TARTALOM BEVEZETÉS. VÍRUSOK, PROKARIÓTÁK. EGYSZERÛ EUKARIÓTÁK TÖBBSEJTÛSÉG. SEJTFONALAK ÉS TELEPTEST: GOMBÁK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOM BEVEZETÉS. VÍRUSOK, PROKARIÓTÁK. EGYSZERÛ EUKARIÓTÁK TÖBBSEJTÛSÉG. SEJTFONALAK ÉS TELEPTEST: GOMBÁK"

Átírás

1

2 TARTALOM BEVEZETÉS. VÍRUSOK, PROKARIÓTÁK. EGYSZERÛ EUKARIÓTÁK A biológia tárgya, módszerei Az élõlények csoportosítása A biológiai szervezõdés A vírusok A prokarióták A prokarióták szerepe az életünkben Az egyszerû eukarióták általános jellemzõi Az egyszerû eukarióták csoportjai (I.) Az egyszerû eukarióták csoportjai (II.) Összefoglaló tesztfeladatok TÖBBSEJTÛSÉG. SEJTFONALAK ÉS TELEPTEST: GOMBÁK A gombák teste és életmûködése A legfontosabb gombák A zuzmók Összefoglaló tesztfeladatok AZ ÁLLATOK SZERVEZÕDÉSI SZINTJEI ÉS A FÕBB ÁLLATCSOPORTOK Az állatok szervezõdési szintjei Az állatok szövetei (I.) Az állatok szövetei (II.) Az állatok szövetei (III.) A szivacsok a legõsibb állatok A csalánozók, a legegyszerûbb szövetes állatok.. 71 A férgek törzsei Puhatestûek, a szelvényezetlen testtájasok Az ízeltlábúak: a fantasztikus változatosság A rovarok, a bevágottak A gerinctelenek szerepe az ember életében Újszájúak Halak: a vizek gerincesei

3 TARTALOM Kétéltûek: a víz és a szárazföld határán Hüllõk: a földtörténeti középidõ urai Madarak: a levegõ szárnyas meghódítói Az emlõsök: a legfejlettebb állatok Összefoglaló tesztfeladatok AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE Az állatok öröklött magatartása Az állatok tanult magatartása Az állatok kommunikációja Az állatok társas viselkedése Az emberi természet Összefoglaló tesztfeladatok A NÖVÉNYEK SZERVEZETE, ANYAGCSERÉJE. A FÕBB NÖVÉNYCSOPORTOK A növények és anyagcseréjük A növényi test szervezõdése A növényi szövetek (I.) A növényi szövetek (II.) A növények szervei A gyökér A növények szervei A szár és a levél A hajtás mûködése A növény egyéb mûködései A növényi hormonok A növények szaporodása A növények egyedfejlõdése A növények rendszertani csoportjai Összefoglaló tesztfeladatok AZ ÖSSZEFOGLALÓ TESZTFELADATOK MEGOLDÁSA FOGALOMTÁR

4 46 TÖBBSEJTÛSÉG. SEJTFONALAK ÉS TELEPTEST: GOMBÁK A GOMBÁK TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSE rajzóspórás gombák járomspórás gombák bazídiumos gombák ostoros egysejtûek A gombák törzsfejlõdése Hifa (gombafonal): sokmagvú sejt, a sejtek közötti válaszfalak részben vagy teljesen felszívódtak. Micélium: a gombafonalak szövedéke. Teleptest: Tenyésztest: az a micélium, amely a vegetatív fejlõdés szakaszában van (növekszik, anyagot halmoz fel), felkészül a termõtest létrehozására. Termõtest: a gombafonalak szorosan elrendezõdõ, jellemzõ formájú tömege, amely a spórák kialakítását, így a szaporodást biztosítja. tömlõsgombák Sokáig a növények közé sorolták a gombákat, hiszen a helyüket nem tudják változtatni. Ugyanakkor nincs klorofill bennük, fotoszintetizálni nem tudnak. A tartaléktápanyagaik közül a szénhidrátjaik az állatokéval (glikogén), a lipidjeik (olaj) a növényekével egyezik meg. Sejtfaluk kitinje az állatokéval egyezik meg. Az eukarióta élõlények nagy csoportját alkotják a Gombák (valódi gombák) országának tagjai. Ma több mint faját ismerjük, de a ténylegesen elõforduló fajszám akár a másfél milliót is elérheti. Közös jellemzõjük, hogy sejtjüket kívülrõl kitintartalmú sejtfal borítja be, és mindegyikük heterotróf. A gombák az élõvilág sajátságosan fejlõdõ élõlényei. Külön tudományág, a mikológia foglalkozik a gombák kutatásával. Az evolúciós folyamat különbözõ szakaszaiban váltak el a fõ fejlõdési irányoktól. Az õsi gombák színtestjeiket elvesztett ostoros egysejtûekbõl alakulhattak ki. (46.1.) A GOMBÁK TESTFELÉPÍTÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A gombák testfelépítésére elsõsorban a telepesfonalas szervezõdés jellemzõ, bár vannak közöttük egysejtûek is. A gombafonal, a hifa sokmagvú sejtje szövedéket alkot. Az így létrejött micélium átszövi a területet, felhasználva az ott található szerves anyagot. Ez a szövedék a tenyésztest. A teleptestû fajoknál a tenyésztest megfelelõ fejlettség elérésekor létrehozza a termõtestet, ami a hifák tömör, nagy tömegébõl alakul ki. A megfelelõ körülmények között (nedvesség, tápanyagok, hõmérséklet) a gombafonalak minden irányban növekednek a talajban. A kalapos gombák gombafonalai a termõtest kialakítása során elõször gombatojást alakítanak ki. Ennek növekedése és fejlõdése eredményeként a tönk és a kalap is láthatóvá válik. A tönkön a fajra jellemzõen elõfordulhat a bocskor, illetve a gallér, amelyek a gombatojást borító hártyák maradványai. (46.2.) Ha egyenletesek a környezeti viszonyok, a gombafonalak is egyenletesen növekednek. A termõtestek is a kiinduló ponttól azonos távolságban jönnek létre, vagyis viszonylag szabályos lesz az elhelyezkedésük. Ez az úgynevezett boszorkánygyûrû megfigyelhetõ a talajon növõ kalapos gombák esetén, de például a moníliával fertõzött gyümölcsökön is (47.1.) A gomba termõtestének fejlõdése és felépítése gombatojás kalap gallér bocskor gumó tönk

5 A GOMBÁK TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSE A parazita gombák (monília, kukoricaüszög, a hangyán élõsködõ gomba és emberi bõrgomba) A GOMBÁK JELLEMZÕI Édesapám, mint falun felnõtt egyszerû ember mindig azt mondta: nem eszem meg a gombát, mert trágyán nõ. A gombák fontos ökológiai szerepet töltenek be Földünkön. A jelentõs részük a talajt, a bomló szerves anyagok belsejét választotta élõhelyül, vagyis a szerves anyagok lebontását, ásványosítását végzik. A lebontás bolygónk anyagforgalmában fontos feladat, hiszen a folyamat eredményeként válik ismét felhasználhatóvá az anyag a növények számára. Ez a folyamat az ásványosítás. A gombák a szerves anyagot a sejtjükön kívül, leadott enzimjeikkel bontják építõelemeire, így alakítva tápanyagaikat felszívhatóvá. A legtöbb gomba elhalt szerves vegyületeket használ fel (szaprofita például a trágyán való elszaporodás). Vannak azonban közöttük élõsködõk (paraziták), illetve élhetnek szimbiózisban más élõlényekkel. Ennek egyik formája a mikorrhiza, amit növények gyökerével együttélõ gombák képeznek. Természetesen a szimbiózisban is szerves anyagot használ az együttélõ gomba, hiszen a heterotróf anyagfelépítés minden gomba közös jellemzõje. Cserébe a gomba segíti a növény tápanyagfelszívását. A parazita gombák súlyos megbetegedéseket is okozhatnak, elszaporodhatnak a légutakban, a bélcsatornában is. Gyakori nõgyógyászati probléma a Candida élesztõgomba által okozott hüvelyfertõzés. Keress példákat a gombák között szimbiózisra, parazitizmusra! Nézz utána az interneten, milyen tünetei és kezelési módjai vannak a candida-fertõzésnek! A felvett anyagokat a gombák raktározhatják. Érdekes, hogy a gombák tartalék szerves anyagai között a szénhidrát az állatokban tárolt anyaggal egyezik meg (glikogén), míg a zsírszerû tartalékanyaguk viszont a növényekben is elõforduló olaj. Képesek ivartanul szaporodni. Egyes esetekben bimbózással/sarjadzással (élesztõgombák), de az általánosan elõforduló ivartalan szaporodási mód a spóraképzés. A spórák a gombafonalak végén kialakuló spóratartóban jönnek létre. A spóratartók egyik jellemzõ formája a tömlõ, melyben 8 spóra alakul ki. A legfejlettebb gombánál pedig a bazídium alakul ki. Ebben számfelezõ osztódással 4 spóra képzõdik. Ivaros szaporodásuk nagyon változatos, kapcsolódik az ivartalan szaporodásukhoz. A GOMBÁK ÉLETMÓDJA, GYAKORLATI JELENTÕSÉGE, KÖLCSÖNHATÁSAIK A gombák sajátságosan alkalmazkodtak a környezetükhöz. A gombafonalak hatalmas szövedéke (tulajdonképpen Földünk jelenleg ismert legnagyobb élõlényei) óriási mértékben megnöveli a tömegegységre jutó felületet. Ez a nagy felület és a hifák szoros érintkezése a környezetükkel lehetõvé teszi, hogy megfelelõ mennyiségû tápanyag jusson a sejteknek. A környezethez való jó alkalmazkodásukat mutatja, hogy tág határok között elviselik a hõmérséklet változását ( 5 ºC +50 ºC). Jellemzõen kedvelik a savas közeget. A gombák szinte mindenütt megtalálhatók. A prokariótákkal együtt lebontóként vesznek részt az anyagforgalomban. Némelyik fajuk oxigénhiányos közegben bontja le a szerves anyagokat (erjedés). Az így keletkezõ vegyületeket ízük, hatásuk miatt az emberiség régóta felhasználja, fontos szerepet töltenek be a táplálkozásban. Több sajt különleges ízét, a kefir sajátságos zamatát is gombák okozzák. Az erjesztõgomba alkoholtermelõ képességét a sör, a bor, a cefre képzõdésekor tapasztalhatjuk. Az élesztõgomba anyagcseréjébõl felszabaduló szén-dioxid kelesztõ hatását is régóta ismeri és használja az ember.

6 48 TÖBBSEJTÛSÉG. SEJTFONALAK ÉS TELEPTEST: GOMBÁK Ecsetpenész A mai pékségekben láthatunk olyan feliratot egyes kenyereken: kovásszal készült. Nézz utána: mi kovász, milyen hatása van a kenyérre? Számtalan penészgomba anyagcseréjének melléktermékeként szabadul fel olyan anyag, amely más mikroorganizmusok fejlõdését akadályozza. Ezek az antibiotikumok forradalmasították az egészségügyet, nagymértékben ennek is köszönhetõ, hogy az emberiség átlagéletkora egyre inkább emelkedik. Sir Alexander Fleming ( ), Nobel-díjas, orvos-bakteriológus, 1928-ban fedezte fel a Penicillium notatum (ecsetpenész, 48.1.) gomba antibiotikum hatású anyagát, a penicillint. Vizsgálatai során fedezte fel a baktériumölõ hatású lizozim en Fejespenész-bevonat kenyéren és nemespenész zimet. Az elsõ antibiotikum feltalálásával új korszakot nyitott a gyógyításban. A penicillin felfedezése nagyban elõsegítette más antibiotikumok elõállítását, de a legnépszerûbb a Fleming által felfedezett anyag maradt, mivel nagyon sokféle (pl. tüdõgyulladás, szifilisz, stb.) mikroorganizmus ellen hatásos. Antibiotikumok: olyan anyagok, melyek élõlények olyan termékei, melyek biokémiai folyamatokon keresztül gátolják (befolyásolják) más élõ rendszerek növekedését. Alkaloidok: a növények és a gombák nitrogénanyagcseréjének melléktermékei, amely más sejtek anyagcseréjét erõs biológiai hatásukkal befolyásolják. Az alkaloidokat gyógyszerként használja az orvostudomány. A gomba is szolgálhat táplálékul az állatok számára. A raktározott szerves anyagai miatt az ember is elfogyasztja a gombákat. Bizonyos penészgombák (48.2.) az általuk termelt méreganyagok (toxinok) miatt súlyos egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Ezért fontos, hogy a penészes ételt ne fogyasszuk el, még a penészpárna eltávolítása után se. A toxinok többsége fõzés során sem bomlik le. Egyes penészgombák (aszpergillusz, fuzárium fajok) toxinjai elõfordulhatnak többek között a teljes kiõrlésû lisztbõl, magvakból készült élelmiszerekben, õrölt paprikában, stb. A szarvasmarhák takarmányába kerülve a tejtermékekben is elõfordulhatnak. Ezért is fontos a növényvédõszerek szakszerû alkalmazása és az élelmiszerbiztonsági elõírások szigorú betartása. Csak ellenõrzött forrásból vásároljunk élelmiszert! Nézz utána az interneten, hogy milyen gombafertõzés okozta a 2004-es paprikabotrányt! Egyes toxinokat nem termelõ penészgombákat az élelmiszeriparban használnak fel. ELLENÕRIZD TUDÁSOD! 1. Mi miatt soroljuk a gombákat a növényektõl és az állatoktól eltérõ országba? 2. Miért szükséges sejten kívül megemészteniük a szerves anyagokat (ozmotróf táplálkozás)? 3. Mit bizonyíthat, ha egy területen a gombák nem közel körkörösen helyezkednek el? 4. Melyek a gombák legfontosabb jellemzõi? 5. Hogyan képesek szaporodni a gombák? 6. Milyen jellemzõi vannak a gombasejtnek? 7. Mi miatt töltenek be fontos szerepet a gombák? 8. Milyen részek különíthetõk el a kalapos gombák termõtestén?

7 A LEGFONTOSABB GOMBÁK 49 A LEGFONTOSABB GOMBÁK A vegetáriánusok szívesen fogyasztanak gombát. Ezek fõleg kalaposak. Nem is hisszük, milyen sok helyen, milyen változatosságban találkozhatunk gombával. A bolygónkon élõ számos gombafaj közül nagyon sok igen apró mikroorganizmus. Nehéz ezeket felfedezni, felismerni, vizsgálni. A legegyszerûbb valódi gombák közé a rajzóspórás gombák tartoznak. Vízben vagy talajban élnek, szaprofita vagy parazita életmódúak. Hifák építik fel õket. A gombák között egyedül már csak itt található meg az ostor, amely a spóráik vízben való aktív mozgását biztosítja. Hazánkban jellegzetes képviselõjük a burgonyarák kórokozója. A járomspórás gombák gombafonalak szövedékébõl állnak. Többségük szaprofita, de vannak közöttük paraziták és néhány mikorrhizát alkotó gomba is. Szaporodásuk során többmagvú járomspórák a jellegzetesek. A csoport neve is erre utal. Közéjük tartoznak az élelmiszereken gyakran elõforduló fejespenészek (48.2.). Egy már étkezésre nem használt kenyérdarabot vizezz be (tartsd nedvesen). Tedd egy tányérra, és hagy egy-két napot a szobádban. Penészedni kezd, ami nagy valószínûséggel a fejespenész. Nagyítóval, sztereomikroszkóppal vizsgáld meg! A tömlõsgombák alkotják a legnagyobb és legelterjedtebb gombacsoportot. Szaprofiták, paraziták és szimbionták is vannak közöttük. Egysejtû és fonalas szervezõdésû fajok a jellemzõek, de kalapos gombákra emlékeztetõ teleptestet is találunk (ízletes kucsmagomba). Jellemzõ spóratartójuk a tömlõ, mely általában 8 spórát tartalmaz. Ide tartozik az egysejtû élesztõgombák többsége (pl. sör, kenyér). Az élesztõk sarjadzással/bimbózással szaporodnak. Az erjedésük során bazídium Tömlõsgombák: dérgomba, gabonalisztharmat, anyarozs, kucsmagomba spórák gombafonal Bazídiumos gomba termõtestének felépítése keletkezõ etanol és szén-dioxid keletkezik. A fonalas gombák közül a kenyérpenész szaprofita. Az élõsködõk között az õszibarackot megtámadó dérgomba (taphrina), almafa lisztharmat, vagy a rozs kalászkáját megtámadó anyarozs egy-egy fajt támad meg. A nyári szarvasgomba termõteste a talajban alakul ki, obligát (szükségszerû) szimbionta, mikorrhizás faj. (49.1.) Az anyarozs által termelt alkaloidok a rozslisztbe kerülve a középkorban súlyos megbetegedéseket (ergotizmus, Szent Antal tüze ), tömeges mérgezéseket okoztak. Mára a korszerû gombaölõ szereknek köszönhetõen az anyarozs-fertõzést sikerült visszaszorítani. Az anyarozs egyik alkaloidjából, a lizergsavból szintetizáltak elõször LSD-t. Nézz utána az interneten, milyen tünetei vannak az ergotizmusnak! A szarvasgomba az egyik legízletesebb gomba. Az ember idomított kutyákat és sertéseket használ az értékes gomba felkutatásához. Akár 6 méter távolságból is megérzik az illatát. A hétköznapokból leginkább ismert gombák a bazídiumos gombák (49.2.) közé tartoznak. Jelleg-

8 50 TÖBBSEJTÛSÉG. SEJTFONALAK ÉS TELEPTEST: GOMBÁK zetes spóratartójuk a bazídium, melyben 4 spóra alakul ki. Sok kalapos gomba található közöttük, melyek telepteste gombafonalak szövedékébõl áll. Többségük szaprofita, de vannak közöttük kórokozók is. Vannak közöttük mikorrhizagombák is. EHETÕ ÉS MÉRGEZÕ GOMBÁK A gomba az ember táplálékául szolgálhat. Fehérjetartalmával kiválóan kiegészíti növényi eredetû táplálékainkat, ugyanakkor egymagában nem pótolja sem az energiaadó alaptápanyagokat, sem a fehérjeforrásainkat. A gomba hasznos az elhízás ellen, mert energiaszegény és nagy telítõ értékû. A kitin számunkra emészthetetlen, ezért gombát kisebb mennyiségben fogyasszunk. Sok gomba tartalmaz biológiailag aktív, gyógyhatású anyagot; a gomba kiváló ízesítõ, az ételek zamatát fokozó, változatosan elkészíthetõ táplálékunk. Az ehetõ gombák sokszor nagyon hasonlítanak egy-egy mérgezõ alkaloidot tartalmazó mérges gombához. A mérges gombák felismerésére általános érvényû szabály nincs! A gombák azonban feloszthatók sajátságos alakokkal bíró csoportokra, melyeken belül könnyebben meghatározhatjuk a fajt. Azonosítsd a jellemzõ mérges gombákat a határozó segítségével! Keress képeket a következõ gombákról: korallgomba, rókagomba, laskagomba, ízletes vargánya, farkastinóru, pereszke, csiperke, tintagomba, gyilkos galóca, nagy õzlábgomba, susulyka. Melyek ezek közül a mérgezõ gombák? Hasonlítsd össze a gyilkos galócát és erdei csiperkét! Nézz utána az interneten, miért jelentkeznek a gyilkos galóca mérgezés tünetei a fogyasztást követõen csak kb. 12 órával! Mi a teendõ, ha fennáll a gyilkos galóca-mérgezés veszélye, de nem jelentkezik semmilyen tünet? Hatásos lehet-e valamilyen népi gyógymód ebben az esetben? Halálosan veszélyes gombák: gyilkos galóca, fehér gyilkos galóca. Életveszélyes gombák: parlagi tölcsérgomba, rozsdás õzlábgomba, vörhenyes õzlábgomba, téglavörös susulyka, kerti susulyka, párducgalóca, légyölõ galóca, nagy döggomba, redõs papsapkagomba, mérges pókhálósgomba. Mérges gombák: sárga kénvirággomba, viaszfehér tölcsérgomba, párducpereszke, világító tölcsérgomba, farkastinóru, sátántinóru. Gombaszedés és -fogyasztás során mindig szem elõtt kell tartani a következõket: Mindenkinek fel kell ismernie a gyilkos galócát! A saját szedésû gombát mindig meg kell vizsgáltatni gombaszakértõvel! Házalótól sose vegyünk gombát! A piacon csak engedéllyel rendelkezõ árustól, engedélyezett tételbõl vásároljunk vadon termett gombát! Ne higgyünk semmiféle gombafogyasztással kapcsolatos babonának! ( A mérgek fõzéskor lebomlanak, így forrázva minden gomba jó! ; A nyersen jó ízû gomba mind jó! ; Csak a megkékülõ gomba mérges ; A mérges gombától az ezüstkanál megfeketedik. ; A gombát fogyasztás elõtt kutyával, macskával kell megkóstoltatni. ; A csigák vagy egyéb állatok által megrágott gombák mindig jók! stb.) Csak friss, egészséges termõtestek alkalmasak fogyasztásra! Ne fogyasszunk nyersen gombát! A kész gombaételt hûtõszekrényben se tároljuk egy napnál tovább! Kisgyermekeknek és érzékeny gyomrúaknak ne adjunk gombaételt! Az egészségesek se fogyasszanak túl sokat belõle, mert kitintartalmú sejtfala miatt nehezen emészthetõ! Mérgezés gyanúja esetén forduljunk orvoshoz. Ha a tünetek a gombafogyasztást követõ 12 órán túl jelentkeznek, azonnal hívjunk mentõt! A gombaételekkel kapcsolatban jegyezzük meg: a gombát tisztításkor ne áztassuk, csak folyóvízben mossuk meg, csepegtessük le. fajtól függõen figyeljünk a szeletelésre is, (Pl: a laskagombát, keresztirányba szeleteljük, míg a csiperke gomba bármely módon szeletelhetõ) csak sértetlen zománcú edényben fõzzük, mert vassal érintkezve megfeketedik, és kellemetlen mellékíze lesz. fõzés közben ne fedjük le, mert némely gomba nagyon sok vizet ereszt. gyengén fûszerezzük és sózzuk, így jobb összhatást ad. a gombaételek nem tárolhatók, még a legkitûnõbb hûtõszekrényben sem. (Legfeljebb a következõ étkezésig tároljuk.)

9 A LEGFONTOSABB GOMBÁK 51 Spóratartó lemezek Erdõszéli csiperke fiatalon rózsaszín, késõbb barna Gyilkos galóca fehér Gallér van van Bocskor nincs van Kalap fehér piszkosfehér, gyakran zöldes Erdõszéli csiperke Gyilkos galóca Sárga rókagomba Világító tölcsérgomba Mezei szegfûgomba Kerti susulyka Császárgomba Légyölõ galóca Nagy õzlábgomba Párducgalóca ELLENÕRIZD TUDÁSOD! 1. Sorolj mérgezõ gombákat! 2. Miért nem tárolható a hûtõben egy napnál tovább a fõtt, három napnál tovább a nyers, friss gomba? 3. Miért jelentõs Fleming munkássága? 4. Miért hasznos a gomba az állati szervezetnek? 5. Mit tudsz az alkaloidok életünkben betöltött szerepérõl? 6. Miért penészedhet be a sózott sonka vagy szalonna? 7. Miért egészséges a gombafehérje? 8. Miért nem érdemes vacsorára gombaételt fogyasztani? 9. A vízben kevés gomba él. Vajon miért?

10 88 AZ ÁLLATOK SZERVEZÕDÉSI SZINTJEI ÉS A FÕBB ÁLLATCSOPORTOK A ROVAROK, A BEVÁGOTTAK csáp rágó szájszerv légzõnyílás haslemez szárny fej tor potroh A rovar testfelépítése hátlemez tojócsõ A hím lepke tollas csápjával érzékeli a feromonokat. Miért jellemzõ az éjjeli lepkékre a tollas csáp? láb A rovarok közé három pár ízeltlábbal rendelkezõ fajok tartoznak. A ma ismert fajok több mint fele rovar. A testük (88.1.) fejre, torra és a potrohra különül el. A közöttük látható bevágások alapján kapta csoport a nevét. A fejen az érzékelésre (szaglás, tapintás) szolgáló csápokat (88.2.), az összetett (88.3, 88.4.) és pontszemeket, valamint a végtagokból kialakult szájszervet találunk. A tor három szelvényéhez három pár járóláb és általában két pár szárny csatlakozik. Kialakulásuk nagy változatosságot mutat, amit az osztály tagjainak rendszerezésekor használunk. A rovarszárny nem valódi végtag, a tor szelvénylemezeit összekötõ kitinhártya kitüremkedéseként jön létre. Nagyítóval nézz meg egy házilégy szárnyat! Jellegzetes erezete fajra jellemzõ mintázatot alakít ki rajta. A csõszerû erekbe testfolyadék, illetve a légzõszerv légcsövei hatolhatnak, az utóbbiak levegõvel telve merevítik a szárnyat. Alkalmazkodva az életmódhoz, a környezethez, a szárny keménysége, alakja, szõrözöttsége, pikkelyei (pl. a lepkék hímpora) nagyon változatosan alakulhatnak ki. Elõfordulnak fõleg az õsibb csoportokban szárnyatlan fajok is. Keress a szárny változatos megjelenésére példákat! (89.1.) A szárny mozgatása általában közvetve történik, hiszen nincs saját izomzata. A tor egymással ellentétesen ható izmainak összehúzódása-elernyedése és a kitinváz rugalmassága biztosítja az akár az izom-összehúzódások sebességénél nagyobb szárnycsapásszámot is. Ha egy mûanyag vonalzót az asztallapjára szorítasz úgy, hogy cm-re kilógjon, modellezheted a kitinváz mozgásban betöltött szerepét. Egy izomösszehúzódás ebben az esetben egyetlen megpengetése a vonalzónak sok-sok egymást követõ ciklikus mozgást (rezgést) eredményez! A potroh a zsigeri szerveket tartalmazza. Oldalán szelvényenként 1-1 pár légzõnyílást találunk. A potroh végén jellegzetes szõrök, szaporodást szolgáló képletek, mirigyek lehetnek Az összetett szem felépítése A rovar és az ember szeme által közvetített kép kitinlencse kristálykúp pigmentsejtek receptorsejtek idegrostok

11 A ROVAROK, A BEVÁGOTTAK Különbözõ szárnyú rovarok A tápcsatorna (89.2.) elõbél része jól tagolt (szájüreg-nyelõcsõ-begy-gyomor). Az eltérõ táplálkozási módokhoz alkalmazkodva változatos szájszervek alakulhatnak ki. A legõsibb a rágó, mely növényi és állati eredetû táplálék megszerzésére is alkalmas. Ebbõl alakult ki a szúró-szívó, a nyaló és a szívó szájszerv (89.3.). a táplálék minõségétõl függõen különbözõ hosszúságú. A növényevõknél ez a bélszakasz a cellulózbontó baktériumok, esetleg egysejtûek által is segített cellulózbontás helyszíne A rovarok szájszervei és a gyomor keresztmetszete. Mire szolgálnak a csótány gyomrának kitintüskéi? Szájszerv: a fejszelvények végtagjaiból módosult, a táplálékot megragadó, felaprító, a szájüregbe juttató szerv, melynek felépítése alkalmazkodik a táplálkozásmódhoz. A szájüreghez nyálmirigyek csatlakoznak, melyek váladékai a nedvesítés mellett az enzimekkel megkezdik a táplálék emésztését. A középbél az emésztés és a felszívás helye. A rovaroknak nincs középbéli mirigye, az emésztést az elõ- és a középbél határán található felületnövelõ vakbélágak segítik. A középbél és az utóbél határán találjuk a kiválasztást végzõ Malpighi-csöveket. Az utóbél A rovarok szervei RÁGÓ (csótány) NYALÓ (mézelõ méh) a csótány gyomrának kitintüskéi NYALÓ SZÍVÓ (PÖDÖRNYELV) (lepke) repülõizmok fejartéria begy gyomor többkamrás szív vakbélágak szem nyálmirigy idegrendszer középbél ivarszervek Malpighi-csõ NYALÓ (házilégy) SZÚRÓ SZÍVÓ (szúnyog)

12 90 AZ ÁLLATOK SZERVEZÕDÉSI SZINTJEI ÉS A FÕBB ÁLLATCSOPORTOK KIVÁLASZTÁS felesleges nagyobb anyagok húgysav középbél aktív passzív aminosav glükóz A Malpighi-csõ mûködése nyílás utóbél kitinspirál + kitinhártya ÁTSZÛRÉS ionok légcsõ karbamid víz VISSZASZÍVÁS ér A Malpighi-csövek sejtjei a testüregbõl passzív átszûrést végeznek, és energiát felhasználva a szervezet számára felesleges anyagokat kiválasztják a csövekbe. A kiválasztószervekre jellemzõ harmadik mûködést, a visszaszívást viszont nem végzik. Mivel a kialakított szûrlet a bélcsatornába kerül, így az szívja vissza az állat számára hasznosítható anyagokat. A felesleges és káros anyagok a bélsárral ürülnek a végbélen keresztül. (90.1.) A rovarok légzését a légcsõrendszer biztosítja. A kültakaró betüremkedésével kialakuló csõrendszer dúsan elágazva a sejtekig juttatja az oxigént, és eltávolítja a szén-dioxidot. A tor és a potroh oldalán található nyílásai nyithatók-zárhatók. A csöveket vékony hártya alkotja, melyet rugalmas kitinspirál vesz körül. A gázok mozgatását a potrohizomzat végzi. (90.2.) légzõnyílások kitinszõr kültakaró légzõnyílás hasi dúc A rovarok légcsõrendszere és a csõrendszer nyílása. Hogyan épül fel a légcsõrendszer? bél potroh tor fej CSÓTÁNY BONCOLÁSA Az éterrel elpusztított csótányt hasi oldalára fektetjük. A potrohát és a torát az egyik oldalon felvágjuk, majd a háti lemezek együttesét félrehajtjuk, mintha egy doboz fedelét nyitnánk ki. A félrehajtott doboztetõt a kihajtás után letûzzük. A preparátumunkra vizet engedünk, annyit, hogy elfedje. Megvizsgáljuk a szívet, a legyezõizmokat és a tor tengelyében elõrefutó aortát, majd ezek óvatos eltávolításával feltárjuk a zsigereket. Figyeld meg a potrohot csaknem kitöltõ zsírtest lebenyeit! A tápanyagot tároló szervet csipesszel minél alaposabban távolítsuk el. Azonosítsd a belsõ szerveket! Csipesszel oldalra kiemeljük az emésztõkészüléket. Ha hosszanti metszést ejtünk a rágógyomron és a középbélen, kimosásuk után láthatjuk a gyomor kitin-rágóléceit. A hímivarszerveket a csótányokban igen nehéz megtalálni, mert az ivarzási perióduson kívül aprók. A heréket közvetlenül a potroh háti lemezeinek levétele után kell keresni. Nõstényekbõl a petefészket kiemelve láthatók a petecsövek falán áttûnõ peték. A nõstényekben gyakran találunk petetokot, melyet hátrafelé kihúzhatunk a költõtasakból. A petetokban figyelhetjük meg az embriókat! Az ivarszervek eltávolítása után láthatóvá válnak a légcsõrendszer hasi nagy csövei és elágazásai. Már látható a hasdúclánc idegrendszer és az utolsó potrohdúcból kilépõ idegek is. A fej boncolása során megfigyeljük az összetett szemeket alkotó egyszerû szemeket. A szemek felett kisollóval levágjuk a fejtok tetejét. A szájszervekhez futó erõs izmokat csipesszel kitépkedjük. Az összetett szemek vonalában már legtöbbször a fejtok megbontásakor feltûnik a látólebeny, mely széles alappal kapcsolódik az agydúchoz. Csótányban az endokrin szervek a nyak területére esnek. Végül csipesszel kitépjük a fejtokból a szájszerveket és megnézzük részeiket.

13 A ROVAROK, A BEVÁGOTTAK 91 kamranyílás többkamrás szív saját izomzattal erek fejartéria A tücsök és a szöcske elülsõ pár lábán lévõ hallószerve legyezõizmok legyezõizmok kamra A rovarok keringési rendszere és szíve. Miért nélkülözhetetlen a legyezõizom? Miért fontos a belégzéshez a légcsövek falában található kitinspirál? Ha a potroh izmait összehúzza a rovar, az izmok összehúzása összenyomja a kitincsöveket. A csövekben uralkodó nyomás megemelkedik. A széndioxidban gazdag gáz a külvilágba távozik, vagyis kilélegzik az állat. A belégzés során a potroh harántcsíkolt izmai elernyednek, megnõ a potroh térfogata, aminek következtében a légcsövek saját rugalmasságukból adódóan kitágulnak. A térfogatnövekedés miatt a csõben lévõ nyomás csökken, ami a levegõ beáramlását okozza. Az oxigén a sejtekhez kerül, és megtörténik a gázcsere. A rovarok nyílt keringési rendszerének (91.1.) felépítése hasonlít a pókszabásúakéhoz, de mivel a rovarok légcsõrendszere biztosítja a sejtek és a környezet közötti gázcserét, így a keringési rendszer nem szállít légzési gázokat. A többkamrás szívben billentyûk biztosítják a testfolyadék (vérnyirok) egyirányú áramlását. A kamra saját izomzata az artériába löki a folyadékot, mely a szövetek közé kerül. A szövetek között lassan áramlik hátrafelé. Az áramlást a pókszabásúakhoz hasonlóan a szívhez kívülrõl csatlakozó legyezõizmok, melyek a szívkamrák tágításával szívóhatást idéznek elõ. A gerinctelenek között az egyik legfejlettebb idegrendszere a rovaroknak alakult ki. Hasdúclánc-idegrendszerüket a fejben lévõ, testükhöz képest hatalmas agy alkotja, mely egyértelmûen TÜCSÖK vékony hártya comb lábszár nyílás SZÖCSKE nyílás HÁZI LÉGY MEGFIGYELÉSE Figyelj meg egy megfogott házi legyet! Milyen érzékszerveket figyelhetsz meg rajta? Nagyítóval vizsgáld meg az összetett szemét és a fejen hátrább található pontszemeket. A rövid csápján vannak a szagokat felfogó érzéksejtek. Ha a légy az asztalon lévõ folyadékcsepphez megy, megfigyelheted, hogy a mellsõ két lábával beleáll. Rövid idõ múlva kiemeli és összedörzsöli. Ekkor kóstolgatja, vagyis a lábán is található ízérzékelõ receptor. Csak nagyon gyors mozgással lehet megfogni legyet. Ennek nem csak az az oka, hogy összetett szemeivel hátra is lát, hanem a testén lévõ nagyszámú kitinszõr is. Ezek a levegõ mozgását is képesek jelezni az állatnak (Simogasd meg a karodon lévõ szõröket úgy, hogy ne érj a bõrödhöz. Az általad tapasztaltakat érzékelheti a légy is.) A rovarok között találunk a hangok érzékelésére képes fajokat is. A hallószervek elõfordulhatnak a testen vagy az elsõ pár lábon. A receptorsejtek a vázon lévõ nyílást beborító kitinhártya rezgését érzékelik. (91.2.) Az állatoknál általában elõforduló helyzetérzékelõ szerv a rovaroknál nem alakult ki. A test térbeli elhelyezkedésérõl az izomzat és a szem által továbbított információkból szerez tudomást az agy, és a beérkezett információk alapján szabályozza az állat mozgását.

14 92 AZ ÁLLATOK SZERVEZÕDÉSI SZINTJEI ÉS A FÕBB ÁLLATCSOPORTOK kifejlett sáska lárva lárva pete lárva lárva lárva (álca) kifejlett szitakötõ növekedés, vedlés pete lárva báb kifejlett szúnyog lárva pete KIFEJLÉS ÁTVÁLTOZÁS TELJES ÁTALAKULÁS A rovarok fejlõdése (sáska kifejlése szitakötõ átváltozása szúnyog teljes átalakulása) irányítja az idegrendszer többi részét. A fejlett érzékelés és a bonyolult mozgás fejlesztette az idegrendszerüket. (84.1.) A rovarok váltivarúak, a nõstény és hím egyedek megjelenésben is különböznek, van ivari kétalakúság. Megtermékenyítésük belsõ, hiszen a szárazföldön élve nincs az ivarsejteket közvetítõ közeg. A rovarok a petébõl (tojásból) kibújva posztembrionális fejlõdésüket (92.1.) lárvaként kezdik meg. A lárva az élõlény átmeneti fejlõdési alakja, mely különbözik a kifejlett élõlénytõl (imágó). Hiányozhatnak bizonyos szervei, rendelkezhet más szervekkel, eltérõ közegben és életmódban élhet, mint az ivarérett kifejlett állat. Ha a fajnak lárva alakja is van, a fejlõdést közvetett fejlõdésnek, vagy átalakulásnak nevezzük. Számos lárvatípus (hernyó, nyû, pajor, álhernyó, kukac, futrinkalárva) alakulhat ki. A lárva hasonlíthat az imágóra megjelenésben és életmódban egyaránt. Ez a kifejlés. Találunk olyan lárvát is mely egyáltalán nem hasonlít a késõbbi állatra. Az átalakulás során jelentõs a változás. Ez az egyedfejlõdési mód az átváltozás. Gyakori, hogy a lárva és a kifejlett állat közé a fejlõdés során még egy átmeneti alak, a báb iktatódik. A bábban a lárva testének anyagai jórészt lebomlanak és a kifejlett élõlény testévé rendezõdnek. Az ilyen posztembrionális fejlõdést teljes átalakulásnak nevezzük. A teljes átalakulású állatoknál a báb megjelenési formája is nagy változatosságot mutat (szabadbáb, tonnabáb, Az acsa vedlése Néhány rovar lárvája és bábtípusa SZABADBÁB TONNABÁB MÚMIABÁB futrinkalárva cserebogárpajor ormányosbogár lárvája szúnyog fátyolkalárva légykukac (nyû) pattanóbogár lárvája hangyalesõ darázs légy nappali lepke

15 A ROVAROK, A BEVÁGOTTAK A rovar vedlésének hormonális szabályozása múmiabáb). (92.2.) A lárvaállapotok között és a bábállapot kialakulásához szükség van a vedlésre (92.3.), melyet az állat idegrendszerének irányítása mellett a hormonrendszer szabályoz (93.1.). A vedlési hormon megindítja a kitinváz belsõ bomlását. Így elvékonyodik és az állat képes kibújni belõle. A termelt új kitin a levegõn megszilárdulva egy nagyobb vázat alakít ki. Sok faj kifejlett egyede már nem is táplálkozik. Célja csupán a szaporodás, az utód létrehozása. Mire mondjuk, hogy kérészéletû? Keress adatokat a kérészekrõl! Mit tudsz a tiszavirágról? A rovarok pontos rendszerezéséhez nagyon kevés lelet, kövület áll rendelkezésre. Csoportosításukkor emiatt fõleg alaktani sajátságok vehetõk figyelembe. Jellegzetes rendjeik a szitakötõk, a bogarak, a lepkék, kétszárnyúak, a hártyásszárnyúak. Elterjedésük, nagy fajszámuk, jó alkalmazkodóképességük miatt szinte minden rend képviselõi kapcsolatba kerülnek az emberrel Ezüstös õsrovar (1), tiszavirág (2) és szitakötõ (3) Figyeld meg a természetben, állatkertben, múzeumokban, vagyis a környezetedben a példafajokat! Nagyon sok információt, képet találsz a világhálón, de használd az Állatismeret könyvet is! A szitakötõk (93.2.) a legõsibb rovarok közé tartoznak, már az óidõ karbon idõszakában 70 cm-es példányai éltek. Lárvái (álca) vízben, az imágók a szárazföldön ragadozó életmódúak. A csótányok rejtett életmódot folytató fajok. Elszaporodásuk esetén mind gazdasági, mind egészségügyi szempontból jelentõs kárt okozhatnak. Jellegzetes petecsomót hoznak létre. Milyen veszélyeket hordoz a csótányok elszaporodása? A bogarak (94.1.) elsõ pár szárnya vastag, betakarja és védi a második pár nagyobb felületû szárnyat. Igen változatos táplálkozásmódok alakultak ki közöttük. Közel leírt fajukkal a legfajgazdagabb csoportja a rovaroknak. Olyan élettereket is meghódítottak, amelyet konkurens rovaroknak nem sikerült (pl. trágya, a talaj felsõ része, növények kéreg alatti része). Keress képeket a következõ bogarakról: bõrfutrinka, szegélyes csíkbogár, óriás nünüke, nagy szarvasbogár, tavaszi ganéjtúró, májusi cserebogár, nagy szentjánosbogár, nagy hõscincér, betûzõ szú. Melyik milyen életmódot folytat? Sokat találkozhatunk a szöcskékkel (94.2.). A szöcskék csápjai hosszabbak, mint a testük. Tojócsöveikkel általában a talajba rakják petéiket. Ciripelõ szerveik a szárnyon, hallószerveik a lábon találhatók. Fõként növényevõk, túlszaporodásuk esetén károkat okozhatnak. Ide, a tojócsövesek közé tartozik a lótücsök és a mezei tücsök is. Nézz utána, melyik a legnagyobb hazánkban élõ szöcskefaj! A felületes szemlélõ könnyen összekeveri a sáskát a szöcskével. Bár a sáskák is növényevõk és petéiket a talajba rakják, mindezt azonban tojókampókkal teszik (tojókampósok), a csápjaik pedig a test félhosszánál rövidebbek. Enyhe tél után a nagyobb túlélés miatt súlyos mezõgazdasági károkat okozhatnak. Mi az a sáskajárás? A hártyásszárnyúak testfelépítésére a két pár hártyás szárny mellett jellemzõ a potroh elsõ néhány szelvényének karcsúsága ( darázsderék ). Rágó vagy nyaló szájszervük van. Teljes átalakulással fejlõdnek. A rovarok között fejlettnek számítanak. Összetett szociális életük szervezésben jelentõs szerepet tölt be a feromon. Jól megfigyelhetõ ez a rovarállamot alkotó fajoknál, ahol a feromon az egyedfejlõdésükben, a kasztok kialakulásában, a kommunikációban is fontos szerepet játszik.

16 94 AZ ÁLLATOK SZERVEZÕDÉSI SZINTJEI ÉS A FÕBB ÁLLATCSOPORTOK Betûzõ szú (1), aranyos bábrabló (2), óriáscsíbor (3), óriás galacsinhajtó (4) Verõköltõ bodobácsok (1), lápi tarkalepke (2), zöld lombszöcske (3) Ragadozók, növényevõk és paraziták is lehetnek. A mezõgazdaságban fontos szerepet töltenek be (megporzás, növényvédelem, kártétel stb.). (Példák: óriás gyilkosfürkész, nagy magyargubacs, lódarázs, német darázs, gyepi hangya, erdei vöröshangya, közönséges méhfarkas, kék fadongó, házi méh) A rovarok három tori szelvénye között általában két pár szárny található. Nem így a kétszárnyúaknál, amelyeknek csak egy pár szárnyuk marad meg. A második pár a repülést egyensúlyozó szervvé (billérré) alakult át. Szájszervük igen változatos, sokféle táplálkozási változat alakult ki. Fejlõdésük teljes átalakulás, lárvájuk a nyû lényegesen eltér a kifejlett állattól. Növényvédelmi kárt fõként a lárvák okoznak. Közegészségügyi szempontból sok kétszárnyú faj imágója is káros és veszélyes. Milyen szerepe van az ember életében a nyûnek? (Példák: gyötrõ szúnyog, marhabögöly, közönséges muslica, házi légy, közönséges fürkészlégy) A lepkék (94.2.) teljes átalakulással fejlõdõ élõlények. Lárvájuk a hernyó rágó szájszervû. Az imágó viszont nyaló szívó (pödörnyelv) szájszervvel rendelkezik, mely a folyékony táplálék felvételére alkalmas. Testüket sûrû kitinszõrzet borítja, amely a szárnyon zsindelyszerû pikkelyzetté (hímpor) alakult. (Példák: ruhamoly, gamma-bagolylepke, halálfejes lepke, kutyatejszender, fecskefarkú lepke, káposztalepke, nappali pávaszem, selyemlepke.) ELLENÕRIZD TUDÁSOD! 1. Miben térnek el a rovarok a rákoktól, illetve a pókszabásúaktól? 2. Hogyan tudja a rovar szervezete a harántcsíkolt izmainak biztosítani az intenzív mozgáshoz szükséges oxigént és az energiát szolgáltató szerves anyagot? 3. Mi történik, ha egy rovarlárvában túltermelõdik a juvenilis hormon? 4. Mi történik, ha egy rovarlárvában túltermelõdik a vedlési hormon? 5. Vedlenek-e kifejlett rovarok (imágók)? Miért? 6. Mi a fõ különbség az átváltozás és a kifejlés között? 7. Milyen folyamatok zajlanak a báb belsejében? 8. Miért terjedhettek el ilyen mértékben az ízeltlábúak a Földön?

17 A GERINCTELENEK SZEREPE AZ EMBER ÉLETÉBEN 95 A GERINCTELENEK SZEREPE AZ EMBER ÉLETÉBEN Mint bármelyik élõlénycsoport esetén, a gerinctelen fajok között is találhatók az ember számára hasznosak, de károsak is. A szaprofita szervezetek tevékenysége nélkülözhetetlenek a talaj humuszának kialakításában. Az életközösségek anyagkörforgalmában fontos szerepet töltenek be. Emellett e szervezeteket felhasználják a mezõgazdaságban is korhasztásra. Ilyenkor arra a fára (tönkre, facsonkra), amelyet nem kívánnak másképp hasznosítani, rést vágnak, megcsapolják, és erre oltják rá (például gabonacsíra segítségével) a termeszteni kívánt gombafajt. Az életközösségekben jelen vannak olyan gerinctelenek, amelyek segíthetnek a mezõgazdaságban, a kertekben a rovarok elleni védekezésben a kertben. Ilyenek például a különbözõ rovarokon élõsködõ fonálférgek. A fonálférgek miután bejutottak a gazdaállatba, legtöbb esetben annak lárvájába a gazdaszervezet 2-3 nap alatt elpusztul. A tetemben a fonálféreg 1-3 nemzedéke fejlõdik ki. Elhagyva az elpusztult rovarlárvát, további élõ lárvákat támadhatnak meg. Keress egyéb lehetõségeket a gerinctelenek hasznosságára! A tengeri állatok fogyasztása nagyon egészséges, foszfortartalmuk segíti a csontok és a fogak felépülését, az idegrendszer ideális mûködését, az anyagcserét. A belõlük nyerhetõ ásványi anyagok és vegyületek más táplálékokból csak részlegesen szerezhetõk be. Hazákban ezért hangsúlyozzuk a halfogyasztás fontosságát. A rovarok sok fehérjét és zsírt tartalmaznak, gyorsan szaporodnak, ízletes ételek készíthetõk belõlük. Fogyasztásuk elterjedése jelentõsen enyhítené a globális élelmiszerválságot. A nyugati emberek csak végsõ esetben fanyalodnak rovarevésre. A trópusokon és szubtrópusi vidékeken azonban bizonyos rovarokat, például kifejlett termeszeket vagy egyes rovarlárvákat szívesebben fogyasztanak, mint madár-, hal- vagy emlõshúst. A rovarevés a környezetre is jó hatással van. A rovarok sokféle szerves anyagot képesek nagyon hatékonyan ehetõ testtömeggé alakítani. Egy szarvasmarha például 8 gramm élelmet fogyaszt 1 gramm testtömeg-gyarapodáshoz, míg egy rovarnak kevesebb, mint 2 gramm is elég ehhez. Sok rovar például a legyek, a tücskök a szöcskék és a bogarak képes elfogyasztani és hasznosítani azt a mezõgazdasági hulladékot, amellyel az ember vagy a hagyományos háziállatok már nem tudnak mit kezdeni. Gyûjts adatokat arról, hogy miért lehet nagy szerepük az emberiség élelmiszerválságának megoldásában a rovaroknak? A gerinctelen állatok (csigák, kagylók, rákok, stb.) izomzata, húsa nem túl jellegzetes ízû. A fûszerezés jelentõsen emeli a fogyasztási értékét. Alkoss vagy keress recepteket a különbözõ gerinctelenek elkészítésére. Ismertessétek a recepteket kiselõadások formájában. Vitassátok meg a megismert terveket! Sokkal többször találkozhatunk a gerinctelen állatok emberre hátrányos hatásaival. A táblázat csak kiemel néhány emberi betegséget okozó kórokozót, vagy egy gerinctelen állat által közvetített parazita eredményezte betegséget. Készítsetek tablót elhalt állatok külsõ vázaiból! Rendezzetek kiállítást a gyûjteményekbõl! A gerincteleneket táplálkozási céllal is felhasználják

18 134 AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE AZ ÁLLATOK TÁRSAS VISELKEDÉSE A legtöbb állat (egyes különleges esetektõl eltekintve) felkeresi legalább egy fajtársát, a párját a szaporodási periódusban. Természetesen számos faj egyedei nemcsak páronként, hanem nagyobb számban találhatók egymás társaságában. A csoportok lehetnek átmenetiek vagy állandók. (134.2.) Az átmeneti közösségek az ún. idõleges tömörülések a félelem, a biztonságkeresés, az éhség hatására alakulnak ki. A közösség egyedszáma tág határok között változhat, a csoport befogad újakat, de távozhatnak is az egyedek. Ezért az idõleges tömörülést nyitott közösségnek nevezzük. A csoport viselkedését egy vagy több kezdõ egyed váltja ki. Azok, amelyek elõször reagálnak a környezet hatásaira. A nyitott csoportokban az egyedek közötti szociális vonzódás nem játszik lényeges szerepet. Az állatokban kialakuló erõs szociális vonzódás zárt közösségek kialakulását eredményezi. Ezek a közösségek legalább egy szaporodási idõszakra alakulnak ki, de elõfordul, hogy egy életre szólnak (pl. a hattyúcsalád), és nem szívesen fogadnak be kívülállót. A csoport tagjai között jellegzetes rangsor alakul ki, amelyet esetenként küzdelemben idõrõl idõre újraértékelnek. (134.1.) Szociális vonzódás: az állatok társulási hajlama, amely az egyedek közötti távolságcsökkenést eredményezi. Küzdelem: elsõsorban a hímek között jelentkezõ, fõleg fenyegetésbõl, jelzésekbõl, ritkán fizikai összecsapásból álló viselkedéssor. Általában nem jár fizikai sérüléssel, mert a vesztes elfogadja az eredményt, s ezt jelzi is A pingvinkolónia egyedei összebújva védekeznek a hideg ellen Rangsor: az állatok társas kapcsolataiban kialakuló alá- és fölérendeltségi viszony. Legtöbbször az egyedek fizikai fölénye, tapasztalata és vérmérséklete alapján alakul ki. A rangsor elõnyös a közösség számára, mert segítségével elkerülhetõk a mindennapos összeütközések, egyúttal az elõnyösebb tulajdonságokkal rendelkezõ egyed juthat elõbb a környezet erõforrásaihoz. A család elsõsorban a madarak és az emlõsök között gyakori, bár például a darazsaknál is megfigyelhetõ. A szülõk és az utódok közössége a legtöbb esetben csak az ivadékok felnevelése idejére alakul ki. (135.1.) Egyes fajok családjai nagyobb közösségekben egyesülnek. Így alakulnak ki a kolóniák. A nagy madártelepeken, a patások csordáiban a szaporo Mezei nyulak és zebrák küzdelme; a szürke farkas fenyegetõ vicsora jelzi, ki a fõnök

19 AZ ÁLLATOK TÁRSAS VISELKEDÉSE Hattyúcsalád. Egész életre szóló kapcsolat alakul ki a két egyed között dási és az ivadékgondozási idõszakban megmaradnak a családok, de utána is jellemzõ marad a csoport közös védekezése. (135.3.) A rágcsálók közösségei a nagycsaládok, amelyekben a különbözõ nemzedékek családi kötelékben, egy közös területen élnek együtt. Ilyen falkaszerû, többgenerációs családok az elefántoknál is kialakulnak. Az államalkotás (rovarállam) a hangyák, a méhek és a termeszek tökéletes összhangban mûködõ, kasztokra tagolódó közössége. A közösség nagy egyedszámú, tagjai szoros rokonságban állnak egymással. Életüket szigorúan alárendelik az állam fennmaradásának. (135.2., ) A zárt közösségek egyedeinek a létfenntartásukhoz, a szaporodásukhoz megfelelõ területre van szükségük, melyet territóriumnak nevezünk. A csoport elhatárolja és megvédi a területét, amely biztosítja az erõforrások kihasználását, az egyedsûrûséget, az optimális szaporodást és az ivadékgondozást Hangyaboly és termeszvár. A termeszvár akár többméteres is lehet Az alaszkai pézsmatulokborjakat a felnõttek védik Territórium: az a terület, melyet egy egyed vagy az egy fajhoz tartozó egyedek csoportja birtokol a táplálkozás, a szaporodás és az ivadékgondozás céljából. A területet elhatárolják, amihez jelzéseket használnak (kémiai anyagokat pl. emlõsök; vizuálisat pl. korallhalak; hangot pl. énekesmadarak). A betolakodóval szemben agressziót mutatnak. A csoportosan élõ állatokra is jellemzõ az egyedek közötti bizonyos távolságtartás igénye. A megfelelõ tér a személyes tér az élõlény komfortérzéséhez szükséges. Személyes tér: az állatok egyedeinek változó nagyságú térigénye. Nagysága függ a faj egyedeinek kontaktustûrésétõl, az egyedek állapotától, a környezeti hatásoktól Termeszkatonák, a királynõt gondozó dolgozók és a királynõ

20 136 AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE Kontaktustûrés: a denevérek szívesen pihennek egymás mellett A nagysága változhat, hidegben vagy egy ragadozó támadása esetén az állatok közelebb kerülnek egymáshoz, csökken a személyes terük. A párkapcsolatokban az udvarlás egyik szerepe a partner személyes terének csökkentése. A kontaktustûrõ vaddisznók, denevérek (136.1.) elviselik egymás közelségét. A testérintkezést nem tûrõ állatok azonban egy bizonyos távolságon belül megakadályozzák a fajtárs közeledését: elhúzódnak vagy agresszióval válaszolnak. Figyeld meg, hogyan viselkedik két, egymást nem ismerõ ember egy kis liftben! A helyiség két ellentétes sarkában állnak meg, figyelik az emeletek sorát, esetleg igazgatják a kulcscsomót. Vagyis, mivel sértik egymás személyes terét (de kultúránkból adódóan agresszióval nem válaszolhatnak, elmenni nem tudnak), idõlegesen nem vesznek tudomást egymásról. AZ ÁLLATOK SZEXUÁLIS VISELKEDÉSE, AZ IVADÉKGONDOZÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI Azokat a viselkedésformákat, melyek a megtermékenyítéshez vezethetnek, szexuális viselkedésnek nevezzük. Az eredményes szaporodáshoz sok fajnál ehhez szükséges az ivadékgondozás is. A szaporodási viselkedések az elõzõekkel szemben az állat fejlõdésének csak egy meghatározott idõszakában jelentkeznek, az ivarérettség elérésétõl az ivadékgondozás befejezéséig tartanak. A szaporodási viselkedés ciklikusan vagy folyamatosan jelentkezhet az ivarérett idõszakban. A ciklikus megjelenés esetén csak az év meghatározott idõszakában, rövid ideig gyakran csak néhány napig jelentkezik. A fajok egy részében csak többévente (pl. elefánt) mûködnek a szexuá Az integetõ rák hatalmas ollójával, az éneklõ kékbegyhím hangjával hívja fel magára a nõstény figyelmét lis magatartás mozgásmintázatai, de gyakoribb, hogy egy évben egyszer (pl. szarvasmarha, ló) vagy több alkalommal is jelentkeznek ezek (pl. kutya, házi egér). Az evolúció során megjelentek olyan fajok is, melyek az ivarérettség után folyamatosan, de nem egyenletesen képesek szexuális aktivitást mutatni (pl.: házityúk, ember). A szaporodás túlnyomórészt öröklött elemekbõl áll, de ezek összehangolásában a tapasztalat is fontos lehet. A viselkedés szabályozásában belsõ és külsõ tényezõk vesznek részt. A belsõ tényezõk között a hormonok és a felhalmozott energiatartalékok döntõek, míg a partnertõl származó kulcsingerek mellett a napszakok változása, a környezet táplálékbõsége, sõt az idõjárás is szerephez jut. A szexuális viselkedés bevezetõ szakasza a párválasztás. Ezt az egyedeknek a másik nem iránti vonzódása indítja be. A végrehajtásban általában a hímek aktívak. Kialakulhat közöttük küzdelem a szaporodás jogáért, a nõstényekért. (136.2., ) Mi jellemzi a nõstényért folytatott küzdelmet?

21 AZ ÁLLATOK TÁRSAS VISELKEDÉSE A lantfarkú madár násztánca; felfújt torkú, brekegõ béka. Melyik kommunikációtípusba tartoznak? Az egymásra találáshoz, a partner kiválasztásához az állatok jelzéseket bocsátanak ki. Ezek lehetnek kémiai anyagok (feromonok) az emlõsöknél és az ízeltlábúaknál (gyapjaslepke). Az akusztikus párkeresés jellemzõ a békákra (137.1.), a sáskákra, a tücskökre, a kabócákra és a madarakra. Nagyon elterjedt a vizuális jelekkel történõ párválasztás is. A szentjánosbogár villogása, a halak (pl. a tüskés pikó vörös hasa, ) és a madarak hímjeinek színes nászruhája (137.2.) (páva, pulyka tollazata, a fregattmadár vörös torokzacskója), illetve táncmozdulataik a nõstény érdeklõdésének a felkeltésére szolgálnak. Az udvarlás és a nászjáték a személyes tér leküzdésével csökkenti a partnerek közötti távolságot. Fokozza és azonos szintre hozza az egyedek izgalmi állapotát, a fajra jellemzõ megjelenése miatt megakadályozza a rokon, nem egy fajba tartozó egyedek keresztezõdését. Az udvarlásnak nagyon sok módja alakult ki. Amilyen jelentéktelen a nagy lugasépítõ madár hímjének megjelenése, olyan díszes az építménye. A bölcsõszájú hal hímje ikrázódombbal igyekszik megnyerni a párzásra a nõstényt. (138.1.) Hím és tojó tõké réce tollazata. Miért díszesebb a hím tollazata? Ennek milyen eõnyei és hátrányai vannak? A tüskés pikó udvarlási és párzási magatartása HÍM cikkcakk tánc vezet mutatja a fészek bejáratát NÕSTÉNY megjelenik duzzadt hasát mutatja követ bemegy a fészekbe remeg leikrázik megtermékenyít

22 138 AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE A nagy lugasépítõ madár és díszes sétánya ; a bölcsõszájú hal hímje az ikrázódombja felett A párzás eredményeként következik be a petesejt megtermékenyülése. A szexuális magatartás e szakasza is nagyon változatos formában, fajra jellemzõ módon valósul meg. A halak között a nõstény ikrázását sokszor a hím udvarlása váltja ki, ugyanakkor az ikra lerakása aktiválja a hím spermaürítését (137.3.). A varangy átkarolja a nõstényt, mintegy kinyomva belõle a petéket. A házityúk tojójának lehúzódása indítja a kakas párzó aktivitását. A szexuális viselkedés eredményeként bekövetkezik a megtermékenyítés. Ezzel kezdetét veszi a szülõk áldozatot igénylõ, fáradságos, de nélkülözhetetlen, sok szépséggel együtt járó tevékenysége, az ivadékgondozás. Ivadékgondozás: az ivarosan szaporodó fajokban az utód fennmaradási esélyeit, zavartalan felnövekedését elõsegítõ önzetlen magatartásformák összessége A párzás után a nõstény imádkozó sáska elfogyasztja a legyengült, kisebb méretû hímet A gondoskodás mértéke általában fordítottan arányos a lerakott peték, a létrejött utódok számával. Legtöbbször a nõstények játszanak fontosabb szerepet e magatartásformában, de számtalan példát találunk a közös ivadékgondozásra, sõt néhány fajnál a hímek domináns szerepére is (pl. csikóhal). Az ivadékgondozásnak számos típusa van. A peték védett helyre helyezése (japán szivárványos ökle), a táplálék közelében történõ lerakása (galacsinhajtó, káposztalepke, méhfarkas), a peték a kikelésükig történõ cipelése (dajkabéka, kandicsrák), a tojások költése, a méhben való fejlõdés mind azt szolgálja, hogy az ivadékok minél biztosabban, nagyobb arányban maradjanak életben. (138.3.) Az utódnevelésben szerepet kaphat az ivadék mechanikai védelme (139.1.), a védelem mellett a táplálása (139.3.), sõt a legfejlettebb esetben még a kicsinyek tanítása is, ami elsõsorban az emlõsöknél jellemzõ A szivárványos ökle ikráját kagylóba juttatja (1); a káposztalepke (2) és a fürkészek (3) ivadékgondozása

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok

Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok Galléros-ostorosok Állábas egysejtűek Hálózatos állábúak

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr. Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei

Részletesebben

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Többsejtő sejtmagvas szervezetek Korán elkülönültek a növényektıl és állatoktól (külön ország)

Többsejtő sejtmagvas szervezetek Korán elkülönültek a növényektıl és állatoktól (külön ország) A gombák országa Többsejtő sejtmagvas szervezetek Korán elkülönültek a növényektıl és állatoktól (külön ország) Heterotróf táplálkozásúak más élılények szerves anyagaival táplálkoznak (nem termelı szervezetek,

Részletesebben

Hasznos tanácsok gombaszedőknek

Hasznos tanácsok gombaszedőknek NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Hasznos tanácsok gombaszedőknek Házalótól, ismerőstől gyűjtött gombát ne vásároljunk! A saját szedésű, vadon termő gombát minden esetben meg kell vizsgáltatni gombaszakértővel.

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Rovarok testfelépítésének (házi légy és krumplibogár) vizsgálata mikroszkóppal

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Rovarok testfelépítésének (házi légy és krumplibogár) vizsgálata mikroszkóppal TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Rovarok testfelépítésének (házi légy és krumplibogár) vizsgálata mikroszkóppal A gerinctelen állatok közé tartozik az ízeltlábúak

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 17. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Témazáró dolgozat. A növények országa.

Témazáró dolgozat. A növények országa. Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 1+4 ÉVFOLYAMOS TAGOZAT 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Összes óra Gyakorlati óra Összefoglaló óra Ellenőrző óra Alapfogalmak, vírusok, 9

Részletesebben

II. félév 1. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

II. félév 1. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére II. félév 1. óra Készült az Európai

Részletesebben

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM:

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Az ember szervezete és egészsége Biológia verseny 8. osztály 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. A tápcsatorna szervei

Részletesebben

rovarok más ízeltlábúak más gerinctelenek virágtalan növények virágos növények gerincesek

rovarok más ízeltlábúak más gerinctelenek virágtalan növények virágos növények gerincesek Rovarok osztálya Szerk.: Vizkievicz András A rovarok a Földön leírt 1,8 millió állatfajnak több mint a felét (57%) adják. Ma élő rovarfajok száma becslések szerint legalább 3 millió, de akár 30 millió

Részletesebben

Gombák. Biológia-ökológia alapok 6. előadás 2007. október 17.

Gombák. Biológia-ökológia alapok 6. előadás 2007. október 17. Gombák Biológia-ökológia alapok 6. előadás 2007. október 17. A gombákról általában Testfelépítés Klorofill nélküli, típusos sejtmaggal rendelkező, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf), telepes szervezetek.

Részletesebben

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE a 10-12. évfolyamok számára közgazdaság

Részletesebben

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei: 7. évfolyam I. Az élőlények változatossága Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz, a mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői és élővilága.

Részletesebben

Bármennyire hihetetlen: a rovarvilág legjobb repülõi a vízhez kötõdnek. Általában. Élõ helikopterek HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK

Bármennyire hihetetlen: a rovarvilág legjobb repülõi a vízhez kötõdnek. Általában. Élõ helikopterek HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK 01-EloHeli.qxd 10/3/2007 4:34 PM Page 1 HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK Élõ helikopterek A nagyszitakötők szárnyainak töve és tori kapcsolódásuk bonyolult, fantasztikus röpképességüket lehetővé tevő architektúrája

Részletesebben

I. Híres tudósok és munkáságuk (10 pont)

I. Híres tudósok és munkáságuk (10 pont) I. Híres tudósok és munkáságuk (10 pont) Azonosítsd a felsorolt felfedezéseket a betűkkel jelölt tudósokkal valamint életrajzi adataikkal és írd a megfelelő betűjeleket az állítások mögötti négyszögekbe!

Részletesebben

Život v lese - 2. časť

Život v lese - 2. časť Moderné vzdelávanie pre vedomostnú spoločnosť / Projekt je spolufinancovaný zo zdrojov EÚ Kód ITMS: 26130130051 číslo zmluvy: OPV/24/2011 Metodicko pedagogické centrum Národný projekt VZDELÁVANÍM PEDAGOGICKÝCH

Részletesebben

Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1

Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1 BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a

Részletesebben

Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára. B változat. Célok, fejlesztési követelmények

Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára. B változat. Célok, fejlesztési követelmények Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára B változat Célok, fejlesztési követelmények A biológia tudományának szinte minden részterülete redukált formában ugyan, de része a tantárgynak

Részletesebben

AZ ÉLET KIALAKULÁSA A FÖLDÖN

AZ ÉLET KIALAKULÁSA A FÖLDÖN AZ ÉLET KIALAKULÁSA A FÖLDÖN A Naprendszer bolygóinak kialakulása: 4.6 milliárd évvel ezelőttre tehető Első prokarióták 3,5 milliárd éve, az első eukarióták 1,3-1,7 md éve jelentek meg Az eukarióta sejt

Részletesebben

52 341 09 0000 00 00 Piacfelügyelő Piacfelügyelő 52 341 09 0100 31 01 Gombaszakellenőr Piacfelügyelő

52 341 09 0000 00 00 Piacfelügyelő Piacfelügyelő 52 341 09 0100 31 01 Gombaszakellenőr Piacfelügyelő 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok. Az ember külső élősködői I.

Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok. Az ember külső élősködői I. Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok Az ember külső élősködői I. A tanösvényhez kapcsolódó bevezető külön letölthető: http://www.nhmus.hu/hu/nateu Készítők: Mike Éva (animátor, Magyar Természettudományi

Részletesebben

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV. 4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 17. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

I. Vázrendszerünk számokban (10 pont)

I. Vázrendszerünk számokban (10 pont) I. Vázrendszerünk számokban (10 pont) Ebben a feladatban mennyiségi vizsgálatot kell végezni, azaz összehasonlítani minden feladatban az a és b mennyiségeket. 1) a) Ujjpercek száma a két kezünkön b) Ujjpercek

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra Az élőlények rendszerezése 3. óra A vírusok A prokarióta és eukarióta

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Szaporodás és fejlődés az élővilágban... Szaporodás formák Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Osztódással Bimbózással (hidra) Vegetatív szaporodás Partenogenézis (parthenosszűz, genézis-nemzés)

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Nagy Erika. Biológiából Ötös. 7. osztályosoknak. www.biologia.ws

Nagy Erika. Biológiából Ötös. 7. osztályosoknak. www.biologia.ws Nagy Erika Biológiából Ötös 7. osztályosoknak www.biologia.ws 1 Készítette: Nagy Erika 2009 Társszerző: Kasszán Zsuzsanna MINDEN JOG FENNTARTVA! Jelen kiadványt vagy annak részeit tilos bármilyen eljárással

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 13. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam Az osztályozóvizsga követelményei: Az osztályozóvizsga írásbeli feladatlap. Az osztályozó vizsgán az osztályzás a munkaközösség által elfogadott egységes követelményrendszer

Részletesebben

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001 BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001 BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 66 Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET. X. évfolyam 2013/2014

BIOLÓGIA TANMENET. X. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET X. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái

Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái C43 Konzervújság 1996. 2. 40-42. és HÚS 1996. 4. 210-214 Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái 1. Penészgombák élelmiszeripari jelentősége A penészgomba elnevezés nem rendszertani

Részletesebben

Felvételi feladatok biológiából 2006. február 25.

Felvételi feladatok biológiából 2006. február 25. Felvételi feladatok biológiából 2006. február 25. 1. Karikázd be a helyes választ! 1. Hajtásain tüskék vannak: a) Vadrózsa b)kökény c)mogyoró 2. Makktermése van: a) Bükk b)fekete bodza c) Som 3. Fészekhagyó

Részletesebben

Amazónia varázslatos állatvilága

Amazónia varázslatos állatvilága Amazónia varázslatos állatvilága Az Amazonas-medence állatvilága Óriási fajgazdagság. (egysejtűek, férgek, rovarok /lepkék, bogarak kicsik és óriásiak/ különféle kétéltűek, hüllők és emlősök) Nappal az

Részletesebben

Biológia - Egészségtan helyi tanterv

Biológia - Egészségtan helyi tanterv Biológia - Egészségtan helyi tanterv I. Célok és feladatok A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek

Részletesebben

A tej. A tej szerepe az egészséges táplálkozásban

A tej. A tej szerepe az egészséges táplálkozásban A tej A tej szerepe az egészséges táplálkozásban A tejfogyasztás múltja Az ember 6500 éve fogyasztja más emlősök tejét Képesek vagyunk megemészteni: - a juh, a kecske - a bivaly, a ló kanca - a teve és

Részletesebben

Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés

Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés HÉTFŐ HOLD A folyékony elemekre hat, és azt várja, hogy a vasárnapi gondolatokat átgondoljuk és nyugodtan megfontoljuk. Ilyen nyugodt és harmonikus

Részletesebben

Gombák. 100 000-300 000 faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita

Gombák. 100 000-300 000 faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita Gombák Gombák Klorofill nélküli, heterotróf táplálkozású, spórás, fonalas, egy vagy többsejtű, valódi sejtmaggal rendelkező, ivarosan és ivartalanul is szaporodó telepes szervezetek. 100 000-300 000 faj.

Részletesebben

A prokarióták. A biológia tudománya az élők világát két alapvető birodalomra osztja: a prokariótákra és az eukariótákra.

A prokarióták. A biológia tudománya az élők világát két alapvető birodalomra osztja: a prokariótákra és az eukariótákra. A prokarióták A biológia tudománya az élők világát két alapvető birodalomra osztja: a prokariótákra és az eukariótákra. Szerk.: Vizkievicz András A prokarióták legszembetűnőbb közös sajátsága, hogy sejtjükben

Részletesebben

Szakköri tanulói munkafüzet

Szakköri tanulói munkafüzet Szakköri tanulói munkafüzet Biológia 7-8. évfolyam 2015. Összeállította: Heiling Jolán 1 TARTALOM MUNKA-ÉS BALESETVÉDELMI, TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK... 2 1. FÉNYMIKROSZKÓP ÉS MIKROSZKÓPI TECHNIKÁK... 4 2. BAKTÉRIUMOK

Részletesebben

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Tompáné Balogh Mária ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Környezetem élõvilága TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK éves tanulók részére 0 Évfolyam 0 A tanuló neve pauz-westermann . Mi a haszonkert? ÔSZ A HASZONKERTBEN

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 21. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK TOMPÁNÉ BALOGH MÁRIA KÖRNYEZETEM ÉLÔ TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK Évfolyam 2 7 0 éves tanulók részére... a tanuló neve pauz westermann VIZES ÉLÔHELYEK A) változat. a) Rajzold

Részletesebben

gei Kép: internet Fotó: internet

gei Kép: internet Fotó: internet A keresztes virágúak betegségei gei Kép: internet Fotó: internet 1 Káposztafélék gyökérgolyválya (Kertész) Plasmodiophora brassicae (Protozoa) Gazdanövények: Keresztesek, pl.: Repce Retek Torma Karalábé,

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok BIOLÓGIA 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra Célok és feladatok Szakközépiskolánkban a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 9-1 OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A gimnáziumban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 7 8. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

I. Az ember idegrendszere (14 pont)

I. Az ember idegrendszere (14 pont) I. Az ember idegrendszere (14 pont) Írd a megfelelő betűjelet az állítások után álló négyzetbe annak megfelelően, hogy az állítás csak az agyvelőre, csak a gerincvelőre, mindkettőre vagy egyikre sem vonatkozik!

Részletesebben

BIOLÓGIA tankönyvcsaládjainkat

BIOLÓGIA tankönyvcsaládjainkat Bemutatjuk a NAT 2012 és a hozzá kapcsolódó új kerettantervek alapján készült BIOLÓGIA tankönyvcsaládjainkat Mindennapok Mindennapok MINDENNAPOK TUDOMÁNYA SOROZAT Csigér István Juhász Katalin Vargáné Lengyel

Részletesebben

MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre)

MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre) MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre) Az élelmiszer fogyasztására visszavezethetı megbetegedések száma Magyarországon a becslések szerint

Részletesebben

Biológia fakultáció a 10 12. évfolyam számára

Biológia fakultáció a 10 12. évfolyam számára Biológia fakultáció a 10 12. évfolyam számára Mottó: Gondolják csak el! Egy bolygón, de könnyen meglehet, hogy az egész világegyetemben egyetlen bolygón azok a molekulák, amelyekből normális esetben egy

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 27. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé.

Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé. Test-elemzés Bioelektromos impedancia mérés 5 különböző pályán kerül mérésre (lábtól-lábig, kéztől-kézig, bal kéztől a jobb lábig, jobb kéztől a bal lábig, bal kéztől a bal lábig). Ezzel 100%-os lefedettséget

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők; Éves óraszám: 55,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra TANMENETJAVASLAT A harmadik osztályos természetismeret témakörei az új leckék óraszámával: 1. témakör: A növények és az állatok élete, életműködése 9 óra 2.

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

I. Gombák (10 pont) óriáspöfeteg közönséges csiperke gyilkos galóca sárga rókagomba. lila pereszke sárga kénvirággomba nagy őzlábgomba ízletes tinóru

I. Gombák (10 pont) óriáspöfeteg közönséges csiperke gyilkos galóca sárga rókagomba. lila pereszke sárga kénvirággomba nagy őzlábgomba ízletes tinóru I. Gombák (10 pont) A következő tesztkérdések az alább felsorolt, hazánkban is élő nyolc gombafajjal kapcsolatosak. óriáspöfeteg közönséges csiperke gyilkos galóca sárga rókagomba lila pereszke sárga kénvirággomba

Részletesebben

Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez

Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez Erdők élővilága Lombhullató- és tűlevelű erdők fáinak, cserjéinek jellemzői (szervek jellemzése, megporzási módjuk, terméstípusaik,

Részletesebben

II. Grafikonok elemzése (17 pont)

II. Grafikonok elemzése (17 pont) I. Az ember táplálkozása (10 pont) Többszörös választás 1) Melyek őrlőfogak a maradó fogazatunkban (az állkapcsok középvonalától kifelé számozva)? 1) az 5. fog 2) a 3. fog 3) a 8. fog 4) a 2. fog 2) Melyik

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2012. április 27. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc Kód: Türr István Gimnázium és Kollégium 1 1. Feladat: Szövetek

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Madarak, mint élőhelyek

Madarak, mint élőhelyek Madarak, mint élőhelyek Birds, as habitats - the hidden world of avian ectoparasites Célcsoport: általános iskola felső tagozat, biológia szakkör. A tanösvény célja egy általános iskolai tantervekből hiányzó,

Részletesebben

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus Hogyan táplt plálkozzunk lkozzunk egészs szségesen? Parnicsán Kinga dietetikus A táplálkozás jelentősége Táplálkozás: Az anyagcseréhez szükséges anyagok bevitele a szervezetbe. A táplálkozás célja: - energia

Részletesebben

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Szeretnénk a látogatás előtt egy áttekintést nyújtani a Bárka madarairól, amely talán tartalmasábbá teheti a látogatást. A Bárka

Részletesebben

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) 56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra Plasmopara viticola A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott

Részletesebben

ÉLELMISZER- BIZTONSÁGI

ÉLELMISZER- BIZTONSÁGI K ÉLELMISZER- BIZTONSÁGI I S K O O S TUDTAD? Az ételmérgezés minden olyan megbetegedés köznyelvi elnevezése, melyet az elfogyasztott élelmiszerben levő, szemmel nem látható, apró baktériumok, vírusok,

Részletesebben

3/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan III.

3/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan III. 3/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN III. HÜLLŐK Jellemzőik Az első valódi értelemben vett szárazföldi állatok, szaporodásuk nem kötődik a vízhez. Sikeres állatcsoport, mintegy 7000 fajuk ismert. A kétéltűektől

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 26. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben