Bajkó Mátyás A REFORMÁTUS KOLLÉGIUMOK TÖRTÉNETÉNEK ÖSSZEHASONLÍT6 VIZSGALATAHOZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bajkó Mátyás A REFORMÁTUS KOLLÉGIUMOK TÖRTÉNETÉNEK ÖSSZEHASONLÍT6 VIZSGALATAHOZ"

Átírás

1 Bajkó Mátyás A REFORMÁTUS KOLLÉGIUMOK TÖRTÉNETÉNEK ÖSSZEHASONLÍT6 VIZSGALATAHOZ Az egész magyar oktatás- és nevelésügy, de bizonyos vonatkozásban az európai iskolakultúra egyetemes alakulásának is fontos részét képezi a kollégiumtörténet. Nemcsak azért, mert az újkori magyar kollégium mint intézménytípust szerves tartozéka a korabeli iskolakultúránakz és hazai viszonylatban, valamint közép-európai kitekintésben egyaránt számos ponton érintkezik más iskolatípusok (jezsuita, piarista, ortodox iskolakonviktusok), oktatási és nevelési intézmények életével. Hanem mindenek előtt azért, mert a nagy iskolakollégiumok3 - a debrecenihez hasonlóan - amikor átvették a protestáns haladás tudományos, m{ívelődési koncepcióit, a többi kollégium típusú tanintézethez képest sokkal inkább átalakították nemzeti karakterüket, egyházi fenntartójuknak, regionális területüknek, városuknak megfelelően továbbfejlesztették azokat. Azért is fontos részei a magyar és az egyetemes iskolai művelődésnek a főbb protestáns kollégiumok, mert környezetüket, régiójukat mint anyaiskolák, a partikuláris intézetek központjaiként évszázadokon keresztül, különböző nagyságú országrészekben, de szellemileg befolyásolni tudták. Ezt a fejlődést, átalakulást a komparatív iskolatörténetirás módszerének az alkalmazásával kíséreljük meg ábrázolni. Rámutatva az egyes református kollégiumok működésének nemcsak hasonló, hanem különböz ő mozzanataira is, hogy az általános és az egyedi szerepét érzékeltetni tudjuk ; nagyobb hangsúlyt téve természetesen olyan más, saját régiójában ugyancsak művelődéstörténeti szerepet játszó kollégium (Sárospatak, Pápa, Nagyenyed stb.) megegyez ő, de esetenként eltérő sajátosságaira. 1 Erről az intézménytípusról Mészáros István mint kollégium típusú iskoláról" beszél, mely történelmi-társadalmi okok következtében jött létre a 16. század végére. A humanista iskolának az a változata- a kollégium típusú iskola -, amely az európai országokban a 18. század végéig, egyes helyeken, például Magyarországon egészen a 19. század közepéig, a legfőbb iskolatípus volt." Mészáras István : A humanizmus és a reformáció - ellenreformáció - nevelésügye a században. Bp old. 2 A magunk részéről az iskolakultúrát gy űjtő fogalomként használjuk. Ilyen értelemben megkülönböztetünk- többek között - kollégiumi iskolakultúrát is, melynek kialakulásában az európai humanizmus kétségkívül fontos szerepet játszott, de mi ennél meghatározóbbnak véljük azt a Luther, Melanchton, Sturm, Trodzendorf, Kálvin által kialakított iskolakoncepciót, mely nálunk egy sajátosan magyar színezetű iskolakollégium kibontakozását inspirálta ; Bajkó Mátyás : Luther és a protestáns iskolakultúra. Pedagógiai Szemle sz old. 3 Bajkó Mátyás : A főbb iskolakollégiumok bels ő életének fejlődése a reformkorban. Kandidátusi értekezés tézisei. Bp old. 35

2 1. A város és iskolája Debrecen város iskolájának történeti múltja töretlenül nyúlik vissza a középkorba" - írja Makkal László.4 Egyes szakírók a város protestáns iskolájának elődjét az évtől működ ő ferencrendi kolostori iskolában látták.5 De már Szűcs István megjegyezte, hogy Debrecennek... legalább is közép tanodái is voltak és pedig azon helyen, hol jelenleg a reformátusok főtanodai épülete díszlik." 6 Béke, Remig pedig így érvelt :... A városi polgárság csakhamar belátta, hogy a kolostori és káptalani iskola nem neki való, mert az iparososak és kereskedőnek más irányú és tartalmú műveltségre van szüksége, mint a papnak."~ A polgári fejlődés ugyanakkor magasabb mű veltséget feltételez, anélkül hogy a vallásos nevelést mellőzné, s olyan iskolát állít magának, amely a városi lakosság kiművelésével, az értelmi színvonal emelése és a valláserkölcsi élet gondozása mellett, az ipar és kereskedelem fejlesztésének új erőforrásait nyitotta meg és olyan polgárságot nevelt fel, mely tevékenységével a.z európai művelődés versenyében megállta a helyét."$ Debrecen tehát a középkorban - ahogyan más tehetősebb európai és magyar városok példája is megerő síti -, a szerzetesi iskola. mellett, a város communitása által fenntartott, világi jellegű tanintézetet működtetett. A város maga fizette iskolamestereit (scholae magister, rector scholae, stb.), ő gondoskodik iskolaépületről, annak karbantartásáról. Ebbő l kifolyólag természetszerűleg beleszólt a tanítók, tanárok munkájába, a diákok életébe, a tanulmányi rend alakulásába. Ez a városi iskola magasabb oktatási színvonalat képvisel mint a szerzetesi iskola. Az elemi ismereteken (írás, olvasás, számolás, ének, hittan) túlmen ően a városi iskolában a septem artes liberales néhány fontos tantárgyát : a grammatikát, a retorikát, a dialectikát, valamint az aritmetikát is oktatták. Ehhez hasonló iskolát tartott fenn számos kisebb-nagyobb középkori magyar város. Azok is, amelyek korán befogadták a protestáns prédikátorokat. Így pl. Sárospatak, Gyulafehérvár, Pápa, Pozsony, Sopron, Eperjes, Kassa, Késmárk, Lőcse, Kolozsvár, Kecskemét, hogy csak azokat a városokat említsük, amelyek a protestantizmus elterjedésekor Magyarországon és Erdélyben egyaránt neves iskolaközpontok voltak ; közülük több szabad királyi város. Debrecen viszont mezőváros maradt egészen 1693-ig.De nagysága és gazdagsága révén, mezővárosi státusa ellenére, nemcsak szerzetesi tanintézetet támogatott anyagilag, hanem képes volt saját iskolát, mégpedig az elemi ismereteken kívül magasabb stúdiumokat is tanító intézményt fenntartani. Ez az intézmény akkor egyetemi továbbtanulásra is felkészítette tanulóit, hi- 4 Makkal László : Debrecen mezőváros művelődéstörténete. Debrecen története 1. köt. (Szerk. : Szendrey István) Db : old. 5 Ezzel összefüggésben részletesebben lásd : Dóczi Imre : A debreceni ev. ref. főgimnázium értesítője, 1894/ old. ; Balogh Ferenc : A debreceni ref. Kollégium története. Db old. ; valamint Békefz Remig: A debreceni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényei. Bp : 1. old. 6 Szűcs István : Szabad királyi Debrecen város története I. köt old. 7 Békefa Remig: A népoktatás története Magyarországon. Bp old. 8 Békefa Remig : A káptalani iskolák története Magyarországon 1546-ig. Bp old.

3 szen a wittenbergi és a krakkói egyetemek magyar coetusában a reformáció hazai elterjedésének küszöbén több debreceni származású ifjú nevével találkozunk". 9 Debrecen városa továbbra is megtartja iskolapatrónusi szerepét. A protestantizmus fokozatos térnyerésével ez a szerep az akkor még lutheri irányt képviselő iskolára is kiterjed. A régi városi iskola azonban fokozatosan alakul át protestáns tanintézetté : Ha a jelenlegi Református Kollégium alapítási évszámának 1538-at szokásos feltüntetni - írja Makkal László -, ez csak azt jelenti, hogy körülbelül ekkor, a protestantizmussal rokonszenvező földesúr, Török Bálint által Pápáról hozott Bálint pap plébánosi működésének kezdetén a lutheri irányzatú protestáns iskolázásnak is meg kellett indulnia (kiemelés tőlem : B. M.), pontosabban a réginek ilyenné kellett átalakulnia."t Összehasonlító kollégiumtörténeti kutatásainknak a hazai protestáns iskolakultúra kibontakozásával kapcsolatosan két lényeges, eddig nem kellően méltányolt művelődéstörténeti tényt kell a XVI. század 30-as, 40-es éveire vonatkozóan figyelembe vennie. a) Az első magyar protestáns iskolák létrejötte, kialakulása nem egyik évről a másikra megy végbe, hanem az egyházi élet átalakulásával párhuzamosan, hosszabb idő alatt bontakozik ki. Ennek az átalakulási folyamatnak ugyan a különböz ő magyarországi, illetve erdélyi városokban eltér ő ütemét szociális, vallási és iskolaügyi tényez ők egyaránt motiválták, de minden egyes intézmény kibontakozása többéves, esetenként évtizedes fejlődési tendenciának a betet őzését jelzi. Debrecennel öszszefüggésben elég ha a sárospataki és a pápai iskolakollégium kialakulására utalunk, hiszen - a különbségek ellenére - mindhárom városban olyan középkori tanintézetből fejlődött ki a reformátusok iskolája, amely laikusokra is kiterjedő»középfokú«oktatásnak a káptalani iskolák mellett Európa-szerte másik markáns intézménye : a plébániától függő, de a tanácsnak is alárendelt városi iskola".tt - írja Szűcs Jenő. Itt mi 1531-től számítjuk a református oktatásügy megindulását, mert Perényi Péter már ekkor csatlakozott a protestantizmushoz, de a kibontakozás csak a 40-es években, Kopácsi István működése nyomán indult meg. Hasonló körülmények között fejlődött ki a pápai protestáns iskola is, azzal a különbséggel, hogy itt csak egy középkori iskoláról tudunk.ta b) A másik fontos történeti tény, hogy a kezdeti időszakban ezek a protestáns iskolák a lutheri irányú reformációt tették magukévá, csatlakozva egy-egy markánsabb egyéniség ű prédikátor személyéhez; illetőleg annak iskolakoncepciójához. Tekintettel arra, hogy Sárospatak, Pápa és Debrecen, de néhány más városnak is a prédikátorai, akik egyben tanítottak is, a wittenbergi egyetemen végezték tanulmányaikat, törvényszerű, hogy ennek az universitasnak lutheri-melanchtoni szellemét követték. De hogy hol, mikor csatlakoznak ezek az iskolák a helvét hitvallást, pontosabban a kálvini irányt követőkhöz, a tekintetben elég nagyok a különbségek. Azt is fel kell azonban tételeznünk, hogy a pápai és a debreceni református iskolák szellemének a ki- 9 Nagy Sándor: A debreceni Református Kollégium, Hajdúhadház old. Az első debreceni diák, aki a protestált wittenbergi egyetemen az 1529/30-as tanévbe beiratkozott : Gregorius lohannis Debrecinus. Ó Seelfisch Sámuel-nek Wittenberg városának a magyar tanulók iránt kiválólagos jó indulattal viseltető consula" által 1522-től vezetett lajstromban szerepel. Révész Imre : A magyar tanulók Wittenbergben. Magyar Történelmi Tár. V. k. MDCCCL VIII. (1868) 216. old. Lásd még : Album Academial Vitenbergensis. Carolus Eduardus Foersteman. Lipsae old. Ezekre a forrásokra dr. Barcza József hívta fel a figyelmemet, melyért ezúton is köszönetet mondok. 10 Makkal L. : i. m old. 11 Szűcs Jena: A középkori iskolázás Sárospatakon. A sárospataki Református Kollégium. Szerkesztette a Tiszántúli Református Egyházkerület Elnöksége. Bp old. Részletesebben lásd Mészáros István : A Szalkai-kódex és a XV. század végi sárospataki iskola. Bp Tóth Ferenc : A pápai ref. ekklésia históriája. É. n. 17. old. 37

4 alakulása kezdetben hasonlóságot mutat,. hiszen Török Bálint lelkésze először Pápán és környékén hirdette az igét és azután azt elvitte Debreczennek is reformálására, az ő tanítványaira bízván az itt elkezdett reformálásnak continuatióját".tz Ez a hasonlóság a plébánián végbement átalakulás és ezzel együtt a vallásos nevelés terén mutatkozott meg elsősorban, mert az ő hatására az iskolázás terén is felgyorsultak az események. Akár csak a sárospataki reformált iskolaügy terén, ahol 1531 után, Szűcs Jenő megállapítása szerint : Inkább egy folyamat körvonalai bontakoznak ki, amelynek elképzelhető - de átmeneti»hajótörést«szenvedett - kezdetei talán még az 1530-as évékre nyúlnak vissza, hogy aztán az újabb kezdet kontúrjai mintegy 1543 és 1546 közt mutatkozzanak, noha még mindig kissé elmosódottan. Több ilyen fejlődési szakasz lesz még, míg az 1549 után megerősödő»schola Lutherana«helvét irányzatú»schola Reformatá«-vá, egyáltalán az 1490 körüli plébániaiskolához nagyságrendben még közelálló protestáns iskola sárospataki kollégiummá fejlődik." 13 Az első időszakban itt is egyértelmű a lutheri irányzatú iskolázás kialakulása. Viszont Perényi Péter szerepe Sárospatakon egészen más, mint Török Bálinté Pápán vagy Debrecenben ; amint ezt Barcza József a korszak behatóbb vizsgálatával kapcsolatos tanulmányában kifejti.t4 Ez azonban a debreceni protestáns iskolázás összehasonlító vizsgálatának inkább az elvi, eszmei kritériumait érinti. A schola reformáa kibontakozásának második szakasza, mely Debrecenben az 1550-es évek elejével kezdődik és amelyre Melius Juhász Péter markáns egyénisége, vallási, művelődési koncepciója nyomta rá a bélyegét, kétségkívül egyértelműbb az előző fejlődési periódusnál. Melius Péternek a városhoz való viszonyát igen találóan jellemzi Makkal László : Kálvin és Genf kapcsolatához aligha állhat közelebb más, mint Meliusé és Debrecené. Mindketten idegen földrő l üldözöttként érkeztek örökös otthonukká vált városaikba, melyekkel teljesen azonosultak, de ugyanakkor szigoruan képviselték velük szemben is a reformáció hitbeli és cselekedetbeli igényeit. Összeütközések és kompromisszumok során mindketten kialakították a reformáció városi változatát."ts Ebben az összevetésben kétségkívül sok igazság van, még akkor is, ha Genf egy polgáriasodó köztársaság városállama, Debrecen pedig a magyar feudális rendi állam mezővárosa, hol Erdély és a török által egyaránt elismerten : a város lakói a tanács révén önállóan...élhettek nem szép hitükön alapuló törvényeikkel".tb Melius, aki a protestantizmus lutheri irányától Melanchton humanizmusának és a wittenbergi coetus autonóm szellemiségének nemcsak eszmei, hanem nagyon is empirikus ösztönzései révén jutott el a kálvini irányú helvét vallástételekig, Iskolakoncepciójában is Genf követ ője. Ebben a koncepcióban legfontosabb, hogy a városállam sajátjának tekinti az egész iskolakultúrát, természetesen a reformált iskolaügyet. Mert a protestált városok lakossága a helvét hitet követve nemcsak egyházközségérő l, hanem annak iskolájáról is gondoskodni kíván. Ez magától értetőd ő, hiszen az istentisztelet és az oktatás, mely ez időben főleg hitoktatás volt, annyira közügynek számított, hogy a lelkészek és tanárok fizetése nemcsak a város központi költségvetésébő l történt, hanem az alkalmi egyéni jótevőkön kívül rendesen részt 13 Szűcs Jena : Sárospatak reformációjának kezdetei. A Ráday Gy űjtemény Évkönyve. II old. 14 Barcza József tanulmánya, melyben Szűcs Jena utóbb idézett vitacikkével polemizál, számunkra a körülmények összevetése, összehasonlítása, valamint a lutheri irányú szellemiség kialakulásának iskolai vetülete terén igen figyelemre méltó : Szempontok és adalékok a protestáns iskolázás kezdeteihez. A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. (Szerk. : Benda Kálmán) III old. 15 Makkal L. : i. m old. 16 HBmL IV. A. 1021/a. Uo. 61., 62., 64. Szűcs L: i. m. I. k old : 38

5 vett benne minden alsóbb fokú közület, pl. a céhek is" - írja Makkal László.t~ Többé-kevésbé hasonlóan alakult a helyzet a partikuláris iskolák városaiban a XVII. század elejétől kezdőd ően ; még akkor is, ha ezeknek a városoknak eltérő státusa volt. 2. Felvilágosodás és racionalista fejlődés Debrecen helyi jellegű iskolájából a reformált schola az 1600-as évek végére regionális jelentőség ű művelődési intézménnyé fejlődik. Kialakul hármas tagozódása, melynek keretében az akadémiai tagozaton nemcsak papokat, hanem jogászokat és tanítókat is képeztek a tiszántúli régió számára. A debreceni kollégium mint regionális iskolaközpont a város szabad királyi státusának elnyerése, 1693 után válik igazán rangos intézménnyé. Nem azon nyomban, hanem azt követően, a XVIII. század elején. A Rákóczi-szabadságharc időszaka ez, amikor a Tiszáninneni és Tiszántúli Egyházkerület számára, de az erdélyi felekezetek részére is, a nagy fejedelem által meghirdetett vallási béke, mely a nemzeti egység érdekében proklamáltatott, a magyar művel ődés, ezen belül az iskolakultúra kibontakozását, fejlődését is el őmozdította. Ennek tudatában Debrecen város magisztrátusa - a többi tiszántúli várossal és megyével együtt - ugyancsak állást foglalt a szécsényi országgyűlésen a Papi Rendek..., az Urak minden más Vármegyék követei által szerkesztett Confederatio megtartása" mellett.ts Pedig ennek a konfederációnak az elfogadtatásában Telekessy István római katolikus egri püspök vezető szerepet játszott, annak ellenére, hogy a Confederatióra vonatkozó esküminta ellen a Catholicus Clerus tagjai kifogást tettek".t 9 A Tiszántúli Egyházkerület és Debrecen városa szemszögéből ennek az egyházak közötti békésebb időszaknak a szellemisége azért is fontos, mert a váradi katolicizmus és a debreceni reformáció közeledésének bizonyos jelei figyelhető k meg. Ugyanis 1717-ben ment át Debrecenen a Reformatio utáni első Processio Pócsra"... váradi kanonok Görgei István vezetése alatt". 2 De ez az esemény már a szatmári békekötés utáni időszakban történt, melyben a tiszántúli egyházkerület számára egy új modus vivendi kialakítása az egyetlen alternatíva. Tudomásul kellett vennie, hogy Debrecennek mint szabad királyi városnak a becikkelyezése egy katolikus templom és a ferences rendi szerzetesek klastromának az elhelyezése árán, elodázhatatlan a katolikus vallásfelekezet és iskolázás meghonosítása, megerő sítése. Itt azonban az összehasonlító kutatásnak arra is rá kell mutatnia, hogy amíg más kollégiumi városokban a református iskolákat az ellenreformációnak sikerült a településekr ől (Sárospatak, Pápa) átmenetileg számű zni, addig Debrecen mindvégig meg tudta védeni iskoláját. Pedig Bécs királyi biztost is küldött a nyakára. Sz űcs István írja errő l : Ily körülmények közt valóban nem volt Debrecen város népének helyzete kényelmesnek nevezhető. Ámde, a városi elöljárók jól tudták, hogy mit s mi alapon cselekesznek ekképpen."zt A város elöljáróinak diplomáciája - kompromisszum árán ugyan - de az iskolakultúra ügyében is eredményes volt. Védte református egyházát és annak iskolaügyét, viszont ha vonakodva is, hozzájárult, sőt anyagilag támogatta a katolikus vallás és iskola újólag történő betelepítését. Így a római katolikus egyházközségnek 17 Makkal L. : i. m old: 18 HBmL IV. A. 1021/e-3., sz. 19 HBmL IV : A. 1021/e sz. Rá kell azonban mutatni arra, hogy Bécs és Debrecen küzdelme, melynek iskolapolitikai kihatásai is voltak, már a XVIII. század közepétől, szélesebb állampolitikai vetületekre vezethető vissza. Balogh István : Debrecen az újkori rendi társadalomban (Várospolitika és agrártársadalom. Bp old. 20 HBmL IV. A. 1011/a old. 21 Szűcs L : i. m. III. k old. 39

6 1552-ben történt megszüntetése után, 1716 tavaszán került sor a katolicizmus szervezetszerű jelentkezésére. Csáky Imre váradi püspök és kalocsai érsek ekkor küldi Debrecenbe Kébel Mihály kanonokot, hogy átvegye a város által a templom részére kijelölend ő telket"?a A város azonban csak a helytartótanács és a szepesi kamara felszólítására, illetőleg sürgetésérez 3 jelöli ki a Szent Anna utca és a Varga utca sarkán azt a 32 öl széles és 42 öl hosszú telket, amelyen később a piarista rendház, a templom és a gimnázium felépült. Keczer István volt az első katolikus plébános, altit három év után páter Szlopnyai Elek piarista atya váltott fel ; átvéve tőle nemcsak a parókia vezetését, hanem az új gimnázium irányítását is.za Ettől kezdve nemcsak Debrecennek, hanem az egész tiszántúli régiónak a történetében új művelődési központtal kell számolni, melynek kihatása ugyan nem hasonlítható a református kollégium és egész partikuláris iskolarendszerének a kultúrtörténeti jelent őségéhez, de a maga körében Nagyvárad, Kassa, Eger, Kecskemét, Szeged és Arad által körülhatárolt térségben a katolikus iskolai művel ődésnek egyre fontosabb bázisává vált. Amikor a debreceni kompromisszum létrejön, röviddel utána, 1718-ban megkezdő - dik a pápai kollégium száműzetése. Kiss Ern ő idevonatkozó megállapítása még akkor is helytálló, ha az egyes kollégiumok történeti periódusait összemossa : Hazánk prot. iskolái nemcsak tanügyi viszonyaik tekintetében, hanem még történetükre nézve is hasonlítanak egymáshoz. Csaknem egy azon időben ért véget azok nyugalmas élete, és vette kezdetét üldöztetésük, ami aztán több prot. főiskolánkban éppúgy, mint a pápai iskolában is száműzetéssel végződött." 2 s Ekkor már a sárospataki kollégium kezdi kiheverni a számű zetés évtizedei alatt elszenvedett anyagi és szellemi károkat, annak ellenére, hogy - amint Benda Kálmán írja : A jezsuiták ugyan még többször megkísérelték a Kollégium életének megzavarását, de eredménytelenül.' 26' Érdekes, hogy a sárospataki kollégiumot a jezsuiták ebben az időszakban Kassáról támadják. A debreceni főiskolával ellentétben, ahol a-város erős művelődési, egyházpolitikai bástyát von köré, a Bodrog-parti Athénnak erre kevésbé futja az erejébó1. A Tiszáninneni egyházkerület most már ellenáll, mert ekkor már nincs a jezsuiták mögött ellenreformációs fejedelemasszony. A dunántúli egyházkerület azonban ugyanezt a kiterjedt katolicizmusgyűrűjében és a jezsuitákat támogató Eszterházy család ellenreformációs magatartása ellenében nem tudja megtenni ; egészen 1783-ig, amíg a pápai reformátusok vallásuk szabad gyakorlatát vissza nem kapták"?' A református kollégiumok szellemiségének alakulásában - a helvét vallás alaptételei mellett - a XVIII. században a legjelentősebb progresszív tényező a felvilágosodás.ekülönben a kollégium" fogalma, mint ennek az iskolatípusnak Kálvin által 1559-ben Genfben kidolgozott és meghonosított koncepciója, a felvilágosodás századában terjed el a hazai református iskolaközpontokban, így a tiszántúli régióban is. Ezzel együtt az oktatás tartalmában ugyancsak jelent ős mérvű gazdagodás, színvonalemelkedés figyelhet ő meg. Már a felvilágosodás jelentkezése előtt, a racionalizmus hatása nyomán jelentkeznek olyan törekvések, amelyek a tudományos gondolkodásban, a szellemi nevelésben - a cartesianusok hatására - ismeretelméleti, világnézeti előrehaladást mutatnak. Julow Yiktor és Tóth Béla által előfelvilágosodás"-nak ne- 22 Liszt Nándor-Sűmegi József: Debrecen katholikus múltja és jelene. Db old. 23 HBmL IV. A. 1021/e sz. 24 HBmL IV. A. 1021/e sz. 25 Kiss Erna : A Dunántúli Ev. Ref. Egyházkerület Pápai Főiskolájának története. Pápa, old. 26 Benda Kálmán : A kollégium története 1703-tól 1849-ig. A sárospataki református Kollégium Bp old. 27 Kiss E. : i. m old. 40

7 vetett időszakban ( )28 nemcsak Debrecenben, hanem más iskolaközpontokban is, különösen Erdélyben, ahol Apáczai Csere János nyomán terjed el a kollégiumokban a racionalizmus, főleg a természettudományos gondolkodást és képzést ösztönzi a megújulásra. Bár az erdélyi református iskolák fejlődésének iskolapolitikai, szociális és közmű vel ődési viszonyai összehasonlíthatatlanul másképpen alakulnak mint a magyarországi református főiskoláké, mégis rá kell mutatnunk, hogy a nagyenyedi kollégium, mely még ebben a korban is lényegében a fejedelem akadémiája, a cartesianusok eszmeisége itt is előtérbe állítja kezdetben a vallási, majd a világi racionalizmus tudományos igényeit. Elsősorban Pápai Páriz Ferenc munkásságának köszönhető ez. Tanári működése ugyanis átfogja a XVII. század utolsó harmadának és a XVIII. század elejének fejl ődéstörténetét. Erdély leghíresebb és legszínvonalasabb kollégiumában, ahol pedagógiai és alkotó tevékenysége megalapozza egy a debrecenihez hasonló előfelvilágosodás szellemiségét. Mint Bethlen Miklósnak, Erdély akkori legműveltebb személyiségének pártfogoltja, Pápai Páriz - lipcsei, frankfurti, heidelbergi és baseli tanulmányok után - az ekkor már német nyelvterületeken is elterjedt világi szellemű racionalizmust plántálta át szűkebb hazájába. Ezzel magyarázható, hogy a bölcsészeti tudományok oktatásában éppúgy jelent őset alkotott mint az orvosi diszciplínák művelésében, vagy a szűkebben vett természettudományi stúdiumoknak, a fizikának, a kémiának a tanításában. P. Szatmári József írja róla : $s kötelességeinek ezen lelkiismeretes teljesítése, fáradhatatlan munkaerejének, lelkesedésének és annyi oldalú képességeinek, nemzete, fejedelme, s hazája hasznát vehette. c5 ott is tenni, javítani, építeni valót talált, hol másnak eszébe se jutott volna." 29 Debrecenben hasonló szerepet játszott Szilágyi Tönkő Márton, aki a kollégiumi tanulmányok után - debreceni cívis polgárok támogatásával - holland egyetemeken folytatta tanulmányait. A leideni egyetemről Arnold Geulinx cartezianus professzor tanítványaként került vissza Debrecenbe, ahol Komáromi Csipkés György katedráját nyerte el. Nem annyira sokoldalú tanáregyéniség, mint Pápai Páriz, de a bibliai nyelveken túlmenően a racionalizmus filozófiáját egyetemes viszonylatban is kiemelked ően mű velte. Heidelbergben kiadott filozófiai előadásai : Philosóphia ad usum scholarum praesentium Debrecenbe applica.ta" (1778), Szilágyi széleskör ű irodalmi, de fő képpen Descartes forrásterületeit alapos filológiai következetességgel felvázolt, ugyanakkor új gondolatokkal is gazdagított tudományos felkészültségéről is tanúskodnak. Az eddigiek folyamán a hazai szakirodalom által kevésbé méltányolt, nemcsak itthon, hanem külföldön is ismert filozófus, aki a metaphisikát természettudományos alapon m űvelte. Vagy ahogyan Julow Viktor és Tóth Béla írja : filozófián ő is a természettudományok összességét érti". 3o A korai felvilágosodás kiemelkedő debreceni professzorai ő utána már könnyebben eligazodnak az európai eszmeáramlatok, tudományos eredmények útveszt őiben. A XVIII. század els ő felében azonban a korai felvilágosodásnak nemcsak a debreceni és a nagyenyedi kollégiumban, hanem más magyar protestáns főiskolán is vannak olyan képviselői, akik a racionalista filozófia talaján, de már felvilágosult eszmeiséggel művelték tudományszakjukat, neveltek, oktattak. Meg kell itt említenünk az evangélikus líceumokat, mint pl. a pozsonyi, a soproni, a késmárki, általában a felvidéki iskolaközpontokat, amelyekben főleg a német felvilágosodás, az aufkle- 28 Julow Viktor-Tóth Béla : A debreceni felvilágosodás. Debrecen története. 2. k. (Szerk. : Rácz István) Db old. 29 Szatmári Károly : A gyulafehérvári-nagyenyedi Bethlen főtanoda története. Nagyenyed old. 30 Julow V-Tóth B. : i. m old. 4Z

8 rang" szelleme hatja át az oktatás és a nevelés tartalmát. Elég ha itt a pozsonyi evangélikus líceum szerepére utalunk, hiszen ebben a németes felvidéki városbanjól tükrözi az iskolakultúra közép-európai ellentmondásait : a) egyházkerületi iskolakormányzás egyfelől, világi neveléseszmény másfelől ; b) transzcendens oktatási cél egyrészt, ésszer űen korszer űsöd ő tanulmányi anyag másrészt ; c) középkorian formális tanításié módszer egyik oldalon, a természetelvűség gyakorlati alkalmazása a másik oldalon. Mindez eklatánsan megmutatkozik Bél Mátyás pozsonyi munkásságában, melyben az Európai államtörténet" c. stúdium éppúgy részét képezi a felvilágosult enciklopedizmusnak, mint a Notitia Hungariae...gl". Hozzá mérhető kimagasló nevelőegyénisége az evangélikus iskolakultúrának a felvilágosodás korában Tessedik Sámuel, aki viszont egy kevésbé fejlett, Pozsonyhoz vizonyítva ajóval elmaradottabb mez ővárosban, Szarvason, az általa létesített gyakorlati gazdasági, szorgalmatossági iskolában" egészen új törekvések realizálását tű zi ki célul.ó is az áufklarung" követ ője, de inkább a filantrop meggyőződés ű Pestalozzi szellemében, aki az iskola által boldogítani akar32... elsősorban a falusi lakosság - a parasztság, jobbágyság - művelődési munka- és termelési feltételeinek javítása érdekében fáradozik".s3 Talán nem tűnik erőszakoltnak az az ide kívánkozó megjegyzés, hogy Tessedik a debreceni kollégium neveltje és Hatvani István professzornak a tanítványa volt. Debrecen és a Tiszántúl iskolakultúrájának fókuszává igazán a felvilágosodás szellemisége avatta a debreceni kollégiumot. Kutatásmetodológiai meggondolások alapján korábban már jeleztük,34 hogy tiszántúli méretekben ható, a racionalista felvilágosodás eszméjét tükröző törekvések, az iskolakultúrá történetében átfogó módon, a debreceni iskolarendszert az utcai iskolák" kibontakoztatása terén Maróthi György, 3s a természettudományos,gondolkodás vonalán Hatvani István,3ó és a humanisztikus képzés körében Budai Ezsaiás3~ oktató és tudományos tevékenysége szélesítette ki regionális méretekben. A felvilágosodás korával kapcsolatosan itt annyit meg kell még jegyeznünk, hogy a debreceni felvilágosodás korának legellentmondásosabb alakjával, Sinai Miklóssal összefüggésben indokoltnak látszik felülvizsgálni azt az álláspontot, miszerint a Singi contra Domokos" perben két végletesen szélsőséges irány, a "hierarchikus" és a kiriarchikus" párt állt egymással szemben, amint azt - többek ;között - Révész Imre írja Sinairól szóló monográfiájában.38 Mert Singi sem volt tisztán ortodox és Domokos főbíró sem tartozott egyértelműen a felvilágosult gondolkodók közé. Különösen nem a kollégiumi oktatás és nevelés kérdéseiben. Singi szerepét a történelem tanítása tekintetében is sokkal behatóbb vizsgálat tárgyává kell tenni, mint elfogadni a róla kialakult szokványos képet, s akkor talán ha nem is pozitívabbnak, de ellentmondásosabbnak" 39 látjuk őt. Természetesen összehasonlító módon elemezve Singi volt groningeni professzorának Historia universalis"-át, melyet más kollégiumok is compendiumként tanítottak. A XIX. század elején azonban már újabb eszmék jelentkeznek. 31 Mathias Béla : Hungariae antique et novae prodemus. Nürnberg, Tessedik Sámuel : Tizenkét paragrafus a magyar iskolaügyr ől. Ford. Kemény Gábor. Szarvasi Nevezetességek old. 33 Tóth Lajos : Tessedik Sámuel pedagógiai reformtevékenysége. Bp old. 34 Bajkó Mátyás : Adalékok a tiszántúlüskolakultúra felvilágosodáskori történetéhez. HBmLÉ VIII. (Szerk. : Gazdag István) Db old. 35 Uo. 8. old. 36 Uo. 10. old. 37 Uo old. 38 Révész Imre : Singi Miklós és kora. Bp old. 39 Vörös Károly : Megjegyzések Révész Imre, Singi Miklós és kora c. munkájához. Századok, 1961 : I. sz old. 42

9 3. Nemzeti műveltségre és korszerű gondolkodásra nevelés Összehasonlító kutatásaink alapján arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a kései felvilágosodás korában, főleg Budai Ézsaiás idejében a kollégiumi tanulmányi anyagban már fellelhetők a nemzeti szellemű műveltség egyes elemei. A Ratio Institutionis" (1807) tantervi anyaga ugyan bizonyos mértékig korlátozza. a természettudományos ismeretek körét, de nem olyan mértékben, mint a második Ratio Educationis" (1806). S ha meggondoljuk, hogy Budaiék álmosdi tanterve a bécsi udvar oklatáspolitikai dokumentumával szemben a magyar protestáns iskolakultúra nemzeti sajátosskgait erősítette, akkor tarthatatlanná válik az a felfogás, melyet korábban több más szerzővel magunk is vallottunk, hogy ez a tanterv, melyet a Litteraria Deputatio részérőlbudaiézsaiás már 1804-ben ismertetett a kollégium professzori karávalegyértelm űen retrográd szerepet játszott volna a XIX. század elsőfelében. 4 Átfogó - minden iskolai fokozatra -, az elemi tagozattól kezdve, a középfokú classisokon át az akadémiai tagozatig, minden iskolatípusra kiterjed ő műveltséganyagot tartalmaz ez a tanterv. Még a lányiskolák tanulmányi rendjével is foglalkozik ; az állami Ratióhoz hasonlóan, de attól eltérő szellemben és szisztéma szerint. Debrecenben a Ratio Institutionis a protestáns iskolakultúra autonóm jellegét erősíti ebben a korban, és a deákos műveltségeszmény oktatási tartalmának védelme ellenére, a magyar művelődés előrehaladását szolgálta : Nekünk - olvashatjuk a tantervben - valóban nem valami eltanult és idegen, hanem hazai s mintegy a magunk földjén született oktatási szervezetre van szükségünk, hacsak nem akarunk a nemzet szellemén erőszakot elkövetni." 4 t Budaiék fogalmazásában az eltanult"-ra és idegenre" történő utalás nyilván az előző évben megjelent második Ratio Educationis szellemiségére céloz, mely kétségkívül az osztrák abszolutizmus érdekeit szolgálta ; a katolikus klérus támogatását élvezve. Különösen progresszív vívmánya az Institutionisnak az Enciklopedicus Cursus" visszaállítása a kollégium tanulmányi rendjébe. Ez a kurzusa a magyarországi kollégiumi szisztémának a középfokú képzés és a fels őfokú oktatás között biztosított átmenetet. Budai Ézsaiás a professzori gyűlésen - többek között - így indokolja ennek a kurzusnak a felállítását : Általmenvén a deákságra a tanulók hasznosnak, sőt szükségesnek látszik, hogy elsőben valamely Encyclopaedicus Cursusra vivődjenek ; mind azért, hogy akik közölök sok időt a Collégiumban nem tölthetnek, minden felsőbb tudományokban való tinctura nélkül ne menjenek ki ; mindazért hogy akik tovább akarnak tanulni, magoknak előre Conceptust és esméretet szerezvén a tudományokban, azok közül különösen akármelyikhez is jobb kedvvel és készülettel foghassanak." 4 z Ennek a tagozatnak a tanulmányi anyaga az első esztendőben : a) theologia dogmatica", b) pora mathesis", c) logica. és methaphisica", d) görög nyelv és grammaticája", a második esztendőben : a) universalis historia", b) ó- és újgörög geographia" ; c) phisica", d) aplicata mathesis", philosophia practica", f) új testamentum".as Mint látható ez a művelődési anyag egyrészt a teológiai tagozaton való továbbtanulásra, másrészt a világi életre volt hivatva közvetlenül felkészíteni a tanulókat. 40 Ezzel összefüggésben lásd : Nagy S. : i. m ; Mészáros István : A magyar nevelés története Bp old. ; Bajkó Mátyás : Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp old. 41 Ratio Institutionis ex praeseripto Conventus Superintendentiae... Debrecini old. 42 Budai Ézsaiás : saját kezű bejegyzése a Professzori Gyűlések jegyzőkönyvébe. Tiszántúli Református Egybázkerület Levéltára. Curatoratus et Professoratus Illustris Collegű II. 1. d old. 43 TREL Curatoratus et Professzoratus... i. m. 43. old. 43

10 Ehhez hasonlóan átfogó tanulmányi rendszerek a XIX. század els ő felében más kollégiumokban is születtek. Közülük a sárospataki és a nagyenyedi tantervek hasonlíthatók a debreceni Ratióhoz. Sárospatakon 1810-ben a Tiszáninneni Egyházkerület miskolci választmányán a deputatio litteraria" javaslatára - ahogyan Szilágyi István írja?... oly gyönyörű alkotmányt tudtak felállítani, s oly mélyen gondolt elvek szerint a gimnáziumi oktatásnak, melynél különbet nem hiszem, hogy a külföld is mutathatna fel, s mely a mai nap is, ha nem mintául, de indulópontul bizonnyal elfogadható."~ Szilágyi ezt 1861-ben írta a pataki tantervről, s ha túlértékeli is azt,. kétségkívül itt sikerült egyensúlyban fartani a humanisztikus képzés és a reáloktatás arányait, anélkül, hogy akár a nemzeti tudományok, akár a természeti stúdiumok csorbát szenvedtek volna ; pedig a deákos műveltség hívei, Lónyai Gáborék meghívták Budai Ézsaiást is a választmány ülésére, hogy klasszika-filológusi tekintélyét vesse latba az antik ismeretek érdekében. Vay József és hívei azonban sikeresen megvédték a műveltséganyag tanulmányi egyensúlyának elvét, s így hosszú időn át a sárospataki kollégium képviselte az ideális tantervi koncepciót ; Debrecennel és Pápával szemben is. Talán még a nagyenyedi kollégium 1820-ban bevezetett Norma discendi... "-jénék nagy volumenű, minden lényeges műveltségtartalomra kiterjedő tantervi koncepciója hasonlítható a debreceni rendszerhez. Itt azonban Erdély akkori politikai státusa nyomja rá a bélyegét erre a koncepcióra, hiszen a Gubernium még közvetlenebbül gyakorolja a bécsi udvar oktatáspolitikai célkit űzéseit a fejedelemség kollégiumaiban (Nagyenyed, Kolozsvár, Marosvásárhely, Zilah stb.), mint a helytartótanácsa magyarországi egyházkerületekben. Annyiban mégis alkalmazható ebben az esetben a komparatív kutatásmód, hogy a Norma discendi is bevezeti Enyeden az enciklopédisták osztályát - a debrecenihez hasonlóan - két évfolyammal. Hegedűs Sámuel, Kovács József és Köteles Sámuel a korabeli erdélyi iskolakultúra három kiemelked ő professzora, a tanterv készítői alapelvül szögezik le : A tárgyak kiszabásóban az ifjak korát és elmebeli tehetségeit a többség szerint vévén, systhemánkat sem a tündökl ő talentumokra nem fundáltuk, sem a gyengébb és lassú elméjűekre le nem bocsátottuk... az ítélői tehetségnek gyakorlására is módot nyitottunk, és mindenkire nézve, akiben a természet egyik vagy másik tehetségét kedvez őbben ajándékozta, szabad mezőt hagytunk." 4 s Ennek a körültekint ő pedagógiai felfogásnak viszont ellentmond, hogy a szerzők a reformkor küszöbén...a deákot tették a tanítás fő tárgyává" :~ Túllépve itt a debreceni Ratio Institutionis antikvitásán is. A tankönyvirodalom tekintetében azonban Budai Ézsaiásék jártak el a legkorszerű bb módon. A klasszikusok előírása mellett - tagozatról tagozatra - kötelezővé tették az egyetemes és hazai kompendiumok, tudományos művek legújabb kiadásait, valamint a debreceni szerzők műveit. Budai mint a göttingai egyetem volt hallgatója jól ismerte az eurvpai tankönyvirodalmat mind a humán, mind pedig a reáltudományok terén. Így például a grammatikai osztályok számára el őírja Christophori Cellarü : Grammatica Latina" című kompendiumát és Vocabularum Maius" (Debrecen, 1798) cím ű művét ; a humanista osztályokban a Heidelbergi Káté"-t (Debrecen, 1800), és a Ciceronis de Oratore Dialogi" című kompendiumot ; az enciklopédisták kurzusában lohannes Feid Weidler : Institutiones Matheseos (Lipcse, 1784). A magyar tankönyvek közül a legújabb magyar ÁBÉCÉ-t, Losonczi István : Hármas Kis Tükrét, Maróthi : Arithmeticáját és Sárvári Pál: Rajzolás mesterségé-t az elemi tagoza- 44 Szilágyi István : A gimnáziumi oktatásügy története. Sárospatak old. 45 Norma discendi in Collegio scholarium Alba I.- Enyediensi. Claudiopoli old. 46 Uo.

11 ton ; Budai Ézsaiás : Historiae Hungariae-t (Debrecen, 1805), Molnár Gergely : Prosodiá-ját (Pozsony-Pest, 1804) a humanitasban ; valamint Budai : Historia Universalis-át és Horváth János : Phisicá-ját az enciklopédisták részére. 4 ' Az említett tankönyvek többségét a sárospataki, a nagyenyedi és a pápai kollégiumban is oktatták. De Maróthi, Losonczi és Budai tankönyveit minden református kollégiumban használták, amibő l arra következtethetünk, hogy a XIX. század közepéig, a kollégiumi intézmény egységének a meg őrzéséig hasonló művelődési anyag volt a követelmény. Nagyobb eltérések az akadémiai tagozaton, a szakképzésben, a lelkészek, a jogászok és a pedagógusok képzésében mutatkoztak. Ezek összehasonlító vizsgálata azonban már külön tanulmány tárgyát képezi. 4 $ A comparative analysis of the histories ofcalvinist Colleges Mátyás Bajkó Colleges in Hungary in modern times played a very important role in the history of education, not only within the country but also in European relations. It is verified by the fact that comparative research gets more and more marked in the historiography of schools. The author of the present study, exploring the history of the Calvinist College in Debrecen, has made comparative inveltigations in respect to the other Hungarian colleges as well. The study describes the history of development in three chapters : 1. The relationship of the town and the Calvinist colleges in Debrecen, Sárospatak, Pápa and Nagyenyed ; 2. The age of enlightenment and the rationalistic development, with the analysis of the mentality, educational substance and methodological development of colleges ; 3. The examination of the attempts in the curriculum and in educational policy for national intelligence and modern way of thinking to be achieved. All of these problems are presented, along with comparative analyses within Hungary, against the backgrounds of Protestant European schoolculture. Cpaenumenbuzaű auanus ucmopuu peí,fiophtamcxux xautezuű Mambnut Baűxo Bearepcxae xonnera$ aosoro spemeaa arpa~ saa~remayzo pom s acropaa o6pasosaaax. 3Ta pom srsnxercx ssraaionzefica ae Tomxo s nperenax oregecrsa, ao a s Espone. 3ro noarsepxcuaerca accneuosaaasn~ xonmapatasaoro xapaxrepa, xoropsie s nocneuaee spe~ sce óonee saaa$remao cxasaisazorca s xpyry accneuosaaaa acropaa mxon. Asrop aacrostnle~ paóotrr, asy~aa actopazo Ae6peueacxo~ pezjzopmarcxofi xozrneraa, RenaeT cpasaaremarz# aaa.~s c acropaefi npo- ~c searepcxarc mxomar nc xonnerafi aosoro spemeaa. PasóaTaa aa Tpa pas,gena paóota IIOKa3bIBaeT HCTOpHIO ax passaraa : 1. Omuozueuue hseazcdy zopodo u u pe~opmamcxu uu xonnezunhtu s csere J~eópeueaa, IIIapomrzaraxa, lia~ a Hap~aaeAa ; 2. Raer aaa.znis passaraa co,gepxcaaaa a arerouos o6ygeaax, p~yxosayzo aacrpceaaocrs xonneraü ~ paseumuu poceezyexun u pazfuonanus~za; 3.normTaxy npocsen~eaaa a oópasosashx s oónacra soc~taaaa naguozzananozo oópasoeauur.u coepensenuozo atbzutnenus. Bce 9Ta Tpa Te~i uo~o cpasaaremaoro aaanasa s pauaoaamar~ paancax noxasasbi $a ~oae esponeficxo~ IIpOTeCT3HTCKOH IIII(OJIIaHOÍ3 KymTypbI. ~47 Ratio Institutionis... i. m. 48 Erre vonatkozólag néhány komparatív metodológiai eredményt közöl Bajkó Mátyás : Az iskolakultúrák összehasonlító pedagógiai vizsgálata. Pedagógiai Szemle sz old: 45

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A KÁLVINIZMUS HATÁSA A MAGYAR OKTATÁSÜGYRE

A KÁLVINIZMUS HATÁSA A MAGYAR OKTATÁSÜGYRE Kopp Erika PhD, egyetemi adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pedagógiatörténeti Tanszék kopp.erika(kukac)ppk.elte.hu A KÁLVINIZMUS HATÁSA A MAGYAR OKTATÁSÜGYRE A kálvinizmus

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Református Tanárképző Kar 1.3 Intézet Református Tanárképző Kar 1.4 Szakterület

Részletesebben

Kurzuskód ANDB-101L. Szak és szint BA Képzési forma levelező

Kurzuskód ANDB-101L. Szak és szint BA Képzési forma levelező Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

A Haza és haladás vetélkedő döntője

A Haza és haladás vetélkedő döntője A Haza és haladás vetélkedő döntője 2013. május 27. Debrecen Részletek az előzetes feladatokból A megnyitó A csapatok munka közben Nézzük, kit rejt a léggömb? A zsűri a feladatok értékelése közben, nagy

Részletesebben

HADOBÁS ESZTER Válság a jogakadémiákon, az egri intézmény példáján keresztül1

HADOBÁS ESZTER Válság a jogakadémiákon, az egri intézmény példáján keresztül1 HADOBÁS ESZTER Válság a jogakadémiákon, az egri intézmény példáján keresztül1 A jogakadémiákat érintő válságot szeretném bemutatni, ami a 19. század második felében bontakozott ki és elsősorban a jogakadémiai

Részletesebben

MEZÕVÁROS, REFORMÁCIÓ ÉS IRODALOM (16 18. század)

MEZÕVÁROS, REFORMÁCIÓ ÉS IRODALOM (16 18. század) MEZÕVÁROS, REFORMÁCIÓ ÉS IRODALOM (16 18. század) A konferenciát rendezi Tudományos konferencia a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz-Kutató Osztálya, a Károli Gáspár Református

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ VÉGEREDMÉNY IV. KORCSOPORT. Debrecen, 2015. június 05-07.

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ VÉGEREDMÉNY IV. KORCSOPORT. Debrecen, 2015. június 05-07. 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ VÉGEREDMÉNY IV. KORCSOPORT Debrecen, 2015. június 05-07. 1 A KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA VERSENYPROGRAMJA RÉSZTVEVŐK, SORSOLÁS LEÁNYOK Ssz. Megye Iskola neve Település Testnevelő,

Részletesebben

Reformáció Emlékbizottság az előkészület. Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu

Reformáció Emlékbizottság az előkészület. Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu Reformáció Emlékbizottság az előkészület Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu Megemlékezés vagy ünneplés? Az Emlékbizottság létrejötte; tagjai; működése, szervezeti felépítése.

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris

Részletesebben

S.sz. Név Hol végzett Szakképesítés Osztályfőnök Beosztás Tanított tárgy

S.sz. Név Hol végzett Szakképesítés Osztályfőnök Beosztás Tanított tárgy Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, 5540, Kossuth u. 17 (alsó tagozat) S.sz. Név Hol végzett Szakképesítés Osztályfőnök Beosztás Tanított tárgy 1 Pedagógus 1 i Brunszvik Teréz Óvóképző Intézet,

Részletesebben

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium Felvételi tájékoztató a 2016/17 os tanévre Az iskola mottója : Legfontosabb adatok Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium e mail.: honlap: OM azonosító: 036723 "A míveletlen föld csak gazt terem, A lélek

Részletesebben

Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. 5. összesen. 1. Csire Roland Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 14 18 20 10 13 75

Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. 5. összesen. 1. Csire Roland Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 14 18 20 10 13 75 9. osztályosok Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. 5. összesen 1. Csire Roland Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 14 18 20 10 13 75 2. Bartók Imre Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi

Részletesebben

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet Levéltári jelzet Iratfajta Évkör Iratmennyiség Doboz, kötet, iratcsomó 1 nagy doboz (36 cm), 4 nagy doboz (31 cm ), 2 nagy doboz (26 cm), 1 nagy doboz Egyházközség Könyvtára (19 cm), 3 nagy doboz (17 és

Részletesebben

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó

Részletesebben

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név FENYŐ IMRE Munkahelyi telefon 52-512900/2233 Fax 52-512922 E-mail fenyoimre@freemail.hu KÉPZETTSÉG 1994-1999. 1996-2000. 1997. 1999-2002.. Filozófia (Kossuth Lajos Tudományegyetem)

Részletesebben

Iskolánk tantestületének és oktatást-nevelést segítő dolgozóinak adatai 2015-2016-os tanév

Iskolánk tantestületének és oktatást-nevelést segítő dolgozóinak adatai 2015-2016-os tanév Iskolánk tantestületének és oktatástnevelést dolgozóinak adatai 20152016os tanév 1. Pedagógus1 Bessenyei György 2. Pedagógus2 Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola 3. Pedagógus3 Eötvös József

Részletesebben

A felsőoktatásban működő minősített szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-13) Érvényes, befogadott pályázatok listája

A felsőoktatásban működő minősített szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-13) Érvényes, befogadott pályázatok listája 1. 0001 PTE TTK Szentágothai János Protestáns Pécs Baranya Tehetséglánc-2014 2. 0002 DE Pálffy István Színháztudományi Debrecen Pálffy István Színháztudományi pályázata 914 000 3. 0003 Karolina Katolikus

Részletesebben

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz!

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Tisztelt Szülők, kedves Nyolcadikos és Negyedikes Tanulók! Mindenki számára elismerhető és elfogadható tény az, hogy a jövő sok tekintetben függ gyermekeink,

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Az iskola bemutatása Ahol a tehetség kiművelése a lehető legtökéletesebbre, Istenre irányul és ahol az elismerést

Részletesebben

Kálvin Emlékévek konferencia Budapest, 2014. október 18. Kálvin Emlékévek a Református Pedagógiai Intézetben

Kálvin Emlékévek konferencia Budapest, 2014. október 18. Kálvin Emlékévek a Református Pedagógiai Intézetben Kálvin Emlékévek konferencia Budapest, 2014. október 18. Kálvin Emlékévek a Református Pedagógiai Intézetben Szontagh Pál igazgató Az évfordulók a felejtés elleni küzdelem eszközei. Így kínál alkalmat

Részletesebben

Bethlen Gábor és a vallási türelem

Bethlen Gábor és a vallási türelem Buzogány Dezső Bethlen Gábor és a vallási türelem Ismerve ezt a kort, a címet akár ellentmondásosnak is lehet tekinteni. Bethlen Gábor uralkodását szinte teljesen kitöltötte a harmincéves háború, aktívan

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

CZEGLÉDI ISTVÁN KASSAI PRÉDIKÁTOR TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL MŰVEINEK ELŐSZAVAI ALAPJÁN

CZEGLÉDI ISTVÁN KASSAI PRÉDIKÁTOR TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL MŰVEINEK ELŐSZAVAI ALAPJÁN MARTIS ZSOMBOR CZEGLÉDI ISTVÁN KASSAI PRÉDIKÁTOR TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL MŰVEINEK ELŐSZAVAI ALAPJÁN Kassa szabad királyi városként már a 14. században különleges joghatóságot kapott a királytól, 1 így

Részletesebben

A közoktatás változásának tendenciái

A közoktatás változásának tendenciái A közoktatás változásának tendenciái Bevezetés A világtrendek összefoglalása Hogyan válaszolnak erre az egyes (nemzeti) oktatáspolitikák? Martin Trow szerint elit oktatás tömegesedés általánossá válás

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

OH Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Az Oktatási Hivatal által nyilvántartott kerettantervek 2011.07.05.

OH Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Az Oktatási Hivatal által nyilvántartott kerettantervek 2011.07.05. 1. 6380/2005. Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium (1056 Budapest, Irányi u. 19-23.) Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterve négy os 9-12. jóváhagyás (11779-3/2005. sz. miniszteri

Részletesebben

A munkavédelmi oktatás helyzete a felsőoktatásban

A munkavédelmi oktatás helyzete a felsőoktatásban A munkavédelmi oktatás helyzete a felsőoktatásban (összegző megállapítások) 1. Bevezetés, a vizsgálat célkitűzései A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény végrehajtását az Országgyűlés és a Kormány

Részletesebben

Teleki Téka 2012. Egy régikönyves könyvtár hétköznapjai a 21. században. Lázok Klára Teleki Téka

Teleki Téka 2012. Egy régikönyves könyvtár hétköznapjai a 21. században. Lázok Klára Teleki Téka Teleki Téka 2012. Egy régikönyves könyvtár hétköznapjai a 21. században Lázok Klára Teleki Téka A Teleki Téka ma, és az alapok, amelyre építkezünk 1. Teleki Sámuel, az irányadó 2. Teleki Bolyai Könyvtár

Részletesebben

Miskolci Tagintézmény Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

Miskolci Tagintézmény Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Miskolci Tagintézmény Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium JELENTKEZÉS Iskolánkról: A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Miskolci Tagintézménye 2009. szeptember 1-jén nyitotta

Részletesebben

FAZAKAS TIBOR. (...) dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.

FAZAKAS TIBOR. (...) dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. FAZAKAS TIBOR JÓZSEF ATTILA (...) dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. Fazakas Tibor életpályája, munkája meggyőzően tükrözi e gondolatot. Érdemes ezen életművet méltatni,

Részletesebben

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Bı ológı ológı a Fı zı zı ka Földra z Kémı a Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Bán Sándor, Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Csiszár Imre,

Részletesebben

Pályázati felhívás. Az ösztöndíjra pályázhat minden olyan diák, aki az alábbi pályázati feltételeknek együttesen megfelel:

Pályázati felhívás. Az ösztöndíjra pályázhat minden olyan diák, aki az alábbi pályázati feltételeknek együttesen megfelel: Pályázati felhívás Figyelembe véve azt, hogy a gazdasági képzésen nagyon alacsony az államilag támogatott helyek száma, ezért lehetőséget adunk arra, hogy a pályázatban részt vehessenek az önköltséges

Részletesebben

Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat

Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat Az előző tanévben is sikert sikerre halmoztak iskolánk tanárai és tanulói, amelyekről örömmel adunk hírt. Élmezőnyben az OKTV-n Évek óta kiemelkedően szerepelnek

Részletesebben

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra VI. KORCSOPORT LEÁNY 1 Bács-Kiskun Kecskeméti Református Gimnázium Kecskemét 2 Bács-Kiskun Kecskeméti SZC Lestár Péter Szakközépiskolája és Szakiskolája Kecskemét 3 Budapest Kölcsey Ferenc Gimnázium Budapest

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Pályázati felhívás. Az ösztöndíjra pályázhat minden olyan diák, aki az alábbi pályázati feltételeknek együttesen megfelel:

Pályázati felhívás. Az ösztöndíjra pályázhat minden olyan diák, aki az alábbi pályázati feltételeknek együttesen megfelel: Pályázati felhívás A Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Magyar Nemzeti Bank támogatásával ösztöndíjpályázatot hirdet a 2013/2014-es tanévre felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás

Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás 1. Alkalmazott műszaki tudományok szekció I. em. 36. DR. FÜLÖP ISTVÁN egyetemi adjunktus Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

A középiskolai munka néhány mutatója (elemzés, értékelés, alkalmazás)

A középiskolai munka néhány mutatója (elemzés, értékelés, alkalmazás) FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A középiskolai munka néhány mutatója (elemzés, értékelés, alkalmazás) 1. Elızetes megjegyzések A 173 oldalas A középiskolai munka néhány mutatója

Részletesebben

Város Megnevezés Utca. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Általános Iskola Szent I.

Város Megnevezés Utca. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Általános Iskola Szent I. Almáskamarás Város Megnevezés Utca Idősek Klubja Dózsa Gy. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Óvoda Dózsa Gy. Általános Iskola Szent I. Battonya Békés Békéscsaba

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Képek és arcképek a magyarországi történelemtanítás múltjából II. Haza és haladás a nagy tanárok félévszázada (1800 1848)

Képek és arcképek a magyarországi történelemtanítás múltjából II. Haza és haladás a nagy tanárok félévszázada (1800 1848) Haza és haladás a nagy tanárok félévszázada (1800 1848) Míg a XIX. század első fele a hallgatóságát magával ragadó tanáré, a dualizmus időszaka a tankönyvé, addig a XX. század főleg annak második fele

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Név Iskola Felkészítő tanár 5. 6. 7. 8. össz. 1. Szádvári Gábor Lévay József Református Gimnázium, Miskolc Makranczi Zsolt 20 18 20 8 66

Név Iskola Felkészítő tanár 5. 6. 7. 8. össz. 1. Szádvári Gábor Lévay József Református Gimnázium, Miskolc Makranczi Zsolt 20 18 20 8 66 Hőtan kategória Név Iskola Felkészítő tanár 5. 6. 7. 8. össz 1. Szádvári Gábor Lévay József Református Gimnázium, Miskolc Makranczi Zsolt 20 18 20 8 66 2. Kékesi Zsuzsa Bethlen Gábor Református Gimnázium,

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet Jedlik Ányos élete és munkái Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Áttekintés A magyarországi tudomány előzményei Jedlik születésekor: Reneszánsz: átlagos tudományos aktivitás.

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

János Zsigmond Unitárius Kollégium

János Zsigmond Unitárius Kollégium Málnási Ferenc János Zsigmond Unitárius Kollégium Évkönyv Málnási Ferenc János Zsigmond Unitárius Kollégium Jubileumi évkönyv 1993 2013 Szerk.: Popa Márta és Máthé Ildikó Készült a Kolozsvári Gloria Nyomdában,

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola. OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM

KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola. OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM Újfehértó, 2014 Tartalomjegyzék Az iskola küldetésnyilatkozata...4 Pedagógiai alapelveink...5 A pedagógiai program

Részletesebben

Unitas Egyházi Könyvtárak Közös Katalógusa és Információs Portálja

Unitas Egyházi Könyvtárak Közös Katalógusa és Információs Portálja Unitas Közös Katalógusa és Információs Portálja www.unitas.hu "In necessariis unitas, in dubiis libertas, in omnibus autem charitas A szükséges dolgokban legyen egység, a kétesekben szabadság, mindenben

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,

absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Hollósi Hajnalka A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

GYURÁTZ FERENC EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 8500 PÁPA, ÁROK U.12. OM AZONOSÍTÓ:200010 PEDAGÓGIAI PROGRAM

GYURÁTZ FERENC EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 8500 PÁPA, ÁROK U.12. OM AZONOSÍTÓ:200010 PEDAGÓGIAI PROGRAM GYURÁTZ FERENC EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 8500 PÁPA, ÁROK U.12. OM AZONOSÍTÓ:200010 Iktatószám: PEDAGÓGIAI PROGRAM Tanítsatok egyszer séggel, tegyetek vallást hitetekr l szelídséggel! LUTHER. március

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA

KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 6. /Fax: (54) 531 008 E-mail: muvhfold@t-online.hu Iktatószám: 3001-2 /2012. 8. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez

Részletesebben

Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. összesen

Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. összesen 9. osztályosok 1. Koncz Imre Debrecen Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma Bertalan Mária, Bán István 20 15 20 16 71 2. Csathó Botond Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 20 12 20 17 69 3.

Részletesebben

Tanulmányok, végzettségek: Tanulmányok:

Tanulmányok, végzettségek: Tanulmányok: ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok: Név: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Születési hely és idő: Sárospatak, 1976. május 03. Jelenlegi munkahely: Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Analízis Tanszék

Részletesebben

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9 Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZABÁLYZATAI Ikt.szám: 464/1300/1-2/2011. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1-3. számú módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövege Debrecen 2012. január

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása A büntetés-végrehajtási jog kialakulása Buchinger Ágnes Doktoranda, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Email: buchingeragi@gmail.com Bevezetés Ha a büntetőjog területére gondolunk,

Részletesebben

A magyar felsőoktatás kezdetei

A magyar felsőoktatás kezdetei A Természet Világa 1996. évi 1. számában megjelent cikk utóközlése SZÖGI LÁSZLÓ A magyar felsőoktatás kezdetei 1. rész A felsőoktatás napjainkban folyó reformja során állandóan hangoztatjuk, hogy hazánknak

Részletesebben

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján NAGY Adrienn Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet adrienn.n.z@gmail.com A középfokú kereskedelmi iskolák

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE :1042 Budapest, István út 14. /Fax231-3141/231-3151 e-mail:mszabolcs@ujpest.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

Részletesebben

Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Gomba. Az iskola dolgozói. NÉV OKLEVÉL kiállítója VÉGZETTSÉG

Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Gomba. Az iskola dolgozói. NÉV OKLEVÉL kiállítója VÉGZETTSÉG Az iskola dolgozói 1. Apró Rita 2. Bendıné Mag Anikó 3. Erdélyiné Buzás Éva NÉV OKLEVÉL kiállítója VÉGZETTSÉG Szabadkai Pedagógiai Akadémia - Eötvös József Fıiskola, Baja Eszterházy Károly Tanárképzı Fıiskola,

Részletesebben

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK verebelyi.gabriella@atif.hu Születési dátum 1968. 09. 20. POZÍCIÓ/BEOSZTÁS egyetemi tanársegéd SZAKMAI TAPASZTALAT 2009. 09. 01. jelenleg tanársegéd Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása Mészáros Ágnes Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása BEVEZETÉS Az egészségbiztosítási szakmai nyelvhasználat a nyelvtudomány számára még felderítetlen terület. Az egészségügyi, jogi és

Részletesebben