B aromfiipar AZ EURÓPAI UNIÓ BROJLERCSIRKE-TARTÁSRA VONATKOZÓ LEGÚJABB ÁLLATJÓLÉTI IRÁNYELV- TERVEZETE

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ BROJLERCSIRKE-TARTÁSRA VONATKOZÓ LEGÚJABB ÁLLATJÓLÉTI IRÁNYELV- TERVEZETE Magyarország számára az Európai Unióval decemberében aláírt Társulási Megállapodás parlamenti jóváhagyása és ennek következményeként az Európai Unióhoz való csatlakozása számos feladatot rótt mezőgazdaságunkra. Ezzel együtt a baromfitartásban is számos megoldandó feladat adódott és adódik napjainkban. Az állatok számára optimális környezet megteremtésének igénye nem csak jogi és etikai kérdéseket vet fel, hanem ökonómiai vonatkozásokat is. A jó közérzetben tartott állat ugyanis gazdaságosan termel, mivel a környezet kihat egészségügyi állapotára. Ebből adódóan gazdasági haszonállataink nem tekinthetők csupán termelőeszköznek, hanem tudomásul kell vennünk, hogy azok érezni képes élőlények, ezért jó közérzetük biztosítása, tisztelete és védelme emberi kötelezettségünk. Az Európai Unió hosszú várakozás után megfogalmazott egy irányelv javaslatot (2005/0099), amely rögzítette a brojlercsirke-tartás minimális követelményeit. A Közösség javaslata május 30-án látott napvilágot. Az irányelvet az Európai Bizottság Állatjóléti és Állategészségügyi Tudományos Bizottsága (SCAHAW: Scientific Committee on Animal Health and Animal Welfare) ajánlása alapján készítették el. Célja a brojlercsirkék életkörülményeinek javítása. Amennyiben elfogadják, ezzel lefektetik Európában a brojlertartás új alapkövetelményeit. Ahhoz azonban, hogy ez a javaslat jogszabállyá váljék, a Miniszterek Tanácsának is el kell fogadnia, amit viszont még egy sor Európa Parlamenti és a tanácsi munkabizottsági vita és konzultáció előz meg. A javaslat, amennyiben eredeti, vagy módosított formában jogszabállyá válik, az első része lesz annak a jogalkotási folyamatnak, amely a brojlercsirkék állatjó- létének témakörében készül. Az egyetlen, az adott témában már elfogadott jelentős irányelv a Tanács 98/58/EC irányelve A mezőgazdasági célból tartott állatok védelméről, amely az Európa Tanács korábbi, Európai konvenció a mezőgazdasági célból tartott állatok védelméről szóló rendelkezéseit veszi át. Jogforrásként megvizsgálva a Közösség jelenlegi javaslata irányelv. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok részére kötelező érvényű abban a tekintetben, hogy az irányelvben megfogalmazott célok eléréséhez szükséges jogalkotási aktusokat megtegyék. Az irányelv, mint jogforrás viszont a tagállamok számára bizonyos mértékű rugalmasságot tesz lehetővé, amit a rendeleti formában való jogalkotás, annak jellemzői miatt nem tenne lehetővé. Az irányelv alkalmazási körébe azok a brojlercsirkeállományok tartoznak, amelyeket zárt rendszerben nevelnek, és amelyeket emberi fogyasztásra szánnak. Az irányelvben foglaltak ugyanakkor nem terjednek ki a szülőállományként tartott madarakra. Az irányelv-tervezet számos problémára igyekszik megoldást találni. Így például foglalkozik a maximálisan megengedhető ammóniamennyiség korlátozásával, a levegő és az alom minőségi előírásaival. A tervezet három fő területe a genetikai szelekció, az állománysűrűség és a világítás. Az irányelv kialakítása során, 2000 márciusában az Európai Közösség Állategészségügyi és Állatjóléti Tudományos Bizottsága (SCAHAW) elkészítette jelentését A hústermelési céllal tartott csirkék jólétéről címmel, ami a javaslat tudományos alapjául szolgál. Az EU brojleripara Az Európai Unió brojleripara része a teljes baromfi-húsiparnak, ami magába foglalja számos háziasított madár- 32

2 faj, úgymint csirke, pulyka, lúd, kacsa és gyöngytyúk húsát. A fő tenyésztési irány a brojlercsirke-termelés, ez az EU össztermelésének megközelítőleg 70%-át adja. Ezt követi a pulyka, mintegy 20% részesedéssel. Az 1. ábra az egyes EU tagállamok baromfiszektorban betöltött részesedését mutatja be. Bár az Európai Unió teljes területén folyik baromfihús-termelés, ez a tevékenység különösen Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban kiemelkedő. A korábbi 15 EU tagország három legnagyobb termelési arányt képviselő országa a teljes termelés háromötödét tette ki, míg az öt fő termelő ország (Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország és Németország) a teljes termelés több mint 80 %-át adta. Az újonnan csatlakozó országok közül a két fő baromfihúst előállító ország (Lengyelország és Magyarország) ezek termelésének 80 %-át állítja elő (Agra CEAS Consulting, 2005). Ha megvizsgáljuk az ágazatot az egyes tagországokban, világossá válik, hogy a baromfitermelés a korábbi 15 tagú Unióban viszonylag alacsony, 4% alatti részarányt képviselt a teljes mezőgazdasági termelésen belül, és csak az Egyesült Királyság, Franciaország és Portugália lépi át jelentősebb mértékben ezt az átlagot. Az újonnan csatlakozott tíz országban a baromfitermelés a teljes mezőgazdasági termelésnek hangsúlyosabb része az EU- 15-ökhöz képest (2. ábra). A baromfihús-termelés kiemelkedő jelentőségű Magyarországon, ahol az összes mezőgazdasági termelésen ez az ágazat megközelítőleg 11%-ot tesz ki. Genetikai szelekció A brojlercsirkék tenyészvonalait a minél gyorsabb növekedésre szelektálják. A végtermék brojlercsibék kikelésétől a bevásárlóközpontok polcain húsárúként való megjelenéséig kevesebb, mint hat hét telik el. A brojlerek testsúlygyarapodása olyan gyors, hogy ebből számos egészségügyi problémájuk adódhat; sántaságban szenvedhetnek vagy szív- és keringési rendellenességek alakulhatnak ki. A robbanásszerű fejlődés és testsúlygyarapodás következtében évente csak az Európai Unió országaiban megközelítőleg csirke pusztul el. Keret!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Az irányelv-javaslat elismeri az állatok egészségi állapotára kiható genetikai szelekció negatív hatásait, azonban annak káros hatásaival bővebben nem foglalkozik. A Bizottság kötelezi magát egy beszámoló elkészítésére, de kijelenti, hogy ez akár öt évig is eltarthat. Az irányelv-tervezethez készített értelmező rendelkezés (Explanatory Memorandum) is elismeri, és a SCAHAW jelentés végkövetkeztetése is az, hogy a brojlercsirkéknél előforduló legtöbb állategészségügyi probléma beleértve a lábproblémákat, a hasvízkórt és a hirtelen halál szindrómát a gyors növekedési erély és a jobb takarmányhasznosulás következménye. A SCAHAW jelentés emellett leszögezte, hogy a csirkehús-előállítás esetében a legtöbb jóléti probléma a gyorsabb és hatékonyabb termelés érdekében történő genetikai szelekció közvetlen 1. ábra Az egyes EU tagállamok baromfitermelésben betöltött részaránya (%) 2002-ben Forrás: Agra CEAS Consulting: Macro-economic structure of the broiler industry (2005) 33

3 2. ábra A baromfitermelés részaránya (%) a teljes mezőgazdasági termelésben, 2002-ben Forrás: Agra CEAS Consulting: Macro-economic structure of the broiler industry (2005) következménye. Emiatt tehát elengedhetetlen, hogy: a Bizottság jelentése foglalkozzon a genetikai szelekció összes egészségre és jólétre gyakorolt hatásával és meghatározzák azt az időpontot, ameddig a Bizottság jelentését el kell fogadni. A Bizottságnak a javaslat szerint két éven belül el kell készítenie egy tudományos jelentést, majd egy jogszabály-tervezetet, amely a brojlervonalak genetikai szelekciójával foglalkozna. Ebben a Bizottságnak kiemelt figyelmet kellene szentelnie a sántaságra, a hasvízkórra, a hirtelen halál szindrómára, és olyan viselkedésformákra, amelyek az ammónia okozta problémák következményei (RSPCA, 2005). Állománysűrűség Keret!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Az irányelv-javaslat harmadik bekezdése kétszintes állománysűrűségi rendszert javasol. Maximumként leszögezi a 30 kg/m 2 -es állománysűrűséget, ami megközelítőleg 15 madarat jelent. Az irányelv értelmében az egyes tagállamok megengedhetnek ennél nagyobb állománysűrűséget is, mégpedig azoknak a termelőknek, akik teljesítik az irányelv-javaslat 2. Függelékében előírt szigorúbb állatjóléti követelményeket. Így számukra megengedett a 38 kg/ m 2 -es állománysűrűség (megközelítőleg 19 madár). Emellett azonban minden termelőnek meg kell felelnie az 1. Függelékben foglalt minimum követelményeknek. Számos ok ismert, amely felelős lehet a brojlerek jólétének alacsony szintjéért, bár ezek nagy része nehezen mérhető, és ezért jogalkotással nehezen szabályozható. Részben emiatt a javaslat úgynevezett anyagi, támogatási típusokat használ (például nagyobb engedélyezett állománysűrűség) a büntető szankciók kilátásba helyezése helyett, hogy megjutalmazza azokat a mezőgazdasági termelőket, akik az alacsonyabb szintű jogi előírások ellenére magasabb jóléti szinten tartják madaraikat. Ez a döntés üdvözlésre talált az érintett szektorban is, ami egy másik ok lehet arra, hogy miért is javasolják ezt a fajta támogatási formát. A Közösség az ilyen jogalkotást nem előíró típusú szabályozásnak nevezte, amely alapelvként nem rossz, bár sajnálatos, hogy a javasolt intézkedések részletei még nem megfelelően kidolgozottak. Az irányelv-javaslatban megfogalmazottak, vagyis a kétszintű megközelítés a svéd modellen alapul. Svédországban azoknak a termelőknek, akik nem elégítik ki a követelményeket, a 20 kg/m 2 telepítési sűrűség a megengedett, és csak azok részére engedélyezett az akár 36 kg/m 2 -es állománysűrűség, akik megfelelnek a már említett magasabb követelményeknek. A SCAHAW jelentés is megerősíti azt, hogy az irányelv-javaslatban előírt állománysűrűséget csökkenteni kell. A SCAHAW jelentés hangsúlyozza, hogy a maximális állománysűrűség 25 kg/ m 2, vagy ennél alacsonyabb kell, hogy legyen ahhoz, hogy még inkább el lehessen kerülni a korábban már jelzett főbb állategészségügyi problémákat. A jelentés azt is tartalmazza, hogy még a nagyon jó környezeti ellenőrző rendszerek mellett is meredek emelkedés figyelhető meg a súlyosabb állategészségügyi problémák előfordulási gyakoriságában az állománysűrűség emelkedésével. A maximálisan megengedett (38 kg/m 2 ) 34

4 állománysűrűség esetén csupán 526 cm 2 terület jut egy körülbelül 2 kg testsúlyú madárra. Összehasonlításképpen, ez kevesebb mint egy A4-es lap felülete (623 cm 2 ), és még kevesebb, mint a törvény által battériás tyúktartás esetében meghatározott terület (550 cm 2 ). Ez a területnagyság tehát nem elegendő ahhoz, hogy a madarak gyakorolhassák a faji sajátosságokból eredő viselkedésformákat. Ilyen körülmények között nehezebb az állatok egészségi állapotának felügyelete, és nehézséget okoz a beteg, vagy elpusztult állatok kiemelése anélkül, hogy pánikot keltenénk az állatok között, vagy hogy további sérüléseket okoznánk (RSPCA, 2005). A magas állománysűrűség elkerülésének fontosságát számos tudományos kutatás is alátámasztja. Ezek rámutatnak arra, hogy magas állatsűrűség mellett nagyobb az esélye krónikus bőrgyulladás és lábrendellenességek kialakulásának, valamint a járóképesség gyengülésének és a fertőző ágensek jelenlétének, mint alacsonyabb állománysűrűség esetében. Leegyszerűsítve, magasabb állatsűrűség mellett a helyváltoztatási szokások, a tollászkodás és egyéb általános cselekvések lecsökkennek, és csökken az állatok pihenési ideje is. A kutatók továbbá arra a következtetésre jutottak, hogy a lábproblémák előfordulása egyenes arányban áll a növekvő állománysűrűséggel. Magas sűrűség mellett a madarak egymáshoz való közelsége gátló hatást (barrier effect) idéz elő, melynek következménye a csökkent mozgás, ez pedig növeli az egyes lábproblémák kialakulásának veszélyét. Gyakorlatilag a legtöbb termelő képes lesz teljesíteni az irányelv-javaslat 1. Függelékében megfogalmazott, nem túlzottan szigorú alapkövetelményeket, és így lehetősége lesz a 38 kg/m2-es állománysűrűség beállítására. Világítás Keret!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Az irányelv-tervezet 1. Függelékében a világításról megfogalmazott intézkedések részben örvendetesek. A minimális fényintenzitás 20 lux a teljes megvilágítási időtartam alatt, a sötét periódusok időtartama összesen legalább 8 óra, amelybe legalább egy 4 órás, megszakítás nélküli sötét periódust kell iktatni. A madarakat úgy lenne célszerű tartani, hogy a sötétség ideje megfeleljen a természetes éj-szakai időtartamnak, amely hat és tizenkét óra közé esik. Egy köztes világítási szintet ugyancsak be kellene iktatni, amely a hajnalt és az esti szürkületet hivatott szimulálni. Az Európai Bizottság Állatjóléti és Állategészségügyi Tudományos Bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy az erősebb fény elengedhetet- 3. ábra A három legfontosabb állatjóléti probléma kapcsolata és azok mellékhatásai Forrás: RSPCA (2005) 35

5 len, mivel az az állatokat mozgásra serkenti, és létfontosságú a kikelés utáni első hét túléléséhez. Továbbá egyes kutatások azt a tényt is alátámasztották, hogy a csirkék jólétével kapcsolatos problémák előfordulása 20 lux, vagy annál kisebb fényerősség mellett nő (RSPCA, 2005). A megvilágított időszakban ezért a 100 lux erősségű fény a kívánatos, a fényforrásokat pedig a madarak szemmagasságában, és az istálló egész területén kellene elhelyezni. TÓÁSÓ SZILVIA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Irodalom Agra CEAS Consulting (2005): Macro-economic structure of the broiler industry: With particular reference to Europe. CIWF (2005): Proposed Broilers Directive Analysis. RSPCA (2005): Paying the price Commission of the European Communities (2005): Proposal for a Council Directive laying down minimum rules for the protection of chickens kept for their meat production- 2005/ 0099, Brussels, Eurogroup(2005): Brief summary of principle Eurogroup demands. 36