HATÁRMENTI INTEGRÁLT STRATÉGIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HATÁRMENTI INTEGRÁLT STRATÉGIA"

Átírás

1 HATÁRMENTI INTEGRÁLT STRATÉGIA A dokumentumot dr. Hatos Adrian egyetemi tanár készítette A Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Jelen dokumentum teljes vagy részleges sokszorosítása vagy másolása a Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara írásos engedélyével történhet. SUSTAINABLE DEVELOPMENT BUSINESS CENTER HURO/1101/175/2.1.1.

2 Bevezetés Jelen elemzés a SUSTAINABLE DEVELOPMENT BUSINESS CENTER projekt, HURO/1101/175/ számú szerződése keretében jött létre, a március február közötti időszakban. Az elemzés és a jelen dokumentum célkitűzése a román-magyar határmenti régión belül, a Bihar és a Hajdú-Bihar megyei üzleti környezet SWOT analízise, valamint a határon átnyúló régió üzleti környezetét célzó fenntartható fejlesztési stratégia kidolgozása. A SWOT analízis kidolgozásának módszertana. Adatforrások Az akcióterület üzleti környezetének működésére jellemző erősségek, gyengeségek, veszélyek és lehetőségek beazonosításához különböző típusú adatokat gyűjtöttünk, elemeztünk és értelmeztünk: - terepen végzett felmérés (közvéleménykutatás) a két megye üzleti közösségének képviselőivel (2013. május június); - online felmérés a két megye üzleti közösségének szereplőivel (2013. november); - fókuszcsoportos beszélgetés a Bihar megyei üzleti közösség szereplőivel; - a regió üzleti szektorának újabb keletű SWOT elemzései, akár megyei, akár regionális szintűek; - a két ország nemzeti statisztikai hivatalai által közzé tett hivatalos statisztikai adatok. A dokumentumok elemzése A tevékenység folyamán egy SWOT típusú elemzési struktúra segítségével kódoltuk a következő elemző és programszerű/szakpolitikai dokumentumokat: - Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme , Final Evaluation Report, KPMG, december 21. (http://huro-cbc.eu/en/file_download/1368) - Strategia de dezvoltare durabilă a județului Bihor Partea I-a: Analiza situației existente în județul Bihor [Bihar megye fenntartható fejlesztési stratégiája I. rész: Bihar megye aktuális helyzetének elemzése], Romactiv (tervezet), április 2. (http://www.cjbihor.ro/pdf/analiza%20diagnostic.pdf) - Summing Situation Assessment of Hajdú-Bihar County (SWOT Analysis), VICLI, 2010, (http://vicli.progetti.informest.it/documenti/ungheria/haidu/hajdú-bjar.pdf) - Barbu, I. Barbu Sergiu-A., 2012, Analysis of Rural Tourism Potential of Region Crișana, Analele Universității din Oradea [Nagyváradi Egyetemi Évkönyvek], Științe Economice [Közgazdasági Tudományok] sorozat, pp. - Popoviciu, G. 2010, An Analysis of Developments in the Bihor (Ro)-Hajdú-Bihar (H) Euroregion, Romanian Journal of Geography, 2010, 54(1) pp. - Hajdú-Bihar Megye felkészülése a as tervezésre, Széchenyi Programiroda, VOP , április 2. (http://szechenyiprogramiroda.hu/download/orszagos-szakmai-forumsorozat/eloadasok-anyaga/debrecen/1-hajdú-bihar-megye-ver1.ppt) - Jelentés a SWOT analízis alapján (fókuszcsoport a Bihar megyei vállalatok képviselőivel, júniusában) 1

3 - Planul Urbanistic General Oradea, Etapa 2, Concept General de Dezvoltare Urbană [Nagyvárad általános városrendezési terve, 2. szakasz, Általános városfejlesztési koncepció], Masterplan Oradea 2030 [Nagyvárad átfogó szerkezeti terve (masterplan) 2030]. - Strategia de dezvoltare locală a municipiului Oradea [Nagyvárad megyei jogú város helyi fejlesztési stratégiája], ZMO (http://www.zmo.ro/ro/download/12-sdl%20municipiul%20oradea.pdf) - Orașe competitive. Remodelarea geografiei economice a României [Versenyképes városok. Románia gazdasági földrajzi átalakítása], World Bank, A Bihar Hajdú-Bihar régió. Általános jellemzés A két megye, amely a jelen tanulmány tárgyát képezi, nagyon sok szempontból hasonló. Egyszerű társadalmi-gazdasági összehasonlítással kimutatható, hogy a két megye hasonlít területe és népessége vonatkozásában, beleértve a népsűrűséget is, sőt, még a GDP-t is, hiszen a két megye hasonló szabású gazdasággal rendelkezik. Románia Bihar Magyarország Hajdú-Bihar Alapterület (km 2 ) Népesség (2011) Népsűrűség 84,4/km 2 73/km 2 107/km 2 88/km 2 GDP ,3 (millió RON) (2010) 13345,4 (millió RON)(10. hely)=3455 M EUR (millió HUF) (2010) (millió HUF) (5. hely) = 3817 M EUR A két megye domborzati adottságai nagymértékben meghatározzák a mezőgazdasági különbségeket: a magyar megye rendelkezik Magyarország egyik legkiterjedtebb mezőgazdasági hasznosítású területével (az országban a második), valamint a szomszédos ország egyik legjelentősebb termelője is, ezzel szemben Bihar megye művelhető területe kisebb, viszont itt nagyobb jelentőséggel bírnak a legelők és az erdővel borított területek. Erősségek Területi elhelyezkedés A SWOT analízis eredményei Határmenti elhelyezkedés (határátkelőhely, nemzetközi forgalom); Európai fővárosokhoz közeli elhelyezkedés; A két megye az Európa gazdasági központját Bukaresttel összekötő tengelyen található; Hajdú-Bihar: kedvező földrajzi elhelyezkedés (a Tisza nagymértékben hajózható, tehát jelentős szállítási útvonal). Megközelíthetőség Jó megközelíthetőség légi útvonalon (nemzetközi repülőterek), vassutokon, autopalyan; Rendkívül sűrű vasút- és közúthálózat. 2

4 Természeti és környezeti erőforrások» Természeti és táji értékek (Erdélyi-középhegység, Félixfürdő, Hortobágy);» Alacsony szintű környezetszennyezés.» Bihar Földfelszín alatti erőforrások (komplex ércek, bauxit, termálvíz); ásványi erőforrásokban a leggazdagabb megye; Jelentős megújulóenergia- potenciál pl. szélenergia (Biharban), mikrovízerőművek és fotovoltaikus parkok (Biharban). Pozitív kormányzási gyakorlatok» Bihar» Hajdú-Bihar A helyi kormányzás hatékonysága és hathatóssága a városfejlesztés tervezésében (Nagyvárad). Történeti alapokon nyugvó megyei jogú városközi együttműködés; Önigazgatási hagyományok; Erős civiltársadalom. Nemzetközi együttműködési hagyományok» Városi központok (Nagyvárad, Nagyszalonta, Méhkerék és Kötegyán) hagyományos határon átnyúló kapcsolatokkal, amelyek főként a Bihar megyei számottevő magyar közösség jelenlétével magyarázhatók ugyanakkor a Bihar megyei román közösség szintén ilyen szerepet tölt be a két megye településeinek határon átnyúló kapcsolatai vonatkozásában;» Határon átnyúló gazdasági együttműködési infrastruktúra, amely a Hu-Ro Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében jött létre (Határon Átnyúló Üzleti Központok Cséffán, Székelyhídon).» Bihar A számottevő magyar népesség jelenléte megteremti a határon átnyúló együttműködés előfeltételeit.» Hajdú-Bihar Magyar oldalon jellemző a testvértelepülési kapcsolatok hagyománya; A megye komoly hagyománnyal rendelkezik a nemzetközi együttműködések terén. Humán erőforrások» Erőteljes humán erőforrások: Jobb demográfiai dinamika és struktúra, mint a két ország, Magyarország és Románia, többi részein; Nagyobb népességmegtartó erő lassúbb népességcsökkenés, nagyobb, olcsóbb és képzettebb munkaerőbázis; A térség saját felsőoktatási rendszerrel rendelkezik A munkanélküliségi ráta a régióhoz képest alacsonyabb; 3

5 Oktatás» Átfogó oktatási infrastruktúra (az összes szintet lefedő oktatási intézményekkel, beleértve a felsőfokú oktatást is);» Jó középfokú oktatási intézményhálózat (a két megye iskoláskorú lakosságának változatos és térben jól elrendezett középfokú iskolahálózat ISCED 2., 3. és 4. szint áll rendelkezésére);» Továbbképző intézmények, amelyek színvonalas humán erőforrás fejlesztésére képesek (főként egyetemek);» Színvonalas humán erőforrás, az aktív népesség körében a szakképzettek minden szinten megfelelő mértékben vannak jelen. Turizmus és idegenforgalmi potenciál» A turizmushoz kapcsolódó területeken zajló képzés megfelelő mértékben kap helyet a két megye oktatási rendszerében;» A régió idegenforgalmi potenciálját (l. turisztikai brandjét) megfelelően értékelik az országban és külföldön is;» Az idegenforgalmi potenciál kiaknázása számos turisztikai struktúra révén valósul meg beleérve az egészségturizmust is;» A turizmus rendhagyóbb változatainak gyakorlására is adott a lehetőség üzleti, rendezvény- (konferenciák), áthaladó, kultúr-, vallási és kalandturizmus (barlangászás, hegymászás stb. elsősorban Bihar megyében). A kutatás és fejlesztés jelentősége» Bihar» Hajdú-Bihar Az elmúlt 15 évben folyamatosan fejlődő egyetemi központban, ahol a regionális keresletnek megfelelő szakképesítéseket és kompetenciák fejlesztését magán- és állami egyetemek biztosítják, körülbelül egyetemista tanul. Kiemelkedő szerepe van a tudományos életben, a kutatásban és a fejlett orvostudományban. Debrecen kiterjedt külföldi kapcsolathálón belül tölt be jelentős tudományos, oktatási és kulturális szerepet. A Debreceni Egyetem nemzetközileg elismert, és igen régi tudományos hagyománnyal bíró oktatási és kutatási központ. Mezőgazdaság» Bihar és Hajdú-Bihar megye jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkezik» Termékeny mezőgazdasági területek, 4

6 bőséges termések, Hajdú-Bihar Versenyképes feldolgozó ágazat; Gazdálkodói csoportok megléte (egyesületek, szövetkezetek, vállalatok). Megfelelő vállalkozói gazdaság, megfelelő vállalkozói szervezetek és gyakorlatok Megfelelő vállalkozói kapacitás, amely a vállalatok nagy számában tükröződik; Számos helyi szintű KKV; Mindkét megyében a vállalatok megfelelő magatartása jellemző a jogszabályi kötelezettségek, ezen belül az adókötelezettségek terén; Intézményesített fejlesztési rendszer, kereskedelmi kamarák és vállalkozói egyesületek állnak rendelkezésre; Helyi szinten működik néhány üzletvitelt támogató struktúra. Gazdasági sokféleség Sokszínű ipari ágazat (Ro): Építőipar Élelmiszeripar Turizmus Bihor Elektronikai ipar Könnyűipar (textil- és cipőgyártás) Faipar Építőanyagipar Gyógyszeripar A helyi hatóságok és az üzleti szféra kedvező együttműködése A helyi önkormányzat a megvalósított projektek keretében színvonalas szolgáltatásokat biztosított a befektetők számára l. tájékoztatás/támogatás/ kapcsolattartás más intézményekkel. Ipari parkok (a nagyváradi Eurobusiness Park, a borsi Ipari Park, a debreceni Airport Business Park, ); Üzleti inkubátorházak és központok; Van mód üzleti/ipari klaszterek kialakítására. Kiegyensúlyozott gazdaság Gyors talpraállás a gazdasági válság után; A települések földállományai lehetővé teszik a tevékenységek áthelyezését a városi központokból az újabb ipari övezetekbe; A munkanélküliek számának csökkenése (főleg Romániában); A külföldi tulajdonú vállalatok magas aránya; A tercier szektor magas aránya (mindkét megyében); A két megye gazdaságának megnövekedett exportteljesítménye; Bihor: csökkent a munkanélküliek száma Hajdú-Bihar: megye kiegyensúlyozottabb gazdasági struktúrával, magas hozzáadott értékű iparágak (pl. gyógyszeripar) jelenlétével, valamint jó technológiai infrastruktúrával rendelkezik. Lehetőségek Hozzáférés az EU-s alapokhoz Környezetbarátabbá tételi tevékenységek: A Természetvédelmi Területek felhasználásának jelentősége; Az uniós alapok fokozott igénybevétele a megújuló energiák fejlesztésére. Az európai és globális piacok stabilizálódása és növekedése A globális és európai piacok stabilizálódnak és növekednek; Az európai és globális piacok a helyileg fejlett gazdasági ágazatokban növekednek (mezőgazdaság, elektronikai ipar, gyógyszeripar, turizmus, egészségügy stb.) a részpiacok dinamikus differenciálódása mellett; 5

7 A humán erőforrások alaposabb kiaknázása» A helyi továbbképzési oktatáspolitikák megfelelőbb tervezése;» A munkaerő határon átnyúló mobilitása;» Az olcsó és képzett munkaerő ösztönzően hat az újabb vállalatok létrehozására. Az üzleti infrastruktúra hatékonyabb kihasználása, megfelelőbb üzleti gyakorlatok» Az üzleti infrastruktúra megfelelőbb kihasználása;» Az üzleti együttműködés fontosságának alaposabb megértése;» A magán- és a közszféra közti partnerségek ösztönzése és fejlesztése (Romániában kevés példa van erre);» A magánszféra együttműködése a helyi hatóságokkal, a felsőfokú oktatási intézményekkel és a kutatás-fejlesztési központokkal;» A KKV-kat támogató kormányprogramok kiaknázása. Infrastrukturális beruházások és infrastruktúra-fejlesztés» EU-s alapok igénybevétele a hozzáférési infrastruktúrák építésére/felújítására;» Nagy beruházások a gazdasági következményekkel bíró infrastruktúrába: Autópálya-építés (A3-as Romániában; M35-ös, M4-es Magyarországon); A Nagyváradi Repülőtér korszerűsítése, és nemzetközi úticélok bevezetése.» A helyi hatóságok infrastrukturális beruházásai, beleértve az üzleti infrastruktúrát is (pl. Ipari Parkok Mezőtelegden, Belényesben);» Érdekeltség a nagyvárosi területek fejlesztésében. Határon átnyúló együttműködés» A megyeszékhelyek határhoz közeli elhelyezkedéséből eredő logisztikai fejlődési potenciál;» Határon átnyúló üzleti és intézményközi kapcsolatok: Piacok gyarapodása; know-how kölcsönös átadása; a határon átnyúló szociális/üzleti hálózatok megerősítése; az ikerintézményi kapcsolatok (twinning) építése.» Regionális/határon átnyúló együttműködési alapok. 6

8 Az idegenforgalmi szolgáltatások iránti kereslet növekedése» Az egészség-, rendezvény- és termálturizmus fokozott népszerűsítése;» Növekvő nemzetközi érdeklődés a kultúrturizmus és a természetvédelmi parkok turizmusa iránt;» A gyógyturizmus (wellness) fejlesztése vonatkozásában a geotermikus vizek és a meglevő uszodai létesítmények reális potenciállal rendelkeznek. A kutatás-fejlesztési és oktatási szektorok fejlődése» Debrecen megyei jogú város nemzetközi versenyképességi pólussá nőtte ki magát;» Fokozott magán- és állami beruházások az oktatásba;» A kutatás-fejlesztési és innovációs erőforrások hatékonyabb kiaknázása. A specifikus piaci résekből eredő lehetőségek előmozdítása» Több piaci rés ipari és élelmiszeripari termékek, bútorgyártás, szolgáltatások számára. Európai integráció» Az EU-szabályok elfogadása. Kockázatok és veszélyek Gazdasági válság/elhúzódó stagnálás» Az infláció/a munkanélküliség a kereslet csökkenéséhez vezet;» A likviditáshiány több vállalkozás bezárását eredményezheti;» Elmaradásláncok kialakulása;» A hitelezés felfüggesztése pénzügyi 7

9 patthelyzetekhez és a befektetések A térséget elkerülik a nagyobb európai leállásához vezethet; közlekedési folyósók; Elégtelen források az EU-s finanszírozású projektek társfinanszírozásához; Nagyfokú bürokrácia és magas adók; Jogalkotási instabilitás; Inadekvát jogszabályozás; Az üzleti szférát támogató koherens politikák, illetve az üzleti szféra fellendülését vagy stabilizálását előmozdító konkrét lehetőségek bevezetésének hiánya/halogatása; Helyi szintű koherens fejlesztési elképzelések hiánya; Bihar megye regionalizálása és perifériára szorítása; A kulturális örökség elhanyagolása. Kompetenciahiány a menedzsmentben Versengés a szomszédos régiókkal (Románia: Kolozs, Arad, Temes) Az üzleti menedzsment és marketing kudarcai; Ezek a régiók előnyben vannak az üzleti infrastruktúra-fejlesztésben; Hiányos vállalatalapítási ismeretek; Helyi üzleti szabályozások; A KKV-k nincsenek felkészülve a környezeti, kommunikációs és menedzsment-problémák kezelésére. Fejlesztési klaszterek megjelenése; A kiemelkedő teljesítményű humán erőforrások elvesztése. Kompetenciahiány az energiahatékonyság és a társadalmi felelősségvállalás területein Ki kell emelnünk, hogy az itt felsorolt Gyengeségek Hiányos szabályozás; problémák többsége elsősorban Bihar Hiányos ismeretek; (Románia) megyére vonatkoztatható, így Hiányos szakértelem. főként a romániai megye üzleti szférájának versenyképességére és gazdasági Tisztességtelen gazdasági gyakorlatok együttműködési kapacitására vannak hatással. Dömping; Szellemi tulajdonjogok megsértése. Az üzleti infrastruktúra hiányosságai Humán erőforrások visszaesése Kivándorlás (brain/skill drain, azaz A régióban kevés a KKV; agy-/képességelszívás ) nagyon A régióban hiányoznak a mezőgazdasági társulási struktúrák (Romániá- magas kivándorlási ráta, főként a jól képzett erőforrások esetében; ban); A szakmai képzés minőségi romlása (Hu). Közjavakkal való hiányos ellátottság A közüzemi ellátás alacsony színvonala csökkenti a régió vonzerejét; A vidéki iskolák bezárása az analfabetizmus elterjedéséhez vezethet; A korrupció és az adócsalás elnéző kezelése; Az üzleti szféra bizalomhiánya a közjogi hatóságokkal szemben; Politikai kockázatok Az üzleti szférából hiányzik a szolidaritás; Az üzleti tanácsadás hiánya; Nem áll rendelkezésre kiállítási központ; A meglevő üzleti inkubátorházak, amelyek többnyire európai finanszírozással létesültek, nem fedik le a szükségleteket; A helyi vállalkozások számára nem létezik valódi támogatás. Gyenge határon átnyúló üzleti tevékenység 8

10 Nagyon kevés határon átnyúló üzleti tevékenység (különösen Magyarországon), olyan területeken mint a/ az: Áruértékesítés Beszerzés Alvállalkozás Üzleti társulások Gazdasági erőforrások hiánya Befektetések csökkenése; Regresszió bizonyos gazdasági ágazatokban (főként az építőiparban); A mezőgazdasági hasznosítású terület csökkenése; Bércsökkenések; Nagyfokú vidéki/városi egyenlőtlenségek; A helyi termékek nem megfelelő értékesítése (a helyi értékek elégtelen őrzése). Gyenge hozzáférés a piacokhoz Nagyvárad és a többi nagyváros között nagy a távolság. Idegenforgalmi hiányosságok Az idegenforgalmi népszerűsítést szolgáló aktív intézkedések hiánya; A turisztikai potenciál nincs megfelelően kiaknázva; A turisztikai potenciállal rendelkező emlékművek és nyilvános helyek rendezetlenek vagy lepusztultak; A turisztikai értékű emlékművek/ helyek nincsenek megfelelően kitáblázva; Az egyházközségi múzeumokat érintő szervezett útvonalak nem tartalmaznak vallási emlékműveket; Nem léteznek fiatalokat befogadó hostelek, helyi, regionális szinten nagyon gyéren támogatottak az ilyen jellegű fejlesztések, a szálláshelyek diverzifikálása pedig elégtelen Nagyváradon (l. hostelek, villák); Szabadidőközpontok hiánya. Rossz infrastruktúra Közlekedési infrastrukturális beruházások hiánya; Nagyváradi nemzetközi repülőjáratok hiánya; A szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszerek alacsony kapacitása és elavultsága; Légi áruszállítási terminál hiánya a Nagyváradi Repülőtéren. Eredménytelen kutatás-fejlesztési szektor Kevés kutatás-fejlesztési befektetés; a vállalatok alacsony részvétele az információalapú társadalomban (Ro); Kevés magas hozzáadott értékkel rendelkező szolgáltatás és termék (Ro); Alulfejlett kutatási infrastruktúra (Ro); A kutatási központok és az üzleti szféra közötti gyenge együttműködés (Ro). Humán erőforráshiány Alacsony bérezés; Alacsony szintű szakképzettség (kevés szakképzett, gyenge vagy nem releváns szakképzettség); Kiterjedt informális szektor; Alacsony foglalkoztatottsági ráta; Egészségügyi személyzeti hiány, különösen vidéken; kevés és nem megfelelő egészségügyi épület (helyiség); Az egészségügyi létesítmények rossz felszereltsége; A szakértők kivándorlása az EU más térségeibe; Az egyetemisták létszámának csökkenése. 9

11 Stratégiai iránymutatási, intézkedési és cselekvési javaslatok A SWOT analízis keretében megállapított erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek alapján a következő stratégiai iránymutatásokat, célkitűzéseket, intézkedéseket és cselekvéseket javasoljuk: Fejlesztési elképzelés A Bihar Hajdú-Bihar határon átnyúló régió üzleti szférája: versenyképes, nyereséges, integrált, nyitott A Bihar és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák kitűzték, hogy hozzájárulnak a Bihar megyei üzleti szféra versenyképességének növeléséhez. A törekvés kiindulópontja a két megye gazdasági előnyeinek (jó elhelyezkedés és megközelíthetőség, jó környezeti és humán erőforrásbeli adottságok, beleértve a mezőgazdaságot és a turizmust is, illetve az országaikhoz képest erős, sokszínű és kiegyensúlyozott gazdaságok) felismerése, azokkal a veszélyekkel és kockázatokkal együtt, amelyekkel szembe kell nézniük ilyen a hosszas gazdasági stagnálás, a kompetenciák hiánya az üzletirányításban, a szociális felelősségvállalás és az energiahatékonyság területén, a humán erőforrások hanyatlása, illetve az üzletviteli költségek növekedéséhez vezető tisztességtelen gazdasági gyakorlatok állandósulása régió szinten. Még tovább fokozza ezeket a kihívásokat az értékesítési piacokért és az erőforrásokért folyó glo- 10

12 bális és regionális verseny erősödése, ami megerősíti, hogy feltétlenül szükség van a régióban a gazdasági szereplők versenyképességének megszilárdítására. A régióban biztosított szolgáltatások és termékek hozzáadott értékének emelkedésében megmutatkozó megnövekedett versenyképesség a regionális vállalatok nyereségességének fokozását eredményezheti, valamint regionális szinten természetes jótékony hatással van a befektetési rátára, a fogyasztásra és az életminőségre beleértve román oldalon a nettó bérnövekedést is. A két megye gazdasági környezetének egyik legnagyobb kihívása és egyben lehetősége a nem megfelelő integráció, mert bár hasonló méretűek, nagyrészt kiegészítik egymást, illetve erős kulturális és intézményi kapcsolatokkal rendelkeznek, gondot jelent a kölcsönös kereskedelem hiánya, melynek következtében jelentősen redukálódnak a piacaik és az erőforrás-gyűjtési területeik. Ez az aspektus kiemelten jelentős, ha tekintettel vagyunk a két megyeközpont viszonylagos elszigeteltségére a két ország jelentős városi központjaihoz képest. Főként Nagyvárad esetében hiányoznak a közeli nagyvárosok, amelyekkel gazdasági szinergián alapuló kapcsolatokat építhetne ki, ahogy azt Arad és Temesvár kapcsolatában, vagy Szatmárnémeti és Nagybánya társulásánál láthatjuk. Debrecennek, bár ott van Nyíregyháza mint a legjelentősebb szomszédos település, szintén jelentős előnye származna a romániai Bihar megye székhelyével bővülő gazdasági kapcsolatokból. Az Üzleti Központ által lefolytatandó tevékenységek egyik stratégiai célkitűzése a különféle interakciók, de kiemelten a gazdasági interakciók gyarapítása lenne mindkét irányban. A két megye gazdaságának integrációja azonban nem pusztán a két piac potenciáljának kiaknázását kell célozza, hanem főleg a szinergikus hatásokat, a régiók különböző területeken és a termelési ciklus különböző szakaszaiban egymást kiegészítő sajátosságainak hasznosítása révén, úgy, hogy az itt létrejött termékeket és szolgáltatásokat még jobban lehessen értékesíteni más piacokon. Ezen felül a tevékenységünk egyik célja a külföldi befektetők számára vonzó regionális üzleti környezet népszerűsítése, az erőforrásaik nyereséges irányításához és a határon átnyúló régió üzleti környezetébe történő gyors beilleszkedéshez nyújtott támogatás révén. Stratégiai célkitűzések 1. A határon átnyúló terület üzleti életének fellendítése; 2. Intenzívebb határon átnyúló kereskedelem és interakció; 3. Intézményfejlesztés a határon átnyúló terület üzleti szféráján belül; 4. Hozzájárulás a jobb kormányzás/a megfelelőbb közpolitikák alakulásához a határon átnyúló területeken. A stratégiai célkitűzések, specifikus célkitűzések és intézkedések részletes bemutatása 1. stratégiai célkitűzés Az üzleti élet fellendítése a határon átnyúló területeken 1.1. specifikus célkitűzés A határon átnyúló együttműködés támogatása az üzleti életben/a régió ipari termelői és beszállítói közötti szerződéskötés előmozdításában, a helyi üzleti struktúrák közti, határon átnyúló együttműködési kapcsolatok megerősítése révén. Intézkedések 1. Egy kiállítási központ kialakítása, amely elsősorban a határon átnyúló területek vállalkozóit mutatja be; 2. Olyan vásárok megrendezése, ahol a határon átnyúló területek vállalkozói elsőbbséget élveznek a bemutatkozásban; 11

13 3. Tapasztalatcsere és kétoldalú látogatások megszervezése a határon átnyúló területek vállalkozói számára, valamint a határon átnyúló üzleti sikertörténetek kiemelése; 4. A vállalatok kölcsönös népszerűsítése, különösen a román vállalatok ismertetése Magyarországon; 5. A két megye mezőgazdasági vállalkozóinak együttműködése a termények nemzetközi értékesítésében; 6. A két országból származó vállalatok részvételének támogatása a határ mindkét oldalán zajló közbeszerzési eljárásokban, specifikus intézkedések keretében (l. a közbeszerzések népszerűsítése mindkét nyelven az elektronikus médiában); 7. Határon átnyúló üzletviteli tanácsadás a Bihar Hajdú-Bihar Fenntartható Üzletfejlesztési Központ keretében; 8. Kölcsönös népszerűsítés: 1) a két megye gazdasági szempontból értékes erőforrásainak és versenyelőnyeinek azonosítása és népszerűsítése régió szinten; 2) a határon átnyúló jelleg előnyeinek bemutatása a regionális befektetési lehetőségeket népszerűsítő anyagokban specifikus célkitűzés A határon átnyúló területek üzleti eredményességének növelése Intézkedések (cselekvések) 1. Tanácsadási szolgáltatások fejlesztése a prioritási területeken: a. Tanácsadás zöld gazdasági kérdésekben; b. Tanácsadás a vállalati energiahatékonyság kérdéseiben; c. Tanácsadás a társadalmi felelősségvállalás kérdéseiben; d. Tanácsadás üzletirányítási kérdésekben: i. Menedzsment képzés és támogatás; ii. Marketing (értékesítés, branding), Kommunikáció és PR képzés és támogatás; iii. A dömpinggel és a kereskedelmi jogokra vonatkozó jogszabályok megszegésével szembeni védelem; e. Tanácsadás a vissza nem térítendő támogatásokhoz való hozzáférés kérdéseiben: i. Környezetbarátabbá tételi tevékenységekhez; ii. Megújuló energiák fejlesztésé- iii. hez; Alkalmazott kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozásához; f. Tanácsadás a banki hitelfelvétel kérdéseiben; g. Vállalkozási tanácsadás (vállalatalapítás, üzleti terv kidolgozása stb.). 2. A határon átnyúló üzleti lehetőségeket népszerűsítő tevékenységek: a. A helyi termékeket és szolgáltatásokat hazai, európai és globális piacokon népszerűsítő tevékenységek; b. A régió üzletembereinek támogatása a hazai és nemzetközi networking tevékenységet és a beruházások vonzását támogató rendezvényeken való részvételben; c. A kockázati tőke technológiai és innovatív beruházási területekre történő beáramlásának támogatása. d. A helyi turizmus támogatása: i. A két megye turisztikai szolgáltatásaira jellemző kiegészítő sajátosságok beazonosítása és népszerűsítése; ii. A regionális turisztikai brand azonosítása és népszerűsítése; iii. Támogatás regionális turisztikai útvonalak fejlesztésére; iv. A regionális turisztikai erőforrások népszerűsítése; v. Az alkalmazott idegenforgalmi kutatás fejlesztése/támogatása (a szabadidős, az idegenforgalmi 12

14 vi. vii. gazdasági, illetve az egészségügyi és idegenforgalmi stb. tevékenységek tanulmányozása); A helyi agrárturisztikai szolgáltatások népszerűsítése; Az idegenforgalmi humán erőforrások erősítésében való részvétel: az idegenforgalmi folyamatos szakmai továbbképzés, az ágazati képzési programok támogatása (gyakornoki, szakmai gyakorlati, szimulált vállalkozási programok stb.) 2. stratégiai célkitűzés A határon átnyúló kereskedelem és interakció fokozódása 2.1. specifikus célkitűzés A határon átnyúló közvetítő szolgáltatások fejlesztése Intézkedések 1. Szakértői szolgáltatások közvetítése (fontosabb területek: agrár vállalkozások, európai alapok, fizetésképtelenség stb.); 2. A régióban működő vállalkozások vertikális integrációjának előmozdítása (például mezőgazdaság és élelmiszeripar) az integrációs lehetőségek beazonosításával, szerződésközvetítéssel, együttműködési lehetőségek népszerűsítésével stb.; 3. A vállalkozók és a kutatás-fejlesztésben résztvevő intézmények és szakértők közötti kapcsolatok közvetítése: a. A kutatók regionális mobilitásának támogatásával az ágazat humán erőforrásainak előmozdítása; b. A régió szakértőinek és a szakértői vélemények kedvezményezettjeinek szóló interfész megteremtésével, a Bihar Hajdú-Bihar határon átnyúló régió kutatói és kutatás-fejlesztési intézményei számára létrehozott portálon; 4. Know-how átadása határon átnyúló tapasztalatcsere keretében, azokon a területeken, amelyeken a régiók egymást kiegészítik: a. pozitív kormányzási gyakorlatok; b. mezőgazdasági menedzsment és marketing, valamint mezőgazdasági szakértelem (állattenyésztés, gabonatermesztés, zöldségtermesztés stb.); c. a magán- és közszféra közötti partnerségek pozitív gyakorlatai; d. a testvérségi kapcsolatok, valamint a határ román-magyar oldalán a településközi testvérkapcsolatok potenciáljának kiaknázása; e. szakmai képzések turizmusban és falusi turizmusban; f. a kulturális, történelmi és környezeti örökség erőforrásainak kiaknázása; g. a kutatási tevékenység eredményeinek nyilvános támogatása és kereskedelmi kiaknázása; h. a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem specifikus célkitűzés A határon átnyúló kereskedelmet és interakciót támogató tevékenységek fejlesztése Intézkedések 1. A középfokú, de főként a felsőfokú képzési ciklust bemutató határon átnyúló oktatási kiállítások; 2. Határon átnyúló kiállítások a szolgáltatások, erőforrások és turisztikai létesítmények kölcsönös népszerűsítése érdekében; 3. A kutatás-fejlesztési intézmények közti partnerségek előmozdítása a tudományos kutatásban (például a régió egyetemeinek bevonása közös pályázatokba, európai programok Horizon keretében elérhető támogatásokra; közös lobbizás, hogy a kutatást ismét felvegyék a Hu-Ro program kiemelt területei közé); 4. Inkubátorház létesítése a prioritási területeket célzó határon átnyúló projektek számára: 13

15 Környezetvédelem; Adminisztratív kapacitások; Idegenforgalom; Mezőgazdaság és élelmiszeripar; Humánerőforrás-képzés; Vállalkozói gazdaság; Kutatás-fejlesztési ágazat előmozdítása. 3. stratégiai célkitűzés Az üzleti környezet intézményi fejlesztése a határon átnyúló területeken 3.1. specifikus célkitűzés Az határon átnyúló üzleti környezet intézményfejlesztését támogató struktúrák előmozdítása Intézkedések 1. Az üzleti struktúrák megerősítése az inkluzív és vállalkozói sajátosság hangsúlyozásával, az erőteljesebb reprezentatív jelleg és a fokozottabb hatékonyság céljából: Az üzleti szféra fragmentáltságának enyhítése (főleg Romániában), egy (több) Megyei Koalíció létrehozásával az Üzleti Szféráért; Humánerőforrás-képzési tevékenységek az üzleti struktúrákon belül (kereskedelmi kamarák, üzletemberek egyesületei, klubok stb.). 2. A Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kommunikációs kompetenciáinak megerősítése: Aktívabb közéleti részvétel, tanulmányok, jelentések, állásfoglalások stb. bemutatásával, amelyek az üzleti szféra érdekeit támogatják, a politikai döntéshozók figyelembe vételével; Olyan rendezvényszervező struktúra kiépítése, melynek célközönsége a két határmenti megye üzleti szférája; A régió üzleti környezete részére lobbi- és érdekképviseleti szolgáltatások (a helyi és országos jogalkotás prioritásainak azonosítása, a jogalkotási prioritások előmozdítása stb.). 4. stratégiai célkitűzés Hozzájárulás a határon átnyúló területek megfelelő kormányzásához/a meglevő közpolitikák tökéletesítéséhez 4.1. specifikus célkitűzés A prioritások, a kockázatok nyomonkövetését és a gyors reagálást szolgáló állandó rendszer. Állandó kommunikációs mechanizmus kidolgozása az üzleti szféra képviselőivel. Intézkedések 1. Az üzleti struktúrák helyi hatóságokkal folytatott együttműködésének megerősítése; 2. A közszolgáltatások kiértékelésében való részvétel. Nyilvános konzultálásokon való részvétel, visszajelzések továbbítása a hatóságok felé a helyi közszolgáltatások minőségéről vagy szükségességéről, különösen az üzleti szféra számára számottevő szolgáltatások kapcsán; 3. Az infrastrukturális fejlesztési szükségletek felmérése és közlése; 4. A közszolgáltatási szükségletek azonosítása az elhelyezkedési előnyök kiaknázása érdekében; az eredmények továbbítása a helyi hatóságok felé; 5. A közszolgáltatási szükségletek azonosítása a környezeti erőforrások kiaknázása céljából; az eredmények továbbítása a helyi hatóságok felé; 6. Elemzések készítése és közzététele a munkaerő-szükséglet alakulásáról (kereslet volumene, kínálat volumene, regionális megoszlás, kompetenciák stb.) specifikus célkitűzés A helyi társadalmi párbeszéd támogatása (vezetőség, szakszervezetek, közhatóság) 14

16 Intézkedések 1. A határon átnyúló oktatási partnerségek támogatása (Erasmus, Grundtvig, Leonardo da Vinci stb.); 2. A környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalás előmozdítása a helyi hatóságokkal és a civil szervezetekkel való együttműködés keretében; 3. Részvétel a tisztességtelen gazdasági gyakorlatok elleni küzdelemben, együttműködésben a helyi hatóságokkal és más szereplőkkel (nem kormányzati szervezetek, sajtó stb.), beleértve a fogyasztóvédelmi kampányokat is; 4. A politikai pártokkal folytatott közös tevékenységek keretében a helyi üzleti szféra prioritásainak tisztázása és közlése. 15

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN Dr. Molnár Annamária A Nyugati Régio térképe 32.034 km 2 (13,4% a Ro-területéből) 42 város 318 közigazgatási területek 2 10 292 km állami közúthálózat

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Title. Enterprise Europe Network. Sub-title 2010.06.17. Papp Andrea Aida PLACE PARTNER S LOGO HERE. European Commission Enterprise and Industry

Title. Enterprise Europe Network. Sub-title 2010.06.17. Papp Andrea Aida PLACE PARTNER S LOGO HERE. European Commission Enterprise and Industry Title Enterprise Europe Network Sub-title 2010.06.17. Papp Andrea Aida PLACE PARTNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network Jogi háttér CIP (Competitiveness and

Részletesebben