FEJLESZTŐ FELADATOK. KÉMIA évfolyam TANÁRI KÉZIKÖNYV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FEJLESZTŐ FELADATOK. KÉMIA 7. 8. 9. 10. évfolyam TANÁRI KÉZIKÖNYV"

Átírás

1 FEJLESZTŐ FELADATOK KÉMIA évfolyam TANÁRI KÉZIKÖNYV

2 SZERZŐK: Tóth László Martonné Ruzsa Valéria Albert Attila Balázs Katalin Maknics Gyula Szeidemann Ákos A program szakmai vezetője: Berek László 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS II. A FEJLESZTÉS, A FEJLESZTŐ FELADATOK PEDAGÓGIAI KONTEXTUSA KÉPESSÉGEK, KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE, KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK GYERMEKKÉP A PEDAGÓGIAI MEGISMERÉS ÉS FEJLESZTÉS ÉRTÉKELÉS KOMPETENCIÁK, KÉPESSÉGEK, KÉSZSÉGEK KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE A TANÍTÁS-TANULÁS (=FEJLESZTÉS) FOLYAMATA A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK HELYE A FOLYAMATBAN KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK MELLÉKLETEK ÉRTÉKELŐ LAP IRODALOM III. FELADATBANK FELADATLISTA JAVÍTÓKULCS ÉS JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉRTELMEZÉSE, HASZNÁLATA FELADATOK 7. ÉVFOLYAM 8. ÉVFOLYAM 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM MEGOLDÁSOK 7. ÉVFOLYAM 8. ÉVFOLYAM 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM 3

4 BEVEZETÉS Az összeállításunkban található feladatokkal olyan képességeket fejleszthet az alkalmazó pedagógus, amelyek támogatják a kémiai ismeretek elsajátítását, alkalmazását. E képességek megléte esetenként egyenesen előfeltétele is lehet az ismeretek elsajátításának. A kémia tantárgy tanításában alkalmazható képességfejlesztő feladatokban a kémia tananyagtartalom a működtetendő illetve fejlesztendő képességek hordozója, eszköze. Vagyis ezek a feladatok nem a kémiai tartalom elsajátíttatásának, vagy a feladatmegoldás gyakoroltatásának, hanem az eredményes kémiatanulást támogató és/vagy lehetővé tévő képességek fejlesztésének az eszközei. Tehát ezekkel a feladatokkal fejleszteni lehet/kell, de nem alkalmasak, nem alkalmazhatóak dolgozatban ismeretek mérésére, nem lehet az ezeken a feladatokon nyújtott tanulói teljesítményt osztályozni. Gyakorló pedagógusként és feladatfejlesztőként is tudjuk, hogy minden (pedagógiai) eszköz annyit ér, amennyit az alkalmazója hasznosít belőle. A tanítás-fejlesztés folyamatában a legjobb módszer, eszköz is csak potenciál. Azzá, ami, csak a hozzáértő alkalmazó által válik. A képességfejlesztő feladatok akkor fejlesztenek képességet, ha a fejlesztő a pedagógus ténylegesen képesség fejlesztésére használja azokat, ha ismeri a képesség fogalmát, fejlődését, fejleszthetőségét, ha rendelkezik a fejlesztés módszereinek és azok alkalmazásának ismereteivel és végül, de nem utolsó sorban, ha ismeri a tanítványát. KOMPETENCIÁK, KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A kompetencia alapú nevelés-oktatás a közoktatás számára új elvárásként fogalmazódik meg. Ez gyakran az Ismeret vagy képességfejlesztés? tartalmú téves kérdésfelvetésben jelenik meg. A kompetencia alapú fejlesztés (nevelés-oktatás, tanítás-tanulás) nem fokozza le, nem szorítja háttérbe az ismeretek jelentőségét, nem helyettesíti egyiket a másikkal, hanem a fejlesztés folyamatában létrehozza, helyreállítja azok valódi, dinamikus, egymást feltételező és egymásra ható kapcsolatát. Ennek a pedagógiai gyakorlatban történő megvalósításához sok más mellett - jól definiált gyermekképre, személyiségfelfogásra, fogalmi tisztánlátásra, kimunkált tanuló-megismerési és fejlesztési rendszerre, adekvát módszerekre és eszközökre van szükség. A tanítási-tanulási folyamattal, annak kimenetével szemben követelmények, elvárások, igények fogalmazódnak meg: sajátítsák el a tanulók a tantervi követelményeket, fejlődjenek bizonyos képességeik, személyiségjegyeik, stb. Az iskola, a tanár a rendelkezésre álló bemenetekkel, erőforrásokkal tervezi meg, majd működteti a folyamatot úgy, hogy az megfeleljen az elvárt kimenetnek. A folyamat tervezéséhez a bemenet jellemzőiről, az erőforrásokról tények ismerete szükséges. A folyamat lefutása közben kontrollálni kell azt, hogy az a folyamatterv szerint történik-e. A várt kimenetet össze kell vetni a tényleges, tényekkel leírt, igazolt kimenettel. Az összevetés egyben az értékelés egyik mozzanata. Ennek eredményei, következtetései jelentik a folyamatjavításnakfejlesztésnek a forrásait. Ez vonatkozhat a folyamat lépéseire, módszerekre, eszközökre, időtervre, vagy éppen a kimenetnél várható eredményekre. A címben szereplő fogalmaknak a (pedagógiai) közbeszéd meglehetősen tág holdudvarú jelentést ad, sőt gyakran szinonimaként használja azokat. A kompetencia kettős jelentésű. Egyik jelentése az illetékességre, jogosultságra, hatáskörre utal, a másik jelentése a hozzáértésre, szakértelemre. Abban a kontextusban, amelyet témánk, azaz a képességfejlesztés ad, a kompetencia fogalmának utóbbi értelmezésével élünk. A kompetencia fogalmán a személyiség olyan komponensrendszereit értjük, melyek valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszerek. Vagyis a kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasságot jelent. Az alkalmasság döntéseken és azok végrehajtásán keresztül valósul meg. A döntés feltétele a motiváltság, a kivitelezésé a képesség. A kompetencia tehát funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer. A személyiség funkcionális modellje a személyes, a szociális, a speciális és a kognitív kompetenciákat különbözteti meg (4. ábra). 4

5 személyes kompetenciák kognitív speciális szociális 4. ábra. Ffunkcionális személyiségmodell A kognitív kompetencia témánk szempontjából csak ezzel foglalkozunk az információfeldolgozást megvalósító pszichikus komponensrendszer. Mint komponensrendszer komplex és egyszerű kognitív képességek, illetve kognitív komponensek rutinok, készségek, ismeretek rendszere és szerveződése. (A kognitív jelzőt az egyszerűség kedvéért a továbbiakban nem használjuk.) A képességek ezek szerint a kompetencia specifikus komponensrendszerei, készségek, rutinok, ismeretek szerveződése. A készség az értelem makroszintű, a rutin a mikroszintű működése. A (kognitív) képességek funkcionális rendszere a kommunikációs, a tudásszerző, a gondolkodási és a tanulási képességet különbözteti képességek meg (5. ábra). A képességek készségekből, rutinokból, ismeretekből szerveződnek. A kompetenciák, képességek fejlesztése a rutinok, készségek fejlesztése által történik. A gondolkodási kommunikáció gondolkodás tudásszerzés komplex képességek egyszerűbb képességek, azok pedig készségek, rutinok és ismeretek szerveződései. tanulás A gondolkodási képesség a konvertáló, a rendszerező, a logikai- és a kombinatív képesség szerveződése. A tudásszerző 5. ábra: funkcionális képességmodell képességet alkotó egyszerű képességek az ismeretszerző, a problémamegoldó és az alkotóképesség. A kommunikációs képesség a nyelvi, a formális és a vizuális kommunikációs képesség szerveződése. A tanulási képesség a kognitív képességek átfogó rendszere. (A rendszerezés Nagy József XXI. század és nevelés című könyve (OSIRIS KIADÓ, Budapest, 2000.) alapján készült.) A képességek fejlődése három szakasszal írható le, úgymint a rendszerképződés, az optimalizáció és a hierarchizálódás szakaszai. A fejlesztés történhet indirekt módon, azaz a tananyagtartalmak tanítása-tanulása által kiváltott transzfer hatására. Ez spontán fejlesztésnek tekinthető. A pedagógiai kísérletek tanúsága szerint a direkt fejlesztés tartalmas fejlesztési stratégiája eredményez hatékony képességfejlődést. Ez a stratégia a képességek fejlesztését nem választja le a tartalomtól és kontextustól. A direkt képességfejlesztésnek alapvető módszere a képességeket működtető cselekedtetés, a problémák, feladatok megoldatása. A képességfejlesztő feladatokat, azok alkalmazását integrálni kell a tanítási-tanulási folyamatba, azaz a komplex fejlesztés folyamatába. 5

6 A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK JELLEMZŐI ÉS HELYÜK A FOLYAMATBAN A fejlesztés folyamata (6. ábra) a diagnosztika alapján tervezett, a tervezet szerint végrehajtott, a formatív vizsgálatokra építő korrigált nevelési-oktatási, tanítási-tanulási utat jelenti, amely leképezhető egy időtengelyre. Választ kell adni arra is, hogy a folyamatszemléletű fejlesztés kire és mire irányul. Ez jelöli ki a megismerés alanyát és tárgyát. Így létrejön a tanulói megismerés és fejlesztés olyan kétdimenziós modellje, mely a Mikor? és Mit? kérdéseire adható válaszokat hordozza. A tanítás-fejlesztés folyamata fejlesztő feladatok fejlesztési program fejlesztés formatív vizsgálat korrigált program fejlesztés fejlesztő feladatok diagnózis A fejlesztés eredményének (hozzáadott értékének) kimutatása szummatív vizsgálat idő KO KP KS A megismerés tartalma és a vizsgálat időpontja. I megismerés fejlesztés BEMENET FEJLESZTŐ FOLYAMAT KIMENET KO KP KSZ I = kompetenciák = képességek = készségek = ismeretek 6. ábra: folyamatmodell Témánk kontextusában maradva a tartalom tengelyre most a kompetenciákat, képességeket, készségeket, ismereteket vettük fel. Ez a megközelítésünk a képességfejlesztés makrofolyamatát, a diagnózisra épülő, tervszerű képességfejlesztést írja le, kijelölve a folyamatban a képességfejlesztő feladatok helyét. A folyamatmodell nem választja szét az ismereteket és a képességeket. Ugyanakkor nem ad választ még arra, hogy az ismeretek tanítása mint indirekt képességfejlesztés és a direkt képességfejlesztés hogyan integrálódik a tanórán, a tanórák láncolatában, illetve a tanórán kívüli pedagógiai történésekben. Erre vonatkozóan most inkább csak általánosságokra utaló, mintsem konkrét válaszok, javaslatok fogalmazhatók meg. 6

7 Az ismeret és a képesség, az ismeretek elsajátítása és a képességek dinamikus, dialektikus kapcsolatban vannak. Ismeretek nélkül nincs képességfejlesztés, viszont bizonyos ismeretek csak egyes képességek megléte esetén sajátíthatók el. Általában de nem minden esetben elmondható, hogy ha egy feladat megoldásában az ismeret eszköz jellegű, akkor az a feladat képességet fejleszt. Amennyiben pedig a feladatmegoldás során a képesség mutat eszköz jelleget, akkor a feladat inkább az ismeret elsajátítását, begyakorlását szolgálja, vagy az ismeret elsajátítottságát méri. A direkt tartalmas képességfejlesztő feladatok alkalmazása, alkalmazhatósága tehát függ a meglévő és/vagy hiányzó ismeretektől. A fent leírtakat szemlélteti a következő nem a kémia tantárgyhoz kapcsolódó példa. Számítsd ki, mennyi idő alatt ér át a 250 méter hosszú hídon a 60 km/óra egyenletes sebességgel haladó 80 méter hosszú vonatszerelvény! Ezt a feladatot az tudja megoldani, aki több más mellett ismeri (tudja) az út idő sebesség összefüggését. A gondolkodási-, vagy a formális kommunikációs képesség itt eszköz jelleggel kap szerepet. A következő példa ugyanazt a tananyagtartalmat (ismeretet) hordozza, mint az előző, de az út idő sebesség összefüggésének ismerete nem szükséges, vagy csak eszközjellegű szerepet kap. A feladatmegoldónak a szükséges információk keresését, feltárását, majd alkalmazását működtető képességeket kell mozgósítania, illetve a feladat által ezek fejlődnek. A Celldömölk és Szombathely között közlekedő vonat Sárvárnál áthalad a Rába folyón. Mennyi idő alatt ér át a vonat a Rába hídján? Adatok: A híd A vonat Anyaga: acél típusa: személy Színe: szürke vontatómozdony: gőzmeghajtás Magassága: 20 m kocsi-szám: három Hosszúsága: 45 m sebessége (a hídon): 45 km/h Szélessége: 8 m teljes szerelvényhossz: 52 m Mozgással kapcsolatos összefüggések: sebesség = út : idő út = sebesség idő idő = út : sebesség A feladatmegoldás értékelésekor is szem előtt kell tartani azt, hogy képességfejlesztő céllal alkalmaztuk a feladatot. A fizikai tartalom szerinti adekvát válasz megadásának értékelése csak egy a képességfejlesztés kontextusában az utolsó - mozzanata a feladatmegoldás értékelésének. Az elemző-értékelő számára fontos annak regisztrálása is, hogy a feladat által aktivált képesség milyen módon működött. Példánk esetében többek között arra keressük a választ, azaz elsődlegesen azt értékeljük, hogy a feladatmegoldó ki tudta-e választani a közölt információhalmazból a probléma megoldásához szükségeseket vagy nem. Megtalálta-e azt a matematikai modellt, melynek segítségével választ tud adni a kérdésre. 7

8 Fenti példánkkal a képességfejlesztő feladatok milyenségét azok lehetséges tartalmát, formáját, egyik típusát stb. kívántuk szemléltetni. Az ismereteket, információkat és a feladatszituációt olyan kontextusba illesztettük, amely a feladatmegoldó számára ismert, megélt vagy megélhető. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a képességfejlesztő feladat sémáját mutattuk be a példával. A FELADATÁLLOMÁNY FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA Az anyag a fejlesztő feladatokat és azok megoldását, pontosabban elemző értékelésének metodikáját is tartalmazza. A felhasználó ebből a feladatbankból választhatja ki a tanári programjában megtervezett tanítási-(képesség)fejlesztési folyamat aktuális céljának leginkább megfelelő feladatokat. A feladatokat egy olyan, kétdimenziós mátrixban rendeztük el, melynek egyik tengelyén a kémiai tananyagtartalom, a másikon a képességek helyezkednek el. A tananyagtartalom évfolyamokra és témakörökre, az összetett képességek nem egyforma részletezettséggel egyszerűbb képességekre bontva jelenik, jelennek meg. Ez a struktúra támogatja az alkalmazót egyrészt a tanítás-fejlesztés folyamatának tervezésében, másrészt a megtervezett tanári program (tanmenet) végrehajtásában, még pontosabban, a tanítás-fejlesztés során eszközként használható feladatok kiválasztásában. Az 1. táblázatban ezt a 7. és 9. osztályos témakörökön mutatjuk be. 10gondolkodás 20tudásszerzés 30kommunikáció konvertáló 7. évfolyam 1 Mindennapi anyagok 01 2 Atomok, elemek 3 Atomok kapcsolódása 4 Kémiai reakciók 5 Számítások 01 6 Egyéb 9. évfolyam 1 Atomszerkezet 2 Kémiai kötések Molekulák, összetett 3 ionok 4 Anyagi halmazok 5 Kémiai átalakulások rendszerező logikai kombinatív induktív 1. táblázat. Tananyagtartalom- és képességmátrix A feladatok kódja a tananyagtartalmat és a képességet azaz a fent bemutatott mátrixba rendeződést, valamint a feladatbankon belüli sorszámot jelöli. Például a 7/1-5/11-00/01 kód azt jelenti, hogy a feladat a hetedik évfolyam (7/1-5/11-00/01) mindennapi anyagaink és a számítások (7/1-5/11-00/01) témakörökben a gondolkodási komplex képességen (7/1-5/11-00/1) belül a konvertáló képesség (7/1-5/11-00/01) fejlesztésére alkalmazható. A feladatbankon belüli sorszáma egyes (7/1-5/11-00/01). A feladatbankban vannak olyan feladatok, amelyek nem csak közvetetten, hanem célzottan több képességet is fejlesztenek. Ezt a kód pl. 9/6-0/15-40/89 szintén tartalmazza. deduktív ismeretszerző Kémiai jelek Számítási feladatok 8 Egyéb problémamegoldó alkotó Feladatkód: 7/1-0/11-00/1 7/1-5/11-00/1 nyelvi formális Feladatkód: 9.6-TA-089 9/6-0/15-40/89 vizuális 40tanulás 8

9 A feladatoknak a mappában megjelenő sorrendiségét a kerettantervben, illetve az érettségi követelményekben megadott témakörök, ezeken belül pedig a képességek rendszere határozza meg. Vagyis a feladatok nem feltétlenül a felhasználásuk, alkalmazhatóságuk sorrendjében szerepelnek. Fejlesztő feladataink minden esetben hordoznak kémiai tartalmat, ezért alkalmazhatóságuk időpontja mindig viszonyítható a bennük megjelenő kémiai tananyagtartalom tanításának időpontjához. Másképpen fogalmazva, minden feladat esetében döntést kell hozni arról, hogy az a benne lévő kémiai tartalom megtanítása előtt, a megtanítás folyamatában, vagy a megtanítása után kerülhet-e alkalmazásra. Az ismeretek begyakorlására, vagy mérésére szolgáló feladatok esetében ez egyértelmű, a képességfejlesztő feladatokra vonatkozóan viszont már nem. Szemléltesse ezt az alábbi három feladat példaként. Első példánkban a feladat kódja 7/1-0/21-00, vagyis kémiai tartalma szerint a hetedik évfolyam Mindennapi anyagaink című témakörébe sorolódik és az ismeretszerző képesség fejlesztését támogatja. 7/1-0/21-00/xx Határozd meg, hogy milyen töménységű oldat keletkezik a baloldali ábrán látható keverőedényben! keverőedény Sorold fel azt a lehető legkevesebb adatot, amelyet ha ismernél, meg tudnád oldani a fenti feladatot! A feladat megoldásában az ismeretszerző képesség, vagyis a szükséges információk gyűjtése, válogatása akkor működtethető, ha az oldatra, töménységre, stb. vonatkozó kémiai tartalmú ismeretekkel már rendelkezik a tanítvány. (Most eltekintünk attól az egyébként valóságos szituációtól, hogy ez a feladat vezeti be az egész érintett témakört). Ez a fejlesztő feladat tehát a kémiai tananyagtartalom megtanítása közben vagy az után alkalmazható. De ne felejtsük el, hogy vele nem a keverési feladatok megoldását tanítjuk, s nem is a keverési feladatok megoldását mérjük. Második példánk a 7/1-0/23-00 kód szerint szintén a hetedik évfolyam Mindennapi anyagaink témakörébe sorolódik. Belátható azonban, hogy a tananyagtartalom ebben az esetben csupán formális hordozója a gondolkodási komplex képességen belül a logikai képesség működtetésének. 7/1-0/23-00/xx Anna a tanulókísérlet során előállítandó keverékről a következőket jelentette ki: A keverék kék színű és lúgos kémhatású lesz. Az alább felsorolt négy eset közül karikázd be annak a betűjelét, amelyik bekövetkezése esetén Anna kijelentései igazak, és húzd át azokat, amelyek bekövetkezése esetén nem! A. A keverék kék színű. A keverék lúgos kémhatású. B. A keverék kék színű. A keverék nem lúgos kémhatású. C. A keverék nem kék színű. A keverék lúgos kémhatású. D. A keverék nem kék színű. A keverék nem lúgos kémhatású. 9

10 A keverék, a kémhatás mint kémiai fogalmak ismerete nem feltétele a kérdés megválaszolásának. Azt sem kell mérlegelni, tudni, hogy lehet-e kék színű az a keverék, amelyik lúgos kémhatású. A helyes megoldás kiválasztása feltételezve a szövegértést - annak függvénye, hogy a tanuló képes-e a megfelelő logikai műveletek elvégzésére vagy nem. A feladat alkalmazása tehát független a tananyagtartalom megtanításának időpontjától. A harmadik példánk azt szemlélteti, hogy a feladat csak a tananyagtartalom megtanításának időpontja előtt alkalmazva fejti ki fejlesztő hatását. 7/1-0/31-00/xx Az oldat kémiai fogalom, olyan (homogén) keverék, amelyben egy vagy több anyag (oldott anyag) oldódik egy másik anyagban (oldószer). Például ilyen a vízben oldott só (sósvíz). Gázok, szilárd anyagok és folyadékok is oldódhatnak folyadékban. Oldószernek nevezzük az oldat azon összetevőjét (komponensét), amely a legnagyobb mennyiségben van jelen az oldatban. Minden egyéb, ennél kisebb mennyiségben jelenlévő összetevő az oldott anyag. Karikázd be azon sorok betűjelét, amelyek megfelelnek a fenti információknak! (A) Az oldott anyag az oldószernek az alkotó része. (B) Az oldatnak alkotó része az oldott anyag. (C) Az oldószer az oldatnak alkotó része. (D) Az oldat alkotó része az oldott anyagnak. (E) Az oldószernek alkotó része az oldat. (F) Az oldott anyag az oldatnak alkotó része. (G) Az oldatnak alkotó része az oldószer. (H) Az oldott anyagnak alkotó része az oldat. A megtanítás utáni alkalmazás esetén a feladat ismeretet mér. A nyelvi kommunikatív képesség működtetését-fejlesztését ugyanis felülírja a már elsajátított ismeret, az oldatról, az oldószerről, az oldott anyagról való tudás. A feladat nyújtotta információforrás, illetve forráshasználat fölöslegessé (vagy legalábbis csak megerősítő kontrollá) válik. Ajánlott módszerek A tanórai vagy tanórán kívüli - de jellemzően nem házi feladatként történő - alkalmazásra kiválasztott feladatok a mappából kiemelve sokszorosíthatók, így adhatók azok a tanítványoknak. A feladatmegoldás történhet frontálisan, csoportban, leginkább azonban az egyéni, önálló munkaforma ajánlott. Ennek megválasztásánál is szem előtt kell tartani a célt, ami nem más, minthogy a tanítvány egy meghatározott képessége fejlődjön. A munkaformának is ezt kell támogatnia. A frontális munkaforma könnyen eredményezheti egy feladattípus megoldási módjának megtanítását, kondicionálását. A csoportban történő feladatmegoldás esetén pedig a hangsúly áttevődhet valamely szociális kompetencia, képesség például a kooperáció - fejlesztésére. Mindez nem zárja ki a frontális vagy csoportos feladatmegoldást, csupán arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a feladat funkcióját módosíthatja, esetleg felülírhatja a munkaforma. Ahogyan az ismeretek rögzítésénél, begyakorlásánál, úgy a képességek fejlesztésénél is alkalmazható a differenciálás. Mint arról korábban már szóltunk, az ismeretek és a képességek szoros kölcsönhatásban vannak. Ismeretek nélkül a képességek nem fejleszthetők, viszont bizonyos ismeretek elsajátításához meghatározott szintű képességek szükségesek. Az iskolai tudás, a jegyekben kifejezett tanulói teljesítmény és a képességek fejlettsége azonban nem minden esetben mutat szoros, pozitív korrelációt. Tehát nem állítható mechanikusan, hogy a jótanuló egyben jóképességű is, mint ahogy fordítva sem. Ez már csak azért sem helytálló kijelentés, mert nem beszélhetünk valakinek a képességéről általánosságban, generálisan, hanem az egyes képességek szintjéről lehet, kell mit mondanunk. Bár egy képesség fejlettségének, fejlődésének van transzfer 10

11 hatása más képességre, mégsem mondható például az, hogy akinek a kommunikációs képessége jó, annak biztosan ugyanolyan szintű a gondolkodási képessége is. Ugyanannak a tanulónak az egyes képességei jelentős különbségeket mutathatnak. Még inkább igaz ez egy osztályon belül az egyes tanulók nevesített képességeinek összevetésekor. Tehát ahogyan a képességet, úgy egy osztályt sem lehet általánosságban, differenciálatlanul fejleszteni. A differenciált fejlesztésnek konkrét képességre és egy-egy személyre kellene hogy irányulnia. Ennek alapja pedig nem az érdemjegy, hanem a megfigyelt vagy mért képességszint. Értékelés A fejlesztő feladatok megoldásának kontrolljában az ellenőrzés helyett az elemző értékelésre kell helyezni a hangsúlyt. Nem elégséges a megoldás korrektségét csupán kémiai tudás, teljesítmény szempontjából vizsgálni. Az értékelésnek a feladat paramétereként megadott képesség működésére kell irányulnia. Némely esetben nem is értelmezhető a kémiai megoldás ellenőrzése, hiszen a kémia csak mint tartalom pusztán formálisan - van jelen a feladatban. Ezt szemlélteti a hetedik oldalon bemutatott 7.1-G3-02 kóddal jelölt feladat. A helyes választ az A bekarikázásával és a B, C D betűk áthúzásával adja meg a tanuló. A megoldás értékelésekor példánkban tehát nem kémiai ismeret, tudás meglétét vagy hiányát elemezzük, nem a Jól vagy rosszul oldotta meg? kérdés eldöntésére tevődik a hangsúly. A tanulói válasz(tás) és annak értékelése a logikai műveletre irányul. Ezért a hibás válasz(tás)t is elemezni kell. Ebben az esetben a tanár és a tanítvány arról kap információt, hogy mely logikai műveletek felcserélése, összetévesztése vezetett téves következtetéshez. Ezáltal a szükséges fejlesztés iránya, tartalma is kijelölődik. A fejlesztés célja pedig az, hogy később a kémiai összefüggések felismerésének, megértésének ezen képesség hiánya ne legyen akadálya. Konkrét példánk is érzékelteti, hogy a fejlesztő feladatok javítása, megoldásának értékelése kapcsán inkább követendő elvekről, semmint egyetlen sémáról beszélhetünk. Az értékelés megkönnyítésére minden feladathoz javítókulcs, javítási útmutató készült. A feladatokat kisebb, önállóan értékelhető elemekre, itemekre bontottuk fel. A megadott itemeket úgy értelmezzük, hogy azokat már nem bontjuk fel további részteljesítményekre, ezért azok csak kétféleképpen értékelhetők: a tanuló megoldotta azt, vagyis az item megoldása jó, illetve a tanuló nem oldotta meg, vagyis az item megoldása nem jó. Az itemeket és így a feladatokat nem pontozzuk, csak a megoldottságot vizsgáljuk. Példa: Kémiai átalakuláskor előfordul, hogy megváltozik a reakcióban lévő anyagok száma. Az olyan reakciókat, amelyekben több anyagból egy anyag keletkezik egyesülésnek, amelyekben egy anyagból több anyag keletkezik, azt bomlásnak nevezzük. Például a magnézium égésekor két anyagból, a magnéziumból és oxigénből egy anyag, a magnézium-oxid keletkezik. magnézium + oxigéngáz = magnézium-oxid Ez a folyamat egyesülés. A cukor karamellizálásakor egyetlen kiindulási anyagból, a cukorból, több anyag keletkezik. cukor = karamell + víz + szén Ez a folyamat a bomlás. Az alábbi képek közül melyik szemlélteti az egyesülés kémiai folyamatát? Válaszodat indokold meg röviden, azaz legfeljebb két mondatban, húsznál nem több szóval! B áramfo á A oxi hid C A kép betűjele: víz 11 hidro oxigé mot

12 Indoklás, értelmezés:.. A feladat javítókulcsa a következőket tartalmazza: A kép betűjele: C beírása Indoklás, értelmezés: A válasz adekvát (tartalmazza az égés / oxidáció / oxigén / szavakat), vagy a Hidrogénből és oxigénből víz keletkezik. mondatot írja. A válasz terjedelme megfelel az utasításnak (legfeljebb két mondat, húsznál nem több szó). 1 item 1 item 1 item Összesen: 3 item A feladat tehát három elemre (itemre) bontott. A tanulói teljesítményt a feladatelemek megoldottságával értékeljük. Példánkban a kémiai tudás az első két elemmel kontrollálható. A megadott képesség deduktív gondolkodás, vizuális kommunikáció működését azonban mindhárom feladatelem megoldottsága jelenti. A tanulói teljesítmény tehát elemezhető, értékelhető feladatelemenként melyik megoldott, melyik nem -, illetve aszerint, hogy az összes feladatelem megoldott vagy nem. *** Végül szólunk egy, a fejlesztő feladatokhoz rendelt értékelőlapról (Ld. III. fejezet). Ez azt a célt szolgálja, hogy az alkalmazó pedagógus dokumentált, elemezhető információkhoz jusson az egyes feladatok alkalmazhatóságáról, működéséről, hatásáról. Az értékelőlap a bevezetőben tárgyalt területekre pl. munkaforma, alkalmazási időpont, differenciálás, fejlesztő hatás, stb. kérdez. Feltételezzük ugyanis, hogy az alkalmazó pedagógus hasznosítani tudja fejlesztő munkájában saját feljegyzéseit. Munkánk felhasználásának ha nem is szakszerű, mégis orientáló algoritmusa az alábbi néhány lépésben összefoglalható. 1. Tanulmányozza kritikusan kézikönyvünket. 2. Tanári programjába (tanmenetébe) integrálva tervezze meg a képességek fejlesztését. 3. Válassza ki a feladatbankból a fejlesztési folyamatban felhasználni kívánt feladatokat. 4. Határozza meg feladatonként: a. a felhasználás időpontját (a tananyagtartalom tanításához viszonyítva), b. a munkaformát, c. a differenciálás módját, 5. Alkalmazza a feladatokat. 6. Javítsa a megoldást. 7. Elemezze, értékelje a megoldásokat. 8. Töltse ki (feladatonként) az értékelőlapot. 9. Elemezze, értékelje a fejlesztő folyamat eredményét. 12

13 MELLÉKLETEK ÉRTÉKELŐ LAP ÉRTÉKELŐ LAP KÉMIA KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATHOZ Az értékelő pedagógus neve:. A feladat kódja: A feladat kipróbálásának időpontja:.. év,. hónap,. nap Jelölje meg, hogy az alábbiak közül mikor alkalmazta a feladatot? A feladathoz megadott tananyagtartalom megtanítása: (a) előtt (b) közben (c) utána A feladatmegoldására fordított idő (átlagosan) kb.:. perc A feladatmegoldásnál alkalmazott munkaforma (a) osztály (b) csoport (c) egyéni A feladattal foglalkozó tanulók száma:. fő A feladatot helyesen megoldó tanulók száma:. fő Tapasztalata szerint a feladatot jól megoldóknak a kémia jegye jellemzően (többet is megjelölhet): (a) ötös (b) négyes (c) hármas (d) kettes (d) egyes (e) nincs jellemző jegy A feladatmegoldásban tapasztalt jellemző hiba: IRODALOM Cserné dr. Adermann Gizella Kutatásmódszertan JPTE TK Pécs, 1994 Nagy József XIX. század és nevelés OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 2000 Martonné Ruzsa Valéria Tóth László TOTEM Butterlake Győr, 2005 Orosz Sándor Mérések a pedagógiában Veszprémi Egyetem Veszprém, 1995 Vidákovich Tibor Az alapképességek fejlődése BAZ megyei PSZSZI Miskolc,

OSZTÁLYTERMI FIT(t)SÉG

OSZTÁLYTERMI FIT(t)SÉG OSZTÁLYTERMI FIT(t)SÉG 1960 KÓSA ANDRÁS Egy paraszt elad egy zsák krumplit 1000 pezetáért. Termelési költsége 4/5-e az eladási árnak. Mennyi a nyeresége? 1970 Egy paraszt elad egy zsák krumplit 1000 pezetáért.

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Műveltségi terület: Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere: A tanóra témájának kulcsfogalmai: Az

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A személyiség kompetenciai, kulcskompetenciák. 1. A személyiség alaprendszerének értelmezése

A személyiség kompetenciai, kulcskompetenciák. 1. A személyiség alaprendszerének értelmezése A személyiség kompetenciai, kulcskompetenciák A kompetencia alapú nevelésnek, a kompetencia alapú oktatásnak a pedagógiai gyakorlatban történő megvalósításához mindenekelőtt fogalmi tisztánlátásra, kimunkált,

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba A kompetencia alapú matematika oktatás tanmenete a 9. osztályban Készítette Maitz Csaba Szerkesztési feladatok 1. Síkgeometriai alapfogalmak 2. Egyszerűbb rajzok, szerkesztések körző, vonalzó használata

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE: IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE (TÁMOP 3.1.9/08/01) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Egésznapos iskola vagy tanoda?

Egésznapos iskola vagy tanoda? Egésznapos iskola vagy tanoda? A 2013-as tanoda monitoring-program fő eredményeinek továbbgondolása Lannert Judit Országos Neveléstudományi Konferencia, 2014, Debrecen 1 Kérdés: A tanodába járás összefüggésben

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam

Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam Sportiskolai Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. H E L Y I T A N T E R V KÉMIA 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben

A kompetencia alapú programcsomagok intézményi adaptálásának tapasztalatai, lehetőségei és feltételei

A kompetencia alapú programcsomagok intézményi adaptálásának tapasztalatai, lehetőségei és feltételei CIVITAS Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet Budapest, 2007. május 04. A kompetencia alapú programcsomagok intézményi adaptálásának tapasztalatai, lehetőségei és feltételei Készítette: Labáth Ferencné

Részletesebben

2010.12.14. Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában. 1. A feladatok szerkesztése és használata

2010.12.14. Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában. 1. A feladatok szerkesztése és használata Feladatok és kérdıívek jellemzıi Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában Szakmai továbbképzés könyvtárosok részére 2010. december 9. Vígh Tibor SZTE BTK Neveléstudományi Intézet

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LEGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét és programozási eszközeit használva különböző dinamikus (időben változó) ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok 1. Tanfolyam címe: Analitikus

Részletesebben

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 33. modul

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 33. modul Matematika A 3. évfolyam DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS 33. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 3. ÉVFOLYAM 33. modul DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV A Természet nagy könyve csak azok el tt áll nyitva, akik ismerik a nyelvet, amelyen írva van: a matematika nyelvét. Galileo Galilei Zalaszentgrót, 2013.

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Közoktatás-értékelési programok. Pongrácz László Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztálya főosztályvezető

Közoktatás-értékelési programok. Pongrácz László Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztálya főosztályvezető Közoktatás-értékelési programok Pongrácz László Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztálya főosztályvezető Közoktatás-értékelési programok PIRLS (szövegértés (5)) TIMSS (matematika, természettudomány

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Tanulói Módszerek munkaformák. időre. A saját online felületet használják. A tanár A teszt értékelése

Tanulói Módszerek munkaformák. időre. A saját online felületet használják. A tanár A teszt értékelése 6. Óraterv Az óra témája: A fémek kémiai reakciói III. Az óra cél- és feladatrendszere: anyagismeret bővítése, tapasztalatszerzés Az óra didaktikai feladatai: kísérleti megfigyelések (jelenségszint) Tantárgyi

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. máj us 18. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga részei OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont

Részletesebben

1. Matematika jellegű feladatok 3-4. osztályosoknak

1. Matematika jellegű feladatok 3-4. osztályosoknak 1. Matematika jellegű feladatok 3-4. osztályosoknak 1 A szövegértés mellett a kompetenciamérés másik nagy egysége a matematikai és logikai kompetenciákra épülő feladatok szép számú halmaza. (Gyakran talán

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 2015. OKTÓBER 15. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskolája 1011 Budapest,

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika középszint 063 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. február. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók Formai előírások: A dolgozatot

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

A KOMPETENCIA MÉRÉSEK EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYI MUNKÁBAN

A KOMPETENCIA MÉRÉSEK EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYI MUNKÁBAN 2. sz. melléklet A KOMPETENCIA MÉRÉSEK EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYI MUNKÁBAN 1. Törvényi háttér 1.1. Kt. 40. (11) A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Póta Mária 2009. 0 1 i e π 1 A matematikai eszköztudás kompetencia alapú mérése Méréssorozat első fázisa, melynek a hozzáadott értéket

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 2014. OKTÓBER 28. Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola 1011 Budapest, Ponty utca 3. TANULMÁNYI TERÜLETEK (TAGOZATOK)

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LOGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét használva különböző ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott alakzatok (kör, téglalap, szakasz, pont) meghatározó

Részletesebben

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezető Vályiné Pápai Viola igazgató A mérésre 2014.

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

FÖLDRAJZ A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

FÖLDRAJZ A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA FÖLDRAJZ A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A középszintű tantárgyi érettségi írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak egy központilag összeállított

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

GYAKORLÓISKOLAI RENDSZER SZTENDERDIZÁLÁSA ÉS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

GYAKORLÓISKOLAI RENDSZER SZTENDERDIZÁLÁSA ÉS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA 1 GYAKORLÓISKOLAI RENDSZER SZTENDERDIZÁLÁSA ÉS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Az integrációs referencia intézményi gyakorló iskolai rendszer fenntartható modelljének kidolgozása. A gyakorlóiskolává válás feltétele

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

A tanári záróvizsga tételsorai 2015/2o16

A tanári záróvizsga tételsorai 2015/2o16 A tanári záróvizsga tételsorai 2015/2o16 Család- és gyermekvédő tanár szakképzettség Tanár szak tételei 1. A tanulói személyiség megismerésének és fejlesztésének pedagógiaipszichológiai lehetőségei és

Részletesebben

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei ÓRATERV I. ALAPADATOK Osztály: 10. D Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei Tanítási egység: 13. Szén-dioxid, szénsav és sói Előző tanítási egység: A szén és oxidjai. A szén-monoxid.

Részletesebben