HÁTTÉRANYAG BOGDÁNYINÉ DR. MÉSZÁROS ÁGNES

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HÁTTÉRANYAG BOGDÁNYINÉ DR. MÉSZÁROS ÁGNES"

Átírás

1 ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPV ISELİI KUTATÓSZOLGÁLAT HÁTTÉRANYAG BOGDÁNYINÉ DR. MÉSZÁROS ÁGNES OMBUDSMANJELÖLT BIZOTTSÁGI MEGHALLGATÁSÁHOZ AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK RÉSZÉRE VÁLOGATTA ÉS SZERKESZTETTE: BÉKÉSI ATTILA MÁRCIUS

2 A bizottsági meghallgatáshoz készített háttéranyag szerkezete és forrásai: 1. Portré a jelölt publikált életrajza (www.keh.hu) alapján. 2. Interjúk, nyilatkozatok az Országgyőlési Könyvtár adatbázisai, az Observer, az MTI és egyéb internetes források alapján. 3. Részletek a jelölt publikációiból. A szerkesztés lezárva: március 27. A Képviselıi Kutatószolgálat ) és a háttéranyag szerkesztıje készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklıdık rendelkezésére (Békési Attila , Tartalomjegyzék I. Életrajz, portré...3 Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes szakmai életrajza...3 II. Interjúk és cikkek az ombudsmani jelölésrıl...5 Sólyom László beszéde az országgyőlési biztosok tisztségeire jelöltek frakcióvezetıknek történı bemutatásakor (részlet) március Itt a két újabb ombudsmanjelölt - FigyelıNet, MTI, március Megvannak Sólyom László új ombudsmanjelöltjei - Magyar Nemzet Online, március Csapatot építene a szószólójelölt - Népszabadság, március III. Bogdányiné Mészáros Ágnes válogatott publikációi...8 Az ügyféli jog alakulása a környezetvédelemmel kapcsolatos államigazgatási eljárásokban, különös tekintettel a legfelsıbb bíróság 1/2004. számú jogegységi határozatára - részlet...8 Hatékony szabályozás a magyar környezetvédelemben?

3 I. Életrajz, portré Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes szakmai életrajza (fotó:mti) Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes, egyéni ügyvéd Születési idı: október Tanulmányok, képzettségek 2006 Jogász-közgazdász, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar 2002 Környezetvédelmi szakjogász 1999 Társasági jogi szakjogász 1993 Jogi szakvizsga 1991 jogász, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1978 Bessenyei György Tanárképzı Fıiskola 2. Fontosabb korábbi munkahelyek a közigazgatásban Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelıség, Nyíregyháza, Hatósági-, Jogi és Igazgatási Osztályvezetı, 2000-tıl igazgató Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Vagyon- és Vállalkozási Iroda, jogtanácsos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat Hivatala, Vagyoniroda, ügyintézı, jogtanácsos 3. Tagság szakmai vagy egyéb szervezetben: E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, 2005 Magyar Hidrológiai Társaság, Publikációk, elıadások: A környezetvédelmi hatósági jogalkalmazás és a KIR kapcsolódása; Magyar Szabványügyi Testület által a Környezetközpontú Irányítási Rendszerek (KIR) bevezetése érdekében szervezett felkészítéseken (Budapest, Nyíregyháza 1998.) A környezetvédelmi hatósági jogalkalmazás és a KIR kapcsolódása; Tisztább Termelés és a KIR irányítási rendszer tréning KÖVETINEM (Budapest 1999., Miskolc 2000.) A környezetvédelem a természeti értékeink fennmaradását szolgálja (Természetvédelmi Konferencia, Nyíregyháza, április 27.) 3

4 A környezetvédelem helyi önkormányzatokat érintı feladatai (Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Közigazgatási Hivatal, jegyzıi konferencia október 4., Nyíregyháza) A környezetvédelmi jogalkalmazás gyakorlati kérdései, Visegrád, december ) Az ügyféli jog alakulása a környezetvédelemmel kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a Legfelsıbb Bíróság 1/2004. számú jogegységi határozatára (Debrecen, február 26.) Hatékony szabályozás a magyar környezetvédelemben? (Debreceni Konferenciák 2005.) 1 1 Forrás: Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja 4

5 II. Interjúk és cikkek az ombudsmani jelölésrıl Sólyom László beszéde az országgyőlési biztosok tisztségeire jelöltek frakcióvezetıknek történı bemutatásakor (részlet) március 14. Tisztelt Frakcióvezetı Asszony! Frakcióvezetı Urak! Köszönöm, hogy elfogadták a meghívást az ombudsmanjelöltek bemutatására. Legutóbbi tárgyalásaink szellemében nevüket már közöltem a meghívólevélben, tehát nem éri váratlanul önöket, személyes bemutatkozásuk. Ennek a találkozónak az értelme, hogy ezt a személyes bemutatkozást most megejtsük, és nagyon remélem, hogy a folytatás, szintén a legutóbbi találkozónk szellemében, egy érdemi meghallgatás lesz a Parlamentben. Tehát a jövı nemzedékek országgyőlési biztosának Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes ügyvédet jelölöm, adatvédelmi biztosnak pedig dr. Tóth Gábor Attila urat. Egész röviden a jelöltekrıl. Mészáros Ágnes doktor a környezetvédelemben profi, környezetvédelmi szakjogászi és jogász-közgazdászi képesítése van. Hosszú idın keresztül a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelıségnek volt a jogásza, késıbb a vezetıje, most pedig egyéni ügyvéd. A civil szervezetekkel igen szoros a kapcsolata, ı volt az elsı olyan felügyelıség-vezetı, aki együttmőködést épített ki a környezetvédı civil szervezetekkel. S mint régi közszolga, ismeri a szolgáltató közigazgatást, mőködésérıl az a hír, hogy az megvalósította az ügyfélbarát közigazgatást. İt a zöld körökben jól ismerik és támogatják. 2 (...) Itt a két újabb ombudsmanjelölt - FigyelıNet, MTI, március 14. Bogdányiné Mészáros Ágnes jogászt jelölte a köztársasági elnök a jövı nemzedékek ombudsmanjának, míg Tóth Gábor Attilát adatvédelmi biztosnak. Sólyom László most sem egyeztetett a pártokkal elıre. Sólyom László köztársasági elnök pénteken bejelentette: Bogdányiné Mészáros Ágnes jogászt jelöli a jövı nemzedékek ombudsmanjának, Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt pedig adatvédelmi biztosnak. Az államfı a Sándor-palotában a parlamenti pártok képviselıi elıtt ismertette döntését. Sólyom László elmondta: amikor szerdán a parlamenti pártok frakcióvezetıi megkapták a meghívót, egyben megkapták a jelöltek nevét is. Hozzátette: reméli, hogy az Országgyőlés érdemben meghallgatja a két ombudsmanjelöltet. 2 Forrás: Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja 5

6 Ennek a találkozónak az az értelme, hogy a jelöltek személyesen is találkozhassanak a pártok frakcióvezetıivel és bemutatkozhassanak - mondta az államfı. Felügyelı volt A köztársasági elnök Bogdányiné Mészáros Ágnesrıl elmondta: környezetvédelmi szakjogászi képesítése van, hosszú idın keresztül a Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelıség jogászaként dolgozott, késıbb a vezetıjeként. Most egyéni ügyvédként tevékenykedik. Hozzátette, hogy az ügyvédnı az elsı olyan felügyelıségvezetı volt, aki együttmőködést épített ki a környezetvédı civil szervezetekkel. "İt a zöld körökben jól ismerik és támogatják" - mondta Sólyom László. Bogdányiné Mészáros Ágnes azt mondta: nagyon örül annak, hogy ilyen megtisztelı jelölést kapott. Hozzátette: a frakciók és az Országgyőlés dolga, hogy eldöntse, a jelölteket alkalmasnak tartja-e az adott feladatra. Arra a kérdésre, hogy megválasztása esetén mit tenne elsıként, úgy válaszolt: tájékozódna azokban az országos ügyekben, amelyekhez eddig nem értett. (...) Megvannak Sólyom László új ombudsmanjelöltjei - Magyar Nemzet Online, március 14. Sólyom László köztársasági elnök pénteken bejelentette: Bogdányiné Mészáros Ágnes jogászt jelöli a jövı nemzedékek ombudsmanjának, Tóth Gábor Attila jogászt pedig adatvédelmi biztosnak. Az államfı a Sándor-palotában a parlamenti pártok képviselıi elıtt ismertette döntését. Sólyom László elmondta: amikor szerdán a parlamenti pártok frakcióvezetıi megkapták a meghívót, egyben megkapták a jelöltek nevét is. Hozzátette: reméli, hogy az Országgyőlés érdemben meghallgatja a két jelöltet. A parlamenti pártokat Lendvai Ildikó (MSZP), Navracsics Tibor (Fidesz), Karsai Péter (MDF), Kóka János (SZDSZ), Semjén Zsolt (KDNP) képviselte a Sándor-palotában. Bogdányiné Mészáros Ágnes közölte, a jelölésén elıször nagyon meglepıdött, mert úgy gondolta, hogy nyíregyházi munkája nem biztos, hogy az egész országban ismert. Mint mondta, elsısorban gyakorlati szakembernek tartja magát. Arra a felvetésre, hogy a jelöltállítás korábbi fiaskói eltántorították-e, azt mondta: vállalja a megmérettetést, és elfogadja az esetleges kritikát is. Ha nem értek valamivel egyet, természetesen el fogom mondani tette hozzá. (...) (MTI) 6

7 Csapatot építene a szószólójelölt - Népszabadság, március 18. Bogdányiné Mészáros Ágnes, akit a köztársasági elnök a jövı nemzedékek ombudsmanjának javasolt, a múlt hétfın tudta meg, hogy ı is a jelöltek között szerepel. - Felhívtak telefonon az elnöki hivatalból, és személyes találkozót kértek - mondta a nyíregyházi ügyvédnı. - Másnap a fıvárosban Sólyom László megkérdezte: tudom-e vállalni a feladatot? Elıször meglepıdtem. Nem gondoltam, hogy miután lassan már harmadik éve ügyvédként dolgozom, engem jelölnek a jövı nemzedékek ombudsmanjának. Annyira megtisztelı és szép ez a feladat, hogy nem lehetett nemet mondani. Bogdányiné Mészáros Ágnes a környezetvédelmet különösen fontosnak tartja. Jelenleg is több környezetvédelmi ügyet képvisel, a Nyíregyházi Fıiskolán környezetvédelmi jogot és környezetirányítást tanít. Azt mondja: ha megválasztják ombudsmannak, akkor környezet-, természetvédelmi, területfejlesztési és gazdaságpolitikai kérdésekben is közremőködik majd, véleményezi a kormány elıterjesztéseit. Úgy fogalmaz: ombudsmanként szerepe lehet abban, hogy a fenntartható fejlıdés a gyakorlatban is megvalósuljon, a ma élı emberek csak úgy és addig használják fel a természeti erıforrásokat, javakat, hogy azzal nem veszélyeztetik a jövı nemzedékek életfeltételeit. Legelıbb azonban csapatot épít, mert a munka különbözı szakterületek együttmőködését igényli. Bogdányiné Mészáros Ágnes képzettségére nézve társasági jogi, valamint környezetvédelmi szakjogász, jogász-közgazdász. Korábban jogtanácsosként dolgozott a nyíregyházi, majd a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatnál. Ezután, 1997 és 2005 között a Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelıségen tevékenykedett elıbb jogászként, késıbb az intézmény vezetıjeként. Bemutatásakor Sólyom László hangsúlyozta: ı volt az elsı olyan felügyelıség-vezetı az országban, aki együttmőködést épített ki a környezetvédı civil szervezetekkel. Cservenyák Katalin 7

8 III. Bogdányiné Mészáros Ágnes válogatott publikációi Az ügyféli jog alakulása a környezetvédelemmel kapcsolatos államigazgatási eljárásokban, különös tekintettel a legfelsıbb bíróság 1/2004. számú jogegységi határozatára - részlet (...) 2. Az ügyféli jogok alakulásáról a környezetvédelmi eljárásokban 3 A konferencia elıadóinak figyelmébe ajánlott közigazgatási jogegységi határozat a környezetvédelmi hatóságok döntésének két alapvetı tartalmi kérdésével foglalkozik. Ezek közül az egyik, a környezetvédelmi felügyelıség hatáskörébe tartozó eljárás során hozott hatósági határozat - a környezetvédelmi engedély iránti kérelmet elutasító határozat - kifejezetten érdemi határozatnak minısítése. A jogegységi határozat másik, a közigazgatási gyakorlatot is orientáló döntése a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyféli jogok terjedelmének a meghatározása azokban az eljárásokban, ahol a környezetvédelmi felügyelıség, mint szakhatóság mőködik közre. A Legfelsıbb Bíróság e téren a következıket állapítja meg említett jogegységi határozatában: Az állampolgárok által a környezetvédelmi érdekeik képviseletére létrehozott egyesületeket és más politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minısülı - a hatásterületen mőködı - társadalmi szervezeteket a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LÍII. törvény (Ktv.) 98. -ának (1) bekezdése alapján a szakhatósági állásfoglalás tekintetében területükön az ügyfél jogállása - ezért keresetindítási jog - illeti meg azokban az államigazgatási eljárásokban, melyekben jogszabály a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának beszerzését írja elı." A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: környezetvédelmi törvény) tartalmaz a környezetvédelmi hatóságok eljárásaira vonatkozó rendelkezéseket is. Eszerint a környezetvédelmi hatósági eljárásokban az államigazgatási törvény szabályait kell alkalmazni a környezetvédelmi törvényben meghatározott eltérésekkel. A környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárások különleges szabályai elsısorban az eljárási határidıkkel, a szakhatósági közremőködéssel, illetve egy speciális jogintézménnyel, a közmeghallgatással foglalkoznak. Az ügyfelet - az évi IV. törvény értelmében - a környezetvédelmi hatósági eljárásokban ugyanazok a jogok illetik meg, amelyek az államigazgatás más területén. így jogosult az eljárás kezdeményezésére, illetve az eljárás megszüntetésére abban az esetben, ha az eljárást a hatóság nem hivatalból indította meg. Az ügyfelet illetı alanyi jogok közül azokat emelném ki, amelyek e konferencia témájának szempontjából jelentıséggel bírnak: az iratbetekintés joga, a képviselı állításának joga, a tanú, 3 A környezeti adatokhoz való hozzáférés lehetıségei a magyar közigazgatásban cimő konferencia elıadásai - Debrecen, ( oldal) 8

9 szakértı, illetve személyes meghallgatásának indítványozása, és ezen a meghallgatáson való részvétel joga, illetve a jogorvoslathoz való jog. Az állampolgárok részvételi jogosultságát a környezettel kapcsolatos eljárásokban a környezetvédelmi törvény úgy szabályozza, hogy azt közvetlenül, vagy képviselı útján, társadalmi szervezetek révén, vagy az önkormányzatokon keresztül gyakorolhatják. Azt hiszem, minden felügyelıség az állampolgári érdeklıdéssel kétfajta eljárásában találkozik, a közérdekő bejelentések kivizsgálásánál, illetve a környezetre jelentıs hatást gyakorló tevékenységek hatásvizsgálatát elbíráló környezetvédelmi engedélyezésnél. Kimondottan a környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárásokra vonatkozik a Legfelsıbb Bíróság jogegységi határozatának elsı része. A környezeti hatásvizsgálaton alapuló környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárásoknál - a környezetvédelmi törvénnyel egyezıen - a Legfelsıbb Bíróság álláspontja szerint is el kell határolnunk az eljárás szakaszait. A hatásvizsgálatnak két szakasza van: az elıkészítı szakasz, illetve a részletes szakasz. A Legfelsıbb Bíróság jogegységi határozata értelmezésével megállapíthatjuk, hogy a környezetvédelmi törvény módosításáról szóló évi CXX. törvény 6..-ának rendelkezése - amely úgy fogalmaz, hogy Az elızetes környezeti tanulmány vagy a részletes környezeti hatástanulmány alapján kiadott környezetvédelmi engedély, illetıleg a 66. (1) bekezdés b) és c) pontjai szerint kiadott egységes környezethasználati engedély az államigazgatási ügy érdemében hozott döntésnek minısül." - az e területen korábban kialakult jogbizonytalanságot feloldja. Amennyiben a környezeti hatásvizsgálati eljárás bármely szakasza a környezetvédelmi engedély megadásával, vagy a környezetvédelmi engedély iránti kérelmet elutasító határozattal zárul, úgy az a hatósági határozat érdemi döntésnek minısül, az ügyfélnek joga van megtámadni azt. Tehát nem érdemi döntés a környezetvédelmi felügyelıség által az elıkészítı szakasz végén kiadott azon határozat, amelyben a részletes környezeti hatástanulmány benyújtását írja elı, hiszen ebben az esetben a hatóság nem a környezethasználat kérdésében dönt, hanem csak a részletes vizsgálati szakasz lefolytatásának szükségességérıl. Mivel ez nem minısül érdemi döntésnek, így nem is támadható meg. Korábban problémát okozott - nemcsak a hatósági eljárásokban, hanem azok bírósági felülvizsgálata során is - annak megítélése, hogy érdeminek tekinthetı-e, és így megtámadható-e, ha a környezetvédelmi hatóság az eljárás megszüntetésérıl döntött. Vizsgáljuk meg, hány ilyen eset lehetséges a kérdéses eljárásban! Az eljárás során több lehetıség is van az eljárás megszüntetésére. Az elsı, amikor a kérelmezı a hatásvizsgálati dokumentációt benyújtja a környezetvédelmi hatósághoz. Ha a környezetvédelmi hatóság a kérelem és a hatástanulmány alapos vizsgálatát követıen megállapítja, hogy ez a tevékenység nem tartozik a környezeti hatásvizsgálatokra vonatkozó jogszabályok hatálya alá, elutasítja azt. Ilyenkor még azok az érintettek, akiknek egészségi állapotában, életminıségében, életmódjában a tevékenység hatása változást okozhat, nem tudnak bekapcsolódni a mai magyar szabályozás szerint az eljárásba, mert nincs az eljárásról tudomásuk. 9

10 Én ebben problémát egy esetben látok. Amennyiben véletlenül téved a környezetvédelmi felügyelıség, és olyan tevékenységre mondja, hogy az nem hatásvizsgálat köteles, amelynek azért mégis jelentıs környezeti hatásai vannak. Igaz, nem tudok erre példát az elmúlt idıszakban, sem a magunk, sem más felügyelıség gyakorlatából. Ez pusztán egy elvi lehetıség. Itt még a közösségi kontroll szerepét ellátó nyilvánosság nem kapcsolódik be a folyamatba. Abban az esetben, ha az eljárás folytatódik, a jogszabály több ponton is biztosítja az érdekeltek közbeavatkozásának lehetıségét. Teszi ezt elsısorban a nyilvánosság olyan megteremtésével, amelyet az önkormányzatokon keresztül biztosít maga az eljárás. Ezt a célt szolgálja az elızetes szakaszban az eljárás megindulásának a közhírré tétele - a helyben szokásos módon, hirdetményként, kifüggesztéssel - illetve a részletes hatásvizsgálati szakaszban a közmeghallgatás is. Ezekben az eljárási cselekményekben részt vehetnek az állampolgárok akár közvetlenül, akár közvetve az önkormányzaton keresztül, illetve a képviseletükre feljogosított szervezetek útján. Jogosult továbbá a környezetvédelmi törvény és az önkormányzati törvény rendelkezései alapján észrevételt tenni az eljárással kapcsolatosan maga az érintett önkormányzat is. A továbbiakban a felügyelıség nem hagyhatja figyelmen kívül ezeket az észrevételeket, az eljárásban bevont szakhatóságokkal együtt meg kell vizsgálnia azokat. Az elızetes eljárást lezáró határozattal kapcsolatban természetesen, - ahogyan korábban már utaltam rá -, az államigazgatási eljárási törvény szerinti jogorvoslati lehetıség illet meg minden érdekeltet. Ha a felügyelıség a jogszabály, vagy a saját szakmai meggyızıdése, vagy valamelyik szakhatóság állásfoglalása alapján úgy dönt, hogy az elızetes szakaszban nem lehet befejezni az eljárást környezetvédelmi engedéllyel, úgy részletes környezeti hatásvizsgálatra kötelezi a kérelmezıt. Ez azt jelenti, hogy az elızetes szakaszban lefolytatott vizsgálatot meg kell ismételni azon részletesebb szempontok szerint, amelyeket a jogszabály illetve a felügyelöségi határozat rendelkezései tartalmaznak. A részletes hatásvizsgálati dokumentáció benyújtása után megint van egy lehetıség az eljárás megszüntetésére. Ha a részletes hatásvizsgálati dokumentáció nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, illetve nem nyújt elég információt a tevékenység tényleges hatásáról. Fontos tudni, hogy a részletes szakaszban a közvélemény, vagy másként mondva a nyilvánosság, az érdekeltek széles köre már tájékozódhatott errıl az eljárásról, tudja, hogy az eljárás folyik. Ha a gyakorlati tapasztalataimnak is teret adhatok, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy hiába vannak azok a szabályok, amelyek meghatározzák, hogy milyen úton-módon kell közhírré tenni a környezetvédelmi engedélyezési eljárással kapcsolatos információt, és hiába tartja be a felügyelıség azokat, nem egy esetben, a közmeghallgatás, illetıleg az észrevételek megtételére rendelkezésre álló idı olyan csekély eredménnyel jár, hogy szinte hihetetlen. Természetesen vannak nagyon zajos közmeghallgatások is, illetve olyan eljárások, ahol az észrevételek nagy száma nem egyszer fejtörést okoz a hatóságoknak fıként azért, mert sajnos átalakítják a közmeghallgatást falugyőléssé, városrészi tanácskozássá. "Ilyenkor nagyon ügyesen kell a felügyelıség szakemberének irányítania a vitát ahhoz, hogy ne alakuljon ki a közmeghallgatáson zajos csatározás, hanem tényleg az ügy érdemébe tartozó kérdésekkel foglalkozzanak. Tapasztalataink szerint a közmeghallgatással kapcsolatosan nagyon sok tévhit él. 10

11 Például az, hogy akik ügyfélként részt vesznek ezeken a közmeghallgatásokon, nincsenek tisztában azzal, hogy a környezetvédelmi hatóság sem a kérelmezı mellett, sem a kérelmezı ellenében nem áll az eljárásban. Nekünk az a feladatunk, hogy a közmeghallgatást levezessük, a közmeghallgatás jogszerőségét biztosítsuk. Elsısorban a kérelmezınek a dolga - és érdeke - az, hogy mindazt az információt megadja az általa végezni kívánt tevékenységrıl, amire az ott lévık kíváncsiak. Természetesen a szakmai kérdések megítélésében részt vesz a felügyelıség és azok a szakhatóságok is, amelyek a közmeghallgatáson részt vesznek. A közmeghallgatás tulajdonképpen egy nyilvános tárgyalás, amelynek eredményeképpen vannak olyan javaslatok, amelyekkel érdemben kell foglalkozni. Ezt azért merem határozottan állítani, mert az elmúlt évben is több tíz közmeghallgatást bonyolítottunk le. Az érdemi észrevételek csoportosítása, illetve a nem érdemi észrevételeknek a hatósági határozatban való feltüntetése, nem könnyő feladat. De ettıl szép ez a munka. Annak biztosítása érdekében, hogy a döntés elıkészítésénél a felügyelıség a közmeghallgatáson ténylegesen felmerült kérdések mindegyikét figyelembe vegye, illetve az ezzel kapcsolatos eljárás jogszerősége utólag is felülvizsgálható legyen, a közmeghallgatáson készített jegyzıkönyvet is a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani. Az abban foglaltak, illetve a határozat megtámadására csak a határozat meghozatalát követıen van lehetıségük az érdekelteknek. A lényegi, illetve a lényegtelen észrevételek megkülönböztetésérıl már szóltam. Hadd szóljak még egy szót azokról a gyakorlatban felmerülı gondokról, amelyekkel akkor kerülünk szembe, ha a közmeghallgatáson, vagy magában az eljárásban nem közvetlenül lépnek fel az állampolgárok, hanem képviselıjükön keresztül. Nem egy esetben tapasztaljuk, hogy -ambiciózus önkormányzati képviselıjelöltek felvállalnak egy-egy problémát, és az ügyben sokszor vihart kavarnak egy pohár vízben. Ma Magyarországon tipikus esete e problémakörnek a hulladéklerakók felülvizsgálatával, vagy a hulladéklerakók engedélyezésével kapcsolatos eljárás. Mindenki belátja már, hogy a hulladékkal valamit kezdeni kell, mert lassan elönt minket a szemét. Azt viszont senki sem akarja tudomásul venni, hogy a hulladék egy részét sem hasznosítani, sem más módon ártalmatlanítani nem lehet, azt le kell rakni. De hogy egészen pontos legyek, azt még csak-csak tudomásul veszik, hogy le kell rakni, de fellép az eljárásokkal kapcsolatosan a NIMBY-effektus (not in my backyard, azaz csak ne az én hátsó udvaromba). Ebbıl következik az, hogy sokszor akadály kerül olyan beruházások elé is, amelyek a környezeti érdekek szempontjából, és az ott élık szempontjából is rendkívül fontosak lennének. Ilyen esetekben a környezetvédelmi hatóság nagyon nehéz helyzetben van. Nyilvánvalóan mi az észrevételek közül csak az érdemi észrevételeket fogadhatjuk el a közmeghallgatáson, és a csak azért szólok, hogy nálam ne legyen" észrevételekkel nem tudunk mit kezdeni a hatósági eljárásunkban. Ezeket a kérdéseket az önkormányzatoknak kell kezelniük a területfejlesztéssel, -rendezéssel kapcsolatos döntéseikben. Ez a kérdés nem környezetvédelmi hatósági kérdés, mégis számolnunk kell azzal, hogy a hatósági döntést megfellebbezik, és azt követıen folytatódik a jogorvoslat a jogszabályok által meghatározott úton. A jogorvoslat tekintetében ugyanazok a szabályok érvényesek a környezetvédelmi eljárással kapcsolatosan is, mint az egyéb államigazgatási eljárások vonatkozásában. 11

12 A környezetvédelemmel kapcsolatos engedélyezési eljárások tárgykörében jelentıs változás az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás bevezetésével következett be, amely nem más, mint az európai uniós IPPC magyarosított" eljárási szabálya. Itt a már elhangzottakhoz hasonlóképpen van lehetıség az érdekeltek közremőködésére, természetesen némi eltéréssel. Kiemelném a környezeti hatásvizsgálatok engedélyezéséhez képest azt a különbséget, hogy az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásnál a kérelemre induló eljárások esetén is, és a hivatalból indult eljárásnál is hamarabb szereznek tudomást az érdekeltek az ügyrıl. A hivatalból indított engedélyezési eljárásnál rögtön az engedélyre való jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követıen tájékozódhat a közvélemény, a nyilvánosság az eljárásról. A felügyelıség feladata ugyanis, hogy az erre vonatkozó határozatot megküldje az önkormányzatnak, tájékoztassa az engedélyezési eljárás megindításáról. Egységes környezethasználati engedélyezésben a mi felügyelıségünk egyelıre nem sok tapasztalattal bír. Egy eljárást folytattunk le. Ebben az eljárásban sem az érdekeltek, sem az önkormányzat, senki semmiféle észrevételt nem tett, gyakorlatilag a hatóságok döntésére került sor. Azt, hogy milyen garanciák vannak beépítve a környezetvédelmi jogszabályokba az ügyfél jogainak érvényesítésére a felügyelıség döntésével kapcsolatosan, röviden tekintem át. A határozat meghozatala során nem elég azokat az értékelési szempontokat figyelembe venni, amelyek az adott lakossági észrevétel ténybeli megítélését jelentik, hanem komoly szakterületi elemzést kell elvégeznünk és az alapján levonnunk a jogilag is megfelelı következtetéseket. Mindazt, amit a felügyelıség megállapít, a határozatok indokolási része tartalmazza. Azt is, ha a felügyelıség figyelembe vett valamilyen észrevételt, és azt is, ha nem. A döntést indokolni kell, jogszabályhelyi hivatkozással. Azért, hogy az engedélyezési eljárásoknál egységes joggyakorlat alakuljon ki, a környezetvédelmi felügyelıségek szakemberei nagyon gyakran tanácskoznak, illetve a szakmai tanácskozáson túl, sok esetben személyes egyeztetéseket is folytatnak. Véleményem szerint egyre korrektebb határozatok születnek meg, amelyekbıl az ügyfél tájékozódhat a döntés összes körülményérıl, és utána tud nézni annak, megfelelıen döntött-e a hatóság a kérdésben. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy akár jog-, akár érdeksérelem következhet be a határozat végrehajtása során, igénybe veheti a jogorvoslatot. 3. A nyilvánosság kérdése és a szakhatósági közremőködés Áttérek elıadásom tárgyának másik területére, melyrıl csak nagyon röviden fogok szólni. A szakhatósági közremőködést illetıen lényeges eltérés a környezetvédelmi szabályozásban az államigazgatási eljárási törvényhez képest nincs. Az ügyfél jogait ebben az esetben az államigazgatási törvény szabályai határozzák meg. Feltétlenül tudni kell, hogy ma már nagyon sok olyan hatósági eljárás van, amelyben a környezetvédelmi felügyelıségnek szakhatóságként kell közremőködnie, és szakhatósági állásfoglalásában érvényesítenie a környezeti közérdeket, a környezetvédelmi követelményeket. A szakhatósági állásfoglalás szerintem már nagyon régóta egyértelmően van szabályozva az államigazgatási eljárási törvényben. 12

13 Meglepıdtem azon, hogy a Legfelsıbb Bíróságnak kell jogegységi határozatban kimondani, hogy az ügy érdemében hozott határozat megtámadásával lehet jogorvoslatot kérni a szakhatósági állásfoglalás esetleges hibáira, azaz az érdemi határozat ellen benyújtott fellebbezésben, majd a másodfokú közigazgatási döntést követıen a bíróságnál benyújtandó felülvizsgálati kérelemben lehet a szakhatóságok eljárásait (állásfoglalását) megkérdıjelezni. Ugyancsak furcsállottam, de nem tartom lehetetlennek, - ismerve némely önkormányzati hatóság eljárását -hogy nem egyértelmő a környezetvédelmi engedély és a szakhatósági állásfoglalás közötti különbség, és a kezelésével kapcsolatos hatósági eljárás. Remélhetıleg ez a jogegységi határozat megfelelı irányba fogja igazítani az eddig nem jogszerően döntı önkormányzati hatóságok eljárásait, és akkor a felügyelıségnek nem kell élnie az államigazgatási eljárási törvényben rögzített felülvizsgálati jogával. Megjegyzem ez - figyelembe véve azoknak az önkormányzati közigazgatási eljárásoknak a számát, ahol a felügyelıség szakhatóságként mőködik közre - megoldhatatlan terhet jelentene a felügyelıség részére. El tudom fogadni a Legfelsıbb Bíróság döntését, amikor a felügyelıség szakhatósági állásfoglalása miatt ügyféli jogot állapít meg a környezetvédelmi törvényben e joggal felruházottak számára, azokban a közigazgatási eljárásokban is, ahol eddig ügyfélként számításba nem jöttek, mert a szakhatósági közremőködéssel történı hatósági eljárás ténylegesen együttes döntése az egyes hatóságoknak, ahol a döntést egy hatóság fogalmazza határozattá". Nekem egyetlen egy kérdésem van ezzel kapcsolatosan. Vajon honnan szerez az érintett" ügyfél tudomást arról, hogy az önkormányzati hatóság elıtt olyan eljárás van folyamatban, amelyben a környezetvédelmi felügyelıség szakhatóságként mőködik közre? Nyilvánvaló, minden építési igazgatási engedélyezési eljárással kapcsolatosan a civil szervezetek nem érdeklıdhetnek. Tudomásom szerint az önkormányzatoknak sehol sem kell közzétenniük, hogy az elıbb említett eljárások közül melyik az, amelyikben ténylegesen szükséges a környezetvédelmi hatóság közremőködése. Továbbá nem lehet hozzájutni azokhoz az információkhoz, hogy milyen eljárások folynak az önkormányzati hivatalok elıtt, csak olyankor, ha valami miatt közvetlenül érdekelt akár az ügyfél, akár a civil szervezet ebben a kérdésben, és tudomása van magáról az eljárásról. Mindaddig, ameddig a nyilvánosság technikai feltételei ezekben az eljárásokban nem biztosítottak, addig ügyféli jogokat csak esetenként lehet érvényesíteni, s ezek a jogok csak formálisan léteznek. 4. Záró gondolatok Úgy gondolom, hogy azok a közigazgatási, bírói döntések, amelyek az elmúlt idıszakban születtek akár környezetvédelmi tárgyban, akár pedig más eljárási kérdésekkel kapcsolatosan, hozzájárulnak ahhoz, hogy a hatósági jogalkalmazásunk során elkövetett hibákból tanuljunk. Az elején a nyilvánossággal, a környezetvédelmi információk átadásával komoly problémáink voltak. Nagyon nehéz volt az újszerő rendelkezések és a gyakorlat hiánya miatt elkülöníteni, hogy mik azok az információk, amik nyilvánosságra hozhatók, és melyek azok, amelyek esetleg már a kérelmezınek, mint ügyfélnek a személyiségi jogát sértik. 13

14 A mai magyar jogi szabályozás, az adatvédelemmel kapcsolatos szabályozás, más eljárási szabályok, illetve gyakorlatunk, úgy vélem, kellıképpen felruházza munícióval a hatóságok képviselıit arra, hogy olyan mértékben biztosítsák a nyilvánosság részvételét az eljárásaikban, ahogyan azt az uniós elıírások elvárják tılünk. Én bízom benne, hogy különösebb probléma az elkövetkezendı idıszakban - ha majd az unió tagjai leszünk - nem jelentkezik e téren, hiszen a gyakorlat révén szereztünk arról tudást, tapasztalatot, hogy hogyan kell a nyilvánosságot információval ellátni, és biztosítani az érintettek ügyféli jogának a gyakorlását. Hatékony szabályozás a magyar környezetvédelemben? I. Bevezetı gondolatok 4 Az emberiség létéhez képest csekély múltja van a környezetvédelemnek és az állam környezetvédelmi tevékenységének. A magyar környezetvédelmi szabályozás még rövidebb történelmet mondhat magáénak, mint Európa, vagy a világ fejlettebb területei. Ma, Magyarországon azt már senkinek se kell bizonygatni, hogy a környezetet védeni kell magunktól, mert erre az egyre gyakoribb katasztrófák, - amik nélkülünk nem, vagy nem így következtek volna be - a sajtó hírei, de a napi tapasztalatunk is erre figyelmeztetnek. Arról azonban, hogy milyen a jó, hatékony környezetvédelmi szabályozás, eltérı nézetek vannak. Kinek, kinek helyzete, aktuális érdeke, tudása határozza meg a véleményét. A gazdasági szféra nem egy szereplıje - mint a gazdasági tevékenység folytatója - azt szeretné, ha minél kevesebb, egyszerőbb és minél olcsóbban megvalósítható környezetvédelmi elıírás határozná meg mindennapjait. Azt akarja, hogy az elıre kiszámítható hatósági döntések rövid idı alatt szülessenek meg. Más a véleménye, ha állampolgárként olyan hatások érik, amelyek számára kedvezıtlenek, legyen az bár az allergiát okozó parlagfő, vagy másnak a légszennyezı tevékenysége, vagy egy forgalmas út zaja. A hatóság emberei a minél alaposabb, minden lehetséges tevékenységre részletes elıírást tartalmazó szabályokat szeretik, mert ez megkönnyíti az alkalmazást, és elhárítja a döntést közvetlenül meghozóról a felelısséget, ha a jogszabályi elıírásoknak megfelelı volt a döntése. A civil világ, a lakosság egyre érzékenyebb a környezetszennyezésre. A tudatosabbak az indokolatlan terhelést is számon kérik, és sürgetik az állam beavatkozását. A tudományos élet már többször megkongatta a vészharangot, mondván, veszélyben a földi élet. 4 A környezetvédelmi jog és igazgatás hatékonyságának aktuális kérdései - Debreceni konferenciák III. Debrecen, 2005 ( oldal) 14

15 Az Európai Unióban kiterjedt adminisztráció jellemzi a környezetvédelmet is, amit mi magyarok nehezen tudunk megszokni, sokszor fölöslegesnek tartunk. Ugyanakkor az uniós elıírások el kívánjak hárítani a töke, a munkaerı szabad áramlását akadályozó különbözı nemzeti elıírásokat, szigorításokat, a szabályok egységesítésére törekednek. A politika olyan környezetvédelmet szeretne, ami egyszerre több problémát is megold: részben megvédi a természetet és annak értékeit, ahogy azt az ezért kiáltok akarják, részben egyszerő, a gazdasági lobbi számára elviselhetı szabályokat alkotna, és végül mindezt úgy, hogy a lehetı legkevesebb pénzébe kerüljön a költségvetésnek II. Mit tettünk az elmúlt tíz évben a környezetvédelmi szabályozás területén? Megalkottunk egy európai színvonalú környezetvédelmi törvényt. Lassan megszülettek a végrehajtási rendeletek is, és kiépült az implementációt biztosító állami szervezetrendszer. A szemléletformálás révén ma már nem néznek furcsán arra, aki környezetvédelemrıl beszél, legyen az akár zöld", akár állami alkalmazott, akár tudós vagy csak a természetért aggódó állampolgár, és fıleg nem legyintenek rá. Akár elégedettek is lehetnénk, hiszen látszólag minden rendben van. Van politikai akarat a környezet értékeinek megvédésére, vannak szabályok, amik ezt biztosítják, van környezetvédelmi állami tevékenység, szervezet, egyre több öntevékeny csoport tesz a környezetért, teljesítettük az európai uniós elıírásokat. Az, hogy mégsem elégedett senki, annak nagyon egyszerő az oka: mindennek dacára nem tudtuk felszámolni azokat a károkat, amelyek az elmúlt évtizedek oda nemfigyélésének az örökségei; nem tudtuk megállítani azt a folyamatot, amely a természeti értékeink pusztulását okozza; nincs elég pénz a szükséges intézkedések megtételéhez; drága, bonyolult - az indokoltnál bonyolultabb! - a környezetvédelmi igazgatás; a természet egyre többször tiltakozik az emberi beavatkozás ellen. Élıhelyek pusztulnak el a közvetlen környezetünkben, árvíz, belvíz, földcsuszamlás, betegségek figyelmeztetnek arra, hogy valami nincs rendben. Érzékelik ezt a környezetvédelemmel hivatásszerően foglalkozók is. A magyar környezetvédelmi igazgatás az elmúlt években jelentıs átalakítást hajtott végre, ha bizonytalanul is. Az egységes környezetvédelem kialakítását e kormányzati ciklus elején hirdette meg a környezetvédelmi miniszter. ígéret volt az egyszerőbb szabályozásra is, ami azonban nem valósult meg. III. A magyar környezetvédelem szervezeti feltételei A környezetvédelmi igazgatási szervezet korszerősítése több lépcsıben zajlott le. Célja kettıs volt: egyrészt a hatósági feladatokat elkülöníteni az egyéb, fıleg kezelıi feladatokat végzı szervezetektıl, másrészt az egyszerőbb, gyorsabb, ügyfélbarát hatósági ügyintézés. Elıször 2004-ben a vízügyi hatósági munkát választották le a vízügyi igazgatóságok egyéb tevékenységérıl, majd január l-jével létrehozták az egységes zöld hatóságot, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségeket. Ez bár formálisan megteremtette az egységes környezetvédelem kereteit, de számos problémát jelent. Az újonnan létrehozott hatóságok nem rendelkeznek a hatáskörükbe tartozó kérdésekhez értı megfelelı számú szakemberrel. Megalakulásukkor különösen a természetvédelmi hatósági ügyeknek hiányoztak a tapasztalattal rendelkezı ügyintézıi. 15

16 Az ágazat toldozgatásokkal - foltozgatásokkal megpróbálta a hiányzó szakértelmet pótolni. Ideiglenesen azok a nemzeti parkok segítettek (segítenek) be, - un. szakvéleménnyel"- amelyektıl a hatósági munka elkerült. Ez a megoldás több kérdést is felvet. A hatósági és az egyéb, fóleg kezelıi feladatok szétválasztásának az indoklása szerint, annak még a látszatát is el akarják kerülni, hogy az állami feladatokat ellátó nemzeti park, illetve vízügyi igazgatóság a maga számára kedvezıbb döntést hozzon hatóságként, mint bárki másnak. A visszaélésnek a lehetıségét is ki akarta zárni ez a döntés, nevezetesen, hogy ne legyen ugyanaz a tervezıje, kivitelezıje, hatósági engedélyezöje valamely létesítménynek, aki azt majd mőködtetni fogja. Ha változatlanul ugyanazok az emberek vesznek részt egy-egy hatósági ügy eldöntésében, - csak most már szakvéleményezıként, más szervezeti egységben, akik most már deklaráltan csak kezelıi feladatokat végeznek, mert náluk van a szakértelem - akkor mi értelme volt most és így kialakítani az egységes hatóságot? Hogyan tud az egységes hatóság felelısséget vállalni a döntéséért, ha nincsen olyan szakembere, aki a szakvéleményt minısíteni tudja? Nem feltételezem, hogy szándékosan félrevezetnék a nem hatósági feladatokat végzı kollégák a felügyelıségeket, de véletlenül mindenhol becsúszhat hiba. Ki lesz a felelıs egy félresikerült döntésért? Mennyiben fogja tudni áthárítani a felügyelıség a kártérítési kötelezettségét a szakvéleményezıre egy esetlegesen közigazgatási jogkörben jogellenesen hozott döntésért megállapított felelısség alapján? Kérdéses az is, hogy mennyivel lehet az Ügyintézést egyszerősíteni, az eljárási idıket rövidíteni, ha az eljáró hatóságok kénytelenek szakvéleményeztetni" az egyes ügyeket. Az ügyek ugyanúgy utaznak olykor a három, máskor csak a két szervezet között, mint eddig. Azzal a különbséggel, hogy most már nem az ügyfél, hanem az eljáró hatóság szervezi ezt az iratmozgást. Van-e ideje erre a hatóságnak, pénze a többlet költségekre? És mit fognak kezdeni a felügyelıségek a közigazgatási eljárási törvény hatálybalépése (2005. november 1.) után ezekkel a problémákkal? Ki lesz a felelıs az esetleges hosszadalmasabb ügyintézésért, hiszen tudvalevıleg a korábbi környezetvédelmi felügyelıségeken is voltak határidıcsúszások, amik nem utolsó sorban a kevés ügyintézıi létszámból és a tetemes leterheltségbıl adódtak? Elınyt ez a fajta szervezeti megoldás legfeljebb annyiban hozhat az ügyfeleknek, hogy nem több környezetvédelmi ágazathoz tartozó hatósághoz kell beadniuk a kérelmeket, hanem egyhez, amelyik majd utaztatja az aktákat ágazaton belül. Nem csak egyablakos lett a környezetvédelmi hatóság, de a döntéshozatalnál hiányzó szakértelem, a hiányzó eszközök miatt egykarú óriás is. Az egységes döntések szervezeti feltételeinek a megteremtése hosszabb idıt igényel. Kérdés, ki fogja-e bírni ezt a környezet, illetve meddig lesznek türelmesek az ügyfelek, és mikor indul el az a folyamat, ami a jogi felelısségre vonások sorozatát fogja jelenteni a nem megfelelı hatósági eljárásokért. 16

17 IV. Milyenek a magyar környezetvédelmi szabályok? Erre a kérdésre szinte egyöntető a válasz a környezetvédelemmel érintett valamennyi érdekelt részérıl. - Bonyolultak, sokszor az ágazati joganyagon belül sem koherensek, gyakran változnak, így nehezítik az önkéntes és a hatósági jogalkalmazást. A speciális eljárási szabályok megnehezítik az ágazaton kívüliek jogkövetését. Ennek oka persze az is, hogy nagyon kevesen ismerik megfelelıen a környezetvédelmi speciális eljárásokat. Legnagyobb problémát a gazdasági élet - és a hatóság számára is - az jelenti, hogy ugyanaz az ügy többször visszaforog a környezetvédelmi hatóság asztalára, csak annak mindig más aspektusában kell döntést hoznia. Ez fölösleges pénzpazarlás, és rendkívül idıigényes is. Joggal fogalmazódik meg, hogy csökkenjen a bürokrácia. Ehhez azonban önmagában a környezetvédelmi ágazat kevés. A környezetvédelmi deregulációnak együtt kell járnia az egész magyar közigazgatási rendszer, és szabályozás változásával, mert ha csak az ágazati joganyagban következik be az egyszerősítés, könnyen ahhoz vezethet, hogy a fürdıvízzel kiöntik a gyereket is. Nem úgy kell egyszerősíteni, hogy hatályon kívül helyezünk meghatározott számú, környezetvédelmi tárgyú jogszabályt. Annak a mindennapi élet szabályozásához szükséges rendelkezéseit be kell integrálni más joganyagokba, az alkalmazásra fel kell készíteni nemcsak a környezetvédelmi hatóság embereit, hanem az egész magyar közigazgatást, és nem utolsó sorban a jogalanyokat. Végre komolyan kellene venni, hogy a környezetvédelmi jogszabályok hatásvizsgálatát is el kell végezni, és nem utólag, az alkalmazhatatlanság egyértelmővé válásakor tüzet oltani, jobb-rosszabb módosításokkal. Van már példa arra, ahogy egyes környezetvédelmi ágazati szabályok beépülnek más ágazat elıírásai közé. Ilyen az állati hulladékok kezelésével foglalkozó szabályozás, ami megszüntette a környezetvédelmi hatóság hegemóniáját a hulladékügyekben. Oda került a döntés, ahol megfelelı szakértelem van az állati hulladékok mibenlétérıl, ehhez csak a környezetvédelmi elvárásokat kell megismerni a jogalkalmazóknak, és tökéletes, a környezet érdekeinek megfelelı döntés születhet. Ez is mutatja, hogy nem kell férni a környezetvédelmi elıírások beintegrálásától más területre, sıt ez lenne az ideális! Az integrált környezetvédelem nem azt jelenti, hogy mindenben a környezetvédelmi hatóság döntését kell kikérni, mert az a környezet megvédésének egyedüli letéteményese. Ameddig ez így van, addig a hosszú, fölösleges, költséges eljárásoktól nem lehet megszabadulni. Addig a környezetvédelmi hatóság mindig szakemberhiánnyal fog küzdeni, mert az élet sokkal bonyolultabb, hogysem mindenhez értı szakértıje legyen egy hatóságnak. így elıfordulhat, hogy a meghozott döntések nem fognak tartalmazni tényleges elıírásokat, csak amit most is tapasztalunk, a jogszabályok elıírásainak bemásolását egy-egy határozatba. Ennek viszont mi értelme van? Az integrált környezetvédelem azt sem jelenti, - amit sokszor megtapasztalhatunk - hogy egy tervnek, programnak, jogszabálynak külön környezetvédelmi része is van! 17

18 Persze, ez jobb, mintha semmi sem lenne, de könnyen belátható, hogy így a környezetvédelem külön életet él és nem teljesülnek az elvárásai. A programoknak, intézkedéseknek, a mőszaki terveknek, a döntéstervezeteknek kell környezetvédelmi szempontból is kifogástalanoknak lenniük. Ez azt feltételezi, hogy a döntést elıkészítık tisztában vannak a környezetvédelmi megfelelıségekkel, és az alternatívák között nem úgy kell választani, hogy ez környezetvédelmi szempontból megfelelı, az pedig nem, de kielégíti az összes többi elıírást". Igen, ez sokirányú szakismeretet igényel úgy a döntést elıkészítı, mint a döntést meghozó, mind az egyes hatósági eljárásokat lefolytató személyek részérıl. Nem lehet sablonokban gondolkodni, egyediesíteni kell az ügyeket azok bonyolultságának megfelelıen. A mai magyar környezetvédelmi jogszabályok jelentıs része úgy szabályoz elıre, hogy a végrehajtásának nincsenek meg a gazdasági feltételei. Tipikus példa erre több hulladékgazdálkodási, vízvédelmi jogszabály. Ezek helyesen fogalmazzák meg a környezeti szempontból kifogástalan elvárásokat, az ahhoz szükséges intézkedéseket, csak nem veszik figyelembe a magyar valóságot. Miután ezek a jogszabályok hatályba léptek, megoldhatatlan feladat elé állítják a jogalanyokat, és a jogalkalmazókat. Ha beépülnek az egyedi ügyek elıírásai közé, akkor végrehaj ihatatlanok, sokszor a gazdaság teljesítıképessége miatt. Ha nem, akkor felvetıdik a kérdés, miért nem alkalmazza a hatóság a hatályos jogszabályokat? Illetve könnyen felvetıdhet a gyanú: van, akinél alkalmazza, van, akinél nem. És ha nem alkalmazza, annak mi az oka, illetve kinél kell alkalmazni és kinél nem? Rögtön következik ebbıl az a kérdés is, mazsolázhat-e egy hatóság a hatályos jogszabályok rendelkezései között aszerint, hogy melyiket alkalmazza, melyiket nem? Hiszen nemcsak joga, hanem kötelessége is azok alkalmazása. És ez már alkotmányos kérdéseket is felvethet. Ha a hatóság, vagy annak egyes ügyintézıje dönti el, hogy melyik rendelkezést alkalmazza, melyiket nem, melyik ügynél, melyiknél nem, akkor hol van a jogegyenlıség, a jogbiztonság, - ha nagyon messzire megyünk - a jogállamiság? A mai magyar környezetvédelmi szabályok jelentıs része kiskorúnak tartja a hatóságokat. Jogbiztonságra hivatkozva úgy konkretizálja a lehetséges hatósági megoldásokat, hogy az egyedi ügyek mérlegelésére nincs lehetıség. Teszi mindezt azért, hogy ne születhessenek meg korrupció-gyanús döntések. Holott a korrupció kiszőrésének nem az a módja, hogy megkötjük az ügyintézı kezét: ne használja az eszét, ne mérlegeljen; ezért teljes részletességgel megpróbáljuk elıre kitalálni, hogy milyen élethelyzetek lehetnek, és arra rendkívül speciális ágazati extra szabályokat találunk ki. Az ilyen döntéseket ellenırzéssel lehet kiszőrni. Ellenırzés alatt nemcsak a hagyományos szakmai felügyeleti, ügyészségi, vagy közigazgatási hivatali ellenırzéseket értem. Ellenırzés a nyilvánosság is. Sıt! Az ennek a problémának az igazi megoldója. A nyilvánosság bevonásának már megvannak a szabályai. A gyakorlata, és a végrehajtásának a feltételei kiforratlanok. Az elvi lehetıségekkel a gyakorlatban sokszor nagyon nehéz élni. Ennek oka nemcsak e jogszabályi rendelkezések nem (vagy nem megfelelı) ismerete. A hatóságok nincsenek felkészülve arra, hogy a döntéseiket - ahogy azt a környezetvédelmi törvény már egy évtizede megfogalmazza, és amire már bírósági precedenst teremtı döntés is van - nyilvánosságra úgy hozzák, hogy az érdekeltek a jogszabályokban rögzített jogaikat gyakorolni is tudják. Pedig a technikai feltételei ennek elvileg az e-ügyintézés" körében már megteremthetık. 18

19 Amíg misztifikáljuk a környezetvédelmi szakmát, az ismereteket, azok nem fognak beépülni a mindennapi döntésekbe, nem teljesülnek az elvárások, és ezzel csak a környezet és benne az ember veszít. Holott a környezettudatos gondolkodás nem a mai kor kitalációja. Nagyapáink úgy voltak környezettudatosak, hogy fogalmuk sem volt a környezetvédelemrıl. Pusztán a józan eszük szerint hasznosították a még hasznosítható anyagokat, és különítették el attól, amit már semmire sem tudtak használni. Vigyáztak a vízre, földre, levegıre, mert tudták: holnap is ott akarnak élni. A létfeltételeiket nem tették tönkre, és nemcsak azt nem, ami a tulajdonukban volt! Magukénak érezték a környezeti elemeket, felelısséget éreztek érte, jól felfogott érdekeiknek megfelelıen. Ma újra igazak a rousseau-i gondolatok az enyém, a tiéd oly sok vitát szüle, mióta a miénk nevezet elüle...". A közjavakat ma nem érezzük magunkénak, azok megvédését mástól, az államtól várjuk. Az állam ezt a feladatát rábízza a szakembereire, de hány ilyen szakember van? És lehet-e minden ember mellé egy szakembert állítani, hogy lefogja a kezét, amikor valami visszafordíthatatlant tesz? Egyre jobban látszik, csak jogszabályokkal, csak hatósági intézkedésekkel - azaz a környezetirányítás direkt/közvetlen/normatív eszközeivel - nem lehet a környezetet megtartani legalább abban az állapotában, ahogyan ma van. V. A környezetvédelmi szabályozás nem jogi eszközei Az állam közgazdasági eszközökkel is tudja befolyásolni a környezethasználók tevékenységét. Ezek az eszközök: a különbözı adók, adójellegő fizetési kötelezettségek, szubvenciók, a piacteremtés eszközei (biztosítások, beavatkozások az árakba stb.). Részletes felsorolásukat, közgazdasági szabályozó szerepüket Kerekes Sándor már több helyen is részletesen taglalta, összegzései nyomán számos egyetemen, fıiskolán tanítják azokat. A közgazdasági eszközök közül már több évek óta mőködnek a környezetterhelési díjak, a termékdíj, a különbözı ágazati pályázatok. Ezek mind befolyásolhatják a környezethasználók tevékenységét, így hatással vannak végsı soron a környezet állapotára is, hiszen a legjobb elérhetı technika alkalmazására ösztönöznek, annak teremtik meg a gazdasági alapjait. De korántsem töltenek be akkora szerepet a gazdálkodásban, mint ami kívánatos lenne. A KAC helyébe lépett Zöldforrás pályázat pénzügyi lehetıségei évrıl-évre szőkülnek. Az utóbbi években föleg sok, kisebb volumenő kérdés megoldásához teremtett ez a pályázat pénzügyi alapot. Igaz, az európai uniós források más oldalról lehetıséget nyitnak nagyobb léptékő környezetvédelmi beruházásokra, de ezekéit a sorban állás meglehetısen hosszadalmas. Elgondolkodtató, hogy sok esetben nem ott, és nem olyan környezetvédelmi érdeket szolgáló beruházás kap pénzügyi támogatást, amelyik a helyi környezeti feltételeknek megfelel, hanem amire éppen pénz van. Nem egy önkormányzat - a pénzszőke miatt - olyan beruházásokat is elvégeztet, amire nincs, vagy kisebb a szükség, mert éppen arra írtak ki pályázatot, miközben más, fontosabb környezeti probléma megoldatlan marad. Arról nem is beszélve, amikor csak a pályázati feltételeknek való megfelelés miatt valósul meg egy beruházás úgy-ahogy, miközben a helyi sajátosságoknak sokkal inkább megfelelı -esetenként olcsóbb! - környezetkímélıbb megoldás is lenne. 19

20 Több környezetvédelemmel is foglalkozó közgazdász állítja, hogy az állami szubvenció pazarlásra ösztönöz. Meggyızıdésem, hogy igazuk van. Anyagiasult világunkban, sajnos mindennek az értékmérıje a pénz. Aminek nincs pénzben kifejezett ára, és amiért nem nekem kell keményen megdolgozni, annak nincs értéke. Az állami támogatásért nem kell elıre erıfeszítést kifejteni. Azt adják bizonyos feltételek fennállása esetén. (Vannak kétségeim abban, hogy minden állami pénz felhasználása ellenırizve van-e.) Ezért én is úgy gondolom, hogy a környezetvédelmi célok eléréséhez szükséges források megteremtésének csak végsı soron lehet eszköze a pályázati úton nyert támogatás. Sokkal jobb lenne, ha a jogi szabályozók oldalán történne változás: nem bírsággal sújtani kellene a tiltott cselekmény elkövetıjét, hanem pozitívan ösztönözni közgazdasági eszközökkel. Ne kelljen adót fizetnie, vagy egyéb közterhet annak, aki megvalósít valamilyen, a környezeti érdek szempontjából fontos beruházást, mőködteti azt, illetve olyan gazdálkodást folytat, ami biztosítja a tevékenységével érintett terülten a környezet jelenlegi állapotának a fennmaradását. A környezetterhelési díj bevezetése ugyan megtörtént, de mőködésérıl nem sok információ van. Vajon szolgálja-e azt a célt, amit elméletben várni lehet tıle? Amennyiben nincs meg ezen a területen sem az a hatósági ellenırzés, ami a jogszabály végrehajtásának mikéntjét kontrollálja, akkor ez az - egyébként jogilag is szabályozott - közgazdasági eszköz is csak látszatintézkedést jelentett, csak arra volt jó, hogy felborzolja a kedélyeket. Az állami szabályozáson kívül egyre nagyobb jelentısége lenne az önszabályozásnak, önkorlátozásnak, a saját környezeti teljesítmény mérésének, javításának, a környezettudatos irányítási rendszerek bevezetésének. A teljesítményértékelés, az ISO és az EMAS (az EU környezetvédelmi tanúsítási rendszere) ezt a célt szolgálja. Az önkéntes teljesítményértékelés - környezetvédelmi törvényben is szabályozott módja - korábban sem volt túlzottan elterjedt, és egyre kevésbé vonzó a gazdálkodó szervezetek számára. Az ISO szerinti környezetirányítási rendszerrıl és a magyar EMAS-ról szinte alig hallani valamit. Valahogy Magyarországon nem dicsıség ilyen tanúsítvánnyal rendelkezni. Ez nem szabályozási, hanem elsısorban szemléleti, etikai kérdés. Vissza kellene adni azoknak az elismeréseknek a becsületét, amelyek egy-egy szervezet teljesítményét ismerik el, és ezek között rangot jelenthetne a környezettudatosán gazdálkodók közé tartozni. De valószínőleg ez még csak illúzió. 20

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Sátoraljaújhely Város Önkormányzata valamint Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala - mint ajánlatkérı - közbeszerzési eljárásai elıkészítésének, lefolytatásának

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS 7. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

Környezetvédelmi hatósági tevékenység

Környezetvédelmi hatósági tevékenység Környezetvédelmi hatósági tevékenység A cikk bemutatja a környezethasználat feltételeit, valamint az ahhoz kapcsolódó hatósági engedélyezési eljárások fı szabályait. A rendelkezések elsısorban a környezet

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól

Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól A 36/2013. (IV. 23.) önkormányzati határozat melléklete Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól

Részletesebben

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési kötelezettség A támogatás megítélése esetén a Projekt megvalósításába bevonandó kivitelezıt, szállítót, tanácsadót, szolgáltatót,

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE ELİTERJESZTÉS. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete

BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE ELİTERJESZTÉS. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE Ügyiratszám: 1-12 / 2014. Sorszám: 5. ELİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2014. december 22-én tartandó ülésére Tárgy:

Részletesebben

M E G H Í V Ó. N a p i r e n d : Elıadó: 1./ Helyszíni törvényességi ellenırzés megállapításainak Bózsóné Dr. megtárgyalása (írásbeli)

M E G H Í V Ó. N a p i r e n d : Elıadó: 1./ Helyszíni törvényességi ellenırzés megállapításainak Bózsóné Dr. megtárgyalása (írásbeli) Községi Önkormányzat P o l g á r m e s t e r e Kıtelek, Szabadság út 1. szám M E G H Í V Ó Kıtelek Községi Önkormányzat Képviselıtestülete 2011. január 24-én (hétfı) délután 14 órakor ülést tart, melyre

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi

Részletesebben

A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén

A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén A bioenergia hasznosítás lehetıségei konferencia Budapest, 2010. november 8. Dr. Lengyel Attila Magyar Biogáz Egyesület

Részletesebben

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet 267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet a Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

A bőzzel kapcsolatos ügyek tapasztalatai a jövı nemzedékek országgyőlési biztosa gyakorlatának tükrében

A bőzzel kapcsolatos ügyek tapasztalatai a jövı nemzedékek országgyőlési biztosa gyakorlatának tükrében A bőzzel kapcsolatos ügyek tapasztalatai a jövı nemzedékek országgyőlési biztosa gyakorlatának tükrében dr. Mohos Edit JNO, Jogi Fıosztály jogi referens Országgyőlési Biztosok Hivatala Budapest, 2010.

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

Tárgy: Települési hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos döntés. vezetı tanácsos Önkormányzati Iroda

Tárgy: Települési hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos döntés. vezetı tanácsos Önkormányzati Iroda Elıterjesztés 11. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. szeptember 12-i ülésére Tárgy: Települési hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos döntés Az elıterjesztést

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 197-06 Bevezetés a jogtudományba A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi törvény értelmében a Magyarországon forgalomba hozni csak olyan tőzoltótechnikai terméket, tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket,

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS Jánosháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 2010. augusztus 3-i ülésére 3. számú napirendi

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-78/2008/8. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Apáthy Endre kérelmezı összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ. ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 27-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA:

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ. ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 27-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 27-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Grassalkovich

Részletesebben

Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. ifj. Kovács György elnök-helyettes, Kovács György képviselı

Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. ifj. Kovács György elnök-helyettes, Kovács György képviselı Szám: IV.128-2/2015. J E G Y ZİKÖNYV a Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselı-testülete 2015. február 25-én (szerdán) 9 órakor a Polgármesteri Hivatal II. emeleti mőszaki tárgyalójában megtartott

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére. Önkormányzati Iroda

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére. Önkormányzati Iroda Elıterjesztés 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Intézményei Gazdasági Szervezete gazdasági vezetı beosztására

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 2014. május 27-én megtartott soron következı ülésérıl Jelen vannak: Berecz Pál képviselı Dr. Árva-Lóky Zsófia képviselı

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2012. április 10-én megtartott rendkívüli ülésérıl

JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2012. április 10-én megtartott rendkívüli ülésérıl SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 4/2012. JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2012. április 10-én megtartott rendkívüli ülésérıl Határozat száma: 39-41. TARTALOMJEGYZÉK HATÁROZATOK: 39/2012.(IV.10.)

Részletesebben

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Dr. Vida Sándor Ügyvédi Irodával kötendı megbízási keretszerzıdésrıl Lırinci Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2009. március 30-án tartott rendkívüli ülésén. Jelen vannak: Bogdán Péter polgármester, Baktai Kálmán, Dr. Barta Zsuzsanna,

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

ROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban

ROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban Elıadó: Fazekas Rita, környezetvédelmi ügyintézı Európai Parlament és a Tanács 761/2001/EK rendelete alapján a Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszerében (EMAS) való önkéntes részvételi lehetısége

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Beszámoló a lejárt határidejő határozatokról

Beszámoló a lejárt határidejő határozatokról Beszámoló a lejárt határidejő határozatokról 4/2009.(I.29.)Kt.sz. Javaslattevı Testület létrehozása Jánoshalma Város Képviselı-testülete a kitüntetı címek alapításáról és adományozásáról szóló 19/2008.

Részletesebben

SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE

SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 7 / 2001. / VI.26./ számú RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Pályázati őrlap. SICSZB sportkeretre

Pályázati őrlap. SICSZB sportkeretre Pályázati őrlap SICSZB sportkeretre 1. Pályázó(k) neve:........ Lakcíme:............ Telefonszáma:... E-mail címe:..... 2. A pályázat tárgyának rövid ismertetése:.................. 3. A pályázati munka

Részletesebben

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak. Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu 8013-2/2010. J e g y z ı k ö n y v Készült: Sárospatak

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SOSZÁMA: 204. MELLÉKLET: -1 db TÁRGY: Javaslat az Egészségügyi Gondnokság vezetıi állására pályázat kiírására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

./.. (...) 10/1999. (III.31.)

./.. (...) 10/1999. (III.31.) SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ- TESTÜLETÉNEK./.. (...) számú rendelete a helyi közmővelıdés szabályozására címő a 10/1999. (III.31.) számú rendelet módosításáról Sárospatak Város Képviselı-testülete a muzeális

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

A TISZAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A TISZAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A TISZAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2010.május 12. A Tiszaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) az ügyfelek panaszainak kezelése

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Ikt.sz.:.. /2011. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Helye: Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Halmi

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési tanulmány Kiegészítés 2010. Készítette: Simeron Consulting Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap

Részletesebben

T. Cím! Megkaptam az ajánlatunk elbírálásáról elkészült összegzést.

T. Cím! Megkaptam az ajánlatunk elbírálásáról elkészült összegzést. 52/11-3-VII. Bojtos Andrea részére APEX-MM Kft. e-mail: bojtos@apex-mm.hu T. Cím! Megkaptam az ajánlatunk elbírálásáról elkészült összegzést. A mély, tartalmas és szerteágazó Ajánlatkérés legfıbb kiírási

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására.

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. A 103/2011.(V.19.) KT határozat melléklete a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. 1. A Társulási Megállapodás I. fejezetének /Általános

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselı-testületnek - Sárospatak Város Rendelıintézete

Részletesebben

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A fogyasztóvédelemrıl

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2011. május 5-én 8 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tárgyaló terme Jelen vannak: Pádár

Részletesebben

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének../2009.(XII.14.) ÖR RENDELETE Egyes pénzügyi alapok létrehozásáról és felhasználásuk részletes szabályairól 1 Aszód Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

A közbeszerzési törvény betartásának vizsgálata a számvevıszéki ellenırzés során; az Állami Számvevıszék jogorvoslat-kezdeményezési jogköre

A közbeszerzési törvény betartásának vizsgálata a számvevıszéki ellenırzés során; az Állami Számvevıszék jogorvoslat-kezdeményezési jogköre A közbeszerzési törvény betartásának vizsgálata a számvevıszéki ellenırzés során; az Állami Számvevıszék jogorvoslat-kezdeményezési jogköre A törvényi szabályozás és a beszerzési érdek 2 Kép forrása: Wikipédia

Részletesebben

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról Mi változott a tőzvédelmi törvényben, 2006-ban? A 2006. évi XCIV. törvény több ponton módosította az 1996. évi XXXI. Törvényt. A változások és az eredeti szöveg egymás melletti vizsgálata és a hozzá főzött

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 99. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Beszámoló a "Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának mőködésének átvilágítása és szervezetfejlesztésének megvalósítása" c.

Részletesebben

Celldömölk Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzata

Celldömölk Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzata Celldömölk Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzata I. fejezet Általános rendelkezések Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselıtestülete a közpénzek felhasználásának ésszerősítése, átláthatósága

Részletesebben

A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében

A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében Dr. Horváth Luca Kornélia jogi referens JNOI Országgyőlési Biztosok Hivatal Budapest 2010. október 6.

Részletesebben

3. A Civil Információs Portál

3. A Civil Információs Portál Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 20.

Részletesebben

Kiegészítés az 5. sz. elıterjesztéshez

Kiegészítés az 5. sz. elıterjesztéshez Kiegészítés az 5. sz. elıterjesztéshez 2014. évrıl szóló ellenırzési jelentés a Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás zárszámadásához A költségvetési szervek belsı kontrollrendszerérıl és belsı

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Nyirád Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselı-testületének nyilvános ülésérıl. 2013. február 14.

JEGYZİKÖNYV. Nyirád Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselı-testületének nyilvános ülésérıl. 2013. február 14. Ügyszám: 289-8/2013. JEGYZİKÖNYV Nyirád Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselı-testületének nyilvános ülésérıl 2013. február 14. Nyirád 2013 1 Jegyzıkönyv Készült: Az ülés helye: Nyirád Község

Részletesebben

314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fıfelügyelıségrıl, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelölésérıl A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére 9. Elıterjesztés Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város igazgatói beosztására beérkezett pályázatok elbírálása Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére

Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére Tárgy: Javaslat az Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2015.

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testülete 2011. június 21-én 14 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tanácskozó terme Jelen vannak: Pádár

Részletesebben

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Versenytanács 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-190/2001/76. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés

Részletesebben

Tisztelt Pályázó! A fent említett törvény 14. -ában elıírtaknak megfelelıen a mellékelt nyilatkozat beszerzésérıl gondoskodnunk kell.

Tisztelt Pályázó! A fent említett törvény 14. -ában elıírtaknak megfelelıen a mellékelt nyilatkozat beszerzésérıl gondoskodnunk kell. Tisztelt Pályázó! A KISZOMBORON MŐKÖDİ TÁRSADALMI SZERVEZETEK ÉS ALAPÍTVÁNYOK TÁMOGATÁSÁRA az Ön által benyújtott pályázat a közpénzekbıl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA H ATÁROZA TOK HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 2007. FEBRUÁR 27-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉN 11/2007. (II. 27.) Tkt határozat: Tárgy: Napirendi pontok elfogadása 1./ A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM JKH-180/6/2008. Tervezet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSÉNEK NEMZETISÉGI, ÜGYRENDI ÉS ELLENİRZÉSI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt.sz.: I. 240-10/2012. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-808

Részletesebben

Telekalakítási eljárás a földhivataloknál Összeállította: Hajdú György GGT elnökségi tag

Telekalakítási eljárás a földhivataloknál Összeállította: Hajdú György GGT elnökségi tag Telekalakítási eljárás a földhivataloknál Összeállította: Hajdú György GGT elnökségi tag A Magyar Közlöny 154. számában jelenet meg a 246/2009. (XI. 3.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. április 24-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat pályázat

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG SZABÓ IMRE MINISZTERJELÖLT MEGHALLGATÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG SZABÓ IMRE MINISZTERJELÖLT MEGHALLGATÁSÁHOZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR HÁTTÉRANYAG SZABÓ IMRE MINISZTERJELÖLT MEGHALLGATÁSÁHOZ AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK RÉSZÉRE 2008. ÁPRILIS Összeállította: HARASZTI PÁLNÉ Országgyőlési Könyvtár Képviselıi Kutatószolgálat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.11.058/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Független Rendır Szakszervezet

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/048-005/2011. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Pap Gergely ügyvéd (Pap és Társai Ügyvédi Iroda) által képviselt Konzulinveszt Tanácsadó Zrt. (Budapest) kérelmezı

Részletesebben

MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIR

MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIR MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIRİL SZÓLÓ ELİTERJESZTÉS SZÖVEGÉHEZ ÉS TARTALMÁHOZ 1 Fleischer Tamás 2 BEVEZETÉS A jelzett Elıterjesztés a következı érdemi részekbıl

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Solti Gábor vezérigazgató

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Solti Gábor vezérigazgató PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Solti Gábor vezérigazgató Készítette: Dr. Vas Virág Ellenırizte: Mitró Magdolna belsı ellenır Nyirati Ágnes követeléskezelési igazgató Készült: 2010. október 28. Hatályos: 2010.

Részletesebben

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 I Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 A család és ezen belül elsısorban a gyermek sokoldalú védelme olyan alapvetı követelmény, amelyet a társadalom

Részletesebben

Hirka Tamás: Tehát minden egyes csabai kolbász után termékdíjat kell majd fizetni?

Hirka Tamás: Tehát minden egyes csabai kolbász után termékdíjat kell majd fizetni? J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: 2007. november 13-án az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság nyilvános ülésén Jelen vannak: Vrbovszki Viktor, a bizottság elnöke Hirka Tamás bizottsági tag Hrabovszki György

Részletesebben

BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI

BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI 151/2007./XII.28./.kt.határozat: 152/2007./XII.28./kt.határozat: 153/2007./XII.28./kt.határozat: 154/2007./XII.28./kt.határozat:

Részletesebben

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s Bírósági nemperes eljárások Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Nemperes eljárás fogalma 1. A magánjogi jogviszonyokat érintı, az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy a tények,

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról

A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. -ában foglaltak, továbbá az 1991. évi XX.

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 85. (2) bekezdése alapján benyújtom a bevásárló-reklám táskáról és a mőanyag zacskóról szóló

Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 85. (2) bekezdése alapján benyújtom a bevásárló-reklám táskáról és a mőanyag zacskóról szóló törvényjavaslat kezdeményezése Dr. Szili Katalin az Országgyőlés elnöke részére H e l y b e n Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 85. (2) bekezdése alapján benyújtom a bevásárló-reklám táskáról és a mőanyag

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v N A P I R E N D E T :

J e g y z ı k ö n y v N A P I R E N D E T : J e g y z ı k ö n y v Készült: Pereszteg Község Önkormányzati képviselı-testületének 2010. június 14-én tartott testületi ülésén. Jelen vannak: Práznek József polgármester, Zambóné Németh Ilona jegyzı,

Részletesebben