FEJLESZTŐ FELADATOK. KÉMIA évfolyam TANÁRI KÉZIKÖNYV
|
|
- Erzsébet Gulyásné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FEJLESZTŐ FELADATOK KÉMIA évfolyam TANÁRI KÉZIKÖNYV
2 SZERZŐK: Tóth László Martonné Ruzsa Valéria Albert Attila Balázs Katalin Maknics Gyula Szeidemann Ákos A program szakmai vezetője: Berek László 2
3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS II. A FEJLESZTÉS, A FEJLESZTŐ FELADATOK PEDAGÓGIAI KONTEXTUSA KÉPESSÉGEK, KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE, KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK GYERMEKKÉP A PEDAGÓGIAI MEGISMERÉS ÉS FEJLESZTÉS ÉRTÉKELÉS KOMPETENCIÁK, KÉPESSÉGEK, KÉSZSÉGEK KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE A TANÍTÁS-TANULÁS (=FEJLESZTÉS) FOLYAMATA A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK HELYE A FOLYAMATBAN KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK MELLÉKLETEK ÉRTÉKELŐ LAP IRODALOM III. FELADATBANK FELADATLISTA JAVÍTÓKULCS ÉS JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉRTELMEZÉSE, HASZNÁLATA FELADATOK 7. ÉVFOLYAM 8. ÉVFOLYAM 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM MEGOLDÁSOK 7. ÉVFOLYAM 8. ÉVFOLYAM 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM 3
4 BEVEZETÉS Az összeállításunkban található feladatokkal olyan képességeket fejleszthet az alkalmazó pedagógus, amelyek támogatják a kémiai ismeretek elsajátítását, alkalmazását. E képességek megléte esetenként egyenesen előfeltétele is lehet az ismeretek elsajátításának. A kémia tantárgy tanításában alkalmazható képességfejlesztő feladatokban a kémia tananyagtartalom a működtetendő illetve fejlesztendő képességek hordozója, eszköze. Vagyis ezek a feladatok nem a kémiai tartalom elsajátíttatásának, vagy a feladatmegoldás gyakoroltatásának, hanem az eredményes kémiatanulást támogató és/vagy lehetővé tévő képességek fejlesztésének az eszközei. Tehát ezekkel a feladatokkal fejleszteni lehet/kell, de nem alkalmasak, nem alkalmazhatóak dolgozatban ismeretek mérésére, nem lehet az ezeken a feladatokon nyújtott tanulói teljesítményt osztályozni. Gyakorló pedagógusként és feladatfejlesztőként is tudjuk, hogy minden (pedagógiai) eszköz annyit ér, amennyit az alkalmazója hasznosít belőle. A tanítás-fejlesztés folyamatában a legjobb módszer, eszköz is csak potenciál. Azzá, ami, csak a hozzáértő alkalmazó által válik. A képességfejlesztő feladatok akkor fejlesztenek képességet, ha a fejlesztő a pedagógus ténylegesen képesség fejlesztésére használja azokat, ha ismeri a képesség fogalmát, fejlődését, fejleszthetőségét, ha rendelkezik a fejlesztés módszereinek és azok alkalmazásának ismereteivel és végül, de nem utolsó sorban, ha ismeri a tanítványát. KOMPETENCIÁK, KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A kompetencia alapú nevelés-oktatás a közoktatás számára új elvárásként fogalmazódik meg. Ez gyakran az Ismeret vagy képességfejlesztés? tartalmú téves kérdésfelvetésben jelenik meg. A kompetencia alapú fejlesztés (nevelés-oktatás, tanítás-tanulás) nem fokozza le, nem szorítja háttérbe az ismeretek jelentőségét, nem helyettesíti egyiket a másikkal, hanem a fejlesztés folyamatában létrehozza, helyreállítja azok valódi, dinamikus, egymást feltételező és egymásra ható kapcsolatát. Ennek a pedagógiai gyakorlatban történő megvalósításához sok más mellett - jól definiált gyermekképre, személyiségfelfogásra, fogalmi tisztánlátásra, kimunkált tanuló-megismerési és fejlesztési rendszerre, adekvát módszerekre és eszközökre van szükség. A tanítási-tanulási folyamattal, annak kimenetével szemben követelmények, elvárások, igények fogalmazódnak meg: sajátítsák el a tanulók a tantervi követelményeket, fejlődjenek bizonyos képességeik, személyiségjegyeik, stb. Az iskola, a tanár a rendelkezésre álló bemenetekkel, erőforrásokkal tervezi meg, majd működteti a folyamatot úgy, hogy az megfeleljen az elvárt kimenetnek. A folyamat tervezéséhez a bemenet jellemzőiről, az erőforrásokról tények ismerete szükséges. A folyamat lefutása közben kontrollálni kell azt, hogy az a folyamatterv szerint történik-e. A várt kimenetet össze kell vetni a tényleges, tényekkel leírt, igazolt kimenettel. Az összevetés egyben az értékelés egyik mozzanata. Ennek eredményei, következtetései jelentik a folyamatjavításnakfejlesztésnek a forrásait. Ez vonatkozhat a folyamat lépéseire, módszerekre, eszközökre, időtervre, vagy éppen a kimenetnél várható eredményekre. A címben szereplő fogalmaknak a (pedagógiai) közbeszéd meglehetősen tág holdudvarú jelentést ad, sőt gyakran szinonimaként használja azokat. A kompetencia kettős jelentésű. Egyik jelentése az illetékességre, jogosultságra, hatáskörre utal, a másik jelentése a hozzáértésre, szakértelemre. Abban a kontextusban, amelyet témánk, azaz a képességfejlesztés ad, a kompetencia fogalmának utóbbi értelmezésével élünk. A kompetencia fogalmán a személyiség olyan komponensrendszereit értjük, melyek valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszerek. Vagyis a kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasságot jelent. Az alkalmasság döntéseken és azok végrehajtásán keresztül valósul meg. A döntés feltétele a motiváltság, a kivitelezésé a képesség. A kompetencia tehát funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer. A személyiség funkcionális modellje a személyes, a szociális, a speciális és a kognitív kompetenciákat különbözteti meg (4. ábra). 4
5 személyes kompetenciák kognitív speciális szociális 4. ábra. Ffunkcionális személyiségmodell A kognitív kompetencia témánk szempontjából csak ezzel foglalkozunk az információfeldolgozást megvalósító pszichikus komponensrendszer. Mint komponensrendszer komplex és egyszerű kognitív képességek, illetve kognitív komponensek rutinok, készségek, ismeretek rendszere és szerveződése. (A kognitív jelzőt az egyszerűség kedvéért a továbbiakban nem használjuk.) A képességek ezek szerint a kompetencia specifikus komponensrendszerei, készségek, rutinok, ismeretek szerveződése. A készség az értelem makroszintű, a rutin a mikroszintű működése. A (kognitív) képességek funkcionális rendszere a kommunikációs, a tudásszerző, a gondolkodási és a tanulási képességet különbözteti képességek meg (5. ábra). A képességek készségekből, rutinokból, ismeretekből szerveződnek. A kompetenciák, képességek fejlesztése a rutinok, készségek fejlesztése által történik. A gondolkodási kommunikáció gondolkodás tudásszerzés komplex képességek egyszerűbb képességek, azok pedig készségek, rutinok és ismeretek szerveződései. tanulás A gondolkodási képesség a konvertáló, a rendszerező, a logikai- és a kombinatív képesség szerveződése. A tudásszerző 5. ábra: funkcionális képességmodell képességet alkotó egyszerű képességek az ismeretszerző, a problémamegoldó és az alkotóképesség. A kommunikációs képesség a nyelvi, a formális és a vizuális kommunikációs képesség szerveződése. A tanulási képesség a kognitív képességek átfogó rendszere. (A rendszerezés Nagy József XXI. század és nevelés című könyve (OSIRIS KIADÓ, Budapest, 2000.) alapján készült.) A képességek fejlődése három szakasszal írható le, úgymint a rendszerképződés, az optimalizáció és a hierarchizálódás szakaszai. A fejlesztés történhet indirekt módon, azaz a tananyagtartalmak tanítása-tanulása által kiváltott transzfer hatására. Ez spontán fejlesztésnek tekinthető. A pedagógiai kísérletek tanúsága szerint a direkt fejlesztés tartalmas fejlesztési stratégiája eredményez hatékony képességfejlődést. Ez a stratégia a képességek fejlesztését nem választja le a tartalomtól és kontextustól. A direkt képességfejlesztésnek alapvető módszere a képességeket működtető cselekedtetés, a problémák, feladatok megoldatása. A képességfejlesztő feladatokat, azok alkalmazását integrálni kell a tanítási-tanulási folyamatba, azaz a komplex fejlesztés folyamatába. 5
6 A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK JELLEMZŐI ÉS HELYÜK A FOLYAMATBAN A fejlesztés folyamata (6. ábra) a diagnosztika alapján tervezett, a tervezet szerint végrehajtott, a formatív vizsgálatokra építő korrigált nevelési-oktatási, tanítási-tanulási utat jelenti, amely leképezhető egy időtengelyre. Választ kell adni arra is, hogy a folyamatszemléletű fejlesztés kire és mire irányul. Ez jelöli ki a megismerés alanyát és tárgyát. Így létrejön a tanulói megismerés és fejlesztés olyan kétdimenziós modellje, mely a Mikor? és Mit? kérdéseire adható válaszokat hordozza. A tanítás-fejlesztés folyamata fejlesztő feladatok fejlesztési program fejlesztés formatív vizsgálat korrigált program fejlesztés fejlesztő feladatok diagnózis A fejlesztés eredményének (hozzáadott értékének) kimutatása szummatív vizsgálat idő KO KP KS A megismerés tartalma és a vizsgálat időpontja. I megismerés fejlesztés BEMENET FEJLESZTŐ FOLYAMAT KIMENET KO KP KSZ I = kompetenciák = képességek = készségek = ismeretek 6. ábra: folyamatmodell Témánk kontextusában maradva a tartalom tengelyre most a kompetenciákat, képességeket, készségeket, ismereteket vettük fel. Ez a megközelítésünk a képességfejlesztés makrofolyamatát, a diagnózisra épülő, tervszerű képességfejlesztést írja le, kijelölve a folyamatban a képességfejlesztő feladatok helyét. A folyamatmodell nem választja szét az ismereteket és a képességeket. Ugyanakkor nem ad választ még arra, hogy az ismeretek tanítása mint indirekt képességfejlesztés és a direkt képességfejlesztés hogyan integrálódik a tanórán, a tanórák láncolatában, illetve a tanórán kívüli pedagógiai történésekben. Erre vonatkozóan most inkább csak általánosságokra utaló, mintsem konkrét válaszok, javaslatok fogalmazhatók meg. 6
7 Az ismeret és a képesség, az ismeretek elsajátítása és a képességek dinamikus, dialektikus kapcsolatban vannak. Ismeretek nélkül nincs képességfejlesztés, viszont bizonyos ismeretek csak egyes képességek megléte esetén sajátíthatók el. Általában de nem minden esetben elmondható, hogy ha egy feladat megoldásában az ismeret eszköz jellegű, akkor az a feladat képességet fejleszt. Amennyiben pedig a feladatmegoldás során a képesség mutat eszköz jelleget, akkor a feladat inkább az ismeret elsajátítását, begyakorlását szolgálja, vagy az ismeret elsajátítottságát méri. A direkt tartalmas képességfejlesztő feladatok alkalmazása, alkalmazhatósága tehát függ a meglévő és/vagy hiányzó ismeretektől. A fent leírtakat szemlélteti a következő nem a kémia tantárgyhoz kapcsolódó példa. Számítsd ki, mennyi idő alatt ér át a 250 méter hosszú hídon a 60 km/óra egyenletes sebességgel haladó 80 méter hosszú vonatszerelvény! Ezt a feladatot az tudja megoldani, aki több más mellett ismeri (tudja) az út idő sebesség összefüggését. A gondolkodási-, vagy a formális kommunikációs képesség itt eszköz jelleggel kap szerepet. A következő példa ugyanazt a tananyagtartalmat (ismeretet) hordozza, mint az előző, de az út idő sebesség összefüggésének ismerete nem szükséges, vagy csak eszközjellegű szerepet kap. A feladatmegoldónak a szükséges információk keresését, feltárását, majd alkalmazását működtető képességeket kell mozgósítania, illetve a feladat által ezek fejlődnek. A Celldömölk és Szombathely között közlekedő vonat Sárvárnál áthalad a Rába folyón. Mennyi idő alatt ér át a vonat a Rába hídján? Adatok: A híd A vonat Anyaga: acél típusa: személy Színe: szürke vontatómozdony: gőzmeghajtás Magassága: 20 m kocsi-szám: három Hosszúsága: 45 m sebessége (a hídon): 45 km/h Szélessége: 8 m teljes szerelvényhossz: 52 m Mozgással kapcsolatos összefüggések: sebesség = út : idő út = sebesség idő idő = út : sebesség A feladatmegoldás értékelésekor is szem előtt kell tartani azt, hogy képességfejlesztő céllal alkalmaztuk a feladatot. A fizikai tartalom szerinti adekvát válasz megadásának értékelése csak egy a képességfejlesztés kontextusában az utolsó - mozzanata a feladatmegoldás értékelésének. Az elemző-értékelő számára fontos annak regisztrálása is, hogy a feladat által aktivált képesség milyen módon működött. Példánk esetében többek között arra keressük a választ, azaz elsődlegesen azt értékeljük, hogy a feladatmegoldó ki tudta-e választani a közölt információhalmazból a probléma megoldásához szükségeseket vagy nem. Megtalálta-e azt a matematikai modellt, melynek segítségével választ tud adni a kérdésre. 7
8 Fenti példánkkal a képességfejlesztő feladatok milyenségét azok lehetséges tartalmát, formáját, egyik típusát stb. kívántuk szemléltetni. Az ismereteket, információkat és a feladatszituációt olyan kontextusba illesztettük, amely a feladatmegoldó számára ismert, megélt vagy megélhető. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a képességfejlesztő feladat sémáját mutattuk be a példával. A FELADATÁLLOMÁNY FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA Az anyag a fejlesztő feladatokat és azok megoldását, pontosabban elemző értékelésének metodikáját is tartalmazza. A felhasználó ebből a feladatbankból választhatja ki a tanári programjában megtervezett tanítási-(képesség)fejlesztési folyamat aktuális céljának leginkább megfelelő feladatokat. A feladatokat egy olyan, kétdimenziós mátrixban rendeztük el, melynek egyik tengelyén a kémiai tananyagtartalom, a másikon a képességek helyezkednek el. A tananyagtartalom évfolyamokra és témakörökre, az összetett képességek nem egyforma részletezettséggel egyszerűbb képességekre bontva jelenik, jelennek meg. Ez a struktúra támogatja az alkalmazót egyrészt a tanítás-fejlesztés folyamatának tervezésében, másrészt a megtervezett tanári program (tanmenet) végrehajtásában, még pontosabban, a tanítás-fejlesztés során eszközként használható feladatok kiválasztásában. Az 1. táblázatban ezt a 7. és 9. osztályos témakörökön mutatjuk be. 10gondolkodás 20tudásszerzés 30kommunikáció konvertáló 7. évfolyam 1 Mindennapi anyagok 01 2 Atomok, elemek 3 Atomok kapcsolódása 4 Kémiai reakciók 5 Számítások 01 6 Egyéb 9. évfolyam 1 Atomszerkezet 2 Kémiai kötések Molekulák, összetett 3 ionok 4 Anyagi halmazok 5 Kémiai átalakulások rendszerező logikai kombinatív induktív 1. táblázat. Tananyagtartalom- és képességmátrix A feladatok kódja a tananyagtartalmat és a képességet azaz a fent bemutatott mátrixba rendeződést, valamint a feladatbankon belüli sorszámot jelöli. Például a 7/1-5/11-00/01 kód azt jelenti, hogy a feladat a hetedik évfolyam (7/1-5/11-00/01) mindennapi anyagaink és a számítások (7/1-5/11-00/01) témakörökben a gondolkodási komplex képességen (7/1-5/11-00/1) belül a konvertáló képesség (7/1-5/11-00/01) fejlesztésére alkalmazható. A feladatbankon belüli sorszáma egyes (7/1-5/11-00/01). A feladatbankban vannak olyan feladatok, amelyek nem csak közvetetten, hanem célzottan több képességet is fejlesztenek. Ezt a kód pl. 9/6-0/15-40/89 szintén tartalmazza. deduktív ismeretszerző Kémiai jelek Számítási feladatok 8 Egyéb problémamegoldó alkotó Feladatkód: 7/1-0/11-00/1 7/1-5/11-00/1 nyelvi formális Feladatkód: 9.6-TA-089 9/6-0/15-40/89 vizuális 40tanulás 8
9 A feladatoknak a mappában megjelenő sorrendiségét a kerettantervben, illetve az érettségi követelményekben megadott témakörök, ezeken belül pedig a képességek rendszere határozza meg. Vagyis a feladatok nem feltétlenül a felhasználásuk, alkalmazhatóságuk sorrendjében szerepelnek. Fejlesztő feladataink minden esetben hordoznak kémiai tartalmat, ezért alkalmazhatóságuk időpontja mindig viszonyítható a bennük megjelenő kémiai tananyagtartalom tanításának időpontjához. Másképpen fogalmazva, minden feladat esetében döntést kell hozni arról, hogy az a benne lévő kémiai tartalom megtanítása előtt, a megtanítás folyamatában, vagy a megtanítása után kerülhet-e alkalmazásra. Az ismeretek begyakorlására, vagy mérésére szolgáló feladatok esetében ez egyértelmű, a képességfejlesztő feladatokra vonatkozóan viszont már nem. Szemléltesse ezt az alábbi három feladat példaként. Első példánkban a feladat kódja 7/1-0/21-00, vagyis kémiai tartalma szerint a hetedik évfolyam Mindennapi anyagaink című témakörébe sorolódik és az ismeretszerző képesség fejlesztését támogatja. 7/1-0/21-00/xx Határozd meg, hogy milyen töménységű oldat keletkezik a baloldali ábrán látható keverőedényben! keverőedény Sorold fel azt a lehető legkevesebb adatot, amelyet ha ismernél, meg tudnád oldani a fenti feladatot! A feladat megoldásában az ismeretszerző képesség, vagyis a szükséges információk gyűjtése, válogatása akkor működtethető, ha az oldatra, töménységre, stb. vonatkozó kémiai tartalmú ismeretekkel már rendelkezik a tanítvány. (Most eltekintünk attól az egyébként valóságos szituációtól, hogy ez a feladat vezeti be az egész érintett témakört). Ez a fejlesztő feladat tehát a kémiai tananyagtartalom megtanítása közben vagy az után alkalmazható. De ne felejtsük el, hogy vele nem a keverési feladatok megoldását tanítjuk, s nem is a keverési feladatok megoldását mérjük. Második példánk a 7/1-0/23-00 kód szerint szintén a hetedik évfolyam Mindennapi anyagaink témakörébe sorolódik. Belátható azonban, hogy a tananyagtartalom ebben az esetben csupán formális hordozója a gondolkodási komplex képességen belül a logikai képesség működtetésének. 7/1-0/23-00/xx Anna a tanulókísérlet során előállítandó keverékről a következőket jelentette ki: A keverék kék színű és lúgos kémhatású lesz. Az alább felsorolt négy eset közül karikázd be annak a betűjelét, amelyik bekövetkezése esetén Anna kijelentései igazak, és húzd át azokat, amelyek bekövetkezése esetén nem! A. A keverék kék színű. A keverék lúgos kémhatású. B. A keverék kék színű. A keverék nem lúgos kémhatású. C. A keverék nem kék színű. A keverék lúgos kémhatású. D. A keverék nem kék színű. A keverék nem lúgos kémhatású. 9
10 A keverék, a kémhatás mint kémiai fogalmak ismerete nem feltétele a kérdés megválaszolásának. Azt sem kell mérlegelni, tudni, hogy lehet-e kék színű az a keverék, amelyik lúgos kémhatású. A helyes megoldás kiválasztása feltételezve a szövegértést - annak függvénye, hogy a tanuló képes-e a megfelelő logikai műveletek elvégzésére vagy nem. A feladat alkalmazása tehát független a tananyagtartalom megtanításának időpontjától. A harmadik példánk azt szemlélteti, hogy a feladat csak a tananyagtartalom megtanításának időpontja előtt alkalmazva fejti ki fejlesztő hatását. 7/1-0/31-00/xx Az oldat kémiai fogalom, olyan (homogén) keverék, amelyben egy vagy több anyag (oldott anyag) oldódik egy másik anyagban (oldószer). Például ilyen a vízben oldott só (sósvíz). Gázok, szilárd anyagok és folyadékok is oldódhatnak folyadékban. Oldószernek nevezzük az oldat azon összetevőjét (komponensét), amely a legnagyobb mennyiségben van jelen az oldatban. Minden egyéb, ennél kisebb mennyiségben jelenlévő összetevő az oldott anyag. Karikázd be azon sorok betűjelét, amelyek megfelelnek a fenti információknak! (A) Az oldott anyag az oldószernek az alkotó része. (B) Az oldatnak alkotó része az oldott anyag. (C) Az oldószer az oldatnak alkotó része. (D) Az oldat alkotó része az oldott anyagnak. (E) Az oldószernek alkotó része az oldat. (F) Az oldott anyag az oldatnak alkotó része. (G) Az oldatnak alkotó része az oldószer. (H) Az oldott anyagnak alkotó része az oldat. A megtanítás utáni alkalmazás esetén a feladat ismeretet mér. A nyelvi kommunikatív képesség működtetését-fejlesztését ugyanis felülírja a már elsajátított ismeret, az oldatról, az oldószerről, az oldott anyagról való tudás. A feladat nyújtotta információforrás, illetve forráshasználat fölöslegessé (vagy legalábbis csak megerősítő kontrollá) válik. Ajánlott módszerek A tanórai vagy tanórán kívüli - de jellemzően nem házi feladatként történő - alkalmazásra kiválasztott feladatok a mappából kiemelve sokszorosíthatók, így adhatók azok a tanítványoknak. A feladatmegoldás történhet frontálisan, csoportban, leginkább azonban az egyéni, önálló munkaforma ajánlott. Ennek megválasztásánál is szem előtt kell tartani a célt, ami nem más, minthogy a tanítvány egy meghatározott képessége fejlődjön. A munkaformának is ezt kell támogatnia. A frontális munkaforma könnyen eredményezheti egy feladattípus megoldási módjának megtanítását, kondicionálását. A csoportban történő feladatmegoldás esetén pedig a hangsúly áttevődhet valamely szociális kompetencia, képesség például a kooperáció - fejlesztésére. Mindez nem zárja ki a frontális vagy csoportos feladatmegoldást, csupán arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a feladat funkcióját módosíthatja, esetleg felülírhatja a munkaforma. Ahogyan az ismeretek rögzítésénél, begyakorlásánál, úgy a képességek fejlesztésénél is alkalmazható a differenciálás. Mint arról korábban már szóltunk, az ismeretek és a képességek szoros kölcsönhatásban vannak. Ismeretek nélkül a képességek nem fejleszthetők, viszont bizonyos ismeretek elsajátításához meghatározott szintű képességek szükségesek. Az iskolai tudás, a jegyekben kifejezett tanulói teljesítmény és a képességek fejlettsége azonban nem minden esetben mutat szoros, pozitív korrelációt. Tehát nem állítható mechanikusan, hogy a jótanuló egyben jóképességű is, mint ahogy fordítva sem. Ez már csak azért sem helytálló kijelentés, mert nem beszélhetünk valakinek a képességéről általánosságban, generálisan, hanem az egyes képességek szintjéről lehet, kell mit mondanunk. Bár egy képesség fejlettségének, fejlődésének van transzfer 10
11 hatása más képességre, mégsem mondható például az, hogy akinek a kommunikációs képessége jó, annak biztosan ugyanolyan szintű a gondolkodási képessége is. Ugyanannak a tanulónak az egyes képességei jelentős különbségeket mutathatnak. Még inkább igaz ez egy osztályon belül az egyes tanulók nevesített képességeinek összevetésekor. Tehát ahogyan a képességet, úgy egy osztályt sem lehet általánosságban, differenciálatlanul fejleszteni. A differenciált fejlesztésnek konkrét képességre és egy-egy személyre kellene hogy irányulnia. Ennek alapja pedig nem az érdemjegy, hanem a megfigyelt vagy mért képességszint. Értékelés A fejlesztő feladatok megoldásának kontrolljában az ellenőrzés helyett az elemző értékelésre kell helyezni a hangsúlyt. Nem elégséges a megoldás korrektségét csupán kémiai tudás, teljesítmény szempontjából vizsgálni. Az értékelésnek a feladat paramétereként megadott képesség működésére kell irányulnia. Némely esetben nem is értelmezhető a kémiai megoldás ellenőrzése, hiszen a kémia csak mint tartalom pusztán formálisan - van jelen a feladatban. Ezt szemlélteti a hetedik oldalon bemutatott 7.1-G3-02 kóddal jelölt feladat. A helyes választ az A bekarikázásával és a B, C D betűk áthúzásával adja meg a tanuló. A megoldás értékelésekor példánkban tehát nem kémiai ismeret, tudás meglétét vagy hiányát elemezzük, nem a Jól vagy rosszul oldotta meg? kérdés eldöntésére tevődik a hangsúly. A tanulói válasz(tás) és annak értékelése a logikai műveletre irányul. Ezért a hibás válasz(tás)t is elemezni kell. Ebben az esetben a tanár és a tanítvány arról kap információt, hogy mely logikai műveletek felcserélése, összetévesztése vezetett téves következtetéshez. Ezáltal a szükséges fejlesztés iránya, tartalma is kijelölődik. A fejlesztés célja pedig az, hogy később a kémiai összefüggések felismerésének, megértésének ezen képesség hiánya ne legyen akadálya. Konkrét példánk is érzékelteti, hogy a fejlesztő feladatok javítása, megoldásának értékelése kapcsán inkább követendő elvekről, semmint egyetlen sémáról beszélhetünk. Az értékelés megkönnyítésére minden feladathoz javítókulcs, javítási útmutató készült. A feladatokat kisebb, önállóan értékelhető elemekre, itemekre bontottuk fel. A megadott itemeket úgy értelmezzük, hogy azokat már nem bontjuk fel további részteljesítményekre, ezért azok csak kétféleképpen értékelhetők: a tanuló megoldotta azt, vagyis az item megoldása jó, illetve a tanuló nem oldotta meg, vagyis az item megoldása nem jó. Az itemeket és így a feladatokat nem pontozzuk, csak a megoldottságot vizsgáljuk. Példa: Kémiai átalakuláskor előfordul, hogy megváltozik a reakcióban lévő anyagok száma. Az olyan reakciókat, amelyekben több anyagból egy anyag keletkezik egyesülésnek, amelyekben egy anyagból több anyag keletkezik, azt bomlásnak nevezzük. Például a magnézium égésekor két anyagból, a magnéziumból és oxigénből egy anyag, a magnézium-oxid keletkezik. magnézium + oxigéngáz = magnézium-oxid Ez a folyamat egyesülés. A cukor karamellizálásakor egyetlen kiindulási anyagból, a cukorból, több anyag keletkezik. cukor = karamell + víz + szén Ez a folyamat a bomlás. Az alábbi képek közül melyik szemlélteti az egyesülés kémiai folyamatát? Válaszodat indokold meg röviden, azaz legfeljebb két mondatban, húsznál nem több szóval! B áramfo á A oxi hid C A kép betűjele: víz 11 hidro oxigé mot
12 Indoklás, értelmezés:.. A feladat javítókulcsa a következőket tartalmazza: A kép betűjele: C beírása Indoklás, értelmezés: A válasz adekvát (tartalmazza az égés / oxidáció / oxigén / szavakat), vagy a Hidrogénből és oxigénből víz keletkezik. mondatot írja. A válasz terjedelme megfelel az utasításnak (legfeljebb két mondat, húsznál nem több szó). 1 item 1 item 1 item Összesen: 3 item A feladat tehát három elemre (itemre) bontott. A tanulói teljesítményt a feladatelemek megoldottságával értékeljük. Példánkban a kémiai tudás az első két elemmel kontrollálható. A megadott képesség deduktív gondolkodás, vizuális kommunikáció működését azonban mindhárom feladatelem megoldottsága jelenti. A tanulói teljesítmény tehát elemezhető, értékelhető feladatelemenként melyik megoldott, melyik nem -, illetve aszerint, hogy az összes feladatelem megoldott vagy nem. *** Végül szólunk egy, a fejlesztő feladatokhoz rendelt értékelőlapról (Ld. III. fejezet). Ez azt a célt szolgálja, hogy az alkalmazó pedagógus dokumentált, elemezhető információkhoz jusson az egyes feladatok alkalmazhatóságáról, működéséről, hatásáról. Az értékelőlap a bevezetőben tárgyalt területekre pl. munkaforma, alkalmazási időpont, differenciálás, fejlesztő hatás, stb. kérdez. Feltételezzük ugyanis, hogy az alkalmazó pedagógus hasznosítani tudja fejlesztő munkájában saját feljegyzéseit. Munkánk felhasználásának ha nem is szakszerű, mégis orientáló algoritmusa az alábbi néhány lépésben összefoglalható. 1. Tanulmányozza kritikusan kézikönyvünket. 2. Tanári programjába (tanmenetébe) integrálva tervezze meg a képességek fejlesztését. 3. Válassza ki a feladatbankból a fejlesztési folyamatban felhasználni kívánt feladatokat. 4. Határozza meg feladatonként: a. a felhasználás időpontját (a tananyagtartalom tanításához viszonyítva), b. a munkaformát, c. a differenciálás módját, 5. Alkalmazza a feladatokat. 6. Javítsa a megoldást. 7. Elemezze, értékelje a megoldásokat. 8. Töltse ki (feladatonként) az értékelőlapot. 9. Elemezze, értékelje a fejlesztő folyamat eredményét. 12
13 MELLÉKLETEK ÉRTÉKELŐ LAP ÉRTÉKELŐ LAP KÉMIA KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATHOZ Az értékelő pedagógus neve:. A feladat kódja: A feladat kipróbálásának időpontja:.. év,. hónap,. nap Jelölje meg, hogy az alábbiak közül mikor alkalmazta a feladatot? A feladathoz megadott tananyagtartalom megtanítása: (a) előtt (b) közben (c) utána A feladatmegoldására fordított idő (átlagosan) kb.:. perc A feladatmegoldásnál alkalmazott munkaforma (a) osztály (b) csoport (c) egyéni A feladattal foglalkozó tanulók száma:. fő A feladatot helyesen megoldó tanulók száma:. fő Tapasztalata szerint a feladatot jól megoldóknak a kémia jegye jellemzően (többet is megjelölhet): (a) ötös (b) négyes (c) hármas (d) kettes (d) egyes (e) nincs jellemző jegy A feladatmegoldásban tapasztalt jellemző hiba: IRODALOM Cserné dr. Adermann Gizella Kutatásmódszertan JPTE TK Pécs, 1994 Nagy József XIX. század és nevelés OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 2000 Martonné Ruzsa Valéria Tóth László TOTEM Butterlake Győr, 2005 Orosz Sándor Mérések a pedagógiában Veszprémi Egyetem Veszprém, 1995 Vidákovich Tibor Az alapképességek fejlődése BAZ megyei PSZSZI Miskolc,
FELADATLISTA TÉMAKÖRÖK, ILLETVE KÉPESSÉGEK SZERINT
FELADATLISTA TÉMAKÖRÖK, ILLETVE KÉPESSÉGEK SZERINT A feladatok kódját a Bevezetésben bemutatott tananyagtartalom- és képességmátrix alapján határoztuk meg. A feladat kódja a következőképpen épül fel: évfolyam/témakör1-témakör2/képesség1-képesség2/sorszám
RészletesebbenTermészetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.
Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!
Részletesebben2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai
RészletesebbenOSZTÁLYTERMI FIT(t)SÉG
OSZTÁLYTERMI FIT(t)SÉG 1960 KÓSA ANDRÁS Egy paraszt elad egy zsák krumplit 1000 pezetáért. Termelési költsége 4/5-e az eladási árnak. Mennyi a nyeresége? 1970 Egy paraszt elad egy zsák krumplit 1000 pezetáért.
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenMATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR
MATEMATIK A 9. évfolyam 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok
Részletesebben16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK
MATEMATIK A 9. évfolyam 16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR, DARABOS NOÉMI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott
Részletesebben4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul: EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN Középszint 120 perc 15 perc 100 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra hozandók
RészletesebbenESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenÖSSZEGZŐ TÁBLÁZAT (Nagy József munkája alapján) SZEMÉLYISÉG. ALAPKOMPETENCIÁK A személyiség motívum és tudásrendszere.
ÖSSZEGZŐ TÁBLÁZAT (Nagy József munkája alapján) SZEMÉLYISÉG ALAPRENDSZER (alapkomponensek+készenléti komponensek rendszere) KOMPETENCIÁK Alapkomponensek összetevői: alapkompetenciák Alapmotívumok Személyes
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
RészletesebbenTanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában
Tanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában Melyik állítás jellemzi inkább a pedagógusok szemléletét? 1. A pedagógusok szerepe: a. a tudás átadása b. a segítő együttműködés 2. A tanítás elsődleges
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenA 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve
A 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve Az iskola önmeghatározása (PP alapján) Iskolánk nyolc évfolyamos, koedukált, katolikus általános iskola. Iskolánkban prioritása van a teljes
RészletesebbenARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM
ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és
Részletesebben10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK
MATEMATIK A 9. évfolyam 10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul
RészletesebbenGyerekek, ma a demokráciáról fogunk tanulni. Miért? Mert azt mondtam!
Gyerekek, ma a demokráciáról fogunk tanulni. Miért? Mert azt mondtam! Bármely derékszögű háromszög leghosszabb oldalának négyzete megegyezik a másik két oldal négyzetének összegével. mm < cm < dm
RészletesebbenGyakornoki felkészítés programja
Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK 2018/ FÉLÉV. 1. hét Szervezési feladatok. Tematika, követelmények.
KÖVETELMÉNYEK 2018/19. 1. FÉLÉV A tantárgy kódja: BOV1114 A tantárgy neve: Matematikai nevelés és módszertana II. Kredit: 3 Kontakt óraszám: 2 óra/hét Féléves tematika: 1. hét Szervezési feladatok. Tematika,
RészletesebbenMatematika A 9. szakiskolai évfolyam. 13. modul SZÖVEGES FELADATOK. Készítette: Vidra Gábor
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 13. modul SZÖVEGES FELADATOK Készítette: Vidra Gábor MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 13. modul: SZÖVEGES FELADATOK TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret Ajánlott
RészletesebbenElőadó: Horváth Judit
Előadó: Horváth Judit mindennapi élet életszituációk problémahelyzetek megoldása meggyőződés tanulási szokások - szövegmegértés - értelmezés - a gondolkodási műveletek használata - problémamegoldás Adott
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
Részletesebben5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS
MATEMATIK A 9. évfolyam 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott
Részletesebben4. modul: MŰVELETEK A VALÓS SZÁMOK KÖRÉBEN
MATEMATIK A 9. évfolyam 4. modul: MŰVELETEK A VALÓS SZÁMOK KÖRÉBEN KÉSZÍTETTE: DARABOS NOÉMI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 4. modul: MŰVELETEK A VALÓS SZÁMOK KÖRÉBEN Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret
Részletesebben2. modul MŰVELETEK RACIONÁLIS SZÁMOK KÖRÉBEN
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 2. modul MŰVELETEK RACIONÁLIS SZÁMOK KÖRÉBEN MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 2. modul: MŰVELETEK RACIONÁLIS SZÁMOK KÖRÉBEN Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret
RészletesebbenELEMZŐ SZOFTVEREK. A tanárok elemző munkáját támogatja három, egyszerűen használható, minimális alkalmazói ismereteket igénylő Excel állomány.
ELEMZŐ SZOFTVEREK A tanárok elemző munkáját támogatja három, egyszerűen használható, minimális alkalmazói ismereteket igénylő Excel állomány. FELADAT-ITEMELEMZÉS munkalap A munkalapon a feladatok, feladatelemek
RészletesebbenMatematika A 9. szakiskolai évfolyam. 11. modul EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK MEGOLDÁSA. Készítették: Vidra Gábor és Koller Lászlóné dr.
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 11. modul EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK MEGOLDÁSA Készítették: Vidra Gábor és Koller Lászlóné dr. MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 11. modul: EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenA KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.
A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,
RészletesebbenA Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban
12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért 2016. április 21-22. A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú
RészletesebbenA személyiség kompetenciai, kulcskompetenciák. 1. A személyiség alaprendszerének értelmezése
A személyiség kompetenciai, kulcskompetenciák A kompetencia alapú nevelésnek, a kompetencia alapú oktatásnak a pedagógiai gyakorlatban történő megvalósításához mindenekelőtt fogalmi tisztánlátásra, kimunkált,
RészletesebbenKompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség
RészletesebbenFejlesztı neve: Tavi Orsolya. Tanóra / modul címe: DINAMIKAI ISMERETEK RENDSZEREZÉSE, ÖSSZEFOGLALÁSA KOOPERATÍV TECHNIKÁVAL
Fejlesztı neve: Tavi Orsolya Tanóra / modul címe: DINAMIKAI ISMERETEK RENDSZEREZÉSE, ÖSSZEFOGLALÁSA KOOPERATÍV TECHNIKÁVAL 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának
Részletesebben11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK
MATEMATIK A 9. évfolyam 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási
Részletesebben7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill.
7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban Pedagógiai értékelés fogalma: Az értékelés során értéket állapítunk meg: közvetlenül: közvetve: - valamilyen
RészletesebbenIntézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján
Intézkedési terv a 2011-2012-es tanévre vonatkozóan, a 2010-2011-es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Dobó István Gimnázium 3300. Eger, Széchenyi út 19. Készült: 2011. június 30.
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory
RészletesebbenMatematika A 9. szakiskolai évfolyam. 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK!
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK! MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 1. modul:gondolkodjunk, RENDSZEREZZÜNK! Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenINTÉZKEDÉSI TERV, a 2015.évi országos kompetenciamérés eredményeinek tükrében
INTÉZKEDÉSI TERV, a 2015.évi országos kompetenciamérés eredményeinek tükrében DON BOSCO ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2016. 1 Tartalom 1.Törvényi háttér... 3 2.A mérési eredmények elemzésének,
RészletesebbenPetőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat
Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat 4765 Csenger, Ady Endre u. 13-17.Tel.: 44/341-135, Tel./Fax.:341-806 www.csengeriskola.sulinet.hu E-mail:petofi-sandor@csengeriskola.sulinet.hu
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök
RészletesebbenJegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenTanítási tervezet. 1. Tantervi követelmények
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2017. november 24. péntek 13:00-13:45 Iskola, osztály: gyakorló gimnázium, 10.b osztály Iskola neve és címe: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium 1088 Budapest, Trefort
RészletesebbenTIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A
Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai
RészletesebbenTársadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő
Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1
RészletesebbenMATEMATIK A 9. évfolyam. 1. modul: HALMAZOK KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA
MATEMATIK A 9. évfolyam 1. modul: HALMAZOK KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA Matematika A 9. évfolyam. 1. modul: HALMAZOK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok Halmazokkal
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenÓravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra
Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Műveltségi terület: Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere: A tanóra témájának kulcsfogalmai: Az
RészletesebbenMatematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK Készítette: Vidra Gábor MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 14. modul: GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret
RészletesebbenNemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz
Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.
RészletesebbenA évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése
A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.
RészletesebbenA Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN
A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos
RészletesebbenPARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!
PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! ÁDÁM PÉTER NEMZETI PEDAGÓGUS KAR TANÉVNYITÓ SZAKMAI NAP 2016. AUGUSZTUS 29. Előzmények 1868 Eötvös József kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K.
RészletesebbenA azonosító számú Szakmai idegen nyelv megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Szakmai idegen nyelv tantárgy
A 10046-12 azonosító számú Szakmai idegen nyelv megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Szakmai idegen nyelv tantárgy 1. A 10046-12 azonosító számú, Szakmai idegen nyelv megnevezésű szakmai követelménymodulhoz
RészletesebbenZáróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -
Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.
RészletesebbenKompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola
Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés
Részletesebbenes országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben
2010-2011-2012-2013-2014-es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben Az országos kompetenciamérés azt a célt szolgálja, hogy információkat nyújtson az oktatásirányítók és
RészletesebbenPedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015
Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése
RészletesebbenMérés és modellezés 1
Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell
RészletesebbenKulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány
Kulcskompetenciák fejlesztése Körzeti Általános Iskola Bükkábrány Iskolánkról Három (évfolyamonként 1-1 osztályos) kisiskola 2005-ben társult Tagintézményenként merőben eltérő szülői háttér Tagintézményeink
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
Részletesebben18. modul: STATISZTIKA
MATEMATIK A 9. évfolyam 18. modul: STATISZTIKA KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA, GIDÓFALVI ZSUZSA MODULJÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL Matematika A 9. évfolyam. 18. modul: STATISZTIKA Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret
RészletesebbenTájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról Pompor Zoltán szakmai vezető Megvan az ideje az ültetésnek (Préd 3,2) Pénz Szakember Új tartalmi keretek 21. századi tanulási környezet Létezik
RészletesebbenRövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához
Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA
RészletesebbenBudapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület
Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható
RészletesebbenKémiatanárok szakmódszertani továbbképzése
Kémiatanárok szakmódszertani továbbképzése Bohdaneczky Lászlóné Sarka Lajos Dr. Tóth Zoltán TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért
RészletesebbenA mérés tárgya, tartalma
A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,
RészletesebbenA TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TÁMOP 3.1.1 PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI A projekt általános bemutatása A projekt céljai: az oktatás tartalmi
RészletesebbenNYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
RészletesebbenDigitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak
Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak Készítette: Neumann Viktor A digitális tartalomfejlesztés szervezeti keretei Az (OFI) által gondozott, 2013-ban indult TÁMOP 3.1.2-B kiemelt
RészletesebbenArany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete
Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.
RészletesebbenA FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN Tóth Enikő Debreceni Gönczy
RészletesebbenÚTMUTATÓ SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ OKTATÓK SZÁMÁRA
ÚTMUTATÓ SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ OKTATÓK SZÁMÁRA I. Pedagógiai megfigyelés - Fókuszban a tanítás (NBP_TA203G2, LBP_TA203G2), 2 kredit, gyakorlati
RészletesebbenKOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi
KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes
RészletesebbenA pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy c
A pedagógiai projekt A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés,
RészletesebbenEgyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenAz Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei
Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei 1. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékelése (2014-2017) Iskolánk tanulói
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenÁltalános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből
Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének
RészletesebbenThan Károly Ökoiskola Budapest
Than Károly Ökoiskola Budapest Adaptációs terv Az adaptáció fogalma Az a folyamat, amelyben egy oktatási-nevelési intézmény valamely másik oktatásinevelési intézmény által készített innovatív oktatási/pedagógiai
RészletesebbenHELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
RészletesebbenA kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba
A kompetencia alapú matematika oktatás tanmenete a 9. osztályban Készítette Maitz Csaba Szerkesztési feladatok 1. Síkgeometriai alapfogalmak 2. Egyszerűbb rajzok, szerkesztések körző, vonalzó használata
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK II. félév
KÖVETELMÉNYEK 2016-2017. II. félév Tantárgy neve Multikulturális nevelés Tantárgy kódja SPB2102 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont: 3 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 1+1 Félévi követelmény Kollokvium Előfeltétel
RészletesebbenOKM 2006 ISKOLAI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS MÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. Németh Imre Általános Iskola (azonosító: 3468)
OKM 2006 ISKOLAI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS MÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL Németh Imre Általános Iskola (azonosító: 3468) SULINOVA Kht. Képességfejlesztési Kutatóközpont TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ
RészletesebbenKÉMIA A KÉMIÁT SZERETŐK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KÉMIA A KÉMIÁT SZERETŐK SZÁMÁRA A művelődési anyag tematikájának összeállítása a Nemzeti Alaptanterv és a kapcsolódó
RészletesebbenMérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1
Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenÁltalános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam
Sportiskolai Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. H E L Y I T A N T E R V KÉMIA 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenSPORT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
SPORT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelet szint 120 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök
RészletesebbenA Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0
A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és
RészletesebbenA projekt szakmai megvalósítása
TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel
Részletesebben