A kecskeméti csal Buzas ád története és c saládfája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kecskeméti csal Buzas ád története és c saládfája"

Átírás

1 A kecskeméti Buzas család története és családfája

2 Köszönetnyilvánítás A családfakutatáshoz nyújtott segítségért hálás köszönettel tartozom a Buzás család összes tagjának, akik korabeli adatokkal, fényképekkel és dokumentumokkal alapozták meg munkámat és családtörténeti gyûjteményemet. A kutatás módjához Berkes József, a Magyar Országos Levéltár munkatársa adott hasznos tanácsokat, a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárában pedig Petrányi Lajosné kutató segített eligazodni a korabeli anyakönyvek gyûjteményében. Külön köszönet Székelyné Kôrösi Ilonának, a kecskeméti Katona József Múzeum történész-fômuzeológusának a Hrúz- Rhúz családi vonal tisztázásához nyújtott segítségéért, továbbá Dr. Tóth Sándornak a tanácsokért és Dr. Dékány Ilonának a szíves vendéglátásért. A szövegben szereplô Buzásokat eredeti írásmód szerint, hol hosszú, hol rövid u-val írtam. Buzás Mihály, Kecskemét, (a címlapon: Buzás Mihály és Rendetzki Erzsébet, Kecskemét, május 7.)

3 1 Családfakutatás A genealógia, a családkutatás hosszadalmas, bonyolult és fáradságos munka. A levéltárban ôrzött írott források leggyakrabban használt nyelve a latin, amely Magyarországon egészen az 1844-ig a hivatalos ügyintézés nyelve volt. A legtöbb esetben nehezen olvasható, kézírásos iratokról, (anya)könyvekrôl van szó, ami csak nehezíti a kutatást. A családtörténeti kutatás forrásainak elsô nagy csoportja a szájhagyomány. Ennek megbízhatósága azonban általában csak a nagyszülôkig terjed ma már gyakori, hogy például a házastársak gyakran nem ismerik egymás közeli rokonságát sem. Régebben a rokonsági kapcsolatot jobban ismerték és tartották. A szájhagyomány megbízhatatlansága miatt, sokszor már a nagyszülôkön túl, az írott forrásanyag kutatása szükséges. Sokszor segítségünkre lehetnek a családnál ôrzött régi imakönyvekbe, bibliákba, egyéb régi és értékes könyvekbe bejegyzett családi események (születések, keresztelések, bérmálások, házasságok, halálozások stb.). Sok család (nem csak nagy múltú és nemes!) igen értékes kis családi levéltárral rendelkezik. Minden típusú családkutatás elengedhetetlen és legmegbízhatóbb forrása az anyakönyv. Magyarországon a XVI. elején, az ben tartott Veszprémi egyházmegyei zsinat jelzi az anyakönyvek fejlôdésének kezdetét. A zsinat nem túlságosan pontos és egyértelmû határozata arra hívta fel a plébánosokat, hogy a kereszteléseket jegyezzék fel annak érdekében, hogy a lelki rokonságot nyilvántarthassák. A rendelkezés alapja a kánonjognak azon elôírása volt, amely szerint a lelki rokonság ugyanolyan házassági akadály-

4 Buzás Béla id. Buzás Mihály Buzás József Buzás Katalin? ifj. Buzás Mihály? Hrúz Dezso Szüret, Kecskemét, kb októbere

5 Rendetzki Erzsébet Nyanyi Rigó Zsigmond Fazekas Imre Buzás Etelka Buzás Erzsébet Bíró Julianna Buzás Julianna

6 Flórián nap (május 4.), Hetény, nak számított, mint a vér szerinti rokonság. A rendszeres anyakönyvezést 1563-ban a tridenti zsinaton rendelte el IV. Pius pápa. Hazánkban a római katolikus egyházban az ellenreformáció kezdetén tartott évi nagyszombati zsinat intézkedett az anyakönyvek vezetésérôl. A nagy változás 1625-ben következett be, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek az V. Pál pápa által kiadott Rituale Romanum-ot az egész országban kötelezôvé tette. A Rituale Romanum öt féle elôjegyzést vezetett be: a keresztelési, házassági és halálozási anyakönyvek mellett külön a bérmálási anyakönyvet, valamint az ún. Status Animarum-ot, amely a húsvéti áldozás idôpontjában az egész lakosságot tartalmazta háztartások, illetve családok szerint. A XVII. század folyamán a Rituale Romanum-ot három további kiadásban (1656, 1672, 1692) jelentették meg, ugyanakkor az 1630-as évektôl kezdve rendszeresen megtartott egyházlátogatások alkalmával (Visitationes Canonicae) ellenôrizték az anyakönyvek felfektetését és helyes vezetését. A folyamatos és általános érvényû anyakönyvezés a történelmi Magyarországon (az északi megyék kivételével) csak a törökök kiûzése után kezdôdhetett el ben az egyházi hatóságok elrendelték a betûrendes névmutatók készítését amelyek mindenképpen megkönnyítették az anyakönyvekben való visszakeresést. A keresztelési, házassági, halotti (és az esetenként fennmaradt bérmálási) anyakönyvek nemcsak a szentségek kiszolgálását rögzítették, hanem egyúttal közhitelû dokumentumoknak számítottak, mivel október 1. elôtt állami anyakönyvezés nem létezett. A Magyar Országos Levéltár Filmtára filmmásolatban ôrzi a mai Magyarország területén található helységek október 1. elôtt keletkezett, a történelmi egyházak által vezetett anyakönyveinek mikrofilmfelvételeit.

7 E hatalmas és egyedülálló gyûjtemény tulajdonképpen a mormon egyház részére készült el. Az anyakönyvek legnagyobb részét az közötti idôszakban mikrofilmezték. Az akkori Mûvelôdési Minisztérium Levéltárak Országos Központja kezdeményezésére a Magyar Országos Levéltár (MOL) a Genealogical Association of the Church of Jesus Christ of Latter-day Saint (Salt Lake City, Utah, USA) részére a fenti idôszakban folyamatosan a mormon egyház költségén filmre vette a Magyarországon található, október 1-je elôtti egyházi anyakönyveket. Az állami (polgári) anyakönyvezést az 1894: XXXIII. tc. vezette be és október 1. óta van érvényben. Ettôl a dátumtól kezdve a polgármesteri hivatalokban ôrzik az anyakönyveket. Ha tudjuk, hogy a keresett ôs melyik helyiségben és mikor született, valamint ismerjük a vallását, akkor megvan a támpont, ami alapján elkezdhetjük a kutatást. A ritkábban elôforduló vezetéknév gyakran felbátorítja a tapasztalatlan kutatót. A név felbukkanása más településen, országrészen leggyakrabban a tévedés útjára vezetheti, csak ritkábban a megoldáshoz. Az is megeshetett, hogy az újszülött bejegyzése egyszerûen kimaradt az anyakönyvbôl. Ha a falu vagy tanya távol volt a plébániatemplomtól, a csecsemô vézna, ráadásul még hideg tél és nagy hó is volt, akkor a bába sebtében megkeresztelte. Ha ezt utólag elfelejtették bejelenteni a plébánosnak, a gyerek születése egyszerûen nem kerülhetett be az anyakönyvbe. Gyakran egész oldalak vagy évek hiányoznak az anyakönyvekbôl, tûzvész, árvíz vagy éppen paphiány miatt nincsenek meg. Ha a plébános elhunyt és nem volt káplánja (a XVII XIX. században ritkán volt!), a legjobb esetben néhány hétig, a rosszabb esetben néhány évig nem volt papja a falunak, így az anyakönyvezés szünetelt. A XIX. század közepéig az anyakönyvekben csak ritkán tüntették fel a fiatal házasok szüleit. Magyarországon a XVIII XIX. században a lakodalmakat általában a menyasszony lakóhelyén tartották az idegenbôl házasodás (exogámia) szokása miatt. A XVIII. század as éveitôl visszamenôleg a keresztelési anyakönyvekben általában nem jegyzik a gyermek anyjának vezetéknevét. A házassági, valamint a halotti anyakönyveknél hasonló a hiány. Amikor a XVIII. század végén / XIX. század elején áttértek a folyamatos írással vezetett anyakönyvekrôl a rovatos vagy táblázatos anyakönyvekre, ezek a hiányok már kevésbe jellemzôek, de esetenként még elôfordulnak. Legkorábban a születési, legkésôbb a halotti anyakönyveknél tértek át a rovatos anyakönyvezés alkalmazására. Általában jellemzô az anyakönyvekre, hogy minél korábbiak, annál pontatlanabbak, kevesebb adatot tartalmaznak és nehezebb olvasni a kézírást. Ebbôl a helyenként teljesen elhalványult, kifakult vagy éppen valaha elázott, megégett, penész és egyéb foltokkal tarkított, elmosódott szövegbôl kell kibetûzni legalább a neveket. Szerencsésebb esetben ezeket a pap aláhúzta vagy az üres margóra írta. (részletek Berkes József írásából)

8 Buzás Julianna és Hrúz Dezsô esküvôje, Kecskemét, május 28.

9 2 A Buzás név eredete, jelentése, írásmódja A Buzás (Búzás) család eredetének kutatását némiképp nehezíti, hogy a vezetéknév jelentéstartalma több feltételezést enged meg. Logikusnak tûnik, hogy a név egykoron búzával foglalkozó családot takart, de ugyanilyen joggal gondolhatnánk arra is, hogy a Búzás búzaföld birtoklására is vonatkozhatott. A Régi magyar családnevek szótára szerint a Buzás név a termesztett növények nevébôl vált családnévvé, búzaôrlô, búzaáruló, lisztárus foglalkozásra utal (bár más magyarázat is elképzelhetô). A családnév magyar eredetét magyar köznévi vagy magyar tulajdonnévi: személynévi vagy helynévi elôzmény kimutatásával lehet bizonyítani. A köznévi elôzményt a nyelvtörténeti, az etimológiai szótárak, a tájszótárak és részben az értelmezô szótárak segítségével lehet igazolni. A búza, szûcs török eredetû, a belôlük alkotott családnevek azonban magyar névadás eredményei. A Buzás közeli rokona az egyrészt szintén a termesztett növények nevébôl kialakult Búza családnévnek, viszont a Búzaitól és a Buzásitól elkülönül, mivel e kettônek helynév a gyökere. Ezekre példa a Pallas Lexikonban talált települések neve: Buzás-Besenyô, kisközség Kis-Küküllô vármegye radnóti járásában, 1891-ben: 1042 magyar és oláh lakos. Buzás-Bocsárd, kisközség Alsó-Fehér vármegye balázsfalvi járásában, 1891-ben: 1755 oláh és magyar lakos. Domonkos váradi püspök szeptember 1-jén kiadott regesztája is említ Buzás települést az alábbi szövegben: Domokos váradi püspök királyi személynök Kocsuba Mihály vajda részére megerôsíti az elôzô váradi püspökök oklevelét,

10 Kereszteltek anyakönyve

11

12 mely szerint ezen Mihály atyjának, Miklós vajdának, mivel az a püspökség Kocsuba, Buzás és Verempatak birtokait oláhokkal betelepítette, neki adták a falvak vajdaságát és a Fekete-Körösön lévô malmot es feljegyzések szerint a romániai Dés (Dej) környékén is létezett egy Buzas nevû település. Temesvártól 33 km-re délkeletre fekszik Buziásfürdô, amelyet 1905-ig Buziás (románul Buzias, németül Busiasch) néven illettek. Az ismerôs hangzás ellenére neve az ómagyar buzjás ( bodzás ) szóból való. Elsô említése: Buzus (1369). Az ös összeírásban Busiesch néven szerepel. Nevéhez az utótagot 1905-ben a község kérésére illesztették. ê Búzás (1899-ig Zsittna, szlovákul Zitná) a Búzás-radosa község településrésze, egykor önálló falu a mai Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban ben Búzás-radosa 485 lakosából 470 szlovák volt. Álljon itt pár példa arról, hogy a századok folyamán nevünk írása milyen alakváltozásokon ment át: Bwzas, Bwzyas, Bwzaas, Buzas, Busas, Buszas, Buzás, Búzas, Búzás. A Baracsi-Buzás és a Rendetzki család tagjai, Kecskemét, 1927

13 3 A Buzás család korai története A családfa kutatás bevett módja, hogy az idôben visszafelé halad, de azért érdemes megkeresni a név elsô említését. A vezetéknév legkorábbi felbukkanása jelenlegi ismereteink szerint a XV. század közepére tehetô, de az interneten fellelhetô adatbázisok segítségével a névre rákeresve kiderül, hogy már egy 1245-ös kódex is említi a Buzás nevet. Az Országnagyok által július 12-én, Demes Dömös, Esztergom megyében kiadott, eredetileg latin nyelvû vizsgálati idézôjében is fellelhetô a Buzás (pontosabban Bwzas) családnév az alábbi formában: Az országnagyok a budai káptalanhoz. Jelentették elôttük az óbudai apácák nevében, hogy midôn hat évvel azelôtt az apácák egyik Czegled-i jobbágyának: Balogh Jánosnak négy hordó bort kellett Czegledre szállitania, amikor Kelesd birtokhoz érkezett, akkor Mezthegnew-i Zerechen Péternek Györgynek és Ferencnek a Kelesd-i vámnál alkalmazott tisztje: Bew-i Cheh Jakab urainak a megbizásából elvette tôle a négy hordó bort, a két vasalt szekeret és a szekereket huzó tizenhét ökröt, de elvette a jobbágytól fegyvereit és ruháit is két arany forint értékben. Más alkalommal, de körülbelül ugyanabban az idôben ugyanaz a Bew-i Cheh Jakab urainak a megbizásából az apácáknak egy másik Czegled-i jobbágyától: Bwzas Mihálytól a Zawoth nevü birtokon két ökröt vett el nyolc arany forint értékben és egy pokrócot egy arany forint értékben. Mindezekkel az exponenseknek 140 arany forintnyi kárt okozott. Azért az országnagyok meghagyják a káptalannak, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember elôbb bizonyságot szerezvén a tényállásról, menjen el Mezthegnew-i Zerechen Péter-hez, Györgyhöz és Ferenchez meg Bew-i Cheh Jakabhoz és figyelmeztesse ôket az országnagyok nevében, hogy az elvett dolgokat vissza kell adniok, egyébként idézze meg ôket az apácákkal szemben Szent Mihály nyolcadára okt. 6. az országnagyok elé. Kijelölt királyi emberek: Johannes Captas de Igal, vel alter Johannes de Doboz, aut Andreas de Erch, sive Johannes de Dormanhaza, neve Petrus de Behecz, sin Johannes de Kotho. Ennek ellenére hitelt érdemlôen a családfa nem vezethetô vissza ilyen korai idôkig. Nemesi családok esetében persze más a helyzet, hiszen történetük során több irat

14 keletkezett. Családunk több tagjában is felmerült a kérdés, hogy létezett-e Buzás néven nemesi család? Kutatásaim során az alábbiakat találtam: Nagy Iván 1857-ben megjelent Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal címû könyvében a Székely Nemzeti Constitutio-ra hivatkozva megállapítja, hogy a Buzás Erdélyben primipilus nemes székely család volt már 1579-ben, midôn Buzás Balázs (a kecskeméti születésû püspök) élt. Erre utal Szappanos Károly nyugalmazott református lelkész is, akinek 1944-ben kiadott Kecskemét régi nemesi családai címû mûvében ez áll: 12. Buzás család. Ôse volt Buzás Balázs erdélyi püspök, ki a nemességet kapta. Ennek fia volt Bod Péter szerint Buzás Mihály kecskeméti lelkész, ki 1599-ben Tolnáról jött Kecskemétre, menekülve a török és németek zaklatásaitól. Ezeknek leszármazottja volt Buzás Pál tapolcafôi lelkész és pápai esperes ( ). Ennek fia volt Pál solti lelkész, kinek két fia volt solti lelkész ú. M. István és Ferenc. A harmadik fia Kálmán várdaróci lelkész volt Baranya megyében. Özvegye Szappanos Teréz Mária Kecskeméten halt meg. A Hunyady-Buzás címer: Bethlen Gábor évi szept. 8-án czímerlevelet adott Buzás Bánffy Hunyadi András, gyulafehérvári kántor, neje Teörök Judit és fia János részére a következô czímerrel: kék pajzsban tanitó székben álló, jobb kezében vesszôt tartó, balkezét gradualera (énekes könyv) helyezô zöld ruhás alak; sisakdisz: fehér galamb; takarók szinei nincsenek megállapitva. Feltalálható a m. kir. orsz. levéltárban (Gyfvári kápt. Prot. A. Barkai 123). A középszolnokbeli Balázsházán és Tasnádon is lakott a család. János körülbelül a XVII. század végén gárdatiszt volt, ennek Pál nevü fiától való Pál nevü unokája, abasári lakos, évben igazolja a saját és fiai István, János és Pál nemességét. II. Ferdinánd október 9-én Bécsben címeri nemeslevelet ad Búzás Miklósnak és általa feleségének és egyik testvérének, Mihálynak. III. Ferdinand okt. 8-án Ebersdorfon Buzás János, neje Balczó Anna, gyermekei Gáspár, Judit és Anna, továbbá Balczó Pál részére czímerlevelet adott, melyet április 29-én Nógrád vármegyében hirdetett ki. Eme czímerlevél évben ismeretlen úton-módon mint gyanús került a nógrádi levéltárba. Ez a gyanú azonban alaptalan volt. Nógrád vármegyébôl még azon században eltûnt a család, azonban e nevûekre találunk ugyancsak azon század végén Veszprém vármegyében, lehet hogy ezek a fölebbivel egy vérbôl származnak ben Veszprém vármegye szolgabírája Buzás Mihály és esküdtje Buzás András volt ki aug. 21-kén Alsó-Ajkán kelt eredeti okmányon aláírva. Czímere: Kék pajzsban zöld alapon ágaskodó tigris jobbjában görbe kardot, baljában lefelé fordított levágott törökfôt tart; sisakdísz: 3 fiókáját vérével tápláló pelikán; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.

15 Egeralja 274 lakosú község Celldömölktôl keletre, 11 kilométerre. A település neve etimológiailag égererdô aljában települtet jelent ban Egerallya formában említik nemesi településként. Az egytelkes nemesek történelmüket csaknem az Árpád-korig vezetik vissza. A Szalóky nemzetség ma is ôrzi hagyományait, a Ferentzy, Bolla, Boncz, Doma, Demjén, Buzás, Farkas és Fülöp családok a régóta itt élô kisnemesek utódai november 1-je óta önálló, elôtte Adorjánházához tartozott. Mint a fentiekbôl kitûnik, a nemesi elôjogokat élvezôk közül egyedül Buzás Balázs erdélyi püspök köthetô össze a kecskeméti származású Buzás családdal. Kutatásaimat az úgynevezett összeírások átnézésével folytattam, de nem jutottam eredményre. A magyar lakosságot idônként összeírták (korai népszámlálás), az elsô ilyen a Pápai volt ( ), majd a mohácsi vész után történtek össze-írások. A legelsô 1550-bôl való, azután következnek az és évi adó-lajstromok, csupán portákkal. Az évi a birtokosokat is felsorolja. Az évi ismét csak a portákat, az évi ellenben a birtokosokat is. A szatmári békekötés után az összeírás 1715-ben indult meg és 1720-ban újabb minta szerint megújult. A következô, egyházi jellegû összeírás 1747-ben volt, majd Mária Terézia szervezett egyet 1770-ben, Urbárium néven. Ennek célja az volt, hogy megállapítsa, hogy hány birtokos nemes szerzôdött jobbágyokkal. Fôleg nemesekre vonatkozó adatokból állt A Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárának (KREK) levéltára de tartalmazta a jobbágyok tartozó szolgálatait, a fizetséget és a birtokrész méretét is. A következôt II. József rendelte el re, de a nemesség nem kívánt személyes adatokkal szolgálni a Habsburg háznak. Ezek után nem meglepô, hogy az utolsó régi magyar népszámlálás 1828-ból mindenkit tartalmaz a nemességen kívül. Sajnálatos módon az 1868 óta végzett modern népszámlálások, eltérôen az angolokétól, foglalkozási és kerületi jellegûek voltak, statisztikai, levéltári célúak, ennélfogva értéktelenek családkutatásra, nem adnak meg neveket. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1995-ben jelentette meg Buzás Pál: A kalotaszegi Buzás családközösség címû írását, amibôl kitûnik, hogy a családnév Erdélyben is létezik. A családfakutatást Kecskeméten folytatva érdekes dolgokat találtam.

16 Kecskemét története Kecskemét Magyarország nyolcadik legnagyobb városa. Bács-Kiskun megye székhelye, megyei jogú város. Egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetû helynevek közé tartozik, míg mások a kecske szót tekintik alapnak, a mét pedig járást, menetet jelent. A kecske mellett szól, hogy a XIII. században Szent Miklós püspök a legrégibb helybéli templomnak a Barátok templomának védôszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. A magyar nem kecsketenyésztô nép. De lehetett az akkoriban itt élt sok bolgár, akiknek nyelvén a koziczkameta kecskejárást jelent. Ezt is magyaríthatták késôbb Kecskemétre. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölô égetôbélyegzôje a Bak csillagkép jegyével egyezett. A kecskeméti református egyház lelkipásztorai sorában az elsô: Buzás Mihály Közvetlen környékét már az i. e ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemetô is elôkerült. A népvándorlás idején elôször a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, késôbb a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak. Kecskemét fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedô- és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környezô települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele, majd Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosítja a várost, így az a Káthai testvérek tulajdonába kerül 2500 aranyért cserébe ben kötöttek egyezséget Kecskeméten a katolikusok és a reformátusok a templomhasználatról és a békés vallásgyakorlásról. Ugyanebben az évben I. Ferdinánd oltalomlevelet adott a városnak, amelyet késôbb Rudolf és III. Ferdinánd is megerôsített. A török hódoltság idôszakában, állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; késôbb a szultáni kincstár birtoka lett ben pestisjárvány tört ki Kecskeméten. Pár évvel a Rákóczi-szabadságharc után, 1710-ben végleg Habsburg kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlôdik tovább. A városkép egyébként akár szinte valamennyi alföldi mezôvárosé övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a

17 falusias jellegû, még közelebb a központhoz már a sáncárkokon belül kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag április 2-án kigyulladt Csupaki Gergelyné háza, a tûz átterjedt az egész városra, melynek során leégett 20 malom és 913 ház. Ennek emlékére szól minden évben ezen a napon a Nagytemplom harangja. Kecskemét polgári átalakulásának fontos állomása, hogy vezetôi 1832-ben egy öszszegben megváltják hûbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetôsen jellemzô homoki kertészkedés és szôlôkultúra. Kecskemét sokáig a Koháry család földbirtoka volt, de a város 1834-ben megváltakozott tôlük. A város az elsôk között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. Így városból és környékérôl mintegy négyezer lakos harcolt a forradalom oldalán januárjában Jellasich katonái Kecskeméten és környékén tartózkodtak. A Kiegyezés után, 1868-ban innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket ölt ben átadták a Kecskemét-Szeged vasútvonalat. A XIX. század végén indult meg a város látványos fejlôdése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szôlôit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szôlôültetvények alakultak ki, megvetve a XX. század elsô felére jellemzô szôlôgyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a törvényhatósági jogú város címet július 8-án a XX. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg a várost. A rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5.6 volt, melynek során több száz lakóépület rongálódott meg és vált lakhatatlanná. A földrengés 8 millió aranykorona értékû kárt okoz augusztus 4-én román megszállás alá került a város. A XIX. századi fejlôdést az as nagy gazdasági világválság törte meg elôször, majd a háborús esztendôk következtek, 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmipolitikai rendszer: történetében elôször Kecskemét jelentôs közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területû megyéjének, Bács-Kiskunnak lett a székhelye 1950-ben. Kutatásom szempontjából fontos, hogy Kecskemét legnagyobb temetôjének (Kecskeméti Köztemetô) megnyitására május 1-jén került sor, s ezzel egy idôben a város valamennyi temetôje bezárásra került. Szerencsére a református temetô szanálása nem történt meg, de a Buzás sírok zömét exhumálták és átszállították a köztemetôbe. A református temetô korabeli sírjairól Szappanos Károly nyugalmazott református lelkész jóvoltából tud az utókor. A lelkész 1941 nyarán a temetô összes sírjának adatait ( ) egy füzetbe összeírta.

18 Belvárosi temetô, Szeged

19

20 Búzás Mihály református lelkész emléktáblája a róla elnevezett utcában Kecskeméten A kecskeméti Buzás család tagjai mind reformátusok lévén, kutatásaimat a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárában (KREK) kezdtem. Hamar kiderült, hogy az egyház itteni alapítója Buzás Mihály, akirôl a Református Újkollégium és a Posta közötti kis utcát is elnevezték, amirôl a sarkon elhelyezett emléktábla is tanúskodik. A Buzás névnek köszönhetôen családfakutatási engedélyemet Szabó Gábor esperes pillanatok alatt kiállította és aláírta. Az alábbiakban a könyvtárban fellelt írások nyomán ismertetném az egyház és alapítói történetét. A protestantizmus Nyugat-Európával nagyjából azonos idôben, a XVI. század közepén jelent meg Erdélyben, és ben a nagyenyedi zsinaton vált szét a Luther, illetve a Kálvin tanításait követô irányzat. A magyar nemesség és polgárság a református vallásra tért át, míg a szászok az evangélikus hitet választották. Azok a megpróbáltatások, amelyek Erdély népeit sújtották az elsô nagy uralmi válság ( ) idején, a trónról többször lemondó Báthory Zsigmond és utóda, Báthory András meg Rudolf császár megbízottai, Vitéz Mihály havaselvi vajda és Giorgio Basta generális között folyó harcok pusztításai a református egyház életét is megnehezítették. Szászváros (románul Oråstie, németül Broos, latinul Saxopolis) Dél-Erdélyben, Dévától 23 km-re keletre fekszik. Nevét szász telepeseirôl kapta, a román Oråstie a magyar város fônévbôl ered. A város reformációjának pontos dátumát nem ismerjük, de valószínû, hogy a többi szász székhez hasonlóan elég korán végbement. Az elsô biztos adat arra nézve, hogy Szászváros elfogadta az új hitet, a XVI. század közepe tájáról származik: Károlyi Boldi Sebestyén a lutheri irányhoz közel álló prédikátor, mint a gyulafehérvári iskola egykori rektora, 1558-ban kezdte el szolgálatát a városban. Szászváros református iskolája, a gyulafehérvári, a marosvásárhelyi, a nagyenyedi, a fogarasi, a dévai és a székelyudvarhelyi társával együtt az erdélyi református egyház legtekintélyesebb szellemi mûhelyeinek sorába tartozott. Az egyházkerület élén a püspökön kívül a fôgondnokok álltak ben választották püspökké a fiatal korú gyulafehérvári Ungvári C. Jánost, aki két év múlva Báthory Zsigmond oldalán harcolva esett el a goroszlói csatatéren. Utóda, Kecske-

21 méti Buzás Balázs Alvincen lelkészkedett, de a hadak járása miatt élete sem volt biztonságban, ezért 1602-ben lemondott a püspökségrôl és Básta pusztításai elôl a fallal védett Szászvárosba, a lutheránus szuperintendens fennhatósága alá költözött és 1603-ban bekövetkezett halálig gyakorlatilag püspöki székhellyé emelte a várost. Basta generális parancsára több városi egyházközség temploma katolikus kézre került, például Gyulafehérvárott, Székelyudvarhelyen vagy Désen. Falusi eklézsiákban a hadak járása és pusztításai tették lehetetlenné idôrôl idôre az egyházi életet, a Szamos mentén, Dés környékén és Kalotaszegen több gyülekezet végleg elnéptelenedett, például Boncnyíresen vagy Várszán. Buzást a püspöki székben Tasnádi Ruber Mihály nagyenyedi lelkész követte ig. A Báthoryak uralkodása idejében a református egyház az unitáriusok rovására folyvást gyarapodott tekintélyben és számban, de igazán nagy hatalomra Bethlen Gábor és utódai alatt tett szert, amikor tudniillik államvallás volt, melynek befolyása még a többi, különösen az unitárius egyházra is kiterjedt. Az erdélyi fejedelmek közül sokan voltak reformátusok, közülük talán Bethlen Gábor tette a legtöbbet a vallási élet felvirágoztatásáért ben létrehozta a ma Nagyenyeden mûködô református kollégiumot, amely az erdélyi református szellemi élet központjává vált. Ez a kedvezô helyzet Erdélynek az osztrák uralom alá jutásáig tartott, mely csakhamar visszaállította a gyulafehérvári katolikus püspökséget és minden eszközt mozgásba hozott a protestánsok, fôleg a magyar ajkúak, tehát elsôsorban a reformátusok elnyomására. Még a püspökválasztás joga is veszélybe került, és ezért léptették életbe a szukcessziót, mely szerint a generális notárius minden újabb választás nélkül foglalta el a megüresedett püspöki széket. E szokás csak az újabb alkotmányos korszakban szûnt meg, midôn a kiegyezés után az erdélyi református egyház is visszanyervén szabad mozgását, legelsô dolgának ismerte elavult egyházi szervezetét újjal, a változott viszonyoknak megfelelôvel helyettesíteni. Alvinc A Gyulafehérvártól 14 km-re délnyugatra a Maros bal partján, az Erdélyi-medencében található Alvinc (románul Vintu de Jos, németül Wincendorf, korábban Unter- Wintz, latinul Binstum) községközpont Romániában, Fehér megyében. Jelentôs marosi átkelôhely volt a sószállítás útvonalán ben Wynchy néven említik elôször ban szabad királyi város, kolostorral. Itt állt Fráter (Martinuzzi) György erdélyi politikus 1545 körül épült kastélya, ahol Castaldo császári tábornok zsoldosai december 17-én meggyilkolták. A császáriak ugyanis azt gyanították, hogy megegyezésük ellenére Matinuzzi mégsem kívánja átadni Erdély irányítását a Habsburgoknak ban a kastélyt a tatárok felgyújtották, 1792-ben ismét leégett. Bár tervben volt, nem restaurálták, csak romjai vannak. A Trianoni Békeszerzôdésig Alsó-Fehér vármegye Alvinci járásának székhelye volt.

22 Egyes írások a fent említett Buzás Balázs fiaként Búzás Mihály tolnai tanítót jelölik meg, ezért tegyünk egy kis kitérôt, hogy megismerjük a tolnai protestáns iskola történetét. A XVI. század végéig Tolna a hódoltsági települések közül az egyik legnagyobb volt. Mértéktartó becslések szerint 1570 körül 6 7 ezres volt csak a magyar lakossága, ehhez még ezres nagyságrendû török lélekszám járult. A város a bor- és marhakereskedelemben volt érdekelt, de sok gabonát is adott a tolnai határ. A prosperáló város 1545-ben, a Wittenberget is megjárt tanítók, Szigeti Imre és Tövisi Mátyás révén ismerte meg a lutheri tanokat, amik a hódoltság védelme alatt szabadon terjedtek. Szigeti 1549-ben alapította meg a híres protestáns iskolát, aminek vezetését halála után Sztárai Mihály vette át. Sztárai az egész délvidék leghíresebb reformátora volt, akinek irodalmi munkássága is maradandónak bizonyult. Az ô idejére a katolikusok már kisebbségbe szorultak, és hiábavaló igyekezettel próbálták a reformációnak útját állni a budai pasánál tett állandó panaszaikkal. Sztárai idején, 1552-ben érkezett a városba Szegedi Kis István, aki a reformáció helvét irányzatát képviselte, és ezzel a református vallás alapjait terjesztette el ra a lakosság nagy része áttért erre. A lutheránus Sztárai távozott a városból, és az iskola szellemisége is ennek megfelelôen megváltozott. A nagytemplomot ekkor már a reformátusok használták, a törpe kisebbségbe szorult katolikusok a városszéli Szent Bertalan kápolnában miséztek. A virágzó iskolában kezdte meg tanulmányait Melius Péter, Decsi Gáspár, Tolnai Fabricius Bálint, Baranyai Decsi János és még számosan a reformáció nagy alakjai közül. A gazdag várost azonban 1566-ig a szigetvári kapitányok, majd a török államkincstár egyre fokozódó mértékben megsarcolták. Különösen érzékenyen érintette a várost a bortermelést sújtó egyre hatalmasabb adók, aminek eredményeképpen a szôlôtermelôk lassan elhagyták Tolnát. Így az 1570-es évektôl a város és híres iskolája is hanyatlásnak indult. A hanyatlás folyamatát felgyorsította a tizenöt éves háború. Amikor 1600-ban az iskola rektorát, Búzás Mihályt meghívták Kecskemétre prédikátornak, az iskola és sok tolnai lakos is áttelepült az alföldi városba. Pathai P. Sámuel szerint huszonkét évi lelkipásztorság után szeptember 21-én elhunyt Decsi Gáspár, helyére Búzás Mihály tanító került. Ô azonban három évet sem töltött Tolnán, mert 1600 májusában már Kecskeméten találkozunk vele, ahol az év Pünkösdjén foglalta el prédikátori állását; így áll a kecskeméti jegyzôkönyvben: 1600 pünkösdben prédikátor uramat Búzás Mihályt fogadta meg bíró uram. Az Alföldön a török hódoltság területén viszonylag szabadon mozoghattak a reformáció prédikátorai, tanítói, így ezeken a területeken korán kialakultak a reformáció egyházai is. Búzás Mihály egyesek szerint már 1598-ban Kecskemétre menekült és az 1564-ben alapított Református iskolát fôiskolai rangra emelte. A hajdúk 1599 nyarán éppen Tolnánál semmisítették meg a török seregek utánpótlását szállító hajókat. A nagy menekülési láz a népesség még ott tartózkodó maradékát is hatalmába kerítette. Tény, hogy a prédikátor nem egyedül ment Kecskemétre, hanem sok tekintélyes

23 és gazdag család is követte. Mintegy hatvan család költözött Kecskemétre, velük ment a diákság, vitték az iskolát, egyes források szerint a gazdag könyvtárat is. Tolnán megszûnt a tanítás, valójában kiürült a város, mert Kecskeméten kívül a környezô falvakba is sokan elbujdostak. Az elmenekült és Kecskemétre költözött tolnai lakosok a viszonylagos védettséget élvezô városban külön utcát (Temetô utca) kaptak. A török adókönyvek és a kecskeméti anyakönyvi bejegyzések alapján néhány tolnai család neve is ismert. Szólni kell még Tolna és az iskola büszkeségérôl és legféltettebb kincsérôl, a gazdag könyvtáráról. Mely elôször a városé volt, de a zûrzavarossá váló, töröktôl fenyegetett világ, meg az iskolai szükséglet átadta a Kollégiumnak, és amikor elmenekültek a városból Kecskemétre Búzás Mihály szerint magukkal vitték. Tolna, az egykoron virágzó és jómódú mezôváros 1600-ra a tizenötéves háború viszontagságai közt népességében erôsen meggyérült, majd végül 1602-ben a hajdúk támadása során teljesen el is néptelenedett. Más adatok szerint a településen Búzás Mihály helyébe Földvári András lett a prédikátora a megmaradt népnek ban még Tolnán volt, képzett okos ember lévén latin és görög nyelvbôl könyveket fordított (Ursinust, Bucanust, Aretinust), de kinyomtatásukról nem tudunk. A XVI. század végi és XVII. század eleji török elleni harcok során azonban Tolnát többször is feldúlták, lakosai elmenekültek, a város elnéptelenedett ban már csak mintegy harminc család élt a városban. Sajnos Búzás Mihály kecskeméti utódairól nem találtam semmi utalást és halálának dátuma sem ismert. Annyi bizonyos, hogy Petri György rektort még ô fogadta fel, majd lelkipásztori állásában 1620-tól Kálmánczai György váltotta. Tolnán a mai napig élnek Buzások. Egyesek szerint Buzás Balázs fia volt Buzás Mihály kecskeméti lelkész, ki ben Tolnáról jött Kecskemétre, menekülve a török és németek zaklatásaitól. Ezeknek leszármazottja volt Buzás Pál tapolcafôi lelkész és pápai esperes ( ). Ennek fia volt Pál solti lelkész, kinek két fia volt solti lelkész ú.m. István és Ferenc. A harmadik fia, Kálmán várdaróci lelkész volt Baranya megyében. Özvegye, Szappanos Teréz Mária Kecskeméten halt meg. Maradva a kecskeméti ágnál, az alábbiakban következzen a család apai ágának kutatható történelme, kronológiai sorrendben.

24

25 Buzás János (1755. december 26. halálának dátuma nem ismert) családja Róla sajnos már nem sok adatot találtam, de annyi bizonyos, hogy édesapja Buzás András volt. Buzás Mihály (1772. szeptember március. 2.) családja A kutatást nehezítette, hogy az 1700-as években két Buzás Mihály is született, de a késôbbi esküvôi életkorok alapján ô a felmenô ban feleségül vette a szintén kecskeméti Boros Pál lányát, Máriát ( ), a tanúk Latzi Mihály és Szabó István voltak. Állítólag már ô is szíjgyártóként tevékenykedett. Gyermekei számáról nincs információm, a következôt kivéve: 4 A Buzás család története 1755-tol Buzás Mihály (1818. augusztus július 29.) családja Keresztszülôk: Pogány János, Lovas Judit. Lakásuk Kecskemét IV. tizedében, a 129. számú házban volt. Ô már bizonyosan szíjgyártóként tevékenykedett november 21-én kötött házasságot a kecskeméti Poór családból származó Poór István lányával, Judittal ( ). Érdekes, hogy ezen a napon kötött házasságot Buzás Pál és Móré István lánya, Judit is. A tanúk mindkét esküvôn Karzó István és Vári János voltak. Buzás Mihály (fent) és Boros Mária (lent) születési anyakönyvi bejegyzése 1772-bôl, illetve 1778-ból Nagy kép: házassági anyakönyv

26 Buzás Gergely a Pesti Katholikus Legényegylet tagjaként, 1868 Anyakönyvi bejegyzésekbôl kiderül, hogy 1843-ban már a IV. tized 202., 1860-ban pedig a 402. szám alatt laktak ban földészként, 1858-tól már gazdálkodóként említik gyermekei születési anyakönyvi kivonatai. Buzás Mihály özvegyen maradva, 92 éves korában hunyt el végelgyengülésben. Buzás Mihály és Poór Judit családi sírja a kecskeméti Református Temetô XXIII. parcellájában, Zágonyi Albu Ferencz theol. tanár és Muraközy János városi tanácsnok (a Burdács sorral szemben lévô) parcellájában volt. Ahogy Kecskemét történeténél már említettem, a 1964-ben a sírok zömét exhumálták és átszállították a köztemetôbe, így a korebeli sírhelyrôl Szappanos Károly nyugalmazott református lelkész jóvoltából tud az utókor. A lelkész 1941 nyarán a temetô összes sírjának adatait ( ) egy füzetbe összeírta. A család is élénken emlékszik a kriptaszerû, vaskorláttal bekerített, díszes sírra, amin valószínûleg több érdekes dátum is szerepelt. A síremlék további sorsáról sajnos nem tudunk és a temetôi nyilvántartásokban sem szerepel. Buzás Mihály és Poór Judit elsô gyermeke valószínûleg az 1841-ben született Zsófia volt, de lássuk ôket sorrendben, pár adattal kiegészítve: 1. Buzás Zsófia ( , Kecskemét , Kecskemét) Keresztszülôk: Boda Sándor, Benkô Eszter. Férje: Szalai János. A szülôi sírban eltemetve.

27 2. ifj. Buzás Mihály ( , Kecskemét , Kecskemét) Keresztszülôk: Boda Sándor, Benkô Eszter. Nôtlen gazdálkodóként élt, majd 58 éves korában felakasztotta magát. A szülôi sírban temették el. 3. Buzás Gergely (1846 /47., Kecskemét március 20., Kecskemét) Róla, mint felmenômrôl bôvebben a következô Buzás család ismertetésénél szólok. 4. Buzás Eszter ( , Kecskemét , Kecskemét) Keresztszülôk: Boda Sándor gazdálkodó, Benkô Eszter. 5. Buzás László ( , Kecskemét , Kecskemét) Keresztszülôk: Tantó Mihály iparos, Tóbi Terézia. 7 éves korában, tífuszban halt meg. 6. Buzás Judit ( , Kecskemét , Kecskemét) Keresztszülôk: Boda Sándor gazdálkodó, Benkô Eszter. 7. Buzás Imre ( , Kecskemét , Kecskemét) Keresztszülôk: Balázs Vasadi János gazdálkodó, Sárközi Julianna. 3 és fél éves korában, lázas betegen (talán váltólázban, azaz maláriában) halt meg. 8. Buzás Erzsébet ( , Kecskemét halálának dátuma nem ismert) Keresztszülôk: Boda Sándor gazdálkodó, Benkô Eszter. 9. Buzás László ( , Kecskemét , Kecskemét) Keresztszülôk: Boda Sándor, Benkô Eszter. Szegényházi ápoltként, 50 éves korában, nôtlenül, agylágyulásban hunyt el. A szülôi sírban lett eltemetve. A kecskeméti iparosok száma 1757-ben 242 fô, 1780 után 433, 1828-ban 404, 1851-ben 753 fô volt. Buzás Gergely (1846 / március 20.) családja Pontos születési dátuma nem ismert, a kecskeméti református anyakönyvekben felmenôivel ellentétben nem szerepel. Buzás Gergely az édesapjától örökölt szakma szerint szíjgyártó iparos volt ban már a Pesti Katholikus Legényegylet (Katholikus Mesterlegények Egylete) tagjaként fedeztem fel a László fia hagyatékából elôkerült tablóképen. Ezek a legényegyletek a céhrendszerek felbomlása után fogták össze a vallási kérdések iránt érdeklôdô kézmûves legényeket. A legényegylet akkori elnöke, az 1865-ös alapító, Szabóky Adolf ( ) piarista volt. Buzás Gergely halotti anyakönyvi bejegyzése, március 20.

28 Buzás Gergely május 23-án Kecskeméten feleségül vette Bíró László iparos lányát, Juliannát ( ). Róla sajnos csak egy pár fénykép került elô, habár Mihály fiuk az arany zsebórája fedelében ôrizte édesanyja fényképét. Az óra a II. világháború elôtt zálogházba került, a zálogházat késôbb feltörték, így ennek a relikviának nyoma veszett. Buzás Gergely 1914-ben idült vesegyulladásban, felesége 1936-ban véres agygutában (agyvérzésben) hunyt el. Tíz gyermekük született: 1. Buzás Judit ( , Kecskemét , Kecskemét) 16 és fél évesen, tuberkulózisban hunyt el és a Felsô temetôben lett eltemetve. 2. Buzás Gergely Guci bácsi ( , Kecskemét 1914., Nagyvárad) Városi javadalmi hivatalnok, majd szôlôs iparos, késôbb vasúti ellenôr volt. Feleségével, Tóth Juliannával ( ) Füzesabonyban éltek. Négy gyermekük született: Ilona (1908), Gergely (1909), Mihály (1911) és Julianna (1912). Guci bácsi fiatalon, 33 éves korában halt hôsi halált Nagyváradon. Sírja is ott található. 3. Buzás Etelka ( , Kecskemét , Kecskemét) 1903-ban feleségül ment V. Kiss József ( ) köteles (kötélfonó, kötélgyártó) iparoshoz. Háztartásbeliként élt, lakásuk a kecskeméti III. tized, 44. számú háza, késôbb a kecskeméti III. ker., Jókai u. 16. volt. Hat gyermekük született: V. Kiss Etelka (1904), Julianna (1906), József Szepi (1908), Julianna (1912), Ilonka (1913) és Erzsébet azaz Pöszke (1915). 4. Buzás László ( , Kecskemét 1959., Kecskemét) Apránként 50 hold szôlôre tett szert, majd ezt elvesztette és tisztviselôként dolgozott. Egy családnál lakott, ahol azok lányától (a szerb származású Nagy Karola) három gyermeke született: Vilmos, László és Zoltán. A gyerekek állítólag házasságba születtek, de valami oknál fogva anyjuk árvaházba adta ôket, ahonnan Buzás László késôbbi felesége vette ki és nevelte fel ôket. Ennek ellentmond egy korabeli fényképen látható sírfelirat, amin László adatai és felesége Buzás Lászlóné sz. Nagy Karola ( ) neve szerepel. Az ifjabb László késôbb Franciaországba, Vilmos pedig Németországba emigrált. 5. Buzás Mária Mariska ( , Kecskemét halálának dátuma nem ismert, 1983 elôttre tehetô) 1907 végén feleségül ment Franczia Kis (Francia Kiss) Sándorhoz ( ). Lakásuk elôször a kecskeméti IV. tized, 129. szám alatt, majd a Ballószög u. 49-ben volt. Három gyermekük születet: Franczia Kis Sándor (1910), Mária és Sára. Sándor késôbb a franciaországi Marseille-be disszidált, a lányok pedig Szarvason alapítottak családot.

29 Buzás Mária és Franczia Kis Sándor eljegyzése, Budapest, 1907

30 Buzás Ilona és Vasadi Kovács Zoltán esküvôje, Kecskemét, november 18.

31 6. Buzás Erzsébet Erzsike / Pörike néni ( , Kecskemét , Kecskemét) 1919 március 29-én feleségül ment a kecskeméti Fazekas Imre (1889 halálának dátuma nem ismert) raktárnokhoz. Pörike néni háztartásbeli volt, majd a Buzás szíjgyártó mûhely bezárása után annak helyén, a kecskeméti Deák tér 4. szám alatt kifôzdét nyitott. Két gyermekük, Fazekas Emília (születési dátuma nem ismert) és Imre (1928) szintén Kecskeméten alapítottak családot. Pörike néni 64 éves korában, agyvérzésben hunyt el. 7. Buzás Ilona Ilonka / Pila néni ( , Kecskemét , Kecskemét); keresztszülôk: Búzás Mihály iparos, Búzás Eszter végén feleségül ment Tordai-Vasadi Kovács Zoltán György ( ) posta-távírdai tiszthez (késôbb mozgó postatiszt). Zoli bácsi magyar érdemkeresztes vitéz volt és a családi elbeszélések szerint igencsak szerette az alkoholos italokat. Beosztásának köszönhetôen a II. Világháborúban kimutatásokat készített az orosz hadseregnek. Pila néni elôször háztartásbeliként otthon serénykedett, majd újságárulásból élt. Nagyon precíz asszony volt, valószínûleg ô ôrizte a családi Bibliát, és halála elôtt még végrendeletet is hátrahagyott. A legtöbb emléktárgya és fotói valószínûleg Fazekas Emíliához kerültek. Gyermekük nem volt. 8. Buzás Mihály ( , Kecskemét , Szeged) Róla bôvebben a következô Buzás család ismertetésénél szólok. 9. Buzás István ( , Kecskemét , Kecskemét) Szíjgyártó iparos volt elején Nagykôrösön feleségül vette Dugár Esztert ( után), aki Rab Eszterként született, a Dugár nevet keresztszülei (nevelôszülei) után kapta. A kecskeméti II. ker., Kiskert u. 1. szám alatt, késôbb a Jókai u. 26-ban laktak. Buzás István állítólag az I. Világháborúban orosz hadifogságba esett, de késôbb, 76 éves korában Kecskeméten tüdôgyulladásban halt meg. Két gyermekük született: István (1923), aki repülôgép szerelôként dolgozott a kecskeméti katonai repülôtéren és Eszter avagy Csöröge (1924). Családjaik a mai napig Kecskemét lakosai. Buzás István és Dugár Eszter, Kecskemét, 1922

32 városi hivatalnok és Sántha Mária voltak, akiknek valószínûleg semmi köze Petôfihez. De ki tudja? Ennek valószínûségét a híres költô életét kutatók sem zárták ki. Juliska néni háztartásbeliként élt, lakásuk elôször a kecskeméti III. tized., 176. szám alatt, majd tüdôgyulladás okozta halálakor a Jókai u. 26-ban volt. Egyetlen gyermekük, Rhúz Mária Lujza ( ) fiatalkori halálát bélelzáródás okozta. Rhúz Mária Lujza, Buzás Julianna Juliska néni ( , Kecskemét) május 28-án feleségül ment Rhúz Dezsô ( ) szíjgyártó iparoshoz, aki késôbb a kecskeméti városházán dolgozott, és állítólag a Presbitárius Egyház vezetôje volt. A hozzá kapcsolódó legenda alapján Petôfi rokonának vélték, annak édesanyja, Hrúz Mária révén. Habár a Hrúz / Rhúz nevek írásmódja állandóan keveredik, Rhúz Dezsô szülei Rhúz Béla Buzás Mihály ( ) családja A Református Egyház anyakönyvi bejegyzései szerint szeptember 27-én két Buzás Mihály látta meg a napvilágot, közös keresztelôjükre 30-án került sor. Buzás Gergely fiát özv. Kis Mihályné szülésznô segítette világra, keresztszülei Somodi János, a kecskeméti Budai utcában lakó iparos és Búzás Judit voltak, míg a Búzás László és Kovács Julianna frigyébôl fogant Mihályé a néhai Száva Gyula iparos özvegye, Domián (?) Eszter volt. Az egyházi anyakönyv következô bejegyzése fontos momentum a családfakutatás történetében, miszerint elrendelték az anyakönyvek állami vezetését, így az egyházi anyakönyvek közhivatali jellege megszûnt. A másik Buzás Mihály 1962-ben hunyt el, felesége Váradi Ilona ( ) volt. Mindketten a Kecskeméti Köztemetôben vannak eltemetve. A családtagok elbeszélései szerint Buzás Mihály jó barátságot ápolt a szemközt lakó Dékány Rafaellel ( ), aki közgyám, azaz a kecskeméti gyámhivatal vezetôje volt. Rafi bácsi híres nemesi családból származott, édesapja Dékány

33 Buzás Mihály, Kecskemét, 1914 István ( ) felsô-pusztaszeri pusztabíró volt, aki augusztus 18-án született, pontosan azon a napon, amikor Ferenc József is, ahogyan ezt a család gondosan számon tartotta. A pusztabíró a városoktól és falvaktól távol esô, különálló pusztákon igazgatási és igazságszolgáltatási funkciókat ellátó tisztség volt, amely a XVIII. század végén már fejlettségének magas fokán állt; a XIX. század végén a Kiskunság néhány pusztája kivételével megszûnt, illetve teljesen beleolvadt a csendôrség intézményébe. Rafi bácsi lovakat is tartott, így gyakran megfordult a Buzás család szíjgyártó mûhelyében, de a két családot valószínıleg régebbi barátság fûzte egymáshoz, aminek bizonyítéka Dékány Rafael, Kecskemét, 1940

34 A Rendetzki család, 1905 egy 1798-as egyházi bejegyzés, miszerint Molnár Mátyás és Szabó Anna esküvôjén Búzás Gergely földmíves és Dékány Ferencz tanúskodott. Buzás Mihály tradicionális szíjgyártó családból származott, már a nagyapja is ezt a mesterséget ûzte. Elôször a kecskeméti VIII. tized, 61. szám alatt, majd a Budai utca 27-ben laktak. Mûhelyük a Deák téren, a mostani Tûzoltóság helyén állt. A szíjgyártás kapcsán az akkoriban sok lovat tartó hadsereggel szoros kapcsolatot ápolt, még a tüzéreknél is szolgált. Az I. Világháborúban megjárta a lengyel és az olasz frontot, ahol gáztámadás is érte ôket. Ennek ellenére Észak-Olaszország hegyei lenyûgözték, egész életében arról álmodott, hogy elviszi családját is oda. Mihály május 7-én vette el Rendetzki István legnagyobb leányát, Erzsébetet ( ), akit idôs korára Nyanyi néven ismert a család. Esküvôi tanúik Rhúz Dezsô szíjgyártó és Baracsi Gergely szôlômíves, az esketô református lelkész Muraközy Gyula volt. A Rendetzki család Kálózról származott, ez a település Székesfehérvártól 33 km-re délre a Sárvíz mentén helyezkedik el az Abai kistérségben. Erzsébet édesapja reál jogú kéményseprô mester volt. Erzsébet szépen zongorázott, a felesége által csak Misám -nak becézett Buzás Mihály pedig olyannyira szeretett énekelni, hogy a katolikus és református dalárdának

35 is tagja volt. Keresett szakmájának köszönhetôen jól menô vállalkozónak számított, és mivel a kecskeméti Fodor fényképészmûhely tulajdonosa, Imre az unokatestvére volt, a családról gyakran készültek remek, mûvészi szintû fotográfiák. Az idôk során öt gyermekük született: Mihály (1922), Béla (1923), József (1925), Katalin (1926), István (1931). A szíjgyártó tradíciót Béla képviselte egy darabig. Mivel a harmincas években a szíjgyártó üzlet már nem ment olyan jól, Mihály bezárta mûhelyét és családjával a város Szôlô nevû részére költöztek. Szerencsére a családfô egy közeli uradalomban kapott szakmájának megfelelô állást. A Budai utca 27. szám alatti családi házat Berta trafikos vásárolta meg, majd a világháború után lebontotta és helyére nagyobbat épített. Dékány Rafael lánya, Ilona továbbra is a szemközti 16-os szám alatt lakik és szép emlékeket ôriz családunkról. A közeli Szarkáson is laktak, majd ben a kecskeméti Hosszú utca 25-be költöztek. A 21-es szám alatt Erzsébet szülei, id. Rendetzki István és Baracsi Eszter laktak. Buzás Mihály a II. Világháborúban ismét a hadsereg megrendelésére készített derékszíjakat és egyéb kiegészítôket. Mielôtt a háború elérte volna Kecskemét városát, a család a Rendetzki-féle birtokra, Kálozra menekült október 20-án Kecskemét polgármestere, Liszka Béla letette az esküt a Szálasi kormányra, majd három nappal késôbb rendelet jelent meg Kecskemét város kényszerkiürítésérôl. A lakosság körében elterjedt szóbeszéd szerint erre A Baracsi család, Kecskemét, (fent), és Rendetzki Erzsébet, Kecskemét, (lent)

36 azért volt szükség, mert a német hadsereg itt tervezte bevetni a csodafegyvert. Október 31-én a II. Ukrán Front katonái elérték Kecskemét városát és november 4- én a református templom harangjának meghúzásával visszatérésre szólították az elmenekült lakosságot. Buzás Mihály 1944 novemberében Kálozról Budapestre utazott, hogy a hadseregnek végzett szíjgyártói munkájáért pénzt vegyen fel. Habár családjának azt ígérte, hogy karácsonyra hazatér Kecskemétre, sokáig az ostrom alatt álló fôvárosban rekedt. A család még az ünnepek elôtt elindult haza. Hidak nem lévén, a Dunán dereglyén keltek át, félve, hogy a járôrözô orosz hadihajók egyike elgázolja ôket. Szerencsésen megérkeztek, de Buzás Mihályt hiába várták. Késôbb kiderült, hogy hazafelé elôször útba ejtette Kálózt, hogy gyerekeinek tett ígéretét beváltsa. Rendetzki István unokatestvére, Márika néni (Barna Ferencné) finom rétessel várta, ezt szerette volna a karácsonyfa alá tenni. Már útban Kecskemét felé hadifoglyokat hajtó oroszok katonákra lett figyelmes. A foglyok egyike felismerte és valamit odaszólt neki, talán üzenetet akart vele küldeni a hozzátartozóinak. Az oroszok rögtön elfogták és a többi fogollyal együtt elôször a Románia területén fekvô Temesvár, majd Nagyvárad hadifogoly táborába vitték. A II. Világháború után a nyugati szövetségesek fogságába mintegy , szovjet fogságba körülbelül fô került. Az országban szinte nem volt olyan család, amelyiket ne érintette volna közelrôl a hadifogoly-kérdés. Például fia, Buzás Béla a behívó parancsának eleget téve csak rövid ideig volt katona, majd orosz hadifogságba esett, ahonnan viszonylag hamar és szerencsésen szabadult. Másik fia, az ifjabbik Buzás Mihály Németországban esett amerikai hadifogságba, ahol kalandjairól naplót vezetett. Kecskeméten az oroszok az egész Hosszú utcát lezárták és a Buzás család házának szomszédságában magas rangú orosz katonákat szállásoltak el. Érdekes momentum, hogy az ünnepnapokon vagy orosz gyôzelem esetén a katonáknak fôzött ételbôl elôbb a szállásadóknak kellett enniük, és a katonák csak akkor vettek belôle, ha az biztosan nem volt mérgezett. Az ilyen apróságok ellenére a családnak sikerült annyira jó viszonyt ápolni velük, hogy amikor megtudták, hogy a fogságban legyengült Mihályt az oroszok a szegedi Csillag Börtönbe szállították, remény látszott a családfô kiszabadítására is. Buzás Mihály állítólag a szemétszállításra kivezényelt rabokkal üzent a szegedi vasútállomáson dolgozó vasutas id. Szabó Józsefnek, aki Nyanyi testvérének, Juliannának apósa volt. Az idôs ember sokáig nem tudta továbbítani a hírt. A terv szerint az egyik Kecskeméten elszállásolt orosz százados az oroszul pár szót tudó lányt, Buzás Katalint bújtatta volna katonaruhába, hogy a börtönbe bejutva megmutassa apját, akit a magas rangú orosz hozott volna ki. Sajnos elkéstek, Buzás Mihály a hadifogsággal járó rossz körülmények miatt április 1-jén elhunyt. Az oroszok Szeged belvárosi temetôjében egy tömegsírba helyezték, a temetetlen sírt a temetôbe beszökött lánya, Katalin még látta, de édesapját már nem találta meg. A Magyar Vöröskereszt értesítôje Buzás Mihály haláláról 1946

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet Levéltári jelzet Iratfajta Évkör Iratmennyiség Doboz, kötet, iratcsomó 1 nagy doboz (36 cm), 4 nagy doboz (31 cm ), 2 nagy doboz (26 cm), 1 nagy doboz Egyházközség Könyvtára (19 cm), 3 nagy doboz (17 és

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Családfa Apai nagyapa Popper Károly 1864 1935 Apai nagyanya Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Anyai nagyapa Werner Károly 1850 1916 Anyai nagyanya Werner Károlyné (szül. Pollák

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Feladatok a múzeumi kiállításban

Feladatok a múzeumi kiállításban 1., Kiss Bálint református lelkész fia, ifj. Kiss Bálint, festımővész lett. Egyik, 1836-ban alkotott képét megtalálod a kiállítás elsı, történeti részében, azt a személyt ábrázolja, akit késıbb a város

Részletesebben

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül)

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Krausz Márkus (1840-1910 körül) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Lichtwitz Ferdinánd (1840-es évek- 1918 előtt) Lichtwitz Ferdinándné

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Mogyoróska. házasságok

Mogyoróska. házasságok Mogyoróska esk. tanú Baskón Ivancsó György baskói kántor (Sajna Mihály és Novák Anna) 1829. febr. 9. 1862. jan. 27. (Kiss Mihály és Pauliscsák Mária) 1867. szept. 2. (Koritár József és Kusnyír Terézia)

Részletesebben

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa.

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa. Családfa Apai nagyapa Wágner Henrik? 1930 Apai nagyanya Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Anyai nagyapa Vágó (Weisz) Gyula?? Anyai nagyanya Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin)?? Apa Wágner Sándor

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák József 1858 1933 Friedman? 1850-es évek 1920-as évek Apa Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Anya Izsák Jakabné (szül. Friedman

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950

Részletesebben

Családtörténeti kutatások. Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája

Családtörténeti kutatások. Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája Családtörténeti kutatások Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája A kutatás célkitőzése megismerni családi múltunkat, m példát t adni gyermekeinknek, unokáinknak a családi

Részletesebben

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon?

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon? Családfa Apai nagyapa Mailender Lajos? 1936 Apai nagyanya Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905 Anyai nagyapa Lukács Simon? 1925 Anyai nagyanya Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária)

Részletesebben

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929. Családfa Apai nagyapa Marmorstein Herman?? Apai nagyanya Marmorstein Hermanné (szül. Gottesman Ilona)?? Anyai nagyapa Lorber Sámuel? 1933 Anyai nagyanya Lorber Sámulné (szül. Goldiner Ida)?? Apa Marmorstein

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály Neved: Felkészítőd: Iskolád: Osztályod: 2013. 1 Általános tudnivalók Iskolánk, a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola már tízedik alkalommal

Részletesebben

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005)

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) XV. 37 Digitális másolatok levéltári gyűjteménye 2002 b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) Terjedelem: 0,48 fm (+0,29 fm másolat), 48 tok (+29 tok másolat), 48 raktári

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Debrecen, 2015. április 17-19. Nyilvános sorsolás Budapest, 2015. március 25.

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Debrecen, 2015. április 17-19. Nyilvános sorsolás Budapest, 2015. március 25. 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Nyilvános sorsolás 2015. március 25. 1 V-VI. KORCSOPORTOS ORSZÁGOS DÖNTŐ NYILVÁNOS SORSOLÁS 2015. március 25. (szerda) 10.15 óra RÉSZTVEVŐK - LEÁNYOK Ssz.

Részletesebben

Ugodi plébánia levéltára

Ugodi plébánia levéltára Ugodi plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Ugodi plébánia levéltára (VÉL:Pl Ugod) Raktári egység száma: 15 doboz + 42 kötet Terjedelem: 3,425 ifm + 1

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Családfa. P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931. Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920. P. Ignác 1867 1942/43. Fk. Fülöp? 1920. Apa.

Családfa. P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931. Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920. P. Ignác 1867 1942/43. Fk. Fülöp? 1920. Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Fk. Fülöp? 1920 Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920 P. Ignác 1867 1942/43 P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931 Apa F. Hugó

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához. Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv.

Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához. Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv. Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv.hu Az Ajánlás státusa Nem szabvány, hanem ajánlás, amely a

Részletesebben

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában Üzenem a háznak, mely fölnevelt: - ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt,

Részletesebben

A kultúra és nyugalom völgye.

A kultúra és nyugalom völgye. Vereb A kultúra és nyugalom völgye. Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól 15 km-re, északra. Lakosainak száma 829 fő. Kicsi település, vendégszeretete annál nagyobb. Látogasson el hozzánk

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Családtörténetek. I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés

Családtörténetek. I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés Családtörténetek I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés I. A program leírása A személyes történelmi emlékezet alapja a családi emlékezet, amely az egymást követő generációk

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Apai nagyanya. Anyai nagyanya. Apai nagyapa. Apa. Anya. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Apai nagyanya. Anyai nagyanya. Apai nagyapa. Apa. Anya. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Baik Gyula?? Baik Gyuláné (szül. Landsinger Gizella)? 1937? Schischa Ignác 1847 1910 Schischa Ignácné (szül. Österreicher Regina) 1870 1925

Részletesebben

Családfa. Schultheisz Kálmánné (szül. Weiner Róza) 1880 1958. Angyalosi?-né (szül.? )?? Schultheisz Kálmán 1877 1945. Angyalosi??? Apa.

Családfa. Schultheisz Kálmánné (szül. Weiner Róza) 1880 1958. Angyalosi?-né (szül.? )?? Schultheisz Kálmán 1877 1945. Angyalosi??? Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Angyalosi??? Angyalosi?-né (szül.? )?? Schultheisz Kálmán 1877 1945 Schultheisz Kálmánné (szül. Weiner Róza) 1880 1958 Apa Angyalosi Béla

Részletesebben

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont Neved:. Iskolád: Elért pontszámod:... / 90 pont 1. A keresztrejtvény megfejtésébıl megtudhatod, milyen jelképek díszítették az Egri csillagok címő regénybıl ismert Jumurdzsák amulettjét. (A szóközöket

Részletesebben

Dr. André László m. kir. csendőr százados

Dr. André László m. kir. csendőr százados Dr. André László m. kir. csendőr százados Budapesten született 1915. január 16-án köztisztiviselői családban. Nagyapja a Belügyminisztériumban dolgozott a Csendőrgazdászati Osztály irányításában, így már

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra VI. KORCSOPORT LEÁNY 1 Bács-Kiskun Kecskeméti Református Gimnázium Kecskemét 2 Bács-Kiskun Kecskeméti SZC Lestár Péter Szakközépiskolája és Szakiskolája Kecskemét 3 Budapest Kölcsey Ferenc Gimnázium Budapest

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Családfa Apai nagyapa Katz Icik 1870-es évek 1939 Apai nagyanya Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944 Anyai nagyapa Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Anyai nagyanya Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Deutsch József 1850 körül 1918 vagy 1919. Interjúalany. Rác (Róth) András 1926. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Deutsch József 1850 körül 1918 vagy 1919. Interjúalany. Rác (Róth) András 1926. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Róth Adolf 1852 1932 Apai nagyanya Róth Adolfné (szül. Hercz Rozália) 1860 körül 1913 Anyai nagyapa Deutsch József 1850 körül 1918 vagy 1919 Anyai nagyanya Deutsch Józsefné (szül.

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868 1955 Az intézmény névváltozásai: Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

Családfa. Mundszer Hedvig (szül.? Hedvig)?? Brandl Júlia (szül.? Júlia)? 1944. Mundszer??-? Brandl Heinrich? 1928 vagy 1929. Apa.

Családfa. Mundszer Hedvig (szül.? Hedvig)?? Brandl Júlia (szül.? Júlia)? 1944. Mundszer??-? Brandl Heinrich? 1928 vagy 1929. Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Brandl Heinrich? 1928 vagy 1929 Brandl Júlia (szül.? Júlia)? 1944 Mundszer??-? Mundszer Hedvig (szül.? Hedvig)?? Apa Brandl Ferenc 1895

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 1. Leszármazási táblázat

Részletesebben