Elnöki interjú (5-6. oldal) Az angol beteg, aki magyar volt (8-9. oldal) Biolumineszcencia (14. oldal)

Átírás

1 TétékásNyúz XLV. félévfolyam 3. szám XXXVIII félévfolyam 1. szám szeptember február Az ELTETTKHÖK hetilapja info: Elnöki interjú (5-6. oldal) Az angol beteg, aki magyar volt (8-9. oldal) Biolumineszcencia (14. oldal) TTKHÖK

2 + - Plusz-Mínusz Civilek az egyetemért Fogyatékosság-barát munkahely a TáTK Több tízmillió forintot juttattak az adózók az ELTE céljait támogató alapítványoknak a személyi jövedelemadó civil szervezeteknek adható 1%-ából. A legnagyobb összegű támogatást, több mint 10 millió forintot az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Alapítványa kapta. Az ELTE oktatási tevékenységét, kutatómunkáját, a hallgatói életet, a kulturális és szabadidős tevékenységeket és az Alumni Baráti Kört támogató alapítványok pénzügyi forrásaik egy részét évről-évre a magánszemélyek által fizetendő személyi jövedelemadó civil szervezetek számára fölajánlható 1%-ából biztosítják. Az ELTE különféle intézményeinek sokrétű tevékenységét támogató több tucatnyi civil kezdeményezés javára, összesen több mint 30 millió Ft értékben rendelkeztek a évi személyi jövedelemadójuk terhére a magánszemélyek. Bár az egykulcsos 16%-os személyi jövedelemadó bevezetése átlagosan több mint 21%-kal csökkentette az 1%-ból elérhető összeget, a támogatás így is fontos részét képezi a civil szektor finanszírozásának. Az ELTE céljait, intézményeit támogató civil szervezetek közül kimagaslóan teljesítettek a gyakorlóiskolák alapítványai: az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Alapítványa számára Ft-ot ajánlottak föl az adózók, a Trefort Gyakorlóiskola Alapítvány Ft-ra, az Alapítvány az Apáczai Gimnáziumért Ft-ra számíthat. Jelentős összeget ajánlottak föl az adózók az Értetek Gyakorló Általános Iskola Alapítvány, az ELTE Bartók Béla Énekkari és Egyetemi Koncertzenekari Alapítvány, az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány és a Trefort-kert Alapítvány számára is. A személyi jövedelemadó 1+1%-áról idén ezer magánszemély rendelkezett, akik az elvileg fölajánlható keret 56,7%-át, mindösszesen 12,45 milliárd Ft-ot juttattak el a célcsoportoknak. A fölajánlásból az egyházak 3,98 milliárd, a civilek 7,23 milliárd, a Nemzeti Tehetség Program 1,24 milliárd Ft támogatáshoz jutott. A felajánlásokról szóló tájékoztatót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szeptember 15-én tette közzé. forrás: Kármán Tódor-díj félévfolyam 3. szám szeptember 26. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az American Chamber of Commerce in Hungary és a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület képviselőiből álló Akkreditációs Bizottság döntése alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara sikeresen teljesítette a pályázati feltételeket, így Fogyatékosság-barát munkahely elismerésben részesül, és jogosulttá válik a Fogyatékosság-barát munkahely logó használatára. A logó azt kommunikálja, hogy a munkáltató pozitívan fogadja a fogyatékos személyek jelentkezését. A díjátadó rendezvényre december elején kerül majd sor. A Fogyatékosság-barát munkahely elismerés bevezetésének célja az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találásának támogatása. Az elismerést azok a munkáltatók kaphatják meg, akik vállalják, hogy folyamatosan fejlesztik a fogyaté kos emberek toborzásával, foglalkoztatásával, megtartásával kapcsolatos gyakorlatukat. Kevéssé ismert tény, hogy a fogyatékos munkavállalók megbízhatósága és termelékenysége Új rovatot indítunk! Az ERASMUS-os és más külföldi tanulmányokat végzett hallgatókkal szeretnénk interjút készíteni, vagy akár ti magatok is kipróbálhatjátok a cikkírás rejtelmeit, és elkészíthetitek beszámolóitokat a Tétékás Nyúz hasábjaira. Jelentkezni a foszerkeszto@ nyuz.elte.hu-n lehet. nem marad el a többi kollégáétól. A mindennapi életben sok fogyatékos ember jó problémamegoldó készségeket fejleszt ki, melyek hasznosak lehetnek a munkahelyen. Motiváltságukat bizonyítja, hogy élen járnak a ledolgozott munkanapok számában, és hosszabb ideig állnak alkalmazásban, lojálisak a vállalathoz. forrás: Megjelent a magyarországi közoktatás, felsőoktatás és tudományos kutatás támogatása érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért a gazdasági- és közélet szereplőinek elismerésére alapított Kármán Tódor-díj évi felhívása. Határidő: október 10. A Magyar Közlönyben olvasható kiírás szerint a Kármán Tódor-díjat a magyarországi közoktatás, felsőoktatás és tudományos kutatás támogatása érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért a gazdasági- és közélet szereplőinek elismerésére hozták létre. A díjat olyan természetes személyek, közösségek vagy jogi személyek (intézmények, vállalkozások, alapítványok) kaphatják, akik kiemelkedő támogatást nyújtanak a tanulóknak, hallgatóknak, oktatóknak és a kutató vagy oktatási intézményeknek. A díjra pályázni lehet, továbbá az oktatási intézmények és az oktatásban és kutatásban részt vevő személyek is tehetnek rá javaslatot. Évente maximum öt díj adományozható, amelyet az emberi erőforrások minisztere ünnepélyes keretek között ad át. A díjjal oklevél és plakett jár. A pályázatoknak vagy javaslatoknak tartalmaznia kell a támogatás vagy az együttműködés szakmai tartalmának leírását, a támogatás pénzben kifejezhető értékét, továbbá az ajánlást vagy ajánlásokat. A pályázatokat vagy javaslatokat (maximum 3 oldal) október 10-ig kell eljuttatni az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárságára (1055 Budapest, Szalay utca ) További információ: Szigeti Katalin oktatási kitüntetési referens. forrás:

3 Tartalomjegyzék A főszerkesztő nadrágszéle Personal branding 3 HÖK (Interjú Ferdinandy Bencével EHÖK elnökválasztás Dékáni beiktatás) Sport (Futás a múltba; XXIII: 5vös 5km) Arcok...7 (Elie Wiesel) Magyar expedíciók (Almásy László) Faliújság Tudósítás (Erasmusos beszámolók; Nap-Föld kapcsolat) TTT (Biolumineszcencia; Rendezvények a BKV-nál) Helyvektor...16 (Lapraszerelt vacsora) Kritika...16 (A nő megkísértése) Cooltér...17 (Sigmund Freud) Négyeshatos...17 (Nézőpont kérdése) Belszíni fejtés...18 Mozizóna...19 (Tree of Life Green Street Hooligans) Előző hevenyészett nadrágszélemben arról olvashattatok, hogy hogyan kerültem én ide. Most a miért következik. A personal branding nagyon közkedvelt szó lett magyar megfelelője: énmárka, ezért sokan foglalkoznak is vele. Még nyáron olvastam két nagyon különböző embertől erről a témáról, az egyik Chriswell, a másik Réz András volt. Míg az első magasztalta, addig az utóbbi degradálta a szót és tartalmát. Belehelyezkedve mindkettejük nézőpontjába, és megértve őket gondoltam, hogy írok nektek erről egy kicsit. Szerintem is nagyon fontos a personal branding. Számomra a szó azt takarja, hogy milyen képet alakít ki az ember magáról és a munkájáról, és ezt hogyan tálalja másoknak. Persze hozzá tartozik még nagyon sok minden más is, mint az öltözködés, kiállás, metakommunikáció, viselkedés stb. Úgy gondolom, hogy ez az, amiért valakit felvesznek valahova és van, akit nem azonos vagy hasonló papírok mellett. Mi több, szerintem lehet párhuzamot vonni úgy általában a sikeresség és a hatásos personal branding mögött, pont azért, mert nagyon sok mindent magában rejt. Éppen ezért is tartom fontosnak és foglalkozom vele, persze nem mindig tudatosan, sőt még évekkel korábban azt sem tudtam, hogy mi az, amire odafigyelek pontosan. De aztán egyre jobban tudatosult bennem, hogy az, ahogyan a feladatokhoz hozzáállok, hogy keresem a kihívásokat újra és újra az mind-mind fontos összetevője annak, hogy mit gondolnak rólam az emberek. A Nyúz-os munkáimmal kezdődött, de igazán az index-es gyakorlatom után lett igazán körvonalazható az, hogy milyen képet is szeretnék magamról kialakítani másokban. Ehhez persze hozzá jött az a fura Törcis dolog, hogy mindenhez van hozzáfűznivalóm, sokféle témában otthon érzem magam és sokban úgy alapszinten kompetens is vagyok, azaz tájékozott. Ez sokszor jött jól, vizsgákon, jegybeiratások alakalmával vagy ha csak beszélgetni kellett valamiről valakivel és nem jött volna jól, ha csak kuksolok magamban. Ezzel a cikkel azt szeretném elérni, hogy ti is kicsit jobban odafigyeljetek arra, amit énmárka néven emlegetünk. Hiszen a részletekben bújik meg az ördög, és nem véletlenül. Az amatőröket a profiktól mondhatjuk, hogy csak egy hajszál választja el, de ha ez így lenne, nagyon vastag hajszálról kellene, hogy beszéljünk. Mégis, sokan nem figyelnek oda arra, hogy milyen CV-ket adnak le, hogyan mennek el egy állásinterjúra vagy akár csak hogyan iratnak be egy jó vagy rossz jegyet. Pedig úgy gondolom, hogy ezeken is múlhat sok minden. Török Balázs Főszerkesztő Tétékás Nyúz foszerkeszto@ttkhok.elte.hu TétékásNyúz XLV. félévfolyam, III. szám. Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Török Balázs. Vezetőszerkesztő: Törceee. Tördelő: Kőnig Rita Olvasószerkesztők: Szalai Evelin, Saáry Ákos, Címlapfotó: Fodor Immánuel. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Szalai Evelin), Helyvektor (Saáry Ákos), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Gans), Mozizóna (Budafai Viktória, Mihály Eszter), Négyeshatos (B. Andi), Sport (Verus), TTT (Kőnig Rita, Karsai Richárd), Tudósítás (Horváth Anna, Weyde Szandra). Honlap: nyuz@elte.hu. Telefon: , lapzárta után 30/ Fax: Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1200 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: foszerkeszto@ttkhok.elte.hu; személyesen fogadóidőben (péntek 12-14) Déli Hali (00.732). TétékásNyúz

4 4 Miért jelentkeztél az elnöki pozícióra? Az elmúlt években többször, többen is megkerestek, hogy nem akarnék-e indulni elnöknek, de eddig nem éreztem úgy, hogy igent kellene mondjak. Végül is indultam, mert egyrészt olyan helyzet alakult ki, ami miatt a tervezettnél korábban szükség volt egy új elnökre, másrészt nem volt ideálisabb jelölt. Ez alatt azt értem, hogy szerintem, mint doktorandusz kicsit túl idős vagyok már ehhez, de sajnos többen úgy láttuk, hogy az elmúlt év sűrű tisztségviselő váltásai miatt nincsen kellően felkészült fiatalabb jelölt, aki képes lenne ott folytatni, ahol az elődöm abbahagyta. Ezért is kiemelt célom az utánpótlás nevelés az Önkormányzat minden szintjén. Mi ez a kialakult helyzet amire utaltál? Ez bonyolult történet. Aki követte az elődöm, Dukán András Ferenc közéleti cikkeit itt a Nyúz hasábjain, az láthatta, hogy a TTK HÖK és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat között rendszeres súrlódások voltak különböző frontokon, amelyeknek az ELTE Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft. is igen gyakran része volt. Nehezen magyarázható, hogy a már hosszú évek óta bevált módon működő gólyatáboraink lebonyolításához kénytelen vagyunk már második éve a Szolgáltatásszervező Kft-t használni, amely a szervezést körülményessé és drágábbá tette, mint eddig volt. Az is sokaknak feltűnhetett már, hogy a Gömb Aula galériáján található boltja és ügyfélfogadója az ELTE TTK Hallgatói Alapítványnak részben felszámolásra került és jelentős mértékben át lett alakítva. Ezen változások miatt a háttérben folyt egyfajta küzdelem, jelentősen akadályozva a konstruktív megoldásokat. András úgy látta jónak, hogy a TTK HÖK jobban jár egy olyan új vezetővel, akivel a fent említett felek is kompromisszum készebbek. 45. félévfolyam 3. szám szeptember 26. HÖK Interjú Ferdinandy Bencével A TTK-HÖK új elnökével 24 éves, 2007 óta jár az egyetemre, jelenleg elsőéves doktorandusz a Fizika Doktori Iskolában, illetve 2008 óta biológia alapszakos hallgató is. Doktoranduszként a Biológiai Fizika Tanszéken elméleti HIV kutatással foglalkozik, szabadidejében az éjszakában szórakozni, olvasni, kirándulni és szerepjátékozni szeret. Korábban fizika szakterületi koordinátor volt a TTK HÖK-ben. Hogyan tudod összeegyeztetni a doktoranduszi elfoglaltságaidat az elnökivel? Ezt még csak most próbálgatom, de amikor az embernek hirtelen sok munkája akad, akkor kénytelen még hatékonyabban megszervezni életét. Meglepően sok időt tud az ember pazarolni, ha történetesen nincs nyomás alatt. Szerencsére a doktori képzés igencsak rugalmas időbeosztást tesz lehetővé, hiszen gyakorlatilag nincsenek óráim és az általam végzett kutatás olyan, hogy mindössze egy interneteléréssel rendelkező számítógép szükséges hozzá, így bármikor, bárhonnan tudok dolgozni. Mi az amin szeretnél változtatni és mi az amin nem? Alapvetően nem sok mindent akarok megváltoztatni, szerintem a TTK HÖK jó irányvonalon halad, jó érdekképviseleti munkát végez, tehát az örökölt projekteket tovább fogom vinni, a hangsúlyok viszont helyenként máshol lesznek. Nagyon fontosnak tartom a kari vezetéssel kialakított jó kapcsolatunkat, amit az elnök és dékánváltás után is szeretnék továbbvinni. A terveim között szerepel az Önkormányzat belső átalakításának befejezése, aminek a célja a szakterületek önállóságának növelése. Folytatni fogjuk az együttműködéseinket a többi kari HÖK-kel. Ahol a hangsúlyok leginkább változni fognak az az utánpótlás nevelés területe. Mi a véleményed az egyetemi közéletről? Szerintem a TTK-s közélet nagyon színes, köszönhetően a sok önálló szakterületnek és a civil szervezeteknek. Örülök neki, hogy mindenkinek megvan a TTK-s, ELTE-s identitása és mégis minden szakterületnek vannak hagyományai, ami egy érdekes és remek hellyé teszi a TTK-t. Ráadásul a konstruktív légkör is megvan a Karon, tehát nincs okunk a panaszra. Az egyetemi közélet már korántsem ennyire rózsás, ott inkább erőpolitika, semmint a kompromisszum keresés zajlik többnyire, de remélem, hogy ebben sikerül változást hoznom. Mik azok a feladatok, amiket meg kell oldani a HÖK-nek az elnökséged alatt? Meddig tervezed a tisztség betöltését? Az egyik nagyon fontos feladatot már korábban említettem, ami az utánpótlás nevelés. Szeretnék minél több fiatal, motivált és tanulmányaiban élen járó hallgatót bevonni az Önkormányzat működésébe. A tisztség betöltésének időtartama is ettől függ: szeretnék minél hamarabb kinevelni ideálisan két jelöltet, akik alkalmasak és felkészültek az elnöki tisztség betöltésére és valahol harmadév környékén járnak, hogy aztán valaki átvehesse tőlem ezt a feladatot. Emellett néhány fontosabb feladatot emelnék még ki: a Neptun zökkenőmentes bevezetését, az egyetemi szabályzatoknak az új Nemzeti Felsőoktatási törvényhez és a hozzá kapcsolódó rendeletekhez való igazítását, külön feladatként kiemelve a szintén törvény által előírt önálló doktoranduszhallgatói önkormányzat létrehozását és a tanárképzés megreformálását, a decentralizáció növelését az Egyetemi Hallgatói Önkormányzaton belül, és az új Alapszabályunk végleges formába öntését. Kevésbé hangsúlyos, személyesebb jellegű feladat, hogy a Hallgatói Önkormányzaton belül több figyelmet kapjon a tudomány és a tudományszervezés, hogy a tehetséges hallgatóinkat ilyesmivel is segítsük. Az elnöki pályázatomban ez valamivel részletesebben ki van fejtve, akit érdekel a honlapunkon, a tisztségviselőknél megtalálja.

5 EHÖK elnökválasztás HÖK Beszámoló az EHÖK Küldöttgyűléséről Szerdán delegáltjaink dacolva a széllel és esővel tiszteletüket tették a Szerb utcában, még pedig komoly küldetést vállalva magukra: szeptember 19-ére hirdették meg az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlését. A Küldöttgyűlés fő témája az EHÖK elnökének és alelnökeinek, valamint az EHÖK Ellenőrző Bizottságába delegált hallgatóknak a megválasztása volt. Mint ismeretes, egyetlen pályázat érkezett be, ez Kalina Gergely és csapatának a programja volt, melyet előzőleg kiküldtek a kari Hallgatói Önkormányzatoknak. Az elnökválasztást megelőzte Kalina Gergely beszéde, melyben kifejtette az ELTE Universitas eszme iránti elkötelezettségét, illetve megköszönte korábbi csapatának a közös munkát. Utána kérdések következtek, majd titkos szavazással megválasztották további egy évre a beadott program alapján Kalina Gergelyt és csapatát. Több helyen nem történt személyi változás, Szabó Eszter (TÓK) maradt a szociális alelnök, Ávéd Krisztina (TáTK) továbbra is külügyi alelnökként fog tevékenykedni, illetve Zaránd Péter (ÁJK), a közkapcsolati alelnök személye sem változott. Azonban két tisztségben új embereket köszönthettünk, Mészáros Ádám (TáTK) váltotta Halmi Esztert a tanulmányi alelnök poszton, Gavallér György helyére pedig Kovács Zoltán (BTK) került, mint gazdasági alelnök. A referensek és megbízottak személyéről nem szavazott az EHÖK Küldöttgyűlése, mivel az Alapszabály értelmében erről az Elnökség fog dönteni. Kalina Gergely programjában azonban szerepel, hogy előzetes egyeztetések alapján valószínűleg nem lesznek komoly személyi változások e téren. A kabinetfőnök Baczkó Norbert (ÁJK), a tudományos referens Cserép Máté (IK), az esélyegyenlőségi referens Bakos Andrea (BGGyK) marad továbbra is, mint ahogyan Belső Ádám (TTK) vállalta a rendezvényszervező referensi, Répási Károly (PPK) a sportügyi referensi, Sőtér Dávid (BTK) pedig a határon túli ügyekért felelős megbízotti tisztséget. Az ELTE Online főszerkesztői posztját változatlanul tölti be Romlaki Dorka Alíz (BTK), Nemes László (BTK) is folytatja munkáját, mint a doktoranduszokért valamint a könyvtári ügyekért felelős megbízott, illetve Gajág Dóra (BGGyK) is tisztségben marad, mint elnöki megbízott. A Küldöttgyűlés végén sor került az EHÖK Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztására, a TTK által delegált Hermán Dániel nagy többséggel került megszavazásra. Az Ellenőrző Bizottság később maga fog elnököt választani az EB élére. A szavazásokkal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az EHÖK Küldöttgyűlés elején tisztázva lett, miszerint a doktorandusz delegáltak nem adhatták le szavazataikat. Jelenleg a doktorandusz hallgatók nem a Hallgatói Önkormányzat tagjai, amíg nem alakul meg a Doktorandusz Hallgatói Önkormányzat, addig a HÖK-ök látják el a doktoranduszok érdekképviseletét. Nagy Katalin Tanulmányi Elnökhelyettes 5 Dékáni beiktatás Kari Tanács beszámoló A TTK Kari Tanácsa szeptember 19-én tartotta félévkezdő ülését, melyen a nyolc napirendi ponton túl sor került a Kar új dékánjának, dr. Surján Péternek a beiktatására. A dékáni lánc átadásán jelen volt dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, dr. Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató és dr. Rónay Zoltán főtitkár. A dékáni láncot dr. Michaletzky György adta át egy beszéd keretében, illetve Nagy Károly, a dékánválasztást előkészítő bizottság elnöke is szólt pár szót a jelenlévőkhöz. A Kari Tanács rendes ülésén először az Ügyrendi Bizottság személyi változásairól döntött, Nagy Sándor nyugdíjba vonulása miatt a megüresedett helyre Vellai Tibor került, a hallgatói delegált pedig Ölbei Márton lett. A személyi ügyek napirendi pontban Surján Péter dékán úr bemutatta a Kari Tanács hallgatói delegáltjait Ferdinandy Bencét, Nagy Katalint, Zomborácz Kittit, Koczúr Szilviát, Hegedüs Györgyöt, Béni Kornélt, Jancsó Tamást, Hermán Dánielt és Ölbei Mártont. Négy tanársegédi kinevezés hosszabbítás és két docensi kinevezés is történt, Nagy Márton (Fizikai Intézet), Kiss Gabriella, Török Viktor (Földrajzés Földtudományi Intézet) és Titkos Tamás (Matematikai Intézet) tanársegédi kinevezéséről, valamint Nagy Balázs és Szalai Zoltán docensi kinevezéséről hozott pozitív döntést a Tanács. Továbbá Királyné Tamás Anikó Eszter lett megszavazva a Gazdasági és Műszaki Osztály vezetőjének. A Kari Tanács bizottságaiba javasolt hallgatói delegáltak is ismertetve lettek, illetve a jubileumi diplomák kiosztására tett javaslatokat, valamint a féléves üléstervet is elfogadta a Tanács. Nagy Katalin Tanulmányi Elnökhelyettes taneh@ttkhok.elte.hu TétékásNyúz

6 6 Futás a múltba 5vös5, ahogy eddig láttuk Az 5vös 5km idén ősszel 23. alkalommal kerül megrendezésre a TTK szervezésében. A verseny útvonala az ELTE Lágymányosi Kampuszán kanyarog végig immár 12 esztendeje, töretlenül. Cikkünkben most visszakocogunk egy kicsit a múltba, hogy betekintsünk az 5vös 5km eddigi, eseményekben igencsak bővelkedő életútjába. Az első 5vös 5km-t az ELTE TTK egyetemi sporttanácsbeli képviselője, Horváth Ákos szervezte az ELTE TTK HÖK sportfelelősével, Mucsi Zoltánnal május 12-én az Eötvös-napon. Abban az évben közel 100 induló futotta le a távot, többségében az ELTE TTK hallgatói. A versenyen 100 emblémázott pólót osztottak ki a szervezők, amely embléma csupán apróbb eltérésekkel, de lényegében változatlan formában mára hagyományossá vált az 5vös 5km történetében. A versenyt 2004 óta évente kétszer is megrendezik: tavasszal az egyetemi LEN Fesztivál idején, valamint ősszel, általában szeptember végén. A futást kezdetben mindig az Eötvös-napra időzítették a szervezők. A résztvevők száma igencsak hullámzott akkoriban. Az első igazán nagy siker az V. 5vös 5km alkalmával, 2003 októberében érkezett, amikor az esős idő ellenére 173 résztvevő öltött sportruhát, hogy teljesítse az 5000 méteres távot. Az első tanszékek versenyét akkor a Térképtudományi Tanszék nyerte meg Zentai László (egykori dékánhelyettes, rektorhelyettes, jelenlegi tanszékvezető) tájfutó magyar bajnok szervezésében. A résztvevők száma az utóbbi években már 300 fő felett van, és szerencsére ez a szám szemeszterről szemeszterre növekszik. A tanszéki kategóriát bevezetése óta 10 alkalommal nyerte már meg a Biokémiai Tanszék Nyitray László vezetésével, de felállhatott már a dobogó legfelső fokára az Immunológiai Tanszék, a Biológiai Fizika Tanszék, az Atomfizikai Tanszék, az ELTE Rektori Hivatal Pályázati Főosztálya, valamint még egy alkalommal a Térképtudományi Tanszék is. A családi kategóriában a Székely- és a Csere-család nyerte eddig a legtöbb versenyt, akiknek fejlődését az utóbbi évek átlag perces, kiemelkedő időeredménye is hűen tükrözi. Az egyetem vezetői közül többen indultak már 5vös 5km-en: Michaletzky György egykori dékán, dékán- és rektorhelyettesek, akadémikusok, valamint egyetemi tanárok is megtisztelték már a versenyt részvételükkel tavaszán Hámori Jenő kardvívó olimpiai bajnokunk is teljesítette a távot, 2011 májusában pedig Talmácsi Gábor világbajnok motorversenyzőnk futott velünk. A szervezés elsősorban az ELTE TTK HÖK sportszervezőinek feladata ben a gárda kiegészült a BEAC Polythlon Triatlon Klub önkéntes tagjaival, Székely Mózes vezetésével. Ők szervezik a célkaput, a NIKE futószervizt és a tombolát, valamint felfestik a futókat segítő útvonaljeleket. Az évek során nemcsak a létszám növekedésével büszkélkedhettünk, de a verseny színvonalát is folyamatosan emelték újításaikkal aktuális sportfelelőseink. Kálózi Attila egykori sportbiztos ötlete alapján minden lehetséges alkalommal 5. hó 5-én 5 óra 5 percre rakják a tavaszi 5vös 5km-t. A Balaton Time Team tapasztalt csapata segítségével bevezették a chipes időmérést, továbbá a Térképtudományi Tanszék szakembereinek hála, profi útvonaltérkép is segíti a versenyzőket a három kör könnyebb leküzdésében. A térkép és a jelfogó mellett már hagyományőrző elemévé vált a rendezvénynek a logó, a videó beszámolók, a NIKE futóbusz, valamint a célkapu is. De hát az ehhez hasonló jól bevált módszereknek soha nem is volt érdemes idejekorán búcsút inteni. Az 5vös 5km futófesztivál eddig is színes volt, és egyre csak színesebb lesz. Szeptember 27-én újabb nevekkel és időeredményekkel írhatjuk tovább a verseny történetét. Hajrá ELTE! Hajrá TTK! Verus (forrás: HÖK 45. félévfolyam 3. szám szeptember 26.

7 XXIII. 5vös 5km Sport&Arcok Futócipőt fel, állj rajtvonalhoz Te is! 5 km nem sok, ha az egészségről és egy új egyetemi élményről van szó, amellyel feldobhatjuk a tanulás és a munka hétköznapjait. Szeptember 27-én a hagyományokhoz híven 5 óra 5 perces kezdéssel ismét futófesztivál itt, a Lágymányosi Campuson. Reméljük, Vilzon, a TTK-sok hű kabalája ismét ránk hozza majd a szikrázó napsütést! 7 Elie Wiesel Az óra ketyeg, a verejtékcseppeket ígérő rajtvonal egyre közelebb kúszik hozzánk, a szervezők pedig ezekben a percekben is azon dolgoznak, hogy a rendezvény minden egyes építőkockája a helyére kerüljön. Szerencsére az a mostanában sokat hallott megállapítás, amely szerint az egyetemisták sportolási kedve igencsak apadt az utóbbi években, a 23. 5vös 5km népszerűségén sem mutatkozik meg. Sőt, idén valószínűleg rekordszámú indulóra számíthatunk a versenyen. A megálmodott cél legalábbis az, hogy az eddigi több mint 300 fős létszám 400 fő fölé emelkedjen. A futók idejét idén ősszel is lábra erősített chipes időmérő jelzi majd. Az útvonal kerek 5000 métere három leküzdendő körből áll, amelyet a Magyar Atlétika Szövetség közbenjárásával mértek ki még 2003-ban. A verseny fővédnöke az ELTE Rektora és az MRK elnöke, dr. Mezey Barna, valamint a BEAC és a MEFS elnöke, dr. Kiss Ádám. Az ünnepélyes megnyitót követően futóink zenére melegíthetik be izmaikat Pulay Szilvi aerobik sportösztöndíjas irányításával, majd a várva várt rajt következik 17 óra 5 perckor a két épület közötti lezárt parkolóból. Az ELTE-s sportprogramok ma már elengedhetetlen részeként cheerleadereink is fellépnek, és kitartásra biztatják a versenyen részt vevő futókat. A hagyományokhoz híven az egyéni kategóriák mellett díjazzák majd a legjobban teljesítő kart, tanszéket, csapatot és családot is. Emellett idén ősszel először a kicsik (8-10 éves kor) is megmérettethetik magukat a minimanó versenyszámban 16 órától, rövidített pályán. A kisebb maraton után dumamaratont rendeznek három olimpikonunkkal; Szilágyi Áron vívó, Kovács Zsófia triatlonista és Menczinger Kata vízilabdázó is velünk rója majd a kilométereket, utána pedig negyed héttől kötetlen beszélgetésre várják a résztvevőket. Az estét tombolahúzás zárja, valamint egy mindenkit összekovácsoló meglepetéssel is készülnek a szervezők, amely után egy darabig biztosan senki nem felejti majd el, hogy ahol járt, az nem más, mint az 5vös 5km! A versenyre nevezni a eotvos5.elte.hu oldalon, vagy a rendezvény napján a helyszíni standnál tudtok legkésőbb a futás kezdete előtt egy órával. Részletes programot és további információkat szintén a honlapon találtok. Futócipőt fel, állj rajtvonalhoz Te is! Verus Az elmúlt héthez hasonlóan most ismét egy kevésbé tudományos érdekeltségű hazai Nobel-díjas kitüntetettünk életébe nyerhettek betekintést. Elie Wiesel, magyar származású amerikai íróról olvashattok. A művész szeptember 30-án a mai Románia területén fekvő Máramarosszigeten látta meg a napvilágot egy ortodox zsidó család harmadik csemetéjeként, Eliezer Wiesel néven. Eredetileg anyanyelve a jiddis volt, de magyarul is beszélt már gyermekként, illetve a kultúráért is érdeklődött. Szülei már fiatal korában irodalom olvasására ösztönözték fiukat, a humanista tudat elsajátításának céljából, s emellett vallásos nevelésben részesítették. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, Máramarosszigeten kezdte meg magántanulóként. A második világháború idején a debreceni, illetve a nagyváradi magyar nyelvű zsidó gimnáziumokban is tanult. A háborút sajnos csak két nővére élte túl, akikkel egy francia árvaházban találkozott újra, majd később mindhárman Észak-Amerikába emigráltak. A család vallási helyzete miatt nehéz sors várt rájuk, 1944-ben deportálták őket. A fiatal fiú az auschwitzi, a monowitzi és a buchenwaldi koncentrációs táborok fogja volt. Az ekkor átélt, borzalmakkal teli időszakról később tucatnyi könyvet, novellát írt. Wiesel a csúfos évek lezárultával Párizsban talált magának biztos helyet, ahol 16 évet töltött el. Ez idő alatt írói tevékenységével rangos helyet vívott ki magának a francia irodalomban. Először hébert tanított és karvezetőként dolgozott, majd újságíró lett. Életműveinek számító, holokauszttal kapcsolatos témájú regényeit csak jóval később, hosszas biztatás után kezdte el megírni. Első nagy műve 1958-ban jelent meg Az éjszaka (La Nuit) címmel, majd két évvel később angol fordításban is kiadták. Ennek előzménye egy anyanyelvén megírt életrajz volt, amely az És a világ csendben maradt címet viselte. Az író ezután az USA-ba költözött, ahol 1961-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. A mai napig is itt él, jelenleg a bostoni egyetem tanára. Emellett még a saját nevét viselő alapítvány, illetve a Holocaust Emlékbizottság elnöke. A nehéz sorssal megküzdött írót 1986-ban béke Nobel-díjjal tüntették ki a következő indoklással: Az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára. Napjainkban is tekintélyes, fáradhatatlan és meghatározó alak a rasszizmus elleni küzdelemben. Solymosi Emőke TétékásNyúz

8 8 Az angol beteg, aki magyar volt Magyar expedíciók Magyar expedíciók Ha manapság valaki meghallja Teleki Sámuel, vagy Kőrösi Csoma Sándor nevét, rögtön eszébe jut róluk legalább annyi, hogy felfedezők voltak. Azonban ha ez a valaki Almásy László nevét hallja meg, valószínűleg egyetlen gondolat sem jut róla eszébe. Almásy László Ede augusztus 22-én született a család borostyánkői várában. Nagyapja, Almásy Ede egyike volt a Magyar Földrajzi Társaság alapítóinak, édesapja, Almásy György pedig elismert Ázsia-kutató volt. Tanulmányait a kőszegi bencés gimnáziumban kezdte, de külföldön, Londonban fejezte be. Itt szerezte műszaki tudását, amely későbbi expedíciói során nem egyszer az életét mentette meg. Afrika iránti érdeklődése is angliai tartózkodása alatt éledt fel, Frederick Selous könyvei hatására. 16 éves korában, még Magyarországon repült először: első saját repülőgépét, egy használt Farman 3-ast 1914-ben vásárolta meg. Az első világháborúban pilótaként teljesített szolgálatot orosz, majd később olasz fronton is. Repülés iránti szenvedélye nem csak a háborús éveit határozta meg, de átszőtte egész későbbi életét és felfedezéseit is. Már első, 1926-os utazása is nagy visszhangot keltett a világban. Sógorával, Esterházy Antallal közösen olyan utakat jártak meg, amelyekről előtte még csak álmodni sem mertek a kalandvágyó világutazók. Kenya déli 45. félévfolyam 3. szám szeptember 26. részéből, Mombaszából indultak, és Kelet-Afrikát bejárva eljutottak egészen Alexandriáig, Egyiptomba. Nem csoda, hogy mindenki felfigyelt rájuk, mivel az eddig teljesen feltérképezetlen területeken, embert próbáló körülmények között tették meg a 3000 kilométeres utat, négy keréken. Egészen 1940-ig Afrikában élt és tevékenykedett. Többek között Kairóban létesített egy repülős iskolát, ezzel alapot adva az egyiptomi sportrepülésnek, emellett több expedíciót indított a kontinens minden szegletébe. Számos szál fűzte Egyiptomhoz, ezek közül a legfontosabb talán Kemal el Din herceg volt. A herceg látta Almásyban a kitartást, a szenvedélyt, és az Afrika iránti olthatatlan kíváncsiságot, ami arra ösztönözte, hogy minden kutatását bőkezűen támogassa. Befektetése nem volt hiábavaló. Almásy első jelentős felfedezése a Zarzura oázis volt. A híres völgyről először Egyiptomban hallott, és a kincseket rejtő, eltűntnek vélt oázis legendája olyannyira felkeltette az érdeklődését, hogy támpontok után kutatva a beduin törzsekhez fordult. Remek arab nyelvtudásának is köszönhette, hogy a törzsek lakói készséggel megosztották vele hitüket és meséiket a mesebeli Zarzuráról. Társaival, Patrick Claytonnal és Sir Robert Claytonnal 1932-ben vágtak neki az útnak, ezúttal még négy keréken. A Gilf Kebír fennsík kietlen vidékén keresztül, Egyiptomon, a homokdűnéken át vezetett útjuk. Több hetes expedíciójuk után, megküzdve a terep nyújtotta viszontagságokkal, a vízhiánnyal és a kilátástalansággal, végre megpillanthatták az elveszett oázist. A helybéliek olyannyira csodálták Almásy tettét, hogy kitüntették az Abu Ramla, vagyis a Homok Atyja névvel. Almásynak volt egy álma, amiért minden egyebet félredobva, megszállottan küzdött. Kiállt érte akkor is, amikor az egész világgal kellett szembenéznie egyedül. Minden kutatása végső soron egyetlen célt szolgált: azt, hogy bebizonyítsa, hogy a Föld arculata nem mindig volt olyan, mint amilyennek most láthatjuk. Azért élt és kutatott több tíz éven át, hogy az emberek elhiggyék, lehetséges, hogy ahol ma a Szahara végtelen homokdűnéi húzódnak, ott egykor tenger hullámzott. Egészen 38 éves koráig kellett tűrnie a hitetlenkedők gúnyolódását ban azonban olyan dolgot fedezett fel, ami megváltoztatta az akkori világfelfogását. A Zarzura oázis megtalálása világszerte ismertté tette a nevét. Így volt lehetséges, hogy ezúttal már nem csak a herceg, de az Universal filmtársaság támogatását is élvezhette. Kádár László, a kiváló magyar földrajztudós kíséretében térképezte fel a Líbiai sivatag utolsó fehér foltját. Első állomásuk az általa már jól ismert Gilf Kebír térség volt. A fennsík óriási homokhegyekkel van keretezve. Ezek barlangjaiba leereszkedve talált rá azokra a sziklarajzokra, amelyek nem csak az álmait váltották valóra, de kitörölhetetlenné tették a nevét a történelemkönyvekből is. A Képek Völgyében olyan állat- és emberábrázolásokra

9 bukkant, amik bizonyították elméletét a Szaharát egykor elborító tengerről. Több száz vörössel, sárgával, barnával és feketével festett alakot talált, vízben lebegő növényekről, úszó emberekről, és állatokról. Felfedezését fényképekkel, és barlangokból származó kőszerszámokkal bizonyította. Ezek után jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy miért merült a feledés homályába a magyarok emlékezetében. Az olaszok veresége után a második világháborúban a németek olyan embert kerestek, aki jól ismeri Afrika sivatagainak minden zugát. Választásuk Almásyra esett, aki ekkor még a magyar légierőnél teljesített szolgálatot február 8.-án vezényelték a német sereghez, a Rommel által vezetett Afrikakorpshoz. Mélységi felderítőként tevékenykedett, és az ő nevéhez fűződik a már-már legendás Salaam-művelet is. Ennek célja az volt, hogy két német kémet bejuttasson az angolok által megszállt Kairóba km-en keresztül, gyakorlatilag víz nélkül vezette társait a sivatagon át, az angolok által üldözve. Leleményességének köszönhették, hogy végül a művelet sikeres volt. Egy alkalommal Magyar expedíciók úgy sikerült elrejtőzniük, hogy beásta autóikat és önmagukat a homokba. Üzemanyagukat az angolok szabadon hagyott járműveiből pótolta, a hiányt homokkal töltötte fel, így az angolok lassan képtelenek voltak követni őket. Kitartásáért és hősiességéért Vaskereszt kitüntetésben részesült. Annak ellenére, hogy Budapestre visszatérve részt vállalt a menekült zsidók bújtatásában, a háború után népellenes bűncselekményekkel vádolták, és többször börtönbe zárták. Befolyásos barátainak segítségével mindig kiszabadult, és Germanus Gyula vallomásának köszönhetően végül felmentették. Ez azonban már nem tudott azon a képen változtatni, ami az emberekben kialakult róla. A háborúban német oldalon véghezvitt tettei miatt nácinak, és magyar-ellenesnek bélyegezték. Felfedezéseit és nagyságát tudatosan törölték a magyar köztudatból ben el kellett hagynia az országot ben épp Ausztriába tartott, amikor megbetegedett. Hiába kezelték a salzburgbi szanatóriumban a legjobb orvosok, március 22-én hosszú szenvedés után elhunyt. Testét Salzburgban helyezték örök nyugalomra. Külföldön a mai napig elismerik nagyságát és felfedezéseinek jelentőségét. Ezt bizonyítja a Michael Ondaatje könyve alapján készült 1996-os játékfilm, Az angol beteg is. A főszereplő maga Almásy, bár a történet fiktív. Felfedezéseit, és tudományos sikereit háttérbe szorítva, egy angol nővel folytatott szerelmi viszonyára hegyezik ki a forgatókönyvet. Egy valamit mégis tökéletesen ábrázol a film: Almásy kitartását, megszállottságát és szenvedélyét a sivatag iránt. A valóságban nem tudunk hasonló kapcsolatáról, sőt soha nem házasodott meg. Volt ugyan egy norvég menyasszonya, Gudrun, de végül egy félreértés miatt őt sem vette el. Almásy László szenvedélyesen és kitartóan hajszolta az álmait. Szembenézett fizikai és szellemi kihívásokkal. Legyőzte, sőt, megszelidítette a Szaharát. Kiállt a világgal szemben, és küzdött az elképzeléseiért. Támogatta és segítette társait. Rengeteg akadályon és viszontagságon át kitartott az álmai mellett. Jó ember, zseniális felfedező, és ízig-vérig magyar volt. Miért ne gondolnánk hát emlékére büszkeséggel? cili 9 TétékásNyúz

10 Írj 4-6 Ha van egy jó sztorid, ami a BKVveled és szeretnéd megosztani az ol negyeshatos@n Formai követelmények: 2000 kara legyen negye Az ELTE Kortárs Segítő Csop ból álló önkéntes csoport, mel Diáktanácsadó partnerszerveze gáltatásunknak egy közös célja tótársaink életét. Ha a megjelenés előtti napokban kíváncsiak vagytok arra, hogy szerdán mit olvashattok, vagy ha szeretnétek kulisszatitkokhoz jutni, akkor lájkoljatok minket a oldalon! Az ötszázadik lájkoló könyvet kap ajándékba. Kortársak mindegyike pszicho fordulhatsz hozzájuk, hiszen sz az a hatalmas előnyük is, hogy V tudják, milyen is egy huszonév Minden félévben szervezünk járunk körül érdekes alkotások Nálunk részt vehetsz az önism kenységedet fejlesztő játékalka társasjátékok segítségével. A Kortárs Segítő Csoport em tében lehetőséget teremt a külf kapcsolatépítésre, és szerepet dályozott diákok segítésében is Segítőinket, programjainkat találod a oldalán, és keress minket bizalo címen!

11 -ost! n vagy az egyetemre jövet történt vasókkal, akkor írd meg nekünk a yuz.elte.hu-ra! kter (szóközökkel), a cím pedig shatos_nev. ort egy pszichológushallgatóky az egyetem Életvezetési- és teként működik. Többféle szolvan: megkönnyíteni a hallga- Az általunk felkínált segítő beszélgetés hasznos lehet, akár a tanulmányaiddal kapcsolatban vagy tanácstalan, akár az életedet érintő kérdéseidet szeretnéd megbeszélni valakivel. A lógushallgató, így bizalommal akmai tudásuk mellett megvan eled egyidősek így pontosan es bőrében lenni. Filmklubot, ahol egy-egy témát kal és kötetlen beszélgetéssel. eretedet és pszichológiai érzélmakon is az Identity és a DiXit ellett a Tandem program kereöldi és a magyar diákok közötti vállal a bármilyen módon aka-., ügyeleti időpontjainkat meghonlapon, a Kortárs facebook mmal az info@kortars.elte.hu Az Egyetemi Rádiószínpad casting felhívása Ha szeretnél részt venni hangjátékok és rádió feature-ök készítésében, akkor várunk egy meghallgatásra, amelynek során felmérjük, hogy milyen típusú rádiós szerepekre lennél a legeslegjobb. Várunk írói, dramaturgi és vágói munkára is. Írd meg neved, elérhetőséged és azt, hogy a fentiek közül melyik érdekelne a legjobban. Előnyök: - letölthető, rádiókban sugárzott referenciák - sok munka és szórakozás - rendszeres nyilvános bemutatók - egyelőre önkéntes munka, azaz fizetés nincs, csak dicsőség van A jelentezésed ide várjuk: radio@emc.elte.hu

12 12 Erasmusos beszámolók Kaptunk hideget és meleget is Előző hét szerdán két érdekes beszámolót is hallhattunk Erasmusos diákoktól a Földrajzos Klub előadássorozatának keretein belül. Lajtai Ádám Észtország, kitekintéssel a baltikumra, Madarász-Losonczy Bálint pedig Nizza és Dél-Franciaország címmel tartott előadást, így a hideg és zord Észak, és a meleg, napsütötte Dél szerelmesei is egyaránt élvezettel hallgatták a fiúkat. Este hatkor már izgatottan vártam a beszámolók kezdetét, az egész napos, kimerítő órák után ugyanis kellemes kikapcsolódás egy olyan előadás, ahol nem kell a tananyag megértésével és jegyzetelésével gyötörnöm magam, hanem egyszerűen csak be kell ülnöm a terembe, és kényelmesen elhelyezkedve élvezni az egészet. Ádám kezdte el Észtország környezetének és éghajlatának bemutatásával. A vidékre a síkság jellemző, a legmagasabb pont is mindössze 318 méter magas. Ez a síkság viszont nem olyan, mint az Alföld, inkább hepehupás, ugyanis a jég pusztító munkája tette ilyenné. Az éghajlat mérsékelt övi nedves kontinentális, kis óceáni beütéssel. Rendkívül hideg van, azon a télen a legalacsonyabb hőmérséklet -34,5 C volt és nyáron is maximum 24 C-ot mutatott a hőmérő. Sok csapadék jellemző az országra, és nem ritka, hogy még áprilisban is hó hullik az égből. Az ország területének körülbelül felét boreális erdő borítja, ahol sok vadállat található, emellett nagyon gyakoriak a mocsarak is. Észtország zászlaja is a leggyakrabban látható környezetet ábrázolja az alsó fehér csík a hófödte vidéket szimbolizálja, a középső fekete a sűrű fenyvesekre utal, a felső kék sáv pedig az eget ábrázolja. A történelem során, dán, svéd és orosz fennhatóság alatt is álltak, és a Német Lovagrend is hatást gyakorolt rájuk től függetlenek, de az azóta eltelt húsz év alatt rengeteget fejlődtek. Évi 6-7%-os gazdasági növekedést produkálnak, ami a válság kirobbanása óta kissé csökkent. Saját élelmiszerhálózatuk van, például a Comarket és a Kaubamaja és egy feltörekvő légitársaságuk, az Estonia air. Híres sörük a Saku, csokijuk a Kalev, vodkájuk pedig a Viru Valge. Az informatikában is nagyon otthon vannak, hozzájuk fűződik ugyanis a Skype kitalálása. 45. félévfolyam 3. szám szeptember 26. A négyzetkilométer területű ország tizenöt megyéből áll. Ritkás településszerkezet jellemzi, mindöszsze négy nagy városa van, Tallinn, Tartu, Pärnu és Narva. Ádám az előző félévet Tartuban töltötte, amely egy igazi egyetemváros százezer lakosának 25%-a diák. A Tartu-i egyetemet ben alapította II. Gustav Adolf svéd király. A nagy múltú intézmény kilenc karát nagyjából tizennyolcezer hallgató látogatja. Erre az egyetemre járt többek között Kristjan Jaak Peterson, egy Kazinczyhoz hasonlítható nyelvújító és költő, Friedrich Georg Wilhelm von Struve csillagász, aki leginkább az általa kifejlesztett háromszögelési technikával történő földmérésről híres és Johann Voldemar Jannsen, az észt himnusz szerzője. Az egyetem közelében van az Angyalhíd és az Ördöghíd. Azt szokták mondani róluk, hogy a szórakozni vágyó diákok az egyetemet az Angyalhídon hagyták el, viszont amikor jönnek vissza a vizsgákra, akkor az Ördöghídon kelnek át. Azt, hogy Tartuban mennyi diák van, jól mutatja a Csókolózó diákok szökőkútja is. A városban található még a ferdeház, amely egy ferde épületben lévő múzeum, valamint egy sörgyár, egy postamúzeum és egy obszervatórium is. Észtország többi látványossága Tallinn, a főváros, ami egyben a legépebb Hanza jellegű város is, Viljandi, egy romos várkastéllyal és szép függőhíddal, Saaremaa szigete világítótoronnyal, szélmalmokkal és makadám utakkal, a Lahemaa Nemzeti Park és a Peipus-tó, ami Európa ötödik legnagyobb tava. A hideg tájakat egy kis napsütés váltotta fel, következett ugyanis Balázs előadása a dél-franciaországi Provence-Alpes-Côte d Azur régiójáról, kiemelve Nizza városát, ahol az előző félévet töltötte. A várost 350 ezer fő lakja, de agglomerációja az egymillió főt is eléri, amely szinte az egész megye lakosságát kiteszi, ugyanis a tengerpart sűrűn lakott, a belső terület a hegyek miatt csaknem lakatlan. Az idő nagyon kellemes egész évben, nem csoda, hogy nagyon közkedvelt üdülőhely. Mediterrán éghajlat jellemzi, télen is akár C lehet a hőmérő. Nagyon ritkán esik csak hó, ezt mutatja az is, hogy már a havazás bejelentésekor rögtön sztrájkot hirdettek a buszsofőrök a városban. Ha azt gondolnátok, hogy oké, kellemes az idő télen, de nyáron biztos meg lehet sülni, akkor tévedtek. A közeli hegyek miatt a hideg és a meleg levegő is nehezen jut be, így nyáron sem jellemző a forróság. A város szívét a három kilométer hoszszú, ívelt Angyal-öböl jelenti, amelyet pálmafás sétány szegélyez. Kikötője kicsi, főképp csak magánjachtok veszik igénybe. A városon látszódik az itáliai hatás, a négyzet alakú főtér és az árkádok kissé Torinót idézik. Az óvárosra szűk utcák jellemzőek, a házfalak összeérnek és gyakran a két szemben lévő ház közé kifeszített szárítókötelekre teregetik a ruhákat. Érdekesség még, hogy csak egyetlen villamosvonal van a városban, és azt is csak 2007-ben építették. Észak felé haladva Villefranchehoz jutunk, ami egy kis öbölben fekszik, a meredek sziklákhoz nagyon közel. Mellette található az Éze nevű kis település, ahol egy gyönyörű egzotikus kertet alakítottak ki a várromban. Utána következik Monaco, ami egy mindössze 22 négyzetkilométer nagyságú városállam. Igazi kirakatváros, a leggazdagabbak élnek ott, és az utakon csak menő sportkocsikat lehet látni. Nizzától délre található Antibes. Neve görög eredetű, arra utal, hogy szemben van Nizzával. Jobban belenyúlik a tengerbe, messzebb van a hegyektől, így rendesen rá lehet látni az Alpokra. Egy Picasso múzeum is található a településen belül, ugyanis a festő pár hónapig ott élt, és az akkor készült képeit a városnak adományozta. Egy nagyjából húsz kilométeres lakatlan rész után amelyet gyönyörű vöröses vulkáni eredetű hegyek szegélyeznek Saint-Tropezhez érünk. A nyári nyüzsgést leszámítva egy nyugodt halászfalu, de a turisták érkezésekor az 5000 lakosú település lélekszáma megtízszereződik. Horváth Anna Tudósítás

13 Nap-Föld kapcsolat Tudósítás A szférák zenéjétől az űridőjárásig Lichtenberger János (ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék) A szférák zenéjétől az űridőjárásig avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között? címmel tart előadást Az atomoktól a csillagokig sorozatban szeptember 20-án az ELTE TTK-n. 13 Miért az Antarktiszon van a legtöbb kutatóállomás? A válaszegyszerű, az Antarktisz felett a legnagyobb a töltött részecskék sűrűsége. A sűrűsödő erővonalak úgy viselkednek, mint egy mágneses tükör, s ezt a jelenséget a Déli-sarkvidék felett, a földhöz közelebb figyelhetjük meg. A töltött molekulák lejjebb ereszkednek, ahol találkoznak a levegővel, azaz semleges molekulákkal, és egymással ütköznek össze szeptember 20-án Lichtenberger János (ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék) tartott előadást az ELTE Lágymányosi kampuszán A szférák zenéjétől az űridőjárásig avagy mi a kapcsolat az Antarkatisz és a műholdak között? címmel. A műholdak mindennapi életünk szerves részévé váltak a, és az általuk nyújtott szolgáltatások. Mi az űridőjárás, milyen hatása van, van-e egyáltalán hatása a földi életre és a társadalomra? Hogyan hat ez a műholdakra? Mi a kapcsolat a földi- és az űridőjárás között? A legtöbben nagy bajban éreznénk magunkat, ha nem lenne például GPS szolgáltatás. Azért foglalkozunk az űrben lejátszódó folyamatokkal, mert ezeknek a dolgoknak a működése nagyban befolyásolja mindenki életét. De mielőtt belevágnánk tisztáznunk kell néhány alapvető fogalmat. A szféra jelentése az idő múlásával egyre változott, a ptolemaioszi világképben a különböző szférákat még a bolygók alkották, legkívül pedig az égi szféra foglalt helyet. Mára azonban egészen más jelentést kapott. Az első, és az élet szempontjából legfontosabb a troposzféra, az alsó km, itt történik minden folyamat, amely az ember számára fontos lehet. Vagy mégsem? Azt gondolnánk, 11 km feletti magasságokban már semmi nincs, az ott lezajló események nincsenek hatással ránk. Ez azonban tévedés. Ha egy töltött részecske becsapódik egy műholdba, átkalibrálhatja a memóriáját, így az antennája elfordulhat. A repülők és utasaik sugárterhelést szenvednek, a gépek mágneses navigációjára hatással van, ezért nagy mágneses viharban a sarki övezetben nincs forgalom. A semle ges légkör sűrűsödhet, a molekulák összeütközhetnek, ezzel akadályt képezve, amely befolyásolja a kommunikációt, a GPS-t. A távvezetékekben feszültség indukálódhat, amely a nagyfeszültségű transzformátorok telítéses állapotához vezethet, amelyek ekkor elkezdenek melegedni, akár le is éghetnek. A troposzférát követi a sztratoszféra, a mezoszféra, majd az exoszféra. Csakhogy ezzel még nem zárul a szférák sora. Ezek után, körülbelül 70 km felett kezdődnek azok a zónák, amelyekkel mi most foglalkozni fogunk, az ionoszféra és a magnetoszfréra. Az ionoszféra a mágneses tér, és a plazma házassága. A Föld tulajdonképpen egy nagy mágnes, emiatt tudunk iránytűt használni. A mágneses dipól tengelye nem esik egybe a Föld forgástengelyével, hanem azzal 11,5 fokos szöget zár be, a központja pedig körülbelül 450 km-re van a Föld központjától, és mozog is. A plazma tulajdonképpen egy negyedik halmazállapot, amely ugyan gáz halmazállapotú, csakhogy töltéssel rendelkezik. A Földön ez az anyag kevés helyen található meg: villámokban és a lángban, az űrnek azonban körülbelül a 90%-át alkotja. Bármilyen meglepő, a csillagok is plazmák, tehát Nap is egy nagy plazmahalmaz. Az ionoszférában a Nap és a mágneses tér együttes hatása érvényesül. Így a töltött részecskék szabadon tudnak mozogni bármilyen elektromos tér hatására, nagyon jó vezetők. Az ionoszféra és a földfelszín ily módon tükörként funkcionál, a hullámok (például rádióhullám) oda-vissza verődnek, így nagyon messzire juthatnak. A magnetoszféra km felett helyezkedik el, részei a hidegöv (plazmaszféra), a forró öv, (sugárzási öv), és a meleg öv. A forró öv, vagyis a sugárzási öv arról kapta a nevét, hogy nagyon sok részecske van itt. Ezt úgy állapították meg, hogy egy Geiger-Müller (radiokatív részecskék számlálására kifejlesztett) számlálóval ellátott műhold elnyújtott elliptikus pályán haladt a Föld körül, s mikor annak közelében volt, kiválóan működött, ám km felett néma maradt. Ez vagy azt jelentette, hogy a számláló elromlott, vagy valóban nagyon sok nagy energiájú részecske van ott. A meleg öv energiája és sűrűsége, a hideg és meleg szféra között helyezkedik el. Ez a szféra felelős a Földön megbolondult iránytűkért, valamint az elektromos viharokért. Mágneses viharok alkalmával a mágneses tér drasztikusan lecsökken. Magyarországon 2003-ban lehetett sarki fényt látni. Weyde Szandra tudositas@nyuz.elte.hu TétékásNyúz

14 14 Biolumineszcencia Természet-Tudomány-Technika Cikázó fények a sötétben Ezen a héten egy érdekes világba utazunk, amely ugyan nem fényévekre található, de kétségtelenül idegen lényekhez vezet, ahol bizony minden tekintetben a fényé a főszerep. Megvizsgáljuk mi köti össze a dinoflagelláta planktont és a szentjánosbogarat. No és persze a miértekre is kíváncsiak vagyunk. A sötétben világító élőlények főként a tengerek mélyében találhatók, de akadnak néhányan a szárazföldön is. A jelenség, amely összeköti őket a biolumineszcencia. A lumineszcencia összefoglalóan az anyag egy fénysugárzása, amely úgy jön létre, hogy az atomok, molekulák gerjesztődnek például mechanikai, vagy kémiai energiával. A lényeg, hogy nem hőközlés következtében magasabb energiaállapotba jutnak, majd a fény kisugárzásával újra visszakerülnek alaphelyzetbe. A biolumineszcens titok nyitjára Raphael Dubodis francia tudós egy kagylófaj vizsgálata során jött rá a 19. században. Miközben az élőlények a sötétben fénybe borulnak, egy biokémiai reakció történik. A folyamathoz egy szerves molekula (luciferin), egy enzim (luciferáz), magnézium-ion, valamint az aktiválási energiához adenozintrifoszfát (ATP), és oxigén jelenléte szükséges. A reakció során a fényhozó szerves anyag oxidálódik, a keletkezett többletenergiát pedig fény formájában leadja. A végeredmény egy 100% hatásfokú hideg fény, amelynek színe a luciferin kémiai összetételétől függ. Sajnos az, hogy a legtöbb tengeri élőlény a bolygónkon világít, kevéssé értékelt, mégis fontos tény a tengeri élet megismeréséhez. A biolumineszcencia eszköz is, segítségével többek között szennyezések útját láthatóvá lehet tenni, és követni lehet vele. Edith Wildder óceonográfus, tengerbiológus, saját bevallása szerint a biolumineszcens élőlények megszállottja. Elsők között készített felvételeket egyszemélyes tengeralattjárójából erről a kissé bizarr, villanyozó birodalomról. A teljesen sötét tengerfenéken miután a hajó fényeit is eloltotta egy lyukacsos háló segítségével háborgatta a mélytengeri puhatestűeket, és amikor azok a hálóhoz értek, a szeme elé tárult az elképesztő bentosz. 45. félévfolyam 3. szám szeptember 26. Jó pár élőlény képes magát fényforrássá varázsolni. Ilyen az egysejtű alga, biolumineszcens dinoflagelláta is, amely arra használja hangtalan, vérfagyasztó sikolyát, hogy elriassza a ragadozókat. A fekete sárkányhal is hasznosítja a kedvezőtlen figyelemfelkeltést a rosszakarók számára. A hajó laborjában egyedi ketrec segítségével, elsötétült környezetben lencsevégre kapták, ahogy az állat testét befedő fénykibocsájtó szervek működésbe léptek. Az uszonyától a bajuszáig mindene elképesztő módon szikrázott, mintha egy földönkívüli lény kelt volna életre. A világító tintahal Watasenia scintillans csak néhány centiméter ugyan, de egésze fénylik. A Japán-tengerben sok ilyen apró lábasfejű kölcsönöz villogó kék színt a víznek. Látványos és közkedvelt időszak, mikor az ottani partokra kiúsznak, és egyfajta azúrkék fátyolként ellepik az öblöket. Sajnos Japánban ezek a tintahalak is közkedvelt eleségnek számítanak. Azt gondolnánk, hogy ezzel ki is merül az érdekes képességek birtokában lévő fénylő világ. A tűzköpő rák ezt cáfolja: Ugyan ártatlan, könnyű zsákmánynak ígérkezhet, de nevéhez hűen, ha kelepcébe kerül, foton-tüzet nyit, mintha torpedókat lövellne. A tengeri Vénusz légycsapója némi kitartó bökdösés után fények, és színek teljes galaxisát rajzolja ki. Tudósok szerint az élőlények ragyogása többrétű, a védelmen kívül kommunikációra, élelemszerzésre, párzásnál csalogatásra, és rejtőzködésre egyaránt használatos. Az óceánok mélyén egyfajta fotonokkal történő kommunikáció alakult ki, amelynek megfejtésétől még messze járunk. Ennek megértésére viszont a lehetőségek adottak, például ilyen eszköz a 16 kék LED-del felszerelt elektronikus medúza. Ezt a Bahamáknál kb. 610 méter mélyen eresztették a vízbe, hogy fényeket kibocsájtva társalgásra invitálja a biolumineszcens állatokat. A szárazföldön ólálkodó világító példányok, tengeri társaiknál jóval később, a kutatások szerint mindössze pár tízmillió éve jelentek meg. Paleobiológusok arra a következtetésre jutottak, hogy míg az óceánokban világító egyedek már 400 millió évvel ezelőtt úszkáltak, addig a szárazföldi fénykibocsájtó fajok legkorábban 65 millió évvel ezelőtt jelenhettek meg. A tényleges indok még várat magára, egyelőre csak teóriák születtek. Lehetséges, hogy a szárazföldi fajok az éjjeli állatok tömeges megjelenésekor bukkantak fel, ámbár vannak ambivalens leletek, méghozzá, hogy a lumineszcens fajok létezése előtt már voltak éjszaka aktív dinók, továbbá madarak. Elképzelhető, hogy a szárazföldön élő fajok csak jóval később voltak képesek kezelni a biolumineszcencia mérgező melléktermékét, a tengerekben megkönnyítette ezt a hidegebb és egyenletesebb hőmérséklet. A lista nem túl hosszú, a szárazföldi világító állatok ritkák, és a kihalás veszélye fenyegeti őket. Legismertebb a rovarok közül kerül ki, méghozzá a szentjánosbogár. Röpködő apró fénycsóvaként, kódolt jeleket küldve, beragyogja az éjszakákat. A hímek elsődlegesen párkeresés céljából villognak. Fajspecifikus jelzéseket adnak le, a világítás szakaszos, melyet jellegzetes szünet követ, erre a nőstények mindössze egyetlen villanással reagálnak amennyiben potenciális párt találnak. Akadnak olyan szentjánosbogár fajok, kb. egy százalék, amelyek nagy csoportokba verődnek, és egyszerre ismétlődő ritmikus fényjelzést bocsájtanak ki. A cikázó kis lények a madaraknak is üzennek, méghozzá egy kisebb rosszullétet okozó anyag segítségével tudatják, hogy keressenek másik prédát. Ugyan az emberek is használják a lumineszcencia mesterséges formáját, mégis engem igazán maga a biolumineszcencia varázsolt el. Nehéz szavakba önteni ezt a különös, néha távoli galaxisokat idéző jelenséget, a fénylő lények egész sorát, de mégis úgy érzem egy próbát megért. Kőnig Rita ttt@nyuz.elte.hu