy-egy találó igével! - Alkoss mondatokat a különbözőképpen írt szavakkal! (súlyt, sújt) - Milyen néven nevezték régen? - Írd le a szólást egy szóval! - Egészítsd ki a szólást, közmondást a megadott szavak közül a megfelelővel! - Írj szólásokat. Segítenek a kulcsszavak. - Alkoss színárnyalatokat a megadott szóláshasonlatok segítségével! (pl. Fehér, mint a hó. = hófehér) - Hogyan mondjuk magyarul a következő tudományágakat! (literatura) - Olvasd össze a szótagokat és egy ismert közmondást kapsz! - Egy szóval fejezd ki a kifejezéseket! (part nélküli vita= parttalan) - Melyik szólás kapcsolódik az alábbi szópárokhoz? (kutya-szalonna) - Pótolod a hiányzó szavakat az állandósult kifejezésekben! - Ismert szólás egy szavát írtuk le. Egészítsd ki teljes mondattá! - Gyűjts olyan hangulatfestő szavakat melyekkel a megadott jelentést fejezzük ki! (pl. lustán, nehézkesen jár = cammog) - Ítéld meg a cselekedetei alapján! Írj a szereplő neve mellé 2 2 jellemző cselekedetet! - Csoportosítsd a szereplők tulajdonságát külső és belső tul. szerint! - Melyik szereplőre jellemző a kiemeltek közül az aláhúzott szó? - Miben hasonlít, miben különbözik? Írj 4 4 példát! - Keresd a hibásan írt szavakat, számold, javítsd! - A szöveg után 4 4 hasonló értelmű és hangzású mondat következik, de ezek közül, csak az egyik fejezi ki teljesen a szöveg lényegét. Karikázd be ennek a mondatnak a betűjelét! - Melyik rajz tartozik a szöveghez? Keretezd be! - Írj kérdéseket a szöveghez kapcsolódóan a megadott szavakkal! - Írd le az esemény mozzanatait sorrendben! - Az alábbi állítás egy tévesen leírt kifejezés miatt hamis. Javítsd! Írd le helyesen! - Húzd alá a címek közül a legmegfelelőbbet! - Karikázd be az időszalagon azokat az évszámokat, amelyek az eseményhez kapcsolódnak! - Jelöld azt a bekezdést, amelyben a legendáról olvashatsz! - Az alábbi jegyzet a szövegből készült. Sorrendje nem egyezik a bekezdések sorrendjével. Állítsd a jegyzetet helyes sorrendbe! - Tagold a szöveget bekezdésekre, számozd! - A kész vázlatpontok elé írd a hozzátartozó bekezdés számát! 39

46 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba - Tagold a szöveget a szokott jellel! - Rajzok alapján mond el a részek tartalmát! - Rajzok, kulcsszavak alapján mond el a részek tartalmát! - Rajzok, tételmondatok alapján mond el! - Összekeveredtek a rajzok, tedd időrendbe őket, és írj vázlatot! - Kérdések alapján bontsd részekre a szöveget! - Kész vázlat alapján bontsd részekre! - Kifejezések segítségével készíts vázlatot! - Megadom a részek számát írj vázlatot és jelöld a szövegben! - A részek száma adott, a vázlat hiányos, egészítsd ki! - Milyen útvonalat járt be a szereplő? Rajzold le időrendben! - Készíts kulcsszavas vázlatot! - Készíts tételmondatos vázlatot! - Számozással állítsd a mondatokat az események sorrendjébe! - Bontsd részekre az elbeszélést úgy, hogy különítsd el fekvő vonallal az előkészítő részt, a bonyodalmat, a tetőpontot és a megoldást! - Melyik bekezdésben olvashatsz az alábbi álltásokról? Írd a bekezdés számát a mondat elé! - Egészítsd ki a hiányos mondatokat a kérdőszavak segítségével! - Fogalmazd meg milyen összefüggés van.és között! - Adj új címet! - Igaz hamis? Jelöld! - Húzd alá a megadott szavak közül azokat, amelyeket jellemzőnek tartasz a szövegre! - Jelöld számozással az évek múlását a szöveg mellett! - Milyen a szöveg hangulata? Húzd alá a megfelelő kifejezést! - Rajzold le a két főszereplőt úgy, amilyenné a történet végére váltak! Értelmezési feladatok - Egészítsd ki a tanulmányaid alapján a hiányos mondatokat! - Mit tettél volna a szereplő helyében? - Milyen tanácsot adnál? - Mi a részlet témája, műfaja? - Milyen formai elem hiányzik a műből? - Folytasd a történetet! - Fejezd ki a tanulságot egy közmondással! - Melyik közmondás fejezi ki a történet tanulságát? Húzd alá! - Mi a véleményed? Elítéled vagy sajnálod? - Keretezd be véleményét viselkedéséről! - A közmondások elé k, a szólások elé sz betűt írj! - Karikázd be annak a mondatnak a betűjelét, amelyik a vicc poénja! - Jelöld aláhúzással milyen tévedéseket rejt a szöveg? - Írd le emlékeidet a témával kapcsolatban! - Tapasztaltál már hasonlót az olvasottakhoz? Idézd fel! - Adj rövid, lényegretörő választ a címben feltett kérdésre! - A következő mondatok közül melyik tartalmazza a szöveg legfontosabb információit? - Kérdezz a lényeges mondatokra! - Az alábbi jegyzetek közül karikázd be annak a betűjelét, amely az olvasmány lényegét adja vissza! - Írj egymondatos meghatározást! Mi az? 40

47 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba - Írj rövid emléketetőt az olvasmányból! - Kinek ajánlanád a történet elolvasását, miért - Milyennek ismerted meg a főszereplőt, Írj róla leírást! - Légy idegenvezető, mutasd be a mű helyszínét! - Számolj be a történet lényegéről hír formájában! - Keress a mesére jellemző kifejezéseket! - Húzd alá azokat az állításokat, amelyek a mesére igazak! - Az olvasott mese melyik típusához tartozik a meséknek? - Keretezd be a két szereplő találkozásáról szóló részt! Húzd alá a békítő mondatokat! - Olvasd el a kétféle szöveget! Hasonlítsd össze! Szépirodalmi Ismeretközlő Cím Téma Műfaja - A rész drámaiságát egy ellentétpárral hangsúlyozza az író. Keresd ki az ellentétes jelentésű szópárt! 41

48 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba Szövegértés fejlesztése a felső tagozatban Gyakorlati feladatok az 5-6. osztályok fejlesztéséhez Elbeszélő típusú szöveg 42

49 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 1. Melyik indián nép történetéből való a regényrészlet?. Még két indián nép neve fordul elő a szövegben. Húzd alá a nevüket! Hogyan viszonyulnak egymáshoz ezek a népek?.. 2. Gyűjts szavakat a szövegből! Mi jellemezte a mohikánok törzsét a fehér ember megjelenéséig?.. 3. Miért változott meg az indiánok élete Csingacsguk szerint? Húzd alá piros vonallal ezt a szövegrészt! 4. Milyen tulajdonságokkal rendelkezik Unkasz és az apja?.. 5. Olvasd el figyelmesen a megfelelő részletet, és válaszolj a kérdésre! Miért nem váltanak szót egymással apa és fia a találkozáskor?.. Miért hallgat Sólyomszem is? A Sólyomszem beszélő név. Miért találó az elnevezés? Fejezd ki másképp! sápadtarcú: boldog vadászmező:. mokaszin:.. tűzital: Ki mondja kinek a következő kifejezést? Hol vannak az elmúlt tavasz virágai!.. Értelmezd a mondatot!.. I. Adatok kiemelése II. Szereplők viszonyainak feltárása I. Adatkeresés felsorolással I. Adatkeresés aláhúzással III. Szereplők tulajdonságai alapján a szereplő jellemzése II. Tettek, jelenségek okainak azonosítása III. Vélemény megfogalmazása III. Szómagyarázat III. Metaforikus jelentés feltárása 43

50 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba Magyarázó típusú szöveg 44

51 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 1. Foglald mondatba: hol, mikor, kinek a tervei alapján készült a szövegben olvasható építmény! Milyen alkalomból, milyen céllal készült a torony? Húzd alá a kérdésre válaszoló szövegrészt! 3. Tanulmányozd az építmény leírását! Készítsd el az Eiffel-torony alaprajzát! I. Adatok viszszakeresése mondatba foglalással I. Adatkeresés aláhúzással I. Rajzkészítés szöveg alapján 4. Folytasd a torony műszaki adatainak gyűjtését! I. Adatkeresés felsorolással anyaga: vas alapterülete: 1,6 hektár magassága:. 5. Keresd a szövegből Gustav Eiffel mérnöki képességét bizonyító tulajdonságait! Sorold fel! II. Tettek, jelenségek okainak azonosítása.. 6. Milyen összehasonlításban szerepel a szövegben az Eiffel-torony és az Empire State Building?.. II. Szövegrészek közötti viszony feltárása 7. Miért nyilvánították Eiffel művét műemléknek?.. 8. Számold ki, hányan látogatták az utóbbi tíz évben az építményt! I. Adatkeresés.. 45

52 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba Dokumentum típusú szöveg 46

53 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 1. Mire használható a képen látható tárgy?. III. A szöveg valóságra vonatkoztatása 2. Jelöld a szöveg szerkezeti részeit (I., II.) számokkal! Jelöld arab számokkal (1-10) a második rész bekezdéseit!.. 3. I. Tanulmányozd a szöveget, és válaszolj a kérdésekre! Mit jelent az 1:1-es méret kifejezés?.. Folytasd a szerkezet jellemzését! A szerkezet jellemzői: ütésálló, 4. II. A szöveg alapján alkoss véleményt a következő megállapításokról! Zajban nem lehet hallani a beszédet... Ébresztőóraként is használható... Kijelzéseit a sötétben nem látjuk... Alkalmas képek küldésére is... Minden esetben csak a tulajdonosa használhatja... Összes barátod nevét, telefonszámát elraktározza... I. Szövegrészek azonosítása, tagolása III. Előzetes tudás alkalmazása III. Véleményalkotás a szöveg információi alapján 5. Alkoss üzenetet a szöveg II. 6. első sorában foglaltaknak megfelelően!.... III. Véleményalkotás a szöveg információi alapján 47

54 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 6. Fogalmazz meg néhány tanácsot a mobiltelefon kulturált használatáról!.... III. Szöveg valóságra vonatkoztatása 48

55 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba Gyakorlati feladatok a 7-8. osztályok fejlesztéséhez Elbeszélő típusú szöveg 49

56 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 1. Kicsoda Edvard Grieg? A halász B sarki vadász C utazó D zeneszerző I. Adatkeresés, azonosítás 2. Mi volt a különbség a magyar és a finn határ átlépése között?.. II. Szövegrészek közötti logikai kapcsolat feltárása 3. Mi a Steinalsfossen? A szikla B hegycsúcs C vízesés D fjord II. Jelenségek azonosítása tulajdonság alapján 4. Miről íres Trondheim városa? Írj HÁROM dolgot! I. Adatkeresés felsorolással 5. Milyenek a norvég emberek? A szövegből vett információkkal támaszd alá válaszodat! Érdekesnek találtad a szöveget? Válaszodat a szöveg alapján indokold is meg! III. Vélemény megfogalmazása szövegbeli információk alapján III. Véleményalkotás, valóságra vonatkoztatás 50

57 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba Magyarázó típusú szöveg I. 51

58 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 1. Az alábbi mondatok a szöveg egy-egy bekezdésére vonatkoznak. Folytasd! A víz a legjobb ital. Szervezetünk jelentős része víz. A víz egyik feladata a szállítás. 2. Olvasd el a második bekezdést! Színezd a téglalapokat víztartalmuknak megfelelően! Adj címet a feladatnak! I. Tételmondat keresés, vázlatkészítés III. Előzetes tudás alkalmazása (törtek) Cím: ember izom zsírszövet csont 3. Karikázd be a szövegben azokat a kulcsszavakat, amelyek a víz szervezetben végzett feladataira utalnak! (5) I. Kulcsszó keresés 4. Húzd alá a szöveg italféleségeit! I. Adatkeresés aláhúzással 5. Víztartalmuk figyelembevételével írd be ételeink nevét a megfelelő III. Háttértudás alkalmazása helyre! + I. Adatkeresés sorba rendezéssel 6. Milyen lényeges különbség van vízfogyasztásunk szempontjából téli és nyári étrendünkben, egészséges és lázas beteg állapotunkban? III. Szövegbeli információk valóságra vonatkoztatása 52

59 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba Magyarázó típusú szöveg II. 53

60 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 1. Egészítsd ki a szöveg alapján a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó szomorú hazai statisztikát! 1995: a kábítószer fogyasztók. %-a gyermek ill. fiatalkorú, 1998:. % I. Adatkeresés szövegkiegészítéssel I. félév. halálos áldozat. halálos áldozat. halálos áldozat Milyen következtetéseket lehet levonni a fenti adatokból?.... II. Adatokból következtetések levonása 2. Melyik nap a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem világnapja? Hogyan támogatta a média ennek a megvalósítását?.. Ki az a neves sportoló, aki maga is részt vállalt ebben a nemes feladatban? 3. Milyen szervi károsodásokhoz vezethet a fokozott mértékű alkoholizálás?.. Kb. hány alkoholbeteg él hazánkban?. Ez a lakosság hány %-a?.. I. Adatkeresés II. Tettek, jelenségek okainak azonosítása I. Adatkeresés kiemeléssel I. Adatkeresés III. Háttértudás alkalmazása 4. Milyen összefüggések lehetségesek a lakosság élethelyzete, megélhetése, esetleg iskolázottsága és az alkoholra, mint drogra való rászokás között?.. 5. Elemezd a diagramot! Milyen következtetéseket tudsz levonni az adatokból?.. 6. Foglald össze néhány mondatban, hogy miért rendeznek világnapot a drogfogyasztás elleni küzdelem számára! Az egészségügyi intézményekben nyilvántartott kábítószer-fogyasztók száma III. Háttérinformáció a szöveg valóságra vonatkoztatása II. Diagram adataiból következtetések levonása III. A szöveg valóságra vonatkoztatása 54

61 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba Dokumentum típusú szöveg 55

62 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 1. Kétféle jelmagyarázatot olvashatsz. Mi a különbség a kettő között?.... II. Adatokból következtetés levonása 2. A magyar nyelven kívül még milyen nyelven közlik a jelmagyarázatot?.. 3. Miért van erre szükség? Indokold röviden!.. III. Háttérinformáció III. A szöveg valóságra vonatkoztatása + háttérinformáció 4. Ha jól válaszolsz a következő kérdésre, akkor a családod nyugodtan kikérheti véleményedet a balatoni nyaralásotok megszervezésekor! Javasolj olyan balatoni kempinget a déli parton, amely közel van az autópályához, saját strandja van, árnyékos hely is található, a területén nem működik zenés-táncos szórakozóhely!.. Melyik kempingben foglaltassunk helyet Keszthelyen, ha a hajóállomás közelében szeretnénk lenni?.. Ha gyalogtúrára vállalkoztok Zánkáról Nagyvázsonyba megtekinteni a Kinizsi várat -, hány kilométeres útra kell fölkészülnötök?.. Hol található a térségben gyógyvizes fürdő?.. Mit jelöl a következő ábra?? Ha Tihanyban vagyunk a kempingben, és Siófokra szeretnénk eljutni, milyen közlekedési eszközökkel tehetjük meg? Ajánl kétféle utat! Nevezd meg az úti cél eléréséig érintett településeket! a).. b).. I. Adatkeresés csoportba rendezéssel I. Jelek értelmezése III. Előzetes tudás alkalmazása I. Jelek értelmezése III. Szövegbeli információ valóságra vonatkoztatása 56

63 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba Gyakorlati feladatok a gimnáziumi osztályok fejlesztéséhez Elbeszélő típusú szöveg 57

64 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 1. Milyen virágfajtákat nevez meg az olvasott szövegrészlet? Sorolj fel hármat!.. 2. Jelöld a novellarészletre vonatkozó állítások közül azt, amelyik HELY- TELEN információt tartalmaz! A A főszereplőt Andor úrnak hívják B A virágboltban minden valódi fából volt. C A szibériai hóvirágot a hátsó fali polcon pillantotta meg a főszereplő D A golgotavirágot a hátsó fali polcon pillantotta meg a főszereplő 3. Hogyan, illetve miért jut eszébe Andor úrnak a vermut? A Az éppen vásárló ötvenes nőről jut eszébe, bizonyára a nő finomkodó beszéde, öltözéke miatt, mert mindez felidéz egy puha mozdulatokkal kortyolgató csinos asszonyt. B Az éppen vásárló ötvenes nőről jut eszébe, bizonyára a nő finomkodó beszéde, öltözéke miatt, mert a látvány egy talpas egységpohárból, eltartott kisujjal ivó nő képét idézi fel. C Az éppen vásárló ötvenes nő és a tulajdonos párbeszédéből elkapott hangfoszlányok idézik fel a vermutot, melyet Andor úr egy finomkodó nővel fogyasztott el az elmúlt héten. D A viaszmagnólia és a Vénusz papucsa illata idézi fel a vermut illatát. 4. Hogyan viszonyul Andor úr a virágokhoz? Válaszodat indokold! 5. Miért tette a szerző zárójelbe a következő mondatot a szövegben: Vajon miért mindig a pici virágok a legillatosabbak? A A kézirat felesleges mondata lehet a zárójeles mondat, melyet véletlenül mégis közöltek nyomtatásban. B A zárójel a mindenkori előadónak szól, akinek tudnia kell, hogy ezt a mondatot félhangsúllyal kell mondani. C Mivel a novellarészlet valószínűleg egy levélből származik, a zárójeles mondat a történetből való kiszólást jelöli. D Mintha az író elgondolkodna, filozofikusan kiszólna a szövegből. A mondat nem illeszkedik közvetlenül a történetmondás folyamatába, a zárójel ezt jelzi. I. Adatkeresés felsorolással I. A novella adatainak azonosítása III. Szépirodalmi szövegek jelentésrétegeinek kapcsolata III. Vélemény megfogalmazása szövegbeli információk alapján III. Szépirodalmi szövegek jelentésrétegeinek kapcsolata + szerzői szándék azonosítása 58

65 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba Magyarázó típusú szöveg 59

66 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 1. Mit jelentenek az E-számok? Húzd alá a szövegből az idevonatkozó mondatot! I. Adatkeresés aláhúzással 2. Sorolj fel három adalékanyag-típust a cikk segítségével!.. III. Háttérinformáció alkalmazása + I. Adatkeresés felsorolása 3. Jelöld a joghurt gyümölcstartalmára vonatkozó helyes állítást! A joghurt gyümölcsdarabkái olyan gyümölcs- csinálmányok, A melyeket laposra préselt gyümölcsvázból kálcium-foszfát és enzimek felhasználásával állítanak elő B melyeket cukorból, citromsavból és kálcium-foszfátból állítanak elő C melyeket adalékanyagok felhasználása nélkül, préseléssel állítanak elő D melyeket gyümölcsvázból víz, cukor, citromsav, kálcium-foszfát, sűrítő, színező és aromaanyagok felhasználásával állítanak elő 4. Vajon felsorolta-e a cikk valamennyi E-szám kódját? Miért?.. 5. Segíti-e a cikk azokat, akik további információkat szeretnének megtudni az adalékok élettani hatásáról? Válaszodat indokold! I. Információkeresés a helyes válasz azonosításával I. Információkeresés II. Adatokból következtetés levonása.. 60

67 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba Dokumentum típusú szöveg 61

68 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 1. Sorolj fel négy példát a szövegből arra, hogy mikor van az embernek több C-vitaminra szüksége a megszokottnál? I. Információkeresés felsorolással.. 2. Mi a gyógyszert forgalmazó cég neve?.. 3. Állítsd fontossági sorrendbe az alábbi információkat! A számozást kezdd a legfontosabbal! Orvosi vény nélkül kapható. Nem alkalmazható súlyos vesebetegségek esetén. Nagy adagok hasmenést okozhatnak. A csepp gyógyszerforma megkönnyíti az alkalmazást. I. Információkeresés kiemeléssel III. Az információk valóságra vonatkoztatása 4. Hogyan értelmeznéd az ismertető következő mondatát: A felbontott üveg 13 hétig használható fel? A 13 héttel a felbontás után a gyógyszert át kell tölteni egy másik üvegbe. B Arra figyelmeztet: jól gondoljuk meg, mikor bontjuk fel az üveget. C A gyógyszer minősége felbontás után 13 héttel nem szavatolt. D 13 hét múlva az üveget vissza kell váltani. 5. Hogyan folytatnád a mondatot? Mellékhatások a megadott adagokban nem ismertek A és igen nagy adagok gyomorpanaszokat okozhatnak. B ezért igen nagy adagok gyomorpanaszokat okozhatnak. C ha igen nagy adagok gyomorpanaszokat okoznak. D ám igen nagy adagok gyomorpanaszokat okozhatnak. 6. Melyik állítás IGAZ a Cebion cseppek alkalmazására? A Hígítás nélkül kevesebb cseppet kell beadni. B Gyermekeknek csak hígítva adhatjuk be. C Hígítva vagy anélkül 20 cseppet is adhatunk iskoláskorú gyermekünknek. D 1 éves kor alatt nem alkalmazhatjuk. III. A szöveg valóságra vonatkoztatása II. Mondatok közötti logikai kapcsolatok felismerése II. Állító és tagadó formájú állítások minősítése 62

69 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 63

70 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba 1. Mit jelent a szakadó lakk? I. Információkeresés.. 2. Mi a félolaj, és mi a szerepe a munkálatokban? A Lenolajkence és terpentin keveréke, a repedezést segíti elő. B Lenolajkence és terpentin keveréke, patinássá teszi a bútor felületét. C A színezőanyag oldószere, patinássá teszi a bútor felületét. D Umbra színt kölcsönöz a bútornak, patinássá teszi a bútor felületét. 3. A munkafolyamat első három fázisa szorosabban összetartozik. Jelöld azt az állítást, amely az első három fázissal kapcsolatban HELYTELEN! A Mindhárom művelethez szükség van folyékony anyagra. B A barna és a zöld szín dominál ezekben a fázisokban. C Mindhárom művelethez szükség van ecsetre. D Az első és a harmadik fázis felcserélhető a szöveg szerint. 4. Érdemes-e belekezdenünk a barnászöld lakkréteg felvitelébe, ha összesen három szabad óránk van? Válaszodat indokold!.... I. Információkeresés + helyes válasz azonosítása II. Állító és tagadó formájú állítások minősítése II. Adatok elemzésével következtetés levonása 5. Eredményes lehetne-e munkánk akkor is, ha a munkafolyamatból kihagynánk az 5. fázist? Válaszodat néhány szóval, röviden indokold!.... III. Szöveg információinak valóságra vonatkoztatása 64

71 Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Szeged 4. Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Szeged 4.1. Az iskola bemutatása A Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Szeged egyik legrégebbi középiskolája, mivel alapítása 1923-tól datálódik tól állami gimnáziumi képzéssel, majd a szakközépiskolák szervezésével immáron 50. éve folytonosan részese a város és régiós térsége szakképzésének is. Tanulóink éves átlaglétszáma 930 fő körül ingadozik. Nappali tagozatos szakközépiskolai képzéseink: szállítmányozás-, közlekedési szolgáltató-, rendészet és rendvédelem-, autógépész-, elektronika-, autóelektronika-szakirányokon folyik. Az szakképzések főként a közúti járművek javításával kapcsolatos szakmákra, valamint a közúti közlekedés, áruszállítás, szállítmányozás és logisztikai feladatok ellátására vonatkozó szakmákban folynak. Befogadó iskolaként a névadó, Csonka János életművéből választottuk a pedagógiai programunk mottóját: Pontosság, megbízhatóság, újító szellem. Iskolánkhoz jól felszerelt tanműhelyek tartoznak, tanulóink kihelyezett szakmai gyakorlaton, szakszervizekben sajátítják el a speciális munkavégzés fortélyait. A nevelési hatások célirányosságát hagyományosan a tanórán kívüli programjainkkal segítjük: diákönkormányzati rendezvények, karácsonyi és tavaszi kulturális és sportprogramok, egészségnapi rendezvények. 5 éve rendezzük Csonka-kupa néven a középiskolai futsal, kézilabda és kosárlabda bajnokságot a szegedi középiskolák részvételével. A minőségirányítási program keretében a diákok bevonásával értékelni szoktuk rendezvényeinket. Intézményünkben az oktató-nevelő munka elhivatottságát a tanulói versenyeredmények igazolják, diákjaink több versenyen is értékes helyezéseket értek el szakma kiváló tanulója versenyen országos 2. és 9. helyezett lett a karosszéria lakatos szakmában versenyző két tanulónk Az intézmény minőségirányítási programja továbbfejlesztésének irányait meghatározó terv A célcsoport bemutatása Szeged egyik legnagyobb létszámú középiskolája 940 fő tanulóval, 86,5 fős tantestületében 74,6%-os a 120 órás továbbképzést teljesítők aránya. A pedagógus fluktuáció 1,15%-os mutatója stabil humánerőforrást jelent a program megvalósításhoz és fenntarthatóságához. Az IMIP középtávú programja tartalmazza az értékelési feladatok minőségelvű megvalósításának ütemezését. A ös tanévben a pedagógiai mérés és értékelés intézményi, munkaközösségi és tanári szintű kérdésköreit tárgyaltuk. A os tanévben az intézményi önértékelés összetett feladatrendszerét ismertettük meg a tantestülettel, és kitűztük az adatgyűjtés szakaszait. 65

72 Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Szeged A 2006/2007-es tanévben esélyegyenlőséget javító pszichiátriai előadássorozattal az integrált képzés személyi kondíciói javítását valósítottuk meg, és kiépítettük az IMIP-et a törvényi előírások szerint. A 2007/2008-as tanévben a 2006-os országos kompetencia mérésekből adódó teljesítménynövelő eljárások, módszerek körét kívánjuk összegyűjteni és alkalmazásukat a napi munkába minél teljesebb körben szorgalmazni. Szövegértés Helyzetkép I.) A szakiskolai szövegértési kompetenciamérés 2003 és 2004-es eredményei a 10. évfolyamon: - A olvasás-szövegértés felméréséből teljesítménynövekedést látunk: 421-ről 423. A szakiskolák országos átlaga 407. A teljesítményszint kiegyensúlyozottabb. - A pedagógiai hozzáadott érték 1 év alatt kissé emelkedett.(0, 3). - A szakiskolák között az eredményünk a trend fölött van: túlteljesítés HEI index 0, 02 - dal rosszabb (-0, ban, - 0, ben) II.) A 2006-os szakiskolai szövegértési mérés eredményei a 10. évfolyamon: A szövegértés országos átlaga 399, iskolánkban 385 képességpont. Teljesítménycsökkenés állapítható meg. A tanulók képességszintek szerinti megoszlása alapján az 1. szintet 54,5 %-uk, a 2. szintet további 18,2% teljesítette, de 3. szintig nem jutottak. A szakiskolákhoz viszonyítva 4,5%-kal több az alul teljesítő, leszakadó. A CSH-index hozzávetőleg 0,15. A pedagógiai hozzáadott érték nincs jelölve. Következtetés: Tanulóink 54,5%-a tud információkat, adatokat visszakeresni, azonosítani. 18,2 %-uk képes összefüggéseket felismerni, logikai kapcsolatokat megnevezni, de már nem tud reflektálni, nem képes a szöveg egészének tartalmi és stiláris értékelését elvégezni. Matematika Helyzetkép A kompetencia mérések eredményei iskolánk szakiskolai tanulóinál: Standardizált képességpont Szakiskolák átlaga Iskolai átlag Tanulók megoszlása képességszintenként iskolánkban: Képességszint 1. szint alatt (%) 1. szint (%) 2. szint (%) 3. szint (%) ,

73 Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Szeged Iskolánk eredménye a regressziós becslések a elvárható eredmények tükrében Standardizált képességpont Várható eredmény Túlteljesítés Következtetés Az eredmények visszaigazolják a hétköznapok tapasztalatait miszerint tanulóink többsége csak az egyszerűbb szituációkban megjelenő problémákat látja át. Több mint 10%-nak pedig a legegyszerűbb matematikai műveletek végrehajtása is nehézséget okoz. Ezek az eredmények jobbak a szakiskolák átlageredményeinél. 67

74 Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Szeged 4.3. A megvalósítás menetét tartalmazó ütemterv Időpont Tartalom Tevékenység Felelős Határidő CD iskolajelentés értékelése Elemzés, összehasonlítás Team értékelés, Keszőcze László Az IMIP továbbfejlesztése Ötletek a team-ek megalakítására 1. Kompetencia fejlesztő teamek 2. Mérés-értékelés teamek A team-ek megbeszélései csak a matematika és magyar szakosok részvé- munkaközösség veze- Matematika és humán Ötletbörze az eredménytelenségek okainak feltárására telével tők Szakterületek csatlakozásai A fejlesztési tervek összeállítása, koncepció kidolgozása Bekapcsolódási pontok egyeztetése. A) Matematika: német és angol nyelven Matematika: fizika, kémia készségek, kompetenciák B) Szövegértés: történelem, műközpontú irodalomtanítás, drámapedagógia, énekzene, földrajz, interaktív könyvtári órák Megbeszélés, adatgyűjtés, rendezés, teamvezetők megválasztása Feladatmegosztás Munkaközösség vezetők Munkaközösség vezetők Olvasás-szövegértés teljesítménymutató javítása osztály szinten tanórákon: - szövegtípusok feldolgozása, - gondolkodási műveletek 3 szintje tanórákon kívül: - művészeti diákkör, dráma szakkör, makett szakkör - tanulószoba Munkaközösség vezetők koordinálásával teamek

75 Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Szeged Időpont Tartalom Tevékenység Felelős Határidő Szövegértés Fejlesztendő kompetenciaterületek Matematikai eszköztudás Fejlesztendő kompetenciaterületek Beillesztés a tanmenetbe: olvasástechnika javítása, órai kompetencia feladatok: lényegkiemelés, információgyűjtés, következtetés, értelmezés. Tényismeret és műveletek Modellalkotás, integráció Komplex megoldások és kommunikáció Szaktanárok től Szövegértés A tanmenetek megírása A fejlesztendő kompetenciaterületek kiemelése a tanmenetben Munkaközösség vezetők től Szövegértelmezési technikák tudatosítása tanulói szinten; Egyéni képességek fejlesztése, gondolkodási műveletek gyakorlása Matematikai eszköztudás Kompetencia feladatok az órán, csoportmunka Szaktanárok Mennyiségek és műveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői és valószínűsége től Folyamatosan Elemzés, összehasonlítás Teamvezetők

76 Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Szeged Időpont Tartalom Tevékenység Felelős Határidő Szövegértés I.Információk visszakeresése II.Logikai kapcsolatok és összefüggések felmérése III.Értelmezési gyakorlatok tartalmi és stiláris megközelítésben Analitikus olvasás gyakorlása Vázlatírás, lényegkiemelés, jegyzetelés Véleményformálás és szövegalkotás szóban és írásban Szaktanárok Matematikai eszköztudás Problémaalkotás algoritmusa, algoritmus Problématípusok felderítése, kialakítása elemzése től Országos kompetenciamérés Igazgató 70

77 Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Szeged 4.4. A közoktatási intézmény pedagógiai eredményessége növelésére szolgáló akcióterv Iskolánk az alábbi minőségi célokat tűzte ki maga elé, hogy pedagógia eredményessége növekedjen: - A tanulók egyéni képességek szerinti, egyéni haladási tempóban történő fejlesztése (differenciálás, felzárkóztatás, tehetségfejlesztés). - Az önálló ismeretszerzés képességének, a tudás szükségletének, az önellenőrzés, önértékelés igényének kialakítása. A szabatos szóbeli és írásbeli közlés igényének kialakítása. - Informatikai eszközök (számítógép, nyomtató, szkenner) rendszeres használata. A multimédia és az Internet bevonása a tanulási folyamatba. Mindezek elérése érdekében a következő akciótervet dolgozta ki az iskola: 1. A tanulási környezet modernizálása A tanulás szempontjából fontos a környezet. Nem mindegy, hogy tanulóinkat milyen tanterem, előadó fogadja. Egy jól felszerelt, modern, világos, otthonos tanteremben, kényelmes iskolapadokban, székeken a tananyag elsajátítása is könnyebb. Ennek jegyében új eszközökkel szerelnénk fel tantermeinket, korszerűsítenénk az előadókat, szaktantermeket. 2. A tanórák szervezése számítástechnika és multimédia segítségével A tanórák szervezésébe számítástechnika és multimédia segítségét is igénybe vennénk. Számítógépeken folyamatok, ábrák bemutatásával lehetne érdekesebbé és interaktívabbá tenni a tanórákat. A multimédiás felszerelés használatával az egész osztály egyszerre látná az óra anyagát, a Mimio multimédiás tábla segítségével pedig az órai feladatok elvégzése történhetne meg. Ezen eszközök használatával a már megszerzett számítástechnikai tudásukat is tudnák használni a diákok. 3. Kézikönyvtár, szabadpolcos könyvhasználat hozzáférése a tantermekben A tantermekben szabadpolcos könyvtárhasználatot vezetnénk be. Ez azt jelenti, hogy egy adott szaktanterembe egy kis mini könyvtárpolcot rendeznénk be, így megtalálható lenne a szaktanteremben a szükséges irodalom is. Szükség esetén minden tanuló megtalálja a kellő könyvet, albumot, atlaszt, szótárt. Így az órákon alkalmazott felszerelések száma bővül. Interaktív könyvtári órák tartása, kézikönyvek internet-, CD-ROM használatával stb. 4. Humánerőforrás továbbképzés Célunk: az önértékelésen alapuló belső megújulás, állandó fejlődés az országos mérési eredmények figyelembevételével. A továbbképzések célja a humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembe vételével. Így lehetővé 71

78 Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Szeged válik a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével az intézmény célkitűzéseinek elérése. - belső továbbképzés meghívott szakértőkkel - külső továbbképzés tanfolyami keretek között 5. Módszertani megújítás munkaközösségi foglalkozásokon: A munkaközösségek ajánlásai alapján az iskola összegyűjti és rendszerezi az oktató-nevelő munkához szükséges kompetencia fejlesztő módszertani eljárásokat. A módszertani kultúra fejlesztése érdekében folyamatosan figyelemmel követi a változásokat és törekszik arra, hogy a jól beváló újítások széles körben terjedjenek el a teamfelelősök szervezte szakanyagok cseréjével. Ugyancsak fontos szerepet tulajdonít a továbbképzéseknek és az eszközfejlesztéseknek is. Módszertani megújítás lehet a projektmunka, drámapedagógia a szövegértési kompetenciák fejlesztésében, a matematikai eszköztudás fejlesztésében pedig a fizika, kémia tantárgyi koncentráció és az angol, német nyelvű tanórán kívüli matematika háziversenyek többfordulós rendezvények. Az alapvető kompetenciák fejlesztésére összeállított módszertani anyagokat szakmai találkozókon (nyílt munkaközösségi foglalkozásokon) ismertetnénk. Az összegyűjtött és alkalmazott szakmai anyagok után mérések előkészítésével, átvett vagy fejlesztett mérőeszközök (kérdőívek, tesztek) kidolgozásával a mérések lebonyolítása. Az adatok statisztikai feldolgozásával az eredmények értékelése, minőségi elemzésével a két kompetencia területről házi tanulmány készítése. I. rész. A 2006-os kompetencia mérések eredményei II. rész A közbülső részképesség mérések eredményei III. rész A 2007-es kompetencia mérések eredményei A as tanév az integrációs fejlesztési lehetőségek kidolgozásával zárulna. 72

79 Fazekas József Általános Iskola és Óvoda - Sümegcsehi 5. Fazekas József Általános Iskola és Óvoda Sümegcsehi 5.1. Projektterv a Fazekas József Általános Iskola matematika és szövegértés kompetencia eredményeinek javításához Bevezetés fázisai, lépései 1. Előkészítő szakasz A feladat felelőse A feladat elvégzésének határideje Intézményi feladatok felsorolása Szakértő feladatai Szükséges erőforrások meghatározása Elvárt eredmény 1.1. Intézmény eddigi mérési eredményeinek és az intézmény dokumentumainak átadása a szakértő részére 1.2. Helyszíni megbeszélés az intézmény vezetése és a szakértők között Az alábbi dokumentumok átadása: Pedagógiai program IMIP Országos kompetenciamérések helyi eredményei Órarend Tanmenetek Megelőző két tanév tanévvégi tantárgyi átlagai (tanulónként) A 2007/2008. tanév során íratott 5-8. évfolyamos magyar és matematikai témazáró dolgozatok Intézményi elvárások szóbeli megfogalmazása A kapott adatok átvétele, tárolása titoktartási kötelezettség mellett A felsorolt dokumentumok a szakértőkhöz kerülnek Szóbeli egyezség az alábbi feladatok megvalósításáról: Helyszíni óralátogatások magyar és matematika órákon Helyszíni interjúk a magyar és matematika tanárokkal Mérőlapok készítése az 5. és a 7. évfolyamra Kompetenciamérések az 5-8. évfolyamon (a 6. és a 8. évfolyamon a központi az 5. és a 7. évfolyamon a szakértők által fejlesztett mérőlapok segítségével) Kompetenciamérések elemzése Szakértői segítségnyújtás a helyi tanterv átalakításához. Fejlesztési javaslatok megfogalmazása IMIP átalakításához segítségnyújtás 73

80 Fazekas József Általános Iskola és Óvoda - Sümegcsehi Bevezetés fázisai, lépései 1.3. Intézmény által átadott dokumentumok tanulmányozása 2. Megvalósító szakasz 2.1. Óralátogatások az általános iskolában az 5., a 6., a 7. és a 8. évfolyamon magyarból és matematikából 2.2. Interjúk és kötetlen beszélgetések a matematika és magyar szakos tanárokkal 2.3. Mérőanyagok elkészítése az 5. és 7. évfolyamra A feladat felelőse A feladat elvégzésének határideje Intézményi feladatok felsorolása Óralátogatások megszervezése Interjúk megszervezése Szakértő feladatai A matematika, a szövegértés országos kompetenciamérések eredményeinek és statisztikájának és az átadott egyéb dokumentumoknak a tanulmányozása Az eredmények összevetése kistérségi adatokkal Interjú tervek és óralátogatási szempontok elkészítése Óralátogatások lebonyolítása Interjúk lebonyolítása Mérőlapok szerkesztése Feldolgozó program készítése Szükséges erőforrások meghatározása szakértő számítógép szakértő szakértő szakértő Elvárt eredmény Interjúterv Megfigyelési szempontsor Feljegyzés, problémalista Feljegyzés, problémalista Mérőlapok az 5. és 7. évfolyamra Feldolgozó program 74

81 Fazekas József Általános Iskola és Óvoda - Sümegcsehi Bevezetés fázisai, lépései 2.4. Intézményi mérések lebonyolítása 2.5. Dolgozatok javítása, elemzések elkészítése 2.6. Szakértői visszajelzés a mérésről 3. Záró szakasz 3.1. Fejlesztés lehetséges irányainak felvázolása 3.2. Konzultáció az iskolavezetéssel a fejlesztési elképzelésekről 3.3. Konzultáció a szaktanárokkal és eset-leg a tantestülettel A feladat felelőse A feladat elvégzésének határideje Intézményi feladatok felsorolása A mérőlapok papíralapú előállítása A mérésekhez nyugodt körülmény, megfelelő feltételek és korrekt ügyelet biztosítása A tanulók motiválása Fejlesztési elképzelések és intézményi lehetőségek, szándékok összhangjának megteremtése Részvétel a tájékoztatón és a konzultáción Szakértő feladatai Egy mérőbiztos biztosítása Mérés tisztaságának felügyelete Kitöltött mérőlapok átvétele Dolgozatok javítása, elemzések elkészítése Visszajelzés küldése elektronikus úton Fejlesztési elképzelések felvázolása (a helyi tantervhez, módszer- tanhoz, pphez, IMIP-hez, stb.) Fejlesztési elképzelések és intézményi lehetőségek, szándékok összhangjának megteremtése Tantestületi tájékoztatás, szakér- tői konzultáció az érintett kollégákkal Személyes konzultációk a tantárgyak helyi tantervéről Szükséges erőforrások meghatározása Papír, sokszorosító gép Pedagógusok 1 mérőbiztos Tantermek (2x45p) számítógép szakértő számítógép szakértő szakértő iskolavezetés szakértő Kitöltött mérőlapok Kijavított dolgozatok Elemzés Elkészült visszajelzés Elvárt eredmény Fejlesztési elképzelések Korrigált fejlesztési elképzelések Tájékozott tantestület, a szakértők és az érintett szaktanárok megismerik egymás elképzeléseit 75

82 Fazekas József Általános Iskola és Óvoda - Sümegcsehi Bevezetés fázisai, lépései 3.4. Segítségnyújtás a matematika és magyar helyi tantervek átalakításához 3.5. Segítségnyújtás az IMIP átalakításához 3.6. Fejlesztési javaslatok átadása A feladat felelőse A feladat elvégzésének határideje Intézményi feladatok felsorolása Részvétel a konzultáción Esetleges korrekciók végrehajtása Részvétel a konzultáción Esetleges korrekciók végrehajtása A fejlesztési javaslat átvétele Szakértő feladatai A személyes konzultációk után szakmai javaslatok megfogalmazása elektronikus formában A személyes konzultációk után továbbfejlesztési javaslatok megfogalmazása elektronikus formában Olyan fejlesztési javaslat elkészítése, amely lehetővé teszi az intézmény kompetenciamérési eredményeinek javulását. Ennek érdekében az intézkedési terv elkészítése, az IMIP továbbfejlesztése, az érintett helyi tantervek átalakítása. Szükséges erőforrások meghatározása szakértő szakértő iskolavezetés Elvárt eredmény Szakmai javaslatok A helyi tanterv áttekintése, szükség esetén átalakítása Továbbfejlesztési javaslatok Az IMIP áttekintése, szükség esetén átalakítása Fejlesztési terv. 76

83 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged 6. Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola Szeged 6.1. Intézkedési terv Kompetencia-alapú tananyagok adaptálása a helyi tantervbe a kompetencia-mérések eredményének javítása érdekében Az intézmény jelen státusza: a) Erősségek: A szakképzés tárgyi feltételeinek folyamatos fejlesztése, a rugalmas reagálási, döntési képesség, a szabályozóknak megfelelő működés, széles kapcsolati kör ápolása a régióban. Erős partnerközpontú működés (fenntartó, szülők, tanulók, vállalkozók), a minőségbiztosítási tevékenység eredményeként a legfontosabb pedagógiai folyamatok szabályozottak. A belső fejlesztések érdekében magas fokú a dolgozók bevonása, valamint a csoport-munka támogatása. b) A változtatás szükségessége: Az intézményünkben végzett kompetencia-mérések eddigi eredményei jelentős deficititet mutatnak a két, mért területen (szövegértés, matematikailogikai). A negatív mérési eredmények mellett a féléves és év végi statisztikák alapján a bukások arányának és az érintett tárgyak körének növekedése tapasztalható, amely összefüggésbe hozható az említett két kompetencia-terület rossz eredményeivel is. A megfelelő kompetenciák kialakulásának hiánya a későbbiekben nehezíti, esetleg ellehetetleníti a szükséges szakmai ismeretek elsajátítását, a későbbiekben akadályozza a munkaerő-piaci boldogulásukat az élethosszig tartó tanulásra való alkalmatlanságukkal. Mivel a szóban forgó probléma bár kisebb mértékben, de a szakiskola mellett a szakközépiskolában is jelentkezik, annak egységes kezelése mindkét iskolatípusban szükséges. A többször módosított Közoktatásról szóló 79. törvény 40. -ának (11)-es bekezdése ugyanakkor arról rendelkezik, hogy az országos mérés-értékelés eredményeinek, a tanulók egyéni fejlődésének és az egyes osztályok teljesítményeinek figyelembe vételével meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjen egymáshoz. Az intézmény tantestülete, a döntése értelmében a felmerült probléma kezelésére a HEFOP 3.1.3, Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra elnevezésű pályázat alapján új típusú tananyagok és módszertani eszközök felmenő rendszerben való bevezetését kívánja intézkedésként megvalósítani. c) A változtatás iránya: Az intézkedés megvalósításával az eddig folytatott jó iskolai gyakorlataink eredményeinek megszilárdítását, a korábban elkezdett tartalmi, pedagógiai megújulás folytatását, új tartalmak, módszerek napi gyakorlatba való integrálását kívánjuk elérni. Az intézkedés keretében megvalósításra kerülő projektben közreműködő pedagógusok és szakmai közösségek fejlesztő munkájának és a tesztelt pedagógiai eszközrendszer adaptálásának eredményeként differenciált, tanulói közreműködésre építő oktatási módszerek alkalmazására és az alapképességek és készségek, valamint kulcskompetenciák fejlesztésére nyílik lehetőség öt kompetencia-területen. Ezek rendre a szövegértésszövegalkotási, matematikai-logikai, életpálya-építési, idegen nyelvi és a szociális kompetencia-területek. A program bevezetése először szakiskolai 9. évfolyamán, történik, majd fölmenő rendszerben a 10. évfolyamon folytatódik. A szakközépiskolában a megszerzett tapasztalatok alapján a megfelelő felkészítéssel rendelkező pedagógusok döntése alapján indul el az új taneszközök alkalmazása. Reményeink szerint az intézkedés eredményeként mindkét iskolatípusban javulnak a tanulók kompetencia-mérési eredményei, csökken a bukás aránya, a megszerzett kompetenciák lehetőséget adnak az érintett tanulók számára a 77

84 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged szakképzésbe való sikeres bekapcsolódásra és a munkaerő-piaci boldogulás érdekében az élethosszig tartó tanulás megvalósítására. d) Az intézményi szervezet és a dolgozók, valamint az intézkedés kapcsolata: Az intézkedés szakmailag a HEFOP Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra elnevezésű pályázati projekt megvalósításáról, illetve kiterjesztéséről szól. A pályázati program benyújtását az intézmény vezetése, a tantestület és az iskola fenntartója egyhangúlag támogatta. A végrehajtandó intézkedés elfogadása a korábbi változtatási-megvalósítási szándékot erősítette meg. e) A vezetés-nevelőtestület adott tárgybeli tapasztalatai, tudása: Az iskola pedagógusai, az intézmény vezetésének támogatásával évek óta folyik önerőből és pályázatokkal támogatott szakmai innováció. Ezek révén sikerült a Pedagógia Programban is hangsúlyosan megjelenő új módszertani eszközöket a napi gyakorlatba meggyökereztetni (integrált tantárgyi modulok alkalmazása a szakközépiskolában, projekt szellemű oktatási modulok szerinti oktatás a szakiskola évfolyamán, oktatási projektek alkalmazása a szakképző évfolyamokon), valamint jól használható oktatási segédanyagokat kifejleszteni az pedagógusaink együttműködése révén Jövőkép Az intézkedés révén olyan kulcskompetenciák birtokába jutnak az érintett tanulók, amelyek képessé teszi őket a szükséges tudás elsajátítására, illetve a szakképzés bemeneti követelményeinek teljesítésére. Ezáltal sikeresek lesznek a kötelezően előírt mérések megfelelő szintű teljesítésében, a választott szakma elsajátításában, Képessé válnak az élethosszig tartó tanulásra a munkaerő-piaci boldogulásuk érdekében. A jövőkép megvalósulásához kötődő elvárható minimális cél: A központi kompetenciamérések eredménye két év alatt meghaladja a rendeletekben meghatározott határértéket (a legutóbbi, 17/2007. (III. 14.) OKM rendelet szerint ez intézményi szinten a 10. évfolyamon 450 átlagos képességpont). A jövőkép megvalósulásához kötődő elvárható optimális cél: A központi kompetenciamérések eredménye két év alatt eléri, vagy meghaladja az elvárható érték 95%-át A beavatkozási pontok és cselekvéssorai I. Stratégia: A kompetencia-mérésből adódó feladatok és a Pedagógiai Program jövőképének, céljainak és feladatainak egybevetése vezetői szinten, majd egyeztetés a tantestülettel II. III. Struktúra: Az intézkedés és a HEFOP projekt irányításának egységesítése Rendszer: A megfelelő erőforrások biztosítása a megfelelő kommunikáció és pedagógiai célok megvalósítása érdekében (pl. konzultáció, belső továbbképzések, informatikai rendszerek biztosítása) IV. Stílus: A meglévő és a továbbképzések tapasztalatai alapján az intézkedés megvalósításhoz szükséges befogadói attitűdök kialakítása a tantestületben V. Dolgozók: A szövegértési-szövegalkotásai, matematikai-logikai, idegen nyelvi kompetenciaterületek esetében az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez kapcsolódó tárgyat tanító pedagógus bevonása. Az életpályaépítés és a szociális kompetenciaterületek esetében a tartalma szerint a helyi tantervi adaptációban érintett pedagógusok bevonása. VI. Képességek: A kompetencia-alapú tananyagokkal kapcsolatos és a szükséges módszertannal kapcsolatos külső és belső továbbképzések VII. Értékek: Korábbi jó gyakorlatok és tananyagok és módszerek ötvözése Pedagógiai Programban, illetve a helyi tantervben 78

85 Intézkedési terv Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Srsz. Tevékenység Erőforrás Határidő Felelős Elvárt eredmények Ellenőrzési pont 1. A kompetencia-mérésből adódó feladatok és A kompetenciamérés Keveiné Mészáros Valamennyi tanár számára világosan láthatóvá a Pedagógiai Program jövőképének, céljainak statisztikái, Pedagógiai Program, szak- válnak a problémák. A Erika ig. és feladatainak egybevetése vezetői szinten, majd egyeztetés a tantestülettel értői elemzések, pedagógiai jövőkép és minőségügyi vezető valós tendenciák közötti különbség mértéke látha- 2. A korábbi jó gyakorlatok számbavétele, rendszerezése, tanulóközpontú oktatási módszerek eredményeinek megtanító stratégia, tanítási projektek alkalmazása a osztályokban, projekt módszer alkalmazása a szakképző évfolyamokon, valamint a Szakiskolai Fejlesztési Program A és C komponensének tevékenységeinek áttekintése. 3. A évfolyamon fejlesztendő kompetenciák számbavétele, a szakképzéshez szükséges bemeneti kompetenciák számbavétele és rögzítése 4. Tanítási projektek, foglalkozások, oktatási anyagok, kivitelezési és mérési-értékelési tervek összeállítása. (a tanítási projektek, azokhoz kapcsolódó, képességek kibontakoztatására szervezett foglalkozások, tevékenységek tartalmának, kivitelezésének, megszervezési módjának kidolgozása) Korábbi projektek értékelései, meglévő dokumentációk, konferencia anyagok, az iskola érintett pedagógusai, projekt menedzser Helyi tanterv, szakmai program, továbbképzések anyagai, szakértők, pro- tóvá válik Csüllög Imre igh. Az intézkedést megvalósító tanárok számára számbavételre kerül az eszköztár, amelyre munkájuk során támaszkodhatnak Csüllög Imre igh. Az intézkedést megvalósító tanárok számára számbavételre kerülnek azok a szakmai bemeneti kompetenciák, amelyek fejlesztését meg kell valósítaniuk a tevékenységük során jekt menedzser, iskola szakmai munkaközösségei A tesztelt pedagógiai eszközrendszer, továbbképzések anyagai, kompetencia térkép, szakértők, projekt menedzser, a tevékenységben érintett tanárok csoportja Csüllög Imre igh. A tanítási hetek alapján megfelelő számú modul, projekt téma kiválasztása, figyelembe véve a képzési program és a vizsgakövetelmények előírásait Az elkészült anyagok megfelelően dokumentáltak, illeszkednek a helyi tanterv koncepciójához, alkalmasak a követelmények teljesítéséhez 79

86 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Srsz. Tevékenység Erőforrás Határidő Felelős Elvárt eredmények Ellenőrzési pont 5. Szakmai továbbképzések szervezése a központi Tanulás- és nevelés Csüllög Imre igh. Az érintett tanárok felké- A továbbképzések sikeres előírások és a tanári igények alapján. módszertani képző szítést kapnak a kompe- teljesítése (tanúsítványok) intézmények, illetve tencia-alapú tananyagok szakértők, az érintett és új módszertani eszközök tanárok, pályázati és használatáról ezáltal intézményi költségvetés alkalmasakká válnak azok továbbképzési használatára kerete 7. Tanítási projektek, foglalkozások, oktatási anyagok, kivitelezési és mérési-értékelési tervek szakértők általi véleményezése, szükség szerinti módosító javaslatok figyelembe vételével véglegesítése. 6. A tanulók és a projektek értékelésének megtervezése Érintett pedagógusok, projekt menedzser Szakértő, érintett pedagógusok, projekt menedzser, pályázati költségvetés erre a célra elkülönített kerete Csüllög Imre igh. A tanulók gyakorlati tevékenységén alapuló számszerű és szöveges értékelését lehetővé tevő szempontrendszer harmonizál a MIP érintett részeivel Csüllög Imre igh. Igazolódik, hogy az adaptálásra kiválasztott modulok beillesztése a helyi tantervbe szakszerű és kitűzött céloknak megfelelően történt meg A tervek tükrözik az előzetes elvárásokat és a szakmai követelményeket 8. Tapasztalatok megosztása a tantestületen belül 9. A kompetenciafejlesztő tevékenység megkezdése a tanítási projektek segítségével a 9. évfolyamon. Érintett pedagógusok, projekt menedzser Érintett pedagógusok, projekt menedzser Csüllög Imre igh. A tantestület megfelelően tájékozott az elvégzett munkával kapcsolatban Csüllög Imre igh. Az érintett tanárok tapasztalatok és megszerzett ismereteik szerint alkalmazzák az új tananyagot és módszereket A tevékenység az előzetes terveknek megfelelően valósul meg, elvárható mértékben dokumentált 80

87 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Srsz. Tevékenység Erőforrás Határidő Felelős Elvárt eredmények Ellenőrzési pont 10. A projektek eredményeinek, tapasztalatainak Érintett pedagógusok, Keveiné Mészáros Elegendő információ áll A dokumentáció megléte, a összegzése, a 9. évfolyamon szeptemberétől iskola vezetése, Erika ig. rendelkezésre a következ- mérések eredményei, a be- alkalmazott tanítási projektek értékelése, projekt menedzser, tetések levonására, a köszámolók tapasztalatai a program ismételhetőségének és fölme- mérések, statisztivetkező tanév tervezésére nő rendszerben való kiterjesztésének vizsgálatakák, beszámolók 11. A partnerek (szülők, tanulók, vállalkozók), Érintett pedagógusok, Keveiné Mészáros Az intézkedés céljai, projekt mene- valamint a helyi közösség tájékoztatása az Erika ig. eddigi eredményei az intézkedés kiterjesztéséről felsőbb évfolyamra dzser, adminisztratív érintett kör számára is- dolgozók, helyi mertté válik, ezáltal elfodzser, média gadottsága, támogatottsága nő 12.. Pedagógusok felkészítése külső és belső Tanulás- és nevelésmódszertani Keveiné Mészáros Az érintett tanárok felké- A továbbképzések sikeres továbbképzésekkel az új tanévre. képző Erika ig. szítést kapnak a kompe- teljesítése (tanúsítványok), intézmények, illetve tencia-alapú tananyagok illetve a belső továbbképzések szakértők, az érintett és új módszertani eszközök jelenléti ívei tanárok, pályázati és használatáról ezáltal intézményi költségvetés alkalmasakká válnak azok továbbképzési használatára kerete 13. A szükséges módosítások végrehajtása a 9. év anyagaiban, a tanítási projektek 10. évfolyamon való alkalmazásának előkészítése 14. A kompetenciafejlesztő tevékenység megkezdése a tanítási projektek segítségével a 9. és 10. évfolyamon. Érintett pedagógusok, projekt menedzser Érintett pedagógusok, projekt menedzser Csüllög Imre igh. A tanítási hetek alapján megfelelő számú modul, projekt téma kiválasztása, figyelembe véve a képzési program és a vizsgakövetelmények előírásait Csüllög Imre igh. Az érintett tanárok tapasztalatok és megszerzett ismereteik szerint alkalmazzák az új tananyagat és módszereket Az elkészült anyagok megfelelően dokumentáltak, illeszkednek a helyi tanterv koncepciójához, alkalmasak a követelmények teljesítéséhez A tevékenység az előzetes terveknek megfelelően valósul meg, elvárható mértékben dokumentált 81

88 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Srsz. Tevékenység Erőforrás Határidő Felelős Elvárt eredmények Ellenőrzési pont 15. A kompetenciafejlesztő tevékenység végzése Érintett pedagógusok, projekt mene talatok és megszerzett terveknek megfelelően való Csüllög Imre igh. Az érintett tanárok tapasz- A tevékenység az előzetes a tanítási projektek segítségével, az intézkedési tevékenység felügyelete, szükség szerint dzser ismereteik szerint alkalmazzák az új tananyagot sul meg, elvárható mértékben beavatkozás. dokumentált 16. Az intézkedés eredményességének és hatékonyságának vizsgálata 17. Az intézkedés eredményeként megvalósított kompetenciafejlesztési tevékenység fenntarthatóságának, kiterjesztésének vizsgálata Érintett pedagógusok, iskola vezetése, projekt menedzser, mérések, statisztikák, beszámolók Érintett pedagógusok, iskola vezetése, projekt menedzser Keveiné Mészáros Erika ig Keveiné Mészáros Erika ig. és módszereket A központi kompetenciamérések eredménye két év alatt meghaladja a rendeletekben meghatározott határértéket vagy meghaladja az elvárható érték 95%-át Megalapozott döntés születik a tevékenység fenntarthatóságának, illetve kiterjesztésének módjáról A tevékenység az előzetes terveknek megfelelően valósult meg, a megfelelő eredményt mérték-e A tevékenység eredménye tükrözi-e a iskolai és partneri igényeket és a központi elvárásokat 82

89 6.2. Fejlesztési/Intézkedési terv Tanulói mérés-értékelés fejlesztésére Előzmények Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Az ok-elemzés eredménye Okok Az intézményünkben végzett kompetencia-mérések eddigi eredményei jelentős deficititet mutatnak a két, mért területen (szövegértés, matematiaki-logikai). A negatív mérési eredmények mellett a féléves és év végi statisztikák alapján a bukások arányának és az érintett tárgyak körének növekedése tapasztalható, amely összefüggésbe hozható az említett két kompetencia-terület rossz eredményeivel is. Az iskolánk a szakiskolában különösen élesen jelentkező probléma kezelése érdekében novemberétől bekapcsolódott a HEFOP Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra projekt megvalósításába 4 kompetencia-területen. Ezek rendre a szövegértési-szövegalkotási; matematikai-logikai, idegen nyelvi és az életpálya-építési. Ugyanakkor látható és az iskolában 2007 októberében elvégzett Peer Review külső monitoring is ezt támasztotta alá, hogy a tanulók eredményeinek mérésével és értékelésével kapcsolatban is van teendője az intézménynek. A szóban forgó megállapítások, illetve fejlesztési javaslatok a következők voltak: Tanulók értékelésének fejlesztése, a tanulói értékelés hozzáigazítása az új alkalmazott módszerekhez (pl. Kompetenciák mérése, szöveges értékelése; portfólió alkalmazása). Országos kompetenciaméréssel kapcsolatos fejlesztő munka (okfeltárás; fejlesztési tervek tantárgyra, tanulócsoportra, egyénre; tanulói motiváció fejlesztése a felelős tesztírás érdekében stb.) A kompetenciafejlesztés és mérés tudatosabb művelése (pl. a szakmai munka tervezésénél megjelölni a fejlesztendő kompetenciákat, igazítani ehhez az alkalmazott módszereket) Annak biztosítása, hogy a korszerű ismeretek, módszerek, értékelési eljárások általánosan elfogadottak és alkalmazottak legyenek a teljes oktatói körben Mivel a szóban forgó probléma bár kisebb mértékben, de a szakiskola mellett a szakközépiskolában is jelentkezik, annak egységes kezelése mindkét iskolatípusban szükséges. 83

90 Az intézmény céljaival való összevetés alapján az indokok a következők: Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Az IMIP célokban megjelenik az átfogó mérés-értékelési rendszer működtetése, valamint a kulcskompetenciák fejlesztése. (Hivatkozás: IMIP 11. oldal: 3.4 az iskola minőségpolitikai céljai) Intézményünk Pedagógiai Programjában több helyen is megjelenik a kompetenciafejlesztés, a kompetencia alapú, és a differenciált fejlesztés, valamint a lemorzsolódás megakadályozása (Hivatkozás: PP. 14. oldal 2.4. Célok és feladatok; valamint 53. oldal Kompetencia alapú tananyagok használata a szakiskola évfolyamán) Cél Az iskolai mérések és merőeszközök legyenek összhangban a kompetencia alapú oktatással és az országos mérések feladattípusaival. Ezen belül Mérjük azt és olyan mérőeszközökkel, mint az országos kompetenciamérés Épüljön be a tantárgyi mérésekbe a szövegértés és a matematikai kompetenciák mérése A 10. évi szintvizsgák legyenek kompetencia alapon szervezettek és megfelelően szabályozottak Legyen megfalalően szabályozva a továbbhaladás és a magasabb évfolyamra lépés feltétele Legyen kellően megalapozva a szöveges tanulói értékelés, amelyet fel lehet használni a tanulók egyéni fejlesztésében Elvárt eredmény Mérési jó gyakorlatok megismerése Felkészült pedagógusok Kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök az iskolában Mérési feladatbank tantárgyanként Minden tantárgyi mérésben megjelenik az értő olvasás és bizonyos szintű matematikai kompetenciák is Az iskola eddigi gyakorlatában végzett egyéni fejlesztésben nagyobb arányban jelenik meg a szöveges értékelés A fejlesztő team tagjai koordinátor: Csüllög Imre minőségügyi vezető, tagok: Juhász Adrienn, Kiss Gabriella, Szalmáné Kardos Beáta, Varga Marianna tanárok Időtartam: augusztus augusztus

91 Erőforrások Humán: Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok) Az intézmény egy osztályban dolgozó pedagógusai által alkotott közösségek (fejlesztés) Az intézmény pedagógusai (mérőeszközök fejlesztése) Fejlesztési munkacsoport (tervezés, koordináció) Infrastrukturális: Számítógép internet elérési lehetőséggel, nyomtató Állandó helyiség a műhelymunkára Közös idő biztosítása Dologi: A szükséges továbbképzések finanszírozása a fejlesztésében aktívan résztvevők anyagi elismerése 85

92 Intézkedési terv Feladat/tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Határidő P-Tervezés 1. Az országos kompetencia mérés eredményeinek elemzése, értékelése, trendvizsgálat 2. Továbbképzés a tanárok számára (32 óra négy témakörben Kompetencia alapú tananyagok megismertetése Mérés-értékelési alapok, feladatlapok készítése IKT, interaktív tábla használata Módszertani alapok 3. A fejlesztő csoport megalakulása és a tervező munka elvégzése Az eddigi mérési-értékelési gyakorlat áttekintése (PP, IMIP) Ötletbörze a lehetséges tevékenységekről Az ötletek szelektálása, véglegesítése Az egész iskolára vonatkozó fejlesztési terv elkészítése- a munka menetének körvonalazása Az eredménynek mindenki számára ismertekké válnak, megfelelő input a közös gondolkodáshoz A tanárok megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretek birtokába jutnak, különös tekintettel a kompetencia-alapú mérőlapok összeállítására Elkötelezett csapattagok a minőségbiztosítási csoport és a tantestület innovatív szaktanárai közül Határidő: augusztus 31. Határidő: november 1. Határidő: november 27. Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Feladatok résztvevői Felelős Résztvevők: A teljes tantestület Felelős: Csüllög Imre Résztvevők: A szakiskolai oktatásban érintett 15 tanár Felelős: Csüllög Imre Résztvevők: A teljes tantestület Felelős: Keveiné Mészáros Erika igazgató Egyéb erőforrás Műhelymunkára alkalmas helyiség Flip-chart papír filctoll a tervezőmunkához Számítógép Nyomtató Ellenőrzési pont Jelenléti ív, jegyzőkönyv Továbbképzés tematikája, jelenléti ívek, a teljesítéshez elkészítendő anyagok: beszámolók, feladatlapok, bemutató órák jegyzőkönyvei, értékelései Jelenléti ív, jegyzőkönyv Ötletbörze anyagai, fejlesztési terv 86

93 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Feladat/tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Feladatok résztvevői Egyéb erőforrás Ellenőrzési pont Határidő Felelős D-Megvalósítás 2. A munkacsoporton belüli munkamegosztás Teljes képet kapni arról, hogy Határidő Résztvevők: Műhelymunkára Jelenléti ívek, emlé- kialakítása mi a cél, mit-mikorra kell dec. Munkacsoport tagjai alkalmas helyikeztető az mcs. meg- A Pedagógiai Program módosítandó elkészíteni, hogyan zajlik 14. ség Flip-chart beszélésről fejezeteinek átte- majd a munka menete. Pontos Felelősök: Csüllög Im- papír filctoll a kintése feladat-meghatározások. re tervezőmunkához AZ IMIP módosítandó fejezeteinek Számítógép áttekintése Nyomtató A belső vizsgák szabályzatának elkészítése Kompetencia alapú feladatés mérőeszköz bank létrehozása 3. Kutató munka A fellelhető jó gyakorlatok, a piacon forgalomban lévő mérési szoftverek tanulmányozása, a korábbi kompetencia mérési lapok összegyűjtése és egy helyen való hozzáférhetőségének biztosítása 4. A fellelt feladatlapok, feladatsorok, demók, áttanulmányozása (feladatbank készítés első lépése) (Párhuzamosan zajló folyamat: A tankönyvrendelés előkészítése a céloknak megfelelően.) Mérőeszköz minták állnak rendelkezésre. Fellelhető szoftver demók Korábbi kompetencia-, ill. PISA mérések feladatlapjai Mindenki ismeri a fellelt dokumentumokat a feladattípusokat, tudja azonosítani, hogy miben tér el az általa használt mérőeszközöktől A tankönyvválasztás a célokhoz igazítják. Rövid írásos kivonat a tapasztalatokról. Határidő: január 18. Határidő: január 31. Résztvevők: Feladatlapok gyűjtése: Minden pedagógus. Felelősök: Juhász Adrienn, Szalmáné Kardos Beáta Résztvevők: Minden pedagógus egyénileg. Felelősök: Csüllög Imre Szgép, internet, Szgép Dokumentumlista arról, amit sikerült fellelni, illetve a szoftverek elérhetőségéről. Összegző, jelentések 87

94 6. A belső vizsgák szabályozásának első változatát elkészítik a munkacsoport tagjai 7. A tantestület tájékoztatása a belső vizsgarendszer tartalmáról, módjáról, a továbblépésben játszott szerepéről Vélemények, ötletbörze a belső vizsgarendszerről A vizsgarendszerhez kapcsolódó mérések értékelésének egységesítése A vélemények, ötletek szelektálása, véglegesítése Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Feladat/tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Feladatok résztvevői Egyéb erőforrás Ellenőrzési pont Határidő Felelős 5. A évfolyamokon fejlesztendő Az intézkedést megvalósító Határidő: Résztvevők: Szgép A bemeneti kompe- kompetenciák számbavétele, tanárok számára számbavétel január Szakmai tanárok tenciák listája a szakképzéshez szükséges bemeneti re kerülnek azok a szakmai 31. Felelősök: kompetenciák számbavétele és bemeneti kompetenciák, ame- Csüllög Imre rögzítése lyek számonkérését a belső vizsgák során meg kell valósítaniuk Az ötletbörze alapján egy közös gondolkodásra alkalmas vitaanyag kerül a tantestület elé A vitaanyag alapján kialakult érdemi párbeszéd során sikerül megállapodni a szabályzatok tartalmáról Határidő: február 22. Határidő: február 29 Résztvevők: A munkacsoport tagjai Felelősök: Kiss Gabriella, Varga Marianna Résztvevők: A teljes tantestület Felelősök: Kiss Gabriella, Varga Marianna Szgép Műhelymunkára alkalmas helyiség Flip-chart papír filctoll a tervezőmunkához Számítógép Nyomtató Az elkészült első változat Jelenléti ívek, jegyzőkönyv a megbeszélésről 8. A belső vizsgák szabályzatainak véglegesítése, tantestületi elfogadása Konszenzuson alapuló belső vizsga szabályzatok készülnek, amelyeket mindenki támogat Határidő: március 7. Résztvevők: A munkacsoport tagjai Felelősök: Csüllög Imre, Keveiné Mészáros Erika Szgép Az elfogadásra került végső változat 88

95 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Feladat/tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Feladatok résztvevői Egyéb erőforrás Ellenőrzési pont Határidő Felelős 9. Feladatbank készítése: A belső Az érintett tantárgyak esetében Határidő: Feladat résztvevői: Szgép Kész feladatlapok vizsgákhoz, valamint a bemeneti feladatlapok állnak ren április Minden pedagógus mérésekhez kapcsolódó kompetencia delkezésre értékelési szem- 18. Felelősök: Csüllög Im- alapú feladatlapok készítése és a pontokkal együtt re feladatok értékelésének leírása összhangban a kompetencia alapú mérések feladatainak értékelésével. 10. Feladatok,,köröztetése egymás között, munkacsoportban, véleményezés, valamint szakértői értékelés 11. Iskolai hálózaton mérési könyvtár létesítése évfolyamonként és erről a kollégák tájékoztatása 12. Szintvizsgák megvalósítása az elkészített mérőeszközök alkalmazásával C-A: Ellenőrzés/értékelés, visszacsatolás 13. A belső vizsgák, a használt mérőeszközök tapasztalatainak összegzése az érintett tanárok beszámolói alapján Minden kolléga ismeri az adott tantárgy elkészült feladatlapjait, követelményeit és a kiegészítéseiket is megtették. A feladatlapok szakmailag alkalmasak Kialakított könyvtárak. A kompetencia alapú vizsgák kivitelezése révén gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek az érintettek, amely révén a mérőeszközöket, illetve a szabályzatot tökéletesíthetik Elegendő információ áll rendelkezésre annak megítélésére, hogyan működnek a belső vizsgák és beváltak-e a mérőeszközök Határidő: április 25. Határidő: 2008április 25. Határidő: június 6. Határidő: június 6. Feladat résztvevői: Minden pedagógus Felelősök: Csüllög Imre Résztvevők: Informatikusok Felelősök: Juhász Adrienn Résztvevők/felelősök: Érintett tanárok és informatikus a szerkesztéshez és dokumentáláshoz, valamint Dóka Zoltán az általános igazgatóhelyettes Résztvevők: Érintett tanárok Felelősök: Csüllög Imre Szgép, hálózati elérések szgép Szgép, hálózat, Szgép, hálózat Javított kiegészített feladattípusok. Tájékoztató levél a kollégáknak a könyvtárak eléréséről. A belső vizsgák jegyzőkönyvei Az érintett tanárok beszámolói 89

96 15. A 2007/2008-as tanév országos mérésének és a belső vizsgák eredményeinek alapján osztály/csoportés egyéni szinten a fejlesztési célok meghatározása, csoportra és egyénekre vonatkozó fejlesztési tervek készítése 16. A tapasztalatok alapján javaslatok a egységes tantárgyi feladatlapok elkészítésére használatára, valamint a szakképző évfolyamon megvalósítandó szintvizsgák szabályozására Az eredmények alapján személyre szabott fejlesztés valósul meg A bemenő mérések és a szintvizsgák egységesítése után megtörténik a tantárgyi feladatbank kibővítése és a szakképző évfolyami szintvizsga szabályozása Határidő: augusztus 29. Határidő: augusztus 29. Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Feladat/tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Feladatok résztvevői Egyéb erőforrás Ellenőrzési pont Határidő Felelős 14. A beszámolók tapasztalatai A kompetenciafejlesztéssel, Határidő: Résztvevők: Szgép, hálózat A módosított PP alapján a PP és az IMIP módosításainak illetve a mérés-értékeléssel július A minőségirányítási és IMIP, jelenléti elkészítése, a dokumentu- kapcsolatos feladatokkal mó- 4. csoport, illetve a teljes ív és jegyzőkönyv mok módosításainak tantestületi dosított, naprakész PP és tantestület elfogadása IMIP Felelősök: Csüllög Imre Résztvevők: A tantestület tantárgyak szerint érintett pedagógusai, osztályfőnökök Felelősök: Dóka Zoltán Résztvevők: A minőségirányítási csoport Felelősök: Csüllög Imre Műhelymunkára alkalmas helyiség Flip-chart papír filctoll a tervezőmunkához Számítógép Nyomtató Műhelymunkára alkalmas helyiség Flip-chart papír filctoll a tervezőmunkához Számítógép Nyomtató Tanulói portfoliók Jelenléti ív, jegyzőkönyv, illetve emlékeztető 90

97 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged 6.3. Fejlesztési terv Módszertani eszköztár elkészítése, alkalmazásának szabályozása A fejlesztés indoklása Az országos kompetenciamérés összesített eredménye alapján tanulóink szövegértés és matematika területén nem érték el a megállapított szintet. Az iskola vezetése és a fejlesztés támogatásával megbízott külső szakértő fejlesztendő területnek ítélte az oktatásban használt módszertani eszközök összeállítását és alkalmazásuk szabályozását. A fentiek alapján: 1. Nincsenek számbavéve, rendszerezve és röviden bemutatva az intézményben jelenleg vagy korábban használt jó gyakorlatok, módszerek. 2. Nincs megfelelően szabályozva a szakközépiskolai integrált tantárgyi modulok alkalmazása. 3. Hiányzik a szakiskola évfolyamán megvalósított projekt szellemű oktatási tevékenységének alkalmazásának szabályzata. 4. Hiányzik a fenti dokumentumok megvalósításának ellenőrzése, minősítése (értékelése) és a visszacsatolás rögzítése A várt eredmény meghatározása 1. Elkészül egy elektronikus és kinyomtatott formában is elérhető módszertani kiadvány, mely összesítve és rendszerezve tartalmazza az intézményben használt jó gyakorlatok, oktatási és nevelési módszerek jegyzékét, valamint rövid leírását. 2. Elkészül a szakközépiskolai integrált tantárgyi modulok alkalmazásának szabályzata, mely rögzíti az egyes modulok alkalmazásának lépéseit, módszereit, felelőseit, ütemezését és az elvárt eredményt is. 3. Elkészül projekt szellemű oktatási tevékenységének alkalmazásának szabályzata a szakiskola évfolyama számára, mely meghatározza az adott tevékenység célját, leírását, részeit és a szintvizsgával kapcsolatos feladatokat. 4. Az intézmény dolgozói megismerik és a gyakorlatban alkalmazzák a fenti dokumentumokban megfogalmazott tartalmakat, ill. megvalósul a gyakorlat ellenőrzése, a viszszacsatolás, ezt követően pedig a szükséges korrekció. A munkacsoport vezetője: Gyuricza Zsolt A munkacsoport tagjai: Antal Csaba, Jancsikinné Smicskó Klára, Gyuricza Zsolt A projekt indításának dátuma: november 05. A projekt befejezésének várható dátuma: szeptember

98 Az intézményi jó gyakorlatokat tartalmazó módszertani kiadvány elkészítése Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Srsz. Tevékenység Erőforrás Határidő Felelős Elvárt eredmények Ellenőrzési pont 1.a Az intézményben használt jó gyakorlatok Antal Csaba, az intézményi Antal Csaba elkészül az intézményben a gyűjtemény számbavétele, össze- gyűjtése (dokumentumok vizsgálata, szóbeli megkérdezések). dokumentumok, számítógép, az intézmény tanárai használt jó gyakorlatok gyűjteménye 1.b Az összegyűjtött anyag rendszere- Antal Csaba, számítógép Antal Csaba elkészül az anyag rend- a rendszerezett, kor- zése, korrektúrája. 1.c A kiadvány tervének, szerkezetének összeállítása, az anyag megformázása. 1.d A kiadvány kinyomtatása, bekötése, eljuttatása a vezetőséghez, a tanáriba és a könyvtárba. 1.e A kollegák szóbeli tájékoztatása a kiadványról, annak céljáról, az elérhetőségéről és a kollegák feladatáról (a szöveg megismerése, véleményezése, kiegészítő javaslatok). 1.f A kiegészítő javaslatok összegyűjtése és a szükséges korrekció a véleményeket tartalmazó ív alapján. Antal Csaba, Jancsikinné Smicskó Klára, Gyuricza Zsolt, számítógép Antal Csaba, számítógép, nyomtató, fűzőgép szerezése és korrektúrája Antal Csaba a tervek alapján elkészül elektronikus formában a megszerkesztett kiadvány Antal Csaba a kinyomtatott, befűzött kiadvány Csüllög Imre Csüllög Imre a kollegák megismerik és véleményezik a kiadványt Antal Csaba, számítógép, nyomtató, fűzőgép Antal Csaba a javaslatokkal kiegészített végleges kiadvány rektúrázott anyag az elektronikus formában a megszerkesztett kiadvány a kinyomtatott, befűzött kiadvány a szóbeli tájékoztató a javaslatokkal kiegészített végleges kiadvány A szakközépiskolai integrált tantárgyi modulok leírása és alkalmazásuk szabályzata Srsz. Tevékenység Erőforrás Határidő Felelős Elvárt eredmények Ellenőrzési pont 2.a A középiskolai integrált tantárgyi modulok jelenlegi célkitűzéseire, módszereire, tartalmára és használatára vonatkozó szóbeli és írott anyagok, leírások összegyűjtése. Jancsikinné Smicskó Klára, az intézményi dokumentumok, számítógép, az intézmény tanárai Jancsikinné Smicskó Klára az integrált tantárgyi modulokra vonatkozó jelenleg fellelhető anyag öszszegyűjtve a leírt és összegyűjtött anyag 92

99 2.b Az összegyűjtött anyag áttekintése, rendszerezése, szükség esetén korrekciója, kiegészítése. 2.c A kiegészített anyag alapján a középiskolai integrált tantárgyi modulok használatára vonatkozó egységes szabályzat elkészítése. 2.d A szabályzat és a modulleírás kiegészített és kinyomtatott anyagának ellenőrzése, javítása. 2.e A szabályzat és a modulleírás változtatásainak rögzítése, és a szöveg kifüggesztése a tanáriban. 2.f A kollegák szóbeli tájékoztatása a szabályzatról és a modulleírásokról, azok céljáról, az elérhetőségükről és a kollegák feladatáról (a szöveg megismerése, véleményezése, kiegészítő javaslatok). 2.g A kiegészítő javaslatok összegyűjtése és a szükséges korrekció a véleményeket tartalmazó ív alapján. Jancsikinné Smicskó Klára, Gyuricza Zsolt, számítógép Jancsikinné Smicskó Klára, számítógép Csüllög Imre, Keveiné Mészáros Erika, nyomtatott dokumentumok Jancsikinné Smicskó Klára, számítógép, Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Jancsikinné elkészült modulleírás az elkészült modulleírás Smicskó Klára Jancsikinné Smicskó Klára Keveiné Mészáros Erika Jancsikinné Smicskó Klára elkészült szabályzat javított modulleírás és szabályzat a javítás rögzített és a kollegák számára elérhető nyomtató Csüllög Imre Csüllög Imre a kollegák megismerik és véleményezik a kiadványt Jancsikinné Smicskó Klára, számítógép, nyomtató, fűzőgép Jancsikinné Smicskó Klára a javaslatokkal kiegészített végleges szabályzat A projekt szellemű oktatási tevékenység alkalmazásának szabályzata a szakiskola évfolyama számára az elkészült szabályzat a javított modulleírás és szabályzat a kifüggesztett szöveg a szóbeli tájékoztató a javaslatokkal kiegészített végleges kiadvány Srsz. Tevékenység Erőforrás Határidő Felelős Elvárt eredmények Ellenőrzési pont 3.a A szakiskolai projekt szellemű oktatási tevékenység jelenlegi célkitűzéseire, módszereire, tartalmára és használatára vonatkozó szóbeli és írott anyagok, leírások öszszegyűjtése. Gyuricza Zsolt, az intézményi dokumentumok, számítógép, az intézmény tanárai Gyuricza Zsolt a szakiskolai projekt szellemű oktatási tevékenység leírására vonatkozó jelenleg fellelhető anyag összegyűjtve a leírt és összegyűjtött anyag 3.b Az összegyűjtött anyag áttekintése, rendszerezése, szükség esetén korrekciója, kiegészítése. Gyuricza Zsolt, Jancsikinné Smicskó Klára, számítógép Gyuricza Zsolt elkészült projektleírás az elkészült modulleírás 93

100 A kiegészített anyag alapján a szakiskolai projekt szellemű anyagok használatára vonatkozó egységes szabályzat elkészítése. A szabályzat és a projektleírás kiegészített és kinyomtatott anyagának ellenőrzése, javítása. A szabályzat és a projektleírás változtatásainak rögzítése, és a szöveg kifüggesztése a tanáriban. A kollegák szóbeli tájékoztatása a szabályzatról és a modulleírásokról, azok céljáról, az elérhetőségükről és a kollegák feladatáról (a szöveg megismerése, véleményezése, kiegészítő javaslatok). A kiegészítő javaslatok összegyűjtése és a szükséges korrekció a véleményeket tartalmazó ív alapján. Gyuricza Zsolt, számítógép Csüllög Imre, Keveiné Mészáros Erika, nyomtatott dokumentumok Gyuricza Zsolt, számítógép, nyomtató Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Gyuricza Zsolt elkészült szabályzat az elkészült szabályzat Keveiné Mészáros Erika javított projektleírás és szabályzat Gyuricza Zsolt a javítás rögzített és a kollegák számára elérhető Csüllög Imre Csüllög Imre a kollegák megismerik és véleményezik a kiadványt Gyuricza Zsolt, számítógép, nyomtató, fűzőgép Gyuricza Zsolt a javaslatokkal kiegészített végleges szabályzat a javított modulleírás és szabályzat a kifüggesztett szöveg a szóbeli tájékoztató a javaslatokkal kiegészített végleges kiadvány A módszertani eszköztár, a leírások és szabályzat hasznosítása a nevelési-oktatási folyamatokban Srsz. Tevékenység Erőforrás Határidő Felelős Elvárt eredmények Ellenőrzési pont 4.a Az elkészült anyagok (módszertani Gyuricza Zsolt, kinyomtatott, Gyuricza Zsolt Minden érdeklődő (ala- a kihelyezett doku- kiadvány, az integrált modulok és spirálozott dokupítvány, tanár, vezető, mentumok a projektszellemű oktatási anyagok mentumok leírása, valamint szabályzata) szükség esetén kiegészített, kinyomtatott és spirálozott változatainak elhelyezése a tanáriban, a szakoktatóiban, a könyvtárban, a szülő stb.) számára folyamatosan elérhetőek a dokumentumok, ill. a tanárok megismerik a kiegészített szövegek tartalmát. minőségügyi vezetőnél, az igazgatónál és titkárságon. 94

101 4.b A tanárok már a tervezés során beépítik az oktatási folyamatokba a dokumentumokban megfogalmazott leírásokat, ill. a szabályozásnak megfelelően látják el feladataikat. 4.c A munkafolyamat figyelemmel kísérése, évente egy alkalommal megbeszélés előkészítése és lebonyolítása a modulok és a projektek hatékonyságáról, az oktatási módszerek alkalmazásáról, és az elért eredményekről. szaktanárok, kinyomtatott, spirálozott dokumentumok szaktanárok, Csüllög Imre Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged A tanulmányi eredmények javulnak, a lemor- kompetenciamérés félévi, év végi jegyek, zsolódás csökken, a eredményei kompetenciamérésen a diákok az országosan megállapított átlagnál magasabb szintet érnek el a projekt és a modul felelőse, ill. az általános ig.helyettes az adott tanév lezárása és/vagy a következő tanév kezdete Csüllög Imre folyamatos visszacsatolás, szükség esetén korrekció, az eredmények javulása, folyamatos megújulás és alkalmazkodás a munkaerő-piaci elvárásokhoz a megbeszélések 95

102 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged 6.4. Fejlesztési/Intézkedési terv A kompetenciafejlesztést segítő tananyagok, eszközök számbavételére Előzmények Intézményünk Pedagógiai Programjában több helyen is megjelenik a kompetenciafejlesztés és a kompetencia alapú oktatás, de hiányos a kompetenciafejlesztést szolgáló tananyagok, taneszközök és egyéb dokumentumok halmaza Cél Az iskolai tananyagok és eszközök legyenek összhangban a kompetencia alapú oktatással. Alakuljon ki egységes tankönyv- és tananyagrendszer Elvárt eredmény A kompetenciafejlesztésre használható tananyagok, eszközök megismerése Ugyanezekből lista összeállítása A szükséges eszközök, dokumentumok, segédletek beszerzése A csoport tagjai Gálné Sándor Anikó Dénes Teodóra Gere Zsuzsa Időtartam december 3-tól június 30-ig Erőforrások 1. Humán: az intézmény vezetője (ellenőrzés), a kompetenciafejlesztésben részt vevő pedagógusok, fejlesztési munkacsoport 2. infrastrukturális: számítógépek internet-elérési lehetőséggel, nyomtató, állandó helyiség a műhelymunkára, közös idő biztosítása 3. dologi: forrás eszközök beszerzésére 96

103 Intézkedési terv D - megvalósítás 2. A kompetenciafejlesztésben részt vevő tanárok tájékoztatása 3. Kutatómunka A kompetenciafejlesztést segítő tananyagok, tantervek, eszközök felkutatása; lista összeállítása December 5. December 10. Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Anikó Gere Zsuzsa A munkacsoport tagjai; tanárok A munkacsoport tagjai Egyéb erőforrás Feladat/tevékenység Elvárt eredmény Határidő Feladat résztvevői, felelős P - tervezés 1. A csoport megalakulása Elkötelezett csapattagok December 3. Dénes Teodóra és a tervező munka elvégzése Gálné Sándor A kompetenciafejlesztést segítő tananyagok, eszközök számbavétele A célok meghatározása Ötletbörze a lehetséges tevékenységekről Az ötletek szelektálása, véglegesítése A terv elkészítése, a munka menetének körvonalazása Műhelymunkára alkalmas helyiség, papír, filctoll a tervezőmunkához, számítógép, nyomtató Műhelymunkára alkalmas helyiség, papír, filctoll a tervezőmunkához, számítógép, nyomtató Teljes képet kapni arról, hogy mi a cél, mit mikorra kell elkészíteni, átnézni, hogyan zajlik majd a munka menete. Pontos feladatmeghatározások Teljes képet kapni arról, hogy milyen tananyagok, kiadványok, eszközök állnak rendelkezésre Műhelymunkára alkalmas helyiség, számítógép Ellenőrzési pont Jelenléti ív Jelenléti ív Dokumentumlista, eszközlista 97

104 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Feladat/tevékenység Elvárt eredmény Határidő Feladat résztvevői, Egyéb erőforrás Ellenőrzési pont felelős 4. A rendelkezésre álló dokumentumok, Lista összeállítása azokról a December 16. A munkacsoport Műhelymunkára alkal- Dokumentumlista, eszközök tananyagokról, eszközökről, tagjai mas helyiség, számító- eszközlista tanulmányozása (mennyire amelyek segítik a kompetengép, nyomtató felelnek meg a kompeciafejlesztést és rendelkezésre tencia alapú oktatás céljainak), állnak. szelektálása 5. Pedagógiai Program érintett fejezetének módosítása: az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 6. A kompetencia alapú oktatást segítő tanári segédletek, tankönyvek, eszközök felkutatása 7. A beszerzések ütemezése: mit, honnan, mikor, becsült ár Olyan Pedagógiai Program, amely összhangban van a kompetencia alapú oktatással Olyan lista, amely tartalmazza a szükséges, de rendelkezésre nem álló eszközöket, dokumentumokat, ezek beszerzési módját, árát Beszerzendő eszközök listája, mely tartalmazza a beszerzés körülményeit, idejét. 8. Megrendelés Álljanak rendelkezésre azok az eszközök, melyek szükségesek a kompetenciafejlesztéshez C - Ellenőrzés A fent vázolt folyamat megvalósításának ellenőrzése, értékelése tanév végi beszámolókban Mindenki ismeri a kompetenciafejlesztést szolgáló eszközöket, dokumentumokat, hozzáférhet, használhatja Június 15. Kidolgozás: A munkacsoport tagjai December 21. Január 30. Február 15. A munkacsoport tagjai A munkacsoport tagjai A munkacsoport tagjai tan- Módosítás: testület Műhelymunkára alkalmas helyiség, számítógép, nyomtató Műhelymunkára alkalmas helyiség, számítógép, nyomtató, internet Műhelymunkára alkalmas helyiség, számítógép, nyomtató, internet Számítógép, pénzügyi források Pedagógiai Program Dokumentumlista, eszközlista Beszerzési lista Megrendelőlap Június 30. Nevelőtestület - Tanév végi igazgatói és tantestületi elemzés, értékelés (a beszámoló részeként) 98

105 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged 6.5. Fejlesztési terv A belső együttműködés és továbbképzések szabályozása A fejlesztés indoklása Az országos kompetencia-mérés iskolai eredményei több területen is a változtatás kényszerével szembesítik az intézményt. A tanulói kompetencia-fejlesztést szem előtt tartva módosításokra, fokozottabb tervszerűségre és újításokra van szükség. A meglévő jó gyakorlatok szélesebb körben történő elterjesztése (belső átadása) alapvető feladat a továbblépéshez Az újításokat többek között - a belső együttműködés és a pedagógusok módszertani kultúrájának javítása, a rendszeres belső továbbképzés szükségessége indokolja A várt eredmény meghatározása A belső együttműködés és továbbképzések szabályozása hozzájárul a tanulói kompetenciafejlesztéshez: A pedagógusok együttműködése szabályozottá és rendszeressé válik. A tanárok tanulnak egymás eredményeiből és hibáiból. Pozitív irányú szemléletváltás következik be (középtávon) A kompetencia-alapú tananyagok és módszertani eszközök használata általánossá válik. Az egyéni fejlesztés nagyobb hangsúlyt kap. A pedagógusok alaposabban megismerik tanítványaikat. A fejlesztési terv vezetője: Dóka Zoltán A munkacsoport tagjai: Csüllög Imre, Dr. Török Jánosné A fejlesztési terv indításának dátuma: február 4. A terv befejezésének várható dátuma: június

106 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Az Intézményi Minőségirányítási Program módosítása Az egy osztályban oktató pedagógusok együttműködésének szabályozása Srsz. Tevékenység Erőforrás Határidő Felelős Elvárt eredmények Ellenőrzési pont 1. Az egy osztályban tanítók közössége működési rendjének áttekintése Munkacsoport, számítógép február 11. Dóka Zoltán A működési rend hiányosságainak feltárása Emlékeztető 2. Szabályzat készítése (tevékenység meghatározása, célja részei, a megvalósítás lépései PDCA elv) 3. Konzultáció az iskolavezetéssel, esetleges korrekciók végrehajtása 4. Konzultáció a nevelőtestülettel, esetleges korrekciók végrehajtása Munkacsoport, számítógép Iskolavezetés, számítógép Munkacsoport, nevelőtestület, számítógép február 25. Dóka Zoltán Konzultációra bocsátható szabályzat március 4. Dóka Zoltán Új ötletek, korrekciós javaslatok március 18. Dóka Zoltán Új ötletek, korrekciós javaslatok 5. A szabályzat elfogadása Nevelőtestület április 1. Keveiné Mészáros Erika Az elvárásoknak megfelelő, végleges szabályzat Szabályzat Vezetőségi értekezlet Nevelőtestületi értekezlet, jegyzőkönyv Nevelőtestületi értekezlet, jegyzőkönyv 100

107 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Az egyéni fejlesztés szabályozása Srsz. Tevékenység Erőforrás Határidő Felelős Elvárt eredmények Ellenőrzési pont 1. Az egyéni fejlesztés meglévő Munkacsoport, február 11. Csüllög Imre A szempontrendszer Emlékeztető szempontrendszerének kompetencia-fejlesztés központú áttekintése számítógép hiányosságainak feltárása 2. Az egyéni fejlesztés szabályza- Munkacsoport, február 25. Csüllög Imre Konzultációra bo- Szabályzat tának elkészítése 3. Konzultáció az iskolavezetéssel, esetleges korrekciók végrehajtása 4. Konzultáció a nevelőtestülettel, esetleges korrekciók végrehajtása számítógép Iskolavezetés, számítógép Munkacsoport, nevelőtestület, számítógép csátható szabályzat március 4. Csüllög Imre Új ötletek, korrekciós javaslatok március 18. Csüllög Imre Új ötletek, korrekciós javaslatok 5. A szabályzat elfogadása Nevelőtestület április 1. Keveiné Mészáros Erika Az elvárásoknak megfelelő, végleges szabályzat Vezetőségi értekezlet Nevelőtestületi értekezlet, jegyzőkönyv Nevelőtestületi értekezlet, jegyzőkönyv 101

108 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Kompetencia-alapú tananyagok, módszertani eszközök alkalmazásával kapcsolatos belső továbbképzési tematika összeállítása és megvalósítása Srsz. Tevékenység Erőforrás Határidő Felelős Elvárt eredmények Ellenőrzési pont 1. Kompetencia-alapú tananyagok, Munkacsoport, április 8. Csüllög Imre Teljes körű felmérés Jegyzék a kompetencia-alapú módszertani eszközök számbavétele: programcsomagok,interaktív tábla, mérőeszközök számítógép tan- anyagokról, eszközökről stb. 2. Belső továbbképzési tematika Munkacsoport, április 22. Csüllög Imre A leghasznosabb A tematika összeál- összeállítása: témák, óraszámok 3. A belső továbbképzési tematika megvalósításának előkészítése: költségvetés, szervezési keretek hozzárendelése 4. Konzultáció az iskolavezetéssel, esetleges korrekciók végrehajtása 5. Konzultáció a nevelőtestülettel, esetleges korrekciók végrehajtása 6. A belső továbbképzési tematika elfogadása számítógép Munkacsoport, gazdasági vezető számítógép Iskolavezetés, számítógép Munkacsoport, nevelőtestület, számítógép témák kiválasztása május 6. Dóka Zoltán Működőképes tematika május 13. Dóka Zoltán Új ötletek, korrekciós javaslatok május 20. Dóka Zoltán Új ötletek, korrekciós javaslatok Iskolavezetés május 27. Keveiné Mészáros Erika Véglegesített tematika lítása Pénzügyi számítások, megvalósíthatósági jelentés Vezetőségi értekezlet Nevelőtestületi értekezlet, jegyzőkönyv Vezetőségi értekezlet 102

109 Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged Hospitálási szabályzat és éves hospitálási terv összeállítása Srsz. Tevékenység Erőforrás Határidő Felelős Elvárt eredmények Ellenőrzési pont 1. A hospitálás korábbi és jelenlegi gyakorlatának áttekintése: tapasztalatok összegyűjtése, kapcsolódó dokumentumok elemzése Nevelőtestület, iskolavezetés április 8. Dr. Török Jánosné A szükséges információk, jó gyakorlatok számbavétele Jegyzőkönyv, óralátogatási dokumentumok 2. A hospitálási szabályzat elkészítése tartalmazza az éves hospitálási terv összeállításának alapelveit is 3. Konzultáció az iskolavezetéssel, esetleges korrekciók végrehajtása 4. Konzultáció a nevelőtestülettel, esetleges korrekciók végrehajtása 5. A hospitálási szabályzat elfogadása 6. Éves hospitálási terv összeállítása 7. Az éves hospitálási terv elfogadása Munkacsoport, számítógép Iskolavezetés, számítógép Munkacsoport, nevelőtestület, számítógép április 22. Dr. Török Jánosné Konzultációra bocsátható szabályzat május 13. Dr. Török Jánosné Új ötletek, korrekciós javaslatok május 20. Dr. Török Jánosné Új ötletek, korrekciós javaslatok Nevelőtestület május 27. Keveiné Mészáros Erika Munkacsoport, számítógép június 3., illetve minden tanév júniusában Iskolavezetés június 10., illetve minden tanév júniusában Az elvárásoknak megfelelő, végleges szabályzat Dr. Török Jánosné Az iskolavezetés elé terjeszthető hospitálási terv Keveiné Mészáros Erika Elfogadott hospitálási terv Szabályzat Vezetőségi értekezlet Nevelőtestületi értekezlet, jegyzőkönyv Nevelőtestületi értekezlet, jegyzőkönyv Hospitálási terv Vezetőségi értekezlet 103

110 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola 7. Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Egy gyermek üzenete tanáraihoz: Beszélgess velem arról, hogy mit gondolok! Érdeklődj a felől, hogyan oldom meg a feladataimat! Taníts engem a jóra, és mondd meg mi a rossz! Vitassuk meg terveinket! Bátoríts válaszadásaimban! Dicsérj, ha megérdemlem! Terelj a jó útra! 7.1. Tények, következtetések a évi vizsgálat iskolajelentése alapján a Klauzál Gábor Általános Iskolára vonatkozóan Matematika Tény: Eredményünk 525 pont, ez a városi és nagyvárosi átlag feletti érték Következtetés: Ez a tény arra enged következtetni, hogy az eddigi gyakorlatunk jó. Országos viszonylatban 2968 iskolából 2318 gyengébben, 650 iskola jobban teljesített, mint mi. Erősíti ezt a következtetést az a tény is, hogy iskolánk sorrendben elfoglalt helye a tavalyihoz képest szignifikánsan nem változott. Tény: - Eredményeinket a felmérés szabályainak megfelelően 19 tanuló mérése alapján állapították meg. - Ezek közül 6 fő elkülönülő csoportba sorolható úgy, hogy 1 fő kimagaslóan jó eredményt ért el (4. szint), 5 fő átlag alattit ( 1. szint alatti és az 1. szint határterületén) - A többség átlag feletti (2. és 3. szinten helyezkedik el) Következtetés: A lemaradó csoportoknak a korrepetálás felzárkóztatás megszervezése, mely nálunk eddig is gyakorlat volt, valamint a grafika elemzése kapcsán bizonyított, hogy továbbra is létjogosultsága van a tehetséggondozásnak, valamint a többség tekintetében a mérésen alapuló tanórai és tanórán kívüli fejlesztésnek. Tény: Egyes szintek százalékos megoszlása a városi iskolákhoz viszonyítva: Mi iskolánk Városi iskolák Különbség 4. szint 5 % 5 % 0 3. szint 26 % 17 % 9 2. szint 37 % 32 % 5 1. szint 16 % 30 % szint alatti 16 % 16 % 0 104

111 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Következtetés: Egyenlő az érték a különösen jól (4. szint) és a gyengén (1. szint alatt) teljesítők esetében. A jók esetében különösebben új intézkedést nem tartunk szükségesnek. A lemaradók esetében az arány csökkentése a cél, hozzátéve, hogy a felmérések során szigorúan figyelmet kell fordítani arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek felmérése ne történjen társaikéval azonos mércével. Tény: Részpopulációban történő sorrendiségének vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a 25 percentilis esetében mutat lemaradást iskolánk: 413-as érték. Az országos átlag 430. Következtetés: Ezen adatok elemzése is bizonyítja az előző következtetés helyességét, a gyengén teljesítők fejlesztését és a sajátos nevelési igényű tanulók mérés szempontjából történő külön kezelését. Olvasás Tény: Eredményünk 503 pont, ez az országos és városi átlag feletti és a nagyvárosi átlag alatti érték. Országos viszonylatban 2968 iskolából 1786 gyengébben, 1182 jobban teljesített, mint mi. Iskolánk sorrendben elfoglalt helye a tavalyihoz képest szignifikánsan nem változott. Következtetések: Eddigi gyakorlatunk jó, de a külső és belső mérések függvényében koncentrálni kell bizonyos célcsoportokra, mert az elért eredmény viszonylag nagy szórás mellett történt. Tény: Eredményeinket a felmérés szabályainak megfelelően 19 tanuló mérése alapján állapították meg. Következtetések: A matematikához hasonlóan itt is 3 csoportra osztjuk a tanulókat. Egy lemaradó csoport, melyből 2 fő 1. szint alatt a 3. tanuló 1. szint alján produkált olvasási teljesítményt. Egy kiemelkedő csoport 5 fővel 4. szinten és egy, a többséget adó közepes csoport, ahol 11 fő az 1. szinttől a 3. szintig teljesített. Tény: Egyes szintek megoszlása a városi iskolákhoz viszonyítva: Mi iskolánk Városi iskolák Különbség 4. szint 21 % 14 % 7 3. szint 32 % 32 % 0 2. szint 21 % 31 % szint 16 % 17 % szint alatti 11 % 6 % 5 105

112 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Következtetések: A legalsó és legfelső szinten mutatnak a javunkra jelentős eltérést az adatok. Nagyobb a kimagaslóan jól olvasók aránya és nagyobb a leggyengébbek aránya is. Hasonló következtetést vonunk le a matematikánál leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy itt több a feladat. Kiemelten az 1. szint alatt teljesítő tanulóknál a fejlesztő- és gyógypedagógus bevonásával a korrepetálások, egyéni foglalkozások arányát növelni kívánjuk. Tény: Részpopulációban történő sorrendiségünk vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az 5 percentilis és 25 percentilis vizsgálata során mutatunk elmaradást az országos és egyéb átlagokhoz képest. Saját minimum Saját 25 percentilis Országos 5 percentilis Országos 25 percentilis Következtetés: A tehetséggondozás jelentőségét nem lebecsülve, azt fenntartva és fejlesztve a közel 25 % hátrányos helyzetű tanuló fejlesztése különösen az alsó tagozaton az egyik legfontosabb cél. Egyéni fejlesztési tervek és korrepetálás beiktatásával, a fejlesztések végrehajtásával. Egyértelműen meg kell határozni az intézményi szinten azt a részpopulációt, aki erre rászorul, megjelölve az elérhető szintet. 106

113 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola 7.2. Nemzetközi elvárások és helyi lehetőségek Az iskolánk PISA vizsgálaton elért eredményeiből levonható konkrét következtetések előtt szeretnék rámutatni a PISA vizsgálat a kompetencia fejlesztés és azok mérése közötti összefüggésekre. Magam részéről a legnyomatékosabban a rendszerszemlélet fejlesztésére hívnám fel a figyelmet, hisz az oktatási rendszer egy rendszer, amelynek egy eleme a pedagógus. Kétségtelenül egyik legfontosabb eleme, de nem kiragadható a rendszerből. Elemzésemhez felhasználom Andreas Schleicher, az OECD oktatáselemző részleg munkatársának megállapításait, melyek sok tekintetben igazolják korábbi saját megállapításaimat. Andreas Schleicher: A jól teljesítő országokban: Az iskolák és a tanárok felelősen és konstruktívan kezelik az eltérő teljesítményű diákokat. Egyenlő esély a tanulásra Az oktatás megbízhatósága ezzel együtt az iskola biztonsága. Az oktatás regionális elérhetősége. Ingyenes oktatás. Támogató és rugalmas adminisztráció központi irányítás, helyi alkalmazás. Minden szinten interaktív és kooperatív munka; partneri viszony elve. Iskolánkban Az integráció szervezeti és szakmai megvalósításában városi szinten jónak érezzük a felkészültségünket. Belsőindíttatásból fejlesztjük ezt a területet, pályázatokat igyekszünk kihasználni. Ennek a kérdése felmerülhet iskolán kívül és belül is. Az újonnan idei tanévben elkészített SZMSZ-ünk és Házirendünk az iskolán belüli különbségtételt nem teszi lehetővé. Iskolán kívüli rendszerelemek megítélése nem a mi feladatunk. Egységesen az egész magyar oktatás vonatkozásában egy iskolatípusra megfogalmazott eszköz, épület stb. biztosítása (hatáskörünkön kívül esik). Erőforrások hatékony működtetése, kizárólag eredmény mérésen alapuló igazgatási felelősség. Ez utóbbi fejlődést mutat intézményünkben. Nem tisztázott az iskolák közötti verseny létezése és létjogosultsága és az arányos erőforrás elosztás sem. Így a szülők iskolaválasztása, a minősítés nem mindig valós teljesítményeken alapulnak. Hatáskörünkön kívül eső kérdés. A jelenlegi magyar oktatási adminisztráció sok tekintetben támogató és rugalmas. Talán a minőségi oktatás leggyengébb láncszeme. Iskolánkban hatalmas erőfeszítéseket teszünk az interaktív és kooperatív munka meghonosítása érdekében. A partneri viszony elve meghonosodott, kiépített minőségbiztosítási rendszerünk működik, mely ezen alapszik. Az oktatási rendszer egyéb területein ez nyomokban lelhető fel. 107

114 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Tanulók egyénre szabott szellemi és anyagi támogatása. Fejlődésorientált értékelés, tesztelés a rangsorok kialakítása helyett. Magasan képzett, autonóm tanárok. Befogadás és nem kirekesztés. Sajátos nevelési igényű tanulók esetében ez már megvalósult iskolánkban. A többségi tanulók esetében a szöveges értékelés, árnyaltabb minősítése miatt ez felmenő rendszerben válik lehetővé. Anyagi támogatás minimális része tartozik a hatáskörünkbe. Ennek a megvalósítása a mérőeszközök széles skálájának kidolgozásával válik lehetővé. Több éves munka eredménye. Ezen pont alkalmazása megkérdőjelezi a PISA vizsgálatok által történő iskolai rangsorolások létjogosultságát. Fejlődni mindenki önmagához képest tud. A magas végzettség sok esetben jelen van, csak nem a megváltozott igényekhez (kompetenciafejlesztés, stb.) illeszkedik. Így továbbképzési tervünket erre fókuszálva, nagy céltudatossággal állítjuk öszsze. Az autonómia kérdése iskolánkban megvalósul, de az oktatási rendszer több szintjéről beavatkozás történik. Iskolai szinten ennek lehetősége sincs meg. Az osztályainkban, kisebb közösségeinkben nevelési programjaink átgondolásával igyekszünk javítani. A tőlünk jobb eredményt hozó országokban fellelhető változások, melyeket leírok, de helyi szinten hatáskörünkön kívül esik, így reagálni rá nem szándékozom. - Majdnem teljesen megszüntették a differenciált képzés rendszerét, vagyis eltűntek az elit iskolák és speciális képzési helyek. - Eltörölték a tanfelügyelői-szaktanácsadói rendszert, minden szakmai minősítési, irányítási funkciót a helyi közösségekre bíztak. - Tanári hivatás társadalmi elismertségének növelése. - Nincs tankönyvjegyzék, a tanár szabadon választhat tankönyvet, oktatási segédletet. - Jól felszerelt iskolai és városi könyvtárhálózat. 108

115 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Cél Feladat Felelős, határidő Ellenőrzés Részletes helyzetelemzés elkészítése. Az intézmény rendelkezésére álló humán- és eszköz erőforrások feltérképezése. Módszertani feltételek. Igazgató szeptember 15. Kulcskompetenciák fejlesztése nagyobb hangsúlyt kapjon a tanítási órák menetében Tanmenetekbe, munkatervekbe beépíteni a kompetencia fejlesztés elemeit Minden pedagógus szeptember 15. igazgató Gazdagodjon a pedagógusok módszertani kultúrája Módszertani modulok kidolgozása. Munkaközösségvezetők, tanítók és a szaktanárok 2005/2006. tanév Igazgató, helyettes Fejlesztendő terület feltérképezése Helyzetelemzés készítése Belső mérés év elején és évvégén 3., 5., 7. évfolyamon Szaktanárok, tanítók október 15-ig, május 31-ig Munkaközösségvezetők Fejlődjön a tanári együttműködés Értékelő esetmegbeszélések létrejötte. Szaktanárok, tanítók Negyedévente beszámoló igazgatóhelyettes Tanulói értékelési formák gazdagítása Külső segítség keresése mérőeszközök kidolgozásához. Iskolavezetés, munkaközösség-vezető 2005/2006. tanév igazgató Mérés-értékelési szakember gárda kialakítása Továbbképzési tervünkben előnyt élvezzen a mérés-értékelési továbbképzésre jelentkező pedagógus. Igazgatóhelyettes szeptember 15. igazgató 109

116 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Szövegértési kompetencia fejlesztése, olvasóvá nevelés Iskolai olvasókör működtetése Könyvtáros szeptember 30. igazgatóhelyettes Tanóra keretében a különböző képességű tanulókat képesek legyünk együtt fejleszteni Tanórai differenciálás heterogén csoportban. Kooperatív tanulási technikák elsajátítása, alkalmazása. Szaktanárok, tanítók június 20. igazgató Hatékony tanulási technikák elsajátíttatása A tanulás tanítása. Napközis nevelők, tanítók, szaktanárok június 20. igazgatóhelyettes A hátrányos helyzetű tanuló esélyegyenlőségének biztosítása Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szervezése. Tanítók, matematika, magyar szakos pedagógusok szeptember 15. Munkaközösségvezetők Tanuljunk egymástól. Hospitálások számának növelése. Munkaközösségvezető június 20. igazgatóhelyettes Számítógéppel támogatott tanulási módszerek alkalmazása Megfelelő programcsomagok beszerzése, egész osztályt befogadó szaktanterem kialakítása. Igazgató június Tehetséggondozás Szakkörök szervezése a tehetséges tanulók számára, versenyre való felkészítés. Szaktanárok szeptember 15. Munkaközösségvezető 110

117 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola 7.3. A szövegértés és matematikai kompetencia fejlesztésének lehetőségei 4. osztályban A szövegértés fejlesztésére legjobban magyar órákon nyílik lehetőség. A szövegek különböző típusai alapvetően meghatározzák a szövegfeldolgozás módját. A szöveggel való ismerkedés történhet néma és hangos olvasással. Az érzelmekre jobban ható szöveggel, illetve a néma olvasással nehezen befogadható szöveggel bemutató olvasás révén ismerkedjenek meg a tanulók. A nehéz szöveg elvonhatja a figyelmét a szövegjelentéstől. Nagyon fontos a szövegértés szempontjából a gyerekek által ismeretlen jelentésűnek vélt szavak kiemelése, jelentésük értelmezése. Ekkor használhatjuk a Magyar Nyelv Értelmező Szótárát is. Helyes, ha fokozatosan kialakítjuk, hogy a gyerekek mondják el első véleményüket az olvasottakkal kapcsolatban. Nagyon fontos az elsődleges megértés ellenőrzése. Egyszerű kérdésekkel szerezzünk információt, hogy a tanuló megértette-e a szöveget. Fontos a szöveg címének a vizsgálata is. A szöveg megértésének szempontjából nagyon fontos az olvasmányok részekre bontása. Az egyes részeken belül megfigyelési szempontokat adhatok ki. A szövegértést nagy mértékben fejlesztheti, ha az egyes részekből próbáljuk kiemelni a lényeget vázlatírás. Óra végén szintén nagyon lényeges az ismétlő olvasás és a tartalmi szintézis. A tanuló tudja saját szavaival elmondani az olvasmányt. Azonban nem csak a szövegértést, hanem a matematikai logikát is fejleszthetjük olvasás órákon, pl.: egy krokodilról szóló ismeretterjesztő szövegben lehet: 1 krokodil egy nap 15 kg halat eszik meg, mennyit eszik meg 15 krokodil egy nap alatt? Eddigi tapasztalataim szerint a szövegértés fejlesztésére matematika órákon a szöveges feladatok és a különböző logikai feladatok nyújtanak jó lehetőséget. Nagyon sok gyereknek azért okoznak problémát a szöveges feladatok, mert rossz a szövegértő képességük. A szöveges feladatok megoldásának első lépése a szöveg értelmezése. Fontos, hogy kiemeljük a szövegből a lényeges információkat és elkülönítsük attól, ami lényegtelen a megoldás szempontjából. Utána történhet a szövegből a lényeges adatok kiírása. Az értelmezést segíthetjük esetleg rajzzal, tanítói kérdésekkel. Majd ezután történik a megoldási terv felírása és a szöveges feladat megoldása. A logikus gondolkodás kialakításának is egyik legfontosabb színtere a matematika óra. pl. feladatok halmazokkal, grafikonok, szöveges feladatok, mértan (minden négyzet téglalap, de nem minden téglalap négyzet stb.), sorozatok, táblázatok. Természetismeret órákon is szükség van a szövegértés és matematikai logika fejlesztésére. Ez a tantárgy rengeteg új információt adhat a tanulónak. Emiatt rengeteg olyan feladatot adhatunk, amellyel a tudását is fejlesztem a gyereknek, de emellett a logikus gondolkodását is fejlesztem. Ilyen lehet például egyes hegységek magasságainak ábrázolása grafikonon. Az éppen tanult állatokkal kapcsolatban is lehet érdekes feladatokat adnunk. Pl.: V. Henriknek 5 felesége volt. Mindegyik házasságára készíttetett magának hermelinből palástot. 1 palást elkészítéséhez 500 kis állatot kellett elpusztítania. Hány hermelint pusztított el V. Henrik? Testnevelés órákon is fejleszthető a logikus gondolkodás. Ugyanis az egyes sportjátékok gyakorlásának elengedhetetlen feltétele a logikus gondolkodás. A kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás gyakorlásával nagyon jól tudom fejleszteni a gyerekek gondolkodását. 111

118 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola 7.4. Matematikai kompetencia fejlesztése a felső tagozatban A kompetencia hatékonyságának növelése érdekében a szövegértést és a matematikai gondolkodást kell feltétlenül fejleszteni. A matematika feladatok megoldásakor természetesen első lépés a feladat értelmezése. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk, el kell olvasni. Olvasás közben különösen a szöveges feladatoknál, de az utasításoknál is minden írásjelnek jelentősége van. Annyiszor kell megismételni az elolvasást, míg nem válnak érthetővé az összefüggések. Vannak olyan esetek is, amikor egy rajz segít az értelmezésben. A logikus gondolkodás és szövegértés kialakítása nem egyedül a matematika feladata, szorosan összefügg a többi tantárggyal. A jó problémamegoldás elengedhetetlen feltétele a szilárd ismeretkincs. A megfelelő jártasságok, készségek kialakításához gyakorláson keresztül vezet az út. Ez a gyakorlás vonatkozik az elméleti ismeretekre, ezen ismeretek egyszerűbb összefüggésben való alkalmazására, majd a többszörösen összetett gondolkodási műveleteket kívánó feladatok megoldására. A leghatásosabb eszköz az önálló feladatmegoldás. A korrepetálás nagyon fontos a lemaradók felzárkóztatására. Az ismeretek további tudatosítására, egyszerűbb feladatok önálló megoldására nyílik többlet lehetőség. A tehetséggondozás alkalmával pedig a matematikában tehetségesebb gyermekekkel lehet foglalkozni, az összetettebb (verseny) szöveges feladatok önálló megoldására, elemzésére kerülhet sor. A logikus gondolkodást nagyon segíti a halmazelméleti témakör. Minden évfolyamon találkozunk ilyen feladatokkal. A halmazok elemei közötti kapcsolatot vizsgálják a tanulók különböző összefüggésekben. Tulajdonságokat figyelhetünk meg (gyorsabb, magasabb, stb.), relációkat létesíthetünk (kisebb, nagyobb, legalább, legfeljebb, nem kisebb, nem nagyobb). Azonos tulajdonságok alapján osztályozzuk az elemeket, két tulajdonság vizsgálata elvisz a halmazműveletekhez. A szöveges feladatok elkísérik a tanulókat 5 8. osztályig. Célszerű a mindennapi életből vett szöveges feladatokat megoldatni a gyermekekkel, ezek számukra is érdekesebbek. A szöveges feladatok megoldása során az elolvasott szöveget értelmezni kell, a lényeget kiemelni. (Ha nem tudja értelmezni a tanuló, akkor kérdések alapján rá kell vezetni.) Külön kell választani a megoldás szempontjából lényeges és lényegtelen adatokat. Ez tulajdonképpen minden feladatnál más és más. Majd megoldási tervet kell készíteni, azaz az írott szöveget le kell fordítani a matematika nyelvére. A terv elkészítését célszerű indokoltatni legalább szóban, így meggyőződhetünk róla, hogy tudatosan oldja meg a tanuló, vagy csak ráérzett. A várható eredményt jó megbecsülni. Ezután következhet a megoldás elkészítése. A kapott eredményt a feladat szövegén ellenőrizzük. Mérlegelni kell, hogy a kiszámított érték megfelel-e a valóságnak. A legegyszerűbb ún. egyműveletes feladatoktól kell eljutni az összetett többműveletes feladatokon át az egyenletekkel megoldható szöveges feladatokig. Nehezítést jelentenek a fordított szövegezésű feladatok. A logikus gondolkodást és a térszemléletet fejlesztik a különböző geometriai szerkesztési és számítási feladatok. A megoldás során itt is nagy szerep jut az értelmezésnek és tervezésnek. A matematika bármely területén fokozottan kell figyelni a helyes kifejezések elsajátíttatására, alkalmazására. 112

119 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola 7.5. Kompetenciafejlesztés lehetőségei történelem tantárgyból A megszerzendő tudás beépüléséhez és hasznosításához mindenképpen szükség van a logikus gondolkodásra, kommunikációs készség fejlesztésére, kooperációra és a kreativitásra. A történelem órákon ezek fejlesztését eddigiekben is kiemelt feladatnak tekintettem, a tényszerűség mellett a források elemzése, következtetések levonása fontos szerepet kapott. 5. osztály A tanév elején színes ábrái és grafikonjainak elemzése, értelmezése megkönnyíti a szövegértelmezést. Egész tanév során képek, applikációk, térképek segítségével dolgozzuk fel a tananyagot, mert a éves korosztály számára ilyen módon lehet legjobban megragadni a témákat. A képek, ábrák segítségével elmesélik az egykor élt emberek életét, kérdéseket tesznek fel maguknak az ábrákról, melyet vázlatokban rögzítünk. Az Atlasz és vaktérképek segítségével a térbeli és időbeli tájékozódást fejlesztjük. Logikai gondolkodás fejlesztését, a különféle időrendi feladatok (melyik történt korábban, az események lehelyezése időszalagon) segítségével végezhető el. Ok-okozati összefüggésekre kell rávilágítani, amelyek segítik a diákok kreativitását. 6. osztály A tananyag feldolgozásában továbbra is kiemelt hangsúlyt kap a témák vizuális feldolgozása, mely átélhetőbbé teszi a tanulók számára a történelmet. A témák feldolgozásánál rendkívül fontos az élményszerű magyarázat, amely a tanulókhoz közelebb hozza az adott történelmi korszakot. Erre nagyszerű lehetőséget nyújtanak a történelmünk korábban már ismert hősei (várháborúk, Rákócziak, Bethlen Gábor, Zrínyiek). 7. osztály Az újkor egyetemes és magyar történelmével foglalkozó témakörök feldolgozásánál elsődleges szempont az irányított tanári kérdések, amelyek a lényeg kiemelésre törekszenek. A kérdések, feladatok jelentős része direkt, amely könnyebbé teszi a szövegértési problémában szenvedő diákok tananyag feldolgozását. 8. osztály A jelenkori (XX. sz.-i) történelem szöveges feldolgozását nagyban megkönnyíti a nagyszámú képi anyag (CD-romok, dokumentumfilmek, fényképek, családi visszaemlékezések), amelyeket párhuzamosan alkalmazunk az órák során. A lényegkiemelésen alapuló önálló vázlatírás a hatékony szövegértés alapja A szövegértés és a logikai gondolkodás fejlesztési területei A szövegértés legaktívabban olvasás órán fejleszthető az alsó tagozaton. Ennek az életkori sajátosságokat figyelembe véve megvannak a lépései. 1. osztályban többet foglalkozunk a szavakkal, mint a szöveg-egésszel, hiszen a gyerekek ebben a szakaszban az értelmező olvasás szintjén állnak. A megértés feltétele a szavak pontos és gyors kiolvasása: minél jobb az olvasástechnika, annál jobb a megértés. Minél nagyobb a gyermek már meglévő tudása, minél jobban tudja rendszerezni, annál könnyebb a szöveg megértése. A szövegértés fejleszthető a jól megtervezett, feltett kérdésekkel. Kezdetben egyszerűbbek, majd egyre összetettebbek lehetnek. Egy szöveg megértéséhez fontos a szavak, illetve mondatok megértése. Legegyszerűbb a szavak megértése. Ehhez segítségül hívhatjuk a megfelelő korosztály számára nyomtatott kiadványt. Ha a szöveget magasabb szinten szeretnénk megérttetni, értelmeztetnünk kell tanulóinkkal az olvasmányt. Itt is segíthetünk különböző kérdésekkel. Alsó tagozaton ezek fejlesztése a cél. Bonyolultabb szerkezetű olvasmánynál bekezdéseket vizsgálunk. 113

120 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola A gyerekeket rá kell szoktatnunk az utasítások követésére. Matematika órán is alkalmazható a szövegértés. A feladatok utasításain kívül a szöveges feladatok is nagyszerű lehetőségeket kínálnak. Környezetismeret és Természetismeret órákon is ugyanazok a lépések vezetnek a megértéshez és fejlesztéshez. Rajz és technika órán a szövegértés alkalmazása már meglévő tudást feltételez. Az utasításoknál is értenie kell az egészet, hiszen ott már a szavak nem elég információt hordoznak önmagukban. Fejlődik a szövegértés, ha néhány megadott mondat alapján színezik, festik a rajzot. Testnevelés órán általában az új feladatokkal, játékokkal, utasításokkal fejleszthető a szövegértés. Énekórán a dalok (főleg népdalok) szövegénél, zeneszerzők életrajzánál és a sajátos feladatoknál alkalmazható a szövegértés problematikája. Összességében a szövegértés mindig, minden körülmények között alkalmazható, ezért fejleszthető is. A logikai gondolkodás szintén minden tantárgynál fejleszthető Matematika órán a gyakorláson van a fő hangsúly, idővel a gyengébb képességű tanulóknál is eredmény érhető el. Eleinte a jobb képességű gyerekek oldják meg a feladatot, majd társaik is bekapcsolódnak az aktív munkába. Ezután léphetünk tovább a fejlesztés következő fokára. Fejleszthetünk úgy is, hogy egy feladathoz több információt adunk meg, mint amennyi a feladat megoldásához szükséges. A sorozatoknál is fejleszthetjük a logikai gondolkodást. A szorzó-, illetve bennfoglaló tábla összefüggéseiben is gondolkodhatunk. A logikai gondolkodás fejlesztésénél felhasználhatjuk az azonos korúak gondolkodásmenetét, mert a társam már rájött szituáció ösztönzően hat. Testnevelés órán és magyar órán is alkalmazható a logikai gondolkodás. Énekórán 1. osztályban a 2-es ütemben járunk. Már ekkor ismerik a tanulók a tá, titi, és szünet jelentését, értékeit. Rajz órán segítségadás és saját tapasztalataik is fejleszthetik őket. Technika órán a sablonhasználattal tudunk fejleszteni. Mindkét témakör fejlesztésére bőségesen találhatunk lehetősége. Azonban nagyon keresnünk sem kell, hiszen a mindennapjainkban óráról-órára foglalkozunk velük A kompetenciamérés javítását segítő cselekvési terv az angol nyelv vonatkozásában Az új nyelvtani szabályokat minden esetben magyarul magyarázom el. Alapvető a megfelelő légkör a tanítási órán minden korcsoportban. Az életkori sajátosságok figyelembevételével sok játékot, játékosságot iktatok be a magasabb korcsoportok esetében is. Törekszem a kommunikációs nyelvoktatás alapjainak elsajátítására, valamint fejlesztésére. Ezt a legmagasabb szinten a jövő tanév 8. osztályos emelt szintű csoportjával kívánom megvalósítani. Bizonyos drámapedagógiai elemeket is szándékozok bevezetni. Szintén továbbfejleszteni kívánom az angol nyelvű levelezést a Global Volunteers önkéntes tanárainak segítségével kiemelten kívánom kezelni az integrációs nyelvoktatást. Sok, rendszeres és állandó ismétlés mellett kívánom az anyagot mélyíteni a tanulókban. A hallott és olvasott szöveg megfelel az INPUT-rendszernek, aminek tartalmaznia kell már ismert és még nem ismert nyelvtani szerkezeteket. A szövegek egységek értelmezésére törekszem. A szövegértési feladatokat többféle módszerrel képzelem el. Hetedik, nyolcadik osztályos korra ki kell alakítani a tudatos nyelvtanulást a tanulók differenciált szintjének megfelelően. Fontos feladat a tanár-diák és diák-diák közti interakció megteremtése. 114

121 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola A javításra különösen nagy gondot fordítok. Igen fontos, hogy a tanulók a saját szintjüknek megfelelően sajátítsák el a tananyagot. Sok szituációs gyakorlatot kívánok a jövőben is a tanulókkal elsajátíttatni. Megismertetem a tanulókat az angol irodalom, zene, történelem egyes részleteivel. Az olvasás fejlesztése terén fontos a megfelelő szövegek kiválasztása. A szótárkezelést sok gyakorlással fejlesztem. A beszédkészség fejlesztése a legnehezebb. Feltétlenül megtanítok fontos kifejezéseket, anglicizmusokat. Tudniuk kell a tanulóknak, hogy miről illik beszélgetni idegen nyelven és miről nem. A társalgásnál másodlagos szempont a nyelvtani elemek, szerkezetek használata, míg az íráskészség fejlesztésénél elengedhetetlen. Fő elv a fokozatosság, amely alapelv maximális figyelembevételével juttatom el a tanulókat arra a szintre, amelyre középiskolában építhetnek. Alacsonyabb korosztályú csoportoknál fontos a másolás pontossága. Valamennyi készség és tevékenység oktatásánál elengedhetetlen az állandó ellenőrzés, értékelés, visszajelzés többféle módszerrel. A tervezés során mindig ügyelek arra, hogy a tanterv és tanmenet által előírt és azokban megfogalmazott feladatok összhangban legyenek. Az alacsonyabb osztályok oktatásánál a gesztusok, mozdulatok alkalmazása is segít az anyag elsajátításában. Fontosnak tartom a tanulók versenyeztetését, egymás közti megmérettetését, és az erre való rendszeres, fokozatos felkészítést. Fokozottan figyelemmel vagyok azokra a tanulókra, akik ingerszegény családi háttérrel rendelkeznek, mivel az ő háttér információik is szegényebbek. Felkészítem a tanulóimat az alapfokú nyelvvizsga szintjére. Munkám során igyekszem a több mint 30 éves pedagógiai tapasztalatomat hasznosítani és újabb elemekkel bővíteni Hogyan képzelem el a matematikai logika-, és szövegértés fejlesztését? A kettő mindenféleképpen összefügg egymással. Hiszen minden tantárgynál fontos az írott szövegből való információszerzés, pontosabban a tanulás. Ehhez néma, értő olvasásra és a szövegben való tájékozódásra van szükség. Pontosabban: összefüggések meglátását, adatok, tények kiemelését, vázlatírást, jegyzetelést stb.-t tartalmaz. A fentiek tanítása már első osztályban elkezdődik az olvasás tanításakor. Ekkor lényeg, hogy először a technikát kell fejleszteni, s ezzel párhuzamosan sokat beszélgetni a gyerekkel. Az olvasásértés, szövegértés fejlesztését csak ezután lehet és érdemes elkezdeni. Mindezek mellett fontos az önművelési igény kialakítása, mely a kommunikációs készséget fejleszti, a mindennapi önkifejezés, kapcsolatteremtés szempontjából. Ennek is első lépéseit már első osztályban tehetjük meg: - a könyvek, könyvtár használatában (teremben könyvespolc könyvekkel, melyeket bevonunk feladatok megoldásához), - tömegkommunikációs eszközök használata (otthoni feladatok adásával bizonyos műsorok figyelése pl. időjárás vagy újságcikkek gyűjtése egyes témákban, s ezekről beszélni, a szükséges információkat kiemelni), - művelődési intézmények látogatása (pl. ünnepi alkalmakra szervezett foglalkozások megtekintése, ezekkel kapcsolatos plakátok, műsorfüzetek stb. megszerkesztése). E témákon túl a számítógéphez szoktatás,a gép használatának alapjait, kezelésének ismeretét már első osztályban is szükségesnek látom. Hiszen a komputer lehetővé tesz egy önvezérelt, egyéni ütemű tanulást. Sőt akinek valamilyen tanulási problémája van (pl. dislexia, disgráfia, diskalkulia) megkönnyíti számára, hogy más megismerési technikákat vonjon be a tanulásba. A matematikai logika alkalmazása két ponton fontos. Egyik, hogy el kell oda jutni, hogy a tanulók a gyakorlatban, a természetben- és társadalomtudományokban alkalmazzák. A másik, hogy pl. maga a szöveges feladatok értelmezése, megoldása, egyszerű, rövid matematikai szöve- 115

122 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola gek tanulmányozása hozzájárul a rugalmas, fegyelmezett gondolkodáshoz, az önálló tanulás kialakításához. Magának a nyelv logikai elemeinek használata pl. és, vagy, ha, akkor, nem, van olyan, minden stb. kifejezések jelentése, fogalmak, állítások logikai kapcsolata szinte minden tantárgy feladataiban, ismeretfeldolgozásában benne van. A magyar nyelv- és irodalom tantárgy oktatásakor is figyelembe kell venni már első osztályban, hogy az iskolába érkező gyerekek is rengeteg tapasztalattal rendelkeznek, amik sokfélék. Mindezekhez a tankönyv és munkafüzet mellett megfelelő nyomtatott irodalomra is szükség van pl. mondókák, versek, mesék, történetek. Melyek választási lehetőséget és természetes alkalmat adnak a nyelv gyakorlásához. A művészeti tantárgyakon keresztül a gyerekek kreatívan felfedezhetnek, sőt fantáziájukat mozgathatják meg. Miközben feldolgoznak egy témát pl. rajzolnak, festenek megfigyelhető hogyan emelik ki a lényeget, mit tartanak fontosnak. Maga a zene, az éneklés, a zene tempója, lüktetése más tantárgynál is fontos pl. magyar- és idegen nyelv. A természetismeret oktatásánál szintén fő cél a gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése. Hiszen itt is lényeg a kritikus gondolkodás megtanulása, ami függ: megfigyeléstől, összehasonlítástól, szembeállítástól, méréstől, kommunikációtól, rendszerezéstől, adatértelmezéstől, következtetéstől stb.-től. Fontos e téren is a munkatankönyv mellett a cselekedtetés, csoportmunka pl. magok gyűjtése, ültetése, megfigyelése, növekedésük elmesélése, séta, kirándulás, Erdei Iskola stb. Az első osztályos korosztály esetén az ő szintjüknek megfelelő kiegészítő feladatokra van szükség, mely során a hangsúly azon van, hogy saját világukról a természetes jelenségek és természeti környezet megfigyelésén keresztül tapasztalatokat szerezhessenek, melyeket beépítenek saját személyiségükbe is. A fenti gondolatok több ponton kapcsolódnak a szövegértés fejlesztéséhez és a matematikai logikai gondolkodáshoz. TÉMA Cél IDŐPONT osztály "könyvtár"kialakítása természetes környezet a nyelv gyakorlásához, adatgyűjtéshez szeptember-október kommunikáció fejl.,másik elfogadásamegismerése beszélgető körök a velünk történtekről hetente mesék, történetek feldolgozása szókincs, kifejezőkészség fejlesztés folyamatosan otthoni feladatok (újságcikk, riport stb.) információgyűjtés, lényegkiemelés, rendszerezés december ünnepi alkalmak feldolgozása minden szokások kialakítása,egy téma sokoldalú karácsony, farsang, húsvét tantárgyban feldolgozása számítógéphez szoktatás alapismeretek és készségek elsajátítása november iskolai szabálytudat, szokásrend kialakítása és betartása új helyzethez való alkalmazkodás, kötelességtudat kialakulása szeptembertől folyamatosan A konkrét tanórai feladatoknak az év elején összeállításra kerülő munkaterv részének kell, hogy legyenek pl. csoport feladatokkal, munkáltatásokkal, stb A szövegértési és matematikai- kompetencia fejlesztése magyar nyelv- és irodalomból Tantárgy: Magyar irodalom I. Szövegértési kompetencia fejlesztési módszerei: a) Tanári bemutató olvasás b) Megfigyelési szempontok adása az olvasandó műhöz 116

123 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola c) Katartikus élmény: cselekmény megjelenítése, dramatizálás, hangulati hatások d) Véleményalkotás e) Szófordulatok, tájnyelvi, régi és új kifejezések értelmezése és használata f) Kommunikáció g) Empátia érzék szerepjáték segítségével h) Korrepetálás során a gyengébbeket felzárkóztatom i) Kooperatív módú szövegfeldolgozás (életrajzi és egyéb adatok) II. Matematikai logika fejlesztések módszerei: a) Szerző, mű beillesztése egy adott korba b) Vázlatkészítés, tömörítés gyakorlása c) Következtetés a stílusra d) Időrendiség e) Érvelés-cáfolat-vita f) Lényeglátás fejlesztése g) Képolvasás logikus sorrendbe állítás III. Mérőeszközök a) Feladatbank: év eleji, évközi és év végi felmérések b) Aktivitás az órákon Tantárgy: Magyar nyelvtan I. Szövegértési kompetencia fejlesztési módszerei a) Irányított kérdések alapján történő feldolgozás b) Helyes nyelvhasználat c) Szóbeli kommunikáció fejlesztése, véleményalkotás II. Matematikai logika fejlesztésének módszerei a) Írásképi rendezettségre való nevelés b) Hiányos vázlat kiegészítése Igaz? Hamis? alapú feladatsorok c) Nyelvtani és logikai alany megkülönböztetése d) Igeidők állandósága. Cáfolat-érvelés III. Mérőeszközök a) Feladatlapok, témazáró dolgozatok b) Kiselőadás A szövegértési és matematikai- kompetencia fejlesztése francia nyelv tanítása során Tantárgy: Francia nyelv I. Szövegértési kompetencia fejlesztési módszerei a) Kommunikáció. francia nyelvű óravezetés megértése b) Irányított párbeszédek kezdeményezése c) Szituációs gyakorlatok szövegértése d) Grammatikai magyarázat példákkal szemléltetve: bevésés-alkalmazás e) Bemutató olvasás: többszöri hangoztatás, ismeretlen kifejezések felfedeztetése, javítás f) Szótárvezetés g) Pontos válaszadás az elhangzott kérdésekre h) Ismert nyelvi szegmensek használata, velük való szövegalkotás, illetve ezek hallás utáni megértése i) Ország ismeret: frankofón kultúra széleskörű ismertetése j) Francia lektor is bekapcsolódik a nyelvoktatásba 117

124 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola II. Matematikai logika fejlesztésének módszerei: a) Írásképesség fejlesztése b) Állandó hangkapcsolatok rögzítése, felidézése írásban (pl: aux, oi, ai, ou) c) Kiejtésváltozatok ismertetése, rögzítése, megelőző és követő hangcsoportok függvényében d) Francia szokásrendszer e) Térképhasználat: ok-okozati kapcsolatok felismertetése és rész-egész viszonya f) Rendszerezés-részösszefoglalás-összefogalalás III. Mérőeszköz a) Feladatbank b) Hangos, értő olvasás c) Szóbeli, írásbeli számonkérés d) Órai aktivitás e) Témazáró dolgozat Kompetenciafejlesztés a napközis foglalkozásokon Napközis csoportban az osztálytanítóval közösen, egymás munkájára építve kell a fejlesztési feladatokat megvalósítani. A leckét közösen átbeszélve, láttatva a lehetséges megoldási útvonalakat, esetleges hibázási lehetőségeket, nem utasítva, hanem kérdésekkel, rákérdezésekkel irányítva a gondolatmenetét kell megoldani, hogy képes legyen logikailag felépíteni a megoldási tervet. Erre a szülők mellett nekünk kell megtanítanunk őket. Figyelembe kell vennünk azt, hogy délutánra már a gyerekek figyelme, koncentrálási képessége, teljesítménye csökken, ezért játékos, kötetlenebb formát kell alkalmazni a fejlesztő feladatokra. A lényeg szerintem az, hogy a gyerekek ne csak utasítás alapján dolgozzanak, hanem aktív részesei, kitalálói legyenek a problémahelyzetek megoldási lehetőségeinek. Meg kell hagynunk a rácsodálkozás örömét. Ehhez nagyon jól illeszkedik a kiscsoportos foglalkoztatás, ahol egy adott feladatot, problémahelyzetet a gyerekeknek önállóan kell megoldaniuk, egymással kooperálva, megbeszélve, értelmezve, megtervezve az adott stratégiát. Mindez szükségessé teszi, hogy megfigyelje, értelmezze az adott szituációt, ha gondja van társaival meg tudja beszélni, és tevékeny részesévé válik a folyamatnak. Mivel saját társai között dolgozik, nincs meg az a nyelvi gátlás sem, amit esetleg az új pedagógus, az új elvárások kialakíthatnak benne. Kénytelen szóban is megnyilvánulni, nem csak tettekben, hisz a feladathoz fűződő gondolatait meg kell osztania csoporttársaival is, hogy megoldhassák a problémát. Logikus gondolkodásuk is aktívan fejlődik, hisz nem utasítást teljesít, hanem saját stratégiával old meg egy-egy szituációt, melyet a többiekkel közösen kell felépíteniük használja az eszét. Manapság a multimédia erőteljes térhódítását éljük, amikor is a gyerekek számára értékét vesztette az olvasás. Igen kicsi az aktív szókincsük, így szövegértelmezési képességük is jelentősen lecsökkent. Vonzóvá kell tennünk számukra a könyvet, az olvasást! A mese ennek a korosztálynak igen sajátja. A mesék köré szőtt játékos, mozgásos, szöveges feladatokkal (meseszövés, mese kiegészítése szóban, képregény formájában, történetmondás, beszélgetés, rajzos megjelenítés, kézműveskedés, stb.) észrevétlenül, játszva tanítjuk, fejlesztjük a gyerekek logikai és szövegértő képességeit. 118

125 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése technika és életvitel tanórákon. Az előzmények feltárása: A szülők egyre jelentősebb elfoglaltsága, a gyerekek kihagyása és helytelen kímélése a házi munkák alól, a tömblakások nagy száma, a családi házak egyre rendezettebb udvari környezete, a szórakoztató elektronika elterjedése, az utcák pormentesített útburkolása, stb. mind hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek grundszerű játék lehetőségei szinte megszűntek. Ezzel együtt nagyon sok olyan játékélménnyel, életélménnyel és élettapasztalattal lettek szegényebbek, melyek a logikai, alkotó és problémamegoldó készségüket jelentősen fejlesztették. Azok az önálló, kis közösségben kitalált és folyamatosan továbbfejlesztett társas játékok megtanítottak gondolkodni, sikert és kudarcot feldolgozni, mások sikerének is örülni. Ezek pótlása minden tanórán olyan feladat, mely a tananyag átadását is megkönnyítheti. A Technika és Életvitel óra olyan kivételes teret és lehetőséget kínál e feladatok megvalósítására, melyet feltétlenül meg kell ragadnunk! Az általam már kipróbált és alkalmazott módszerek közül néhány: Műhelyrend, szerszámrend, fegyelem! Szerszámok, tárgyak, jelenségek magyarázatakor minden esetben olyan mindennapi életben előforduló példákat kell felhozni, amellyel szinte mindenki találkozhat. A tanulók beszéltetése saját munkaélményeikről. A tanulók aktivitását, esetleges szuperaktivitását munkaversenyekkel kötöm le, mert csak a leterhelt gyerek nem rosszalkodik. Mindenki a saját szintjének megfelelő munkával foglalható le tartósan, ezért gyakran egyegy órára több különböző feladatot kell előkészíteni. Használható tárgyakat kell elkészítendő munkadarab feladattá adni. A logikai fejlesztés érdekében az elkészítendő munkadarabok rajz és szöveges utasításait hiányosan hagyom. Kiegészítendő, számítható illetve kitalálható vagy helyettesíthető elemekkel kell elkészíteniük. Mintadarab alapján, megadott méretaránnyal módosított méretek kiszámítása, és annak megfelelő elkészítése. Valamely tanuló esetleges csoporton belőli kimagasló teljesítményéről előadási lehetőség. A tanulók egységes, de mégis egyéni önálló munkája érdekében az adott műszaki dokumentációt minden tanulónak személyre szóló arányszámmal kell módosítania, így megoldódik mások munkadarabjának elvétele is. Koncentráció: munka közben nincs helye a feladaton kívüli beszélgetésnek. Kooperáció: Csoport munka, azaz egy összetett munkadarab (pl. többfiókos szekrény) egységeit más készíti, de egymáshoz illeszkednie kell. Kommunikáció: a feladat értelmezése után szóban el kell készíteni a munkadarabot. Valamely tanuló esetleges csoporton belőli kimagasló teljesítményéről előadási lehetőség. Kreativitás: Saját tervezésű munkadarabok elkészítésének lehetősége, a tanuló által elkészített dokumentáció közös értelmezése, javítása és értékelése után. Mindez sem képes helyettesíteni, de talán némileg pótolhatja a játszva tanulást, mely maradandó és a leghatékonyabb ismeretszerzési mód. 119

126 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése biológia órákon A biológia tantárgyban a szövegértés és a logikus gondolkodás elősegítése a következőképpen valósulhat meg. Új anyag feldolgozásakor a természetközeli tanári magyarázat szükséges. Mindenképpen fontos az új, az anyaghoz kapcsolódó speciális, idegen szavak megértetése, jelentésük magyarázata. Az anyag megértésének felméréshez hű képet adnak a részösszefoglalások és az óra végi öszszefoglalás. Egy-egy bizonyos leckék, témák megbeszélésekor viszonylag sok segítséget kaphatunk a segédanyagokból. Szerintem a biológiában nagyon fontos a vizualitás. A tankönyvi ábrák elemzésekor különböző összefüggéseket láttathatunk meg. A fóliák, táblai rajzok sokat segítenek a mélyebb gondolkodás kialakításában. A biológiai album, a faliképek, modellek, preparátumok, diaképek a közvetlen tapasztalatszerzést segítik elő már a látványukkal is. A preparátumok, tankönyvi szöveg és a magyarázat együtt még eredményesebbé teszik az anyag megértését. Visszajelzéskor, gyakorláskor sokat segítenek a különböző feladatlapok, halmazábrák, hiányos mondatok, tesztfeladatok. Fontos feladat, hogy hagyjuk beszélni a tanulókat saját élményeikről mit látott a rokonoknál a családi kiránduláson stb. Nagy segítséget és sok újdonságot kínálnak a TV természetcsatornái, amit a gyerekek előszeretettel néznek. Ezek együttes használatával igen eredményessé válhat a szövegértés és a logikus gondolkodás kialakítása, fejlesztése, használata. Sokat jelentenek a tanulmányi kirándulások, séták az életközösségek, az élőlények egységének, összefonódásának megértéséhez Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése testnevelés órákon A testnevelés tantárgyban a szövegértés speciális más tantárgyakhoz képest. A szövegértés itt a szóbeli ismeretközlés (magyarázat, beszélgetés), vagy a bemutatás, bemutattatásra korlátozódik. Ahhoz, hogy a tanuló megértse a feladatot, a feladatok logikai sorrendjét, egymásra épülését a közléseknek a következőknek kell megfelelni: rövid, lényegre látó (lényeges részek feltárása), értékelő, világos (életkori sajátosságnak megfelelő), fontossági sorrendben vonatkozik a feladat részleteire. A bemutatás, hogy a tanuló lássa a feladatot, legyen: mintaszerű, pontos, szemléletes. Egy új feladat tanulásakor fontosak a rávezető, célgimnasztikai gyakorlatok és kényszerítő helyzetek Ezek ismertetésekor a mit és a hogyan kérdésekre kapunk választ. (pl.: távolugrás csak akkor lesz elfogadható, ha megfelelő a nekifutás, a lendítés, elrugaszkodás, légmunka, talajfogás). Fontos feladat az állandó hibajavítás és a segítségadás. A tanuló tudja, hogyan kell segíteni, mert egy rossz segítségadással balesetet okozhat (pl.: szekrényugrásnál a kéz rossz fogása törést okozhat. A szekrény oldalának fogása gerinctöréssel járhat.) A tanulóknak ismerni kell az általános, speciális szabályokat, hogy megértse egy feladat, játék lényegét. Ezek megértéséhez a folyamatos gyakorlás, akár osztályszinten (pl. kézilabda), akár csoportokban (pl. torna) szükséges. Folyamatosan kell felhívni a tanulók figyelmét a balesetvédelmi szabályok betartására, hogy saját maga és mások testi épségét megvédje. 120

127 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Tervezet a matematika-logikai és a szövegértési kompetencia fejlesztésére ének-zene, valamint magyar nyelv és irodalom tárgyakban Tantárgy A mat.-log.-i komp. fejlesztésének módszerei I. Ének-zene 1. lényegkiemelés gyakorlása 2. tömörítés használata 3. ok-okozati összefüggések felismertetése 4. zenei műfajok és címek párosítása 5. zeneművek keletkezési körülményeinek megértése, megfogalmazása 6. népdalok szerkezeti elemzése 7. műzenei formák szerkezeti elemzése 8. rendszerszintű gondolkodás elsajátítása 9. ritmusértékek egymáshoz való viszonya 10. ütemjelzők és ritmusértékek okokozati összefüggései 11. mérőütés gyakorlása, ütemsúlyok felfedeztetése 12. abszolút és relatív hangmagasság ismertetése, ill. eligazodás a szolmizációs és ábécés hangrendszerben 13. hangszerek érzelmek, emberi tulajdonságok párhuzamának felállítása II. Magyar irodalom 1. lényegkiemelés gyakorlása 2. tömörítés gyakorlása 3. ok-okozati összefüggések felismertetése 4. összekevert események rendezése 5. előzmények és következmények megfogalmazása 6. az események logikai sorrendjének megállapítása 7. versek, prózai művek szerkezetének elemzése frontálisan, csoportosan, önállóan 8. szereplők, művek, szerzők öszszehasonlítása adott szempontok alapján 9. költői eszközök értelmezése, felismerése, alkalmazása (az utóbbit a tehetségesebb tanulóknál) III. Magyar Nyelvtan 1. rendszerszintű gondolkodás kialakítása 2. egyéni tanulás lépéseinek elsajátítása 3. a tanult tananyag elemek halmazokba rendezése 4. bizonyítások alkalmazása 5. rendszerezés, összefoglalás A szövegértési komp. fejlesztésének módszerei 1. összefüggő beszéd gyakorlása 2. irányított beszélgetés 3. önálló válaszadás irányított kérdésekre 4. terminus technikusok magyarázata, későbbi alkalmazása 5. olvasástechnika fejlesztése, idegen eredetű kifejezések folyékony olvasása 6. megfigyelési szempontok kiadása a népdalokhoz, ill. az énekes műzenéhez 7. címmagyarázat 8. kérdezés technika fejlesztése választékos felelettel 9. a hallott zenemű hangulatának megfogalmazása, véleményformálás szorgalmazása 10. önálló könyvtári kutatómunka 11. éneklés emlékezetből több versszakkal 1. összefüggő beszéd gyakorlása 2. irányított beszélgetés 3. önálló válaszadás irányított kérdésekre 4. terminus technikusok magyarázata, későbbi alkalmazása 5. olvasástechnika fejlesztése 6. megfigyelési szempontok kiadása egy feldolgozandó műhöz 7. címmagyarázat gyereknyelvenkreatív gondolkodás elősegítése 8. kérdéskultúra fejlesztése 9. szövegelemzés kooperatív, frontális vagy önálló módon 10. az irodalmi mű keltette hangulatok megragadása szóban és írásban 11. kulcsszavak keresése 12. egyéb szakirodalom használata 13. memoriter 1. szövegfeldolgozás csoportosan, önállóan 2. helyesírási ismeretek elsajátítása, alkalmazása 3. különböző nyelvészeti stílusok ismertetése, gyakorlása, alkalmazása 4. véleményalkotás, kommunikáció szóban és írásban 5. helyes nyelvhasználat 6. referátum 7. hozzászólás, kiegészítés, érvelés, cáfolat, vita gyakorlása, alkalmazása Mérőeszköz 1. írásbeli felelet 2. szóbeli felelet 3. emlékezetből való éneklés 4. referátum készítés értékelése 5. órai munka 6. tudáspróba 1. írásbeli felelet 2. szóbeli felelet 3. témazáró dolgozat 4. házi dolgozat 5. órai munka 1. írásbeli felelet 2. szóbeli felelet 3. témazáró dolgozat 4. házi dolgozat 5. órai munka 121

128 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Kompetencia fejlesztése kémia és fizika órák keretében Szövegértés Kémia és fizika tantárgyak Ezen képességek fejlesztése, szinte minden órán és témakörben fejleszthetőek. A kémia és fizika tárgyaknál elsődleges az ismeretszerzés és szemléltetés. Új ismeretet feldolgozó órán szükségek az új szakkifejezések értelmezés, jelentésük megvitatása. Kémia-, fizikatörténeti felfedezések, és kutatók életének feldolgozásánál ki- lehet emelni a lényeges történéseket, jelentőségüket a mai világban. Ezen hosszabb szövegekben, meghatározásokban a kulcsszavakat kikerestethetjük, kiemelhetjük. A megértést segíti, ha egy-egy fogalmat több féleképpen megfogalmaznak (saját illetve szakszavakkal). A szöveges számítási példáknál elsődleges a feladatok figyelmes olvasása, kérdés meghatározása, megoldási terv készítése. Informatika A szövegértést főként a szövegszerkesztés témakörében tanultak segítik elő. Fontos tényező a szöveg részekre bontása, szövegrészek jellemzőinek tisztázása (mondat, bekezdés, dokumentum) különböző típusú szöveg esetében. Megismerik és felismerik a különböző szövegformákat (szövegszerkesztők típusai, nyomtatók típusai, formázások, Internet témakörökön belül). Elsajátítják a lényegkiemelés lehetőségeit (formázások, színezés, ábrák, stb. a szövegben). Egyes fogalmak tisztázásánál (másolás, asztal) a hétköznapi értelemben vett jelentés összevetésével segíthető elő a szövegértés. Számítógép történetével foglalkozó szövegek feldolgozása (hangosolvasás vagy kiselőadás formájában) után kiemeljük a lényeget és összefoglaljuk a hallottakat. Tanulószoba Tanulóidőben azonos korosztályú csoportok esetén egy-egy tantárgyi anyagrész hangosolvasása utáni értelmezés, lényegkiemelés. Szabadfoglalkozások keretében egy aktuális (újság)hír, érdekes vagy meghökkentő történet olvasása, majd célzott kérdésekkel való megvitatása, esetleg (témától függően) eljátszása fejleszti a tanulók kompetenciáját. Matematikai kompetencia Kémia és fizika tantárgyak A 7. Osztályos kémia külön témakörben foglalkozik a kémiai számításokkal, melyek megoldását képlettel és következtetéssel is begyakorolunk. Egy-egy fizikában használt mennyiség kiszámítására használt képlet meghatározásánál feltárjuk az arányosságokat és az összefüggéseket. (tömeg, térfogat, sűrűség összefüggési). Matematikai logikára épít és fejleszt még a : vegyületek képletének meghatározása töltésszám alapján, tömegek számítása, egyenletrendezés, elektronszerkezet, anyagmennyiséggel kapcsolatos számítások. Fizikában kiemelkedő a mértékegységek és mértékegység-átváltások alkalmazása. Hétköznapi tapasztalatok alapján következtetünk a fogalmakra, összefüggésekre (pl.: súrlódás, közegellenállás, stb.) Informatika Az informatika és a matematika szoros kapcsolatban áll egymással, bár általános iskolában logikát még nem tanulnak a gyerekek. A logika fejlesztésére leginkább a titkosírások készítése és megfejtése ad lehetőséget. Ezenkívül az algoritmusok készítésénél, értelmezésénél alkalmazható ez a kompetencia. 122

129 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola A matematikai kompetencia fejlesztése 1. Első feladat a helyzetelemezés elkészítése a 2003 és 2004 évi PISA felmérés eredményei alapján, felhasználva a kiküldött szoftvert. Az elemzésnél nemcsak a központba beküldött eredményeket vesszük figyelembe, hanem minden egyes tanulót az adott korosztályból. Megállapítjuk erősségeinket, gyengeségeinket. 2. A tanmenetek összeállításakor a tantervi követelmények teljesítése mellett gondot fordítunk arra, hogy a témakörhöz kapcsolódó szöveges feladatok életszerűek legyenek. Ezután is megköveteljük a szöveges feladatok esetében a megoldás menetének pontos betartását (szöveg értelmezése, lényeges-lényegtelen adatok megkülönböztetése, adatok kigyűjtése, összefüggések felírása a matematika nyelvén, becslés, számolás, ellenőrzés, válasz, eredmény öszszevetése a becsléssel). 3. A kompetencia mérés során azt tapasztaltuk, hogy egy feladathoz kapcsolódva több kérdést tesznek fel, mely közül a tanulók rendszerint az első kettőre válaszolnak helyesen. Gyakori hiba, hogy a hosszabb szöveges feladatokat nem olvassák el végig. A feladatokat a tanulók elejétől a végéig legalább kétszer olvassák el, majd értsék meg, hogy mi a kérdés. 4. A tapasztalat az, hogy a grafikonok, táblázatok adatait jól olvassák le tanulóink, mert ezekkel más tanítási órán pl. földrajz, fizika, kémia órákon is találkoznak. A tanulók szívesebben foglalkoznak olyan feladatokkal, amelyeknek látják a hasznát, ezért újságokból vett grafikonok, táblázatok feldolgozása motiváló hatású lehet. 5. Az intézményben tanító matematika szakosok a tanítókkal együtt feladatbankot hozhatnának létre, melybe a kompetencia felméréshez hasonló feladatokat gyűjtenénk össze. Játékos logikai feladatokat pl. a rejtvény újságokban is találunk. A rajzos szabály játékokat szeretik a gyerekek, ezek jól fejlesztik a logikát. 6. Fizika vagy matematika órán egy-egy közüzemi számlához is kapcsolódhat feladat. 7. A lemaradók fejlesztésére célszerű lenne számítógépes oktató programokat beszerezni, ezek az erős ingerekhez szokott gyerekek figyelmét jobban lekötnék, sőt számítógép használatuk is javulna. Sajnos számítástechnika termünk nem alkalmas egy osztály befogadására, ezért délutáni egyéni foglalkozás keretében (kiscsoportos formában) képzelem el a felzárkóztatást. 8. A matematika óra első 10 percében gondolkodtató, képességfejlesztő feladatokat lehetne megoldani a fentebb említett feladatbank segítségével. (sorakozó helyett) 9. A gyakorló órák egy részében tanmenetben előre meghatározva differenciált képességfejlesztés folyna. Itt előre elkészített 5-6 feladatból álló feladatlapot oldanának meg a témakörhöz illeszkedve és igazodva a kompetenciaméréshez. 10. Az iskolás korosztály leggyengébb pontja a mértékegység átváltás. Már első osztálytól kezdve a tapasztalásra építve kell fejleszteni a nagysági viszonyokat a mértékegységek között. Kézbe adni 1 kg-ot, 1 dkg-ot stb Szövegértés és a logikai gondolkodás fejlesztése alsó tagozatos napköziben A szövegértés és a logikai gondolkodás a napköziben tanulmányi munka alatt és tanulási időn kívül fejleszthető. Az eddig bevált módszerek mellett ezen készségek fejlesztésére felhasználom az EC-PEC lépésről-lépésre gyermekközpontú program továbbképzésén szerzett ismereteimet, melyek érdekesek és rendkívül hatékonyak. Délután elsődleges szempontnak tartom, hogy játékosan oldjam meg a kitűzött feladatokat, hogy a gyermekek a délelőtti tanulás után is érdeklődve, aktívan vegyenek részt a foglalkozásokon. A tanulókat nem csak az általam szervezett foglalkozásba vonom be, hanem ösztönzöm őket arra, hogy ők is kreatívan és aktívan vegyenek részt a délutáni szabadidő kialakításában, 123

130 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola megszervezésében. (pl.: a hét egy kijelölt napján a Beszélgető körben elmondhatnak egy történetet, amelyet szívesen megosztanának a többiekkel, vagy saját gyűjtésű fejtörő feladványok ismertetése a többiek előtt stb.) Mivel az EC-PEC módszer a csoportmunkára épít, így összetartó közösséget alakíthatok ki. Ezen korosztály életében fontos szerepet játszik a mese. Ismert és kitalált mesék különböző módszerekkel való feldolgozásával (pl.: mesehallgatás, meseolvasás, szerepjátékok, bábozás, meselánc, mesekönyv készítése, stb.) hatékonyan tudom fejleszteni a szókincset, a szövegértést és sok esetben a logikát is. Logikai fejlesztésre kiválóan alkalmasak a találós kérdések, elgondolkodtató kiadványok és a logikai társasjátékok, melyek egyszerűbb változatait akár naponta is alkalmazhatom. 1-1 nagyobb témakört 1-2 hónapig járunk körbe. A nagyobb lélegzetvételű témák heti 1 alkalommal, a kevesebb időt igénylő feladatok (vagy a heti feladatra való felkészülés) naponta napirendre kerülhetnek. A legfontosabb, hogy a gyerekek ne kényszerként éljék meg a foglalkozásokat, hanem örömmel vegyenek részt benne, melyben a saját kreatív munkájuk is benne van A szövegértő olvasás és a logikus gondolkodás fejlesztése A szövegértő olvasás fejlődése a következő feltételektől függ: 1. anyanyelvi tudás, a beszédfejlettség kellő szintje 2. írásos kód gyors és biztonságos dekódolása a készségszintű olvasástechnika 3. a főbb értelmi képességek kellő szintű begyakorlottsága 4. az értelmes olvasásra való hatékony motiváció Ennek tükrében egész éves folyamatos feladatomnak tekintem a gyermekek beszédkészségének fejlesztését. Szeptemberben a báb segítségével közvetlen megismerésük, kötetlen beszélgetések a célom. Ebéd után a tanulás megkezdése előtt hetente meseolvasást tervezek. A mesék felolvasásával mintát adok az olvasáshoz, felébresztem olvasási kedvüket. A hatékony motivációt a terem hangulatos berendezésével igyekszünk biztosítani. Mesesarok kialakítása, szabad polcos olvasó sarokkal, ahol a könyvtárból kölcsönzött könyvek állnak a gyermekek rendelkezésére. Gyakorlási elvek: - a szövegek értelméhez saját erőfeszítéssel jussanak el - minél több alkalmat adok az új szövegek néma, önálló elolvasására - a legelső elolvasás semmi mással nem pótolható élményekhez juttatja a tanulót - az olvasástanulást szervesen összekötöm a szóbeli közlés gyakorlásával - olvasottakról való beszámolás, az élmények szóbeli megfogalmazására mindig jut idő - az új kifejezésekkel előzetesen megismertetem a tanulókat - ügyelek a munkavégzés megfelelő érzelmi tónusára, a felszabadult tevékenység serkentő hatására - felszabadult, örömteli légkör biztosítása - türelem fontossága - intenzív, tevékeny gyakorlás A napköziben játékos formában igyekszem az olvasást megszerettetni a gyerekekkel. Az olvasástanítás kezdetén jó előgyakorlat a memoriterek tanulása: - kép és szó egyeztetése - szó és szó párosítása - szó és szöveg megfeleltetése - kakukktojás - játék a betűkkel, szólánc 124

131 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola - nyelvtörő mondókák Logikus gondolkodás fejlesztése - egész-rész viszonyok felismerése: beszélgetés a családról képek alapján. Képek összeillesztése számok alapján, időrendi sorrendbe állítása. Egy kép kiemelésével kell az egészre következtetni. - Nem-faj viszonyok felismerése: halmazjátékok, olyan fogalmak áthúzása, amelyek nem illenek egy bizonyos sorba. - Dolgok tulajdonságainak felismerése: Mi van a takaró alatt játék - Hasonlóságok és különbségek felismertetése: tárgyak, élőlények felismerése képekről. Hangok, szóképek emlékezetből megjegyzése, majd felelevenítése a tulajdonságaik alapján Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése technika és életvitel tanórákon A szövegértés alapvető szükséglet lenne minden egyes tanuló részére. A véleményem szerint a mai fiatalok szövegértése egyre rosszabb. Ez adódhat abból, hogy nem olvasnak annyi könyvet. Több családban van számítógép, internet stb. A gyerekek nem tudják egy adott szöveg értelmét következtetését levonni, mert nem képesek a lényeget kiemelni. Fontosnak tartom szinte minden területen a szövegértés fejlesztését. Technika tantárgyon belől, amikor új anyagot veszünk a gyerekekkel, többféleképpen dolgozhatjuk fel. Van, hogy kis kártyákat rejtek az asztal alá, vagy ők húznak és megpróbálják értelmezni a rajta lévő információt, majd a megfelelő helyre rakni. Az anyag feldolgozás történhet kis csoportokban és együttesen az osztály minden tagjának részvételével. Ha csoportokban dolgoznak, minden csoport kap egy anyagrészt, amit nekik kell kidolgozni /tankönyvből, szakirodalomból/, majd ismertetni a többiekkel. Matematikai logika: műszaki rajzoknál a helyes térszemlélet és a nem látható vonalak, élek rálátásának fejlesztésével. Néhány adat megadásával a többi adat kiszámítható, ezáltal a rajz elkészíthető. Az egyes mértékegységek ismerete és az egymásba történő biztonságos átváltások alapvető követelmény, illetve a méretszámnak megfelelő ábrázolás. Testnevelés: Szövegértést úgy tudom figyelni, hogy elmondom a pontos végrehajtást, technikát, szabályt majd bemutatom így a szóban elhangzottakat egy vizuális cselekvés megerősíti. Ezáltal a szövegértés hatékonyabb, mert a tartalom szemléltetve volt. Matematikai logika: az órán elhangzott tananyag tartalmazhat cm-t, m-t, s-t vagy tömeget. A különböző sportágak eredménye más és más mértékegységbe mérhető és fontos, hogy tudjon ezek között biztonságosan tájékozódni. A különböző labdajátékok számolási rendszerét ismerje és tudja alkalmazni Hogyan fejleszthető a szövegértési és matematikai (logikai) kompetencia Talán ezek a gyermeki üzenetek jól tükrözik azt, hogy a nevelés és az oktatás középpontjában a gyermeknek kell állnia. 125

132 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Felső tagozaton: A tanóráinkon a tanulókat kíváncsivá kell tennünk az adott lecke iránt. Ez még nem okozhat különösebb nehézséget, hiszen ez alapvető emberi tulajdonság. Az azonban már bonyolultabb feladat, hogy a diákok érdeklődését felkeltsük és fenn is tartsuk azt, az óra végéig a tananyaggal kapcsolatban. Valljuk be magunknak, hogy amikor egy monoton előadást hallgattunk mi is (pl.: a főiskolán) alig vártuk hogy vége legyen. Az érdeklődést az adott tananyaggal kapcsolatban sok minden segítségével fenn tarthatjuk, így pl.: Demonstrációs eszközökkel, Kísérletekkel és megfigyelésekkel, Előadói stílusunkkal stb. Azonban még ezek alkalmazásával sem mindig sikerül elérni azt, amit előzőleg elterveztünk. A megoldást a problémánkra szerintem a tanítási módszereinkben kereshetjük. Az, az általános tapasztalatom, hogy a legtöbb pedagógus a frontális munkaformát alkalmazza óráin, ehhez társítva a tanári magyarázat módszerét. Ennek a munkaformának is megvannak a maga előnyei (pl.: óra előtt elég átgondolni, hogy miről szól a mai leckénk vagy, mert kevésbé eszközigényes stb.). Az azonban hátránynak tekinthető, hogy a gyermek legtöbbször csak figyel órán (már ha figyel) és válaszol a gondolkodtató kérdéseinkre, de igazán nem teszi magáévá az anyagot. A befogadás oldaláról is megvizsgálva a dolgot, különböző mértékű lehet. Van, aki teljesen megérti a magyarázatot és van, aki nem teljesen vagy egyáltalán nem. Ezzel a módszerrel leginkább az élőbeszéd felfogását fejleszthetjük, de a szövegértést és a logikát nem. Ezen kívül a tanári magyarázatnak megvan a maga gondolatmenete, ami nem mindig azonos diákéval. A tanulás oldaláról vizsgálva: Egy részük félreteszi a tankönyvet, és a hallottakra támaszkodik, A másik részük pedig bemagolja azt. Mi pedig a reprodukálás során döbbenünk rá, hogy a gyermek nem teljesen értett meg mindet, vagy szépen szóról szóra elmondja a bemagolt leckét, de érteni nem érti. Úgy gondolom ahhoz, hogy a szövegértési és matematikai kompetenciák kialakuljanak, illetve fejlődni tudjanak újabb eddig nem, vagy csak ritkán használt munkaformákat kellene alkalmaznunk az oktatás során. Ilyen munkaformák lehetnének a csoportmunka (különböző csoportok különböző feladatokat oldanak meg ) és a projektmunka (közös feladatokat különböző részfeladatok során teljesítenének). E két munkaforma alkalmazásával a gyermekeknek lehetősége nyílik a szöveget elolvasni, majd az azt követő feladatok által értelmezni. Nem beszélve arról, hogy a feladatok megoldása során több terület is fejlődhet, és a gyermek órai aktivitása is fokozódhat, hiszen a feladat sikeres megoldása örömet okoz a számára. Alsó tagozaton: Szövegértési kompetencia: Társasjátékok (Betűtorony, Activity, Memory szavakkal) Mesehallgatás és meseolvasás annak eldramatizálása, bábozása Élménybeszámolók Kedvenc könyvem (könyvbemutató) stb. 126

133 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola A szövegértés és a matematikai logika fejlesztésének módszerei a magyar irodalom, a magyar nyelv valamint a könyvtárhasználat tantárgyakban Tantárgy A mat. log. fejlesztésének módszerei A szövegértés fejlesztésének módszerei 1, hiányos vázlat kiegészítése 2, rímek jelölése, szótagszámok, rímfajták elsajátítása, felismerése 3, lényegkiemelés gyakorlása 4, a tömörítés módszerének gyakorlása, alkalmazása 5, összekevert események időrendbe állítása 6, ok-okozati összefüggések felfedeztetése (adott irodalmi mű kapcsán) 7, műfajok és címek egymáshoz rendelése 8, versformák és verscímek egymáshoz rendelése 9, műfajok műnemekbe sorolása (halmaz alkotás) 10, szereplők csoportosítása pl. tulajdonságaik alapján (halmaz alkotás) 11, egy adott történet előzményének és következményének megfogalmazása, megértése (ok-okozat felismerése) 12, belső- és külső koncentráció: párhuzamok felismerése, tudatosítása művek, cselekmények, stb. között; egy-egy archetípus ismételt felbukkanása; történetek, fordulatok megismétlődése, stb.; párhuzam az életből; stb. I. magyar irodalom 13, versek szerkezeti elemzése (pl. arányok megállapítása, ismétlődések, refrének, keretek, keretvariánsok, stb.) 14, prózai művek szerkezeti elemzése: előkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldás (ok-okozat gyakorlása, felismerésének elsajátítása) 15, összefoglalás, rendszerezés minden részegység befejeztével (halmaz alkotás) 16, igaz, hamis állítások eldöntése adott művekről, cselekményről, szereplőkről 17, az idő- és a térszerkezet kiterjedéseinek, változásainak megfigyeltetése adott irodalmi műben (pl. lineáris és nem lineáris, in medias res történetmondás; a leírás logikai rendje: közelítő, távolító; stb.) 1, az olvasottak tartalmáról való öszszefüggő beszéd gyakorlása 2, önálló vélemény alkotása, érzelmek kifejezése (adott mű kapcsán pl. szereplőkről, tetteikről) 3, önálló válaszadás irányított kérdésekre (adott mű kapcsán) 4, irányított beszélgetés, esetleg vita a szerepek váltogatásával (adott mű kapcsán) 5, szókincsfejlesztés: szó- és szólásmagyarázatok 6, olvasástechnika fejlesztése az olvasás tempójának fokozásával 7, megfigyelési szempontok kiadása egy olvasandó műhöz vagy megoldandó egyéb feladathoz (pl. cselekményvázlat, helyszín, jellemek) 8, Címmagyarázat, a cím értelmezése, cím és szöveg közötti kapcsolat, öszszefüggések felderítése, tudatosítása 9, leíró, elbeszélő, történetmondó részek megkülönböztetése jellegzetes ismérveik alapján (adott mű kapcsán) 10, válogató olvasás 11, kérdéskultúra fejlesztése 12, szövegtagolás szóban és írásban, jelentőségének tudatosítása az értés és érthetőség szempontjából 13, csoportos, frontális és önálló szövegelemzés tanári kérdésekkel vagy anélkül 14, adott művek élmény szintű átélése, dramatizálás 15, adott mű hangulatának megfogalmazása, vonzódás vagy ellenszenv a téma iránt (jelzők gyűjtése a hangulat kifejezésére) 16, adatgyűjtés és lejegyzés egy-egy téma, mű, életrajz, stb. kapcsán, referátum (személyes érdeklődés felkeltése szükségeltetik) 17, kulcsszavak keresése, kiemelése egy adott szövegből, majd értelmezés, körbejárás 18, beleélő fogalmazás készítése, a mesélő, elbeszélő stílus gyakorlása 19, versek, irodalmi művek meghall- Mérőeszköz 1, témazáró dolgozat 2, röpdolgozat 3, szóbeli felelet 4, házi dolgozat 5, órai munka 127

134 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola gatása művészek előadásában 20, memoriter 21, folyékony hangos olvasás és némaolvasás gyakorlása, értékelése II. magyar nyelvtan 1, az önálló tanulás lépéseinek elsajátítása (vázlatkészítés, lényegkiemelés, önellenőrzés) 2, a nyelv, mint rendszer vizsgálata: szinkrónia, diakrónia (rendszer szintű gondolkodás, részegész viszony) 3, beszédhangok csoportjai, osztályozásuk, viszonyaik (rendszer szintű gondolkodás, rész-egész viszony) 4, szavak csoportjai, osztályozásuk, viszonyaik (rendszer szintű gondolkodás, rész-egész viszony) 5, mondatok csoportjai, osztályozásuk (rendszer szintű gondolkodás, részegész viszony) 6, hangtani, alaktani, jelentéstani, mondattani analízisek ellentétek, stb. felismerése 1, önálló szövegfeldolgozás, ismeretszerzés 2, helyesírási ismeretek elsajátítása (önállóan, csoportban, frontálisan) 3, hibakeresés és javítás szövegekben ellenőrzéssel, önellenőrzéssel 4, nyelvi illem, stílusérzék fejlesztése 5, a szöveg szerkezetének feltárása 6, önálló vélemény alkotása indoklással olvasott szövegekről 7, önálló felkészülés kiselőadásra, beszámolóra vázlattal vagy anélkül 8, címadás, vázlatkészítés, szövegformák elsajátítása 1, témazáró dolgozat 2, röpdolgozat 3, szóbeli felelet 4, házi dolgozat 5, órai munka III. könyvtárhasználat 1, eligazodás a könyvtár szabadpolcos állományában: szépirodalom, szakirodalom és kézikönyvtár rendje a polcokon 2, a leíró kézi katalógus ismerete, használata 3, elektronikus katalógus (pl. MAN- CI) ismerete, használata 4, dokumentumok megkülönböztetése formai és használati jegyeik alapján 1, a könyvtárban fellelhető dokumentumtípusok megismerése, tanulmányozása 2, referensz kérdésre válaszkeresés, gyűjtőmunka 3, forrásjegyzék, hivatkozások készítése 1, forrásjegyzék készítése 2, szóbeli beszámoló 3, gyakorlati keresések a kézi könyvtárban A kommunikációs képességek és a kreativitás fejlesztése osztályban A kommunikáció területéhez tartozik a beszéd, az olvasás és az írás. Az alapvető a beszéd, erre épül az olvasás és erre az írás. Magasabb rendű képességet alacsonyabb rendű kialakítása nélkül nem lehet kifejleszteni. Az olvasási képesség több részképesség együttese. Az olvasás technikája: Az olvasás a betűtanítással kezdődik. A pontos és biztos betűfelismerést követi a betűk összeolvasása, a szóalkotás és a szavak jelentésének vizsgálata, a szavak mondatba rendezése, a mondatok jelentésének felfogása. Megértő olvasás: Az olvasó érti az olvasott szövegben szereplő fogalmak jelentését, a közölt összefüggéseket, különbséget tud tenni a lényeges és a lényegtelen között, következtetéseket tud levonni. Fontosnak tartom, hogy meggyőződjek róla, értik-e a szavak jelentését. Azt, hogy a gyerek megértette-e az olvasottakat, különböző módon tudhatjuk meg. Pl. egyszerű reproduktív feladatokkal. 128

135 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Következő lépés: Olyan kérdéseket teszünk fel, amelyek megválaszolásához szükséges az eddigi ismeretek, tapasztalatok mozgósítása, rendezése. Ilyen feladatok a szöveg kiegészítéses feladatok. Ezen kérdéseken keresztül fejlesztett képességek: megfigyelés, emlékezet, figyelem, koncentráció, lényegkiemelés. Gondolkodási műveletek: analízis, általánosítás, konkretizálás, összehasonlítás. Értelmi fejlesztés: oksági kapcsolatok feltárása, lényeges és lényegtelen jegyek kapcsolata. A kritikai olvasás: Erre a szintre még csak néhányan jutnak el 4. osztályban. Ehhez már produktív tevékenységre van szükség. A hibákat, ellentmondásokat csak az tudja felismerni, aki a szöveg jelentésével tisztában van. Matematika órákon találkozunk olyan szöveges feladatokkal, ahol több adat szerepel, mint ami a megoldáshoz szükséges. Aki ezt felfedezi, eljutott az olvasásban erre a szintre, mivel ez egy magasabb olvasási teljesítmény. A BESZÉD képessége is több részképesség együttese. Ezek egyike a beszéd technikája. A tiszta, érthető beszéd. Fontos szerep jut a helyes hangképzésnek, a megfelelő szókincs meglétének. Módszerek: mondókák, nyelvtörők megtanulása, mesék dramatizálása, közmondások értelmezése, bábozás (Egy mese feldolgozásához elkészítjük a bábokat. Megbeszéljük a gyerekek ötleteit. Kiválasztjuk a szereplőket.), megadott szavakból rövid szöveg alkotása, mondatszűkítések, mondatbővítések. Ez utóbbi két feladat fejleszti a gondolkodás rugalmasságát, eredetiségét is. Az önálló, értelmes beszédet csak megfelelő gyakorlással lehet elsajátítani. Elsajátítása azért nehéz, mert ehhez már gondolatok kellenek, melyeket el akarunk mondani. A tanulónak a tantervi témákkal kapcsolatban kell elsajátítaniuk a kommunikációs képességeket, ami nem más, mint hogy tudjon önállóan beszélni, olvasni és írni. Képességfejlesztés matematikaórán egy témakörön belül 3. osztály Témakör: Számfogalom kiterjesztése 1000-ig, az írásbeli összeadás. Kialakítandó képességek: Helyiérték, tényleges érték ismerete. Számok írása, olvasása ig, rendezésük növekvő, és csökkenő sorba. Becslés a kerekített érték alapján. Összeadás végzése írásban. Ellenőrzés a becsült érték összevetésével. Az összeadással megoldható szöveges feladatok. Tevékenységek: Számképzés megadott számjegyekből. Játékpénz használata a helyi érték szemléltetésére. Páros és páratlan háromjegyű számok. Csoportokba rendezés megadott szempontok szerint. Kiindulás az egyjegyűek köréből. Kiterjesztés a kétjegyűekre, majd a háromjegyűekre. Következtetések levonása, általánosítás. Írásbeli összeadás, számok egymás alá írása a helyi érték szerint. Fokozatok betartása. Szöveges feladatok megoldási lépései analóg mintára. Ugyanannak a dolognak a vizsgálata más szempontból Kulcskompetenciák fejlesztése alsó tagozatban A közoktatási törvény egyik fontos eleme a minőségelv, a minőségbiztosítás, melynek érvényesítésével- feltételezhetően a társadalmi hatékonyság növelhető. Ezzel kapcsolatosan merül fel a kérdés, hogy a jelenlegi társadalmunkban, oktatási rendszerünkben, tanítási folyamatban, az elméleti és gyakorlati munkában mit értünk minőség, minőségbiztosítás alatt? A minőség és a hatékonyság megteremtésének feltételei közül talán a legnehezebb elérni azt, hogy az értékteremtésben, problémamegoldásban résztvevő egyének, minden rivalizáció nélkül alkalmasak legyenek a célravezető együttműködésre. Fontosságára számtalan magyar szakirodalom is utal, amelyekből kiragadtam egy idézetet: Kooperativitás a hatékonyság egyik kulcsszava a modern társadalmakban (Horváth A. 1991) A csapatmunka egyre jelentősebbé válik a fejlődés szempontjából, és ennek érdekében egyre fontosabb lesz a tanulók együttműködési készségének fejlesztése. Hatékonyág (minőségbiztosítás) és együttműködés összeegyeztethető és egymást elősegítő tevékenység. Ezt igazolják a fejlett társadalmak, ahol ezt már korábban felismer- 129

136 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola ték. A kooperatív tanulási formák igen jó gyakorlási lehetőséget jelentenek az együttműködés elsajátításához. Mivel a kooperáció képessége, együttműködési készség részképességei tanulhatók, ezért a következő évtől szeretném az osztályomban a délelőtti munka során alkalmazni a kooperatív tanulást, minden tantárgy esetében. Jövő évtől pedig délutáni elfoglaltság ideje alatt a projekt módszert szeretném majd alkalmazni az osztályomban. Ennek a módszernek a lényege, hogy elméleti konstrukciók meghallgatása és megtanulása helyett a gyerekek valami konkrét, kézzelfogható termékeket készítenek el. Egy adott témát csoportokba szerveződve dolgoznak fel. Ennek során jórészt önálló munkával, szükség szerint a projektcsoporton belüli belső munkamegosztással, tanórai és tantárgyi keretektől függetlenül tevékenykednek. A munka során szükséges elméleti tudnivalókat magul kutatják fel,(megtanítom majd használni a könyvtárat, az internetet) osztják meg egymással meglévő és frissen megszerzett tudásukat, az egyéni képességek és tehetségek figyelembe vételével alakítják az egyes munkafolyamatok elvégzését. A projekt-orientált tanítás tehát interaktív jellegű, interdiszciplináris. A problémát, a megoldandó feladatot a maga komplex, az élethez kapcsolódó öszszefüggésben fogja fel, és a megoldást a különböző tantárgyakban tanultak együttes felhasználásában látja. Mindez bőséges lehetőséget kínál a szociális tanulásra. A feladat megoldásához elengedhetetlen a résztvevők, illetve a kiscsoportok egymás közötti kommunikációja. Csupa olyan helyzet, ami a tanulóknak rendkívüli lehetőséget ad tehetségük kibontakoztatására, de amely helyzetek merőben szokatlanok a hagyományos tanórai keretekben. Ezek megvalósításához már folytattam tanulmányokat. Használni fogom a drámapedagógusi végzettségemet, az Ec-pec alapítvány által szervezett Lépésről-lépésre programon tanultakat. Most júniusban pedig a Tanítás-tanulása tanfolyamot fogom elvégezni A szövegértés és a logikus gondolkodás fejlesztési lehetőségei a délutáni foglalkozásokon A beszédmegértés két folyamata a mondatok megértése és a szövegértés. A két folyamat kapcsolódik egymáshoz, de mechanizmusuk független is lehet egymástól Ha egy gyereknek a mondatmegértés gondot okoz, nehezebben fogja megérteni az elhangzó feladatokat. Nehézségei lehetnek a tömören megfogalmazott, rövid nyelvi információk megértésével. A szövegen belüli mondatértési nehézség az egész szöveg megértését megnehezíti. A szövegértés általános szintje a részletek megértését és az összefüggések felismerését jelenti. A mondat- és szövegértés folyamatos fejlesztést igényel. A különböző területeken történő fejlesztés a délutáni szabadidős tevékenységbe nagyon jól beilleszthető. Napi perccel szabadfoglalkozás alkalmas a gyerekek nyelvi készségének és logikai készségének fejlesztésére, játékos könnyed formában. Kommunikációs helyzetek: - A gyerekek nagyon szeretnek beszélgetni, így a spontán beszélgetés kezdeményezése nem okozott különösebb problémát számunkra. Fontos, hogy érdekes és korosztályuknak megfelelő témák kerüljenek előtérbe. - Közös délutáni szabadidős tevékenység közben irányított háttérbeszélgetés az őket érdeklő témákban. - Az alsós korosztály nagyon szereti a meséket. Könyvekből, újságokból, folyóiratokból hangos felolvasás során rendkívül jól fejlődik a szövegértésük. Nem csak a könyvekből való felolvasás lehet hasznos, hanem ha a pedagógus történeteket mesél nekik és közben kérdéseket teszünk fel nekik, hogy tudja-e követni az eseményeket. 130

137 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Szókincsük fejlesztése: - Könyvekből való olvasások során rengeteg új, ismeretlen szót hallanak a gyerekek. A szómagyarázatok során ezek könnyedén beépülnek a szókincsükbe is. Nyelvi játékok, szócsoportosítások során lehet visszaellenőrizni, hogy az új szavak hogyan épültek be. Amikor rövid történeteket mesélünk a gyerekeknek szeretnek közbekérdezni, de hogy megértették-e a szöveget, csak akkor derül ki, ha visszamondatjuk vele a történetet. Természetesen nem mindenki tudja önállóan, logikusan, összefüggően elmondani a hallottakat, nekik nagy segítség, ha kérdéseket teszünk fel a részletekre irányulóan. A gyerekek szeretnek egymástól is kérdezni, ezt hagyni kell, mert a logikus gondolkodásuk ez által rengeteget fejlődik. Nyelv- és beszédfejlesztő pedagógusként a téma nagyon közel áll hozzám és ezeket a feladatokat a fejlesztő óráimon is végzem Ötleteim és javaslataim a logikus gondolkodás és a szövegértés fejlesztésére A szövegértés fejlesztése 1. Osztályszinten délelőtt Csoportmunka a) A tanulók véletlenszerűen csoportokba rendeződnek. Összekovácsolja a közösséget, megtanulnak alkalmazkodni, és olyan oldalukról lehet megismerni a gyerekeket, amikről egy frontális osztálymunka során soha nem szereznénk tudomást. Legjobb, ha számokat húznak, az azonos számot húzó tanulók alkotnak egy csoportot. b) Összetett feladatokat kell kitalálni, ami több oldalról is kifejti fejlesztő hatását. c) Az értékelés mindig terjedjen ki arra, hogy mennyire végezték el pontosan és precízen a feladatot, valamint mennyire tudtak összedolgozni. Szerintem ez a fajta munka nagyon fejlesztő. Nem csak a szövegértést fejleszti, hanem a logikus gondolkodást is, mert előre meg kell tervezni a lépéseket. 2. osztályszinten délelőtt és délután, mintegy kiegészítve egymás munkáját Meggyőződésem, hogy egy gyerekből csak akkor lesz szövegértő ember, ha olvas. Ennek érdekében rá kell szoktatnunk a tanulóinkat az olvasásra. Minden héten ki lehetne jelölni két magyar órát, amikor nem a tananyaggal foglalkozunk, hanem egy kis regényt olvasnánk. Ehhez természetesen ajánlani kell könyveket a gyerekeknek. Miután az osztály kiválasztott egy könyvet, mindenki megvenné azt. Mikor már a kezünkben van a könyv, akkor szépen közösen kiolvasnánk. Ez nemcsak monoton olvasást jelent, hanem közben persze a felmerülő problémákat megbeszéljük. Az sem baj, hogy ha elkalandozunk a könyvtől, mert pozitív, ha gondolatokat ébreszt valami a gyerekben, és azt meg is fogalmazza. Délelőtt és délután is olvasnánk. Közben a délutános kolleganővel összefogva, lehet csoportos feladatokat adni a könyvvel kapcsolatban. Ezeket a feladatokat délután is és délelőtt is meg lehet oldani. Ami nagyon fontos, hogy nem szabad kötelező olvasmányokat meghatározni. Nyitottnak kell lenni minden könyv iránt. A felmerülő könyveket a pedagógus olvassa el előre, és, ha az osztálynak megfelelőnek találja, és a gyerekek érdeklődését is sikerült felkeltenie, akkor lehet olvasni. 3. Iskolaszinten Szinte ugyanaz, mint az előző, csak abban tér el, hogy minden osztályban meg kell ezt valósítani. Felsőben sem kivitelezhetetlen, hiszen ott is lehet szelektálni a tananyagban, és így beleférni 2-3 érdekes könyv a tanév során. 131

138 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Itt is fontos, hogy nem lehet kötelező könyvet kijelölni, sőt még a párhuzamos osztályokban sem kell ugyanazt olvasni. Valahogy utat kell találni a gyerekekhez, és a közös élmények talán közelebb viszik a két tábort (tanár, gyerek) egymáshoz. Matematikai, logikai gondolkodás fejlesztése Szerintem alapvetően két probléma van. 1. A gyerek nem használja a meglévő logikai képességét, mert mindig egysíkú kérdéseket kap. Pl.: Hány forintja van a két gyereknek összesen? Mennyi a kerülete a téglalapnak? Nagyon fontos lenne, hogy életszerűbb feladatokat állítsunk össze. Több oldalról is járjuk körül a problémát. 2. Úgymond nincs józan paraszti esze. Meggyőződésem, hogy ez nagyrészt azért van, mert nincsenek tapasztalatai. Nem jár boltba, nem kell semmilyen feladatot elejétől a végéig megoldania. A javaslatom az, hogy csináljuk másképp a korrepetálásokat. Egy korrepetáláson maximum 5 gyerek legyen. Ennyi gyerekkel elhagyhatom az iskolát. Be lehetne vonni őket a hétköznapi szervező feladatokba. Pl. A technika órára szükséges karton megvehetnénk együtt. Meggyőződésem, hogy ha egy tanéven keresztül bevonjuk ezeket a gyerekeket a tervező és kivitelező munkába, akkor javulni fog a logikai gondolkodásuk Logikai gondolkodás fejlesztése A logikai gondolkodás fejlesztése lehetőséget teremt a környező valóság formáival és menynyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. A logikai-megismerő és problémamegoldó tevékenység élményt jelent a tanulók számára, ezzel hozzájárul azoknak az érdekességeknek a felismeréséhez, amelyek a logikai összefüggésekben, egy probléma megoldásában, az igazság megtalálásában rejlenek. A logikai gondolkodás fejlesztése szerepet kap a gyerekek képességeinek fejlesztésében, elsősorban a következő területeken: tapasztalás, érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés, szóhasználatra, eljárásra, módszerekre emlékezés, megértés: azonosítás, megkülönböztetés; összefüggések felismerése állítások, kérdések, utasítások megértése, konstruálás, szabad és egy-egy feltételnek megfelelő alkotásokformák, mennyiségek összességek-előállítások megkeresése. Ítélőképesség: annak megítélése, hogy egy-egy tulajdonság igaz vagy nem igaz adott tárgyra, összességre; hogy egy összefüggés fennáll-e adott tárgyak, személyek, összességek között; hogy egy konstrukció eleget tesz-e az adott feltételnek; hogy egy állítás igaz-e konkrét helyzetben. A fejlesztés tartalma: Mennyiségek összemérése (űrmérték tudatosítása, tömegmérés), halmazok összemérése, kombinatorikai képesség fejlesztése (számkártyákból 2-3 jegyű számok alkotása), tájékozódás térben és síkban (tükörképes feladatok), viszonyítások, folyamatábrázolások, összefüggések keresése, gráfok készítése, feladatlapok (színek, formák logikus váltakozása), társasjátékok, különböző csoportosítások (színek, formák, nagyság, lyukasság szerint) 132

139 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Szövegértés fejlesztése: A szövegértési feladatok megtervezésénél a pedagógusnak figyelembe kell venni a tanulók egyéni fejlettségeit a konkrét téma sajátosságainak megfelelően: (új fogalmak, kifejezések, tárgyi tapasztalat, képi ábrázolások, változatos szövegkörnyezet, eldöntendő vagy kiegészítendő kérdések, folyamatos és jól szerkesztett gondolatsor.) A szöveg befogadása és megértése szoros kölcsönhatásban áll egymással. A szövegértés feltételei között az olvasásnak egy olyan szintje a legfontosabb, amelyben az olvasás eszközként szerepel. A szövegértés a szövegfeldolgozás során fejleszthető, alakítható. A megértés egységei közül az egész szöveg áll a középpontban. A fejlesztés tartalma: Fogalom árnyalt megjelölése, fogalom összeolvasása, önálló feladatmegoldás, témához kapcsolódó szavakról való beszélgetés, önálló vázlatírás, folyamatok, folyamatábrák értelmezése,- "Ki mit tud?"-(a szövegértő feladatok alapeleme az önálló gondolatok előtérbe hozása.) lényegkiemelés (Tk. szövegének értelmezése) összefüggések keresése, szó és kifejezés értelmezés, nyelvi-stilisztikai elemzés,lényegkiemelés,kulcsszavak keresése,történet alkotása egy megadott címmel,cím választása egy meséhez vagy történethez,megadott szavak közé csoportosított mondatok alkotása (önálló élmény), történet elmesélése (visszacsatolás) Matematikai logika és szövegértés fejlesztése az angol nyelv oktatásában Az angol nyelv oktatása során négy alap készséget különböztetünk meg. Az angol véges számú nyelvtani szabályból áll, ám általuk végtelen számú mondat képezhető. A célom, hogy megtanítsam a gyerekeket angolul gondolkodni, így folyamatossá téve aktív nyelvi tudásukat. Az első készség, mely talán a legfontosabb, a beszédkészség. Fő szempont, hogy a tanulók az adott témáról folyékonyan beszéljenek. Feladatuk, hogy olyan nyelvi elemeket használjanak, mely az aktuális és a már tanult szókincset vagy nyelvtant tartalmazzák. Fontos a szöveg kohézió hangsúlyozása, hiszen a beszéd során felmerülő mondatoknak és kifejezéseknek logikus sorrendben kell állniuk, ennek hiányában a bő szókincs ellenére, a célinformáció közlése sikertelen. Beszédgyakorlatok során a következő szempontokat veszem figyelembe: a célinformáció sikeres közlése a felmerülő nyelvtani hibák ellenére, szókincs aktív használata, az aktuális nyelvtan tudatos használata, megfelelő kötőszavak használata, mely által a kommunikáció folyamatos és a kiejtés. A második készség a szövegértés. Ennél a készségnek a gyakorlása során kimeríthetetlen feladattípus áll rendelkezésemre, mely akár fejleszthető vagy módosítható az adott évfolyam igényeihez. A tanulóknak egy szöveg többszöri meghallgatása után válaszolniuk kell kiegészítendő és/vagy eldöntendő kérdésekre vagy az adott szöveggel kapcsolatos állításokról döntsék el, hogy igazak vagy hamisak. A szövegértés ebben az esetben nagyon fontos, hisz ennek hiányába a kérdéseket és az állításokat a tanulók nem tudják helyesen megválaszolni. A következő szempontokat veszem figyelembe értékelés során ennél a készségnél: Szöveg összességének megértése, a kérdések és állítások helyes megválaszolása és a célinformációk sikeres megértése. A harmadik készség az írás. Itt a tanulóknak olyan fogalmazásokat és párbeszédeket kell önállóan írniuk, melyek nyelvtanilag helyes és logikusan felépülő mondatokból állnak. A fogalmazásoknak és párbeszédeknek tartalmazniuk kell a tanulók aktív és passzív szókincsét, megfelelő tagolást, stílust és kötőszavakat. Értékelési szempontjaim a helyesírás, megfelelő tagolás, logikus felépítés (kohézió), szókincs és nyelvhelyesség. Az utolsó készség az olvasás. A gyerekek sarkalhatóak a még nem tanult szavak ellenére is egy ismeretlen szöveg sikeres értelmezésére, melyben a már tanult nyelvtan és szóanyag segít. Ezt követően az olvasás-fordítás sokkal sikeresebb és az új szavak is aktívabban épülnek be a gyerekek szókincsébe. Értékelési szempontjaim: olvasás-fordítás, szöveg összességének értése és kiejtés. 133

140 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Matematikai logika és szövegértés fejlesztése az angol nyelv oktatásában Beszéd Speaking A nyelvtanulás egyik legszignifikánsabb része. A megértéshez elengedhetetlen. Fontos, hogy a tanuló megértse az utasításokat és azokat hajtsa végre, illetve a kérdéseket és azokra válaszoljon. Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy a témától teljesen eltérő információkat közöl a gyerek. A nyelvnél jó fegyvertény az, hogy ha nem tudunk egy szót, akkor lehetőségünk van a már ismert szavak segítségével körülírni az újat. Ez bevett szokás, főleg magasabb szinteken. Írás Writing Az írás a szóbeli készségek megerősítése papíron. A megfelelő feladatokkal növelhető a gyerek olvasási- és felfogóképessége. Sok szabályt meg kell tanulni ahhoz, hogy a későbbi visszaolvasásnál ne legyenek szövegértési gondok. (Pl.: hova kell vesszőt tenni, mikor kell nagy kezdőbetű stb). Ezen szabályokat, akkor tudjuk hatékonyan megtanítani, ha megfelelő feladatokat adunk, és lényegre törő példákat mutatunk. Fontos rámutatni a különböző típusú levelekre, formákra. Az angol nyelvben nagyon fontos a helyesírás, mivel sokszor óriási eltérés tapasztalható a szó kimondása és leírása között. Szövegértés Listening A szövegértéshez kapcsolódó feladatok szépen felderítik a gyerek logikáját vagy szövegértési készségeit. Ehhez a típusú feladathoz nincs szükség a szöveg lefordítására, így rá van kényszerítve a tanuló arra, hogy az anyanyelvétől teljesen elvonatkoztasson. Ha hiányzó szavakat kell pótolni, akkor a szöveg meghallgatása nélkül is következtethetnek arra, hogy mi lehet a hiányzó szó. A szövegértési készségek akkor valósulnak meg, amikor magát a szöveget hallgatják, és az értelmezés utáni feladatmegoldás megfelelő. Olvasás Reading Klasszikus szövegértési feladatok kincsestára. A szövegértéshez hasonlóan a hiányzó szövegbe szavak beillesztése a logikáról árulkodik. Az egyes szövegrészek megcímzése azt mutathatja, hogy az adott szövegrészt mennyire tudta elsajátítani a gyerek. Szintén szövegértési mérés a szöveg tartalmára vonatkozó kérdések megválaszolásának eredményessége. Fontos itt a kiejtés csiszolása, amennyiben szükséges, az ismeretlen szavak ismertetése. De a gyerek gondolkodását fejlesztendő, nem feltétlenül adjuk meg a szavak jelentését, hanem ráveszszük a tanulót, hogy következtesse ki a szövegkörnyezetből Matematikai logika és szövegértés fejlesztése informatika órákon A számítástechnika tipikusan olyan tantárgy, ahol mind a szövegértés mind a logika előjöhet. Szövegértés: Gyakori gond az, hogy a gyerek el tudja olvasni az olvasmányt vagy a feladatot, de képtelen értelmezni azt. Ez az első lépés: megérteni a feladatot. Ezt segítendő példákkal lehet alátámasztani a megoldandó feladatokat. Például: formázd meg a következő szöveget: legyen nagybetűs, aláhúzott, színes, stb. Ezt a feladatot alá lehet támasztani sablonokkal: előre meg lehet formázni a szövegrészt, és kinyomtatni. Ezt a kész megoldást már csak a dolgozatírás utolsó öt percében adom ki. Így összehasonlíthatja a saját feladatfelfogását azzal, amit ténylegesen kellett 134

141 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola csinálni. Ezzel a módszerrel igaz idővel rá fog kényszerülni a gyerek arra, hogy figyeljen a szövegre, amikor elolvassa. A másik gond a szövegértés körül a tesztkitöltés. Az is előfordul, hogy vagy nem olvassa el a feladványt normálisan vagy rosszul értelmezi. Például: karikázd be a rossz megoldást! és a gyerek bekarikáz egy jót. Nem értelmezte jól a feladatot, pedig az egyértelműen volt megfogalmazva. Ennek csiszolására nem mindig nagy jeggyel osztályoznék teszteket, és mindig felhívnám a figyelmet erre a problémára. A másik készség, a logika nagyon hasznosítható a számítástechnikában, illetve annak alacsony léte feltűnő. Legjobb példa erre az algoritmus-írás. Ezt már ötödik osztályban tanulják a diákok (Comenius Logo). Nem véletlen, hogy sokszor a matematika és a számítástechnika jegy nagyon hasonló vagy inkább teljesen megegyezik. Maga a számítógép működése is tiszta logika. Ezt, a működési elvet hatodik, de főleg hetedik osztályban sajátítják el (kettes számrendszer, különböző kódolások). Nyolcadik osztályban visszajön az algoritmusok tanulása már magasabb szinten (paraméteres eljárások a Comenius Logo-ban). Ezt a fajta logikát képtelen olyan tanuló megérteni, aki nem sajátította el rendesen az algoritmusok alapjait. Ezután jönnek a különböző Office programok (Word, Excel). Az Excel olyan program, ahol megint előjön a logika, mivel nemcsak a bonyolultabb, de az egyszerűbb táblázatok felépítéséhez is gondolkodás szükséges. Nem mindegy, hogy milyen oszlopokat és sorokat találnak ki az aktuális feladatmegoldáshoz; nem mindegy, hogy milyen képleteket tudnak alkalmazni és az sem, hogy a rendelkezésre álló függvényeket mennyire tudják magukévá tenni (pl.: legkisebb szám a listában, legnagyobb szám a listában, a lista elemeinek összege illetve feltétel megadása a táblázatban) Szabadidős tevékenységhez kapcsolódó kompetenciafejlesztés Munkaterületem a napköziotthon. Elgondolkodtam azon, hogy mivel tehetném pl. a napirendünkbe jól beilleszkedő szabadidős tevékenységünket színesebbé, érdekesebbé, még vonzóbbá az eddigieknél. Mit találhatnék ki, milyen programot illetve foglalkozást szervezhetnék a jövőben annak érdekében, hogy észrevétlenül ráirányítsam a gyerekek figyelmét a szövegértő gondolkodásra, a logikájuk fejlesztésére. Milyen motiváló erőt alkalmazhatnék annak érdekében, hogyan segíthetnék azoknak, akik kevesebb sikerélményhez jutottak eddig. Ne legyen elveszett gyermek! Megalakítanám a KLUBNAPKÖZIT. Elképzelésem szerint lehet egy csoporton belül (kezdeményezésszerűen) vagy két nevelő összefog és választási lehetőség adódik. Tehát a) variáció csoport munkaterves b) variáció csapat- ill. munkaközösségi terves. A témákat főleg irodalmi művek közül választanánk feldolgozásra. Pl.: lehet mese, novella, regényrészlet, vers. Minden új téma felolvasással kezdődne, ezután különböző módszerekkel a feldolgozás. Pl.: beszélgetés-értelmezések, játékos megjelenítés, rajzolás, jelmeztervek, naplóvezetés, rejtvény a témával kapcsolatban, illusztráció, házi kiállítás stb. Átgondolt tervkészítés szükséges, éves, havi, heti lebontással. Előnyei: - szórakoztató programon keresztül személyiségfejlesztő hatások érik a tanulókat, pl.: szövegértésre, logikus gondolkodásra nevel, - alakul értékrendjük, - gazdagodik érzelmi életük, - élményeket szereznek, - fejlődik kreativitásuk, közösségi magatartásuk stb. 135

142 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Önképzésem látom a következőkben: Hatékonyabb munkám végzéséért a tanév végén induló 30 órás tanfolyamra jelentkeztem, melynek címe: Tanulás tanítása. Érdeklődve várom. Remélem hasznos információkhoz jutok, amiket a továbbiakban hasznosítani szeretnék Kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségei 1. osztályban 1. osztályban a szövegértés és a logikus gondolkodás fejlesztése kötelező feladat, hiszen mindent megalapozó szakasz ez az osztálynak, de még nem gondolhatunk nagy dolgokra. Iskolába kerüléskor a gyerekek fő tevékenysége a játék, mely ebben a korban mindkét terület fejlesztésére szerintem kiváló. Hiszen meg kell értenie a gyereknek, hogy mi a feladat a pedagógus magyarázatából, és minél cselesebben - logikusan gondolkodva kell ezt végrehajtania pl.: a kiesés ellen. Olyan helyzetekre kell, hogy rájöjjön az alkalmazások során, melyek segítik őt abban, hogy tovább bent maradjon, melyekhez elengedhetetlen a logikai gondolkodás. Ezeket a helyzeteket eleinte megbeszéljük, később már megpróbálom őket az önállósulás útján elindítani, mert csak a szabályokat mondom el és nekik kell megtalálni azokat a helyzeteket, amellyel tovább bent tudnak maradni a játékban. Ez szerintem elengedhetetlen ahhoz is, hogy az életben megállják a helyüket, s ez a fő cél. Terelgetni, irányítani, segíteni kell őket az új közegben, de azt veszem észre, hogy egyre inkább kis felnőttek is, helyes arányban engedni kell őket az önálló gondolkodásra is, mert nem lehet, hogy mindent a felnőtt irányításával érjenek el. A testnevelés órák kb. harmadában, udvari irányított játék keretében és órán lazító játékként alkalmazom, majd ezeket a játékokat. A testnevelés területén már gondolkodtam azon, hogy óra eleji bemelegítéseket is játékkal oldjuk meg - nem mindig hiszen itt fut, mozog a gyerek, bemelegít a feladatokra, de nem monoton mozgással, hanem közben az eszét is nagyon használva, a logikáját is fejlesztem. Évek során sok-sok jól bevált játék van a tarsolyomban, de megújulni mindig kell, s ha új játékgyűjtemények jelennek meg, a gyerekeknek és nekem is mást, pluszt jelentenek. A mozgásos játékok mellett az anyanyelvi, matematikai játékoknak is nagyon fejlesztő hatása van, melyeket az órákon is beszúrva használok szinte nap, mint nap. Nekünk még szükségünk van az állandó játékra, melyeknek szinte kiapadhatatlan a forrása, s a gyermek kedvelt tevékenysége. Én úgy gondolom, hogy ezt nap, mint nap fogom használni, mellyel a szövegértésüket és a logikai gondolkodásukat is fejlesztem. A matematika területén nálunk a szövegértés az utasítások végrehajtásában mutatkozik meg először. Kinyitja-e a könyvet? Megtalálja-e a megfelelő füzetet, ceruzát? Ezeket az első időben bemutatással segítem, de folyamatosan szoktatom át őket arra, amikor csak utasítás van, melyet végre kell hajtaniuk és az eszüket kell hozzá használniuk. Felsőbb osztályokban ez lesz a legmeghatározóbb feladat (erre lesz szükségük). Mindjárt év elején alkalmazzuk a relációkat, többet, kevesebbet, ugyanannyit rajzoljon a gyerek a keretekbe, mely szerintem kiváló a logikája fejlesztéséhez. Amikor már nem fő tananyag, akkor is be fogom csempészni az ilyen jellegű feladatokat az óra menetébe és ahogy okosodnak a többirányú relációk megoldására törekszem. A pótlások nagyon jó feladatok a logika fejlesztésére, mert nem csak analóg kell azt az összeadást, kivonást elvégeznie, hanem a dolgok hátterére is gondolnia kell Később a relációk a nyitott mondattal bővülnek, megismerjük a szabályjáték lényegét, a sorozatokat és a szöveges feladatokat, melyek mind a logikai érzéküket nagyon, nagyon fejlesztik. A szöveges feladatoknál törekszem az életszerű helyzetekre: valamennyi pénzzel elment Pistike vásárolni, ennyit elköltött, mennyit visz haza? Vagy: ezt és ezt szeretné megvenni, vajon kifutja a pénze? A logikai gondolkodás fejlesztésére nagyon szeretem azt a feladatot, amikor a számok és az eredmény adottak, s a műveleti jeleket kell a gyermeknek kiokoskodni. A magyar területén a szövegértés fejlesztésére használom azt a feladatot, hogy amit a gyermek elolvasott kösse össze a képével, vagy több szó közül húzza alá azt, ami a képen van. Később ezeket egyszerű mondatokkal végezzük. Nagyon szeretem alkalmazni azt a feladatot év 136

143 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola elején, hogy a tanult hang a szó melyik részében van, hányadik helyen, mert ez már egy magasabb szintű gondolkodást igényel, úgy mint az összetartozó szótagok jelölése. 1. osztályban nagyon jó feladat a szövegértés fejlesztésére és a gyerekek szeretik is, ha több rövid mondat utasításait rajzolják le, hiányos rajzot egészítenek ki ennek megfelelően. Év végére el kell jutnunk oda, hogy egy kisebb szöveg végén feltett kérdésekre tudjanak válaszolni, ügyesebbekkel gyakoroltatom, hogy mondják el a mese lényegét a saját szavaikkal A kommunikáció, szövegértés, logikus gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a művészeti oktatásban Rajz órán úgy gondolom a fent említett feladatok közül leginkább a kreativitás kibontakoztatását segítők kapnak hangsúlyt. Egy adott vizuális probléma megvalósítására sokszor többféle lehetőség is kínálkozik. Nézzünk egy példát! Feladat egy virágcsendélet, mint összetett természeti és mesterséges forma kombinációjának síkban való megjelenítése. Ez a téma hetedik évfolyamon jön elő a tananyagban, amikor a gyerekek már többféle rajzeszközzel dolgoztak, azok használatát, lehetőségeit ismerik. A frontális feladatmegadás helyett alkalmazható az ötletbörze. Gondolkodtató kérdésekkel segítve a gyerekek határoznak meg célokat, ami a feladat megoldásához vezethet. A táblára gyűjtjük a fogalmakat. Közös célok: (ezeket mindenkinek szem előtt kell tartani megoldási lehetőségek) - helyes kompozíció - a felület kitöltése - pontos arányok - lokálszínek, ill. lokáltónusok alkalmazása - a formák megfigyelése Egyéni célok: (választható függetlenül a választott technikától) - vízfesték használata, lokálszínek kikeverése, foltokban való festés - ceruzarajz, a részletformák kiemelésével - ceruzarajz, tónusos ábrázolás - zsírkréta, pasztellkréta használata stb. A fogalmak gyűjtése során lehetőség van egy- egy technikában rejlő lehetőség megbeszélésére, az adott feladathoz való idomulásra. Ha szükséges, a tankönyv kislexikon részéből az adott rajzeszközről új információkat lehet gyűjteni, a szöveg megértése az eszköz használata során közvetlenül is lemérhető. Az egyéni és közös célok felsorolása után a gyereknek mérlegelnie kell a lehetőségeket és döntenie kell, hogy az adott feladat megoldásához melyik úton szeretne elérni. Az óra menetében egyéni és csoportos korrekcióra is lehetőség nyílik a választásnak megfelelően. Óra végén az értékelés is történhet az előre megadott szempontok segítségével, akár egymás munkáin bemutatva, hogy mely technika vezetett a legjobb megoldásokhoz, mi okozta a nehézséget a munka során. A kreativitás fejlesztését nagyban elősegítik azok a feladatok, melyekben a tanulók előre megkapnak a készítendő képből egy részletet. Pl. fénymásoló segítségével különböző tárgyak, természeti formák képét rendezetlen formában helyezzük a lapra. Ezeket kell kiegészíteniük úgy, hogy a formák eredeti jellegüket elveszítve új képpé szerveződjenek. Az is lehetséges, hogy bizonyos vonalak vannak előre a lapon, amelyeket fel kell használniuk munkájuk során. Az ötletek kialakulását itt is segíthetjük olyan kifejezésekkel, ami az egyediségre törekvést serkenti. Pl. Törekedj arra, hogy a te megoldásod senkiéhez ne hasonlítson! Nézd meg alaposan, forgasd körbe, mi jut róla eszedbe? Ne elégedj meg egyetlen megoldással! 137

144 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola A szövegértés fejlesztését a minden évfolyamon megjelenő művészettörténeti korszakok tárgyalásánál lehet megvalósítani az adott korszakkal kapcsolatos cikkek, szómagyarázatok megbeszélésével, vázlatírással. Szintén a szövegértés fejlesztését segíti, ha egy feladatot írásban kapnak meg a gyerekek. Nyolcadik osztályban papírmodellt kellett elkészíteniük, melynek pontos méreteit, az elkészítés menetét egy ábráról kellett leolvasniuk. Többen is kértek segítséget a megoldáshoz annak ellenére, hogy a feladatban minden adat szerepelt. Most áttérnék a májusban lezajló Érzelmi intelligencia és szociális kompetencia fejlesztése című továbbképzés ide kapcsolódó részére. Az előadók javaslatot tettek a minden iskolában beinduló személyiségfejlesztő csoportok létrehozására. Ezen csoportokban játékos formában, szabad, őszinte légkörben, 8-15 fővel rendszeresen foglalkoznának a csoportvezetők személyiségfejlesztő, empátia fejlesztő, konfliktuskezelést fejlesztő és kommunikáció fejlesztő gyakorlatokkal. Volt a tanfolyamon olyan iskola képviselője is, ahol ez a csoportmunka már bevált és beszélt a gyakorlati megoldásról. Náluk ezt a kis létszámú csoportot úgy tudták megoldani, hogy osztályfőnöki órákon felezték az osztályokat. Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök. Úgy gondolják, hogy ezen közös foglalkozásoknak elsősorban prevenciós jellege van. A program azt ígéri, hogy a gyakorlatok elvégzésével csökkenthetőek az erőszakos cselekedetek az intézményekben, csökkennek a pszichés megbetegedések, javulnak az emberi kapcsolatok és a valós teljesítmények. A gyakorlatok egy része a hatékony kommunikáció fejlesztését veszi célba, másrészt a személyiség fejlődésére hat. Úgy gondolom, ha nem is az összes feladatot, de egy bizonyos részét beilleszthetnénk a mindennapokba. Próbaképpen egy-egy osztállyal rendszeresen foglalkoznánk játékos formában, ezáltal is fejlődhetne a tanulók hatékonyabb kommunikációs képessége és mi is értékes tapasztalatokkal gazdagodhatnánk a jövőben A matematikai logika és szövegértés területén Az iskolai matematika-oktatás, a társadalom matematikai kultúrája és a matematika tudományának fejlettsége között szakadék jött létre. Elérkezett az idő a matematikaoktatás tartalmi és módszertani megújítására. A matematika tudománya a társadalommal együtt fejlődött, azzal szoros kölcsönhatásban áll. Első lépései gyakorlati szükségleteket elégítettek ki. A legabsztraktabb matematikai formák mögött is mindig ott a valóság pl.: az aritmetikára a kereskedelem, a naptár összeállítása, az asztronómia stb. miatt volt szükség; a geometria tudománya pedig a földmérési szükségletekből fejlődött. Ettől, a köznapi életben közvetlenül hasznosítható, alkalmazható ismeretektől távolodott el az általános iskolában oktatott tanterv. A társadalom igénye a lényeglátás, egyértelmű kifejezésmód kialakítása, összefüggések tömör kiemelése, az állítások igazolása (igaz-hamis) stb. lassan átvezet a fogalmi-nyelvi világképbe. A gondolat logikai formái a fogalom és az ítélet. Ezek gondolkodásunk építőkövei. Ezen építőkövek közötti kapcsolatot számtalan módszertani megoldással lehet megteremteni pl.: halmazok, gráfok, relációk, függvények, sorozatok, kombinatorika stb. E módszerek segítik a tanulók ismereteinek rendszerezését, rájönnek, tulajdonképp a mindennapi életből már ismerősek a felvetések. Pl.: nyereségelosztása, órarendkészítés, atomok és molekulák közötti lehetséges kapcsolatok, adott betűkből hány értelmes szót lehet képezni (nyelvészet) a kombinatorika tárgykörébe tartoznak és ismét a hétköznapi élet problémái kerülnek reflektorfénybe. Az életszerű feladatmegoldás motivációs tényezőként hasznosítható a tanulók figyelemösszpontosításának fejlesztése során. A tanórákon vagy versenyekre való felkészítések közben bizony lehet szellemileg is tréningezni. Bizonyos feladattípusok feldolgozása fejleszti a feladatmegoldó-problémamegoldó gondolkodást és ez a jártasság segít újabb feladatok megfejtésében. 138

145 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Megfigyelhető, hogy a kompetencia felmérőlap valamennyi feladata a hétköznapi életből idézett, ahhoz kapcsolódott. Intézményünkben a tanulók jelentős része hátrányos helyzetű. Eddig a csoportbontás nyújtott lehetőséget a szintkülönbségek kiegyenlítéséhez, a megfelelő sikerélményhez juttatáshoz, az ismeretanyag elsajátíttatásához. Sajnos ez a lehetőség megszűnik. Bővíteni kell a módszertani eszköztárat a tanulói matematikai logika és szövegértés fejlesztésre. A kompetenciamérés a tanulók teljesítményében jelentős szórást mutatott, ami a várakozásunkat alátámasztotta. A tanulói teljesítmények közelítését a következő módszertani eljárások alkalmazásával kívánom elérni: - óra elején az aktuális tananyaghoz kapcsolódó gondolkodtató feladatot kapnak a diákok, mindig a többi tantárgyból merített, hétköznapi élet problémáira megoldást kereső szöveggel.(minimum heti 1 alkalommal) - minden témakör lezárásakor összefoglaló vagy ismétlő óra részeként 13+1 totó-t állítok össze igaz-hamis állítások eldöntésére. - TESZT feladatsorok összeállítása a témakörök végén a témához kapcsolódóan. A gyengébb képességű tanulóknak is sikerélményt adhat. Elmélyült figyelemre szoktat, neveli, fejleszti a szövegértést és logikus gondolkodást. - óra végén lazításképpen számkeresztrejtvény, számlabirintus, gyufaszálas feladat, számsorozatok stb. önálló megoldása. (minimum heti 1 alkalommal) - folytatom az eddigi gyakorlatot: tanítási idő után heti 1 óra külön foglalkozás a tehetséges tanulókkal versenyekre való felkészülés érdekében. - heti 1 órában felzárkóztató foglalkozást szervezek a gyengébb képességű diákok részére. A matematikában nem a formulákat, hanem a gondolatmenetet kell megjegyezni Intézkedési terv a szövegértés és logika fejlesztésére a magyar nyelv és irodalom tantárgyba építve A pontos szövegértés valamennyi tantárgy elsajátításának elengedhetetlen feltétele. Ha a tanulók nem értik meg azt, amit olvasnak, nem tudják megtanulni sem, és nem tudják a tanár által elmondott utasításokat, valamint munkafüzeti feladatokat megoldani sem. Éppen ezért kell nagy hangsúlyt fektetni erre minden tantárgyon belül. Nem elég csak magyar nyelv és irodalom órákon foglalkozni a szövegértéssel, mert: egyrészt kevés a heti óraszám magyarból (jó lenne külön szövegértési gyakorló óra), másrészt teljesen más egy irodalmi alkotás interpretálása, mint egy kémiai, matematikai vagy egyéb szöveg értelmezése. A mai gyerekeknek nagyon gyenge a szövegértése. Első lépésként meg kell velük értetni, hogy az eredményes tanulás alappillére a jó szövegértés. Ahhoz, hogy megtanuljanak egy-egy tantárgyi anyagot, figyelni kell az órán, és ha nem világos valami, feltétlenül kérdezni kell. Egyes tanulóknak a szóbeli, tanár által továbbított szövegértés könnyebb, mint az önálló feldolgozás. Az önálló feldolgozás is kétféleképpen történhet: hangos vagy néma olvasással. A hatékony befogadási lehetőségek megteremtése rendkívül nehéz feladat, mivel a éves tanulók fejlettségi szintje egy-egy osztályon belül is nagyon különböző. Azt kellene elérni, hogy mind a hallás utáni, mind az egyéni olvasás általi szövegértés egyformán eredményes legyen. Ezek fejlesztésére számos módszert alkalmazunk nyelvtan és irodalom órákon: - irodalmi alkotások befogadása váltogatva az előadásmódot: tanári bemutatás, gyerekek hangos olvasása, néma olvasás), tartalom, érzelmi benyomások megbeszélése. Jól lemérhető a szövegértés fogalmazásokkal (képzeld magad az egyik szereplő helyébe, meséld el a történetet egyes 1. személyben, folytasd tovább az elkezdett történetet stb.). Műbefogadás-műértés: 1. Epikai művekben: a cselekmény megértése, fő- és mellékszereplők viszonya, az epikus mű szerkezetének felismerése, az ábrázolás eszközei (leírás, párbeszéd, elbeszélés aránya: az al- 139

146 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola kotás, az elbeszélés, a cselekmény ideje, jellemek ábrázolásának eszközei), a mű jellegzetes stílusjegyei, a mű keletkezésének, a műben ábrázolt kornak összefüggése. 2. Lírai művekben: a vers által közvetített érzelmek, hangulatok, gondolatok felfedezése, a műfaj felismerése, költői eszközök felismerése, költői képek felismerése, megnevezése, hanghatások (nyelvtannal közösen), verselés, rímelés. A szövegértési nehézségekből adódóan a gyerekeknek szintén nehezen megy a lényegkiemelés. Pedig a gyors és hatékony tanulás alapja a jó vázlat! Sokat gyakoroljuk ezt is. Órákon át közösen húzzuk alá a tankönyvben a lényeget, majd tömör vázlatot írnak a füzetbe. A következő lépésben még közösen húzzuk alá a tankönyven az adott anyagot, önállóan írnak vázlatot. Végezetül megpróbálkoznak teljesen önállóan végigvinni ezt a folyamatot. Az irodalmi munkafüzetekben gyakran találkozunk konkrét szövegértési feladatokkal (pl.: olvasd el a következő részletet, majd válaszolj a kérdésekre), de ezek témájukat tekintve távol állnak a éves gyerektől, és általában elég nehéz szövegek is. Jobbnak tartanám, ha témában hozzájuk közelebb álló, hétköznapi szövegeken gyakorolhatnák a szövegértést, hiszen a mai gyerekek rendkívül gyakorlatiasak. Csak a jól hasznosítható dolgokkal szeretnek foglalkozni (ezért szeretik az idegen nyelveket, a biológiát), minden mást fölöslegesnek éreznek. Arra is rá kell őket vezetni, hogyan alkossanak önállóan szabályt, fogalmat. Ne a tankönyv szövegét magolják be! Erre a következő módszert alkalmazom: - Új fogalom tanulásánál példákat mutatok nekik. A példákból levonják a tanulságot, a tanulságból maguk fogalmazzák meg a szabályt. Ezzel megértik a lényeget és tulajdonképpen már tanulniuk sem kell. (magolni meg főleg nem!) Összegzés A tanítás és a tanulási stratégiák, módszerek bővítése szükséges. Paradigmaváltás kell: az adott tananyag osztályteremben frontális módszerrel való leadása helyett az egyéni igényeket kielégítő differenciált, személyre szabott pedagógiai megközelítés a fontos. A mi intézményünkben ezen intézkedési terv összeállítása előtt a fenti tanítási módszerek kidolgozását már megkezdtük. Az új módszerek: - differenciált tanulásszervezés, - kooperatív tanulás, - project módszer bevezetése. Célja, hogy a tanórán a gyerekek motiváltak legyenek a munkavégzés során, minél többet tevékenykedjenek önállóan az ismeretszerzés folyamán és megvalósuljon az egyéni differenciálás. A PHARE pályázat keretében 17 fő elvégezte az EC-PEC Alapítványnál a Lépésről-lépésre tanfolyamot, amelyen a project módszert ismerték meg. A HEFOP pályázat során 10 fő a Tanulás tanítása tanfolyamot végzi. Szeptembertől bevezetjük az IPR-t, melynek kidolgozása befejezés előtt áll. Ezen program fontos eleme a kompetenciafejlesztés is. Be- és kimeneti mérőeszközre lenne szükség, hogy pedagógus-független legyen a mérés. Akkor érheti el célját, ha megfelelős választék áll rendelkezésünkre országosan elismert szakember gárda által összeállított mérőeszközökből. Ezeknek a szellemi termékeknek a megvásárlásához elkülönített pénzeszközre van szükség. Folyamatosan pályázunk, hogy a megfelelő képzések, módszerek, eszközök birtokába jussunk. A pályázati források nem biztosítják a folyamatosságot. Siker záloga: szeretni kell a gyerekeket, meg kell becsülni a pedagógusokat, mindenkinek esélyt kell adni a tanulásra, az oktatási környezetnek befogadónak és nem kirekesztőnek kell lennie. Nem a folyamatos számonkérés, a bizonyítványok a fontosak, hanem a fejlődés. Nem a teljesítmény abszolút értéke számít, hanem az, hogy a gyerek szeresse, amit csinál. 140

147 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola Bizalomra van szükség a fejlődéshez, de határozott elvárásokat kell támasztani. A pedagógusok számára az olyan értékelés a motiváló, amely nem összegez, hanem folyamatában vizsgálja az ott zajló munkát, figyelembe véve a torzító tényezőket, mint a települési adottságokat, tanulók összetételét, és ahhoz hasonlít, akihez kell. 141

148 Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely 8. Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola Hódmezővásárhely 8.1. Intézményi fejlesztési terv Előzmények A Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola szakközépiskolai és a szakiskolai részének 10. évfolyamain a közötti országos kompetencia mérések eredményei az elfogadható átlag alatti szintet mutatták. A fenntartó a szakmai munka javítása érdekében 2007 tavaszán pályázatot nyújtott be közoktatási szakértő igénybevételére. Az elmúlt hónapokban a szakértő áttekintette az intézmény dokumentumait, a belső és külső felmérések eredményeit, és az intézményvezetéssel történő egyeztetés után megkezdte a kompetencia alapú oktatás bevezetésére a szervező, tervező munkát. A fejlesztési tervek elkészülte után módosításra kerül az intézmény minőségirányítási programja, elindult a felkészülés a kompetencia alapú oktatás intézményi bevezetésére. Ennek keretében már az első félévben, majd folytatólagosan a második félévben is a minőségfejlesztési csoport a szervezetfejlesztéssel kapcsolatosan elkezdte a munkát három fejlesztési területen: belső együttműködés és továbbképzések szabályozása, módszertani eszköztár fejlesztése és a tananyagok, taneszközök, tankönyvek kiválasztásának szabályozása, valamint a mérés-értékelés rendszerének továbbfejlesztése. Az elkészített intézményi, munkaközösségi és egyéni intézkedési illetve fejlesztési tervek azokat a lépéseket tartalmazzák, amelyek a kompetencia alapú oktatás alkalmazásához szükségesek. Az országos kompetencia felmérések eredményei: kompetenciaterület átlag Szövegértés kompetenciaterület szakközépiskola Szövegértés kompetenciaterület szakiskola Matematika Kompetenciaterület szakközépiskola Matematika Kompetenciaterület szakiskola átlag Az előző évek kompetenciaméréseinek eredményeiből kiolvasható, hogy iskolai szinten a szakiskolai területen teljesítettek leggyengébben a tanulók. Az iskolai átlag a három év viszonylatában emelkedett ugyan, de ez az emelkedés kis mértékű és még mindig nem a kellő szintet jelenti Elemzés A nem megfelelő teljesítmények összegezhető okai: Az intézményi mérések és az országos kompetenciamérés különbözősége 142

149 Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely Célok meghatározása Cél Pedagógiai Program tartalmazz a kompetencia alapú oktatás fejlesztését, a tehetség-fejlesztést, a felzárkóztatást Az intézményi IMIP-ben jelenjen meg a kompetencia alapú mérés-értékelés Az intézményi mérések tartalmi és formai összehangolása az országos mérésekkel Egységes működést biztosító dokumentációs rendszer (egyéni fejlesztési tervek, nyomon követés, értékelés) Minden tantárgy esetében jelenjenek meg az értő olvasás és bizonyos szintű matematikai kompetenciák Nem helyeztek kellő hangsúlyt az iskolában az országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelésére. Az intézmény dokumentumaiban nincs említés a kompetenciamérésekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséről Nincs intézkedési terv a kompetenciamérések megvalósítására Nem eléggé hatékonyan végezte el az iskola a mérések elemzését, nem vonta le a szükséges következtetéseket Nincs az intézmény egészére vonatkozó feladatbank a folyamatos tartalmi munka érdekében Hiányoznak a kompetenciamérésekhez kapcsolódó intézményi, munkaközösségi, egyéni fejlesztési tervek Elvárt eredmény Módosított Pedagógiai Program Módosított IMIP Mérés-értékelési csoport tevékenységi körének kiterjesztése a szakközépiskola területére is. Kompetencia elvű feladatokat tartalmazó feladatbank, mérőeszközök fejlesztése Kiépült dokumentáció, fejlesztési tervek. Tantervi fejlesztőmunka Humán erőforrás Igazgató, munkaköz. vez, pedagógusok, MECS Pedagógusok, iskolavezetés IMICS munkaköz. vez Kiképzett nevelők, mérési-értékelési team Szaktanárok, IMICS munkaköz. vez. Szaktanárok Munkaköz. vez, Igh. Infrastruktúra Informatikai háttér Informatikai háttér Informatikai háttér, Műhelymunkára alkalmas helyiség Informatikai háttér Műhelymunkára alkalmas helyiség Informatikai háttér Eszközök - - Szakkönyvek vásárlása, Internet Anyagi elismerés Továbbképzések - 143

150 Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely Feladatok/tevékenységek Feladat/ tevékenység 1. A korábban megalakult IMICS létszámának bővítése 2. Az országos kompetenciamérés eredményeinek értékelése (trendvizsgálat) 3. Az országos kompetenciamérés eredményeinek értékelése (trendvizsgálat) 4. Munkaközösségi fejlesztési tervek készítése Elvárt eredmény Elkötelezett csapat Az intézményi helyzetelemzés Fejlesztési csoportok megalakítása három fejlesztési területen Éves munkaterv részeként készített munka közösségi fejlesztési terv Időigény Határidő Igazgató, Igazgatóhelyettes, IMICS vezetője Igazgató, Igazgatóhelyettes, IMICS vezetője Szaktanárok és munkaközösség-vezetők Egyéb források Igazgató, igh., IMICS vezetője, tagjai: munkaközösségvezetők Műhelymunkára alkalmas eszközök és helyiségek Számítógép Nyomtató ma.hu Feladat résztvevői felelős Ellenőrzési pont Jelenléti ív Jegyzőkönyv Országos kompetencia-mérés dokumentumai Jelenléti ív, kibővített munkaterv Egyéni fejlesztési terv, feladatbank 5. Egyéni fejlesztési tervek készítése 6. Feladatbank bővítése Folyamatosan bővülő feladatbank 7. Külső mérések tervezése 8. Belső mérések tervezése 9. Iskolai szintű összegző értékelés Országos átlaghoz közelítés Összegző, elemző dokumentum Összegző, elemző dokumentum A féléves tanulói teljesítmény ismeretében fejlesztési terv készítése 2007/2008- as tanév második féléve Tanév vége IMICS, munkaközösségvezető, szaktanárok 1 éven belül Munkaközösség-vezetők, IMICS vezető 1 éven belül Nevelőtestület tagjai Igazgató, Igazgatóhelyettes, IMICS vezető Félévi iskolai statisztika Pénzügyi fedezet Műhely munkára alkalmas eszközök és helyiségek, számítógép, internet, nyomtató Projektorral ellátott tanterem IMICS, munkaközösségvezető, szaktanárok Dokumentáció Összegző, elemző dokmentumok Kompetens nevelők Kompetens nevelők Jegyzőkönyv 144

151 Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely 10. Továbbképzések (külső és belső), belső együttműködés 11. A tantárgyi munkacsoportok pontos tájékoztatása 12. Az ITEM 1 teljesítménymérést értékelő szoftver tanulmányozása 13. Az SZFP II. programban használt feladatbank iskolai szintű megismertetése A kompetencia alapú képzéssel kapcsolatos új információk szerzése, átadása Mindenki tisztán lássa, hogy mi az elvárt feladat Az ITEM1 szoftver kezelésének megismerése A rendelkezésre álló feladatbank használata, az oktatásba történő beépítése Azonos tantárgyat tanító nevelők csoportjai IMICS tagjai, nevelőtestület Nevelőtestület Műhelymunkára alkalmas eszközök és helyiségek, számítógép, internet, nyomtató IMICS számítógép, nyomtató, fénymásoló Folyamatos Nevelőtestület Csoportmunkára, differenciált munkára alkalmas berendezések Tanúsítvány, munkahelyi légkör Jelenléti ív, Emlékeztető Használati útmutató 14. A tankönyv kiválasztásának és rendelésének szabályozása különös tekintettel a kompetenciafejlesztésre. 15. Feladatbank készítés: Típusfeladatok készítése, a feladatok értékelésének leírása összhangban a kompetencia alapú mérések feladatainak értékelésével. Az adott évfolyam és az alkalmazás időpontjának meghatározása. 16. Az iskolai hálózaton mérési könyvtár létesítése évfolyamonként. Mindenki ismerje a menetét, el tudják dönteni, hogy mely könyvek alkalmasak a kompetencia alapú képzésre Minden tantárgyhoz álljon rendelkezésre a kompetenciát fejlesztő feladatbank Kialakított könyvtárak Nevelőtestület, felelős munkaközösségvezetők, IMICS Nevelőtestület, felelős munkaközösségvezetők Rendszergazda, IMICS vezető Számítógép, internet, nyomtató Információs hálózat Eljárásrend Kész feladatlapok Tájékoztató, a könyvtár elérhetősége 145

152 Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely 17. A feladatbankból feladatlapok készítése évfolyamonként. 18. Az egyéni fejlesztési terv ismertetése. Egységes szerkezet A kollégák tudják, hogy mi az EFT, és mi kell hozzá tenni Munkaközösség vezetők és informatikusok Információs hálózat Kész feladatlapok Nevelőtestület Számítógép, projektor, előadóterem Emlékeztető Jelenléti ív 19. A 2007/2008-as tanévtől az országos mérések alapján a fejlesztési célok meghatározása, csoportra és egyéni szintre vonatkozó fejlesztési tervek készítése A tanévre vonatkozóan minden kolléga tudja, melyik csoportban, kivel, milyen fejlesztést kell elvégezni (munkatervbe) Nevelőtestület, felelős IMICS vezető Információs hálózat Csoportos és egyéni fejlesztési tervek 20. A pedagógusok eszköz- és módszertárának fejlesztése 21. Az éves feladatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése a tanév végi beszámolókban Új módszertani eljárások intézményi szintű elterjesztése Az elért eredményeket mindenki megismerje, munkájához felhasználja, beépítse. folyamatos Nevelőtestület, Külső-belső előadók, partnerintézmények Számítógép, projektor, tanterem Nevelőtestület Informatikai hálózat Előadások, tanúsítvány, bemutató foglalkozások Tanév végi igazgatói és munkaközösségi elemzés, értékelés 146

153 Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely 8.2. Tanulói mérés értékelés munkaközösségi fejlesztési terve Előzmények Elemzés Okok: Az intézményi mérések és az országos kompetenciamérés különbözősége A munkaközösségi munkaterv nem tartalmazza a kompetenciaméréshez kapcsolódó feladatokat Nincsen elemző csoport, amely a kompetenciaméréseket elemezné, értékelné, a következtetéseket levonná Az intézmény egészére vonatkozó feladatbankra lenne szükség a folyamatos tartalmi munka segítése érdekében. Az intézmény céljaival való összevetés alapján az indokok a következők: A módosított IMIP-ben az intézményi célok között megjelenik a kompetencia-alapú mérés-értékelés (ld: A pedagógiai program alapján és a minőségfejlesztési tevékenység során képzett intézményi célok). Az intézmény pedagógiai programjában megjelenik a kompetenciafejlesztés, a kompetencia-alapú oktatás, a tehetségfejlesztés és felzárkóztatás (ld: Nevelési program - Iskola alapelvei, céljai) Cél Az intézmény mérési-értékelési rendszere kapcsolódjon az országos mérések tartalmi és formai kereteihez, az intézményi feladatbank legyen szinkronban az országos mérések feladattípusaival. Alakuljon ki egységes működést és dokumentációs munkát biztosító rendszer, amely tartalmazza az egyéni fejlesztési terveket, a nyomon-követést és értékelést Elvárt eredmény Jó mérési gyakorlatok megismerése (az SZFP II-ben kifejlesztett módszerek alkalmazása), A képzések folyamatosságának biztosítása, 147

154 Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely Kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök (tantárgyankénti feladatbank) az iskolában, Minden tantárgy esetében jelenjen meg az értő olvasás és bizonyos szintű matematikai kompetenciák. A Fejlesztési team tagjai: Koordinátor: IMICS vezető Tagok: IMICS tagok, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök Időtartam: nov jún. 30. Erőforrások: Humán: Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok), Az intézmény általános igazgatóhelyettese (minőségirányítási felelős), Az intézményben működő munkaközösségek vezetői (koordináció), Az intézmény pedagógusai (mérőeszközök fejlesztése), MECS (fejlesztés és koordináció). Infrastrukturális: Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató, Állandó helyiség a műhelymunkára, Közös idő biztosítása. 148

155 Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely Feladat/tevékenység Elvárt eredmény Időigény Határidő 1. A munkacsoport tájékoztatása Teljes képet kapni ar- Határidő: a komperól, hogy mi a cél, mit nov. 20. tencia-alapú oktatással mikorra kell elkészítekaközösséghez kapcsolatos munnimikorra kapcsolódó hogyan zajlik majd a munkáról munka menete. Pontos 2. Az ITEM 1 teljesítménymérést értékelő szoftver tanulmányozása 3. Az SZFP II. programban használt feladatbank megismerése 4. A tankönyvek kiválasztásának és rendelésének szabályozása feladatmeghatározások Az ITEM 1 szoftver kezelésének megismerése A rendelkezésre álló feladatbank használata, az oktatásba történő beépítése Mindenki tisztán lássa a tankönyv-rendelés menetét, el tudják dönteni, hogy mely könyvek alkalmasak a kompetencia alapú képzésre Határidő: december 20. Határidő: március 15. Határidő: március 31. Feladat résztvevői felelős Résztvevők: munkacsoport tagjai Felelős: mcs. vezetők IMICS tagjai, nevelőtestület nevelőtestület Nevelőtestület, felelős: munkaközösség vezetők Egyéb források Műhelymunkára alkalmas eszközök és helyiségek Számítógép Nyomtató IMICS számítógép, nyomtató, fénymásoló Ellenőrzési pont Jelenléti ívek, Emlékeztetők a mcs. megbeszéléseiről Használati útmutató Feladatbank 5. Feladatbank készítés első lépése: Egyénileg, vagy páros munkában típusfeladatok készítése, és a feladatok értékelésének leírása összhangban a kompe- Minden tantárgyhoz álljon rendelkezésre a kompetenciát fejlesztő feladatbank Határidő: április 30. Nevelőtestület, Felelős: munkaközösség-vezetők Számítógép, Internet Nyomtató Kész feladatlapok 149

156 Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely tencia-alapú mérések feladatainak értékelésével. Annak megjelölése,hogy melyik évfolyamon mikor alkalmazhatjuk 6. Iskolai hálózaton mérési könyvtár létesítése évfolyamonként és erről a kollégák tájékoztatása 7. A feladatbankból feladatlapok készítése évfolyamonként legalább 3 mérési időpontra 8. Az egyéni fejlesztési terv készítésének megismertetése Kialakított könyvtárak Határidő: április 30. Egységes szerkezet Határidő: április 15. Minden kolléga tudja, hogy miről szól az EFT, hogyan érdemes készíteni,milyen együttműködés kell hozzá. A következő tanévre vonatkozóan minden kolléga tudja, melyik osztályban, melyik tanulóval milyen kompetenciafejlesztést kell erősíteni, és ez bekerül a következő tanévi munkatervekbe is. Határidő: május 10. Határidő: június 15. Résztvevők: Rendszergazda IMICS vezető Munkaközösségvezetők, Informatikusok Nevelőtestület fele- Nevelőtestület, lős: IMICS 9. A 2007/2008-as tanév országos mérésének alapján osztály/csoport-és egyéni szinten a fejlesztési célok meghatározása, csoportra és egyénekre vonatkozó fejlesztési tervek készítése Információs hálózat Tájékoztató a könyvtár elérhetőségéről Információs hálózat Kész feladatlapok Számítógép, projektor, előadóterem Jelenléti Emlékeztető ív Információs hálózat Csoportos és egyéni fejlesztési tervek 150

157 Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely 10. Az éves feladatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése a tanév végi beszámolókban Az elért eredményeket mindenki megismerje, és további munkájához felhasználja, beépítse Határidő: június 30. Nevelőtestület Informatikai hálózat Tanév végi igazgatói és munkaközösségi elemzés, értékelés 151

158 Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely 8.3. Egyéni fejlesztési terv Cél: A tanulók tervszerűen szervezett és megvalósított felzárkóztatásával és oktatásával hatékonyan támogassuk a tanulói kompetenciafejlesztést! Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Határidő 1. A tanulói képességek vizsgálata a A képességek felmérése szeptembertől tanulói jogviszony keletkezését folyamatosan történjen. fo- követően. lyamatos 2. A tanulók iskolai teljesítményének folyamatos figyelemmel kísérése. 3. A tanulók tanórai és tanórán kívüli teljesítményének elemzése. 4. A mentorálásba bevont tanulók tanulási szokásainak felmérése. Mentori hálózat kialakítása a kompetenciamérésben a standardizált képességszint 1. és 1. szint alatt besorolt tanulókkal A mentori támogatásba bevont tanulók iskolai teljesítményének nyomon követése. Folyamatos kapcsolattartás a tanulókkal és szüleikkel. A tanulás iránti motivációk feltérképezése megtörtént. Feladat résztvevői Felelős Iskolavezetés Fejlesztő csoportok Fejlesztő csoport. Mentorok Fejlesztő pedagógus folyamatos Mentorok Fejlesztő pedagógusok osztályfőnökök Osztályfőnökök Szaktanárok Fejlesztő pedagógus Egyéb erőforrás, módszer A megelőző iskolafok eredményeinek dokumentálása. a kompetenciamérésben elért eredmények egyéni szintjének megállapítása. Iskolai jelszavak ismerete. Egyéni fejlődési napló vezetése Egyéni fejlődési napló vezetése Kérdőíves felmérő anyagok Interjú Ellenőrzési pont mérés.hu IMIP alapján iskolák közti együttműködés dokumentumai. Mentori megbízási szerződések Naplók Tanórán kívüli foglalkozási naplók Mentorálási naplók Az egyéni fejlődési napló 152

159 Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Határidő A tanulási szokások minden felmért tanuló esetében azonosításra kerülnek. 5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése. 6. A tanórai tanulásszervezési módszerek változatos alkalmazása. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók tanórán kívüli fejlesztése. Az egyéni képességek fejlesztése egyéni fejlesztési tervek alapján. A differenciált tanulásirányítás a tanórákon jellemzővé válik. A kooperatív technikák elterjednek. A tanulási kudarccal küzdő tanulók speciális szakember által nyújtott segítséghez jutnak szeptembertől folyamatosan októbertől folyamatosan október 30. Feladat résztvevői Felelős Fejlesztő csoport. Szaktanárok Szaktanárok Munkaközösségvezetők Fejlesztő pedagógus Egyéb erőforrás, módszer Egyéni fejlesztési tervek. kulcskompetenciák fejlesztését támogató tananyag kiválasztás. bank.hu Műhelymunkára alkalmas eszközök és helyiségek Együttműködés a pedagógiai szakszolgálattal Ellenőrzési pont A kompetenciacsomagok beépítése a helyi tantervben. SNI tananyagtartalmak. Óralátogatás. Pedagógus önértékelés. Nyilvántartások 8. A mentorálásba bevont tanulók tanulmányi eredményeinek elemzése. 9. Pedagógus továbbképzések szervezése Az érintett tanulók tanulmányi eredménye javul. A pedagógusok belső továbbképzések biztosításával felkészülnek a tanulási nehézségek hatékony kezelésre első félév szeptembertől folyamatos Mentorok szaktanárok Szaktanárok iskolavezetés Tanulói produktumok ellenőrzése. URL címek elhelyezése az iskolai honlapon. Belső képzés. Tanulás módszertani programok. Félévi statisztikák. Naplók. teljesítményregiszter Képzések tematikája. Jelenléti ívek. 153

160 Kiskulcsosi Általános Iskola - Karcag 9. Kiskulcsosi Általános Iskola Karcag 9.1. Fejlesztési terv osztály Fejlesztendő területek /súlyozva/ Prioritási sorrend Elemi gondolkodási képesség kiépülése - elemi rendszerező képesség, - elemi kombinatív képesség kiépülése Mértékegységváltó készség kiépülése Az íráskészség gyakorlottságának kiépülése Az olvasáskészség kiépülése Az olvasáskészség gyakorlottságának fejlődése Az írásminőség alakulása Elemi számolási készség kiépülése - elemi számolási készség gyakorlottságának kiépülése - a számírási készség kiépülése Fejlesztési Nagyon fontos Fontos Kevésbé fontos területek Rövid távú Számírási készség kiépülése 2-3 hónap Középtávú 1 év Hosszú távú 2 év Elemi gondolkodási képesség kiépülése Mértékegységváltó képesség kiépülése Az íráskészség gyakorlottságának kiépülése Az írásminőség alakulása Elemi számolási készség kiépülése Elemi számolási készség gyakorlottságának kiépülése Az olvasáskészség kiépülése Az olvasáskészség gyakorlottságának fejlődése Az íráskészség gyakorlottságának fejlődése /tempó/ Évfolyam Tevékenységek 1 2. évf. : szabályos betűalakítás és kapcsolás kialakítása. Betű, szó, mondatírás másolással, tollbamondással. Másolás időre. Cél Az optimális gyakorlottságú íráskészség megalapozása. Teljesítési kritérium Év végi felmérés során 2. évf. 30 betű/perc A megvalósítás mérési módja Év végi mérés idő 2. évf. vége 3. évf. 4. évf. Az írástempó fokozása Másolással, Tollbamondással. Az optimális gyakorlottságú kiírt íráskészség megközelítése. Év végi felmérés során, a 3.évf. 50 betű/ perc Az országos kompetenciamérés eredményes teljesítése 70 betű/perc 3. évf. felmérés 4. évf. kompetenciamérés 3. évf. vége 4. évf. vége 154

161 Kiskulcsosi Általános Iskola - Karcag Mértékegységváltó készség kiépülése Évfolyam tevékenységek 1-2. évf.: Tapasztalatgyűjtés, megfigyelések, Öszszehasonlító mérések alkalmi és szabvány mértékegységekkel. Cél A mértékegységváltó készség kiépülésének megalapozása Teljesítési kritérium A megvalósítás mérési módja Diagnosztizáló mérés Idő 1. és 2. évf. év végén 3. évf. 4. évf. Mérőeszközök használata, Becslések Összehasonlítások, Az ismeret gyakorlati hasznosítása A mértékegységváltó készség optimális kiépülése. Az országos kompetenciamérés eredményes teljesítése Az elemi gondolkodási képesség kiépülése Évfolyam Tevékenységek 1-2. évf.: Értelmezés rajzról, jelről, Válogatás, csoportosítás (azonosítás, megkülönböztetés), Összefüggések felismerése, analógiák, algoritmusok követése, Indoklások megfogalmazása, Igaz, hamis állítások, Szabályok megfogalmazása Cél Az elemi gondolkodási képesség és az elemi rendszerező és kombinatív képesség megalapozása. Teljesítési kritérium Országos kompetencia mérés. A megvalósítás mérési módja Év végi felmérések 4. évfolyam vége idő 1. és 2. évf. év vége 3. évf. 4. évf. Csoportosítások, Rendszerezések. Címkézések, Besorolások, Válogatások, Összehasonlítások, Variálások, Színezések, Szóképzés, Számképzés. Az elemi gondolkodási képesség teljes kiépülése, az elemi rendszerező és kombinatív képesség kiépülése Az országos kompetenciamérés eredményes teljesítése. Országos kompetencia mérés. 4. évfolyam év vége 155

162 Kiskulcsosi Általános Iskola - Karcag Az olvasáskészség kiépülése Évfolyam Tevékenységek 1-2- évf. Az olvasás technikájának kiépítése: - Hang és betűismeret - Pontos, ütemes szótagolás - Szóképes olvasás, - Szólamokban olvasás - Folyamatos olvasás kialakítása Értő olvasás fejlesztése: - szó - mondat - rövid szöveg értelmezése rajzzal, szóban és írásban. Cél Az optimálisan működő olvasáskészség megalapozása. Teljesítési kritérium A megvalósítás mérési módja Hangos olvasás mérése Értő olvasás mérése Idő Év vége 3. évfolyam 4. évfolyam Rutinszerzés a szóolvasási készségben, Olvasástechnika fejlesztése, Szövegértő képesség fejlesztése szókincs gyarapítással. Szépirodalmi, ismeretközlő, És informatív szövegek Feldolgozása/receptek, meghívók, menetrendek, belépőjegyek tanulmányozása, információgyűjtés céljából./ Az optimálisan működő olvasáskészség kiépítése, Ami előfeltétele a jól működő szövegértő olvasásnak szó jelentésének ismerete Az országos kompetenciamérés eredményes teljesítése. Kompetenciamérés 4. évfolyam vége Az olvasáskészség gyakorlottságának fejlődése Évfolyam, Tevékenységek 1-2. évf.: - Betűsorok, oszlopok - Szótagsorok, oszlopok - Szóoszlopok, szósorok, szópiramisok - Bővülő mondatok - rövid szövegek olvasása. 3. évfolyam Cél Az élményszerű olvasás elérése. Teljesítési kritérium 2. évfolyam végére olyan készségekkel rendelkezzenek, amellyel képesek életkoruknak megfelelő szöveg feldolgozására. 4. évfolyam végén olyan készségekkel A megvalósítás mérési módja Diagnosztizáló mérés Év végi mérés 3 évf. év végi felmé- Idő Év közben, Tanév végén 156

163 Kiskulcsosi Általános Iskola - Karcag 4. évfolyam. Szópiramisok, Szómagyarázatok, Szótárazás, Könyvtárhasználat, Dramatizálás, Kötelező olv. feldolg. Rokonértelmű és ellentétes jelentésű szavak, Szógyűjtés, Nyelvi játékok rendelkezzenek a tanulók, amellyel képesek terjedelmesebb szöveg feldolgozására, önálló ismeretszerzésre. rés. 4. évfolyam kompetenciamérés. Tanév vége Az írásminőség alakulása Évfolyam Tevékenységek 1-2. évfolyam: Szabályos betűírás, kapcsolás. Szavak, mondatok másolása írottról, nyomtatottról. Grammatikai szabályok megismerése. Cél Jól olvasható, igényes külalakú, vagyis jó minőségű írás kialakítása. Teljesítési kritérium Igényes külalakú és megfelelő mennyiségű írásmunka teljesítése. A megvalósítás mérési módja Év végi felmérés idő Év vége 3. évfolyam 4. évfolyam Másolás időre Válogató másolás Hosszú szavak másolása Mondatok másolása Önálló szövegalkotás Jegyzetelés Vázlatírás 3. évfolyam Év végi mérés 4. évfolyam kompetenciamérés 3. évf. vége 4. évf. vége 157

164 Kiskulcsosi Általános Iskola - Karcag Elemi számolási készség kiépülése Évfolyam Tevékenységek 1-2. évf.: Számok írása, olvasása. Számfogalom kialakítása. Alapműveletek folyamatos gyakorlása az adott évfolyamnak megfelelő számkörben. Cél Az elemi számolási készség optimális elsajátításának megalapozása. Teljesítési kritérium Az országos kompetenciamérés eredményes teljesítésének előkészítése, alapozása. A megvalósítás mérési módja Diagnosztizáló mérés idő Tanév végén 3. évfolyam 4. évfolyam. A négy alapművelet gyakorlása folyamatosan a megfelelő számkörben. Számok helyi értéke, Számok írása, olvasása, a megfelelő számrendszerben Az elemi számolási készség optimális elsajátíttatása. Az országos kompetenciamérés eredményes teljesítése. Országos kompetenciamérés 4. évfolyam vége 158

165 Kováts Mihály Általános Iskola - Karcag 10. Kováts Mihály Általános Iskola Karcag Az intézmény bemutatása A Kováts Mihály Általános Iskola az alföldi kisváros, Karcag központjában, két épületben működik, 471 fős tanulói létszámmal. A város sajátosságából adódóan évek óta felvállaljuk a tanyavilágból bejáró gyerekek oktatását. Egyre növekszik a hátrányos helyzetű tanulóink száma. A tehetségek kibontakoztatása mellett a sajátos nevelési igényű, esetenként érzékszervi, beszéd, illetve enyhe fokban értelmi fogyatékossággal élő tanulók oktatása is feladatunk. A kompetencia alapú oktatással a képességek differenciált fejlesztését, a tehetséggondozást segítjük elő 2006-tól. Emelt szinten oktatjuk a matematikát, néhány osztályban a testnevelést, illetve ez tanórán kívüli tevékenységként is választható. Hagyományteremtő rendezvényként számos verseny, program gyarapítja közösségünket, nagy figyelmet fordítunk a szabadidő helyes eltöltésére Intézményi Fejlesztési terv Fejlesztendő területek 1. A tanulói attitűd formálása 2. A pedagógusok módszertani kultúrája 3. A tanulók szövegértési, -alkotási kompetenciája 4. A tanulók matematikai-logikai kompetenciája 5. Együttműködés a különböző tantárgyakat tanító nevelők között Súlyozás Rövid távú 1., 2., 3., 4. Középtávú 5. Hosszú távú Prioritási sorrend Nagyon fontos (1) Fontos (2) Kevésbé fontos (3) 1. Fejlesztendő terület: A tanulók szövegértési, -alkotási kompetenciája 1. Fejlesztendő terület: A tanulók matematikai-logikai kompetenciája 2. Fejlesztendő terület: A tanulói attitűd formálása 3. Fejlesztendő terület: A pedagógusok módszertani kultúrája

166 Kováts Mihály Általános Iskola - Karcag Fejlesztési terv Prioritási sorrend Cél Mindkét kompetencia terület valamennyi gondolkodási műveletében eredményesebben teljesítenek tanulóink 2. Kevesebb tanuló teljesít a 2. képességszint alatt 3. Mindhárom osztály magasabb pontszámot ér el mindkét mérésben Tanulóink komoly megmérettetésként kezelik a kompetenciamérést Szemléletükben, módszertani kultúrájukban megújult tantestület Teljesítési kritérium A legkevésbé eredményes gondolkodási művelet vonatkozásában legalább 10 %-os javulás évfolyam szinten 15 %-kal csökken az 1. képességszinten és az 1. szint alatt teljesítők aránya évfolyam szinten Az a osztállyal az átlag megközelítése maximum 10 %-os eltéréssel, a b - vel az átlag meghaladása 5 %-kal, a c -nél az átlagfeletti értéken tartás 2-3%-os javulással. 25 %-nál nem lesz több a megoldatlan, vagy 0 %-os megoldottságú feladat Mindenki bekapcsolódik a kompetencia alapú oktatásba, vagy annak módszereit alkalmazza tanítása során A megvalósulás mérési módja A következő kompetenciamérés A következő kompetenciamérés A következő kompetenciamérés A következő kompetenciamérés Óralátogatás, tanmenet, a kiemelt kompetenciák fejlesztésének ütemterve ellenőrzése Időkategorizálás 1 év 1 év 1 év 1 év 2 év

167 Kováts Mihály Általános Iskola - Karcag Intézkedési terv Feladat/ Tevékenység Próbamérések javítása, értékelése Leckekivonatok készítése A tanuláshoz szükséges képességek, intelligencia-területek számbavétele Próbamérési adatok bevitele a szoftverbe Eszköz/ Módszer Felelősök Tesztek Igazgató hete Önálló nevelői munka hete Igazgató hete Határidő Érintettek Nevelőtestület Munkaközösségvezetők Folyamatos Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület, rendszer gazda Erőforrások Elvárt eredmény/ Keletkező dokumentum Javító nevelők Adatbázis, nyers elemzés, alap a nem szakrendszerű okta- Szaktudás, alkalmazott tankönyvek Tantestületi foglalkozás, forgószínpad, csoportmunka Tesztek, szoftver Nevelésoktatás elméleti tanácsadója Csoportvezetők, Segédanyag az egyes területekről Diktáló nevelők, rendszergazda, szoftver táshoz Nő a tanulási motiváltság a gyenge képességű tanulók körében; adatbank Feladatbank jön létre, mely minden nevelő számára ötleteket ad a fejlesztéshez Adatbázis Végkövetkeztetések megfogalmazása Táblázatok, grafikonok FIT-jelentés, OKM-honlap Projektor, laptop Tantestületi értekezlet Tantestületi értekezlet Igazgató hete Igazgató hete Az elemzés megismertetése a tantestülettel Nevelésoktatás elméleti tanácsadója Nevelésoktatás elméleti tanácsadója hete hete Nevelőtestület Elemzések elkészítése a) Évfolyam szintű b) Osztály szintű c) Egyéni szintű Összehasonlítása az adott év FIT jelentésének adataival Nevelésoktatás elméleti tanácsadója Méréselemzési gyakorlat Nevelésoktatás elméleti tanácsadója Nevelőtestület Méréselemzési gyakorlat Projektor, laptop Elemzés Összehasonlító elemzés Jegyzőkönyv, jelenléti ív Jegyzőkönyv, jelenléti ív 161

168 Kováts Mihály Általános Iskola - Karcag Feladat/ Tevékenység Fejlesztendő területek kijelölése A kompetencia alapú programcsomagok széleskörű alkalmazása a kiemelt kompetenciák fejlesztése érdekében A tankönyveink tanításban, tanulásban betöltött szerepének elemzése Módszertani frissítés: A szövegértés,- szövegalkotási és a matematikai kompetenciák fejlesztésének lehetőségei más tanórákon Eszköz/ Módszer Tantestületi értekezlet Nyomtatott és elektronikus sulinova anyagok Tankönyvelemzés, Tankönyvválasztásunk rendjének átgondolása Ajánlás Ötletbörze Felelősök hete Igazgató hete as projektmanager Nevelésoktatás elméleti tanácsadója Folyamatos hete hete Határidő Érintettek Nevelőtestület Az intézményi fejlesztési terv aktualizálása Nyomtatvány Nevelésoktatás elméleti tanácsadója Nevelőtestület Munkaközösségvezetők Munkaközösségek 4. osztályos tanítók és felsős szaktanárok Erőforrások Nevelésoktatás elméleti tanácsadója Fejlesztőped. szakértelme A lezárult projekt hozadéka: szaktudás, eszközök Használt tankönyveink, tankönyvjegyzék; Kiadói referensek A kompetencia alapú oktatásban nagy tapasztalatokra szert tett matematika-, magyartanárok Elvárt eredmény/ Keletkező dokumentum Jegyzőkönyv, jelenléti ív Fejlesztési terv Óralátogatási feljegyzések Szükség szerint javaslat tankönyv-cserére, dokumentummódosításra Minden tantárgy óráin megjelennek az ajánlásban foglaltak 162

169 Kováts Mihály Általános Iskola - Karcag Feladat/ Tevékenység gyakorlása Szülők tájékoztatása, bevonása /Évfolyam és osztályszinten az erősségek, fejlesztendők és a fejlesztés érdekében hozott intézkedések; A következő méréssel kapcsolatos tudnivalók: időpont, ünneplő, a tanulók tízóraiztatása, szülői a háttérkérdőív kitöltésével/ Fejlesztési tervek készítése: évfolyamszintű/osztályszintű/ egyéni A fejlesztésre szoruló tanulók tanulási szokásainak mérése Eszköz/ Módszer A kompetenciaméréshez kapcsolódó változások megjelentetése a dokumentumainkban - A kompetenciamérés bemutatása, a mérések jellemzői - A kompetencia alapú oktatás B, C programtípus feladatainak megismerése - A kompetenciamérés honlap feladatbankjának bemutatása, a használatának Dokumentum-elemzés és módosítás; Tantestületi szavazás Frontális, majd csoportmunkák Felelősök Határidő Igazgató hete Ig. h hete Egyéni, ill. azonos szakterület nevelőinek csoportos munkája Munkaközösségvezetők Teszt, interjú Gyógypedagógus hete hete Érintettek Erőforrások Nevelésoktatás elméleti tanácsadója Tantestület Nevelőtestület Szülői értekezlet Osztályfőnökök, szülők 4. osztályos tanítók és felsős szaktanárok A kijelölt diákok és a.. Projektor, laptop A sulinova segédanyagai, számítógépek, internet, projektor, Segédanyag (Nevelésoktatás elméleti tanácsadója által készített) Adatlapok, nyomtatványok, mátrixok Szaktudás; tesztek Elvárt eredmény/ Keletkező dokumentum IMIP, Intézkedési terv módosításának elfogadása; Jegyzőkönyv, jelenléti ív Mindenki megismeri a kompetenciafejlesztéshez rendelkezésünkre álló anyagokat, azokat ki is próbálja Jegyzőkönyv, jelenléti ív Megismerik az előző évi mérés eredményeit, az intézkedéseinket. Tájékoztatást kapnak a következő mérésről és lesznek jelentkezők a tanulók megvendégeléséhez; Jelenléti ív, feljegyzés Fejlesztési tervek Képet kapunk a rosszul teljesítő tanulók tanulási szokásairól; Összegzés a teszt eredményeiről 163

170 Kováts Mihály Általános Iskola - Karcag Feladat/ Tevékenység Módszertani megújulás a két kiemelt kompetenciaterületen dolgozó nevelőknek Mérés-értékelés képzés Az országos elemzés megismertetése a tantestülettel Végkövetkeztetések megfogalmazása Fejlesztendő területek kijelölése Fejlesztési tervek készítése, korrigálása: évfolyamszintű/osztályszintű/ egyéni Szükség esetén módosítás az intézményi fejlesztési terven A tanulók koncentrált felkészítése a következő mérésre Eszköz/ Módszer Pedagógus továbbképzés Pedagógus továbbképzés FIT-jelentés Projektor, laptop Tantestületi értekezlet Tantestületi értekezlet Tantestületi értekezlet Tájékoztatás (a mérés lényege, körülményei, feladattípusok megismerése) Felelősök Igazgató Érintettek Kijelölt pedagógusok Igazgató Kijelölt pedagógus, rendszergazda Nevelésoktatás elméleti tanácsadója Nevelésoktatás elméleti tanácsadója Egyéni, ill. azonos szakterület nevelőinek csoportos munkája Munkaközösségvezetők hete hete hete hete Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület 4. osztályos tanítók és felsős szaktanárok Határidő Erőforrások A pályázat biztosítja a feltételeket A pályázat biztosítja a feltételeket Nevelésoktatás elméleti tanácsadója Fejlesztőed. szakértelme Adatlapok, nyomtatványok, mátrixok Igazgató hetéig Osztályfőnökök, szaktanárok Feladatbank, felhalmozott tudás Elvárt eredmény/ Keletkező dokumentum Módszertanilag megújult kollégák; Tanúsítványok Mérésben jártas szakemberek; Tanúsítvány Jegyzőkönyv, jelenléti ív Jegyzőkönyv, jelenléti ív Jegyzőkönyv, jelenléti ív Fejlesztési tervek A tanulók a célkitűzésnek megfelelően teljesítenek/ Feladatlapok 164

171 Kováts Mihály Általános Iskola - Karcag Feladat/ Tevékenység A mérésben résztvevő tanulók tájékoztatása /Ünneplő nevelőknek is; tízórai; elhelyezés az épület legvédettebb részén; háttérkérdőív fontossága A következő kompetenciamérés megszervezése Eszköz/ Módszer Rövid kivonat a korábbi mérés eredményéről és az előttünk álló mérés feladatairól Kibővített vezetőségi újragondolás; Fénymásolás Felelősök Határidő hete Igazgató hetéig Érintettek Erőforrások Nevelésoktatás elméleti tanácsadója Osztályfőnökök, Az érintett magyar, matematika szaktanárok Mérésért felelős szaktanár és segítők Segédanyag Fénymásoló, papír Elvárt eredmény/ Keletkező dokumentum A tanulók érzik, hogy partnerként kezeljük őket, ezért javul a méréshez való hozzáállásuk A próbamérésekhez általunk sokszorosított feladatlapok, ill. központi tesztfüzetek A közreműködő nevelők felkészítése 4. évfolyam képességmérés; 6., 8. évf. OKM és próbamérés az 5. és 7. évfolyam részére Szülői háttér kérdőív kitöltetése Mérés Csoportértekezlet Mérésvezető Mérésvezető Szülői értekezlet Osztályfőnökök hetéig osztályos tanítók és felsős szaktanárok 4-8. évfolyam és felügyelő pedagógusok Szülők Központi segédanyag Megfelelő számú tesztfüzet Központi kérdőívek Tájékozottság; Jelenléti ív Kitöltött tesztfüzetek Megfelelő mennyiségű kiöltött kérdőív; Jelenléti ív 165

172 Kováts Mihály Általános Iskola - Karcag Egyéni fejlesztési terv (Elkészítésének alapja a Mátrix az egyéni fejlesztéshez ) A tanuló neve:... Osztálya:... Fejlesztendő területei:... Szövegtípusok szerint: a)... b)... c)... Gondolkodási műveletek szerint: a)... b)... c)... A fejlesztő tevékenység tartalma Tevékenységek Felelős Bevont személyek Részképesség Fejlesztő pedagógus Osztályfőnök zavar szűrése Egyéni HF. kijelölése magyartanár Történelemtanár, földrajztanár stb. Elvárt eredmény Eredményvizsgálati jegyzőkönyv A hf-ot a diák el tudja készíteni, meg tudja oldani Ellenőrzés, értékelés Negyedévente a hf-ok megfelelőségének ellenőrzése, értékelése Az egyéni fejlesztési tervet az osztályban tanító minden pedagógussal meg kell ismertetni. A fejlesztő tevékenységben való részvétel számukra is kötelező. 6. a ( fő) 6. b ( fő) 6. c ( fő) A tanulók képességszintek szerinti megoszlása 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint % % % % % XY ( ) * % % % % % % % % % % *A zárójel a tanuló más osztályba távozására utal. 166

173 Kováts Mihály Általános Iskola - Karcag Mátrix az egyéni fejlesztéshez 6. a %, vagy afölötti rossz teljesítés (50-60 % közötti) Gondolkodási műveletek Információ visszakeresés Kapcsolat, következtetés Értelmezés Szövegtípusok Elbeszélő Magyarázó Dokumentum XY, (AB) 6. b %, vagy afölötti rossz teljesítés (50-60 % közötti) Gondolkodási műveletek Információ visszakeresés Kapcsolat, következtetés Értelmezés Szövegtípusok Elbeszélő Magyarázó Dokumentum 6. c %, vagy afölötti rossz teljesítés (50-60 % közötti) Gondolkodási műveletek Információ visszakeresés Kapcsolat, következtetés Értelmezés Szövegtípusok Elbeszélő Magyarázó Dokumentum 167

174 Kováts Mihály Általános Iskola - Karcag 6. a %, vagy afölötti rossz teljesítés (50-60 % közötti) Matematika tartalmi terület Hozzárendelések Alakzatok és összefüggések síkban és térben Gondolkodási műveletek Tényismeret és műveletek Modellalkotás, integráció Komplex megoldások és kommunikáció Mennyiségek és műveletek Események statisztikai jellemzői és valószínűsége 6. c %, vagy afölötti rossz teljesítés Matematika tartalmi terület Hozzárendelések Alakzatok és összefüggések síkban és térben Gondolkodási műveletek Tényismeret és műveletek Modellalkotás, integráció Komplex megoldások és kommunikáció Mennyiségek és műveletek Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Tanulónként feltüntethető, mely területen hogyan teljesített, melyik képességszinten helyezkedik el a vizsgált diák. 168

175 Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos 11. Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos Iskolánkról A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos nevet, decemberi ülésen hagyta jóvá a két önkormányzat testülete. Iskolánk a Jármi községben működött református, illetve a paposi katolikus egyházi népiskolák utódja ig egy tanító volt a községben ban két tanerős ben négy, 1957-ben öt tanerőre emelték. Az említett népiskolákat a II. világháború után államosították ben adták át a két község határán megépült emeletes, öt tantermes iskolát, amelyet a két falu felső tagozatos gyerekei vehettek birtokba. Ma már 3-8-ig járnak ide tanulóink. Sajnálatos tény, hogy az átadás óta nem történt jelentős korszerűsítés az épületben. Iskolánk fenntartója Jármi község önkormányzata. Feladatát Papos község önkormányzatával intézményfenntartói társulás keretében látja el. A fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósítása érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. Alsó tagozatunk 1-2. osztálya Jármiba a Kölcsey úton, a 3-8 évfolyam a Petőfi úti telephelyen van elhelyezve. Iskolánkban 11 tanulócsoport működik. Délutánonként az alsó tagozatban napközi-otthonos foglalkozás keretében készülhetnek fel gyermekeink a következő tanítási napra. A felső tagozatban egy tanulószobás csoport működik. Rendelkezünk tornateremmel, számítástechnikai teremmel, iskolai könyvtárral. Nagy kiterjedésű udvarral, sport udvarral. Tanulók sportköri foglalkozás keretében heti három alkalommal úszásoktatáson vesznek részt. Szakköreink az igényeknek megfelelően szerveződnek a tanév elején. Számítástechnikai, angol és matematikai tehetséggondozó szakkör működik a felső tagozatos tanulók részére. Intézményünkben a mátészalkai művészeti iskola gondozásában elindult a művészeti képzés: néptánc, rajz-festészet tanszakon. Hagyománya van az irodalmi szakkörünknek. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális és kulturális helyzete változatos, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését. 169

176 Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos Intézményi Intézkedési terv Előzmények Cél A kompetenciamérések eredményei gyengék Okok: Magas a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulók létszámaránya. Nem azt mérjük, mint az országos kompetenciamérés Tananyag központú oktatás Kompetencia fejlesztésre alkalmatlan tankönyvek A kompetenciamérések eredményeit nem elemezzük. Módszertani kultúránk nem elég hatékony Módszertani megújulásra, szemléletváltásra épülő szakmai felkészülés a kompetencia alapú oktatás biztosítása érdekében Elvárt eredmény Kompetencia alapú feladatbank. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási technikákat. Beépítjük az IMIP-be a kompetencia alapú fejlesztést. Könynyebben tanulnak a tanulók. Vezetés, kollegák elkötelezettek Az intézményi felelős Nagy Gyuláné Időtartam október Erőforrások Humán: fejlesztő teamek tagjai és vezetőik, igazgató Infrastrukturális: számítógép, internet, szakkönyvek, közös hely, közös idő. Dologi: továbbképzés díja, tankönyvekre fedezet, taneszköz bővítés, dolgozói juttatások 170

177 Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Feladat résztvevői Egyéb erőforrás Ellenőrzési pont Határidő Felelős P- tervezés Tájékoztató a projektről és a kompetencia alapú oktatásról. Megértették a projekt fontosságát és aktualitását Maklári Zsolt Tanári iroda Jegyzőkönyv, jelenlétív Az országos kompetencia mérés évi intézményi eredményeinek közös elemzése Okok feltárása Célok meghatározása Maklári Zsolt Nagy Gyuláné Horváth Lászlóné Tanári iroda Jegyzőkönyv, jelenlétív A fejlesztési struktúra megtervezése, hatáskörök delegálása, projektfelelős és team vezetők megbízása Intézményi intézkedési terv elkészítése a MIP felülvizsgálata, a fejlesztéssel kapcsolatos változtatási javaslatok megbeszélése. Fejlesztési terv az alsó tagozatnak Fejlesztési terv a felső tagozatnak D- Megvalósítás Jelenlegi módszertani kultúra felmérése Tapasztalatok összegzése A felelősöket írásban megbízták, tisztázottak a hatáskörök. Elkészült Elkészül az intézkedési terv Elkészül az alsós munkaközösségnek a fejlesztési terve Elkészül a felsős munkaközösségnek a fejlesztési terve Kósa Csaba Maklári Zsolt Számítógép, papír, nyomtató Nagy Gyuláné Számítógép, papír, nyomtató Nagy Gyuláné Számítógép, papír, nyomtató Horváth Lászlóné Számítógép, papír, nyomtató Kósa Csaba Számítógép, papír, nyomtató Felmérés megtörtént pedagógusok Számítógép, papír, nyomtató Következtetések levonása Team vezető Számítógép, papír, megtörtént nyomtató Írásbeli megbízás Intézményi intézkedési terv Mip átdolgozásáról szóló intézkedési terv Alsós fejlesztési terv Felsős fejlesztési terv Lista összegzés 171

178 Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Határidő Továbbképzési kínálatok felmérése kooperatív technikák, a projektmódszer, a differenciálás, a tanulás tanítása mérésmetodika, a feladatlap-készítés alapok interaktív tábla használata tárgy körében Egyéni elképzelések és a kínálat összehangolása Finanszírozás megteremtése A továbbképzési terv felülvizsgálata Megállapodás született, hogy ki mely területet vállalja fel és adja majd tovább a tantestület részére Pályázatok, normatíva, önkormányzati hozzá járulás, önköltség végig gondolása Beiskolázási terv elfogadva Feladat résztvevői Egyéb erőforrás Felelős Team vezető Számítógép, papír, nyomtató folyamatos Pedagógusok, Maklári Zsolt Számítógép, papír, nyomtató Ellenőrzési pont Lista a képzésekről Lista folyamatos Maklári Zsolt Pénzügyi terv Maklári Zsolt Számítógép, papír, nyomtató Továbbképzési terv Beiskolázási terv tanúsítvány Képzésen való részvétel A pedagógusok részt vettek a tanfolyamokon Folyamatos pedagógusok Útiköltség, képzési költség, A megszerzett ismeretek beépítése a Óra látogatás keretében a Megszerzéstől Pedagógusok, Maklári Óralátogatási lap tanórákba vezetés meggyőződik a számított 2 Zsolt beépítéssel kapcsolatba hét A tanmenetek felülvizsgálata, kiegészítésmenetek Megtörtént pedagógusok Papír, írószer Módosított tan- Tanterv-tankönyv vizsgálata Megtörtént pedagógusok Papír, írószer elemzés Tankönyv vizsgálat a kompetencia Lista a meglévő könyvekről, pedagógusok Papír, írószer elemzés alapú tankönyvek szempontjai alapján hogy melyik felel meg a szempont rendszernek. 172

179 Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Feladat résztvevői Egyéb erőforrás Ellenőrzési pont Határidő Felelős Ismerkedés a tankönyvekkel Különböző fórumokon a folyamatos pedagógusok Útiköltség Tankönyv lista szempontokhoz legjobban közelítő könyvek kiválasztása A megfelelő tankönyvcsalád kiválasztása és megrendelése. Rendelés megtörtént pedagógusok Tankönyv-és taneszközajánlatok, katalógusok. finan- megrendelő Tanmenetek írásánál jelölni kell a szövegértő olvasás és matematikai alapkészségek fejlesztésére szánt órákat Tanmenetekben jelölés megtörtént szírozás pedagógusok Papír, írószer Módosított tanmenetek A tankönyv kiválasztás módjának szabályozása és beépítése a Pedagógiai Programba. Beépítés megtörtént Team vezető Számítógép, papír, nyomtató szabályozás Taneszköz használata felmérése, elemzése Következtetések levonása megtörtént pedagógusok Számítógép, papír, nyomtató összegzés Taneszköz használat bővítése, beszerzése A szakirodalom átnézése a tanulás tanítása terén Jó gyakorlat megkeresése Kapcsolatfelvétel Beszerzés folyamatos Team vezető, pedagógusok finanszírozás megrendelő Értjük a lényegét és módszerékönyv Team vezető Internet, szak- Szakirodalom lista Lista a lehetséges partnerekről Team vezető Internet, Telefon partnerlista költség Időpont egyeztetés megtörtént Team vezető Telefon költség jegyzet 173

180 Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Feladat résztvevői Egyéb erőforrás Ellenőrzési pont Határidő Felelős Bechmarking Megtörtént Team vezető Úti költség jegyzet Tanulási módszerek megismerésére kérdőív készítése a tanulók számára Elkészült a kérdőív Team vezető Számítógép, papír, nyomtató kérdőív Próbakérdezés, sokszorosítás, kitöltettetés és feldolgozzák A kérdőívek feldolgozottak osztályfőnökök Számítógép, papír, nyomtató Összesítő lap Összesítés, eredmények elemzése Elemzés megtörtént Team vezető Számítógép, papír, nyomtató Feladatok meghatározása Megtörtént Team vezető Számítógép, papír, nyomtató elemzés feladatlista A tanulókkal a szükséges tanulásitechnikák megismertetése, gyakoroltatása a szakórákon Szülőértekezlet C-A ellenőrzés, beépítés az intézmény működésébe. A tervezett feladatok végrehajtásának ellenőrzése, működtetés Fejlesztés megindul szaktanárok Számítógép, papír, nyomtató A szülők tudják, hogy hogyan segíthetnek a gyereküknek tanulni A fenntarthatóság biztosított osztályfőnökök Számítógép, papír, nyomtató folyamatos Maklári Zsolt Számítógép, papír, nyomtató Fejlesztési terv osztálynapló Éves munkaterv Ellenőrzési terv 174

181 Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos Fejlesztési terv - Alsó tagozat Előzmények Cél A kompetencia eredmények gyengék. Okok: Eszköz, módszer: nem megfelelő tanulási módszer tankönyv nem kompetencia alapú Eljárás folyamat: nem épül be szorosan a tananyagba, nincs mérési rend, a kompetencia eredményeket nem elemzik Emberi: családi háttér (alacsony iskolázottság, munkanélküliség) Szülők, gyermekek érdektelensége Magas a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók aránya Pedagógusok: nincs egyéni fejlesztés Vezetés: a kompetencia alapú oktatás még nincs bevezetve, az ilyen irányú fejlesztés nem tervezett Az elemi képességek optimális szintre való eljuttatása a tanulók 90%-nál Elvárt eredmény A gyermekek elemi képességei felmértek legyenek, egyéni fejlesztés, fejlesztő feladatbank összeállítása A fejlesztő team tagjai Alsós munkaközösség: Varga Lajosné, Doka Ferencné, Illés Józsefné, Bakos Istvánné, Bodnár Emőke, Horváth Lászlóné. Koordinátor: Horváth Lászlóné Időtartam október 4-től, június 15-ig Erőforrások Humán: Nagy Gyuláné (intézményi felelős), Horváth Lászlóné koordinátor, alsós munkaközösség tagjai, Maklári Zsolt informatikai segítő. Infrastrukturális: számítógép, internet, szakkönyvek, közös hely, közös idő Dologi: továbbképzés finanszírozási és a team elismerése 175

182 Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Feladat résztvevői Egyéb erőforrás Ellenőrzési pont Határidő Felelős P- tervezés A csoport működési rendjének megbeszélése Megállapodás született Horváth Lászlóné íróeszköz jegyzet Az alsó tagozatra vonatkozó kompetencia Elkészült Horváth Lászlóné Számítógép, papír, Halszálka mérés elemzése évi halszálka módszerrel nyomtató Intézkedési terv készítés Elkészült Horváth Lászlóné Számítógép, pa- Intézkedési terv pír, nyomtató D- Megvalósítás A mérőeszközök beszerzése Megtörtént Maklári Zsolt 3 db Difer programcsomag A DIFER programcsomag megismerése Az alsós kollégák ismerik a DIFER -t Alsós munkaközösség 3 db Difer programcsomag Megbeszélés munkaközösségi szinten Értelmeztük és megállapodtunk a mérés menetét Horváth Lászlóné 1-3 osztályba a difer teszt elvégzése Elkészült minden tanulóra Varga Lajosné, Doka Ferencné, Papír, fénymáso- Illés Józsefné lás A DIFER javítása A javítás megtörtént Varga Lajosné, Doka Ferencné, Iroda eszközök Illés Józsefné DIFER szoftver megismerése Egy kolléga ismeri a Maklári Zsolt Differ szoftver szoftver használatát Az eredmények a DIFER szoftverében Történjen meg a tanulón Maklári Zsolt Differ szoftver rögzítettek- elemzés kénti elemzés Számítógép, Fejlesztő feladatok gyűjtése Feladat típusok meghatározása folyamatos Horváth Lászlóné nyomtató, papír Varázsbetű hírlevél, internet, fejlesztő füzetek, difer könyvei 3 db Difer programcsomag jegyzetek Difer anyagok Fejlődési naplók Az elkészült elemzés értékelése Fejlesztő feladatok 176

183 Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Határidő Feladat résztvevői Felelős Feladatbank készítése Folyamatosan bővülő feladatbanrencné, Varga Lajosné, Doka Fe- Illés Józsefné Az egyéni és csoport fejlesztések megtervezése A fejlesztések elindítása 4. évfolyamon kompetencia mérésére alkalmazott feladatok letöltése, kompetencia fejlesztő és mérő feladatok gyűjtése Belső mérések és kompetencia mérések összhangjának kidolgozása Szülőértekezlet a tanulók elért eredményeiről és a fejlesztésről C-A ellenőrzés, beépítés az intézmény működésébe. Vezetői ellenőrzés a megvalósulásról Beszámoló készítése a fejlesztések eredményeiről Tanmenetek módosítása, a kompetencia fejlesztés beépítése. Egyéb erőforrás Számítógép, nyomtató, papír, lefűző tasak, kapcsos dosszié Dokumentációja kidolgozott A fejlesztések megvalósulnak Folyamatos feladatgyűjtés Alsós munkaközösség Számítógép, nyomtató, papír, internet, szakkönyvek Ellenőrzési pont feladatbank Horváth Lászlóné Számítógép, nyomtató, papír A dokumentáció ellenőrzése Alsós munkaközösség fénymásolás Egyéni fejlesztő lapok feladatbank Az összhang biztosított Horváth Lászlóné, Számítógép, nyomtató, papír megtartottuk Horváth Lászlóné, Varga Számítógép, Lajosné, Doka Ferencné, nyomtató, papír Illés Józsefné DIFER t megíratják Feladatbankot az órai munkába használják Maklári Zsolt igazgató Számítógép, nyomtató, papír Mérési rend imipbe Jegyzőkönyv, jelenléti ív Óralátogatási lap Elkészült Horváth Lászlóné, Számítógép, Évvégi beszámoló nyomtató, papír Megtörtént Maklári Zsolt Tanmenet 177

184 Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos Fejlesztési terv - Felső tagozat Előzmények Cél 8 évfolyam kompetencia eredmény nem éri el az országos átlagot Az ok-elemzés eredménye: Elköteleződni a kompetencia alapú oktatás felé Okok: 1. Emberi tényezők: Családi háttér (alacsony iskolai végzettség, alacsony jövedelmek, munkanélküliség). Magas a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulók létszámaránya. Céltalanság, motiválatlanság, érdektelenség, hiányzik a pozitív szülői minta. Egyéni fejlesztés hiánya Eszközök, módszerek: Feladatbank hiánya. Eljárás, folyamat: Iskolai felméréseink nem kompetencia tartalmúak. A tantárgyakba, a tanórákba nem épülnek be kellőképpen a matematikai és szövegértési készségek. Vezetés, irányítás: A kompetenciamérések eredményeit munkaértekezleten nem elemeztük. Nem fektetett hangsúlyt a kompetencia alapú oktatásra A kompetencia alapú oktatás tervezetté váljon iskolánk életében Elvárt eredmény A tanulói teljesítmények javulása. Kompetencia alapú feladatbank. Kidolgozott mérési rend. Fejlesztjük a kulcskompetenciákat. Az ismeretbe ágyazott képességfejlesztés tanulóközpontú, differenciált módszertannal párosul. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási technikákat. Beépítjük az IMIP-be és a PP-be a kompetencia alapú fejlesztést A fejlesztő team tagjai Felsős munkaközösség: Maklári Zsolt, Kósa Csaba, Nagy Gyuláné, Kolláth Lászlóné, Kripákné Kiss Valéria, Kripák József, Kovács István Koordinátor: Kósa Csaba Időtartam október 4-től szeptember.01-ig Erőforrások Humán: Maklári Zsolt (informatikai segítő), Nagy Gyuláné (intézményi felelős), Kósa Csaba (koordinátor), Felsős munkaközösség tagjai. Infrastrukturális: számítógép, internet, szakkönyvek, közös hely, közös idő. Dologi: továbbképzések finanszírozása 178

185 Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Feladat résztvevői Egyéb erőforrás Ellenőrzési pont Határidő Felelős P- tervezés A csoport működési rendjének megbeszélése. Megállapodás született Kósa Csaba irodaszerek emlékeztető Az országos mérés ( ) intézményi eredményeinek elemzése, értékelése, helyzetelemzés. Okok feltárása Célok meghatározása megtörtént Felsős munkaközösség tagjai. Felelős: Kósa Csaba Mintaelemzés. FIT-jelentés (kompetencia Halszálka, cél Fejlesztési terv készítése D- Megvalósítás A kompetenciamérés feladatainak megismertetése a nevelőtestülettel. -n lévő feladatbank letöltése Tantárgyi feladatbankok készítése, gyűjtése Az elkészült a fejlesztési terv Ismerik, a feladattípusokat. A szaktanárok megismerik a feladattípusokat. Szoftver segítségével feladatlapokat választanak, és nyomtatnak. Folyamatosan bővülő feladatok elemző CD) Kósa Csaba Számítógép,nyomtató,pap ír Felsős munkaközösség tagjai. Kósa Csaba Maklári Zsolt, Kósa Csaba től től. Felsős munkaközösség tagjai. Fénymásolás, papír Internet, számítógép, papír, nyomtató Kompetencia alapú feladatgyűjtemények. ameres.hu adatbank.hu fejlesztési terv Jelenléti ív. Szoftver, nyomtatott feladatlapok Feladatbank. 179

186 Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Határidő Kompetencia alapú feladatok beépítése Megtörtént a tantárgyakba. től Feladat résztvevői Felelős Felsős munkaközösség tagjai. Egyéb erőforrás Papír, nyomtató, fénymásolás, Ellenőrzési pont tanmenet A 2007-es országos kompetenciamérés megíratása a 6. és a 8. osztállyal A felmérések javítása. Típus hibák kigyűjtése A mérés eredményeinek és feladatoknak megbeszélése Megtörtént Kolláth Lászlóné Kósa Csaba Felelős: Kósa Csaba Fénymásolás, papír Tanulói kompetenciamérések Típus hibák kigyűjtve Kósa Csaba Hiba lista A kollegák értik az előttük álló feladat lényegét Kósa Csaba Fénymásolás, papír emlékeztető Tanulónként, szaktanári elemzés. megtörtént Felsős munkaközösség tagjai. A fejlesztési területek meghatározása. Ismertek a feladatok Felsős munkaközösség tagjai. Az egyéni fejlesztések dokumentációinak Elkészül a fejlesztési lap Kósa Csaba, kidolgozása. Kolláth Lászlóné Nagy Gyuláné Mérési rend kialakítása. A belső mérések elvi egységének, szemléletének meghatározása az országos mérések sajátosságainak megfelelően. Tervezett tevékenység. Meghatározott mérési elvek. Kovács István Kósa Csaba, Nagy Gyuláné Irodaszer, számítógép, nyomtató számítógép, nyomtató számítógép, nyomtató számítógép, nyomtató elemzés lista Fejlesztési tervek. Mip-be lévő szabályozás 180

187 Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Határidő A szaktanárok ismerik a kompetencia területeket. A kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségeinek kidolgozása. Feladat résztvevői Felelős Felsős munkaközösség tagjai. Egyéb erőforrás Kompetencia alapú feladatgyűjtemények. adatbank.hu Ellenőrzési pont Tanmenetek. Egyéni foglalkozások, szakkörök tematikájának áttekintése. Szülőértekezlet megtartása Tanmenetek módosítása C-A ellenőrzés, beépítés az intézmény működésébe. Vezetői ellenőrzés a megvalósulásról Beszámoló készítése a fejlesztések eredményeiről Az iskolai mérési eredmények tükrében a fejlesztő feladatok kijelölése évente. Munkanaplók kiegészítése, a kompetencia alapú feladatok beépítése. A szülők megismerték a tanulói eredményeket és tájékozódtak az országos kompetenciamérésrőloktatásról, annak céljáról, lényegéről. Beépülnek a kompetencia alapú oktatás elemi Kósa Csaba Nagy Gyuláné Kripákné Kiss Valéria Kovács István Maklári Zsolt Szakirodalom. Egyéni foglalkozási tervek. Szakköri naplók osztályfőnök Terem, osztálynapló Felsős munkaközösség tagjai. Irodaszer, számítógép, nyomtató Pedagógusonként 2 óra látogatása Maklári Zsolt Számítógép, papír, nyomtató Elkészült a beszámoló Maklári Zsolt Számítógép, papír, Kósa Csaba nyomtató tanmenetek Óralátogatási lap feladatbank Év végi értékelés 181

188 12. Martin János Szakképző Iskola Miskolc Előzmények, helyzetelemezés Cél 1. Az okok feltárása Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely Az előző évek méréseinek elemzése, összehasonlítása, trendvizsgálat alapján feltárt okok: Az intézmény belső méréseinek és az országos kompetenciamérésnek a különbözősége Nem teljes a feladatbank A tanulók kevéssé motiváltak A tanulók tanulásmódszertani kultúrája nem eléggé fejlett 2. Az intézmény céljaival való összevetés alapján az indokok a következők: A módosított IMIP-ben az intézményi célok között megjelenik a kompetencia-alapú mérés-értékelés Az intézmény pedagógiai programjában és helyi tantervében megjelenik a kompetenciafejlesztés, a kompetencia-alapú oktatás, a tehetségfejlesztés és felzárkóztatás Az intézmény mérési-értékelési rendszere kapcsolódjon az országos mérések tartalmi és formai kereteihez, az intézményi feladatbank legyen szinkronban az országos mérések feladattípusaival Alakuljon ki egységes működést és dokumentációs munkát biztosító rendszer. Minden tantárgy esetében jelenjen meg a kulcskompetenciák fejlesztése (a Helyi tantervben és a tanmenetekben) Elvárt eredmény Mérési jó gyakorlatok megismerése /Műhelymunka kialakulása/ Képzések beindítása / külső-belső / Kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök körének kiszélesítése / tantárgyankénti feladatbank/ az iskolában. Minden tantárgy esetében megjelenik a kulcskompetenciák fejlesztése (a Helyi tantervben és a tanmenetekben) Egyéni tervek folyamatos vezetése 182

189 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely A Fejlesztési team (munkacsoport) tagjai: Koordinátor: MÉCS vezető (Soós Ferencné) Tagok: Sike Márta Tóth Attila Nagyváradi Norbert Balláné Karsai Márta Kovácsné Mokri Ildikó Kovács Emese Időtartam: szeptember június Erőforrások: Humán: Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok) Az intézményben működő munkaközösségek vezetői (koordináció) Az intézmény pedagógusai (mérőeszközök fejlesztése) MECS (fejlesztés és koordináció) Infrastrukturális: Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató Állandó helyiség a műhelymunkára Közös idő biztosítása 183

190 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely Feladat/ tevékenység A munkacsoport felállítása, vezető megbízása A munkacsoport tájékoztatása a kompetencia-alapú oktatással kapcsolatos munkáról Jelenléti ívek Emlékeztetők a mcs. megbeszéléseiről Továbbképzés a mérési eredmények felhasználásainak lehetőségeiről 1-2 kolléga számára Jelentkezés továbbképzésre, tanúsítvány Továbbképzésen nyert információk továbbadása a munkacsoport tagjai számára (multiplikáció) Elvárt eredmény A munkacsoport tagjainak azonosítása A munkacsoport teljes képet kap a célról,a határidőkről, a munka menetéről. Pontos feladat- és felelősségkörmeghatározás A továbbképzésen részt vevő kollégák megismerik a mérési eredmények felhasználásainak lehetőségeit A mcs. tagjai megismerik a mérési eredmények felhasználásainak lehetőségeit Időigény Határidő Határidő szept. 5. Határidő szept. 10. A továbbképzés meghirdetésekor a tanév folyamán A továbbképzés után 2 héten belül Feladat résztvevői felelős Iskolavezetés Résztvevők: A továbbképzésen részt vevő kollégá(k), mcs. Felelős: A továbbképzésen részt vevő kollégá(k) Források Résztvevők: munkacsoport tagjai Felelős: iskolavezetés Műhelymunkára alkalmas eszközök és helyiségek Számítógép Nyomtató Résztvevők: A továbbképzésen részt vevő kollégá(k) Felelős: iskolavezetés Továbbképzés meghirdetése Továbbképzési anyagok Dokumentumok, ellenőrzési pont Megbízások Jelenléti ívek Emlékeztetők a mcs. megbeszéléseiről 184

191 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely Feladat/ tevékenység Kutató munka A fellelhető jó gyakorlatok, A piacon forgalomban levő mérési szoftverek tanulmányozása, a korábbi kompetencia mérési lapok összegyűjtése Fellelt feladatlapok, feladatsorok tanulmányozása Elvárt eredmény Mérőeszköz minták állnak rendelkezésre. Fellelhető szoftverek, Korábbi kompetencia, illetve Pisa mérések feladatlapjai Feladatbank készítés első lépései: Egyénileg, vagy páros munkában típusfeladatok és feladatlapok készítése, és a feladatok értékelésének leírása összhangban a kompetencia-alapú mérések feladatainak értékelésével. A mcs. tagjai ismerik a fellelt dokumentumokat, a feladattípusokat, tudják,hogy miben térnek el az általános szokásos mérésektől Tantárgyanként feladattípusok állnak rendelkezésre, értékelési szempontokkal együtt Időigény Határidő Határidő: okt. 10. Határidő: október 30. Határidő: november 30. Feladat résztvevői felelős Résztvevők: Minden pedagógus (gyűjtés) F: mcs. vezető Résztvevők: Minden pedagógus egyénileg Felelős: mcs. vezető Résztvevők: Minden pedagógus Felelős: mcs. vezető Források Számítógép, internet Feladatlapok Számítógép nyomtató Dokumentumok, ellenőrzési pont Dokumentumlista arról, amit sikerült fellelni, illetve a szoftverek elérhetőségéről Feladatbank feljegyzések Kész feladatok, feladatlapok 185

192 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely Feladat/ tevékenység A kidolgozott feladatlapok megismertetése a pedagógusokkal, véleményezése k, újabb ötletek Mérőeszközök használatba vétele Tanulási stílus és tanulási motiváció mérése Mérési eredmények alapján a fejlesztési területek feltérképezése, feladatterv elkészítése Elvárt eredmény Tanulási stílus és tanulási motivációt mérő eszközök feltérképezése Mérőeszközök megrendelése Minden kolléga ismeri az adott tantárgy összes elkészült feladatlapjait, véleményezték, ötleteikkel kiegészítették azokat Mérőeszközök, minták, A mérőeszközöket fejlesztő cégek listája Kész eszközök, amelyek használatára kiképzett szakember van az iskolában Mérés elvégezve A feladatok listázva Időigény Határidő Határidő: december. 20. Határidő:2008 január 20. Kész eszközök Határidő:2007 január 25. A mérőeszközök megérkezése után 2 héten belül A mérőeszközök megérkezése után 3 héten belül A mérés után 1 héten belül Feladat résztvevői felelős Résztvevők: pedagógusok Felelős: mcs. vezető Felelős: mcs. vezető Felelős: Igazgató. mcs vezető Felelős: Igazgató. mcs vezető Résztvevők: Munkacsoport tagjai Résztvevők: Munkacsoport tagjai Források Számítógép Számítógép, internet elérési lehetőség Számítógép pénzügyi források a programra Számítógép, szoftver Számítógép, szoftver Mérési eredmények Dokumentumok, ellenőrzési pont Jelenléti ívek Emlékeztetők Céglista Megrendelés, Szerződés Mérési eredmények Fejlesztési területek listája, feladatterv 186

193 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely Feladat/ tevékenység A tankönyvrendelés előkészítése a céloknak megfelelően Az intraneten mérési könyvtár létesítése évfolyamonként és erről a kollégák tájékoztatása Próbamérés végzése az elkészített mérőeszközökkel Próbamérés kiértékelése A 2006/2007- es tanév országos mérésének elemzése Elvárt eredmény A tankönyvválasztás eljárásrendje a céloknak megfelelő Kialakított könyvtárak Próbamérés elvégezve Próbamérés kiértékelve Fejlesztési irányok A tantestület tájékozott a témában Elemzés elkészül Időigény Határidő Határidő: február. 01. Határidő: február. 01 Határidő: február 15. Határidő: 2009 február 20. Határidő: 2009 március 1. A tanév folyamán egyeztetés alapján Határidő: március 15. Feladat résztvevői felelős Résztvevők: Munkacsoport tagjai, tankönyvfelelős, iskolavezetés Felelős: mcs. vezető Résztvevők: Rendszergazda, mcs. vezető Résztvevők: Tantestület Szakértő Felelős: mcs. vezető Források Tankönyvlista, szempotok Számítógép Feladatlapok Résztvevők: mcs. és a mérést végző pedagógusok, tanulók Felelős: mcs. vezető és a mérést végző pedagógusok Résztvevők: mcs tagjai Felelős: mcs. vezető Feladatlapok Próbamérés tapasztalatainak megbeszélése, fejlesztési irányok meghatározása Szakember előadása a témában Feladatlapok Számítógép, projektor, előadóterem Számítógép hálózat OKM szoftver FIT-jelentés Dokumentumok, ellenőrzési pont Tankönyvrendelés Tájékoztató levél a kollégáknak a könyvtárak eléréséről. Feladatlapok Mérési eredmények Emlékeztetők Feladatlista Emlékeztető Előadásanyag Jelenléti ív Elemzés 187

194 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely Feladat/ tevékenység A 2006/2007- es tanév országos mérési eredményeinek megismertetése a tantestülettel Az elemzés alapján a fejlesztési célok meghatározása Intézkedési terv készítése, módosítása ha a mérési eredmények az országos átlag alatt vannak (Ha az eredmények elérik az országos átlagot, Fejlesztési terv készül) Az Intézkedési terv (vagy Fejlesztési terv) alapján a fejlesztő munka elkezdése és folytatása Elvárt eredmény A tantestület tájékozott a mérési eredményekről Fejlesztési célok meghatározva Intézkedési terv (vagy Fejlesztési terv) elkészül A fejlesztés beindul Időigény Határidő Határidő: március 25. Határidő: március 25. Határidő: április 10. Az Intézkedési terv (vagy Fejlesztési terv) elkészülte után folyamatosan Feladat résztvevői felelős Felelős: mcs. vezető Résztvevők: mcs. tagjai Felelős: mcs. vezető Felelős: mcs. vezető Az Intézkedési tervben (vagy Fejlesztési tervben) megjelölt résztvevők és felelősök Források OKM szoftver FIT-jelentés Számítógép hálózat OKM szoftver FIT-jelentés Számítógép Az Intézkedési tervben (vagy Fejlesztési tervben) megjelölt források Dokumentumok, ellenőrzési pont Tantestületi értekezlet jegyzőkönyve, jelenléti ív Cél-lista Intézkedési terv (vagy Fejlesztési terv) Az Intézkedési tervben (vagy Fejlesztési tervben) meghatározott dokumentumok 188

195 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely Feladat/ tevékenység A folyamat megvalósításának ellenőrzése, értékelése a tanév végi beszámolókban Elvárt eredmény A pedagógusok látják, mit sikerült megvalósítani a fejlesztési tervből, értik, hogy ennek alapján hogyan készítheti el és használhatja saját fejlesztési tervét a PDCA ciklus szerint. Időigény Határidő Határidő: jún. 30. Feladat résztvevői felelős Feladat résztvevői: Nevelőtestület Mcs. F: iskolavezetés Források Az egész folyamat dokumentációja Dokumentumok, ellenőrzési pont Tanév végi igazgatói és munkaközösségi elemzés, értékelés 189

196 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely 13. Németh László Gimnázium és Általános Iskola Hódmezővásárhely Intézkedési terv az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékeléséből fakadó feladatok meghatározására és megoldására Az oktatás hatékonyságának (ezen belül a kompetencia, illetve a képességfejlesztés) javításának sok egymással összefüggő feltétele van. Ezek közül a következők azok, amelyek megteremthetők az iskola falain belül, az iskola számára rendelkezésre álló eszközökkel: Szemléletváltás a tanári munkában a tervszerűség szerepének erősítése Magyarországon mint minden európai országban, ahol központosított iskolarendszer alakult ki az oktatás céljainak meghatározásában a tudományok eredményeinek a közvetítése dominál. Az angolszász országokban nem vagy csak nagyon későn alakult ki az egységes iskolarendszer. Ezért ezekben az országokban a végzettséget igazoló papírok bemutatása helyett felértékelődött a képességvizsgálatok szerepe. Mivel a hatékonyság legfőbb mértékévé Magyarországon is a kompetenciamérés válik, újra kell gondolni a tanárnak az oktatási-nevelési folyamatban játszott szerepét. A. A kérdés neves hazai kutatói az oly gyakran megfogalmazott közhellyel szemben egyértelműen leszögezik, hogy a magyar oktatásban a legfőbb probléma nem az ismeretcentrikusság Nem lehet ugyanis szembeállítani az ismeretek közvetítését és a képességfejlesztést. Ahhoz, hogy kompetenciát, képességet fejlesszünk, sok ismeret elsajátítására van szükség. A tanórán közvetített ismeretek azonban túlságosan specifikusak. Nem válik szét a lényeges és a lényegtelen, sok idő megy el az irreleváns részletek felületes megtanulására, de nem kerül sor a releváns tudás tartós rögzítésére. Ezért szerepelnek tanítványaink igen jól különböző tanulmányi versenyeken, hiszen ezek a versenyek elsősorban ezt az irreleváns tudást mérik, ám ezért lehetnek eredményeik gyengébbek a látszólag egyszerűbb kompetenciamérésekben. A Nemzeti Alaptanterv és az erre épülő kerettantervek, valamint az egyes tantárgyak részletes vizsgakövetelményei már ezt az új szemléletmódot tükrözik, ám nem hatják át mindennapi munkánkat. A tanítási folyamatot elsősorban a tankönyv határozza meg, azonban nagyon kevés az olyan taneszköz, amely megfelelően szelektál releváns és irreleváns tudástartalom között. Hogy ezen változtassunk az alábbi cél megvalósítására van szükség: Erősíteni kell a pedagógiai munka tervszerűségét

197 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely A cél megvalósításához a következő feladatokat kell megoldani: - a tanév végére minden pedagógus megkapja a következő tanévben tanított csoportjainak a listáját Felelős: igazgató-helyettes Ellenőrzi: igazgató - Augusztus 20-ig minden pedagógus részletes tanmenetet készít, amelynek tartalmaznia kell témára lebontva: - Az értékelés során figyelembe vehető tantervi követelményeket /azaz a releváns tudást/ összhangban a kerettantervvel és a részletes vizsgakövetelményekkel. - A tanítani kívánt kiegészítő anyagot, amely a tanuló munkájának értékelése során érdemjegyben csak pozitív formában jelenhet meg. - A tanári értékelés ütemezését és formáit. - A tanuló továbbhaladásának feltételeit. Felelősök a szaktanárok. Ellenőrzik a munkaközösség-vezetők, ellenőrzésük során a tanmeneteket össze kell vetniük a kerettantervvel és a részletes vizsgakövetelményekkel. - Szeptember 5-ig minden osztályban ki kell függeszteni a tantárgyak tantervi követelményeit és a továbbhaladás feltételeit. Felelősök: az osztályfőnökök Ellenőrzi: az igazgató-helyettes B. A kompetenciák és a képességek fejlesztésének problémái A kompetencia és a képességfejlesztés az ismeretközvetítés mellett természetesen ma is jelen van az oktatási gyakorlatunkban, ám túlságosan az adott anyagrész, részterület problémáiba van beágyazva. Így a tanuló számára nem válik világossá, hogy a feladat megoldásának módja más feladat, sőt más tantárgy feladatának megoldása során is alkalmazható. Hogy ezen változtassunk célként kell megfogalmaznunk a tantárgyi koncentráció erősítését A cél megvalósításához az alábbi feladatok megoldására van szükség: - A tanmenetekben jelenjen meg a tantárgyi koncentráció minden egyes témakörnél. - A tanmenetek ellenőrzése és értékelése során a munkaközösség-vezető térjen ki arra, menynyire jelenik meg az adott tanmenetben a tantárgyak közötti kapcsolat. 191

198 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely C. A tanári mesterség, a tanári szerep újraértelmezése Világosan kell látni, hogy a tanulás, a készségek és a képességek fejlődésében a tanulónak legalább olyan fontos szerepe van, mint a tanárnak. Ezért nem elég az ismeretek átadása, fejleszteni kell a tanuló kognitív kompetenciáját. Ennek két legfontosabb területe a tanuló motivációjának megteremtése és a hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása. Szakmailag itt vannak a legfőbb hiányosságaink. Az egyéni intézkedési tervekből azonban kitűnik, hogy a tantestület döntő többsége kellően motivált a szakmai megújulásra, és a problémák okait is jól látják. Az is tény azonban, hogy ma Magyarországon még nagyon nehéz megszerezni a megújuláshoz szükséges tudást. Mégis a szakmai megújuláshoz vihet közelebb az alábbi feladatok megoldása: - A napközi és a tanulószoba az 1-6. évfolyamon teremt lehetőséget a kognitív kompetenciák fejlesztésére. Ennek érdekében: a) Rövid távon újra kell gondolni a napköziben a tanulás és a játék arányát. Négy-öt tanítási órát követően már nagyon nehéz a kisgyermekkorban további 45 perces tanulási időt hatékonyan végigdolgozni. Ezért 30 percre kell csökkenteni a tanulási időt és harminc perc játékot kell beiktatni. Ennek megfelelően a napközi foglalkozási rendje a következőképpen alakulna: ig tanulás ig játék ig tanulás ig játék ig tanulás A napközi vezetők több elképzelést vetettek papírra a tanulási folyamat megsegítésére. Elképzeléseiket támogatni kell. A tanulás közbeni játékos foglalkozásokba kell beiktatni a mindennapos testnevelés különböző formáit, amit a napközis munkatervben előre meg kell tervezni. Felelősök: napközi-vezetők Ellenőrzi: alsós munkacsoport-vezető b) Elő kell készíteni 1-4. (esetleg 1-6.) évfolyamon az egész napos iskola 2006/2007. tanévben történő bevezetését. Ennek ütemterve: 1. az egész napos iskola szerkezetének jogi és finanszírozási háttere - határidő: augusztus felelős: igazgató-helyettes - ellenőrzi: igazgató 192

199 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely 2. az egész napos formát sikeresen alkalmazó intézmény megismerése és megtekintése - határidő: szeptember felelős: alsós munkacsoport-vezető - ellenőrzi: igazgató 3. a szülők tájékoztatása az egész napos iskolai formáról - határidő: november felelősök: osztályfőnökök - ellenőrzi: igazgató 4. igényfelmérés a szülők között - határidő: december felelősök: osztályfőnökök - ellenőrzi: igazgató 5. Fejlesztési terv elkészítése és eljuttatása az iskolafenntartóhoz - határidő: január felelős: az igazgató 6. Fenntartói támogatás esetén az alapító okirat, a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend módosítása - határidő: április felelős: igazgató 7. A tantárgyfelosztás elkészítése: - határidő: június felelős: igazgató-helyettes és alsós munkacsoport-vezető - ellenőrzi: igazgató 9. Munkatervek elkészítése: - határidő: augusztus felelősök: tanítók, napközi-vezetők - ellenőrzi: alsós munkacsoport-vezető A tanárok szakmai felkészültségének javítása a továbbképzési rendszer átalakítása Mindehhez tanáraink szakmai felkészültségének javítására van szükség. Ez pedig megköveteli továbbképzési rendszerünk átalakítását az alábbiak szerint: 193

200 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely Feladat Felelős Határidő Ellenőrzi 1. A továbbképzési program és a beiskolázási terv elkészítésekor azokat a továbbképzéseket kell privilegizálni, amelyek erre az új feladatra készítenek fel. Munkacsoportvezetők január 15. majd folyamatos Igazgató - ennek keretében minden tanév első félévében át kell tekinteni Első alkalommal Igazgató-helyettes a továbbképzési kínálatot, s ki kell gyűjteni a képességfejlesztéssel kapcsolatos továbbképzéseket, Munkacsoportvezetők november 30. majd folyamatos - információkat kell gyűjteni a kiválasztott továbbképzésekről, az információkat rendszerezve a nevelőtestület és az iskolavezetés elé kell tárni, december 20. majd Igazgató-helyettes - a továbbképzésen részt vevő pedagógus a továbbképzés befejezését Munkacsoport- folyamatos követő 30 napon belül jelentést készít az iskola vezevezetők tése számára, amelyben szövegesen értékeli a továbbképzést Az oklevél átvételétől Igazgató az alábbi szempontok szerint: számított 30 nap mi volt a cél a továbbképzésre való jelentkezéssel? A továbbképzést mennyiben felelt meg a továbbképzés ezeknek a céloknak? befejező pedagógus teljesítette-e a továbbképzés az előzetes várakozásokat? felhasználhatóak-e a továbbképzésen szerzett ismeretek és jártasságok a kompetenciaalapú tanítás és a képességfejlesztés területén? - ajánlható-e a továbbképzés a tantestület tagjai számára?

201 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely 2. Bekapcsolódás a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése érdekében című pályázat második körébe. - Olyan konzorciumhoz kell csatlakoznunk, amely reális esélylyel vesz részt a pályázaton. - - A programban részt vevő iskolák komoly felkészítést és háttértámogatást fognak kapni pedagógiai tevékenységük átalakításához. 3. Amennyiben az elkövetkező években is lesz úgynevezett szakmai szolgáltatás normatíva, annak felhasználása során olyan pedagógiai szakmai szolgáltatást kell igénybe venni, amely eredményesen és hatékonyan készíti fel a pedagógusokat a tanulás tanítására. Ennek érdekében: - a tanév elején írásban kell ajánlatot kérni a szakmai szolgáltatást végző intézményektől - a felhasználható normatívát nem szabad szétaprózni, hanem a következő feladatokra kell fordítani az alábbi prioritásokat érvényesítve: intézményen belüli mérések előnyben kell részesíteni azokat a szolgáltatókat, amelyek biztosítani tudják egy adott évfolyam folyamatos, több év- Igazgató A pályázat kiírásától függ Igazgató-helyettes Folyamatos Igazgató-helyettes szeptember 30., majd folyamatos A fenntartó Igazgató igazgató 195

202 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely re kiterjedő vizsgálatát, előnyben kell részesíteni azokat a szolgáltatókat, amelyek mérési és értékelési módszereiket továbbképzések keretében megismertetik a nevelőtestülettel, nevelőtestületi továbbképzések a didaktika új és a képességfejlesztésben komoly lehetőséget jelentő területein: o a tanulás tanítása o kooperatív tanulás o csoporton belüli differenciálás o projekt-tanítás 196

203 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely A cél megvalósításának sikeressége: A cél megvalósítása akkor tekinthető sikeresnek, ha két tanéven belül sikerül áttekinthetővé és értékelhetővé tenni a továbbképzések rendszerét és tudatosabbá a továbbképzéseken való részvételt, illetve a szakmai szolgáltatások igénybevételét. Ugyancsak fontos kritériuma a cél megvalósításának, ha a kompetenciafejlesztésben hatékonynak bizonyult új tantárgypedagógiai módszerek megjelennek a pedagógusok mindennapi tanítási gyakorlatában. A sikeresség mérésének eszközei: Minden tanév végén az iskola vezetőjének értékelni kell a továbbképzéseken való részvétel, valamint az igénybevett szakmai szolgáltatás tervszerűségét és hatékonyságát. A vezetői óralátogatások értékelőlapjain külön ki kell térni a képességfejlesztés megjelenésére és hatékonyságára Feladatok a kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében A kompetenciamérés eredményei miatt, illetve a jövőbeni mérések eredményeinek javítása érdekében a következő feladatok megvalósítására van szükség: Alsó tagozat: Alsó tagozaton a kompetencia és a képességfejlesztés területén kevesebb a probléma. Itt deklaráltan az alapvető kulturális képességek kifejlesztése a cél, ezért eleve nagyobb szerepet kap a képességfejlesztés. Itt még valóban gyermekként kezelik a tanulót és a fő cél inkább a fejlesztés, nem pedig a külső tudás közvetítése. Az alsó tagozaton is problémát jelentenek azonban a következők: - a lassabban haladó, későn érő, több figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése, - túl korán dominánssá válnak a tantárgyak speciális szempontjai Kutatások támasztják alá, hogy a gyerekek közötti különbségek az iskolai oktatás alatt tovább nőnek. A tanulási kudarcok jelentős része arra vezethető vissza, hogy az iskolába lépő gyerekek egy része még nem rendelkezik az írás és az olvasás elsajátításának feltételeivel. Ezért ki kell alakítani a differenciált ütemű írás-olvasás tanítást az első-második- harmadik osztályban. A cél megvalósításához az alábbi feladatokat kell megoldani: 197

204 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely Faladat Felelős Határidő Ellenőrzi Az iskolába lépéskor fel kell mérni, mekkorák a gyerekek közötti különbségek A felmérés eredményéről tájékoztatni kell a szülőket Egyéni haladási ütemterv meghatározása a szülővel közösen harmadik osztály végéig Az egyéni haladási ütemterv érvényesítése a tanulók szöveges értékelésekor Alsós munkacsoport-vezető Igazgató szept.20. majd folyamatos Osztálytanítók szept. Alsós munkacsoport-vezető 30. Osztálytanítók október Alsós munkacsoport-vezető 30. Osztálytanítók Folyamatos Alsós munkacsoport-vezető A cél megvalósításának sikeressége ötödik évfolyamtól válik mérhetővé. A megvalósítás akkor tekinthető sikeresnek, ha minimálisra csökken a tanulási kudarc miatt motiválatlan tanulók száma. Matematika: A mindennapi tanítási órákon alsó tagozattól előtérbe kell helyezni a matematikai eszköztudás fejlesztése. A matematika tantárgynak kettős feladatot kell megoldania: A tanulók gondolkodásának fejlesztése A mindennapi életben való tájékozódás fejlesztése Az érettségi vizsga új követelményei is erre helyezik a hangsúlyt Motiváltabbá teheti a tanulókat a tantárgy tanulásában Előtérbe kell helyezni a gyakorlati tudás szempontjából rendkívül fontos, ám a felsőbb évfolyamokon gyakran háttérbe szoruló kompetenciákat: Megértés Alkalmazás Relevancia Realisztikus modellezés Ennek megfelelően felül kell vizsgálni: A helyi tantervet, a tanmeneteket A tanári gyakorlatot A használt tankönyvek, taneszközök alkalmasságát 198

205 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely Helyi feladattár létrehozása. Feladatonként kell kiértékelni a felmérés tapasztalatait. El kell végezni a 2004-es kompetenciamérés kiértékelését. A célok megvalósításához a következő konkrét feladatokat kell megoldani a 2005/2006. tanévben, majd azt követően minden tanévben: Feladat Felelős Határidő Ellenőrzi 1. továbbképzés a matematikát tanító tanítók és felső tagozatos tanárok számára: - a továbbképzés témája: a matematika tantárgy új típusú érettségi vizsgája - - a továbbképzésen konkrét feladattípusokon keresztül kell megmutatni, milyen új kompetenciák fejlesztését kívánja meg az új érettségi vizsga 2. A kompetenciamérés elemzése a feladattípusok szerint, írásos jelentés készítése - az elemzést a munkaközösség tagjai készítik el - - az elemzés bemutatása nevelőtestületi értekezleten 3. Tankönyvelemzés: minden évfolyam tankönyvének és feladatgyűjteményének elemzése és értékelése. - a tankönyvelemzés szempontja: mennyiben felelnek meg a taneszközök a kompetenciaalapú oktatás követelményeinek - - a tankönyvelemzés következménye: a tankönyvrendelés során az esetleg szükséges korrekciók végrehajtása 4. Feladatbank létrehozása az iskolai hálózaton: - a feladatbank létrehozásához október és júli- Seres Imre augusztus igazgató 25. Seres Imre Szeptember igazgató 30. Október 30. Az adott évfolyamon októ- igazgató tanító ber 30. matematika tanárok január 31. Ritzl Zoltánné május igazgató és Seres Imre 30-ig folyamatos 199

206 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely us hónapok között minden matematikát tanító szaktanár köteles három feladatot publikálni az iskolai hálózat erre a célra létrehozott könyvtárában megoldási útmutatóval együtt 5. Kompetencia-mérések évente kétszer - szeptemberi kompetenciamérés a 6. a 8. és a 10. évfolyamon: az A osztályok a 2003-as, a B osztályok a 2004-es mérés feladatlapjait oldják meg a dolgozatok kijavítása és kiértékelése - május-júniusi kompetencia-mérés a 6. a 8. és a 10. évfolyamon: az A osztályok a 2004-es, a B osztályok a 2003-as mérés feladatlapjait oldják meg a felmérés kijavítása elemzése - a mérések eredményeinek nevelőtestületi megbeszélése, a 2006/2007. tanév feladatainak meghatározása Seres Imre, Győri Éva Szaktanárok Szaktanárok igazgató szeptember 15. Október június augusztus augusztus 30. Magyar nyelv és irodalom: Olvasás szövegértés Világossá kell tenni, hogy az olvasás nem olvasástechnikát, betűfelismerést jelent. Fejlesztése felső tagozaton is központi feladat Fejlesztése nem tantárgyspecifikus El kell szakadni a szövegértés irodalomközpontúságától Az új érettségi vizsgán megjelenő kompetenciák fejlesztése már ötödik osztálytól céltudatosan kell hogy történjen Helyi feladattár létrehozása Feladatonként kell kiértékelni a felmérés tapasztalatait. El kell végezni a 2004-es kompetenciamérés kiértékelését. 200

207 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely A célok megvalósításához a következő konkrét feladatokat kell megoldani a 2005/2006. tanévben,majd azt követően minden tanévben: Feladat Felelős Határidő Ellenőrzi 1. továbbképzés a magyar nyelv és irodalmat tanító tanítók és felső tagozatos tanárok számára: - a továbbképzés témája: a magyar nyelv és irodalom tantárgy új típusú érettségi vizsgája - a továbbképzésen konkrét feladattípusokon keresztül kell megmutatni, milyen új kompetenciák fejlesztését kívánja meg az új érettségi vizsga 2. A kompetenciamérés elemzése a feladattípusok szerint, írásos jelentés készítése - az elemzést a munkaközösség tagjai készítik el - az elemzés bemutatása nevelőtestületi értekezleten 3. Nevelőtestületi továbbképzés: - a továbbképzés témája: a szövegértés fejlesztésének lehetőségei a tanítási órán - a továbbképzésen alsó tagozaton alkalmazott feladattípusokon keresztül mutatunk példát a szövegértés fejlesztésének lehetőségeire 4. Tankönyvelemzés: minden évfolyam tankönyvének és feladatgyűjteményének elemzése és értékelése. - a tankönyvelemzés szempontja: mennyiben felelnek meg a taneszközök a kompetenciaalapú oktatás követelményeinek - a tankönyvelemzés következménye: a tan- Árva László augusztus 25. Verseginé Szeptember Igazgató Hillay Erika 30. Október 30. Igazgató Árva László November Igazgató Ritzl Zoltánné 30. Az adott évfolyamober októ- 30. tanító magyar szakos tanárok január

208 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely könyvrendelés során az esetleg szükséges korrekciók végrehajtása 5. Feladatbank létrehozása az iskolai hálóza- Ritzl Zoltánné május igazgató ton: és Verseginé 30-ig folya- - a feladatbank létrehozásához október és Hillay Erika matos július hónapok között minden magyar nyelv és irodalmat tanító szaktanár köteles három feladatot publikálni az iskolai hálózat erre a célra létrehozott könyvtárában megoldási útmutatóval együtt 6. Kompetencia-mérések évente kétszer Seres Imre, szept- igazgató - szeptemberi kompetenciamérés a 6. a 8. és Győri Éva ember 15. a 10. évfolyamon: -az A osztályok a 2003-as, a B osztályok a 2004-es mérés feladatlapjait Október 30. oldják meg Szaktanárok június a dolgozatok kijavítása és kiértékelése Szaktanárok május-júniusi kompetencia-mérés a 6. a 8. és a 10. évfolyamon: au- az A osztályok a 2004-es, a B osztá- gusztus 20. lyok a 2003-as mérés feladatlapjait au- oldják meg igazgató gusztus 30. a felmérés kijavítása elemzése - a mérések eredményeinek nevelőtestületi megbeszélése, a 2006/2007. tanév feladatainak meghatározása Természettudományok (fizika, kémia, biológia, földrajz, természetismeret): Bár az Országos Kompetenciamérés erre a területre nem terjedt ki, a nemzetközi Monitor, illetve PISA vizsgálatok fontos eleme a természettudományos eszköztudás (TIMSS) mérése. A módszertani, tartalmi megújulás ezeken a területeken is elkerülhetetlen. Ezt azonban nehezíti, hogy a matematikától eltérően itt nem állnak rendelkezésünkre mérőeszközök. Amire mégis támaszkodni lehet, az az új érettségi vizsga írásbeli feladatlapjai, illetve szóbeli tételsorai ezekből a tantárgyakból, amelyek ugyancsak elsősorban a tudás alkalmazásának a képességét és nem annak 202

209 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely mélységét mérték. Ezek a feladatlapok azt is bizonyítják, hogy a tanítandó tananyag tervszerű elrendezésével és kiválogatásával az alacsony óraszámok mellett is lehetőség van az eredményes felkészítésre. A természettudományi tárgyakat tanítóknak a következő feladatokat kell megoldaniuk: Feladat Felelős Határidő Ellenőrzi 1. Belső továbbképzés a természettudományokat tanító tanítók és felső tagozatos tanárok számára: - a továbbképzés témája: a természettudományi tantárgyak új típusú érettségi vizsgája - a továbbképzésen konkrét feladattípusokon keresztül kell megmutatni, milyen új kompetenciák fejlesztését kívánja meg az új érettségi vizsga 2. Tankönyvelemzés: minden évfolyam tankönyvének és feladatgyűjteményének elemzése és értékelése. - a tankönyvelemzés szempontja: mennyiben felelnek meg a taneszközök a kompetenciaalapú oktatás követelményeinek - a tankönyvelemzés következménye: a tankönyvrendelés során az esetleg szükséges korrekciók végrehajtása 3. Feladatbank létrehozása az iskolai hálózaton: - a feladatbank létrehozásához október és július hónapok között minden természettudományos tantárgyat tanító szaktanár köteles három feladatot publikálni az iskolai hálózat erre a célra létrehozott könyvtárában megoldási útmutatóval együtt 4. Kompetencia-mérések évente egyszer - kompetenciamérés a 12. évfolyamon: Bodrogi Judit augusztus Igazgató- és Gálné Horváth Ildikó 25. helyettes Az adott évfo októ- Igazgató- lyamon tanító ber 30. helyettes tanárok január 31. Burzon Mária május igazgató 30-ig folyamatos Győri Éva február Igazgató

210 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely - az osztályok a 2004.évi középszintű érettségi vizsga írásbeli feladatlapjait oldják meg - a feladatlapok kiértékelése Szaktanárok március 1. igazgató Idegen nyelvek A motivált tanulók közül igen nagy számban tettek eredményes nyelvvizsgát az elmúlt esztendőben. Ezért itt elsősorban a következő feladatokra kell koncentrálni: Feladat Felelős Határidő Ellenőrzi 1. az alacsony motivációval rendelkező tanulók Biró Beáta nov- igazgató esetében az alulmotiváltság okai- Hatvaniné ember 30 nak feltárása. Ennek érdekében: Czékmán Orsolya - tantárgyi attitűd vizsgálat elvégzése 2. Belső továbbképzés a természettudományokat Csikós Erzsé au- Igazgató- tanító tanítók és felső tagozatos bet gusztus 25. helyettes tanárok számára: Balázs József - a továbbképzés témája: az idegen nyelv az új típusú érettségi vizsgája - a továbbképzésen konkrét feladattípusokon keresztül kell megmutatni, milyen új kompetenciák fejlesztését kívánja meg az új érettségi vizsga 3. Tankönyvelemzés: minden évfolyam Biró Beáta november igazgató tankönyvének és feladatgyűjteményének Hatvaniné 30. elemzése és értékelése. Czékmán Orsolya - a tankönyvelemzés szempontja: mennyiben felelnek meg a taneszközök a kompetenciaalapú oktatás követelményeinek január - a tankönyvelemzés következménye: a tankönyvrendelés során az esetleg szükséges korrekciók végrehajtása Feladatbank létrehozása az iskolai hálózaton: Biró Beáta má- igazgató Hatvaniné jus 30-ig 204

211 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely - a feladatbank létrehozásához október és július hónapok között minden idegen nyelvet tanító szaktanár köteles három feladatot publikálni az iskolai hálózat erre a célra létrehozott könyvtárában megoldási útmutatóval együtt 5. Kompetencia-mérések évente egyszer - kompetenciamérés a 12. évfolyamon: - az osztályok a 2004.évi középszintű érettségi vizsga írásbeli feladatlapjait oldják meg - a feladatlapok kiértékelése Czékmán Orsolya folyamatos szaktanárok február március 1. Munkaközösségvezetők Történelem Meghatározó szerepe van a nemzeti azonosságtudat erősítésében, a szövegértés fejlesztésében a forrásfeldolgozáson keresztül, a kritikai olvasás fejlesztésében ugyancsak a forrásfeldolgozáson keresztül, az induktív gondolkodás fejlesztésében a diagram, ábra, kép és táblázatelemzéseken keresztül. A tantárgy tanítása során vissza kell állítani a történetmondás korábban oly fontos szerepét. Hogy a történelem tanítás hatékonyan fejlessze a fenti kompetenciákat a következő feladatok megoldására van szükség: Feladat Felelős Határidő Ellenőrzi 1. Belső továbbképzés a történelmet tanító tanárok számára: - a továbbképzés témája: a történelem tantárgy az új típusú érettségi vizsgája - a továbbképzésen konkrét feladattípusokon keresztül kell megmutatni, milyen új kompetenciák fejlesztését kívánja meg az új érettségi vizsga 2. Tankönyvelemzés: minden évfolyam tankönyvének és feladatgyűjteményének elemzése és értékelése. - a tankönyvelemzés szempontja: mennyiben Pengőné Cseh augusztus Igazgató- Ildikó 25. helyettes Az adott évfolyamon októ- Igazgató- tanító ber 30. helyettes tanárok 205

212 Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely felelnek meg a taneszközök a kompetencia janu- alapú oktatás követelményeinek ár a tankönyvelemzés következménye: a tankönyvrendelés során az esetleg szükséges korrekciók végrehajtása 3. Feladatbank létrehozása az iskolai hálóza- Pengőné Cseh május igazgató ton: Ildikó 30-ig fo- - a feladatbank létrehozásához október és júli- lyamatos us hónapok között minden történelmet tanító szaktanár köteles három feladatot publikálni az iskolai hálózat erre a célra létrehozott könyvtárában megoldási útmutatóval együtt 4. Kompetencia-mérések évente egyszer Pengőné Cseh feb- Igazgató - kompetenciamérés a 12. évfolyamon: Ildikó ruár az osztályok a 2004.évi középszintű érettségi vizsga írásbeli feladatlapjait oldják meg - a feladatlapok kiértékelése már- igazgató Szaktanárok cius 1. Testnevelés A testnevelés órákon feladatunk a diákokban az igényt felébreszteni a mozgás, a testedzés iránt. Megalapozni az egészséges életmódra való törekvést. Ezt úgy érhetjük el, hogy minél változatosabb formában tárjuk a gyerekek elé az elvégzendő feladatokat, változatos órákat tartunk és az új sportok mozgásanyaga felé is nyitunk, azokat bevéve a tanmenetbe. Napjainkban a testnevelésnek nagyobb szerepet kell kapnia a prevencióban, a lakosság egészséges életmódra nevelésében, ami csak úgy valósulhat meg, ha kisgyermekkorban kezdjük. Ehhez azonban kevés a heti kétszer 45 perc. Ezért mindenképpen meg kell oldani minden diákra kiterjedően a mindennapos testmozgást. Művészeti tárgyak A művészeti tárgyak egyrészt az ezen a területen kiemelkedő tehetséggel rendelkező gyerekek megtalálását és tehetséggondozását kell hogy ellássák, ám emellett fontos szerepük az esztétikai fogékonyság fejlesztésében, s így egy teljesebb emberi élet iránti igény kialakításában. 206

213 Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda - Győr 14. Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda Győr Intézményi bemutatkozás Nincs szebb emberi tevékenység a nevelésnél. (Luther Márton) Intézményünk, a rendszerváltás után 2001-ben újraindított gazdag múlttal rendelkező győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ a Győri Evangélikus Gyülekezet fenntartásában áll. Óvoda, általános iskola, négy és nyolc évfolyamos gimnázium szolgálja a tanulók keresztyén nevelését és igényes oktatását. A tanulói létszám évről évre nő, 2008-ra elérte a 775 főt. 16 óvodapedagógus és dajka, 31 általános iskolai tanár, 21 gimnáziumi tanár és 9 munkatárs szolgálja a győri evangélikus nevelés és oktatás ügyét. Isten végtelen kegyelmének, a gyülekezet támogató szeretetének, s a tantestület odaadó, következtetés és színvonalas nevelőmunkájának eredménye az a látványos fejlődés, mely kevesebb, mint másfél évtized alatt óvodánkat-iskolánkat ismertté, kedveltté tette. Győr dinamikusan fejlődő nagyváros, mely tág lehetőségeket kínál az iskolaválasztásban. Így a szülők döntése nem kényszerből születik, amikor intézményünket választják. A szülői háttér társadalmi rétegződése rendkívül vegyes. Intézményükben nem a vagyoni háttér, a pozíció, hanem a gyermek fontos, számára kell megteremteni az esélyegyenlőséget. A szülők jelentős része támogatja az intézmény nevelési törekvéseit, az oktatás módszereit. A tantestület felkészült, dinamikus, kreatív, innovatív és kész a változtatások bevezetésére, ugyanakkor a nevelésben tradicionális elveket vall. Közösségünk célja, hogy az evangélikus óvoda vonzó otthona legyen a benne megvalósuló keresztyén életnek. Tesszük mindezt egy biztonságos, derűs, kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes tevékenységekre serkentő nevelői légkörben, ahol a keresztyén világnézet, világkép és értékrend érvényesül. Sok évszázados egyházi nevelési hagyományok és a mai társadalmi elvárások arra ösztönöznek bennünket, hogy egy tradicionális, de modern, korszerű iskolát építsünk. Az általános iskolában a tanulók alapkészségeinek a lehető legmagasabb szintre emelését, a tanulás megszerettetését, a tudás mély tiszteletére való nevelését kiemelkedően fontos feladatnak tartjuk. A gimnáziumi tanulmányok befejezésével szeretnénk, ha diákjainkból kreatív, jellemes, mások problémái iránt érzékeny és tenni tudó felnőttek válnának. Ez azt is jelenti, hogy céljaink elérése érdekében igyekszünk magas szellemi elvárással, igényes oktatással a kor színvonalán 207

214 Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda - Győr tanítani, hogy növendékeink a keresztyén hit és erkölcs bázisán váljanak felnőtt, felelős életutat bejáró, családjukat, gyülekezetüket szerető és hozzájuk hűséges állampolgárokká. Mindeközben legyenek képesek az Európai Unió keretein belül is eligazodni. Hiszünk a magvető bizalmával az érés támogatásában, e támogatás jobbítása, állandó biztonsága az egyedüli hosszú távú célja közösségünknek Intézményi fejlesztési/intézkedési terv a kompetenciafejlesztéshez és méréshez 2006/2007. tanév A megvalósítás időtartama Cél Az iskola pedagógusai ismerjék meg az országos kompetenciamérés ábráinak értelmezését, a feldolgozó szoftver használatát. - A kompetenciamérés eredménye haladja meg az elvárt szintet mindkét kompetenciaterületen, minden évfolyamot érintően. - Az intézményi mérés összehangolt legyen az országos kompetenciamérési feladatokkal - A kompetencia alapú oktatás feltételei módszertani megújulás, tankönyv, tanmenet) biztosított legyen Elvárt eredmény - A pedagógusok azonosulni tudnak a feladatokkal. - A tantárgyi mérések mellett kompetencia alapú mérőeszközöket is használ az iskola. - A nevelőtestület képes lesz a mérési eredmények felhasználásával az önfejlesztésre az önelemzésre. - A tanult módszerek beépülnek a mindennapi munkába. A MICS team tagjai: - Győryné Timár Henriette - Feketéné Kovács Zsuzsa - Nagy Gergely - Károlyi Szilvia - Molnár Tamásné 208

215 Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda - Győr Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Feladat résztvevői Egyéb erőforrás Ellenőrzési pont Határidő Felelős P- tervezés Megtervezzük a feladatokat A feladatok felelősei meghatározottak MICS vezető Szg., nyomtató --- A kompetenciamérési eredmények értelmezése, az intézményi hasznosítás lehetőségeinek feltárása. Ismertek az eredmények, mindenki helyesen értelmezi az ábrákat Ig.h. papír és filctoll A mérési eredmények elemzésének írásos anyaga. Célok megfogalmazása közösen Feladatok tervezése a tanulói fejlesztésekre D- Megvalósítás Kompetencia alapú mérőeszközök felkutatása, szakirodalom keresése a kompetenciamérések témaköréhez. A kompetencia alapú mérőlapok, tesztek felmérésének és értékelésének megbeszélése. Módszertani változtatások a tanórákon a kompetencia alapú oktatás megvalósításához és a kompetenciafejlesztés eredményesebbé tételéhez. Nevelőtestületi elfogadás MICS vezető és iskolavezetés A mérőeszközök rendelkezésre állnak. Ismerjük, értjük a kompetenciamérés lényegét Az új, korszerű módszerek beépülnek a tanórákba, -- Céllista. Fejlesztési terv Munkaközösség-vezetők Mérőeszköz Munkaközösségi munkatervek Szaktanárok. Munkaközösség-vezetők Munkaközösség-vezetők. Ig. Óratervek. Óralátogatási szempontsorok. feljegyzés Munkaközösségi munkatervek Fejlesztő feladatok gyűjtése az alapkészségek fejlesztéséhez, módszertani segédanyag összeállítása a kompetenciafejlesztéshez Az egyéni és csoport fejlesztések megtervezése A fejlesztő feladatok beépítése a tanórákba A fejlesztések elindítása Elkészül a segédanyag Szaktanárok. Munkaközösség-vezetők A fejlesztés tartalmi és formai követelményei kidolgozottak Ig.h. Munkaközösség-vezetők Internet idő Feladatlisták. A megvalósítás a tervezettnek megfelelően folyik. 209

216 Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda - Győr Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Időigény, Határidő Feladat résztvevői Felelős Egyéb erőforrás évfolyamon kompetenciamérésére használható feladatok Szaktanárok. internet, szgép alkalmazott feladatok le- töltése, gyűjtése, adatbank megalapozása A gyűjtött mérőlapok áttanulmányozása, Minden típushoz elegendő Munkaközösség-vezetők műhelymunkára rendszerezés az országos mé- feladat van alkalmas terem, rés feladattípusai szerint. szgép Feladatbank összeállítása: - csoportosítás évfolyamonként - feladatok értékelésének leírás, összehangoltan a kompetenciamérés értékeléseivel C-A ellenőrzés, beépítés az intézmény működésébe. A kidolgozott mérőlapok használatának ellenőrzése Az eredmények elemzése a tanév végi értékelésben Mérés, tervezés, fejlesztés és a módszerek használata beépül a mindennapi gyakorlatba. Rendszerezett feladatsorok készek. méréseket elvégezzük határidőkhöz egyéni fejlesztés van kötve javuló mérési eredmények ig A feladat a mindennapi nevelés-oktatás részévé től válik, beépül a mindennapokba. Mellékletek: A 2004-es országos kompetenciamérés eredményeinek feldolgozása műhelymunkára alkalmas terem, szgép Ellenőrzési pont lista Rendszerezett feladatsorok. feladatbank Ig. ig.h. idő ellenőrző lap Ig. pedagógusok tanévzáró értékelés munkaterv és ellenőrzési terv 210

217 Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda - Győr Egyéni fejlesztési terv a 2007/2008. tanévre Cél: Az 1. képességszint alatt, és az 1. képességszinten teljesített 8. és 10. évfolyamos tanulók tervszerű felzárkóztatásával a tanulói kompetenciafejlesztés hatékony támogatása. Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Határidő Felelős Egyéb erőforrás, módszer Ellenőrzést végző Az 1. képességszint alatt, és az 1. képességszinten teljesített tanulók azonosítása a központi szoftver segítségével. A felzárkóztatásra és fokozott fejlesztésre szoruló tanulók névsora ismert Ig.h. és MICS vezető A kompetenciamérésben elért eredmények egyéni szintjének megállapítása a kompetencia CDn található szoftver segítségével. Ig. A tanulók országos mérésben elért teljesítményének feladatonkénti elemzése, a hiányterületek feltárása. A tanulók tanórai és tanórán kívüli teljesítményének elemzése. A fejlesztő munkát segítő tanári team kialakítása a kompetenciamérésben a standardizált képességszint 1. és 1. szint alatt besorolt tanulókkal. A fejlesztésbe bevont tanulók iskolai teljesítményének nyomon követése. Folyamatos kapcsolattartás a tanulókkal és szüleikkel Fejlesztő csoport. Munkaközösség-vezetők től havonta. Fejlesztő csoport, osztályfőnökök Egyéni fejlődési naplók vezetése az alapkészségek és képességek fejlesztésének lépéseiről. Egyéni fejlődési napló vezetése. Tanórán kívüli foglalkozási naplók vezetése. Ig.h. MICS vezető A felzárkóztatásba bevont tanulók tanulási szokásainak felmérése. A tanulás iránti motivációk feltérképezése megtörtént Osztályfőnökök. Szaktanárok Fejlesztő csoport Kérdőíves felmérő anyagok. Interjú. Munkaközösségvezetők 211

218 Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda - Győr Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Határidő Felelős A tanulók tanulási szokásainak ismeretében új módszerek bevezetése a tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon. Helyi pedagógus továbbképzések szervezése A tanulók fejlesztése. A tanórai tanulásszervezési módszerek változatos alkalmazása. A tanulási szokások minden felmért tanuló esetében azonosításra kerülnek. A tanórákon korszerű tanulásszervezési technikák alkalmazásával, és kompetenciafejlesztő feladatokkal folyik a fejlesztés. A pedagógusok belső továbbképzések biztosításával felkészülnek a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók hatékony fejlesztésére. Az egyéni képességek fejlesztése egyéni fejlesztési tervek alapján. A differenciált tanulásirányítás a tanórákon jellemzővé válik. A kooperatív technikák Szaktanárok.. Ig.h. Munkaközösség-vezetők től től folyamatosan től folyamatosan Szaktanárok., Iskolavezetés. Fejlesztő csoport. Szaktanárok. Munkaközösségek. Szaktanárok Munkaközösség-vezetők Egyéb erőforrás, módszer Óralátogatás, bemutató órák szervezése. Belső módszertani képzések szervezése munkaközösségi és intézményi szinten. URL címek elhelyezése az iskolai honlapon. Belső képzés. Tanulás módszertani programok. Egyéni fejlesztési tervek. Kulcskompetenciák fejlesztését támogató tananyag kiválasztása, kompetenciafejlesztő feladatok, feladatsorok gyűjtése. Óralátogatások, hospitálások. Ellenőrzést végző Munkaközösségvezetők. Ig.h. Ig. Ig.h. MICS vezető Munkaközösségvezetők Munkaközösségvezetők. Ig. 212

219 Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda - Győr Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Határidő Felelős Az összegyűjtött kompetenciafejlesztő feladatok rendszeres alkalmazása a tanórákon. A fejlesztésbe bevont tanulók teljesítményének mérése kompetencia alapú mérőeszközökkel. A fejlesztésbe bevont tanulók eredményeinek elemzése. A fejlesztő munka tapasztalatainak összegzése. elterjednek. A felzárkóztatásra szoruló tanulók személyre szabott segítséghez jutnak. Az érintett tanulók mérési eredménye javul. Az érintett tanulók mérési eredménye javul Szaktanárok. Munkaközösség-vezetők. Fejlesztő csoport Fejlesztő csoport. MICS vezető Fejlesztő csoport. Szaktanárok. Egyéb erőforrás, módszer Kompetenciafejlesztő feladatok gyűjtemény. Helyi módszertani ajánlások nyilvánossága. Mérések megszervezése. Kompetenciafejlesztő feladatokat tartalmazó mérőlapok. Év végi statisztikák. Naplók. Teljesítményregiszter Ellenőrzést végző Munkaközösségvezetők Ig. 213

220 Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda - Győr Intézmény intézkedési terv az országos kompetenciamérés eredményeinek fejlesztéséhez 2007/2008. tanév Helyzetelemzés A évi országos kompetenciamérésben a képességpontok szerinti teljesítményeink alapján az eredményeink 8. évfolyamon és 10. évfolyamon egyaránt az országos átlag felettiek mindkét kompetenciaterületen. El kell viszont gondolkoznunk azon, hogy a hozzáadott pedagógiai értékünk a 2004-es mérésekhez viszonyítva alacsonyabb lett, és sajnos 8. és 10. évfolyamon matematikából elmaradt az elvárt eredménytől. Ezért szükség van a fejlesztő munka tudatos tervezésére az eredmények javításának érdekében. Szintén elgondolkodtató és nyugtalanító, hogy nőtt az 1. képességszint alatt, és az 1. képességszinten teljesítő tanulóink száma. Az eredmények csökkenésének okai az ok-elemzésünk szerint: A munkaközösségi munkaterveink nem tartalmaztak a kompetenciaméréshez kapcsolódó feladatokat. Nem volt elemző csoport, amely a méréseket elemezte volna, és levonta volna a következtetéseket. Nem történt meg a feladat -, és osztály szintű elemzése az országos mérési eredményeknek. Nem állt rendelkezésünkre megfelelő számú kompetenciafejlesztő feladatsor több tantárgyat érintően. Hiányoztak a kompetenciamérésekhez kapcsolódó egyéni fejlesztési tervek. Intézmény intézkedési tervet állított össze a fejlesztő munka tervszerűségének és hatékonyságának biztosítására. 214

221 Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda - Győr Céljaink Az intézmény mérési-értékelési rendszere kapcsolódjon az országos mérések tartalmi és formai kereteihez. A tanórákon alkalmazott kompetenciafejlesztő feladatsorok legyenek szinkronban az országos mérések feladattípusaival. Alakuljon ki egységes működést és dokumentációs munkát biztosító rendszer, amely tartalmazza az egyéni fejlesztési terveket, a nyomon követést és az értékelést. Javuljon az érintett évfolyamokon a kompetenciamérés eredménye, és a hozzáadott pedagógiai érték mértéke Az egyéni fejlesztés tervezett legyen Valósuljon meg minden tantárgyat érintően a kompetencia alapú oktatás feltételeinek biztosítása (módszertani megújulás, tankönyv, tanmenet stb.) A HEFOP pályázati projektünk során megismert új tanulásszervezési eljárások, módszerek továbbra is épüljenek be a mindennapi munkánkba, a jó gyakorlatok terjesztése valósuljon meg teljes körűen iskolánkban, és a kompetencia alapú programcsomagok feladatai egyre nagyobb számban kerüljenek alkalmazásra. Valósuljon meg a projekt fenntarthatósága a minél hatékonyabb és eredményesebb oktatás érdekében Elvárt eredmény Mérési jó gyakorlatok megismerése /Műhelymunka kialakulása/ Módszertani és mérési belső képzések beindítása Kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök rendelkezésre állnak Lesznek tantárgyankénti kompetenciafejlesztő feladatsorok az iskolában Minden tantárgy esetében a tanítás során megjelennek az értő olvasás és bizonyos szintű matematikai kompetenciák fejlesztésére irányuló tanulói tevékenységformák is. 215

222 A fejlesztési team tagjai: Feketéné Kovács Zsuzsa, Nagy Gergely, Károlyi Szilvia, Molnár Tamásné Koordinátor: Győryné Timár Henriette igazgató-helyettes Időtartam: szept jún Erőforrások Humán: Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok) Az intézményben működő munkaközösségek vezetői (koordináció) Az intézmény pedagógusai (mérőeszközök fejlesztése) MICS (fejlesztés és koordináció) Infrastrukturális: Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató Állandó helyiség a műhelymunkára Közös idő biztosítása a csoportmunkához Dologi: Fénymásoló Nyomtatáshoz és fénymásoláshoz papír Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda - Győr Feladat/ tevékenység Az országos mérési eredmények elemzése. Célmeghatározás az intézményi éves munkaterv összeállításához. MICS és fejlesztő csoport megalakulása, feladat-és hatáskör meghatározása Elvárt eredmény, sikerkritérium A nevelőtestület minden tagja megismeri, helyesen értelmezi az eredményeket. Az érintettek ismerik feladataikat Határidő Felelős Dokumentáció Ellenőrzést végző augusztus 26. Iskolavezetés (ig., ig. helyettes) Minőségfejlesztési csoport vezetője A tanévnyitó értekezlet jegyzőkönyve, a feldolgozás, elemzés dokumentumai, megbízó levelek, feladatleírás Ig. 216

223 Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda - Győr Feladat/ tevékenység Az országos kompetenciamérés eredményeinek értékelése munkaközösségenként, kompetenciaterületenként, célmeghatározás a tanévre A tanulók iskolai teljesítményének képességszintek szerinti elemzése, a fejlesztésbe bevonandó tanulók megnevezése. A tanórai tanulásszervezési módszerek megújítása, a megvalósítás módjainak keresése és meghatározása Pedagógus-továbbképzések áttekintése, szervezése Az új tanulásszervezési technikák beépítése az iskolai alapdokumentumokba. Elvárt eredmény, sikerkritérium Az egyes munkaközösségek elemzik az eredményeket, célokat és feladatokat fogalmaznak meg a tanév szakmai munkájának tervezéséhez Az érintett tanulók tanulmányi eredménye javul A pedagógusok külső és belső továbbképzések biztosításával felkészülnek az új tanulási módszerek hatékony bevezetésére, alkalmazására. Az alapdokumentumok kiegészítése, felülvizsgálata Határidő Felelős Dokumentáció Ellenőrzést végző augusztus 30. Munkaközösség-vezetők Szaktanárok. Munkaközösségek ig iskolavezetés A munkaközösségi értekezletről emlékeztető, a feldolgozás, elemzés dokumentumai, feladatleírások, munkaközösségi munkaterv tervezete Egyéni fejlődési napló, egyéni fejlesztési tervek Belső képzési terv és feljegyzések a tanulás módszertani programokról. Képzések tematikája. Jelenléti ívek Ig. h, MIP vezető Kiegészített dokumentumok MIP vezető, munkaközösségvezetők Ig.h. és ig. ig. 217

224 Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda - Győr Feladat/ tevékenység A tanórai tanulásszervezési módszerek változatos alkalmazása. Az országos mérési eredmények feladat-és osztályszintű lebontása az OM CD-n található szoftver segítségével. Kompetenciafejlesztő feladatok öszszeállításáról előadás szervezése külső előadóval Fejlesztő feladatok feladatbankjának létrehozása Az éves feladatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése a kompetenciamérés eredményeit érintően az egyes munkaközösségekben a tanév végén Elvárt eredmény, sikerkritérium A differenciált tanulásirányítás a tanórákon jellemzővé válik. A kooperatív technikák elterjednek. Meghatározhatóak lesznek azok a kompetenciaterületek, ahol a tanulók fejlesztésre szorulnak. Minden pedagógus megismeri az új típusú, fejlesztő feladatok készítésének módját. Elkezdődik a feladatbank létrehozása, folyamatos bővítése Mindenki világosan látja, mit sikerült megvalósítani a fejlesztési tervből, érti,hogy ennek alapján hogyan használhatja saját fejlesztési tervét a PDCA ciklus szerint. Határidő Felelős Dokumentáció Ellenőrzést végző től folyamatosan Szaktanárok. Munkaközösségek. Óralátogatási jegyzőkönyvek, munkaközösségi megbeszélések feljegyzései. Pedagógus önértékelés/értékelés Szaktanárok, MIP csoport A feladat-és osztályszintű elemzés írásos anyaga Ig.h Emlékeztető Előadásanyag Jelenléti ív Munkaközösség-vezetők Nyilvántartások. Ig.h MIP vezető, munkaközösség-vezetők Tanév végi munkaközösségi elemzés, értékelés Iskolavezetés Munkaközösségvezetők MIP vezető, ig.h ig. ig.h 218

225 Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda - Győr Feladat/ tevékenység A kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítására vonatkozó éves feladatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése a tanév végén Elvárt eredmény, sikerkritérium A mérési eredményekből levont következtetések, az eredmények alapján megfogalmazott fejlesztési feladatok beépültek az iskola mindennapi nevelési-oktatási folyamatába Határidő Felelős Dokumentáció Ellenőrzést végző MIP vezető, munkaközösség-vezetők, Tanév végi intézményi beszámoló, elemzés, értékelés Ig. Mellékletek: Feladat szintű elemzések A 2006-os országos kompetenciamérés eredményeinek feldolgozása 219

226 Református Általános Iskola - Hajdúnánás 15. Református Általános Iskola Hajdúnánás Az intézmény küldetésnyilatkozata Az iskola közel 400 éves története során nagyon sok kiváló, nagy formátumú személyiségre, tudósra, művészre, közéleti emberre lehetünk büszkék. Ők és a város történelmében elfoglalt méltó helyünk köteleznek bennünket az iskola jövőjét illetően, hogy a legnagyobb minőségre törekedjünk Örök értékek mentén Nevelésünkben az örök értékekre építünk. A keresztyén erkölcs, a szeretet, az áldás, a békesség, a nemzet, a család. Ez adja az alapját minden nehéz és kemény munkának, a tanulásnak, a jó eredménynek. Ilyen alapból fejleszthető a tehetség, a szorgalom, a kitartó munka. Egyedül a Református Általános Iskola kínálja olyan kincs lehetőségét, amit soha nem lehet elveszíteni. Ez a kincs mindannyiunk szívében ott van. A mi pedagógusaink feladata meglátni és megláttatni a gyermekek szívében az Isten által reá bízott feladatot, a belső nagyszerűségét. Az a feladatunk az iskolában, a mi kis közösségünkben, hogy imádsággal, egy lélektani pillantással, egy kedves mosollyal, a másik iránti tisztelettel kiterjesszük a gyermekek szívében a szeretetet. Ebben segítenek a családi vasárnapok, a hétkezdő áhítatok és a hittan órák is. Minden kedves szóval, minden elismeréssel önbecsülésüket erősítjük a gyermekeknek, és ezzel megsokszorozzuk teljesítményüket. Ez a mi iskolánk nevelésének az alapja. Erre a nevelési célra kell építeni az igényes oktatást, a magas színvonalú szakmai munkát. Mi a Református Általános Iskolában személyes példánkkal is olyan gyermekeket nevelünk, akik hittel a szívükben könnyebben tudják majd megoldani az élet nehézségeit, és a nehézségek által megerősödve lesznek majd képesek eredményes és boldog életet élni. 220

227 Szintek Református Általános Iskola - Hajdúnánás Intézményi fejlesztési program a 2006-os országos kompetenciamérések eredményei alapján az iskolajelentés adatsorainak feldolgozásával Helyzetelemzés Alaphelyzet a kompetenciamérés eredményei 8. évfolyam: 8. évf. Hajdúnánás Szövegértés Matematika Országos átlag Iskolai átlag Szintek Fő % Fő % 1-es szint alatt (336 alatt) 5 23, ,6 1-es szint ( ) 9 42,9 6 28,6 2-es szint ( ) 5 23, as szint ( ) 1 4, es szint (606 fölött) 1 4,8 1 1 Összes OKM 2006 erednényei 8. évfolyam Matematika Szövegértés 4-es szint (606 fölött) 1 4,8 3-as szint ( ) 0 4,8 2-es szint ( ) 19 23,7 1-es szint ( ) 28,6 42,9 1-es szint alatt (336 alatt) 23,8 47, Százalékos megoszlás 221

228 Szintek Református Általános Iskola - Hajdúnánás 6. évfolyam: 6. évf. Hajdúnánás Szövegértés Matematika Országos átlag Iskolai átlag Szintek Fő % Fő % 1-es szint alatt (336 alatt) 3 18,8 7 43,8 1-es szint ( ) 11 68, es szint ( ) 1 6, as szint ( ) ,2 4-es szint (606 fölött) 1 6,2 0 0 Összes OKM 2006 eredményei 6. évfolyam Matematika Szövegértés 4-es szint (606 fölött) 3-as szint ( ) 2-es szint ( ) ,2 6,2 6,2 1-es szint ( ) 50 68,8 1-es szint alatt (336 alatt) 18,8 43, Százalékos megoszlás 4. évfolyam A kompetenciamérési eredményeink alakulása 2006-ban Országos kompetencia eredmények ( %p, ill. standard pont) 2006 Olvasáskészség kiépülése 4. évf. isk. átl. 74 Országos átlag. 78 Olvasáskészség gyakorlottság 4. évf. isk. átl. 55 Országos átlag. 39 Írásminőség alakulása 4. évf. isk. átl. 55 Országos átlag. 64 Íráskészség gyakorlottsága 4. évf. 34 Országos átlag. 48 Elemi számolási készség kiépülése 4. évf. 85 Országos átlag. 88 Elemi számolási készség gyak. 4.évf. 55 Országos átlag. 58 Számírási készség kiépülése 4. évf 89 Országos átlag