SZAKDOLGOZAT. Szekeres Anna

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Szekeres Anna"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Szekeres Anna 2011

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat PR és szóvivői szakirány Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség a munkaerőpiacon Készítette: Szekeres Anna Budapest, 2011

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 I. 1. A kutatás célja... 5 I. 2. Hipotézis... 6 II. A munka történeti áttekintése, fejlődése... 7 II. 1. A női munka története III. Az esélyegyenlőség kérdésköre III. 1. Esélyegyenlőségi politika Magyarországon III. 2. Férfi és női esélyegyenlőség Magyarországon IV. Nemi szerepek a társadalomban és a családban IV. 1. A nők és a férfiak foglalkoztatottságának áttekintése IV. 2. A munkanélküliség helyzete hazánkban IV. 3. Család vagy karrier IV. 4. Család, az apa szerep felvállalása V. Karriertervezés V. 1. Nemek közti esélyek a vezetői szerep betöltésére V A női vezetők helyzete V A férfi vezetők helyzete VI. Társadalmi felelősségvállalás a munkahelyen VI. 1. A CSR jelenléte Magyarországon VI. 2. A családbarát cégek fontossága VII. Kutatás VII. 1. A kérdőívek kiértékelése VII. 2. A mélyinterjúk kiértékelése VII. 3. A kutatás eredményeinek értékelése, összefoglalása VIII. Összefoglalás

4 IX. Bibliográfia Mellékletek Kérdőív Interjúkérdések Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke

5 Amennyiben a munka értelmetlen, az élet is közel jár ahhoz, hogy értelmetlenné váljon. A. Camus I. Bevezetés I. 1. A kutatás célja Az idézet kellőképpen tükrözi a munka jelentőségét az ember életében. Ahhoz, hogy élni tudjunk ebben a világban, pénzre van szükség, ám ennek a megszerzéséért dolgoznunk kell. Napjaink jelentős részét teszi ki a munka, s ez kihatással van egész személyiségünkre. Már kisgyermek korban megfogalmazódik az emberben, hogy mi szeretne lenni, ha felnő. Véleményem szerint mindannyian olyan munkára vágyunk, mely örömmel tölt el minket, megfelelő anyagi biztonságot nyújt, és lehetőséget ad arra, hogy karriert építsünk. Ahogy telik az idő, szüleink is biztatnak minket, hogy tanuljunk, fejlesszük képességeinket annak érdekében, hogy megálljuk helyünket a munkában, melynek köszönhetően kiegyensúlyozott életünk lesz. Tegyünk meg mindent azért, hogy megkapjuk azt a pozíciót, amire mindig is vágytunk. De vajon milyen esélyünk van erre, ha burkoltan ugyan, de itt is megjelenik a nemek közötti diszkrimináció? Kutatásom célja, kideríteni, hogy a munkahelyeken mennyire van jelen a nemek közötti egyenjogúság, Szakdolgozatom elsősorban a nők szemszögéből közelít, és azt vizsgálja, hogy milyen esélyei vannak a nőknek arra, hogy karriert építsenek amellett, hogy megfeleljenek az anya szerepnek, és közben még a nőiességüket is megőrizzék. A munka milyen hatással van életükre, boldogan járnak-e be munkahelyükre, örömmel végzik-e napi teendőiket, vagy éppen ellenkezőleg, a szükség hajtja-e őket. Szembesül-e egy nő azzal, hogy hátrányból indul egy adott állás megszerzéséért, a férfiakkal szemben? 5

6 A statisztikai adatok arra mutatnak rá, hogy a nők kevesebb fizetésért végzik ugyanazt a munkát és, kevésbé megbecsült a munkájuk, mint a férfiaknak. Vajon valóban létezik a hátrányos megkülönböztetés a nemek között a munkaerőpiacon? A munkaerő-piaci diszkrimináció általános tilalmát megtaláljuk a Magyar Köztársaság Alkotmányában és természetesen a Munka Törvénykönyvében (a továbbiakban: Mt.) is. A törvény ellenére az egyenlő bánásmód elve nem minden esetben érvényesül a gyakorlatban, mivel Magyarországon a szervezetek egy része nem, vagy kor alapján hátrányos megkülönböztetést alkalmaz. Szakdolgozatomban a hagyományos alkalmazotti viszonyban végzett munkát szeretném elsősorban bemutatni, azonban a munka fogalma alatt természetesen a tulajdonosi vagy vállalkozói helyzetből végzett tevékenységek is beleértendők. I. 2. Hipotézis Hipotézisem szerint a nők hátrányból indulnak egy adott munka megszerzéséért folytatott harcban a férfitársaikkal szemben. A nemek közti egyenjogúság témájának fontosságát az adja, hogy a társadalom tagjainak egy részét igazságtalan megkülönböztetés éri. A nők szerepének társadalmi megítélése miatt indulnak kevesebb eséllyel a munka világában, hiszen egy fiatal nőre, aki gyermeket szeretne, nem lehet hosszútávon számítani, és ezzel a munkáltatók is számolnak. Nagy problémát jelent ez, és ilyen esetben úgy gondolom, hogy egyik felet sem lehet hibáztatni. Ám mégis, akkor mi a helyes út? Lehet-e egy nő egyszerre családanya és sikeres a munkájában is? Van-e olyan esélye a karrierépítésre, mint egy férfinak? Dolgozatomban azt szeretném vizsgálni, hogy mi a megoldás arra, (egyáltalán van-e), hogy egyenlők legyenek az esélyek a nők és a férfiak között a munkaerőpiacon, oly módon, hogy egyik nem képviselőjének sem kell feladnia önmagát ennek elérése érdekében. Gondolok itt arra, hogy egy nő nem mond le a gyermekvállalásról csupán azért, hogy karriert futhasson be, s ugyanez vonatkozik a férfiakra is, hiszen nekik is megadatik bár ritkábban élnek vele, hogy otthon maradhassanak a gyermekükkel a születés után. Az idők folyamán az egyenjogúság hivatalosan is tért hódított, és létrejött a kétkeresős - családmodell, ám azt nem tudjuk pontosan, hogy ez valóban jó-e a 6

7 társadalomnak. Tény, hogy a gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele az, hogy minél többen dolgozzanak, és ma már az is természetes, hogy a nőket arra nevelik, tanuljanak, hogy később minél jobban megállják a helyüket. Ma már a főiskolákon és az egyetemeken egyre nagyobb a lányhallgatók aránya. Kíváncsi lennék, hogyha nem nevelték volna belénk kisgyermek korunk óta, hogy a felnőtt korunkban végzett munkánk meghatározó lesz életünk során, s mivel tudjuk, a pénz nélkülözhetetlen az életfenntartáshoz, ahhoz pedig fizetés kell vajon mi nők úgy döntenék-e, hogy mindenképpen be szeretnénk lépni a bérmunka világába? Nos, a választ nem tudom, még nem. De remélem a szakdolgozat és a kutatás közelebb visz majd a válaszokhoz. II. A munka történeti áttekintése, fejlődése Az ember elődjének felemelkedése, a két lábon való járás szabaddá tette a mellső végtagokat, aminek következtében azok munkavégzésre alkalmasakká váltak. A munkamegosztás folyamatosan alakult ki, azaz más munkát végeztek az idősebbek és mást a fiatalabbak, más munkát a férfiak és mást a nők. A munka közösségi megszervezésének az ősközösségi társadalmakban a termékek közösségi elosztása felelt meg. Az ősközösségben a gyűjtögető - vadászó életmód mellett megkezdődött az élelem termelése: a földművelés és az állattenyésztés. A gabonából félre kellett tenni a jövő évi vetőmagot ez edénykészítést igényelt, kialakult a fazekasság. Az állattenyésztés elsődleges célja a hús biztosítása volt, s emellett megjelent a gyapjú felhasználásának és az állatok igába fogásának igénye. Az állatok gyapját, majd a len rostjait fonallá fonták, s ezeket megszőtték, megszületett a fonás és szövés mestersége. A munka társadalmi megosztása kezdetben népek, törzsek és nemzetségek közötti munkamegosztás volt: így beszélhetünk állattenyésztő és földművelő, mezőgazdasági és kézműves, termelő és kereskedő csoportokról. Az árutermelés az ősközösségi társadalmat kivéve jellemző az emberiségre. A pénz, az áru világa átszövi az emberek egész életét. Az ősközösségben nem volt pénz, nem volt magántulajdon, nemek közötti munkamegosztás volt a jellemző. Az ókori államok viszont már árutermelő társadalmak voltak, melyben az ember maga is áruvá vált. Az őskor és az ókor határán a termékek előállítására már csak 1-1 ember szakosodott, így hatékonyabb lett a termelés, és javult a minőség is. Kialakult a gazdasági munkamegosztás, melynek 7

8 eredményeképp az előállított, megtermelt termékek egy része feleslegesség vált kialakult az árucsere. Hátráltató tényező volt, hogy a cserére kínált áruk értékét nehéz volt meghatározni, ezért találni kellett a csere lebonyolítást segítő eszközöket, és így kialakult a cserekereskedelem. Csereeszközként legjobb tulajdonsággal a nemesfémek rendelkeztek, s kialakult a pénz, mint fizetőeszköz. Az ie. V. évezredtől kezdődően számos népcsoport arra kényszerült, hogy életmódját megváltoztassa. Ez kihatott a társadalmi szervezetre: az egyik oldalon megjelent a hivatásszerűen munkaszervezéssel foglalkozók csoportja, a másik oldalon olyan munkaerő, amely felett az előbbi csoport rendelkezik különvált a szellemi és fizikai munka. Az ókori Athénban és Rómában a munka felfogása nagymértékben eltért a modern értelmezéstől. Itt még nem találkozunk a munkának megfelelő általános kifejezéssel. A munkát - gazdálkodók, iparosok, kereskedők, képzetlen munkások és kézművesek munkájaként - negatívan értékelték. Mindezt a háztartáshoz kötődő tehernek, robotnak tekintették, ami a rabszolgák, nők és más, alacsonyabb rendű személyek feladata volt. A feudalizmus kezdetén csökkent az árutermelés, viszont az as években ismét fellendült. Az ókori városokéval ellentétben a középkori és koraújkori városok polgár fogalmához már a munkát, foglalkozást végző egyén szerepe is hozzátartozik. Megnőtt a hivatásszerűen űzött munka jelentősége, s itt már a szabad munka volt az uralkodó. A reneszánsz folyamán a férfiak valamennyi korábbi női foglalkozást magukhoz ragadták. Például Franciaországban a selyemgyártás, amint tökéletesedett, és átkerült a férfiak kezébe, s a nők számára csak a hálátlan, rosszul fizetett munkák maradtak, pl. a gubók előkészítése, vagy visszakényszerítették őket a mezőgazdaságba és a háztartásba. A XI. század végén a kézművesek érdekvédelmi szervezeteket céheket hoztak létre. A céhek kis mennyiségű, de kiváló minőségű termékeket készítettek. A céhek specializálódott szakemberekből, ún. céhmesterekből álltak, akik gyakran vettek maguk mellé segítőket, inasokat, akik a munkafolyamat egészét sajátították el mesterüktől. A céhes termelés legfőbb jellemzője az egyes munkafolyamatok megosztásának hiánya volt. A manufaktúrák ezzel szemben, amelyek a kora újkori Angliában alakultak ki, ugyanis a feltételek itt adottak voltak. A manufaktúrákban a bérmunkások a munkadarab részfolyamatát, részmunkáját végezték el, ennek következtében nagyobb mennyiségű, de 8

9 kevésbé jó minőségű késztermékeket állítottak elő. A manufaktúrákban 14 órás munkaidőben gyerekeket, nőket is alkalmaztak. A manufaktúra típusú munkaviszonyban nem volt érdekvédelem, viszont a termelékenység növekedésével kialakult a szabad verseny. Ipari forradalom az az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változás, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le. 1 A manufaktúra régi szerszámait felváltották a gépek, a manufaktúra helyét átvette a gyár. Az átalakulás az eleinte szénfűtésű gőzgép feltalálásával, és a kezdetben a textilüzemekben elindult gépesítéssel kezdődött. A gazdasági folyamatoknak a gőzhajók, és a gőzvasút bevezetése újabb lendületet adott. Az ipari forradalomnak jelentős hatásai voltak a társadalmi struktúrára is. Elindulása előtt a nyilvános és a magánszféra között erős átfedések voltak, a munka gyakran egybefolyt a háztartással a családtagok között elosztva. Ez a folyamat nagymértékben befolyásolta a nemi szerepek további alakulását. Mindezek miatt szükségesség vált a szállítás és a közlekedés továbbfejlesztése. Fulton 1807-ben gőzhajót épített, 1825-re elkészült az első vasútvonal, melyen már gőzmozdony járt ban levegőbe emelkedett az első léggömb is. Fejlődött a nehézipar, mivel a gőzgépek, mozdonyok, sínek gyártása új eljárásokat követelt és 1850 között a szén- és vastermelés megháromszorozódott. Megindult a hírközlés fejlődése is, Morse feltalálta a vezetékes távírót. A század közepén lefektették az első tengeri kábelt. A gépgyártásban a forgácsoló gépek játszottak fontos szerepet. A faiparban az eszterga-, a maró-, a gyalu-, és a fúrógépeket továbbfejlesztették, minden alkatrészüket vasból készítették. Bevezették az egységes méreteket, a szabványokat. Az ipari forradalom hatással volt a haditechnikára, és befolyásolta az országok katonai teljesítőképességét. Az ipari forradalommal együtt járt a lakosság gyors növekedése is. A viszonylagos népességfölösleg a városba özönlött és olcsó munkaerőként szolgált. A falusi és városi lakosság aránya megváltozott. Javultak a higiénés viszonyok (csatornaépítés, ivóvíz). Az ipari forradalom egyenes következménye volt a demográfiai robbanás. Európában a XVII. és a XVIII. század olyan felgyorsuló alapvető változások korszaka volt, amelyből végül a modern világ emelkedett ki. Ekkor vált uralkodóvá a munka modern, általános fogalma, amely fizikai és mentális tevékenységek különösen 1 Wikipédia: Ipari forradalom alapján 9

10 széles körét ölelte fel és főként pozitív jelentéstartalmakat hordozott: a munka tudatos, szándékos tevékenységként jelent meg, amely a vágyak kielégítésére szolgált és az emberi élet kiteljesedésének része volt. Ide tartozik a kapitalizmus továbbterjedése jóval az iparosodás előtt, főleg a külkereskedelemben, a protoindusztriális háziiparokban és a nagybirtokokon. A társadalmi fegyelem valamint a szegénység társadalmi-erkölcsi hátrányos megkülönböztetése szintén részét képezte e politikának. Ezzel a munka az állami kezdeményezés és szabályozás tárgya, az államhatalom egyik forrása lett, és nyilvános értékké vált, bár egyre inkább magánalapon szerveződött. 2 A második ipari forradalom 1871 és 1914 között új találmányokat hozott a vegyészetben, az elektromosságban, az olajiparban és az acéliparban. Mivel Anglia és Franciaország fokozatosan elvesztette vezető szerepét, a második ipari forradalom vezető hatalmai az USA és Németország lettek. Közép-Európa, Oroszország és a mediterrán országok jellemzője a megkésett, de követő fejlődés volt ahol a legfőbb problémát a tőkehiány jelentette. Az árucikkek tömegtermelése szintén fejlődésnek indult, az étel, az ital, a ruházat, a közlekedés, a korai rádiók, és gramofonok előállításának gépesítése a lakosság szükségleteit szolgálta, egyúttal egyre több munkahelyet teremtett. Lényeges változás következett be a gazdasági struktúrában: elegendő munka és tőke jött létre, amely egyre inkább az iparba áramlott növekedett az ipari termelés, s a nehézipar lett a gazdasági növekedés és hatalom alapja. Fellendült a világgazdaság, így a nagyhatalmak közötti ellentétek még tovább éleződtek. A munka mint a társadalmi élet hétköznapi velejárója- kialakult rendszerével és szabályaival az élet szerves része lett, olyan fogalmakkal, mint a munkavállaló és munkáltató, érdekképviselet, munkaidő és szabadság. II. 1. A női munka története A történelem folyamán a munka két részre oszlik: a férfi és női munkára. A nő már kezdetben hátrányos helyzetbe kerül, ő marad otthon, neveli a gyermekeket, műveli a földet, sző, varr, és vezeti a háztartást. Ekkor még a háztartások egy-egy gazdasági 2 Letöltés: április óra 20 perc 10

11 közösséget alkottak, melyben a nő volt a termelő. Ez a munka nehéz és fáradságos volt, és bár nélkülözhetetlen volt a család fennmaradása szempontjából a nők teljesítményét egyszerűen nem tekintették munkának. 3 A nő biológiai adottságainál fogva táplálja gyermekeit, izomereje kisebb, mint a férfiaké. A terhesség hátráltatta a munkavégzésében. Xenophán - az eleai iskola alapítója így vélekedett erről: A nőket az istenek benti tevékenységre teremtették, a férfiakat pedig minden másra. A sajátos női alkatot sem lehet figyelmen kívül hagyni a női morfológiától kezdve egészen a női pszichológiáig, vagy az olyan egyszerű biológiai és társadalmi tényekig, mint a szülés, az anyaság. A feladat nem a nők férfiasítása", hanem biológiai és társadalmi lényük harmonikus összehangolása. Tudjuk, hogy sok-sok mű foglalkozik az emberi munkával, de egyetlen szerző sem közelít a munkához a nők szempontjából. Valamennyi filozófus a dolgozó fogalmát azonosítja a férfi fogalmával. Tudományosan semmit sem tudunk az anyaság és a munkavállalás összefüggéseiről, de Evelyne Sullerotnál kirajzolódik a kétféle munkavállalás görbéje. Az egyik az, amely általában a kapitalista országokban érvényes, hogy, bár a lányok már fiatal korukban munkába állnak, férjhez menés után a munkát abbahagyják. Gyermekeik iskolába kerülése után térnek csak vissza a munka világába. A munka megszakítása természetesen hátránnyal is jár: nehéz az újbóli elhelyezkedés, a szakképzettség megfelelő szinten tartása, mivel képzettségüknél így is alacsonyabbra értékelik és alacsonyabban fizetik őket, az előléptetés pedig szinte lehetetlen. Ezek a hátrányok visszahatnak az egész kollektívára és csökkentik minden dolgozó nőnek az értékét, legyen az akár férjezett, hajadon, anya vagy gyermektelen. A második modell főként a szocialista országokban volt általános: a nők az iskola elvégzésétől nyugdíjas korukig folyamatosan dolgoztak, s sokkal korábban mentek nyugdíjba, mint Nyugaton. Ennek a modellnek a követése igen nagy erőfeszítést igényelt az anyaság alatt. Sok társadalmi intézmény segítette a dolgozó nőket a szocializmus idején. Egy híres amerikai író, dr. Spack, aki igen sok családneveléssel kapcsolatos könyv szerzője, ezt írja: Az orosz gyermekek, akiknek az anyja rendszerint mással is el van foglalva, nemcsak az anyasággal, bizonyos értelemben nyugodtabbak, alkalmazkodóbbak, mint az amerikai gyermekek. Ez igen elgondolkoztató, és egyben bizonyítja, hogy a nők 3 Letöltés: április perc 11

12 számára a teljes életet nem csupán az anyaság és az otthoni munka jelenti, s a teljes életet élő nők jobban helytállnak az élet minden területén. Elmondható, hogy a középkorban, mely lenézte a kétkezi munkát, a nagy ügyességet igénylő mesterségeket szinte kizárólag a nők végezték. A női munka tisztességtelen és gyalázatos". A nő továbbra is benti" marad, csipkekészítéssel, hímzéssel, stb. foglalkozik. Egy hímzőnő bére azonban egy takács keresetének a felét sem éri el. Bár a reneszánsz már dicsőítette a munkát, a századvégi forradalmárok a nők iskoláztatására vonatkozó követeléseket megtagadták, csupán a fiúoktatás megszervezésével foglalkoztak. Caroline Rudolphi, aki iskolát alapított Hamburgban, a nők neveléséről ezeket a modern hangzású szavakat írta: Csináljatok lányaitokból emberi egyéniségeket. Ne azzal kezeljétek, hogy nagyvilági dámákat vagy háziasszonyokat neveltek belőlük. Elsősorban erős jellemek legyenek, akik szükség esetén egyedül is megállják helyüket a világban". Ez lett az első feministák ismételt jelmondata. Ezzel ellentétben Jean-Jacques Rousseau az Emilé vagy a nevelésről" című művében azt hirdette, hogy a leánynevelés fő célja az legyen, hogy a nőt a férfi szolgálójává formálja. A nő csak foglalkozzék a férfi árnyékában férje és gyermekei jólétével. A fizetett munka, illetve a család és háztartás elkülönülése a nemek közötti kapcsolatok tekintetében is nagy jelentőséggel bírt, mivel a férfi- és női szerepek határozottabb megkülönböztetéséhez vezetett. Az iparosodást megelőzően a munka rendszerint határozott időbeosztás nélkül, kevésbé szabályozottan folyt. A nap és az év természetes ritmusa határozta meg az ütemet, szigorú időhatárok nem voltak. A munka ugyan időigényes is lehetett, de általában megszakításokkal, szünetekkel, egyéb tevékenységekkel és pihenéssel tarkított, s emiatt nehezen mérhető volt. Az iparosodás, valamint a fizetett munka és a háztartás, illetve a család élete közötti különbségtétel jóvoltából az időbeosztás szabályozása pontosabb lett. A munka most már saját idővel rendelkezett, a fizetett munka és az egyéb tevékenységek jobban elhatárolódtak egymástól A nők egyenjogúságáért küzdő mozgalmak a feminizmus - gyökerei a francia forradalom idejére nyúlnak vissza, de csak a XIX. században bontakoztak ki. A társadalom fokozatos demokratizálódásával egyre tarthatatlanabbá vált, hogy a nők nem rendelkeztek választójoggal. Ennek elérése érdekében indult meg a XX. század elején a szüfrazsettmozgalom, amely különösen Angliában volt erős márciusában, New Yorkban közel negyvenezer munkásnő sztrájkolt az egyenlő bérért, és a munkaidő csökkentéséért. A 12

13 demokratizálódó társadalmakban egyre inkább tarthatatlanabbá vált, hogy a nők nem rendelkeztek választójoggal. Az első világháború alatt nagy szükség volt a nők munkaerejére is. Bebizonyosodott, hogy a nők is képesek sok olyan feladat ellátására is, amelyet korábban csak férfiak végeztek. Angliában a nők a háborúban való részvételükkel ugyan választójogot kaptak, azonban ezt követően is másodrendű állampolgárként kellett élniük. A fizetésük jóval alacsonyabb volt, magasabb pozícióba nem jutottak, az oktatási rendszer is hátrányos megkülönböztetést alkalmazott velük szemben. A XX. században a női munka - a háztartási, a könnyűipari, az oktatási és egészségügyi, valamint az adminisztratív munka körére terjedt ki, melynek hátterében a társadalom nőkről alkotott általános értékítélete húzódott meg. A XX. századi tipikus női munkavállalók társadalmi osztály, korcsoport és családi helyzet tekintetében nagy szórást mutatnak. Például sok európai társadalomban elfogadott volt a XX. század során az egyedülálló nők munkavállalása, ugyanakkor ugyanezek a társadalmak kifejezetten elítélték a házas nők, az asszonyok munkavállalását. A legtöbb társadalomban abból a feltételezésből indult ki ez az értékrend, hogy a házas nők rászorulnak a férfiakra, eltartottnak kell lenniük és ezért gondolni sem szabad arra, hogy munkát vállaljanak a házasságkötés után. A szegényebb, munkásosztályból kikerült nők nagyon sokszor láthatatlanná váltak a történetírók munkáiban, hiszen a történeti feldolgozások jelentős része elsősorban Nyugat-Európában a középosztálybeli nők munkavállalását elemzik. Nagyon sok nő számára az egyenlő bérezés esélye az egész XX. századon keresztül csupán hiú ábránd maradt. Az európai történelemben nem igazolódott be az a feltételezés, hogy a politikai jogok, például a választójogok megszerzése automatikusan a gazdasági jogok kiegyenlítődéséhez is vezet. Számos országban bevezettek ugyan az egyenlő bérezésre vonatkozó jogszabályokat, de a gazdasági döntések mögött a tradicionális értékrend húzódik meg a mai napig. A munkabérek összehasonlítása egy-egy adott üzemben, egy adott történeti korszakban személetesen tudja illusztrálni a törvényhozás és a mindennapi társadalmi gyakorlat között gyakran feszülő ellentéteket. Nagyon fontos ugyanakkor a munka világában bekövetkezett változásokat is elemezni, bemutatva a változások okait, következményeit is. A női munkavállalással kapcsolatos gyakorlat változásait nagyon sok esetben közvetlen társadalmi kampányok és politikai küzdelmek előzték meg. Nagyon sokszor tették nehézzé a munkaadók a nők 13

14 számára a politikai mozgalmak bevitelét a munkahelyekre és ennek megfelelően alakult ki a részmunkaidős, gyakran alacsony kvalifikációs munkavállalói gyakorlat a nők számára. A gazdaság szocialista átalakítása idején, a kiterjedt iparosítás hirtelen megnövekedett munkaerőigényét a nők tömeges munkába állításával lehetett csak kielégíteni. Az állam bölcsődéket, óvodákat épített, hogy a gyermekvállalás ne tartsa vissza a nőket a munkától. Az ötvenes évek új, szocialista nőideálja, a dolgozó nő, aki férje harcostársa, festményeken és szobrokban megörökítve, traktoros lányként buzdította a tudatosodás alacsonyabb szintjén álló nőtársait a munkavállalásra. 4 A hetvenes évekre szinte teljes körűvé (87%) vált a nők foglalkoztatottsága. Később azután a gazdaság érdekei mást kívántak, és a hetvenes évektől az új mechanizmus - ra keresztelt, a gazdaság szerkezetátalakítását célzó törekvések idején a teljes foglalkoztatottság tarthatatlanná kezdett válni, és lassan a munkanélküliség réme fenyegetett. Az amúgy is alacsony születési számokat orvosolandó 1967-ben bevezették a gyest, majd 1985-ben a gyedet, amivel a szülőkorú nőket igyekeztek ismét kivonni a munkavállalók köréből, és az állami ideológiában ismét megjelentek a hagyományos női szerepek, a család és az anyaság méltatása ben az aktív korú nőknek már csak 67%-a volt foglalkoztatott, szemben a férfiak 83%-os foglalkoztatottságával. A szocializmus vívmányai a női életlehetőségek alakulásának terén, amelyekre még a nyugati feministák is irigykedve tekintettek, enyhén szólva ellentmondásosnak mondhatók. Kétségtelen, hogy a nők nagy tömege azzal, hogy tanulhatott és dolgozhatott, valódi esélyt kapott egy önállóbb, a saját céljaikat jobban követő élet kialakításához. Ezek a változások azonban érintetlenül hagyták a társadalmi közvélekedés mélyebb rétegeit, és a nők által végzett munka értékelésében, a családon belüli munkamegosztásban konzerválódtak a hagyományos beidegződések. A nők többnyire a rosszul fizetett szakmákban tudtak elhelyezkedni, még azonos beosztás esetén is jóval kevesebbet kerestek férfi kollégáiknál, és csak elenyésző számban kerülhettek vezető pozíciókba. A munkába állás megduplázta terheiket, hiszen munkaidő után a háztartás és a gyereknevelés hagyományos női szerepköre továbbra is teljes egészében rájuk hárult, ugyanúgy, mint háztartásbeli korukban. A volt szocialista országok a női foglalkoztatás a szempontjából kivételnek számítottak Európában. A nők többsége dolgozott, ha akart, ha nem, mivel az uralkodó ideológiai szemlélet elvárásának meg kellett felelniük, valamint azért is, mert az erőltetett 4 Letöltés: május óra 25 perc 14

15 iramú iparosítás óriási munkaerőt kívánt. S végül dolgozott azért is, mert két alacsony fizetés kitett egy elfogadhatót, így a kétkeresős családmodell" bevezetése lehetővé tette a bérek alacsonyan tartását. Az egykori Varsói Szerződés tagállamaiban a növekvő női foglalkoztatás a nők helyzetének javulását vonta maga után. Munkavállalásuk folytán nőtt a társadalmi elismertségük, csökkent a férfiakkal, illetve családjukkal szembeni kiszolgáltatottságuk. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a negatív hatásokról sem, azaz a nők túlterheltségéről, a családi összetartás gyengüléséről A XXI. század elejére érve, a lányok és asszonyok által a XX. századi családban nagyra becsült értékek, mint amilyen például a rugalmasság, a kommunikációs készségek, kooperatív készségek felértékelődnek a munkavállalásban. Ezek mind olyan készségek, amelyekben a nők hagyományosabban jobbak, mint a férfiak. Talán ezzel magyarázható, hogy a nők iskolai eredménye egyre jobb a közép-, és felsőoktatásban és munkaerő-piaci előrejutási esélyeik is jelentősen javultak számos európai országban. III. Az esélyegyenlőség kérdésköre Napjainkban még mindig aktuális téma az esélyegyenlőség kérdése. Mit jelent ez a fogalom? Az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetben lévő csoportokat/személyeket érintő olyan pozitív intézkedéseket jelent, amelyek lehetővé teszik, hogy a hátrányos helyzetben lévők hátrányait csökkenteni vagy megszüntetni lehessen. 5 Az esélyegyenlőség mellett gyakran hallhatjuk az egyenlő bánásmód elvét is, ám fontos megemlíteni, hogy a kettő nem ugyanaz. Az egyenlő bánásmód követelménye szerint tilos hátrányosan megkülönböztetni, diszkriminálni egyes személyeket, csoportokat bizonyos tulajdonságaik alapján. 6 Vagyis az esélyegyenlőség magában foglalja az egyenlő bánásmód elvét, így ahhoz, hogy az esélyegyenlőség létrejöhessen nem elég csupán az egyenlő bánásmód elvére támaszkodni. Mindemellett úgy gondolom feltétlenül szükséges tisztázni a diszkrimináció, valamint a pozitív diszkrimináció fogalmát is o Letöltés: április óra 22 perc 6 Lásd: 5. lábjegyzet 15

16 A hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) 7 az egyenlő bánásmód követelményének megszegése. Az előnyben részesítés (pozitív diszkrimináció), célja nem többletjogok osztogatása, hanem a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű személyek olyan szintre juttatása, hogy képesek legyenek élni az egyébként mindenkit megillető jogaikkal. Erre azért is van szükség, mert a diszkrimináció leküzdéséhez több minden kell, mint csupán a diszkrimináció tilalma. 8 A pozitív diszkriminációt egyébként leggyakrabban a munkaerő-piaci részvétel, valamint a közéletben való részvétel segítésére alkalmazzák. III. 1. Esélyegyenlőségi politika Magyarországon Az esélyegyenlőségi politika 9 azt kívánja meg a szervezetektől, hogy a diszkrimináció tilalmán túl konkrét lépéseket is tegyen a hátrányos helyzetű személyek tényleges egyenjogúsága érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesüljön az élet egyes területein, így a munkahelyen is. Nyilvánvaló, hogy az esélyegyenlőség érvényesüléséhez szükség van esélyegyenlőségi politikára, amely tartalmazza mindazon jogi eszközöket, amelyek segítségével minden ember egyformán érvényesülhet. Magyarországon az 1949-es Alkotmányban jelenik meg először a nemi diszkrimináció tilalma. Ekkor már elfogadott volt, hogy a nőket és a férfiakat egyenlőnek tekintsék, a nők vállalhattak munkát. Később volt kísérlet arra, hogy bevezetik az esélyegyenlőségi törvényt, ám az nem került az országgyűlés elé. Végül elfogadták az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CXXV. törvényt, mely nem kifejezetten a férfiak és nők közötti esélyek egyenlősítéséről, inkább az egyént érintő hátrányos megkülönböztetés tilalmáról és az ehhez kapcsolódó eljárásokról szól. A o Letöltés: április óra 22 perc 8 Lásd: 7. lábjegyzet 9 Lásd: 7. lábjegyzet 16

17 törvény kimelkedő célja az Európai Unió joganyagával való minél erősebb összhang megteremtése. III. 2. Férfi és női esélyegyenlőség Magyarországon A férfiak és a nők közötti, vagyis a nemi diszkrimináció jelenti az egyik leggyakrabban előforduló esetkört, amire jó példa az, ha egy munkahelyen az egyik nem képviselői hasonló munkakörben egyenlő teljesítmény esetén kevesebb bért kapnak, mint ellenkező nemű munkatársaik. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a nemi diszkrimináció korántsem csak a nők hátrányos megkülönböztetését jelenti, éppen úgy diszkrimináció a férfiak hátrányos helyzetbe hozása is. 10 A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása fontos napirendi kérdés. Magyarország politikája nem csupán a nőkkel szembeni megkülönböztetést tiltja, hanem a nemek közti diszkriminációt, vagyis a férfi polgárok is élhetnek ugyanazokkal a jogokkal, mint a nők. Azonban meg kell említeni, hogy a nőket sokkal több hátrányos megkülönböztetés éri, mint a férfiakat. Sajnos a nemek közti esélyegyenlőség még ma sem érvényesül teljes mértékben. A nemek közötti egyenlőség érvényesítése az Európai Unió egyik alapvető elve és stratégiája, amely az 1997-es Amszterdami Szerződésben is szerepel. A nemek társadalmi egyenlősége csak akkor valósul meg, ha a nők és a férfiak azonos mértékben vesznek részt a közélet és a magánélet minden területén, és egyformán képesek befolyásolni a társadalmi folyamatokat. Érdemes megemlíteni, hogy egy 2009-ben végzett tanulmányban, mely a különböző diszkriminációk előfordulását és gyakoriságát elemezte a nemi diszkrimináció az utolsó helyen szerepel. Az elmúlt tizenöt év hazai kutatásai alapján a nők-férfiak esélyegyenlőségéről szólva a magyar lakosság túlnyomó többsége egyértelműen konzervatív álláspontot képvisel. Nemzetközi viszonylatban is a magyar családokra jellemző leginkább a o Letöltés: április óra 22 perc 17

18 tradicionális munkamegosztás, a nők túlzott leterheltsége, és ugyanakkor ennek a ténynek az érintettek általi tudomásul vétele, elfogadása. 11 A kormánynak a munkaerőpiacot egységesen kellene kezelnie, az esélyegyenlőség megvalósulásának érdekében. A nőknek speciális programokra lenne szükségük, hogy a gyermekvállalás után zökkenőmentesen vissza tudjanak állni a munka világába. Sok esetben ez nem megy problémamentesen, melynek okai lehetnek többek között, hogy nincs lehetőség rész- és távmunka vállalására, ismereteik megkophatnak. Magyarország teljesítménye jelenleg számos gazdasági mutató vonatkozásában elmarad az Unió átlagától. A lemaradás egyik lényeges összetevője gazdasági aktivitásba bevont személyek alacsony száma. A munkavállalási korú népesség gazdasági aktivitása nemenként 1. sz. táblázat Évek Gazdaságilag aktívak ezer fő Aktivitási arány % Gazdaságilag aktívak ezer fő Aktivitási arány % Férfi Nők ,8 69, ,4 57, ,8 70,3 1,795,1 59, ,9 69,8 1,817,2 58, ,7 69, ,2 58, ,1 69, ,5 58, ,8 70, ,5 59, ,3 69, ,4 58, ,5 70, ,6 59, ,0 71, ,5 59, ,7 71, ,4 58, ,4 70, ,5 57, ,5 70, ,9 58, ,8 71, ,7 59,4 Forrás: Letöltés: április óra 35 perc A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmát a munkaerőpiacon az Alkotmány 66. (1) bekezdése rögzíti, amely szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és 11 Letöltés: április óra 25 perc 18

19 kulturális jog tekintetében. Az Mt. 5. (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni nemre való tekintettel. A magyar jog továbbá rendelkezésekkel és közvetett módon is tiltja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megszegését. Az Alkotmány 70./B (2) bekezdése szerint: az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. A diszkrimináció tilalma mellet szükség van a rejtett diszkrimináció tilalmára is, vagyis, hogy az állam tiltsa a közvetett, rejtett diszkriminációt, mely akkor jön létre, ha a nőkre és a férfiakra ugyanaz a szabály vonatkozik, de azt csak az egyik nemre vonatkoztatják. Erre példa lehet a kevesebb fizetés vagy a rosszabb munkakörülmény. A munkáltatóknak ugyanazokat a körülményeket és előléptetési feltételeket kell biztosítani a nőknek és férfiaknak egyaránt. A nőket leginkább a gyermekvállalás kapcsán érik hátrányok. A törvény és jog melletük van, de nem garantált, hogy a szülési szabadság után vissza tudnak menni munkahelyeikre dolgozni. Vannak esetek, hogy a fiatal nőkkel a munkáltató burkolt szerződést szeretne íratni, arra vonatkozóan, hogy bizonyos ideig nem eshet teherbe, mert az a munkahelye elvesztését vonja maga után. Nem véletlen, hogy a nők diploma után dolgozni mennek, és várnak a családalapítással annak ellenére, hogy a törvény kimondja, hogy a nőket nem érheti hátrány a terhesség és az azt követő időszak alatt. A munkáltató nem bocsáthatja el alkalmazottját, azért mert terhes, a munkavállaló munkakörülményeit egészségi állapotához köteles igazítani, valamint a szülési szabadság után biztosítania kell korábbi állását. A jog szerint minden nőt megillet 24 hét egybefüggő szülési szabadság. Az, hogy a valóságban ez mennyire érvényesül, már egy másik kérdés. A nőket érintő hátrányokról rengeteg könyv látott napvilágot az elmúlt években. A törvények, jogok ellenére sajnos a mai napig éri őket hátrányos megkülönböztetés, melynek oka sokak szerint az előítéletekben keresendő. Folyamatosan foglalkoznunk kell ezzel a témával, és remélhetőleg idővel a jogszabályok a gyakorlatban is teljes mértékben érezhetőek lesznek, és ez a nagyban hatással lesz mindennapi életünkre. 19

20 IV. Nemi szerepek a társadalomban és a családban A nők és a férfiak helyzete a társadalomban folyamatos változásokon megy keresztül. A legnagyobb változás a munkaerőpiacokon jelenik meg, a XX. század második felétől egyre több nő áll be a munka világába és ezzel párhuzamosan csökken a gyerekvállalások száma. Az otthoni teendők, a gyermeknevelés azonban leginkább a nőkre hárul a munka mellett. A kétkeresős családmodell általánossá válása óta azonban ez természetesnek tűnik. A mai társadalomban azonban a gazdasági fejlődés szempontjából az az eredményes, ha minél többen dolgoznak, hiszen többen fizetnek adót, csökkennek a szociális kiadások, a nyugdíjrendszer is biztosabb talajon áll. Azonban nem feltétlenül biztos, hogy ez a jó a mai társadalomnak, ha a nőknek már az a természetes, hogy dolgozniuk kell, hogy megteremtsék maguknak és családjuknak a biztonságot. Manapság már nem igen hallani arról, hogy egy nő arra vágyik, hogy fiatalon gyermeket szüljön és otthon maradjon, amíg a férfi gondoskodik a család anyagi biztondágáról. De valóban így lenne ez? Tényleg az a nők vágya, hogy dolgozzanak, elhalasztva a munka kedvéért a gyermekvállalást? Van egyáltalán választásuk, azt illetően, hogy mit szeretnének? Nos, nem hinném. A nők túl vannak terhelve, nem mindig tudnak mindkét szerepnek eleget tenni, és ez általában konfliktushoz vezethet mind a család életében mind pedig a munkahelyen. Ahhoz, hogy a nők kevésbé legyenek leterhelve, a családon belül is meg kellene változnia a nemek közötti munkamegosztásnak. Magyarország a családcentrikus országok közé tartozik, ám a nemi szerepek konzervatív felfogása meglehetősen befolyásolja a nők gyermekvállalási hajlandóságát. A családok életében megnyilvánuló nemi szerepek hatással vannak a jövedelemszerzésre, a háztartási munkamegosztásra, a szexualitásra, a döntésekre, a konfliktusokra. A női és férfi szerepek egyenlőtlen eloszlása nehezíti a családban a gyermekvállalást. A férfiaktól mindig is azt várták el, hogy biztosítsák az anyagi biztonságot, azaz a családfenntartó szerep jellemzi őket, a munka élvez prioritást a családdal szemben. A családfő személye hiearchikus viszonyt jelent a családtagok között, hiszen ő rendelkezik az irányítás valamint a döntéshozás lehetőségével. A normák szerint a férfi a családfenntartó, azonban a válások számának növekedésével ez megváltozott. A nők nehézségei, amelyek a munkavállalással és a gyermekneveléssel adódnak könnyíthetőek lehetnének, ha a családi és a háztartási feladatokat megosztanák. Növelni kellene a nők gyermekvállalási kedvét és a szakmai előmenetelük lehetőségét is. 20

21 Hollandiában például természetes az a tény, hogy az apa marad otthon a gyermekkel és ellátja az otthoni teendőket, itthon azonban ez már kevésbé elfogadott. Továbbá általános vélemény, hogy Magyarországon a család nem nélkülözheti a nő fizetését sem, vagyis egy fizetés a családok életében általában nem elegendő. A nemi szerepek a családban változhatnak. Érdekes, hogy a magyar családok életében gyakori, a nő hozza meg a pénzügyi döntéseket. Egy kérdőíves vizsgálat során az is kiderült, hogy a nők háromszor, négyszer annyi időt foglalkoznak a háztartással és a karbantartási munkákkal, mint a férfiak, valamint az is érdekes, hogy a nők nagyon hálásak azért a férfiaknak, ha időnként segítenek nekik e munkálatok elvégzésében. Valóban nekünk, nőknek ezért hálásnak kellene lennünk? Nem lenne inkább természetes folyamat az otthoni munkamegosztás, ha már a nő is kiveszi a részét a munka világában és ezzel megkeresi ő is a havi jövedelmet? Miért kellene a nőnek több terhet magára vállalnia? Érdekes, hogy a szerepek tanulhatók, egy részét otthonról a szülőktől hozzuk. A baráti kapcsolataink is nagy hatással vannak ránk, ezért, ami ott normálisnak, természetesnek tűnik, az a mi életünkben is lehet az. Tény továbbá, hogy a társadalomban nagy hatással vannak ránk a tömegkommunikációs eszközök, melyek inkább azt sugallják, hogy az a természetes, ha egy nő erős, képes napi több órát eltölteni munkával, majd a nap végén ellátja az otthoni feladatait és emellett még gyermeket is nevel úgy, hogy az példamutató legyen. Az is meglepő, hogy mennnyire divat lett manapság az úgynevezzett szingli lét. Statisztikai adatokból kiderül, hogy rengeteg magyar nő 30 évesen párkapcsolat és gyermek nélkül él, és sokan úgy gondolják, hogy nincs is ezzel semmi baj. Nagyon sok gyermek küszködik viselkedési zavarokkal, ami nem meglepő, hiszen a szülők távolságtartóbbak, irányítanak az ölelgetés helyett, ami nem csoda, mert egyszerűen a szülőnek nincs ideje. Egyre több gyermek nő fel csonka családban, a meghitt együttlétek ideje csökken, ami a legfontosabb a szülő gyermek kapcsolatában. Nem meglepő, hogy sok fiatal stresszes és depressziós. Az idők folyamán egyre inkább megjelent a nők magatartásában is a határozottság, keménység, rámenősség és a kezdeményezőkészség, amelyek tipikus férfi tulajdonságok. A nők ma már az élet számos területén a férfiak riválisaként jelennek meg. Az, hogy a nők megjelentek a munkaerőpiacon egyben megszüntette otthoni védettségüket is. Most is kiszolgáltatottak, csak másképpen. A nőknek egyszerre kell két szerepben, otthon és a munkahelyen is helyt állniuk, ami sokuknak nem sikerül, ennek köszönhetően egyik szerepben sem kiegyensúlyozottak. Ez lelkileg igen megterheli őket, melynek 21

22 következtében depresszióssá válhatnak. Nyilvánvaló, hogy a nők családon kívüli szerepvállalása csak a férfiak segítségével valósulhat meg, ez azonban akkor lehetséges, ha nincs a családon belül versengés a nő és a férfi között. Hihetetlen, hogy mennyire képes manipulálni az embert a környezete, és talán ma is ezért általános probléma még mindig az esélyegyenlőség kérdésköre. IV. 1. A nők és a férfiak foglalkoztatottságának áttekintése Napjainkban a gyereknevelés és a háztartás terhei még mindig a nőket sújtják. A társadalom elvárja a nőtől, hogy az otthoni tevékenységeket összhangba hozza a munka által szabott követelményekkel, és e két szerep összehangolására megoldást találjon. A nők a munkaerő-piaci helyzete véleményem szerint kedvezőtlenebb, mint a férfiaké. Esélykülönbségük már az első munkavállalásnál megmutatkozik, ebben szerepet játszik egyenlőtlen családi helyzetük és a tradíciók. Ezért általában a munkaerőpiac kedvezőtlenebb területeire tudnak belépni, ugyanakkor a munkaerőpiacon belüli mozgásuk elsősorban fel-le, azaz vertikális mozgásra utal. A nők a mai napig hátrányban vannak a jobban fizetett állásokért folyatatott versenyben, mint a férfiak. Az iparban elhelyezkedett nők kedvezőtlenebb munkakörülmények között dolgoznak, s a munkák többsége nem igényel szakképzettséget. Minden nő, aki manapság belép a munkaerőpiacra, tudja, hogy ha ugyanazt a munkát végzi is el, mint férfi kollégái, valószínűleg be kell érnie kevesebb fizetéssel. Nagy többségük a közelébe sem jut a hírhedt üvegplafonnak, amely megakadályozza a nők munkahelyi szakmai felemelkedését. Jóval előtte érzékelik ugyanis női létüknek a férfi univerzummal való összeférhetetlenségét. Szinte minden nő tisztában van azzal, hogy csak azért, mert dolgozó nővé vált, még nem hagyhatja maga mögött a hagyományos női feladatokat, mint a gyereknevelés és a házimunka. A munkáltatók figyelmét fel kell hívni a képzett nők foglalkoztatásának gazdagági előnyeire. A nőkkel a foglalkoztatás és a karrierépítés szempontjából külön kell, és érdemes is foglalkozni. Mivel a nők életpályája egyes periódusokban más, ezt a helyzetet a munkáltatónak kezelni kell, így például a kismama a távolléte alatt érdekelt-e részt venni 22

23 a továbbiakban is a cég életében, képezi-e magát, hajlandó-e esetleg részmunkaidőben dolgozni, stb. Ami a szakmákat illeti, sok szakma elnőiesedett, viszonylag kevés férfi van a pedagógusok között, és egyre inkább ez a tendencia figyelhető meg az orvosi pályán is. Mindezek nem kívánatos jelenségek. Véleményem szerint a nők mind a bérezés, mind a munkahelyi előmenetel szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben vannak. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai alapján jól látható, hogy az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás, az adminisztráció, az ügyfélszolgálat valamint a könyvvitel területén a női munkavállalók vannak többségben. Az állami munkáltatók mutatnak bérezés tekintetében jobb példát, itt ugyanis az iskolai végzettségtől, képesítéstől és az eltöltött időtől teszik függővé az előmenetelt és a bérek mértékét. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság tanulmánya szerint a bérkülönbségek itt is 10 százalékos különbséget mutatnak, míg a pénzügy területén ez már akár 50 százalékos is lehet. Az Európai Bizottság jelentése hasonló eredményeket hozott: Magyarországon a nők keresete 11 százalékkal kevesebb, mint a férfiaké, ugyanakkor a vállalati ranglétrán is nehezebben jutnak feljebb. Nálunk még nem jellemző a részmunka, és a távmunka is viszonylag ritka. Összehasonlításképpen, míg az EU-ban a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya 25,9 százalék, addig Magyarországon ez mindössze 4,6 százalék. Az alábbi ábra, amelyet idén hozott nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal, bemutatja a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát a 2000-től 2010-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Látható, hogy szinte évről évre nő az arány, és 2010-ben érte el a legnagyobb hányadot. Érzékelhető továbbá az is, hogy a nők jóval nagyobb részben veszik igénybe a részmunkaidős foglalkoztatottságot. 23

24 1. sz. ábra Forrás:http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,870181&_dad=portal&_schema=PORTAL május óra 10 perc Letöltés: Magyarország demográfiai adatai vészjóslóak. A népesedéspolitika egyik fontos része a nők foglalkoztatottságának támogatása. Cél, hogy a munkavállalás és a gyereknevelés ne vagy-vagy, hanem és kapcsolatban legyen egymással. Azokban az országokban jobb a demográfiai helyzet, amelyekben a nők foglalkoztatása magas, és a nők foglalkoztatását segítő intézményrendszer is fejlett. A részmunkaidős foglalkoztatást ösztönözni kell, akár pénzügyileg is, mivel a nők számára gond a családi élet és a szakmai munka összehangolása, viszont a nők teljes munkaidős foglalkoztatásának növelése fokozná a gazdasági növekedést, valamint az elöregedő társadalom eltartási költségeit is csökkentené. Fontos lenne a munkahelyek ösztönzése, hogy gyermekes nőket is foglalkoztassanak, ugyanakkor a nőket is támogatni kellene a munkavállalásban. Igen fontos szerep jut ebben a kérdésben a részmunkaidős munkahelyeknek. Magyarország a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában az utolsók között van az Unióban. Míg nálunk 20 százalék alatti a ráta, addig Svédországban, Dániában 70 %. A 3 5 éves gyereket nevelők esetében Magyarország 60 százalékos foglakoztatási rátájánál nincs alacsonyabb az Unióban. Bár a kisgyermekes nők foglalkoztatásának legfontosabb feltétele, hogy legyen megfelelő napközbeni gyermekellátó hálózat, a meglévő intézmények túlterheltek, sokszor 130 százalék kihasználtsággal működnek ben végzett felmérés szerint a meglévő férőhelyek háromszorosára lenne szükség! Ideje lenne, hogy a gyermeknevelő intézmények elkezdjenek valóban olyan módon működni, hogy kiszolgálhassák azokat az igényeket, amelyek miatt létrehozták őket. 24

25 Az alábbi ábrán látható, hogy azoknak a nőknek a legmagasabb a foglalkoztatási rátája, akiknek nics gyerekük. Tény, hogy azoknak a nőknek nehezebb elhelyezkedniük, akiknek már van gyermeke, amit jól mutat a táblázatban foglalt adatok elemzése. Ezen az arányon lenne jó változatni a jövőt illetően, hogy megkönnyítsék a gyermekes nők életét, és nagyobb esélyük lehessen egy kiskorú gyermek mellett munkába állniuk éves nők foglalkoztatási rátája a háztartásban élő gyermekek életkora szerint Magyarországon 2. sz. ábra éves 3-5 éves 6-16 éves gyerek nélk Forrás: haromkiralyfi.hu/wp-content/uploads/2011/05/noname-1.pptx Letöltés május óra 15 perc Frey Mária: A gyermeket nevelők munkaerő-piaci helyzete Előadásvázlat a Tudomány a gyarapodó nemzetért 9. dia 1980 és 1990 között csaknem 30 százalékkal emelkedett a nők aránya a vezetők és irányítók között. Valószínűleg lényeges szempont ezzel kapcsolatban, hogy a munkaerőpiaci folyamatok eredményeként, a férfikeresők számának csökkenése és a női foglalkoztatás kiszélesedése megváltoztatta a nemek arányát a kategórián belül. Javította a nők esélyeit az is, hogy egyre többen vettek részt a felsőfokú oktatásban. A következő ábra szemlélteti, hogy 2010-re közel harmadára csökkent az általános iskolával rendelkező nők aránya, valamint szembetűnő, hogy majdnem kétszer annyian végeztek egyetemet vagy főiskolát, mint 1992-ben. 25

26 A női foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint 2. sz. táblázat Év Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb Szakmunkásképző, szakiskola Gimnázium, egyéb középiskola Főiskola, egyetem Összesen ,3 316,1 672,0 265, , ,9 354,4 682,3 505, ,6 Forrás: Letöltés: április óra Az sem elhanyagolható tényező, hogy a vezetőknek és az irányítóknak a hierarchiában alacsonyabban elhelyezkedő csoportjaiban gyakrabban találhatunk nőket, mint a felső szintű vezetők körében. Összehasonlításképpen a következő táblázat bemutatja a férfi foglalkoztatottságot a legmagasabb iskolai végzettség szerint. A legszembetűnőbb az, hogy amíg a férfiaknál viszonylag csekély számban nőtt a felsőoktatásban részt vevők száma, addig a nőknél ez megkétszereződött. A férfi foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint 3. sz. táblázat Év Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb Szakmunkásképző, szakiskola Gimnázium, egyéb középiskola Főiskola, egyetem Összesen ,7 762,3 522,7 317,6 2,162, ,3 773,5 617,8 415,0 2,022,6 Forrás: Letöltés: április óra A magánélet és a munka összeegyeztetése az Európai Unió kiemelt törekvése. Magyarországon még ma is gondot jelent a nők számára, hogy megteremtsék a megfelelő egyensúlyt a családi és a munkahelyi kötelezettségek között. A családok többsége nem engedheti meg magának, hogy a háztartás feladatainak egy részét harmadik személyre bízhassák, így a dolgozó nők többsége a gyerekek ellátását is beleértve, naponta több mint 26

27 150 percet fordít házimunkára. Meg kell említeni a foglalkozási szegregáció jelenségét, miszerint a férfiak és a nők eltérő gazdasági ágakba koncentrálódnak, és ha ugyanabban a szektorban is dolgoznak, más munkakörben dolgoznak a nők, mint a férfiak. A tipikusan női foglalkozásokat alacsony keresetek jellemzik (oktatás, egészségügy stb.), míg a közszolgáltatásokban ugyan nőtt a nők aránya, ugyanakkor a piaci szolgáltatásokból folyamatosan kiszorultak. Ha megnézzük a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak számát is, jelentős a nők arányának csökkenése. A feldolgozóipar szinte valamennyi ágazatában csökkent a nők foglalkoztatása. A horizontális és vertikális szegregáció fogalmának lényeges jellemzőit a következők szerint foglaltam össze. Horizontális szegregáció: A foglalkozások 30 százaléka teljesen vagy erőteljesen elnőiesedett: itt dolgozik a nők ¾-e. A foglakozások több mint felét a férfiak dominálják, ezek adják a férfi foglalkoztatottság közel háromnegyedét. A foglalkozások között majdnem duplája az elférfiasodott munkák aránya az elnőiesedettnél. A foglalkozások csekély hányada (kb %) minősíthető nemek szerint kiegyensúlyozottnak. Vertikális szegregáció, azaz a nők és férfiak jelenlése a munka világának hierarchikus rendjében: Míg a foglalkoztatottak közel fele nő, a felsővezetők csupán pár százaléka. Az egyszerű irodai munkák több mint 90 százalékát nők végzik. A szakképzettséget nem igénylő fizikai munkakörök több mint felét nők látják el. A szellemi foglalkozásúak több mint 60 %-a nő, ugyanakkor a fizikai állományon belül csupán egyharmad. A munkaerőpiac nemek szerinti megosztottsága rugalmatlanná teszi a munkaerőpiacot Frey Mária: A nők munkaerőpiaci helyzete Magyarországon Letöltés: május óra 15 perc 27

28 Probléma még a diplomás nők és férfiak aránya mivel, habár a nők a férfiakat is túlszárnyaló mértékben vesznek részt a felsőoktatásban, mégsem nő látványosan szerepük a felső vezetők körében. Ha egy nő meg akar felelni a társadalmi elvárásoknak, azaz a hagyományos női szerep mellett munkájában is sikeressé szeretne válni, több feladattal kell megküzdenie, mint férfitársainak. Maga a gyermekvállalás arra kényszeríti a nőket, hogy prioritásokat állítsanak fel, mit és mikor tart fontosnak, mi az, amit el szeretne érni. A munkaerőpiacra való belépésük előtt mérlegelniük kell, preferencia-sorrendet felállítva a családi élet és a karrier között. Ezek ellenére a mai magyar nők körében az alkotó munka végzése alapvető érték, fontos számukra, hogy a munkaerőpiac szereplőjének tekinthessék magukat. Nagy részük viszont a teljes munkaidős foglalkoztatás helyett a részmunkaidőt helyezné előtérbe, ha tehetné. Bár, egyre több nő rendelkezik felsőfokú végzetséggel, és a nők munkaerő-piaci részvétele nőtt, még mindig sokkal több a felelősségteljes politikai és üzleti pozíciókban dolgozó férfiak száma, különösen a felsővezetői pozíciókban. IV. 2. A munkanélküliség helyzete hazánkban Az elmúlt évtizedekben megváltozott a magyar lakosság munkához való viszonya. A társadalomban egyszerre van jelen a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság jelensége. A magyarországi munkanélküliségi ráta januárban a tavalyi januárinál 1,6 százalékkal magasabb volt (az OECD márciusban közzétett adata alapján). A munkanélküliségi ráta munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességben a fejlett országok nagy többségében és az Európai Unióban a nők körében magasabb, mint a férfiak között. A 2008-ban kitört gazdasági válság óta Magyarországon mintegy 140 ezer fő vesztette el állását, jóval több férfi, mint nő ebből adódik, hogy hazánkban a férfiak munkanélküli rátája magasabb az Unióban tapasztaltaknál. 28

29 A munkanélküliségi ráta alakulása az Európai Unióban és Magyarországon 4. sz. táblázat Év EU Magyarország Nők Férfiak Nők Férfiak ,5 8,7 12,6 9, ,8 9,0 9,7 10, ,4 8,2 10,5 10, ,9 12 Forrás: KSH, Letöltés: május óra 45 perc A világ szinte minden régiójára igaz, hogy az összes munkaerő arányát tekintve több nő, mint férfi esetén lehet tapasztalni azt, hogy bár keres munkát, mégsem képes elhelyezkedni. Az álláskeresés nehézségei még szembeszökőek a 40 év feletti nők esetében, ugyanis ha valaki nő és ráadásul idősnek számít a társadalom szemében, az dupla diszkriminációforrást jelent. A legnagyobb nehézséggel néznek szembe, ha munkába akarnak állni, vagy szeretnék megőrizni állásukat a gazdasági recesszió idején., A Gallup felmérése szerint, mely 131 országra terjedt ki, a munkanélküliség a fiatalok körében a legmagasabb. A harminc év alattiak esetében 12 százalék a munkanéllküliségi ráta, míg az 50 évesnél idősebbek körében mindösze 4 százalék. Pozitív viszont, hogy a teljes állásban dolgozók aránya a legfiatalabbak körében megközelíti a középkorúakét: a évesek 44 százaléka, a 30 év alattiak 42 százaléka áll teljes munkaidejű alkalmazásban. 13 IV. 3. Család vagy karrier Befuthat-e sikeres szakmai életpályát egy férjezett, gyermekes nő, összeegyeztethető-e a férj és a feleség karrierigénye, és ha igen, hogyan és milyen áron? 13 Global Empoyment Trends modell

30 Ezzel függ össze a kettős karrierű család fogalmának megalkotása a polgári női munkával foglalkozó irodalomban. Társadalmunkban még él az az általános vélekedés, mely szerint a nőnek elsődleges szerepe a család fenntartásában van, ahol jó anyaként és feleségként kell helyt állnia. A kereső tevékenység csupán másodlagos lehet az életében, de a nőnek a tűzhely mellett a helye kijelentés egyre inkább érvényét veszti. Ha egy nő karriert szeretne befutni, akkor általában viselnie kell ennek következményeit, elsősorban természetesen a gyermekvállalás és a partnerkapcsolatok terén. Annak ténye, hogy a nők új szerepet testesítenek meg, számos esetben veszélybe sodorja a család intézményének létét. Amennyiben arra vágyik egy nő, hogy minél magasabbra jusson a ranglétrán, annál inkább nőnek a kihívások vele szemben, illetve növekednek a megfelelési kényszer terhei, amely egyre több munkával jár és egyre kevesebb pihenést eredményez. Ez folyamat olyan spirált indít be, ahol nincs idő gyerekeinkre, partnerünkre, szórakozásra, míg végül ez a lelki kimerüléshez vezethet. A házasságok megromlása, a válások számának növekedése is összefüggésbe hozható a nők munkavállalásával. Egyre elterjedtebb az egygyermekes családmodell. Igen komoly problémát jelent a társadalom öregedése, a népesség számának drasztikus csökkenése. A nők körében egyre inkább elfogadott a szülés idejének eltolása éves korra, így a gyerekvállalás előtt szakmai sikereket érhetnek el, s ez nagyban megkönnyíti a szülés utáni visszatérést. Magyarországon sok fiatal házaspár óriási segítségként éli meg a nagyszülők szerepvállalását a gyermeknevelésben. Sokan állítják, e nélkül képtelenség lenne dolgozni és gyereket vállalni egyszerre. Ha valaki megengedheti magának, fogadhat bejárónőt, aki a háztartási munkák elvégzése alól szabadítja fel. 14 A nőknek, legalábbis nagy többségüknek, mivel megvan bennük az anyai ösztön, vágya a család, a gyermekek jelenléte a mindennapokban. Sokan küzdenek azzal a problémával, hogy miként egyeztessék össze a munkájukat a gyermekneveléssel és a háztartás vezetésével. A két műszak terhe nyomja a vállukat. Vannak nők, akiket akadályoz 14 Letöltés: április óra 25 perc 30

31 a munkába állásnál az a tény, hogy gyermeke van. A Központi Statisztikai Hivatal idei kutatása szerint a fiatal nők többségét korlátozza a gyermeke abban, hogy dolgozni tudjon. Ez az arány a nők korának a növekedésével csökkenő tendenciát mutat. Az is igaz, hogy sokuk saját akaratából, vagy éppen más okból nem dolgozik, és tény az is, hogy vannak nők, akik teljes munkaidőben tudnak koncentrálni a munkájukra, mert nincsenek korlátozva a gyermekük miatt. A soron következő ábra illusztrálja az adatokat. 3.sz. ábra Forrás: Letöltés: május óra 10 perc Tapasztalható az eddigi kutatások alapján, hogy a nők kettős szerepüknek köszönhetően nincsenek egyszerű helyzetben. Annak ellenére, hogy sokan szeretnének fiatalon anyukák lenni, a munkájuk megtartása, valamint a munkahelyen történő előmeneteli lehetőségek következtében elhalasztják a gyermekvállalást. Vannak azonban olyanok, akik fiatal korukban szülnek, és kevésbé törődnek azzal, hogy milyen munkájuk lesz majd a későbbiekben. Bárhogy döntsenek a nők e kérdést illetően, az nyilvánvaló tény, hogy áldozatokat kell hozniuk a megvalósítás érdekében. Hiszen vagy a gyermekvállalást halasztják el, vagy a karrierlehetőséget. Ritka, hogy összejöjjön egy fiatalon szülő nőnek, akinek még nem volt munkaviszonya, hogy érvényesülni tudjon azon nőkkel szemben, akik már benne vannak a napi robotban. Nem szabad elfeledni ugyanakkor azt sem, hogy léteznek olyan 31

32 típusú nők is, akiknek természetes, hogy jóval 30 éves koruk után szülnek gyermeket, addig pedig csakis a karrierjük építésével törődnek. Mindazon által, hogy a nők képesek ezeket az akadályokat, döntéseket viszonylag jól kezelni, abba az irányba kellene haladni, hogy a nőknek a munkában való helytállás és a családról való gondoskodás összeegyeztethetősége ne okozzon problémát, segíteni kell őket abban, hogy könnyebben tudjanak megfelelni a kettős szerepükkel szemben támasztott követelményeknek. IV. 4. Család, az apa szerep felvállalása 4. sz. ábra A férfiakkal szemben támasztott szerepelvárások Magyarországon "családcentrikus" férfi "kereső és családcentrikus" férfi 9% "kenyérkereső" férfi nincs elvárás 18% 48% 25% Forrás: Letöltés: május 7. 9 óra 8 perc Az apaszerep kialakulása két tényezőből tevődött össze: a biológiai szerepből, valamint a társadalmi munkamegosztásban betöltött pozícióból. Az alapfunkció elvált a társadalmi nemi identitástól. Az apaság funkciója a patriarchális rend kialakulása során azonosult a mások felett uralkodás hatalmával, s ez megteremtette annak az alapját, hogy az apa-gyerek kapcsolatot egymással szembenálló fogalmak szerint, és ne egymást kiegészítő fogalmak, határozzák meg. A patriarchális társadalmi munkamegosztásban az utódok gondozása kizárólag a nők feladata volt. A magyar társadalomban még él az apaszerep tradícionális felfogása, miszerint a családfő legfőbb feladata: a család megélhetésének biztosítása, azaz az anyagi biztonság megteremtése. Ez az apamodell még kiegészül egyéb elvárásokkal, például legyen 32

33 tekintélye, valamint vegyen részt a gyermek nevelésében. Ehhez az apaképhez még hozzátartozik, hogy a családon belüli döntéseket az apa hozza meg. A grafikonon látható, hazai lakosság egyötöde képviseli ezt a nézetet viszont ez az apakép merőben eltér az ideális apáétól. A kutatók által családcentrikusnak nevezett apamodell számára fontosabb, az, hogy a szabadidejüket a családdal töltsék, minthogy nagyobb pluszjövedelemre tegyenek szert. E modell szerint rendkívül fontos a férfiak tekintetében, hogy szeretetüket képesek legyenek kimutatni. Ezzel a szereppel nem feltétlenül jár együtt a férfiak otthoni feladatokban való részvételének elvárása. Az új típusú apák legfontosabb jellemzője, hogy elismerik a feleség és férj kapcsolatában a teljes egyenjogúságot. A lakosság mintegy 48 %-a a felsorolt tulajdonságok sajátos keverékét találja igazán kívánatosnak, azaz a férfiaktól elvárható, hogy a pénzkereset mellett családcentrikusak is legyenek. Ez azt jelenti, hogy míg a férfit hajtja a karriervágy, ne érezze megalázónak, nevetségesnek pl. a pelenkázást. Valójában számos esetben az új típusú apukák már a gyerekekkel vannak és nem csak a gyerekekért. A gyereknevelésnek csak bizonyos elemeit teszik magukévá, általában azokat, amelyek a legkellemesebbek. Ezek részben olyan tevékenységek melyek általában az érzelmekre koncentrálódnak (például jelenlét a szülésnél, pelenkázás, esti fürdetés, cumiztatás, közös játék lefekvés előtt, altatás stb.). Ugyanakkor nem csökkentik sem a nők szokásos túlterheltségét, sem a hagyományos egyenlőtlenséget a házimunkák elosztásában, mivel a mindennapi, legnagyobb megterhelést jelentő rutinfeladatok továbbra is a nők feladata marad. Az új típusú apukák felé támasztott elvárások így foglalhatók össze: legyen a pénzkereset az életcéljuk, ugyanakkor fontosabb legyen számukra a családdal eltöltött idő, mint a többletjövedelem-szerzés 15 V. Karriertervezés Nap, mint nap hallhatjuk, hogy nem mindegy, mivel foglalkozik az ember, mit ér el az életben. A szülők már kora gyermekkortól felkészítik a gyermeket arra, hogy tanulniuk kell, küzdeni, versenyezni a lehető legjobban fizető munka megszerzéséért. Vannak, akik képesek élni a lehetőséggel, kellőképpen ambíciózusak, ám vannak, akiknek nem adatott 15 Szerepváltozások Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről, 2011 című, az idézett írást is tartalmazó tanulmánykötetben 33

34 meg a képesség vagy a lehetőség, hogy karriert csináljanak. De tisztázzuk, hogy mit is jelent ez a szó! A karrier a munka világáról, a választott tevékenységi területről, a munkahelyről, a munkavégzés általános feltételeiről, az elképzelt beosztásról stb. alkotott, az egyén által elfogadott, sőt kívánt jövőkép, illetve annak tudatos megvalósítása. 16 A karrier a legtöbb ember előtt egy elképzelt életcélként jelenik meg. Ahhoz, hogy céljainkat elérhessük, tudatosan kell küzdenünk, de erőfeszítéseink ellenére vannak befolyásoló tényezők, amelyek kihatnak mind a karrierünkre mind pedig az életünkre. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen az értékrendünk, világlátásunk, személyiségünk, életfelfogásunk. Személyes képességeink, tudásunk, életcéljaink, törekvéseink, a külvilág által kínált lehetőségek és nem utolsó sorban a családi háttér és támogatás is hatással van ránk. Az álommunka elérése korántsem könnyű feladat. Fontos, hogy e tényezők egyensúlyban legyenek, hogy megfelelő módon építsük fel az utat a kívánt poszt elérése érdekében. Az a tendencia, hogy aki tudatosan készül az életre, azaz, hogy milyen munkát szeretne vagy, mi az, amiért küzd az életben-, nem mindegy, hogy mit választ az első munkahelyének. Az sem elhagyagolható, hogy rendelkezzen azokkal a képességekkel, ami feltétlenül szükséges annak a munkának az eléréséhez, amely örömmel tölti el az illetőt. V. 1. Nemek közti esélyek a vezetői szerep betöltésére Ahogy arról már volt szó, rengeteg befolyásoló tényező hat ki a karrierépítésre. Fontos tudni, hogy verseny nagy a munkaerőpiacon, így csak a legrátermettebb egyéneknek van rá esélyük, hogy elérjék a kitűzött célokat. Nyilvánvaló, hogy pályakezdőként senki sem kerül rögtön vezetői pozícióba, de ha bebizonyítja, hogy alkalmas rá és, minden képesség megvan benne, ami szükséges, ráadásul, van benne valami olyan plusz, ami másban nincsen meg, akkor az út adott és, csak élni kell a lehetőséggel. A mai napig kérdés, hogy a nők vajon ugyanannyi eséllyel indulnak-e egy vezetői állás megszerzéséért, mint a férfiak. Számos könyv, tanulmány boncolgatja e témát, és sok 16 Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka Család I. Karriertervezés, álláskeresés 2007 Bp. Szókratész Külgazdasági Akadémia 31. oldal 34

35 esetben arra jutnak, hogy az esélyegyenlőség formális lehetőségei adottak, tehát nincs hátrányos megkülönböztetés. A valóság azonban mást mutat. Sok esetben megkérdőjeleződik a nők rátemettsége a vezetői feladatokra, valamint a vizsgálatokból az is kiderül, hogy a női vezetők még korántsem olyan elfogadottak, mint férfi kollégáik. Véleményem szerint a nőkben sokkal inkább benne van a versengés, egy másik nő iránt, és talán ez is az oka annak, hogy a magyar kutatások szerint egy nő szívesebben dolgozik egy férfi vezetővel, mint egy nővel. Egy nőre jóval több teher nehezedik, mint egy férfira, és mivel érzelmesebbek, így elkerülhetetlen, hogy alkalom adtán ez kihatással legyen a munkájukra. A férfiaknak is nehéz elfogadni, hogy egy nő egyenlő velük, vagy akár magasabb fokon áll a ranglétrán, hiszen legbelül a legtöbb férfi még ma is úgy gondolja, hogy a nőknek otthon a gyermekek mellett van a helyük, továbbá nem tudják elfogadni azt a tényt sem, hogy egy nő sikeresebb lehet náluk, hiszen pár évtizeddel ezelőttig még a norma az volt, hogy minden esetben a férfi a családfenntaró. A mai szociológiai kutatások, írások is leginkább azt fejtegetik, hogy vajon mi jó a társadalomnak? Vannak, akik szerint nem egészséges, hogy a nőket belekergették a munka világába, de ezen már nehéz lenne változtatni, így a körülményeket tekintve az a legjobb megoldás, ha a férfi és a nő egyaránt kiveszi a részét a munkában és az otthoni teendőkben. Mások szerint ez jót tesz a gazdaságnak, és a nagymértékű fejlődésnek köszönhetően nem is lehetne másképpen. Más vélemények arra engednek következtetni, hogy nem feltétlenül rossz, hogy ez így alakult, csak a nőknek meg kéne teremteni azt az esélyt, hogy ők maguk választhassanak az ügyben, hogy mit szeretnének: dolgozni, vagy gyermeket nevelni? Itt is látható, hogy ez nem egy egyszerű kérdés. V A női vezetők helyzete Ma Magyarországon látszólag a nők nincsenek elnyomva a ranglétrán, a statisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy a középvezetői poszt betöltéséhez szinte azonos esélyekkel indulnak, mint a férfiak. A felső vezetői állás megszerzésénél már nem ilyen egyszerű a helyzetük. A nők ilyenkor szembetalálják magukat az üvegplafon jelenséggel. A szociológia ismeri az üvegplafon jelenséget, amely azt jelenti, hogy a hierarchiában a középvezetői posztok az üvegplafon, amit ebben a férfias világban a 35

36 nőknek megengednek. A magasabb pozíció gyakran csak látható, de el nem érhető a nők számára. 17 Az üvegplafon jelenség egyértelműen kimutatható, de ennek ellenére a gazdasági élet szereplői úgy gondolják, hogy nem létezik az üvegplafon, sem pedig egyéb akadály, mindössze arról van szó, hogy a nők kettős szerepvállalása szab gátat a karrierjüknek. Kérdés azonban az, hogy a karriert befutott női szerep mennyire elfogadott a társadalomban. Az, hogy egy nő vezetői posztot töltsön be nem meglepő, hiszen rengeteg példa van rá, gondoljunk csak Angela Merkel személyére, aki az első női kancellár Németország történetében. Azonban érezhető, hogy van némi ellenszenv és előítélet a női vezetőkkel kapcsolatban, ami talán annak is köszönhető, hogy a több évezreden át tartó tradíciót, miszerint a férfi a családfenntartó, a nő pedig gondoskodik a gyerekekről és vezeti a háztartást, nem lehet oly könnyedén elfeledtetni az emberekkel a mindössze pár évtizede létrejött szabályozókkal szemben. Ha egy nő a karrierje mellett teszi le a voksot, akkor életének több területén is viselnie kell döntésének következményeit, elsősorban természetesen a család és a partnerkapcsolatok terén. Kutatók szerint a nők új szerepe a család intézményének veszélybe kerülését vonja maga után. Minél magasabbra jut valaki a ranglétrán, annál inkább kell folyamatosan megfelelnie a növekvő és nehezedő kihívásoknak. Ez egyre több munkát és egyre kevesebb pihenést eredményez. A sikeres női vezetők vállára még ma is a dupla műszak gondja nehezedik. A probléma kettős: a férfiak nem minden esetben viselik el a vezetői munkában megedződött nőket. A legsikeresebb nők első házasságának jelentős része nem élte túl a megpróbáltatásokat. Kezdetben a férjek bíztatták és támogatták is a feleségüket, de később, miután feleségük sikeres lett, nem tudták elfogadni ezt a tényt, hiszen sok férfi nem képes beletörődni abba, hogy a szeretett nő sikeresebb lehet nála. Alig van olyan sikeres női vezető, akit ne gyötörne a lelkiismeret-furdalás, hogy nem volt lehetősége úgy és annyit foglalkozni a gyermekével, ahogyan arra mindkettőjüknek szüksége lett volna. Nem hallgatható el az a tény sem, hogy azoknak a női vezetőknek, 17 Letöltés: május óra 36

37 akik a tehetségüknek és a munkájuknak köszönhetik az előmenetelüket, duplán, néha triplán kell bizonyítani alkalmasságukat. V A férfi vezetők helyzete Véleményem szerint a férfiaknak sokkal egyszerűbb dolguk van, ha egy vezetői állás megszerzéséről vagy éppen megtartásáról van szó. Ahogyan korábban már említettem sokak szerint nem feltétlenül azért nehezebb egy nőnek elérni a felsővezetői posztot, mert neméből adódóan eleve hátrányból indul, hanem azért is, mert egy nőnek sokkel több teher nehezedik a vállára, mint egy férfinak, és ezzel a ténnyel mindenki tisztában van. Míg egy nőnek a munkahelyen és otthon is egyaránt dolgoznia kell, addig egy férfinak csak a munkahelyén kell helyt állnia. Arról is esett szó, hogy a magyar nők kifejezetten hálásak, ha a férfi néha segít nekik az otthoni munkálatokban. Ez is azt mutatja, hogy az a természetes, hogy a nő cipeli a hátán a gyermeknevelést és a házimunkát, aminek ellátása a mindennapi munka mellett bizony kimerítő. Egy férfinak sokkal nyugodtabbak a napjai, ezáltal sokkal jobban tud a munkájára összpontosítani. Talán ez a legfontossabb tényező, amelynek köszönhetően egy férfinak több esélye van egy vezetői poszt megszerzésére, mint egy nőnek. Tapasztalatok szerint a férfi vezető agresszív, figyel a részletekre, racionális, ambíciózus és mindig tisztában van azzal, hogyan csinál végig valamit. Sokkal kevésbbé befolyásolható érzelmileg, mint egy nő. Nekik inkább az a természetes, hogy a nők nem egyenrangúak velük, legalábbis a munka világában, de az a legjobb a vállalaton belül mindenkinek, ha a férfi és női vezetők elfogadják, kölcsönösen tisztelik egymást. Egyébként ez a cégeken belül látszólag meg is valósul. Az otthoni környezetben adódhatnak inkább gondok, ugyanis egy nőnek amellett, hogy anyagi biztonságra van szüksége, ugyanakkor a férfi törődését, szeretetét is igényli. Ha a családon belül mind a két fél dolgozik - kétkeresős családmodell -, akkor a nőnek még inkább igénye van a másik fél együttműködésére. A karrier azonban követelhet áldozatokat a férfiaktól is, nemcsak a nőktől. Egy család számára az sem egészséges, hogy az apa keveset van otthon. Ebből is adódhatnak feszültségek, kellemetlenségek, amely akár a család szétbomlásához is vezethet, de tény, hogy ez ebben a felállásban sokkal ritkább, mint a női vezetőknél. 37

38 Az esélyek adottak a nők és a férfiak számára egyaránt ahhoz, hogy karriert fussanak be. Az viszont, hogy a lehetőséggel ki és, hogyan tud élni, véleményem szerint nemtől független, csak az illető rátermettségén múlik. Azt azonban ismételten meg kell jegyezni, hogy véleményem szerint a nőnek nehezebb a feladata, hiszen rá több műszak terhe is hárul. VI. Társadalmi felelősségvállalás a munkahelyen A Corporate Social Responsibility (CSR), magyarul társadalmi vállalati felelősség kifejezést egyre gyakrabban lehet hallani manapság mind az üzleti, mind pedig a civil szférában. Philip Kotler könyve szerint a vállalati társadalmi felelősségvállalás azt az elkötelezettséget jelenti, amely során a vállalat a közösség jólétének érdekében folytat önkéntesen, szabadon választott üzleti gyakorlatot, amit erőforrásaival is támogat. 18 A CSR Services munkatársai szerint a társadalmi felelősségvállalás fogalma egy vállalat átfogó, felelős és újszerű gondolkodásmódjára utal. Ma már sok cég, társulás felismeri, hogy működése elválaszthatatlan az őt körülvevő társadalomtól és környezettől, és ezért statégiájában szerepet kap a társadalmi felelősségvállalás. 19 A CSR nem egyszerűen egy különálló PR eszköz vagy versenyképességjavító tényező, még csak nem is az üzleti lehetőségek további forrása, hanem ezen tényezők olyan kombinációja, amely bármely vállalat hosszú távú sikerét képes meghatározni. 20 A CSR jellemző területei közé tartoznak a vállallatirányítás és etika, a környezettudatosság, az emberi jogok (esélyegyenlőség, munkavédelem, munkajogok), a humánerőforrás menedzsment, a tiszteséges verseny, az elszámolhatóság, a helyi közösségek bevonása és fejlesztése. 18 Letöltés: május óra 25 perc 19 Lásd: 17-es 20 Lásd: 17-es 38

39 VI. 1. A CSR jelenléte Magyarországon A CSR jelenlétének fontosságát egyre többen felismerik, ma már több szervezet is alkalmazza hazánkban. Viszont tény, hogy van még hova fejlődni a felelős bánásmód területén, hiszen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2007-es jelentéséből kiderül, hogy Magyarországon a foglalkoztatásban tapasztalható diszkrimináció igen nagy problémát jelent. Gondot okoz továbbá az is, hogy annak ellenére, hogy egyre több cég szemléletmódjában érezhető a CSR jelenléte, mégis sok vállalat esetében csak a kirakatban kap helyet. A cél az, hogy a CSR szemlélet beépüljön a szervezetek mindennapi gyakorlatába, a vállalati kultúra részévé váljon, valamint hogy vállalatvezetők és az alkalmazottak is ezen irányelvek figyelembe vételével dolgozzanak. Magyarországon egyre inkább próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire fontos, a társadalmi felelősségvállalás, amelyet azonban sajnos sok cég nem ismer fel. Hiába szerveznek jótékonysági eseményeket, amellyek segítségével a külvilág felé szeretnék hitelességüket mutatni, ha közben a cégeken belül nem teljes a szociális körülményekre vonatkozó szemléletmód és az alkalmazottak jogaira történő odafigyelés. Egy cég akkor lehet igazán hiteles, ha kifelé és befelé egyaránt alkalmazza a felelős magatarás szemléletmódját, vagyis nem csupán a külső környezetének való megfeleléséről gondoskodik, hanem megteremti a jó munkahelyi légkört, gondoskodik a felelős bánásmód alkalmazásának előmozdításáról, létrehozza a cégen belüli esélyegyenlőséget, a diszkriminációmentes légkört, a magánélet tiszteletben tartását és a partneri szemléletmódot. Úgy gondolom nem túlzás azt állítani, hogy mindez szükséges a munkavállalók lojalitásának elnyeréséhez, amely mérhetően növeli a vállalat versenyképességét a piacon. A CSR teljes létjogosultságához szükséges a kormány támogatása is. A CSR területén még nagyon sok a tennivaló, de talán a megfelelő jogszabályok megteremtésével és betartásával, idővel kiküszöbölhetőek lesznek a problémák. 39

40 VI. 2. A családbarát cégek fontossága Régóta ismert tény, a szervezetek számára, hogy, a munkavállalóknak lehetőséget kell biztosítaniuk a magánéletnek a munkával való összeegyeztethetőségére, hiszen ez hosszú távon megéri nekik. Az erre vonatkozó erőfeszítéseknek azonban a gyakorlatban is meg kell mutatkozniuk, nem csak elméleti szinten. Egyre több vállalatat alkalmazza ezt a fajta starégiát, de a tapasztalatok arra utalnak, hogy Magyarországon még mindig akadozik a folyamat, amely többek között annak tulajdonítható, hogy egyes cégek nem ismerik fel a családbarát munkahelyek szellemiségének fontosságát, vagy pedig igen szűk körben értelmezik azt. Vitathatatlan, hogy a társadalmi felelősség vállalás gyakorlatban történő alkalmazása hosszú távon nagyon előnyös a szervezetek számára. Rengetegen tisztában vannak ezzel a ténnyel, ám mégsem tudják teljes mértékben beépíteni saját szemléletmódjukba, vállalati kultúrájukba. Azonban továbbra is vannak olyan vállalatvezetők, akik nincsenek tudatában annak, hogy a dolgozó motiváltságának hiánya komoly gazdasági veszteséget eredményezhet számukra. Gondoljunk csak bele, ha az emberek motiváltak a cégen belül és, szívesen járnak be dolgozni, illetve szeretik, amit csinálnak, akkor ez mennyivel eredményesebb, hasznosabb munkát végeznek, mint az, ha éppen ellenkezőleg vannak ezzel a munkavállalók. Nem véletlen ilyen esetben a dolgozók gyakori indokolatlan hiányzása sem. Az Európai Unió régóta törekszik az egészséges légkörű munkahelyek megteremtésére. Hazánk kissé elmarad a külföldi államokkal szemben a családbarát szemléletmód alkalmazását illetően, de vannak vállalatok, ahol megtalálhatóak, érezhetőek az intézkedések, de tény, hogy még mindig van hova fejlődni. Léteznek kezdeményezések e nézet fontosságának népszerűsítése érdekében. A Munkaügyi tárca minden évben meghirdeti a Családbarát Munkahely pályázatot a hazai cégek ösztönzésére. Azonban nagyobb figyelmet szentelnek a Hewitt Associates Legjobb Munkahely felmérésére, amely nemcsak hazánkban, hanem az egész kontinensen működik, és amely egyre népszerűbb évről évre. A es európai Legjobb Munkahely-felmérés eredményében például a Microsoft Hungary a második helyezést érte el, ami igen figyelemre méltó teljesítmény. Ha a munkahelyi hangulat javul az egyenesen a cég munkaerő-piaci közkedveltségének a növekedéséhez is vezet. A nőknek és a férfiaknak egyaránt szüksége 40

41 van a családbarát intézkedések alkalmazására, habár a női dolgozók nagyobb lelkesedést tanúsítanak ez ügyben. Kétségkívül meg kellene könnyíteni az anyák dolgát, hogy egyszerűbb lehessen számukra a család és a munka összeegyeztethetősége. Azoknak a nőknek, akik még nem szültek gyermeket, segítségre van szükségük, hogy ne azt érezzék, hogy választás elé vannak állítva a gyermeknevelés vagy pedig a munkájuk között. Sok nő a munkája elvesztésétől való félelem miatt nem vállal gyermeket fiatalon, vagy egyáltalán nem, ami aggasztó, hiszen ez nagy kockázatot jelent a demográfiai növekedés elősegítésére nézve. Ma Magyarországon (de ugyanígy Európában általában) kevesebb gyermek születik, mint ahány ember meghal, ami egyértelműen visszahúzó tényező gazdasági szempontból. Ahhoz azonban, hogy a nők érdekeltek legyenek, hogy több gyermeket is vállaljanak, a cégeknek segíteniük kell. A családbarát szemléletmód lehetővé teheti a részmunkaidőt a dolgozó anyák számára, így biztosíthatja az anyát, hogy szülés után visszavárják dolgozni a vállalatnál. Több mozgásteret adhat a szülőknek, ezzel is növelve a motivációjukat, hogy ne csak az anyagi érdek vezérelje őket, hanem az is, hogy szívesen dolgozzanak. Így mindenki jól járhat, a munkáltató és a munkavállaló egyaránt. Egy felmérés alapján a munkavállalókat is megkérdezték, hogy szerintük mitől lesz egy cég családbarát. A következő táblázat szemlélteti, melyek azok a szempontok, amelyek legfontosabbak számukra. A családbarát munkahely jellemzői a munkavállalók szerint 5. sz. táblázat Mitől tekintik családbarátnak a munkahelyüket a megkérdezettek? Legfontosabb, hogy ha megbetegszik a gyermek, akkor haza lehessen menni ápolni Vissza lehessen menni szülés után, támogassák a fokozatos munkába állást Biztosítsa a munka/magánélet egyensúlyát, ne kötelezze akarata ellenére túlórára az alkalmazottakat Rugalmas legyen a munkaidő, hogy el lehessen szaladni a gyerekért az oviba, még ha utána vissza is kell menni dolgozni Továbbképzéshez, tanuláshoz is megfelelően alkalmazkodjon a munkaidő Információkkal, tanácsadással segítse a gyermek- és idősápolást Forrás:http://www.cvcentrum.hu/careercenter/csaladbarat-munkahelyek----a-gyakorlatban Letöltés: április óra 45 perc 41

42 Mint az kiderül, a gyermekvállalás megkönnyítése szerepel az első helyen. Még azok a dolgozók is előtérbe helyezik e pontot, akiknek még nincs családjuk. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb ember arra vágyik, hogy egyszerre tudjon gondoskodni a családjáról és foglalkozni a munkájával, és az könnyítené meg nekik e vágyukat a legjobban, ha ebben a cégek a segítségükre lennének. Érezhető, hogy mennyire fontos előmozdítani a családbarát szemléletmódot a hazai vállalatoknál, hiszen megkönnyítené a dolgozók életét, amely viszont a szervezeteknek jelenthet hosszú távú nyereséget. Nem is kell annál több, ha mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató egyformán profitálhat a közös kapcsolatból. VII. Kutatás Kutatásom során kvalitatív és kvantitatív vizsgálatot egyaránt alkalmaztam, mélyinterjú készítésével és kérdőívezés segítségével. A célom az volt, hogy kiderítsem, milyen esélyekkel indulnak a pályakezdő fitatalok, tapasztalható-e a munkahelyi diszkrimináció, milyen példák vannak arra, hogy Magyarországon egy nő karriert futhasson be. Az is érdekelt, hogy hogyan egyeztethető össze a család és a munka egyszerre. Szerettem volna képet kapni arról is, hogy mit gondolnak az emberek a munkahelyi nemek közötti esélyegyenlőséget illetően, hiszen a tanulmányok, vizsgálatok, kutatások és statisztikai adatok is arra engednek következtetni, hogy látszólag már sokkal kevésbé tapasztalható a munkahelyi diszkrimináció, ám a valóság azonban ennél jóval szigorúbb. A kérdőívet számos szervezet, kisvállalat, nagyvállalat és multinacionális cég különböző beosztású alkalmazottai töltötték ki. A mélyinterjúnál két nő segítségét kértem. Az egyikük már idősebb, régóta dolgozik vezető beosztásban, és családja is van. A másik interjúalany ezzel szemben még nincs régóta a munka világában, családdal még nem rendelkezik, és nem érte még el a karrierje csúcsát. Szándékos volt az eltérés a két alany között, hogy két teljesen különböző szemléletmódot ismerhessek meg és vizsgálhassak részletesen. 42

43 A mélyinterjúk elkészítésére azért is volt szükség, mert a kérdőív bár sokszínű eredményt hozott, nem lehet általa teljes mértékben átlátni a helyzetet. A kutatáshoz szükség volt olyan részletekre, információkra, amelyekre a kérdőívezés önmagában nem adott volna választ. A következőkben a primer kutatásaim eredményeit fogom szemléltetni. Első körben a kérdőíveket értékelem, azután pedig a mélyinterjúkat elemzem. VII. 1. A kérdőívek kiértékelése A kérdőívezésnél az volt a fontos, hogy minél szélesebb és színesebb körben tudjak vizsgálódni. A fő célom az volt, hogy a kérdőívet különböző korú, beosztású, családi állapotú, felfogású személy töltse ki, hiszen így kaphatom meg a legszélesebb nézőpontú képet, szemléletet arra vonatkozóan, hogy kinek milyen a tapasztalatai a munka világában. Érdekelt továbbá az is, hogy mennyire igazak azok az állítások, gondolatok, amiket az irodalmi háttér, a statisztikai kutatások, a szociológusok állítanak. Tény, hogy 100 fős nagyságrendű megkérdezettségnél, nem feltétlenül tükröződik az, amit több év kutatásai jóval nagyobb számú munkavállaló segítségével eredményeztek, de számomra nagyon fontos volt az, hogy saját kutatás alapján is beleássam magam ebbe az igen izgalmas és kényes kérdésbe. A kérdőívet kitöltők közül 58% volt a nő, 42% a férfi munkavállaló, ami nem véletlen, mert jobbnak láttam, hogy több női alany legyen, mint a férfi, hiszen, ha a munkahelyi nemi diszkriminációról van szó sajnos egyértelmű, hogy a nőket sokkal jobban érinti. A megkérdezetteknél inkább a fiatal korosztály száma volt a domináns. A következő két diagram a férfiak és a nők kor szerinti megoszlását szemlélteti: 43

44 5. sz. ábra 6. sz. ábra Ezekből az adatokból nem lehet önmagában túl sok információt leszűrni, de mivel éppen a 25 évtől a 35 évesig terjedő korosztály van túlnyomó részben, így sokkal érdekesebb lesz a család, a pályakezdés és a karrierépítés lehetőségének szemléltetése, hiszen a nők ebben a korban érintettek leginkább a gyermekvállalással. Fontos kérdés az is, hogy a dolgozó nők és férfiak milyen családi háttérrel rendelkeznek. Van-e mellettük valaki, aki támogatja őket, vagy egyedül élik mindennapjaikat. Nagyon sok szociológiai tanulmány foglalkozik a témával. Az ember társas lény, és ahhoz, hogy kiegyensúlyozott tudjon maradni a mindennapokban elengedhetetlen egy társ jelenléte. A mai világban azonban rengetegen vannak egyedül, ami leginkább a környezeti befolyásolásnak köszönhető. A média ezer irányból adagolja az embereknek, hogy milyen erős az, aki szingli. A szingli lét mára már kultusz fogalommá vált. Lényege, hogy egyáltalán nincs szükségünk párkapcsolatra ahhoz, hogy boldogok legyünk az életben. Sőt! Arra ösztönzik a nőket és férfiakat egyaránt, hogy a siker, a társadalmi rang és elismerés a legfontosabb, valamint, hogy saját magunk szetetete és vágyaink kielégítése mindennél előbbre való. Az emberek normái, értékrendjei megváltoztak, és ez sok problémát okoz. Az a normális, hogy a harmincas éveikben járó nőknek nincs kapcsolatuk, és a munka a legfontosabb számukra? Véleményem szerint egyikük sem erre vágyott, de a manipuláció hatására elhiszik, hogy ez a jó nekik. A kutatás arra is hangsúlyt fektetett, hogy képet kapjon a munkavállalók családi állapotára vonatkozóan, amelyet a soron következő két ábra mutat be: 44

45 7. sz. ábra 8. sz. ábra Érdekes, hogy a férfiak kevésbé vannak egyedül, mint a nők. A megkérdezett nők 59%-a él egyedül, míg 14%-a már el is vált, mely azért is figyelemre méltó adat, mert többségük év közötti életkorú. A grafikonok arra engednek következtetni, hogy a férfiaknak egyszerűbb összeegyeztetni a magánéletüket a munkájukkal, mint a nőknek. Hozzá kell tennem, hogy az eddigi ismereteim is erre utalnak. De ennek vajon mi lehet az oka? A legtöbb írás azt vallja, hogy a nőknek még nem sikerült teljesen azonosulni a mai világban a tőlük elvárt szerepekkel, azaz egyszerre kellene anyának, feleségnek, és a munkájukban sikeres nőknek lenniük. Ma már egyre több nő vesz részt a felsőoktatásban, és ez a szám évről-évre növekszik. A legtöbb nő számára már az a természetes, hogy tanulnak, amíg lehet, majd küzdenek a nekik megfelelő és áhított munka megszerzéséért. Ez a környezetüknek is köszönhető. Én is úgy nőttem fel, hogy a családom azt várja el tőlem, tanuljak, majd legyen egy jó munkám. Érdekes, nekik egy pillanatra sem fordult meg a fejükben, hogy ne tanuljak felsőoktatási intézményben, így valahol számomra is az a norma, hogy mindent megtegyek jövőbeli boldogulásom érdekében, ami természetesen egyet jelent egy jó munkakör betöltésével. 45

46 A további ábrák szemléltetik a férfiak és nők legmagasabb iskolai végzettségét: 9. sz. ábra 10. sz. ábra A férfiak iskolai végzettsége általános iskola középiskola (érettségi) szakmunkásképző iskola felsőfokú végzettség 13% 0% 37% 50% A megkérdezett nők 91%-ának felsőfokú végzettsége volt. Elképesztő adat, főleg úgy, hogy a megkérdezett férfiak mindössze 13%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Szakdolgozatomban már említettem, hogy ma már több a lányhallgató a főiskolákon és egyetemeken, mint a fiú. Figyelemre méltó tény, de a saját kutatásom is ezt támasztotta alá. A munkavállalók családi állapotán belül arra is választ kerestem, hogy közülük hányan vállaltak eddig gyermeket, és akiknek nincs, terveznek-e a jövőben. A megkérdezett férfiak közül fele-fele arányban voltak azok, akiknek van, és akiknek még nem volt gyermeke. Miután rákérdeztem arra is, hogy szeretnének-e, a gyermektelenek 25% volt az, aki egyáltalán nem tervezte, hogy gyermeket neveljen. A nőknél a kép a következően alakult. Mindössze 27%-nak volt gyermeke, 73%-nak pedig még nincs. Ez aggasztó adat, de biztató, hogy csak 1 nő válaszolta azok közül, akiknek még nem volt gyermeke azt, hogy egyáltalán nem is szeretne szülni. Mindenesetre érdekes rádöbbenni, hogy nagyon sok nő halasztja el a szülés időpontját a munkája miatt. De kérdés az, hogy van-e választása? Sok esetben nincs. A legtöbben évesen fejezik be tanulmányaikat és, ha azután nem állnának be a munka világába utána már nem sok esélyük van rá. De ezzel együtt meg kell hozniuk azt az áldozatot, hogy késleltessék a gyermekvállalást, sőt esetleg azt is, hogy kifutnak az időből. A férfiak esetében természetesen ez teljesen más. Nekik nem kell aggódniuk a gyermekvállalás miatt oly mértékben, mint a nőknek, és véleményem szerint ez az oka annak, hogy a megkérdezettek közül jóval több férfinak van gyermeke, mint nőnek. Elszomorító továbbá az a tény is, hogy vannak nők, akiknek származott hátránya abból a munkája során, hogy gyermeke van. Nagyon sok helyen lehet erről hallani, éppen ezért az is érdekelt, hogy azok a megkérdezett nők, akiknek gyermekük volt szenvedtek-e 46

47 el károkat a munkahelyükön ebből adódóan. A válaszadók harmada, összesen 33%-a átélte már az ebből adódó hátrányokat. Azt szeretném megjegyezni, hogy a férfi megkérdezettek közül senki nem érezte, hogy hátrányt jelentene neki a gyermeke a munkáját illetően. Ez az adat nem túl kecsegtető azoknak a nőknek, akik szeretnének gyermeket. Ebből egyenesen adódik a következő kérdés is, miszerint elhalasztanák-e a családalapítást a karrierjük kedvéért. Itt csak a nőket vettem számításba. Ők 32%-os arányban azt válaszolták, hogy igen, vagyis a munka miatt elodázza a gyermekvállalás idejét, 68% azonban nem áldozná fel a gyermekvállalást a karrier kedvéért. Szomorú, hogy ennek egyáltalán fel kell merülnie. Ma még nem jutottunk el arra a szintre, hogy a családalapítás a munkavállalóknak és a munkáltatóknak ne okozzon egyáltalán problémát. A családalapítással kapcsolatban rendkívül releváns az is, hogy a nők szülés után visszatudtak-e menni dolgozni. Már említettem, hogy a megkérdezett nők 27%-a gyermekes anya, s döbbenetes, hogy a válaszaik alapján, csak a fele volt olyan helyzetben, hogy vissza tudott menni a munkahelyére dolgozni, vagyis a dolgozó nők másik felének új munka után kellett néznie. Azok a nők is válaszoltak a kérdésre, akiknek még nincsen gyermekük. Annak ellenére, hogy nincs tapasztalatuk, a legtöbbjük, legalábbis jelenleg úgy érezte, hogy szívesen várják vissza majd a munkahelyére szülés után. Csak remélni tudjuk, így lesz, de az eddigi tendencia szerint ez már nem olyan egyértelmű. Az eddigi ismeteteink alapján nem nehéz leszűrni azt a konzekvenciát, hogy a nőknek mennyivel nehezebb helyzetük van a munkaerőpiacon, leginkább az anyai szerepüknek köszönhetően. Különös, hogy a férfiak ilyenkor nem jönnek számításba, pedig a törvény egyaránt vonatkozik rájuk is, miszerint ők is otthon maradhatnak a gyermekkel a szülést követően. Erre azonban nem nagyon van példa. Néhány, a témában általam olvasott műben felmerült, hogy az apa szerep nem kap kellő hangsúlyt a családok életében. Az természetes számukra, hogy a nő az, aki neveli a gyermekeket és vezeti a háztartást. Pedig lehetne fordítva is, hogy mindez a férfira háruljon. Úgy gondolom, elengedhetetlen az apa jelenléte és támogatása ezekben a mindennapok során, de nem véletlen, hogy oly sok időn keresztül a nő feladata volt a gyermeknevelés és a háztartás vezetése, míg a férfi megteremtette a biztonságot a családja számára. A mai világban is ezt a tendenciát kellene követni, oly módon, hogy a lehető legjobban alkalmazkodjunk a jelenlegi körülményekhez. 47

48 Figyelmet fordítottam arra a tényezőre is, miszerint előfordul az emberek életében, hogy a karrierépítés terhet jelent a család számára. A megkérdezett női alkalmazottak 46%- a szembesült ezzel a problémával, a férfiaknak viszont 62,5%-a nyilatkozta, hogy teher a családban a karrierépítés. Ez igen érdekes adat. Ezek szerint a férfiak gyakrabban szembesülnek ezzel a helyzettel, mint a nők, pedig azt gondolhatnánk, hogy ez fordítva igaz. Egy nőnek, ha családja van nehezebb a munkára koncentrálnia, rengeteg lemondással jár, ha karrierjét építi, hiszen akkor kevesebb időt és energiát tud a családjának szentelni. Éppen ezért vajon miért fordulhat elő, hogy a férfi megkérdezettek nagyobb arányban élik meg a nehézséget? Személy szerint nem tudok másra gondolni, egyrészt a férfi a családjával, a feleségével kevesebb időt tud eltölteni, sokkal többet foglalkozik a munkájával, mint a családjával. A munka kimeríti őt, a legtöbb idejét nem az otthoni környezetben tölti, majd amikor nap végén fáradtan hazamegy, már nem tud teljes odaadással és figyelemmel a családjával foglalkozni, nem képes kivenni a részét az otthoni teendőkből, amely bizonyára sok konfliktust eredményez. Másrészt ez a már említett társadalmi konvenciók sugallta női és férfi szerep elvárásokkal hozható összefüggésbe. Egy férfi számára természetes a karrierépítés, a legtöbb nő számára ez sokszor másodlagos fontosságú. De ez csak feltételezés. Az viszont bizonyos, hogy egyáltalán nem olyan egyszerű feladat összeegyeztetni a családi életet a munkával. Mindezek után feletébb nagy érdeklődéssel töltött el, hogy a kérdőívemet kitöltő munkavállalók esetlegesen hány százaléka gondolkodik úgy, hogy, ha megtehetné, otthon maradna-e a családjával. A megkérdezett férfiak 12,5%-a igennel válaszolt. Ők, ha lehetőségük lenne, sokkal szívesebben töltenék az összes idejüket a családjuk társaságában. Jelezném jelentős többségben voltak azok a válaszadó férfiak, akik inkább dolgoznak, ahelyett, hogy minden idejüket a családjukkal töltsék. Jelezném, hogy a kapott eredmények alapján jelentős többségben voltak. Összesen 87,5% az a hányad közülük, akiknek a munka szükséges az életében a család mellett. Itt szeretném megemlíteni, hogy azok a kutatások, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkoztak, volt olyan, amely arról számolt be, hogy egyes férfiak a család számára is felvállalják azt, hogy egy-egy projekt láza fontosabb számukra, mint mondjuk a gyermek fürdetése. Számukra az önmegvalósításhoz elengedhetetlen az a tény, hogy dolgozzanak, és munkájuk során egyre sikeresebbek legyenek. Ezzel szemben vannak férfiak, akik számára a család a legfontosabb, és teljesen elégedetten tudnák élni az életüket munka nélkül, azonban ez az arány igen csekély. A nők esetében ez nem egészen így működik. Náluk a többség, ha lehetősége nyílna rá, 48

49 szívesebben otthon maradna a családjával, minthogy továbbra is dolgozzon. Ez az arány 63% a megkérdezettek közül. Azonban a maradék 37% úgy gondolkodik, hogy inkább dolgozik, mint a családi élet örömeit élvezze minden egyes pillanatban. Ők már hasonlóképpen gondolkodnak, mint azok a férfiak, akiknek kevés a családi élet önmagában az önmegvalósításhoz. A mai változó társadalomban ez az adat már nem annyira meglepő. Az idők folyamán végbemenő változásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ma már a legtöbb nő dolgozik, csak nagyon keveseknek adatik meg, hogy ne kelljen belépniük a munkaerőpiacra. Mivel a norma már inkább a kétkeresős családmodell, így a legtöbb nő átérzi ezt a szerepet. Számukra fontos, hogy mire viszik az életben, lényeges szempont a karrierépítés. Azok a nők pedig, akik az otthon melegét választanák a munka helyett, inkább a régi kor szellemével azonosulnak. Foglalkoztam a karrier kérdéskörével is. Lényegesnek tartottam, hogy az általam megkérdezettek közül ki milyen beosztásban dolgozik. A további két ábrán látható, hogy milyen posztot töltenek be a megkérdezett dolgozók: 11. sz. ábra 12. sz. ábra A nők munkahelyi beosztása (%) A férfiak munkahelyi beosztása (%) ,5 12,5 9 9 Beosztott Középvezető Vezető Beosztott Középvezető Vezető A legtöbb nő beosztottként dolgozik munkahelyén. Elenyésző közöttük a közép- és a felsővezető. Ezzel szemben a férfiaknak csak a fele dolgozik beosztottként, és 37,5%-uk felsővezetői státuszban tevékenykedik. Ez a lényeges különbség nem véletlen. A legtöbb helyen azt lehet olvasni, hogy a nőknek a karrierlehetőségei nem egyenértékűek a férfiakéval. Ennek ellenére temészetesen van rá, nem is kevés példa, hogy egy nő vezetői pozícióba kerül, de egy férfinak jobb esélyei vannak. Az alkalmazottak beosztásán kívül foglalkoztam a foglalkozásuk jellegével is. Nézzük meg először a férfiakat! 12,5%-a dolgozik a fizikai munka területén, egyébként 49

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Nők és férfiak a munkaerőpiacon

Nők és férfiak a munkaerőpiacon Nők és férfiak a munkaerőpiacon Dr. Frey Mária SzMM, Gender képzés, Budapest, 2008. május 22. Az előadás témái Foglalkoztatottság Munkanélküliség Inaktivitás Munkaerő-piaci támogatások és egyéb támogatások

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv és elkészítésének eljárási szabályai

Esélyegyenlőségi terv és elkészítésének eljárási szabályai 1 FÉSZEK Fogyatékossággal Élők Szakszervezete 1145 Budapest, Laky Adolf utca 41-49. Adóazonosító:18189704-1-42 Honlapunk: www.feszekszakszervezet.hu Elérhetőségeink: + 36-303897756,06307002027 e-mail:

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit A családi élet és a munka összeegyeztethetősége Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit Fogalom Cél: családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetősége Lényege: - Az egyén munkája

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze CSALÁDTIPOLÓGIA A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze elsődleges szocializáció színtere Élethely szerinti: Falun

Részletesebben

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon, különös tekintettel a női vezetőkre és vállalkozókra

Nők a munkaerőpiacon, különös tekintettel a női vezetőkre és vállalkozókra DOI: 10.18427/iri-2016-0009 Nők a munkaerőpiacon, különös tekintettel a női vezetőkre és vállalkozókra Matiscsákné Lizák Marianna Eszterházy Károly Főiskola matiscsakne@ektf.hu Bevezetés Mint tapasztaljuk,

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok különösen a következők:

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok különösen a következők: ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A Darvas József Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat mivel költségvetési szervként 50 főnél több közalkalmazottat foglalkoztat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI

ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK - ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK Ágyas Réka, szociológus 2014.05.15. ELŐADÁS TARTALMA Atipikus foglalkoztatás Nők és az Y-generáció atipikus foglalkoztatása Előnyök és hátrányok/nehézségek

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A NŐI FOGLALKOZTATÁS LEGSIKERESEBB IDŐSZAKA 1 Készítette: Szalai Piroska a Nemzetgazdasági Miniszter női foglalkoztatási tanácsadója, 2015.06.21.

A NŐI FOGLALKOZTATÁS LEGSIKERESEBB IDŐSZAKA 1 Készítette: Szalai Piroska a Nemzetgazdasági Miniszter női foglalkoztatási tanácsadója, 2015.06.21. 1992 1993 1994 1995 1996 2015. febr-ápr. A NŐI FOGLALKOZTATÁS LEGSIKERESEBB IDŐSZAKA 1 Készítette: Szalai Piroska a Nemzetgazdasági Miniszter női foglalkoztatási tanácsadója, 2015.06.21. -ben hazánkban

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A gazdaságilag aktív nő életútjának, életciklusainak kutatását bemutató tanulmányomban (Molnár,

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Mai magyar társadalom

Mai magyar társadalom Mai magyar társadalom Szociológia vizsgálja: Egyenlőtlenségek mértékét, arányait, területi elhelyezkedését Szegénység: élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiánya, illetve az egyén/család nem rendelkezik

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

A NŐI RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI

A NŐI RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A NŐI RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI TÉNYEK ÉS VÉLEMÉNYEK HOLLANDIA PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó BEVEZETÉS A részmunkaidős foglalkoztatás leginkább a nyugat- és észak-európai országokban terjedt

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Létezik-e önálló családpolitika?

Létezik-e önálló családpolitika? Farkas Péter Létezik-e önálló családpolitika? Acsalád a társadalom alapsejtje, az élet és szeretet bölcsője. Ha harmonikusak a családok, kiegyensúlyozottabb a társadalom. A család alapvető és természetes

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

Jabil a sokszínűségért, generációk a munkahelyen

Jabil a sokszínűségért, generációk a munkahelyen ZSKF Diploma és Kompetencia Konferencia Budapest, 2012. május.22. Dankó Viktória, Üzletág koordinátor Jabil Magyarország Jabil világszerte 2000-ben alapították Tiszaújvárosban Két telephely: Tiszaújváros/Szombathely

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület!

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 112/2009.(V.29.) Kt. számú határozatával döntött arról, hogy

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-22. Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2007/2206(INI) 4.3.2008. Véleménytervezet Den Dover (PE400.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-22. Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2007/2206(INI) 4.3.2008. Véleménytervezet Den Dover (PE400. EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2007/2206(INI) 4.3.2008 MÓDOSÍTÁS: 1-22 Den Dover (PE400.662v02-00) a nőkről és a tudományról (2007/2206(INI)) AM\712026.doc PE402.819v01-00

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap:

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap: Kommunikáció Telefon: 522 000/ 1989 mellék Mobil: 06 30 297 86 56 E-mail: langer.katalin@gtk.szie.hu Honlap: www.marketing.szie.hu ww.doktori.hu Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet t 2037sz. szoba

Részletesebben

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Teremts esélyt magadnak és másoknak! Támogatók: Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Sellei Anna 2008. június 26., Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány FAT intézményi

Részletesebben