FEJLESZTŐ FELADATOK. KÉMIA évfolyam TANÁRI KÉZIKÖNYV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FEJLESZTŐ FELADATOK. KÉMIA 7. 8. 9. 10. évfolyam TANÁRI KÉZIKÖNYV"

Átírás

1 FEJLESZTŐ FELADATOK KÉMIA évfolyam TANÁRI KÉZIKÖNYV

2 SZERZŐK: Tóth László Martonné Ruzsa Valéria Albert Attila Balázs Katalin Maknics Gyula Szeidemann Ákos A program szakmai vezetője: Berek László 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS II. A FEJLESZTÉS, A FEJLESZTŐ FELADATOK PEDAGÓGIAI KONTEXTUSA KÉPESSÉGEK, KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE, KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK GYERMEKKÉP A PEDAGÓGIAI MEGISMERÉS ÉS FEJLESZTÉS ÉRTÉKELÉS KOMPETENCIÁK, KÉPESSÉGEK, KÉSZSÉGEK KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE A TANÍTÁS-TANULÁS (=FEJLESZTÉS) FOLYAMATA A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK HELYE A FOLYAMATBAN KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK MELLÉKLETEK ÉRTÉKELŐ LAP IRODALOM III. FELADATBANK FELADATLISTA JAVÍTÓKULCS ÉS JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉRTELMEZÉSE, HASZNÁLATA FELADATOK 7. ÉVFOLYAM 8. ÉVFOLYAM 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM MEGOLDÁSOK 7. ÉVFOLYAM 8. ÉVFOLYAM 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM 3

4 BEVEZETÉS Az összeállításunkban található feladatokkal olyan képességeket fejleszthet az alkalmazó pedagógus, amelyek támogatják a kémiai ismeretek elsajátítását, alkalmazását. E képességek megléte esetenként egyenesen előfeltétele is lehet az ismeretek elsajátításának. A kémia tantárgy tanításában alkalmazható képességfejlesztő feladatokban a kémia tananyagtartalom a működtetendő illetve fejlesztendő képességek hordozója, eszköze. Vagyis ezek a feladatok nem a kémiai tartalom elsajátíttatásának, vagy a feladatmegoldás gyakoroltatásának, hanem az eredményes kémiatanulást támogató és/vagy lehetővé tévő képességek fejlesztésének az eszközei. Tehát ezekkel a feladatokkal fejleszteni lehet/kell, de nem alkalmasak, nem alkalmazhatóak dolgozatban ismeretek mérésére, nem lehet az ezeken a feladatokon nyújtott tanulói teljesítményt osztályozni. Gyakorló pedagógusként és feladatfejlesztőként is tudjuk, hogy minden (pedagógiai) eszköz annyit ér, amennyit az alkalmazója hasznosít belőle. A tanítás-fejlesztés folyamatában a legjobb módszer, eszköz is csak potenciál. Azzá, ami, csak a hozzáértő alkalmazó által válik. A képességfejlesztő feladatok akkor fejlesztenek képességet, ha a fejlesztő a pedagógus ténylegesen képesség fejlesztésére használja azokat, ha ismeri a képesség fogalmát, fejlődését, fejleszthetőségét, ha rendelkezik a fejlesztés módszereinek és azok alkalmazásának ismereteivel és végül, de nem utolsó sorban, ha ismeri a tanítványát. KOMPETENCIÁK, KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A kompetencia alapú nevelés-oktatás a közoktatás számára új elvárásként fogalmazódik meg. Ez gyakran az Ismeret vagy képességfejlesztés? tartalmú téves kérdésfelvetésben jelenik meg. A kompetencia alapú fejlesztés (nevelés-oktatás, tanítás-tanulás) nem fokozza le, nem szorítja háttérbe az ismeretek jelentőségét, nem helyettesíti egyiket a másikkal, hanem a fejlesztés folyamatában létrehozza, helyreállítja azok valódi, dinamikus, egymást feltételező és egymásra ható kapcsolatát. Ennek a pedagógiai gyakorlatban történő megvalósításához sok más mellett - jól definiált gyermekképre, személyiségfelfogásra, fogalmi tisztánlátásra, kimunkált tanuló-megismerési és fejlesztési rendszerre, adekvát módszerekre és eszközökre van szükség. A tanítási-tanulási folyamattal, annak kimenetével szemben követelmények, elvárások, igények fogalmazódnak meg: sajátítsák el a tanulók a tantervi követelményeket, fejlődjenek bizonyos képességeik, személyiségjegyeik, stb. Az iskola, a tanár a rendelkezésre álló bemenetekkel, erőforrásokkal tervezi meg, majd működteti a folyamatot úgy, hogy az megfeleljen az elvárt kimenetnek. A folyamat tervezéséhez a bemenet jellemzőiről, az erőforrásokról tények ismerete szükséges. A folyamat lefutása közben kontrollálni kell azt, hogy az a folyamatterv szerint történik-e. A várt kimenetet össze kell vetni a tényleges, tényekkel leírt, igazolt kimenettel. Az összevetés egyben az értékelés egyik mozzanata. Ennek eredményei, következtetései jelentik a folyamatjavításnakfejlesztésnek a forrásait. Ez vonatkozhat a folyamat lépéseire, módszerekre, eszközökre, időtervre, vagy éppen a kimenetnél várható eredményekre. A címben szereplő fogalmaknak a (pedagógiai) közbeszéd meglehetősen tág holdudvarú jelentést ad, sőt gyakran szinonimaként használja azokat. A kompetencia kettős jelentésű. Egyik jelentése az illetékességre, jogosultságra, hatáskörre utal, a másik jelentése a hozzáértésre, szakértelemre. Abban a kontextusban, amelyet témánk, azaz a képességfejlesztés ad, a kompetencia fogalmának utóbbi értelmezésével élünk. A kompetencia fogalmán a személyiség olyan komponensrendszereit értjük, melyek valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszerek. Vagyis a kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasságot jelent. Az alkalmasság döntéseken és azok végrehajtásán keresztül valósul meg. A döntés feltétele a motiváltság, a kivitelezésé a képesség. A kompetencia tehát funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer. A személyiség funkcionális modellje a személyes, a szociális, a speciális és a kognitív kompetenciákat különbözteti meg (4. ábra). 4

5 személyes kompetenciák kognitív speciális szociális 4. ábra. Ffunkcionális személyiségmodell A kognitív kompetencia témánk szempontjából csak ezzel foglalkozunk az információfeldolgozást megvalósító pszichikus komponensrendszer. Mint komponensrendszer komplex és egyszerű kognitív képességek, illetve kognitív komponensek rutinok, készségek, ismeretek rendszere és szerveződése. (A kognitív jelzőt az egyszerűség kedvéért a továbbiakban nem használjuk.) A képességek ezek szerint a kompetencia specifikus komponensrendszerei, készségek, rutinok, ismeretek szerveződése. A készség az értelem makroszintű, a rutin a mikroszintű működése. A (kognitív) képességek funkcionális rendszere a kommunikációs, a tudásszerző, a gondolkodási és a tanulási képességet különbözteti képességek meg (5. ábra). A képességek készségekből, rutinokból, ismeretekből szerveződnek. A kompetenciák, képességek fejlesztése a rutinok, készségek fejlesztése által történik. A gondolkodási kommunikáció gondolkodás tudásszerzés komplex képességek egyszerűbb képességek, azok pedig készségek, rutinok és ismeretek szerveződései. tanulás A gondolkodási képesség a konvertáló, a rendszerező, a logikai- és a kombinatív képesség szerveződése. A tudásszerző 5. ábra: funkcionális képességmodell képességet alkotó egyszerű képességek az ismeretszerző, a problémamegoldó és az alkotóképesség. A kommunikációs képesség a nyelvi, a formális és a vizuális kommunikációs képesség szerveződése. A tanulási képesség a kognitív képességek átfogó rendszere. (A rendszerezés Nagy József XXI. század és nevelés című könyve (OSIRIS KIADÓ, Budapest, 2000.) alapján készült.) A képességek fejlődése három szakasszal írható le, úgymint a rendszerképződés, az optimalizáció és a hierarchizálódás szakaszai. A fejlesztés történhet indirekt módon, azaz a tananyagtartalmak tanítása-tanulása által kiváltott transzfer hatására. Ez spontán fejlesztésnek tekinthető. A pedagógiai kísérletek tanúsága szerint a direkt fejlesztés tartalmas fejlesztési stratégiája eredményez hatékony képességfejlődést. Ez a stratégia a képességek fejlesztését nem választja le a tartalomtól és kontextustól. A direkt képességfejlesztésnek alapvető módszere a képességeket működtető cselekedtetés, a problémák, feladatok megoldatása. A képességfejlesztő feladatokat, azok alkalmazását integrálni kell a tanítási-tanulási folyamatba, azaz a komplex fejlesztés folyamatába. 5

6 A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK JELLEMZŐI ÉS HELYÜK A FOLYAMATBAN A fejlesztés folyamata (6. ábra) a diagnosztika alapján tervezett, a tervezet szerint végrehajtott, a formatív vizsgálatokra építő korrigált nevelési-oktatási, tanítási-tanulási utat jelenti, amely leképezhető egy időtengelyre. Választ kell adni arra is, hogy a folyamatszemléletű fejlesztés kire és mire irányul. Ez jelöli ki a megismerés alanyát és tárgyát. Így létrejön a tanulói megismerés és fejlesztés olyan kétdimenziós modellje, mely a Mikor? és Mit? kérdéseire adható válaszokat hordozza. A tanítás-fejlesztés folyamata fejlesztő feladatok fejlesztési program fejlesztés formatív vizsgálat korrigált program fejlesztés fejlesztő feladatok diagnózis A fejlesztés eredményének (hozzáadott értékének) kimutatása szummatív vizsgálat idő KO KP KS A megismerés tartalma és a vizsgálat időpontja. I megismerés fejlesztés BEMENET FEJLESZTŐ FOLYAMAT KIMENET KO KP KSZ I = kompetenciák = képességek = készségek = ismeretek 6. ábra: folyamatmodell Témánk kontextusában maradva a tartalom tengelyre most a kompetenciákat, képességeket, készségeket, ismereteket vettük fel. Ez a megközelítésünk a képességfejlesztés makrofolyamatát, a diagnózisra épülő, tervszerű képességfejlesztést írja le, kijelölve a folyamatban a képességfejlesztő feladatok helyét. A folyamatmodell nem választja szét az ismereteket és a képességeket. Ugyanakkor nem ad választ még arra, hogy az ismeretek tanítása mint indirekt képességfejlesztés és a direkt képességfejlesztés hogyan integrálódik a tanórán, a tanórák láncolatában, illetve a tanórán kívüli pedagógiai történésekben. Erre vonatkozóan most inkább csak általánosságokra utaló, mintsem konkrét válaszok, javaslatok fogalmazhatók meg. 6

7 Az ismeret és a képesség, az ismeretek elsajátítása és a képességek dinamikus, dialektikus kapcsolatban vannak. Ismeretek nélkül nincs képességfejlesztés, viszont bizonyos ismeretek csak egyes képességek megléte esetén sajátíthatók el. Általában de nem minden esetben elmondható, hogy ha egy feladat megoldásában az ismeret eszköz jellegű, akkor az a feladat képességet fejleszt. Amennyiben pedig a feladatmegoldás során a képesség mutat eszköz jelleget, akkor a feladat inkább az ismeret elsajátítását, begyakorlását szolgálja, vagy az ismeret elsajátítottságát méri. A direkt tartalmas képességfejlesztő feladatok alkalmazása, alkalmazhatósága tehát függ a meglévő és/vagy hiányzó ismeretektől. A fent leírtakat szemlélteti a következő nem a kémia tantárgyhoz kapcsolódó példa. Számítsd ki, mennyi idő alatt ér át a 250 méter hosszú hídon a 60 km/óra egyenletes sebességgel haladó 80 méter hosszú vonatszerelvény! Ezt a feladatot az tudja megoldani, aki több más mellett ismeri (tudja) az út idő sebesség összefüggését. A gondolkodási-, vagy a formális kommunikációs képesség itt eszköz jelleggel kap szerepet. A következő példa ugyanazt a tananyagtartalmat (ismeretet) hordozza, mint az előző, de az út idő sebesség összefüggésének ismerete nem szükséges, vagy csak eszközjellegű szerepet kap. A feladatmegoldónak a szükséges információk keresését, feltárását, majd alkalmazását működtető képességeket kell mozgósítania, illetve a feladat által ezek fejlődnek. A Celldömölk és Szombathely között közlekedő vonat Sárvárnál áthalad a Rába folyón. Mennyi idő alatt ér át a vonat a Rába hídján? Adatok: A híd A vonat Anyaga: acél típusa: személy Színe: szürke vontatómozdony: gőzmeghajtás Magassága: 20 m kocsi-szám: három Hosszúsága: 45 m sebessége (a hídon): 45 km/h Szélessége: 8 m teljes szerelvényhossz: 52 m Mozgással kapcsolatos összefüggések: sebesség = út : idő út = sebesség idő idő = út : sebesség A feladatmegoldás értékelésekor is szem előtt kell tartani azt, hogy képességfejlesztő céllal alkalmaztuk a feladatot. A fizikai tartalom szerinti adekvát válasz megadásának értékelése csak egy a képességfejlesztés kontextusában az utolsó - mozzanata a feladatmegoldás értékelésének. Az elemző-értékelő számára fontos annak regisztrálása is, hogy a feladat által aktivált képesség milyen módon működött. Példánk esetében többek között arra keressük a választ, azaz elsődlegesen azt értékeljük, hogy a feladatmegoldó ki tudta-e választani a közölt információhalmazból a probléma megoldásához szükségeseket vagy nem. Megtalálta-e azt a matematikai modellt, melynek segítségével választ tud adni a kérdésre. 7

8 Fenti példánkkal a képességfejlesztő feladatok milyenségét azok lehetséges tartalmát, formáját, egyik típusát stb. kívántuk szemléltetni. Az ismereteket, információkat és a feladatszituációt olyan kontextusba illesztettük, amely a feladatmegoldó számára ismert, megélt vagy megélhető. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a képességfejlesztő feladat sémáját mutattuk be a példával. A FELADATÁLLOMÁNY FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA Az anyag a fejlesztő feladatokat és azok megoldását, pontosabban elemző értékelésének metodikáját is tartalmazza. A felhasználó ebből a feladatbankból választhatja ki a tanári programjában megtervezett tanítási-(képesség)fejlesztési folyamat aktuális céljának leginkább megfelelő feladatokat. A feladatokat egy olyan, kétdimenziós mátrixban rendeztük el, melynek egyik tengelyén a kémiai tananyagtartalom, a másikon a képességek helyezkednek el. A tananyagtartalom évfolyamokra és témakörökre, az összetett képességek nem egyforma részletezettséggel egyszerűbb képességekre bontva jelenik, jelennek meg. Ez a struktúra támogatja az alkalmazót egyrészt a tanítás-fejlesztés folyamatának tervezésében, másrészt a megtervezett tanári program (tanmenet) végrehajtásában, még pontosabban, a tanítás-fejlesztés során eszközként használható feladatok kiválasztásában. Az 1. táblázatban ezt a 7. és 9. osztályos témakörökön mutatjuk be. 10gondolkodás 20tudásszerzés 30kommunikáció konvertáló 7. évfolyam 1 Mindennapi anyagok 01 2 Atomok, elemek 3 Atomok kapcsolódása 4 Kémiai reakciók 5 Számítások 01 6 Egyéb 9. évfolyam 1 Atomszerkezet 2 Kémiai kötések Molekulák, összetett 3 ionok 4 Anyagi halmazok 5 Kémiai átalakulások rendszerező logikai kombinatív induktív 1. táblázat. Tananyagtartalom- és képességmátrix A feladatok kódja a tananyagtartalmat és a képességet azaz a fent bemutatott mátrixba rendeződést, valamint a feladatbankon belüli sorszámot jelöli. Például a 7/1-5/11-00/01 kód azt jelenti, hogy a feladat a hetedik évfolyam (7/1-5/11-00/01) mindennapi anyagaink és a számítások (7/1-5/11-00/01) témakörökben a gondolkodási komplex képességen (7/1-5/11-00/1) belül a konvertáló képesség (7/1-5/11-00/01) fejlesztésére alkalmazható. A feladatbankon belüli sorszáma egyes (7/1-5/11-00/01). A feladatbankban vannak olyan feladatok, amelyek nem csak közvetetten, hanem célzottan több képességet is fejlesztenek. Ezt a kód pl. 9/6-0/15-40/89 szintén tartalmazza. deduktív ismeretszerző Kémiai jelek Számítási feladatok 8 Egyéb problémamegoldó alkotó Feladatkód: 7/1-0/11-00/1 7/1-5/11-00/1 nyelvi formális Feladatkód: 9.6-TA-089 9/6-0/15-40/89 vizuális 40tanulás 8

9 A feladatoknak a mappában megjelenő sorrendiségét a kerettantervben, illetve az érettségi követelményekben megadott témakörök, ezeken belül pedig a képességek rendszere határozza meg. Vagyis a feladatok nem feltétlenül a felhasználásuk, alkalmazhatóságuk sorrendjében szerepelnek. Fejlesztő feladataink minden esetben hordoznak kémiai tartalmat, ezért alkalmazhatóságuk időpontja mindig viszonyítható a bennük megjelenő kémiai tananyagtartalom tanításának időpontjához. Másképpen fogalmazva, minden feladat esetében döntést kell hozni arról, hogy az a benne lévő kémiai tartalom megtanítása előtt, a megtanítás folyamatában, vagy a megtanítása után kerülhet-e alkalmazásra. Az ismeretek begyakorlására, vagy mérésére szolgáló feladatok esetében ez egyértelmű, a képességfejlesztő feladatokra vonatkozóan viszont már nem. Szemléltesse ezt az alábbi három feladat példaként. Első példánkban a feladat kódja 7/1-0/21-00, vagyis kémiai tartalma szerint a hetedik évfolyam Mindennapi anyagaink című témakörébe sorolódik és az ismeretszerző képesség fejlesztését támogatja. 7/1-0/21-00/xx Határozd meg, hogy milyen töménységű oldat keletkezik a baloldali ábrán látható keverőedényben! keverőedény Sorold fel azt a lehető legkevesebb adatot, amelyet ha ismernél, meg tudnád oldani a fenti feladatot! A feladat megoldásában az ismeretszerző képesség, vagyis a szükséges információk gyűjtése, válogatása akkor működtethető, ha az oldatra, töménységre, stb. vonatkozó kémiai tartalmú ismeretekkel már rendelkezik a tanítvány. (Most eltekintünk attól az egyébként valóságos szituációtól, hogy ez a feladat vezeti be az egész érintett témakört). Ez a fejlesztő feladat tehát a kémiai tananyagtartalom megtanítása közben vagy az után alkalmazható. De ne felejtsük el, hogy vele nem a keverési feladatok megoldását tanítjuk, s nem is a keverési feladatok megoldását mérjük. Második példánk a 7/1-0/23-00 kód szerint szintén a hetedik évfolyam Mindennapi anyagaink témakörébe sorolódik. Belátható azonban, hogy a tananyagtartalom ebben az esetben csupán formális hordozója a gondolkodási komplex képességen belül a logikai képesség működtetésének. 7/1-0/23-00/xx Anna a tanulókísérlet során előállítandó keverékről a következőket jelentette ki: A keverék kék színű és lúgos kémhatású lesz. Az alább felsorolt négy eset közül karikázd be annak a betűjelét, amelyik bekövetkezése esetén Anna kijelentései igazak, és húzd át azokat, amelyek bekövetkezése esetén nem! A. A keverék kék színű. A keverék lúgos kémhatású. B. A keverék kék színű. A keverék nem lúgos kémhatású. C. A keverék nem kék színű. A keverék lúgos kémhatású. D. A keverék nem kék színű. A keverék nem lúgos kémhatású. 9

10 A keverék, a kémhatás mint kémiai fogalmak ismerete nem feltétele a kérdés megválaszolásának. Azt sem kell mérlegelni, tudni, hogy lehet-e kék színű az a keverék, amelyik lúgos kémhatású. A helyes megoldás kiválasztása feltételezve a szövegértést - annak függvénye, hogy a tanuló képes-e a megfelelő logikai műveletek elvégzésére vagy nem. A feladat alkalmazása tehát független a tananyagtartalom megtanításának időpontjától. A harmadik példánk azt szemlélteti, hogy a feladat csak a tananyagtartalom megtanításának időpontja előtt alkalmazva fejti ki fejlesztő hatását. 7/1-0/31-00/xx Az oldat kémiai fogalom, olyan (homogén) keverék, amelyben egy vagy több anyag (oldott anyag) oldódik egy másik anyagban (oldószer). Például ilyen a vízben oldott só (sósvíz). Gázok, szilárd anyagok és folyadékok is oldódhatnak folyadékban. Oldószernek nevezzük az oldat azon összetevőjét (komponensét), amely a legnagyobb mennyiségben van jelen az oldatban. Minden egyéb, ennél kisebb mennyiségben jelenlévő összetevő az oldott anyag. Karikázd be azon sorok betűjelét, amelyek megfelelnek a fenti információknak! (A) Az oldott anyag az oldószernek az alkotó része. (B) Az oldatnak alkotó része az oldott anyag. (C) Az oldószer az oldatnak alkotó része. (D) Az oldat alkotó része az oldott anyagnak. (E) Az oldószernek alkotó része az oldat. (F) Az oldott anyag az oldatnak alkotó része. (G) Az oldatnak alkotó része az oldószer. (H) Az oldott anyagnak alkotó része az oldat. A megtanítás utáni alkalmazás esetén a feladat ismeretet mér. A nyelvi kommunikatív képesség működtetését-fejlesztését ugyanis felülírja a már elsajátított ismeret, az oldatról, az oldószerről, az oldott anyagról való tudás. A feladat nyújtotta információforrás, illetve forráshasználat fölöslegessé (vagy legalábbis csak megerősítő kontrollá) válik. Ajánlott módszerek A tanórai vagy tanórán kívüli - de jellemzően nem házi feladatként történő - alkalmazásra kiválasztott feladatok a mappából kiemelve sokszorosíthatók, így adhatók azok a tanítványoknak. A feladatmegoldás történhet frontálisan, csoportban, leginkább azonban az egyéni, önálló munkaforma ajánlott. Ennek megválasztásánál is szem előtt kell tartani a célt, ami nem más, minthogy a tanítvány egy meghatározott képessége fejlődjön. A munkaformának is ezt kell támogatnia. A frontális munkaforma könnyen eredményezheti egy feladattípus megoldási módjának megtanítását, kondicionálását. A csoportban történő feladatmegoldás esetén pedig a hangsúly áttevődhet valamely szociális kompetencia, képesség például a kooperáció - fejlesztésére. Mindez nem zárja ki a frontális vagy csoportos feladatmegoldást, csupán arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a feladat funkcióját módosíthatja, esetleg felülírhatja a munkaforma. Ahogyan az ismeretek rögzítésénél, begyakorlásánál, úgy a képességek fejlesztésénél is alkalmazható a differenciálás. Mint arról korábban már szóltunk, az ismeretek és a képességek szoros kölcsönhatásban vannak. Ismeretek nélkül a képességek nem fejleszthetők, viszont bizonyos ismeretek elsajátításához meghatározott szintű képességek szükségesek. Az iskolai tudás, a jegyekben kifejezett tanulói teljesítmény és a képességek fejlettsége azonban nem minden esetben mutat szoros, pozitív korrelációt. Tehát nem állítható mechanikusan, hogy a jótanuló egyben jóképességű is, mint ahogy fordítva sem. Ez már csak azért sem helytálló kijelentés, mert nem beszélhetünk valakinek a képességéről általánosságban, generálisan, hanem az egyes képességek szintjéről lehet, kell mit mondanunk. Bár egy képesség fejlettségének, fejlődésének van transzfer 10

11 hatása más képességre, mégsem mondható például az, hogy akinek a kommunikációs képessége jó, annak biztosan ugyanolyan szintű a gondolkodási képessége is. Ugyanannak a tanulónak az egyes képességei jelentős különbségeket mutathatnak. Még inkább igaz ez egy osztályon belül az egyes tanulók nevesített képességeinek összevetésekor. Tehát ahogyan a képességet, úgy egy osztályt sem lehet általánosságban, differenciálatlanul fejleszteni. A differenciált fejlesztésnek konkrét képességre és egy-egy személyre kellene hogy irányulnia. Ennek alapja pedig nem az érdemjegy, hanem a megfigyelt vagy mért képességszint. Értékelés A fejlesztő feladatok megoldásának kontrolljában az ellenőrzés helyett az elemző értékelésre kell helyezni a hangsúlyt. Nem elégséges a megoldás korrektségét csupán kémiai tudás, teljesítmény szempontjából vizsgálni. Az értékelésnek a feladat paramétereként megadott képesség működésére kell irányulnia. Némely esetben nem is értelmezhető a kémiai megoldás ellenőrzése, hiszen a kémia csak mint tartalom pusztán formálisan - van jelen a feladatban. Ezt szemlélteti a hetedik oldalon bemutatott 7.1-G3-02 kóddal jelölt feladat. A helyes választ az A bekarikázásával és a B, C D betűk áthúzásával adja meg a tanuló. A megoldás értékelésekor példánkban tehát nem kémiai ismeret, tudás meglétét vagy hiányát elemezzük, nem a Jól vagy rosszul oldotta meg? kérdés eldöntésére tevődik a hangsúly. A tanulói válasz(tás) és annak értékelése a logikai műveletre irányul. Ezért a hibás válasz(tás)t is elemezni kell. Ebben az esetben a tanár és a tanítvány arról kap információt, hogy mely logikai műveletek felcserélése, összetévesztése vezetett téves következtetéshez. Ezáltal a szükséges fejlesztés iránya, tartalma is kijelölődik. A fejlesztés célja pedig az, hogy később a kémiai összefüggések felismerésének, megértésének ezen képesség hiánya ne legyen akadálya. Konkrét példánk is érzékelteti, hogy a fejlesztő feladatok javítása, megoldásának értékelése kapcsán inkább követendő elvekről, semmint egyetlen sémáról beszélhetünk. Az értékelés megkönnyítésére minden feladathoz javítókulcs, javítási útmutató készült. A feladatokat kisebb, önállóan értékelhető elemekre, itemekre bontottuk fel. A megadott itemeket úgy értelmezzük, hogy azokat már nem bontjuk fel további részteljesítményekre, ezért azok csak kétféleképpen értékelhetők: a tanuló megoldotta azt, vagyis az item megoldása jó, illetve a tanuló nem oldotta meg, vagyis az item megoldása nem jó. Az itemeket és így a feladatokat nem pontozzuk, csak a megoldottságot vizsgáljuk. Példa: Kémiai átalakuláskor előfordul, hogy megváltozik a reakcióban lévő anyagok száma. Az olyan reakciókat, amelyekben több anyagból egy anyag keletkezik egyesülésnek, amelyekben egy anyagból több anyag keletkezik, azt bomlásnak nevezzük. Például a magnézium égésekor két anyagból, a magnéziumból és oxigénből egy anyag, a magnézium-oxid keletkezik. magnézium + oxigéngáz = magnézium-oxid Ez a folyamat egyesülés. A cukor karamellizálásakor egyetlen kiindulási anyagból, a cukorból, több anyag keletkezik. cukor = karamell + víz + szén Ez a folyamat a bomlás. Az alábbi képek közül melyik szemlélteti az egyesülés kémiai folyamatát? Válaszodat indokold meg röviden, azaz legfeljebb két mondatban, húsznál nem több szóval! B áramfo á A oxi hid C A kép betűjele: víz 11 hidro oxigé mot

12 Indoklás, értelmezés:.. A feladat javítókulcsa a következőket tartalmazza: A kép betűjele: C beírása Indoklás, értelmezés: A válasz adekvát (tartalmazza az égés / oxidáció / oxigén / szavakat), vagy a Hidrogénből és oxigénből víz keletkezik. mondatot írja. A válasz terjedelme megfelel az utasításnak (legfeljebb két mondat, húsznál nem több szó). 1 item 1 item 1 item Összesen: 3 item A feladat tehát három elemre (itemre) bontott. A tanulói teljesítményt a feladatelemek megoldottságával értékeljük. Példánkban a kémiai tudás az első két elemmel kontrollálható. A megadott képesség deduktív gondolkodás, vizuális kommunikáció működését azonban mindhárom feladatelem megoldottsága jelenti. A tanulói teljesítmény tehát elemezhető, értékelhető feladatelemenként melyik megoldott, melyik nem -, illetve aszerint, hogy az összes feladatelem megoldott vagy nem. *** Végül szólunk egy, a fejlesztő feladatokhoz rendelt értékelőlapról (Ld. III. fejezet). Ez azt a célt szolgálja, hogy az alkalmazó pedagógus dokumentált, elemezhető információkhoz jusson az egyes feladatok alkalmazhatóságáról, működéséről, hatásáról. Az értékelőlap a bevezetőben tárgyalt területekre pl. munkaforma, alkalmazási időpont, differenciálás, fejlesztő hatás, stb. kérdez. Feltételezzük ugyanis, hogy az alkalmazó pedagógus hasznosítani tudja fejlesztő munkájában saját feljegyzéseit. Munkánk felhasználásának ha nem is szakszerű, mégis orientáló algoritmusa az alábbi néhány lépésben összefoglalható. 1. Tanulmányozza kritikusan kézikönyvünket. 2. Tanári programjába (tanmenetébe) integrálva tervezze meg a képességek fejlesztését. 3. Válassza ki a feladatbankból a fejlesztési folyamatban felhasználni kívánt feladatokat. 4. Határozza meg feladatonként: a. a felhasználás időpontját (a tananyagtartalom tanításához viszonyítva), b. a munkaformát, c. a differenciálás módját, 5. Alkalmazza a feladatokat. 6. Javítsa a megoldást. 7. Elemezze, értékelje a megoldásokat. 8. Töltse ki (feladatonként) az értékelőlapot. 9. Elemezze, értékelje a fejlesztő folyamat eredményét. 12

13 MELLÉKLETEK ÉRTÉKELŐ LAP ÉRTÉKELŐ LAP KÉMIA KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATHOZ Az értékelő pedagógus neve:. A feladat kódja: A feladat kipróbálásának időpontja:.. év,. hónap,. nap Jelölje meg, hogy az alábbiak közül mikor alkalmazta a feladatot? A feladathoz megadott tananyagtartalom megtanítása: (a) előtt (b) közben (c) utána A feladatmegoldására fordított idő (átlagosan) kb.:. perc A feladatmegoldásnál alkalmazott munkaforma (a) osztály (b) csoport (c) egyéni A feladattal foglalkozó tanulók száma:. fő A feladatot helyesen megoldó tanulók száma:. fő Tapasztalata szerint a feladatot jól megoldóknak a kémia jegye jellemzően (többet is megjelölhet): (a) ötös (b) négyes (c) hármas (d) kettes (d) egyes (e) nincs jellemző jegy A feladatmegoldásban tapasztalt jellemző hiba: IRODALOM Cserné dr. Adermann Gizella Kutatásmódszertan JPTE TK Pécs, 1994 Nagy József XIX. század és nevelés OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 2000 Martonné Ruzsa Valéria Tóth László TOTEM Butterlake Győr, 2005 Orosz Sándor Mérések a pedagógiában Veszprémi Egyetem Veszprém, 1995 Vidákovich Tibor Az alapképességek fejlődése BAZ megyei PSZSZI Miskolc,

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

OSZTÁLYTERMI FIT(t)SÉG

OSZTÁLYTERMI FIT(t)SÉG OSZTÁLYTERMI FIT(t)SÉG 1960 KÓSA ANDRÁS Egy paraszt elad egy zsák krumplit 1000 pezetáért. Termelési költsége 4/5-e az eladási árnak. Mennyi a nyeresége? 1970 Egy paraszt elad egy zsák krumplit 1000 pezetáért.

Részletesebben

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR MATEMATIK A 9. évfolyam 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok

Részletesebben

16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK

16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK MATEMATIK A 9. évfolyam 16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR, DARABOS NOÉMI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul: EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN Középszint 120 perc 15 perc 100 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra hozandók

Részletesebben

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 13. modul SZÖVEGES FELADATOK. Készítette: Vidra Gábor

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 13. modul SZÖVEGES FELADATOK. Készítette: Vidra Gábor Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 13. modul SZÖVEGES FELADATOK Készítette: Vidra Gábor MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 13. modul: SZÖVEGES FELADATOK TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

Gyerekek, ma a demokráciáról fogunk tanulni. Miért? Mert azt mondtam!

Gyerekek, ma a demokráciáról fogunk tanulni. Miért? Mert azt mondtam! Gyerekek, ma a demokráciáról fogunk tanulni. Miért? Mert azt mondtam! Bármely derékszögű háromszög leghosszabb oldalának négyzete megegyezik a másik két oldal négyzetének összegével. mm < cm < dm

Részletesebben

10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK

10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK MATEMATIK A 9. évfolyam 10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 11. modul EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK MEGOLDÁSA. Készítették: Vidra Gábor és Koller Lászlóné dr.

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 11. modul EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK MEGOLDÁSA. Készítették: Vidra Gábor és Koller Lászlóné dr. Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 11. modul EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK MEGOLDÁSA Készítették: Vidra Gábor és Koller Lászlóné dr. MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 11. modul: EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIK A 9. évfolyam 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

ELEMZŐ SZOFTVEREK. A tanárok elemző munkáját támogatja három, egyszerűen használható, minimális alkalmazói ismereteket igénylő Excel állomány.

ELEMZŐ SZOFTVEREK. A tanárok elemző munkáját támogatja három, egyszerűen használható, minimális alkalmazói ismereteket igénylő Excel állomány. ELEMZŐ SZOFTVEREK A tanárok elemző munkáját támogatja három, egyszerűen használható, minimális alkalmazói ismereteket igénylő Excel állomány. FELADAT-ITEMELEMZÉS munkalap A munkalapon a feladatok, feladatelemek

Részletesebben

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK!

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK! Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK! MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 1. modul:gondolkodjunk, RENDSZEREZZÜNK! Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr. A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,

Részletesebben

A személyiség kompetenciai, kulcskompetenciák. 1. A személyiség alaprendszerének értelmezése

A személyiség kompetenciai, kulcskompetenciák. 1. A személyiség alaprendszerének értelmezése A személyiség kompetenciai, kulcskompetenciák A kompetencia alapú nevelésnek, a kompetencia alapú oktatásnak a pedagógiai gyakorlatban történő megvalósításához mindenekelőtt fogalmi tisztánlátásra, kimunkált,

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Mérés és modellezés 1

Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell

Részletesebben

7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill.

7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill. 7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban Pedagógiai értékelés fogalma: Az értékelés során értéket állapítunk meg: közvetlenül: közvetve: - valamilyen

Részletesebben

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Intézkedési terv a 2011-2012-es tanévre vonatkozóan, a 2010-2011-es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Dobó István Gimnázium 3300. Eger, Széchenyi út 19. Készült: 2011. június 30.

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

MATEMATIK A 9. évfolyam. 1. modul: HALMAZOK KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA

MATEMATIK A 9. évfolyam. 1. modul: HALMAZOK KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA MATEMATIK A 9. évfolyam 1. modul: HALMAZOK KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA Matematika A 9. évfolyam. 1. modul: HALMAZOK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok Halmazokkal

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Műveltségi terület: Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere: A tanóra témájának kulcsfogalmai: Az

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

Fejlesztı neve: Tavi Orsolya. Tanóra / modul címe: DINAMIKAI ISMERETEK RENDSZEREZÉSE, ÖSSZEFOGLALÁSA KOOPERATÍV TECHNIKÁVAL

Fejlesztı neve: Tavi Orsolya. Tanóra / modul címe: DINAMIKAI ISMERETEK RENDSZEREZÉSE, ÖSSZEFOGLALÁSA KOOPERATÍV TECHNIKÁVAL Fejlesztı neve: Tavi Orsolya Tanóra / modul címe: DINAMIKAI ISMERETEK RENDSZEREZÉSE, ÖSSZEFOGLALÁSA KOOPERATÍV TECHNIKÁVAL 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának

Részletesebben

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! ÁDÁM PÉTER NEMZETI PEDAGÓGUS KAR TANÉVNYITÓ SZAKMAI NAP 2016. AUGUSZTUS 29. Előzmények 1868 Eötvös József kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K.

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1 Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK Készítette: Vidra Gábor MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 14. modul: GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat

Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat 4765 Csenger, Ady Endre u. 13-17.Tel.: 44/341-135, Tel./Fax.:341-806 www.csengeriskola.sulinet.hu E-mail:petofi-sandor@csengeriskola.sulinet.hu

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben 2010-2011-2012-2013-2014-es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben Az országos kompetenciamérés azt a célt szolgálja, hogy információkat nyújtson az oktatásirányítók és

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba A kompetencia alapú matematika oktatás tanmenete a 9. osztályban Készítette Maitz Csaba Szerkesztési feladatok 1. Síkgeometriai alapfogalmak 2. Egyszerűbb rajzok, szerkesztések körző, vonalzó használata

Részletesebben

Kulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány

Kulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány Kulcskompetenciák fejlesztése Körzeti Általános Iskola Bükkábrány Iskolánkról Három (évfolyamonként 1-1 osztályos) kisiskola 2005-ben társult Tagintézményenként merőben eltérő szülői háttér Tagintézményeink

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

18. modul: STATISZTIKA

18. modul: STATISZTIKA MATEMATIK A 9. évfolyam 18. modul: STATISZTIKA KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA, GIDÓFALVI ZSUZSA MODULJÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL Matematika A 9. évfolyam. 18. modul: STATISZTIKA Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret

Részletesebben

Kémiatanárok szakmódszertani továbbképzése

Kémiatanárok szakmódszertani továbbképzése Kémiatanárok szakmódszertani továbbképzése Bohdaneczky Lászlóné Sarka Lajos Dr. Tóth Zoltán TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért

Részletesebben

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME

Részletesebben

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról

Részletesebben

Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak

Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak Készítette: Neumann Viktor A digitális tartalomfejlesztés szervezeti keretei Az (OFI) által gondozott, 2013-ban indult TÁMOP 3.1.2-B kiemelt

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy c

A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy c A pedagógiai projekt A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés,

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE: IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi

Részletesebben

A FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN

A FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN Tóth Enikő Debreceni Gönczy

Részletesebben

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 16. modul EGYBEVÁGÓSÁGOK. Készítette: Vidra Gábor

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 16. modul EGYBEVÁGÓSÁGOK. Készítette: Vidra Gábor Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 16. modul EGYBEVÁGÓSÁGOK Készítette: Vidra Gábor MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 16. modul: EGYBEVÁGÓSÁGOK TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

KÉMIA A KÉMIÁT SZERETŐK SZÁMÁRA

KÉMIA A KÉMIÁT SZERETŐK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KÉMIA A KÉMIÁT SZERETŐK SZÁMÁRA A művelődési anyag tematikájának összeállítása a Nemzeti Alaptanterv és a kapcsolódó

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola Budapest

Than Károly Ökoiskola Budapest Than Károly Ökoiskola Budapest Adaptációs terv Az adaptáció fogalma Az a folyamat, amelyben egy oktatási-nevelési intézmény valamely másik oktatásinevelési intézmény által készített innovatív oktatási/pedagógiai

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE (TÁMOP 3.1.9/08/01) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus

Részletesebben

Egésznapos iskola vagy tanoda?

Egésznapos iskola vagy tanoda? Egésznapos iskola vagy tanoda? A 2013-as tanoda monitoring-program fő eredményeinek továbbgondolása Lannert Judit Országos Neveléstudományi Konferencia, 2014, Debrecen 1 Kérdés: A tanodába járás összefüggésben

Részletesebben

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 3.1.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A beszámoltatás, számonkérés feladatai a) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben

Részletesebben

A TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI

A TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TÁMOP 3.1.1 PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI A projekt általános bemutatása A projekt céljai: az oktatás tartalmi

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

Országos kompetenciamérés 2012 Matematikai eszköztudás

Országos kompetenciamérés 2012 Matematikai eszköztudás Országos kompetenciamérés 2012 Matematikai eszköztudás Eszköztudás a tananyag megértésének, feldolgozásának képessége tantárgyak feletti vagy közötti tudás, amely lényegében minden tantárgy tanításánál

Részletesebben

Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam

Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam Sportiskolai Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. H E L Y I T A N T E R V KÉMIA 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK

Részletesebben

2010.12.14. Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában. 1. A feladatok szerkesztése és használata

2010.12.14. Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában. 1. A feladatok szerkesztése és használata Feladatok és kérdıívek jellemzıi Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában Szakmai továbbképzés könyvtárosok részére 2010. december 9. Vígh Tibor SZTE BTK Neveléstudományi Intézet

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

OKM 2006 ISKOLAI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS MÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. Németh Imre Általános Iskola (azonosító: 3468)

OKM 2006 ISKOLAI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS MÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. Németh Imre Általános Iskola (azonosító: 3468) OKM 2006 ISKOLAI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS MÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL Németh Imre Általános Iskola (azonosító: 3468) SULINOVA Kht. Képességfejlesztési Kutatóközpont TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása

Részletesebben

A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint. Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint. Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA VENDÉGLÁTÓIPARi ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint 120 perc 100 pont 15 perc A vizsgán használható segédeszközök Középszint Szöveges adatok

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése

Részletesebben

DIFER Szolnok Városi Óvodák

DIFER Szolnok Városi Óvodák DIFER 2014-2015 Szolnok Városi Óvodák Fontos felismerések (Nagy József): Szélsőséges fejlettségbeli különbségek jellemzőek: hatéves korban ötévnyi! A személyiség alaprendszerét- az alapkészségeket- minden

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben