MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ"

Átírás

1 MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ

2 MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ Szolnok 2013

3 Módszertani összefoglaló az SH 6/6 azonosítószámú Táji értékeken alapuló fenntartható turizmus fejlesztése című projekthez Szerző: Mondok Anita a projekt turisztikai szakmai vezetője

4 Tartalomjegyzék 1. Általános módszertan vonzerőleltár összeállításához, illetve ezen alapuló turisztikai fejlesztési stratégia összeállításához A szekunder kutatás A primer kutatás Adatok rendszerezése Vonzerők értékelése Fejlesztési javaslatok megfogalmazása Felhasznált irodalom A felnőttkori tanulás hogyan motiválhatók a célterületek érintettjei a tanulásra? Tanulási képességek A célterület lakosságának jellemzői felnőttképzési szempontból Felhasznált irodalom

5 1. Általános módszertan vonzerőleltár összeállításához, illetve ezen alapuló turisztikai fejlesztési stratégia összeállításához A turizmus fejlesztése csak abban az esetben lehet sikeres egy adott térségben, ha ismerjük az adott terület mindazon adottságát, amely a későbbiekben a turisták számára vonzó attrakciók alapja lehet. A vonzerő a turizmus alapja: azon adottságok együttese, amely miatt a turista útra kel, amely alapján a számos lehetséges úti cél közül kiválasztja a számára tetszőt. A vonzerő meghatározza a lehetséges, potenciális turisták körét, hiszen jellemzően egyes attrakciók iránt a látogatók egy meghatározott érdeklődési körrel rendelkezők csoportja érdeklődik. A vonzerő nemcsak a keresletet, hanem a kínálatot is meghatározza: a meglévő adottságokon alapulóan tudunk turisztikai terméket kialakítani, a rendelkezésre álló képességek megadják a kialakítandó termék színvonalát és összetételét. A turizmusfejlesztés első lépése tehát a vonzerőleltár vagy vonzerőregiszter összeállítása, amely feltárja, hogy melyek azok a mozgatórugók, látnivalók, sajátosságok, amelyért a turista útra kel: meghatározza a lehetséges keresletet, vagyis azon turistákat, akik ez irányban motiváltak meghatározza a kínálatot is: az adottságok alapján irányt mutat a kialakítandó turisztikai termék összetétele, színvonala tekintetében és a létező vonzerők mellett kreatív ötleteket is ébreszt. 1. ábra: A vonzerőregiszter-összeállítás és feldolgozás lépései Forrás: saját szerkesztés Természetesen a szerény turisztikai adottságokkal rendelkező desztinációkban is lehet vonzerőt teremteni (mint például kalandpark), így a kreatív ötletek számba vételétől sem lehet eltekinteni. A vonzerőleltár összeállítása amint említettük - a fejlesztés alapját képezi. Elkészítésének folyamata azonban nem egyszereplős tevékenység, folyamatos kommunikáció szükséges az érintett szereplőkkel, illetve a fejlesztési stratégia megismertetése a végrehajtókkal sem elhagyható feladat. 5

6 2. ábra: A pozícionálás és versenyképességi stratégia elkészítésének folyamata Forrás: Panyor Ágota - Győriné Kiss Erika Dr. Herbály Katalin (szerk.): Desztináció és marketing menedzsment, egyetemi tankönyv, Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely, p A szekunder kutatás Az adottságok felmérése történhet a már létező, összegyűjtött, hozzáférhető adatok segítségével, ezt nevezzük másodlagos (szekunder) kutatásnak. A módszer lényege, hogy olyan információkat gyűjtünk össze, amelyek valamely írott formában (pl. újságcikk, könyv, internet) rendelkezésre állnak. Ennek a kutatási módszernek az az előnye, hogy széles körű információt viszonylag könnyen, olcsón és gyorsan tudunk begyűjteni. Egyúttal nem tudjuk, hogy a fellelt adatok a valóságnak megfelelnek-e, hiszen az adott területen nem jártunk, nem láttuk saját szemünkkel azon vonzerőket, amelyeket beemeltünk a vonzerőleltárba. A szekunder kutatás információforrásait az adathordozók alapján csoportosíthatjuk: internet, elektronikus média, nyomtatott média. Nyilvánvalóan a három közül a legfontosabb az internet, ma már nem nagyon van olyan fontos információ, amelynek ne lenne elektronikus verziója és azt ne tennék fel az internetre, de a nyomtatott sajtóban, könyvekben, statisztikai kiadványokban is találhatunk kutatásunk szempontjából lényeges információkat. Az elektronikus médiára jellemző példa az üzleti kutatások alapját jelentő cégadatbázisok. Ezek a CD-n elérhető adatbázisok általában egy multinacionális szakosított cég termékei, és meglehetősen nagy pontossággal tartalmazzák egy országban bejegyzett valamennyi cég alapvető adatait. Ezeket az információkat leggyakrabban direkt marketingcélra használják, de a vállalati szegmensre vonatkozó kutatások során a piackutató cégek, kutatók számára a mintavétel alapja. Hasonló adatbázisokat még a statisztikai hivatalok is szolgáltatnak. De a szekunder adatok legkézenfekvőbb és legtöbb adatot tartalmazó tárhelye az internet. Adatgyűjtési szempontból fontos megkülönböztetnünk a fizetős és az ingyenes oldalakat. A szekunder kutatásunk sokkal gyorsabb lehet és a kutatási céljainknak pontosabban megfelelő adatokat találhatunk, ha a különböző adatbázisok elérését lehetővé tevő internetes oldalak (portálok) szolgáltatásait vesszük igénybe. Az internetet nem véletlenül nevezhetjük az 6

7 emberiség legdemokratikusabb intézményének, ma is nagyrészt érvényes az induláskor megfogalmazott alapelv, hogy bárki tartalmat (adatokat) tölthessen fel vagy le. Az ingyenesen elérhető adatforrásokat leginkább a bőség zavarával jellemezhetjük, nagyon időigényes megtalálni a keresett adatot és könnyen meglehet, hogy nem találjuk meg. A keresési folyamat gyorsításának és egyszerűsítésének lehetőségét kínálja a minél pontosabban fogalmazott internetes keresés. Ehhez keresőmotorok állnak rendelkezésünkre akár az internetes böngészőnkbe beépülve. A keresőmotorok használatakor ajánlott a részletes keresés-beállítási lehetőségeket maximálisan kihasználni. A helyi vonzerők szekunder felkutatásának kiváló forrásai tehát az alábbiak: helyi sajtó (napilap, heti- vagy havilap, vallási folyóirat) országos sajtó (napilap, heti- vagy havilap, magazin) országos szaksajtó (pl. A falu, Méhészet, Helyi Termék Magazin) a célterületet bemutató útikönyv helyi termékek és szolgáltatások témájában íródott szakkönyv önkormányzati statisztikák, tervek (pl. település- és területrendezési terv) területi statisztikák, adatközlések levéltári források (pl. régi térképek, anyakönyvek) szakmai szervezetek (pl. MAGOSZ, FATOSZ) publikációi, kiadványai szakmai konferenciák tájékoztató anyagai internetes források (pl. helyi termék egyesületek, kézműves céhek, gazdafórumok) adatbázisok a turizmusban, a területi- és települési folyamatok kutatásában (pl. Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer TeIR, Település Statisztikai Adatbázis Rendszer T-STAR, MAgyarországi TÉRIinformatikai Adatbázis MATÉRIA, BUdapesti TÉRIinformatikai Adatbázis BUTÉRIA, REGIO - Az EU területi adatbázisa) televízióban, rádióban közölt műsorok, interjúk esetleg hirdetések. Érdemes szót ejteni a szekunder kutatási forma használatának legfontosabb hátrányairól is. A különböző adatforrásokban rendelkezésre álló információk viszonylag gyorsan elavulnak, mint például egy adott településen folyó mezőgazdasági tevékenység, kistermelők által előállított termékek. Az sem biztos, hogy minden megválaszolandó kérdésünkre találunk megfelelő szekunder információt, így maradnak kiegészítésre váró, hiányos adattábláink a kutatást követően. További hátrány a módszerrel szemben az, hogy ki tudjuk-e választani a rendelkezésre álló nagy információ halmazból azokat, melyek a leginkább relevánsak a felmerült kérdés megválaszolásának szempontjából illetve van-e hozzáférésünk a szükséges adatokhoz. Gyakran megesik, hogy egyes adatok csak előfizetéses adatbázisokból elérhetőek vagy csak meghatározott felhasználói kör számára adnak hozzáférést bizonyos naprakész adatokhoz (például földtulajdon-viszonyok). A vizsgálatok során leggyakrabban település- és területi statisztikák használatára van szükség egy adott térség sajátosságainak feltárásához. A települési és területi elemzések többsége egy választott területegység vizsgálatát, esetleg két vagy több területegység összevetését célozza. Az utóbbi esetben a kutatások általában erőteljesen fókuszálnak az egyenlőtlenségek mértékére, jellegére, illetve a körvonalazódó múltbeli tendenciákra, esetleg az egyenlőtlenségek jövőbeni alakulásának előre vetítésére, feltéve, hogy ehhez elég hosszú idősorok állnak rendelkezésre. 7

8 A kutatásokhoz rendelkezésre álló területi statisztikák általában a következő tematikus egységeket tartalmazzák: Természeti adottságok (környezeti jellemzők, fekvés, erőforrások, éghajlat, talajjellemzők stb.) Társadalmi jellemzők (demográfiai specifikumok, foglalkoztatási jellemzők, egészségi állapot, etnikai összetétel, a társadalmi tőke elemei stb.) Gazdasági mutatók (infrastrukturális jellemzők, helyi ipari, szolgáltatási és agrárgazdasági jellemzők, önkormányzati adóbevételek stb.) Egyéb speciális településhálózati, településrendszerbeli, urbanizációs jellemzők stb. A statisztikákban a települések és területek legfontosabb azonosító jellemzői között van a térségi szintrendszerekbe való besorolás (pl. NUTS szintek, megyék, járások stb.) és a lakónépesség száma. Míg ez utóbbi alapján a települések adott időpontra vonatkozóan egyszerűen és egyértelműen rangsorolhatók, sorba rendezhetők, a települések csoportosítására, szintekbe való besorolására többféle gyakorlat is van. Településföldrajzi kategorizálás A településföldrajz számos csoportosítási lehetőséget használ a települések csoportosítására. A legjellemzőbb csoportosítási módok: a hasznosítás módja (állandó és ideiglenes települések) a lakóépületek száma (szórványtelepülések és csoportos települések) a településhálózatban betöltött szerepkör (központi funkcióval rendelkezik vagy sem) gazdasági jelleg (mezőgazdasági, ipari, szolgáltató funkcióra szakosodott, lakófunkcióra épült) méret, népességszám (óriásváros, világváros, regionális központ, nagyváros, középváros, kisváros, óriásfalu, nagyfalu, kisfalu, aprófalu, törpefalu) stb A primer kutatás Terepfelmérés Az előzetes felkészülést követően érdemes megkezdeni a terepi helyszínelést. A helyszíneléshez 1: es méretarányú topográfiai térképet, valamint annál részletesebb, helyrajzi számokat és a földrészletek határvonalát tartalmazó nyomtatott vagy digitális térképeket célszerű használni. A terepi adatgyűjtéshez nélkülözhetetlen egy műholdas helymeghatározásra alkalmas vevőkészülék (GPS, Global Positioning System, Világméretű Helymeghatározási Rendszer) és egy digitális fényképezőgép. A terepbejárás során az adatlapra, esetleg annak célszerűen egyszerűsített változatára célszerű jegyzetelni, hogy minden szükséges szempont szerint sor kerüljön a felmérésre. A tájértékek tényleges turisztikai szempontú értékének megállapításához az évszak, a napszak, az időjárás stb. függvényében többszöri helyszínelésre is szükség lehet. 8

9 1. számú kép: Alkalmazható GPS-készülékek (mobiltelefonon elérhető alkalmazás, gépkocsi navigációra használt készülék, tájfutók számára kifejlesztett GPS-óra) Forrás: Apk-For-Android-1.jpg, %20MP3,MP4.JPG, A területek/értékek általános állapotának mérése Lehetőség szerint, a természeti értékek jellegzetességeiről több alkalommal ugyanabból a szögből évszakos fotót célszerű készítése, így akár évente is megvizsgálható az esetleges tájképi változás, ill. a készített anyagok széleskörű felhasználási lehetőséget kínálnak a különböző települési kiadványokban, oktatási anyagokban stb. való felhasználásukkal. Van-e az érintett területen valamilyen kezelés, és ha igen, milyen és milyen mértékű (kaszálás, legeltetés, erdészeti kezelés, horgászat, stb.). Magányosan álló, értékeknél az állapot (pl. emlékfa nem korhad-e, nem beteg-e). Szemét van-e a területen, vagy egyéb veszélyező tényezőt látható-e. Érintkezik-e a terület (akár (zöld)élőhely-folyosón keresztül) a környező természetes élőhelyekkel (pl. mocsár, láp) vagy teljesen elszigetelt (pl. szántóföldek, gyümölcsös veszik körül). Erdőben, természeti környezetben van-e valamilyen egyéb építmény, pl. emlékhely, kilátó. Vizes élőhelyeknél adott időpontban, több helyen kell felszíni vízborítottságot mérni (esetleg tavasszal és nyár közepén). Növényzeti felmérés Természetes társulások, bennszülött fajok Gyeptársulások (pl. szikes puszták) Erdőtársulások Előforduló jellegzetesebb védett és jellemzőbb növényfajok Erdő szintezettsége, jellege rendeltetése (pl. gazdasági, védelmi, közjóléti) Élőhely-térképek (beszerzett térképekre való bejelöléssel, súlypontok GPSbemérésével) készítése egyszerű, nagy kategóriák használatával. A zöldfelület karakter- és értékvizsgálata során a helyi jelentőségű természeti értékként számon tartható egyedi növények, fák, vagy növény együttesek - társulások értékkatasztere készül el, kiemelten a településképi értékvizsgálat látószögéből: a településképi érték, meghatározó szerep a helyi látványban helytörténeti nevezetesség kerttörténeti jelentőségű emlék kompozíciós szerepű fák, szerves kapcsolatban az épületek alkotta környezettel kiemelt botanikai értéket képviselő, ritka növényfajok különleges növényegyedek (habitus, idős példány). Állattani felmérés során Ízeltlábúak közül az egyes lepkéket, szitakötőket, egyes bogárcsoportok határozhatjuk meg, s emellett a puhatestűek közül a fellelhető csigákat is beazonosíthatjuk. Vizek esetén a halfaunán kívül az egyéb előforduló, vízhez kötődő fajok jelenlétét (emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek) tárhatjuk fel. Jellegzetesen előforduló emlősök és madarak (megfigyelés, nyomok, helyi tapasztalati információ alapján) beazonosítása is lehetséges. 9

10 2. számú kép: GPS-adatok rögzítésére alkalmas fényképezőgépek (PENTAX UNVEILS Optio WG-2 Optio WG-2 GPS gép beépített GPS-szel illetve külső GPS adapter tükörreflexes fényképezőgéphez) Forrás: shared/picture.asp?f=15307 A helyszíni bejárás során javasolt felvenni a kapcsolatot az érintett település önkormányzatával, valamint a helyi közösség azon tagjait is érdemes felkeresni, akik a település történetét vagy az egyes tájelemeket jól ismerik, tősgyökeres helyi lakosok és helyismeretükkel segíthetik a munkát. A helyi lakosok a kultúrtörténeti jellegű tájértékek fellelésében tudnak segítséget nyújtani, vagy akár ismerhetik az eldugott, településtől távolabb eső természeti értékeket, különlegességeket is. Különösen fontosak lehetnek az információik az egyes tájelemekhez kötődő helyi hagyományok, mondák, valamint a helybéliek által használt elnevezések terén. Fontos szempont, hogy a kérdések feltétele során ne használjunk szakkifejezéseket, hiszen a helyi nyelvhasználat által nem ismert kifejezések hallatán elveszíthetik készségességüket, vagy nem mondják el azon információkat, amelyekre valóban kíváncsiak vagyunk. A kapott információkat a helyszínen célszerű ellenőrizni, hiszen a kapott információk akár egymással ellentmondóak is lehetnek. A helyi tudás hasznosítása fontos szerepet kaphat az értékmegőrzésben is, mivel elősegítheti az elkészült egyedi tájérték-kataszter elfogadtatását, és erősítheti a település lakóinak kötődését szűkebb lakókörnyezetükhöz és megbecsülésüket az ott található értékek iránt. A helyszíni felvételezés során szerzett információkat, adatokat még a helyszínelés során célszerű kézzel beírni a vonzerőleltár megfelelő soraiba. Az adattábla véglegesítéséhez szükséges a meglévő és az újonnan beszerzett adatok összefésülése, az adathalmozódások kiszűrése és megtartott információk logikus sorba rendezése. Egyes kérdések megválaszolása szükségessé teheti a szakirodalmi források ismételt, immár célirányos áttekintését, továbbá külső szakértők bevonását. Az adatgyűjtés során törekedni kell a teljességre, sőt a túlteljesítésre. Minden olyan tájelemet célszerű felvételezni, ami tájértékként szóba jöhet. Amennyiben valamely tájelemről a helyszínen nem dönthető el egyértelműen, hogy az egyedi tájértéknek minősülhet-e, akkor is inkább kerüljön rá az adatlapra, mintsem hogy lemaradjon róla. A későbbi szakmai minősítés során ugyanis még van lehetőség arra, hogy az egyedi tájértékként való nyilvántartásba vételre nem alkalmas tájelemeket töröljük. Ha viszont valamely tájelem valamilyen okból kimarad a felmérésből, akkor csak újbóli helyszíneléssel lehetséges a pótlása, ami jelentős többletmunkát igényel. 10

11 Az adatgyűjtést a felmérendő tájelemek sokfélesége miatt célszerű csoportmunkában végezni. Eredményes gyakorlat lehet, ha a csapatban különböző tudomány- és szakterületek (geológia, földrajz, biológia, tájépítészet, néprajz, építészet stb.) képviselői kapnak helyet, s közöttük helyismerettel rendelkező személyek is vannak. A környezet elemzése A turisztikai vállalkozások vagy települések környezetének elemzésekor célszerű minél szélesebb körben vizsgálni a szervezet tevékenységét befolyásoló külső és belső tényezőket. A külső makro tényezők jelentős hatást gyakorolnak a tevékenységre, azonban azokat befolyásolni egyáltalán nem, vagy némileg, csak a piaci szereplőkkel együttműködve lehet (gazdasági-, társadalmi-, demográfiai-, kulturális-, politikai-, technológiai környezet). Ezek vizsgálatának célja az, hogy tisztában legyünk mindazon pozitív, vagy negatív hatásokkal, így azokhoz képes legyen a szervezet megfelelő időben és megfelelő eszközökkel alkalmazkodni. Az elemzés során nemcsak a hatásokat, hanem azok bekövetkezésének valószínűségét is vizsgálni szükséges. A külső mikrogazdasági, piaci tényezők intenzíven befolyásolják a vállalkozást, azonban lényeges különbség, hogy azokat megismerve, hatásukat felmérve a szervezet képes azokat befolyásolni, így saját hasznára fordítani a pozitív vagy kiküszöbölni a negatív hatásokat. A vállalakozások tevékenységének vagy a települések helyzetének vizsgálatakor nagyon fontos a gazdasági tényezők elemzése, amelynek kiemelt területe a gazdasági növekedés, a munkanélküliség, az infláció, a lakossági jövedelem, stb. A gazdasági mutatószámok a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában megtalálhatók (http://www.ksh.hu), azonban azok elemzése már a vállalkozás feladata, de ehhez segítséget jelentenek a különböző tanulmányok is. A jogszabályok változása, a pályázati lehetőségek ismerete a turizmussal foglalkozó szervezetek számára elengedhetetlen, mivel olyan pozitív, vagy negatív hatásokat fejtenek ki, amelyek hosszú távon is meghatározhatják a tevékenységet. Ezért az elemzésnél célszerű ezeket kiemelten kezelni. A társadalmi környezet változása (kiemelten a demográfiai trendek) hosszú távú hatást gyakorolnak a tevékenységre, amely időben is hosszabb felkészülést és beruházásokat igényelhet. A fogyasztók magatartásának vizsgálata a környezetelemzés egyik hangsúlyos része, amelyet számos szempont szerint lehet közelíteni (utazás iránya, tartózkodási idő, igénybevett szolgáltatások stb.). A fogyasztók jövőbeli keresletének és magatartásának megismerése gyakran primer kutatás, megkérdezés keretében történik, amely kisebb vállalkozásoknál önállóan, míg a nagyoknál valamely piackutató intézet megbízásával valósítható meg. A mikrokörnyezet másik döntő jelentőségű elemzési területe a versenytársak magatartásának vizsgálata. Ehhez viszonylag jó információs forrás a konkurens vállalkozások honlapja, mivel a szolgáltatások jelentős részét tartalmazza, települések esetében a MT Zrt. publikációi adhatnak jó kutatási alapot. A belső környezet elemzése során a vállalkozásoknak a szervezet erőforrásait (pl. személyi, pénzügyi, marketing) és az akciók megvalósításának képességét kell elemezni. Ezek információs forrását a pénzügyi, számviteli nyilvántartások, HR adatok, jelentések, beszámolók, hatékonyságvizsgálatok alkotják. A STEEP analízis gyakran alkalmazott elemzési módszer, amely külső környezet elemeinek vizsgálatát célozza. Kiemelt területei: társadalmi (Social) környezet technológiai (Technological) környezet 11

12 gazdasági (Economic) környezet természeti (Ecological) környezet politikai és jogi (Political) környezet versenykörnyezet. Az elemzés során az egyes tényezők hatásának feltárása mellett nagyon fontos azok bekövetkezésének valószínűségét is elemezni. Az egyes tényezőkhöz specifikusan módszerek is kapcsolódhatnak. A versenyanalízis a környezetelemzés egyik legfontosabb és talán legnehezebb területe. Alkalmazásakor nagyon fontos, hogy a vállalkozás saját célpiacán egyértelműen beazonosítsa jelenlegi versenytársait, vizsgálja azok magatartását és valószínűsítse a jövőbeli stratégiájukat is. Az elemzés irányait bővíti az, hogy nemcsak a jelenlegi, de potenciális versenytársakkal is számolni kell. A SWOT analízis előző módszereknél részletesebb, a vállalkozásra ható tényezők komplex elemzésére alkalmas (külső és belső környezet) módszer. Az analízis során feltárásra kerülnek a vállalkozásra ható külső és belső tényezők és azok hatásai. A SWOT analízis a stratégiai elemzés egyik legelterjedtebb módszere, amely az elemzési területek sokaságának, az elemzés szempontjainak és a sokoldalú alkalmazási lehetőségeinek köszönhető. Alkalmas a környezet valamennyi elemének számbavételére, azok praktikus, gyakorlatban jól értelmezhető szempontok szerinti rendezésére és összekapcsolására. Elemzési területek: külső és belső környezeti tényezők Elemzés szempontjai: erősségek (strengths) belső környezet gyengeségek (weaknesses) belső környezet lehetőségek (opportunities) külső környezet veszélyek (threaths) külső környezet Az egyes területek elemzése különböző szempontok szerint történik. A belső környezet elemzése során derül ki, hogy a vállalakozás saját erőforrásaiban és képességeiben a versenytárshoz viszonyítva milyen erős és gyenge pontokat mutatnak, míg a külső környezet vizsgálata a lehetőségek és veszélyek feltárására irányul. Az egyes tényezők értékelése mellett lényeges azok fontosság szerinti súlyozása is. Ennek eredményként az azonos csoportba tartozó elemek között fontossági sorrend is felállítható, amely a stratégiai döntésekhez lényeges támogatást nyújt. A táblázat adatai azt mutatják, hogy adott szálloda legfontosabb versenytársához viszonyítva a wellness szolgáltatásokban sokkal erősebb, míg a szállodai férőhelyekben a versenytársánál jobb, de nincs olyan jelentős különbség közöttük. Az analízis eredményét az elemzők általában összegző ábra felhasználásával szemléltetik. Ennek egyszerűbb formája négyzet formájú, 4 mezőt tartalmaz, felsorolás jellegű és a mezők között nincs összefüggés. A másik megoldásként alkalmazott mátrix jellegű ábra egymáshoz rendeli az erősségeket és lehetőségeket, valamint a gyengeségeket és veszélyeket, ezzel is rávilágítva a stratégia súlypontjaira. A SWOT analízis gyakorlati alkalmazása eltérő megítélésű, míg egyesek egyszerűnek és szinte szubjektív megítélésűnek tekintik, addig mások jól látják a módszer problémáit és döntéstámogató jellegének nehézségeit. Ahhoz, hogy reális eredményt nyújtson: - alkalmazásakor legcélszerűbb a legfontosabb versenytárshoz viszonyítani az erőforrásokat és képességeket - a vállalkozás egészére vonatkozó analízis mellett az üzletágak analízisét is el kell végezni - az elemzés során törekedni kell a számszerűsítésre (munkatábla alkalmazása) 12

13 - eredményének bemutatásához bemutatásához a mátrix jellegű ábrát célszerű alkalmazni, vagy egyéb módon összekapcsolni az egyes tényezőket. A SWOT analízis nemcsak szervezetekre, hanem üzletágakra, termékekre is elvégezhető. A turizmusban gyakori a települések, térségek, desztinációk analízisének elkészítése is. Megjegyzendő, hogy minél nagyobb és összetettebb az elemzés tárgya, annál nehezebben megvalósítható az analízis. A benchmarking eljárás a turizmusban A benchmarking kifejezés összemérést, összehasonlítást jelent, azaz olyan elemzést, amelynek során szervezetek működését összehasonlítjuk meghatározott területeken, rendszerint előre definiált szempontrendszer alapján. A benchmarking nem igazán tekinthető klasszikus kutatási módszernek, inkább meghatározott célok elérése érdekében végzett összetett tevékenységsorozatról, illetve menedzsment szemléletmódról és menedzsment gyakorlatról van szó, amely egyaránt épülhet kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési és adatelemzési módszerekre. A benchmark fogalma a vizsgált területen belül a legjobb elért teljesítményt jelöli a benchmarking során ehhez a teljesítményhez viszonyítjuk saját teljesítményünket (a turizmusban benchmarknak tekinthető például a legmagasabb vendégéjszaka-szám vagy a legmagasabb kihasználtság elérése, illetve például a kiemelkedően erős és pozitív desztinációmárka). A legjobb gyakorlat, azaz a best practice kutatása során pedig azt kívánjuk feltárni, hogy a leghatékonyabb, legmagasabb szinten működő szolgáltatók vagy desztinációk hogyan, milyen eszközökkel és folyamatokkal érték el a benchmark teljesítményt. A benchmarking tevékenység célja tehát tulajdonképpen az adott területen érvényesülő legjobb gyakorlat, leghatékonyabb működési és menedzsment módszerek megismerése és saját szervezetünkre való adaptálása annak érdekében, hogy növeljük saját szervezetünk működési hatékonyságát, teljesítményét, a nyújtott szolgáltatások színvonalát, népszerűségét és nyereségességét. Tekintettel arra, hogy mind a hazai, mind pedig a nemzetközi turisztikai piacon rendkívül nagy a verseny, minden szolgáltató és desztináció számára lényeges, hogy folyamatosan kövesse a best practice gyakorlatot, azaz tájékozódjon a versenytársak és a partner szervezetek teljesítményére vonatkozóan. A másoktól ellesett módszerek, ötletek, gyakorlatok egyrészt megfelelően adaptálva lényegesen javíthatják egy szolgáltatás hatékonyságát vagy növelhetik vonzerejét, másrészt pedig az összegyűjtött információk segíthetnek saját versenyhelyzetünk megítélésében és a fejlesztést igénylő területek, tevékenységek azonosításában. A benchmarking újdonsága alapvetően abban rejlik a korábbi hatékonyságvizsgálati módszerekhez képest, hogy hagyományosan ugyanazon szervezet korábbi években /időszakban elért eredményeit vették alapul az eredményesség elemzése során, nem pedig más vállalatok mutatóit. Bár a szervezeten belüli időbeni összehasonlítás alkalmas a vállalati/szervezeti eredményesség vizsgálatára, elképzelhető, hogy hiába javultak egy adott cég mutatói saját magához viszonyítva, a versenytársak teljesítménye gyorsabban/jelentősebben növekedett, így a teljes piacon az adott szervezet az elért javulás ellenére is versenyhátrányba került. A benchmarking folyamat adatgyűjtési szakaszában a következő feladatokat kell elvégezni: át kell tekinteni a saját működést meg kell határozni az adatgyűjtés lehetséges forrásait meg kell határozni az adatgyűjtés formáját 13

14 el kell készíteni az alkalmazott kérdőívet vagy egyéb formátumú adatgyűjtő lapokat nyomtatott vagy elektronikus formába ütemezni kell az adatgyűjtést, el kell végezni a belső és külső adatgyűjtést a begyűjtött adatokat ellenőrizni és érvényesíteni kell és szükség szerint pontosítani kell a benchmarking partnerekkel, illetve az adatokat megfelelő formában strukturálni is szükséges. A benchmarking folyamat során felhasznált adatok egy része belső adat. Ezek rendszerint rendelkezésre állnak, bár gyakran a meglévő információkat új struktúrában kell összesíteni és csoportosítani az elemzés érdekében. Az összehasonlítás alapjául szolgáló külső adatok versenytársak, hasonló szervezetek kvantitatív mutatói, valamint folyamataira, gyakorlatára vonatkozó kvalitatív információk gyakran nem vagy csak részben állnak rendelkezésre. Megfelelő együttműködés esetén a benchmarking folyamatban résztvevő szereplők, a kölcsönös előnyöket szem előtt tartva, megosztják egymással az összehasonlításhoz szükséges adatokat, előfordulhat azonban az is, hogy csak publikus, mindenki számára elérhető adatokból tudunk kiindulni. A benchmarking tevékenységen belül a következő típusokat különböztethetjük meg: 1. Belső benchmarking (vállalaton belüli egységek összehasonlítása például egy utazásszervező esetében a kiutaztatás és a beutaztatás eredményességének összevetése) 2. Kompetitív benchmarking (versenytársakkal való összehasonlítás teljesítménymutatók, folyamatok vonatkozásában) 3. Funkcionális benchmarking (adott ágazaton belül azonos tevékenységek összehasonlítása például a szállodaipar minőségmenedzsment gyakorlatának komparatív elemzése) 4. Általános benchmarking (ugyanazon folyamatok például innováció vagy fogyasztókkal való kommunikáció összehasonlító elemzése különböző ágazatokat képviselő vállalkozásokban, szervezetekben). A benchmarking folyamat lépései a következők: 1. Az alkalmazási kör meghatározása, azaz a vizsgálni, összehasonlítani kívánt terület definiálása (például a turisztikai szektorban versenytársak vagy a hasonló területen működő szolgáltatók által a szolgáltatási minőség folyamatos javítása, illetve állandóan magas szintjének fenntartása érdekében alkalmazott módszerek, technikák) 2. Benchmarking partnerek körének meghatározása 3. Mérési módszerek, egységek, indikátorok, adatok meghatározása (például alkalmazott minőségi sztenderdek, a minőségmenedzsment lépései és folyamatai, a munkatársak motiválására alkalmazott technikák a minél magasabb szintű szolgáltatásnyújtás érdekében stb.) 4. Adatgyűjtés a vizsgált területre vonatkozóan 5. Az egyes partnereknél tapasztalható eltérések elemzése 6. A benchmarking elemzés során kapott eredmények bemutatása, ezekből a saját vállalkozásunk számára a következtetések levonása, rövid- és középtávú minőség- és hatékonyságjavítási célkitűzések, illetve a célok eléréséhez vezető konkrét feladatok megfogalmazása 7. Konkrét tervkészítés, új folyamatok kialakítása 8. Előrehaladás folyamatos nyomon követése (monitoring), folyamatos vagy következő benchmarking tervezése/előkészítése. A benchmarking kutatás során célunk a benchmark, azaz a legjobb azonosított teljesítmény és a saját teljesítményünk közötti eltérések azonosítása, valamint az eltérések okainak és a 14

15 lehetséges fejlesztési alternatíváknak a meghatározása. Ennek során végig kell gondolni mindazon külső és belső tényezőket, amelyek befolyásolják a saját működésünket, és amelyek hozzájárulnak a teljesítményekben mért eltérések kialakulásához. Továbbá szükséges annak áttekintése, hogy adaptálható lenne-e a megismert legjobb gyakorlat a saját vállalkozásunk vagy desztinációnk esetében, azaz milyen tényezőket és folyamatokat hogyan kellene módosítani a saját hatékonyságunk növelése érdekében. Az adaptáció szakaszában a benchmarking kutatás tapasztalatait be kell építeni a saját döntéseinkbe, alkalmaznunk kell saját vállalatunkra vagy desztinációnkra vonatkozóan, az eredményeket pedig olyan módon kell kommunikálnunk és prezentálnunk, ami használható formában mutatja be a tanulságokat és a fejlesztési lehetőségeket. A benchmarking kutatás során összegyűjtött információkra alapozva szükséges rövid- és középtávú teljesítménycélok meghatározása és fejlesztési akciók elindítása. Az implementációs szakaszban kerül sor a benchmarking felmérés által megalapozott döntések és akciók megvalósítására. Mivel maga az eredmények alkalmazása a gyakorlatban sokszor már nem a benchmarking vizsgálatot végző személyek által történik, fontos, hogy a levont következtetések egyértelműen beépüljenek az egyes működési területek céljaiba, terveibe, vagy az egyes területeken elindított projektekbe. A változtatások eredményeit nyomon kell követni (monitoring), hogy a kitűzött céloktól való eltérést minél hamarabb észlelhessük, illetve sikeres megvalósítás esetén biztosak lehessünk abban, hogy valóban a teljesítményjavítás érdekében hozott intézkedések és nem például a piaci környezet számunkra kedvező változása vezetett a sikerhez. Nem elég ugyanis azt felismerni, hogy más szervezetek bizonyos területeken hatékonyabbak, meg kell érteni a miérteket, meg kell ismerni a benchmark szervezetek működési környezetét, vállalati kultúráját vagy a rendelkezésükre álló humánerőforrás jellemzőit ahhoz, hogy sikeresen tudjuk az átvett gyakorlatot adaptálni. A turizmusban a benchmarking kutatás és a legjobb gyakorlat elemzése mind szolgáltatói, mind pedig desztináció-szinten lehetséges. A turisztikai desztináció marketing területén például az alábbi tényezők tekinthetők összehasonlítási faktornak (benchmarknak), illetve ezeken a területeken érdemes és szükséges az alkalmazott legjobb gyakorlatot azonosítani: A desztináció által képviselt márka és üzenet egyedisége, a márka folyamatos megújításának vezérlése, A látogatók összetételének, jellemzőinek, igényeinek ismerete, a látogatók megismerése érdekében végzett vizsgálatok technikái, A desztináció szereplőinek együttműködési mechanizmusai, vagy A kínálat színvonala, diverzitása, összetétele, minősége a turisztikai szezonban és azon kívül. A benchmarking kutatást akadályozhatja, hogy bizonyos esetekben meglehetősen nehéz lehet a versenytársaktól elegendő mennyiségű és minőségű információt szerezni. A konkurens vállalkozások úgy érezhetik, hogy az általuk alkalmazott legjobb gyakorlat megosztásával versenyelőnyt veszítenek, üzleti titkot adnak ki, nyilvánossá tesznek olyan sikertényezőket, amelyeket a benchmarking folyamat többi résztvevője könnyen lemásolhat. Érdemes azonban figyelembe venni egyrészt az együttműködésből, az információcseréből származó kölcsönös előnyöket, valamint azt a tényt, hogy a legjobb gyakorlatok egy az egyben történő átvételének jelentős akadályai lehetnek, mint: változó és változékony kereslet, eltérő fogyasztói jellemzők korlátozott erőforrások képzett munkaerő hiánya eltérő életstílus jellemzők 15

16 a szolgáltatás helyszínéből adódó eltérések (például különböző adottságok vagy eltérő szabályozási környezet) Adatok rendszerezése Az adatfeldolgozás a szakirodalmi és egyéb források, a terepi adatfelvétel során kitöltött adattáblázat és az elkészült (digitális) fényképek alapján kezdődik meg. A cél egy olyan dokumentáció összeállítása, amely alkalmas az egyedi tájértékek megállapításának és nyilvántartásának szakmai megalapozására. Az adatfeldolgozás során készülnek el a tájérték vizsgálat szükséges dokumentumok a tájértékekről összeállított adatlapok, valamint a tájcentrumokat alkotó települési összesítő lapok és térképek, s mindennek kiegészítője a fényképes, rajzi dokumentációja. Az adatfeldolgozásnak lehetővé kell tennie, illetve elő kell segítenie az egyszerű és egységes adatkezelést, -módosítást, illetve a felvételezett adatok számítógépes adatbázisba rendezését, amely alapján értékkataszter jöhet létre a tájérték vizsgálat eredményeként. Hagyományos adatfeldolgozás Az adatfeldolgozás során adatlap; települési összesítő lapok; települési összesítő térképek készülnek. Az adatlapokat A/4-es formátumban javasolt elkészíteni. Az adatlapok a következő elemeket tartalmazzák: áttekintő térkép a tájelem településen belüli elhelyezkedéséről, illetve a fényképkészítés helyéről és irányáról; fénykép(ek); az adatok rögzítésére adattáblázat. Az adattáblázatban csak az adott tájelem szempontjából értelmezhető adatféleségek esetében szükséges információt megadni. A nem értelmezhető adatféleségek esetében a táblázat adott celláját ki kell húzni, így jelölve, hogy az adat nem hiányzik, csak adott szempont szerint nem releváns. Az adattáblán fel kell tüntetni az adatrögzítő nevét, így később könnyen beazonosítható a felmérés készítője. Egy-egy egyedi tájértékről jellemzően több fényképfelvétel elkészítése is szükséges lehet. A tájértéken mellett annak közvetlen környezetét is célszerű fényképpel dokumentálni, hiszen turisztikai hasznosítás esetén szükséges információt jelent a megközelíthetőség vagy fejleszthetőség. Gyakori, hogy részletfénykép készítésére is szükség mutatkozik: például egy templom esetén annak egy-egy értéket hordozó falrészletét, egy feszület vagy emlékhely feliratát is indokolt külön fotón megörökíteni. Amennyiben rendelkezésre áll, mellékelhető a korábbi (eredeti) állapotot bemutató archív fotográfia is. A fotókkal való dokumentálásnak azért is különösen fontos a szerepe, mert a tájérték esetleges sérülése esetén ezek alapján lehetséges az eredeti állapot helyreállítása. Az adatgyűjtés befejezése után települési összesítő lapon szükséges összesíteni az adott település közigazgatási területén található egyedi tájértékeket. Több településre kiterjedő felmérés esetén településenként kell az összesítő lapokat elkészíteni. Az összesítő lapon fel kell tüntetni az egyedi tájértékek jelzetét, megnevezését és fajtáját. Az adatlapok alapján települési összesítő térképet szükséges készíteni. A térképen célszerű feltüntetni a település közigazgatási határát, valamint megjelölni az egyedi tájérték helyét a 16

17 jelzet egyértelmű hozzárendelésével. A települési összesítő térképek alapján településcsoportonként is lehet összesítő térképet készíteni. A helyi termékek és szolgáltatások esetében a táji értékeknél használatos adatrögzítési eljárás nem használható minden esetben, hiszen egy mozgóárus esetében nem tudunk pontos GPS koordinátákat (pontos cím, elhelyezkedés megadásának problémája) megadni vagy a gazda egyik évben készít kecskesajtot, a másik évben már juhtenyésztéssel foglalkozik (változékonyság problémája). Szintén nehézséget okozhat a termékek és szolgáltatások elkülönítése. A termék kézbe fogható, raktározható, megvételével tulajdonjogot keletkeztető tárgy, míg a szolgáltatás mindezek ellentéteként jellemezhető. A falusi vendégasztal szolgáltatás keretein belül a kistermelő vagy a falusi szállásadó a gazdaságába látogató turistákat házi élelmiszerekkel, családias és közvetlen környezetben láthatja vendégül. Ez egy szolgáltatás, amely helyi termékeken alapul, vagyis a turisták megkóstolják a helyben készült sajtot, túrót, kolbászt, házi pogácsát, stb. A vonzerőregiszterben tehát fel kell tüntetni a gazdát azáltal, hogy helyi terméke állít elő, de nyilvántartásba kell venni a szolgáltatási tevékenységét is. Ez ebben az esetben nem jelent halmozódást az adatokban, hiszen két különböző tevékenységről (termék-előállítás és szolgáltatás) van szó Vonzerők értékelése A terepfelmérés adatainak rendszerezése és értékminősítése A terepi helyszínelés során a fellelhető egyedi tájértéknek minősülő tájelemek felmérésére kerül sor, vagyis a felmérő már a helyszínelés során végez egyféle első körös értékminősítést. Az adott tájérték végleges megítélésére, minősítésére azonban csak a következő lépésben kerülhet sor, amikor már van egy átfogó ismeret a település összes potenciálisan egyedi tájértéknek minősülő tájelemére, így a minősítést szélesebb összefüggésben lehet elvégezni (második közelítés). Az értékminősítést a vonzerőleltár fő minősítési szempontjai alapján a következő kritériumok szerint szükséges elvégezni: Vonzerő megnevezése és elhelyezkedése (címe vagy GPS koordinátája) Férőhely, kapacitás (1-5 fő, 6-10 fő, fő, fő, fő, fő, 100 fő felett illetve a tájérték esetében nem értelmezhető) Mely komplex turisztikai termék része? (pl. tematikus út, fesztivál, program-csomag, stb.) Jelentősége (helyi, kistérségi/járási, regionális, országos, nemzetközi) Megőrzöttsége (eredeti állapotú, megőrzött; eredeti állapotú, de romlott, károsodott állapotú; nem eredeti, de megőrzött állapotú; nem eredeti és leromlott állapotú) Kihasználtsága (nincs kihasználva, részben kihasznált, teljes mértékben kihasznált) Mely szegmentumnak ajánlható? (Gyermekek (0-12 év), fiatalok (13-18 év), felnőttek (19-59 év), idősek (60 év felett), családok kisgyermekkel, családok fiatal gyermekkel, fogyatékkal élők, turistacsoportok) Fejlesztési potenciálja (nem fejleszthető, állagjavítással fejleszthető, bővítéssel fejleszthető, funkcióváltással fejleszthető, azonnal használható turisztikai célra is). 17

18 A helyi tájérték fentebb taglalt minősítését könnyen el tudjuk végezni, ha az adatgyűjtés során a tájelemek következő jellemzőit is feljegyeztük: ritkaság / egyediség / különlegesség; típusosság / természetesség; változatosság / sokféleség / mozaikosság; régiesség / ősiség; hagyományőrző jelleg / (hely)történeti jelentőség. Fontos tényező a tájérték állaga vagy állapota, valamint a megközelíthetősége (így idegenforgalmi súlya) is a jelentőség és a ritkaság fő szempontjai mellett. Nem feltétlenül az érték megállapításában, de például a tájérték érvényesülésében és a betöltendő szerepének kijelöléshez mindezek egyáltalán nem mellékesek a tájérték vizsgálat végzése során. Nincs általánosan elfogadott módszertana a turisztikai potenciál minősítésének. Azt célszerű szem előtt tartani, hogy az adott vonzerő kellően kiemelkedő-e (önmagában vagy más vonzerőkkel együtt), hogy az adott településre turistákat vonzzon. Egy sajátos népi faragás önmagában még nem elegendő, ám egy tájházban bemutatva már felkelti a látogatók figyelmét. Ezért az értékeléskor arra is figyelmi kell, hogy melyek azok az adottságok, amelyek együtt, ún. csomagba formálva lehetnek képesek sikert elérni a turisztikai piacon. Az alábbi táblázat egy általános minősítési szempontrendszert mutat be, mely különböző pontszámokat rendel az egyes tényezőkhöz. Természetesen a legmagasabb pontszámot elért vonzerők rendelkeznek a legnagyobb turisztikai potenciállal (lehetőséggel). A vonzerő minősítése 0 pont 5 pont 10 pont Motivációs szerep Harmadlagos vonzerő, mert a látogatók kizárólag emiatt nem jönnek el a térségbe, de a már itt levők tartózkodásuk alatt esetleg felkeresik Másodlagos vonzerő, mert a látogatók egy része emiatt érkezik a térségbe és többségük a tartózkodásuk alatt fel is keresi Az adott vonzerő jelenti a desztináció elsődleges vonzerejét, mert a látogatók döntő többsége emiatt érkezik a térségbe és tartózkodásuk alatt biztosan fel is keresi Komplexitás A vonzerő fejlesztési lehetőségei nagyon korlátozottak, nem képes jelentős fogyasztói szegmens megszólítására A vonzerő több fejlesztési lehetőséggel is bír, de ezáltal is csak néhány fogyasztói szegmenst képes megszólítani A vonzerő számos továbbfejlesztési lehetőséget rejt magában, ezáltal a fogyasztói szegmensek széles körét képes (vagy lehet képes) megszólítani Elért forgalom Nincs értékelhető A vonzerő forgalma a desztináció vonzerői A vonzerő a desztináció leglátogatottabb 18

19 forgalom Ismertség (hatókör) A vonzerőt csak a helyiek és a környező települések lakói ismerik (látogatják) látogatottsági átlagának megfelelő, de stagnál A vonzerő a szomszédos régiókban is ismert (onnan jelentős mértékben vonz látogatókat) attrakcióinak egyike és forgalma növekvő tendenciát mutat Nemzetközileg is ismert vonzerő (látogatói, felhasználói között is jelentős arányban találunk külföldieket) Fenntarthatóság A vonzerő-működés nem fenntartható A vonzerő még nem működik fenntarthatóan, de működtetői már elkezdték a gyakorlatban alkalmazni a fenntarthatóság elveit A vonzerő működése fenntartható Jövedelmezőség (egyéni és társadalmi hasznosság) A vonzerő nem üzemeltethető nyereségesen és a desztináció turizmusára sincs jelentős hatással (a látogatóforgalmat, a közvetlen és közvetett turisztikai költést nem befolyásolja) a vonzerő lehet, hogy nem működök nyereségesen, de a desztináció turizmusára jelentős hatással van (a látogatóforgalma, a közvetlen és a közvetett turisztrikai költést befolyásolja) A vonzerő nyereségesen üzemeltethető, és a z egész desztináció turizmusára meghatározó hatással van (a látogatóforgalmat, a közvetlen és közvetett turisztikai költést jelentős mértékben megnöveli) Forrás: Lengyel Márton (szerk.) (2008): TDM működési kézikönyv, Heller Farkas Főiskola, Budapest A táji értékeknél használt általános kritériumok fontosak ez esetben is, főképp a megőrzöttség, a kihasználtság és célcsoportok szempontjából. A fejlesztési potenciál megadásához segít a fentiekben bemutatott pontozásos minősítő táblázat. Valamely tájelemnek természetesen nem kell minden kritérium szerint értékesnek lenni ahhoz, hogy egyedi tájértéknek lehessen minősíteni. A fenti szempontok mellett az egyedi tájértékként való minősítésnek jellemzően feltétele a tájelem tájképi jelentősége, a táj karakterét meghatározó, befolyásoló jellege. A természeti képződmények esetében minden olyan objektum is egyedi tájértéknek tekinthető, amelyhez hagyomány (népmonda, legenda, jeles esemény stb.) kapcsolódik. A minősítést nagyon megnehezíti, hogy a minősítendő tájelemek köre igen széles. 19

20 A tematikai sokféleségből adódóan a minősítést széles látókörű, több tudományterületen jártas szakemberek, még inkább szakmai csoportok tudják eredményesen elvégezni. A minősítésben nagy szerepet kaphatnak a szintetizáló jellegű szakterületek képviselői, így például a tájépítész Fejlesztési javaslatok megfogalmazása Értékelési szempontok, illetve az adott pontszámok megmutatják, mely tényezők fejlesztése a leginkább indokolt. A végleges sorrendet azonban célszerű szakértők segítségét kérve meghatározni, mert ők olyan szempontokat is figyelembe vehetnek, amelyek esetleg eszünkbe sem jutottak. Emellett többféle vonzerő együttes jelenléte növeli az egyes vonzerők értékét. A kialakítandó turisztikai termékhez szükséges a kínálat egyéb elemeit is megvizsgálni, mint infrastruktúra, közlekedés, szálláshelyek, vendéglátás, tájékoztatás, szórakozás, biztonság, vendégszeretet stb. Lehet, hogy az egyik helyi gazdának vannak bemutatható állatai, de a tanyát csapadékos időben nem lehet megközelíteni. Ekkor nem lehet eltekinteni vagy az útépítéstől, amely tehát további fejlesztési igényt generál. Egy adott terület vonzerejét jelentő alapvető összetevők maguk után vonják a desztináció iránti keresletet. Ha azonban ezek a célterületek megközelíthetetlenek, ha a magánszektor nem képes, vagy nem akarja létrehozni a szükséges üzleti szolgáltatásokat, ha a gazdasági és a társadalmi infrastruktúra nem elégséges, vagy ha az erőforrások korlátozottak a turisztikai fejlesztések megvalósításához, akkor az alapvető vonzerőt jelentő összetevők nem lesznek képesek a desztináció turizmusát növelni. Ezek azok az erőforrások, melyek az alapot adják a desztináció turizmusának felépítéséhez. Szükség van tehát olyan támogatói alapra vagy háttérre, amely a desztináció egész turizmusának hatékony alapjául szolgál. Ezek az alábbiak lehetnek: a desztináció általános infrastrukturális állapota, mely jelentős hatással van a desztináció versenyképességére, a desztináció megközelíthetősége, mennyire könnyű, illetve nehéz a desztinációba utazni, a szabadidős tevékenységek erőforrásai, különösen a munkaerő és annak szakmai tudása, pénzügyi források megléte, elérhetősége, a vendégszeretet általános szintje, amely a helybeliek részéről nyilvánul meg, a vállalkozói kedv, vállalkozói kapcsolatok megléte, intenzitása, a politikai akarat, amely kifejezi, hogy a turizmust mennyire ismerik el a desztinációban, és milyen a támogatottsága. Látható tehát, hogy az értékelésnél nem lehetünk szűk látókörűek, s nem hagyatkozhatunk csupán a vonzerőleltár pontozásos eredményéhez. A fejlesztési lehetőségeket befolyásolják mindazon tényezők is, amelyeket a fenti felsorolás tartalmaz. Emellett sokan gondolják úgy, hogy a szolgáltatásokhoz kevés képesség, alacsonyabb képesítés is elegendő. Ez az általános nézet leginkább a turizmusban elterjedt. Természetesen vannak olyan munkák, melyekre ez igaz, de azok csak elenyésző részét képezik a szektor valamennyi igényéhez képest, ahova viszont speciális tudás szükséges. Manapság szerencsére egyre több helyen ismerik fel, hogy a megfelelő képességekkel és attitűddel rendelkező alkalmazottak a siker kulcsát jelentik adott szolgáltatások életében. A munkanélküliség következtében könnyű munkaerőt találni, de megfelelő attitűddel rendelkezőt annál nehezebb. 20

21 A feltárt turisztikai adottságok alapján lehet az adott turisztikai célterület jövőképét megfogalmazni. Jövőkép Nem egyszerűen eredményelvárások, hanem annak leírása, hogy mi lesz az adott desztináció helye és szerepe egyfelől a régió/ország/európa/világ kínálati palettáján, másfelől a régiók/térségek együttműködési rendszerében (pl. Rétesfalva a A rétesfőváros ). Élményígéret 1 Élményígéret 2 Élményígéret 3 Milyen hatókörbe n képes vonzerőt kifejteni? Ki a célcsoport (bemutatás, méret,fizet őképesség) Miben egyedi / különleges a desztináció? Miért lesz ez a célcsopor t számára érdekes? Milyen fogyasztói motivációs trendekre épít? Mik a helyettesítő alternatívá k / versenytárs ak? Milyen vonzerő támasztja alá? Milyen kiegészítő feltételek szükséges ek? Élményígéretek közti összhang Annak bemutatása, hogy az élményígéretek, hogyan szolgálják a jövőképet, valamint hogy az egyes élményígéretek közti összhang és szinergia hogyan biztosítható. Építhetnek-e egymásra? Negatívan befolyásolhatják-e egymást (pl. bulizás és nyugalom)? Célcsoportok közti összhang Annak bemutatása, hogy a célcsoportok közti összhang és szinergia hogyan biztosítható. Elférnek-e egymás mellett? 1. számú táblázat: A pozicionálás felépítése és tartalmi követelményei Forrás: Panyor Ágota - Győriné Kiss Erika Dr. Herbály Katalin (szerk.): Desztináció és marketing menedzsment, egyetemi tankönyv, Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely, p Kérdések Élményígéret Milyen hatókörben képes vonzerőt kifejteni Ki a célcsoport? Leírás Élményígéret alatt azt az élményt, avagy a turista szemszögéből megfogalmazható értéket értjük, melyet a desztináció hitelesen ígérni és nyújtani képes. (pl. nyugalom, megújulás, kaland, szórakozás, gyógyulás, önfejlesztés, romantika, családi együttlét stb.) Térségi, regionális, országos/régiós, európai/globális hatókörben A célcsoport leírása az ideális turista vagy ember típus bemutatására vonatkozik. Ebben demográfiai és pszichográfiai tényezők egyaránt szerepet kaphatnak. A célcsoport meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy azokhoz is szól, akik ilyenek, és azokhoz is, akik arra vágynak, hogy ilyenek legyenek. Pl. kalandvágyó fiatalok, együttlét hiányát érző kisgyermekes 21

22 Miben egyedi / különleges a desztináció? Miért lesz ez a célcsoport számára érdekes? Milyen fogyasztói motivációs trendekre épít? Mik a helyettesítő alternatívák / versenytársak? Milyen vonzerő támasztja alá? Milyen kiegészítő feltételek szükségesek? családok stb. Egy adott élményígéret kapcsán lehet releváns több célcsoport is. A célcsoport bemutatásánál annak méretét és fizetőképességét is meg kell becsülni. Az élményígéret adja meg, hogy milyen kategóriában versenyez a desztináció. Ahhoz azonban, hogy érdekes legyen, nem elég csak jónak lenni. Valamilyen értelemben egyedinek és különlegesnek kell lenni az adott hatókörben és élménykategóriában elérhető alternatívákhoz képest. Annak bemutatása, hogy az adott célcsoport számára, a saját életükhöz és az elérhető alternatívákhoz képest miért, hogyan és milyen élethelyzetben lehet érdekes az egyediségünk és az élményígéretünk. Annak bemutatása, hogy milyen trendek támasztják alá, hogy az egyedi élményígéret az adott célcsoport kapcsán közép-hosszú távon versenyképes lehet. Pl. közlekedés olcsóbbá válása, zöld trend, autentikusság keresése stb. Minden olyan szereplő érdemi versenytárs (nem csak turisztikai desztinációk), aki az adott élménykategórián és hatókörön belül jelen van a piacon. Az élményígérethez szükség van olyan szimbolikus erővel bíró tulajdonságokra, termékekre, attrakciókra, melyekre az élmény épül. Ez azonban az atmoszférától a legendán át az épített örökségig bármi lehet. Az élmény teljeségéhez azonban többnyire nem elég a központi vonzerő. Kiegészítőkre is szükség van. Pl. megújulást nyújtó wellness központ kapcsán a szállásra, a csendre, a jó levegőre stb. 2. számú táblázat: A pozicionálást elősegítő szempontrendszer Forrás: Panyor Ágota - Győriné Kiss Erika Dr. Herbály Katalin (szerk.): Desztináció és marketing menedzsment, egyetemi tankönyv, Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely, p A piaci pozícionálás jelentheti azt az alapot, mely biztosítja a hatékonyság és a piaci siker szempontjából nélkülözhetetlen összehangoltságot és fókuszáltságot. Ez adhat egységes mégis kellő rugalmasságot és szabadságot biztosító iránymutatást mind a fejlesztés, mind a kommunikáció, mind a menedzsment számára. Pozicionálás és kommunikáció A marketing kommunikáció legfontosabb alapvetése, hogy ne sablonos megoldásokra törekedjünk. Fontos szemléletmódbeli kérdés azonban, hogy hogyan alkalmazzuk a hagyományos, bejáratott csatornák és az innovatív megoldások által kínált lehetőségeket. A cél e tekintetben az egyensúly és szinergia megteremtése, melyet a téma (az élményígéret) és a célcsoport határoz meg. Más-más csatornák alkalmazhatóak hatékonyan a bulizni vágyó fiatal angolok és a nyugdíjas kelet-európai célközönség számára. Fontos annak megértése, hogy nem csupán azzal kommunikálunk, amit magunkról mondunk, hanem azzal is, amit nem mondunk, azzal is, amit csinálunk, és amit nem csinálunk. A legfontosabb kommunikációs eszköz ugyanis az emberek egymás közti hálózatában terjedő információ, melyet a tapasztalat erőteljesen befolyásol. Mindemellett az azonban egyértelműen kijelenthető, hogy az információszerzés és a döntés előkészítés minden célcsoport esetében rohamosan tolódik az internet irányába, ezért a virtuális térre kidolgozott kommunikációs stratégia (nem csupán egy honlap létrehozása) elengedhetetlen feltétele a hatékony 21. századi marketing 22

Fejlesztési lehetőség felismerése. Sikeres működésfejlesztés. Eredmények, pozitív visszacsatolás

Fejlesztési lehetőség felismerése. Sikeres működésfejlesztés. Eredmények, pozitív visszacsatolás Benchmarking és a legjobb gyakorlatok keresése, mint a működésfejlesztés hatékony eszköze Kvalikon Kft. Dr. Németh Balázs, ügyvezető igazgató Németh Csongor, üzleti elemző Működésfejlesztés A vezetőknek

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE Mi az üzleti tervezés A józan ész diadala az önámítás felett A tervezés tisztán matematika Nagy számok törvénye Egy egész szám felírható néhány

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN Dr. habil. Szabó Zoltán PhD MBA Vada Gergely - Vezető tanácsadó TÉMAKÖRÖK Célcsoportok 10 K SWOT MIR Exponenciális tervezés Kulcs a Befektetőkhöz Tervezési projekt -

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM A képzési program Megnevezése Gazdasági informatikus OKJ azonosító 54 481 02 A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Operatív stratégia 98. lecke Stratégia: közös vízió, mely egyesíti

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató A turizmus ipar fejlődési pályája Makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok A turisztikai

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése A projekt jövőbeni hasznosíthatósága kétirányú: egyrészről a Továbbképzési és Szakképzési Központ segítségével külső körnek történő értékesítés,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 A képzés során a hallgatók megismerkednek a településmenedzsment komplex szemléletmódjával, így képessé válnak a stratégiai tervezésre,

Részletesebben

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje Felmérési koncepció 9. fejlesztési elem: A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján 1. Kistérségi információk hatékony koordinációja Amennyiben Tata a jelenlegi bázisán valóban erősíteni

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Munkaerő-piaci ismeretek

Munkaerő-piaci ismeretek 2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Az elvégzendő marketing feladatokat és a használni kívánt marketing eszközöket több szempontból lehet és kell csoportosítani.

Az elvégzendő marketing feladatokat és a használni kívánt marketing eszközöket több szempontból lehet és kell csoportosítani. Marketing koncepció: A Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark megvalósítása során nagyon fontos szerepet szánunk a marketing tevékenységnek. A jól megtervezett PR és marketing munkát, már a projekt előkészítő

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Éltető Balaton-felvidék

Éltető Balaton-felvidék Éltető Balaton-felvidék 60 település, 40 ezer lakos Kb. 4500 vállalkozás (több mint 90% mikro, ennek közel 80%-a egyéni vállalkozás) Több mint 20 ezer szálláshely (85% Balaton part és Kapolcs) Kiemelkedően

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére E-mail: rtdm@rtdm.hu Előzmények PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére A Börzsöny és Nyugat-Nógrád turizmusában érdekelt és érintett szereplők

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás 1 2.7. Piaci gazdálkodás tevékenységei a szálláshely szolgáltatásban Piaci gazdálkodás 1. Marketingterv célja Piaci célok 2. Marketingterv felépítése Marketingterv 3. Szálláshelyek értékesítése Értékesítés

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE Mi az üzleti tervezés A józan ész diadala az önámítás felett A tervezés tisztán matematika Nagy számok törvénye Egy egész szám felírható néhány

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE MI AZ ÜZLETI TERVEZÉS A józan ész diadala az önámítás felett A józan ész diadala az önámítás felett A TERVEZÉS TISZTÁN MATEMATIKA Nagy számok

Részletesebben