AZ AKCIÓCSOPORT, AZ ÜLDÖZŐCSOPORT, A ZÁRÓERŐ, A KUTATÓERŐ, AZ ELLENŐRZŐ-ÁTERESZTŐ PONT ALKALMAZÁSA A HATÁRŐRSÉG IDEIGLENES TEVÉKENYSÉGEIBEN

Átírás

1 HADTUDOMÁNY SZABÓ IMRE AZ AKCIÓCSOPORT, AZ ÜLDÖZŐCSOPORT, A ZÁRÓERŐ, A KUTATÓERŐ, AZ ELLENŐRZŐ-ÁTERESZTŐ PONT ALKALMAZÁSA A HATÁRŐRSÉG IDEIGLENES TEVÉKENYSÉGEIBEN Környezetünkben a társadalmi, politikai változások, a gazdasági elmaradottság, a demokrácia intézményrendszerének fejletlensége, az állampolgárok jobb életbe vetett hite és vándorlása, a bűncselekmények, az ember- és árucsempészet, illetve a kábítószer-csempészet az illegális migráció elterjedéséhez vezetett. Szervezetté vált a migráció és a bűnözés, mely napjainkban nemzetközi méretűvé nőtte ki magát. Az erőszakos és egyéb jogsértő cselekmények gyakoribbá válása, kegyetlenségének növekedése erősen foglalkoztatja és nyugtalanítja a közvéleményt. Térnyerésük megakadályozása, a jogsértők elfogása, a szükséges lépések kimunkálása elengedhetetlen szükségszerűség és az érintett hatóságok szervezett, egységes fellépését igényli. Az államhatáron átnyúló bűnözés megakadályozása, az erőszakos cselekményeket elkövetők által alkalmazott módszerek és a jogsértőkkel kapcsolatos helyzetek sokfélesége, az ellenük való harc, a taktikai eljárás különböző módszereit, korszerű ismereteket, új eljárások és módszerek bevezetését, az állomány sokrétű kiképzését, szakszerű felkészítését, a kor színvonalán álló tárgyi-anyagi feltételeket tesz szükségessé. Az egységes Európa külső, a Magyar Köztársaságra eső határainak megbízható őrizete az uniós tagságunk alapvető feltétele. A biztonságot veszélyeztető tényezők felderítése, megelőzése, megakadályozása, illetve adott esetben felszámolása az állami, politikai, a belügyi, a honvédelmi szervek feladata. A Határőrség helyéből és szerepéből, szervezetéből, sajátos feladataiból és diszlokációjából adódóan az államhatárral kapcsolatos és illetékességi területén elkövetett bűnözéssel számol. Ilyen esetekben, a jelenleg érvényben lévő parancsok, utasítások alapján, a rendelkezésre álló anyagi-technikai pénzügyi feltételek mellett a megnövekedett idegenforgalomból adódó egyéb feladatokkal összhangban az igazgatóságok és

2 a kirendeltségek vezetésének feladata az elsődleges intézkedések megtétele, erőszakos cselekmények elhárításának megszervezése és a felszámolás végrehajtása, a jogsértők elfogása, amelyeket határőrizeti módokban, formákban, állandó és ideiglenes tevékenységekkel valósít meg. Ezek után vizsgáljuk meg a címben szereplő fogalmakat. AZ IDEIGLENES TEVÉKENYSÉGEK Az ismeretek megértése és rendszertani elhelyezése céljából szükséges az alapfogalmak tisztázása. A Határőrségnél ezen ismeretek megfogalmazására, pontos tartalmának rögzítésére még nem került sor a határőrizet átalakítása óta, így még napjainkban is vita tárgyát képezik. Vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket! A tevékenység szellemi és fizikai magatartási forma, cselekvés, cselekvések (mozdulatok) sorozata, amely egy kitűzött cél, elgondolás konkrét gyakorlati megvalósítására irányul. A határőrizeti tevékenység: a kérdés vizsgálatakor legelőször a tevékenység fogalmát célszerű tisztázni. A határőrizeti tevékenység nem más, mint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező határőrségi szervek és szervezetek jogkörébe tartozó, megoldásra váró feladatok érdekében kifejtett célirányos, tervszerű, szervezett, problémamegoldó, aktív, kezdeményező magatartása, amely lehet állandó és ideiglenes. A tevékenység állandó jellegét a jogsértő cselekményekkel kapcsolatos többnyire preventív szolgálatellátás adja, amikor általános adatok alapján folyik a határrendészeti munka. Az ideiglenes jelleg a már megtörtént, folyamatban lévő jogsértő cselekmények tetteseinek elfogására irányul. Ideiglenes határőrizeti tevékenység: a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező határőrségi szerveknek az intenzitásuk fokozása érdekében bevezetett, az alaptevékenységet kiegészítő cselekvéssorozata, amely eltér a mindennapi szolgálati rendtől, és a kialakult helyzetnek megfelelő erő-eszköz alkalmazását foglalja magába a kiváltó ok megszűnéséig. A Határőrség szolgálati formái és tevékenységei: a rendszerszemlélet megköveteli, hogy bemutassuk az ideiglenes tevékenységek elhelyezkedését a határőrizeti szolgálati formák, szakszolgálati területek és tevékenységek között, bár ezeknek még nincs kialakult, többnyire elfogadott rendszere. Ezek alapján a szolgálati formák és szakterületi tevékenységek az alábbiak szerint épülnek fel:

3 a) Katonai védelmi szolgálati formák magukba foglalják az államhatár fegyveres védelmét, a MH védelmi tevékenység részeként a mélységben aktivizálódott ellenség elfogását, megsemmisítését. b) Szakszolgálati formák magukban foglalják az alábbi szakterületeket: Határőrizeti szolgálat, mely alábbi tevékenységekből áll: - állandó tevékenységek: járőrözés; járőrcsoportok alkalm azása; ügyeleti feladatok ellátása; ellenőrzés. - ideiglenes tevékenységek: akciócsoport alkalmazása; üldöző csoport alkalmazása; záró erő alkalmazása; kutató erő alkalmazása; ellenőrző-áteresztő pont alkalmazása; akció bevezetése; rendészeti célú határbiztosítás végrehajtása; menekültbiztosítás feladatainak végrehajtása; katasztrófaelhárítás feladatainak végrehajtása; terrorelhárítás feladatainak végrehajtása. Határforgalom ellenőrzési szolgálat, mely az alábbi tevékenységekből áll: - állandó tevékenységek: úti okmány ellenőrzése; operátori tevékenység; vízum kiadás; átkelőhely ügyeletesi szolg álat; kutató szolgálat; biztosító (vonatkísérő) szo lgálat; ellenőrző-áteresztő-forgalomirányító, híd-, parti-, sorompó-, állomás-, közúti őrszolgálat; eljárások lefolytatása. - ideiglenes tevékenységek: korlátozások és könnyítések bevezetése; határzár alkalmazása;

4 fokozott ellenőrzés (határforgalmi akció) bevezetése; ideiglenes átkelőhely működtetése. Bűnügyi-felderítő szolgálat, mely az alábbi tevékenységekből áll: - állandó tevékenységek: bűnügyi nyomozati tevéken ységek; titkos információ gyűjtése; elemző-értékelő tevékenység. - ideiglenes tevékenységek: megkeresések végrehajtása; kivizsgálás; forrónyomos felderítés; bűnügyi felderítő akció bevezetése; operatív kutatás; terrorelhárítás. Idegenrendészeti szabálysértési és menekültügyi szolgálat, mely az alábbi tevékenységekből áll: - állandó tevékenységek: hatósági jogalkalmazás; szabálysértési eljárás; menekültügyi ügyintézés; tolonc feladatok végzése; jogorvoslati eljárás lefolytatása. - ideiglenes tevékenységek: tömeges menekülés kezelése; idegenrendészeti akció bevezetése. Ügyeleti szolgálati és objektumbiztonsági szolgálat, mely az alábbi tevékenységekből áll: - állandó tevékenységek: őrzés; információgyűjtés; kapcsolattartás; nyilvántartás.

5 - ideiglenes tevékenységek: objektumvédelem; előzetes intézkedések bev ezetése; készenléti csoport alkalmazása. Nemzetközi szakterület: - állandó tevékenységek: nemzetközi tájékoztató; nemzetközi szerződések b etartása; határjelek ellenőrz ése; nemzetközi együttműködés. - ideiglenes tevékenységek: határmegbízotti tárgyalás; helyi vegyesbizottsági ülés; határjelek karbantartása; közös akció előkészít ése. c) Biztosító, kiszolgáló szolgálati formák azokat az elsődlegesen logisztikai szolgálatokat foglalják magukba, melyek alapvető rendeltetése az előzőekben felvázolt szolgálatok és tevékenységek eredményes ellátását, végrehajtását lehetővé tevő feltételek biztosítása. AZ AKCIÓCSOPORT ALKALMAZÁSA Az akciócsoport alkalmazásával kapcsolatban még a régi beidegződések élnek (riadócsoport), mely az akkori időkben a váratlan kerületparancsnoksági helyzetek kezelésére a kerület törzsállományából heti váltással szerveződött. Az állományába tartozókat parancsban jelölték ki, és az azonnali alkalmazás biztosítása érdekében kötelesek voltak állandó hadrafogható állapotban szolgálati helyükön vagy a lakásukon tartózkodni. Ezért a többletmunkáért függetlenül az igénybevétel mértékétől készenléti díjat fizettek. A várható feladatokat az adott időszakra jellemző általános és konkrét helyzeti adatokból levont következtetések adták. Ennek az ideiglenes csoportnak a működtetése biztosította a bekövetkezett eseményekre való gyors, szakszerű reagálást, a szükséges intézkedések megtételét, tevékenységek bevezetését.

6 A társadalmi átalakulás eredményeképpen a Határőrség is igazodott a megváltozott körülményekhez, átalakította szervezetét és tevékenységének rendszerét, mely egyre inkább rendészeti jellegűvé vált. Bekövetkezett tevékenységének törvényi szabályozása, amely során a minősített határőrizeti események kivételével a tiltott határsértés és kísérlete szabálysértéssé minősült. A Határőrség a sorállomány teljes kivonásával hivatásos szervezetté alakult át, létszáma jelentősen csökkent, miközben a vele szemben támasztott követelmények megnőttek. A társadalmi átalakulással járó gazdasági problémák nehezítették működését, miközben tovább csökkent a határőr hivatásos szolgálat presztízse. Így a határőrizeti feladatok ellátására kevesebb pénz jutott, és ennek következtében meg kellet szüntetni a váratlan helyzetek kezelésére fenntartott készenléti csoportot, és ezzel együtt a Határőrség reagálóképessége is csökkent. Az ideiglenes tevékenységek tervszerű végrehajtását biztosító előzetes intézkedési tervek és végrehajtásuk a fentiek következtében háttérbe szorultak. A kutatómunkám során azonban bebizonyosodott, hogy az igazgatóságoknál továbbra is vezetnek be ideiglenes tevékenységeket, de az ezekben részt vevő állomány összeszedése nem kis problémát jelent. Mindezek következtében megnőtt a jelentősége az erők tervszerű, szervezett alkalmazásának. Ezek szellemében vizsgálom az ideiglenes tevékenységeket. Az akciócsoport fogalma: az igazgatóság állományából indokolt esetben ideiglenesen létrehozott, kijelölt, technikailag jól felszerelt, gyors és viszonylag nagy távolságú tevékenységre képes szervezeti egység, amely a központi, területi és helyi határőrizeti-bűnügyi helyzetben váratlanul beálló, megbízható, térben és időben pontosan behatárolható, különleges helyzeti adatok kivizsgálását, a jogsértők elfogását végzi. Kirendeltség szintjén is szervezhető, tevékenysége ekkor rendszerint annak illetékességi területére korlátozódik, összetétele megfelel a határőrizeti kirendeltség lehetőségeinek. Az akciócsoport alkalmazásának elvei, jellemzői: a várható alkalmazása a kialakult határőrizeti és bűnügyi helyzet függvényében történik. A feladatai csak általánosan tervezhetőek, állandó készenlétbe tartása és alkalmazása különleges esetekben alkalmazása magasabb szintű tevékenység bevezetésének elkerülése érdekében indokolt. Végrehajthat központi, területi, helyi és együttműködésből eredő feladatokat is. Alkalmazása előtt feladatát konkrétan meg kell határozni. Valamennyi helyzetben biztosítja a Határőrség tervszerű, szervezett beavatkozását. Az igazgatósági szervezet összetétele: Létszáma: 3-5 fő. Összetétele: - akciócsoport vezetője;

7 - gépjárművezető; - szolgálati kutyavezető; - felderítő tiszt vagy tiszthelyettes (megfelelő szakember); - beosztott. Alárendeltsége: - a kiküldőnek; - akcióparancsnoknak. Megerősíthető: - nyomozó kutyával; - járőrkutyával; - híradó eszközökkel; - éjjellátó eszközökkel; - közlekedési eszközökkel. Ereje a feladattól függően kiegészülhet: Eszközei: szervezett raj (megerősítéssel vagy anélkül); szervezett szakasz (megerősítéssel vagy anélkül). szállítóeszköz; vezetési eszközök (informatikai, térkép stb.); a helyzetnek megfelelő fegyverzet, felszerelés. Az akciócsoporttal szemben támasztott követelmények: biztosítsa a helyzeti adatok pontosítását, újabbak beszerzését, a kialakult helyzetek jogszerű rendezését. Legyen képes a jogsértők elfogására, üldözésére, szükség esetén harcképtelenné tételére. Akadályozza meg a jogsértő személyek térnyerését. Tudjon végrehajtani kisterületű, korlátozott idejű kutatást. Legyen alkalmas helyszínelés, kivizsgálás végrehajtására. Tudjon kapcsolódni a vezetés más szintjeihez és legyen alkalmas az együttműködésre.

8 Az akciócsoport feladatai lehetnek: az alkalmazása okának kivizsgálása, a jogsértők üldözése és elfogása, információ pontosítása és szolgáltatása a további döntések meghozatalához. Járőrök kiküldésével fontos terepszakasz lezárása, jogsértő személy(ek) térnyerésének megakadályozása, helyszínbiztosítás feladatok végzése, együttműködő szervek és a lakosság tájékoztatása. Szükség esetén végrehajtja a forgalom elterelését, a sérültek egészségügyi ellátását, az elfogottak, előállítottak őrzését és szállítását. Gondoskodik a helyszínen fellelhető bizonyítékok felkutatásáról, a nyomok rögzítéséről és megőrzéséről. Indokolt esetben a jogsértő elfogása érdekében végrehajtja az érintett terület átkutatását. AZ ÜLDÖZŐCSOPORT ALKALMAZÁSA Az üldözés fogalma: a szökésben lévő jogsértő személyek, menekülők elfogása érdekében alkalmazott tevékenységi forma, amikor a járőr vagy üldözőcsoport közvetlen észlelés, esetleg konkrét helyzeti adat alapján mozgással szükség esetén tűzzel akadályozza meg a jogsértő további térnyerését. Előfeltétele, hogy a menekülés és az üldözés megkezdése között viszonylag rövid idő teljen el, ismert legyen a menekülő pontos személyleírása, legyen behatárolható a menekülés valószínű iránya és álljanak rendelkezésre az üldözéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek. Az üldözőcsoport fogalma: a keresett személy vagy személyek elfogására létrehozott ideiglenes szervezeti elem, a szükséges felszereléssel és megerősítéssel. Alkalmazható: az akciócsoport tevékenységének folytatására, megbízható, térben és időben behatárolt különleges helyzeti adat esetén a keresett személy(ek), tettesek elfogására, üldözésére, a bevezetett akciók sikerének érdekében a körülzárt területről kitört, a hatóság elől megszökött személyek kézre kerítésére. Az üldözéssel szemben támasztott alapvető követelmények: tevékenysége legyen folyamatos, tervszerű, aktív, kitartó és következetes. Biztosítsa a menekülő jogsértő beérését és elfogását, tegye lehetővé a jogsértő mozgási irányának és tevékenységének befolyásolását. Legyen képes az üldözést folytatni éjjel, nappal, valamint kedvezőtlen időjárási és terepviszonyok között. Legyen vezethető és együttműködésre alkalmas. Az üldözőcsoport ismerje az üldözöttek pontos személyleírását, technikai eszközeit, fegyverzetét, várható magatartásukat észlelésük és a velük való találkozás esetén. Legyen tisztában a menekülők tényleges vagy valószínűsíthető mozgási irányával. Feladata a menekülő jogsértő üldözése és elfogása (ártalmatlanná tétele).

9 A szervezete, alárendeltsége, ereje, eszközei és megerősítése megegyezik az akciócsoportéval. Az üldözést jellemzi, hogy területi szinten az igazgatóság által, helyi szinten a kirendeltség erőiből kijelölt, elkülönült erők végzik. Az üldözésnek nem feltétele a terület lezárása. Az ideiglenes szervezet működési távolsága a céljának eléréséig vagy annak teljesíthetetlenségéig, illetve eredménytelenség tudomásra jutásáig tart. Az üldözés módjai, formái: Az üldözés módjai: - Közvetlen üldözés, amikor az üldözést folytató üldözőcsoport látja a jogsértőt és magatartását képes folyamatosan figyelemmel kísérni. - Nyomon való üldözés az üldözésnek az a módja, amikor a jogsértők a nagy távolság vagy a terep adottságai miatt nem láthatóak, de az üldözést folytató üldözőcsoport a jogsértő nyomait folyamatosan követni tudja. - Irányba való üldözés, amikor összefüggő nyom nincs, de a körülmények, a történt események, a keresett személyekről rendelkezésre álló adatok értékelése alapján következtetni lehet a menekülés legvalószínűbb irányára. Az üldözés formái: - Arcvonalból folyó üldözés, amikor az üldöző erők a menekülők mögött, azokat követve hajtják végre az üldözést, ami történhet közvetlenül, nyomon vagy irányban. - Párhuzamos üldözés, amikor a jogsértő mozgásának csak a legvalószínűbb iránya állapítható meg és ebben az irányban az üldözőcsoport a legkedvezőbb útvonalon haladva igyekszik elvágni az útját, elfogni a jogsértőt. Célja a menekülő megelőzése, a további menekülési irány befolyásolása, annak lezárása és az elfogáshoz szükséges kedvező feltételek megteremtése. A közvetlen és irányba folyó üldözés párhuzamosan is történhet.

10 A ZÁRÓERŐ ALKALMAZÁSA Zárás fogalma: önálló tevékenység, esetleg az akció része, amely magába foglalja az illetékességi területen egy adott körzet vagy a jogsértők valószínű mozgási irányának lezárását, amit a Határőrség, továbbá az együttműködő szervek a jogsértő személyek felderítése és elfogása érdekében hajtanak végre. A zárás helyét, méretét meghatározza a végrehajtandó feladat jellege, az ellenőrzés alá vont terület nagysága. Összefüggő zárás kialakítására elegendő erő hiányában rendszerint nincs mód, ezért a zárási szolgálati helyek megválasztásának nagy jelentősége van. Az előre tervezett akciók a zárásirányok, csomópontok, kijelölt szolgálati helyek őrzésére, együttműködési feladatok végrehajtására, valamint viszonylag kis területek lezárására irányul. Az akciófeladatok egy része nem igényli zárás végrehajtását. A zárás célja: a jogsértő személyek elfogása, kézre kerítése, a keresett személyek tevékenységének egy meghatározott területre való korlátozása, az onnan való kiszökés, kitörés megakadályozása, a törvényes rend védelme, valamint biztosítási feladatok ellátása. Zárásra sor kerülhet: fokozott ellenőrzések alkalmával; biztosítási feladatok esetén; elrendelt akciók alkalmával; terrorcselekmény, súlyos bűncselekmény esetén; szökésben lévő fegyveres személy elfogása érdekében; helyszín biztosítása alkalmával; katasztrófa, tömegszerencsétlenség helyszínének biztosítására, menekültek szétszóródásának megakadályozására. A zárás formái: Az alkalmazás célja szerint határzárás (az államhatárral összefüggő események megoldása érdekében alkalmazott ideiglenes tevékenység); rendészeti célú határbiztosítás (az államhatár mentén kialakult veszélyhelyzet kezelésére bevezetett tevékenység); egyéb zárás (minden olyan esetben, amikor a kialakult helyzet, a feladat szükségessé teszi). A zárás aktivitása szerint: Teljes: Összefüggő, amikor a zárás vonalában az erők az irány fontosságának megfelelő sűrűségben, de valamennyi zárási szakaszon biztosítva van a zárás egybefüggősége. A zárás vonalában elhelyezett záró csoportok között és azokon belül látó- és tűzösszeköttetés van. Végrehajtásához elegendő erő és idő szükséges.

11 Nyitott, amikor a zárás vonalában, a zárás fő irányában az erők és eszközök megfelelő sűrűségben, egyéb zárási szakaszokon a zárás nem összefüggő, a zárást a fontosabb tereppontokon elhelyezett járőrök adják. Összefüggő és a nyitott zárás kombinációja, amikor a zárás egyes irányokban összefüggő, másokban nyílt. Ilyenkor a zárás korlátozottan biztosítja a kitűzött célok elérését. Részleges: Összefüggő, amikor a zárás egyes terepszakaszai összefüggő, míg mások nyílt formában vannak lezárva. Nyitott, amikor a zárás vonalában egyetlen zárási szakaszon sincs összefüggő zárás. Részleges, összefüggő és nyitott zárás kombinációja, ilyenkor a jogsértők valószínű tartózkodási helye korlátozottan van lezárva, de valamennyi zárási szakaszon van erő. Kombinált: Összefüggő, amikor a zárás egyes terepszakaszai összefüggő, míg mások nyílt formában vannak lezárva. Nyitott, amikor a zárás vonalában egyetlen zárási szakaszon sincs összefüggő zárás, amikor a jogsértők valószínű tartózkodási helyének zárása csupán a fontosabb tereppontokon elhelyezett járőrökkel történik. Aktív: Ha az akció során zárás a keresett személy(ek) menetvonalának, haladási irányának lezárására irányul az üldöző és kutató erők mozgásával összhangban úgy, hogy a zárási terepszakasz meghatározott szolgálati helyén a járőrök rövid ideig tartózkodnak és az új terepszakaszon a szolgálati hely elfoglalása, valamint a keresett személyek várható felbukkanása közötti idő elegendő a meglepetésszerű tevékenységre. A zárásba beosztott járőrök az álcázás szabályainak betartásával helyzetüket utasításra úgy változtatják, hogy az a keresett, vagy várt személy mozgási vonalába essen. Passzív: A záró erők mindvégig szolgálati helyükön maradnak, csak az a járőr tevékenykedik, amely a keresett, a várt személy mozgási irányába esik és észleli őt. A záróerők feladatul kaphatják: a fokozott ellenőrzés végrehajtását; illetéktelen személyek, járművek ki- és bejutásának megakadályozását; a be-, illetve kilépő forgalom ellenőrzését; a jogsértők, a keresett személyek menekülésének megakadályozását, elfogását; a forgalom lezárását, elterelését, korlátozását.

12 A záróerő szervezeti elemei, erői-eszközei, terepszakaszai és körletei: Szervezeti elemek lehetnek: - záróerő (a zárásban részt vevő valamennyi erő, a szükséges, ill. rendelkezésre álló létszám szerint); - zárócsoport (zárási szakaszonként 5-10 fő); - szolgálati helyek, figyelő pontok járőrei (2-5 fő); - járőrözési felelősségi körzetek; - ellenőrző-átresztő pontok állománya (3-15 fő); - csapda (leshely) szolgálat; - útzár alkalmazása; - vezetési pont állománya (1-2 fő); - tartalékállomány (3-5 fő); - zárás híradásának állománya (3-5 fő). Záróerők: a határőr és az együttműködők erőiből létrehozott ideiglenes szervezeti elemek (csoportok) összessége, amelyek a keresett személyek valószínű tartózkodási helyét, mozgási irányát zárják, megakadályozva a zárás területéről való kijutást, a zárás vonalán való áthaladást, és így biztosítják a jogsértők elfogását. A zárás végrehajtása mellett egyéb konkrét szakmai feladatokat is megoldanak. Zárócsoport a záróerők része a zárás vonalában területek és irányok lezárására létrehozott szervezetszerű, illetve alkalmi csoportosítás, amely a zárás egy szakaszának biztosítását hajtja végre. Létszámát a befolyásoló tényezők határozzák meg. Önálló alkalmazására veszélyhelyzet helyszínén, helyszín biztosítása során kerülhet sor. Eszközei: a záró erőket a lehetőség és szükségletek függvényében el kell látni vezetési eszközökkel, szállítóeszközökkel, megerősítő eszközökkel, kiegészítő felszerelésekkel. Zárási terepszakaszok és körletek: - zárás vonala;

13 - zárási szakaszok; - szolgálati helyek, figyelőpontok; - ellenőrző-áteresztő pontok; - járőrözési körzetek; - gyülekezési körlet; - vezetési pont körlete; - tartalék elhelyezési körlete. Az alkalmazott erő nagyságát befolyásolja a fegyveres bűnözők, keresett személyek létszáma, fegyverzete, várható tevékenysége; a rendelkezésre álló erő, eszköz mennyisége; a megerősítés mérve; a bevonható erők mennyisége; az együttműködő erők mennyisége; a megoldandó feladat súlya; a terep jellege; út és közlekedési viszonyok; időjárás, évszak és napszak. Az erő-eszköz számvetés elkészítése, az optimális alkalmazás kialakítása a záró erő vezetőjének feladata. Irányszámok a zárási sűrűség számításához az alábbiak: - nyílt terepen: méter/fő; - részben fedett terepen: 100 méter/2-3 fő; - fedett terepen: 100 méter/4 fő; - éjszaka, rossz látási viszonyok esetén: méter/fő. A zárás vonala az a terepvonal, terepszakasz, amelyen a zárást végrehajtó erők és eszközök elhelyezkednek az adott terület vagy terepszakasz lezárása céljából. A zárás vonalát elsősorban utak, erdőátvágások, erdőszélek, gátak, hegygerincek, folyók, patakok, tavak partjainál, lakott települések szélénél, utcáinál célszerű kijelölni. A jogsértők várható mozgásának irányában kell a zárásnak legerősebbnek lenni, itt szükséges a zárás főirányát kijelölni. A zárásban részt vevő erők megerősíthetőek. A zárási szakasz a zárás vonalának az a kijelölt, természetes vagy mesterséges tereptárgyakkal határolt része, amely a lezárt területet egy oldaláról határolja és a vezetés szempontjából jól átfogható. A zárási szakaszt zárócsoport őrzi. Csatlakozási pont a terep azon meghatározott része, amely két zárócsoport zárási szakaszát egymástól elválasztja. Olyan helyen kell kijelölni, ahol a tereptárgyak

14 segíthetik a csatlakozás biztosítását és a terep jól belátható. A biztosításáért a zárócsoport vezetői balról jobbra felelősek. Szolgálati helyek a zárás vonalának, a zárási szakasznak az a kijelölt helye, ahol a járőrök a zárás ideje alatt szolgálati feladataikat (jogsértők elfogását) a zárási szakasz vezetőjének (parancsnokának) utasítására végrehajtják. Itt a járőr feladata a zárás végrehajtása során meghatározott irányok, terepszakaszok lezárása. Ott állítják fel, ahol a jogsértők megjelenése nem valószínű, de a terep ellenőrzés alatt tartása indokolt. Létszáma 2-3 fő, megerősíthető technikai, figyelő, jelző, világító és összeköttetésre szolgáló eszközökkel. A tevékenység ellátása történhet mozgással és állóhelyben figyeléssel. Járőrözési felelősségi körzet a zárás vonalának, zárási szakasznak azon része, ahol a zárásban lévő járőr figyeléssel és mozgással hajtja végre a rábízott zárási szakasz őrizetét. Ott állítják fel, ahol a jogsértők megjelenése nem valószínű, de a terep ellenőrzés alatt tartása indokolt. Létszáma 2-3 fő, megerősíthető technikai, figyelő, jelző, világító és összeköttetésre szolgáló eszközökkel. A tevékenység ellátása történhet mozgással és állóhelyben figyeléssel. Csapda (leshely) szolgálat felállítható az akció részeként vagy önállóan személyek elfogása, járművek feltartóztatása céljából akkor, amikor megbízható adatok vannak arra vonatkozóan, hogy a jogsértők egy bizonyos helyen feltétlenül meg fognak jelenni, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján, az adott helyzetből következtetve megjelenésükkel, áthaladásukkal számolni kell. A csapda (leshely) szolgálatnak meg kell felelnie a következő követelményeknek: legyen rejtett; biztosítsa a személyi állomány védelmét, a feladat végrehajtását, a jogsértők elfogását; tevékenysége legyen váratlan, határozott és meglepetésszerű; legyen megfelelően ellátva információval, összeköttetése szervezett és biztosított, tegye lehetővé az együttműködést és vezetést. Ereje: 4-7 fő. Csoportosítása: - az elfogó alcsoport; - biztosító alcsoport; - vezetési és tartalék csoport. Megerősíthető: - műszaki eszközökkel; - a célnak megfelelő fegyverzettel;

15 - figyelő, jelző eszközökkel; - informatikai eszközökkel; - vezetési eszközökkel; - útzárral. Útzár alkalmazására sor kerülhet az akció részeként vagy önállóan, a bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében elrendelt forgalom-korlátozás során. Az útzár az intézkedés elől járművel menekülő személy feltartóztatására, elfogására szolgáló kényszerítő eszköz, amely a járművet gumiabroncsainak kiszúrásával megállásra kényszeríti. Az útzár a közlekedés biztonságát, a személy és vagyonbiztonságot, az intézkedő járőrt a közúti jelzések utasításait figyelmen kívül hagyó személy által vezetett járművet kivéve nem veszélyeztetheti. Útzárat csak ellenőrző-áteresztő pont alkalmazhat. Elrendelésére jogosult illetékességi területén az illetékes rendőrkapitány, határterületen a határőr igazgató és a kirendeltség-vezető. Vezetési pont a tevékenységi körzet azon pontja, ahol a zárás vezetője tartózkodik, és ahonnan a zárási feladatok végrehajtása, a tevékenység vezetése leginkább biztosítható. Tartalék a zárásba bevont erő azon része, mely a számára kijelölt körletben felkészül a helyzetben beállt változások váratlan feladatainak végrehajtására, a zárási sűrűség fokozására, fáradt erők váltására, kiegészítő zárási feladatokra. Zárás híradása az erők és eszközök azon része, melynek rendeltetése a zárás vezetésének biztosítása, összeköttetés fenntartása az elöljáróval, a szomszédokkal és az együttműködő szervekkel. Gyülekezési körlet a tevékenység körzetében, jó megközelítési és mozgási lehetőséget biztosító terület, ahol a feladatot végrehajtó állományt összevonják, felkészül átcsoportosításra, egyéb feladat végrehajtására, értékelésre és bevonásra. Zárási sűrűség az az arányszám, amely kifejezi, hogy a zárás vonalának egy kilométeres szakaszán hány fő vesz részt a zárásban. Mindig az irány fontosságának figyelembevételével, differenciáltan állapítják meg. Zárás készenlétének ideje az az időpont, amikorra a záró csoportoknak, a vezetésnek és a tartaléknak a zárás vonalában el kell foglalniuk a kijelölt helyüket, készen kell állniuk feladataik megkezdésére. A zárás főirányában, éjjel és rossz látási-időjárási viszonyok között, fedett terepen az átlagosnál nagyobb járőrsűrűséget kell biztosítani. A követelmények teljesítése a szükséges feltételek biztosítása mellett valósulhat meg.

16 KUTATÓERŐK ALKALMAZÁSA A kutatás a szervezetszerű, a megerősítő, az együttműködő és bevonható erők szervezett csapat- és operatív tevékenysége, mely súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres jogsértő személyek felderítésére, elfogására, eltűntek és tárgyi bizonyítékok felkutatására irányul. Általában a helyszínen vagy az adott területen az akció résztevékenysége, amikor is az akcióba bevont erők nyíltan vagy rejtetten informatikai és egyéb technikai eszközök alkalmazásával ellenőrzik az akció tárgyát képező vélt jogsértések helyszíneit, területeit, valamint a jellemző jogsértő kategóriákat. Az erők tevékenységének a célja a keresett személyek felkutatása, elfogása, jogsértők kiszűrése, valamint tárgyi bizonyítékok beszerzése. Kutatást más határőrizeti tevékenységgel összhangban, általában gyalog, de a terep lehetőségeit kihasználva terepszakaszról terepszakaszra gépjárművel előrehaladva, technikai eszközök alkalmazásával vagy ezek kombinációjával célszerű végrehajtani. Kutatással szemben támasztott követelmények: biztosítsa az adott terület, az ott található természetes és mesterséges tereptárgyak alapos átvizsgálását, legyen folyamatos, következetes, a kutatás teljes időszakába tegye lehetővé az összeköttetést és együttműködést, az erőkkel és eszközökkel történő manőverek gyors végrehajtását, a jogsértők elfogását. A kutatás formái: a) teljes; b) részleges; c) kombinált. a) A teljes a kutatás, amikor a kutató erők a lezárt területet szélességben és mélységben az irány fontosságának megfelelő súlyozással átvizsgálják, mely lehet összefüggő, amikor a kutatás arcvonalában az erők az irány fontosságának megfelelő sűrűségben, de valamennyi kutatási irányban biztosítják a kutatás egybefüggőségét. Másik formája a nyitott, amikor a kutatás arcvonalában a kutatás fő irányában az erők és eszközök megfelelő sűrűségben vannak, egyéb kutatási irányban a kutató erők elhelyezése nem összefüggő, a kutatást a fontosabb tereppontokon mentén mozgó járőrök adják. Harmadik formája az összefüggő és nyitott kutatás kombinációja, amikor a kutatás egyes irányokban összefüggő, másokban nyílt. Ilyenkor a kutatás korlátozottan biztosítja a kitűzött célok elérését.

17 b) A részleges kutatás a lezárt terület differenciált erőkifejtésű átvizsgálását jelenti, mely lehet összefüggő, amikor a kutatóerők elhelyezése egyes irányokban összefüggően, míg más irányokban nyílt formában történik. Másik formája a nyitott kutatás, amikor a kutatás arcvonalában egyetlen kutatási irányban sincs összefüggő kutatás. Harmadik formája a részleges összefüggő és nyitott kutatás kombinációja, ilyenkor a jogsértők valószínű tartózkodási helyét korlátozottan kutatják át, de valamennyi kutatási irányban tevékenykedik erő. c) A kombinált kutatás a teljes és részleges kutatás együttes alkalmazása, mely lehet összefüggő, amikor a lezárt terület egyes terepszakaszait összefüggően, míg másokat nyílt formában kutatnak át. A másik formája a nyitott kutatás, amikor a kutatás arcvonalában egyetlen kutatási irányban sincs összefüggő kutatás, a jogsértők valószínű tartózkodási helyének átkutatása fontosabb tereppontokon mozgó járőrökkel történik. Az akció erők résztevékenysége, amikor is a kutatóerők egybefüggően vagy irányokban, láncalakzatban mozognak a keresett személyek felkutatása, elfogása, valamint tárgyi bizonyítékok beszerzésére céljából. Kutatóerők: a szervezetszerű határőr erők, az együttműködő szervek erejéből megalakított olyan szervezeti elemek összessége, amelyek a körülzárt terület vagy kijelölt irány átkutatását végzik a jogsértő vagy más miatt keresett személyek elfogása, bizonyítékok vagy más tárgyak megtalálása céljából. Erejét és eszközeit a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv lehetőségei határozzák meg, mely egy vagy több kutatócsoport erőiből és eszközeiből állhat. Felszerelése, fegyverzete és eszközei megegyeznek a záróerőknél alkalmazottakkal. A kutatóerők szervezeti elemei: a) kutatócsoportok (1-10 csoport); b) kutatóerő tartalék (3-5 fő); c) kutatóerők vezetési pontja (1-2 fő). a) Kutató csoportok: A kutatócsoport a kutatási feladatok végrehajtására létrehozott ideiglenes szervezeti elem, mely a számára kijelölt terepszakaszról önállóan vagy együttműködésben a meghatározott irányban végrehajtja a terep átvizsgálását, jogsértők felderítését és elfogását. Ereje: egy raj (5-10 fő).

18 A kutatócsoport megerősíthető technikai eszközökkel, egyéni védőfelszereléssel, golyóálló mellénnyel, sorozatlövő fegyverekkel, vezetési eszközökkel és szolgálati állattal. A kutatócsoportok létszámát, erejét-eszközeit befolyásolja a feladat és annak fontossága, a rendelkezésre álló erők-eszközök mennyisége, az akció helyszíne, a terep jellege, a kutatási terület nagysága, a látási viszonyok, a megerősítés mérve, a bevonható és együttműködő erő nagysága. A csoportok száma és létszáma kötetlen, de feltétel az átfoghatóság és irányíthatóság. A kutatócsoportok alkalmazhatók a terep, tereptárgyak átkutatására, nyomok felfedésére, bizonyítékok keresésére, helyszín vizsgálatára, a jogsértők felfedésére, üldözésére, elfogására, eltűnt személyek felkutatására. A mozgásának irányát és szélességét tereptárgyakhoz kötik. b) A kutatóerők tartaléka: Jelentős tartalékképzésre általában nincsen lehetőség, de képzése mégis elengedhetetlen. Ez alkalmazásra kerülhet a kutatási sűrűség növelésére, a kutatócsoportok megerősítésére, új kutatócsoport létrehozására, váratlan kutatási, ellenőrzési feladat végrehajtására, kutatócsoport váltására, ellenőrzést végrehajtók váltására, keresett személyek vélt tartózkodási helyének ellenőrzése, előre nem látható feladatok végrehajtására, a kutatási helyszínek ellenőrzésére, biztosítási feladatokra és elfogottak kísérésére. c) A kutatóerők vezetési pontja: A kutatás főirányában a terepen, ritkábban egy közeli helységben célszerűen kijelölt, berendezett körlet, ahonnan biztosítva vannak a vezetés, védelem, mobilitás és elhelyezés feltételei. Itt kerül elhelyezésre a kutatóerők tartaléka is. Gyakran alkalmazott változata mobil, amely az útviszonyok függvényében követi a kutatócsoportok mozgását. A kutatás iránya, üteme, nemei, módjai, formái, terepszakaszai, mélysége és a kutatás sűrűsége: A kutatás iránya a kutatócsoportok számára a világtájak és jól látható tereptárgyak alapján kijelölt mozgási irány, mely a feladat végrehajtása során módosulhat. Kutatási ütem a kutatócsoportok egy óra időtartam alatt megtett távolsága, amit befolyásol a terep jellege, fedettsége, az átkutatandó terület nagysága, a jogsértők tevékenységének jellege, a kutatás módja és formája, a személyi állomány terhelhetősége. Fontosabb irányszámok a kutatás üteméhez:

19 nyílt terepen: 2-3 kilométer/óra; közepesen átszeldelt terepen: 1-2 kilométer/óra; erdős, hegyes terepen: 1 kilométer/óra. Kedvezőtlen terep- és időjárási viszonyok között az irányszámok az akció vezetőjének intézkedése alapján módosulhatnak. Éjjel és rossz látási viszonyok között nem célszerű kutatni. A kutatás nemei: Nyílt kutatás, amikor a Határőrség és az együttműködők egyenruhás állománya végzi a lezárt terület átkutatását. Operatív kutatás, amikor a saját vagy az együttműködők operatív erői operatív eszközökkel és módszerekkel, a záráson belül és kívül is végzik a kutatást. Kombinált kutatás a nyílt és az operatív kutatás együttes alkalmazásával végrehajtott kutatás. A kutatás módjai: Teljes kutatás alkalmazható, amikor elegendő erő és eszköz áll rendelkezésre, valamint a cél elérése érdekében ez elengedhetetlen. Ilyenkor az arcvonalból a lezárt terület vagy kijelölt sáv teljes szélességben átkutatásra kerül (a lezárt terület egészének teljes szélességben való átkutatása erő-eszköz hiánya miatt nem jellemző). Részleges kutatás alkalmazható, amikor nem áll rendelkezésre elegendő erőeszköz, így a lezárt területnek vagy kijelölt sávnak azon része kerül átkutatásra, ahol a keresett jogsértők tartózkodása a legvalószínűbb. A kutatás formái: Tervezett akciók esetén kiegészül a jogsértők valószínű tartózkodási helyszíneinek kombinált ellenőrzésével, egy vagy több jogsértő kategóriára kiterjedő fokozott ellenőrzéssel. Egyirányú kutatás: a kutatóerők egy arcvonalat képeznek és a kutatás során egy meghatározott tereppont vagy terepszakasz felé haladnak a személyek, tárgyak, bizonyítékok, jogsértő elfogása, mozgásának irányítása, befolyásolása céljából. Általában akkor alkalmazzák, amikor a terep adottságai lehetővé teszik és elegendő erő és eszköz áll rendelkezésre. Rendszerint a zárás vonalától az államhatár irányából az ország mélysége felé, illetve a jogsértő feltételezhetően kitűzött célja irányából célszerű végrehajtani. Kétirányú kutatás: a kutató erők két arcvonalat képeznek és két terepszakaszról kiindulva egy időben különböző irányokban vizsgálják át a

20 részükre meghatározott területet, ha a terep ezt lehetővé teszi és elegendő erő és eszköz áll rendelkezésre. Iránya szerint lehet találkozó és távolodó irányú. Nagy erő- és eszközigénye miatt igen ritkán alkalmazott kutatási forma. Irányokban folyó kutatás, ha nincs elegendő erő és eszköz, a kutatóerők három vagy több arcvonalat képeznek és több terepszakaszról kiindulva egy időben különböző irányokban vizsgálják át a részükre meghatározott területet. Ha a terep lehetővé teszi, a jogsértők valószínű tartózkodási helye felé irányul. Központ felé folyó kutatás: a kutatóerők két vagy több arcvonalat képezve, különböző terepszakaszokról kiindulva, az adott terep egy meghatározott pontja irányába hajtják végre a kutatást. Ilyenkor a terep más kutatási formára nem alkalmas, nincs elegendő erő és eszköz, ezzel biztosítható a jogsértők terelése az elfogás legkedvezőbb helyszínére. Igen ritkán alkalmazott kutatási forma. Terepszakaszonkénti kutatás: a kutatóerők egy arcvonalat képezve terepszakaszról terepszakaszra haladva kutatják át a meghatározott körzetet. A terep ezt teszi lehetővé, nincs elegendő erő és eszköz, de a kutatás kevés erővel jól végrehajtható. A kutatás üteme: a kutatás végrehajtása során a kutatócsoportok által egy óra alatt megtett távolság. Befolyásoló tényezői a terep jellege, fedettsége, járhatósága, az időjárási viszonyok, évszak és napszak. A kutatás ütemét úgy kell megválasztani, hogy az biztosítsa a terep alapos átkutatását, vegye figyelembe a személyi állomány terhelhetőségét. A kutatás ütem irányszámai jó látási viszonyok, száraz időjárás esetén: sík, nyílt terepen: 2-3 kilométer/óra; sík, fedett terepen: 1,5-2,5 kilométer/óra; dombos, hegyes, nyílt terepen: 1,5-2,5 kilométer/óra; dombos, hegyes és fedett terepen: 1-2 kilométer/óra. Kedvezőtlen időjárási és terepviszonyok között arányosan lassabb kutatási ütemmel célszerű számolni. A kutatás terepszakaszai: Megindulási terepszakasz: két vagy több ponttal meghatározott terepvonal, amelyen a kutatócsoportok a kutatási alakzataikat megalakítják, megkapják a feladataikat, szétbontakoznak és felkészülnek a kutatás megkezdésére. A megindulási terepszakasz általában a zárás vonalában van, a kutatás iránya vele merőleges. Megindulási terepszakasznak legalkalmasabbak az utak, fasorok, erdőszélek, erdő átvágások és a terep vonalai. Kiigazodási terepszakasz: a domborzat kiigazodásra alkalmas terepvonala, mely általában 1-3 kilométerenként, egyórai kutatás után számvetések

21 alapján kerül kijelölésre. A kutatóerők, csoportok itt hajtják végre soraik rendezését, végzik el a feladatok pontosítását, illetve azok módosítását. Kiérkezési terepszakasz: a feladat végrehajtása után általában a zárás vonalában kerül kijelölésre, központ felé irányuló kutatás esetében a lezárt terület középpontjában. Kutatási sáv: az a két oldalról tereppontokkal határolt terület, amelyen a kutatócsoportok a meghatározott irányban és ütemben a kutatást végrehajtják. Gyülekezési körlet: a kutatási feladat végrehajtása után a kutatás vezetőjének intézkedésére a kutatócsoportok itt gyülekeznek és felkészülnek bevonásra vagy új feladat végrehajtására, mely lehet újabb kutatás, zárás megerősítése, tartalékképzés, valamint egyéb feladat. A kutatás mélységét a lezárt terület nagysága adja. A lezárt területen a megindulási terepszakasztól a kiérkezési terepszakaszig terjedő, illetve a kutatás kezdete és befejezése közötti távolság. Ezt a távolságot úgy célszerű meghatározni, hogy sötétedés előtt elérhető legyen, és lehetőleg a 6-8 órai mozgást ne haladja meg. Ez időtartam után az állománynak olyan szükségletei lépnek fel, melyek biztosításáról az akció vezetőjének gondoskodnia kell. A kutatás mélységének meghatározásánál az akció vezetője figyelembe veszi a terep jellegének és a terep fedettségének személyi állományra gyakorolt hatását. A kutatás mélységét befolyásolja a kutatandó terület szélessége és hosszúsága, a rendelkezésre álló idő az erők és eszközök nagysága és minősége, valamint az alkalmazott kutatási forma. Kutatási sűrűség: az az arányszám, mely kifejezi, hogy a kutatás arcvonalának egy kilométeres szakaszán hány fő vesz részt a kutatásban. A kutatás sűrűségét befolyásolják a terep sajátosságai, a rendelkezésre álló erők és eszközök nagysága, minősége; a jogsértők magatartásának erőszakossága és lehetséges felszereltsége, valamint a látási viszonyok. Ajánlott kutatási sűrűség normál viszonyok között, láncban történő kutatás és fedett terep esetén a kutatók között méter. A rendelkezésre álló erők és eszközök korlátozottsága miatt a kutatás sűrűségét az akcióerőkből a kutatóerőkbe biztosított erő és eszköz nagyságából elemző-értékelő munka alapján kell meghatározni, mely irányonként és terepszakaszonként is változhat. Nem jelenti az erők és eszközök egyenletes elosztását. Figyelembe kell venni, hogy a kutatásba beosztottak egymástól látó- és hallótávolságra legyenek, ne lehessen a kutatás elől kitérni, ugyanakkor biztosított legyen egymás kölcsönös támogatása is.

22 AZ ELLENŐRZŐ-ÁTERESZTŐ PONT (EÁP) ALKALMAZÁSA Egy előre meghatározott helyen szervezett, a Határőrség, valamint az együttműködők állományából létrehozott (önálló, közös) több fős, az okmányok ellenőrzésével, személyek, járművek ellenőrzésével megbízott járőr vagy járőrcsoport. Önállóan, az akció részeként vagy a zárás vonalában a záróerők részeként működtetett szervezett egység. Felállítására a fontosabb utak, csomópontok mentén kerül sor, amikor a közút forgalma nem zárható le. Általában olyan helyre telepítik, ahol a forgalom és a jogsértők megjelenési lehetősége az átlagosnál nagyobb, és áthaladási csomópontként számításba vehető. Alkalmazására sor kerülhet: a) önálló feladatként; b) akció részeként; c) együttműködési feladatként. Az ellenőrző-áteresztő pont feladatul kaphatja jelentős áthaladási csomóponton a közúti forgalom ellenőrzését, a lezárt területre belépők vagy onnan kilépők igazoltatását, ellenőrzését, egy adott helyszínre a belépés, eltávozás megakadályozását, tárgyi bizonyítékok felfedését. Közbiztonságra különösen veszélyes, tilalom alá eső eszközök, anyagok felfedését; járműbirtoklás jogszerűségének, üzemeltetés feltételeinek, közlekedési szabályok betartásának ellenőrzését. Személy-, jármű- és szállítmányforgalom ellenőrzését, lezárt terület forgalmának irányítását, ellenőrzését, illetve korlátozását. A szolgálati helyen megjelent jogsértők, körözött személyek elfogását; katasztrófa sújtotta terület útvonalának lezárását; rendkívüli állapot esetén (polgári, katonai) forgalomszabályozás végrehajtását. Felállítási helyének megválasztása történhet közutak mentén, a jogsértők legvalószínűbb mozgási irányában, ahol a járművek kénytelenek sebességüket csökkenteni, és a helyszint ellenőrzés nélkül nem tudják elhagyni; ahol a torlódás nagy forgalom esetén is elkerülhető, és ahol az EÁP állományának megóvása biztosítható. Az ellenőrző-áteresztő ponttal szemben támasztott követelmények, hogy biztosítsa a személyek, járművek biztonságos megállítását, az igazoltatás, ellenőrzés feltételeit. Tegye lehetővé a forgalom elterelését, személyek, illetve járművek visszafordítását.

23 Ne idézzen elő nagymértékű forgalomtorlódást. Tudjon kapcsolódni a vezetés más szintjeihez. Biztosítson jó elhelyezést, huzamosabb idejű tartózkodást. Tegye lehetővé az összeköttetést. A vezetés szempontjából legyen áttekinthető. Biztosítsa az állomány védelmét. Akadályozza meg az ellenőrzés alá vont személyek, járművek kitörését, visszafordulását, menekülését, az ellenőrzés alóli kivonását. Biztosítsa az EÁP szervezeti elemei közötti együttműködést. Tegye lehetővé a fegyverhasználatot, a fegyverek tűzerejének maximális kihasználását, a kényszerítő eszközök alkalmazását. Tegye lehetővé a forgalomjelző és elterelő táblák, eszközök, útzár elhelyezését és alkalmazását. Biztosítsa a járművek biztonságos leállítását és az ellenőrzés végrehajtását. Az EÁP felszerelése, műszaki-technikai eszközei Az EÁP felszerelését és megerősítését meghatározza az alkotmányos rend minősítése, a határtérségben kialakult helyzet, a működés célja, a megoldandó feladatok. Az EÁP felszerelése, műszaki-technikai eszközei közzé tartozik a létszámnak és az eszközök szállításának megfelelő személy- és tehergépkocsi, az elfogottak szállítására és kísérésére alkalmas jármű, különböző típusú jelzőtáblák, sorompók (mindkét irányban), útzárak, forgalomterelő bóják, vezetési eszközök, szükséges szerszámok, figyelő eszközök, okmányminták (feladatnak megfelelő), szolgálati állatok, ellenőrzést segítő híradó, informatikai és egyéb eszközök. Rendkívüli időszak esetén a felszerelése, fegyverzete kiegészülhet páncélozott harcjárművel, alegységfegyverekkel, gépkocsi- és harckocsi-akadályokkal, fedezékkel, tüzelőállásokkal, műszaki akadályokkal, pihenőkörletekkel. A beosztott állomány öltözete az évszaknak megfelelő hadi-gyakorlóruha. Fegyverzete a vezetői állomány részére pisztoly (14 db lőszer), beosztott állomány részére gépkarabély (150 db lőszer), szükség esetén rajfegyverek, páncélozott szállító harcjármű, sisak, golyóálló mellény, sebkötöző csomag, gázspray. Általános felszerelése a rádió (rádiótelefon), az összeköttetésre szolgáló egyéb eszközök, a zseblámpa, a jelzőtárcsa, a fényvisszaverő mandzsetta, a fényvisszaverő vállszíjas derékszíj. Állománya a feladattól függően állhat határőr erőkből, határőr és együttműködők közös tagjaiból.

24 Ereje függ a kapott feladattól, a rendelkezésre álló állománytól, a személy- és járműforgalom nagyságától, a keresett jogsértők veszélyességétől és létszámától, a környező tereptől. Az EÁP megerősíthető egyéni védőeszközökkel (vv. felszerelés, lövedékálló mellény, sisak), sorozatlövő fegyverekkel, jelző eszközökkel és jelzőtáblákkal, útzárral, gépjárművel, informatikai eszközökkel, technikai ellenőrző eszközökkel, szolgálati állattal. Alkalmazása történhet jogsértők feltételezett haladási irányának, útvonalának ellenőrzésére önállóan és az együttműködő erők bevonásával az akció részeként. Rendkívüli szolgálat esetén (megerősítve) önállóan vagy az együttműködő erők bevonásával. Létrehozható normális határmenti viszonyok esetén alapszolgálat és megerősített szolgálat ellátása során, rendkívüli szolgálat, veszélyhelyzet, szükségállapot, rendkívüli időszak idején. Irányulhat a teljes forgalom ellenőrzésére, valamilyen szempont alapján történő kiválasztás tárgyára, a forgalom lezárására vagy korlátozására. BEFEJEZÉS A napi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok alakulása alapján a jövőben számolni kell az eddiginél is nagyobb számban az államhatárral kapcsolatos jogsértések, erőszakos cselekmények kísérletével, illetve elkövetésével az eddigi, többségében spontán elkövetési móddal szemben a szervezett ún. profi módszerek megjelenésével is. Az ellene való fellépés érdekében szükséges a helyzethez igazított jogi normák és elvek megléte, a kérdéskör újbóli szabályozása, beleértve a szolgálati személyek jogállását, jogkörét és felelősősségét, de valamennyi belügyi és együttműködő szervét is. A jogsértő cselekmények elleni harc csak akkor lehet eredményes, ha a benne részt vevő valamennyi szerv és személy feladatai pontosan meg vannak határozva, azokat ismerik, a végrehajtásukra felkészültek, és időszakonként begyakorolják. A témában feldolgoztam a Határőrség ideiglenes tevékenységeihez kapcsolódó alapvető szakmai ismereteket, melyek elősegíthetik az egységes ismeretek kialakítását, azok gyakorlati alkalmazását, a tevékenységek sikeres végrehajtását.

25 FELHASZNÁLT IRODALOM A 66/1997. (XII. 10.) BM rendelet a határőrizetről és a Határőrségről szóló törvény végrehajtásáról. A évi XXXIII. törvény a határőrizetről és a Határőrségről szóló évi XXXII. törvény módosításáról. A évi XXXIX. törvény a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról. A határőrcsapatok határőrizete és harcászati alkalmazása rendkívüli viszonyok között. Jegyzet. ZMKA, A határőrizetről és a Határőrségről szóló évi XXXII. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok. A Határőrség országos parancsnokának 02/I995. számú parancsával kiadott Határőrség harcsza-bályzata. V. fejezet. Ideiglenes Határőrizeti Szabályzat. KÓNYA József: Vezetés és szervezési szakismeretek. Jegyzet, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, A Magyar Köztársaság Schengeni Egyezményhez való csatlakozáshoz szükséges álláspont kialakításához, a csatlakozás várható kihatásai az államhatár őrizetére, illetve a határforgalom ellenőrzésre. Magyar lexikon 6. kötet. NAGY György: Határforgalom, határforgalom ellenőrzés biztonságát veszélyeztető erőszakos és egyéb cselekmények, azok megelőzési, elhárítási lehetőségei. Jegyzet, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, A Rendőrség Különleges Szolgálata taktikai eljárások gyűjteménye I-II. SÁNDOR Vilmos: A határrendészetet ellátó szervezetek össztevékenységében ható törvényszerűségek és általános elvek. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, Szabályzat a határforgalmi kirendeltségek részére III. fejezet. Szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló évi LXXV. törvény.