Figyelem sorrendképzés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Figyelem sorrendképzés"

Átírás

1 Érzékelés, észlelés A két fogalom szoros kapcsolatban áll egymással. Az érzékelés a külvilág elemeinek, az ezekről érkező ingerinformációknak érzékeinkkel történő fizikai, idegi természetű megragadása (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás). Az emberi elme az így nyert érzékleteket összekapcsolja a tapasztalataival, így jön létre az észlelés, amely már pszichikai, intellektuális folyamat. A fizikai természetű érzékelés és a pszichikai eredetű észlelés együtt építenek hidat a külső világ és az én belső világa közt. Az észlelés az ismeretszerzés első lépése, mozzanata, fontos szerepe van a tájékozódásban, fő funkciója a felismerés. Függ a figyelemtől, motivációtól, érdeklődéstől, absztrahálási képességtől is. A következtetés mint alapvető gondolkodási művelet lényeges az érzéki csalódás elkerülésében. (Ha pl. egy tárgy nagyobbnak látszik, ösztönösen azt hinné róla valaki, hogy messzebb is van, ám a tapasztalt elme következtetéssel átlát a szitán.) Kezdetben a kisgyermek mindent megérint, megkóstol, csillapíthatatlan a megismerés utáni vágya. Mozgással, játékkal szerez információkat a világról. Később, az óvodáskorban a vizuális észlelés áll az első helyen, de a hangélmény is fontos. A gyermekrajzok lényeges adatokat szolgáltatnak a gyermeki lélekről, gondolkodásról, világlátásról. A gyerek a maga realitásában érzékeli, de mágikus gondolkodása, képzelete miatt másképp észleli a világot. (Elvarázsolt kastélyhoz lehetne hasonlítani.) A 6-7 éves gyermek észlelése már racionálisabb, differenciáltabb, logikusabb. Felfedezi az összefüggéseket, a dolgokat több szempont szerint értékeli. Érzékeli a világ jelenségei mögött húzódó rejtett gondolati tartalmakat, ebben főként az absztrakció képessége segíti. Az érett, logikai ítéletekre, műveletekre képes gondolkodás kialakításához fontos az egészséges érzékelés (éles látás, hallás stb.), és a lényeg kiszűrésére, felismerésére alkalmas észlelés. Kisiskoláskor előtt ajánlott, sőt szükséges az észlelési folyamat összetevőinek erősítése. Fontos a figyelem felkeltése, a vizuális és akusztikus észlelési képességek készséggé formálása (vizuális és hallási figyelem fejlesztése).

2 Figyelem A figyelem képessége velünk született pszichikai adottság, minőségében egyéni sajátosságokat is mutat, de a környezet is formálja. A megismerési folyamat kiemelten fontos része, a külvilágból érkező ingerek kiválasztására, megkülönböztetésére szolgál. A figyelmes elme kiválogatja az érdekes, vagy az aktuálisan szükséges információkat, aktiválja a fizikai érzékelő rendszert, az felfogja és továbbítja az agyba, ahol az érzékletek észleletekké válnak, elindul a gondolkodási műveletek folyamata, a fontosnak tartott elemek tárolódnak a memóriában. Az észlelés, figyelem, gondolkodás, emlékezet tehát egymást kiegészítve segítik a megismerést, a tudás és tanulás alapját. Fajtája szerint lehet önkéntelen és szándékos. Tulajdonságai: tartósság, intenzitás, terjedelem. A kisgyermek spontán figyel a világra, figyelme, tekintete csapong, addig szemlél, hallgat valakit, vagy valamit, amíg az számára érdekes. Figyelmét erősen meghatározzák az érzelmei, hangulata. A dolgokat egy szempont szerint figyeli, észlelése még differenciálatlan, globálisan, vagy túlzott részletekbe felejtkezve szemlélődik, fülel. A figyelem tartósságát, a koncentráció képességét folyamatosan fejleszteni kell, már az óvodáskorban ajánlatos elkezdeni, természetesen az életkori sajátosságokat figyelembe véve, játékosan. Sok figyelemfejlesztő játék áll rendelkezésre, amelyek főként a vizuális észlelésre alapoznak. A színek, formák, figurák, ábrák vizuális megfigyelése alkalmat adhat számos fontos művelet (összehasonlítás, szintézis, sorrendképzés stb.) megalapozására.

3 Emlékezet Az emlékezet az elmének az a képessége, amely segítségével az előzőleg észlelt, tanult, tapasztalt, átélt dolgokat elraktározza, majd újból megjeleníti. Szükséges minden gondolkodási művelethez, fontos a tanulás, munka folyamatában. Minél alaposabban dolgoz fel a központi idegrendszer valamit, annál jobban berögzül a tudatba, a fel nem idézett tartalmak fokozatosan eltűnnek. (Ez történik, ha nem használunk egy idegen nyelvet.) A hosszú távú memória egyik része nyelvi, tényszerű adatokat őriz, ez az úgynevezett verbális memória. A felidézésben itt nagy szerepe van az asszociációnak, logikának. A gondolati elemek tárolása az összefüggéseken alapul, az új ismeretet az emlékező tudat összekapcsolja a már meglévővel.a másik fiók" epizodikus jellegű, diafilmhez hasonló, képek felvillanásából áll, ez a vizuális memória. (Érdekesség, hogy idegi zavar esetén a nyelvi, lexikai képességek károsodnak leginkább.) A gyermek másképp gondolkodik, tehát másképp is emlékezik, mint a felnőtt. Emlékezete segíti a sémák kialakításában, a mozgás, beszéd rutinná válásában. Különös módon a 3 éves kor előtti történésekre nem nagyon emlékszik senki. A gyermekkor emlékei egyfajta lazán összefüggő képsorozatra hasonlítanak, a felnőttkorban néha hirtelen ízek, illatok, hangok, színek villannak fel, s idéznek fel homályos emlékeket. A gyermek jelen időben beszél az emlékeiről, mert az új ismeretet beépíti a tudásába, az új nyilván már nem emlék. (Pl. életében először lát egy zebrát, ez új a számára, jelenben mesél róla, mert új, tehát most van".) Ha mesélnie kell valamiről, elsősorban a folyamatról beszél, cselekvésekre emlékszik, míg a felnőtt a cselekvések célját tartja fontosnak. Az emlékezet tanulásban betöltött szerepe vitathatatlan. A kisgyermek beszédfejlődésében a szavak jelentésének elsajátítása, a szórutin kialakulása nagyon lényeges. Nagyon valószínű, hogy a hosszú távú memória nyelvi dobozában" van egy szótároló fiók". A gyermek inkább a hangzás alapján azonosít be egy szót, ezért a szótanulásban, szókincsfejlesztésben nagyon hatékonyak lehetnek a versek, mondókák. A sorok végén összecsendülő rímek mintegy felidéző ingerként" funkcionálnak. Mind a vizuális, mind az akusztikus emlékezet fejlesztése igen fontos. A memóriajátékok számtalan variációja segítheti a pedagógusokat, szülőket.

4 Gondolkodás A gondolkodás emberi képesség, a legmagasabb szintű megismerési folyamat, problémamegoldó szellemi tevékenység. Elválaszthatatlan a cselekvéstől, logikától és a nyelvtől. E képesség működésének folyamata: 1. észlelés, 2. megértés, 3. összefüggések felismerése, 4. terv, stratégia, reakció. Egy másik variáció: 1. ösztönös megfigyelés, 2. észlelés, érzéki tapasztalás, 3. (emlékezet segítségével) sémákba helyezés, 4. (analógiák útján) absztrahálási, következtetési műveletek. A kisgyermek konkrét, szituatív gondolkodásától hosszas fejlődési folyamat követhető nyomon a felnőtt fogalmi-absztrakt gondolkodásáig. Ez a folyamat párhuzamot mutat a nyelvi fejlődéssel. Az egyre bonyolultabb gondolkodási sémák egyre összetettebb nyelvi megfogalmazásokat hoznak létre. Ugyanígy a magasabb nyelvi szintek összetettebb gondolkodási rendszerek kialakulásához vezetnek. (Az asszociáció szerepe fontos.) A kisgyermek gondolatai a beszéd megjelenése előtt a cselekvésben jelennek meg. Képekben érzékeli a világot, tevékenykedik. Később összekapcsolja a dolgokat, képzetei lesznek, elkezd beszélni. Az óvodás spontán cselekszik, gondolatai csaponganak, fantáziája erősebb a realitásoknál. Nem gondolkodik racionálisan, képzelete irányítja a beszédtevékenységet is. A gondolatai irányát még nem tudja megváltoztatni. A 6-7 éves már tervez, megfontol, átlátja a dolgokat, több dimenzióban gondolkodik, rutinos az analógiák alkalmazásában. A 9 éves tájékozódik, stratégiákat állít fel, kitartóan, reálisan gondolkodik. A gondolkodási műveletek (pd. az analógiák, az absztrahálás, a szintézis) bonyolult tudati tevékenységek termékei. E mechanizmusok rutinossá való alakítása kiemelten fontos az iskoláskor előtt, hisz a tanulási folyamat minden egyes területén kreatív, rugalmas gondolkodásra van szükség.

5 Hallási figyelem A hallás a látás mellett a legfontosabb érzékelés, auditív ingerek hanghullámok formájában történő felfogása. Fülünk és hallásunk a térérzékelésben is fontos szerepet tölt be. A figyelem spontán, vagy irányított tevékenység, amely a világ megismerésében segít. A hallási figyelem ugyanígy lehet ösztönös, tudatos vagy szelektív. Utóbbi azt jelenti, hogy arra figyelünk hallás útján, ami éppen érdekel bennünket. (Agyunk egyébként a nem figyelt ingert is feldolgozza.) A gyermekek egy egyetemes hangkincs birtokában születnek, majd a környezet hatására kialakulnak az anyanyelv hangjai. A sírás, nevetés, gőgicsélés után megkezdődik a beszédfejlődés. A hangok megkülönböztetésének képessége fokozatosan fejlődik. A 4-5 évesek meg tudják különböztetni a kemény és lágy hangokat. A hallási figyelem elég kialakulatlan az iskolába lépő gyermekeknél, ezért fejlesztését már óvodáskorban meg kell kezdeni. Az 5-6 éves gyermekek globálisan olvasnak, tudatuk gyakran összemossa a jeleket, ezért az írás-és olvasástanulás során nagyon fontos a pontos hangleválasztás és beszédhanghallás képessége.

6 Vizuális figyelem A világról érzékelés, észlelés útján szerzünk tapasztalatokat. Kiemelt szerepe van a látásnak, idegen szóval a vizuális észlelésnek. A szem érzékeli az ingert, közvetíti az agynak, a tudat vizuális észleletté, majd gondolati tartalommá alakítja. A figyelem genetikusan meghatározott pszichikai képesség, amely lényeges szerepet játszik a megismerés folyamatában. Lehet spontán, vagy szándékos. A vizuális figyelem tehát a megismerés látás útján történő, irányított formája. Nagyon fontos a tanulási folyamatban, a látványra épülő művészetek (festészet, grafika, film) felfedezésében. A figyelem, így a vizuális figyelem is lehet passzív és aktív. A gyermek megismerési folyamatában nagyon fontos a cselekvő aktivitás. Köztudott, hogy jóval eredményesebbek azok a pedagógiai módszerek, amelyekben a gyermek átélheti, közvetlen tapasztalhatja a tanultakat (környezetóra a vízparton). A vizuális figyelem nagyon fontos a formák, színek, ábrák, jelek, szimbólumok, relációk felismerésében, a térészlelésben, a betűk, számok formájának elsajátításában.

7 Megfigyelőképesség A megfigyelőképesség, vagyis a dolgok közötti összefüggések feltárása a megismerés legalapvetőbb eszköze. Az összetartozások sokfélék lehetnek: megfigyelhetjük a dolgok tulajdonságait, összetevőit, viszonyait, illetve az oksági viszonyokat. Minél fejlettebb a megfigyelőképességünk, annál összetettebb képet kapunk a világról. Óvodás és kisiskolás korban elsősorban a leképező megfigyelés fejlesztése a meghatározó, amelynek hatékony módja lehet rajzok részleteinek megfigyeltetése, azonosságok és különbözőségek felismertetése. A tudatos megfigyelőképesség fejlesztése fontos az ismeretszerzés minden területén, elősegítheti a lényeglátás, következtetés, értelmezés kialakulását, valamint az ok-okozati kapcsolatok felismerését.

8 Koncentráció A koncentráció összpontosítást, intenzív irányított figyelmet jelent. Szellemi éberséget, erőfeszítést kíván. Az érzelmi motiváció szerepe főként a gyermekkorban lényeges, de felnőtteknél is jelentős. A koncentráció az élet minden területén fontos, főként a megértésre irányuló tanulásban és az alkotó munkában. Jelentős szerepe van az olvasásban, írásban, szövegértésben. A figyelem velünk született képesség, eleinte ösztönös, a csecsemő ennek segítségével fedezi fel a világot. Az óvodásnál is még a vizuális felfedezés dominál, tekintete, figyelme az érdekes dolgokra irányul, szó sincs koncentrálásról. A kisiskolásnak hirtelen nagy elvárásoknak kell megfelelnie, végig kell ülnie a tanórákat, figyelnie kell a tanítóra. Az írás, olvasás, számtan tanulása nagy erőfeszítést kíván a gyermektől. A koncentráció képességét fejleszteni kell már az iskoláskor előtt, persze játékos, szórakoztató formában. Mivel az óvodás elsősorban látás útján szerez tapasztalatokat, ajánlatos a vizuális észlelésére ható képességfejlesztő játékokat választani.

9 Összehasonlítás: azonosság, különbözőség felismerése A dolgok, jelenségek tulajdonságaik alapján lehetnek azonosak, illetve alapján különbözőek. A szempontok, vagyis tulajdonságok, jellemzők alapján történő összehasonlítás egy egyszerűnek tűnő művelet, mégsem mondható el, hogy elvégzése zökkenőmentes az iskolások esetében. Az összehasonlításban szerepet játszanak az analógiák, ezen belül is a relációs készségek (több, kevesebb). Az óvodás gondolkodása tárgyhoz, helyzethez kötött (konkrét, szituatív). Nézi, látja, próbálja megérteni a dolgokat. Vagy az egészet látja vagy a lényegtelen részletet. Az összehasonlításban sok hibát ejt. Az iskolába lépő gyermekeknél gyakori a viszonyítási képességek fejletlensége. Az óvodás tárgyhoz kötött, egy szempontú szemléletétől el kell jutni az iskolás fogalmi-logikai, több szempontú, analógiás gondolkodásáig. Lényeges a viszonyok, összefüggések felismerése, ezek fogalmakban való pontos kifejezése (szélesebb, több, kisebb).

10 Vizuális észlelés Vizuális: minden, ami látással kapcsolatos. Észlelés: az ingerek érzéki felfogása, feldolgozása. A látás az egyik leglényegesebb észlelési forma, a születés pillanatától meghatározza az ember gondolkodását, cselekedeteit, a vizuális megjelenítés fontos része szellemi és fizikai tevékenységeinknek. Látási emlékezetünk észlelési sémákba rendezi a dolgokat, tudatunk pedig a folyamatos tapasztalatszerzés során automatikusan rendszerezi a vizuális ingereket. A precíz, éles látás fontos az irányított mozgásfolyamatokban. Kiemelten fontos az írástanulás során. A legtöbb ember vizuális alkat, olvasás, látvány útján tud leghatékonyabban tanulni. Az óvodás- és kisiskolás korban fontos a vizuális nevelés, rajzolás, festés. 7 éves korban gyors látásélesség-változás történik. Vizuális észlelésen alapul a formafelismerés, a színfelismerés, a térészlelés, a rész-egész viszony felismerése is. Fontos fejlesztési feladat a vizuális megfigyelőképesség erősítése. A látvány élményértéke, a formák, színek gazdagsága, a képi ábrázolás végtelen számú lehetősége sokoldalú fejlesztésre nyújt lehetőséget. A vizuális észlelés fontos állomása, amikor a 4 éves gyermek már képzeletből rajzol, vagyis a valóságosan észlelt dolgot belsővé tette", a vizuális élményt újra tudja teremteni.

11 Formafelismerés A tárgyakat, jelenségeket elsősorban vizuálisan észleljük, ezen belül is a formájuk, alakjuk alapján ismerjük fel őket. A retinára vetülő kép különböző élességű és színű pontok mozaikja, amelyet észlelőrendszerünk a háttértől és egymástól elkülönülő tárgyakká szervez. Látási emlékezetünk a hasonlóság alapján sémákba rendezi a látott figuratív elemeket, majd automatikusan felismeri azokat (tapasztalás, tanulás útján). A formafelismerés útja: 1. formaészlelés, 2. sémába helyezés, 3. fogalmi meghatározás. A formafelismerés fejlődése: A 3-4 éves gyermek egy szempontot figyel, még keveri a formákat. A 4-5 éves gyermek felismeri a hasonló és különböző formákat, felismeri a kört, négyszöget, háromszöget. A 6-7 éves gyermekben állandósul a forma érzékelése, bár a kört még keveri a gömbbel. A formák felismerése, csoportosítása, pontos fogalmi megnevezése nagyon fontos az írás elsajátításában, a matematikában, de a hétköznapi életben is szerepet kap. Kapcsolódik az ábraolvasáshoz, vizuális észleléshez. A pedagógia egyik hatékony eszköze a szemléltetés, a valóság plasztikus megjelenítése. Számos képességfejlesztő játék segíti a formafelismerést, kiaknázva a vizuális megjelenítés ezerféle lehetőségét.

12 Színfelismerés A fény különböző hullámhosszúságai szerint más-más elektromos ingerületet kelt a látóidegben, így érzékeljük a színeket. Vannak ún. ős- vagy alapszínek (piros, sárga, zöld, kék, fehér, fekete), és a spektrumszínek (vörös, narancssárga, indigókék). A színárnyalatok az alapszínek keveredéséből származnak. A színek hatással vannak lelkiállapotunkra, hangulatunkra, érzelmileg motiválhatják cselekedeteinket. A színfelismerés fejlődése A konkrét műveletek szakaszában a gyermek a dolgok nevéhez köti a színeket, például egy piros autóra azt mondja, hogy piros autó, de még nincs a tudatában olyan fogalom, amelynek a pirosság a lényege. A 4 éves fejében lassan elválik a szín fogalma a tárgytól, a piros szó önálló életre kel. Az 5-6 éves felismeri az alapszíneket, de nem biztos, hogy meg is tudja nevezni azokat. A 9-10 éves már az árnyalatokat is pontosan megnevezi.

13 Térészlelés, téri tájékozódás, iránykövetés A tájékozódás a térészlelés segítségével történő térbeli eligazodást jelent, amelyben 3 éves kor előtt egyaránt fontos szerepet kap a látás, hallás és a mozgás. A térészlelés a tárgyak helyzetének, irányának, méretének, kiterjedésének érzékelése. A kisgyermek koordinálatlan mozgásától hosszú út vezet az iskolás térbenidőben célirányosan összerendezett mozgásfolyamatáig. A vizuális észlelés ekkor egyre hangsúlyosabb. A tájékozódás képességének fejlődésében fontosak a tanult sémák, ez azt jelenti, hogy a már tapasztaltak alapján egy észlelést automatikusan követ egy mozgásmozzanat (forró a tűz, elrántom a kezemet). A tájékozódásban fontos az iránykövetés képessége is, mely összefügg a térbeli adottságokkal. Az irányok (fel, le, mellé), térbeli viszonyítások (alatta, rajta) stabil ismerete alapvető a hétköznapokban, a tájékozódásban (pl. közlekedés), írástanulásban, testnevelésben egyaránt. Az 5 éves gyermekek iránykövetése viszonylag stabil. Elsősök gyakori hibája, hogy a számokat, betűket fordítva írják. Meg kell tanulniuk, hogy balról jobbra írunk, de az osztásnál balra haladunk. (Érdekesség, hogy a gyermekek többsége eleinte a jobb kezét tartja mérvadónak az irányok megállapításában.)

14 Rész-egész viszony felismerése A világ összefüggések sorozata, hálózata. A dolgok, fogalmak rendszert alkotnak, mindennek megvan a maga helye. Az elemek kisebb-nagyobb csoportokba szerveződnek különféle törvényszerűségek alapján, az egész részekre bontható, a részekből összeáll az egész. Az analizálásra, szintézisre való képesség az egyik legalapvetőbb gondolkodási művelet, fontos a tanulásban. A rész-egész viszonyok felismerése szorosan összefügg a kategorizálással, rendszerezéssel. Az óvodás spontán észleli a világot, tekintete csapong, vagy véletlenszerűen az egészet érzékeli, vagy lényegtelen részleteket lát meg. Addig figyel valamit, amíg az érdekes a számára, ám szívesen épít, rakosgatja a kockákat, tornyot tervez. Szereti a kirakójátékot, felfedezi a részek fontosságát. Rajzaiban fokozatosan finom részletek jelennek meg, egyre differenciáltabban észlel. Fontos, hogy a rész-egész viszonyok spontán észlelése tudatossá váljon az iskolába lépés idejére. 6 éves korban van a fordulópont, a részletekre irányuló vizuális figyelem fejlesztése ekkor kiemelten fontos. Elsősök gyakori hibája, hogy összeolvasztják a szavakat, a jelek még gyakran összefolynak a tudatukban. 7 éves korban már elég szilárd az ún. konstancia (konkrét állandóság). A stabil számfogalom és betűismeret alapja a hatékony matematikatanításnak, illetve az írástanításnak.

15 Időészlelés Az idő az anyagi, fizikai világ létezésének egyik alapformája (a másik a tér). Léteznek a világnak olyan jellemzői, mint például a végtelen kiterjedés, amelyeket az emberi elme nem képes racionálisan megragadni. Az idő fogalma is nehezen definiálható. Van mennyisége, amelyet egységekben (másodperc, perc, óra, nap, hét, hónap, év) mérünk, van ritmusa, amely belátható szakaszokra bontja a végtelenül hömpölygő időt. Az embernek van egy ún. belső órája is, egy időérzéke, amely azonban csak egy bizonyos napi ritmushoz igazodik. A napok, hetek, hónapok múlását nem tudjuk így érzékelni. A gyermek első életéveiben a biológiai szükségletei szerint érzékeli az idő múlását. A csecsemő állandóan a jelenben él. Etetik, pelenkázzák, altatják, lassanként (ideális esetben) kialakul egy napi ritmusa. Lassacskán kezdi érzékelni, megtanulni, hogy váltakozik a sötétség és a világosság, éjjel csend van, és aludni kell. A modern kutatások szerint a csecsemőnek is vannak emlékei, de arról még nincs fogalma, mi az a múlt és jövő. A 3-4 éves gyermek is jelen időben beszél az emlékeiről, mivel új ismeretet szerzett, a jelenhez tartozónak érzi. Az itt és most érzése sokáig uralkodik, a gyermek erősen átéli a pillanatot. A gyermek lassan észreveszi, hogy a napok telnek, egymás után következnek, de nagyon sokáig keveri a tegnapot a holnappal. Legelőször a ma fogalmát tanulja meg. A napok neveit a számokhoz hasonlóan mechanikusan elsorolja, de nem érzi, érti a sorrendet. Erre akkor képes, ha már fogalmakban tud gondolkodni.

16 Szem- és kézkoordináció A fogalom a vizuális észlelés és a kéz mozgása közti együttműködést jelöli. A látásnak kiemelt szerepe van, a világról főként vizuális információkat fogunk fel. A precíz, stabil észlelés, illetve látás alapfeltétele az összehangolt mozgásnak. A mozgási sémák, az összehangolt mozgásfolyamatok elsajátítása hosszas fejlődés eredménye. 3-6 éves korban finomodnak egyre jobban a korábban még teljesen koordinálatlan mozgások, a gyerekek kézügyessége sokat fejlődik. A 3 éves biztosan fog, gyúr, gombol. A 4-5 éves gyöngyöt fűz, kirakózik, ollóval vág, rajzol, irányított mozgást végez. 6-7 éves korban már beszélhetünk a látás és kézmozgás harmonikus együttműködéséről. (Az izomfejlődés kissé megelőzi az idegi fejlettséget.) Az írástanulás elképzelhetetlen a biztos összmotorika nélkül. De a rajzkészségnek és más manuális tevékenységnek is egyaránt fontos feltétele a szem és a kéz megbízható együttműködése.

17 Transzformáció A transzformáció általános értelemben átalakítást jelent. A matematika, ezen belül a geometria területén a transzformáció egy átalakítási függvény. Ez azt jelenti, hogy egy alakzatot, illetve ponthalmazt átalakítunk egy másik alakzattá, illetve ponthalmazzá egy egyértelmű szabály szerint. Az átalakítás történhet síkban vagy térben. A síkbeli transzformáció leggyakoribb fajtái: Tükrözés (tengelyes vagy középpontos): a sík önmagára való leképezése. Egy adott alakzatot tükrözünk egy egyenesen (tengelyen) vagy egy középponton keresztül. Forgatás: egy alakzatot elforgatunk egy fix középpont körül, adott forgásszögben (a forgásszög megadja a forgás szögét és irányát). Eltolás: egy alakzatot eltolunk egy vektor segítségével, amely megadja az eltolás nagyságát (távolságát), és irányát. A síkban történő átalakításban, tehát a transzformációban résztvevő alakzatok közti viszony lehet: Egybevágósági: Ha a két alakzat egyforma, egyenlő. Hasonlósági: Az alakzatok szöge megegyezik. Egy alakzat szimmetrikus, ha van olyan egybevágósági transzformáció, amelynél a képe önmaga (pl. kör).

18 Analógia Az analógia jelentése: két dolog hasonlósága, amely nem feltételez azonos eredetet. A gondolkodás az emberi elme legmagasabb szintű tevékenysége, amelynek segítségével az észlelt jelenségeket felhasználva az agy egy összetett pszichikai tevékenység útján problémákat old meg. Az analógiás gondolkodás a már meglévő ismerethez hasonlítva próbálja beazonosítani az új ismeretet, illetve a tapasztalat által kialakított sémákba illesztve megoldani az újonnan jelentkező problémát. Ez hozza létre az egyén összefüggéseken alapuló gondolkodási rendszerét, amelyben az új ismeretek a régiekre épülnek. A meglévők felidézése erősíti az új megértő befogadását. Ebben az összetett gondolkodási műveletben szerepet játszik az emlékezet, az összehasonlítás, az absztrahálás. Az analógiás gondolkodás fontos a nyelv- és beszédtanulásban. A grammatikai szabályok ösztönös, utánzáson alapuló elsajátítása során a gyermek sokáig egyszerű analógiákra támaszkodik. Ez azt jelenti, hogy szabályos főtípus mintájára alakítja a többi szó ragozását. Gyakran téves analógiákat alkalmaz, például: látottam. Fontos, hogy az iskolában a gyermek a szabály mellett mindig megtanulja a kivételeket is, és minden szabályra minél több példát lásson. A nyelvtan biztos tudása, a szóelemzés megvéd a téves analógiáktól. Az analógiák egyéb területen is működnek. A pedagógusok gyakran alkalmazzák szemléltetés gyanánt egy új ismeret bemutatására. Figyelni kell azonban, nehogy téves következtetéseket vonjon le a gyermek.

19 Következtetés, értelmezés A következtetés, értelmezés egy tisztán logikai alapokon nyugvó gondolkodási művelet, amely egy már tapasztalt ismeretből kiindulva jut el egy új ismeretig. A következtető elme szinte mindig megfontolja a kijelentés helyességét, de igazságtartalmát nem feltétlenül. A tudat a dolgok hasonlósága, a köztük lévő összefüggések, a jelenségek gyakorisága, illetve valószínűsége alapján levonja a lehetséges következtetést. A folyamat menete: 1. észlelet, vagy kijelentés= tézis, 2. asszociáció, vagy képzet (tapasztalt valószínűség, gyakoriság vagy hasonlóság alapján), 3. konklúzió=logikai következtetés. Ez a gondolatmenet szervezetten zajlik, az elme több szinten aktivizált működése szükséges hozzá. Előfordul, hogy a következtetés és az oksági összefüggés fedik egymást. A gondolkodó, következtető, értelmező ember támaszkodhat a saját, de a másik ember tapasztalatára is. Következtethet reális dologról reálisra, de reálisról fiktívre is. Ha nincs kellő tapasztalat az összefüggések felismerésére, akkor működésbe lép a belátás. A kisgyermek egocentrikussága és fantáziadús gondolkodása miatt nem képes a logikai gondolkodásra, tapasztalatok, nyelvi fogalmak híján pedig a helyes következtetésre, értelmezésre sem. Az egyediről az egyedire következtet, nem általánosít, az úgynevezett direkt analógia" téves következtetésekre indítja, azt gondolja, hogy ha a kutya szereti a csontot, akkor az öccse is. A következtetés, értelmezés rendkívül fontos a szövegértésben és a matematikában. Az első osztályosok nagy része még nem képes kikövetkeztetni a mondatok, szövegek értelmét, ez a tendencia csak igényes nyelvi közeggel változtatható meg.

20 Számlálás, számolás, számolási készség A számolás számokkal végzett művelet, amely bonyolult intellektuális mechanizmusokat igényel. A precíz számolás készségéhez egy állandó viszonyítási rendszernek kell kialakulnia. A számok mennyiséget fejeznek ki, egy másik mennyiséghez viszonyított sokaságot. A gyermekek stabil számolási készségének kialakulásához több tényező szükséges: 1. A gyermek megérti, hogy egy adott szám minden körülmények közt ugyanaz, állandó (3 az mindig 1+1+1, 5 kocka akkor is 5, ha tornyot alkot, akkor is ha a földön sorakozik). 2. A szemléleti-képi gondolkodást felváltja a fogalmi-verbális, a gyermek képes képzetszinten megoldani egy műveletet (elképzeli, fejben oldja meg, nincs szükség képekre, tárgyakra). 3. A számok, mennyiségek közti viszonyok (több, kevesebb), viszonyítások megértése. A szemléleti benyomás helyett a logikus gondolkodásra hagyatkozik (ha 2 sort alkotunk, az egyikben 4 gyöngy egymástól messzebb, a másikban 5 egymáshoz közelebb, az óvodás a hosszabb, 4 elemű sort gondolja többnek, a 6 éves már tudja, melyik a több). Az óvodás lelkesen elszámol 10-ig, vagy még tovább, de ez még nem igazi számolás, mivel a számhoz nem rendel halmazt, csoportot, logikai készsége még nincs. Az 5-6 éves is még képekhez, tárgyakhoz köti a számolást. Megszámolja, hány almát lát, sorolja a számokat, de a kérdésre, hány almát lát összesen, nem tud felelni. A 6. életév második felében áll be döntő változás, a számállandóság kialakul, ez már az iskolaérettség jele. Sok gyerek küzd számolási nehézségekkel, e készség fejlesztése tehát kiemelten fontos.

21 Sorrendfelismerés, sorképzés A legkorábban megjelenő konkrét gondolati művelet, amelynek lényege konkrét tárgyak vagy szimbólumok sorba rendezése közös tulajdonság (piros autók) vagy egy elképzelés, illetve elv alapján (váltakozó színű gyöngysor). Az óvodás még páronként rakosgat, vagyis a sor 2-2 szomszédos elemét látja csak át, nincs koncepciója. Találgat, rakosgat, próbálkozik, tevékenysége még véletlenszerű. A 6-7 éves már megtervezi a mintát, globálisan látja át a sort, van koncepciója, elképzelése. A számfogalom is megjelenik (két sárga, egy kék). A gyermeknek fontos, hogy a dolgok a helyükön legyenek. Kedveli a sorképzéssel kapcsolatos játékokat. E játékok alapot teremthetnek a matematikatanításhoz.

22 Logikai kapcsolatok felismerése A logika rendezett gondolkodást jelent, amelynek fontos eleme az összefüggések felismerése, érvényes következtetések alkalmazása. A logika a megismerés, tapasztalatszerzés lényeges eszköze, mivel a dolgok belső törvényszerűségeit, az okokozatot kutatja. A gyermeki gondolkodás fejlődésének állomásai: 1. kép, 2. szimbólum, 3. fogalom, 4. szabály. A világot képekben érzékelő kisgyermeknek még nincs logikája, találgat, próbálkozik, véletlenszerűen cselekszik. A 4-5 éves gyerek szimbólumokban gondolkodik, észrevesz különbségeket, esetleg megtervez dolgokat. A kisiskolás fogalmakat használ, rendszerez, elemez, összerak (analízis, szintézis). A 9 éves már stratégiákat a problémák megoldására. A logika kialakulásának folyamata: A konkrét világgal kapcsolatos tapasztalatok belsővé válnak (kép-fogalom). A valóság mellett megjelenik a lehetséges fogalma. A tárgyi világ elemei, valamint a fogalmak közt összefüggéseket talál a gyermek. A szabályokat kombinálja, ítéletet alkot. A logika tehát segít megérteni a valós és lehetséges dolgok közti összefüggéseket, a világot átszövő rendezőelveket.

23 Időrendiség Az időrend a dolgok, jelenségek egymásutánisága, időbeli sorrendje. Az előtt, után fogalmak jelenítik meg a sorrendi viszonyítást Az ember időészlelése többféle. Az úgynevezett biológiai idő kapcsolatot teremt a külvilág és a belső folyamatok szabályos ritmusa közt. Az ember képes a múltat, a jelent s a jövőt érzékelni. A múltba az emlékezet, a jövőbe a képzelet viszi. Az újszülött az örök jelenben él. Hónapok telnek el mire rájön, hogy létezik valamiféle időbeli sorrend. Lassan kialakul egy napi ritmus, ahol a dolgok egymás után következnek. A 3 éves már képes megfogalmazni, mit fog holnap csinálni (bár a tegnapot, és a holnapot még keveri). Kicsit később tudatosodik benne, hogy a nap egy időegység. A 4 éves már arról beszél, mi lesz jövő nyáron, milyen lesz a karácsony. Az időbeli sorrend sokáig nem tudatos. A 8 éves gyerek már gondol a jövőre, egymás mellé rendeli az időbeli mozzanatokat, történéseket.

24 Kategorizálás, rendszerezés A világ tárgyainak, fogalmainak meghatározott tulajdonságok, jellemzők alapján történő osztályozása, csoportosítása. A kategorizálás folyamata: 1. észlelési szint (öröklött), 2. fogalmi szint (tanult, tapasztalt). A kategorizálás képességéhez logika szükséges, a törvényszerűségek, rendezőelv felismerése miatt. Vannak egyértelműen (anya: ember, nő), és nehezen besorolható elemek (denevér: szárnya van, de nem madár) A kategóriák megnevezése fogalmak segítségével történik. Az óvodás egy szempont szerint osztályoz (piros és kék autók). Elsődlegesen vizuálisan, szín, forma, méret szerint csoportosít. A kisiskolás több szempontot is képes figyelembe venni, de még bizonytalan az osztályozásban. A kategorizálás összefügg a rész-egész viszonyok felismerésével. Az analízis, szintézis, a rendszerezés (elemzem, összerakom, megkeresem a helyét) nagyon fontosak a tanulási folyamatban. A betű- és számismeret, a nyelvi, matematikai elemek helyének megtalálása, a szimbólumok, fogalmak, elemek hovatartozásának pontos ismerete nélkül elképzelhetetlen bármilyen tudás.

25 Ok-okozati kapcsolatok Az ok-okozati kapcsolatokat idegen szóval kauzalitásnak nevezik. A kauzalitás elnevezés kifejezi a két fogalom közti kölcsönhatást. A kiváltó esemény, történés, állapot előidéz egy másik eseményt, történést, állapotot, az ok okozza", az okozatot. Az ok-okozatnak meghatározott időrendi sorrendje van, az ok megelőzi az okozatot. Utóbbi többnyire megegyezik az előzménnyel. Például: (előbb) Esik a hó, (később) a fák havasak. Az oksági összefüggés felismerése a gyermekeknél korán megjelenik. Már a csecsemő öntudatlanul is érzékel bizonyos összefüggéseket. Észreveszi például, hogy anyja hamarosan megjelenik, ha sírással jelzi éhségét. A kisgyermekek jobban emlékeznek olyan eseményekre, amelyek valamiféle oksági összefüggésben vannak. A felnőttek türelmét igencsak próbára teszi a miért?" kérdések özöne, a gyermek mindennek az okára kíváncsi, kérdésére néha lehetetlen felelni. A 3-5 éves már tudja, hogy az ok megelőzi az okozatot. Ha az ok nem azonos az előzménnyel, zavarba jön. Bár többnyire tisztában van az oksággal, fogalmi szinten még nem képes megragadni az összefüggés lényegét. Erre csak az iskolás gyerek képes. Az oksági kapcsolatok, és a következtetési viszonyok gyakran fedik egymást. (Süt a nap. Meleg van.) Az oksági kapcsolatok minél biztosabb felismerése alapvető a reáltantárgyakban és a nyelvtanban, de fontos a történelemben is. A mindennapokban való tájékozódásnak szintén lényeges eleme az ok-okozat felismerése.

26 Lényeglátás A lényeg nehezen körülhatárolható fogalom, valaminek a magvát, legfontosabb, legmélyebb rétegét jelenti. A gyermek látásmódja, világlátása nagyon különleges. Leginkább a mágikusság (akarom, tehát megvalósul), a képzelet hatalma, a szubjektív, egyedi szemléletmód, a spontán cselekvés jellemzi. A kisgyermek sokáig nem tudja megkülönböztetni a valóságot a látszattól. Azt hiszi, az öccse lánnyá változik, ha szoknyát vesz fel. Erősen befolyásolják az érzelmei, a fehér ruhás emberektől sokáig fél, mert azonosítja őket az orvosokkal. A kisgyermek végletes, nem látja meg a részleteket, vagy túlzottan egy bizonyos részletre figyel. A lényeg meglátását több tényező akadályozza: Csak egyetlen szempontot vesz figyelembe. Globális, vagy túlrészletező látásmód. Fantáziálás dominanciája (valóság és látszat közt nincs különbség). Szubjektív szemlélet. Látja a valóságot, de nem tudja verbálisan, fogalmi szinten megragadni. A 6-7 éves gyermek már rendelkezik bizonyos viselkedési, reagálási sémákkal (forgatókönyvekkel) ahhoz, hogy adott helyzetekhez alkalmazkodjon, és lényeges dolgokra tudjon koncentrálni. Ez egy hosszas fejlődés eredménye, nagy a környezet felelőssége, amely megtanítja őt ezekre a stratégiákra. A lényeglátás rendkívül fontos egész életünkben, fejlesztéséhez ajánlott minden olyan játék, amely a rész-egész viszonyok, jellemzők megfigyelésére, verbális megfogalmazására törekszik.

27 Szempontváltás képessége Mit jelent a szempont szó? Jelentése: nézőpont, szemszög. Valamit valamilyen szempontból vizsgálni azt jelenti: adott jellemzők, tulajdonságok alapján szemlélni, osztályozni. A szempontváltás azt jelenti, hogy a megfigyelésre szánt dolgot, jelenséget másképp, más oldalról, más szempontok, jellemzők alapján vizsgáljuk. Felnőttként általában rutinosan váltogatjuk a szempontjainkat, akár munkáról, akár tanulásról, esetleg a privát életünkről van szó. Ám a gyerekeknek időre, gyakorlásra van szükségük, hogy ezt a képességet kifejlesszék magukban, amely egyébként szoros kapcsolatban áll a rugalmas gondolkodással és a lényeglátás képességével. Az óvodásgyerek sokáig egyoldalúan szemléli a világot, megfigyelési szempontjai egysíkúak. Ez elsősorban mágikus, egocentrikus világképével áll összefüggésben. Az egyoldalúság véletlenül sem keverendő a szegényességgel, éppen hogy nagyon is gazdag a gyermekek lelki- és szellemi világa. Az óvodás tehát egy szempontot választ ki ösztönösen, s ez alapján szemléli a dolgokat. Emiatt sokáig nem érzékeli a dolgok valódi lényegét, jelentéktelen részleteket emel ki, átsiklik a valódi tartalom felett. Az iskolába lépés táján változik a helyzet. A kisiskolás egyre árnyaltabban tud gondolkodni, egyre több jelzőt, melléknevet, fogalmat ismer meg, ami megkönnyíti a többszempontú vizsgálódást. Természetesen egyre inkább képes lesz arra, hogy váltani tudjon a szempontok közt. Bővülő fogalmi ismeretei egyre összetettebb gondolkodásmódra, egyre lényeglátóbb szemléletmódra ösztönzik. A gyereknek biztos fogalomismeretre van szüksége ahhoz, hogy rutinosan mozogjon a jelzők, szempontok sűrűjében. Szinte minden tanórán nélkülözhetetlen számára, hogy szempontok szerint figyeljen meg dolgokat, és ezeket rugalmasan váltogatni is tudja. Gondoljunk akár egy biológiaórára vagy egy bonyolult nyelvtani mondatelemzésre! Pontos fogalomismeret, rugalmas szempontváltás nélkül a gyerek nem tud megbirkózni a feladattal. A szempontváltás képessége fejleszthető, és nagyon is lényeges. Stabil jelenléte a gyermek értelmi tevékenységében összetett gondolkodási stratégiák kialakulásához vezet, amely növeli a kreativitást.

28 Beszédkészség A beszéd csak az emberre jellemző intellektuális tevékenység, amely társas érintkezésre, gondolati tartalmak verbális kifejezésére, fogalmi megnevezésére alkalmas. A beszéd a nyelv szóbeli megjelenése, rögzült formája pedig az írás. A beszéd konvencionális megegyezés alapján meghatározott jelek rendszere, amely folyamatos változást mutat. A beszéd elválaszthatatlan a nyelvtől és gondolkodástól. A beszéd képessége öröklött tényező, a beszédfejlődés során számos környezeti tényező alakítja kiforrott készséggé. A beszéd elsajátításához szükséges a figyelem, az emlékezet, a nyelvi környezet utánzása, az analógiás gondolkodás. A beszéd bonyolult struktúráját a gyermekek erőfeszítés nélkül sajátítják el, különösen az első 3 évben, az utánzás, ösztönös analógia segítségével. Meg kell tanulniuk a hangok képzését, a szavak jelentését, a grammatikai szerkezeteket, az élő nyelv árnyalatait. A csecsemő gőgicsélésének még nincsen üzenettartalma. Az 1 éves halandzsája, egyszavas beszédmódja már egész mondattartalmakat közöl. A gyermek a szavakat összetett megnyilatkozásokban tanulja meg, nem elszigetelten (idegen nyelvek tanulásánál is ez a jó módszer). A szófajok közül a főnevek jelennek meg először, később az igék. Megjelennek a kétszavas közlések, majd a több szóból álló mondatok, a gyermek analógia útján, intuitív módon elsajátítja a grammatikai kapcsolatokat. (Érdekesség, hogy sohasem keveri a főnév- és igeragokat, pl. nem mondja azt, hogy játékni, ám téves analógiákat alkalmaz, pl. látottam.) A 3-4 éves elsajátította már az egész mássalhangzókészletet. Képzelete különös metaforák képzésére indítja, ám a felnőttek beszédét gyakran félreérti. (Fontos a gyermeknek mindent megmagyarázni, mert pl. félni fog, ha azt hallja: Szétrobbanok az idegtől".) 6-7 éves korra gyakorlatilag a gyerek elsajátítja a szabályokat és szókincset, amely csaknem megegyezik a felnőttével. Természetesen ez még módosul, változik, a személyiség értelmi fejlődésével párhuzamosan. A beszéd készségének fejlesztése folyamatos kihívás az óvónőknek, tanítóknak, szülőknek. A mondókák, versek, dalok, mesék gazdag tárháza segítheti a felnőtteket ebben, de nagyon fontos a gyermekkel való tartalmas beszélgetés, az odafigyelés. Számos munkafüzet, készségfejlesztő játék áll rendelkezésre.

29 Betűfelismerő rutin A betű a beszédhang írott képe, jele, az írásmű legkisebb, értelemmel nem rendelkező eleme. A gyermekek először rajzos formaként, vizuális látványként észlelik a betűket. Legkorábban a nyomtatott nagybetűkkel ismerkednek meg, ugyanis ezeknek van a legegyszerűbb formájuk. Az óvodások szívesen nézegetik az utcai feliratokat, saját nevüket. Bizonyos betűket könnyebben megjegyezhetnek, érzelmi motiváció (saját név, anyu neve), esetleg az érdekes forma miatt.(a- mint egy létra, D- mint egy pocak). Az írás és olvasás elsajátításához elengedhetetlen a pontos betűfelismerő rutin. Ennek kialakulásához a következők szükségesek: Biztos iránykövetés, hogy a gyermek ne keverje össze a b-d, u-n, b-p, p-q betűket. Alak- és formaállandóság: bármilyen szemszögből nézi, ugyanazt a formát lássa. A betűfelismerés rutinossá válásához segítséget nyújthatnak azok a játékok, amelyek az összehasonlítás képességét, illetve a formafelismerést fejlesztik.

30 Hangfelismerés, beszédhanghallás A hangokat hanghullámok formájában érzékeljük. Az emberi beszéd hangjai egymástól akusztikailag nem különülnek el, ezért fontos a hangfelismerés, beszédhanghallás képességének fejlesztése. A hangok felismerése segít az olvasásban, beszédfejlődésben. Az úgynevezett hallási figyelem révén vagyunk képesek az emberi hangokat megkülönböztetni. A beszédhanghallás egyébként alapvető pszichikai működés. Már az újszülött is képes a hangokat kiszűrni, természetesen elsősorban az ismerős anyai hangot, majd fokozatosan ismer fel egyre több emberi hangot. Korán elkezdi a hangokat utánozni, ez segíti őt a beszédtanulásban. A 4 éves gyermek már megkülönbözteti a magas és mély hangokat. Mire az iskolába ér, hallási figyelme is stabilabb. Ám nehezére esik az egyes hangok szétválasztása, pedig ez a hangoztató olvasásnál elengedhetetlen. Kisiskolásoknál is nagy hangsúlyt kell fektetni a hangdifferenciálás fejlesztésére. Ajánlott az akusztikus differenciálás (zseb-seb). Sok tanító alkalmazza a kopogtató módszert, hangonként koppantanak a padra, közben hangoztatják a szót (b-a-b-a). Ez nagyon jó módszer a hangok szétválasztására. Látják a szó komplex képét, és hallják a hangokat külön-külön.

31 Hangleválasztás A hallás egy fontos észlelési forma, amely nagy szerepet tölt be a tájékozódásban, térérzékelésben is. A hanghullámok rezgéseket keltenek a fülben, a befutó hanginformációkat az agy dolgozza fel. A szabályos rezgésű hangok a zenei hangok, az emberi beszéd magánhangzóinak felelnek meg. A szabálytalanok a zörejek, ezek a mássalhangzók megfelelői. A zenei hangok széles skálája végtelen variációjú zenei élménnyel ajándékozta meg az emberiséget. Az emberi hang mint a beszéd alapeleme szintén nagy kincs. A csecsemők hangutánzó gőgicsélésétől hosszú út vezet az értelmes, tagolt emberi beszédig. Az olvasás- és írástanulásának fontos feltétele a helyes hangleválasztás képessége (szókezdő, szóvégi hang felismerése), amely szorosan összefügg a hallási figyelemmel. Mindkettő fejlesztése fontos feladat. Az iskolába kerülő gyermekek globálisan érzékelik a hallott és látott jeleket, tudatukban gyakran összemosódnak a szavak az olvasás és írás során. Fontos, hogy pontosan meg tudják különböztetni az egyes hangokat, hogy helyesen tudják a későbbiekben elolvasni, leírni a hangokból összeálló szavakat.

32 Helyes ejtés A kiejtés a beszéd és olvasás egyik részképessége, a hangok, szavak, mondatok megfelelő hangoztatását, akusztikai megformálását jelenti. A helyes kiejtés főbb elemei a következők: helyes hangképzés, hangsúly, hanglejtés, hangszín, hangerő, megfelelő tempó, szünet, pontos artikuláció. A hangképzés és az artikuláció a hangok, hangsorok megformálására, a többi felsorolt tényező a szöveg kiejtésére vonatkozik. A kisgyermek spontán utánzással tanulja a nyelvi jelenségeket, így a kiejtést is. Sok gyermek mosolyogtatja meg környezetét az ún. metatézisekkel, felcseréli a hangokat (pl. szanolla). Ez az észlelés és artikuláció finomodásával általában megszűnik, ám ha a 4. évben megmarad, olvasási és írásbeli zavarokat okozhat. Az időtartam nem megfelelő észlelése (rövidülés, nyújtás) később helyesírási hibák forrása lehet. Az ún. életkori pöszeség 6 éves kor előtt természetes, ha megmarad, szakemberre tartozik. Érdekes jelenség az ún. kettős tárolás jelensége : a gyermek másképp ejti a szót, mint a felnőtt, ám a felnőttől csak a helyes alakot fogadja el, később áttér a helyes formára (pl. pacsu-papucs). A helyes ejtés gyakorlása fontos, óvodásoknál játékos formában, iskoláskorban célirányosan. Fontos a gyakorlás, az élőbeszéd, az olvasás. Lényeges a helyes légzéstechnika kialakítása. Szükséges az egyes hangok, a hangsorok helyes ejtése is, de a nagyobb szövegegységek, mondatok helyes hanglejtésére, hangsúlyozására is gondot kell fordítani. A memoriterek, versek, megtanulása hasznos lehet. Az értelmes beszéd és olvasás biztos alapjai teremthetőek meg a kellő odafigyeléssel, játékos kiejtési gyakorlatokkal, mondókák tanulásával.

33 Kifejezőkészség A kifejezés szónak több értelme van. Általánosan: valamiféle belső lelki, vagy szellemi tartalom felszínre jutása, láthatóvá válása, megmutatása, kinyilvánítása. A művészetek esetében kifejezőerőről, a nyelvi megnyilatkozásokat jellemezve inkább kifejezőkészségről beszélünk. Utóbbi azt jelenti, hogy a gondolattartalom vagy verbálisan nyilvánul meg (kimondjuk a szót, mondatot) vagy írás formájában jelenik meg. A kifejezés szót gyakran a szó szinonimájaként is használjuk, hisz maga a szó olyan nyelvi egysége az írásnak és beszédnek, amely értelmes jelentéssel bír, kifejez valamit. A kifejezőkészség kialakulása hosszas folyamat, az öröklött tényezők és a környezet együtt alakítják. Befolyásolja a szociális közeg, az olvasottság, műveltség, nevelés, az egyén személyiségjegyei, és még sok tényező. A beszéd és írás fontos jellemzője a kifejezés minősége, a három készség tehát együtt alakul, változik, a gyermek értelmi fejlődésével párhuzamosan. Természetesen az írás csak később jelenik meg. Az önkifejezés belső szükséglete ösztönzi a csecsemőt, a sírás, nevetés, majd a gőgicsélés hangjai már sokféle tartalmat fejeznek ki, örömet, szorongást, éhséget, kényelmetlenséget, tehát érzelmi és fizikai állapotáról adnak hírt. A kisgyermek saját nyelvet, szótárat alkot, először egyszavas, később több szóból álló mondatkezdeményekkel fejezi ki érzéseit, akaratát, gondolatait. Az egyénileg kreált szavak használata után fokozatosan áttér a felnőttektől eltanult sémák használatára. A gyermek előbb képes gondolkodni, a világ jelenségein tépelődni, mint ahogy beszélne, verbálisan kifejezné magát. A képzetek, fogalmak megjelenésével árnyaltabban tudja kifejezni a gondolatait. A kifejezőkészség eszköztára széles skálán mozog, ide tartozik a szókincs gazdagsága, az egyéni stílus, az olvasás, beszéd útján elsajátított panelek rugalmas használata. Helyesírási készség A helyesírás egy adott nyelv közmegegyezésen alapuló szabályrendszere. A helyesírási készség e rendszer szabályainak ismeretét és alkalmazását jelenti. Egyrészt ismeretbeli elemekből (szabályok, grammatikai kategóriák), másrészt pszichikai jelenségekből (figyelem, emlékezet, analógiák) tevődik össze. Stabil helyesírási készségről akkor lehet beszélni, ha utóbbiak fejlettsége révén az ismeretbeli elemeket automatikusan és rutinszerűen képes alkalmazni az egyén. Bizonyos egyértelmű szabályok a tanulás során automatikussá válnak, mások (pd. az egybeírás) nehézséget okoznak még felnőtteknél is. Az általános iskola kezdetén elsősei eléggé fejlettek ahhoz, hogy elsajátítsák az írást. Ezzel párhuzamosan azonnal meg kell kezdeni a pontos helyesírás tanítását. Az első osztályban az a cél, hogy a szavakat pontosan, betűhűen írják le, szótagokra

34 tudják bontani a szavakat, nagybetűvel kezdjék és írásjellel fejezzék be a mondatot. A hang és betű, illetve hangsor és betűkombináció közti kapcsolat felismerése alapvető az írás, olvasás, és a helyesírás esetében egyaránt. E három készség kialakítása szinkronban történik. A szó hangokra bontása (hangleválasztás), a szótagolás, a szó elemzése, jelentésének tudatosítása egyaránt fontos. Az analógiának nagy szerepe van a nyelvtanilag helyes formák leírásában. Lényeges, hogy a szabállyal együtt mindig példát is tanítsanak a gyerekeknek. A jó helyesírás nagyon fontos mutatója egy ember intelligenciájának. A rutinosság mellett fontos a nyelvi tudatosság, igényesség is. Ezek kialakítása lényeges, életre szóló feladat. A helyesírási készség kialakításában segítséget nyújthatnak a hangleválasztást, hangdifferenciálást célzó játékos feladatok.

35 Szókincs A szókincs lehet egy nyelv, egy nyelvi közösség sajátja, de az egyénnek is van szókincse. A szókincs azon szavak összessége, amelyeket az egyén ismer, és megért. A szókincs egy része passzív, ezek a megtanult, de nem használt szavak, amelyek a memória szótároló fiókjában hevernek. Az aktív szókincs a szinte naponta alkalmazott szavakat tartalmazza. A szavak a jelentésbeli összefüggések alapján egy szerteágazó rendszert (egyfajta mentális lexikont) alkotnak. A szókincs elsajátítása a beszédfejlődés szerves része. A szórutin, szófelismerés a szókészlet elsajátításának lényeges eleme. A szókincs a nyelv és értelem fejlődésével párhuzamosan növekszik, változik, árnyaltabb lesz. A kisgyermek először a főneveket, majd az igéket, végül a mellékneveket és a többi szófajt sajátítja el. Kezdetben a szavak egész mondatot helyettesítenek. Csak akkor lehet biztos szótudásról beszélni, ha a gyermek érti is a szó jelentését, ha képes a szó hangsorát egy valós dologhoz, tárgyhoz rendelni. Az óvodás szereti a meséket, mondókákat, még inkább a mesék, mondókák ismétlődéseit, visszatérő elemeit, rímeit, ezek is jó alkalmat adnak egy-egy szó hangzásának és jelentésének megjegyzésére. A képről való mesélés, mondatok alkotása megfelelő előkészítést jelenthet az olvasás tanításához. Jó módszer a szókincs fejlesztésére mind óvodás, mind iskoláskorban is a tematikus szógyűjtés, a szómagyarázat. A megfelelő nyelvi közeg az, ahol a gyermekkel beszélgetnek, ahol elég mesét, mondókát hallgathat, ahol megtanítják a könyvek szeretetére, ahol verbális-képi játékokat játszhat. Ez teremtheti meg egy gazdag szókincstár alapjait. Nagyon fontos, hogy a gyermek magyarázatot kapjon a szavak jelentésére, mert saját szubjektív értelmezései félelmet, bizonytalanságot kelthetnek benne. (Megijed például a vadidegen szó hallatán, mert azt hiszi, hogy valami agresszív emberről van szó.) A gyermek szókincse gyakorlatilag 5-6 évesen olyan, mint a felnőtté. Iskoláskorban ez már inkább csak árnyalatokkal gazdagodik. Felnőttek körében is riasztó a szegényes szókincs, a nyelvi igénytelenség. A szókincsfejlesztés tehát kiemelt feladat.

36 Szövegértés A szöveg a beszéd, illetve írás legnagyobb, jelentéssel bíró egysége. Építőkövei a hang, illetve betű, a szó, a szószerkezet, a mondat. Az értés egy gondolkodási folyamat: az érzéki úton észlelt dolgot az agy feldolgozza, a meglévő tapasztalatok alapján elemzi, beépíti a tanult sémákba. A szöveg befogadóját akkor nevezhetjük a szöveg értőjének, ha ismeri a nyelvet, a beszédhelyzetet, szövegkörnyezetet, érti az egyes elemek (szavak) pontos jelentését, tisztában van a grammatikai, szemantikai összefüggésekkel. Egy szöveg szerkezete nagyon bonyolult, megértése komplex gondolkodási folyamatot igényel. A szövegértés készsége folyamatosan fejlődik, szintjei: 1. szó szerinti értés, 2. értelmező megértés, 3. kritikai megértés, 4. kreatív megértés. A szintek nem köthetőek életkorokhoz, inkább egyfajta intellektuális fejlődés állomásait jelenthetik. A szövegértést érzelmi tényezők is befolyásolják. A szövegértés készsége szorosan összefügg az olvasási készséggel és a beszédértéssel. A 3-4 éves gyermek szimbólumokban gondolkodik, képzeletében élnek a szavak. Érti az ellentéteket, a főnevek mellett megjelennek a melléknevek is. Logikája még fejletlen, nem látja át a szó- és mondatszerkezeteket. A nyelvi tartalmaknak még erős érzelmi töltése van. A 6-7 éves gyermeknél is megvan még az emocionális tényező, de már racionális-logikai úton értelmezi a szövegeket. Az iskoláskorban fokozatosan fejlődik az olvasáskészség és az íráskészség, a helyesírási készség, a beszélt és írott szöveg egyre differenciáltabb megértése (ért, még nem értelmez). Az elsős-másodikos gyerek elmeséli a szöveg tartalmát, érzelmi színezettel, sőt erkölcsi ítéletet is alkot. A 9-10 éves logikailag átlátja a fő gondolatmenetet (témát), az ok-okozati összefüggéseket. Láthatjuk, hogy milyen árnyalt, összetett folyamat a szövegértés, ennek megalapozását korán el kell kezdeni. Már óvodáskorban érdemes fejleszteni a szókincset, a beszédértést. Fontos a helyes minta adása, például az egyszerű, egyenes szórendű mondatok alkalmasak a nyelvi, szövegalkotó kreativitás fejlesztésére.

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

A nyelvelsajátítás tipikus menete

A nyelvelsajátítás tipikus menete A nyelvelsajátítás tipikus menete Az emberek közötti alapvető kommunikációs csatorna a beszéd, azonban senki sem születik ennek kialakult változatával. Életünk folyamán fokozatosan alakul ki genetikai

Részletesebben

Az okoskocka eszközökről

Az okoskocka eszközökről Az okoskocka eszközökről Pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus és tehetségfejlesztő szakemberek dolgozták ki az okoskocka fejlesztő eszközcsaládot azzal a céllal, hogy: az iskolaérettségi szintet

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer

Részletesebben

Matematika. 5. 8. évfolyam

Matematika. 5. 8. évfolyam Matematika 5. 8. évfolyam 5. 6. évfolyam Éves órakeret: 148 Heti óraszám: 4 Témakörök Óraszámok Gondolkodási és megismerési módszerek folyamatos Számtan, algebra 65 Összefüggések, függvények, sorozatok

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D004

TÁJÉKOZTATÓ. Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D004 TÁJÉKOZTATÓ Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning /D004 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő Ismeri : ismeri a mennyiség fogalmát. ismeri a számok nagyságrendjét, ismeri

Részletesebben

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok)

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok) Féléves ütemterv Pedagógiai megfigyelés, Az átlagos intelligenciaszinttel rendelkező Róbertnél részképesség elmaradások (beszédészlelés, beszédmotorika, vizuomotoros koordináció) voltak láthatók, melyek

Részletesebben

Készségfejlesztő tanulójáték

Készségfejlesztő tanulójáték Készségfejlesztő tanulójáték Fejlesszünk? Hagyjuk inkább a gyermeket játszani? A LOGICO játszva fejleszt! A Logico olyan fejlesztőjáték, amely játék közben fejleszti az óvodás és a kiskorú gyermek készségeit

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Matematika. Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1

Matematika. Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1 Matematika Alapelvek, célok: Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.

Részletesebben

www.dinasztia.hu Egyedülálló, játékos készségfejlesztő rendszer Képességfejlesztő játék csoportos foglalkozásokra, de akár egyéni fejlesztésre is!

www.dinasztia.hu Egyedülálló, játékos készségfejlesztő rendszer Képességfejlesztő játék csoportos foglalkozásokra, de akár egyéni fejlesztésre is! Egyedülálló, játékos készségfejlesztő rendszer átfogó, komplex sorozat, mely az iskolaérettség szempontjából lényeges, összes képességet fejleszti: megfigyelés, összpontosítás, kitartás, problémamegoldó

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

Fejlesztési terv I. Nagycsoportos óvodás gyermek általános, gyógypedagógiai, éves fejlesztési terve

Fejlesztési terv I. Nagycsoportos óvodás gyermek általános, gyógypedagógiai, éves fejlesztési terve A következő sorokban szeretném bemutatni egy olyan gyermek több éves fejlesztési tervét, aki óvódás korában gyógypedagógiai fejlesztést, általános iskolában pedig diszlexia - diszgráfia terápiát igényelt.

Részletesebben

A GONDOLKODTATÓ PÖSZETERÁPIA, azaz egy terápiás könyvegység bemutatása

A GONDOLKODTATÓ PÖSZETERÁPIA, azaz egy terápiás könyvegység bemutatása A GONDOLKODTATÓ PÖSZETERÁPIA, azaz egy terápiás könyvegység bemutatása Törökné Cseh Katalin logopédus szakpszichológus Budapest, III.Ker. EGYMI Logopédiai Szakszolgálat cseh.torok@t-online.hu SOFI Konferencia,

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03 Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok

HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,

Részletesebben

ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET

ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET előadás Előadók: Vanya Lajosné Pula Éva 2011. április 18. Báta 1. Bikácsi óvoda bemutatása 2. TÁMOP 3.1.4. 2.1. Tapasztalatok 2.2. Pályázat adta lehetőségek, nehézségek 3. Óvoda-iskola

Részletesebben

MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK

MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.

Részletesebben

Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok

Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola angol nyelv Évfolyam: 1. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés, köszönések napszak

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola emelt szint, heti 3 óra angol nyelv Évfolyam: 2. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés,

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály Matematika 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

írás (szürkével elkülönítve)

írás (szürkével elkülönítve) Én és a szeptember ismétlés, gyakorlás hónap hét óra blokk időterv Kommunikációs és írástechnikai készségek-képességek fejlesztése (tanmeneti ajánlás; Írás, 2. évfolyam, 55 óra - KOMP-könyvek) téma (beszéd,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,

Részletesebben

MATEMATIKA 1-2.osztály

MATEMATIKA 1-2.osztály MATEMATIKA 1-2.osztály A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS 1-4. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS 1 4. ÉVFOLYAM

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS 1-4. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS 1 4. ÉVFOLYAM KÉPESSÉGFEJLESZTÉS 1 4. ÉVFOLYAM 1251 BEVEZETŐ Az iskolába lépő gyermek élete gyökeresen megváltozik- Ideje nagy részét a játék helyett a tanulás tölti ki. Olyan pszichikus funkciók fejlesztése szükségeltetik

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Bartháné Jáger Ottília, Holndonnerné Zátonyi Katalin, Krivánné Czirba Zsuzsanna, Migléczi Lászlóné MISKOLC 2015 Összesített

Részletesebben

Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN

Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN Az életünk során az anyanyelvünk átszövi egész lényünket, és meghatározza értelmi, érzelmi intelligenciánkat. Gyermekkorban az anyanyelvi

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

Matematika. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Matematika. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Matematika tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ EGYES ÉVFOLYAMOK HELYI TANTÁRGYI PROGRAMJA

6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ EGYES ÉVFOLYAMOK HELYI TANTÁRGYI PROGRAMJA 6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ EGYES ÉVFOLYAMOK HELYI TANTÁRGYI PROGRAMJA Tartalomjegyzék: 1. évfolyam... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 9 MATEMATIKA... 11 IDEGEN NYELV... 12 ANGOL NYELV... 12 NÉMET NYELV... 13

Részletesebben

9-10. évfolyam felnőttképzés Heti óraszám: 3 óra

9-10. évfolyam felnőttképzés Heti óraszám: 3 óra 9-10. évfolyam felnőttképzés Heti óraszám: 3 óra Fejlesztési cél/ kompetencia lehetőségei: Gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valószínűségi Tudásszerző képességek:

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotás érthetően beszél; megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen

Részletesebben

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják

értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják Helyi tanterv matematika általános iskola 5-8. évf. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

MATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013.

MATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsonyi témahét 1.b Szabóné Bakó Márta Pintérné Legéndi Gabriella 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsony ünnepén az a kívánságom. Legyen boldog mindenki ezen a világon.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA Kiegészítés a NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS követelményeivel István Király Általános Iskola és Tagintézményei 1. Nevelési program 2. Helyi tantervek Szentistván,

Részletesebben

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.

Részletesebben

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9.

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9. 1.Család 10 4.évf. 2.Otthon 9 3.Étkezés 8 4.Idő, időjárás 8 5.Öltözés 8 6.Sport 6 7.Iskola, barátok 9 8.Tanórai tevékenységek 9 9.Szabadidő 6 10. Természet, állatok 8 11.Ünnepek és hagyományok 8 12.Fantázia,

Részletesebben

Pedagógiai és eszközrendszer bemutatása

Pedagógiai és eszközrendszer bemutatása Pedagógiai és eszközrendszer bemutatása A Montessori pedagógia erkölcsre, szabadságra, önfejlődésre, önállóságra, önfegyelemre és mély érzelemre nevel. Montessori pedagógiájának egyik alapelve a hit, hogy

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Útmutató a Matematika 1. tankönyv használatához

Útmutató a Matematika 1. tankönyv használatához Útmutató a Matematika 1. tankönyv használatához ELŐSZÓ Kedves Tanító Kollégák! Ebben a rövid útmutatóban összefoglaljuk azokat a szerintünk alapvető tudnivalókat, amelyek az 1. évfolyam matematikaóráinak

Részletesebben

KPN 2014. bemutatóóra Kada Mihály Általános Iskola

KPN 2014. bemutatóóra Kada Mihály Általános Iskola KPN 2014. bemutatóóra Kada Mihály Általános Iskola Pedagógus neve: Jászfalvi Ildikó Osztály: 1. a osztály Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Tantárgy: magyar irodalom Tananyag: A sajtot osztó

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ

PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ BÚZAVIRÁG TAGÓVODA Kaposvár 2009 107 1. AZ ÓVODA ADATAI: Az

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010.

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Önálló intézményi innováció Medve hét A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Témahét feladata: Medve ( febr. 2) Áttekintő táblázat Téma Nevelési területek A környező világ tevékeny megismerése

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

5. évfolyam. Gondolkodási módszerek. Számelmélet, algebra 65. Függvények, analízis 12. Geometria 47. Statisztika, valószínűség 5

5. évfolyam. Gondolkodási módszerek. Számelmélet, algebra 65. Függvények, analízis 12. Geometria 47. Statisztika, valószínűség 5 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben